PSZIESZTA - PÉCSI PSZICHOLÓGUS NAPOK 2013. március 28-30. Helyszín: PTE BTK Ifjúság útja 6. „B” épület, Pszichológia Intézet.
PROGRAMTÁBLÁZAT:
1
ELŐADÁSOK: Csütörtök 13.30 - Prof. Dr. Bereczkei Tamás PTE-BTK Pszichológia Intézet intézetigazgató, tanszékvezető Megnyitó
14.00-14.50 - Dr. Árkovits Amaryl pszichiáter, kiképző pszichoterapeuta „Téged kever s oszt a Sors kedve” Az elmúlt években a pszichotikus vagy schizophren családok tekintetében jelentősen változott a terápiás szemlélet, s ezzel a páciensek lehetőségei is. Nem véletlen a fenti szóhasználat, hiszen családterápiás megközelítésből a pszichotikus családtag tüneteinek megjelenését, azok alakulását a rendszerelmélet fogalmait használva a családi rendszer diszfunkciójaként is értelmezhetjük. A múlt évszázad ötvenes éveiből származó, s azóta temérdek specifikus családterápiás iskolát kialakító módszert egy zseniális munkacsoport indította el Palo Altoban, Bateson vezetésével. Az alapvetően kommunikációelméleti kutatások „mellékterméke” volt az a megfigyelés, hogy a kutatásban résztvevő pácienseken és családtagjaikon a vizsgálatot végzőknek a puszta jelenlététől, a kérdések feltevésének tényétől változásokat figyelhettek meg. Évtizedekig azonban a pszichotikus páciensekkel dolgozó családterapeuták legfontosabb feladata a „békés, tünetmentes” családi élet kialakítása volt. Az elmúlt időszakban azonban a fókusz változott: a pszichésen kompenzált páciensek számára egyre inkább a differenciálódásra, a családról való leválásra, a lehetőségekhez mérten leginkább önálló, autonóm felnőtt életre került a hangsúly. Paradigmaváltás készülődik. Nemcsak a betegség misztikussága, hanem ezeknek a családoknak a speciális működése is rejtélyessé teszi ezt a folyamatot sokszor még a szakemberek számára is. Miként működnek ezek a sajátságos külső és belső szerkezettel bíró családok? Mi a gumikerítés effektus, az álkölcsönösség vagy a boweni terminológia szerint mit jelent, hogy a differenciálódás transzgenerációs zavaraként valahányadik generációban megjelenik egy potenciális schizophren? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozom az előadásban a mindennapok terápiás gyakorlatát bemutató esetrészletekkel illusztrálva a mondanivalómat.
2
15.00-15.50 - Dr. Szemelyácz János Addiktológus-pszichoterapeuta, pszichiáter szakorvos Baranya Megyei Drogambulancia; www.indit.hu Az "önmagukat hitegetők" addikciói A keresztaddikciós-elmélet 3 halmazának egyike az "önmagukat hitegetők" csoportja, mely többnyire a normál élethez kapcsolódó tevékenységek mértékvesztése-, rossz szokások elhatalmasodása kapcsán jelentkezik, és igen nehéz pontos választóvonalat húzni a patológiás és a normális állapot között. Ezeket a szokásokat, rossz szokásokat, "bocsánatos" szenvedélyeket cipeljük, dédelgetjük magunkban, és sokan akár egy élethosszt is leélnek velük. A legtöbbször az a kérdés, hogy mitől dekompenzálódhatnak ezek a folyamatok, mennyire kell ezektől félnünk, vagy mennyire részei ezek életünknek. Beszélhetünk-e róluk, nyílttá tehetjük-e gyengeségeinket, és ez jót tesz-e a korlátok közé szorításnak, vagy éppen kihúzzuk a dugót a palackból. Mi történik, ha kontrollt vesztünk felettük, vagy éppen mennyire vagyunk egyedül problémánkkal? Éppen a fenti számos kétség, titok, tabu miatt nehéz a kezelésük, mivel ritka a "betegség-tudat" és esetleges a motiváció is, főleg annak folyamatos megléte. Ezekről a problémákról beszélek, esetillusztrációkkal téve a képet szemléletessé.
16.00-16.50 - Dr. Stark András pszichiáter, kiképző pszichoterapeuta Álom-Tabu-Szex : Az erotikus intimitás képei Filmesszémben a legszemélyesebb belső képeink, álmaink, fantáziáink segítségével, a filmművészet nagy alkotóinak - Ingmar Bergman : Jelenetek a bábok életéből; Érintés; Bernardo Bertolucci : Az utolsó tangó Párizsban; Tarkovszkij : Tükör és Áldozathozatal ; Jane Campion: A zongoralecke, és Patrice Leconte: Lány a hídon c. filmjében keresem a vágy női és férfi megjelenésének, kifejeződésének sajátosságait, az önátadás és befogadás sokszor tragikus nehézségeinek eredőit, , az érzéki egybeolvadás átélhetőségét, a szavak előtti és szavakon túli érzelmi megértés lehetőségét az erotikus intimitás élményében.
3
17.00-17.50 - Vincze Orsolya PTE Pszichológia Intézet Trauma a történetekben Szemelvények a Narratív Pszichológiai Kutatócsoport vizsgálatainak eredményeiből A traumát gyakran szokták úgy definiálni, mint lelki megrázkódtatás, amely megingatja az egyén valósághoz kapcsolódó érzelmi és kognitív viszonyát. A traumatikus élmények feldolgozásában különösen fontos az esemény kognitív és érzelmi elaborációja, ami lényeges a valósághoz fűződő elégtelen viszony helyreállításában. A súlyos traumatikus élmények nem csupán kognitív és érzelmi bénultsághoz, bizonytalansághoz vezetnek, de a személy identitásának integritását is veszélyeztetik (Breakwell, 1986). Az individuális traumák mellett újabban a kollektív traumák folyamatának vizsgálata is a tudományos érdeklődés középpontjába került. A kollektív traumák esetében a traumatikus élmény az egész csoportot, a csoport identitását érinti, fenyegeti. A XX. századi események bőven szolgáltatnak anyagot a kollektív traumák tanulmányozására; gondoljuk csak az etnikai és társadalmi csoportok üldözésére, megsemmisítésére, területi veszteségekre, terroreseményekre vagy akár a különféle természeti katasztrófákra. Az ilyen traumatikus események esetében is szükség van az esemény elaborációjára. Különösen igaz ez az un. identitástraumákra, ahol egy csoport tagjai pusztán azért kerülnek a bántalmazás középpontjába, mert az adott csoport, nemzet, etnikum tagjai. A személyes krízisek, traumák sikereses feldolgozásához hasonlóan a csoporttraumák esetében is beszélhetünk poszttraumás növekedésről. A poszttraumás növekedés a trauma kognitív és érzelmi elaborációjának következménye, ami kézenfekvően magába foglalja a traumatikus esemény rekonstrukciós folyamatát. A kollektív traumák esetében a traumatikus események emlékezete, az eseménnyel kapcsolatos történetek ezért különösen alkalmasak a trauma feldolgozás vizsgálatára. A Narratív Pszichológia Kutatócsoport a magyar nemzet történelem leginkább traumatikus esemény, a Trianoni trauma feldolgozását vizsgálta 1920-2010 között megjelent középfokú történelemtankönyvek, napilapok, valamint kortárs naiv történelemtörténetekben megjelenő nyelvi változókon keresztül. Előadásomban a történetek szerepéről szeretnék részletesebben beszélni, bemutatva a Trianon történetek nyelvi elemzésének eredményeit.
4
Péntek
10-10.50 - Dr. habil. Révész György PTE-BTK Pszichológia Intézet
A gyermekközpontúság eszméjét elhomályosító valóság: a rossz bánásmód Az "ember" fogalma mindig összekapcsolódott a "fejlődés", "humanizáció", "civilizáció" stb. fogalomkörével, valamint az egyre jobb ("emberibb") élet reményével. Az "ember természetének" azonban érzékeny indikátora a felnőttek gyermekekhez való viszonya, bármely társadalomtudomány felől is közelítjük e kérdést. Árnyaltabb megfogalmazásban ez ismeretes úgy is, mint az ember kettős természetéről (természeti vs. kulturális) szóló vita a "megjobbíthatatlan tökéletesítése" mint az emberi létezés paradox jellege, s mindennek a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód ad aktualitást, úgy is, 21. század leginkább szégyenletes jelensége.
11.00-11.50 - Mészáros Viktória klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, igazságügyi pszichológus szakértő (Józsefvárosi Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Intézet, Gyermekkel Gyászban Egyedül Alapítvány, Kikötő Magánrendelő, Budapest)
„A gyász – gyermekkorban” Mi történik a gyermek lelkében, amikor gyász, súlyos veszteség éri? Miért próbálnak meg a felnőttek ebben a kérdésben hazudni, elhallgatni, elkendőzni szinte mindent gyermekük előtt? Vajon mit és hogyan ért meg a gyászból a gyermek? Lehet-e, szabad-e, kell-e beszélni a halálról a gyermeknek? Egyáltalán: miért és mióta tabutéma a halál, a gyász? Mit él át az egészen kicsi gyerek és mit a nagyobb, vagy a kamasz, ha például egyik szülőjét veszíti el végleg? Hogyan érdemes ezekről a nehéz, fájdalmas dolgokról beszélgetni a gyerekekkel? Fel lehet-e készíteni a gyerekeket a várható tragédiára, a veszteségre? Hogyan viselkedjen a környezet? Mit tehet a szülő ebben a rendkívüli érzelmi helyzetben?
5
És mit tehet, hogyan segíthet ilyenkor a gyermek-pszichológus? Ezekre a kérdésekre igyekszik az előadásban válaszokat adni a gyakorló klinikus.
14.00-14.50 - Barlai Zoltán pszichodráma vezető Tabuk a terápiában Az emberi találkozásokat szokások szabályozzák, melyek kultúránként nagy eltérést mutathatnak. A tabu nem csupán tiltást, hanem erős szabályokat is előír a kapcsolódó felek számára. Az önismereti úton az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen mély kapcsolat alakul ki a terapeuta és kliense között. A tabu kérdésköre az első pillanattól kezdve jelen van a terápiás helyzetben és a terapeután múlik javarészt az, hogy a tabu feloldást nyer vagy sem. Ez az előadás filmrészleteket is segítségül hív a kérdés részletes vizsgálatához és áttekintésre kerülnek azok a lehetséges megoldások, melyek feloldhatják a tabut, mint akadályozó tényezőt a siker felé vezető úton.
15.00-15.50 - Kovács Petra PhD-hallgató ; Elméleti pszichoanalízis program
Trauma, emlékezet, identitás Naplók a gyerekkorról Előadásomban a trauma, emlékezet és identitás hármasát vizsgálom elsősorban szépirodalmi művekből vett példák segítségével. Az emlékezet különös természetéhez tartozik, hogy emlékeink a jelenben más színezetet és új jelentéseket kapnak. A visszatekintésben a felnőtt önreflexiója is benne van: hogyan látja múltjának hatását személyiségének fejlődésében? Radnóti Miklós harminc évesen az Ikrek hava – Napló a gyerekkorról című novellájában elevenítette fel tragikus gyermekkorát. Tizenkét évesen elveszítette édesapját, és pár év múlva megtudta, hogy édesanyja és ikertestvére a születésekor meghaltak. Sorsát nagyban meghatározta ezt a fájdalmas kamaszkori felismerés. A gyerekkor valódisága, igazsága és saját létezése kérdőjeleződött meg: „…és most azt sem lehet tudni, hogy én haltam-é meg vagy a testvérem. Ha ikergyerekek vannak, honnan lehet azt tudni” (1969, 69. o.). A mű megírása egyben az identitás megalkotása is: kísérlet a helyreállításra, egy identitás és egy koherens élettörténet
6
létrehozására. Elemzésemben a pszichoanalízis és az irodalom eszközeit felhasználva szeretném a múlt és jelen játékában kibomló identitást megérteni, és a hallgatóságot közös gondolkodásra hívni a témában. Lehet-e hű az emlékezés folyamata, ha az emlékek nem voltak „igazak”? Hogyan válik a múlt jelenné az alkotás folyamatának lélektani terében, és hogyan lesz minden múlt a mű befejeztével?
16.00-16.50 - Juhász Szabolcs börtönpszichológus "A börtön belső világa" A börtön falain belüli életet szigorú regulák szabályozzák. Ez igaz mind a fogvatartottakra, mind pedig az ott dolgozókra. Ezáltal könnyű meghatározni, hogy mire számítsunk egymástól, milyen problémákkal szembesülhetünk. Vagy mégsem? Előadásomban igyekszem megvilágítani, hogy a leírt szabályokon túl milyen motivációk, és szélesebb társadalmi elvárások hálójában működik egy börtön, illetve ebben hol a helye és mi a szerepe a pszichológusnak.
Szombat
11.00-11.50 - Benák Tömöri Judit klinikai szakpszichológus, pszichológus tanár, szexuálpszichológus, szexuálterapeuta (PSZIIT BT. Magánrendelő, Szeged) Szex és Tabu A tabu eredetileg olyan tiltott jelenségekre utalt, amiket társadalmilag szabályoztak és mindenféleképpen lelkiismereti kérdésekkel társítottak. Napjainkban úgy tűnik, hogy tabuk egyre kevésbé vannak jelen az életünkben. Vagy csak nagyon elkorcsosodott formában. Tabuk: - homoszexualitás - házassági hűség - szexuális segédeszközök - piros lámpás házak
7
- szexuális perverziók - hálószobai jelenetek Felmerül a kérdés milyen szexuális tabuk léteznek, van-e még egyáltalán bármilyen szexuális tabu? Szükséges-e a tabuk jelenléte a szexuális életben? Ha igen, hogyan kezeljük ezeket a tabukat? Mit okozhat a szexuális tabuk eseteges hiánya? Előadásomban a következő kérdésekre keresem a választ, illetve szeretnék néhány szexuális tabut átgondolni a hallgatósággal együtt…
14.00-14.50 - Faix-Prukner Csilla, Rózsa Krisztián affirmatív tanácsadók, Szivárványcsaládokért Alapítvány Heteronormatív erőtérben – LMBTQ pszichológia Milyen előfeltételezések, értékek mentén gondolkodunk, mikor segítőként egyénekkel, párokkal, családokkal szeretnénk foglalkozni? Hogyan befolyásolja a családi rendszert, ha a szülői alrendszer tagjai azonos neműek? Van-e különbség melegek és heteroszexuálisok, vagy ellenkező és azonos nemű párok kapcsolatai között? A homoszexualitás nem ismeretlen a terápiás térben, ám a betegségszemlélet elvetésével érdemes elgondolkodnunk azon, milyen speciális kérdéseket vet fel a melegek, vagy a – gyakran gyermekeket is nevelő – azonos nemű párok megjelenése a konzultációs munkában. Ma már ritkábban találkozhatunk a szexuális orientáció megváltoztatására irányuló felkéréssel, de az internalizált homofóbia még számtalan nehézség mélyén ott lappang. A társadalom normái, értékválasztásai nem csupán a kliensek, de a terapeuta szemléletét is befolyásolják – ennek tükrében felülvizsgálatra szorulhatnak attitűdjeink, rugalmasságra és elfogadásra való készségünk, a kapcsolatokhoz és szexualitáshoz köthető információink, ismereteink. Előadásunkban áttekintjük azokat a területeket, melyek az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) kliensekkel való munkában kiemelt figyelmet érdemelnek. Emellett tabuk nélkül, nyitottan fordulva a téma felé célunk lehetőséget teremteni résztvevőink számára is, hogy megosszák a melegséghez, biszexualitáshoz, transzneműséghez kapcsolódó kérdéseiket, bizonytalanságaikat, tapasztalataikat.
15.15-17.30 - KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS: Eutanázia Az eutanázia mind hazánkban, mind a nagyvilág többi országában komoly kérdéseket vet fel. A technikai fejlődés, ami lehetővé tette, hogy meghosszabbítsuk az életet, vagy siettessük a halált, néha fájdalmas erkölcsi kérdéseket vet fel. Ismerünk aktív
8
és passzív eutanáziát, valamint számos érvet-ellenérvet arról, folytassuk-e a kezelést vagy hagyjuk, hogy eljöjjön a halál, anélkül, hogy megszakítanánk ezt a folyamatot, esetleg orvosilag asszisztált öngyilkossággal siettessük. Ez a választás mind érzelmileg, mind erkölcsileg nehéz. A közvéleményben elfogadottabb a passzív eutanázia, a kezelés visszautasítása, ám az eutanázia kérdése mindig is egy tabu lesz a társadalom számára. Bizonyos országokban törvény szabályozza az eutanáziához való jogot. A katolikus egyház az emberi élet védelme mellett érvel. Az orvosok az élet megőrzésére, védelmére esküdtek fel a hippokrátészi esküvel. A hospice szolgáltatások szintén kizárják az eutanázia lehetőségét. A vitákban, „társadalmi párbeszédekben” megfogalmazott álláspontok általánosságban próbálnak képletet találni az élet bevégzésének etikai, lélektani, szociológiai, stb. aspektusainak megoldására. Kerekasztal beszélgetésünkön az ezzel kapcsolatos kérdéseket, problémákat szeretnénk körüljárni előadóink – Csókási Krisztina, moderátor; Dr. Hegyi Márton, Pécsi Hittudományi Főiskola főiskolai docens ; Dr. Horváth Iván, PTE ÁOK egyetemi docens ; Horváth Annamária pszichológus és Dr. Zeller Judit, jogász – segítségével.
9
MŰHELYEK: Csütörtök 15.00-18.00 - Kerekasztal beszélgetés "Csak a szél..." A kerekasztal beszélgetésünk témája Fliegauf Benedek Csak a szél című 2011-ben készült filmje, amely több díjat, többek között Berlinben Ezüst Medve díjat nyert,és elég nagy visszhangot váltott ki Magyarországon és külföldön egyaránt. Erről a filmről egyáltalán nem könnyű beszélni,mély érzelmeket vált ki a nézőből, és több szempontból is nagyon súlyos kérdéseket vet fel. A film megalkotásának apropója a Magyarországon 2008 és 2010 között sorozatban elkövetett cigánygyilkosságok voltak, amelyeknek 55, köztük 6 halálos áldozata volt. Jelenleg 4 elkövető ellen folyik évek óta per. A film zsigeri szinten szólítja meg a nézőt: nem engedi az intellektuálisan reflektált értelmezés , a tudományos beszédmód mögé bújni: nem engedi „nem –érezni” a kiszolgáltatottság szorongását, fájdalmát, félelmét . A zsigeri szinten ható fenyegetettség konkrét megélése révén éljük meg a többség által láthatatlanságra/hallhatatlanságra ítélt szereplők helyzetét. A film megmutatja az elnyomó hatalmi stratégiák hosszú láncolatát: a társadalmi közönytől kezdve az alamizsna-attitűd rendszert fixáló hatásáig. A film tanúnak szólít mindannyiunkat: tudjuk, hogy „vétkesek közt cinkos aki néma”. Ugyanakkor a tanúskodás mellett cselekvésre is…. A kerekasztal résztvevői: Prof. Erős Ferenc; Dr. Bigazzi Sára; Dr. Lénárd Kata; Dr. Orsós Anna és Dr. Heindl Péter
Péntek 10.00-11.50 - Bobály Viktória Mozgásterápia A fogyatékkal élők életminősége fontos kérdés ma hazánkban. Nem csak azért, mert Európa Uniós ajánlás fogalmazza meg az esélyegyenlőség jegyében az egyenlő bánásmód elvét (Eurobarometer 2003) és a hazai ellátás is igyekszik saját határai mellett ezt követni. A törekvések mellett mégis nehezen és lassan történik változás. A magyar bentlakásos intézetekben a terápiás ellátások, szabadidős lehetőségek főként a passzív tevékenységeket foglalják magukba. A Dél-Dunántúl intézeteiben, 2011-ben
10
végzett kutatásunk is ezt támasztja alá, azaz a felnőtt fogyatékossággal élők számára kínált programok 80%-a az inaktív tevékenységre építenek. Meglepő eredményül szolgált, hogy a Dél-Dunántúlon vizsgált 24 intézményben (3746 fő) a működő rekreációs tevékenységeket az esetek 87%-ában kizárólag intézményen kívül tudják megvalósítani. Az élményt is kínáló, aktivitásra építő terápiák és foglalkozások alig jelennek meg a kínálati palettán. Egy korábban végzett intervenciós terápiás mozgásfejlesztő programunkon (2009) már tapasztaltuk az aktív élményterápia sikerét és eredményességét. A program célja volt egy olyan mozgásterápia létrehozása a vizsgált intézményben, mely a zene és a tánc eszközeivel a mozgásképességek fejlesztésére koncentrál, valamint ezzel egyidejűleg hatást gyakorol a kommunikációs és szociális képességekre is. A vizsgálatot kis elemszámban, autisták körében végeztük 2 hónapon keresztül, mely a kis elemszám ellenére is szembetűnő pozitív eredményeket hozott. A vizsgálati eredmények bemutatása során szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a fogyatékkal élők számára mennyire fontos lenne azélmény szintű aktív terápiás és egyben rekreatív rendszeres bevezetése.
10.00-12.00 - Pudics Zsuzsanna és Barlai Zoltán Pszichodráma vezetők Pszichodráma A tabu egy adott társadalomban szinte mindenki számára egyértelmű, de bizonyos csoportok, közösségek maghatározhatnak olyan témákat, szavakat, cselekedeteket, amelyek tabuként jelenhetnek meg az adott közegben. Egy-egy családon belül is létezhetnek szokások, témák, szavak, kifejezések, melyek tiltottnak számítanak. A tiltás azonban sok esetben ellenállást, ellenszegülést, illetve feszültséget generál, amit eltérően kezel, szinte mindenki. A tabu egy idő után megmérgezheti a csoport vagy a család viszonyrendszerét. Sok esetben még a tabu létezéséről sem tudunk, hiszen adott esetben beleszülethetünk egy olyan családba, ahol a tabu már jóval a születésünk előtt létezett, így az „természetes” lehet számunkra. A pszichodráma képes rámutatni magára a tabu létezésére és eszköztárának sokrétűsége által segítséget nyújthat a feszültségek feloldására is.
11
13.00-14.50 - Vizinger Erzsébet krízistanácsadó szakpszichológus, integrál tanácsadó Integrálpszichológia Érdekel a pszichológia, de összezavarodsz, mikor azt látod, mindent és annak az ellenkezőjét is bebizonyították már? Rengeteg információt beszerezhetsz, de fogalmad sincs, melyikre támaszkodj, ha döntést hozol? Érdekel az emberi lélek, de mintha pont erről nem szólnának a pszichológiakönyvek? És a spiritualitás…arról ne is beszéljünk, mert nem tudományos? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az Integrálszemlélet műhelyen, ahol megismerkedünk a jelen kor egyik legátfogóbb elméletrendszerével, amely segít abban, hogy eligazodjunk a pszichológia és a spiritualitás területén, és megteremti az alapot az inspiráló együttgondolkodásra. Az integrál szemlélet egy szintetizáló szakmai irányzat, amelyet a világhírű amerikai filozófus, író, Ken Wilber alkotott meg és mára több millió képviselője van szerte a világon. Európában a magyar Integrál Akadémia az egyik legjelentősebb oktató és képzőhelye az irányzatnak, amely akkreditált formában - a világon egyedülálló módon - oktatja az integrál pszichológia elméletét és gyakorlatát. Ez a rendkívül izgalmas gondolkodási mód szakértői módon szintetizálja a nyugati pszichoterápiás, pszichológiai ismereteket, valamint a spirituális bölcseleti hagyományok tudatról szóló tanításait. Az így kapott teljes spektrumú emberképet alkalmazza az élet minden területére, úgymint a gyógyítás, az orvoslás, a pszichoterápia, a coaching, a közgazdaságtan, az üzleti élet, a jog, az ökológia, a politika és a művészet területeire. Az integrál szemlélet egyszerre kelet és nyugat, tudomány és spiritualitás, test és elme, egyén és társadalom szintézise. Az ember lelki és szellemi ismeretei mellett kitér az evolúció, a társadalom, a kultúra és az ökológia kérdéseire. Integrálja az ősi évezredes bölcseleti tudást a modern tudomány ismereteivel. Az integrált rendszer hátterében sok ezer szakirodalom módszeres és szisztematikus összevetése áll, és legkülönbözőbb tudományterületek képviselői számára teremti meg a közös nyelvet. Az integrál szemlélet egyik elméletalkotójának szavaival élve: „A világ csodálatos, rejtélyes és összetett. Az integrál elmélet mindent felölelő keretrendszere kimondottan alkalmas arra, hogy tiszteletben tartsa a világ komplexitását és mélységét, valamint fényt derítsen arra az útra, amelyen mindannyian járunk, miközben hozzájárulunk a XXI. században ránk váró problémák megoldásához.” (Sean Esbjorn-Hargens a JFK University Integrál Elmélet szakának
12
docense és alapító elnöke, valamint az Integrál Kutató Központ alapító igazgatója)
13.00-14.50 - Dr. Bigazzi Sára PTE Pszichológia Intézet, egyetemi adjunktus A csoportközi agresszió és csökkentésének különböző szintjei és eredményei. A játékos interaktív műhelyben megpróbáljuk összekapcsolni saját önmeghatározásunkat a mássággal szemben. Tesszük ezt azért, mert, ahhoz, hogy megtaláljuk az én és a másik között rejlő kapcsolódási pontokat a csoportközi viszonyokban, tudnunk kell, milyen én/mi identitások, milyen másság reprezentációkat eredményeznek abban a társadalmi közegben, amiben élünk. A mi fogalmunk és a másságról kialakított képünk meghatározza, hogyan viszonyulunk a másikhoz. Ezek a viszonyulások szintek, és az ezekből kialakuló viszonyok hogyan telítődnek agresszióval. Az agressziónak milyen szintjei vannak, milyen rejtett és nyílt megnyilvánulásai. Végül beszélünk a pszichológus és a pszichológia szerepéről és felelősségéről a konfliktusos csoportközi viszonyok csökkentésében.
Szombat
10.00-11.50 - Büky Dorottya – Török Szabolcs Feldmár Intézet “Miért nem élvezzük egymást és az életünket? Mert, ha igen, akkor együnk, igyunk, táncoljunk, csókolózzunk... Ha nem, baszd meg, akkor beszélgessünk, addig, amíg el nem tűnnek a gátak, amik miatt nincs boldogság, vidámság!" – Feldmár András 2006-ban jött létre a Feldmár Intézet, amelynek alapítói így fogalmaznak: „Egyetértünk vele abban, hogy az, hogy van-e élet a halál előtt, többek között azon múlik, hogy valaki miképpen tud akkor is szabad maradni, ha pisztolyt tartanak a halántékához, vagy hogy képes-e átlátni, hogy a szeretet nem más, mint a másik ember másságának teljes elfogadása és a valódi párbeszéd. Mindehhez persze bátorság kell. A szeretet pedig munka, és a bátorság nem egy a félelemnélküliséggel.” A FELDMÁR INTÉZET alapítója, Feldmár András, Kanadában élő, magyar származású
13
pszichológus, pszichoterapeuta. Az Intézet 2006-os létrehozása óta számtalan rendezvény, előadás, csoport, pályázat, könyv jött létre munkatársaink, partnereink jóvoltából. 2011-ben a Feldmár Intézet megújult. András személyes részvételével és az internet adta lehetőségekkel szervezzük élő és online programjainkat. A Feldmár Intézet igazgatója Büky Dorottya. A Feldmár Intézet nonprofit szervezet. Ez azt jelenti, hogy bevételinket visszaforgatjuk programjaink finanszírozására. Ezért tudnak működni társadalmi felelősség programjaink, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön vagy a Soteria Alapítvány, ebből finanszírozzuk tudományos tevékenységünket, mint a Perinatális Workshop, és ebből működtetjük a Francis Huxley ösztöndíjat, hogy azok is részt vehessenek csoportjainkban, előadásainkon, akik ezt egyébként nem engedhetnék meg maguknak.
10.00-12.00 - Palkovits Nóra és Panyi Lilla Krisztina Impro-műhely: TabuManufaktúra Melyik a jobb történet? Melyiket választanánk, ha velünk történne meg? a) Egy kislány épp nagymamájához igyekszik az erdőn át, mikor egy ordas farkas elé ugrik, és másik ösvényre próbálja csábítani, ám a szófogadó leányzó halad tovább az édesanyja által előírt útvonalon. A kislány épségben odaér a nagyihoz és vidáman megebédelnek. b) A nagymamájához igyekvő kislányra ráveti magát egy vérszomjas fenevad, és minden további nélkül apró darabokra marcangolva felfalja, mielőtt az elmenekülhetne. c) Az erdőben sétáló kislány az elébe kerülő farkas csábítására letér az édesanyja által kijelölt ösvényről, veszélybe sodorva önmagát és idős nagymamáját. Végül – kalandos úton - mindketten megmenekülnek és a farkas pórul jár. A műhely keretében improvizációs játékok és színpadi jelenetek segítségével modellezzük a tabuk keletkezését, gondolkodunk el működésükön, hasznukon, pszichológiai funkciójukon. Az interaktív műhely résztvevői a közreműködő színészekkel (Improvokál Társulat) közösen játszanak, gondolkodnak, állítanak fel-, és döntenek le tabukat.
14
12.30-15.00 - Balázs Ambrus klinikai szakpszichológus, autogén tréningvezető Korai lelki sérülések megjelenése három videóklipben. Avagy mit érezhet egy korai sérült páciens és a terapeutája? Interaktív kalandozások a klippek keltette testi és lelki élményekben, erős idegzetűeknek. (UNKLE- Eye for an Eye, Nirvana- Heart Shaped Box, Aphex Twin- Come to Daddy) A terápia folyamatában gyakran találkozunk avval a jelenséggel, hogy a páciens viselkedése, és az általa elmondottak testélményeket és érzéseket váltanak ki a terapeutából. A terapeuta egyik feladata az, hogy ezeket az emésztetlen vagy félig emésztett érzéseket tartalmazza, feldolgozza, majd olyan formában adja vissza a páciens számára, ami számára feldolgozható. Így szelídítve meg azokat az élményeket, melyek addig megfogalmazhatatlanok, vagy nehezen hozzáférhetőek voltak. A művészi alkotások egy része is ilyen élményeket mutat be, és próbál megosztani másokkal. Ebből a szempontból az alkotások felfoghatóak úgy is, mint egy életérzés bemutatásai, amelyek hasonlóak a páciensek által megfogalmazott érzésekhez. Az általam végzett terápiás munka során hasonlóságot véltem felfedezni a korai sérült páciensek bennem keltett érzései, és az interaktív előadás során bemutatásra kerülő videoklippek között. Arra hívom az előadáshoz csatlakozókat, hogy együtt kerüljünk most abba a terapeutai helyzetbe, ahol a videoklippeket, mint félig emésztett tartalmakat tartalmazzuk, és értelmezzük, majd megpróbálunk valamit megfogalmazni arról, hogy mit éltünk át.
13.00-15.00 - Fenyő D. György ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, magyar szakos tanár A Magyartanárok Egyesületének alelnöke Tabu az irodalomban A műhelyfoglalkozáson néhány rövidebb irodalmi szöveget, novellát elemzünk közösen. A beszélgetés során mód lesz az olvasói elvárások szembesítésére a történetek kifejletével. Az elemzéssel
15
rávilágíthatunk a szövegeken belüli tabuképzésre, valamint szó lesz az irodalmi emlékezet tabuképző mechanizmusairól.
HALLGATÓI ELŐADÁSOK: Csütörtök
15.00-15.30 - Lukács Dávid Észlelési küszöb alatti ingerek bemutatásának hatása az emlékezeti teljesítményre A kognitív pszichológia egyik legtöbbet vizsgált területe a tanulás és a memória témaköre. Az emlékezet táras modellje szerint megkülönböztethetünk szenzoros, valamint rövid- és hosszú távú memóriatárat. Jelen vizsgálat a rövid- és a hosszú távú memória kapacitását vizsgálja szubliminális priming használata esetén, vagyis az észlelési küszöb alatti ingerek felidézési teljesítményre gyakorolt előfeszítő hatását méri a helyes szófelidézés révén. A kísérletben részt vevő csoportok feladata abból állt, hogy a vetítés célingereit memorizálják és a vetítés után (rövid távú emlékezet-teszt), illetve másnap reggel (hosszú távú emlékezet-teszt) idézzék fel mindazokat a szavakat, amikre emlékeznek. A kutatásban megkülönböztettünk 3 csoportot: a szubliminális repetitív ingert észlelő csoportot, a disszonáns szubliminális ingerrel befolyásolt csoportot és végül a kontroll csoportot. Az alábbi vizsgálat konklúziója, hogy a szubliminális repetitív ingerlés a felidézésben komoly (átlagosan 15-20% közötti) teljesítménynövekedést eredményezett mind rövid-, mind hosszú távon. Ezzel párhuzamosan kis mértékben, de csökkentette a hibás felidézések számát. A szubliminális disszonáns priming a szófelidézésre nem gyakorolt hatást, addig a hosszú távú memória-tesztben kiugróan megnövekedett a téves felidézések száma. Jelen kutatás kétségkívül hasznosítható lehet az oktatás terén. Szubliminális repetitív ingerlés révén megkönnyíthető lenne a tananyag memorizálása, valamint eredményesebb lenne azok felidézése. Például idegen nyelv tanulása szempontjából meggyorsíthatná a szókincstanulás folyamatát. Marketing szempontjából azonban korlátokba ütközik a hasznosítása, ugyanis törvényileg tiltott a vásárlók tudattalan befolyásolása.
15.30-16.00 - Fábián Helga - Fehér Zsuzsanna A komplex férfi Magyarországon a férfi testkép mérésére korlátozott mennyiségű kérdőív létezik. A tanulmányunk során az általunk adaptált férfi testi attitűdöt mérő Male Body Attitude
16
Scale (MBAS) magyar változatának segítségével közelítettük meg a férfi test komplexitását. Vizsgálatainkban az MBAS klinikai alkalmazhatóságával foglalkoztunk a kognitív pszichológia, fejlődéslélektan, szociálpszichológia és személyiséglélektan területein. Fejlődéslélektani kutatásunk során a serdülőkorú fiúk testkép és agresszivitás közti összefüggését tanulmányoztuk. Az MBAS kérdőív mellett felhasználásra került a Buss és Perry által kifejlesztett agresszivitás kérdőív. Az eredmények alátámasztották feltevésünket, hogy különbség van az agresszivitás különféle megjelenési formájában az MBAS kérdőívben elért pontszámok függvényében. Kognitív kutatásunk során a sportolók és átlag férfiak testi attitűdjének különbségét néztük meg az MBAS kérdőív és a Szomatomorfikus mátrix tükrében. Mindkét mérőeszközzel különbséget találtunk a vizsgált csoportok között, a két mérőeszköz eredménye kölcsönösen megerősítette egymást. Személyiséglélektani tanulmányainknál megvizsgáltuk a szexualitás és testi attitűd közti, illetve a reziliencia és testi attitűd közti összefüggéseket. Szociálpszichológiai kutatásainknál szociális attitűdök, mint a hatalom iránti vágy és a testi attitűd közti összefüggéseket tanulmányozzuk, vizsgálataink azonban még folyamatban vannak. Az MBAS kérdőív kitekintést nyújt a modern pszichológia tanulmányai felé, az egyénre ható és az egyénen belüli attitűdrendszerek tanulmányozásának jelentőségére hívja fel a figyelmet a férfi testképzavarokban. Az MBAS kérdőív a jövőben segítséget nyújthat a testképzavarok korai stádiumban megjelenő formájának észlelésében, segíthet a változó testkép nyomon követésében .
16.00-16.30 - Zsidó András Norbert Hogyan befolyásolhatják az érzelmek a kognitív teljesítményt? Az utóbbi két évtizedben egyre nő az olyan kutatások száma, melyek azt bizonyítják, hogy az érzelmek befolyással vannak a kognitív teljesítményre. Rendszerint az érzelmi inger kellemességének/kellemetlenségének hatását mutatták ki, de az érzelem intenzitásának hatását és az egyéni különbségeket nem vizsgálták. Kísérletünkben ezt vizsgáltuk, hogyan befolyásolják a vizuálisan bemutatott, affektív ingerek a vizuális keresést annak függvényében, hogy az inger milyen kellemesség (valencia) és milyen erősség (arousal) értékkel rendelkezik. A kísérleti ingeranyag 33 affektív töltetű képből (negatív, pozitív, semleges) és 13 számmátrixból áll, melyeket számítógépes program segítségével egymásra illesztettünk. A kísérleti személyek feladata az volt, hogy a számmátrixban az egymás utáni számokat keresve minél tovább jussanak el. A kísérletben összesen 196 személy vett részt, vegyesen nők és férfiak, egyetemisták és felnőttek. Őket később 3 csoportba soroltuk az alapján, hogy az első 3 kép átlagához képest teljesítményt javulást mutattak a másik két arousal
17
helyzetben, vagy teljesítményromlást, vagy nem változott a teljesítményük. Egyik fontos eredményünk – azon túl, hogy az affektív ingerek befolyásolják a keresési teljesítményt – az, hogy az arousalnek hatása van a teljesítményre a valenciától függetlenül, képes az emberek teljesítményét javítani vagy rontani. A másik fontos eredmény pedig az, hogy a negatív valencia felerősíti az arousal hatását: a gyorsulást mutató csoport még gyorsabb lesz ezen esetben, míg a lassulók szinte leblokkolnak, tehát még jobban lassulnak. Semleges és pozitív valencia esetén ez a hatás nem jelenik meg. Eredményeink és kutatási módszerünk hasznosítható olyan területeken a mindennapok során ahol fontos predikciót tenni arra, hogy az egyes személyek várhatóan hogyan fognak viselkedni különböző affektív befolyásolás hatására.
16.30-17.00 - Pátkai Gabriella Párválasztás az interneten A viselkedéstudományok egyik új paradigmája az evolúciós pszichológia, melynek egy igen jelentős ágazata foglalkozik a párválasztással és a szexuális stratégiákkal. Bemutatott kutatásunkban egy 119 fős minta internetes társkereső hirdetését vizsgálva megkíséreltük a férfiak és a nők párválasztási preferenciáinak elemzését. Célunk a nemi különbségek részletes megfigyelése, valamint az ivari szelekció által az ellenkező nem reproduktív értékének kiértékelésére létrehozott perceptuális és kognitív mechanizmusok feltárása volt. Eredményeink alátámasztották a nemi különbségek fennállását és rámutattak a self-prezentációk egyre objektívebbé válására.
18
