ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1139 Budapest, Teve u. 4-6. Telefon: 443-5060, 33-230 Fax: 443-5058, 33-253 E-mail:
[email protected]
Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2011-ben. I. A bűnügyi helyzet rövid jellemzése
Sajnálatos módon az elmúlt évek tendenciáit követve a 2011-es esztendőt is a regisztrált bűncselekmények számának folyamatos emelkedése jellemezte. Pozitívumként könyvelhető el, hogy a regisztrált jogsértések számának százalékos emelkedése jóval alacsonyabb volt az előző évek tárgyidőszakához viszonyítva. Az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét alapvetően meghatározó személy - illetve vagyon elleni bűncselekmények száma a rendőrség által regisztrált bűnesetek tekintetében országos szinten csökkent. Ugyanakkor a közrend elleni, valamint a gazdasági bűncselekmények száma növekedett. A bűncselekményszámok folyamatos emelkedésében feltehetően továbbra is nagy szerepet tölt be a 2008-as gazdasági válságnak köszönhető, tovább nyíló gazdasági olló, amely magával hozta az egyes társadalmi csoportok, rétegek leszakadását, elszegényedését. A megszűnt munkahelyek, a létszámleépítések mellett 2011-ben a devizahitelek törlesztőrészleteinek elviselhetetlen mértékű emelkedése is hozzájárult az életszínvonal csökkenéséhez, a kilátástalanság és létbizonytalanság fokozódásához. Ezen körülmények együttes fennállása oksági tényezőként jelentkezhetett egyes bűncselekménytípusok elkövetőinél. Országosan megfigyelhető az utazó bűnözés terjedése, az elkövetői magatartások erőszakosabbá, durvábbá válása, a környezet közömbössége. Egyes megyék jelezték, hogy illetékességi területükön egyre több az új elkövető, az új alapokon szerveződő, családi bűnözői körök megjelenése. 2011-ben az összes regisztrált bűncselekményszámból (451.371) az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) adatai szerint a rendőri szervek 431.935 bűncselekményt rögzítettek, amely 0,7%-kos emelkedés az előző év (428.785) azonos időszakához viszonyítva. A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények bűncselekménytípusok szerint (ENYÜBS 2010-2011.)
Bűncselekmény típusa Személy elleni Közlekedési A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Regisztrált bűncselekmények összesen
számának
2010 27 213 16 229 6 780 3 016 91 030 13 980 270 537 428 785
alakulása
2011 26 963 13 860 6 224 3 283 105 948 26 127 249 530 431 935
fő
2
A bűnözés területi megoszlása alapvetően nem változott, 2011-ben is a fővárosban (103949/106057)1 valamint Pest (41983/360121)és Hajdú-Bihar (32420/3279megyében követték el a legtöbb bűncselekményt. A regisztrált bűncselekményszám tekintetében a legjelentősebb növekedés (18,9%) Fejér megyében volt. Ugyanakkor jelentős csökkenést regisztráltak Békés (21,9%), Borsod-Abaúj -Zemplén (14,7%), Somogy (11%) és Tolna (15,85%) megyében. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma az előző évhez hasonlóan alakult (4326/4282). A lakosság bűnözés érintettsége továbbra is a fővárosban, Hajdú-Bihar, Fejér és Somogy megyében a legnagyobb. Békés megyében jut a legkevesebb bűneset százezer lakosra.
II.
A bűncselekmények áldozatainak jellemzői, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetettekre, esetleges közreható magatartásukra
2011-ben az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) adatai szerint 260.118 természetes személy sérelmére követtek el bűncselekményt, amely az előző év adataihoz (264.878) képest 1.8%-kos csökkenést mutat. Ugyanakkor az ismert természetes személy sértettek száma (259.277/245.677) 5,5%-kal magasabb lett a megelőző évben regisztrálthoz viszonyítva. 2011-ben a sértetté vált személyek össznépességen belüli aránya 2,6%-ra emelkedett az előző évi 2,4%-ról. A sértettek országon belüli megoszlását tekintve megállapíthatjuk, hogy legnagyobb részben Budapesten, Pest, Fejér és Hajdú-Bihar megyében váltak áldozattá. Az ismert természetes személy sértettek száma az előző év adataihoz viszonyítva legjelentősebben Nógrád, Fejér és Veszprém megyében növekedett. A nemek szerinti megoszlás alapján a sértettek 59,1%-a férfi. Az elmúlt öt év statisztikai adatai alapján a nők sértetté válásának aránya nagyobb fokú és folyamatos emelkedést mutat, ennek ellenére a körükből kikerült áldozatok aránya még mindig nem éri el a férfi áldozatok számát. A korcsoport szerinti bontás tekintetében, évek óta legnagyobb számban a 25-59 év közötti felnőttek válnak áldozattá. Az elmúlt esztendőben jelentősen emelkedett a gyermekkorúak (35,1%kal), a 60 év felettiek (12,9%-kal), a fiatalkorúak (5,5%-kal), valamint a fiatal felnőttek ( 8,8%kal) áldozattá válása. A viktimizációban meghatározó szerepe van az életkornak, életstílusnak, családi környezetnek, barátiismertségi körnek, otthontól távol eltöltött időnek, óvatosság hiányának, vagyonvédelem elmulasztásának, vagyontárgyak kihívó mutogatásának, a sértett provokáló magatartásának, tudatmódosító szer általi befolyásoltságnak. Annak ellenére, hogy a rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy a különböző célcsoportok sérelmére elkövetett bűncselekmények létrejöttét segítő okokra, körülményekre, az ellenük való védekezés módjára a figyelmet felhívja, még mindig jelentős szerepe van a bűncselekmények létrejöttében a sértett közreható magatartásának.
1
A továbbiakban az első adat a vizsgált 2011-es évet, a második adat a 2010-es évet mutatja.
3 Leginkább veszélyeztetett csoportok:
2011. évben az ismertté vált természetes személy sértettek körében a nők aránya jelentősen emelkedett (105941/98749) az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek ellenére még mindig messze elmarad az azonos időszak férfi sértetteinek számától. (153336/146928). A nők hasonlóan az elmúlt évek statisztikai adataihoz, leggyakrabban családon belüli erőszak, zaklatás, valamint vagyon és személy elleni bűncselekmények áldozatává váltak a vizsgált időszakban. Az elkövetők leginkább a sértett gyengébb fizikai, pszichikai adottságát, függő helyzetét, nemiségét használják ki. Áldozattá válásuk gyakori színtere a családi környezet, ahol leginkább a párkapcsolati nézeteltérésből fakadó testi sértések, zaklatások, garázdaság áldozatává váltak. A családon belüli bántalmazás vonatkozásában az esetek döntő hányadában a bántalmazás egy hosszú folyamat eredménye. Ahol az elkövető a családfenntartó, ott az áldozat számára ez visszatartó erőt jelenthet, hogy feljelentést tegyen, hiszen ezzel a létfenntartása kerülhet veszélybe. A sérelmükre elkövetett bántalmazásoknál gyakori az elkövető alkoholos befolyásoltsága, bódult állapota. Gyakran követnek el nők sérelmére vagyon elleni bűncselekményt, amelyek nagy része a sértettek közreható magatartása nélkül létre sem jöhetett volna. Ezen közreható magatartások közül ki kell emelnünk a gondatlanságot, óvatlanságot, figyelmetlenséget, idegenekbe fektetett túlzott bizalmat, szükséges vagyonvédelem elmulasztását. Az eljáró szervek tájékoztatása szerint a prostitúcióra kényszerített nők a megindult büntetőeljárás ellenére félnek az elkövetőtől, így nem működnek együtt a hatósággal, továbbá egyetlen esetben sem éltek az áldozatsegítő szolgálat kínálta támogatási formákkal. A gyermekkorúak (8838/6554), valamint fiatalkorúak (9375/8886) sértetté válása a vizsgált időszakban jelentős emelkedést mutat. Ennek oka egyrészről, hogy országosan csaknem hétszeresére emelkedett a tartás elmulasztásos ügyek száma, másrészről 63,9%-kal több testi sértésnek volt gyermek a szenvedő alanya. Ugyancsak jelentősen (21,6%-kal ) nőtt a gyermekkorúak sérelmére elkövetett lopások száma. Pozitívumként értékelhetjük, hogy a korcsoport sérelmére elkövetett rablások száma (30, 8%-kal) csökkent. A gyermek- és fiatalkorúak leginkább családon belüli erőszak, iskolai erőszak, vagyon elleni bűncselekmények, a fiúk erőszakos bűncselekmények, a lányok nemi erkölcs elleni bűncselekmények áldozatává válnak. Áldozattá válásuk helyszíne elsősorban a családi környezet, oktatási intézmény illetve a szórakozóhelyek környéke. Magas az intézetben élő gyermekek, főleg szökés során történő, potenciális áldozattá illetve elkövetővé válásának esélye. Ki kell emelnünk a családon belül elszenvedett, különböző fokú és súlyú bántalmazásokat, amelyek látenciája igen nagy. Leggyakoribb deliktumok körébe tartozik a testi sértés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, személyi szabadság megsértése. Az áldozattá válás okaként jelölhetjük meg az elkövetővel – többnyire szülő, családtag – szembeni kiszolgáltatottságot, az életvitelből adódó veszélyeztetettséget, védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotot, a kortársak negatív befolyásoló hatását. Az áldozattá válás szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport a 60 év feletti korosztály. Az elmúlt öt évben az ismert természetes személy sértett kategórián belül folyamatosan emelkedik a 60 éves, és idősebb sértettek aránya.(52589/46597). A 2011. év bűnügyi statisztikája szerint 12,3%-kal több idős ember vált vagyon elleni bűncselekmény áldozatává, mint 2010-ben. Elsősorban besurranásos, trükkös, betöréses, zseblopások, trükkös csalások, rablások áldozatává váltak. Ennek fő oka hiszékenységük, naivitásuk, idegenekbe vetett túlzott bizalmuk, figyelmetlenségük, esetleges szellemi leépülésük, mentális betegségük.
4 Figyelmet érdemel, hogy az elmúlt esztendőben a személy elleni erőszakos bűncselekmények körén belül jelentős mértékben nőtt a sérelmükre elkövetett emberölések (67/47), továbbá az erőszakos jelleggel elkövetett vagyon elleni deliktumok és garázdaságok száma is. Sajnálatosan egyre több idős ember válik családon belüli erőszak áldozatává. A megelőzés érdekében folyamatosan elemezzük, értékeljük az áldozattá válásukat elősegítő szubjektív, objektív okokat, a média felhasználásával felhívjuk a figyelmet a megelőzés módjára, bemutatjuk a védekezés formáit, eszközeit. Az elmúlt évben valamennyi területi szerv programtervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a rendőrség bűnügyi, bűnmegelőzési, rendészeti szolgálati ágai összehangoltan lépjenek fel a korcsoporthoz tartozók áldozattá válásának megelőzése érdekében. Az ismertté vált külföldi állampolgárságú természetes személy sértettek száma 2,3%-kal emelkedett az előző évhez képest. Legnagyobb részben német (16,9%) , román (13,3%) osztrák (6,6%) valamint holland (7,3%) állampolgárok váltak áldozattá hazánkban. Áldozattá válásuk jelentős hányada az idegenforgalmi szezonra tevődik. Leggyakrabban vagyon elleni bűncselekmények sértetteivé válnak, amiben szerepet játszik az idegen környezet, a helyismeret hiánya, a nyelvi nehézségek, de nem utolsó sorban a gondatlanság és óvatosság hiánya. A sérelmükre elkövetett deliktumok jellemzően a zseblopások, strandlopások, gépjárműből történő lopások, trükkös lopások, gépjárműlopások, továbbá az általuk vásárolt ingatlanok vonatkozásában a betöréses lopások. A BRFK jelzése szerint az elmúlt esztendőben megnőtt a fővárosban élő és ott üzleti tevékenységet folytató kínai állampolgárok sértetté válása. Sérelmükre elsősorban gazdasági bűncselekményeket (sikkasztás, csalás, hitelsértés) követtek el. A testi vagy szellemi fogyatékossággal élők áldozattá válása, annak ellenére, hogy állapotukból adódóan fokozottan kiszolgáltatottak, veszélyeztetettek, mégsem jellemző, mivel többségük zárt, ellenőrzött életkörülményeket biztosító intézetben él. A hajléktalanok áldozattá válására jellemző, hogy leginkább egymás sérelmére követnek el bűncselekményt, gyakran alkoholos befolyásoltság alatt, nem ritka az elkövetéskor tapasztalható agresszió. Áldozattá válásuk oka elsődlegesen életkörülményeikben és az ebből fakadó kiszolgáltatottságukban keresendő. A sértetté válás szubjektív okai közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága segíti leginkább a bűnelkövetőket cselekményeik végrehajtásában. Testi sértések esetében gyakori az alkoholos befolyásoltság miatti agresszív, provokáló magatartás, sajnos egyre gyakoribb a motiváció nélküli, vagy bosszúból történő elkövetés. A fiatal korosztály tagjai gyakran hivalkodó magatartásuk következményeként váltak vagyon elleni bűncselekmények áldozatává.
III.
Az elkövetők és elkövetési magatartások jellemzői
Az előző évhez viszonyítva a bűnelkövetési módszerekben jelentős változás nem volt tapasztalható. Az elmúlt évek tendenciát követve az elkövetői módszerek még durvábbá, erőszakosabbá váltak. A gazdasági válság hatására megnőtt egyrészről a gazdasági életben aktív szerepet vállaló, többnyire felsőfokú végzettséggel rendelkezők, másrészről a magukat munkanélküli, állami-önkormányzati segélyből, bűnözésből fenntartó személyek elkövetővé válása. Az oksági tényezők között megtaláljuk a gyors anyagi haszonszerzésre törekvést, a bűnözői szemléletet, munkakerülő életmódot épp úgy, mint a megszűnt munkahelyek, lecsúszott egzisztenciák miatti kilátástalanságot, alacsony feszültség-krízistűrő állapotot, családi problémákat, alkoholista életvitelt, gyermek és fiatalkorúaknál a kortársak negatív befolyásoló hatását, a médiától a gyermek felé sugárzott agresszióból fakadó mintakövetést.
5 A megélhetési nehézségek miatt a kistelepülésekről a nagyobb városokba vándorló fiatalok épp úgy hozzájárultak a hátramaradott ingatlanok számának emelkedéséhez, mint az elöregedett népesség halála. Az így kialakult helyzet fokozottan vonzza a bűnözésből élőket. 2011-ben 7,6%-kal kevesebb bűnelkövetőt (103.932/112.508) regisztráltak a rendőri szervek az előző évhez képest. A százezer lakosra jutó bűnelkövetők száma 7,4%-kal csökkent. A bűnelkövetők korcsoport szerint megoszlása nem változott. A felnőtt bűnelkövetők aránya 64,4%, a fiatal felnőtteké 21,8%, a fiatalkorúaké 10,4%, az időskorúaké 3,4%. 2011-ben emelkedett a 60 évnél idősebb, valamint a külföldi bűnelkövetők száma, ugyanakkor mind a gyermek, mind a fiatalkori elkövetők száma csökkent. A rendőrség által felderített bűnelkövetők legnagyobb része Budapesten, Pest megyében, valamint a nagy lélekszámú, ugyanakkor munkanélküliséggel sújtott megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Jász-NagykunSzolnok) él. A gyermek és fiatalkorú elkövetőkre elsősorban a vagyon, személy, nemi erkölcs elleni deliktumok elkövetése a jellemző. Jellemzően egymás sérelmére követik el tetteiket. Ezen korcsoporthoz tartozóknál gyakori a csoportos elkövetés, a cselekmény súlyának, valamint a lehetséges következmények fel nem ismerése. A BRFK Gyermek –és Ifjúságvédelmi Osztály jelzése szerint ezen korcsoport tagjainál az elkövetői magatartások még durvábbá váltak, a kés mellet gyakori elkövetési eszközként jelent meg a teleszkópos acélbot. Ugyancsak gyakori az értelmetlenül brutális bántalmazás, a cél eléréséhez szükséges erőszak jelentős túllépése. A BRFK jelentésében kiemelte, hogy gyakran kerülnek a fiatalkorú személyek eljárás alá, futballhuligánok, skinhead csoport tagjaként. Ezen csoportok tagjai bűnözői csoportokat alkotva jelennek meg, mint elkövetők. A nők többnyire családon belüli bántalmazás, kiskorú veszélyeztetése, továbbá a vagyon elleni bűncselekményeknél a zseb-besurranásos-trükkös lopások, csalások elkövetőivé válnak. Az időskorú elkövetők többnyire férfiak, akik elsősorban személy elleni bűncselekményeket követnek el, többnyire hozzátartozók, szomszédok, közeli ismerősök sérelmére. Az elkövetéskor nem ritka az alkoholos befolyásoltság. A személy elleni erőszakos bűncselekmények esetében elkövetői oldalon gyakran tapasztalható alkoholos, vagy valamilyen pszichotrop anyag általi befolyásoltság. Mind a súlyos testi sértéseknél, mind a garázdaság esetében jellemzőek az italboltokban, szórakozóhelyeken illetve azok környékén történő elkövetések. Az estek nagy részében ezen deliktumok vonatkozásában az elkövetők a sértett szűk környezetéből kerültek ki.
6 IV. Újfajta, eddig nem tapasztalt vagy az utóbbi időben gyakorivá vált áldozati magatartások, bűnelkövetési módszerek
Továbbra is országszerte az egyik leggyakoribb elkövetési módok az úgynevezett „trükkös” módszerrel elkövetett lopások, csalások, amelyeket elsősorban idős emberek sérelmére követnek el. A teljesség igénye nélkül néhány jellemző eset:
az ország szinte minden területén gyakori, hogy az elkövetők utazó árusokként, vagy egészségügyi, szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézőnek kiadva magukat értéktelen egészségügyi készüléket kínálnak „kedvezményes” áron megvásárlásra;
a rendőrség folyamatos tájékoztatása, figyelemfelhívása ellenére még mindig jelentős számban követik el az úgynevezett ”unokás” csalásokat, amikor is az elkövető az idős ember unokájának adja ki magát telefonon keresztül, és balesetre hivatkozva, az idős embert megtévesztve pénzt csal ki tőle;
Az elkövető (k):
álnéven, magukat telefonszolgáltató munkatársának kiadva hívták fel a véletlenszerűen kiválasztott áldozatokat, akiket arról tájékoztattak, hogy hívószámuk alapján egy nyereményjátékban kisorsolták őket. A nagyértékű nyereményhez (pénz, ingatlan, autó) azonban csak egy meghatározott összeg, (költségtérítés címén) átutalását követően juthatnak hozzá;
kábelfektetés, oszlop elhelyezés ürügyével csalták el a sértetteket a telkük hátsó részébe, miközben társuk gond nélkül jutott be a tulajdonos által nyitva hagyott ajtón keresztül a lakásba, ahol különféle értékeket tulajdonított el; az utcán idős embereket szólítottak le, majd segítségüket felkínálva, az azzal élőket gépjárművel hazaszállították, útközben megszabadítva őket pénztárcájuktól, értékeiktől;
lelkészeket hívott fel azzal a legendával, hogy temetésre utazott de nem tud hazamenni, kérte, hogy útiköltségét fizessék ki, amelyet a legtöbb esetben teljesítettek is;
a Magyarországon illegálisan megszerzett bankkártyákkal külföldre távoztak, ahol azokat felhasználva nagy értékű utazásokhoz vásároltak vonatjegyeket;
a besurranásos lopásokat úgy követték el, hogy közben a kaputelefon segítségével lecsalták a sértetteket, arra hivatkozva, hogy csomagjuk érkezett,
a „túlfizetés visszatérítésénél” a bankjegy sarkát letépve „kényszerítették” a sértettet arra, hogy azt kicserélje, és így rákényszerüljön arra, hogy a rejtekhelyéről elő kelljen vennie megtakarított pénzét;
csekély anyagi javakért különös kegyetlenséggel bántalmazták (esetenként meg is ölték) idős áldozataikat, majd lelepleződésüket követően egyáltalán nem mutattak megbánást;
Gyakori:
…,hogy az idős emberek meggondolatlanul szolgáltatnak ki saját magukról bizalmas információkat a gyógyfürdők személyzetének, illetve a kórházakban, rendelőintézetekben várakozva alkalmi beszélgetőpartnereiknek, ezzel is hozzájárulva későbbi áldozattá válásukhoz.;
7
…,hogy a kiskorúak a szülők válóperi párharcának válnak áldozatául. Egyik jellemző eset, hogy az egyik fél a gyermek megtartása érdekében koholt vádak alapján büntetőeljárást kezdeményez a másik fél ellen. Másik eset, mikor a családi konfliktusok kapcsán az egyébként is folyamatban lévő válást a bántalmazott fél (ismerve és kihasználva a távoltartás törvényi lehetőségeit) kiprovokálta a testi bántalmazást, …,hogy a családon belüli erőszak kiterjed idős szülőkre, nagyszülőkre, fogyatékos vagy sérült hozzátartozókra;
….a külföldiek sérelmére elkövetett úgynevezett „báros” bűncselekmények. (elsősorban Budapesten) Ezen elkövetési módra jellemző, hogy a valósnál lényegesen nagyobb számlát állítanak ki a szórakozóhelyen, majd a külföldi vendégeket kezdetben szóbeli fenyegetéssel, ezt követően testi erőszakkal, bántalmazással kényszerítik a számla végösszegének kiegyenlítésére. Az sem ritka, hogy a sértettet (készpénz hiányában) kikísérik egy bankautomatához, és csak a követelt összeg átadását követően engedik el;
…,hogy egy korábban lopott rendszámmal szerelték fel gépjárművet, majd így tankolva fizetés nélkül távoznak;
…., hogy a sértettek az interneten megrendelt áru ellenértékét, annak megérkezése előtt átutalják, ezzel hozzájárulva áldozattá válásukhoz;
…, hogy a rablások kapcsán az elkövetők maszkot és kesztyűt használtak;
….,hogy (egyik megyében) fiatal nők valótlan feljelentést tettek a sérelmükre elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt, mert a szexuális kapcsolattal, esetleg a nem várt terhességgel nem tudnak elszámolni hozzátartozóik felé,
…,hogy olyan személyek tettek a sérelmükre elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt valótlan feljelentést, akik hiteltartozásuk fizetése alól így próbáltak kibújni.
Nógrád megyében számoltak be a természetkárosítás bűncselekmény eddig még nem tapasztalt azon elkövetési módszeréről, amely szerint az elkövetők haszonszerzési céllal védett (tengelic, csíz) madarakat fogtak be. Veszprém megyében jelent meg az orvvadászatnak az az újfajta módja, hogy a falu több lakosa összeállva sarokba szorította az őzet, majd brutálisan, botokkal agyonverték, ezt követően a húst saját fogyasztásra szétosztották.
V. Az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesülése
A büntetőeljárás rendőrségi szakaszában az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesítésére minden területi szerv nagy hangsúlyt fektet. A rendőrségi eljárások során kiemelten kezeljük a sértettek adatainak védelmét, lehetőséget biztosítunk az adatok zárt kezelésére. A kapitányságok épületén belül a bűncselekmények áldozatainak meghallgatása, panaszaik felvétele kultúrált körülmények között, az áldozat kíméletével, személyiségi jogainak tiszteletben tartásával, szakszerűen, az erre a célra kialakított irodákban történik. A meghallgatások során a helyiségben csak azon személyek tartózkodnak, akiknek jelenlétét a jogszabályok lehetővé teszik, vagy nem tiltják, és az áldozat érdeke ezt megkívánja. Valamennyi területi szerv biztosítja a sértett jogát az iratmegismeréshez, a felvilágosítás kéréshez, a bűnügyi iratokból jogszabály által meghatározott mértékben történő másolatkéréshez, a polgári jogi igény előterjesztéséhez. A sértettnek joga van indítványt, észrevételt tenni, élni a jogorvoslat lehetőségével valamint az anyanyelv használatával. Joga van jelen lenni a nyomozás során a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a szakértő meghallgatásánál.
Jogaik biztosításával egyidejűleg megtörténik a sértettek kioktatása a büntetőeljárás során őket terhelő kötelezettségekről. A sértett tájékoztatást kap arról is, hogy érdekeinek védelmében védő járhat el, ha ezt szükségesnek tartja.
8 A területi szervek jelentései alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendőben a jogok sérülésével kapcsolatos panaszt nem nyújtottak be. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy a nyilvánosságra hozott információk ne sértsék az áldozatok és a hozzátartozóik magánéletét, emberi méltóságát, adatvédelmi, személyiségi jogait.
VI. Az áldozatvédelmi referens által tett intézkedések jellemzői, eredménye
A megyei és a helyi szervek bűnmegelőzési egységeinek áldozatvédelmi referensei a napi munkatevékenységük részeként folyamatosan nyomon követik a bűnügyi helyzet alakulását, a jellemző elkövetői, áldozati magatartásokat. A napi jelentések adatainak figyelemmel kísérése által, az állami kárenyhítésre jogosító bűncselekmények esetében személyesen vagy tájékoztató levél formájában felveszik a kapcsolatot a kárenyhítésre jogosult személyekkel. Napi kapcsolatban állnak a bűnügyi és közrendvédelmi állománnyal, az elemző-értékelő egységekkel. Áldozatvédelmi referensként fő feladatuk a megelőző intézkedések megtétele mellett a tanácsadás, az információszolgáltatás, felvilágosítás a segítséget nyújtó állami és civil szervezetek elérhetőségéről. A sértettek minden esetben tájékoztatást kapnak az igazságügyi hivatal által nyújtott szolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról. A támogatások iránti kérelmek előterjesztéséhez szükséges hatósági igazolásokat a területi szervek a vonatkozó időkorláton belül kiállították. 2011-ben a területi és helyi rendőri szervek munkatársai áldozatsegítés céljából összesen 10.590 db igazolást állítottak ki az azt igénylő áldozatok kérésére.
VII. Az áldozatsegítő szolgálatokkal, más állami, önkormányzati, civil szervezetekkel való együttműködés tapasztalatai
Elmondhatjuk, hogy a területi szervek bűnmegelőzési szakemberei illetékességi területükön, több évre visszamenő, gördülékeny munkakapcsolatot építettek ki az áldozatvédelemmel, áldozatsegítéssel foglalkozó állami, önkormányzati, és civil szervezetekkel, a jelzőrendszer tagjaival. Folyamatosan részt vesznek egymás rendezvényein, konferenciáin, képzésein valamint a konkrét ügyek kapcsán kezdeményezett esetmegbeszéléseken, munkaértekezleteken. Kialakultak a kölcsönös tájékoztatás módszerei, csatornái. A Civil szervezetek közül példa értékű a Fehérgyűrű Közhasznú Egyesülettel, a Polgárőrséggel, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal, az Eszter Ambulanciával, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülettel (NANE), a Magyarországi Női Alapítvánnyal (MONA), a Patent Egyesülettel való együttműködés. A jó munkakapcsolat nem csupán a közösen végzett bűnmegelőzési tevékenységben nyilvánul meg, hanem kifejeződésre jut közös pályázatok benyújtásában, egymás konferenciáin, képzésein, rendezvényein való részvételben, azokon való oktatásban, előadások tartásában. A gyermek- és fiatalkorúak áldozattá válásának megelőzése érdekében a bűnmegelőzési referensek kiemelkedő és széleskörű együttműködést építettek ki a tanintézetekkel, Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Gyámhatósággal, Családsegítő Szolgálattal. A körzeti megbízottak, a rendőrőrsök parancsnokai nem kis segítséget nyújtanak abban, hogy a sértettek kevesebb utánajárással, fáradtsággal jussanak el az áldozatsegítő szolgálatokhoz. A parancsnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az áldozatsegítés, az áldozatokkal való empatikus bánásmód, összrendőri szemléletté váljon. Az együttműködés eredményeként az áldozatok ellátásba kerülése szakszerűen, rövid határidőn belül megtörténik.
9 VIII. Az áldozattá válás megelőzése érdekében tett intézkedések, propagandamunka, médiával való együttműködés
Az áldozattá válás megelőzése érdekében a területért felelős bűnmegelőzési szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a bűnügyi helyzet alakulását. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyakorivá váló, vagy ezzel a veszéllyel fenyegető deliktumokra, a gyakori elkövetési módszerekre, az áldozattá válást elősegítő szubjektív, objektív okokra, a célcsoportok érintettségére. A tudomásukra jutott információkat összegzik, elemzik, értékelik, majd a tapasztalatok alapján kidolgozzák a védekezés módját, eszközrendszerét. Annak érdekében, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására, a kommunikációs szakemberek közreműködésével minden megyében nagy hangsúlyt helyeznek az információk célcsoporthoz történő eljuttatására, annak csatornáira. Ezt a célt szolgálják a lakosság körében nagy számban tartott előadások, tanácsadások, bemutatók, bűnmegelőzési programok, lakossági fórumok, hírlevelek, képzések, médiában való megjelenések. Az egyházakkal való együttműködés keretében folyamatossá vált azon célcsoport bűnmegelőzési ajánlásokkal való ellátása, akiket csak az egyházon keresztül tudunk elérni. Tovább folytatódtak a tanyaprogramok, amelynek kapcsán az érintett megyék arról számoltak be, hogy azok eredményeként a tanyán élők egy részének megváltozott a hozzáállása, szemlélete saját biztonságának megteremtése kapcsán. Egyre többen ismerték fel, hogy maguk és értékeik védelme érdekében nekik is aktívan cselekedniük kell. Valamennyi területi szerv prioritásként kezelte, hogy felhívja a figyelmet a világhálón történő vásárlások veszélyeire, az elektronikusan elkövethető vagyon elleni deliktumok jellemzőire, megelőzésük módjára. Ugyancsak kiemelten kezeltük az iskolai erőszak megfékezését, az idősek áldozattá válásának megelőzését, amelyek végrehajtására valamennyi területi szerv feladattervet készített. Egyre több megyében fordítottak figyelmet a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM), mint társadalmi bűnmegelőzési program népszerűsítésére. A program lehetőséget teremt arra, hogy a lakosságot a korábbinál nagyobb mértékben vonjuk be a helyi bűnmegelőzési feladatokba, ezzel is erősítsük szubjektív biztonságérzetüket Az elmúlt évben a népszámlálás kapcsán együttműködtünk a Központi Statisztikai Hivatallal az állampolgárok megfelelő szintű tájékoztatása érdekében. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az összehangolt kommunikációnak köszönhetően senki nem vált a népszámlálást kihasználó trükkös elkövetők áldozatává.
IX. Az idősek áldozattá válásának megelőzésére készített programterv végrehajtási tapasztalatai Az ismertté vált természetes személyek számán belül a 60 év felettiek áldozattá válásának aránya évről évre növekvő tendenciát mutat. Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzésére elsősorban a helyi, lokális programok alkalmasak. 2011-ben az ORFK által az éves áldozatvédelmi jelentésben meghatározottak szerint, valamennyi területi szerv bűnmegelőzési egysége programtervet dolgozott ki az idősek védelmére indított, vagy indítani szándékozott programok szélesítésére, népszerűsítésére. A programtervek helyi szinten javaslatokat fogalmaztak meg a civil, állami és önkormányzati szervek, katasztrófavédelem, polgárőrség, vad-és természetvédelmi őrök, mezőőrök, tanyagondnokok, szociális munkások, családsegítő szolgálatok, egyházak, falugondnokok és önkéntesek bűnmegelőzési munkába történő bevonásának lehetőségeire.
10 A területi szervek által a programtervben vállalt feladatok, a teljesség igénye nélkül:
folyamatosan elemezték, értékelték a korcsoporthoz tartozók áldozattá válását elősegítő objektív, szubjektív okokat; elemző-értékelő jelentést készítettek az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekről, kiemelt figyelemmel a trükkös módszerrel elkövetett deliktumokra; a média, továbbá az elektronikus hírlevelek (ELBIR) felhasználásával felhívták a figyelmet a korcsoporthoz tartozók sérelmére elkövetett leggyakoribb bűncselekményekre, a megelőzés módjára, a védekezés formáira, eszközeire; felvették a kapcsolatot a helyi közszolgáltató cégekkel, akikkel közösen dolgozták ki és juttatták el a trükkös elkövetési módokra történő figyelemfelhívásokat; rendszeresen tartottak bűnmegelőzési előadásokat az idősek szervezett csoportjaiban; felmérték illetékességi területükön a kiemelten veszélyeztetett településeket, ezen belül azon különösen veszélyeztetett csoportba tartozó, (60 évüket betöltött, illetve, 60 évet betöltött egyedül élő) idős emberek számát, akik vészhelyzeti segélyhívóval történő ellátása, életkoruknál, állapotuknál, életkörülményeinél fogva indokolt lenne, javaslatokat fogalmaztak meg a vészhelyzeti segélyhívók elterjesztésének, valamint az idősügyi jelzőrendszer bevezetésének lehetőségére; felvették a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, amelyek kötelezettek az időskorúak segítésében, illetve szerepet vállalnak gondozásukban. Ennek eredményeként kialakításra kerültek a hatékony cselekvés konkrét formái annak ellenére, hogy a megvalósításhoz szükséges anyagi erőforrások nem állnak a rendőrség rendelkezésre; kezdeményezték a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) népszerűsítését azáltal, hogy a védtelen, idős ember szomszédságában lakókat felkérték arra, hogy tanúsítsanak fokozott figyelmet az idős ember irányában; hatékony kapcsolatot alakítottak ki az egyházakkal annak érdekében, hogy képviselőik jelzéseket adjanak az időskorúak kriminális veszélyeztetettségéről, illetve felhívják az érintettek figyelmét ezekre a veszélyekre; olyan tájékoztató anyagokat készítettek, amelyekből az érintettek információhoz juthattak a szubjektív biztonságérzet fokozását segítő vagyonvédelmi eszközökről; együttműködtek a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával, annak érdekében, hogy az érdeklődők tájékozódhassanak a biztonságtechnikai felszereléseket, zárakat, nyílászárókat stb. felszerelő, javító bejegyzett vállalkozásokról, azok elérhetőségéről; a rendészeti szakterület által kidolgozott (idősek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények megelőzését célzó) intézkedési tervnek megfelelően a rendőrség, bűnügyi, bűnmegelőzési, rendészeti szolgálati ágai összehangolták bűnmegelőzési tevékenységüket; fenti intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően a közrendvédelmi szolgálat munkatársai (KMB) időszakonként megjelentek az idős emberek lakásán, házánál, szükség esetén részére segítséget nyújtottak. Az ellenőrző munkába bevonták azokat a személyeket, akik feladatukból adódóan erre alkalmasak (postás, körorvos, szociális munkás, polgárőr stb.).
A programtervben vállalt feladatokat valamennyi területi szerv végrehajtotta, a végrehajtás tapasztalatait értékelte, eredményét összegezte.
X. Egyebek (képzés, pályázat, javaslat)
A Hanns Seidel Alapítvány (HSA) anyagi támogatásával 2010-ben lehetőséget kaptunk az iskolai erőszak témakörében a megelőzést szolgáló jó gyakorlatok összegzésére, bemutatására. Ennek kapcsán láthattunk és bemutathattunk olyan programokat is amelyeket nem csupán az iskola, vagy a rendőrség működtethet. Az alapítvány támogatásával 2011-ben kiadványt jelentettünk meg „Erőszak az iskolában” címmel.
11 A kiadvánnyal, (amelyben az erőszakot kiváltó okokat, az azokra adott válaszokat, megoldási javaslatokat, jó gyakorlatokat összegeztük) a témában érintett szakemberek munkáját kívántuk segíteni. E mellett „Kit érdekel(sz)?” címmel, az iskolai erőszak terjedésére figyelmeztető plakátot készítettünk, amelyet minden középiskolába eljuttatunk. A program folytatásaként 2011-ben régiós szinten néztük meg, hogy melyek az adott térség problémái, ezekre milyen megoldásokat lehet találni. A két éves együttműködést olyan előadásokkal zártuk, amelyek jövőbeni munkánkhoz kiindulási alapot, többlet információt, érzelmi töltést adtak. Immár két éve együttműködünk a Lélekben Otthon Alapítvánnyal az öngyilkosságok megelőzésében. 2011-ben szakmai tanácsadással segítettük az alapítványt egy, a hozzátartozók segítését célzó tájékoztató anyag elkészítésében. A tájékoztató anyagot valamennyi területi szervhez eljuttattuk. Az Országos Rendőr-főkapitányság részt vesz az Európai Unió támogatásával megvalósuló, a társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása elnevezésű TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kódszámú kiemelt projektben. A projekt célja, a gyermekés fiatalkori bűnözés megelőzése, az áldozatok segítése és az elítéltek társadalmi integrációja. A 2008ban indult, és 2012 tavaszáig tartó 6 alprojketből álló program átfogó célja a társadalmi kohézió erősítése. Szakmai konzultációval segítettük a területi szervek részvételét a TÁMOP-5.6.1.C-11 kódszámú pályázatban, amely az áldozattá válás megelőzését, áldozatsegítést célozta. Részt vettünk a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) „Szakmaközi együttműködés a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítása és az áldozatok segítése érdekében”, címmel meghirdetett képzésén, koordináltuk a területi szervek képzésben való részvételét. A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona (Közép Magyarországi Szociális Módszertani Intézmény Konzorciumi Partnere) felkérésére oktatást szerveztünk a szociális ellátó rendszerben dolgozó szakemberek részére az idősek áldozattá válásának megelőzése témakörében, majd „Vagyonvédelem a bentlakásos intézményekben” címmel. Folyamatosan részt veszünk a Dunakeszi Oktatási Igazgatóságon zajló ügyeletes tiszti és tiszthelyettesi továbbképzésen a családon belüli erőszak és az áldozatsegítés rendőri feladatai témakörében. Az emberkereskedelem elleni koordinációs munkacsoport tagjaként együttműködünk a BM Szakállamtitkárság által működtetett, az emberkereskedelem visszaszorítására létrehozott munkacsoport tevékenységében, az éves kormányjelentés előkészítésében. Országos felmérést végeztünk annak érdekében, hogy egy, az idősügyi jelzőrendszer részeként működő, úgynevezett vészhelyzeti segélyhívó rendszer országos szinten történő bevezetésének lehetőségét megvizsgáljuk. Ennek részeként felmértük az egyedül élő idős emberek számát, a vészhelyzeti segélyhívók országos lefedettségét, megvizsgáltuk a jelzőrendszer kiterjesztésének lehetőségét, összegyűjtöttük az országos jó gyakorlatokat, amelyek az idősek áldozattá válásának megelőzését célozzák. Az országos jó gyakorlatnak megfelelően az elmúlt évben is folytatódtak:
a fiatalok biztonságos szórakozását célzó „Biztonságos szórakozóhely program”-ok, amelynek keretében a területi szervek a rendszeres ellenőrzéseken túl, hangsúlyt helyeztek a szabadidő hasznos eltöltését célzó lehetőségek megteremtésére; ifjúságvédelmi portyaszolgálatok az iskolakerülés megelőzésére; a postai alkalmazottak, kézbesítők, szociális szférában, turisztikai területen dolgozók bűnmegelőzési felkészítései;
12
a turisták áldozattá válásának megelőzését célzó „Tourist Police” programok; a külterületeken élők áldozattá válásának megelőzését célzó „Tanya” programok; az Elektronikus Lakossági Hírlevél (ELBIR) közvetítésével a bűnmegelőzési ajánlások célcsoporthoz történő eljuttatása; több megyében folytatódott az üzemanyagtöltő állomások, valamint a pénzintézetnek nem minősülő, jelentősebb készpénzforgalmat bonyolító üzletek (pénzváltók, utazási irodák, zálogházak, ékszerboltok) alkalmazottainak felkészítése egy esetleges fegyveres rablás során tanúsítandó viselkedésre; bűnmegelőzési kisfilmek vetítése bevásárlóközpontokban, helyi autóbuszjáratok monitorain.
A korábbi évekkel megegyezően szinte valamennyi területi szerv megfogalmazta igényét arra vonatkozóan, hogy legalább a nagyvárosok kapitányságain legyenek függetlenített előadók a panaszfelvételre, hiszen ezzel megrövidülhetne a sokszor több órás várakozási idő. A helyi szervek vonatkozásában az áldozatvédelmi feladatokat ellátó kollégák vizsgálói, nyomozói, értékelő-elemzői, körözési stb. munkakörük mellett, csatolt feladatként látják el az áldozatvédelmi teendőket. A megnövekedett munkaterhek eredményeként leterheltek, s a megelőzési munkára nem sok idejük jut. Talán éppen ezért a helyi szerveknél az áldozatvédelmi feladatokat ellátó kollégák tekintetében nagy a fluktuáció, így az új kollégák felkészítésére, továbbképzésére folyamatos az igény. A bűnmegelőzési tevékenység anyagi hátterének biztosításához elengedhetetlen lenne a pénzügyi fedezet központi költségvetésből történő biztosítása. Értékelve a Rendőrség áldozati jogok érvényesülésével, áldozatsegítéssel kapcsolatos 2011. évi munkáját, elmondhatjuk, hogy mind az áldozatvédelmi törvényből, mind az annak végrehajtására kiadott miniszteri rendeletből adódó rendőrségi feladatokat az állomány teljesített, a parancsnokok mindent megtettek annak érdekében, hogy az áldozatok jogainak tiszteletben tartása, a humánus bánásmód, az áldozatokkal szembeni empatikus hozzáállás össz -rendőri szemléletté váljon.
ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
