A muzikalitás és zenei tehetség eredete Révész György, PTE Pszichológia Intézet
[email protected] PSZIESZTA, PÉCS, 2010
74 Poll Winner’s Concert, 1965. New Musical Express (Beatles)
Yo Yo Ma, Szöul, Dvorak: Csellóverseny
A zene érzelmi hatása – a muzikalitás A zene legtöbbünk számára nem csupán szórakozás, igen mély hatást gyakorol hallgatóra és elıadóra egyaránt. Az érzelem a zenei élmény integráns része, az érzelmi/ hangulati moduláció erıs eszköze. Az érzelmi reakció kulcskomponense a mozgás: a legtöbb zenedarab nagyon speciális motoros reakciókat vált ki: énekelni, táncolni, harcolni, masírozni, dolgozni vagy együtt játszani támad kedvünk (Gabrielson & Juslin, 2003). A zene érzelmi hatásai felbecsülhetetlen szerepet játszanak a nevelésben: a 3 éves gyermek képes a zene által közvetített boldogság felismerésére; a 6 éves - a felnıtthöz hasonlóan – felismeri a zene által közvetített szomorúságot, félelmet, dühöt, s ez a képesség élethossziglan fennmarad.
Révész Géza: „Muzikalitáson általában annak a szükségletét és azon képességeket értjük, hogy valaki át tudja élni a zene autonóm hatásait és a zenei megnyilatkozásokat esztétikai értékük (tartalmuk) szerint meg tudja ítélni”.
„A muzikális ember tulajdonságai közé tartozik, hogy bele tudja magát élni a zene hangulatába és kapcsolatot tud vele teremteni, ami hatással van egész lelkiállapotára. Olyan bensıségesen és mélyen képes egy alkotást átélni, hogy mintegy alkotóként érzi magát”.
Révész Géza: Bevezetés a zenelélektanba, 1946.
Miért muzikálisak az emberek? Ha a zene nagy hatást gyakorol az emberre, logikus a kérdés: mi lehet a zene adaptív funkciója a természetes szelekció folyamatában? Több magyarázat ajánlkozik erre:
1. Darwin (1871): a zene funkciója növelni a partner szexuális vonzerejét . Miller (2000) ezt azzal egészítette ki, hogy a zene (vagy más mővészeti produkció) a szexuális partner „minıségének” prospektív ígérete, mentális és indirekt módon a genetikai minıség jelzése. Peretz / Cognition 100 (2006) 1–32 21
Miért muzikálisak az emberek ? 2. A zene adaptív értéke inkább csoport szintjén jelentkezik, mint egyéni szinten, lévén növeli a csoport kohézióját. A zene az összes létezı társas összejövetel – tánc, vallás, egyéb ceremóniák – során erısíti a társas köteléket, a személy társas identitását. A zene és a tánc ezt oly módon teszi, hogy erısíti a személy kooperációját, szenzoros kapacitását és neveli érzelmi reakcióit.
Ebben rejlik a zene adaptív értéke: olyan kommunikációs forma, amely nagyobb szenzoros tudatosságot és szociális kooperációt kíván.
Peretz / Cognition 100 (2006) 1–32 21
3. A nyelvész Steven Pinker szerint a zene iránti vonzalmunk azért maradhatott fent, mert nem jelentett hátrányt az ember számára, ugyanakkor jól kiegészítette a nyelvbıl részben kikopó érzelmi állapotokra való közvetlen utalást.
A mai ember zenekedvelése "túlzásba vitt" kulturális viselkedésforma, amely a hangszerek, illetve a hangrögzítı eszközök megjelenésével fokozatosan uralta el az ember életét. Pinker, S. (1997) How the Mind Works. New York: Norton,
4. Miller összefoglalása az alábbi: Nincs kultúra az írott történelemben zene nélkül univerzalitás; A zenei képességek fejlıdésének szabályos menete van (ld. késıbb); Minden átlagos felnıtt képes értékelni a zenét (de: amúzia!) Felnıttek igen nagy számú melódiára képesek emlékezni – ez speciális zenei memória meglétére utal; A zene speciális agykérgi mechanizmusokat mőködtet; …… A zene igen intenzív érzelmeket vált ki – ezért receptív és produktív adaptivitása van;
Miller, G. (2000) Evolution of human music through sexual selection. In N. L.Wallin, B.Merker, and S. Brown (eds) The Origins of Music. Cambridge, MA: MIT Press, pp. 329–60.
a zene mővelése az egyed szempontjából igen költséges (és "fölösleges") tevékenység, mely másfelıl genetikai szabályozás alatt áll (ld. zenei tehetség). Miller szerint mindez arra utal, hogy a zenei képesség felhívja a másik figyelmét az illetı különleges képességeire, aminek a párválasztásban lehet jelentısége.
5. A zenélés, illetve a zenehallgatás ritkán érint két embert. Sokkal gyakoribb, hogy a zene, illetve a zenélés közösségi tevékenység eredménye, amelyben a társaság egy része kelti a zenét, és a másik rész hallgatja. Ian Dunbar: a zene elsıdleges funkciója talán épp a csoport tevékenységének szinkronizációja lehetett. Feltehetı, hogy a mai fiatalok körében tapasztalható érdeklıdés a közösségi zenélés iránt is ezen ısi helyzetre vezethetı vissza. Dunbar, R. (1997) Grooming, Gossip and the Evolution of Language. New York: Faber & Faber.
Cross: „A "zene" szükséges és elválaszthatatlan dimenziója az emberi fejlıdésnek, lehet, hogy központi szerepet játszott az emberi elme evolúciójában.” Cross, I. 2003. Music, Cognition, and Evolution. In: Peretz et al. Neuroscience of Music
A zene biológiája és evolúciója „biomusicology” Számos kutatás szerint a zeneészlelés elızményei a gerincesek közel 500 millió éves fejlıdésére vezethetı vissza.
Az aranyhal megtanítható arra, hogy különbséget tegyen a klasszikus zene és a blues között (Chase, 2001). A primáták képtelenek a melódia felismerésére, mint egy tisztán relációs struktúra, szemben az újszülött gyerekkel, ami a zenei észlelés sokkal rövidebb – néhány millió éves fejlıdésére utal (pl. Hauser & McDermott, 2003).
A zene igazoltan alapvetı, és lényegi hatást gyakorol az ember fejlıdésére • Erısíti biológiai túlélésünket. • Bejósolhatóvá teszi a fejlıdési periódusokat. • Fejleszti a megismerı rendszert, beleértve a téri-vizuális, analitikus, matematikai és kreatív képességeket. • Pozitív hatással van az érzelmi rendszerre, beleértve az endokrin, hormonális rendszereket, a szociális és perszonális képességeket, s ezeken keresztül hat a kultúrára és az esztétikai ítéletekre. • Javítja a perceptuo-motoros rendszert, figyelmet, a vesztibuláris rendszert, a szenzoros érzékenységet, az idıbecslést stb. • Erısíti a stressz-rendszert, az immunválaszt • Növeli a memória hatékonyságát , a figyelem, koncentráció és felidézés folyamatait
beszéd
ének
A baba (6 hó) kortizol szintjének csökkenése az anyai beszéd és ének kezdetétıl 20-25 perces idıtartamra: az anyai ének a beszédnél sokkal hatásosabban regulálja az arousal szintet (Trehub, 2003) S. Trehub 2003. Musical predispositions in infancy: an update. In: Peretz et al. Neuroscience of Music
Egy vizsgálatban a zene hatását vizsgálták különbözı mutatók mentén (kortizol, ACTH, szívritmus változás, GBR, IgA).
Az eredmények szerint a kortizol szint szignifikánsan csökkent zenehallgatás alatt – stresszredukció -, az IgA szint pedig szignifikánsan növekedett – jobb immunválasz. Enk, et al, 2008.
Súlyos betegek kiegészítı terápiájaként alkalmazott zenehallgatás után magasabb IgA szintet, szignifikánsan csökkent tenziós arousal szintet, magasabb hedonikus tónust, valamint megemelkedett energetikai arousal szintet kaptak. Burns et al, 2001
A zene igazoltan alapvetı, és lényegi hatást gyakorol az ember fejlıdésére • Erısíti biológiai túlélésünket. • Bejósolhatóvá teszi a fejlıdési periódusokat. • Fejleszti a megismerı rendszert, beleértve a téri-vizuális, analitikus, matematikai és kreatív képességeket. • Pozitív hatással van az érzelmi rendszerre, beleértve az endokrin, hormonális rendszereket, a szociális és perszonális képességeket, s ezeken keresztül a kultúrára és az esztétikai ítéletekre. • Javítja a perceptuo-motoros rendszert, figyelmet, a vesztibuláris rendszert, a szenzoros érzékenységet, az idıbecslést stb. • Erısíti a stressz-rendszert, az immunválaszt • Növeli a memória hatékonyságát , a figyelem, koncentráció és felidézés folyamatait
Szinaptikus denzitás
A zenei tréning fejleszti a hallókérget Hannon et al. 2007
Suzuki diák kontroll diák
A hegedülésben sokat használt bal kéz ujjai által közvetített tapintási információk érzékelésére nagyobb agyterület szolgál zenészeknél, mint nem zenészeknél. A trenírozott bal kézen több kisebb receptív mezı van, mint a másik kézen – ez adaptív funkció és gyakorolható.
Zenészek kérges teste (corpus callosum) - a két agyfélteke közötti összekötı rész – jelentısen nagyobb, mint a nem zenészeké.
A gyakorlás miatt fellépı intenzív használat rostnövekedést idézhet elı ezen a területen. A különbség azonban csak azoknál a zenészeknél jelentkezett, akik hét éves koruk elıtt kezdtek zenélni. corpus callosum
A zenetanulás, intenzív gyakorlás – mozgáskoordináció jelentıs és egész életen át megmaradó rostnövekedést képes elıidézni.
A Broca area szürkeállomány denzitása zenész és kontroll személyeknél az életkor függvényében
Zenei feldolgozásban részt vevı agyi területek
A Heschl’s gyrus több, mint 100%-al nagyobb a professzionális zenészeknél a nem zenészekéhez képest (Warren, 2004. In: Rose,F.C.: Neurology of the Arts)
1. hangmagasság (skála), 3. ritmus, 5. hangszín, 7. zenei hosszú távú memória (HTM), 9. zenei praxis
2. melódia, 4. ütem, 6. érzelmi tónus, 8. zenei írás, olvasás,
A Mozart-effektus 1993-ban a Nature magazin Frances Rauscher és Gordon Show “Music and spatial task performance” címő írása egy kísérletrıl számolt be arról, hogy a k.sz.-ek feladatokat oldottak meg zenehallgatás elıtt és után. A zene - 10 percig hallgatták Mozart D-dúr kétzongorás szonátáját, (K. 448), innen a Mozart-effektus elnevezés. A megfigyelések szerint 10-15 százalékos koncentráció-növekedést lehetett mérni a teljesítményükön. Ugyanık késıbb arról számoltak be, hogy már fél éves zongoralecke javíthatja a térbeli-idıbeli tájékozódást a 6-7 éves és annál fiatalabb gyerekek esetében. A hatást sokan vizsgáltak, nincs elfogadott magyarázat. Felvetik a zongora szerepét (szemben más hangszerekkel) a klaviatúrán való térbeli tájékozódás okán…
A hatás lehet, hogy nem is Mozart- (???) vagy zene specifikus (???), hanem egy élvezetes tevékenység hatása egy rákövetkezı feladat teljesítményére (érzelmi arousal)…
A gyerekek két különbözı hangészlelı rendszerrel jönnek világra: 1. Lingvisztikai rendszer, beleértve a magánhangzók, mássalhangzók kategoriális percepciójára való képességet, valamint a natív nyelvek hangmagassági kontrasztjának észlelését; 2. Zenei rendszer, a hangmagasság, hangszín észlelése az adott kultúra zenéjének kontextusában E két rendszer külön létezését jelzi: 1. gyerekek anyanyelv elsajátításában nagyon gyors fejlıdést mutatnak (vö. Chomsky, LAD); 2. az adott kultúra muzsikájának élvezete; 3. amúzia melletti zavartalan beszédfejlıdés
A zenei fogékonyság Ép idegrendszerrel született emberek eleve muzikálisak. Egy évnél fiatalabb – még nem beszélı gyermekek - figyelemre méltó, a felnıttekéhez hasonló zenei képességeket mutatnak: 2-4 hónapos gyerekek pl. már különbséget tudnak tenni idıi mintázatok között: pl. az x-x—x és az x—x-x között
Érzékenységet mutatnak a zenei skálák, az idıi szervezıdés iránt. 6-9 hónapos csecsemık jobban preferálják a konszonáns, mint a disszonáns hangközöket
Peretz / Cognition 100 (2006) 1–32 21
Néhány szempont a gyermeki muzikalitás veleszületett jellegérıl 1. Idıi mintázatok, ritmusok észlelésének preferenciája. 2. Gestalt-érzékenység auditoros szignálok csoportosításban. 3. Kontúr-prioritás melódiák észlelésében. 4. Konszonáns hangközök preferenciája disszonáns hangközökkel szemben 5. A specifikus gyermeki zenei mőfajok (pl. altatódalok) kultúrák közötti hasonlósága 6. Anya-gyerek interakció muzikalitása: a vokalizáció és mozgások ritmikussága. 7. Direkt gyerekeknek szóló dalok preferenciája a gyerekekre irányuló beszéddel szemben
Trehub, 2002, 2003
A zene igazoltan alapvetı, és lényegi hatást gyakorol az ember fejlıdésére • Erısíti biológiai túlélésünket. • Bejósolhatóvá teszi a fejlıdési periódusokat. • Fejleszti a megismerı rendszert, beleértve a téri-vizuális, analitikus, matematikai és kreatív képességeket. • Pozitív hatással van az érzelmi rendszerre, beleértve az endokrin, hormonális rendszereket, a szociális és perszonális képességeket, s ezeken keresztül a kultúrára és az esztétikai ítéletekre. • Javítja a perceptuo-motoros rendszert, figyelmet, a vesztibuláris rendszert, a szenzoros érzékenységet, az idıbecslést stb. • Erısíti a stressz-rendszert, az immunválaszt • Növeli a memória hatékonyságát , a figyelem, koncentráció és felidézés folyamatait
Prenatális tapasztalatok A magzat már születés elıtt érzékenységet mutat zenei hangokra és más auditoros mintázatokra. A legkorábbi megfigyelések a második trimesztertıl jelzik a magzat reagálását hangokra, anyja hangmagasságának karakterisztikus mintázatára, vagy „stresszes” hangsúlyára. A harmadik trimeszterben, a méhben „hallott mese” születés utáni ismétlésekor többet szopott a csecsemı… A korán, még magzati korszakban észlelt, ritmikus beszédhez, énekhez, mozgáshoz kapcsolódó tevékenységek a baba érzékszerveinek ingerlésével az idegsejtek közötti kapcsolatok gyorsabb fejlıdését is elısegítik és serkentik az érési folyamatokat. A magzat zenei érzékenységét a kismama elı tudja készíteni azzal, ha énekel és a hallgatott zene ritmusára mozog vagy táncol.
evolúció
gének tapasztalat
szervezet
aktuá aktuális környezet
Neural Darwinism (Edelman) aktuá aktuális viselkedé viselkedés
Use it or lose it…
Születéstıl 2 éves korig Ha egy hat hangból álló dallamot 3 félhanggal transzponáltak, arra a csecsemık szívritmus csökkenéssel reagáltak, a hangok különkülön transzponálására nem! (Trehub, 1977). Észlelik a ritmikus különbségeket is (pl. xx xx vs. xxx x), valamint a zenei kontúrt, ami a dallam legfontosabb vonása. Második életévben kezdik felismerni, hogy a dallamok a szociális környezet stabil minıségei és azokat hosszú késleltetés után is képesek felismerni, azonosítani. 18 hónap körük kezdenek el felismerhetı ismételhetı egyszerő dallamokat énekelni: e dallamok fıbb jellemzıi a rövid frázis és a „végtelennek tőnı” ismételgetés (játék a hanggal!)
A hallókéreg neuronjai igen plasztikusak és adaptívak ebben a korban. Ezért ilyenkor a süketen született gyerekek cochleáris implantátuma (CI) a hallás – beszéd – tágabb értelemben vett értelmi fejlıdés fontos eszköze!
2 – 5 év Az 5. életévet megelızı zenetanulás, a szomatoszenzoros érési folyamatok kritikus periódusában kiemelkedıen hatásos. Pl. a hegedősök bal kezének szenzoros kérgi területe nagyobb. A Suzuki hegedőpraxisban ezért 3 éves korban kezdik a tanítást (más módszerek 4 évre teszik a kezdés idıpontját). A zenetanulás kezdete természetesen a gyermek érettségének szintjén múlik; de általában ilyenkor kezdıdik a billentyősök tanítása is. A korai zenetanulásban fontos a szülıi minta, általában a szociális környezet.
A zene iránti fogékonyság 2-3 éves korban kifejezett: népdalok, gyermekdalok, népszerő slágerek. Kedveltek a ritmikus játékok. Hasznos a gyerekek bátorítása, hogy a zenére mozogjanak (táncoljon, libegjen, ugrándozzon, hintázzon, kopogjon stb.)
3 év
5 -10 év Ideális esetben egy gyermek zenetanulásának ideje 3 - 8 éves kora között van, érettségétıl függıen; az alapszabály: minél korábban, annál jobb! A világ legnagyobb zongoristái mind 10 éves koruk elıtt kezdték zenei tanulmányaikat. Ebben a korban kezdenek el komponálni, s ami talán ennél is fontosabb: ilyentájt keletkeznek az elsı kreatív alkotások, s ez összefügg az intellektuális fejlıdés aktuális szintjével (pl. deklaratív: észlelés, memória, képzelet; procedurális folyamatok).
A zenetanulás hozzájárulhat velünk született képességeink és személyiségünk optimális kibontakoztatásához.
A zene a leghatásosabb eszköz a kívánatos viselkedés elérésében, ill. a nem kívánatos viselkedés csökkentésében (Standley, 1996). Vö. pl. Valahol Európában, Kórista! A zenében történı aktív részvétel kapcsolatban van a magas szintő pszichoszociális funkcionálással és viselkedéssel. Azok a gyerekek, akik órán kívüli elfoglaltságként pl. zenével foglalkoznak általában jobban teljesítenek, jobb viszonyuk van saját magukhoz, társaikhoz, szüleikhez, tanáraikhoz, kevésbé hiányoznak az iskolából, keverednek bajba (!), kezdenek el dohányozni, inni, kábítószerezni (Harrison & Narayan, 2003).
Mert a zene: mővészet, tudomány, matematika, történelem, idegen nyelv, testnevelés
A zenei tehetség „Az általános és a speciális zenei képességek, valamint bizonyos személyiség-összetevık individuális és integrált egysége (tehetség) A ~ fontos mutatói: az eredetiség (originalitás), a kreativitás és a produktivitás.” „…Az öröklıdés, a veleszületett sajátosságok és a környezet szerepérıl megoszlottak és megoszlanak a vélemények. Révész Géza és Seashore az öröklıdés mellett foglalnak állást. Mások szerint a ~ nemcsak az adottságoktól függ, hanem a környezet elvárásaitól, értékorientációjától, tehát a belsı és külsı feltételek rendszerétıl” Laczó Z.
A zenei tehetség A muzikalitás a legkorábban megjelenı tehetségfajta. Révész (1953) szerint ez részben azért van így, mert a zene a többi mővészetekhez képest kevésbé függ az általános szellemi fejlıdéstıl. A legtöbb kiemelkedı muzsikusnál már hatéves kor elıtt megmutatkozott a zenei képesség (Shuter-Dyson 1985; Winner–Martino 1993), mindazonáltal a korai tehetség nem feltétele a késıbbi kiemelkedı teljesítménynek. (Gyarmathy Éva 1995)
A muzikalitás öröklött képesség… „… vagy annak születsz, vagy nem. Nem lehet bárkibıl zenészt fabrikálni. A zeneiség olyan valami, amit persze lehet tanulni, de vannak, akik sokkal ösztönösebbek, mint mások. A legjobban úgy tudnám ezt elmagyarázni, hogy vannak emberek, akik jó nyelvérzékkel jönnek világra, könnyen tudnak nyelvet tanulni, de nem tudnak nyelveket. Meg kell tanulniuk azokat, de ık rendkívül gyorsan tanulnak. Valahogy így van a zenével is. Van valaki, akinek van képessége megtanulni ezt a nyelvet. Nekünk tudni kell azt, hogy mit gondolnak és muzsikus lelkük hogyan dolgozik azon, hogy muzsikussá váljanak, és megérteni azt, ahogyan teszik ezt a zene segítségével. Csak egy szócsöve vagyok valakinek, aki bámulatosan nagyszerő.” (egy tanár a Juilliard School of Music-ról)
(Pl. Renée Fleming, Miles Davis, Nigel Kennedy, Yo Yo Ma, Itzhak Perlman stb.)
Öröklés – környezet (gyakorlás) - ıstehetség A „formális zenei tréning” nem feltétele a zenei teljesítménynek, mint azt Louis Armstrong példája mutatja. Armstrong nagyon szegény családból származott, s már egészen fiatal korától csak magára támaszkodhatott. Olyan környezetben élt, ahol a zene volt a vonzerı a prostituáltak kliensei számára. 17 éves korában már volt saját hangszere, 19 évesen kezdett zenészként játszani egy hajón, s amikor 23 évesen elhagyta a hajót már professzionális játékos volt. Armstrong a prototípusa azon jazz zenészeknek, akik nyilvánvaló szakmai vezetés híján lettek muzsikusok. A gének és a tehetség tette lehetıvé ezt a különleges zenei karriert. A zene szeretete és a zenében gazdag környezet – meglehet hasonlóan fontos szerepet játszhatott ebben…
A tehetség kibontakozása. A München-modell megküzdés a stresszel
teljesítmény motiváció
tanulási és munka stratégiák
feladat szorongás
kontroll elvárások
matematika intellektuális képességek
nem kognití kognitív szemé személyisé lyiség karakterisztikumok (moderá moderátorok)
kreatív képességek
természettudományok technológia
szociális kompetencia praktikus intelligencia
tehetség faktorok (prediktorok)
teljesítmény területek
PC tudomány, sakk mővészet (zene, festészet)
mővészi képességek
nyelvek
környezeti feltételek (moderátorok)
muzikalitás
atlétika, sport
pszicho-motoros készségek
szociális kapcsolatok családi tanulási környezet
(Heller et al. 2005)
családi klíma
az instrukció minısége
az osztály klímája
kritikus életesemények
A Piirtomodell
A zeneileg tehetséges gyerekek jellemzıi (Jane Piirto) 1. spontán reagál ritmusra, zenére, 2. szereti az ismerıs dalokat, de maga is kitalál dalokat, 3. relatív vagy abszolút hallása van, erısen vonzódik a tonalitáshoz, 4. igen jó füle van, 5. képes hangokhoz vizuális szimbólumokat kapcsolni, 6. jó hallási, zenei emlékezete van, 7. érzelmeinek kifejezésére a zenét választja, 8. képes hangokat összeilleszteni, 9. nagyra tartja a zene struktúrák esztétikáját, 10. képes dalok és zenei kompozíciók frázisait (részleteit) elkülöníteni és egybevetni (összehasonlítani), 11. kívánja a zenei leckéket vagy a hangszeres játékot, 12. tud figyelni a zenére, de ha akar abba is tudja hagyni.
Piirto, J. Giftedness in Nonacademic Domains. In: Pfeiffer, S. I. (Ed.) Handbook of Giftedness in Children. Springer, 2008. Chapter 19. p. 374.
Intelligencia és zene A zenei intelligencia tesz képessé észlelni megkülönböztetni átalakítani kifejezni bármilyen zenei formát
Formái
figurális
formális
(“top-down”)
(“ bottom-up”)
intuitív
Howard Gardner
analitikus
Tehetséges gyerekek közös tulajdonsága a koraérettség, s mivel eltérı képességeik vannak, egyéni bánásmód szükséges képességeik kibontakoztatásához: 1. Ön-megértés: a tehetség, motiváció, iskolai és karrier célok integrációja. 2. Kompetencia célok, melyek a kiemelkedı, mesteri (szakértı) tudásra irányulnak. 3. Magas iskolai, mővészeti, technikai vagy személyes-szociális tudás; továbbá kiterjedt deklaratív tudás az adott tehetség-területen a kiemelkedı szakértı tudásért. 4. Procedurális problémamegoldás, érvelés, megküzdı képesség 5. Önszabályozó és metakognitív képességek. 6. Pozitív kapcsolat kortársakkal, szociális adaptivitás. 7. Kreatív teljesítmény, amely a szakértı tudás eredménye.
(Sternberg, R.J. - Davidson,J.A. 2005. Conceptions of Giftedness, 72. old.)
A tehetség sohasem univerzális Számos területen lemaradhatnak kortársaiktól (pl. dyslexia, Asperger szindróma). İk érzelmeiket és szociális képességeiket illetıen éretlenebbek kortársaiknál Dyslexia: John Lennon, Helen Keller, George Patton, Norman Rockefeller, J. Seward Johnson, Woodrow Wilson, Albert Einstein (Ludwig 1995, p. 233). ADHD: kiemelkedıen kreatív gyerekek akár fele is lehet figyelemzavaros, hiperaktív Healy (2005)
Elfedi-e a tehetség a háttérben lévı problémát, vagy a probléma fedi el a tehetséget?
„utálta Lisztet, pitiáner hedonistának tartotta Mozartot… Glenn Gould (1932-1982) Az autisztikus - nem autista (!) Glenn Gouldról: „Nos Gouldéknál az embernek folyton az az érzése támadt, hogy ez a házaspár olyasvalamit hozott létre, ami nem az övék. Ez a lény hozzávetıleg úgy öltözik, mint egy ember, zongorázik is, de mégis valami… szóval Gouldék örökösen valami félelemmel vegyes áhítattal bámulták a fiukat”
Friedrich, O. 2002. Glenn Gould. Változatok egy életre. Budapest: Európa, 38. old
A zene, mint „elkülönült képességek szigete” Jellemzı példa az „elkülönült képesség szigetek” felfogásra „Blind Tom” Bethune teljesítménye, aki már 11 évesen híres elıadó volt Amerikában és Európában egyaránt, s akinek szókincse nem haladta meg a 100 szót, míg zenei repertoárja meghaladta az 5000 darabot. Ugyanakkor autista savant zenei tehetségek kompozíciós produkciója korlátozott: inkább csak ismerıs vagy tonális struktúrákra épül – így képesek pl. Verdi, Smetana stb. stílusában játszani – de pl. atonális zenében már nem…
O'Connor, N., and Hermelin, B.; "The Memory Structure of Idiot-Savant Mnemonists," British Journal of Psychology, 80:97, 1989.
