Az emberi jogok helye az alkotmányjogban

2014.02.09.

Elméletük, Az

emberi jogok tanulmányozásának általános kérdései

eredetük, fejlődésük, csoportjaik, védelmük nemzetközi rendszere

Alkotmányjog 3. előadás 2014. február 6. Széchenyi István Egyetem

dr. Erdős Csaba egyetemi tanársegéd, SZE-APT [email protected]

Az emberi jogok helye az alkotmányjogban  „Alkotmányosság” alapvető elvei  Jogállamiság elve (joghoz kötöttség, előre láthatóság)  Népszuverenitás (demokrácia)  Hatalommegosztás  Egyenlőség elve  EMBERI JOGOK

1

2014.02.09.

Alapfogalmak 1.  Tárgyi jog – alanyi jog  jogi szabály (norma)  jogosultság  Emberi jogok…  mert minden embert megilletnek azért, mert embernek születtek  az állam csak elismeri ezeket, nem pedig „adja”  Alapjogok vagy alapvető jogok…  a tételes jog részévé tett emberi jogok  alkotmányok „alapjogi katalógusában” szerepelnek  ha természetük engedi, nem természetes személy jogalanyt is megillethetnek

Alapfogalmak 2.  Alkotmányos jog…  minden alkotmányban deklarált jog (így a képviselők mentelmi joga is, ami nem alapjog)  Szabadságjogok…  az egyéni cselekvés állami beavatkozástól való mentességét fejezik ki  Állampolgári/polgári jogok…  csak az adott állam állampolgárait illetik meg, más embereket nem  Anyajog…  olyan alapjog, amelyből további jogosultságok „olvaszthatók ki”

2

2014.02.09.

Az emberi jogok eredete – eszmetörténet  Cél: az emberi jogok igazolása  Szükségszerűen a jogrendszeren kívüli érvek 



Alkotmányos szinten tételezett jogok (lásd: az alkotmány fogalma) Az alkotmány tartalma nem elsősorban jogi kérdés

 Determinálják az emberi jogok szerepét is  Iskolák:    

Természetjogi (leginkább változatos) Utilitarista Kantiánus Jogpozitivista

Az emberi jogok eredete – a természetjogi felfogás 1.  Már az ókori görögök is… „Hiszen nem Zeusz volt az, ki így rendelkezett, S az alvilági istenek között lakó Diké sem szab nekünk ilyen törvényeket. Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő Lehet, mely engem istenek nem változó Íratlan törvényét áthágni kényszerít. Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll.” Szophoklész: Antigoné

3

2014.02.09.

Az emberi jogok eredete – a természetjogi felfogás 2.  Azért illetik meg az embert, mert embernek született –

„emberi jogok”  Irányzatok:  Klasszikus – ókori görög - természetjog  

sztoikus filozófia, Arisztotelész a természet azért jó, mert örök és változatlan

 Isteni természetjog: 



Szt. Ágoston: az igazságtalan tv. (isteni tv.-nek meg nem felelő tv.) nem is tv. Aquinói Szt. Tamás: ius aeterna/ius divina - ius naturale - ius humana

Az emberi jogok eredete – a természetjogi felfogás 3.  Szerződéselméletek:  



Hobbes (Leviatán, 1651): az ember jogai az államrend alatt Locke (Két értekezés…, 1689): tulajdon (élet, szabadság és vagyon) az állam által sérthetetlen – elmozdíthatóság Rousseau (A társadalmi szerződésről, 1762): volonté general, szabadságra kényszerítés, közcélok elsőbbsége

 Észjog 



Grotius (A háború és béke jogáról, 1625): „ A jog nem gyökerezik sem a haszonban, sem a hatalomban, nem is Istentől adatik, hanem az ember eszes és társas természetében.” Az állam védelmezi a jogot, annak alárendelt. Pufendorf (De jure naturae et gentium, 1672)

4

2014.02.09.

Az emberi jogok eredete – az utilitarista felfogás  Haszonelvű felfogás: a jog akkor helyes, ha a

társadalom javát szolgálja  A természetjogi iskola kritikusa: a természetjog fikció  Képviselők:  Burke (Töprengések a francia forradalomról, 1790) 

az „ember valódi jogai” a történelmi fejlődésből erednek, nem nagy elvekből – „történelmi utilitarizmus”

 Bentham  

A lehető legnagyobb szám legnagyobb boldogsága Relativizálja az emberi jogokat

Az emberi jogok eredete – a kantiánus felfogás  Kant (A gyakorlati ész kritikája, 1788)  Nemcsak hihetünk abban, hogy természetes jogaink léteznek, racionálisan igazolhatjuk is azokat  kategorikus imperatívusz: „Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximája általános törvényhozás alapjául szolgálhasson!”  „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre, mind a saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged!”  

Az emberi méltóság feltétlen tisztelete Az emberi méltóság az erkölcsiségből származik

5

2014.02.09.

Az emberi jogok eredete – a jogpozitivista felfogás és annak veszélyei  Kelsen (Tiszta jogtan, 1934)  Formális jogfelfogás, a természetjog elutasítása  A jog elválasztandó az erkölcsöktől, a filozófiától  Az ember azokkal a jogokkal rendelkezik, amelyekkel a jogalkotó felruházta – alkotmányos jogok  A náci Németország jogrendje a jogpozitivizmus

alapján megkérdőjelezhetetlen érvényességű  A természetjog újjáéledése  Radbruch 

„Törvényes jogtalanság” (igazságosság, egyenlőség)

Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 1.  Angol jogfejlődés  sokáig csak az emberi jogok előképei  1215 – Magna Charta Libertatum 

Csak a nemesekre (arisztokráciára) vonatkozik (bebörtönzés)

 1628 – Petition of Rights 

Polgárok (angolok) személyes szabadsága és tulajdona

 1679 – Habeas Corpus Act 

Fogva tartásról csak bíró dönthet

 1689 – Bill of Rights 

Uralkodó korlátozása, a szabadságjogok megerősítése

 Dicey: ezek a bírói gyakorlat vívmányainak elismerései

6

2014.02.09.

Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 2.  Amerikai jogfejlődés  1765 – Declaration of Rights 

„jogfenntartás”: a gyarmaton élőket is megilletik a szigetországi angolok jogai

 1774 – 2. Declaration of Rights/Philadelphiai Nyilatkozat  Szintén az uralkodónak címezték, de nem az angolok ősi jogaira, hanem „az embereket megillető” jogokról szól  1776 – Virginiai Bill of Rights  Virginia elszakadását tartalmazza, hivatkozik a szabadságra, tulajdonra  1776. július 4. – Declaration of Independence  az amerikai gyarmatok teljes elszakadása  Elidegeníthetetlen emberi jogok (élet, szabadság, boldogság)

Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 3.  1787 – USA Alkotmány 

Alapjogi katalógus nélkül  Más volt a cél: hatalommegosztás a szövetség és a tagállamok között, taxáció veszélye: ami kimarad, az korlátozható

 1791 – „amerikai Bill of Rights”  



Az első 10 alkotmány-kiegészítés Pl.: véleménynyilvánítás, házkutatás, letartóztatás, önvádra kötelezés tilalma, gyors és nyilvános tárgyalás „kimarad” a diszkrimináció tilalma

 Polgárháborús alkotmánykiegészítések (1860-as évek) 

Rabszolgaság tilalma, jogegyenlőség , választójog

7

2014.02.09.

Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 3.  Franciaország  1789 – Ember és Polgár Jogainak Deklarációja 

Szabadság, egyenlőség, ellenállás joga, választójog, közhivatal viseléséhez való jog, ártatlanság vélelme, lelkiismereti és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, tulajdonjog

 1791 – első írott francia alkotmány 

Bevezetőjében szerepel az Ember és Polgár Jogainak Deklarációja

Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 4.  1870-es évek: a bismarcki Németország szociális

jogalkotása (társadalombiztosítás)  1919 – weimari alkotmány  megélhetéshez való jog, munkához való jog

 1917 – mexikói alkotmány  Kényszermunka tilalma, megfelelő munkakörülmények, munkabér, 14 éven aluliak munkára kötelezésének tilalma, szakszervezet-alakítás joga, sztrájkjog

8

2014.02.09.

Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 5.  Oroszország  1918 – Nyilatkozat a dolgozó nép jogairól  

Csak a társadalom egy rétegét illető jogok Cél az alkotmányba foglalás

 1924, 1936 – „sztálini” alkotmányok 



Politikai szabadságjogok helyett a szociális jogokon a hangsúly  munkához, a pihenéshez, az öregség, betegség, vagy a munkaképesség elvesztése esetére biztosított ellátáshoz, valamint az oktatáshoz való jog Kikényszerítési mechanizmus hiányzik

Az emberi jogok osztályozása – generációik szerint 1.    

Karel Vasak (1979) Elsősorban a keletkezés idejére van tekintettel 3 generáció: „szabadság – egyenlőség – testvériség” 1. generáció  Személyi szabadságjogok (élethez való jog, kegyetlen,

embertelen és megalázó bánásmód tilalma, diszkrimináció tilalma, tulajdonjog, tisztességes eljáráshoz való jog – önkényes letartóztatás tilalma, törvényes bíróhoz való jog, védelem joga)  Politikai szabadságjogok (véleménynyilvánítás, gyülekezés, egyesülés, lelkiismeret és vallás szabadság)  Politikai részvételi jogok (választójog)

9

2014.02.09.

Az emberi jogok osztályozása – generációik szerint 2.  2. generáció  Válasz a kapitalizmus kihívásaira (XIX. sz. közepétől)  Gazdasági jogok 

munkához, pihenéshez, szakszervezet-alakításhoz, sztrájkhoz való jog

 Szociális jogok 

Társadalombiztosításhoz, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz, megélhetéshez való jog

 Kulturális jogok 

oktatáshoz való jog művelődéshez való jog, tudományok és művészetek szabadsága

Az emberi jogok osztályozása – generációik szerint 3.  3. generáció  XX. sz. második felétől  Népek vonatkozásában  

Népek önrendelkezéséhez, gazdasági fejlődéséhez való joga Békéhez való jog, humanitárius segélyhez való jog

 Csoportok vonatkozásában  Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai  Kiszolgáltatott helyzetben lévők jogai  Betegek, fogyatékkal élők, fogyasztók  Technika fejlődése  Reprodukciós jogok, információs jogok, egészséges környezethez való jog=jövő nemzedékek jogai

10

2014.02.09.

Az emberi jogok osztályozása – szerkezet és tartalom szerint  Szoros összefüggés a generációkkal  Negatív szerkezetű jogok  Állam tartózkodásra köteles  Feltétlen érvényesülést kívánnak meg  1. generációs jogok + sztrájkjog + tudomány szabadsága + információs jogok  Az állam aktivitását igénylő jogok  Biztosításuk az állam teherbírásától függ  Valójában nem is alanyi jogok, hanem államcélok  Tipikusan a 2. generációs jogok  „törekszik”, „támogatja”, „elősegíti”, „ösztönzi”

Az emberi jogok osztályozása – alanyaik száma és értékrend alapján  Alanyok száma szerint  Egyéni jogok 

Élethez való jog, véleménynyilvánítás szabadsága

 Kollektív jogok  

Egyesülés, gyülekezés – szükség szerint Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok – magasabb szintű védelem (nyelvhasználat vs. Intézményfenntartás)

 Értékrend alapján  Szubjektív, de fontos a jogok korlátozása miatt  

Összeütközés esetén melyiknek kell elsőbbséget biztosítani „jogok hierarchiája”, korlátozható és korlátozhatatlan jogok

11

2014.02.09.

Az emberi jogok nemzetközi védelme – a legfontosabb dokumentumok áttekintése „generális” (több alapjogra terjed ki)

szektorális (egy alapjogra/ személyi körre terjed ki)

egyetemes/univerzális (ENSZ) •EJENY (1948), •PPJNE (1966/1976), •GSzKJNE (1966/1976)

regionális •EJEE (1950/1992) •Helsinki Záróokmány (1975) •EU Alapjogi Charta (2009/2009) •Emberek és népek jogainak afrikai kartája (1981) •Emberi jogok arab kartája (1994) •Európai Szociális Charta (1961/1999)

•genocídium egy. (1948/1955) •faji diszkrimináció elleni egy. (1965/1969) •nőkkel szembeni diszkrimináció elleni egy. (1979/1982) •kínzás elleni egy.(1984/1988) •gyermekek jogairól szóló egy. (1989/1991)

•Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája (1993/1999)

Az emberi jogok nemzetközi védelme – dokumentumok az ENSZ égisze alatt  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata  1948. dec. 10. – az emberi jogok napja  az ENSZ Közgyűlése fogadta el, nincs kötelező ereje, de az általános szokásjog részeként kötelezővé vált  első- és második generációs jogok  Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egyezségokmánya és Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)  Két világrend szembenállása  Így is kiegészítő jegyzőkönyvekre szorult (egyéni

panaszos eljárás, halálbüntetés tilalma

12

2014.02.09.

Az emberi jogok nemzetközi védelme – intézmények az ENSZ égisze alatt  Emberi Jogi Bizottság (Committee)  PPJNE végrehajtásának ellenőrzésére  5 évenként tagállami jelentés, egyéni panasz (részes állam, PPJNE-ben foglalt jog, érintett/hozzátartozó, jogorvoslati lehetőségek kimerítése, 18 hónap, más nki szervezet nem vizsgálódik)  Emberi Jogok Bizottsága (Commission)  Munkacsoport/jelentéskészítő kiküldése  Emberi Jogi Főbiztos  Megfigyelő rendszer, diplomáciai közvetítés  Nemzetközi Bíróságok  Nemzetközi Bíróság (Hága), ICC, ICTY, ICTR  Genocídium-egyezménnyel kapcsolatban járhatnak el

Az emberi jogok nemzetközi védelme – az ET és az EJEE  Európa Tanács  1949-ben alakult nemzetközi szervezet  Célja a kulturális együttműködés és az emberi jogok érvényesülésének elősegítése  47 tagállam, Európán túlmutat  Több egyezmény született égisze alatt  Emberi Jogok Európai Egyezménye  1950 római szerződés  Első generációs jogok  Kiegészítő jkv-ek (tulajdonhoz való jog, szabad választójog, saját állampolgár kiutasításának tilalma, halálbüntetés tilalma békeidőben, halálbüntetés tilalma)

13

2014.02.09.

Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EJEB  Az EJEE betartásának kikényszerítése érdekében

működik az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg)  Egyéni panaszjog – tagállamok kezdeményezése      

EJEE részes tagállammal szemben EJEE-ben foglalt jog sérelme EJEE hatályba lépését követően lezárult ügyekben Jogerős döntés, de a rendes jogorvoslatok kimerítése A jogerős döntéstől számított 6 hónapon belül Jogsérelmet szenvedett fél

 Befogadási + érdemi vizsgálat  Deklaratív ítélet, méltányos kártérítés

Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EU  Gazdasági, s nem politikai együttműködésnek indult,

de:  1992 – maastrichti szerződés az EU-ról 

Valamennyi tagállam kötelessége az alapvető jogok biztosítása

 1997 – amszterdami szerződés 

 

Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletben tartásán alapul A csatlakozás feltétele az emberi jogok tiszteletben tartása Megsértésük esetén a tagsági jogok felfüggeszthetők

 2001 – nizzai szerződés 

Emberi jogok megsértésének veszélye esetén ajánlások fogalmazhatók meg az adott tagállam számára

14

2014.02.09.

Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EU Alapjogi Kartája  2000-ben, a nizzai csúcstalálkozón fogadták el  A 2005-ben megbukott alkotmányos szerződés része

lett volna  2009-ben a lisszaboni szerződés tette kötelezővé  54 cikk 6+1 fejezetben  Méltóság – szabadságjogok – egyenlőség – szolidaritás –

állampolgári jogok – igazságszolgáltatás – általános rendelkezések

 Hatálya: uniós szervek + tagállamok, ha az uniós jogot

hajtják végre

Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EBESZ  1975 – helsinki záróokmány aláírása  Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ)  35 állam részese, köztük az USA, Kanada és a SZU  cél a hidegháborús feszültség csökkentése  Politikai dokumentum, nem kötelező (diplomácia) 

hatékony ellenőrzés, pl. választási megfigyelők

 1989 – bécsi mechanizmus: információnyújtás 10

napon belül  1994 – Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)

15

2014.02.09.

Alapvető kötelezettségek  Alkotmányban tételezett kötelezettségek  Az alapvető kötelezettségek teljesítése nem feltétele az alapjogok gyakorlásának  Két klasszikus kötelezettség  Honvédelmi kötelezettség 

Csak állampolgárokat (de nőket is)  Katonai, fegyver nélküli szolgálat, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatás

 Közteherviselési  Természetes személyeken kívüli jogalanyokat is érint  Adó-, illeték- és járulékfizetés

 Egyéb kötelezettségek  pl. a hatalom erőszakos megszerzésével szembeni fellépés

Köszönöm a figyelmet!

16