2014.02.09.
Elméletük, Az
emberi jogok tanulmányozásának általános kérdései
eredetük, fejlődésük, csoportjaik, védelmük nemzetközi rendszere
Alkotmányjog 3. előadás 2014. február 6. Széchenyi István Egyetem
dr. Erdős Csaba egyetemi tanársegéd, SZE-APT
[email protected]
Az emberi jogok helye az alkotmányjogban „Alkotmányosság” alapvető elvei Jogállamiság elve (joghoz kötöttség, előre láthatóság) Népszuverenitás (demokrácia) Hatalommegosztás Egyenlőség elve EMBERI JOGOK
1
2014.02.09.
Alapfogalmak 1. Tárgyi jog – alanyi jog jogi szabály (norma) jogosultság Emberi jogok… mert minden embert megilletnek azért, mert embernek születtek az állam csak elismeri ezeket, nem pedig „adja” Alapjogok vagy alapvető jogok… a tételes jog részévé tett emberi jogok alkotmányok „alapjogi katalógusában” szerepelnek ha természetük engedi, nem természetes személy jogalanyt is megillethetnek
Alapfogalmak 2. Alkotmányos jog… minden alkotmányban deklarált jog (így a képviselők mentelmi joga is, ami nem alapjog) Szabadságjogok… az egyéni cselekvés állami beavatkozástól való mentességét fejezik ki Állampolgári/polgári jogok… csak az adott állam állampolgárait illetik meg, más embereket nem Anyajog… olyan alapjog, amelyből további jogosultságok „olvaszthatók ki”
2
2014.02.09.
Az emberi jogok eredete – eszmetörténet Cél: az emberi jogok igazolása Szükségszerűen a jogrendszeren kívüli érvek
Alkotmányos szinten tételezett jogok (lásd: az alkotmány fogalma) Az alkotmány tartalma nem elsősorban jogi kérdés
Determinálják az emberi jogok szerepét is Iskolák:
Természetjogi (leginkább változatos) Utilitarista Kantiánus Jogpozitivista
Az emberi jogok eredete – a természetjogi felfogás 1. Már az ókori görögök is… „Hiszen nem Zeusz volt az, ki így rendelkezett, S az alvilági istenek között lakó Diké sem szab nekünk ilyen törvényeket. Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő Lehet, mely engem istenek nem változó Íratlan törvényét áthágni kényszerít. Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll.” Szophoklész: Antigoné
3
2014.02.09.
Az emberi jogok eredete – a természetjogi felfogás 2. Azért illetik meg az embert, mert embernek született –
„emberi jogok” Irányzatok: Klasszikus – ókori görög - természetjog
sztoikus filozófia, Arisztotelész a természet azért jó, mert örök és változatlan
Isteni természetjog:
Szt. Ágoston: az igazságtalan tv. (isteni tv.-nek meg nem felelő tv.) nem is tv. Aquinói Szt. Tamás: ius aeterna/ius divina - ius naturale - ius humana
Az emberi jogok eredete – a természetjogi felfogás 3. Szerződéselméletek:
Hobbes (Leviatán, 1651): az ember jogai az államrend alatt Locke (Két értekezés…, 1689): tulajdon (élet, szabadság és vagyon) az állam által sérthetetlen – elmozdíthatóság Rousseau (A társadalmi szerződésről, 1762): volonté general, szabadságra kényszerítés, közcélok elsőbbsége
Észjog
Grotius (A háború és béke jogáról, 1625): „ A jog nem gyökerezik sem a haszonban, sem a hatalomban, nem is Istentől adatik, hanem az ember eszes és társas természetében.” Az állam védelmezi a jogot, annak alárendelt. Pufendorf (De jure naturae et gentium, 1672)
4
2014.02.09.
Az emberi jogok eredete – az utilitarista felfogás Haszonelvű felfogás: a jog akkor helyes, ha a
társadalom javát szolgálja A természetjogi iskola kritikusa: a természetjog fikció Képviselők: Burke (Töprengések a francia forradalomról, 1790)
az „ember valódi jogai” a történelmi fejlődésből erednek, nem nagy elvekből – „történelmi utilitarizmus”
Bentham
A lehető legnagyobb szám legnagyobb boldogsága Relativizálja az emberi jogokat
Az emberi jogok eredete – a kantiánus felfogás Kant (A gyakorlati ész kritikája, 1788) Nemcsak hihetünk abban, hogy természetes jogaink léteznek, racionálisan igazolhatjuk is azokat kategorikus imperatívusz: „Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximája általános törvényhozás alapjául szolgálhasson!” „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre, mind a saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged!”
Az emberi méltóság feltétlen tisztelete Az emberi méltóság az erkölcsiségből származik
5
2014.02.09.
Az emberi jogok eredete – a jogpozitivista felfogás és annak veszélyei Kelsen (Tiszta jogtan, 1934) Formális jogfelfogás, a természetjog elutasítása A jog elválasztandó az erkölcsöktől, a filozófiától Az ember azokkal a jogokkal rendelkezik, amelyekkel a jogalkotó felruházta – alkotmányos jogok A náci Németország jogrendje a jogpozitivizmus
alapján megkérdőjelezhetetlen érvényességű A természetjog újjáéledése Radbruch
„Törvényes jogtalanság” (igazságosság, egyenlőség)
Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 1. Angol jogfejlődés sokáig csak az emberi jogok előképei 1215 – Magna Charta Libertatum
Csak a nemesekre (arisztokráciára) vonatkozik (bebörtönzés)
1628 – Petition of Rights
Polgárok (angolok) személyes szabadsága és tulajdona
1679 – Habeas Corpus Act
Fogva tartásról csak bíró dönthet
1689 – Bill of Rights
Uralkodó korlátozása, a szabadságjogok megerősítése
Dicey: ezek a bírói gyakorlat vívmányainak elismerései
6
2014.02.09.
Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 2. Amerikai jogfejlődés 1765 – Declaration of Rights
„jogfenntartás”: a gyarmaton élőket is megilletik a szigetországi angolok jogai
1774 – 2. Declaration of Rights/Philadelphiai Nyilatkozat Szintén az uralkodónak címezték, de nem az angolok ősi jogaira, hanem „az embereket megillető” jogokról szól 1776 – Virginiai Bill of Rights Virginia elszakadását tartalmazza, hivatkozik a szabadságra, tulajdonra 1776. július 4. – Declaration of Independence az amerikai gyarmatok teljes elszakadása Elidegeníthetetlen emberi jogok (élet, szabadság, boldogság)
Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 3. 1787 – USA Alkotmány
Alapjogi katalógus nélkül Más volt a cél: hatalommegosztás a szövetség és a tagállamok között, taxáció veszélye: ami kimarad, az korlátozható
1791 – „amerikai Bill of Rights”
Az első 10 alkotmány-kiegészítés Pl.: véleménynyilvánítás, házkutatás, letartóztatás, önvádra kötelezés tilalma, gyors és nyilvános tárgyalás „kimarad” a diszkrimináció tilalma
Polgárháborús alkotmánykiegészítések (1860-as évek)
Rabszolgaság tilalma, jogegyenlőség , választójog
7
2014.02.09.
Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 3. Franciaország 1789 – Ember és Polgár Jogainak Deklarációja
Szabadság, egyenlőség, ellenállás joga, választójog, közhivatal viseléséhez való jog, ártatlanság vélelme, lelkiismereti és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, tulajdonjog
1791 – első írott francia alkotmány
Bevezetőjében szerepel az Ember és Polgár Jogainak Deklarációja
Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 4. 1870-es évek: a bismarcki Németország szociális
jogalkotása (társadalombiztosítás) 1919 – weimari alkotmány megélhetéshez való jog, munkához való jog
1917 – mexikói alkotmány Kényszermunka tilalma, megfelelő munkakörülmények, munkabér, 14 éven aluliak munkára kötelezésének tilalma, szakszervezet-alakítás joga, sztrájkjog
8
2014.02.09.
Az emberi jogok története – a nemzeti jogfejlődés 5. Oroszország 1918 – Nyilatkozat a dolgozó nép jogairól
Csak a társadalom egy rétegét illető jogok Cél az alkotmányba foglalás
1924, 1936 – „sztálini” alkotmányok
Politikai szabadságjogok helyett a szociális jogokon a hangsúly munkához, a pihenéshez, az öregség, betegség, vagy a munkaképesség elvesztése esetére biztosított ellátáshoz, valamint az oktatáshoz való jog Kikényszerítési mechanizmus hiányzik
Az emberi jogok osztályozása – generációik szerint 1.
Karel Vasak (1979) Elsősorban a keletkezés idejére van tekintettel 3 generáció: „szabadság – egyenlőség – testvériség” 1. generáció Személyi szabadságjogok (élethez való jog, kegyetlen,
embertelen és megalázó bánásmód tilalma, diszkrimináció tilalma, tulajdonjog, tisztességes eljáráshoz való jog – önkényes letartóztatás tilalma, törvényes bíróhoz való jog, védelem joga) Politikai szabadságjogok (véleménynyilvánítás, gyülekezés, egyesülés, lelkiismeret és vallás szabadság) Politikai részvételi jogok (választójog)
9
2014.02.09.
Az emberi jogok osztályozása – generációik szerint 2. 2. generáció Válasz a kapitalizmus kihívásaira (XIX. sz. közepétől) Gazdasági jogok
munkához, pihenéshez, szakszervezet-alakításhoz, sztrájkhoz való jog
Szociális jogok
Társadalombiztosításhoz, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz, megélhetéshez való jog
Kulturális jogok
oktatáshoz való jog művelődéshez való jog, tudományok és művészetek szabadsága
Az emberi jogok osztályozása – generációik szerint 3. 3. generáció XX. sz. második felétől Népek vonatkozásában
Népek önrendelkezéséhez, gazdasági fejlődéséhez való joga Békéhez való jog, humanitárius segélyhez való jog
Csoportok vonatkozásában Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Kiszolgáltatott helyzetben lévők jogai Betegek, fogyatékkal élők, fogyasztók Technika fejlődése Reprodukciós jogok, információs jogok, egészséges környezethez való jog=jövő nemzedékek jogai
10
2014.02.09.
Az emberi jogok osztályozása – szerkezet és tartalom szerint Szoros összefüggés a generációkkal Negatív szerkezetű jogok Állam tartózkodásra köteles Feltétlen érvényesülést kívánnak meg 1. generációs jogok + sztrájkjog + tudomány szabadsága + információs jogok Az állam aktivitását igénylő jogok Biztosításuk az állam teherbírásától függ Valójában nem is alanyi jogok, hanem államcélok Tipikusan a 2. generációs jogok „törekszik”, „támogatja”, „elősegíti”, „ösztönzi”
Az emberi jogok osztályozása – alanyaik száma és értékrend alapján Alanyok száma szerint Egyéni jogok
Élethez való jog, véleménynyilvánítás szabadsága
Kollektív jogok
Egyesülés, gyülekezés – szükség szerint Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok – magasabb szintű védelem (nyelvhasználat vs. Intézményfenntartás)
Értékrend alapján Szubjektív, de fontos a jogok korlátozása miatt
Összeütközés esetén melyiknek kell elsőbbséget biztosítani „jogok hierarchiája”, korlátozható és korlátozhatatlan jogok
11
2014.02.09.
Az emberi jogok nemzetközi védelme – a legfontosabb dokumentumok áttekintése „generális” (több alapjogra terjed ki)
szektorális (egy alapjogra/ személyi körre terjed ki)
egyetemes/univerzális (ENSZ) •EJENY (1948), •PPJNE (1966/1976), •GSzKJNE (1966/1976)
regionális •EJEE (1950/1992) •Helsinki Záróokmány (1975) •EU Alapjogi Charta (2009/2009) •Emberek és népek jogainak afrikai kartája (1981) •Emberi jogok arab kartája (1994) •Európai Szociális Charta (1961/1999)
•genocídium egy. (1948/1955) •faji diszkrimináció elleni egy. (1965/1969) •nőkkel szembeni diszkrimináció elleni egy. (1979/1982) •kínzás elleni egy.(1984/1988) •gyermekek jogairól szóló egy. (1989/1991)
•Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája (1993/1999)
Az emberi jogok nemzetközi védelme – dokumentumok az ENSZ égisze alatt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. dec. 10. – az emberi jogok napja az ENSZ Közgyűlése fogadta el, nincs kötelező ereje, de az általános szokásjog részeként kötelezővé vált első- és második generációs jogok Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya és Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Két világrend szembenállása Így is kiegészítő jegyzőkönyvekre szorult (egyéni
panaszos eljárás, halálbüntetés tilalma
12
2014.02.09.
Az emberi jogok nemzetközi védelme – intézmények az ENSZ égisze alatt Emberi Jogi Bizottság (Committee) PPJNE végrehajtásának ellenőrzésére 5 évenként tagállami jelentés, egyéni panasz (részes állam, PPJNE-ben foglalt jog, érintett/hozzátartozó, jogorvoslati lehetőségek kimerítése, 18 hónap, más nki szervezet nem vizsgálódik) Emberi Jogok Bizottsága (Commission) Munkacsoport/jelentéskészítő kiküldése Emberi Jogi Főbiztos Megfigyelő rendszer, diplomáciai közvetítés Nemzetközi Bíróságok Nemzetközi Bíróság (Hága), ICC, ICTY, ICTR Genocídium-egyezménnyel kapcsolatban járhatnak el
Az emberi jogok nemzetközi védelme – az ET és az EJEE Európa Tanács 1949-ben alakult nemzetközi szervezet Célja a kulturális együttműködés és az emberi jogok érvényesülésének elősegítése 47 tagállam, Európán túlmutat Több egyezmény született égisze alatt Emberi Jogok Európai Egyezménye 1950 római szerződés Első generációs jogok Kiegészítő jkv-ek (tulajdonhoz való jog, szabad választójog, saját állampolgár kiutasításának tilalma, halálbüntetés tilalma békeidőben, halálbüntetés tilalma)
13
2014.02.09.
Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EJEB Az EJEE betartásának kikényszerítése érdekében
működik az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) Egyéni panaszjog – tagállamok kezdeményezése
EJEE részes tagállammal szemben EJEE-ben foglalt jog sérelme EJEE hatályba lépését követően lezárult ügyekben Jogerős döntés, de a rendes jogorvoslatok kimerítése A jogerős döntéstől számított 6 hónapon belül Jogsérelmet szenvedett fél
Befogadási + érdemi vizsgálat Deklaratív ítélet, méltányos kártérítés
Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EU Gazdasági, s nem politikai együttműködésnek indult,
de: 1992 – maastrichti szerződés az EU-ról
Valamennyi tagállam kötelessége az alapvető jogok biztosítása
1997 – amszterdami szerződés
Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletben tartásán alapul A csatlakozás feltétele az emberi jogok tiszteletben tartása Megsértésük esetén a tagsági jogok felfüggeszthetők
2001 – nizzai szerződés
Emberi jogok megsértésének veszélye esetén ajánlások fogalmazhatók meg az adott tagállam számára
14
2014.02.09.
Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EU Alapjogi Kartája 2000-ben, a nizzai csúcstalálkozón fogadták el A 2005-ben megbukott alkotmányos szerződés része
lett volna 2009-ben a lisszaboni szerződés tette kötelezővé 54 cikk 6+1 fejezetben Méltóság – szabadságjogok – egyenlőség – szolidaritás –
állampolgári jogok – igazságszolgáltatás – általános rendelkezések
Hatálya: uniós szervek + tagállamok, ha az uniós jogot
hajtják végre
Az emberi jogok nemzetközi védelme – az EBESZ 1975 – helsinki záróokmány aláírása Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 35 állam részese, köztük az USA, Kanada és a SZU cél a hidegháborús feszültség csökkentése Politikai dokumentum, nem kötelező (diplomácia)
hatékony ellenőrzés, pl. választási megfigyelők
1989 – bécsi mechanizmus: információnyújtás 10
napon belül 1994 – Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
15
2014.02.09.
Alapvető kötelezettségek Alkotmányban tételezett kötelezettségek Az alapvető kötelezettségek teljesítése nem feltétele az alapjogok gyakorlásának Két klasszikus kötelezettség Honvédelmi kötelezettség
Csak állampolgárokat (de nőket is) Katonai, fegyver nélküli szolgálat, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatás
Közteherviselési Természetes személyeken kívüli jogalanyokat is érint Adó-, illeték- és járulékfizetés
Egyéb kötelezettségek pl. a hatalom erőszakos megszerzésével szembeni fellépés
Köszönöm a figyelmet!
16