Report of the SGAC Working Group Space Generation Advisory Council on Comprehensive Space Education Curricula Hungary

Report of the SGAC Working Group Space Generation Advisory Council on Comprehensive Space Education Curricula – Hungary CSILLAGÁSZAT ÉS ŰRKUTATÁS ÉS OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON hangsúllyal az egyetemi oktatáson KÉZIRAT Szerk: Hargitai Henrik - [email protected] Koordinátor: Babcsán Norbert Ver 1.3 TARTALOM REPORT OF THE SGAC WORKING GROUP SPACE GENERATION ADVISORY COUNCIL ON COMPREHENSIVE SPACE EDUCATION CURRICULA – HUNGARY .................................................... 1 CSILLAGÁSZAT ÉS ŰRKUTATÁS MAGYARORSZÁGON ........................................................................................... 1 1.1. AZ ŰRKUTATÁS HAZAI TÖRTÉNETE ................................................................................................................ 4 1.2 HELYSZÍNEI, SZERVEZETE ............................................................................................................................... 5 1.3. KUTATÁSSAL FOGLAKOZÓ SZERVEZETEK ..................................................................................................... 5 1.3.1. FÖLD A VILÁGŰRBŐL ..................................................................................................................................... 5 1.3.2. ŰRFIZIKA ....................................................................................................................................................... 6 1.3.3. ŰRBIOLÓGIA - ŰRÉLETTAN ............................................................................................................................. 9 1.3.4. ŰRTECHNOLÓGIÁK ....................................................................................................................................... 10 1.3.5. PLANETOLÓGIA ............................................................................................................................................ 10 2. ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS .......................................................................................................... 10 2.1.TÖRTÉNET ...................................................................................................................................................... 10 2.1.2. JELEN ÉS JÖVŐ ......................................................................................................................................... 11 2.2 CSILLAGÁSZATI TÉMÁK A KERETTANTERVBEN ............................................................................................ 12 2.2.1 “ÁLTALÁNOS ISKOLAI” SZINT (1-8.).............................................................................................................. 12 2.2.2 “KÖZÉPISKOLAI” SZINT (9-12.) ................................................................................................................... 12 2.3. KIADVÁNYOK AZ ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA (TANKÖNYVEK, SEGÉDANYAGOK) .................................................................................................................................................. 12 2.3.1.CSILLAGÁSZATI TANKÖNYVEK ..................................................................................................................... 12 2.3.2.EGYÉB TANKÖNYVEK CSILLAGÁSZATI/ŰRTANI FEJEZETEKKEL ..................................................................... 12 2.3.3. EGYÉB SEGÉDKÖNYVEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK ........................................................................................... 13 2.3.4. TÉRKÉPEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK ................................................................................................................ 13 3. FELSŐFOKÚ OKTATÁS ÉS KUTATÁS.................................................................................................... 13 3.1. TÖRTÉNETE ................................................................................................................................................... 13 3.1.1. A MÚLT ........................................................................................................................................................ 13 3.1.2. A JELEN ..................................................................................................................................................... 13 3.1.3. A JÖVŐ (TERVEK) ....................................................................................................................................... 14 3.2.1. ŰRKUTATÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORTOK EGYETEMEKEN .................................................................. 14 3.2.2 TANSZÉKHEZ KÖTÖTT KUTATÁSOK (KUTATÓ VAGY TANÁRI SZAKOKON):............................................... 15 3.2.2.1. CSILLAGÁSZAT.......................................................................................................................................... 15 3.2.2.2. FÖLDTUDOMÁNYOK .................................................................................................................................. 16 3.2.2.3. GEODÉZIA ................................................................................................................................................. 16

1

3.2.2.4. TECHNOLÓGIA, MŰSZEREK........................................................................................................................ 16 3.2.2.5. ŰRBIOLÓGIA ............................................................................................................................................. 16 3.3. TANEGYSÉGEK, SZAKOK ...................................................................................................................... 17 3.3.1. CSILLAGÁSZ SZAKOK / SZAKIRÁNYOK .................................................................................................. 18 3.3.2. FIZIKUS, FIZIKA TANÁR, GEOFIZIKUS SZAKOSOKNAK................................................................. 19 3.3.3. TECHNIKA SZAKOSOKNAK .................................................................................................................. 19 3.3.4. FÖLDTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK (KUTATÓ ÉS TANÁRI).................................................................. 19 3.3.5. MŰSZAKI/INFORMATIKAI/HÍRKÖZLÉSI SZAKOSOKNAK ............................................................. 20 3.3.6. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK .................................................................................. 20 3.3.7. ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI TÁRGYAK .............................................................................................. 20 3.3.8. ORVOS/BIOLÓGUS SZAKOSOKNAK.................................................................................................... 20 3. 4. DOKTORI KÉPZÉS.......................................................................................................................................... 21 3.5. TANÁRKÉPZÉS .......................................................................................................................................... 21 3.6. TANÁR TOVÁBBKÉPZÉS ........................................................................................................................ 21 3.6.1. FIZIKATANÁR TOVÁBBKÉPZÉS .......................................................................................................... 21 3.6.2. FÖLDRAJZTANÁR TOVÁBBKÉPZÉS.................................................................................................... 21 3.7. KIADVÁNYOK ................................................................................................................................................. 21 3.7.1. FELSŐFOKÚ TANKÖNYVEK, JEGYZETEK, SEGÉDANYAGOK ...................................................................... 21 3.7.2. SZAKMAI SEGÉDANYAGOK .................................................................................................................. 22 3.7.3. SZAKMAI FOLYÓIRATOK ............................................................................................................................ 23 3.7.4. SZAKMAI ÉVKÖNYVEK .......................................................................................................................... 23 3.7.5. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ÉS SZAKDOLGOZATOK .............................................................................. 23 3.8. SZAKMAI TALÁLKOZÓK, SZEMINÁRIUMOK ...................................................................................................... 23 4. TANÓRÁN TÚLI OKTATÁS ALAP- ÉS KÖZÉPFOKON TANULÓKNAK + ISMERETTERJESZTÉS (PUBLIC OUTREACH) ........................................................................................ 23 4.1.1. SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK .................................................................................................................. 23 4.1.2. PLANETÁRIUMOK................................................................................................................................... 24 4.1.3. CSILLAGVIZSGÁLÓK (RENDSZERES NYITVA TARTÁSSAL)...................................................................... 25 4.1.4. SZAKKÖRÖK ................................................................................................................................................. 25 4.1.5. IFJÚSÁGI TÁBOROK....................................................................................................................................... 25 4.1.6. IFJÚSÁGI PROJEKTEK .................................................................................................................................... 26 4.1.7. IFJÚSÁGI PÁLYÁZATOK................................................................................................................................. 26 4.1.5. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK, KONFERENCIÁK, TALÁLKOZÓK ................................................................ 26 4.2. KÖNYVEK ................................................................................................................................................... 26 4.3. ÍROTT SAJTÓ, FOLYÓIRATOK ............................................................................................................. 27 4.3.1. ÉVES CSILAGÁSZATI ISMERETTERJESZŐ KIADVÁNYOK ................................................................................. 27 4.3.2. HAVI CSILLAGÁSZATI KIADVÁNYOK ............................................................................................................ 27 4.3.3. TERMÉSZETTUDOMÁNYI, ŰRKUTATÁSI/CSILLAGÁSZATI CIKKEKET IS KÖZLŐ KIADVÁNYOK (RÉSZLETES BIBLIOGRÁFIÁJUK: SZATMÁRY KÁROLY: MAGYAR NYELVŰ ŰRKUTATÁSI IRODALOM ÉS INTERNETCÍMEK. TERMÉSZET VILÁGA 2001. ÉVI VILÁGŰR KÜLÖNSZÁMA ÉS FRISSÍTVE AZ INTERNETEN)................................................................... 27 4.3.4. NYOMTATOTT KÉZIRATOS VAGY HÍRLEVELEK ............................................................................................. 27 4.4. ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK ............................................................................................................... 27 4.5. INTERNET ................................................................................................................................................... 27 RÉSZLETES TANEGYSÉG LEÍRÁSOK ....................................................................................................... 29 F.1. PLANETOLÓGIA ......................................................................................................................................... 30 F.2. CSILLAGÁSZAT .......................................................................................................................................... 34 F.3. KOZMOPETROGRÁFIA.............................................................................................................................. 37 F.4. MŰSZAKI TUDOMÁNYOK, MŰSZERÉPÍTÉS ......................................................................................... 37 F.5. TÁVKÖZLÉS ................................................................................................................................................ 40 F.6. ŰRKUTATÁS ............................................................................................................................................... 40 F.7. ASZTROBIOLÓGIA ..................................................................................................................................... 41

2

F.8. ÁLLAMVIZSGA TÉTELSOR ...................................................................................................................... 45 F.9. AZ ŰRTAN FELOSZTÁSA ....................................................................................................................... 45

FÖLHASZNÁLT IRODALOM: ....................................................................................................................... 46

GYAKRAN HASZNÁLT RÖVIDITÉSEK ELTE=Eötvös Loránd Tudományegyetem SZTE=Szegedi Tudományegyetem (korábban: JATE) BME=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem TTK=Természettudományi Kar DE=Debreceni Egyetem PTE=Pécsi Tudományegyetem

3

1. KUTATÁS 1.1. AZ ŰRKUTATÁS HAZAI TÖRTÉNETE Bay Zoltán Holdra küldött radar visszhang kísérletétől számították a magyar űrkutatás megindulását. Az 1946ban sikeres holdradarozást végrehajtó csoport szétszóródott, Bay Zoltán nyugatra távozott. A csoport itthon maradt tagjai sok nehézséggel, egyesek üldözéssel találták szembe magukat. Az ötvenes években már csak egyetlen nemzetközileg elismert eredmény született: Tófalvi Gyula korszerű rádiós ionoszférakutató berendezést alkotott, amelyet 1958-ban világkiállítási aranyéremmel honoráltak. Az első műhold startja után az MTA Csillagvizsgáló Intézetében már 1958 januárjában fiatal csillagászok bekapcsolódtak a műholdak optikai (távcsöves) megfigyelésének világméretű hálózatába. A Magyarországon összegyűjtött többmillió megfigyelés hozzájárult a műholdak nyomonkövetéséhez, a Föld gravitációs erőterének feltérképezéséhez és a felsőlégköri sűrűségváltozások megismeréséhez, a Nap-Föld fizikai kapcsolatok tisztázásához. Ezzel lehetőség teremtődött a holdak élettartamának előrejelzésére, az in situ mérések pontos helyének megadására.………. …………………..…………………………………………………………. ………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………… 1961-ben új generáció jelentkezett, meghatározóan Simonyi Károly diákjai közül. 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen alakult meg a Rakétatechnikai Tudományos Diákkör, általános űrkutatási célokat tűzve maga elé. 1962-64 között elkészültek az űrben is alkalmazható kísérleti áramkörök, 1965-ben sikerült műholdat rádiósan nemcsak megfigyelni, de az adatokat dekódolni is. 1966-ban Közép-Európában elsőként voltak képesek (amerikai) meteorológiai műhold felhőképeit venni, s 1968-ban sikerült az USA nyugati része (Mojave központ) és Budapest között a közvetlen műholdas jelátvitelt megoldani. 1968-ban, Csehszlovákia megszállásának idején történt, hogy az USA felajánlotta az együttműködés lehetőségét, ami megpecsételte a műegyetemi csoport sorsát. 1969- ben a csoportot adminisztratív eszközökkel átalakították, s bár egy része máig megmaradt, az eredeti lendület és lehetőség megtört. A Szovjetunió 1966/7-ben meghirdette az Interkozmosz együttműködést (“A szocialista országok együttmûködése a világûr békés célú kutatásában, felhasználásában”), ami mögött ugyan komoly politikai megfontolások húzódtak meg, de ez egyben lehetőséget is jelentett a Nyugattól elszakított közép-kelet-európai országok kis kutatóközösségeinek. Ezek önmagukban műholdas vagy más űrbeli kísérletet nem tudtak volna folytatni, hasznos alkalmazásról nem is beszélve. Az Interkozmosz kereteit kihasználva kutatórakéták, műholdak, majd bolygóközi szondák fedélzetére is feljutottak magyar műszerek. Szerepet játszottak és játszanak ma is a Naprendszer felfedezésében, a bolygóközi tér, más bolygók és az üstökösök kutatásában. Az első és eddig egyetlen magyar űrrepülés Farkas Bertalan útja volt a Szaljut-6 űrállomásra 1980-ban. E repülés programjában is az elektronika és mellette az anyagtudomány, valamint az orvosi kísérletek játszottak szerepet, s mindegyiknek volt és van földi hasznosítási következménye is. Ekkor használták először a Pille dozimétert az embert érô sugárterhelés mérésére, sikerrel. Ma a műszernek földi változatai is hasznosan működnek, s közben a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az amerikai, az európai és az orosz részben egyaránt e műszer fejlesztett változatát használják majd. Az akkor az űrben elvégzett fémtechnológiai kísérleteknek magyar-német-kanadai és magyar-amerikai folytatása is van mind a földi technológiai tudásunk fejlődésében, mind pedig a Nemzetközi Űrállomáson végzendő kísérletekben. A hazai űrkutatás egyik nagy eseménye volt a Halley-üstökös 1986-os visszatérése. Az ezt megközelítő VEGA űrszondák műszerei, köztük televíziós rendszere hazai fejlesztésű. Az orvosi kísérletek reakcióidő-mérésekkel indultak , ma sokféle orvosi-gyógyászati kísérletben veszünk részt. [1] Számos a KFKI/RMKI-ban tervezett/épített asztrofizikai, bolygókutató stb. műszer (hardver és szoftver) repült, repül vagy vár repülésre. Nemzetközi kapcsolatok [6]::::::::::::::::NEM 1991-BEN KEZDŐDTEK!!!!!!! Magyarország 1991. áprilisban általános együttmûködési szerzõdést kötött az ESA-val. 1997-ben hagyta jóvá a magyar kormány és az ESA hazánk csatlakozását az ESA PRODEX programjához (PROgramme de Développement d′EXpériences Scientifiques). A PRODEX fõ célja, hogy biztosítsa a résztvevõ országok által különbözõ ESA programok számára készítendõ kísérleti eszközök, berendezések, mûszerek finanszírozását. Az ESA PRODEX az RMKI-nak három programhoz nyújt támogatást: Rosetta, NetLander, Cluster. Az ESA a Közép- és Kelet-Európa államainak késõbbi teljesjogú ESA taggá válásának elõkészítésére hozta létre az Európai Együttmûködõ Államok Terve (PECS - Plan for European Cooperating States) programot. A magyar kormány 2002. március 7-i határozatában egyetértett azzal, hogy “a Magyar Köztársaság Kormánya európai integrációjával párhuzamosan, az Európai Ûrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává váljék, a Magyar

4

Köztársaság kormánya elfogadja az ESA által megjelölt országok részére felajánlott, a teljes jogú tagság elérését elõsegítõ Európai Együttmûködõ Államok Terve (PECS) programot, és csatlakozzék ahhoz.“ A NASA-val 1992-ben történt meg a hivatalos kapcsolatfelvétel, több szakmai együttmûködés alakult ki. 2001. május 14-én írták alá Budapesten a magyar-amerikai kormányközi megállapodást, amely általános jogi keretet biztosít a további szakmai együttmûködéshez, a világûr békés célú kutatásához, tudományos adatok és kutatók cseréjéhez. 1999. októberben írták alá, többéves elõkészítés után az orosz - magyar államközi szintû ûrkutatási együttmûködési egyezményt. 1.2 HELYSZÍNEI, SZERVEZETE Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) Dr. Both Előd igazgató Budapest V., Alkotmány u. 27. [email protected] www.hso.hu Szakmai háttér: Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) Elnök: Dr. Almár Iván - MTA Csillagászati Kutatóintézet Dr. Both Elöd - a MŰI igazgatója Apáthy István - KFKI Atomenergia Kutató Intézet Csornai Gábor - FÖMI Távérzékelési Központ Dr. Erényi István – Informatikai és Hírközlési Minisztérium Dr. Fejes István – FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Dr. Ferencz Csaba - ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Dr. Karmos György - MTA Pszichológiai Intézete Dr. Kántor Csaba - PKI Távközlési Főosztály Dr. Mika János – Országos Meteorlógiai Szolgálat – ÚJ TAG Dr. Remes Péter - MH Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet Dr. Roósz András - ME Anyagtudományi Intézet Dr. Szegö Károly - KFKI RMKI A tárcaközi koordinációt a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) végzi. Elnök: Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter A minisztériumok képviseletében: Apagyi Géza (FVM), Nikodémus Antal (GKM), dr. Csapodi Csaba (IHM), Rudan Ferenc (OM), Bozó Pál (KvVM), dr. Temesi Alfréda (EüM), Ráth Tamás (HM), Kis Gábor (NH), dr. Szegô Károly (MTA) és állandó meghívottként Szelei K. Gyula (KüM) Az ŰTT képviseletében: dr. Almár Iván elnök Egyéni szakértôk: Apáthy István, dr. Horváth András, dr. Ferencz Csaba, dr. Magyari Béla, dr. Pap László, Winkler Péter

1.3. KUTATÁSSAL FOGLAKOZÓ SZERVEZETEK (az oktatási intézményekben működő kutató szervezeteket lásd az oktatás fejezetnél - 3.2.1.)

1.3.1. FÖLD A VILÁGŰRBŐL Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ (FÖMI TK) www.fomi.hu Központvezető: Winkler Péter Tevékenység: légi- és űrfelvételek beszerzése, tárolása, előfeldolgozása, szolgáltatása; növénymonitoring, árvízmonitoring, CORINE felszínborítási adatbáztis létrehozása projektben részvétel, Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma, Penc E-mail: [email protected] www.sgo.fomi.hu Tevékenység: GPS K+F , Űr-VLBI kutatások Orszagos Meteorologiai Szolgalat Műholdmeteorológiai Kutató Laboratórium www.met.hu

5

Kutatócsoport vezető: Kerényi Judit Tevékenység: meteorológiai műholdvevok üzemeltetése és K+F tevékenység az adatok hazai hasznositása érdekében - időjáráselőrejelzés, sugárzási energiamérleg vizsgálatok - felszínvizsgálat. MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet www.ggki.hu Igazgató: Závoti József Tevékenység: Felsőlégkörkutatás, magnetoszférakutatás, a Mars geológiai szerkezeteinek vizsgálata a mágneses tér változásai segítségével Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Földfizikai Osztály www.elgi.hu Igazgató: Bodoky Tamás Tevékenység: magnetoszféra-vizsgálat, földmágnesesség (Tihany) és VLF jelenségek folyamatos mérése

1.3.2. ŰRFIZIKA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet www.rmki.kfki.hu Ig.: Szegő Károly Tevékenység: űrszonda műszerek építése, tesztelése, magnetoszféra-vizsgálatok (Cluster, RAPID részecskespektrométer, SOHO LION részecskedetektor, Cassini magnetométer és plazmadetektor, Rosetta plazmadetektorRosetta Lander parancs- és adatkezelő alrendszer földi ellenőrző egység, NASA STEREO, CNES Netlander A KFKI szerepe a hazai űrkutatásban [6] A KFKI 1950. szeptember 1-jén, - megalapításakor -, két tudományos osztályból állt: Kozmikus Sugárzási Osztály és Spektroszkópiai Osztály. A Nemzetközi Geofizikai Évre (1957/58) tervezték és 1958. február 20-án állt üzembe a kozmikus sugárzás müon komponensének vizsgálatára szolgáló, a felszín alatt 20 méter mélységben kiépített “földalatti obszervatórium”, a kutatócsoportot Somogyi Antal vezette. Az automatikusan regisztráló három teleszkóp 1986ig, két és fél napfoltcikluson át üzemelt. A világon mindössze három állomás mûködött megbízhatóan több napfoltcikluson keresztül, ezek egyike a “Budapest állomás”. Itt észlelték elõször a Forbush-effektust a nagy energiák tartományában. Az interkozmosz programon belül RMKI kutatói elsõ igen jelentõs eredménye a napszél - Vénusz kölcsönhatással kapcsolatos. A Venyera-9, -10, majd a Pioneer-Venus-Orbiter adatainak felhasználásával sikerült megmagyarázni a Vénusz éjszakai ionoszférájának kialakulását. (Gombosi Tamás volt az elsõ kutató, aki szovjet és amerikai mérési adatokhoz egyaránt hozzájuthatott.) A nyolcvanas évek elején indult a máig legnagyobb magyar ûrfizikai vállalkozás, a részvétel a szovjet Vénusz - Halley (VEGA) programban. A csúcsidõszakban a KFKI mintegy 400 munkatársa vett részt a programban a KFKI-ban Szabó Ferenc és Szegõ Károly vezetésével (RMKI, AEKI, MSZKI, MSZI). 1986. márciusában a VEGA-1 és VEGA-2 űrszondák a Halley-üstökösnél mértek: a mûszerek egyharmada Magyarországon, ennek jelentõs hányada pedig a KFKI-ban készült. A nagyrészt az RMKI-ban tervezett és épített televíziós rendszer nem csak képeket közvetített az üstökösrõl, - a történelemben elõször kaptunk képeket egy üstökös magjáról -, hanem önállóan, földi utasítások nélkül megkereste és folyamatosan nyomon követte az üstökös magját, ráirányította a szondák mérõmûszereit. Ez volt az ûrkutatás történetében az elsõ eset, amikor valósidejû képfeldolgozás alapján történt az autonóm vezérlés. Az RMKI-ban tervezték és építették a VEGA misszióhoz a TÜNDE töltöttrészecske-detektort, az ûrplazma tanulmányozására szolgáló másik detektor (PLAZMAG) építésének magyar résztvevõi pedig az AEKI és az RMKI munkatársai voltak. Amerikai kutatók több ízben magyar közvetítéssel kapcsolódtak be a VEGA programba. Ekkor született meg a NASA-val az elsõ magyar együttmûködési egyezmény. 1985-tõl dolgoztak az RMKI és az AEKI munkatársai a Phobos programon, amelynek célja a Mars térségének és a Mars Phobos nevû holdjának a tanulmányozása volt. Magyar, szovjet, osztrák, NSZK, holland, ír és amerikai együttmûködésben készült a részecskedetektor, a leszállóegység fedélzeti számítógépe pedig szovjetmagyar együttmûködésben. Ez volt az elsõ kisméretû, hibatoleráns autonóm fedélzeti számítógép, a leszállási manõverre azonban a leszállóegységet hordozó szondák meghibásodása miatt nem kerülhetett sor. A KFKI-ban 1980-87 idõszakban született ûrfizikai tudományos publikációk közül 4 bekerült a Naprendszer témakörében legmagasabb idézettséggel rendelkezõ 7 publikáció közé. Az RMI szerepe a hazai űrkutatásban [6]

6

Napkutatás Az RMKI munkatársai az Ulysses ûrszonda (ESA 1990) adatai alapján a helioszféra mágneses terét vizsgálták, a londoni Imperial College egyetemmel együttmûködve a magnetométer adatainak fizikai értelmezésében vesznek részt. Az egyik Nap-Föld librációs pontban parkoló SOHO (SOlar Heliospheric Observatory, 1995) ûrszondán a részben az RMKI-ban készített LION detektor az energikus részecskéket méri. A LION adatokat és más ûrszondák egyidejû észleléseit (koronakitöréseket követõ lökéshullámok sebessége, érkezési ideje) összevetették három lökéshullám-terjedési modellel, megvizsgálták a földmágneses viharok elõrejelzésének lehetõségét. A NASA 2005-re tervezett STEREO programja elsõként lesz képes a Nap háromdimenziós vizsgálatára: két, azonos felépítésû ûrszondát állítanak Nap körüli pályára. Az RMKI munkatársai társkutatói pozícióban vesznek részt a programban, megkezdték a koronakitörésekkel kapcsolatos részecskeesemények modellezését. A Föld környezete A Föld környezetének vizsgálatára indult az Európai Ûrügynökség CLUSTER programja, melynek keretében 4 azonos mûszerezettségû szonda egyidejûleg, a tér 4 különbözõ pontján gyûjt adatokat, hasonlóra még nem volt példa az ûrkutatásban. Korábban egyetlen szonda mérései alapján gyakran nem lehetett eldönteni, hogy egy jelenség azért változott-e, mert a szonda más helyen mért, vagy pedig azért, mert késõbbi idõpontban mért. A CLUSTER holdaknál az RMKI több kísérletben vállalt szerepet (RAPID ion- és elektronspektrométer, magnetométer), részt vettek a RAPID spektrométer egyes részegységeinek építésében. A fellövés 1996. június 4-én az Ariane-5 rakéta meghibásodása miatt kudarcba fulladt. Az ESA a program megismétlése mellett döntött, 2000. július 16-án és augusztus 9-én sikeresen pályára állították a CLUSTER II. 22 mûholdját. Az adatközpontok (Cluster Data Management System) egyike az RMKI-ban mûködik, a magyar központ a pályaadatokért felelõs. A Föld plazmakörnyezetére alkalmazták a Mars körüli elektromosan töltött porszemcsék pályáira vonatkozó numerikus számításaikat. A Föld környezetében egyre nagyobb mértékben az emberi ûrtevékenységbõl származó ûrszemét a részecskék forrása. Míg a nagyobb darabokat egyenként nyomon követik, a cm alatti nagyságú, eróziós-szétesési folyamatokból ill. rakéta-fúvókákból származó ûrtörmelék nem követhetõ, dinamikájának ismerete viszont igen fontos. A Föld plazmakörnyezetének szimulálására 3 dimenziós, idõfüggõ modellt fejlesztettek ki, ezzel vizsgálták a geostacionárius pályáról induló részecskék mozgását. Kimutatták, hogy a magnetoszférikus perturbációk miatt a hosszú élettartamú pályák megszûnnek. A 0,1 nm-es méretû szemcsék élettartama 1 hónapnál rövidebbre, a még kisebbeké néhány órára csökken, a 0,03 nm méretûek pedig ki is lökõdhetnek a Föld környezetébõl. A földi magnetoszféra kozmikus eredetû porszemcsékre gyakorolt hatásának vizsgálatával kimutatták, hogy a magnetoszférának a beérkezõ szemcsék méretétõl, sebességétõl és mozgásirányától függõ “árnyékoló” hatása van. A szimulációk azt mutatták, hogy a magnetoszférikus effektusok lecsökkentik a bolygóközi és a Holdról származó, 0,1 mikrométernél kisebb porszemcsék fluxusát, de ez az árnyékolás a nagy sebességû üstökös eredetû porszemcsék esetében kevésbé hatékony. Elemzéseket készítettek egy, az International Space Station-ra javasolható nagy felületû pordetektorra vonatkozóan. A Durhami Egyetem kutatóival együtt vizsgálták a szoláris és galaktikus eredetû kozmikus sugárzás nagymértékû változásainak a Föld éghajlatára, élõvilágára gyakorolt hatását, a kozmikus események és a fajok tömeges kipusztulása közti kapcsolatot elemezték. A Földnél mért részecskefluxusok statisztikai elemzésével valószínûsítették, hogy a földtörténet során az eddig mért legnagyobb Nap-eredetû fluxusoknál legalább 2-3 nagyságrenddel nagyobbak is elõfordultak, és ezek kozmikus katasztrófákhoz vezethettek. A galaktikus események közül a közeli szupernóva-robbanásokat találták legveszélyesebbnek. A 1015 eV körüli energiájú kozmikus sugárzás intenzitásváltozásai és anizotrópiája arra utalnak, hogy egy közeli szupernóva hatása jelenleg is érzékelhetõ. Vénusz és Mars A Vénusz éjszakai ionoszférájában zajló kémiai és fizikai folyamatokat 10 különbözõ ionfajta feltételezésével modellezték, és megvizsgálták a nagy plazmasûrûség fenntartásáért felelõs két fõ folyamat, a nappali oldal felõli atomos iontranszport és a nagyenergiájú elektronok okozta ütközéses ionizáció relatív fontosságát. Eredményeiket a Pioneer-Venus-Orbiter méréseivel összehasonlítva azt találták, hogy erõs napaktivitásnál az atomos iontranszport dominál, míg a napaktivitás minimuma környékén az elektron kiszóródás egymagában is képes fenntartani az észlelt nagy plazmasûrûséget. A Phobos programban 1989-ben gyûjtött plazmaadatok feldolgozásával megmutatták, hogy a napszéllel való kölcsönhatás folytán a Mars körül kialakuló fejhullám szerkezete hasonlít a Földéhez és a Vénuszéhoz. Az ionoszféra feletti plazmarétegrõl megállapították, hogy a sokfajta, látszólag különálló egyedi határfelület egy összetett plazmaréteg megnyilvánulása, ez a Mars nappali mellénye. A Mars kutatásról 1990-ben Sopronban tartott COSPAR konferencia anyaga Szegõ Károly szerkesztésében jelent meg könyvalakban: Environmental Model of Mars. COSPAR Colloquia Vol.2.(1991) A Mars Global Surveyor ûrszonda a Mars bizonyos tartományaiban, a felszín felett kb. 200 km magasságban kéregmágnességnek tulajdonítható jelentõs mágneses térnövekedést észlelt. Megmutatták, hogy a Fobosz-2 ûrszonda által 1989. február 1-jén 1000 és 2000 km közötti magasságban észlelt plazmapopulációt feltehetõleg jelentõsen befolyásolta a kéreg mágneses hatása.

7

1988-ban indult meg a szovjet Marsz-92 program tervezése, az RMKI több plazmafizikai kísérletbe kapcsolódott be, három plazmamûszer építésében vettek részt (MAREMF, MARIPROBE, SLED-2), fedélzeti számítógépet fejlesztettek a marsjármûhöz (rover). A programot többször módosították és halasztották, az 1996ban fellõtt ûrszondát nem sikerült pályára állítani és megsemmisült. (A KFKI AEKI-ben készült a MAREMF spektrométer kisfeszültségû egysége.) Az ESA és a francia CNES ûrügynökség 2007-ben indítja a Marsra a NetLander missziót, ennek keretében négy felszíni állomást helyeznek a bolygó felszínére (Net: network, hálózat; Lander - leszállóegység). Így a Marson is lehetõség nyílik a folyamatok térbeli és idõbeli változásainak szétválasztására. Az RMKI társkutatói szinten, finn kutatókkal együtt vesz részt a felszíni mérõállomások és a hordozó szonda közötti interface egység elkészítésében, francia együttmûködésben tervezik az elektron/ion spektrométert. A Mars körüli pályán keringõ (orbiter) egységre tervezett, öt érzékelõt tartalmazó Dynamo plazmafizikai kísérlethez az RMKI fejleszti a vezérlõ számítógépet. Szaturnusz A Cassini űrszondán (1995-, érk.: 2005) az RMKI munkatársai a mágneses térerõsséget és a plazmarészecskék eloszlását mérõ mûszerek létrehozásában vettek részt a földi fejlesztést és a kalibrálást támogató berendezések elkészítésével. A NASA vezetõje 1998. novemberben NASA-díjban részesítette Földi Lajost, Gladkih Irinát (KFKI AEKI), Nagy Lászlót, Szalai Sándort és Szegõ Károlyt. Sikeres modellt dolgoztak ki a Szaturnus E gyûrûje térbeli struktúrájának és optikai mélységeloszlásának magyarázatára. Ez a legnagyobb kiterjedésû, 6 holdat is magába foglaló porgyûrû a Naprendszerben, a Cassini a tervek szerint többször áthalad majd a gyûrûn és méri a poreloszlást. A modell alapján használható szoftvereszközt fejlesztettek ki a Cassini ûrszonda Szaturnusz közeli porméréseinek elemzésére. Modellezték a Szaturnusz Titán holdjának közelében várható hullámaktivitást. (A Mars és a Vénusz környezetében azt tapasztalták, hogy a bolygó gyenge mágneses tere és a napszél által indukált tér kölcsönhatása magnetohidrodinamikai hullámokat kelt. A Titán a Szaturnusz magnetoszféráján belül kering, ezért itt a Szaturnusz és a Titán mágneses terei közti kölcsönhatás kelt hullámokat.) Üstökösök kutatása A 2003-ban induló Rosetta ûrszonda elsõ alkalommal kínál lehetõséget egy üstökösmag felszínének közvetlen vizsgálatára. Modell számításokat végeztek a Naptól távoli üstökösmagok felszínének viselkedésére, kimutatták, hogy a felszínrõl kilökött néhány mikron méretû porszemcsék feltöltõdnek és csillapított rezgõmozgást végeznek. A számítások az ESA Rosetta ûrmissziójának elõkészítését szolgálták. Kimutatták, hogy a leszálló egység által az üstökösmagon felkavart porfelhõ nem az ûrszondán, hanem attól jóval távolabb, kb. 4 óra elteltével ülepedik le. A Rosetta Landernél várható fékezõdést a Naprendszer kis égitestjeinek statisztikus tulajdonságai alapján készített alakmodellek felhasználásával számították ki. A Wirtanen üstökös fizikai modelljének pontosítása érdekében újra elemezték a Halley üstökös magjáról szerzett ismereteket. Kimutatták, hogy a gázok sugárszerû kiáramlása nem a felszín aktivitásának inhomogenitása, hanem a felszíni topográfia szerkezete miatt jelentkezik. Ez az új üstökösmodell a korábbi felfogással ellentétben a gáz- és porkilövelések (jet) szerkezetét nem sokparaméteres aktív és inaktív zónák segítségével reprodukálja, hanem egy új, háromdimenziós gázdinamikai kód segítségével a felszín topográfiájára vezeti vissza e jelenségeket. Az RMKI részt vesz a Rosetta Orbiterre kerülõ, öt különbözõ érzékelõt tartalmazó plazma mérõrendszer létrehozásában. A fedélzeti elektronikához az érzékelõk számára szükséges tápfeszültségeket szétosztó egységeket és a teljes plazma mérõrendszer tesztelését támogató földi ellenõrzõ berendezést fejlesztettek. Az RMKI meghatározó szerepet játszik a leszállóegység központi számítógépének fejlesztésében. Létrehozták a fedélzeti vezérlõ és adatgyûjtõ számítógép központi illesztõegységét és a leszállóegység (Lander) autonóm mûködését biztosító programot fejlesztettek. A nagy távolság (a Nap-Föld távolság 3,5-szerese) miatt a számítógép teljesen magára hagyatva irányítja majd a leszállást, önállóan szervezi a mérõmûszerek adatgyûjtését az üstökös felszínén. Szegõ Károly volt a Rosetta Lander Steering Committee, a leszálló egység építését összehangoló nemzetközi bizottság vezetõje. A Rosetta felbocsátását az ESA hordozórakétája bizonytalansága miatt bizonytalan időre elhalasztották. Röntgencsillagászat A Szpektr-X-Gamma (Spectrum-Röntgen-Gamma) nemzetközi röntgen-csillagászati ûrkísérlet elõkészítése 1994-ben indult meg az ELTE Atomfizikai Tanszékével együtt, fedélzeti adatgyûjtõ és vezérlõ számítógép (BIUSZ) és a hozzá tartozó földi ellenõrzõ berendezések fejlesztésével. A BIUSZ repülõ példányai elkészültek az RMKI-ban, tesztelésre várnak. A program jövõje az orosz ûrügynökség pénzügyi gondjai miatt bizonytalanná vált. Önjáró hold-vagy marsautó Kezdetben csak az Orosz Ûrügynökséggel együttmûködve, majd az EUREKA program keretében francia-spanyol-orosz-magyar együttmûködésben bolygófelszín kutatására alkalmas, a Marson vagy a Holdon bevethetõ önjáró robotot terveztek. A robot részben autonóm mozgású kutatóállomás lesz, amely különbözõ terepeken fizikai méréséket végez, ehhez a Földön csak egy-egy hosszabb szakaszra jelölnek ki útvonaltervet. Az önjáró roverhez az RMKI-ban készült el az elosztott intelligenciájú számítógépes rendszer, amelynek három számítógépe a kerekek mozgását hangolta össze, míg egy-egy nagy számítóteljesítményû processzor végzi a sztereoképek feldolgozásával a legkisebb kockázatú út kijelölését, illetve a manipulátor (robotkar) mozgásának vezérlését. A megvalósított elsõ példányt sikeresen tesztelték

8

Toulouse-ban. Egyelõre sem az ESA, sem a francia CNES terveiben nem szerepel a Holdon vagy a Marson bevethetõ rover megépítése. Kozmikus sugárzás A Kozmikus Fizikai Fõosztály jelenlegi osztályai: Bolygókutatási Osztály (Kecskeméty Károly), Interplanetáris Kutatások Osztálya (Erdõs Géza). Kutatók: Dóbé Zoltán, Erdõs Géza, Földy Lajos, Juhász Antal, Kecskeméty Károly, Király Péter, Kondor András (elhúnyt 1994-ben), Kopányi Vilmos, Kóta József, Kõrösmezey Ákos, Lorencz Kinga, Merényi Erzsébet, Németh Zoltán, Roboz András, Schréter János, Somogyi Antal, Szegõ Károly, Tátrallyay Mariella, Varga András. Az Ûrtechnikai Laboratórium vezetõje Szalai Sándor. Munkatársak: Anisics Zsolt, Baksa Attila, Balázs András, Bíró József, ifj. Erõ János, Hernyes István, Horváth István, Nagy János, Nagy László, Pálos Zoltán, Rusznyák Péter, Spányi Péter, Sulyán János, Szabó László, T. Szûcs István (elhúnyt 1999-ban),Várhalmi László, Vizi Pál. Az RMKI önállóvá válásával egyidõben alakult át a hazai ûrtevékenység állami irányítása. Megszûnt az Interkozmosz Tanács, 1992. januárban egy kormányrendelet új ûrkutatási szervezetet hozott létre. A szervezetet miniszter felügyeli, a politikai államtitkár által vezetett Magyar Ûrkutatási Tanács koordinálja a magyar ûrtevékenységet és dönt stratégiai kérdésekben. Az RMKI munkájában meghatározóak az európai (ESA), az amerikai (NASA) és az orosz ûrügynökséggel kiépített intézményes kapcsolatok. Az RMKI rendezte meg 2000. június 13-15. között Budapesten ill. Debrecenben a Magyar Ûrkutatók Világtalálkozóját. Az elõadások nagy részét a Fizikai Szemle 2000/8 száma közölte. KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport E-mail: [email protected] www.kfki.hu/~aekihp/sklhome/ Tevékenység: Pille doziméter, Rosetta SPM detektor (napszél-üstökös kölcsönhatás), stb. MTA Geonómiai Tudományos Bizottság Lásd: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport MTA Csillagászati Kutatóintézete Konkoly Obszervatórium http://www.konkoly.hu E-mail:[email protected] Űrkutató Csoport Vezeti: Almár Iván ……………………………………………………………………………………… Tevékenység ………………………………………………………………………………………………. Nap-föld fizikai kapcsolatok kutatása, felsőlégkör-kutatás, semleges és ionizált komponens közötti kapcsolatok, összehasonlító planetológia, kis égitestek kutatása: üstökös-, kisbolygókutatás A NASA Kisebb égitestek adatbázisa az MTA CsKI-ben. Vezeti Kelemen János ([email protected]) Oktatás: lásd ELTE TTK Csillagászati Tanszék Asztrofizikai Csoport Vezeti: Balázs Lajos Tevékenység ………………………………………………………………………………………………… Oktatás…………………………………………………………………………………………………….. MTA KTMCsKI Napfizikai Obszervatóriuma, Debrecen http://fenyi.sci.klte.hu Ludmány András E-mail: [email protected] Tevékenység: napfoltok, flerek, Nap-Föld kapcsolatok kutatása, napfoltkatalógus szerkesztése. Oktatás: Lásd a Debreceni Egyetemnél 3.4.2. fejezetnél. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma http://www.gothard.hu MTA Fizikai Tudományok Osztálya Csillagászati és Ûrfizikai Bizottsága Elnök: Szegõ Károly.

1.3.3. ŰRBIOLÓGIA - ŰRÉLETTAN MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport, Budapest Vezető: Rontó Györgyi E-mail: [email protected] Kutatás: UV-C sugárzás hatásainak vizsgálata

9

MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofizikai Részlege www.mtapi.hu Programvezető: Karmos György Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Immunológiai Intézet [email protected] Kutatás: mozgáshiány és izomsorvadás összefüggései Johan Béla Országos Epidemológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport [email protected] Kutatás: szimulált mikrogravitáció hatásának sejtszintű vizsgálata Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház Lásd: SZTE ÁOK Repülő- és Űrorvosi Tanszék [email protected] Kutatás: mikrogravitációs és árutazást követő readaptáció alatti érzékszervi vizsgálatok Magyar Honvédség Központi Honvédkórház, Vesztibuláris és Pszichológiai Kutatócsoport [email protected] Kutatás: érzékszerek működése mikrogravitáción

1.3.4. ŰRTECHNOLÓGIÁK Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet www.szfki.hu Témavezető: Gránásy László Kutatás: anyagtechnológia mikrogravitációs környezetben

1.3.5. PLANETOLÓGIA Kifejezetten planetológiával foglalkozó intézet vagy intézeti egység nincs. MTA ::::::::::::::::: Geonómiai Bizottság ::::::::::::::::::::::::::Planetológiai és Meteoritikai Albizottság Lásd: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport MTA Csillagászati Kutató Intézete lásd 1.3.2. ŰRFIZIKA MTA :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::Csillagászati Kutató Intézete Űrkutató Csoport :::::::::::::::::::::::::::::::::: Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoportja E-mail:[email protected] Vezeti: Detre Csaba Tevékenység: mikrometeoritek, szferulák vizsgálata TIT Budapesti Planetárium www.planetarium.hu Igazgató: Horváth András Kutatás: Marsi DDS-ek vizsgálata, Phobos réteges szerkezete

2. ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS Lásd még: tanártovábbképzések

2.1.TÖRTÉNET A csillagászat külön tantárgyként az 19/20. századfordulót leszámítva nem volt Magyarországon az általános vagy középiskolákban. Az oktatásban hol a fizika, hol a földrajz tantárgyakhoz sorolták be (ezt jól szemlélteti egy korabeli tankönyv címe: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel). Mára, ahogy elérhetővé vált a megfelelő tudásanyag, a bolygótani rész a földrajzosoké lett, a csillagászati/asztrofizikai rész a fizika tárgyában maradt (elvileg és általában - átfedések maradtak).

10

A 19. század első felében a bolygótannal foglalkozó tankönyvek csillagászati, matematikai vagy természetrajzi tankönyvekben szerepelnek. 1869-től jeletkezik a csillagászati földrajz tankönyvekben a bolygótan. 1896-ban jeletkezik először kifejezetten fizikakönyv csillagászati résszel, pontosabban kozmográfiával – azaz csillagászati földrajzzal. Ugyanekkoriak az első csillagászati és fizikai földrajz elemei könyvek, mely cím alatt ezután 1946-ig adnak ki tankönyveket. (változatai: fizikai és matematikai földrajz, fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel, csillagászattan és fizikai földrajz vagy csak csillagászati földrajz – az egységes földrazjtudomány szétdarabolódásával jelentek meg a fenti elnevezések: a fizikai földrajz, mely a természetföldrajznak, és a matematikai, mely a csillagászati földrajznak felel meg; mindezek pedig leválnak a történeti és társadalmi földrajzról). A húszas évek közepén matematikai és csillagászati földrajz az Ausztráliát, Amerikát, Afrikát és a sarkvidékeket bemutató földrajzkönyvben szerepelt. 1931-ben leánygimnáziumok számára a gyakorlati fizikaoktatás része volt a csillagászat (akkoriban a szertárakban nem volt különleges tárgy egy távcső). A fenti tematika után – ahol jól látszott a csillagászattan fizika és földrajz közötti helyzete – nagy változás a szocializmussal érkezett el. A földrajz terepét átengedték a gazdaság- (társadalom-) földrajznak, a fizikában pedig az asztrofizika maradt meg a csillagászatból. A bolygókról kevés szó esett – még nevük ismerete is nagy tudásnak számított. Az 1952-57 közti asztrofizikát (fizika tantárgy keretein belül oktatták) egy időre felváltotta a csillagászattan majd csillagászat, de 1968-tól 1983-ig ismét asztrofizika néven szerepelt, továbbra is negyedikes gimnazistáknak. A Tóth Aurél féle földrajzkönyv eredeti, 1965/67-ös kiadásaiban még szerepelt a Naprendszer keletkezésének elmélete az egykoru fizikakönyvvel nagyjából azonos képekkel és szövegekkel; és egy külön fejezet a Napról (a bolygók viszonyairól nem volt szó). Ezek a fejezetek azonban a későbbi – tetszésdíjas kiadásokból már kikerültek. 1981-ben kezdett ismét visszatérni a földrajzhoz, egyelőre csak a fakultációs tananyagban ill. általános iskolákban nyolcadik osztályban.

2.1.2. JELEN ÉS JÖVŐ Ma a csillagászat és planetológia űrkutatás mellett sokszor földrajzkönyvek - változó minőségű - bevezető fejezeteiben kap helyet. A NAT bevezetésével hivatalosan is a földrajzoktatás része (Földünk-Környezetünk) lett. (Itt a minimális teljesítmény a bolygókról: “Legyen képes felismerni a főbb égitesteket: Nap, Hold, nagy bolygók”). Földrajzban ma különféle nevű csomagokban szerepel (Általános földrajzi ismeretek és a távoli kontinensek; Földön innen, földön túl; Lakóhelyünk, a Föld; Általános természetföldrajz). A földrajzon belül van azonban klasszikus csillagászati-asztrofizikai rész is, amire a tanárok nincsenek képesítve. A diákok ugyanakkor csillagászattal találkozhatnak a fizika órán is (fizika tankönyvcsomag negyedik vagy második osztályosoknak szánt könyveiben szerepel (általában a modern fizika mellett), más évfolyamú tanulmányaik alatt. Így a csillagászat oktatása néhol dupla vagy semmi: egyes diákok kétszer-háromszor is tanulják (ugyanazt az alaptananyagot), mások viszont elképzelhető, hogy egyáltalán nem találkoznak vele. Talán még jobban megosztott a távérzékelés helyzete: annak földrajzi alkalmazásai miatt földrajzórán próbálják megtanítani, míg fizikai alapjait a fizika tárgyban tanulják. Hasonlóan az űrkutatás különböző ágaival is találkozhatnak a diákok itt is és ott is. A csillagászat, ezen belül a bolygótan középiskolai oktatásbeli helyzete a szabályozás ellenére is kaotikus. Ennek részint az is az oka, hogy iskolánként változik a középiskola éveinek száma (4,6,8). A hatosztályos gimnáziumban pl. van idő a bolygókkal is foglalkozni, de a négyosztályosban, ahol a földrajz csak 1-2 évig kötelező, nincs. A kerettanterv (KET) bevezetésével ismét változott a helyzet, a tanároknak jobban ragaszkodniuk kell a központi tantervhez, benne a kevesebb űrtani anyaghoz. A csillagászat és planetológia tantárgyi helyzete (nemkülönben a fizikáé és földrajzé) ma szinte rosszabb, mint akár száz évvel ezelőtt. Ez összefüggésben van a reál tárgyak csökkenő óraszámával és azzal is, hogy a földrajz és fizika tanárképzésben általában a tanárok nem találkoztak ilyesmivel tanulmányaik során (legfeljebb speciálkollégiumként), így mind a tanórákon mind az általuk írt tankönyvekben “rögtönözniük” kell. A kérdés különösen nehéz a tudományterület tudásanyagának gyors elévülése miatt. (HH) A mai helyzet Földrajz. Középiskolában a tanárok és tanárnők, ha nem érdekli őket a csillagászat, akkor gyakran kihagyják a teljes témakör oktatását. Több középiskolai tankönyv ezért már az első évben a csillagászatot tanítja, úgymond a földrajz tárgy bevezetése gyanánt. Így némileg kevésbé megkerülhető a témakör, bár a szabad tankönyvválasztás, illetve, hogy a diákok nagyrésze már nem is tankönyvből tanul - hanem a tanár által elmondottak jegyzeteléséből - még mindig nehézségeket okoz. [7] Fizika órákon hasonló a helyzet, bár a fizikán belüli 12. osztályban tanítandó asztrofizika témakör igazából sem asztrofizikával, sem planetológiával nem foglalkozik. Leginkább a műholdak keringési sebességét kell kiszámítani különböző távolságokban. Ha persze a tanárt érdekli is a csillagászat, részletekbe is belemehet. [7]

11

2.2 CSILLAGÁSZATI TÉMÁK A KERETTANTERVBEN (http://www.om.hu/j222.html) (dr. Szatmáry Károly összeállítása alapján) Csillagászati/asztrofizikai ismeretek a fizika tárgyán belül a 11. évfolyamon, planetológiai és űrkutatási ismeretek a földrajz tárgyán belül a 9. évfolyamon (kb. 1-3 órában)

2.2.1 “ÁLTALÁNOS ISKOLAI” SZINT (1-8.) TERMÉSZETISMERET 5. évfolyam: időjárás, éghajlat 6. évfolyam: Tájékozódás a térképen és a földgömbön, Éghajlat, éghajlati övezetek FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (=földrajz) 7–8. évfolyam SEMMI

2.2.2 “KÖZÉPISKOLAI” SZINT (9-12.) FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (=földrajz) 9. évfolyam: Térképészeti ismeretek; Kozmikus környezetünk (PLANETOLÓGIA és ŰRKUTATÁS a földrajz tárgyon belül) (A Naprendszer. A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest. A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában. A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.), A geoszférák földrajza, A természetföldrajzi övezetesség FIZIKA 7. évfolyam: Erőfajták (gravitáció) 8. évfolyam: Fénytan 9. évfolyam: A lendület-megmaradás (rakéta), Körmozgás dinamikai vizsgálata, Egyetemes tömegvonzás (Newton és Kepler törvényei) 10. évfolyam: A mágneses tér 11. évfolyam: Elektromágneses hullámok, Hullámoptika, Magfúzió (csillagok energiatermelése); CSILLAGÁSZAT (a fizika tárgyon belül): Csillagfejlődés, Kozmológia alapjai, Űrkutatás

2.3. KIADVÁNYOK AZ ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA (TANKÖNYVEK, SEGÉDANYAGOK)

2.3.1.CSILLAGÁSZATI TANKÖNYVEK Jelenleg csak egy hivatalosan használt csillagászat tankönyv van forgalomban. A múltban, már az 1900-as évektől voltak kifejezetten csillagászati tankönyvek, de a II: világháború után a csillagászat a fizika tárgyba, majd a planetológia az 1980-90-es évektől a földrajzi tankönyvek anyagába épült be. Simon Tamás: Csillagászat (AKG Kiadó, 1997, 3. kiadás) (Kapható természetföldrajz tankönyv részeként is)

2.3.2.EGYÉB TANKÖNYVEK CSILLAGÁSZATI/ŰRTANI FEJEZETEKKEL Nemerkényi Antal: Általános Természetföldrajz/ Lakóhelyünk a Föld (3 változatban, egyszerzős, Kereszti Péterrel, ill. Sárfalvi Bélával) Balogh-Tóth: Földrajz III (fakultatív): A Naprendszer és a Föld fejezet Jónás Ilona, dr. Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 9. osztályos tankönyv (A Föld és kozmikus környezete c. fejezet), Mozaik Oktatási Stúdió 2001 Both Előd-Horváth András: Űrkutatás, fakultációs modul a gimn. IV.o. számára, Műszaki Kiadó 1985

12

2.3.3. EGYÉB SEGÉDKÖNYVEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Jakucs László: Természetföldrajz I. A Föld belső erői (“Középiskolások kézikönyve) sorozat (A Föld és a kőzetplanéták keletkezése, összehasonlítása) Jakucs László: Természetföldrajz II. A Föld külső erői (“Középiskolások kézikönyve) sorozat (Impakt jelenségek a Föld felszínén fejezet) Kereszturi Ákos: Csillagászat. Fogalmak, magyarázatok. Diák-Kiskönyvtár sorozat. Hunyadi László: Csillagászati és általános természeti földrajz, Calibra Kiadó 1994 Horányi Gábor: Csillagászat, Calibra Kiadó 1996

2.3.4. TÉRKÉPEK KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Különösen a földrajzkönyvekben lenne elsődleges szerepe a térképeknek. Hold- vagy bolygótérképek1 tankönyveinkben, iskolai atlaszunkban alig találhatók. Hazai atlaszainkban a legrészletesebb holdtérkép az 1906-os Nagy Magyar Atlaszban jelent meg 2 azóta csak egyszerüsített vázlatok vagy az sem. Iskolai atlaszban részletesebb holdtérkép a Cartographia által 1978-ban kiadott középiskolai atlaszban látható – ez az atlasz azonban nem hazai piacra, hanem a vajdasági diákoknak készült! A legújabb kiadású (Cartographia) középiskolás földrajzi atlaszoban az égbolt térképe és a bolygók adatai, valamint a Hold kb. 3 cm átmérőkú rajza (feliratok, magyarázat nélkül) szerepelnek. A bővített világatlaszban ezen kívül szerepel a bolygók méretarányos rajza, melyen metszetben a belső szerkezetük is látható. A Hold esetében számmal megírva szerepelnek a magyar elnevezések, a hold rajzán pedig a leszáltt szondák nevei láthatók. Furcsa mód tehát a földrajzi atlasz készítői a Holdi névanyagot kevésbé fontosnak tartották ahhoz, hogy magára a Hold rajzára ráírják, az egyéb bolygóknak pedig a minden adatát és belső szerkezetét tartották fontosabbnak annál, mintsem földrajzi neveit feltüntessék (a fentiek természetesen fontosak, de nem egy térkép szempontjából - különösen, hogy a tankönyvekben is épp ilyen adatok szerepelnek, és térkép ott sincs). A Mars, a Hold, a Vénusz falitérképe (ELTE KAVÜCS) - kéziratként ill. az interneten

3. FELSŐFOKÚ OKTATÁS és kutatás 3.1. TÖRTÉNETE

3.1.1. A MÚLT A felsőoktatásban az űrkutatási témák oktatása először a csillagász képzéshez kapcsolódott. Az ELTE TTK-n 1966-ban indult a csillagász képzés és az első diplomákat 1968-ban osztották ki, és 1975-ben már a planetológia oktatása is megindult (Bérczi Szaniszló planetológia, 1975, Almár Iván kozmikus geodézia, 1979, csillagászat a légkörön túlról, 1982). Csillagászati tárgyak oktatása azonban korábban is folyt, a csillagászatnak egyetemünkön nagy hagyományai vannak 1755-1770: Obszervatórium 1770-1852: Csillagvizsgáló és Csillagászati Tanszék 1852-1870: Csillagászati Tanszék 1870-1904: Matematikai Földrajzi és Csillagászati Tanszék 1904-1911: Kozmográfiai Tanszék 1911-1913: Kozmográfiai Intézet 1913-1934: Kozmográfiai és Geofizikai Intézet 1934-1943: Csillagvizsgáló Intézet 1943-: Csillagászati Tanszék Már 1755-ben a nagyszombati egyetem épületében működött csillagvizsgáló obszervatórium. 1870-ben alakult meg a Mennyiségtani Földrajzi és Csillagászati Tanszék. 1934-ben vált önállóvá a Csillagászati Tanszék, mely azóta is ellátja a csillagászat egyetemi oktatását, és amely 1966-tól a csillagász szakért is felelős tanszék.

3.1.2. A JELEN Ma az űrtan iránt érdeklődők csak több egyetemen ill. szakon kaphatják meg az űrtan tárgykörébe tartozó tudásanyagot. 1 2

Kivehető színes csillagtérképpel is csak Tóth Eszter: Fizika IV könyve jelent meg A Hold látható felszíne 13

Az ELTE csillagász szak önálló 10 félévessé a 2000/2001 tanévtől vált (korábban csillagász szakot más szakkal párosítva lehetett elvégezni). Az új képzési rendszeben három fő oktatási modul, az Észlelő csillagászat, az Égi mechanika és a Csillagászat elemei megújult tematikával került bevezetésre (Forrás: Érdi Bálint) A hazai tudományegyetemek közül hosszú ideig csak a budapestinek volt csillagász képzése, de 1999-től már a Szegedi Tudományegyetemnek is van. Elhelyezkedés Frissen végzett csillagászok álláslehetőségei: - doktori ösztöndíjasként tovább lehet dolgozni az egyetemen vagy más magyarországi intézményekben - más magyarországi álláslehetőségek, pl. tanársegédi, tudományos ösztöndíjasi állások - külföldi doktori ösztöndíjak A tapasztalatok szerint a végzős csillagász hallgatóknak kb. a fele tud Magyarországon csillagászati kutatás területén elhelyezkedni. A külföldi lehetőségek tágabbak, kiaknázásuk nagymértékben függ az egyéni kezdeményezőkészségtől. Mivel a csillagász hallgatók sok matematikát, fizikát ill. informatikát is tanulnak csillagász diplomával ilyen szakterületen is el lehet helyezkedni (mint ezt már több példa is alátámasztotta) Planetológia: nincs álláslehetőség

3.1.3. A JÖVŐ (TERVEK) Kibontakozóban van a magyarországi felsőoktatásban az űrkutatás irányába történő képzés. Levelező tanfolyam már volt tanárok részére az 1995/1996-os tanévben, az ELTE TTK-n. Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgyat oktatnak a kollégák a különböző felsőoktatási intézményekben. Legtöbb ilyen témájú tantárgy az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén folyó képzésben van, ahol a különféle magyarországi űrkutató csoportok vezető kutatói tartanak kurzusokat (Almár Iván, Balázs Lajos, Fejes István, Érdi Bálint, Illés Erzsébet, Szegő Károly). Talán nincs már messze az az idő, amikor az Űrkutatás szakra, mint önálló szakra lehet majd jelentkezni az érettségizett diákoknak. Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgy oktatása folyik az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján. Ilyenek a térinformatikai tárgyak és az erőforráskutatások. A Föld körül keringő mesterséges holdak földi felszínről, felhőzetről, tengerekről mért adatanyagát a 60-as évek óta hasznosítja számos földi tudományág, például a meteorológia, az erőforráskutatás, a földtudományok, a mezőgazdaság és a környezetvédelem. A kapcsolódó tudományágak felsőoktatása ma már kiterjedten használja az űrfelvételeket és a számítógépes térinformatikát az adatföldolgozásban, kiértékelésben, térképezésben. Két budapesti egyetem az, ahol a FÖMI könnyebb elérhetősége miatt is, ezek a fölhasználások a legkiterjedtebbek. A Műegyetemen a Felsőgeodéziai ill. a Fotogrammetriai tanszéken van űrkutató csoport, az ELTE TTK-n pedig a Geofizika Tanszéken működő űrkutató csoport, a Térképtudományi Tanszék, a Természetföldrajzi Tanszék és a Geológiai Tanszékcsoport erőforrás-kutatói azok, akik űrfelvételek kiértékelésének oktatásában is részt vesznek. (Ahogy a csillagász képzést megalapozza a matematikai és fizikai tudás, úgy egy új, planetológus képzés tudásalapját is adhatná a jelenlegi geológus/földrajzos képzés. (HH)) A 25 magyar űrkutató csoportból 10 működik a hazai egyetemeken. Ezeknek fele a BME és az ELTE keretei között. Ma már -elvileg, szellemi kapacitás szintjén- meg vannak a feltételei annak, hogy ELTE-BME összefogásban egy űrkutatás-űrtechnológiák (űrtan) szak induljon meg a hazai felsőoktatásban. A szervezeti keretek is és az oktatást megalapozó tanszéki alegységek is együtt vannak ahhoz, hogy az űrkutatás felsőfokú oktatása - pl. az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportja keretein belül - meginduljon hazánkban. ([2] alapján)

3.2.1. ŰRKUTATÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORTOK EGYETEMEKEN BME Űrkutató Csoport Tanszék: Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék = Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Vezeti: Gschwindt András Kutatás/Fejlesztés: Az energia kezelése, tárolása és szétosztása műhold fedélzeten. Lineáris szabályzók és kapcsolóüzemű átalakítók áramköri és konstrukciós kérdései. SAR képek és MWR adatok együttes alkalmazása. Oktatás: Kutatás, melyben diákok órarendi tevékenység keretében is részt vehetnek: Műhold fedélzeti tápellátás témakörben lineáris és kapcsolóüzemű átalakítók áramköreinek tervezése. Napelem illesztése fedélzeti energiaellátó rendszerhez. A napelem maximális teljesítményű munkapontjának követése. Különleges környezeti követelmények figyelembevétele az alkatrészválasztásban és a tervezésben. Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. Satellite Broadcasting. Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása.

14

ELTE TTK Geofizika Tanszék Űrkutató Csoport Kapcsolódó tanszék: Geofizika Tanszék Vezeti: Ferencz Csaba sas2.elte.hu Kutatás: Felsőlégköri és magnetoszférabeli ELF-VLF hullámterjedés - Whistler; Műholdas távérzékelés - SAS2 műszer - Termésbecslés, légköri korrekció; Nap-Föld fizikai kapcsolatok - Mezôgazdasági és orvosbiológiai összefüggések Oktatás: Az űrtan alapjai óraszám: 1+2 kurzustípus: Speci Tartja: Ferencz Csaba ELTE TTK/ MTA Geonómia Biz. Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport =KAVÜCS Kapcsolódó tanszék: Általános Fizika Tanszék és Természetföldrajzi Tanszék Kapcsolódó egyéb szervezet: MTA Geonómiai Bizottság Planetológiai és Meteoritikai Albizottság (Hungarian Academy of Science, Geonomy Scientific Committe, Planetology and Meteoritics Subcommittee) Vezeti: Bérczi Szaniszló [email protected] Kutatás: Holdkőzetek, meteoritek, égitest-evolúció Holdkőzetek és meteorit vékonycsiszolatok kölcsönzése (NASA Lyndon B. Johnson Space Center: holdkőzetek; National Instiutute of Polar Research, japan: meteoritek). Égitestevolúcvió, összehasonlító anyagvizsgálat; Hunveyor egyetemi gyakorló űrszonda építése közösen más egyetemekkel, főiskolákkal: ennek műszereinek megépítése: a talaj hőmérsékletének mérése, fúrás a talaj anyagába (Diósy Tamás), s onnan minta kivétele, árok ásása, egyszerű spektroszkóp a kőzetek vagy a talaj visszavert színképének elemzésére (Roskó Farkas). (korábban a technika szakon), űrkutatás és geometria. Oktatás: Obszervációs csillagászaton belül Planetológia (csillagász szakosoknak). Tartják: Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Holdkőzetek, meteoritek. Speci II.-V. évfolyamokon vehető fel. Tartja: Bérczi Szaniszló A csoport Planetológiai Köre kutatás: összehasonlító planetológia, geomorfológia, bolygótan oktatása módszertan, bolygótérképezés, planetológiai nomenklatúra és magyarítása oktatás: Planetológia I-II. óraszám: 2+0 kurzustípus: Speci II.-V. évfolyamokon vehető fel. Tartják: Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos, Sik András, Hargitai Henrik, Simon Tamás Kiadványok: Kis Atlasz a Naprendszerről sorozat (eddig 5 rész: Holdkőzetek, Hunveyor, Bolygófelszínek, Bolygólégkörök, Szimmetria és Űrkutatás); térképek (A Hold, A Mars, A Vénusz térképe), oktatási anyagok (video, multimédia, internet). A Mars többnyelvű térképe a moszkvai MIIGAiK egyetemmel és több keletközép-európai országgal közösem készült; a Szép Magyar Térkép verseny dicséretében részesült. Miskolci Űrkutató Csoport Intézet: Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet Vezeti: Bárczy Pál [email protected] www.matschi.uni-miskolc.hu Kutatás: Univerzális Sokzónás Kristályító (UMC) fejlesztése (=Űrkemence) (1994-ben került ki vizsgálatra a NASA Marshall Space Flight Centerbe, Huntsville-be. Azóta a Nemzetközi Űrállomásra beépíthető változata is elkészült és tesztelés alatt áll. Kereskedelmi értékesítés is); Ejtőmodul fejlesztése nagyhőmérsékletű mikrogravitációs kísérletek céljára, Heusler kristályosítási kísérletek

3.2.2 TANSZÉKHEZ KÖTÖTT KUTATÁSOK (KUTATÓ VAGY TANÁRI SZAKOKON):

3.2.2.1. CSILLAGÁSZAT Tanszék: ELTE Csillagászat Tanszék Vezeti: Érdi Bálint Kutatás: Égi mechanika , Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika (asztrofizikai turbulencia, dinamóelmélet, MHD hullámok), A Galaktika szerkezeti és dinamikai vizsgálata, A csillagközi anyag fizikája (Felső-Cepheus-Cassiopeia terület csillagközi felhői, Infravörös hurkok, Indukált csillagkeletkezés), Csillaghalmazok flercsillagainak vizsgálata; kutatás az MTA Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumában Tanszék: ELTE Atomfizika Tanszék asztrofizika.elte.hu

15

Oktatás: Fizikus szak asztrofizika szakirány Tanszék: SZTE Fizikus Tanszékcsoport Kutatás: Változócsillagok fotometriai és spektroszkópiai vizsgálata, Csillaghalmazok, A Naprendszer kis égitestjei (kisbolygók, üstökösök) Vezeti: Szatmáry Károly Pécsi Tudományegyetem Csillagászati Külső Tanszéke, Baja = Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete

3.2.2.2. FÖLDTUDOMÁNYOK Tanszék: ELTE Kőzettan Geokémia Tanszék Kutatás: Meteoritkutatás (hazai meteoritek) Vezeti: Kubovics Imre Tanszék: ELTE Természetföldrajz Tanszék Kutatás: Összhasonlító planetológia Tanszékvezető: Gábris Gyula Lásd: ELTE Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport Tanszék: Debreceni Egyetem Ásványtani és Földtani Tanszéke Kutatás: Mikrometeorikek vizsgálata: - ATOMKI-val közösen Vezeti: Szöőr Gyula

3.2.2.3. GEODÉZIA Tanszék: BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Kutatásvezető: Ádám József [email protected] www.agt.bme.hu Kutatás: GPS navigáció

3.2.2.4. TECHNOLÓGIA, MŰSZEREK Tanszék: JPTE (PTE) TTK Informatika és Általános Technika Tanszéken, technika tanári szak Kutatás: A Hunveyor-2 űrszonda építése A kutatást vezeti: Hegyi Sándor Tanszék: Berzsenyi Dániel Főiskola, TTK, Technika Tanszék, technika tanári szak Kutatás: A Hunveyor-3 űrszonda építése A kutatást vezeti: Kovács Zsolt. Tanszék: Budapesti Műszaki Főiskola, székesfehérvári Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Számítógéptechnikai Intézet, Kutatás: A Hunveyor-4 űrszonda építése A kutatást vezeti: Hudoba György, Györök György

3.2.2.5. ŰRBIOLÓGIA Tanszék: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézet, Szeged E-mail: [email protected] http://www.szote.u-szeged.hu Vezeti: Dux László Kutatás: szívizom oxidatív stresszben kialakult adaptációja Tanszék: Semmelweis Egyetem 1.sz. Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor Laborvezető: Simon László. [email protected] Tanszék: Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport

16

Kutatás: ESA/PRODEX szervezésben részvétel az EXPOSE kísérlet előkészítésében. A világűr és az élet lehetősége tekintetében érdekes bolygók ultraibolya klímájának tanulmányozása. Ph. D. fokozat szerzése lehetséges. A kutatást vezeti: Rontó Györgyi [email protected] Tanszék: Szegedi Tudományegyetem ÁLtalános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvostani Tanszék (Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház) 6000, Kecskemét, Balaton u.17., Tel.: 76-483-393, Tel./Fax: 76-481-254 e-mail: [email protected], http://www.aeromed.hu

3.3. TANEGYSÉGEK, SZAKOK Űrtan :::::::ÉS CSILLAGÁSZAT!!!!!!!!!!!!::::::::::::: tárgykörébe tartozó tanegységek az ország egyetemein és főiskoláin ABC rendben, a doktori programokon meghirdetett kurzusok nélkül 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

A csillagászat története- csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, bármely szak, SZTE A Nap és a csillagok fizikája - fizikus-fizika tanár, DE , A nemzetközi légijog és világűrjog alapjai Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nemzetközi Jogi Intézet Általános csillagászat-csillagász, SZTE, Általános relativitáselmélet bármely szak, SZTE Asztrofizika - fizikus-fizika tanár, DE, csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, Asztrofizika űreszközökkel - fizikus-fizika tanár, DE, Az asztrofizika megfigyelési módszerei- fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE Asztrofotográfia- csillagász, ELTE, Az űrtan alapjai - geofizikus, ELTE, Bevezetés a csillagászatba - csillagász, ELTE // csillagász, SZTE // fizikus-fizika tanár, DE // bármely szak, SZTE Bevezetés az űrfizikába - fizikus-fizika tanár, DE, Bioasztronómia – csillagász ELTE Csill. műszertechnika- csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE, Csill. spektroszkópia- csillagász, ELTE, Csillagászat fizikus, SZTE, fizika tanár, SZTE, Csillagászati földrajz- geográfus, földrajz tanár, ELTE // geográfus, földrajz tanár, SZTE // földrajz tanár SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar // földrajz tanár, Eszterházy Károly Főiskola Csillagászati labor -csillagász, SZTE, Csillagászati megfigyelések, - csillagász, SZTE Csillagászati mitológia bármely szak, JPTE (PTE) Csillaglégkörök, Csillagszínképek - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE A csillagközi anyag fizikája - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE A csillagok szerkezete és fejlõdése - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE Égi mechanika- csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE, Élet az Univerzumban bármely szak, SZTE Észlelő csillagászat (planetológia) - csillagász, ELTE Extragalaktikus Asztrofizika I-II - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE Fantázia és valóság bármely szak, SZTE Galaktikus csillagászat- csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE, Holdkőzetek, meteoritek - geográfus, földrajz tanár, geológus, ELTE Hullámterjedés - műszaki informatika, villamosmérnök, BME, Informatika a csillagászatban - csillagász, SZTE, Kozmikus fizika- csillagász, ELTE, Kozmológia- csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE Mikrohullámú mérõrendszerek BME MHT Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása. BME MHT Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek. BME MHT Műholdmeteorológia - meteorológus, ELTE Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai. BME MHT

17

40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Nap-Föld relációk - geofizikus, ELTE, A Naprendszer fizikája - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE Nagyenergiás asztrofizika- fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. BME MHT Nukleáris- és részecske-asztrofizika - fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE Obszervációs csillagászat - csillagász, ELTE, Összehasonlító planetológia – csillagász, ELTE Planetológia - geográfus, földrajz tanár, bármely TTK szak ELTE (2 féléves: általános és regionális) // földrajz PTE (JPTE) // földrajz tanár, Eszterházy Károly Főiskola // Környezetmérnök, Soproni Egyetem MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetbe kihelyezett Földtudományi Intézete // geográfus, földrajz tanár, SZTE, Plazma-asztrofizika - fizikus-fizika tanár, DE, Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. BME MHT Satellite and Mobile Communications BME MHT Satellite Broadcasting, BME MHT Távérzékelés - építőmérnök, BME // geográfus, földrajz tanár, ELTE Újdonságok a csillagászatban bármely szak, SZTE Űranyagtechnológiák - technika tanár, PTE, Űrkutatás - geofizikus, ELTE, Űrkutatás és Gyakorlati alkalmazásai - híradástechnika, BME

3.3.1. CSILLAGÁSZ SZAKOK / SZAKIRÁNYOK ELTE TTK Csillagász szak 10 féléves képzés (levelezőn 6 félév) http://astro.elte.hu 1966 óta (önálló 2000 óta) Fizikai alaptárgyak, Matematikai alaptárgyak, Informatikai ismeretek Bevezetés a csillagászatba, A csillagászat története, Asztrofizika, Asztrofizika szigorlat, Égi mechanika, Galaktikus csillagászat, Kozmikus fizika, Kozmológia, :::::Obszervációs csillagászat (planetológia),:::::::: Csill. műszertechnika, Asztrofotográfia, Csill. spektroszkópia, Bioasztronómia, Összehasonlító planetológia, Nyári szakmai gyakorlat, :::::::::::::::::::::Észlelő csillagászat (planetológia):::::::: ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány Tanszék: ELTE Atomfizika Tanszék. szakirány 1997 óta. [email protected] Vez.: Frei Zsolt Szakosodási lehetőség fizikus szakosoknak. http://asztrofizika.elte.hu/Szakirany 7. félév: Csillaglégkörök, csillagszínképek. ea: Barcza Szabolcs, MTA Csillagászati Kutatóintézet A csillagok szerkezete és fejlõdése, elõadó: Nuspl János, MTA Csillagászati Kutatóintézet. Extragalaktikus asztrofizika, elõadó: Frei Zsolt, Atomfizika Tanszék. 8. félév: A Naprendszer fizikája, elõadó: Szegõ Kárloy, MTA KFKI RMKI. Kozmológia, elõadó: Marx György, Atomfizika Tanszék. Az asztrofizika megfigyelési módszerei, elõadó: Szabados László, MTA Csillagászati Kutatóintézet. Számítógépes modellezés, elõadó: Tóth Gábor, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. A csillagközi anyag fizikája, elõadó: Tóth Viktor, Csillagászat Tanszék, ajánlott spec. Extragalaktikus asztrofizika II., elõadó: Frei Zsolt, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. 9. félév Nukleáris- és részecske-asztrofizika, elõadók: Németh Judit, Elméleti Fizika Tanszék, és Patkós András, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. Nagyenergiás asztrofizika, elõadó: Bagoly Zsolt, Információtechnológia Labor., ajánlott spec. Hidrodinamikai és magnetohidrodinamikai modellezés, elõadó: Tóth Gábor, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec. SZTE TTK, Csillagász szak 10 féléves képzés http://www.jate.u-szeged.hu/obs 1999 óta Fizikai alaptárgyak, Matematikai alaptárgyak, Informatikai ismeretek Bevezetés a csillagászatba, Csillagászattörténet, Csillagászati megfigyelések, Csillagászati labor, Informatika a csillagászatban, Általános csillagászat, Asztrofizika, Égi mechanika, Galaktikus csillagászat, Kozmológia, Csill. műszertechnika, Csill. szeminárium, Nyári szakmai gyakorlat

18

3.3.2. FIZIKUS, FIZIKA TANÁR, GEOFIZIKUS SZAKOSOKNAK ELTE TTK Geofizikus szak Az űrtan alapjai óraszám: 1+2 kurzustípus: Speci Tartja: Ferencz Csaba Űrkutató csoport Nap-Föld relációk 2+0 Szőcs Huba IV-V. év Űrkutatás 4+0 Ferencz Csaba IV-V. év SZTE TTK, Fizikus szak "Csillagászat" IV. éves fizika tanár, fizikus 2+0 kötelező, Szatmáry Károly Debreceni Egyetem, fizika tanár és fizikus szakosoknak http://fenyi.sci.klte.hu/~ludmany/oktatas.html Asztrofizika - prof. Lovas István, Debreceni Egyetem, Elméleti Fizikai Tanszék (kötelezően vál.) Bevezetés a csillagászatba - Tóth László, Napfizikai Obszervatórium (tanárszakosonak kötelező) http://fenyi.sci.klte.hu/~toth/BevCsill/csill.html Bevezetés az űrfizikába - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.) Asztrofizika űreszközökkel - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.) A Nap és a csillagok fizikája - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.) Plazma-asztrofizika - Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.)

3.3.3. TECHNIKA SZAKOSOKNAK Pécsi Tudományegyetem TTK Informatika és Ált. Technika Tanszék, Technika tanár szak ŰRANYAGTECHNOLÓGIÁK 2+0 spec. Koll. Bérczi Szaniszló egy. doc. (ELTE)

3.3.4. FÖLDTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK (KUTATÓ ÉS TANÁRI) ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék, földrajz tanári/geográfus szak - KAVŰCS Planetológia I-II. óraszám: 2+0 típus: speci tartja: KAVUCS Planetológiai Csoport, Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos (1975 óta, eleinte Planetológia és Kozmopetrográfia címen). Felvehetik egyéb szakosok (pl. biológia) is Távérzékelés ::::::::::::::::::::::::: Csillagászati földrajz ::::::::::::::::::::::::: ELTE TTK KAVÜCS geológus, geográfus, földrajz tanár stb. szakok Holdkőzetek, meteoritek (1994 óta NASA holdkőzetek és NIPR japán meteoritek kőzetmikroszkópiai vizsgálatával) óraszám: 0+2 típus: speci tartja: Bérczi Szaniszló ELTE TTK Meteorológia Tanszék Műholdmeteorológia ::::::::::::::::::::::::::::: SZTE Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Földrajz tanár, geográfus "Csillagászati földrajz" I. évf. (Szatmáry Károly, Kísérleti Fizikai Tanszék)1+1 köt. Planetológia Típus: előadás Szak: Évfolyam: I-II-III-IV-V szabadon választható Oktató: Bérczi Szaniszló SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Földrajz Tanszék, földrajz tanár "Csillagászati földrajz" 2+1, kötelező, I. évf. (Szilassi Péter) JPTE TTK, Pécs, Természetföldrajz Tanszék Planetológia (spec.)- Dr. Nagyváradli L., Gyenizse P Eszterházy Károly Főiskola, földrajz tanári szak Csillagászati földrajz (gy+elm) ::::::::::::::::::::::::: Planetológia - szabadon választható :::::::::::::::::::::::: A Soproni Egyetem MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetbe kihelyezett Földtudományi Intézete Erdőmérnöki Kar, Környezetmérnöki szak, szakirányú képzésben, geokörnyezettudományi szakirány Planetológia :::::::::::::::::::::::::::::::

19

3.3.5. MŰSZAKI/INFORMATIKAI/HÍRKÖZLÉSI SZAKOSOKNAK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar BME Villamosmérnöki Szak, Műszaki Informatika Szak Hullámterjedés - Választható tárgy BME Építõmérnöki Kar, Fotogrammetriai Tanszék Távérzékelés - Winkler Gusztáv [email protected] BME Híradástechnika Tanszék Űrkutatás és Gyakorlati alkalmazásai Dr. Ferencz Csaba IV. és V. évf., választható, heti 4 ó.,5 kredit. [email protected] BME- Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék = Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Satellite Broadcasting, Gschwindt András (az Űrkutató Csoport vezetője), IV. és V. évf. választható, tárgy, heti 4 óra, 5 kredit). Önálló labor ( Spec.Lab) IV. és V. évesek Gschwindt András (Két féléves, heti 6 óra önálló munka, valamint diplomatervezésre V.évben, egy szemeszter, heti 24 órában. Jelenleg az Ûrkutató csoport az ESA/PRODEX szervezésben a Rosetta-programban dolgozik/dolgozott, fedélzeti tápellátás témában.) Mikrohullámú mérõrendszerek (rádiólokátorok, navigáció, távérzékelés) dr Seller Rudolf. egy féléves, heti 4 ó., 5 kredit Satellite and Mobile Communications dr Nagy Lajos és dr Gödör Éva heti 4 ó. , 5 kredit, V.évf Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek. dr.Szabó József t.mts, [email protected]; Szimler András t.smts, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai. dr.Szabó József t.mts, [email protected]; Szimler András t.smts, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. dr.Bánfalvi Antal t. [email protected]; dr.Szalai Sándor, KFKI RMKI, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. dr.Bánfalvi Antal t. [email protected]; dr.Szalai Sándor, KFKI RMKI, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása. dr.Bánfalvi Antal t. mts, [email protected]; dr.Gschwindt András [email protected]; dr.Szabó József [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő

3.3.6. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nemzetközi Jogi Intézet A nemzetközi légijog és világűrjog alapjai - Dr. Gál Gyula: (heti 2 ó, II. és III. évf).

3.3.7. ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI TÁRGYAK SZTE TTK, bármely szakosonak speciál kollégiumok: "Csillagászattörténet" 2+0 dr. Vinkó József "Bevezetés a csillagászatba I., II." 3+0 dr. Kiss László [email protected], és 2+0 dr. Szatmáry Károly [email protected] "Újdonságok a csillagászatban" 2+0 dr. Kiss László, dr. Szatmáry Károly "Általános relativitáselmélet" 2+0 dr. Gergely Árpád László "Élet az Univerzumban" 2+0 dr. Szatmáry Károly "Fantázia és valóság" 2+0 dr. Vinkó József JPTE TTK, Pécs Természetföldrajz Tanszék Csillagászati mitológia (művelts.) Dr. Nagyváradli L., Gyenizse P.

3.3.8. ORVOS/BIOLÓGUS SZAKOSOKNAK N.A.

20

"Élet az Univerzumban" SZTE - l. 3.4.7.:::::::::::::::::::::::::::::::

3. 4. DOKTORI KÉPZÉS Űrtudományi doktori képzés a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében kifejlesztett űrkemencéhez és a vele végezhető mikrogravitációs anyagvizsgálati programokhoz illeszkedik. Egyéb doktori programokon egyegy tanegység keretében lehet foglalkozni űrkutatással: • ELTE Földtudományi doktori iskola: Hiperspektrális távérzékelés - PhD kurzus földtudományi szakon • ELTE Részecskefizika, nagyenergiás magfizika, asztrofizika doktori iskola • SZTE TTK Fizika doktori iskola optika, csillagászat • Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet doktori programja • Debreceni Tudományegyetem geológus doktori programja

3.5. TANÁRKÉPZÉS (A tanároknak is felvehető tárgyak az előző fejezetben szerepelnek) Csillagász tanár szak (korábbi terv) Szak: ELTE TTK csillagász szak “Nem titkolt szándékunk a nem élettelen természettudománnyal foglalkozó tanárszakos hallgatók bevonása a csillagászati oktatásba. Számukra a ma a pedagógusoktól elvárt általános tájékozottság elérését teszi lehetővé a megújított ``Csillagászat elemei'' tárgyunk.” “Sok a csillagászatot érintő általános és középiskolai tantárgy van (környezetismeret, fizika, földrajz, technika, matematika, stb.). A tanulók érdeklődésének felkeltésére több ezer éve hatásos eszköz a csillagászati problémák felvetése. Felkészítést egy ilyen eszközzel élni tudó pedagógusi munkához a BsC szintü képzésünk adhat. Itt említjük meg, hogy a pedagógus hallgatók részére néhai Dr. Marik Miklós, aki a csillagász képzés folyamatos (1956-1997) korszerüsítésén oly eredményesen munkálkodott, ``Csillagász tanár'' szak indítását is tervezte.” (Forrás: Érdi Bálint, a szak internetes honlapján)

3.6. TANÁR TOVÁBBKÉPZÉS

3.6.1. FIZIKATANÁR TOVÁBBKÉPZÉS ELTE 1997 ELTE Általános Fizika Tanszék A világegyetem kialakulása és fejlődése (30 óra), felelős: Németh Judit egyetemi tanár SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék Csillagászat és Űrkutatás kurzusok

3.6.2. FÖLDRAJZTANÁR TOVÁBBKÉPZÉS 1993/4 MCSE A Földtajztanárok Egyletével közösen csillagászati továbbképzés szervezése földrajz tanároknak 2003 ELTE Összehasonlító planetológia alkalmazása a földrajzoktatásban (1 napos továbbképzés) Tartja: KAVŰCS Planetológiai Kör / Földrajztanárok Egylete

3.7. KIADVÁNYOK 3.7.1. FELSŐFOKÚ TANKÖNYVEK, JEGYZETEK, SEGÉDANYAGOK Egyetemi tankönyvek Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó, több kiadásban)

21

Egyetemi jegyzetek Almár Iván: Csillagászat a légkörön túlról J3-1451. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. • Balázs Lajos: A galaxisok dinamikája http://www.konkoly.hu/staff/balazs/ppframe.html • Bérczi Sz. 1978: Planetológia. J3-1154. Tankönyvkiadó, Budapest ELTE • Bérczi Sz. 1985: Anyagtechnológia l.- Anyagrendszertan. J3-1333. Tankönyvkiadó, Budapest ELTE • Cserepes László-Petrovay Kristóf: Kozmikus fizika http://astro.elte.hu/kepzes/kofih.html (ELTE) • Érdi Bálint: A Naprendszer dinamikája, ELTE Eötvös Kiadó 2001 • Érdi Bálint: Égi mechanika, ELTE jegyzet, Tankönyvkiadó 1989 • Érdi Bálint: Mesterséges holdak mozgása, ELTE jegyzet, Tankönyvkiadó 1989 • Ferencz Csaba: Elektromágneses hullámterjedés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. • Ferencz Csaba: Űrtan; az űrkutatás és gyakorlati alkalmazásai (előkészületben) • Gesztesi Albert: Csillagászati földrajz, ELTE TFK 1997 • Illés Erzsébet : Összehasonlító Planetológia, A Naprendszer bolygótestjeinek összeállása, A bolygótestek bemutatása http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html • Kun Mária-Tóth Gábor-Tóth L. Viktor: A csillagközi anyag fizikája http://astro.elte.hu/kepzes/csillanyagh.html (ELTE) • Lóki József: Távérzékelés, KLTE Debrecen 1996 • Lovas István: Asztrofizika, http://dtp.atomki.hu/HOME-PAGE/lectures/AFIZ.pdf • Mucsi László: Műholdas távérzékelés és digitális képfeldolgozás I., JATEPress Szeged 1995 • Rákóczi Ferenc: Planetáris meteorológia. (ELTE, 1993) • Szegő Károly: A Naprendszer fizikája http://www.rmki.kfki.hu/urfizika/ • Tóth L. Viktor-Kiss Csaba: A csillagászat elemei http://astro.elte.hu/kepzes/csillelh.html (ELTE) Segédanyagok a felsőoktatásban Az Űrhajózás. Gondolat Kiadó, 1957. Űrhajózási Lexikon Főszerk. Almár Iván, Zrínyi Kiadó, 1981 Almár Iván: Jövőnk és a világűr. Kossuth Kiadó, 1987. Almár Iván: Mi dolgunk a világűrben? Kozmosz Könyvek, 1988. • Almár Iván: A SETI szépsége, Kutatás Földön kívüli civilizációk után. Vincze Kiadó, 1999. SH Atlasz: Űrtan. Szerk.: Almár, Both, Horváth, Szabó, Springer Hungarica, 1996. Almár Iván, Horváth András: Újra a Marson. Springer, 1997 Geonómia a XXI század elején. (Szádeczky emlékkötet). Szerk.: Dudich Endre (előkészületben) • Bérczi Sz. és munkatársai: Kis Atlasz a Naprendszerről: (ELTE) (1) Holdkőzetekről, meteoritekről (2000) (2) Surveyor alapján megépített Hunveyor (2001) (3) Bolygótestek Atlasza (2001) (4) Bolygólégkörök Atlasza (2002) (5) Űrkutatás és geometria (2002) • A Mars többnyelvű térképe (ELTE) . Együttműködésben a MIIGAiK moszkvai egyetemmel, valamint Prágai Planetáriummal, Zágrábi Csillagdával, a krakkói Jagelló Egyetem Csillagdájával, A Zágrábi Egyetem Geológiai Tanszékével, a Varsói Egyetem Geológiai Tanszékével és a Nemzetközi Térképészeti Bizottsággal (ICA). • Meyer C. 1987: Holdkőzetek. NASA Cur. B.P.No.76. (ELTE, 1994) Ford. Bérczi Szaniszló (NASA kiadvány) • Filmek és CD-előadások a Naprendszer anyagairól. (ELTE TTK/ MTA Geonómia, KAVÜCS) • Illés Erzsébet: Planetofizikai Táblázatok I: Bolygók, II: Holdak, III: Bolygókat kutató szondák, IV: Geofizikai jelenségek a kérges bolygótesteken. (1992 óta folyamatosan frissített összeállítás) http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html

3.7.2. SZAKMAI SEGÉDANYAGOK • • • •

Csillagtérképek (general, variable star and meteor observer) (MCSE) Bebesi Zs. - Csák B. - Kiss L.: Változócsillagok fénygörbéi 1993-1997 (MCSE) Kiss László: Változócsillag fénygörbék 1988-1992 (MCSE) Mizser A. - Kiss L. - Fidrich R.: Változócsillag katalógus (MCSE)

22

3.7.3. SZAKMAI FOLYÓIRATOK Kifejezetten szakmai űrkutatási, csillagászati folyóirat jelenleg nincs. Ilyen tárgyban is közöl cikkeket: Természet Világa Élet és Tudomány Geodézia és Kartográfia Fizikai Szemle http://www.kfki.hu/fszemle/index.html http://sunserv.kfki.hu/fszemle/ (Meteor: lásd: ismeretterjesztés)

3.7.4. SZAKMAI ÉVKÖNYVEK Űrtevékenység Magyarországon (a Magyar Űrkutatási Iroda évi kiadványa angol és magyar nyelven) Asztronautikai Tájékoztató (a Magyar Asztronautikai Társaság évi kiadványa) Csillagászati Évkönyv 1952-1990 Gondolat Kiadó, 1990-től Magyar Csillagászati Egyesület

3.7.5. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ÉS SZAKDOLGOZATOK Az ELTE csillagász, fizikus (asztrofizika) és földrajz szakain, a Debreceni Egyetem fizika, fizikus és csillagász szakjain, a Szegedi Egyetem fizikus és csillagász szajkain. 3.7.6 Disszertációk

3.8. SZAKMAI TALÁLKOZÓK, SZEMINÁRIUMOK Országos Csillagászati Szeminárium hosszú hagyományra visszatekintő havi előadássorozat, melynek keretében neves hazai és külföldi kutatók ismertetik egy a csillagászat területéről vagy azzal rokon területekről vett kutatási téma jelenlegi helyzetét és saját idevágó új eredményeiket. [email protected] (havi 1-2 előadás) Planetológiai Szeminárium A MANT 19::::::….. és 1978-ban szervezett külön planetológiai szemináriumot. Azóta az 1972 óta évente, majd később kétévente megrendezett Ionoszféra és Magnetoszféra Szemináriumokon hangzanak el rendszeresen a planetológiai témájú előadások is. Planetológiai témák más szervezetek rendezvényein szintén elszórva a különféle földrajzi/geológiai konferenciákon kapnak helyet. Ionoszféra-Magnetoszféra szeminárium ”A hazai ûrfizikai kutató közösség 1972 óta rendszeresen találkozót rendez a fenti címmel. A rendezvények eleinte évente, késõbb kétévente történtek, idõnként kihagyásokkal. Első találkozó: Tihany, 1972. Ennek szervezői: ELTE Geofizika Tsz, Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, MTA Napfizikai Obszervatórium, MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, MTA Központi Fizikai Kutatóintézet, OMSZ Központi Légkörfizikai INtézet, MTA Csillagászati Kutatóintézet. Később a MANT rendezvényévé vált. Részvevők: kb. 40. Tematika: Címének megfelelően a felsőlégkör ionizált és semleges komponensével és a magnetoszférával, a Nap-Föld fizikai kapcsolatokkal, a Nap fizikájával kapcsolatos elméleti kutatások, de helyet kaptak kezdettől fogva az eszközépítés (műszer: hardver és szoftver), mérések végrehajtása és kiértékelése, mérések elemzése és a planetológia is. Terv: cikkek internetes elérése http://fenyi.sci.klte.hu/scostep. Jelenleg a http://fenyi.sci.klte.hu/~ludmany/ionmagnszem/ionmagnszem.html címen.

4. TANÓRÁN TÚLI OKTATÁS ALAP- ÉS KÖZÉPFOKON TANULÓKNAK + ISMERETTERJESZTÉS (public outreach) 4.1.1. SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT - Hungarian Astronautical Society) Az 1956-ban a TIT keretében megalakult Asztronautikai Egyesület utódegyesülete, amely a MTESZ-hez 19::::::::: ban korábban KASz (Központi Asztronautikai Szakosztály) néven került ………………………………………………………………………………………………………… ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: A nyolcvanas években alakult társadalmi szervezet, mely tevékenységét mint MTESZ Tagegyesület és Közhasznú Szervezet fejti ki. Tömöríti a magyar ûrkutatókat, az ûrtechnikát a mindennapi életben alkalmazókat, és azokat az érdeklõdõket, akiket ez a csúcstechnika és interdiszciplina "egyszerûen csak"

•

23

érdekel. Konferenciákat szervez az űrkutatók számára (Ionoszféra Magnetoszféra Szemináriumok, Földfelszíni mérések a Világűrből, Meteorológiai mérések a Világűrből, Planetológiai Szeminárium, Geodéziai:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::), magasszintű ismeretterjesztő előadásokat szervez, és nagy figyelmet fordít az űrkutatással kapcsolatos szakkifejezések magyar megfelelőjének a megkeresésére (17 nyelvű Űrszótár magyar kifejezéseit a MANT szakemberei fordították) Biztosítja az ûrtevékenység, és más csúcstechnikák utánpótlás keresését és utánpótlás gondozását. · Az ûrtan (mint interdiszciplina) segítségével oktatja a fizika, a földrajz, a csillagászat, a (repülõ- és ûr)orvostan, a biológia, a (világûr)jog, a repüléstechnika, a meteorológia, az anyag-tudományok alapjait, - elsõsorban ezek közös, átfedõ pontjait felhasználva, olyan összefüggésekben, melyek hazai oktatásból hiányoznak. · Pályázatai, vetélkedõi és táborak segítségével az ifjúsági munkában résztvevõ diákokat önálló gondolkodásra és csapatmunkára neveli. · Segíti a határainkon túl élõ magyar fiatalok természet-tudományos és mûszaki képzését· A MANT szakembereink segítségével biztosítja Magyarország képviseletét a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségben (IAF), és a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiában (IAA). · Ifjúsági Csoportunk legtehetségesebb tagjaival biztosítja Magyarország rendszeres képviseletét a különféle nemzetközi ifjúsági asztronautikai rendezvényeken: · NASA Nemzetközi Ûrtábor (USA) · EURISY Ifjúsági Ûrfórumok (Európa) · Nemzetközi Ûregyetemeken (ISU) · a The Planetary Society (USA) - amerikai Bolygókutató Társaság - különféle nemzetközi pályázatain, stb. - Ifjúsági Csoportja a kilencvenes évek óta szervezi középiskolások számára nyári iskoláját, Magyar Ifjúsági Ûrtábor néven. · A MANT sajtókapcsolatain keresztül népszerüsíti a magyar ûrtevékenységet, az ûrtechnika mindennapi alkalmazásait (meteorológia, gyógyszerkutatás, távérzékelés, navigáció, távközlés, stb.) Tagság: ~ 400, akik tevékenységüket hét Szakosztályban, hat Területi Csoportban és az Ifjúsági Csoportban fejtik ki. Kiadványai: Ionoszféra Magnetoszféra Szeminárium 1972 óta 23 szeminárium anyaga Planetológia Földfelszíni megfigyelések a Világűrből Geodézia ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Meteorológia:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: ::::::::::::::::::::::::::::: :::::::::::::::::::::::::::::: Űrkaleidoszkóp havonta 19 óta :::::::::::::::::::::::::::::. •

Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) (http://www.mcse.hu) Az egyesület 1946-ban alakult, majd az 1949-es megszűnés után 1989-ben alapították újra meg. Célja a magyarországi csillagászok (hivatásos és amatőr egyaránt) és a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, a csillagászat népszerűsítése, ismeretterjesztő anyagok kibocsátása, rendezvények szervezése. Havilapja a Meteor, évkönyve a Csillagászati Évkönyv. Budapesti csillagdája, a Polaris Csillagvizsgáló a diákok előtt is nyitva áll nyilvános bemutatókkal. Távcsöves találkozót szerveznek minden évben érdeklődőknek. Részei 15 szakcsoport, 16 helyi csoport és összesen 2000 tag (2002). Kutatás (ill. észlelések): Nap, Hold, bolygók, üstökösök, csillagfedések, meterok, változócsillagok, kettőscsillagok, mély-ég objektumok, CCD technika, szabadszemes jelenségek, csillagászattörténet, távcsőkészítés Kiadványai: Csillagászati Évkönyv 19.:::::::::::::::: tól évente Meteor havonta

•

Magyar Mars Society (alakulóban)

4.1.2. PLANETÁRIUMOK •

TIT Budapesti Planetárium www.planetarium.hu Igazgató: Horváth András Tevékenység: csillagászati műsorok különféle korosztályoknak Kutatás: lásd a kutatás fejezetben

•

Kecskeméti Planetárium http://www.c3.hu/~kecsplan

24

•

...

4.1.3. CSILLAGVIZSGÁLÓK (RENDSZERES NYITVA TARTÁSSAL) Bajai Bemutató Csillagvizsgáló 6500 Baja, Tóth Kálmán u. 19. Tel.: (79) 322-571 E-mail: [email protected] Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló 9707 Szombathely, Szent Imre herceg út 112. Tel.: (94) 312-535 Kiskunhalasi Városi Csillagvizsgáló 6400 Kiskunhalas, Kossuth út 43. Tel.: (77) 423-355 E-mail: [email protected] Miskolci Csillagvizsgáló 3534 Miskolc, Dorottya u. 1. Pécsi Planetárium és Bemutató Csillagvizsgáló 7625 Pécs, Szőlő u. 65. Tel.: (72) 315-772 Polaris Csillagvizsgáló (MCSE) 1037 Budapest, Laborc u. 2/c. Hollósy Tibor Tel.: (30) 365-8163 Szegedi Csillagvizsgáló (Kertész u.) 6720 Szeged, Dóm tér 9. Tel.: (62) 544-666, 544-668, 435-620 http://www.jate.u-szeged.hu/obs Szekszárdi Bemutató Csillagvizsgáló 7100 Szekszárd, Kálvária u. 1. Tel.: (74) 414-553 SZIF Csillagász Klub Bemutató Csillagvizsgálója 9026 Győr, Hédervári u. 3. Tel.: (96) 332-441 Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló 8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3. Tel.: (22) 314-456 http://telapo.kodolanyi.hu [email protected] Uránia Csillagvizsgáló (Gedőcz-tető; Gedőczi u. 36.) 3100 Salgótarján, Móricz Zs. u. 9. Tel.: (32) 310-391 TIT Tatabányai Bemutató Csillagvizsgáló 2800 Tatabánya, Széchenyi u. 20. TIT Uránia Csillagvizsgáló 1016 Budapest, Sánc u. 3/b. Tel.: (1) 386-9171

4.1.4. SZAKKÖRÖK •

• • • •

Középiskolák csillagászat szakkörei (pl. nemzetközi versenyeken nyertes diákokkal az Alternativ Közgazdasági Gimnázium csillagász szakköre http://supernova.akg.hu, vez. Sik András), Csillagászati szakkörökben az érdeklődőknek lehetősége nyílik megismerkedni az égbolttal. A planetológia azonban sokszor a tanórákhoz hasonlóan a szakkörön is háttérbe szorul. Ez a szakkörök rossz felépítéséből adódhat, másrészt abból, hogy a csillagészat szakköröket általában a fizika tanárok tartják és csak kisebb részben a földrajzosok. Emiatt a galaxisokkal, kvazárokkal, a Világegyetem születésével és természetesen a koordinátarendszerekkel, a Nap látszólagos mozgásával, a Szároszciklusról, stb... van szó órákon, de a planetológiát (mint igazi csemegét) azonban a végére tolják. Ennek lehet egyik oka, hogy maga a tanár is fél attól, hogy az érdeklődő diák különböző forrásokból többet tudhat nála.[7] Cserkészcsapatok csillagászati körei, MCSE budapesti és helyi szervezetei és ezek előadássorozatai (pl. a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban szakkör 15-19 éveseknek) MANT helyi szervezetei szakkörei (pl. Székesfehérvár) TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló szakköre (költségtérítéses, évi 1500 Ft)

4.1.5. IFJÚSÁGI TÁBOROK • •

Magyar Ifjúsági Űrtábor. A MANT 1994 óta évente szervez egyhetes nyári asztronautikai iskolát érdeklődő 13-19 éves fiatalok részére. Ezen szintén rendszeresen vesznek részt határon túli magyar kisebbségek képviseloi. Velük együtt a táborozók száma évi 40-80 fő. Az MCSE minden évben megszervezi középiskolásoknak meghirdetett ifjúsági táborát. Résztvevők száma: kb. 90 fő.

25

4.1.6. IFJÚSÁGI PROJEKTEK •

Gemma Űrmisszió Szimulátor http://bacsi.sopron.hu/gemma Levelezőlista: [email protected] Egy 2001 nyarán indult kezdeményezés alapján az űrkutatás iránt érdeklődő fiatalok egy csoportja űrmisszió szimulátor létrehozását és működtetését tűzte ki céljául. A szimulátor segítségével bárki számára lehetőség nyílik arra, hogy űrbéli küldetések és feladatok elvégzése során - kifejezetten csapatmunkában - ismerkedjen meg az űrutazások izgalmával.

4.1.7. IFJÚSÁGI PÁLYÁZATOK •

•

•

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT - Hungarian Astronautical Society) 1992 óta magyar partnere az International Space Camp-nek (Huntsville, Alabama, USA), ahova évente egy-egy középiskolás résztvevő fiút és lányt, valamint egy felnőtt kísérőt delegál a Társaság. A fenti célból, 1992 óta, évente rendez középiskolás esszé-pályázatot, melynek győztesei utazhatnak Huntsville-be. A nagy érdeklődés miatt a pályázatot pár éve az általános iskolák felso tagozatosaira (11-14 éves korosztály) is kiterjesztették. A pályázatokon rendszeresen indulnak a határon túli magyar lakta területek diákjai is, így azok regionális pályázatnak tekinthetok. A pályázatokon résztvevők száma szinte minden évben megközelíti a százat. 2003-ban a pályázat témája: Száz éves a repülés és az ûrrepülés. Korábbiak:pl. A jövő Apollói; Automaták vagy emberek a Marsra? A MANT a The Planetary Society magyarországi partnereként rendszeresen lebonyolítja az amerikai Bolygókutató Társaság által meghírdetett ifjúsági versenyek, vetélkedok nemzeti selejtezőit. Az utóbbi években a magyar fiatalok a legjobbak között szerepeltek Red Rover Goes to Mars versenyeknek mind a műszaki-tudományos (young scientists), mind pedig művészeti (art) vetélkedőin. Természet Világa cikkpályázatai dikákoknak 2003-ban: “Csillagnézõ” http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/

4.1.5. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK, KONFERENCIÁK, TALÁLKOZÓK • • • • • • • • • • • •

Űrnap (az űrkutatás napja) -a MÜI/MANT szervezésében évente. Szakmai előadások és kiállítás szervezése a magyar űrkutatásról, a szakmának és a nagyközönségnek, évente novemberben. Csillagászati hét/hónap - az MCSE szervezésében, évente. Előadásokkal, bemutatókkal, sajtókampánnyal. MANT Ifjúsági találkozó - a fiatal kutatók fóruma, a magyar űrkutatás helyzetének bemutatása TIT- MANT DATA Kossuth Klub előadások Szkeptikusok Találkozója, Székesfehérvár Planetáriumok előadásai Tanrenden kívüli csillagászati előadások általános és középiskoláknak (MCSE) Országos szabadtéri bemutatások fogyatkozások, bolygó oppozíciók, meteorraj maximumok, látványos üstökösök kapcsán (egy-egy rendezvény 6-10 városban került megrendezésre, országosan 2-5 ezer érdeklődőnek alkalmanként) (MCSE) Ismeretterjesztő csillagászati előadások keddenként a Polaris Csillagvizsgálóban, előadássorozatok (asztrobiológia, planetológia, “modern csillagászat”) (MCSE) Csillagászati szakkörök (MCSE) Speciális témájú találkozók (meteorok, változócsillagok, bolygók, üstökösök, regionális ismeretterjesztés) (MCSE) ....

4.2. KÖNYVEK (válogatás) • • • • •

Az Űrhajózás Gondolat Kiadó, 1957. Almár Iván: Jövőnk és a világűr. Kossuth Kiadó 1987. Almár Iván: Mi dolgunk a világűrben? Kozmosz könyvek, 1988. Almár Iván: A SETI szépsége. Kutatás Földön kívüli civilizűciók után. Vince Kiadó, 1999. Űrtan. SH Atlasz. Szerk.: Almár-Both-Horváth-Szabó. 1996. Springer Kiadó, Budapest (tankönyvként is használt)

26

• • • • • • • • • • • •

Űrhajózási Lexikon. Almár I., Horváth A. (szerk.) Zrinyi K. Budapest , 1985. Almár Iván, Horváth András: Újra a Marson. Springer, 1997. Bérczi Sz. 1991: Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest 50 éves a magyar űrkutatás Szerk.: Both Előd-Horváth András, Magyar Űrkutatási Iroda 1996 Ponori Thewrewk Aurél: Divina astronomia - Csillagászat Dante műveiben (MCSE) Mizser Attila: Amatőrcsillagászok kézikönyve (MCSE) Csaba György Gábor: A csillagász Hell Miksa írásaiból (MCSE) Keszthelyi Sándor-Sragner Márta: Napfogyatkozás és honfoglalás (MCSE) Bartha Lajos: Konkoly Thege Miklós emlékezete (MCSE) Bartha Lajos: Kulin György munkássága (MCSE) Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái (MCSE) Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei (MCSE)

4.3. ÍROTT SAJTÓ, FOLYÓIRATOK

4.3.1. ÉVES CSILAGÁSZATI ISMERETTERJESZŐ KIADVÁNYOK Meteor Csillagászati Évkönyv 1952-1990 Gondolat Kiadó, 1990-től Magyar Csillagászati Egyesület (évente 320 oldal)

4.3.2. HAVI CSILLAGÁSZATI KIADVÁNYOK Meteor (MCSE havonta 64 oldal)

4.3.3. TERMÉSZETTUDOMÁNYI, ŰRKUTATÁSI/CSILLAGÁSZATI CIKKEKET IS KÖZLŐ KIADVÁNYOK (RÉSZLETES BIBLIOGRÁFIÁJUK: SZATMÁRY KÁROLY: MAGYAR NYELVŰ ŰRKUTATÁSI IRODALOM ÉS INTERNETCÍMEK. TERMÉSZET VILÁGA 2001. ÉVI VILÁGŰR KÜLÖNSZÁMA ÉS FRISSÍTVE AZ INTERNETEN [3]) • • • •

Élet és Tudomány (http://www.eletestudomany.irisz.hu) (heti) Természet Világa (http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil) (havi) Természet Világa 2001. évi Világűr különszám Aeromagazin (http://www.aeromagazin.hu)

4.3.4. NYOMTATOTT KÉZIRATOS VAGY HÍRLEVELEK Űrkaleidoszkóp (a Magyar Asztronautikai Társaság havi körlevele) Tejútikalauz (ELTE Planetológiai Kör, jelenleg szünetel) TELAPO A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló / A MANT Székesfehérvári Csoportjának időszaki kiadványa http://telapo.kodolanyi.hu Főszerkesztő: Trupka Zoltán

4.4. ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK Csillagászati/űrkutatási: Rádiótávcső (Fiksz Rádió, kétheti, készíti: ELTE TTK Planetolgiai Kör/MCSE) Természettudományi, űrkutatási/csillagászati témákat is közöl Mindentudás Egyeteme (MTV, MR, Duna TV) Szonda (MR)

4.5. INTERNET • • • •

www.mcse.hu A MCSE honlapja MCSE Csilla: Általános csillagászati fórum, az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel, amit a tapasztaltabbak a listán megválaszolnak és a tagok egyéb “ügyes-bajos dolgainak megtárgyalására is szolgál”. origo.hu tudomány / világűr rovat szerk. Simon Tamás, Sik András urvilág.hu napi hírek az űrkutatás minden területéről. szerk. Szentpéteri László

27

• • • •

Planetofizikai Táblázatok, Összehasonlító planetológia (egyetemi kurzus részletes jegyzete), Planetológia-témájú cikkek http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html A Naprendszer bemutatása (http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer) A SZTE / JATE szerverén található összefoglaló anyag, készítője Varga Zoltán planetologia.elte.hu - az ELTE TTK Planetológiai Köre oldala letölthető cikkekkel, bolygótérképekke Ionoszféra-Magnetoszféra szeminárium A találkozók anyagait kezdetben a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, majd ennek jogutódja, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jelentette meg. A 23-tól kezdve pedig szeretnénk elektronikus formában közzétenni.” A site hazai űrkutató közösség tevékenységének keresztmetszetét nyújtja majd, magas (nem ismeretterjesztő) szintű, magyar nyelvű beszámolók formájában. Szerk: Ludmány András Anyagai a Scientific Committee On Solar-TErrestrial Physics (A Nap-Föld Fizika Tudományos Bizottsága) http://fenyi.sci.klte.hu/scostep oldalain elérhetők, jelenleg a http://fenyi.sci.klte.hu/~ludmany/ionmagnszem/ionmagnszem.html címen. (szerk: Ludmány András)

Egyetemi jegyzetek: az interneten (lásd 3.8) Oktatóanyagok az interneten (http://www.jate.u-szeged.hu/obs/oktatas/anyagok.html): Járdány Barna: Csillagászat a középiskolában Varga Zoltán: A Naprendszer bemutatása Szatmáry Károly: Cikkgyűjtemény Szakdolgozatok és TDK dolgozatok Szegeden (teljes anyagok is!)

4.6. EGYÉB MULTIMÉDIA • •

Oktatást segítő diasorozat (napfogyatkozás, Naprendszer) - MCSE Ismeretterjesztő CD-ROM - MCSE

28

FÜGGELÉK RÉSZLETES TANEGYSÉG LEÍRÁSOK KOZMIKUS GEODÉZIA (1978-1981) ELTE Csillagászati Tanszék Oktató: Almár Iván A speciál kollégium tematikája: A kozmikus geodézia célja, módszerei, eszközei és eredményei. A Magyarországon folyó kozmikus geodéziai kutatások áttekintése. :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

CSILLAGÁSZAT A LÉGKÖRÖN TÚLRÓL (1982-1990) ELTE Csillagászati Tanszék Oktató: Almár Iván A speciál kollégium tematikája: 1.) Bevezetés (történet, stratégia, adatbázisok, katalógusok) 2.) Röntgencsillagászat (észlelési eszközök és módszerek, kezdeti eredmények) 3.) Röntgen- és gammacsillagászat (jelenlegi holdak és jövő tervek) 4.) Ultraibolya és EUV csillagászat (történet, eredmények, tervek) 5.) Látható fény (HST, Hipparcos, további tervek) 6.) IR, mikrohullámú és rádiócsillagászat (programok és eredmények) A jegyzet 1990-ben jelent meg a Tankönyvkiadónál. ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

BEVEZETÉS AZ ASZTRONAUTIKÁBA (1991-1999) ELTE Csillagászati Tanszék Oktató: Almár Iván A speciál kollégium tematikája: 1.) Alapvető ismeretek (definíciók, felosztása és kapcsolata más tudományokkal, szervezetei és intézményei, adatbázisok) 2.) Asztronautika-történet (a rakéták története, a repülés gondolatának története, az asztronautika úttörői 1945 előtt, és a háború utáni években) 3.) A világűrbe jutás alapelvei (mozgásegyenletek, a V2 technikája, hajtóanyagok fajlagos tolóerő) 4.) Ballonok, repülőgépek, rakéták a légkörben és a légkörön túl végzett csillagászati kutatásokban 5.) Csillagászati holdak fejlesztésének alapelvei (a pálya megválasztásának szempontjai, a helyzetellenőrző és hűtő egységek követelményei, a tudományos program szempontjai) 6.) Asztrodinamika, pályák (az indítás problémái, az asztrodinamika alaptörvénye, átmeneti pályák, pályasík-változtatás) 7.) Pályamanőverek (hatásszféra, hintamanőverek) 8.) Az intersztelláris repülés (feltételei, a különféle meghajtások, megbízhatóság) :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

BIOASZTRONÓMIA 2001-TŐL ELTE Csillagászati Tanszék Oktató: Almár Iván A speciál kollégium tematikája 1.) A bioasztronómiai/asztrobiológiai program (mi az élet? Mi az intelligencia kapcsolata a tudattal? “Egyedül vagyunk?” vagy “Sokan vagyunk?” – paradoxon a 21. század elején.) 2.) Lakható zónák (az élet csillagászati feltételei, exobolygók jellemző tulajdonságai, “lakható zóna” a Tejútrendszerben) 3.) Élet keresése a Naprendszerben (az extremofilek, mi a különleges Földünk helyzetében? Űrkutatási életkeresési programok) 4.) Az élet lehetséges terjedése az Univerzumban (Panspermia, meteoritek, Fermi paradoxon és általánosításai, a találkozás veszélyei)

29

5.) SETI/CETI kutatások (alapelvek, történet, Drake formula, a jelenlegi programok és a jövő tervei a különféle szinképi tartományokban) 6.) A jövő problémái (a felfedezés lehetséges hatásai, megérthetjük-e az üzeneteket? Mit válaszoljunk? Robotok a Naprendszerben. A fénysebesség, mint korlát.) :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

F.1. PLANETOLÓGIA PLANETOLÓGIA ÉS KOZMOPETROGRÁFIA ELTE KAVŰCS Az Eötvös Egyetemen, a TTK Csillagászati Tanszékén 1975-ben indult meg a Planetológia (később Planetológia és Kozmopetrográfia) c. tantárgy oktatása Oktató: Bérczi Szaniszló 1. Bolygóerőterek, a bolygók környezete. Gravitációs erőtér. Mágneses erőtér. Bolygólégkörök kialakulása és fönnmaradásának feltételei. 2. A bolygótestek felszíne. Morfológia: a felszíni formák csoportosítása, fotogeológiai térképezése. Fizikai leírás és interpretáció különválasztása. Asztrogeológia. 3. Bolygótestek felszíni rétegtani térképezése. A sztratigráfia alapelvei. Asztrogeológiai kiterjesztésük égitestek felszínére. Kráterstatisztika. A Hold rétegsora. Kopernikuszi, Eratoszthenészi, Imbriumi, Nektári és Pre-Nektári Rendszer. 4. A kozmikus szondák által föltárt égitestek felszíne és sztratigráfiája. A Merkúr, a Mars és a Vénusz geológiája. A Jupiter Galilei féle holdjainak geológiája. 5. Anyagvizsgálatok a Naprendszerben. (Kozmopetrográfia I.) Meteoritek. Főbb típusaik. Kémiai és ásványos összetételük. Forráségitestjeik evolúciója. Színképük. Összevetésük a kisbolygók színképével. Meteoritek az Antarktiszról. Holdi és marsi meteoritek. 6. Holdkőzetek. (Kozmopetrográfia II.) A holdkőzetek kémiai és ásványos összetétele. Bazaltok, anortozitok. RFF-ek a holdkőzetekben. A holdkőzetek kialakulásának modellezése fázisdiagramokkal. 7. Holdkőzetek és holdfelszíni kőzettestek összehasonlítása. A Hold geokémiája és fejlődéstörténete. Földi és holdi bazaltok összehasonlítása. Az Apolló expedíciók mérései, a Hold belső szerkezete, a geofizika eredményei. 8. A földtest belső szerkezete. Nagy nyomáson bekövetkező ásványfázis-átalakulások. Germanát-analógia módszer. Gyémántpofás-satu-kísérletek eredményei. A földtest mélységi öveinek ásványszerkezetei. 9. Köpeny eredetű zárványok a föld felszíni kőzeteiben. Köpenyzárványok Kárpát-medencei bazaltokban. Kéreg-köpeny kapcsolatok. A RFF mennyiségének változása parciális olvadási folyamatokban. A szentbékkállai sorozat. RFF mérések holdi, marsi és akondrit kőzeteken. 10. A Naprendszer ásványos szerkezete, övei, kozmogeokémiája. (Kozmopetrográfia III.) A lehűlő szoláris köd gázaiból kicsapódó ásványok sorozata Lewis-Barshay és Larimer-Grossman modelljei szerint. Kettőskristályosodás a Naprendszerben. 11. Összefoglalás. Planetológia (Asztrogeológia) és kozmopetrográfia. Övesség a Naprendszerben, övesség a planetáris testek anyagában. Összehasonlító planetológia, ásvány kőzettan és kozmogeokémia. Tudományágunk szemléletformáló szerepe és visszahatása a földtudományokra. (forrás: az előadó) ÖSSZEHASONLÍTÓ PLANETOLÓGIA ELTE TTK Csillagászati Tanszék Spec. koll. 1997 óta minden második év második félévében Oktató: Illés Erzsébet (MTA Cillagászati Kut. Int.) ÖSSZEHASONLÍTÓ PLANETOLÓGIA (1997-től) ELTE CSILLAGÁSZATI TANSZÉK Oktató: Illés Erzsébet MTA Csillagászati Kut. Int. http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html Az előadássorozat célja, hogy a Naprendszer bolygótestjeivel kapcsolatos űrszondás megfigyelésekkel úgy ismertesse meg a hallgatókat, hogy logikai rendszerbe foglalja az irodalomban található eredményeket. Igyekszik egy-egy geofizikai jelenség kapcsán nemcsak példát mondani, hanem teljességre törekvően minden égitesten bemutatni a jelenséget, ahol azt megfigyelték, és rámutatni, hogy mi az oka, ha e jelenségek más-más égitesten megváltozott formában jelennek meg. Ezzel segítséget kíván adni az előadássorozat a hallgatónak ahhoz, hogy az irodalomban olvasott újabb eredményeket el tudja helyezni egy egységes Naprendszer-képbe. A speciális kollégium tematikája: l.) Bevezetés: Naprendszer képünk megváltozása az elmúlt 40 év folyamán.

30

Módszerek változása: Szondák bolygóközi térben (távérzékelés, in situ mérés). Labormérés (földi anyag más p, T-n ; más égitestekről visszahozott minták, meteoritok). Számítástechnika: szimulációk lehetősége nagyon nagyszámú, kiterjedt ponttal. Naprendszerről alkotott kép változása: a Naprendszer szerkezete KBO-k felfedezése után (földszerű, gáz, planetezimál testek) Legfontosabb új szempontok, amiket felismertek: véletlen szerepe, árapályfűtés, üvegházhatás, mágneses tér szerepe; 1 helyett 26 "kérges" égitest (mint egy laboratóriumban) Kuiper öv égitestjeinek, csillagok porkorongjának felfedezése 2.) Bolygótestek fejlődése akkréció után. Fűtés formái, források; hűlés módjai; Maximális fűtés mire volt elég: olvadtság, alak, cirkulációk 3.) Felszíneken mi milyen nyomot hagy? Becsapódásnyomok (milyenségét mi befolyásolja a különböző égitesteken). Fűtés. Hűlés. Fázisátmenet. 4.) Milyen fajta deformációk vannak jelen "kérges" égitesteken? Repedés; tágulás-nyom; kontrakciónyom; vegyes. Milyen geológiai aktivitás-nyom realizálódott bármikor is a különböző "kérges" égitestek felszínén? Vulkanizmus (jelen vagy valamikori) nyoma felszíneken.Szilikát, kén, jégvulkanizmus.Miért különbözőek Jup.-Szat./Ur.-Nept. rendszer holdjainak vulkáni formái? Miért hasonlóak Ur.-Nept. holdak/földtípusú bolygók vulkáni formái? 5.) Illó anyagok. Légkörök (semleges és ionizált összetevők). Folyadékszférák (folyómedrek, óceánok). Jégszférák (jégkérgek, poláris sapkák, gleccserek, regolitba zárt jég) 6.) Mágneses terek, magnetoszférák. Magnetoszférák alakja, mérete, szerkezete, működése (aurorák, SAR arc-ok, ENA, rádiósugárzás) 7.) Miben különbözik egy bolygó-test és egy hold-test fejlődése? (Milyen folyamatokon keresztül szól bele egy bolygó holdjának fejlődésébe?) 8.) A bolygórendszer és az óriásbolygók holdrendszereinek összehasonlítása 9.) A Naprendszer gyűrűinek összehasonlító áttekintése OBSZERVÁCIÓS CSILLAGÁSZAT I. (Planetológia) 2001-től indult ELTE CSILLAGÁSZ SZAK II. év első féléve, kötelező. Oktatók: Illés Erzsébet, Bérczi Szaniszló A Nap hatásai a Naprendszerben (A naptevékenység megnyilvánulásai. Napkorona, napszél. Flerek, koronatranziensek, gyors napszéláramok. A bolygóközi mágneses tér) A planetáris testek osztályozása és általános jellemzői (Osztályozásuk pálya, méret, ill. kémiai összetétel szerint. 9 főbolygó, 7 mellékbolygó v. óriáshold. Planetezimálok. Kőzetbolygók, jégbolygók, gázóriások. Pályaelemek és változásaik. Direkt ill retrográd keringésirány fogalma. Sziderikus és szinodikus keringésidők, fény- és fázisváltozások, albedó. Perturbációk, rezonanciák. Árapályerők, kötött forgás. Retrográd és szinkronpályán belüli holdak. Titius Bode szabály) A Naprendszer keletkezése (A kőzetek korának meghatározása; a Naprendszer kora. Nebuláris, befogási és katasztrófa-elméletek. Feszenkov és Jeans elméletei. A befogási és katasztrófa-elméletek kizárása az izotópgyakoriságok és más bolygórendszerek megfigyelése alapján. Kant és Laplace elméletei. A perdület-probléma; Alfvén és Hoyle elméletei. A mai elmélet: preszoláris köd, szupernóva-dúsítás, protoplanetáris akkréciós diszk (proplid). Proplid = szoláris köd. Mágneses fékeződés. A bolygóképződés fázisai: kondenzáció, agglomeráció, akkréció.) A bolygók létrejötte és fejlődésük főbb állomásai (A szoláris köd ásványsora: refraktorikusok, szilikátok, karbonátok, illók. A radiális kémiai gradiens értelmezése. Másodlagos kollapszusok: a holdrendszerek eredete. Aszteroida-öv, Kuiper-öv és Oort-felhő eredete. Lecsengő akkréció és az anomáliák eredete: Vénusz forgása, Hold kiszakadása a Földből. Intenzív bombázás + napszél -> külső rétegek parciális olvadása, differenciálódás. Magmaóceán? Belső radioaktív fűtés, vasmagok kialakulása, planetáris dinamók. A bolygóméret összefüggése a geológiai akrivitás csúcspontjának idejével. Vulkanizmus, lemeztektonika. Szukcesszív atmoszférák elmélete. Meteoritikus és atmoszferikus erózió. Kormeghatározás kráterszámlálásokkal.) Hold és Merkur (Általános jellemzők. Pályaelemek, árapályerők szerepe, kötött ill. rezonáns forgás. Meteorkráterek szerkezete: sánc, központi csúcs, törmeléktakaró, sugársávok, másodlagos gyűrűk stb. A kráterjellemzők függése a mérettől, a kortól, és a nehézkedéstől: több gödörkráter a Holdon, több közp. csúcs a Merkuron. Felföldek és medencék: Imbrium, Orientalis, Caloris stb. Vetődések és kaotikus tartományok a Merkuron. Holdkőzetek: anortozit, marebazalt. A Hold eredete az izotóparányok és az átlagsűrűség alapján: kiszakadás a Földből. A Hold szerkezete és

31

története: nagy becsapódások, lávaelöntések, lecsengő meteorbombázás. Holdtörténeti korszakok: prenektári, nektári, imbrium, stb. A Merkur szerkezete és története. Kiterjedt vasmag, mágneses tér, zsugorodás.) Vénusz (Általános jellemzők. A forgási periódus problémája. Légköre: összetétel, felszíni nyomás, üvegházhatás, felszíni hőmérséklet. A légkör rétegei. Hőmérsékletprofil, exoszferikus hőmérséklet fogalma. A troposzféra: felhőrétegek, kénsavciklus. A légkör dinamikája: szuperrotáció, feltételezett cirkuláció. Radartérképezés, felszíni alakzatok: felföldek, síkságok, pajzsvulkánok, ovoidok stb. Aphrodite Terra, Ishtar Terra, Alpha Regio stb. Szerkezete és fejlődése. Runaway üvegházhatás, a víz eltűnése.) Föld, mint bolygó; kozmikus hatások a Földre (A Föld szerkezete, története. Geodinamó, geomágneses tér. Eltérések a Vénusztól. Széndioxid őslégkör eltűnése a fotoszintézis hatására, CO2 megkötése karbonátokban. Az éghajlatváltozások és okaik: kontinensvándorlás, precessziós moduláció. Milankovics-Bacsák elmélet. Szoláris hatások az éghajlatra, a felsőlégkörre és a geomágneses térre. Kozmikus ill. vulkáni katasztrófák: geológiai korszakhatárok, nagy kihalások: perm/triász, kréta/tercier. Tunguzka-esemény.) Mars (Általános jellemzők. Légköre: összetétel, felszíni nyomás és hőmérséklet. A légkör rétegei, felhőfajták. Sarki sapkák, évszakos változások. A légkör dinamikája: porviharok. Felszíni alakzatok. Légköri erózió hatásai a kráterekre. ajzsvulkánok, Tharsis-fennsík, Olympus Mons, Valles Marineris. Hellas-medence. Marskőzetek: vasoxidok, vörös szín. Vízfolyások nyomai, talajjég. Szerkezete és fejlődésének problémája. Élet a Marson? Phobos és Deimos.) Gázóriások (A Jupiter és a Szaturnusz általános jellemzői. Mágneses terük. Légkörük megfigyelhető rétegei: ammónia, ammónium-hidroszulfid és víz felhők. Zónák és sávok, differenciális rotáció. Ciklonikus viharok, Nagy Vörös Folt. Feltételezett belső szerkezetük: elfajulás, fémes hidrogén, dinamómechanizmus. Kőzetmag? Az Uránusz és a Neptunusz általános jellemzői. Mágneses terük. Légkörük megfigyelhető rétegei; eltérések a Jupitertől és a Szaturnusztól. Ciklonikus viharok. Feltételezett belső szerkezetük, vízköpeny, kőzetmag?) A Jupiter rendszere (Galilei-holdak. Méreteik, pályájuk. Árapályerők jelentősége, kötött forgás. Jégbolygók jellegzetességei: a Callisto példája. A jég geológiájának sajátságai. Ganymedes: sávok és erdetük. Europa: jégóceán, rianások. Jégvulkanizmus az Europán. Élet az Europán? Io: kénvulkanizmus, paterák, plume-ok. Feltételezett szerkezett. Az Io légköre. Plazmatórusz az Io-pálya közelében. A Jupiter gyűrűje és kisebb holdjai.) Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz rendszerei (A Szaturnusz gyűrűje. Felfedezés, szerkezet. Cassini-osztás, más rések. Fátyolgyűrű, F gyűrű. Osztások, gyűrűhatárok és rezonanciák. A gyűrű vastagsága, alkatrészei, kora, eredete. Roche-határ fogalma. Holdak perturbáló hatásának szerepe a gyűrűben: rezonanciák és osztások, pásztorholdak. Sűrűséghullámok. Nemgravitációs hatások? A Titan jellemzői, légköre. Mimas, Thethys, Dione, Rhea. Phoebe mint befogott hold és a Iapetus albedó-kontrasztjának problémája. Koorbitális holdak. Az Uránusz és Neptunusz gyűrűi: eltérések a Szaturnuszétól. Kor és eredet kérdése. riton általános jellemzői. Retrográd pálya: befogásos eredet. Felszíni formák, albedókontraszt. Az Uránusz és Neptunusz egyéb holdjai.) Kisbolygók: aszteroidák, plutinók, Plutó (A kisbolygók felfedezésének története. Méretük, alakjuk, pályáik. Föld-szelő kisbolygók; jelentenek-e fenyegetést? Rezonanciák: Kirkwood-űrök, trójai csoport. Színképi osztályozásuk, kémiai összetételük. Pályacsaládok mint a darabolódás bizonyítéka. Az aszteroidaöv eredete. Jég-kisbolygók az aszteroidaövön túl. Chiron, Plutó-Charon rendszer, Kuiper-öv.) Üstökösök (Megjelenésük: mag, kóma, csóva. Ellencsóva, kettős csóva. Színképük: ioncsóva, porcsóva. A csóva iránya és a napszél. Pályájuk: periodikus és parabolikus üstökösök. Az üstökösmagok méretei, anyaga. A kóma és a csóva kialakulása. Nem-gravitációs perturbációk. Nevezetes üstökösök: Halley-üstökös, Encke-üstökös, Biela-üstökös, Schumacher-Levy üstökös. Az üstökösök eredete, Oort-felhő.) Meteorok és bolygóközi por (A meteorjelenség. Meteoroid, meteor, tűzgömb, bolida, meteorit. Sporadikus és rajmeteorok. A meteoroidok méreteloszlása. Meteorkráterek. Meteoritok osztályozása. Vasmeteoritok, vas-kő meteoritok, akondritok, kondritok. A kondrulák eredetének kérdése. Szenes kondritok. A meteoritok eredete: kometáris, aszteroidális, holdi, marsi meteoritok. Meteoritmezők az Antarktiszon. Tektitek. Meteorrajok és üstökösök kapcsolata. Főbb meteorrajok. Szerves anyagok meteoritokban, jobb- és balkezes aminosavak relatív gyakorisága. Pánspermia elmélete. Bolygóközi porszemcsékre ható erők: fénynyomás, gravitáció, Jarkovszkij-effektus. A porszemek véges élettartama, utánpótlásának eredete. Állatövi fény, ellenfény, infravörös ekliptikai háttér.) (forrás: az előadók)

32

Általános bolygótudomány (Planetológia I.) ELTE Természetföldrajzi Tanszék Geográfus és földrajz tanári szak – 2+0 óra Bérczi Sz - Illés E - Sik A - Kereszturi Á -Hargitai H - Simon T A tárgy célja, hogy az űrtudomány iránt érdeklődő kutató- és tanárszakos hallgatók számára rendszeres szemlélettel bemutassa a Naprendszer égitestjeinek sajátosságait, hogy szemléletmódot nyújtson a kozmikus környezetünkben való eligazodáshoz, továbbá hogy a résztvevők már elsajátított földtudományi ismereteiket a Földtől távoli planetáris felszínek megismerése során is alkalmazhassák. Óramenet: 1. Bevezetés. Tematika. A Naprendszer ásványos szerkezete, övei, kozmogeokémiája. A szoláris ködből kicsapódó ásványok sorozata. Övezetek a Naprendszerben. Kozmikus anyagfejlődés. 2. Közvetlen módszerek (I). Sztratigráfia, kozmopetrográfia, kormeghatározás, a Hold relatív és abszolút korbeosztása. 3. A bolygók környezete. Gravitációs erőtér. Mágneses erőtér. Bolygólégkörök kialakulása és fennmaradásának feltételei. 4. Az égitestek szerkezete. Belső energia és külső burok. Ár-apály erők és gravitációs hatások. A tektonikus folyamatok működése és felszínformálása. 5. Vulkáni folyamatok a Naprendszerben. Az aktivitás és a lávák típusai, az egyes égitestek vulkáni formakincse. 6. Külső erők. Aprózódás és mállás. Légköri folyamatok. A kozmikus erózió tényezői, hatásai, a kialakuló formák felépítése, típusai. Kráterborítottság – kormeghatározás. 7. Lejtős tömegmozgások. Kiváltó okok, folyamatok és formakincs. 8. A víz. Megjelenése, mennyisége és eloszlása az égitesteken, a víz felszínformálásának jelei (partvonalak, folyóvölgyek, üledékek). 9. Jegek a Naprendszerben. Rheológia, a jég előfordulási formái, a hozzá kapcsolódó formakincs elemei (repedések és mozgások). 10. A szél felszínformáló munkája. Légköri és felszíni feltételei, típusai és a kialakuló formák csoportjai. 11. Asztrobiológia. A Földön kívüli élet lehetőségei, feltételei, a kialakulásához nélkülözhetetlen környezeti tényezők a Naprendszerben. 12. Az űr társadalomföldrajza. Erőforrások, űr-energiaföldrajz, az űrközlekedés földrajza. Az űr politikai földrajza (jog). Űr-településföldrajz (űrbázisok telepítő tényezői). 13. Összegzés. Kozmikus hatások az égitestek alakulásában, az égitest-fejlődés útjai. Regionális bolygótudomány (Planetológia II.) ELTE Természetföldrajzi Tanszék Geográfus és földrajz tanári szak – 2+0 óra Bérczi Sz-Sik A-Kereszturi Á-Hargitai H A tárgy célja, hogy egységes képbe foglalva bemutassa a Naprendszer égitestjeiről rendelkezésre álló legfrissebb ismereteinket, segítve a földtudományi látásmód és ismeretanyag szélesítését. Egyes földi formák és folyamatok eltérő környezetben történő végigkövetése jó lehetőség arra, hogy azokat alaposabban, összefüggéseikben ismerjék és értsék meg a tanár- és kutatószakos hallgatók egyaránt. Továbbá kitekintve a Földről és bepillantva más bolygók felszíni viszonyai közé ökológiai szempontból is helyesebben értékelhető bolygónk sokszínűsége és dinamizmusa. Óramenet: 1. Bevezetés. Tematika. A planetológia története, módszerei és a felhasználható információk típusai. Az űrkutatási adatok típusai és Földre juttatása, adatfeldolgozás. Égitestek tematikus leírása, térképezése. 2. Bolygónk Holdja. Terra- és maretérszínek, a kráterformák sajátosságai, típusai. A holdi regolit anyagai. Földtávolság és változásai, földi hatások. 3. Meteoritek. Főbb típusaik, kémiai és ásványos összetételük, színképük. Összehasonlításuk a kisbolygók színképével. Meteoritek az Antarktiszról. 4. Közvetlen módszerek (II). Holdkőzetek és meteoritok vizsgálata mikroszkóppal. 5. Merkúr. Száraz kőzetvilág a Nap mellett. Magnetoszféra, a felszín fizikai tulajdonságai és formakincse. 6. A Vénusz pokla. Tektonika, az egykori vulkanizmus nyomai és formakincse, domborzat. A légkör és folyamatai, a vénuszi üvegház története. 7. A Mars mai képe I. A bolygó fejlődése. A belső erők működése. Az egykori lemeztektonika nyomai, más tektonikus folyamatok, vulkanizmus. A kulcsfontosságú víz. 8. A Mars mai képe II. A jég és a szél időszaka, a külső erők felszínformálása. Életlehetőségek a Marson. 9. Kisbolygók. Földsúrolók, kisbolygó-családok, Eros, Gaspra, Ida, Kuiper-objektumok. Az üstökösök és a bolygóközi por. 10. Gázóriások. Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Légköri tulajdonságok és modellek, mintázatok, felhőszintek és folyamatok.

33

11. A Galilei-holdak I. Europa. A jégkéreg formái, repedéshálózatok és káoszterületek. Folyékony óceán, az élet lehetőségei. Ganymedes. A felszín és ami alatta van. 12. A Galilei-holdak II. Io. Vulkáni folyamatok a Naprendszer legaktívabb égitestjén. Kén- és szilikátmagmák, kitörések és vulkáni hegyek. Callisto. Egy lépéssel lemaradva. 13. Külső Naprendszer. Az óriásbolygók gyűrűi és holdjai, Roche-határ. A holdak formacsoportjai, fejlettségük különbségei.

F.2. CSILLAGÁSZAT Csillagászat SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék, Szatmáry Károly 2+0, 8. félév Tematika: 1. A csillagászat történetének fontosabb eseményei. A csillagászat tagozódása, vizsgálati módszerei. A csillagászat és más szaktudományok kapcsolata. Az űrkutatás fejlődése, felhasználási területei. Internet és csillagászat. 2. Az éggömb. Csillagképek. Szférikus csillagászat. Égi koordináta-rendszerek (horizontális, egyenlítői, ekliptikai, galaktikai). 3. Átszámítás koordináta-rendszerek között. A Nap és a Hold mozgása az égen. 4. Az égitestek pályaelemei. Csillagászati időtartamok (nap, hónap, év). Csillagidő, középidő, világidő. Naptár, Julián Dátum. Földrajzi helymeghatározás, GPS. 5. Refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Pályaelem-változások és jégkorszakok. 6. Csillagászati távcsövek, műszerek. Fotometria, spektroszkópia. Detektorok, CCD. Obszervatóriumok, űrtávcsövek. 7. Égi mechanika. N-test probléma. Kéttestprobléma, bolygómozgás. Kepler-törvények. Háromtest probléma, librációs pontok. Átmeneti pályák. Égi mechanikai paradoxon. Műholdak. 8. A Naprendszer felépítése, fő jellemzôi. Bolygók, holdak, kisbolygók, meteorok, üstökösök, bolygóközi anyag. Kuiper-öv, Oort-felhő. 9. A bolygók tulajdonságai. Bolygókutatás űrszondákkal. Nemezis-elmélet. A Hold kialakulása, hatásai a Földre. Más bolygórendszerek felfedezése. 10. A Nap szerkezete, energiatermelése. Fúziós folyamatok. Naptevékenység és földi hatásai. Napállandó, napenergia hasznosítása. 11. Csillagok állapotjelzői, Hertzsprung-Russell diagram. Csillagfejlődés: kialakulás, élettartam, végállapotok. Magreakciók a csillagokban, kémiai elemek kialakulása. 12. Kettőscsillagok, változócsillagok (pulzáló, fedési, foltos, eruptív, kataklizmikus). Csillagközi anyag. Gáz-, por- és molekulafelhők. Csillaghalmazok. 13. A Tejútrendszer szerkezete. Galaxisok, galaxishalmazok. Színképvonalak vöröseltolódása, Hubble-törvény, távolságmeghatározás.A Világegyetem fejlődése, világmodellek, kozmológia. Gravitációs hullámok, gravitációs lencsék. Az általános relativitáselmélet csillagászati próbái. 14. A csillagászat oktatása. Tankönyvek, szemléltetési lehetőségek, Internet. Bevezetés a csillagászatba I. SzTE Kísérleti Fizikai Tanszék, http://www.jate.u-szeged.hu/obs 2 féléves tantárgy (heti 3+2, kollokvium) SzTE I. éves csillagász szakos hallgatók számára, más szakosoknak 3+0 speciális kollégium, Előadó: dr. Kiss László egyetemi adjunktus 1. félév: 1. A csillagászat kialakulása, kapcsolódása más tudományokhoz. Méret- és időskálák. Vizsgálati módszerek, szakirodalom. Ajánlott irodalom ismertetése. 2. A Naprendszer felfedezése, fő összetevők. Modern vizsgálatok: űrkutatás és földi műszerek. Keletkezéselméletek, a Naprendszer eredete. 3. A Nap legfontosabb jellemzői, szerkezete, energiatermelése. Mágneses terek a Naprendszerben, planetáris magnetoszférák. 4. Kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, a Föld-Hold rendszer, mint kettősbolygó, Mars. 5. Az.óriásbolygók belseje és légköre. Gyűrűrendszerek az óriásbolygók körül. 6. A Jupiter mini-naprendszere. Io, Europa, Ganymedes, Callisto. Külső holdrendszerek, jégholdak. 7. Kisbolygók vizsgálatai. 8. Üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag.

34

9. Az ütközések szerepe, Shoemaker-Levy9. Kihalások. Külső Naprendszer: Kuiper-öv, Oort-felhő. 10. Exobiológia, élet a Naprendszerben (Kru). 11. Bolygók más csillagok körül. 2. félév: 1. Az éggömb. Csillagképek. Szférikus csillagászat. 2. Égi koordináta-rendszerek (horizontális, egyenlítői, ekliptikai, galaktikai). 3. Átszámítás koordináta-rendszerek között. Az asztrometria alapjai. Hipparcos. 4. A Nap és a Hold mozgása az égen. Az asztrológia kritikája. Fogyatkozások és fedések. 5. Az égitestek pályaelemei. Csillagászati időtartamok (nap, hónap, év). Csillagidő, középidő, világidő. Pólusingadozás, egyenetlenségek a Föld forgásában. 6. Naptár, Julián Dátum. Földrajzi helymeghatározás, GPS. 7. Refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció. 8. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Csillagok sajátmozgása. 9. Pályaelem-változások és jégkorszakok. Milankovics-Bacsák elmélet. A Föld-típusú bolygók klimatikus változásai. 10. Égi mechanika. N-test probléma. Kéttestprobléma, bolygómozgás. Kepler-törvények. 11. Háromtest probléma, librációs pontok. A Trójai kisbolygók stabilitása. Átmeneti pályák. 12. Égi mechanikai paradoxon. Műholdak mozgása. Exobolygók pályái. Bevezetés a csillagászatba II. 2 féléves tantárgy (heti 2+2, kollokvium) SzTE II. éves csillagász szakos hallgatók számára, más szakosoknak 2+0 speciális kollégium, ÁMÉT, a félévek külön is teljesíthetők, számonkérés: K5, K3 is lehet Előadó: dr. Szatmáry Károly egyetemi docens SzTE Kísérleti Fizikai Tanszék, Béke-épület I.em. 42. Tel.: 544666 e-mail: [email protected], http://www.jate.u-szeged.hu/obs Gyakorlat: dr. Kiss László egyetemi adjunktus, Tel.: 54-4668 e-mail: [email protected], http://www.jate.u-szeged.hu/~klaci/bevez 3. félév: 1. Csillagászati távcsövek, műszerek. Optikai rendszerek, a távcsövek jellemzői, leképezési hibák. 2. Fotometria, spektroszkópia, asztrometria. Detektorok: szem, fotografikus, fotoelektromos, CCD. 3. Obszervatóriumok, űrtávcsövek (gamma, rtg., UV, IR). 4. Csillagok állapotjelzői (tömeg, sugár, felszíni hőmérséklet, luminozitás, abszolút és látszólagos fényesség, kémiai összetétel, kor, mágneses tér, forgási periódus, csillagszél) 5. A csillagok színképe (folytonos és vonalas színkép kialakulása). 6. Vogt-Russell tétel. Csillagmodellek. 7. Hertzsprung-Russell diagram. 8. Csillagfejlődés: kialakulás, élettartam, végállapotok. 9. Magreakciók a csillagokban, kémiai elemek kialakulása. 10. Kettőscsillagok, változócsillagok (pulzáló, fedési, foltos, eruptív, kataklizmikus). 11. A csillagok fényváltozásának elemzése. Spektrális jellemzők. 12. A Nap fizikája. 4. félév: 1. Csillagközi anyag. Gáz-, por- és molekulafelhők. Csillagképződés. 2. Csillaghalmazok (asszociációk, gömbhalmazok, nyílthalmazok). 3. A Tejútrendszer szerkezete (mag, korong, halo, korona, spirálkarok). 4. Galaxisok, galaxishalmazok. Aktív galaxismagok, kvazárok. 5. Kölcsönható galaxisok, galaxisok ütközése. 6. Színképvonalak vöröseltolódása, Hubble-törvény, távolságmeghatározás. 7. A forró Univerzum megfigyelési vonatkozásai (CMB háttérsugárzás, H-He arány). 8. A Világegyetem fejlődése, világmodellek, kozmológia. 9. Gravitációs hullámok (keletkezés, detektálás). 10. Gravitációs lencsék. A sötét anyag problémája. 11. Az általános relativitáselmélet csillagászati próbái. 12. Neutrínócsillagászat, neutrínódetektorok. BEVEZETÉS A CSILLAGÁSZATBA Debreceni Egyetem fizikatanár és fizikus szakos hallgatói számára, ea: Tóth László http://fenyi.sci.klte.hu/~toth/BevCsill/csill.html 0. Bevezetés

35

Az ember természethez való viszonya régen, és ma. A csillagászat kialakulása a mindennapi szükségletekből. Fő területei és sajátossága. Kapcsolata más tudományokkal. Jelentősége a mindennapi élet számára. 1. A csillagászati megfigyelések eszközei és módszerei Információ hordozók a csillagászatban. Fotonérzékelők: emberi szem, fotolemez, elektronsokszorozó, CCD; más hullámhosszak. Optikai távcsövek: működése, főbb paraméterei, fontosabb távcsőtipusok, lebcsehibák és korrigálásuk, különleges távcsövek. A színképelemzés és alkalmazásai. Rádiótávcsövek. Kísérleti csillagászat 2. Tájékozódás az égen A csillagászatban használt koordinátarendszerek. Az éggömb és fő pontjai (sarkok, zenit, nadír), fő körei (horizont, meridián, egyenlítő, ekliptika). Átszámítások koordináta-rendszerek között. A koordinátákat befolyásoló hatások (refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció). A csillagképek nemzetközi és magyar elnevezései. Nevezetes csillagképek. 3. A Nap és a Hold látszó mozgása az égbolton A Nap és a Hold különböző földrajzi szélességeken megfigyelhető napi, és éves látszó mozgása. Az évszakok. A holdfázisok. Fogyatkozások: a csomópontok, a Nap és a Hold látszó mérete, fogyatkozási határok, a fogyatkozás élménye régen és ma, a napfogyatkozás tudományos jelentősége. 4. Naptári rendszerek és időszámítás Idődefiníciók: inerciaidő, csillagidő, valódi szoláris idő, közép szoláris idő, időegyenlet, világidő, efemeris idő, atomidő, dinamikus idő, koordinált világidő. Julián dátum, helyi idő, zónaidő. A naptárprobléma. A naptár rövid rörténete (sumér, babiloni, zsidó, egyiptomi, kínai, indiai, maja, görög, mohamedán, julius, augustus, XIII Gergely). Történelmi és csillagászati évszámlálás. 5. A bolygók mozgása és égi mechanika A szabadszemmel látható bolygók jellegzetességei. Belső és külső bolygók. A Naprendszer felfedezése: Anaximandrosz, Arisztarkhosz, Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho, Kepler és törvényei, Galilei, Newton. A kéttest-probléma: Kepler-egyenlet, az elliptikus mozgás sebessége, efemerisszámítás, pályaszámítás, perturbációk. Háromtestprobléma és speciális megoldásai. A mesterséges égitestek mozgása, égimechanikai paradoxon, perturbációik, speciális műholdpályák (geoszinkron, napszinkron). Kozmikus navigáció. 6. A Naprendszer égitestjei A Naprendszer általános jellemzése. A földtípusú bolygók és holdjaik. A jupitertípusú bolygók és holdjaik, valamint a gyűrűrendszereik. Kisbolygók. Üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag. A naprendszer keletkezése.. 7. A Nap A Nap mint csillag, mint a Naprendszer középponti égitestje, valamint jelentősége a Föld számára. Felépítése és felszíni jelenségei. A naptevékenység és földi hatásai. 8. A csillagok A csillagok jellemzői: látszó és abszolút fényesség, tömeg, felületi hőmérséklet, színképosztályok, sugár, tengelyforgási periódus, mágneses tér, kémiai összetétel. A Herzsprung-Russell diagram (HRD). A csillagok fôbb típusai. Speciális csillagok: kettősök, fizikai és geometriai változók 9. A csillagok fizikájának alapjai A csillagok energiatermelése. A Vogt-Russell tétel. A HRD magyarázata. A csillagok kialakulása és fejlődése, mozgásuk a HRD-n. A kémiai elemek kialakulása. A csillagfejlődés végállapotai (fehér törpe, neutroncsillag, fekete lyuk). 10. A távolságmérés módszerei a csillagászatban Módszerek az egyre nagyobb távolságok meghatározására: Hold-parallaxis, bolygók és a Nap parallaxisa, Vénusz-átvonulások. Radarmérések. Csillagok parallaxisa. Színképi parallaxisok. Dinamikus parallaxis. A cepheidák periódus-fényesség összefüggése. I. típusú szupernnovák. Vöröseltolódás. 11. Csillagrendszerek A Tejútrendszer. A csillagközi anyag és eloszlása. Gázködök, csillaghalmazok. Extragalaxisok. A világegyetem szerkezete és fejlődése. 12. Űrkutatás A rakétaelv, az űreszközök mozgása. Az űreszközök alkalmazása a tudományban és a gyakorlati életben. Az emberes űrrepülések problémái. A legújabb eredmények és tervek. Az űrkutatás jelentősége a Naprendszer megismerésében, a legújabb eredmények. 13. Az élet lehetősége a világegyetemben A földi élet, az élet egyetlen ismert megnyilvánulása. Változó nézetek a földönkívüli életről az idők folyamán. A földönkívüli értelmes élet kutatása. Az élet lehetősége a Naprendszerben, és hatása a Föld fejlődésére. A kapcsolatfelvétel nehézségei. 14. A csillagászat rövid története Nagy egyéniségei: Hipparkhosz, Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho Brahe, Kepler, Galilei, Newton, Einstein, Hubble, Hale. Csillagászati intézetek Magyarországon. A magyar csillagászat története.

36

F.3. KOZMOPETROGRÁFIA HOLDKŐZETEK, METEORITEK ELTE TTK Ea: Bérczi Szaniszló 1994 óta a NASA holdkőzetek immáron az ötödik (2001) kölcsönzési periódusban vannak hazánkban. A NASA Planetáris Anyagok Kutató Laboratóriumában, a houstoni Johnson Űrközpontban még a 70-es években oktatási célokra állítottak össze ilyen minta-együtteseket A készlet 12 vékonycsiszolatot tartalmaz. Vizsgálatukkal keresztmetszetet kaphatunk a Hold legfontosabb kőzeteiről, e kőzetek kialakulási folyamatairól, de számos más területen is fölhasználhatjuk őket az egyetemi oktatásban és a kutatásban A NASA-készletben négy fontos anyagminta típus található: a terra kőzeteké, a mare bazaltoké, a breccsáké és a talajmintáké. A NASA holdkőzetek mellett a Japán Nemzeti Sarkkutató Intézet (NIPR) antarktiszi meteoritjai is az 1997-ben Kőzettan-geokémia Tanszéken megindult kurzus tananyagának részei. 1. A meteoritek fogalma, típusaik, jellemző ásványaik. Meteoritek Magyarországról és az Antarktiszról. Történelmi meteorithullások. 2. Kondritok és akondritok. A kőmeteoritek ásványai, a Rose-Prior-Urey/Craig-Wiik-Mason osztályozás, és ennek megfigyelhető jellemzői a NIPR gyűjtemény vékonycsiszolatain. Meteoritásványok kohászati ismeretek fényében. 3. A kondritok kétparaméteres rendszere. A Van Schmus-Wood táblázat petrológiai osztályai. A kondrumok szétfoszlása diffúzióval: megfigyelések a NIPR antarktiszi meteoritgyűjteményének vékonycsiszolatain. 4. A kondritok forráségitestjeinek termikus fejlődéstörténete. a) kezdeti esetleges vizes átalakulások, b) fölmelegedés és illóvesztés, c) széndiffúzió és vasredukció, d) szilikátdiffúzió, e) vasmegolvadás, f) szilikátok parciális kiolvadása: bazaltok. 5. Akondritok, kő-vas meteoritok. A kis égitestről származó bazaltoknak az égitest nagyságára utaló szöveti jellemzői. Forráségitestek azonosítási lehetősége kisbolygószínképek és meteoritszínképek összehasonlítása alapján. 6. A földi és a holdi bazaltok összehasonlítása. A holdkőzetek kémiai és ásványos összetétele. Mikroszkópi szövetszerekzetek tanulmányozása. Összevetésük a földi kőzetekével. A holdkőzetek kialakulásának modellezése fázisdiagramokkal. 7. Holdkőzetek és holdfelszíni kőzettestek összekapcsolása. A holdi vulkánosság története. A Hold geokémiája és fejlődéstörténete. Az Apolló expedíciók mérései, a holdi geofizika eredményei. 8. A marsi meteoritek tulajdonságai. Planetáris fejlődéstörténetek összehasonlítása. A marsi meteoritek eltérése az akondritoktól és a holdi meteoritektől. Négy égitest fejlődéstörténetének összehasonlítása: Kisbolygó, Hold, Mars, Föld. Övesség és barometrikus magasságformula a planetáris testek felszínéről származó kőzetsorozatok kémiai összetételén. 9. A Japán Antarktiszi Meteoritgyűjtemény. A japán meteoritgyűjtemény anyagának fölhasználása különféle jelenségek meteorit-sorozatokon történő bemutatására. Néhány példa: breccsásodás jellege, shock-hatások (pl. maskelynitesedés) a nagy tömegű égitestről érkező mintákon, diffúzió hatása, megjelenése pl. ureilitekben. 10. A Naprendszerben kialakult ásványi anyag-övezetek. A Naprendszer ásványtani térképe. Kozmogeokémia. Az öves kisbolygórendszer. A Naprendszer keletkezésének kémiai modelljei ( Lewis-Barshay, ill. Larimer-Grossman modell ásványsorozatai). 11. A program összefoglalása. Kozmopetrográfiai tanulmányok a NIPR Antarktiszi Meteoritgyűjteményén: a) a szülő égitestet ért hőhatások, b) és egyéb átalakító (pl. shock-metamorf) hatások a szöveteken. Átalakulás-anyagtérképek. 12. Távlatok: Naprendszer-kőzettan. (A bolygórendszer ásvány-övei más csillagok körül.) Űrkutatási módszerek a meteoritkutatásban. Övesség a Naprendszerben, övesség a planetáris testek anyagában. A kis-égitestek hőtörténetének általános jellemzői. Összehasonlító ásvány-kőzettan-kozmogeokémia. Tudományágunk szemléletformáló szerepe és visszahatása a földtudományokra. (forrás: az előadó)

F.4. MŰSZAKI TUDOMÁNYOK, MŰSZERÉPÍTÉS KFKI RMKI http://www.rmki.kfki.hu/kffo/ KFKI AEKI

37

http://www.kfki.hu/~aekihp/sklhome/index.html Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport Tanszéki konzulens: dr.Szabó József t.mts, V2/708, 463-2777, [email protected]; Szimler András t.smts, V2/708, 463-3491, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Téma : Energia kezelés, tárolás és szétosztás műholdfedélzeten. Lineáris és kapcsolóüzemű energia átalakítás áramköri és konstrukciós kérdései. Speciális környezeti követelmények. Modellezés, áramkör építés, mérés és tesztelés. Diplomaterv készítése lehetséges. Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport Tanszéki konzulens: Szimler András t.smts, V2/708, 463-3491, [email protected]; dr.Szabó József t.mts, V2/708, 463-2777, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Téma : Napelem illesztése műholdfedélzeti energiaellátó rendszerhez. Napelem maximális teljesítményű munkapontjának követése. Speciális környezeti követelmények. Modellezés, áramkör építés, mérés és tesztelés. Diplomaterv készítése lehetséges. Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport Tanszéki konzulens: dr.Bánfalvi Antal t. mts, V2/708, 463-2777, [email protected]; Ipari konzulens: dr.Szalai Sándor, KFKI RMKI, 392 2523, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Téma : Az Európai űrügynökség (ESA) Rosetta nevű programja üstökös kutatásra indul 2003 januárjában. Célja a Wirtanen üstökös és annak magjának közvetlen vizsgálata. A leszálló egység központi vezérlő számítógépét a KFKI RMKI-ban, a tápellátó rendszerét a BME MHT-én fejlesztették. A tápellátórendszer szolgálati információját a telemetrián keresztül továbbítja az ESA előírásainak megfelelően. A hallgató ismerkedjen meg az alkalmazott adatátviteli struktúrával és a leszállóegység tápellátó rendszerének szolgálati információs adatblokkjával. A hallgató feladata egy olyan "dekódoló" program készítése, amely a vett telemetria folyamból a tápellátó rendszer szolgálati információját szelektálja és annak tartalmát könnyen olvasható (esetenként grafikus) formában megjeleníti. A tápellátó rendszer szolgálati információjának "dekódolása" egy könnyen változtatható szöveges leíró fájl segítségével valósítandó meg. Az önálló laboratóriumi gyakorlat során a témában szerzett megfelelő jártasság esetén TDK dolgozat, diplomaterv készítése lehetséges. Angol nyelvismeret és C/C++ programozási ismeret szükséges. Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport Tanszéki konzulens: dr.Bánfalvi Antal t. mts, V2/708, 463-2777, [email protected]; Ipari konzulens: dr. Szalai Sándor, KFKI RMKI, 392 2523, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő Téma : A Francia űrügynökség (CNES) vezetésével Mars kutató program indul, amelynek célja a Mars felszínének egyidőben, többponton (4) való vizsgálata. A program neve NetLander, utalva az egyidejű négy leszállóegység méréseire. A KFKI RMKI a NetLander központi számítógép fejlesztési munkáiba kapcsolódott be. Ennek során ki kell fejleszteni a számítógép szimulátorát. A központi számítógép szimulátora segítségével történik az egyes műszerek fejlesztése és tesztelése, így ez párhuzamosan folyhat a tényleges számítógép fejlesztéssel. A hallgató ismerkedjen meg az alkalmazott vezérlési és telemetria adatátviteli struktúrákkal. A hallgató feladata egy olyan szerkesztő program készítése, amely egy könnyen változtatható szöveges leíró fájl segítségével lehetővé teszi a műszerek vezérlését megvalósító parancsok létrehozását és szerkesztését. Az önálló laboratóriumi gyakorlat során a témában szerzett megfelelő jártasság esetén TDK dolgozat, diplomaterv készítése lehetséges. Angol nyelvismeret és C/C++ programozási ismeret szükséges. Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport Tanszéki konzulens: dr.Bánfalvi Antal t. mts, V2/708, 463-2777, [email protected]; dr.Gschwindt András egy. adj., V2/658, 463-3238, [email protected]; dr.Szabó József t.mts, V2/708, 463-2777, [email protected]; Hallgatói keret: 1-2 fő

38

Téma : A műholdak telemetria renszereinek célja, az adatok megszerzésének lehetőségei. Korábbi űrmissziók telemetria rendszerének áttekintése, a tapasztalatok összegzése és módszer kidolgozása telemetria rendszer specifikálására. Az OSCAR-40 rádióamatőr műhold telemetria adatainak vétele a V/2 épület vevőállomásával. A fedélzeti energia kezelő rendszer állapotának monitorozása. A ROLAND üstökös szonda energia ellátó rendszer H/K adatainak feldolgozása. Diplomaterv készítése lehetséges. ŰRKEMENCE = Univerzális Sokzónás Kristályosító (UMC) Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet E-mail: [email protected] A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében Bárczy Pál professzor vezetésével készült el egy különleges berencezés: az űrkemece. Kezdetei az építésnek visszanyúlnak a 70-es évekre, amikor a magyarországi űrkutató helyek a magyar űrrepülés számára terveztek kísérleteket. A Miskolci Űrkemence 1994-ben került ki vizsgálatra a NASA Marshall Space Science Centerbe, Huntsvillebe. Azóta a Nemzetközi Űrállomásra beépíthető változata is elkészült és tesztelés alatt áll. A magyar űrkutatás oktatás egyik valódi célprogramja lehetne az, hogy tudományos és kísérleti munkákat tervezzenek a hallgatók és a kutatók az űrkemencére és ilyen témájú pályázatokat nyerjenek is meg, mert ezáltal biztosítható az űrkemence munkája, tevékenysége a Nemzetközi Űrállomáson. Ebben a formájában tehát a Miskolci Űrkemence a hazai űrkutatás oktatás egyik húzóműszere is lehet. (Forrás: BÉRCZI SZANISZLÓ: Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása hazánkban (2000). Természet Világa, Űrkutatás különszám.) HUNVEYOR gyakorló űrszonda ELTE Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport - KAVÜCS Speciálkoll. (Bérczi Szaniszló, Cech Vilmos, Hegyi Sándor, Földi Tivadar, Kovács Zsolt) 1997 őszén egy új oktatási formát kezdtünk el az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportnál. Az oktatást is segítő robotépítést kezdtük meg a Hunveyor gyakorló és kísérleti űrszondán. Ez nemcsak a technológiák és a (földi vagy planetáris) környezettudomány kapcsoltát testesíti meg műszerparkjával, autonóm rendszereivel, robotikájával, hanem segíti a technológiai és a környezeti áramok két fő folyamattípusának összekapcsolását, kölcsönhatásainak vizsgálatát, modellezését is. Azóta ELTE TTK Általános Technika Tanszéken (később az Általános Fizika Tanszékén) és a JPTE Informatika és Általános Technika Tanszéken (Hegyi Sándor) közösen fejlesztjük a Hunveyor űrszondát. 2000 tavaszán e munkába bekapcsolódott a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola is (Kovács Zsolt). 2000 őszén pedig elkezdték a munkát a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola székesfehérvári karán is (Györök György, Hudoba György). A Hunveyor gyakorló űrszonda a Surveyor 1/3-ados méretű változatának vázával épült, s ezért is neveztük el Hunveyornak (Hungarian University Surveyor) Eddigi munkáink során a Hunveyort építő egyetemi űrkutató csoportoknál egyszerű mérések műszerei készültek el először: a talaj hőmérsékletének mérése, egy fúrás a talaj anyagába (Diósy Tamás), s onnan minta kivétele, árok ásása, egyszerű spektroszkóp a kőzetek vagy a talaj visszavert színképének elemzésére (Roskó Farkas). E programunkhoz örömmel veszzük újabb egyetemi és főiskolai csoportok jelentkezését is. A Technológiák témakörhöz kapcsolódóan önálló tantárgyat is kapott az oktatásban az Űrtechnika a Technika főiskolai tanár szakon a Pécsi Tudományegyetemen. A tárgyat a TTK Informatika és Általános Technika Tanszékén oktatják, meghívott előadókkal. Éppen mert az űrkutatási munkát végző eszközök technológia centrikusak, a középfokú technika oktatás tanárait képző intézmények számára is vonzó terület az űrkutatás. S mivel már három technika tanári szakot oktató intézményben épül gyakorló űrszonda (ELTE, PTE, BDTF), várható, hogy ez a terület fokozatosan kiterjed a magyarországi felsőoktatásban, s az űrkutatás oktatás egyik fontos részét képezi majd, vonzóvá téve a területet a középiskolákban is, a technika tantárgyon keresztül. (forrás: az előadók)

ŰRANYAGTECHNOLÓGIÁK Pécsi Tudományegyetem TTK Informatika és Ált. Technika Tanszék 2+0 spec. Koll. Bérczi Szaniszló egy. doc. (ELTE) 1. A kozmikus környezet állapothatározóinak áttekintése: - alacsony nyomás, alacsony hőmérséklet, kis gravitáció, fényviszonyok, - és ezek figyelembe vétele ill. fölhasználása űrkutatási mérések és technológiai eszközök tervezésénél. 2. A technológiákat és a kozmikus környezeteket kölcsönhatásaiban összefoglaló Technológia - Környezet mátrix fölépítése. A mátrix egyik reprezentálása a gyakorló űrszonda mérő rendszereiben. A minimálűrszonda működési elve és modellje. 3. Példák a természetből autonóm biológiai rendszerekre, ezek néhány fő vonásának kiemelése és összehasonlítása a minimálűrszonda működési elvével és modelljével, a Hunveyorral. (mátrix alakú kölcsönhatási tárgyalásban).

39

4. A minimálűrszonda - a Hunveyor - legfontosabb alrendszereinek bemutatása: energetikai, kommunikációs és mérési alrendszerek. 5. Mérési technológiák részletes bemutatása és végigelemzése a Hunveyor kisérleti gyakorló minimálűrszondán. Bionikai párhuzamok és példák: a kamera-szem és a manipulátor robotkar. 6. Komplex anyagi rendszerek vizsgálata az áramlások és feszültségek mátrixsza tükrében. 7. Az űrkutatási technológiák néhány csoportja. Történeti áttekintés: a Hold kutatásának főbb állomásai és az Az Apolló expedíciók néhány fontos eredménye. 8. Az űrkutatási technológiák néhány csoportja. Történeti áttekintés: a Mars kutatásának főbb állomásai s néhány fontos technológia és eredmény a Viking, a Mars Pathfinder és a Mars Global Surveyor expedíciókból. 9. Égitestek szerkezetét vizsgáló mérő rendszerek: űrkutatási eredmények egy egy bolygó szerkezetének vizsgálata keretében. 10. Az űrtechnológiák anyagszerkezeti ismeretanyagának alapjai: anyagvizsgálatok hierarchiája: sugárzásos anyagvizsgálati szintektől a bolygófelszíni kőzettestek geológiai térképezéséig. Beszámoló (házi feladatok témái): 1) Természeti és technológiai folyamatok összekapcsolódásai, közös nyelven való leírása. 2) Egy kiválasztott űrtechnológia mérési vázlata. 3) Mátrix egy összetett rendszer (üzem, lakóház, stb.) természeti áramlások/technológiai rendszerek kölcsönhatásairól.

F.5. TÁVKÖZLÉS Hullámterjedés Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Szak, Műszaki Informatika Szak Előadó: Dr Ferencz Csaba Az űrkutatás, űrtevékenység és az ettől elválaszthatatlan globális hírközlés és informatika rendkívül gyors fejlődése következtében az elektromágneses térelmélet hullámterjedési része a reneszánszát éli. Mind az ismerete, mind az alkalmazása fontos. A kialakult helyzetben első lépésként e tárgy lehetővé kívánja tenni a más tárgyak keretében el nem érhető hullámterjedési ismeretek elsajátítását. A tantárgy a matematikai és fizikai előtanulmányokra épít.

F.6. ŰRKUTATÁS Űrkutatás és gyakorlati alkalmazásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Szak Előadó: dr. Ferencz Csaba Tematika: Űrkutatás története Történeti visszatekintés a Kozmosz vizsgálatára és a rakétahajtásra; anomáliák. Az űrkutatás értelme. Rakéták A rakéta meghatározása és mozgása A rakéta hajtómű működésének alapjai A különféle rakétahajtóművek Különféle rakéták és felépítésük Űrrendszerek Kutató rendszerek Szolgáltató rendszerek Felmerülő problémák Űreszközök Alapelvek Mérés és adatátvitel Fedélzeti műszerek közvetlen (in situ) mérésekhez A kozmikus környezet vizsgálata Az űreszköz helye tulajdonságainak kihasználása Átmeneti méréstípusok Gravitációs tér mérések Magnetométerek Az elektromágneses hullámok terjedésén alapuló mérések és alkalmazásaik áttekintése A terjedő elektromágneses hullám Az elektromágneses teljes spektrum

40

Mérésfelosztás hullámjellemző szerint Faraday rotáció - Űrtávközlés Az űrhírközlés fajtái A műholdas távközlési út tervezése alapjai Műholdas globális mobil rendszerek - Helymeghatározás A kozmikus helymeghatározás módjai A Doppler-effektus és helymeghatározási alkalmazása Globális műholdas navigációs rendszerek - Távérzékelés Távérzékelési típusok és módszerek Távérzékelési alapösszefüggések Távérzékelési modell példák - Globális változások A globális válság természete Kitekintés

F.7. ASZTROBIOLÓGIA "Élet az Univerzumban" speciális kollégium tematikája 2002/2003. 1. félév SZEGED SZTE TTK Speciális kollégium (heti 2 óra előadás) a SZTE bármely szakos hallgatói számára (általánosan művelő) Hely, idő: Szeged, Dóm tér 9. I. emelet, Budó-terem, szerda 18-1940 Előadó: Dr. Szatmáry Károly egyetemi docens SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék, Béke-épület I.em.42. tel. 54-4666 e-mail: [email protected] http://www.jate.u-szeged.hu/obs Az utóbbi években egyre többet tudunk a földi élet kialakulásáról és fejlődéséről, az ezeket befolyásoló csillagászati vonatkozásokról, kozmikus feltételekről. Az űrszondák segítségével a többi égitesten is kutatunk az élet nyomai után. Száz feletti a más csillagoknál felfedezett bolygók száma. Vajon lehet-e rajtuk élet? Rádiótávcsövekkel keressük az esetleges idegen civilizációk üzeneteit. Tematika: 1. Élet a Naprendszerben - A Naprendszer felépítése, fő jellemzői. Bolygók, holdak, kisbolygók, meteorok, üstökösök, bolygóközi anyag. Kuiper-öv, Oort-felhő. - A bolygók tulajdonságai. Bolygókutatás űrszondákkal. - Az élet kialakulása a Földön. Az éghajlat változásai, Milankovics-elmélet.Gaia. - A Hold kialakulása, szerepe a földi élet fejlődésében. - Kisbolygók, üstökösök becsapódásai, kihalások, Nemezis-elmélet. Pánspermia-elmélet. - A Nap, a naptevékenység és földi hatásai. A napenergia hasznosítása. 2. Az élet kialakulásának kozmikus feltételei - A bolygók pályájának mérete, alakja, helyzete, ezek változásai. - A bolygó mérete, tömege, gravitáció erőssége, forgása, légköre és mágneses tere. - Az élet lehetőségei a Marson, a nagy holdakon. Az árapály szerepe. 3. Az élet lehetőségei más csillagoknál - Csillagok állapotjelzői. Csillagfejlődés: kialakulás, élettartam, végállapotok. - Magreakciók a csillagokban, kémiai elemek kialakulása. - Bolygók felfedezésének módszerei, eredményei. 4. A csillagközi anyag, gáz-, por- és molekulafelhők. - Bonyolult szerves molekulák kimutatásának módszerei. 5. Idegen civilizációk keresése. - Rádiótávcsöves programok, SETI. - A földi üzenetek. - A Drake-egyenlet, milyen valószínűséggel vannak a közelben értelmes lények? - A civilizációk űrbéli terjeszkedése. - A galaktikus körülmények szerepe. - Az UFO probléma. - Az idegen élet a sci-fi irodalomban és filmekben.

41

F.8. ASZTROFIZIKA Az asztrofizika megfigyelési módszerei ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány A kurzus azokat az eszközöket és módszereket ismerteti, amelyek segítségével meg lehet határozni az asztrofizika tárgykörébe tartozó információkat. 1. Csillagászati megfigyelési módszerek a modern asztrofizika kialakulása elõtt. 2-3. Az égitestek állapothatározói és az azokról információt közvetítõ fizikai hatások áttekintése. 4. Az asztrofizikai méréseket torzító tényezõk kiküszöbölése, mérésredukció. 5. Optikai távcsövek. 6. Optikai detektorok - fotometria, interferometria, polarimetria. 7. Optikai detektorok - spektroszkópia. 8. Rádiócsillagászat. 9. Infravörös csillagászat. 10. UV-, röntgen- és gamma-csillagászat. 11. A Hubble Space Telescope és eddigi eredményei. 12. A MACHO, EROS, TYCHO stb. projektek, továbbá az elõkészületben levõ földi és keringõ megfigyelõ eszközök várható szerepe. Kozmológia ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány A kozmológia, "az Univerzum fizikája" a világegyetem egészének kialakulásával, fejlõdésével foglalkozik. Az elõadás bemutatja a kozmológia geometriai (általános relativitáselméleti) alapjait, a részecskefizikával összefonódó fizikai kozmológiát, valamint az Univerzum termodinamikai történetét. Kitér az elmélet legújabb fejleményeire (pl. infláció), legfontosabb megoldatlan problémáira (pl. galaxisképzõdés), és az Univerzum jövõjére vonatkozó elképzelésekre is. 1. Nemrelativisztikus kozmológia. Kozmológiai elv, a homogén Univerzum instabilitása. 2. Kozmikus távolságskálák. Hubble-törvény. 3. Kritikus tömeg. Tapasztalt tömegsûrûség. Az Univerzum kora. 4. Az általános relativitás alapfogalmainak rövid áttekintése. Relativisztikus térgörbület. Nyilt és zárt Univerzum. 5. A horizont-probléma. Az univerzum izotrópiája, anizotrópiája, kauzalítás-paradoxon. 6. A finomhangolás problémája. Inflációs világmodell. 7. A korai forró, sugárzás által dominált Univerzum. A termodinamikai egyensúly beállási ideje. 8. Kvarkanyag. Nukleonizáció. Az elsõ másodperc. 9. Az elsõ három perc: nukleoszintézis. 10. Az elsõ egymillió év. Átmenet a nemrelativisztikus gáz-dominált állapotba. 11. Galaxiskeletkezés. A sötét anyag problémája. 12. A neutrínók kozmológiai szerepe. 13. Késõi Univerzum: "Nagy Fagy" vagy "Nagy Zutty"? 14. Az Univerzum entrópiája. A Naprendszer fizikája ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány Az elõadás a bolygóközi anyag legfontosabb alkotórésze, a plazma különbözõ fajtáit és a bennük végbemenõ fizikai folyamatokat ismerteti, valamint kitér a Föld magnetoszférájának részletes vizsgálatára. 1. Bevezetes. Ûrmissziók a Naprendszer kutatására, ezek célja. Az ûrfizika tárgya. A Naprendszer kialakulása. 2. A híg plazmák. A Naprendszerbeli plazmák eredete: a Nap, a szilárd testek, a csillagközi tér. 3. A plazmafizika alapjai I. A Maxwell-Vlaszov egyenletek; a dielektromos tenzor és a diszperziós relációk, a plazma diszperziós függvény, legalapvetõbb hullámok. 4. A híg plazma MHD leirása. Az MHD egyenletek, a kinetikus és az MHD leírás kapcsolata. A mágneses tér befagyása, MHD hullámok. 5. Szakadási felületek es osztályozásuk. A Rankine-Hugoniot relációk. 6. A Napszél. Jellemzése, modellek a gyorsulásáról, plazmastrukturák a napszélben. 7. Akadályok a napszélben: osztályozásuk. A bolygók atmoszférája és ionoszférája; a bolygók mágneses tere. Üstökösök a napszélben. 8. Tesztrészecske közelítés. Adiabatikus invariánsok. Részecskegyorsítás lökéshullámokon. 9. A Föld magnetoszférájának részletes szerkezete. Az atmoszféra és ionoszféra, a földi mágneses tér. 10. A plazmafizika alapjai II. A mágneses plazmák kinetikus elmélete lineáris közelítésben. Hullámok. 11. Instabilitások elmélete. A kvázilineáris közelítés. A nyalábinstabilitás. 12. Pick-up folyamatok. Pick-up folyamatok üstökösök körül, a kozmikus sugárzás anomális komponense.

42

13. Nemlineáris közelítés. A Korteweg-de-Vries egyenlet. Szolitonok. 14. A háromdimenziós helioszféra. A közeli csillagközi tér. Csillagközi anyag a Naprendszerben. Az extragalaktikus asztrofizika ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány A tantárgy a Galaxis, illetve az extragalaxisok szerkezetét, valamint kinematikai-dinamikai felépítését tekinti át. Foglalkozik továbbá ezeknek a megfigyelhetõ jelenségeknek a fizikai hátterével, valamint az egyes galaxisok kisebb-nagyobb csoportosulásaival. Tárgyalja az Univerzum nagyskálás szerkezetét, kutatásának legújabb eredményeit. 1. A csillagok térbeli eloszlásának fõbb jellemzõi. A csillagok mozgása: Sebességellipszoid, kinematikai csoportok. 2. A Nap mozgása, Local Standard of Rest (LSR). A Galaxis rotációja, Oort-féle konstansok. 3. A neutrális hidrogén térbeli eloszlása és mozgása. A Galaxis szerkezetének statisztikus modellje: LiouvilleBoltzmann egyenlet. 4. Tömegsûrüség a Nap környezetében, az Oort-féle határ. A Galaxis gravitációs erõtere. 5. A Galaxis tömegmodellje. A csillagok pályája a Galaxisban: epiciklikus mozgás, általános mozgás. 6. Irreguláris erõk hatása: relaxációs idõ, orbitális diffúzió. A Galaxis alrendszerei: csillaghalmazok, populációk. 7. A Galaxis centrális vidéke. A Galaxis fejlõdése, az 'elemek kora'. 8. Az extragalaxisok osztályozása. A spirálgalaxisok szerkezete, spirálkarok. 9. A Lin-féle sûrûséghullám elmélet. A spirálkarok mágneses, iletve sztochasztikus magyarázata. 10. Elliptikus galaxisok szerkezete. Irreguláris és pekuliáris galaxisok. 11. A galaxisok centrális vidéke, aktivitási formák. A Lokális Csoport. 12. Galaxishalmazok. Az extragalaktikus távolságskála. 13. Kölcsönható galaxisok. A 'rejtett tömeg' problémája. 14. A galaxisok kialakulása. A galaxisok fejlõdése. A csillagok szerkezete és fejlõdése ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány Az Univerzum látható anyagának döntõ része csillagok formájában jelenik meg. Az elõadás bemutatja a csillagok fizikájának alapelveit, az egyensúlyban levõ csillagok szerkezetét, és a csillagok különbözõ tartományaiban végbemenõ folyamatokat. Ezután a nemegyensúlyi folyamatok, majd a szupernova-robbanás fizikájának tárgyalása következik. Végül a csillagfejlõdés speciális végállapotainak (fehér törpe, neutroncsillag) tárgyalására kerül sor. 1. Alapegyenletek. Az opacitás és az állapotegyenlet problémája. Határfeltételek. Numerikus megoldási technikák. 2. Analítikus eszközök: politróp gázgömbök, Eddington-modell, homológia. Alkalmazások. 3. A csillagok stabilitása. Termikus (vagy szekuláris) instabilitás. Alkalmazások. 4. Dinamikai instabilitások: a dinamikai módusok adiabatikus, diffúziv es vibrációs stabilitása. Helio- és aszteroszeizmológia. Kappa-mechanizmus, pulzáló változócsillagok. 5. Egyensúlyi szekvenciák. Az alapegyenletek megoldásának egzisztenciája és unicitása. Eddington-féle luminozitási határ. 6. Konvekcióelmélet. Keveredésihossz-elmélet, statisztikai elméletek, numerikus kisérletek. 7. Dinamóelmélet alapjai. Coriolis-erõ hatása a turbulenciára. Differenciális rotáció okai, modelljei. 8. A csillagszél elméleti alapjai. Hajtási mechanizmusok. Napszél, Of- és Be-csillagok. Wolf-Rayet csillagok és vörös óriások szelének problémája. 9. Akkréció. Szférikus akkréció és észlelhetõ jelei. Akkréciós korongok. 10. Kontrakció és kollapszus. Homolog leírás, numerikus modellek. Protosztelláris fejlõdés ill. Pre-SN fejlõdés részletei. 11. Fehér törpék szerkezete. Diffúziv egyensúly és fehér törpe-szinképek. Az elfajult elektrongáz állapotegyenlete. 12. Neutro ncsillagok szerkezete. A neutrongáz állapotegyenletének problémája. Csillaglégkörök, csillagszínképek ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány Csillagászati, asztrofizikai ismereteink döntõ részben a csillagokból érkezõ fény vizsgálatán alapulnak. Az elõadás e fény keletkezésének különbözõ mechanizmusait, a spektrum analízisének módszereit, és az ezáltal a csillagok fizikai viszonyairól nyerhetõ információkat ismerteti. 1. Atom spektroszkópia, plazma spektroszkópia. Csillagászati spektroszkópia: kiterjedt, optikailag vastag, illetve vékony közegek színképe. Empírikus osztályozás, fizikai paraméterek szerinti osztályozás. Emissziós,

43

abszorpciós színkép. Fotoszféra, kromoszféra, korona, csillagközi gáz és por. Galaxisok és kvazárok színképe. Rádió, infravörös, optikai, ultraibolya, röntgen, gamma színképek. 2. A hidrogénszerû ionok színképe, durva, finom, hiperfinom szerkezet. A héliumszerû ionok színképe. Kvantummechanikai módszerek a kételektron színképek tárgyalására. 3. A 21 cm-es sugárzás kvantummechanikai tárgyalása (Breit operátor, Fermi kontaktintegrál), analógiák egyéb ionokkal. 4-5. Atomszínképek, molekulaszínképek, atomfürtök színképe. Kvantummechanikai módszerek ezek tárgyalására. 6. A színképvonalak intenzitása (rezonancia vonalak, dipól átmenetek, tiltott vonalak). 7-8. A színképvonalak profilja: kiszélesedése, plazmafizikai eredetû hullámhossz-eltolódások. Lineáris és kvadratikus Stark és Zeeman effektus, a diamágneses Coulomb probléma, utalások ez utóbbi kapcsán a kvantumkáoszra. 9-11. Kvantitatív spektrálanalízis a csillagászatban. Kozmikus elemgyakoriságok és egyéb asztrofizikai paraméterek meghatározása az égitestek színképébõl. Galaxisok színképének szintetizálása. 12-13. Hidrodinamikai kérdések a csillaglégkörök modellezésében: makro és mikroturbulencia, nemlineáris jelenségek, lökéshullámok. Ezek tükrözõdése a színképben. 14. Aktuális kérdések csillagászati színképek értelmezésében, a csillaglégkörök modellezésében. A csillagközi anyag fizikája speciális elõadás ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány A csillagközi anyag és a benne végbemenõ fizikai folyamatok lényeges szerepet játszanak a csillagok és a bolygórendszerek kialakulásában. Az elõadás a csillagközi anyag különbözõ fajtáit (semleges és ionizált gázok, csillagközi por), észlelésük módszereit, majd a csillagkeletkezés különbözõ elméleteit ismerteti. 1. A csillagközi anyag (CSKA) megjelenési formái és eloszlása. CSKA a Tejútrendszerben, extragalaktikus CSKA. 2. Sugárzási folyamatok a CSKA-ban. Csillagközi termikus elektronok folytonos emissziója és abszorbciója, szóródás szabad elektronokon. 3. Optikai emissziós és rekombinációs vonalak. HII zónák keletkezése. Strömgren gömbök. 4. Rádiósugárzás I. Áramlási egyenlet. Csillagközi molekulák rádió és infravörös emissziója. 5. Rádiósugárzás II. A CO molekula rádió sugárzása. Az NH3 "hõmérõ". Csillagközi mézerek. 6. A csillagközi por I.: UV, optikai és infravörös tulajdonságok. Szórt fény. Polarizáció és mágneses tér. 7. A csillagközi por II.: Por-modellek, fejlõdés. Porszemcsék életciklusa. Por lökéshullámfrontokban. 8. Kémiai folyamatok a CSKA-ban. Molekulaképzõdés és disszociáció. Fémtartalom változása. 9. A csillagközi anyag termodinamikája. 3 komponensû CSKA. Hûtési és fûtési tényezõk. 10. Instabilitások a CSKA-ban: Jeans, Parker, Raileigh-Taylor, Kelvin-Helmholz. 11. A csillagkeletkezés alapjai I.: analitikus megfontolások. Alapegyenletek, viriál elmélet. 12. A csillagkeletkezés alapjai II.: numerikus szimulációk. Fragmentáció, ambipolár difúzió. 13. Lökéshullámok a csillagközi anyagban I. Típusok, és analitikus tárgyalásuk. 14. Lökéshullámok a csillagközi anyagban II. Csillagközi felhõ - front ütközés modellek. Nukleáris- és részecske-asztrofizika speciális elõadás ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány Az Univerzum különbözõ tartományaiban sok olyan fizikai folyamat megy végbe, amelyeket csak a mag- és részecskefizika módszereivel lehet vizsgálni. Az elõadás tartalmazza a szükséges részecskefizikai ismereteket is, összekapcsolva asztrofizikai alkalmazásaikkal. Kitér a standard kozmológiai modell és a legújabb részecskefizikai elméletek összefonódásával felmerült kérdésekre (pl. infláció) is. 1-2. A standard modell áttekintése. Spontán szimmetriasértés. A kvantumterek nagy egyesítése (GUT). A proton instabilítása. 3. A szuperszimmetrikus térelmélet apalvetõ tulajdonságai. A legkönnyebb szuperszimmetrikus partner kísérleti kutatása. 4. A Planck skála részecskefizikája. A húrelmélet alapjai. 5-6. Kvantumterek véges hõmérsékletû viselkedése. Az elektrogyenge plazma. A kvark-gluon plazma. A hõmérséklet irányította fázisátalakulások és kozmológiai maradványaik megfigyelése. 7-8. A gyenge kölcsönhatás asztrofizikai szempontból alapvetõ folyamatai. A neutrinók tulajdonságai és kozmológiai szerepük. 9-10. A sûrû magashõmérsékletû maganyag állapotegyenlete, a kvark-gluon plazma kialakulása neutroncsillagokban. 11. Magfizikai elemszintézis magashõmérsékletû plazmában. 12-13. A könnyû elemek primordiális szintézise. A nehéz elemek szintézise a szupernova-fejlõdésben.

44

Nagyenergiás asztrofizika speciális elõadás ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány Az elõadás a nagyenergiás folyamatok elméletével, azok asztrofizikai alkalmazásaival és detektálási módszereivel foglalkozik. A pulzárok, a neutroncsillagok és a fehér törpék fizikájára a röntgen- és gammacsillagászat eredményei fényében világít rá. 1. A Nap röntgen- és részecskesugárzása. A röntgen- és gammacsillagászat eszközei (mûholdak, detektorok). 2-3. Neutroncsillagok tömege, sugara és belsõ szerkezete. Nukleáris állapotegyenletek. 4. Neutroncsillagok hûlése. Szuperfolyékonyság és vortex (örvényfonal) dinamika. A vezetõképesség és a mágneses tér evolúciója. 5. Fehér törpék. A Chandrasekhar határ. Fehér törpék hûlése. Mágneses fehér törpék. 6-7. Rádiópulzárok. A pulzusok alakja, lassulás, ``glitch''-ek. Emissziós modellek, mágneses tér megfigyelések. Távolságmérés, a pulzárok térbeli eloszlása. Kettõs pulzárok megfigyelése. Tömeg meghatározása. Gravitációs sugárzás kettõs rendszerben. Millisecundumos pulzárok. 8-9. Akkréciós modellek. Sugárzási transzportegyenletek. Szférikus akkréció. Diszk és nyaláb kialakulása. Geometriai effektusok, comptonizáció, emissziós spektrumok. 10-11. Akkréció fehér törpékre és neutroncsillagokra. Röntgen pulzárok. Kis- és nagytömegû röntgen kettõsök. Evolúciós utak. Röntgen tranziensek (burstok) kialakulása. Kváziperiódikus oszcillációk, kataklizmikus változók. Röntgen kettõsök optikai megfigyelései. 12. Galaxisok és galaxishalmazok röntgensugárzása. Vonalas- és kontinuumspektrumok. Emissziós mechanizmusok és geometriák. Kompakt röntgenforrások, korreláció a rádió és optikai megfigyelésekkel. A Zeldovics-Szunyajev effektus. Az extragalaktikus röntgenháttér. 13. Galaktikus és extragalaktikus gamma sugárzás. A Galaxis 511 keV-es sugárzása. Vonalas spektrumok. Gamma-kitörések, lágy gamma ismétlõ források. Pulzárok nagyenergiás gamma sugárzása. Extragalaktikus gamma források. 14. Kozmikus sugárzás, részecskezáporok. Detektálási technikák. A nagyenergiás spektrum alakja, töréspontok. Kozmikus sugárzás modellek.

F.9. ÁLLAMVIZSGA TÉTELSOR ELTE FIZIKA SZAK Asztrofizika szakirány, Az államvizsga tematikája: 1. Csillagok szerkezete, stabilitása, dinamikai instabilitások. Konvekcióelmélet. 2. Fúziós folyamatok a csillagokban. 3. Egyensúlyok a csillag légkörében. 4. Csillagszínképek kiértékelése. 5. A csillagok fejlődése. Szupernova robbanás. 6. Neutroncsillagok szerkezete. 7. Csillagközi anyag, sugárzási folyamatok. A csillagközi por. Kémiai folyamatok. 8. A csillagok keletkezése. 9. A galaxisok gravitációs erőtere, tömegmodellje. Csillagmozgás a galaxisokban. 10. Extragalaxisok, osztályozásuk, eloszlásuk, nagyskálás szerkezet. Kölcsönható galaxisok. 11. Az általános relativitáselmélet alapjai. Gravitációs hullámok. 12. Fekete lyukak, topológikus objektumok (húrok, domének). 13. Nyílt és zárt Univerzum. A kozmikus háttérsugárzás. Inflációs világmodell. 14. A korai forró Univerzum. Kvarkanyag, nukleoszintézis, barionszám-többlet. A neutrínók szerepe. 15. A plazmafizika alapjai. Plazmafizikai folyamatok az asztrofizikában. 16. A részecskefizika alapjai. Asztrofizikai alkalmazások. 17. A magfizika alapjai. Asztrofizikai alkalmazások. 18. Megfigyelési módszerek az asztrofizikában. UV-, röntgen- és gammacsillagászat. Rádiócsillagászat. 19. A Naprendszer szerkezete. A bolygóközi anyag. A Nap. 20. A Naprendszer kialakulása, öves szerkezete. Planetológia.

F.9. AZ ŰRTAN FELOSZTÁSA Az űrtan (asztronautika, kozmonautika, spatiologie) felosztása Űrtudomány: anyagtudomány, földtudományok, égi mechanika, csillagászat, fizika, kémia, biológia, élettan Társadalomtudomány: jog

45

Alkalmazások: távérzékelés, meteorológia, távközlés, adatgyűjtés, hiradástechnika, navigáció, geodézia Űrtechnika: aeronautika, repülés, energetika, rakétatechnika, elektronika, mechanika (Forrás: Űrtan. SH Atlasz) Jelenleg nincs olyan szak, amely valamennyi területet összefogná egységes űrtani képzésben. (Az Űrtan könyv fejezetei: ALAPOK Történeti áttekintés; Fizikai alapok ŰRTECHNIKA: hordozóeszközök, földi űrtechnika, űreszközök (műholdak, űrhajók) , Naprendszerkutatás eszközei (űrszondák és műszereik) ŰRTUDOMÁNY: összehasonlító planetológia, csillagászat a világűrből, kísérletek súlytalanságban MŰHOLDAK: műholdak, műholdas meteorológia, távérzékelés a világűrből, űrgeodézia, katonai alkalmazások VILÁGŰR ÉS EMBERISÉG: Ember a világűrben, űrorvostan, világűrjog, űrszemét stb JÖVŐNK A VILÁGŰRBEN)

FÖLHASZNÁLT IRODALOM: [1] FERENCZ CSABA: Magyar űrtevékenység. A magyar űrkutatás 50 éve. MÜI, Budapest [2] BÉRCZI SZANISZLÓ: Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása hazánkban (2000). Természet Világa, Űrkutatás különszám. [3] dr. Szatmáry Károly összeállításai az interneten [4] Héja Tibor: Csillagászat az Interneten. Szakdolgozat. - Az egyes tanszékek és intézményes internetes oldalai [5] Űrtevékenység Magyarországon 2001.Szerk: Both Előd [6] Űrfzika ******* [7] Horvai Ferenc [magánközlés]

46