FORGATÓKÖNYV - tervezet I. Loyolai Szent Ignác Ismeretlen mester, olaj, vászon, 18. század Dobó István Vármúzeum, Eger Ltsz: 2013.1.1 Kölcsönzés Egerből a Dobó István Múzeumból Leírás: olaj, vászon, 86,5 X 68,5 cm. a kép mérete. Helye:A kiállítóterem belépéstől balra eső falfelülete. Szöveg: A 16. századi Európa nagy átalakulási folyamatában, a reformáció mellett máig ható jelentőségű, a reformációval szinte egyidőben születő, a megújulásnak mégis más útját megtaláló jezsuita rend megalakulása. Loyolai Szent Ignác (1491-1556) „Jézus Társasága” néven 1540-ben alapította meg a rendet, melynek célja a katolikus hit terjesztése az akkor ismert egész világon, valamint a katolikus egyháznak a pápa szándéka szerinti megújítása volt, válaszként a reformáció által felvetett kérdésekre. A jezsuiták 16. század második felében a Királyi Magyarország és Erdély területén tevékenykedtek, majd a török kiűzése után a megjelentek a felszabadított területeken is. A megtelepedő jezsuiták a 450 éve, 1563-ban megalakult osztrák rendtartomány tagjaiként kezdték meg működésüket. Az első, nagyszombati alapítást (1561) sorra követték a továbbiak először Erdélyben (Gyulafehérvár 1579, Kolozsvár 1581), majd az észak-magyarországi területeken. Ezek között a jelentősebbek: Vágsellye (1586), Kassa (1601, 1650), Homonna (1613), Pozsony (1622), Gyöngyös (1633), Ungvár (1646), Eperjes (1647, 1673), Rozsnyó (1656), Sárospatak (1663), Lőcse (1673), Nagybánya (1674, 1687), Eger (1687) voltak A rend máig hatékony eszköze a hit és tudás magas szintű harmóniájának megteremtése. Lelkiségének alapját és a hitélet megújításának forrását Loyolay Szt. Ignác Lelkigyakorlatok című munkája jelenti. Ennek középpontjában a személyes Isten-tapasztalat megélése áll. Ezt, valamint a katolikus hitélet újjászervezését segítette elő a rend missziója nyomán Európa szerte megjelenő vallási társulatok tevékenysége. (Mária Kongregáció, Agonia Christi társulatok) A Jézus Társasága rend tagjai 8-10 évig tartó felsőfokú tanulmányok elvégzése után a kor legmagasabb szintű műveltségét szerezték meg.. Ennek köszönhetően a 18. században a teológia, filozófia, matematika, csillagászat, földrajz és orvostudomány területén kimagasló eredményeket értek el. Európában egyedülálló, egységes alap és középfokú tanulmányi rendszert alakítottak ki. (Ratio studiorum, 1599). A történelmi Magyarország területén több egyetemet alapítottak (Nagyszombat, Kassa, Kolozsvár, Buda) A megújuló hitélet és az oktatást tankönyvekkel, liturgikus és imakönyvekkel a jezsuita nyomdák látták el. A rend egyetemes céljai és eredményei óhatatlanul ellentétbe kerültek az egyes uralkodók érdekeivel. Ez végül oda vezetett, hogy a 1773-ban XIV. Kelemen pápa elrendelte a Jézus Társasága szerzetesrend feloszlatását. A rend nyolcvan évvel később, 1853-ban telepedett meg ismét Magyarországon, és 1909-ben megalakult az önálló magyar rendtartomány.
1
II. Barokk szekrény. Pácolt, festett fenyő. 18.század Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Ltsz 74.149 Az un. „ jezsuita könyvszekrény” baloldali ajtószárnyának habkartonra fotózott képe (Fotó: Á. Tóth József) Szöveg: 1.kép „Szám szerint 30 ezer oszmán törököt vertek le a tengeren. Isten után egyedül neked köszönhető ez ó Szent Szűz. Azóta hívnak téged szívesen Győzelmes Máriának.” 2. kép „Ki önt majd vizet a fejemre és ki indítja meg szemeimben a könnyek patakját? Jeremiás 8.”
III.
Álló vitrin
Benne: A sárospataki jezsuiták kelyhe jezsuita szentek képeivel aranyozott ezüst, 18. század Ltsz: 74.2. 1 Az egri székesegyház Agonia Christi társulatának névsorát tartalmazó könyv, 1697. Főegyházmegyei Levéltár, Eger Pezsgir (török díszkendő) Sátoraljaújhelyből a pálos-piarista rendházból patyolatszőttes, 17. század Ltsz: 74.75 Fogadalmi apácamunka Nepomuki Szt. János tiszteletére Girincsről, 18. század, osztrák Ltsz:
2
IV. Barokk szekrény. Pácolt, festett fenyő. 18.század Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Ltsz 74.149 Az un. „ jezsuita könyvszekrény” jobboldali ajtószárnyának molinóra vagy habkartonra fotózott képe (Fotó: Á. Tóth József) Szöveg: 3.kép „Tisztuljon meg a szívem a te igazságodban.” 118. zsoltár 4.kép „Fekhelyemen éjszakákon át töprengtem, kit szeret a lelkem. Kerestem, de nem találtam.” Énekek éneke 3.
V. Nepomuki Szent János hársfa, 18.század, magyar
Ltsz: 76.7.1 Leírás: Aranyozott festett hársfa. Bal térdét felhúzva, félig ülő pózban mindkét karját széttárja. Nagyobb kompozíció (oltár?) része lehetett. Helye: A kiállítóterem bal hátsó falfelületén a tárló felett. Szöveg: Nepomuki Szent Jánosnak, Csehország patrónusának tisztelete a katolikus megújulás időszakában, a jezsuita rend tevékenységének köszönhetően egész Közép-Európában elterjedt.1556tól 1623-ig a cseh, morva és magyarországi jezsuiták közös provinciába tartoztak. A 16-17. század első felének kiváló magyarországi jezsuitái tanultak. Olmütz, Prága egyetemén és a brünni próbaházban. Az önálló cseh provincia első tartományfőnöke a magyarországi Gregorius Rummer volt. A magyaroszági rendházakban a 17.század második felétől jelentős számban megfordultak cseh, morva vagy sziléziai jezsuiták, elsősorban a nagyszombati, kassai, pozsonyi és trencsényi kollégiumokban. A török kiűzésének
3
időszakában cseh tábori misszionáriusok tartózkodtak Magyarország területén, akik a cseh, morva és sziléziai katonák lelki gondozása mellett térítő munkát is végeztek. Mindennek máig látható eredménye Nepomuki Szent János tiszteletének elterjedése a Kárpát-medencében.
VI.
I.Tárló
Benne: 1. Anyakönyv. Kinyitva. Mellette egy szövegrész latinul és magyarul Helye: Kiállítóterem bal hátsó fala. Szöveg: A sárospataki római katolikus plébánia jezsuita atyák által vezetett, első fennmaradt anyakönyve (1663-1696) 11 Aprilis 1664 Ego Joannes Grueber Baptisavi Franciscum Glik Joannis Glik et Saraae Gliestins legitimum filium, item Mariam, et Elisabetham Alberti Schwetter et Stefaniae Ablin filias, assistentibus plurimis Patrinosque agentibus Celsissimis Principibus Sophia, Francisco, et Helena de Rakoczy. 1664. április 11-én Én, Grueber János sokak jelenlétében megkereszteltem Glik Ferencet, Glik János és Gliestins Sára törvényes fiát, valamint Schwetter Albert és Ablin Stefánia Mária és Erzsébet nevű lányait. Keresztszülők voltak a nagyságos Rákóczi fejedelmi családból [Báthory] Zsófia, [I. Rákóczi] Ferenc és [Zrínyi] Ilona. 2. A A sárospataki jezsuita rendház 1773-ban, a rend feloszlatásakor készített felmérési rajza.
Homlokzati nézet, pince és emeleti alaprajzzal Földszinti alaprajz Fotó reprodukció
VII. Sárospataki jezsuita sekrestyeszekrény ajtaja a máriapócsi kegykép metszetével díszítve tölgyfa, papír, textil applikáció, 18. század A szekrényről leszerelte Váradi László 2013. 09. 10-én. Tisztításra átadva a MNM Rákóczi Múzeuma számára. Tisztítja: Váradi László Ltsz: Leírás Helye: Kiállítóterem jobb hátsó fala, a tárló felett Szöveg: A katolikus megújulás sikerében jelentős szerepet játszott a Mária tisztelet terjesztése és terjedése az egész országban. A 17-18. században sorra születnek meg azok a Mária kegyhelyek, amelyek a Kárpát-medence vallási térképét máig meghatározzák. Ezek közül kiemelkedik a máriapócsi könnyező Istenszülő kegyképének tisztelete. 4
A Szabolcs vármegyei kis falu görögkatolikus templomában lévő Istenszülő-ikon 1696. november 4. és december 8. között csodás módon könnyezett. I. Lipót császár a képet 1697 márciusában Bécsbe vitette. Útközben több másolat is készült például a bárcai jezsuiták által festett, ma a kassai dómban látható kép. A kegykép könnyeivel átitatott kendők először az egri jezsuitákhoz kerültek. Az eredeti képet 1697 szeptember 11-én helyezték el a bécsi Szent István dómban. Savoyai Jenő herceg Zentánál ezen a napon mért döntő vereséget a török seregekre. A Pócsi Istenszülőnek, mint a török elleni harcokban is hathatós segítőnek a tisztelete gyorsan terjedt. Fölerősítette ezt az a tény, hogy 1715-ben a pócsi templomban elhelyezett másolat újra könnyezett. A pócsi kegyképnek több másolata is készült, metszeteken, szentképeken keresztül terjedő tisztelete Sárospatakon is nyomon követhető a tárgyi emléken túl a Jezsuita Historis Domus1702-ben született feljegyzéséből, amely szerint szerzetesek és világiak felajánlásából..”vettünk egy hatalmas damaszt zászlót, amelynek egyik oldalán jótevőnk védőszentje, Szent György, a másik oldalán pedig a könnyező Pócsi Mária képe látható.” (Jézus Társasága Pataki Rendházának Története 1663-1769. 95.o. Fordította: Fábián István, Kézirat) VIII. Tárló-II Helye: Kiállítóterem jobb hátsó fala Benne: Memoralia, Egri Mária Kongregáció évkönyve Szöveg: 1. Memoralia Consuetudines Provinciae Austriae et Ordinationes (JTMR Levéltár, I. 1773. előtti iratok) 40x32 cm A kötet feltehetőleg a sárospataki jezsuita rezidencia tulajdona volt. A kötet három részre tagolódik. Az első részben (Memoralia) az osztrák rendtartomány provinciálisainak pataki látogatásaikor (1689–1750) a rendház életével kapcsolatban feljegyzésre került megfigyelései, észrevételei, javaslatai olvashatóak. A második részben (Consuetudines) az osztrák rendtartomány rendtartása található. A harmadik rész a 1622–1693 között keletkezett legfontosabb tartományfőnöki utasításokat, rendeleteket tartalmazza rövid kivonatban. 2. Historia seu Annuae res gestae Sodalitatis B. M. V. sub titulo Elisabetham Visitantis in Archi-Episcopalis S. I. Gymnasio Agriae erectae et confirmatae. Anno a Partu Virginis 1698. (JTMR Levéltár, I. 1773. előtti iratok) 30x20 cm A kötet az egri jezsuita gimnázium Erzsébetet látogató Boldogságos Szűz Máriáról nevezett kongregációjának számadáskönyvét és évkönyvét tartalmazza. Rendkívül ritka az ilyen komplex forrás a kora újkori jezsuita alapítású gimnáziumok Mária Kongregációjáról. A mai Magyarország területéről Győrből van adat hasonló fennmaradt forrásról. Az évkönyv sokrétű, színes adataival jól kiegészíti az Egri Főegyházmegye Levéltárában őrzött egri jezsuita Historia Domust, e két forrás segítségével mély betekintést lehet nyerni a püspöki székhely vallási életébe és mindennapjaiba.
5
VII. A sárospataki jezsuita rendház kapujának IHS-címerfaragványa 1705-ből Fotó Filep Antal 1965 Helye: Kiállítótér jobb oldalának ajtómélyedése. Szöveg: Részlet a Historia Domus 1705. évi bejegyzéséből: „Magán a Rezidencián új kőkapu keret készült, felső részén a Társaság kőből kifaragott jelvényeivel, a kapu ezen kívül elegáns, kőből készített kocsibejárót kapott, új élelmiszer tároló ház létesült, az istállók új tetőt kaptak, és kőfallal készült új előcsarnokot, amely különösen szüreti időben nagyon hasznos és szükséges.” (Jézus Társasága Pataki Rendházának Története 1663-1769. 100-101.o. Fordította: Fábián István, Kézirat)
VIII. Loyolai Szent Ignác A szerencsi plébániatemplomból hársfa, magyar, 18. század Ltsz: 74.154.1 Leírás: Aranyozott hársfa, Kerek talapzaton álló férfialak miseruhában. Könyökben meghajlított jobb kezét előre tartja, balját – manipulussal – mellére fekteti, balra fordított fejjel felfelé tekint. Helye: A kiállítóterem jobb oldalán a Telekessy patikaszekrény bal oldala IX. Telekessy patikaszekrény patikaedényekkel Kölcsönzés. Dobó István Vármúzeum, Eger Ltsz:87.1.1-24 (kétszárnyúüvegajtós szekrény Telekessy Patika berendezéséből) Helye: A kiállítóterem jobboldalán szemben az álló vitrinnel Szöveg: Telekessy patikaszekrény tölgyfa, 18.század Egerben már a török hódoltság idején, 1644-ben megjelentek az első jezsuita prédikátorok és 1687-ben telepednek meg. Ekkor kezdik el a rendház, templom és iskola építését. A gyógyítással is foglalkozó jezsuiták 1713-ban Telekessy István püspök bőkezű adományából rendházukban patikát létesítenek. A patika 1714-ben nyílik. Első gyógyszerésze a jezsuita szerzetes Steyr Gáspár. A patika berendezése tölgyfából készült barokk-rokokó stílusban. Telekessy-címeres patikaedények
6
Főegyházmegyei Múzeum, Eger A patika eredeti felszerelésből származnak a Telekessy-címeres, festett, fajansz edények, amelyből az országban 18 db ismert.
X.
Gonzága Szent Alajos A szerencsi plébániatemplomból hársfa, magyar, 18. század
Ltsz:74.157.1. Leírás: Aranyozott hársfa. Kerek talapzaton álló férfialak reverendában, csipkés karingben. Bal lábbal hátralép, jobbra hajtott fejjel a kezében tartott – hiányzó – feszületre tekint Helye: Telekessy patikaszekrény jobb oldala
XI.
Tárló-III
Helye: a kiállítóterem jobb első fala Benne: 1. BARKÓCZY FERENC liber gradualis-a Nagyszombat, 1729 Érseki Levéltár, Eger Barkóczy Ferenc későbbi egri püspök, majd esztergomi érsek, nagyszombati egyetemen történt filozófiai magiszterré avatása alkalmából kiadott tézislapok. A terjedelmes, barokk stílusra tipikusan jellemző cím magyar fordításban a következő: „Magyarország uralkodóival együtt, összefoglalás módján bemutatva, amikor is az igen-igen kiváló, tisztelendő és igen tanult Barkóczi Ferenc úr Szala grófja, a szabadművészetek és a filozófia magisztere, aki a Királyi Magyarország, Kollégium Generáléjának növendéke is egyben, akinek magának a vizsgatételvédés alkalmából a legszentebb Császári és Királyi Fenség jóvoltából aranylánc adatik, a Kiváló, Érseki, Jézustársasági Nagyszombati Egyetemen. Főtisztelendő Pater Tolvay Imre professzornak, aki a Jézustársaság tagja, a szabadművészetek filozófiai doktora, előadásai alapján az egyetemes filozófiából való vizsgatételeket megvédte 1729. szeptember hónap 8. napján.” 2. Graguális könyvek colligátuma Szöveg: A barokk kori egyetemeken és főiskolákon a tudományos fokozatok – doktorátus, licenciátus, bakkalaureátus – elnyeréséhez nyilvános vizsgát kellett tenni. Ennek tételeit művészileg metszett tézislapokon tették közzé. A megjelent vendégeknek pedig kiosztották valamelyik professzornak erre az alkalomra kinyomtatott latin nyelvű értekezését. Ezek a kis alakú füzetek hamar elkallódtak, s mára könyvritkasággá váltak.
7
Ilyen a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény kolligátuma a bécsi, grazi, nagyszombati és kassai egyetemek és főiskolák 16 „graduális könyvecskéjével”. Közülük öt unikumnak eddig csak a címét ismerték, vagy csak külföldön volt fellelhető példánya. Különösen érdekes Hingerle Ágoston jezsuita atyának „Indiáról és az ő dicsőséges ifjairól” tartott beszédeit tartalmazó 2. sz. könyvecske, 7 metszettel. Ebben Indiához csatolja Japánt, Amerikát és a csendes-óceáni térséget. 1. BEBELIUS, Henricus: Facetarium ... libri tres, a mendis respurgati ... His accesserunt selectae quedam Poggij facetiae. His additae sunt et Alphonsi Regis Arragonum ... facetiae : Item prognosticon ... Jacobi Heinrichmanni. Tubingae, 1561. 153 fol. (1-5. fol. hiányzik); 14 cm. 2. HINGERLE, Augustin S.J.: De India, ejusque gloriosa iuventute sermones : honori ... doctorum ... dum per ... Augustinum Hingerle ... philosohiae laurea ornarentur. Viennae, 1726. 136 [4] p., 7 t. metszetek; 15 cm. 3. S. Judas Thaddaeus… Apostolus. 6. fol. (lapok széle, alja levágva); 14 cm. 4. HRABOVSZKI, Nicolaus: Ad Maiorem Dei Gloriam : Dvellvm amoris in quatuor orbis partibus pro uno Xaverio magno Indiaram apostolo. (Cassoviae) 1674. 13. fol.; 14 cm. Ismeretlen kassai unikum. A kiadás helye a címlap alján levágva. 5. KRIMER, Ferdinandus S.J.: Gradus philosophici sanctioris philosophiae. Graecii, 1674. 15 fol.; 14 cm. 6. MELEGHY, Franciscus S.J.: Divus Stephanus rex et apostolus. In verae sapientiae idaeam ...Tyrnaviae, Typ. Acad. per Matthiam Rietmiller, 1677. 16 fol.; 13,8 cm. A művet Ranscgburg G.: Catalogus 350. (1937, 339 sz.) alapján ismerték, eddig nem volt fellelhető példánya. 7. WINSAUER, Franciscus S. J.: Sapiens nobilitas. Graecii, 1672. 19 fol.; 14 cm. 8. GERALDINUS, Balthasare S.J.: Seneca philosophus. Viennae, 1661. 15 fol.; (lapok széle, alja levágva) 14 cm. 9. BERNARDUS, Petrus S.J.: Palladia fontinalia, seu fons gentilitius. Graecii, 1677. 16 fol.; 14 cm. 10. PETHOE, Stephanus S.J.: Sex insulae fortunatae, seu laurea philosophica. Tyrnaviae, Typ. Acad. 1674. 49 fol.; 13,7 cm. 11. MANNGEN, Carolus: Nexus Europaei glorioso nexui auraei torquis inscripti. Tyrnaviae, Typ. Acad. 1674. 32 fol.; 13,8 cm. Unikum. Egyetlen példányát Szabó Károly a bécsi bencéseknél látta. Egy töredék példány van az OSzK-ban Georgius Landovics név alatt. 12. ZIEGMILLER, Joannes S.J.: Conclusiones ex universa philosophia. Graecii, Widmanstad, 1660. 24 fol.; 14 cm. 13. MILSER, Hieronimus S.J.: Theosophia sacra, sive apotheosis sex illustrium theologorum. Viennae, Cosmerovii, 1668. 32 fol.; 14 cm. 14. Petrus Pazmany, S. R. E. Cardinalis archiepiscopus Strigoiensis, Regni Ungari Primas. Viennae, Typ. Matthaei Cosmerovii, 1660. 30 p.; 14 cm. Unikum. 15. SCHRETTER, Carolus S.J.: Aquila regiarum virtutum hierogliphicum. Tyrnaviae, Typ. Acad. per Mathiam Rietmiller. 1677. 52 p.; 13,8 cm. (a felső margó levágva). Unikum. 16. MELEGHY, Franciscus S.J.: Magnus Indiae Patriarcha, et apostolus Xavier. Tyrnaviae, Typ. Acad. 1679. 26 p.; 13.8 cm. (a felső margó levágva)
8
XII.
Hingerle Ágoston SJ graduális könyvecskéjének metszetei
A falon képként elhelyezve a könyvből kifotózott 5 metszet, nagyítva, paszpartuzva, keretezve. Szöveg: Hingerle Ágoston SJ graduális könyvecskéjének metszetei HINGERLE, Augustin S.J.: De India, ejusque gloriosa iuventute sermones : honori ... doctorum ... dum per ... Augustinum Hingerle ... philosohiae laurea ornarentur. Viennae, 1726. 136 p. Fotó reprodukció
XIII. Tárló-IV Helye: a kiállítóterem közepe összefordítva az V. tárlóval Benne: A sárospataki jezsuita rendház könyvtárának két kötete. Bejegyzés „ Residentiae Patakiensis” ANTOINE, PAUL GABRIEL (1678-1743) Tractatus theologicus de augustissimo incarnationis mysterio / Paulus Gabriel Antoine. - Cassoviae : Typ. Academicis Societatis Jesu, 1756. 125 p.
PÁZMÁNY PÉTER (1570 Nagyvárad -1637 Pozsony) Hodoegus : Igazsagra-vezerlö kalavz, mellyet irt es most sok helyen jobbitván ki-bocsátott / cardinal Pazmany Peter esztergami ersek. 3. kiad. – Posonban [typ. Societatis Jesu] M.DC.XXXVII. - XII, 1073 p. XIV. Tárló V Helye: Kiállítóterem közepe Benne: PÁZMÁNY PÉTER (1570 Nagyvárad -1637 Pozsony) Kalauz : Az az Pázmány Péter Kalauz nevű könyvének rövid sommálya, melyet ... nyomtatásban kibocsátott Ambrosovszky Mihály / bev. Barkóczy Ferenc érsek. - Eger : Bauer, 1760. 724 p.
PÁZMÁNY PÉTER (1570 Nagyvárad -1637 Pozsony) A' Romai anyaszentegyház szokasából, Minden Vasarnapokra...Predikacziok. Poson, 1636. ny. n. 1248 p.
9
Felhasznált irodalom: Kovács Eszter: Magyarországi jezsuiták és a cseh rendtartomány ( Csehország, Morvaország, és Szilézia) 1773-ig. Doktori értekezés tézisei. Piliscsaba, 2009. Kézirat) Löffler Erzsébet: A Telekessy Patika.in: Agria XXV-XXVI. Annales Musei Agriensis Eger, 1991. Puskás Bernadett: A máriapócsi kegykép művészettörténeti vonatkozásai www.byzantinohungarica.hu Jordánszky Elek: Magyar Országban, ’s az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem’ képeinek rövid leirása. Posonban, 1836. 108-109. ) Tüskés Gábor-Knapp Éva: Nepomuki Szent János tisztelete… In: Ethnographia, 1988. 330356.o. Tüskés Gábor-Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2001
10
