R I P P L- R Ó N A I J Ó Z S E F Piac sek bác si a fekete kredenc előt t, 1907 www.viragjuditgaleria.hu
(Piacsek bácsi a sárga szobában, Piacsek bácsi olvas a fekete kredenc előtt)
Írta : Virág J udit
Ri p p l-Rónai Józ s e f (1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) Piac s ek bác s i a f e ke te kr e de nc e lőt t, 1 9 0 7 ( Piac s ek bác si a sár ga szobában, Piac s ek bác s i o lvas a fe k e te k r e de nc e lőt t)
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
Rippl-Rónai József (1861-1927) Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt, 1907 (Piacsek bácsi a sárga szobában, Piacsek bácsi olvas a fekete kredenc előtt)
Olaj, papírlemez, 68x98,5 cm Jelezve balra lent függőlegesen: Rónai Kezdő ár: 55 000 000 Ft / 180 328 EUR Becsérték: 80 000 000 – 120 000 000 Ft Estimated value: 262 295 – 393 442 EUR
Életmű-jegyzék: ‣ Genthon MTA MKCS-C-I-36/2383 Kiállítva: ‣ MIÉNK I. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest, 1908. katalógus: 118. (Piacsek bácsi a sárga szobában címen, eladási ára 2000 korona) Kiállítva és reprodukálva: ‣ Rippl-Rónai gyűjteményes kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998. március 12. – szeptember 6., katalógus: 80. Reprodukálva: ‣ François Gachot: Rippl Rónai, L’art hongrois, Új idők Irodalmi Intézet, Budapest 1944. 25. oldal (Le buffet noir, Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt címen) ‣ Petrovics Elek: Rippl-Rónai, Atheneum Rt., Budapest, 103. oldal (Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt címen)
2
3
P á r i z s b ó l K a p o s v á rr a 1. Párizs, 1900-as évek
2. Kaposvár főutcája, 1900-as évek
4
5
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
I. fejezet
I. fejezet
Párizsból Kaposvárra Tizenhat év távollét után, 1902-ben Rippl-Rónai József végleg visszatért Párizsból szülővárosába, Kaposvárra. Negyven évesen, számos kudarc, siker és több stílusváltás után, a világ közepét cserélte fel, az Ady által a legporosabb városnak nevezett somogyi településre.1 Márpedig élete legmeghatározóbb időszakának tartotta a külföldön töltött éveket: „Ezt az időt – mintegy 16 évet – tartom legértékesebbnek művészi munkálkodásomban. Ez az idő, midőn teljesen átadtam magamat a legszebb gondolatoknak, s a legideálisabban felfogott művészetnek. […] Ez az idő igazán a tiszta művészi lelkesedés ideje volt, és boldog vagyok, hogy azok közül a nálunk ritka emberek közül való vagyok, akik ennek a nagy korszaknak, ennek a pezsgő művészeti áramlatnak, magában az ár forrásában, középpontjában, ahol annyi jó mag hintetett, annyi szép gondolat nyert formát írva, lejátszva, megfestve, megfaragva: annak a korszaknak én is harcosa voltam”2 Hazaköltözésének okát nemcsak az „intimus otthon”3 iránti vágyában és szeretett családjának hiányában kell keresnünk, hanem Rippl-Rónai személyiségében is. Ugyan Párizsban jó kapcsolatban volt a kor legnagyobb festőivel, szelíd, meditatív alkatából adódóan, egyre kevésbé találta vonzónak a zajos művésztársaságokat, összejöveteleket. Hiába volt a Nabik tagja, és azon kevesek egyike, akit Vuillard még festés közben is beengedett a műtermébe, RipplRónai a társaság közös nagy vacsoráin már nem szívesen vett részt. Valószínűleg a zajos Párizsból is ezért költözött a nyugalmas peremkerületbe, Neuilly-be, James Pitcairn Knowles buzdítására, akihez, mint Maillolhoz, szoros barátság fűzte. Rippl-Rónai a csendes beszélgetéseket, a kertjét és a zenét szerette, otthonosságra vágyott. Számos fényképről köszön vissza kedélyesen pipázgató, szemlélődő, kertjében a kutyáival játszó alakja.4 Rippl-Rónait kivételesen szoros és szeretetteljes viszony fűzte a szüleihez, akik soha nem akarták eltéríteni választott útjáról, és mindvégig, még nélkülözésükben is támogatták a gyakran igen szegény körülmények között élő festőt. Csakúgy, mint legkedve-
3. A Rippl család 1884-ben. A szülők, és a négy fiú: Ödön, Sándor, Lajos valamint a festőállványnál József. Langsfeld Mór felvétele
4. Rippl-Rónai József 1902 körül
sebb öccse, Ödön, aki kezdettől fogva bátyja művészetének legelkötelezettebb híve és propagálója volt. Mindent összevetve érdekes adalék, és az otthonhoz való elszakíthatatlan tartozás jeleként kell értelmeznünk azt is, hogy Rippl-Rónai éppen Párizsba érkezése után két évvel magyarosította a nevét Rippl-ről Rónaira. Hazatérésében jelentős szerepet játszhatott az is, hogy 1896-ban Rippl-Rónai megbízást kapott Andrássy Tivadartól a Duna parti Andrássy palota ebédlőjének tervezésére és kivitelezésére. A munka nem volt ismeretlen számára, ugyanis a Nabis csoport tagjaként már foglalkozott alkalmazott művészettel, azonban ez a feladat olyan sokrétű és komplex volt, hogy majd’ négy évbe tellett, mire elkészült vele. Az étkészletek, kerámia- és üveg dísztárgyak, falikárpitok, bútorok, ólomüvegablakok kivitelezése különböző helyszíneken; Párizsban, Wiesbadenben, Pécsett, a Zsolnay gyárban, valamint Budapesten történt, ennél fogva, Rippl-Rónai többször töltött hosszabb időt itthon.
6. Neuilly-sur Seine, 1890 körül
A sok munkától és utazástól elfáradt festő nem talált visszautat Párizsba. Úgy érezte, hogy légüres térbe került, és lassanként feladta abbéli reményét is, hogy Franciaországban válik elismert és sikeres festővé. Megújulásra és pihenésre vágyott. Maillol meghívására Banyuls-sur Merben töltött három hónapot, ahol újult erővel kezdett munkához. A Pireneusokban töltött időszak alatt jelentős fordulat állt be művészetében. Rippl-Rónai gyorsan és sokat festett, főleg tájképeket, amelyeknek természetéből adódóan nemcsak a perspektívához talált vissza, hanem egyre színesebb felületekből alkotta meg képeit. Mekkora változás volt ez a fekete korszak színredukciójához képest! Egy Mednyánszkyhoz írott levelében arról írt, hogy egyre jobban foglalkoztatta a hazatérés gondolata: „Szeretnék már otthon lenni, sátorfámat felütni, de nincs, aki bátorítana.”5 Banyuls után még visszalátogatott Párizsba, majd egy rövid belgiumi és oroszországi kitérő után megérkezett Somodoraszalóra, Ödönhöz, 1902-ben pedig megvásárolta első házát Kaposváron. 7. Neuilly-sur Seine, 1890 körül
5. József és Ödön Fiumében, 1904
1 2 3 4
6
„Kaposvár: a legporosabb város. Jó, jó: van por máshelyütt is. De ilyen sehol.” Ady Endre: Thalia pongyolában, Nagyváradi Napló, 1902. július 6 Rippl-Rónai József emlékezései, Budapest 1911, Nyugat kiadása „Az én ideálom [...] nem más, mint egy intimus otthon” Rippl-Rónai József levele Ödönhöz, Neuilly, 1900. július 5. in: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria 1998. március 12 – szeptember 6. 23. Bernáth Mária: Rippl-Rónai József, Budapest, 1998. Az enteriőrök világa.
5
Pewny Denise: Rippl-Rónai József, Budapest 1940. 56. oldal in: MNG Rippl-Rónai gyűjteményes kiállítása, 23.
7
Kaposvár, Fő utca 56
8. Az én házam (Kaposvári otthonom, Családi ház, Nyári otthonom), 1903 körül, magántulajdon
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
iI. fejezet
iI. fejezet
Kaposvár, Fő utca 56
9. Szomorúság, 1903, Magyar Nemzeti Galéria
A Rippl-Rónaiéknál gyakran vendégeskedő Martyn Ferenc emlékei szerint „A festő szépen gondozott háza a kaposvári Fő utcán, szemben a kórház épületével állott. A széles, hosszú telek kertjével és szőlőjével lenyúlott egészen a Rózsa utcáig. Lehetett vagy nyolcszáz négyszögöl. Középen volt a kút, előtte virágos grupp, hatalmas fűzfák, pázsit. Az utcától deszkakerítés zárta el, középen a házzal szemben kapu volt, amelynek felső lécezett részén be lehetett látni a kertbe. A házba előszoba-féle helyiség vezetett, amelyből jobbra-balra két-két szoba nyílott, s valahol középen volt a konyha. A szobák – az én emlékeim szerint gyönyörűek voltak, francia bútorokkal berendezve. A jobboldali szárnyon két nappali szoba, az egyik a festő műterme volt. Ennek ablaka a kertre nyílott, előtte kis asztalka állt […] A műterem hátsó ajtaja a baromfiudvarra vezetett, ahol – hálóval fedett külön részen – pulykák és pávák sétálgattak.”6 Rippl-Rónai berendezkedett, megtalálta a keresett harmóniát. Szerette új életét. Választékosan öltözködő, széles karimájú szürke kalapos, dús csokornyakkendős alakja gyakran tűnt fel a kaposvári utcákon. Ady Endre így írt róla: „Büszke és irigy vagyok erre a szép és nagyszerű úrra, akit Rippl-Rónai Józsefnek hívnak az emberek idelenn, s az angyalok odafenn. […] Bocsásson meg Bródy Sándor bátyám, de Rippl-Rónai Jóska szebb, magyarul szebb, férfiasabb még nálánál is.[…] Ez az öreg szépfiú bizonyosan zseni, nagyon nagy ember s felséges életű.[…] Bár úgy tudnék hinni és produkálni: élni, mint ez a majdnem svihákosan gyönyörű, de mindenesetre legelőkelőbb férfiú.”7
10. Flox és Filox, 1903, Magyar Nemzeti Galéria
12. Amikor az ember a visszaemlékezéseiből él, 1904, Magyar Nemzeti Galéria
13. Fehér fal, barna bútorok, 1903, magántulajdon
Rippl-Rónai a Fő utcai házban töltött hat esztendő alatt megalkotta a magyar festészet legszebb enteriőr képeit.
6 7
11. Karácsony, 1903, Magyar Nemzeti Galéria
10
Hárs Éva: Martyn Ferenc 1975. 9. in: Pandur József: A másik Rippl-Rónai, Pécs, 1997. 63. Ady Endre: Rippl-Rónai és csekélységem, Világ, 1915. szeptember 19.
14. Kisvárosi szoba, 1906, Magyar Nemzeti Galéria
11
Az ot thon-ciklus lírai képei, Piacsek bácsi
15. Öregúr és mandolinozó asszony, 1905, magántulajdon (a falon látható a szintén 1905-ben festett Ebéd című kép)
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
ii I . f e j e z e t
Az otthon-ciklus lírai képei, Piacsek bácsi „Nagyon nagy kedvvel festem a szobáimat, az én szeretett alakjaimat: Piacsek bácsit, Lazarine, mama stb. – régi modelljeimmel. Az ilyen dolgok azért jók, mert igazak, és szeretem, hogy körülvesznek, és megosztják velem a rám kimért sorsot.” 8 „Idehaza az intim élet adta meg az inspirációkat. A család, rokonság, ismerősök szokásait, életét figyeltem meg. Kisvárosi alakok, típusok érdekeltek. Ezeket festettem a társadalom minden rétegéből. Engem nagyon érdekelnek a kőműves, a tanár, a pap, a pintér, a suszter, az asztalos – mind, megannyi karakterkép. Mindegyik egy-egy külön világ. Egy-egy jellemző vonásuk van, mint a természeti tárgyaknak, kőnek, vasnak, fának. Szeretem bennük, hogy különböző vonásaik külsőleg is megnyilatkoznak, hogy hivatásuk, mesterségük, társadalmi mivoltuk már a formájukból, mozdulatukból kitetszik. Ezeket, a jellemző formákat, vonalakat, mozdulatokat, színeket pemzli végre, kréta alá fogni – íme a képeim.”9 És valóban, Rippl-Rónai elapadhatatlan mesélőkedvvel és szeretettel örökítette meg családja és környezete mindennapos életét. Képeinek egyik leggyakoribb modellje, a karakteres külsejű, ősz szakállas Piacsek bácsi sokszor vendégeskedett a festőnél.
16. Piacsek bácsi pipálgat, 1902, magántulajdon
8 9
17. Piacsek bácsi hölgyek társaságában (Kártyázás Lazarine-nal és Margittal), 1906 körül, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Rippl-Rónai levele Ödönhöz. Kaposvár, 1905. március 11 in: Bernáth, 1998. Rippl-Rónai im., ld. jegyzet 2, in: Bernáth,1998.
18. Szundikálás kettesben, 1902, magántulajdon
14
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
I ii . f e j e z e t
Piacsek Ferenc, nyugalmazott főerdész Rippl Rónai sógornőjének, Piacsek Margitnak az édesapja, közvetlen, jó humorú ember hírében állt. Kitűnően tudott franciául, és gyakorta szolgáltatott társaságot a festő hű francia társának, Lazarine-nak, sőt magyarra is ő tanította az asszonyt.10 Piacsek Margit emlékei szerint „Jóska tulajdonképpen akkor került boldogult apámmal szoros kapcsolatba, amikor […] 1902-ben Kaposvárott telepedett le, és megvette a Fő utca 56. számú kis házat. Igazgató-tanító atyja ebben az évben tanított utoljára a Fő utca végén lévő „Cigli” iskolában. […] A közeli Anna utcában laktunk. Innen járt át magányos apám Jóskához. Rippl-Rónai szerette Piacsek bácsit, akivel mint világlátott emberrel, jól tudott beszélgetni. Helyesebben Jóska, a csendes humorú megfigyelő, inkább hallgatott. Nem szeretett hosszan beszélni, de találóak voltak eredeti mondásai. Jó humorú volt apám is: szikár, egészséges, érdekes arcú, amilyennek „Rippli” festette. Persze Jóska kissé eltúlozta nagy orrát és piros arcszínét, viszont tökéletesen megörökítette sajátságos mozdulatait. Apám unatkozott otthon és felettébb kedvelte Jóska feleségének, Lazarine-nak a társaságát. Meg nagyon jól mulatott Jóska vázlatai és képei alá írt vicces címein. Hogyisne, egyszer pl. megfestette azt a kékesszürke karosszéket, amelyben apám a legszívesebben ült náluk, és azt a címet adta a képnek: „Piacsek bácsi elment”. […] Apám leginkább kaszinózott Lazarine-nal vagy felolvasott neki. Magyarra tanította. Jóska pedig izgett-mozgott körülöttük, egyszer csak azt vettük észre, hogy rajzol vagy fest. Hagyta, hogy Lazarine és apám kedvükre elhelyezkedjenek, úgy mozogjanak és beszéljenek, ahogy nekik tetszik: vázlata percek alatt kész volt. Így jöttek létre a Piacsek bácsi felolvas a fekvő Lazarine-nak, Piacsek bácsi a babákkal, Piacsek bácsi pipálgat, Öreg férj, fiatal feleség. Sokszor megleshettem, hogyan festett. Érdekes, hogy előbb szénnel rakta fel a vonalakat, egészen elnagyoltan, azután ezeket a vonalakat barnás színnel megerősítette, majd felrakta a legszélesebb színfoltokat.” 11 Rippl-Rónai a modelljeit saját kertjében és otthonában örökítette meg. A képeken lényegében mindig ugyanazokat a bútorokat és tárgyakat látjuk, mindig más és más elrendezésben: a Martyn Ferenc említette francia bútorokat, az arany-kékcsíkos, és zöld kárpitos biedermeier fotelokat, a szekretereket és komódokat, valamint a hímzett, virágos kendőket, kék vázákat és üvegpoharakat. A meghitt, lírai enteriőr képeken a szereplők nem emelik fel a tekintetüket, gondolataikba feledkezve ülnek, csendben olvasnak, varrnak, kártyáznak, boroznak. Az Öregúr és a mandolinozó asszony az egyetlen olyan kompozíció, amelyen Piacsek bácsi derűsen kinéz a képből. A festményeken ábrázolt színes szobák falait Rippl-Rónai saját képei díszítik, többek között azok a banyuls-i tájak, amelyek elindították őt az új stílus felé. 19-20. Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt, 1907 (részlet)
10 Piacsek Ferenc (1835-1908) Rippl-Rónai öccsének, Lajosnak volt az apósa. Villányi Jenő, Piacsek Ferenc dédunokájának közlése, Új Ember hetilap/ujember.hu/piacsek-bacsi-dedunokaja/ 11 Piacsek Margit közlése. in: Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv Paris Anella visszaemlékezéseivel Rippl-Rónairól, Kaposvár, 1995. 19.
17
Az új stílus
21. Csendes délután a Róma villa kertjében, 1907, magántulajdon
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
I v. f e j e z e t
I v. f e j e z e t
Az új stílus Az otthon-képek jelentős része nagyméretű lemezpapírra festett olajkép. A vastag lemezpapír felülete már önmagában is technikai újításokra késztette Rippl-Rónait, akinél a tematikai váltás amúgy is teljes stílusváltással járt együtt. Az otthon-ciklus előtt RipplRónai csak Banyuls-ben dolgozott rendszeresen lemezpapírra, azt megelőzően az életműben csak elvétve találunk hasonló hordozót.12 Sodró, mély terek, élénk színhasználat és egyre stilizáltabb, helyenként barna kontúrokkal övezett formák jellemzik az enteriőr képeket, melyeken itt-ott már kitetszik a lemezpapír sienai barnája. Ezt a megoldást Rippl-Rónai 1907-től kezdődően használta rendszeresen kompozíciós eszközként. A festő ismét gyorsan és sokat dolgozott. Az otthon ciklus néhány emblematikus darabja először 1905 decemberében, Rippl-Rónai Kaposvári Gyűjteményes Kiállításán bukkant fel, ahol a két hétig nyitva tartó tárlaton 189 kép szerepelt.13 Rippl-Rónainak a nagy áttörésre már csak egy hónapot kellett várnia. Mindent egy lapra feltéve, a kaposvári kiállítás anyagát alaposan kibővítve, 1906 februárjában a Könyves Kálmán szalonban 318 képet mutatott be a fővárosi közönségnek.14 A kiállítás teljes anyagi és erkölcsi sikert hozott a festő számára. A tárlaton már 180 képet vásároltak meg, és a sikerre való tekintettel, a kiállítás után Rippl-Rónai árverést rendezett műveiből, ahol 381 kép került kalapács alá. Szinte minden képet eladott. „Végre, 1906-ban a «Könyves Kálmán» szalonban csinált kiállításom úgy erkölcsileg, mint anyagilag jóravaló sikerhez juttatott. Erős próbája volt ez nemcsak piktúrámnak, hanem annak is, hogy fejlődött-e már nálunk odáig a műízlés, hogy művészi búvárkodásaim leszűrődéseit akceptálja. Magamra úgy hatott e kiállítás rendezésének már szándéka is, mint (nem próbáltam, de sejtem) a hazárdjátékos utolsó kártyája, melyre mindenét feltette. Emlékszem jól, a kiállítás megnyitása előtt formális félelem fogott el: hátha még az a kevés ember is megtagadja tőlem búvárkodásaim eredményének elismerését, akik különben híveim voltak. Hiszen sokan nőttek fel mellettem olyanok, akiknek nagy volt már a hatalmuk. De - csalódtam, s velem együtt nagyon sokan csalódtak.
22. Öreg férfi, fiatal feleség, magántulajdon
23. Piacsek bácsi a Niklay lányokkal, 1907, magántulajdon
Örülök, hogy például Vaszary János is csalódott, aki még kevéssel azelőtt azzal vigasztalt, hogy most már ugyan nem disputálnak an�nyit piktúrám felől, hanem azért itthon sohasem fognak elismerni, állami vásárlásban s más hasonló jókban nem fognak részesíteni, s hogy ez így már végérvényesen el van végezve. Az ilyen biztatásokhoz még aztán az az aggodalomkeltő feltevés is járult, hogy a művásárló közönség helytelenül fogja fel az addig Budapesten teljesen ismeretlen önkéntes műárverés mivoltát. Itt, különösen a bohémvilágban, eddig csak önkéntelen, «hivatalból» való árverések «tartattak». Önkéntes műárverés, pláne eleven művész képeinek árverése, csak úgy egyik szemmel nézve, némi joggal kelthette azt a gyanút, hátha ez a művész maga sem becsüli sokra a műveit, ha azokat kész csak úgy elkótyavetyélni. Nos, lelkiismeret furdalás és nagyzolás nélkül elmondhatom: az aukció erkölcsi és anyagi sikere arról győzött meg, hogy egy sereg ember ízlése hajlik immár itthon is afelé az ízlés felé, mely az én piktúrámban dokumentálódik. Nem lehetetlen, hogy kiállításom katalógusának «vallomása» is közelebb hozta hozzám a közönséget”. 15 Rippl-Rónai elégedett és boldog volt, elismert festő lett: „Úgy látszik, jól reménykedtünk, mégis miénk a jövő. Mindenki a kiállításomról beszél, harcol és dühösködik.. mondom neked, fordul a kocka. Az ízlés – modern értelemben változni fog.”16 A kiállításon és az árverésen eladott képekből befolyt összeg jó módú emberré tette Rippl-Rónait, aki húsz év együttélés után feleségül vette Lazarine-t, és műtermet bérelt Budapesten, a Kelenhegyi úton. Két év elteltével 1908-ban megvásárolta a kaposvári Róma-hegyen található Róma-villát, a Fő utcai házat pedig 1911-ben eladta Ödönnek.
24. Ödön öcsém, 1906, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
A nagy diadalt hozó kiállítást vizsgált korszakunkban még további kettő követte a Nemzeti Szalonban. Az Első Csoport Kiállításon, 1907–ben Rippl-Rónai 21 képpel,17 1908-ban pedig a MIÉNK első kiállításán 29 képpel szerepelt.18 Ez volt az a tárlat, ahol először volt látható a Piacsek bácsi a sárga szobában című festmény.
25. Apám és Lajos öcsém, 1906, magántulajdon
12 Apám-Anyám,1895, valamint Önarckép barna kalapban, 1897 13 Rippl-Rónai József Kaposvári Gyűjteményes Kiállítása, Kaposvár 1905 dec.17-1906 jan. 20. A kiállításon 49 kép olajfestmény szerepelt, köztük: Amikor az ember a visszaemlékezéseiből él című kép 14 Rippl-Rónai kiállítása, Budapest, Könyves Kálmán Szalon, 1906. február. Rekonstruálhatatlan, hogy a bemutatott festmények közül hány volt az olajkép, mivel a kiállítás katalógusában ezúttal nem tüntették fel az egyes képek technikáját. A képek mellett szereplő árak pedig azért nem nyújtanak biztos támpontot, mert az előző katalógusok szerint az olajképek 80 koronától 5000 koronáig terjedő áron voltak megvásárolhatóak.
20
15 16 17 18
Rippl-Rónai im. ld. jegyzet 2. Rippl-Rónai levele Ödönhöz, 1906. február 8 A Nemzeti Szalon Első Csoport Kiállítása, Budapest, 1907, március. A kiállításon hét olajkép szerepelt Nemzeti Szalon, MIÉNK I. Budapest, 1908. január. Ezen a kiállításon már húsz olajkép szerepelt
21
Piacsek bácsi sárga szobában P i a c s e k b á c s i o lv a s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt
26. Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt, 1907 (Piacsek bácsi a sárga szobában, Piacsek bácsi olvas a fekete kredenc előtt)
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
V. f e j e z e t
Piacsek bácsi sárga szobában (Piacsek bácsi olvas a fekete kredenc előtt, Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt)
27. Szalon a Róma villában, a többször megfestett biedermeier ülőgarnitúra és a hímzett kendő
28. Szoba a Róma villában, előtérben a festményen szereplő fekete kredenc
A festmény tehát nem szerepelt sem az átütő sikert hozó 1906-os Könyves Kálmán szalonbeli kiállításon, sem 1907-ben, a Nemzeti Szalon márciusi tárlatán. 1908 januárjában azonban ott látjuk a MIÉNK első kiállításán, Piacsek bácsi a sárga szobában címmel. Ebből következően Rippl-Rónai a képet 1907-ben, március és december között festette, ugyanis ha a kép a szakirodalom eddigi állítása szerint 1906-ban készült volna, bizonyára látható lett volna már az 1907-es kiállításon is, mivel egy nagyméretű, igen jelentős műről van szó. A festmény, amely az enteriőr-képek egyik legmegkapóbb és egyben legfrissebb darabja, az első olyan mű, amelyen megjelennek a következő új, nagy korszak stílusjegyei: a mindent körülölelő, erős barna kontúrok, a merész képkivágat, és a majdani kukoricaszemekre emlékeztető festékfoltok. A képet elemezve, megismerhetjük Rippl-Rónai alkotó módszerét, az „egyenlő módon való festést” és annak folyamatát is.19 Rippl-Rónai egymáshoz fűzte az egyes részeket a képen, azaz több, különálló, de egyenértékű kompozícióból építette fel a művet. A képen nincsenek fontos, vagy kevésbé fontos részek, nincsenek fő- vagy mellékmotívumok. Piacsek bácsi olvasó alakja épp oly hangsúlyos elem, mint az asztalra helyezett gyümölcscsendélet, a komódon lévő tárgyak együttese, a csíkos fotel és a rádobott hímzett kendő, vagy a fekete, üvegajtós kredenc. Rippl-Rónai külön egységként és önálló felületként kezelte a kép egyes rész-kompozícióit, amelyeket azonos tempóban, párhuzamosan festett meg. Az egyes részeken csak az ecsetvonások nagysága és irányultsága tér el a kitöltendő felület méretétől függően. A képen teljes önállóságot kaptak a szőnyegszerűen egymásba szövött színek. A festményen a már jól ismert bútorokon kívül először bukkan fel a fekete kredenc, amelyet csak még egyszer, az 1910-ben festett Szobarészlet című képen láthatunk viszont. A barna komódon felismerhető Rippl-Rónai Kalapos nő virágcsokorral című pasztellképe.
30. Kalapos nő csokorral, 1903 körül, magántulajdon
19 Rippl Rónai im. ld.jegyzet 2.
31. Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt, 1907 (részlet)
29. Szobarészlet, 1910 körül, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
24
25
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
V. f e j e z e t
A festményen nagy szerep jut az egyes kompozíciókat keretbe foglaló sárga falnak és világoskék mennyezetnek. A szorosan egymás mellé helyezett, illetve egymásba fonódó foltoktól már csak egy lépés hiányzott a sűrű „kukorica-szemekhez”, amelyek az 1907-ben festett Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című képen jelentek meg először teljességükben. A Piacsek bácsi sárga szobában című képen Rippl-Rónai ismét tudatosan redukálta a teret és újra elindult a két dimenzió irányába, és újra használta a szecesszióban már
alkalmazott erős kontúrozást is. Ez utóbbit és az élénk színek használatát illetően nagy megerősítést jelenthetett Rippl-Rónai számára a Nemzeti Szalon 1907-es kiállításán látottak, ahol Párizs után újra találkozhatott Gauguin stílus teremtő cloisonnizmusával, azaz az élénk színfelületek körbekontúrozásával.20 1907-től Rippl Rónai fokozatosan elszakadt az enteriőrök világától. Megszületett a „kukoricás” stílus. 20 Modern Francia Nagymesterek, Nemzeti Szalon, 1907. december
32. Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, 1907, Magyar Nemzeti Galéria
26
33. Mandolinozó nő és egy szőke fiú, 1905, lappang
34. Piacsek bácsi olvas a kertben, 1907, magántulajdon
további képek az otthon-ciklusból
35. Piacsek bácsi felolvas Lazarinnak, 1907 körül, magántulajdon
36. Hárman iddogálnak, 1904, magántulajdon
28
37. Lazarine beteg, (A migrain beteg nő), 1903 körül, magántulajdon
29
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
VI. fejezet
VI. fejezet
38. Intériur, 1904, Magyar Nemzeti Galéria
39. Képek között, Vasárnap délután, 1904 körül, magántulajdon
42. Édes jó anyám betegen, 1905, Magyar Nemzeti Galéria
43. Apám betegágyban. Piacsek bácsi és Papa Húsvét vasárnap, 1908
40. Lazarine papagájjal, 1905, Hermann Ottó Múzeum, Miskolc-MNB-Kövesi gyűjtemény
41. Szürke szoba vörös terítős asztallal, 1908 körül, magántulajdon
44. Papa, Mama, Rippli bácsi, 1903 körül, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
45. Kert társaság, 1905, magántulajdon
30
31
A pontok mutációja
R i p p l - R ó n a i J ó z s e f ( 1 8 6 1 - 1 9 2 7 ) P i a c s e k b á c s i a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t, 1 9 0 7 ( P i a c s e k b á c s i a s á r g a s z o b á b a n , P i a c s e k b á c s i o lva s a f e k e t e k r e d e n c e l ő t t )
VII. fejezet
46. Georges Seurat: Vasárnap délután Grande Jatte szigetén, 1884-1886, Art Institute, Chicago
48. Jean Metzinger: Tájkép naplementében, 1908, Kröller-Müller Múzeum, Otterlo
51. Paul Signac: Velence, Guidecca reggel, 1909, Albertina, Bécs
VII. fejezet
47. Gino Severini: Táncosok mozgásban, 1911, Narodni Galerie, Prága
49. Robert Delaunay: Tájkép napkoronggal, 1906, Pompidou központ, Párizs
52. André Derain: Waterloo híd, 1906, Thyssen-Bornemisza, Madrid
virág judit galéria és aukciósház, 2017 – 56. őszi aukció
55. A Jelenet gróf Somssichék kertjében című kép a párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro kiállításán. A kép előtt Guy Cogéval, a múzeum igazgatója.
54. A menetelő francia katonák és a Jelenet gróf Somssichék kertjében című képek a párizsi Musée d'Orsay állandó kiállításán
50. Henri Matisse: Tulipánok, 1905, Albertina, Bécs
53. Piet Mondrian, Dűne III. 1909, Gemeente Múzeum, Hága
„Környezetem most ilyen, tehát ilyen irányban hat az is reám. Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban s kertjében. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya s a piros szimpla muskátli mellett a tiszta-fehér színű virágokat, de még jobban a chromsárga cyniákat. Ennél a sárgánál melegebb, hogy ne mondjam, forróbb szint nem ismerek. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön, falakon. A falak színei közt is ezt az egészen világos sárgát szeretem legjobban: az egyik oldalán csupa-ablak műhelyem falai is ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is. Ez a sok szín azután természetesen odakerül a képeimre. És nem is hiszem, hogy mai napság sok festő akad, aki ily színesen fest. Bárcsak egészen megszeretné az ifjabb nemzedék, és ezt a festést kultiválná, nem feledve természetesen a vonalak, formák fontosságát. A hajlam erősen látszik is már benne és már is öröm elképzelni, mennyivel vígabb lesz egy-egy kiállításnak a képe, amikor majd a színek tobzódása, nem bánom, ha akár buja orgiája tárul benne a szemünk elé.” 21 A Piacsek bácsi fekete kredenc előtt című kép, nemcsak az otthonciklus kiemelkedő darabja, hanem az első lépés azon az úton, mely a nemzetközi festészet történetében egyedül álló „kukoricás” stílushoz vezetett. A párizsi Musée D’Orsay állandó kiállításán, Matisse, Derain és Signac képeinek a társaságában, két „kukoricás” Rippl-Rónai festmény látható; a Menetelő francia katonák, és a Jelenet gróf Somssichék kertjében. Virág Judit
Seurat 1886-ban mutatta be a Vasárnap délután Grande Jatte szigetén című festményét, a pointilizmus manifesztumát, amely gyökeres változást indított el a festészetben. Seurat megtagadva az impresszionisták „fegyelmezetlen”, mozgalmas kézírását, a kor optikai kísérleteinek eredményeit építette be a festészetbe. Kompozícióit apró, keveretlen színekből álló, mozgás és irány nélküli pontok halmazából hozta létre, és a néző szemére hárította az optikai keverés feladatát. Seurat hatására, az őt követő évtizedekben a szigorú pontrendszerből irizáló pöttyök, laza foltok, lapocskák és szabályos mozaik szemcsék lettek, amelyek végigvonultak az európai festészetben Signac-tól Derain-ig, Metzingertől Matisse-ig, Delaunay-tól Severiniig. A pointilisták mechanikus módszerétől a festők eljutottak a hol szorosabban, hol hézagosabban elhelyezett festék pöttyökig, pálcikákig, szemcsékig. Az erőteljes színkontrasztokkal és vibráló ellentétes színek egymás mellé helyezésével ragyogó fényhatást, a tónusfokozatokkal pedig a térbeliséget tudták elérni. Rippl-Rónai „kukoricás stílusa” azonban semmihez és senkihez nem hasonlítható, teljesen egyedül álló jelenség a festészet történetében. Rippl-Rónai lendületesen hordta fel a lemezpapírra az élénk, keveretlen színekből álló ragyogó „kukorica-szemeket”. Mintha megannyi felkiáltójelet látnánk. A barna kontúrok által kijelölt formákat azonos színnel töltötte ki, azonban a felületek az egy-színűség ellenére mozgalmas, izgalmas szövetté állnak össze képein. A „kukoricás” stílusban készült képek zömét Rippl-Rónai már a Róma-villában festette.
21 Rippl Rónai im. ld.jegyzet 2.
34
35
Írta: Virág Judit Kiadta: VIRÁG JUDIT GALÉRIA és AUKCIÓSHÁZ, 2017 Foto: Mester Tibor Katalógus terv: KOMOgroup, Kovács Ildi – Molnár Dénes Nyomás és kötés: Pauker nyomda
