Rendszertani besorolás Molekuláris törzsfa
Párosujjú patások rendje (Artiodactyla)
Kérődzők alrendje (Ruminantia)
Szarvasfélék családja (Cervidae)
Disznóalakúak
Tülkösszarvúak családja (Bovidae)
Újvilági szarvasok alcsaládja
Óvilági szarvasok alcsaládja
Gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas
Disznófélék családja (Suidae)
Kecskeformák alcsaládja
Őz, jávorszarvas, rénszarvas
Tevealakúak
Muflon, zerge
Vaddisznó
Vízilófélék
A magyarországi emlős fajok természetvédelmi státusza
Növényevő fajok Fajnév
magyarországi státusz
IUCN besorolás
Gímszarvas
nem védett/vadászható
Least Concern
Dámszarvas nem védett/vadászható
Least Concern
Őz
nem védett/vadászható
Least Concern
Szikaszarvas nem védett/vadászható
Least Concern
Jávorszarvas nem védett/nem vadászható
Least Concern
Muflon
nem védett/vadászható
Least Concern
Zerge
védett/50 000 Ft
Least Concern
Mezei nyúl
nem védett/vadászható
Least Concern
Üregi nyúl
nem védett/vadászható
Near Threatened
Mindenevő fajok Vaddisznó
nem védett/vadászható
Least Concern
Ragadozó fajok Róka
nem védett/vadászható
Least Concern
Aranysakál
nem védett/vadászható
Least Concern
Nyestkutya
nem védett/vadászható/invazív Least Concern
Farkas
fokozottan védett/250 000 Ft
Least Concern
Barna medve
fokozottan védett/250 000 Ft
Least Concern
Mosómedve
nem védett/vadászható/invazív Least Concern
Vadmacska
fokozottan védett/250 000 Ft
Least Concern
Hiúz
fokozottan védett/500 000 Ft
Least Concern
Ragadozó fajok Borz
nem védett/vadászható
Least Concern
Vidra
fokozottan védett/250 000 Ft
Near Threatened
Nyest
nem védett/vadászható
Least Concern
Nyuszt
védett/50 000 Ft
Least Concern
Házi görény
nem védett/vadászható
Least Concern
Molnárgörény
védett/50 000 Ft
Least Concern
Menyét
védett/25 000 Ft
Least Concern
Hermelin
védett/50 000 Ft
Least Concern
Rágcsáló fajok Pézsmapocok
nem védett/vadászható
Least Concern
Vadászati idények 1. számú melléklet a 65/2015. (X. 26.) FM rendelethez
a) Nagyvadfajok Gímszarvasbika,
szeptember 1 - január 31.
Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1 - október 31.
- tehén, ünő
szeptember 1 - január 31.
- borjú
szeptember 1 - február utolsó napja
Dámbika
október 1 - február utolsó napja
Dámbika, golyóra érett
október 1 – november 30.
- tehén, ünő
október 1 - január 31.
- borjú
október 1 – február utolsó napja
Őzbak
április 15 - szeptember 30.
suta, gida
október 1 - február utolsó napja
Muflonkos
szeptember 1 - február utolsó napja
- muflonjuh, -jerke
szeptember 1 - január 31.
- bárány
szeptember 1 - február utolsó napja
Vaddisznó
egész évben
Szikaszarvas bika, tehén, -ünő, - egész évben borjú
b) Apróvadfajok Mezei nyúl
október 1 - december 31.
Üregi nyúl
egész évben
c) Egyéb apróvadfajok Róka, Nyest, Aranysakál, Pézsmapocok, egész évben Nyestkutya, Mosómedve Házi görény, Borz
július 1 - február utolsó napja
Disznófélék Vaddisznó
Vaddisznó (Sus scrofa)
Egész Eurázsiában és Afrika északi részén megtalálható a faj. Európában az Alpokból, Skandináviából és az Ibériai-félsziget egy részéről hiányzik csak. Angliában eredetileg őshonos faj volt, azonban a mostani állomány a Franciaországból és Közép-Európából bevitt tenyésztésre szánt, de elszabadult vaddisznókból áll. Amerikában számos helyen betelepítették és ezután terjedt el. Ausztráliában és Új-Zélandon elvadult házi disznókat találhatunk. A faj testnagyság és színezet alapján 125 alfajra osztható, az európai rassz esetében a diploid kromoszómaszám: 2n=36. Az utóbbi 2-3 évtizedben Európa szerte állománynövekedés figyelhető meg, aminek több oka van. A felmelegedés kedvező az új élőhelyek meghódítása és a szaporulat felnevelése szempontjából, valamint a jobb túlélés miatt. Az alacsony hasznosítás és a táplálékbázis növekedése a szaporulat jobb túlélését biztosítja, illetve több nőstény tud szaporítani. Magyarországon az állománynagyság és az elterjedési terület is nő, aminek hasonló okai vannak: erdősítés, mezőgazdasági termelés változása, alacsony hasznosítás.
2013-ban 5416 elejtett kanból 328 volt aranyérmes. A legtöbbet Szabolcs és Borsod megyében ejtették el és Békésben volt a legjobb érmes arány. 2013-ban összesen 135 825, ebből kertben 10 209 egyedet lőttek le Magyarországon. 2015-ben 105 654 egyedet becsültek országosan, ami 0,4 %-os növekedés az előző évhez képest. Egész évben vadászható.
Trófea
A világranglistán orosz, lengyel, román és bolgár kanokból van a legtöbb. Magyarországról 4 kan került fel a listára és a világrekord jelenleg Budakesziről származik 27,55 cm-rel (2003), és a 4. helyezett is innen származik.
• kan, koca, malac (csak tejfog), süldő→ első végleges fogtól az utolsóig, vagy az első vemhesülésig • A kanok testtömege 150 - 200 kg, a kocáké 100 - 150 kg. • kanok → megvastagodott, elszarusodott, páncélszerű bőrképlet → vállpajzs. • vedlés tavasszal ↔ a téli vedlés: a gyapjúszőrök folyamatos besűrűsödése.
• A vaddisznó fogképlete:
3143 3143, az első előzápfog a farkasfog.
• 21 hónaposan kifejlődik az M3. • Kort lehet még becsülni az agyar növekedéséből és kopásából, valamint az M3 növekedése alapján, de ez utóbbi nagyon lelassul az első 5 év után. • Az agyar (agyarfog - C1) nyitott gyökércsatornájú, azaz állandó növekedésű fog. A kisagyar a felső fogsorban helyezkedik el. Kampószerű és kör keresztmetszetű. A nagyagyar az alsó fogsorban található, enyhén ívelt és háromszög keresztmetszetű. • Mindenevő, amivel komoly károkat okozhat.
A vaddisznó nyoma és a hamis lépés.
A vaddisznó ürüléke.
Az egyedek csoportokban élnek, amiket kondáknak nevezünk. A kondában szigorú rangsor alakul ki már a szoptatás ideje alatt, a csecssorrendnél. Egy kondát általában 2-3 koca, akik rokonok és a szaporulat alkotja. A kanok 1-1.5 évesen különválnak a kondától. Alapvetően helyben élő populációkat alkotnak, de egy konda nagy, 2.000-15.000 ha-os mozgáskörzettel rendelkezik. Az ivarérettséget általában 20 hónaposan érik el, azonban az emsesüldők egy része 10-11 hónaposan is búghat, gyakorlatilag minden 40 kg-t meghaladó nőstény vemhesül.
A szaporodási időszak (búgás) november végétől január végéig tart. → Az egyébként magányosan élő kanok ilyenkor csatlakoznak a kondához. → A kanok megverekszenek a párosodás jogáért, majd párok ill. háremek alakulnak ki. → Az ivarzó kocákat a kanok kiválasztják és velük párzanak. A párzásnál a kan erősen nyálzik, ugyanis a nyálban szexferomon van, ami segíti a sikeres párzást. A vemhesség 115-120 napig tart. → A kocák valamilyen zavartalan helyen fialó vackot hoznak létre. → Egy koca 3-6 malacot ellik (min. 2 - max. 12). Az alomnagyságot befolyásolja a koca kora, testtömege, kondíciója. → A nagyobb, öregebb kocáknak több malacuk van. A malacok 4 - 6 napig tartózkodnak a vacokban, a csecshűség 4 hetes kortól alakul ki. A család a következő szaporodási időszakig együtt marad. A malacnevelésnél több család is együtt lehet és az árvákat is megpróbálják felnevelni (köszönhető annak, hogy egy kondában rokon nőstények élnek).
Szarvasfélék Gímszarvas, dámszarvas
Gímszarvas (Cervus elaphus)
• Eurázsiában
és Észak-Amerikában természetes állományok, míg DélAmerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon betelepítettek élnek. Több alfajt is leírtak, de genetikai értelemben egy fajról van szó. • A szarvas tipikus élőhelye a nagy kiterjedésű összefüggő vegyes erdők (40-60% lombos, 20% fenyő), változatos korosztályokban, dús aljnövényzettel, nagy cserjeszinttel.
Magyarországon növekvő/stabil állomány (2015-ös becslés: 101 425 egyed), aminek okai: nem a valósághoz igazodó hasznosítás (kevés nőstény kilövés), az erdősítés (Magyarországon 15 %-os erdősültség felett megjelenik a szarvas az adott területen) és a mezőgazdasági változások (új élőhelyek). Vadászati idénye: golyóérett bika – szept.1okt.31./egyéb bika – szept. 1- január 31./tehén, ünő – szept. 1- január 31/ borjú – szeptember 1 – február utolsó napjáig. 2014-es hasznosítás: 53 707 egyed.
Lábod, 2001 Tömeg: 15,35 kg. CIC Pontszám: 265,67. Világranglista: 7.
5 magyar agancs van az első 10-ben! 3. hely (Karapancsa)
• Bika, tehén, ünő, borjú → • Bika: 130-170 kg, tehén: 50-100 kg. • A bika nagyobb, feje szélesebb, nyaka erőteljesebb, hátvonala lejt a fara felé az erős lapocka miatt. • A borjak pettyesek, ami az őszi vedléssel tűnik el. • A felnőttek nyáron rozsdabarnák, testhez simuló kültakaróval rendelkeznek, míg télen szürke alaptónusúak, barnás árnyalattal és sűrűn tömött a kültakarójuk. A vedlés szeptember-október és április-május között zajlik le. • A gímszarvas fogképlete: 0133 3133. • 24 hónaposan jön elő az utolsó foga (M3). • Egyéb korbecslési lehetőségek: trófea, fogkopás, fognövekedési vonalak.
A gímszarvas nyoma
A gímszarvas hullatéka
A bika első agancsa (második életévében - másodfüvű bika) → koszorú nélküli csap. Ha van koszorúja, akkor nyárs vagy spíszer, esetleg lehet villás is. A második agancs hatos (középág, szemág és az agancs vége), esetleg nyolcas (az agancs vége villás), tízes (a korona háromágú). A harmadik agancson szinte mindig van már jégág, a koronaág tompa, színe és gyöngyözöttsége nem végleges még. A negyedik agancs esetében a korona már kívánatos, a szárhossz 80100 cm. A fiatalkori erőteljes fejlődés után a kiválóak 12-14 év körül kulminálnak (élőhely függő). A gímszarvas átmeneti táplálkozási stratégiát követ a koncentrátumválogató (őz) és a fűevő (muflon, juh) között. A fő táplálékát a fásszárúak hajtásai jelentik, de sok kárt okoz a mezőgazdasági veteményekben is. A gímszarvas csoportos életmódot folytat, a tehenek 2-15 egyedes rudlikban, a bikák télen bikarudlikban. Tehenek mozgáskörzete: 5-600 ha, a bikáké: 1000-2000 ha. Nincs territóriumuk.
• A szaporodási időszak (bőgés) szeptemberben kezdődik.
• Az ösztrusz 6-24 óráig tart. • A domináns bikáktól származik az utódok 80%-a. • A vemhesség 225-240 napig tart.
• Az ellések zöme április-május hónapokban történik meg. • A teljes laktáció időtartama: 190-280 nap.
Dámszarvas (Dama dama) • Az európai állomány Kis-
Ázsiából származik. Az utolsó jégkorszakban kipusztult, majd visszatelepítették. • Közép- és Nyugat-Európa egyes részein, Svédország és Finnország déli részén, a Brit-szigeteken, továbbá foltokban Olaszországban és Spanyolországban fordul elő jelenleg. • A dámszarvas a kevés havas napot, illetve az alacsony hótakarót kedveli (déli származás). A löszös, homokos, laza talajú ligetes, sűrű aljnövényzetű erdőket részesíti előnyben, ahol az erdő rétekkel, legelővel vagy mezőgazdasági területtel váltakozik.
• Magyarországon
- kivéve az összefüggő hegyvidéki erdőket - kisebb, nagyobb számban szinte mindenhol előfordul. 2015-ös becslés: 33 755 egyed. A legjobb állományokat Gyulajon, a Duna-Tisza közén, Guthon és Gyulán találhatjuk.
Guth, 2002 Tömeg: 5,43 kg. CIC Pontszám: 237,63 Világranglista: 1.
5 magyar agancs van az első 10-ben! 1. és 2. hely (Guth)
Bika, tehén, ünő, borjú. A bikák kifejlett testtömege 65-100 kg, míg a teheneké 30-50 kg. A kültakarójuk nyáron rozsdabarna alapon, sárgás-fehéres pettyekkel tarkított, míg télen sötétül és pettyek nélküli barnásszürke lesz.
A tükörnek (a faron lévő fehér folt, melynek vészjelző és figyelemfelhívó szerepe van) fekete szegélye van. A populációban az egyszínű fekete egyedek aránya 5-7%, míg a fehérek néhány ezrelékben fordulnak elő. A farkuk hosszú (16-25 cm). A vedlés évente kétszer, április és október-november idején. A dámszarvas fogképlete: 0033 3133
A dám nyoma.
A dám hullatéka
24 hónaposan jön elő az M3. Egyéb korbecslési módszerek a trófea, a fogkopás, a fognövekedési vonalak alapján. Általában csak a szem és középág különül el az agancson (amit lapátnak neveznek), jégág ritkán van. Az első agancs rózsa nélküli csap. A 2. agancs ágas (6-os, 8-as) alul rózsával. A 3. agancs erős rózsájú, a szem és középág megvan, efelett ellaposodik (kanalas). A 4. agancs gyenge lapátos, a lapáton csipkék, hátra és befele hajló sarkantyúk lehetnek. Ezután a szerkezet nem változik, csak a méret. Az erős bikák 10-12 évesen kulminálnak. Télen nagyobb csapatokba tömörülnek, a fiatal bikákból több együtt lehet, az öreg bikákból néhányan állnak össze, a tehenek a borjakkal és néhány csapos bikával alkotnak csoportot.
Az ellés környékén kis családokban élnek. A nyár végére a családokból csapatok jönnek létre: → tarcsapat (bár itt is lehetnek fiatal bikák) → fiatalabb bikák → öregebb bikák. Októberre a bikák különválnak és megkezdődik a szaporodási időszak, a barcogás. A bikák barcogó teknőt kaparnak maguknak (1-2 m hosszú és 10-30 cm széles). Egy bikának több teknője is lehet és visszajárnak a barcogó helyre. A tehenek keresik fel a bikákat, az ivarzó tehenekért a bikák megverekszenek.
Sűrűbb állományokban → csoportos barcogó helyek („lek”) → középen a domináns bika, ezért itt a bikák a helyért verekszenek. A domináns bika és a rangsorban alatta álló 3-4 bika termékenyíti meg a teheneket. A vemhesség 230 napig tart, az ellések zöme májusjúlius folyamán zajlik le. A laktáció 3,5-4 hónapig tart. Vadászati idénye: bika – okt. 1 – február utolsó napjáig/bika, golyóérett – okt. 1- nov. 30./tehén, ünő – okt. 1 – január 31./ borjú – október 1 - febr. utolsó napja. 2014-es hasznosítás: 13 863 egyed.
