RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ Ismeretlen mester, Madonna a Kisjézussal, leltári szám: 65.250.1. Árpád Múzeum, Ráckeve
RÁTONYI JÁNOS DÁVID EMLÉKÉRE
Leltári szám: 65.250.1. Cím: Madonna a Kisjézussal Mester: ismeretlen Kor: feltehetően gótikus Tulajdonos: Árpád Múzeum, Ráckeve Méretei: 77 x 28 x 14 cm Műfaj: festett, faragott, aranyozott faszobor Restaurálási tervet kidolgozta: Rátonyi János Dávid Restaurálás ideje: 2012 Restaurálást végezte: Szépvölgyi Katalin
Állapotleírás átvételkor: A Máriát és a Kisjézust ábrázoló szobor egy téglalap alapú zöld posztamensen áll. Mária köpenye kék színű, ruhája vörös, arany gallérral, és övvel. A kiüregeletlen hátoldalon vésőpróbák láthatók. A szobortestet egy tömbből faragták, kisebb toldásokkal. A Kisjézus fejét külön darabból alakították ki, melyet a nyaknál rögzítettek, valamint a Madonna bal keze is külön darabot képzett. Csapolással rögzítették,mostani állapotában sajnos csak a csaplyuk látható, maga a kézfej elveszett. Ugyancsak hiányzik a Madonna fejét díszítő korona is, melynek lenyomata, és rögzítési pontjai jól kivehetők a fejtetőn. További plasztikai hiányt képez a Gyermek mindkét karja. A fejtetőn látható mély lyuk a tömb faragópadhoz való befogatását szolgálta. A plasztikát nagy valószínűséggel megcsonkították, eredetileg feltehetően kb. 15- 20 cm-rel magasabb lehetett. A faanyag rossz megtartású, erősen rovarfertőzött, friss furatliszt hiányában azonban ki lehet jelenteni, hogy a rovarfertőzés inaktív. Mária bal oldalán a köpeny külső szegélye a rovarkárosítás miatt plasztikailag sérült. A festékréteg az alapozással együtt sok helyen elvált a fától, nagymértékű kipergések, feltáskásodások figyelhetők meg. Az alapozóréteg nagyon újszerű és vastag, eltorzítja az eredeti plasztika finomságát. A testszín esetében már szabad szemmel is jól láthatók a többszöri átfestések nyomai. A ruházaton látszódnak ez elszíneződött retusok, és az egyenetlen, megsárgult lakkréteg. A szobor régebben áteshetett egy nagyobb beavatkozáson, amikor is a kipergett festékréteg hiányait kitömítették gyakran túlzott mértékben, így a tömítések rátakarnak a festékrétegre, és kidomborodnak a környezetük síkjából. Fototechnikai vizsgálatok: A lumineszcens felvételeken jól láthatók az átfestések. Legfőképpen a testszínek átfestései különülnek el egymástól. Világosan lumineszkál Mária kézfeje, a nyaka és jobb orcája, homloka, és bal szeme körül egy függőleges sáv. A Gyermek háta és arca ugyanezt a lumineszcenciát mutatja. A mellkasa, hasa és a lábai viszont éppúgy sötétek, akár Mária arca. A sötét foltok későbbi átfestések. A kék köpeny esetében a kitömített kirepülőnyílások, és a kipergett festékréteg alatt szabaddá vált alapozóréteg fehéren lumineszkál. A vörös ruházat esetében is megfigyelhető a lumineszcencia, ami jól elkülöníti a retusokat. Az aranyozott részek sérüléseit nem arannyal javították, hanem okkerrel kenték ki. Az okkerezett részek nem mutatnak lumineszcenciát, sötétek.
Mikroszkópos vizsgálatok kiértékelése: A szobor festett rétegeit egy korábbi beavatkozás alkalmával gondosan eltávolították. Ezt mutatja, hogy a kék köpenyből, és a vörös ruhából vett minták alatt nem található semmilyen más festékréteg. Csupán egy mintából, a Mária jobb karjára simuló kék köpeny beforduló részéből siketült kimutatni, hogy két rétegből tevődik össze, azonban mindkét réteg a száradási repedései és az apró szemcseméret alapján modern kori. A vörös ruha, nagy valószínűséggel cinóberből áll. A felületi réteg alatt egyáltalán nincs jele további rétegeknek. Az alapozó alatt minden esetben csak maga a fa hordozó található. Mivel az alapozóréteg megegyezik a kék köpenyen találttal, így biztos, hogy a vörös átfestés is másodlagos, nem eredeti. A testszínnél már több átdolgozást mutattak ki a keresztmetszet- csiszolatok. A Gyermek jobb lábfejéből vett mintán két átfestési réteg látható, amely alatt egy kis töredéke az eredetinek is megőrződött. A vörös ruházat és a kék köpeny a vizsgálatokkal alátámasztva másodlagos átdolgozás, viszont nem mutatható ki alatta semmilyen értékelhető festékréteg, így feltárása nem indokolt. A testszínnél jelentősen több átfestés mutatható ki. A legalsó (szintén nem eredeti) őrződött meg a legnagyobb mértékben. Ez a réteg található a Kisjézus hátán, arcán és Mária kézfején, nyakán és orcáin. Ezt a halványabb réteget egy erőteljesebb rózsaszín réteg követi, ami csak egyes felületeken látható. A sötétebb átfestés meglehetősen rendszertelenül mutatható ki egyes felületeken, így például Mária kezén egyáltalán nem, míg a gyermek oldalán és hasán, Mária arcának bizonyos részei igen. Ezeket a rétegeket egy újabb, és egyben a legutolsó átfestés fedi. Ez az utolsó réteg csak a tömített felületeken fordul elő. A Lumineszcens felvételeken ez az átfestés sötéten jelenik meg. A Mária arcán nyitott kutatóablaknál látható, hogy ez a legutolsó átfestés egy tömített felületet takar. Összességében tehát a mikroszkópos vizsgálatok kiértékelése és a kutatóablakok alapján a következő rétegek mutathatók ki: TESTSZÍN: Négy rétegből áll. A legalsó nagyon töredékes, nem javasolt a feltárása, mivel nem kapunk értékelhető végeredményt. A tárgy története szempontjából hordoz fontos ismereteket, melyek dokumentálásra kerülnek. Ezt a réteget még további három réteg fedi, meglehetősen rendszertelenül, vagyis valószínűleg helyenként, különböző időintervallumokban belejavítottak a festésbe. . A legnagyobb mértékben a hordozót követő második átfestés őrződött meg, így ennek a rétegnek a feltárása javasolt. A Gyermek arcán nyitott kutatóablakon látható, hogy korábban a szembogár és a szemöldök lejjebb helyezkedett el VÖRÖS RUHA: A hordozón egy vastag alapozóréteg, azon pedig egy vékony vörös átfestés van. Még a mélyen fekvő, nehezen hozzáférhető részekből sem sikerült kimutatni semmilyen más réteg jelenlétét. Mivel a réteg újkori, nagy valószínűséggel alaposan eltávolították az eredet réteget. KÉK KÖPENY:A közvetlenül a hordozón lévő vastag alapozóréteg megegyezik a vörös ruhából vett alapozóval. A kék egy modern színezék, nem történeti réteg. Csupán egy mintán sikerült kimutatni még egy átfestést, azonban, ahogy a vörösnél, itt sem volt kimutatható, a mélyebben fekvő, nehezen elérhető részekből vett mintákon sem egyéb információ. A ruházat esetében az átdolgozás egységes (vastag, egybefüggő alapozó) ebből ítélve nem csak javították, hanem teljesen átdolgozták az alatta lévő lepusztult réteget. Korábban bevált módszernek számított az eredeti rétegek gondos eltávolítása (pl. lúgos vízzel lemosták, lekaparták a festékréteget).
ÁTVÉTELI ÁLLAPOT
LUMINESZCENS FELVÉTELEK
MIKROSZKÓPOS FELVÉTELEK 1. minta – Kisjézus bal lábfeje Alsó fehér alap 1100-1200 µm ezen vékony rózsaszín testszín látható, amely 10 µm terjedelmű. Helyenként vékony fekete réteg figyelhető meg rajta kis mértékben szénszerű szemcsékkel, ami lehet szennyeződés, vagy réteg.
Felső alap 1500-2000 µm vastagságú Ezen is található egy rózsaszínes testszín, amely10-20µm vastag, majd ezen egy újabb sötétebb árnyalatú réteg, amiben nagyobb, 10µm átmérőjű átlátszó, néhol sárgás szemcsék is előfordulnak. Bronzpor maradékát is ki lehet mutatni a rétegben.
2. minta – Alul egy vékony sávban az alsó réteg maradéka figyelhető meg. Ez egy 150µm vastag rózsaszín testszínréteg, vörös kerekded 10 µm vastag szemcsékkel. Alapozó 1000µm vastagságú, amelyen egy áttetsző, feltehetően szigetelőréteg látható. Az 50µm vastag rózsaszín rétegben vegyes szemcsék vannak. Apróbb vörös és nagyobb átlátszó töltőanyag, ami sárga színezetű, valamint kék szemcse is.
3. minta Alsó alapozó 700-800µm, a vastagabb részeken, a kék réteg 20-70µm terjedelmű. A javarészt egyenletes szemcseméret mellett fel lehet fedezni nagyobb szemcséket is, ami vélhetőleg töltőanyag. A száradási repedés (apró szemcse) alapján modern festék, vagyis nem „történeti” réteg. A tetején sötét sáv húzódik, vélhetően lakk vagy szennyeződés, majd ezen egy újabb, 200µm vastag alapozóréteg látható, ami befolyt az alsó repedésébe.
Ezen sötétkék színezékszerű réteg található. 30-70µm vastag lakkal, ami kéken lumineszkál. Kevert szín sokféle apró szemcsével színezékszerű apró kék, barna és sárga szemcsékkel.
4. minta A 600-700 µm vastag alapozóréteg fölött 50µm vastag egyenletes, egységes vörös szemcsés élénk réteg (cinóber vagy krómvörös) Erős a visszaverése a vörösnek, ami a cinóberre utal, de meghatározása további vizsgálatokat igényel Száradási repedések és az azokba befolyt, és azt követő lakkréteg lumineszkál.
5. minta A réteg átlag vastagsága 500µm. Nagyobb pórusok is megfigyelhetők. Az alapozón 20-60 µm vastag rózsaszín apró vörös szemcsékkel teli réteg húzódik.
KUTATÓABLAKOK ÉS NAGYOBB FELTÁRT, LETISZTÍTOTT FELÜLETEK
…….
.
Tisztítás és feltárás: A megsárgult, elszennyeződött lakkréteg már Alkonek hatására is oldhatóvá vált. A nehezebben oldódó szennyeződéseket Szuper-kormofággal tisztítottam, lakkbenzines áttörlés mellett. A ruházat esetében a lakkréteg és az elszíneződött retusok eltávoltása történt meg, a testszíneknél azonban a korban elkülönülő rétegek feltárására volt szükség. A korban legidősebb, és egyben a legnagyobb mértékben megőrződött testszín feltárása mellett döntöttem. A festetlen hátoldal tisztítása ugyancsak a fent említett vegyszerekkel történt. A feltételezhetően nem erdeti talapzatot eltávolítottam, mert meggyengült szerkezete miatt instabillá vált. A szoborhoz két darab kovácsoltvas szeggel rögzült, ami azt valószínűsíti, hogy még a 19. század előtt került a faragványhoz. Az új talapzat pácolt, politúrozott diófából készült el, és az korábbi szögelés helyét kihasználva réz csavarokkal rögzül a szoborhoz. Konzerválás: A korábbi rovarkárosítás miatt a szobor faanyaga nagymértékben meggyengült, így mindenképpen szükséges volt a szilárdítás és konzerválás. Ehhez Paraloid B 72 nitróhígítós oldatát alkalmaztam, injektálással - a kirepülőnylásokon keresztül, majd ecsteléssel. Tömítés: A korábbi tömítések közül csak a fellazult, nem megfelelő tömítéseket távolítottam el, a többit alapul használva enyves-krétás tömítőmasszával készítettem el a végleges tömítést. A drapéria rovarrágta szélét faporos tömítőmasszával egészítettem ki indokolt mértékben. Retusálás: A festett rétegek rutusálásához lakkbenzines hígítású Paraloid B67–ben oldott kiszívatott olajfestéket alkalmaztam. Az aranyozott felületeknél a sellakos szigetelőrétegre és polimentre került fel az arany. Restaurálás utáni tárolásra, kezelésre vonatkozó javaslatok: Mivel a szobor faanyaga érzékenyen reagál a relatív páratartalom ingadozására, ezért ajánlott, hogy a ez az érték ne süllyedjen 45% alá, és ne emelkedjen 60% fölé. A túlzott mértékű, illetve ingadozó páratartalom a fa vetemedéséhez, illesztések elválásához, a festékrétegek újbóli pergéséhez vezethet. A festett felszín öregedését az UV sugárzás nagymértékben meggyorsítja, ezért a megvilágításnál, legyen az mesterséges, vagy természetes, az UV sugárzás kiszűréséről gondoskodni kell. Optimális relatív páratartalom mértéke: 55±5%. A megvilágítás optimális értéke 150 lux körül van. Optimális tárolási hőmérséklet 20±2°C.
FELTÁRT, LETISZTÍTOTT ÁLLAPOT
TÖMÍTETT ÁLLAPOT
KÉSZ ÁLLAPOT
