RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám 2009 december

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám 2009 december

rik.ektf.hu

„Ha eljő Szent Karácsony…”

A tartalomból:

Karácsonyi ajándék ötleteim: az ellenségednek megbocsátás, az ellenfelednek türelem, a barátodnak szeretet, a partnerednek szívesség, mindenkinek jóindulat, minden gyermeknek egy jó példa, magadnak tisztelet.

TÁMOP 4.1.1 - AVIR

1-2

DPR, munkánk gyümölcse 3

Már kiürült a Mikulás zsákja, lassan megtelnek a hócipők, és már mindenki várva várta a RIK hírlevél jubileumi 5. számát… ;-)! Nem is lett volna alkalmasabb idő az ünneplésre, pezsgőbontásra és az ajándékozásra, mint a Karácsony előszobája! Azon kívül, hogy Mi mindig magunkat adjuk (nem csak ajándékba ;-)), most szeretnénk lelkes, rendszeres olvasóinkat is megajándékozni! Ezért azok között, akik veszik a fáradtságot és online értékelésükkel elősegítik „önismereti fejlődésünket”, értékes ajándékokat* sorsolunk ki január első hetében! http://rik.ektf.hu/hlsz/index.php?c=hlvoteform&id=1 A kéthónapos hallgatásunknak nem az ihlethiány, hanem sokkal inkább az év végi hajrá volt az oka. Kollégáim az e havi, igen terjedelmesre sikerült számunkat a 3-4 betűs mozaikszavaknak szentelték, bízva abba, hogy az ünnepek alatt is meleg szívvel gondolnak a Rekreációs Informatikai Központra. ;-))

Soós Tamás

TÁMOP 4.1.1. Minőségi szolgáltatásokkal a jövő felsőoktatásáért az Eszterházy Károly Főiskolán (...az AVIR szemszögéből...)

* 10 db digitális hőmérő 3 db fondűkészlet 1 db fordítógép

1

Papírmentes közigazgatás 3

Oren Arnold

Bizonyára már értesültek róla, hogy intézményünk több mint 200 millió forintot nyert a címben szereplő pályázaton. A projekt megvalósítása november elsejével elkezdődött és 24 hónapon keresztül tart. A 4 modul közül az AVIR-ba szeretnék némi betekintést adni, amelyet informatikai részről két kollégámmal (Kerecsendi András, Márföldi Endre) együtt próbálunk megvalósítani. A 2007-2013-at átölelő Intézmény Fejlesztési Terv is megfogalmazta egy Vezetői Információs Rendszer létrehozását, amelynek fő célja, hogy hatékonyabbá tegye az intézmény működését, megalapozottabbá a vezetői

Előszó

döntéseket, illetve mérhetővé azok következményeit és rálátást biztosítson az intézmény pénzügyi, vagyongazdálkodási, humán-erőforrási és oktatási helyzetére. Mi is az AVIR? Az AVIR mozaikszó, Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszert jelöl. A programot számos ágazatban használják már, a modern vállalatirányítás és üzleti intelligencia egyik bevált eszközeként. A felsőoktatásban eddig néhány nagyobb intézményben jelent csak meg, de például a bankokban és a versenyszféra egyéb szektoraiban a vezetői döntés támogatás mindennapos eszköze.

A hallgatói fénymásolás ösztönzése

3

Cloud Computing

4

Vírusok, spamek és egyéb 4 riadalmak III.rész HBONE Workshop 2009 5 Változások a B épületben 5 Cisco Digital Media Signage

6

E-learning a Neptun felületén

6

Elektronikus irat - és dokumentumkezelés

7

Informatika 4 keréken

7

IMPRESSZUM A RIK Hírlevél a Regionális Informatikai Központ időszaki kiadványa. Felelős kiadó: Soós Tamás Főszerkesztő: Nyeste Gábor A szöveget gondozta: Czeglédi László A hírlevél csak elektronikus formában jelenik meg, korábbi számai letölthetőek a rik.ektf.hu oldalról. Észrevételeiket, javaslataikat a h e l p d e s k @ e k t f . h u

elektronikus címre várjuk.

http://rik.ektf.hu/hlsz/index.php?c=hlvoteform&id=1

2. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám Az AVIR rendszer központi eleme az adattár, amely az intézmény adatvagyonát integrálja egy közös adatbázisba, amely tisztított, minőségi adatokat biztosít az intézmény különböző információs igényeire és a különböző felhasználói csoportok számára. Két párhuzamosan futó pályázat biztosítja az AVIR megvalósulását. A központi szolgáltatásoknál a TÁMOP 4.1.3 (Educatio Kht), míg felsőoktatási intézményeknél a TÁMOP 4.1.1. Az Educatio Kht. feladata többek között az, hogy egy modellt dolgozzon ki a felsőoktatási intézményekben működő vezetői információs rendszerek számára, valamint, hogy az adatokat összesíthetővé tegye és az OKM által meghozandó döntéseket segítse.

Az AVIR lehetővé teszi az intézmény vezetői számára a megalapozott döntéshozatalt azáltal, hogy az intézmény adatvagyonát automatizált folyamatokon keresztül alakítja információvá, illetve tudássá. Az AVIR révén lehetőség nyílik hatékonysági és erőforrásellátottsági benchmarkok készítésére, és az intézmények összemérhetik magukat a felsőoktatási terület egészével. A program nem független a napi ügyviteli rendszertől, hanem ráépül a forrásrendszer által gyűjtött adatokra és azokból nyeri ki az információt elemzésre, összehasonlításra. Intézményünkben első ütemben a Neptun, a Tüsz és a nexONBÉR forrásrendszerek kerülnek feldolgozásra. A projektnek csak látszólag van vége akkor, amikor elkészül a rendszer, megnyomjuk a gombot és működik. Ez csak az első fele. A második akkor kezdődik, amikor elkezdjük használni ezeket az információkat és többé nem a kockás füzetben próbálunk számításokat végezni, vagy ad hoc módon szerzett adatok alapján döntéseket hozni, hanem az új rendszer segítségével olyan grafikonokat, vagy idősoros adatokat tudunk kinyerni, amely segíti a megalapozott döntéshozatalt. Az AVIR egy nagyon új dolog a felsőoktatás vezetői számára, sok munkával jár, hogy a rendszer a mindennapi döntéshozatal alapvető részévé váljon. Ennek támogatására felállítunk egy VIR Kompetencia Központot a menedzsment és az informatikai terület szakértőiből, hogy elkészítse és felügyelje az intézményi VIR stratégiát. A projekt közvetlenül nem bevételtermelő, viszont a megvalósuló fejlesztések által olyan közvetett célok érhetőek el, mint a költséghatékonyság és a hatékonyabb stratégiai tervezhetőség. Az AVIR rendszerről további információkat http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir oldalon találnak az érdeklődők.

S.T.


3. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám Papírmentes közigazgatás az AVIR tükrében Számos szakértő korábbi várakozásával ellentétben a papírmentes iroda – az ezredforduló divatos szlogenje – nem vált valóra. A dokumentumok elkészítéséhez még mindig a papír az első számú média, így az új kommunikációs csatornák lévén nemhogy csökkent a kinyomtatott oldalak száma, hanem egyenesen nőtt, hiszen a hosszabb szövegek, prezentációk korrektúrája, vagy akár a poszter, névjegykártya, vagy leporelló nyomtatása nem képzelhető el nyomtatás nélkül. Az Eszterházy Károly Főiskola a megnyert TÁMOP 4.1.3 program keretében az Educatio Nonprofit Kft.-vel karöltve azonban megpróbálja a papírfelhasználást jelentősen csökkenteni. A bevezetésre kerülő vezetői információs rendszer amellett, hogy minden, az intézményi folyamatokban előálló vagy a folyamat során

a továbblépéshez, döntésekhez szükséges információt tartalmazni fog, lehetőséget nyújt a dokumentumkezelés átgondolására és átszervezésére is. A reális célkitűzés azt mondja, hogy a teljes papírmentesítés napjainkban nem lehetséges, így a szervezeti folyamatokat jó ideig kísérik még a papírok. Ugyanakkor kitűzhető célként a lehető legkevesebb papírirat „gyártása” és „közlekedtetése”, a meglevő dokumentumok digitalizálása, szkennelése, illetve reális lehet az elektronikus dokumentumok használatának növekedése.

Márföldi Endre

DPR: munkánk gyümölcse DPR, VIR, újabb hárombetűs rövidítések, amelyek mindennapjaink részévé váltak. Bár a két mozaikszó nem teljesen informatikai fogalmakat takar, azért nekünk, RIK-tagoknak is lesz szerencsénk a közeljövőben mindkét rendszerrel megismerkedni. DPR – Diplomás Pályakövető Rendszer. Alapvetően egy olyan rendszer kialakításáról van szó, amely nyomon követné, hogy végzett hallgatóink merre haladtak tovább életük során, mennyire tudták hasznosítani az itt megszerzett tudást, milyen módon segítette őket a főiskolánkon eltöltött pár év? A rendszernek természetesen országos viszonylatban van igazán értelme, ennek tervezése és kiépítése zajlik jelenleg, így intézményünkben is. A felsőoktatási szolgáltatások sikerességének ilyen szintű felmérése külföldön már példaként állhat előttünk, így például az Egyesült Államokból. A felmérés gyakorlati-

lag kérdőívek kitöltéséből, interjúk készítéséből áll, majd az adatok elemzéséből, értékeléséből jönnek létre azok az eredmények, amelyek az adott intézmény sikerességét hivatottak jellemezni. Jelenleg a TÁMOP 4.1.1. által támogatott pályázat részeként megkezdődött a munka, ki kell alakítani a DPR módszertant, majd annak megfelelően a kérdőívek szerkezetét. Ezután jöhet a technológiai megvalósítás, vagyis a lekérdezés legegyszerűbbé tétele, itt jön igazán az informatika, amely on-line módszerek segítségével ezt meg tudja oldani. Ez lesz a feladatunk, amelynek szokás szerint, állunk elébe! A DPR rendszerről további információkat a http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/dpr oldalon találnak az érdeklődők. Kerecsendi András

A hallgatói fénymásolás ösztönzése A válság a hallgatói fénymásolók használatát is érintette. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a másolás 30 %-al visszaesett a hallgatói kártyás fénymásolókon. A Delta Electronic Kft.-vel mint szolgáltatóval és a Hallgatói Önkormányzattal összedugtuk a fejünket, hogy valamilyen módon próbáljuk ösztönözni a hallgatókat a fénymásolók használatára. Azt találtuk ki, hogy bizonyos vásárolt fénymásoló egység felett a hallgató sorsoláson vesz részt, amelyen terveink szerint egy nagyobb értékű műszaki cikket sorsolunk ki. Ennek anyagi fedezetét

a szolgáltató biztosítja. Az akciót terveink szerint 2010. január elsejével indítjuk. A hallgatók tájékoztatását plakátokon és Neptun üzeneteken keresztül kívánjuk megvalósítani. Sorsolni negyedévente, nyilvánosan, a Hallgatói Önkormányzat képviselőjének jelenlétében fogunk. Bízunk benne, hogy ez a sorsolás meghozza a hallgatóink fénymásolási kedvét.

Kérészi László


4. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám Cloud Computing - Számítási Felhő A múlt számban bemutattam az MS Office alternatíváját, amelyet ráadásul ingyenesen és bárhonnan használhatunk. Képzeljen el a kedves olvasó egy számítógépet, amelyen klasszikus értelemben véve nincs operációs rendszer – Windows XP, Linux. A bekapcsolás után nem is tudunk semmilyen programot elindítani, csak egy Internet böngésző jelenik meg pár pillanat alatt. Jogosan kérdezhetik, hogy mire jó ez. Bizonyára csak elvakult informatikusok ábrándjaiban jelenik meg hasonló. Nos, ebből a vízióból egy részlet már most is megvalósult az EKF falain belül. A bárki által elérhető kioskokban éppen ennyit tehet meg egy érdeklődő. A jövőben talán a géptermekben is ki lehet váltani a helyileg telepített programokat, így nagyobb szabadságot lehet biztosítani a tanároknak. Persze ennek nem sok értelme lenne otthon. Mégis lehetséges, hogy a jövőben csak ezt látjuk majd gépeinken, ugyanis elindult egy folyamat. Talán a gazdasági válságnak is köszönhető, de a fejlesztők rájöttek, hogy felesleges az embereknek kihasználatlan kapacitású gépeket vásárolniuk, és néhány évente lecserélni azt. Mi lenne, ha a programok nem az adott PC-n, hanem valahol távol, egy szerveren futnának? Miért ne! Költséghatékonyabb és jobb erőforrás kihasználtsággal számolhatnak az üzembentartók. A szoftverek licencelésével kapcsolatban is egyszerűsödés várható. Az informatikai szakemberek a szolgáltatónál koncent-

rálódnak, a végfelhasználók sokkal kevesebb hibával találkoznak a helyi gépeiken, így kevesebb munkaerőre lesz szükség a kiszolgálásukhoz. Nem elhanyagolható, hogy az időeltolódásból fakadó előnyöket ki lehet használni. Az éjjel kevéssé terhelt szervereket a nappali időzónában élők elérik, így optimális terhelés elosztás valósítható meg. Még fontosabb tényező a szerverek megbízhatósága, rendelkezésre állása. Adataink nagyságrendekkel biztonságosabban elérhetők, mint egy egyszerű PC-n. Hiszen a szerverekben adott a technológia a biztonságos adattárolásra és adatmentésre. Persze az adatbiztonság fontos kérdés, hiszen kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülünk, ha kikerül kezeink közül az állomány. Nem tudjuk hol tárolják, milyen másolatok, biztonsági mentések készültek róluk. A szerveroldalon túl a felhasználók ülnek a gépeik előtt. Sőt, mobiltelefonjaikon is elérhetővé válnak olyan hardware igényes alkalmazások – leginkább játékok, de egyéb hasznos programok is – amelyekre most még gondolni sem merünk. Jövőre már ígérik a webes programok futtatására optimalizált olcsó noteszgépeket. Így lassan, de biztosan körvonalazódik a jövőkép a számítási felhőről.

Vámosi Zsolt

Vírusok, spamek és egyéb riadalmak III. rész Cikksorozatom előző részében a főiskola elektronikus levelezési rendszerének olyan különböző szűréseiről volt szó, amelyek nem foglalkoztak a levelek tartalmával. Ezek a szűrések a feladó információi alapján szelektáltak a levelek között, és próbálták eldönteni, hogy spam vagy nem spam az adott levél. Az e-mailek feldolgozási sorában a következő szűrő a víruskereső. Most ennek ismertetem működését nagyvonalakban. A számítógépes vírusok témaköre nem új keletű. Tulajdonképpen a vírusok egyidősek a személyi számítógépekkel és fejlődésük mindig szorosan összefüggött. A DOS-os időkben még a fájlvírusok és a boot vírusok voltak a „menők” (a boot vírusok azóta már szinte „ki is haltak”), és terjedésük alapja a flopi lemezek segítségével történő fájlcsere volt. Amióta viszont a fájlcsere alapja és a legfőbb kommunikációs médium is az Internet lett, azóta a vírusoknak olyan különböző válfajai alakultak ki, melyek a terjedésben az

e-mailt, mint Internetes szolgáltatást használják. ClamAV A főiskola levelezési átjárója a Clam Anti Virus szoftvert (röviden clamav-t) használja vírusszűrésre. Ez egy ingyenes és nyílt szoftver, amelynek vírusadatbázisa naponta akár többször is frissül. A víruskeresők az adatbázisukban tárolt vírusmintákat keresik a vizsgálandó fájlokban. Az e-mailek esetében ez nagyrészt a levélhez csatolt állományokat jelenti, de előfordulhatnak különböző HTML alapú levelek esetén, hogy a HTML kódban kártékony script kód található, ezért a ClamAV a levelet és a hozzá tartozó csatolmányt is megvizsgálja. Ha a levelet, vagy csatolmányát vírusosnak találja, akkor a levelet hibaüzenettel visszautasítja („This message contains a virus (a vírus neve) and has been rejected”. Ez az üzenet vírust tartalmaz és visszautasításra került.)


5. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám Ha levélküldéskor ilyen üzenetet látunk a levelező kliensünkben (pl. Outlook), akkor tudjunk róla, hogy levelünket a rendszer nem kézbesítette (sőt, visszautasította), és mindezt valószínűleg azért, mert vagy vírusos csatolmányt próbáltunk küldeni, vagy a már eleve fertőzött számítógépünk próbált tudtunk nélkül vírusos e-mailt küldeni. Ilyen esetben a legcélszerűbb kollégáim segítségét kérni, hiszen a levelező szerverünk sem nézi tétlenül, ahogy egy fertőzött gép vírusos e-mailek tucatjait próbálja meg átküldeni rajta, és a harmadik ilyen próbálkozás után számítógépünk IP címe le lesz tiltva a kiszolgáló tűzfalában. Ebből mi annyit érzékelhetünk ezek után, hogy se küldeni, se fogadni nem tudjuk majd a leveleket. Nem hivatalos vírusdefiníciók A ClamAV víruskereső egyik hasznos és már említett tulajdonsága, hogy nyílt forrású. Ennek egyik legnagyobb haszna, hogy akárki gyárthat vírusadatbázisokat

hozzá – ha akar. Vannak olyan cégek és közösségek is, amelyek elkezdtek a ClamAV-hez nem hivatalos vírusadatbázisokat készíteni, és „ha már úgyis megvizsgálja a levelet” címszó alatt ezeken a mintákon is végigfut a kereső, amikor egy e-mailt vizsgál. Gondoljunk bele, hogy micsoda lehetőség ez állandó tartalmú spamek, hoaxok, Junke-mailek szűrésére, hovatovább a nemrégen megjelent és eddig a felhasználókra nézve legveszélyesebb adathalászat (phising) ellen. Levelezési átjárónk ilyen, nem hivatalos minták, definíciók alapján is szűr, még biztonságosabbá téve ezzel hétköznapjainkat és ünnepeinket is. ;-) A cikksorozat következő részében a tartalmi spam szűréssel fogom folytatni.

Harsáczki András

HBONE Workshop 2009 Az idén kilencedik alkalommal került megrendezésre a HBONE Workshop (felsőfokú oktatási intézmények rendszergazda találkozója) a Mátrafüredi Akadémiai Üdülőben november 11-13-a között az NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet) szervezésében. Szinte az összes főiskoláról, egyetemről jöttek kollégák. Az intézményünket Harsáczki András, Vámosi Zsolt és Burkus Zsolt képviselte. Mindhárom napon nagyon érdekes, hasznos előadásokat hallhattunk többek között NIIF jövőbeni projektjeikről és a Cisco Magyarország, Synergon, KFKI munkatársaitól. Akit részletesen érdekelnek az előadások, azok megtalálhatják a http://www.hbone.hu/ hu/%5Bcat%5D/2009-09-16/workshop_2009 honlapon pdf formátumban.

A kerekasztal beszélgetésen véleményt cseréltünk aktuális problémákról, feladatokról. A szabad foglalkozások alatt billiárdoztunk, csocsóztunk, beszélgettünk más intézmények informatikusaival. Az újonnan épült szaunát és jakuzzit is ki lehetett próbálni, amit mi fürdőnadrág hiányában nem tettünk meg. A csütörtök délutáni kirándulás keretében felmentünk a Kékesre. Idén is nagyon jól éreztük magunkat, remélem, hogy még sok ilyen Workshop-on részt vehetek a kollégáimmal.

Burkus Zsolt

Változások a „B” épület földszintjén A Főiskola „B” épületének földszintjén átalakítások zajlottak: a Városi Információs Portál területét csökkentették, hogy a Hallgatói Centrum számára új helyet alakítsanak ki. Ezért a VIP hátsó részéről át kellett helyezni a számítógépeket a gépterem elején felszabadított területre, ahonnan a K&H bank elvitte a kihelyezett munkaállomásait. A gépterem hátsó ajtaja mostantól tehát a Hallgatói Centrum bejárata, illetve hamarosan a Karrieriroda bejárata is lesz, ugyanis nemsokára a Karrieriroda is odaköltözik, a Karrieriroda

jelenlegi helyiségét pedig a Hallgatói Önkormányzat vezetője fogja elfoglalni, így minden irodának nagyobb hely áll majd rendelkezésére, és a hallgatói ügyintézés még az eddigieknél is gördülékenyebbé válik. A költözések informatikai részében a RIK munkatársai is közreműködtek.

Juhász Zoltán


6. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám A plazma média jövője, avagy a Cisco Digital Media Signage A hallgatók felé való intézményi kommunikáció fejlesztéseként újabb eszközzel állt elő a Cisco cég. A cég által fejlesztett DMS (magyar nevén digitális média felület) rendszerrel, már sokan találkozhattunk. A bankokban, benzinkutaknál, postán, elektronikai áruházakban és számos más helyen már a hazai közönség is gyakran találkozhat azokkal a képernyőkkel, amelyeken filmek, reklámok, szövegek vagy képi információk peregnek. A hagyományos módon - például videóról vagy DVD-ről lejátszott tartalomhoz képest a DMS rendszerek lelke az az intelligencia, amely révén bármely pillanatban az akkor legmegfelelőbb tartalom jeleníthető meg. Ha például egy bankba belépve az ügyfél a hitelügyintézéshez kér sorszámot, a gomb megnyomását követően röviddel a pénzintézet hitelekkel kapcsolatos információi jelennek meg a képernyőkön. A Cisco DMS rendszer oktatási intézményekben való felhasználása rengeteg, a jövőbe mutató lehetőséggel kecsegtet. A DMS rendszer nem csak a hallgatók felé való kommunikációt valósítja meg, hanem hallgatók is üzenhetnek moderált körülmények között a saját mobiltelefonjuk segítségével egymásnak egy „SMS falon” keresztül. A DMS rendszer intelligenciája abban rejlik, hogy képes RFID technológia segítségével azonosítani a hallgatót, aki ezután akár a tanulmányi eredményeiről, vagy a következő órájáról kaphat azonnali információt. A rendszer erőssége még a mobiltelefonokkal való kommunikáció, ugyanis

telefonunk segítségével vezérelhetjük, szelektálhatjuk a kijelző által közvetíttet tartalmat. A Cisco alapokon megvalósított rendszer legnagyobb újítása talán az óriási érintő képernyő adta navigációs lehetőségben rejlik. Műszaki háttér A Cisco Digital Media System a médiatartalmak célzott lejátszását, továbbítását, és ütemezett terítését hivatott elősegíteni. A Digital Media System megoldás két részből tevődik össze: A Digital Media Player, illetve az ezen futó alkalmazás a kijelzők vezérlését, míg a Digital Media Manager a médiatartalmak terítését, tárolását és a lejátszási sémák kialakítását végzi. A Cisco Digital Media Manager a digitális tartalmak létrehozását, felügyeletét és digitális médiafelületi megjelenítőkön történő közzétételét irányító webes alkalmazás. A szoftver távoli eléréssel feltérképezi és kezeli a Cisco Digital Media Players lejátszókhoz küldött egyedi és csoportos digitális jeleket. Emellett pedig kezeli a lejátszási listákat, ütemezi a tartalom megjelenítését, a képernyőzónás, testre szabható sablonokat, monitorozza a playerek státuszait, valamint kimutatásokat készít.

Varga Tamás

E-learning a Neptun felületén A tanulmányi rendszer fejlesztői egyre komplexebb programot hoznak létre, megpróbálnak mindent beépíteni a Neptunba. Ennek újabb példája, hogy létrehoztak egy e-learning felületet is, amelynek segítségével az oktatók nagyon egyszerűen kibővíthetik hallgatóik számára az oktatás kereteit, úgymint elektronikus tananyagok közzétételével, egyszerű kommunikációs felületekkel az adott kurzus hallgatói számára, valamint tesztek

létrehozásával. A modult 2010 januárjától bocsájtja ingyen rendelkezésre a fejlesztő cég. A tervek szerint az ingyenesség két évig marad meg, ez tekinthető próbaidőszaknak mindkét fél részéről. A modulról a megjelenés után részletesebben is tájékoztatjuk a kollégákat!

K.A. http://rik.ektf.hu/hlsz/index.php?c=hlvoteform&id=1

7. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám Elektronikus irat– és dokumentumkezelő rendszer bevezetése A 2010. év sok minden más mellett egy fontos, szinte mindenkit érintő újdonsággal lepi meg a kedves munkatársakat. Törvényi kötelezettségünket teljesítve 2011. január 1-től kötelezően át kell térni az intézménynek az elektronikus irat- és dokumentumkezelésre. Ezzel megszűnik majd a normál iktatókönyv használata, és minden fontos beérkező és kimenő levelet – szintén elektronikus úton – szkennelni, majd elektronikusan iktatni kell.

A rendszer nem csak az iktatásra ad lehetőséget, hanem a hozzá kapcsolódó folyamatokat, teendőket is lehet benne rögzíteni és nyomon követni. Az előkészítés már a jövő év januárjában megkezdődik. A tesztüzem 2010 októberében indul, decemberben pedig már „élesben” és elektronikusan iktathatunk.

Nyeste Gábor

Informatika 4 keréken A mai járművek infokommunikációs tudása már-már guruló számítógéppé teszi autónkat. Ebben a cikkben egy kis tájékoztatást próbálok adni arról, hogy milyen rendszerek is dolgoznak értünk a mai modern autókban és milyen fejlesztések várhatóak a jövőben. Számos olyan jellemzője van a mai prémiumkategóriás autóknak, amelyek néhány évvel, vagy évtizeddel ezelőtt még a tudományos fantasztikum világába tartoztak. Ezek között vannak kényelmet szolgáló és a biztonságot növelő funkciók is. De haladjunk sorban és kezdjük mindenekelőtt a biztonsággal. A repülőgépiparból szivárgott be az autógyártásba a head-up display, amely a szélvédőre vagy egy plexi lapra vetíti ki a jármű legfontosabb adatait azért, hogy a sofőrnek egy pillanatra se kelljen az útról levennie a tekintetét. Ezt egy kamerával társítva, a rendszer fel tudja ismerni az út menti táblákat és például a sebességkorlátozásokat is jelzi a sofőr számára. Mindezt lehet akár kombinálni a már szinte alapvetőnek számító tempomattal, és a jármű akár külső beavatkozás nélkül is le tudja csökkenteni sebességét az előírtaknak megfelelően. Hasonlóan fontos, hogy akár már éjjel is láthat az autónk, amelynek lényege, hogy egy hőkamera pásztázza az utat és az általa megjelenített képet egy központi kijelzőn valósidőben tekinthetjük meg. Így a fényszóró látómezejébe még be nem került, hőt kibocsátó tárgyak, élőlények már előre láthatóvá válnak és lehetősége van a vezetőnek időben megállítani az autót. Vagy akár az autó állítsa meg magát? Már ez sem lehetetlen: több autógyártó is kísérletezik azzal, hogy hirtelen felbukkanó tárgy esetén – ha az autó észleli az utat –, folyamatosan pásztázó radar segítségével először csak figyelmezteti a sofőrt, hogy fékezzen, majd ha a sofőr fékez, akkor optimálisan beállítja a szükséges fékerőt, csökkentve ezzel a megálláshoz szükséges fékutat. Amennyiben a sofőr esetleg nem az utat figyeli és a tárgy

vészesen közel kerül, akkor automatikusan vészfékez és akár teljesen megállítja az autót. A biztonságot szolgálják a különböző sávtartó és sávelhagyást gátló, valamint holttért figyelő funkciók, amelyek figyelmeztetnek hang és fényjelzéssel, vagy akár a kormány, vagy az ülés megremegtetésével, hogy a jármű le fog térni a számára kijelölt sávból. Egyes gyártók már próbálkoznak a sávban automatikusan megtartani az autót – természetesen ehhez megfelelően felfestett útburkolati jelek is szükségesek, amelyek nálunk még nem mindig adottak. Ejtsünk néhány szót a kényelemről is. A mai modern autókban már kisebb operációs rendszer fut a háttérben, hogy a megfelelő kényelemben töltsük el az utazás fárasztó kilométereit. Ezekben már mindennaposnak számít a digitális klíma, de már nem ritka a 2 vagy több zónás klíma sem, amely minden utasra a saját maga által beállított hőmérsékletű levegőt fújja, amelynek létjogosultsága megkérdőjelezhető, hiszen az utastérben a levegő úgyis összekeveredik. Ma már elektronikusan vezérelhetők a hűthető, fűthető és sok esetben masszírozó „fotelek”, amelyek tovább fokozzák az utasok kényelmét. Itt nem ritka a kanyarokban automatikusan az utast jobban tartó ülések, amelyek alkalmazkodnak a vezetési stílushoz. Lehetőségünk van azonban a járművet akár hanggal is vezérelni, bár ezen funkciók döntően csak angolul elérhetőek és még a hangfelismerés is hagy kívánni valót maga után. Megemlíthetők a kulcs nélküli ajtónyitás, valamint a kulcs nélküli indító rendszerek, valamint a nagyon divatos start -stop rendszerek, amelyek megálláskor automatikusan leállítják a motort, csökkentik a károsanyag kibocsátást és egyes vélemények szerint a motor élettartamát, melyet a sok leállítás és indítás rövidít meg.


8. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám Ide tartozhat még, hogy az autóban már nézhetjük akár a tv, a dvd vagy a tolatókamera képét, de egyre több autó próbálkozik ma már az önálló parkolással több-kevesebb sikerrel, de akár önműködően letörlik az ablakot ha elered az eső vagy a kanyar ívét követve világítják meg nekünk az utat. Ma már szinte említést sem érdemelnek az automata elektromos ablakok, a központi zár, a fényre sötétedő tükrök, a telefonálás közben automatikusan lehalkuló zene vagy a késleltetett külső és belső világítás. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyártók az autók közti kommunikáció fejlesztésére, amely már ma is lehetővé teszi a forgalmi információk lekérdezését és akár az autóból is fizethetjük az autópálya díjat, vagy e-mailt küldhetünk-fogadhatunk. Az ebben rejlő lehetőségek az autók közti kommunikációban rejlenek, hiszen baleset vagy veszély esetén az autók automatikusan küldenék a körülöttük haladó járműveknek a baleset vagy veszély tényét, így megelőzhetnék a tömegszerencsétlenségeket. Most pedig nézzünk egy kis gyűjteményt a már jól ismert rövidítésekből, amelyek jelentése esetleg nem mindenki számára világos: 2WD: 2-Wheel Drive, azaz kétkerék-hajtás. Vagy az első kettő, vagy a hátsó két kerék hajtás 4WD: 4-Wheel Drive, azaz négykerékhajtás, 4x4-nek is írják, az autó mind a 4 kerekét hajtja, ezen belül lehet állandó összkerék hajtás vagy csak megcsúszás esetén hajtja az egyébként 2WD-s autó mind a 4 kerekét. FWD: Front Wheel Drive, azaz elsőkerékhajtás. RWD: Rear Wheel Drive, azaz hátsókerékhajtás. 4WS: Four Wheel-Steering, azaz négykerékkormányzás. Egykor a japánok készítettek ilyen rendszerekkel félelmetes kanyarstabilitású autókat. Hátránya a sok hibalehetőség és a nagy javítási költség. Biztonság ABS: Az ABS-t mindenki ismeri, ez az AntiBlockierung System, azaz magyarul blokkolásgátló. Amerikában sok autónál még most is inkább ALB-nek, azaz Anti-Lock Brakesnek hívják. Fékezésnél a megcsúszó kereke (ke)t gördülni engedi, hiszen a gördülő kerék gumija jobban tapad az aszfalthoz, mint a csúszóé, emellett pedig kormányozható is marad. Az EU-ban forgalomba állított új autókon kötelező. ESC: Electronic Stability Control, azaz elektronikus menetstabilizálás. Ha az autó megcsúszik a kanyarban, és emiatt nem azon az íven menne tovább, amerre a vezető

szeretné, akkor a fékrendszer a kerekek egyenkénti lassítgatásával visszatéríti arra az ívre, amit a kormány kijelöl. A légzsák mellett a másik legfontosabb biztonsági berendezés. Mivel ilyen lényeges, az elektronikai beszállítók mind szabadalmaztattak rá saját nevet, egyes autógyárak pedig maguk is egyedi nevet adnak neki. SIPS: Side Impact Protection, azaz oldalvédelem. Az ajtómerevítések, karosszériaerősítések, oldal- és fejlégzsákok fondorlatosan összetett, szövevényes rendszere. WHIPS: Whiplash Protection System, azaz ostorcsapás elleni védőrendszer. Lovakról szó sincs, ostorcsapásnak azt nevezik az autós világban, amikor frontális ütközésnél az utasok feje hirtelen előrelendül, majd onnét hátrazuhanva nekicsapódik a fejtámlának. Gerinctörés, koponyatörés, súlyos agyrázkódás, valamint tönkrement fejtámlák az ilyen balesetek szomorú velejárói. A WHIPS-rendszerben a fejtámla viszont olyan, hogy csattanáskor kicsit előrehajlik, majd rugózva csillapítja a hátraeső fej és test sebességét. ROPS: Roll-Over Protection System, azaz borulásvédelmi rendszer. BLIS: Blind Spot Information System, azaz holttérfigyelő rendszer. Amikor a külső visszapillantók holtterében autó van a másik sávban, és abban az irányban kitesszük az indexet, kicsi lámpa gyullad ki a tükör tövében. CBC: Cornering Brake Control, azaz kanyarodási fékfelügyelő. Az autó túl nagy sebességgel érkezik a kanyarba, a vezető pánikol, rátapos a fékre. A hagyományos autó blokkolásgátlója csak a kerekek megcsúszására figyel ilyenkor, ezért könnyen szalagkorlát lesz a dologból. A CBC-s kocsi viszont a kormány állását és az oldalirányú erőket figyelembe véve eltérően fékezi a kerekeket, ezért a jármű eleve ráfordul az ívre. A BMW találta ki. EBD : Electronic Brake Force Distribution, azaz elektronikus fékerő-elosztás. HDC: Hill Descent Control, azaz lejtmenet-vezérlő. Terepjáróknál használatos. A vezető megáll az ijesztő lejtő tetején, majd megnyomja a HDC gombot. A kocsi magától fékezve, nagyrészt a motorféket is használva, egyenletes 5-8 km/h-s sebességgel leereszkedik a lejtőn. A Land Rover mutatta be.


9. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám ABC: Active Body Control, azaz aktív kerékfelfüggesztés. A Mercedes autóin a sebesség, útviszonyok függvényében vezérelt, változó magasságú és csillapítású futómű-rendszer neve. ACC: Adaptive Cruise Control, azaz alkalmazkodó sebességtartó automatika. Tartja a sebességet, de ha bevágnak a kocsi elé, nem engedi bekövetkezni az ütközést, mert lassít. ADR: Automatic Distance Control, azaz automatikus távolságtartó berendezés, a VW -konszern termékeinél van ez. Ugyanaz, mint az ACC. ICC: Intelligent Cruise Control, automatikus távolságtartó berendezés a Nissan-nál. APB: Automatic Parking Brake, tehát önműködő kézifék. Nem kell behúzni, magától megfogja az autót, majd elinduláskor old is. ASR: Anti Schlupf Regelung, magyarul kipörgésgátló. AYC: Active Yaw Control, aktív farolásmegfogó. Ugyanazt csinálja, mint a menetstabilizáló, csak élvezetesebben, más eszközökkel, de kevésbé hatékonyan. BAS: más nyelven vészfék-asszisztens. Kimutatták, hogy a legtöbb vezető rémületében nem nyomja eléggé a féket mielőtt nekimenne valaminek. Ez felismeri a veszélyt, és keményen odalép helyette is. EPS és VRGS: Electric Power Steering és Variable Ratio Gear Steering. A Lexusnál az aktív kormányzás, amelynél nem csak a rásegítés mértéke változik a sebességgel, hanem a kormánymű áttétele is. Kis sebességnél keveset és könnyen lehet tekerni a volánt, nagynál nehezen és sokat. SRS: Supplementary Restraint System, azaz kiegészítő visszatartó rendszer. Légzsákokon látni ilyen feliratot, de az SRS igazából a teljes rendszer neve, tehát beletartozik az övfeszítő és az överő-határoló is. TPM: Tyre Pressure Monitoring, a gumikban a levegő nyomását figyelő rendszer. Kényelem AC: Air-Conditioning, tehát légkondi, légkondicionáló-berendezés, klímaberendezés. ALC: Adaptive Light Control, alkalmazkodó világítás. Sebességtől, terheléstől, világosságtól függően a fényszóró más-és-máshová vetíti a fényét. CAN: Controller Area Network, a régi kábelsalátát elegáns szalagkábelekkel helyettesítő kábelrendszer az autóban, amelyben már nem konkrétan tápfeszültségek, hanem számítógépes kódok rohangásznak, mert minden fogyasztónak van saját kis agya és tápfeszültsége. ECD: Electronic Chromatic Device.

A pótféklámpa alatt van egy kis szenzor, ami érzékeli a fényviszonyokat. Hogy sötét vagy világos van-e, na! A szenzor jelei alapján a műszerfal világítása is automatikusan állítódik. COMAND: Cockpit Management And Data Systems, a Mercedes fedélzeti rendszere. HUD: Head-Up Display, azaz szélvédőre vetített kijelző. iDRIVE: a BMW rendszere a rádió, a szellőzőberendezés, a navigáció és a fedélzeti számítógép vezérlésére. PAS: Power Assisted Steering, leánykori nevén szervokormány. PDC: Park Distance Control. parkolóradar. Pittyeg, némelyik autón LEDeket gyújt ki, amikor autónk hátuljához/ elejéhez vészesen közeledik valamilyen tereptárgy. RDS: Radio Data System, azaz a rádióadással együtt sugárzott adattartalom. SCC: Saab Car Computer, a Saab fedélzeti rendszere. SID: Saab Information Display, a Saab kombinált információs kijelzője. SPC: Saab Parking Control, a Saab parkolási segítője. Technika, gépészet BOV: Blow-Off Valve, a turbó lefújószelepe, ami korlátozza a felesleges turbónyomást. CDI: Common-Rail Direct Injection, tehát közös nyomócsöves, közvetlen befecskendezés. A legkorszerűbb dízelbe fecskendezés. Egy közös térben szivattyú tart igen nagy, 1400-1800 baros nyomást, a hengereknél pedig számítógép vezérelte elektromágneses szelepek, jobb esetben piezoszelepek engedik az égéstérbe a „szuperül” porlasztott üzemanyagot. CNS: Combustion Noise Sensor, azaz kopogásérzékelő. CVT: Continuously Variable Transmission, azaz folyamatosan változó áttételű nyomatékváltó. D-4D: a Toyota közös nyomócsöves dízelbefecskendezős motorgenerációja. D-CAT: a Toyota közös nyomócsöves, részecskeszűrős, piezobefecskendezőszelepes, szupertiszta üzemű dízelmotorgenerációja. DI: Direct Injection, a közvetlen befecskendezésű dízelek szinte állandó betűkombinációja. DOHC: Double Overhead Camshaft, kettős felül fekvő vezérműtengely. DPF: Diesel Particle Filter, azaz koromrészecske-szűrő.


10. oldal

RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám DSG: Doppel-Schaltgetriebe, az angolok szeretik Direct-Shift Gearboxnak is nevezni. A Borg-Warner által tervezett váltófajta. Sajnos a kizárólagos jogot a Volkswagennek adta el, ezért egyedül az ő termékeikben élvezhetjük. Két különálló, háromgangos váltó, két külön kuplunggal. Automatikusan pakolgatja a fokozatokat, a következő sebesség mindig a másik váltónál van. A kapcsolások között a kuplungokat finoman csúsztatja, ezért nagyon gyorsan tud váltani, mégsem rángat. EFI: Electronic Fuel Injection. Elektronikus tüzelőanyag-befecskendezés. EGR: Exhaust Gas Recirculation, kipufogógáz -visszavezető rendszer. A kipufogógáz egy részét visszavezeti az égéstérbe, ami lejjebb kényszeríti a távozó gázok hőmérsékletét, dízelmotoroknál csökkenti a kipufogógáz oxigéntartalmát. A visszavezetett kipufogógáz egyben csökkenti az égéstérben lévő keverék fajlagos hőkapacitását, ezáltal kisebb hőmérsékleti csúcsok alakulnak ki odabenn, csekélyebb lesz a kipufogógázban a NOx-tartalom. FMIC: Front-Mounted Intercooler. Töltőlevegő-hűtő, a turbóból kilépő és a motorba bejutó levegőt hűti vissza. GDI: Gasoline Direct Injection, azaz közvetlen benzinbefecskendezés. HDI : High Pressure Direct Injection, a PSA közös nyomócsöves dízelrendszerének neve. HPI: High Pressure Injection, a PSA közvetlen benzinbefecskendezésű rendszere. Lásd GDI. LEV: Low-Emission Vehicle, tehát csekély emissziójú jármű. MPI: Multi-Point Injection, azaz hengerenkénti befecskendezés.

TDI: Turbo Diesel Direct Injection, azaz közvetlen befecskendezéses turbódízel. PD-TDI: Pumpe Düse Einlage Turbo Direct Injection, adagolófúvóka egységes közvetlen befecskendezéses turbó dízel motor (Volkswagen) TS: Twin Spark, azaz duplagyújtásos benzinmotor. Az Alfa Romeo benzinmotorjai jellemzően ilyenek, a két gyertya a cég szerint egyenletesebben gyújtja be a keveréket VANOS: a BMW változó szelepvezérlési rendszere. VTG: Variable Turbine Geometry. A turbó lapátjainak állásszöge változtatható, ezáltal pontosabban hangolható a feltöltés a fordulatszám függvényében. VTEC: Variable (valve) Timing (and lift) Electronically Controlled. Változó szelepvezérlés Honda-módra. Két bütyökrendszer van a vezérműtengelyen, kis fordulaton az egyik, nagyobbon a másik csusszan a szelepek fölé. A fordulatszám változásával két lépcsőben módosul a szelepek nyitási időpontja, és nyitásának mértéke is. VVT-i: Variable Valve Timing with Intelligence, a Toyota változó idejű szelepvezérlési rendszere. Van Dual VVT-i is, ami szívó- és kipufogóoldali szelepvezérlést jelent. VVTL-i: Variable Valve Timing and Lift with Intelligence, a Toyota változó idejű és nyitású szelepvezérlési rendszere.

Varga Zoltán


RIK Hírlevél I. évfolyam 5. szám 2009 december

Recommend Documents