R I T K U L Ó ÉS HALVÁNYULÓ BABONÁS H I E D E L M E K V A L A M I N T SZÉLES KÖRBEN ELTERJEDT TECHNIKAI ISMERETEK NAPJAINK PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEIBEN* HÖRCSIK EDIT—PISZTORA FERENC
- Z J L Z e l ő z ő k o r o k h o z v i s z o n y í t v a n a p j a i n k b a n f o k o z o t t a b b a n n y i l v á n u l m e g a legh e t e r o g é n e b b tudattartalmak keveredése a pszichózisok tematikájában. A z archaikus m á g i k u s g o n d o l k o d á s , az ehhez k a p c s o l ó d ó b a b o n á s h i e d e l m e k [ 2 , 3, 4, 9, 1 1 , 1 5 ] , a m é g é l ő f o l k l o r i s z t i k u s h a g y o m á n y o k [ 4 , 7, 9, 11], a v a l l á s o s h i t v i l á g , az a k t u á l i s p o l i t i k a i n é z e t e k , a l e g m o d e r n e b b t u d o m á n y o s é s t e c h n i k a i i s m e r e t e k [ 1 , 6, 13, 15], a science f i c t i o n l e g a b s z u r d a b b e l k é p z e l é s e i s o k f é l e v a r i á c i ó b a n t á r s u l v a t ü k r ö z ő d n e k az e l m e k ó r o s t ü n e t e k b e n . A r r a a kérdésre, hogy m i é r t olyan elterjedtek n á l u n k a k o r s z e r ű t u d o m á n y o s - t e c h n i k a i ismeretek a s z é l e s n é p r é t e g e k t u d a t á b a n , azonnal a d ó d i k a v á l a s z , h a c s a k egy pillantást
is v e t ü n k
a tömegkommunikációs
eszközök X X . századi
exploziószerű
e l t e r j e d é s é r e h a z á n k b a n . H a c s u p á n n a p j a i n k adatait v e s s z ü k is figyelembe, ú g y — a K ö z m ű v e l ő d é s i A d a t g y ű j t e m é n y [ 5 ] s t a t i s z t i k á i s z e r i n t — 1972-ben p l . az o r s z á g b a n 2.5 m i l l i ó r á d i ó k é s z ü l é k m ű k ö d ö t t , a T e l e v í z i ó h ú s z é v e s f e n n á l l á s a a l a t t e l ő f i z e t ő i n e k a s z á m a 16 e z e r r ő l 2 m i l l i ó f ö l é e m e l k e d e t t , m e g k ö z e l í t ő l e g 9 0 0 f é l e s a j t ó t e r m é k j e l e n i k m e g rendszeresen n á l u n k , a T I T - b e n az 1970-es é v e k e l e j é n egy e s z t e n d ő s o r á n á t l a gosan t ö b b , m i n t 108 ezer i s m e r e t t e r j e s z t ő e l ő a d á s h a n g z o t t el k b . 4,5 m i l l i ó h a l l g a t ó r é s z é r e stb. U g y a n a k k o r a z o n b a n az is m e g á l l a p í t h a t ó , hogy — d a c á r a a g a z d a s á g i , t e c h n i k a i és t á r s a d a l m i téren t a p a s z t a l h a t ó fejlődésnek,
azzal p á r h u z a m o s a n
—
korántsem
t ű n t e k m é g el teljesen l a k o s s á g u n k t u d a t á b ó l a b a b o n á s , f o l k l o r i s z t i k u s é s r e l i g i ó z u s témák. J ó l l e h e t , a s z a k i r o d a l o m i d e v á g ó a d a t a i s z e r i n t [ 1 , 6] az u t ó b b i é v s z á z a d f o l y a m á n egyre i n k á b b c s ö k k e n t e k a t é v e s e s z m é k b e n a b a b o n á s é s m i s z t i k u s t a r t a l m a k , n a p j a i n k p s z i c h i á t r i a i k ó r k é p e i b e n m é g m i n d i g j e l e n vannak. Agresti az a r c h a i k u s
témák
körébe
sorolt b a b o n á s ,
E. [ 1 ] a n y a g á b a n p l .
misztikus stb. t a r t a l m ú
téveseszmék
7%-os g y a k o r i s á g g a l szerepeltek. A B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n m e g y e i K ó r h á z F é r f i é s N ő i E l m e o s z t á l y a i n a k 1965—1967 k ö z ö t t i b e t e g f o r g a l m á r a v o n a t k o z ó s a j á t
felméré
seink [ 1 1 , 15] szerint a b a b o n á s t é m á j ú t é v e s e s z m é k — a 3 é v á t l a g á t t e k i n t v e — 2,17 %-os e l ő f o r d u l á s i a r á n y t m u t a t t a k . Jelen m u n k á n k f o r r á s a n y a g a 100 d b M o n a r c h i a - k o r a b e l i é s 100 m a i ( 1 9 6 5 — 1 9 7 7 k ö z ö t t i é v e k b e n felvett) b a b o n á s t é m á t t a r t a l m a z ó k ó r t ö r t é n e t v o l t .
* A M a g y a r O r v o s t ö r t é n e l m i T á r s a s á g S z o c i o l ó g i a i B i z o t t s á g á n a k és Egészségügyi T á r s a d a l o m o r v o s t a n Történeti S z a k o s z t á l y á n a k 1978. X I I . 15-i együttes ü l é s é n „ K o r s z e r ű m ű s z a k i ismeretek keveredése a b a b o n á s m e n t a l i t á s s a l paranoid tévely-képződés n é h á n y e s e t é b e n " c í m m e l elhangzott e l ő a d á s a l a p j á n
M e g á l l a p í t o t t u k , h o g y az 1867—1918 k ö z ö t t i i d ő s z a k b ó l s z á r m a z ó
kórrajzmintá"
b a n 75 eset v o l t „ t i s z t á n b a b o n á s " , 25 pedig e g y é b t é m á v a l e g y ü t t e s e n (Nevezetesen
23 b e t e g religiosus e l e m e k e t , 2 p e d i g ú n . „ m o d e r n " ,
szerepeit.
akkor
feltalált
t e c h n i k a i e s z k ö z t e m l í t e t t . ) A j e l e n k o r i k ó r r a j z m i n t á b a n 64 a „ c s a k b a b o n á s " tema t i k á j ú k ó r t ö r t é n e t , a f e n n m a r a d ó 3 6 - b a n pedig k ü l ö n b ö z ő , e g y é b t é m á k k a l g é s b e n a d ó d n a k e l ő b a b o n á s ismeretek. (Pontosabban:
összefüg
17 b e t e g n é l r e l i g i o s u s , 10-nél
m o d e r n , t e c h n i k a i i s m e r e t e l e m , 9 - n é l p e d i g m i n d k e t t ő egyszerre k e v e r e d i k a b a b o n á s tartalmakhoz.) Természetesen
csak o l y a n eseteket v e t t ü n k i t t
figyelembe,
ahol k o
m o l y s ú l l y a l v o l t a k j e l e n egyazon b e t e g n é l a k ü l ö n b ö z ő t e m a t i k á k . Ú g y t ű n i k — a M o n a r c h i a k o r i a n y a g h o z v i s z o n y í t v a [ 8 , 10, 16] — , h o g y n a p j a i n k b a n kevesebb a „ c s a k b a b o n á s i s m e r e t e k e t " t ü k r ö z ő k ó r t ö r t é n e t , k b . e g y e n l ő a r á n y ú a religiosus e l e m e k e t is e m l í t ő eset é s k i u g r ó adat, h o g y k b . t í z s z e r e s é r e n ő t t a m o d e r n t e c h n i k a i i s m e r e t e k e t a b a b o n á s m e n t a l i t á s s a l e l e g y í t ő betegek a r á n y a [ 1 , 6, 4, 11. 13. 15]. Jelen m u n k á n k f ő c é l k i t ű z é s e k é n t a t o v á b b i a k b a n azt v i z s g á l j u k , h o g y m i l y e n for m á k b a n f o r d u l n a k e l ő e g y ü t t e s e n a r i t k u l ó , e l h a l ó b a b o n á k é s az egyre s z é l e s e b b k ö r ben
terjedő
technikai, természettudományos
ismeretek,
továbbá
milyen
esetleges
b e l s ő ö s s z e f ü g g é s e k á l l n a k fenn k ö z ö t t ü k . H á r o m variációs típusba c s o p o r t o s í t h a t j u k a k é t t é m a egymással való összefüggé seit : 1. A z e l s ő t í p u s b a n e g y s z e r ű koexisztenciáról a k á r egyidöben
van s z ó . Ugyanazon k ó r k é p e n belül
( d e e g y m á s t ó l f ü g g e t l e n ü l ) , a k á r a k ó r l e f o l y á s s o r á n egymást
követően
(de m i n d e n o k i ö s s z e f ü g g é s n é l k ü l ) v a n n a k j e l e n az a r c h a i k u s é s a m o d e r n t e c h n i k á v a l kapcsolatos t u d a t i elemek é s e z e k b ő l s z ő t t t é v e s e s z m é s t e m a t i k á k . N é z z ü n k k é t p é l dát! A z egyik. M . D. 43 é v e s e r d ő b é n y e i s z k i z o f r é n i á s férfi, a k i 1969-es f e l v é t e l e k o r e l m o n d o t t a , h o g y , , . . .étvágytalan e l l e n s é g e i „ . . . villanyból
lett, mert szemmel
perzselik,
a pokrócból
verték,
megigézték".
is elektromos
árammal
Ugyanakkor sugározzák.
.."
E z a beteg k ó r o s s z e r v é r z é s e i t egy igen h é t k ö z n a p i t e c h n i k a i l e h e t ő s é g , az e l e k t r o m o s áram hatásának
tulajdonította,
ugyanakkor egyidejűleg étvágytalanságát
babonás
befolyásolás k á r o s hatásával m a g y a r á z t a . M é g s z e m l é l t e s e b b e n p é l d á z z a a k o e x i s z t e n c i á s t í p u s t a m á s i k eset. Egy r u d a b á n y a i s z á r m a z á s ú é s l a k ó h e l y ű , 28 é v e s g é p k e z e l ő n ő , a k i p a r a n o i d szkiz o f r é n i a m i a t t 1965-ben k e r ü l t k e z e l é s r e , e x p l o r á c i ó j a k o r e g y r é s z r ő l a „ p u t n o k i j ó s n ő t " emlegette, a k i v e l h á r o m s z o r is t a l á l k o z o t t , s a k i n e k r o v á s á r a í r t a a k é s ő b b i e k b e n , h o g y ö t „ . . .megszuggerálták,
betáplálták".
h a l l u c i n a t i ó i k a p c s á n „boszorkánykacajt" tek".
száraz
rosszindulatra sággal
közvetítet
M á s r é s z r ő l — b a b o n á s b e f o l y á s o l t a t á s i t é v e s e s z m é i t ő l teljesen f ü g g e t l e n ü l
a r r ó l is p a n a s z k o d o t t , h o g y , , . . . egész a szám
A b e t e g ezen k í v ü l i d ő n k é n t , acusticus vélt h a l l a n i , m e l y e t „magnóról
ettől,
majd megfulladok.
használják,
tetszhalottak
attól
lesznek
tőle.
éjjel fenn
voltam,
. . ki van főve
nem képesek
értelmesen
. . az embereket
mert jött a szám
rám a lézer sugár.
a láztól.
gondolkodni
meg kell
menteni,
A lézer az emberek,
teljes
— ..
sugarat való
vérátömlesz
téssel!" 2. A m á s o d i k t í p u s b a n a k é t f é l e t u d a t t a r t a l o m e g y m á s s a l k ü l ö n b ö z ő m ó d o n
keve
redve f o r d u l e l ő . M i v e l a z o n b a n a s z é l e s k ö r ű n é p r é t e g e k t u d a t a s o h a s e m e g y f o r m á n fejlett, az o r s z á g m á s - m á s f ö l d r a j z i h e l y e i n é s k ü l ö n b ö z ő j e l l e g ű t e l e p ü l é s e i b e n sem egyenletes az
urbanizáció
vagy a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó
elterjedésével
kapcsolatos
m ű v e l t s é g i s z í n v o n a l , t o v á b b á m e r t a r e g i o n á l i s h a g y o m á n y o k is h e l y e n k é n t s z í v ó -
*
sabban, m á s h o l f e l ü l e t e s e b b e n é l n e k t o v á b b — egy a d o t t i d ő s z a k k e r e s z t m e t s z e t é b e n — szinte b e l á t h a t a t l a n a k ü l ö n b ö z ő s z i n t ű g o n d o l k o d á s m ó d o k k e v e r e d é s é n e k l e h e t ő s é g e . S z é l s ő s é g e s esetekben p é l d á u l e r ő s e n b a b o n á s g y ö k e r ű m e n t a l i t á s b a é p ü l n e k be r é s z letesen, p o n t o s a n
i s m e r t vagy p e d i g k e v é s b é , f e l ü l e t e s e n ismert m ű s z a k i , t e c h n i k a i
e l e m e k ; vagy k e v é s b é i n t e n z í v e n b a b o n á s m e n t a l i t á s ú e g y é n h a s z n á l fel r é s z l e t e s v a g y felületes m o d e r n , technikai i n f o r m á c i ó k a t . A h e t e r o g é n t u d a t i elemek j e l e n l é t é n e k f e n t e b b v á z o l t i n t e n z i t á s b e l i
különbségei
n é l is l é n y e g e s e b b azonban a k ö v e t k e z ő f e l o s z t á s i s z e m p o n t : v a j o n f e l l é p é s ü k i d ő b e l i p r i o r i t á s á t é s t a r t a l m i t ú l s ú l y á t t e k i n t v e m e l y i k t u d a t i elem e l s ő d l e g e s é s d o m i n á n s a másikhoz viszonyítva? E szempontnak
m e g f e l e l ő e n az e l s ő v a r i á c i ó az, a m i k o r e l s ő d l e g e s é s i r á n y t s z a b ó
a m á g i k u s m e n t a l i t á s , i l l . a b a b o n á s t é v e s e s z m e , é s secunder m ó d o n , m i n t e g y csak j á r u l é k o s a n h a s z n á l fel a beteg t e c h n i k a i i s m e r e t e k e t is. A m á s o d i k v a r i á c i ó pedig az, a m i d ő n p r i m e r a t e c h n i k a i j e l l e g ű ü l d ö z é s , b e f o l y á s o l á s stb. é l m é n y e , é s c s u p á n
az
e l k ö v e t ő s z e m é l y e vagy az á r t ó h a t á s jellege k a p b a b o n á s m e g v i l á g í t á s t . L á s s u n k e r r e is n é h á n y p r o t o t i p i k u s n a k t e k i n t h e t ő p é l d á t ! A k ö v e t k e z ő k é t eset az e l s ő k e v e r e d é s i v a r i á c i ó t p é l d á z z a . Sz. I . 64 é v e s m u c s o n y i n y u g d í j a s b á n y á s z a l k o h o l o s hallucinosisa a l a t t azt p a n a szolta, h o g y ő t „ . . . a boszorkányok
meg akarják
k á n y o k n a k , s ezt m o n d t a r ó l u k : , , . . .bántják szakba
járnak
butuljak
a padlásra
meg..
.stb."
meg a templomba.. I t t az ü l d ö z t e t é s i
ölni".
Falubeli n ő k e t
a fejemet,
villanygéppel.
.Hangszóróval doxasma
dolgoznak
keretében
vélt
boszor
. . három
mű
felettem,
primérnek
hogy
tekinthető
a m á g i k u s g o n d o l k o d á s m ó d , de a z t a m o d e r n t e c h n i k a i e s z k ö z ö k é s é l e t m ó d elemei nek f e l h a s z n á l á s á v a l adja e l ő a beteg. D . B . 52 é v e s j o g á s z M e z ő n a g y m i h á l y o n s z ü l e t e t t é s l a k o t t , s z k i z o f r é n i a b e n szenvedett. 1975-ben, b e t e g s é g e s o r á n „...úgy megrontotta. „20
Ezt mérlegelte,
éves adminisztrátornője
nyomását
testén
érezte."
fontolgatta,
érezte,
hogyan lehetséges."
is rontja,.
. . elektromos
hogy
paranoides-
szomszédasszonya
K é s ő b b ú g y t a l á l t a , hogy
sugarakat
bocsátott
rá,
melynek
Itt szintén a primeren b a b o n á s (mágikus) g o n d o l k o d á s m ó d b a
é p ü l be a f e l ü l e t e s t e c h n i k a i i s m e r e t e t j e l k é p e z ő , h o m á l y o s „ e l e k t r o m o s s u g á r " f o galma. V a n n a k a z o n b a n o l y a n betegek, a k i k n e k f a n t á z i á j á t e r ő s e n é s e l s ő d l e g e s e n t e c h n i k a i k é r d é s e k f o g l a l k o z t a t j á k , é s ezek v é l t h a t á s á t s e c u n d e r m ó d o n r o n t á s s a l magya rázzák. P é l d á u l : B . J . - n é 64 é v e s h t b . 1965-ben „ p a r a n o i d depressios s y n d r o m á v a l j e l l e m zett presenilis p s y c h o s i s s a l " k e r ü l t f e l v é t e l r e . F ő p a n a s z a az v o l t , h o g y „ . . .
vejének
valami
üldözte,
kínozta,
műszer
van birtokában,
amivel
mert [ v e j é n e k ] valami ördögi
hogy beteg legyen.
villámlást mestersége
csinál.
. . őt gázpufogtatóval
van, [ a m i v e l ] . . .képes
őt
megrontani,
. ."
A m á s i k ide v o n a t k o z ó eset: J. F . - n é 48 é v e s m i s k o l c i h t b . a k i 1 9 5 1 - ó t a szenvedett paranoid szkizofreniában,
1966-os k ó r h á z i f e l v é t e l e s o r á n s z o m s z é d a s s z o n y á r a
n a s z k o d o t t , h o g y az ő t „ . . .gépfegyverrel rázta színűleg
meg az áram" rámolvasott.
villanyozta".
— m o n d t a a b e t e g „ . . .nem . . ez valami rontógép
lehetett.
„Jobb
tudom,
oldalt
hogyan
itt a
csinálta
. . " I t t , mint látjuk,
pa
derekamat K-né,
való
befolyásolási
é r z é s é t a beteg p r i m e r e n t e c h n i k a i b e h a t á s n a k t a r t j a é s secunder m ó d o n , m a g y a r á z a t k é n t véli r o n t á s n a k , r á o l v a s á s n a k p a n a s z a i t . E b b e n az a n a m n é z i s b e n m á r megfigyel h e t ü n k egy ú j ö s s z e t é t e l t , a „rontó m a d i k v a r i á c i ó s t í p u s a pathológiás
gép"
f o g a l m á t , m e l y n e k k a p c s á n r á t é r ü n k a har
újképződmények
tárgyalására.
3. P a t h o l ó g i á s f o g a l m i ú j - k é p z ő d m é n y e k , k ó r o s s z i n k r e t i z m u s o k alatt é r t j ü k sorban a s z k i z o f r e n i á s betegek jellegzetes g o n d o l k o d á s z a v a r a i k é n t m e g j e l e n ő
első neolo-
g i s m á k a t , bizarr f o g a l o m e l t o l ó d á s o k a t é s a g g l u t i n á t i ó k a t stb. Mindezekben a k ó r o s jelenségekben — mint jól ismert — arról van s z ó lényegében, hogy egyrészről a szkizo f r e n i á s g o n d o l k o d á s b a n az a b s z t r a k t f o g a l m a k h e l y é t é r z é k l e t i elemek, s z i m b ó l u m o k f o g l a l j á k e l , m á s r é s z r ő l a d i s s z o c i á l t f o g a l m i e l e m e k e t k í s é r l i m e g a beteg ú j b ó l i n t e g rálni, s ennek k ö v e t k e z t é b e n j ö n n e k létre a z u t á n k ó r o s ú j - k é p z ő d m é n y k é n t a p a t h o l ó giás s t r u k t ú r á k . A k ó r o s n e o l o g i s m á k a t p é l d á z z a az a b e t e g , a k i „szény"-xő\ b e s z é l t , a m i a l a t t azt é r t e t t e , h o g y ő t „megszellemezték". „szellem-keserves
életéről".
Egy másik
„szényezés"-vő\ gyakran
szkizofren n ő b e t e g a l á b b i kifejezése
a k ó r o s f o g a l m i s ű r í t é s t p é l d á z z a : , , . . .beszélő
babona
ton. . .követelem,
fejemből!"
hogy vegyék
és
E z é r t panaszkodott
ki a fortélyt
a
van a fejemben,
ez kínoz
pedig foly
M i n d e b b ő l b e n n ü n k e t m o s t f ő k é p p e n a z o k az a g g l u t i n á t i ó k é r d e k e l n e k , a m e l y e k ben a r c h a i k u s é s k o r s z e r ű t e c h n i k a i e l e m e k szerepelnek. ( I l y e n v o l t a k o r á b b a n e m l í tett „rontó
gép"
ö s s z e t é t e l i s . ) V a g y p é l d á u l : B . Á . - n é s z u h o g y i l a k o s , 22 é v e s p a r a n o i d
s z k i z o f r e n i á s n ő , 1966-os k ó r t ö r t é n e t é b ő l i d é z v e : , , . . .a doktor nézett,
lehet, hogy ő általa
lettem
megrontva.
. . rontás-injekciót
úr is a szemem
akart
beadni
közé
nekem..."
I t t egy t i p i k u s ú j - k é p z ő d m é n n y e l á l l u n k s z e m b e n : a b a b o n a i d ő b e n i e r e d e t é t é s t a r t a l m á t i l l e t ő e n a m a i m e d i c i n á t ó l r e n d k í v ü l t á v o l á l l ó f o g a l m a t o l v a s z t o t t a ö s s z e a be teg n a p j a i n k o r v o s i a r z e n á l j á n a k e g y i k b a n á l i s e s z k ö z é v e l , az i n j e k c i ó s t ű é s fecs kendő képzetével. A k o r u n k r a és t á r s a d a l m u n k r a j e l l e m z ő kollektív tudat r e n d k í v ü l h e t e r o g é n ö s s z e t é t e l e c s i l l a n t fel n a p j a i n k elmebetegeinek a r c h a i k u s é s k o r s z e r ű kat é s ismeretelemeket
gondolkodásformá
egybeolvasztó téveseszméiben és érzékcsalódásaiban.
Mind
k é t esetben a z o n b a n , m i n d a n o r m á l i s , m i n d a p a t h o l ó g i á s p o p u l á c i ó v i s z o n y l a t á b a n , p o n t o s a n e r r e a h e t e r o g e n i t á s r a k í v á n t u n k r á m u t a t n i , a m i az e l ő z ő k o r o k h o z k é p e s t f o k o z o t t a b b a n é r v é n y e s n a p j a i n k t á r s a d a l m i t u d a t á r a , é s a n n a k egyik k i e m e l k e d ő e n jellegzetes v o n á s á t k é p e z i . E h e t e r o g e n i t á s o n b e l ü l m a n a p s á g is v á l t o z a t l a n u l j e l e n t ő s e k a f o l k l ó r h o z b a b o n á s - m e g r o n t á s o s hiedelmek.
kötődő
,
A z u t ó b b i 100 é v f o l y a m á n é p p ú g y , m i n t m a , a m i n d e n n a p i k l i n i k a i g y a k o r l a t b a n a p s y c h i a t e r g y a k r a n t a l á l k o z o t t é s t a l á l k o z i k az a r c h a i k u s n é p i t u d a t p s y c h o p a t h o l ó g i a i v e t ü l e t e i v e l , k ü l ö n ö s k é p p e n a b a b o n á s - m e g r o n t á s o s h i e d e l m e k k e l . Ez a g y a k o r l a t i t a l á l k o z á s egyben m e g k ö v e t e l i a v i z s g á l ó t ó l a n n a k f e l i s m e r é s é t , h o g y m i k o r v a n s z ó c s u p á n a folklorisztika t á r g y k ö r é b e t a r t o z ó népi hiedelemről é s m i k o r annak psychop a t h o l ó g i a i l a g k ó r o s f e l d o l g o z á s á r ó l . Ez a differenciáldiagnosztikai t e v é k e n y s é g fel tételezi a psychiater r é s z é r ő l t ö b b e k k ö z ö t t azt, hogy bizonyos m é r t é k ű f o l k l o r i s z t i k a i i s m e r e t e k k e l is r e n d e l k e z z é k ahhoz, h o g y helyesen t u d j a é r t e l m e z n i a n é p i h i e d e l e m világnak a p s y c h o p a t h o l ó g i á b a n játszott pathomechanikai szerepét. T a l á l ó a n m a z z a m e g ezt a k ö v e t e l m é n y t J. Z u t t p r o f e s s z o r az a l á b b i a k b a n : „A tévely állapotát extatikus
bizonyára
könnyebben
és megszállottsági
hullákat
és jobban képeivel
megérti
foglalkozik,
az, aki előkészületként mint aki egész
életében
fogal elmekóros
pl. a
sámánok
folyton
csak
boncolt."*
G á l P i r o s k a [11] m u n k a t á r s u n k v é g z e t t az 1967—77-ig t e r j e d ő i d ő s z a k b ó l a m a i Borsod-Abaúj-Zemplén Nervenarzt,
megye t e r ü l e t é r ő l
38, 1967, 6—9.
válogatást,
k i z á r ó l a g archaikus
és kor-
s p e c i f i k u s t u d a t t a r t a l m a k r a v o n a t k o z ó k ó r r a j z g y ű j t é s t . A z á l t a l a t a l á l t 260 k ó r t ö r t é n e t n e k k b . a k é t h a r m a d a t a r t a l m a z o t t a j e l e n k o r r a jellegzetes é s e g y h a r m a d a a r c h a i k u s t e m a t i k á j ú anyagot. U t ó b b i n a k k b . egynegyed része volt szorosabb é r t e l e m b e n f o l k l o r i s z t i k a i j e l l e g ű (vagyis a 260-as a n y a g r a v o n a t k o z t a t v a k b . 1 0 % . ) Ö s s z e s í t v e egy m á s i k a n y a g b ó l s z á r m a z ó 7 M o n a r c h i a k o r b e l i é s 23 j e l e n k o r i i d e v o n a t k o z ó k ó r l a p o t , é r d e m e s n é h á n y k i u g r ó statisztikai Összefüggésre felhívni a figyel m e t , í g y p l . m i n d e n e k e l ő t t s z e m b e ö t l ő , h o g y a 30 b e t e g b ő l 20 a n ő é s 10 a férfi. E z az a r á n y megfelel a f o l k l o r i s z t i k a a z o n i s m e r t t é t e l é n e k , m e l y szerint a b a b o n á s h i e d e l m e k főleg a falusi n ő k k ö r é b e n gyakoriak. A foglalkozás szerinti m e g o s z l á s a k ö v e t k e z ő v o l t : H á z t a r t á s b e l i é s e l t a r t o t t ö s s z e s e n 17, m u n k á s 6, m e z ő g a z d a s á g i d o l g o z ó 3, é r t e l m i s é g i 2, a l k a l m a z o t t 2. A beteg s z ü l e t é s - é s l a k ó h e l y é t t e k i n t v e a j e l e n k o r i B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n megye m i n d e n j á r á s a k é p v i s e l v e v a n , l e g g y a k r a b b a n az edel é n y i é s s á t o r a l j a ú j h e l y i j á r á s o k (5-5 beteg r é v é n ) . F i g y e l e m r e m é l t ó t o v á b b á , h o g y a betegek k ö z ü l 22 k i s e b b f a l v a k b ó l , 5 k i s v á r o s b ó l vagy n a g y o b b k ö z s é g b ő l é s 2 n a g y o b b v á r o s b ó l s z á r m a z i k . S t a t i s z t i k a i l a g l é n y e g é b e n ugyanezt t a l á l t u k a l a k ó h e l y r e v o n a t k o z ó a n is. M e g j e g y z e n d ő t o v á b b á , h o g y a n y a g u n k b a n 15 o l y a n s z e m é l y t t a l á l t u n k , a k i k n é l megegyezett a s z ü l e t é s - é s a l a k ó h e l y , s ennek a l a p j á n a r u r á l i s m e n t a l i t á s autentikus megtestesítőinek tekinthetők. F e n t i s t a t i s z t i k á k ö n m a g u k é r t b e s z é l n e k : vagyis a f o l k l o r i s z t i k u s t é m á k a p s y c h i á t riai t ü n e t e k b e n éppúgy, m i n t a n o r m á l p o p u l á c i ó viszonylatában túlsúllyal n ő k n é l , f ő k é p p e n kisebb f a l v a k l a k ó i n á l j e l e n t k e z n e k , k ö z ü l ü k is e l s ő s o r b a n az é l e t ü k e t v i d é k e n é s egy h e l y s é g b e n e l t ö l t ő k n é l . Ö s s z e f o g l a l v a az e l m o n d o t t a k a t , m é g e g y s z e r k i e m e l n é n k , h o g y a m i n d e n n a p i psy c h i á t r i a i g y a k o r l a t b a n f o n t o s d i f f e r e n c i á l n i e l s ő s o r b a n azt, h o g y a beteg á l t a l e l ő adott b a b o n á s t a r t a l o m c s u p á n f o l k l o r i s z t i k a i jellegű-e, avagy pedig valamely f o l k l o r i s z t i k u s elem p s y c h o p a t h o l ó g i a i l a g k ó r o s f e l d o l g o z á s á r ó l van-e s z ó ? M á s o d s z o r a t h e r á p i a s z e m p o n t j á b ó l is j e l e n t ő s e l d ö n t e n ü n k azt, h o g y p r o v o k a t í v , p r e f o r m a t í v vagy p a t h o p l a s z t i k u s stb. szereppel b í r - e az a d o t t k ó r k é p b e n a b a b o n á s h i e d e l e m ? S v é g ü l h a r m a d s z o r a m e n t a l h y g i é n é s p r e v e n t i ó s z e m p o n t j á b ó l sem é r d e k telen o d a f i g y e l n i egy a d o t t r é g i ó n b e l ü l a n é p i h i e d e l e m v i l á g n a k a p s y c h o p a t h o l ó g i á ban j á t s z o t t szerepére, mert a k u l t ú r s z í n v o n a l célzott a d e k v á t emelésével a p r o v o k a t í v é s p r e f o r m a t í v h a t á s o k n a g y r é s z e k i k ü s z ö b ö l h e t ő lenne.
I R O D A L O M 1. Agresti, E.: Studio delle varianti cliniche dei terni e dei contenuti deliranti i n epoche diverse. Confronto dei v a r i t i p i d i delirio a distanza d i circa u n secolo. — R i v i s t a d i P a t o l ó g i a nervosa e mentale, V o l . L X X X , Firenze, 1959, 845—865. 2. Bustamante, J . A.: E l delirio de influencia. — I n : Temas de Psiquiatria, T o m o I . A c a demia de Ciencias de Cuba. L a Habana, 1973, 103—111. 3. Bustamante, J . A.: L o s factores culturales en los cuadros esquinofrenicos. — I n : Temas de Psiquiatria, T o m o I . Academia de Ciencias de Cuba. L a Habana, 1973, 117—126. 4. Hörcsik E.—Pisztora F.—Gál P. : Archaikus tudat, folklorisztikus téveseszmék É s z a k k e l e t - M a g y a r o r s z á g o n tegnap és ma. —• A M a g y a r Ideg- és Elmeorvosok T á r s a s á g a T i s z á n t ú l i T a g o z a t á n a k 1978. évi, Debrecenben tartott t u d o m á n y o s ülésén, j ú l . 2 - á n elhangzott e l ő a d á s k é z i r a t a . 5. K ö z m ű v e l ő d é s i A d a t g y ű j t e m é n y . —• Statisztikai I d ő s z a k i K ö z l e m é n y e k 288. k ö t e t . K ö z p o n t i Statisztikai H i v a t a l K i a d á s a . Budapest, 1973, 77—328.
6. Kranz, H.: D a s Thema des Wahns i n Wandel der Z e i t . — Fortschritte der Neurologie, Psychiatrie u n d ihrer Grenzgebiete, 23. Jhrg., H e f t 1/2, 1955, 58—72. 7. Pisztora F.: A c ö n e s z t é z i á s - h i p o c h o n d r i á s k ó r k é p e k É s z a k - A f r i k á b a n é s z l e l h e t ő sajátos ságai. ( K u l t u r á l i s a n t r o p o l ó g i a i é s t r a n s z k u l t u r á l i s pszichiátriai e l e m z é s . ) — I n : Pszicho lógiai t a n u l m á n y o k X I I I . A k a d é m i a i K i a d ó , Budapest, 1972, 607—615. 8. Pisztora F.—Kunt E.—Farkas J.: Psychiatrie and F o l k l o r i s t i c analysis o f suicides and homicidal crimes perpetrated under the influence o f superstious-impressible delusions. — The I n t e r n a t i o n a l M i c r o f o r m Journal of Legal M e d i c i n e "Seventh International Meeting of Forensic Sciences, Z ü r i c h , September 8—12, 1975." (Articles 196—205.) 199, Card. 2. V o l . 11. N o . 2, 1—10. 9. Pisztora F.: A f r o - k u b a i folklorisztikai h a g y o m á n y o k t o v á b b é l é s e és t ü k r ö z ő d é s e az 1961 és 1971 k ö z ö t t K u b á b a n észlelt psychiátriai k ó r k é p e k b e n . — A Magyar N é p r a j z i T á r s a s á g F o l k l ó r S z a k o s z t á l y á n a k ü l é s é n , 1976. m á r c . 31-én, Budapesten, a M a g y a r T u d . A k a d é m i á n tartott e l ő a d á s kézirata. 10. Pisztora F.—Hörcsik E.: D i e i n den Wahnideen a m häufigsten vorkommenden f o l k l o rischen T h e m e n i n Ungarn zur Zeit der M o n a r c h i e (1867—1918). — X X V I . C o n g r è s International d'Histoire de la M é d e c i n e , 20—25, V I I I . 1978. Plovdiv. R é s u m é s , 275. 11. Pisztora F.—Gál P. / Á t a l a k u l ó t á r s a d a l m i tudat — v á l t o z ó téveseszmék az u t ó b b i 100 év során A b a ú j - B o r s o d - és Z e m p l é n m e g y é k b e n . — A Magyar R e h a b i l i t á c i ó s T á r s a s á g Pszichiátriai Szekciója I I I . T u d o m á n y o s A n k é t j á n a k ( , , A pszichiátriai r e h a b i l i t á c i ó t á r s a dalomorvostani és h a t á r t e r ü l e t i k é r d é s e i " ) e l ő a d á s k i v o n a t anyaga. P é c s , 1978, 101—102. 12. Pisztora F.—Gál P.: Nacionalizmus, sovinizmus, n e m z e t i s é g i e l l e n t é t e k — és psycho pathológiai v e t ü l e t e i k a M o n a r c h i a korabeli M a g y a r o r s z á g o n . — O r v o s i Hetilap, 119. evf. 34. s z á m , 2091—2093. 13. Pisztora F.: K o r u n k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s és t e c h n i k a i v i l á g k é p e — ahogyan azt az elmebetegek megélik. — Orvosi Hetilap, 120. évf. 36. s z á m , 2189—2191. 14. Pisztora F.—Hörcsik E.: A magyar parasztság é s f ö l d m u n k á s s á g t á r s a d a l m i é r t é k o r i e n tációi és n a g y z á s o s téveseszméi 1867 és 1918 k ö z ö t t . — Orvosi Hetilap, 120. évf. 40. s z á m , 2437—2439. 15. Pisztora F.—Hörcsik E.: B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n megyei kisebb falvak és i p a r v á r o s o k lakosainak m e n t a l i t á s a és ennek befolyása a paranoid k ó r f o r m á k t ü n e t k é p z ő d é s é r e . •— A M a g y a r Ideg- és E l m e g y ó g y á s z o k T i s z á n t ú l i T a g o z a t á n a k 1980. j ú n . 10-én Eszter gomban t a r t o t t t u d o m á n y o s ü l é s é n felolvasásra k e r ü l t kézirat. 16. Pisztora F.—Kunt E.: B a b o n á s hiedelmekkel kapcsolatos b e f o l y á s o l t a t á s o s téveseszmék a M o n a r c h i a - k o r a b e l i M a g y a r o r s z á g o n . ( T ö r t é n e t i és etnográfiai a s p e k t u s ú k u l t ú r p s z i á t riai v i z s g á l a t o k k ó r l a p o k a l a p j á n 1867-től 1919-ig.) — I n : Hiedelemrendszer és t á r s a dalmi tudat. I . k ö t e t . T ö m e g k o m m u n i k á c i ó s K u t a t ó k ö z p o n t , M e m b r á n K ö n y v e k 5. kötet. Budapest. 1980. 332—341.
Summary Everyday c l i n i c a l experience o f authors, who are practising psychiatrists, seems to confirm the conclusion t o be drawn f r o m data i n the literature, namely that the theme of our times' psychoses is characterized i n general by a confusion o f the most heterogeneous contents o f consciousness. W i t h i n this heterogenity one can meet superstitious beliefs rooted i n ar chaic-magic t h i n k i n g , surviving traditions of folklore, religious belief system, topical political views, fears a n d hopes, the most advanced scientific and technical knowledge as well as the most absurd ideas o f science-fiction and so on, connected i n many a variations i n psychiatric symptoms. I n Hungary, the scientific-technical revolution o f the last quarter o f a century contributed to the spread o f scientific knowledge i n the consciousness o f broad masses, at the same time, however, superstition, folklore and religion apparently have not disappeared from o u r
people's mentality. These latter elements o f consciousness — o n the basis o f literature and ;he investigation o f the authors — occur mostly among w o m e n o n the one hand and among small village dwellers o n the other hand especially among those w h o live the w h o l e o f their lives i n the country, at the same place. T h e result is the same either normal populations or psychiatric patients are examined. A u t h o r s investigated 100 case histories f r o m the period 1867—1918 and another 100 ones f r o m the period 1965—1977, a l l o f them containing some elements o f superstition. I n the first sample they found 75 " p u r e l y superstitous" cases and 25 ones where superstition m i n g l e d w i t h other elements, w h i l e i n the second sample the rates were 64 t o 36. Nowadays, i n the f o r m a t i o n o f psychiatric symptoms, there are t w o main types o f the si multaneous presence o f archaic-magic a n d modern scientific-technical knowledge. After the author's investigation, the first possibility is the co-existence o f these heterogeneous elements without closer connection with each other, the second is an organic intertwining, where elements are b u i l t i n t o each other. A further aspect for classification is whether the archaic o r the modern theme is more preponderant, more intensive and in appearance prior to the other i n the formation o f the symp tom. A f t e r presenting the cases illustrating the above mentioned variations, authors emphasize the importance of t r a i n i n g psychiatrists i n f o l k l o r e so that they can make use of i t i n practical diagnosis, i n the differentiation o f normal and effected f o l k l o r i c phenomena and contents. E. H Ö R C S I K , Mrs., D r . m e d . psychiatrist F . P I S Z T O R A , D r . med. psychiatrist, head physician Tolna megyei k ó r h á z - r e n d e l ő i n t é z e t S z e k s z á r d , P.O.B. 85, Hungary, H-7101
