Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak
Képzési Program
Szakfelelős: Dr. Molnár Katalin PhD
I. A Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményei (KKK) 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak A szakirányú továbbképzés megnevezése angolul Journalist specialized in law enforcement postgraduate specialist training course 2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése Rendészeti szakújságíró A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése angolul Journalist specialized in law enforcement 3. Képzési terület Közigazgatási, rendészeti és katonai 4. A felvétel feltétele A Bármely képzési területen legalább alapképzési szakon szerzett oklevél. A felsőoktatási intézmény felvételi elbeszélgetés keretében értékeli a képzési célban meghatározott szempontok érvényesíthetőségét, a szakterületre történő alkalmasságát. 5. A képzési idő 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 60 kreditpont 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1. A képzés célja: A képzés célja a rendészeti területen a médiakommunikáció és az újságírás színvonalának emelése, a szakszerű és közérthető kommunikáció erősítése. A képzésen részt vevők a kapott új típusú szemléletmód és médiaismeretek birtokában végezhetik munkájukat a hazai médiapiacon. Közreműködésükkel javulhat a rendészeti szervezetek megjelenítése a médiában, valamint az ott közvetített információk szakszerűsége és közérthetősége. A program elsősorban újságírói tapasztalattal vagy szakirányú képesítéssel már rendelkező szakemberek tudásának továbbfejlesztésére irányul. 2
7.2. A képzés során elsajátítandó kompetenciák tudáselemek, megszerezhető ismeretek: rendelkezik rendészeti szakismeretekkel; ezeken belül katasztrófavédelmi és büntetés-végrehajtási szakismeretekkel; ismeri a rendészeti kommunikáció jellegzetességeit; képes a rendészeti információk megértésére, szakszerű és közérthető továbbítására; tájékozott a médiaszociológia területén; ismeri a válság- és kríziskommunikáció alapjait; ismeri a rendészeti sajtó fejlődéstörténetét. 7.3. A képzés során megszerezhető személyes adottságok, készségek: képes arra, hogy szakmailag helytálló módon értelmezze és elemezze a rendészeti eseményeket; képes arra, hogy figyelembe véve a média alapvető etikai szabályait, korrekt tájékoztatást adjon; képes a rendészeti eseményekről, hírekről a stilisztikai szabályok betartásával szakszerű és közérthető tájékoztatást adni. 7.4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzés kiemelten foglalkozik a közszolgálati és kereskedelmi sajtó területein dolgozó rendészeti szakújságírók szakszerű és közérthető írásbeli és szóbeli kommunikációjának fejlesztésével. A képzés a rendészeti szervezeteket körülvevő kommunikációs környezet folyamatos változásai jelentette kihívásokra reagálva gyakorlatorientált és figyelembe veszi az egyéni fejlesztési igényeket. Így különösen ajánlott azoknak az újságíróknak, akik rendészeti tárgyú hírekre szeretnének specializálódni vagy már jelenleg is ezzel foglalkoznak. A képzés segítségével a hallgatók munkaterületükön képessé válnak a rendészeti kommunikációban dolgozókat érintő belső és külső kihívások felismerésére, az azok leküzdéséhez szükséges szakmai ismeretek és gyakorlati példák alkalmazására, személyes kompetenciáik napi gyakorlatban történő hasznosítására. 8. A szakképzettség szempontjából ismeretkörökhöz rendelt kreditérték:
meghatározó
ismeretkörök
és
a
főbb
Alapozó tantárgyak: (8 kredit) Szakújságírói alapismeretek 1-2. Szakmai törzsanyag: (27 kredit) Rendészeti szakismeretek Rendészeti kommunikáció A befolyásolás etikus eszközei a médiában Meggyőző kommunikáció Köztájékoztatás és média Migráció és menekültkérdés Személyes kompetenciafejlesztő tantárgyak: (21 kredit) Kommunikációs készségek fejlesztése Érveléstechnika, írástechnika 1-2. Multimédiás hír- és tartalomkészítés, szerkesztés 1-2. 3
Válság- és kríziskommunikáció 9. A szakdolgozat kreditértéke (4 kredit)
4
II. Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások: - A számonkérés Az ismeretek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének módját a tantárgyi programok rögzítik, a hallgatók erről a tanulmányaik megkezdése előtt tájékoztatást kapnak. A tananyag ismeretének értékelése a szorgalmi időszakban, illetve a vizsgaidőszakban történhet. Valamennyi vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy ezek kombinációja. - A szakdolgozat A szakdolgozat a rendészeti szakújságíró képzettségnek megfelelő alkotó jellegű, elméleti megalapozottságú, tudományos módszertant és gyakorlati megközelítést alkalmazó szakmai feladat. Igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, a témakörébe tartozó feladatok jogszerű megoldására, önálló szakmai munka végzésére. A szakdolgozat a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a szakirányú továbbképzési szak I.-II. félévében készített munkák elemző értékelése portfólió formájában. - A záróvizsga A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga több részből – szakdolgozat megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. A záróvizsgára bocsátás feltételei: az abszolutórium megszerzése, valamint a bírálaton részt vett szakdolgozat. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – állapítják meg a záróvizsga eredményét. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredménye: A záróvizsga érdemjegyét a kapott osztályzatok számtani átlaga adja. Bármelyik elem vizsgatételére kapott elégtelen osztályzat esetében a záróvizsga értékelése elégtelen. A több elemből álló záróvizsga esetén az egyes elemeket külön érdemjeggyel kell értékelni. A záróvizsga eredményét a záróvizsga részeredményeinek egyszerű átlaga képezi, az alábbiak szerint: ZvÖ=(SzD + Zv) / 2
5
Az oklevél kiadásának feltételei: a tantárgyi és vizsgakötelezettségek teljesítése, összesen 60 kredit megszerzése, eredményes záróvizsga. Az oklevél minősítésének megállapítása az alábbi határértékek figyelembevételével történik: kitűnő, ha az átlag 5,00 jeles, ha az átlag 4,51-4,99 jó, ha az átlag 3,51-4,50 közepes, ha az átlag 2,51-3,50
elégséges, ha az átlag legalább 2,00 – de legfeljebb 2,50. Kiváló eredménnyel végez az a hallgató, akinek oklevél minősítése kitűnő. Kiváló eredménnyel végez továbbá az is, akié jeles, valamint az összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,51. - A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (5) bekezdése szerint.
6
A Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak Tanterv- és vizsgakövetelmények Sorszám
Tantárgy neve
Félév
Típus
I. félév 1. 1.1.
1.2.
Rendészeti szakismeretek
I.
kötelező
Alkotmányjogi és közigazgatási jogi szakismeretek Rendészeti és bűnügyi tudományi szakismeretek
Előadás/ Gyak.
Kreditérték
17+95
30
6+24
6
0+5
1.4.
A rendészeti sajtó története
0+5
2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
3.
I.
kötelező
Kommunikációs készségek feltérképezésének lehetőségei Kommunikációs készségek fejlesztésének lehetőségei A verbális kommunikációs készségek fejlesztésének technikái A nem verbális kommunikációs készségek fejlesztésének technikái Meggyőző kommunikáció
kollokvium
Dr. Németh Zsolt
Dr. Ambrusz József, Deák József, Dr. Németh Zsolt, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter, Dr. Suba László
2+14
Katasztrófavédelmi és büntetés-végrehajtási szakismeretek
Kommunikációs készségek fejlesztése
Tárgyfelelős
4+0
1.3.
2.
Számonkérés módja
0+16
4
gyakorlati jegy
Dr. Molnár Katalin
0+4
0+4 Czégé Zoltán, Dr. Farkas Johanna, Dr. Hegedűs Judit, Dr. Molnár Katalin, Sipos Szandra
0+4
0+4
I.
kötelező
7+5
4
kollokvium
Dr. Andok Mónika 7
3.1.
3.2.
3.3.
4.
4.1.
4.2. 4.3.
5. 5.1.
5.2.
6.
A tömegkommunikáció színterei és eszközrendszere Kommunikációs stílusok és nyelvi stratégiák
3+0
4+0
Nyilvános beszéd: retorika, érveléstechnika Köztájékoztatás és média
0+5
I.
kötelező
A duális médiarendszer - az állam és a piaci szereplők tájékoztatatásban játszott szerepe, pozíciója, működési logikája és tartalomszolgáltatásának jellemzői Személyiségi jogok és a média Önszabályozás a médiában: médiaetika, médiaerkölcs Szakújságírói alapismeretek 1.
4+8
4
gyakorlati jegy
4+0
Dr. Antal Zsolt
Dr. Antal Zsolt, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Ilosvai Gábor, Nyakas Levente, Dr. Toót-Holló Tamás
0+4 0+4
I.
kötelező
Médiaműfaj ismeretek - szövegtípus és médium szerint Információk beszerzése és feldolgozása – az értelmezés, rendszerezés, adatbáziskezelés módszertani ismeretei Érveléstechnika, írástechnika 1.
Dr. Aczél Petra, Dr. Andok Mónika, Pelle Veronika
0+12
4
gyakorlati jegy
Dr. Andok Mónika
0+6 Dr. Andok Mónika, Dr. Toót-Holló Tamás, Dr. Pach Ferenc
0+6
I.
kötelező
0+15
4
gyakorlati jegy
Cserháti Ágnes
8
6.1
A hatásos médiaszöveg szabályok és módszerek
7.
Multimédiás hír- és tartalomkészítés, szerkesztés 1.
7.1.
8. 8.1.
8.2. 9.
9.1.
9.2.
9.3. 10.
Cserháti Ágnes, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Toót-Holló Tamás, Dr. Pach Ferenc
0+15
I.
kötelező
0+15
4
Tartalomkészítés és szerkesztés a „régi” (sajtó, rádió, televízió) és az „új” (internetalapú) médiafelületeken
0+15
II. félév
17+55
30
4+6
5
A befolyásolás etikus eszközei a médiában Az akaratlagos és nem-szándékolt médiatorzítások A rendészeti szervezetek szerepe a nyilvánosságban Rendészeti kommunikáció
II.
kötelező
Válság- és 10.1. kríziskommunikáció pszichológiai alapjai Veszélyhelyzetkezelés 10.2. kommunikációs aspektusai
Dr. Antal Zsolt
Bojáki Attila, Pelle Veronika
kollokvium
Dr. Zsolt Péter
2+2 Dr. Zsolt Péter 2+4 II.
kötelező
A rendészeti szervezetek kommunikációjának jelentősége A rendészeti szervezetek belső kommunikációja A rendészeti szervezetek külső kommunikációja Válság- és kríziskommunikáció
gyakorlati jegy
4+6
3
gyakorlati jegy
Dr. Molnár Katalin
2+0 Dr. Molnár Katalin
2+2
0+4 II.
kötelező
4+6 2+0
2+0
3
gyakorlati jegy
Prof. Dr. Bolgár Judit Dr. Ambrusz József, Prof. Dr. Bolgár Judit, Dr. habil. Resperger István 9
10.3. Lakosságfelkészítés Válsághelyzetek 10.4. tapasztalatai – esettanulmányok Szakújságírói 11. alapismeretek 2. Média- és 11.1. kommunikációkutatás Érveléstechnika, írástechnika 2. A hatásos médiaszöveg 13.1. szabályok és módszerek Multimédiás hír- és 13. tartalomkészítés, szerkesztés 2. Tartalomkészítés és szerkesztés a „régi” (sajtó, rádió, televízió) 13.1. és az „új” (internetalapú) médiafelületeken. 12.
14.
Migráció és menekültkérdés
14.1.
Migráció és menekültkérdés
0+2 0+4 II.
kötelező
0+12
4
II.
kötelező
0+10
3
gyakorlati jegy
3
gyakorlati jegy
0+10
II.
kötelező
0+10
kötelező
5+5
5
Dr. Antal Zsolt
kollokvium
Dr. Tálas Péter Berzsenyi Dániel, Csiki Tamás, Dr. Tóth Norbert
5+5
Szakdolgozat
4
15.1
Szakdolgozat
4 34+150
Dr. Toót-Holló Tamás Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Toót-Holló Tamás, Dr. Pach Ferenc
Bojáki Attila, Pelle Veronika
0+10
II.
Dr. Antal Zsolt Dr. Antal Zsolt, Dr. Gyulavári Tamás
0+12
15.
ÖSSZESEN:
beszámoló
60
10
1. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Rendészeti szakismeretek 2. A tanórák száma: 6 óra elmélet + 24 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Németh Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Ambrusz József, Deák József, Dr. Németh Zsolt, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter, Dr. Suba László 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika):
Alkotmányjogi és közigazgatási jogi szakismeretek. Rendészeti és bűnügyi tudományi szakismeretek. Katasztrófavédelmi szakismeretek. Büntetés-végrehajtási szakismeretek. Rendészeti sajtótörténet.
9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Németh Zsolt (2012): Helyzetvázlat a rendészeti működésről. In: Hautzinger Zoltán, Verhóczki János (szerk.) Sodorvonalon: Tanulmányok Virányi Gergely 60. születésnapja tiszteletére. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság. pp. 215222. A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet Lőrincz József (2009): Büntetőpolitika és börtönügy. Budapest: Rejtjel kiadó Suba László: A pénzügyőrségi sajtó kezdetei. In: Hadtudományi Szemle, Budapest, 2014. 7. évfolyam 1. szám Esettanulmány-gyűjtemény a Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak számára (jegyzet, fejlesztés alatt)
11
2. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Kommunikációs készségek fejlesztése 2. A tanórák száma: 16 óra tréning 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantárgy tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Molnár Katalin, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Czégé Zoltán, Dr. Farkas Johanna, Dr. Hegedűs Judit, Dr. Molnár Katalin, Sipos Szandra 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika):
Kommunikációs készségek feltérképezésének lehetőségei. Kommunikációs készségek fejlesztésének lehetőségei. A verbális kommunikációs készségek fejlesztésének technikái. A nem verbális kommunikációs készségek fejlesztésének technikái.
9. Évközi
tanulmányi
követelmények,
az
aláírás
megadásának
feltételei:
A
gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Kádár Gabriella (2010): Amit a hallgatónak tudni illik: az érett, egészséges személyiségről – önismeretről. Budapest: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Rudas János (2007): Delfi örökösei. Budapest: Lélekben Otthon kiadó Rudas János (2011): Javne örökösei. Budapest: Oriold és Társai kiadó
12
3. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Meggyőző kommunikáció 2. A tanórák száma: 7 óra elmélet + 5 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Andok Mónika, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Aczél Petra, Dr. Andok Mónika, Pelle Veronika 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A közszolgálati kommunikáció színterei és eszközrendszere: Közvetlen és közvetett kommunikáció. Személyes ügyintézés. A hatósági szervek és a hatósági személy által kezdeményezett interakció. Hagyományos és elektronikus levelezés. Telefonos kommunikáció: az auditív csatorna sajátosságai. Állam és állampolgár interakciói a világhálón. Internetes felületek ügyfélbarát és nem ügyfélbarát kialakítás, visszacsatolási lehetőségek. Szervezeti struktúra és közszolgálati kommunikáció. A leggyakoribb hibák a hivatalos ügyintézésben. Közszolgálati kommunikáció a gyorsan változó információtechnológiai környezetben. Kommunikációs stílusok és nyelvi stratégiák: A nyelv belső változatgazdagsága. A kommunikáció tárgyi síkja és az énüzenetek. Nyelvhasználati stratégiák és taktikák. Stílus és meggyőzés. Nemzetközi kitekintés. Nyilvános beszéd: retorika, érveléstechnika: A nyilvános megszólalás alapkövetelményei. A meggyőző kommunikáció szociálpszichológiai befolyásoló tényezői. Felkészülés a nyilvános szereplésre. Az érvelés felépítése. Érvelési hibák, manipulációs technikák és kivédésük. Empátia és a partnerhez/közönséghez való alkalmazkodás. A nem verbális kommunikáció és a prozódia üzenetrétegei. Különböző médiumok és műfajok eltérő retorikai stratégiái. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga
13
12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Adamik Tamás Adamikné Jászó Anna Aczél Petra (2004): Retorika. Budapest: Osiris kiadó Balázs Géza Dede Éva szerk. (2008): Európai nyelvművelés. Budapest: Inter Kht. Bettinghaus, Erwin (2010): A meggyőző kommunikáció, In: Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció I–II. Budapest: General Press Kiadó Kemény Gábor (2010): A nyelvtől a stílusig. Budapest: Tinta Kiadó Péter Mihály (1991): A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest: Tankönyvkiadó Zentai István (2006): Meggyőzéstechnika és a kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Budapest: Medicina kiadó
14
4. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Köztájékoztatás és média 2. A tanórák száma: 4 óra elmélet + 8 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Ilosvai Gábor, Nyakas Levente, Dr. Toót-Holló Tamás 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tömegkommunikáció elmélete: Tartalom és hatás: a tartalom mutatói. Médiahasználat és szükségletkielégítés. Technológiai determinizmus. Hagyományos és újmédia, a funkciók átrendeződése. Nyilvánosság és médiademokrácia. Médiaműveltség, médiajártasság. Médiarendszerek: A nemzeti médiarendszerek összehasonlításának szempontjai. Médiamodellek. A magyar médiarendszer sajátosságai. A rendszerváltozás utáni magyar médiatörténet tanulságai. Globális kihívások. Állami feladatvállalás a tájékoztatásban: A demokratikus tájékoztatáshoz szükséges szabályozási feltételek. A média szabályozása az Európai Unió és az államok szintjén. Az állami felügyelet és beavatkozás egyéb módjai és korlátai. A személyiségi jogok és a média: A jó hírnév, a becsület védelme. A szólásszabadság. A sajtó. Az elektronikus média, újmédia. Kommunikáció- és médiaetika: Az etika fogalma és funkciói. Erkölcs határvonalai a közszolgálati és a kereskedelmi célú kommunikációban. Újságírói etika. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga
15
12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Antal Zsolt (2011): Közszolgálati média Európában az állami részvétel koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó Hallin, Daniel C. Mancini, Paolo (2008): Médiarendszerek. Budapest: AKTIGondolat kiadó Koltay András Nyakas Levente szerk. (2012): Magyar és európai médiajog. Budapest: Complex kiadó Nádori Péter (2012): Kommentek a magyar interneten. In: In Medias Res 2012/2 Székely László (2007): Magyar sajtó és médiajog. Budapest: Dialog-Campus kiadó
16
5. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Szakújságírói alapismeretek 1. 2. A tanórák száma: 12 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Andok Mónika, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Andok Mónika, Dr. Pach Ferenc, Dr. Toót-Holló Tamás 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika):
Médiumtípusok - az újságírás eltérő lehetőségei. A műfajiság kérdései. Hír alapú műfajcsalád. Az interjú. A riport. A vélemény alapú műfajcsalád. Vezércikk, publicisztika. Rádiós műfajok. Televíziós műfajok. Az Internet új műfajai – cybergenres. Információk beszerzése és feldolgozása.
9. Évközi
tanulmányi
követelmények,
az
aláírás
megadásának
feltételei:
A
gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Andok Mónika (2013): A hírek története. Budapest: L’Harmattan Kiadó Bernáth László (szerk.) (2008): Bevezetés a műfajismeretbe. Budapest: Dialóg Campus Kiadó Buzinkay Géza (2009): Hírharang, vezércikk, szenzációs riport. Budapest: Corvina Kiadó Martin József szerk. (2009): Az interjú mint sajtóműfaj és módszer. Eger: EKF Kiadó Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Scientiarum Medialium XXXVI. Tóth Szabolcs Töhötöm (2011): Első leütés. Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek. Budapest: Másfél Flekk Kiadó Z. Karvalics László (2014): Hírek az új médiában. In.: Lányi András-László Miklós (szerk.): Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest: CompLex Kiadó, 31-50. old.
17
6. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Érveléstechnika, írástechnika 1. 2. A tanórák száma: 15 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Cserháti Ágnes, Montágh-testület koordinátor 7. A tantárgy oktatói: Cserháti Ágnes, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Pach Ferenc, Dr. ToótHolló Tamás 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Beszédcentrikus képzés: Egyéni fejlesztési feladatok és igények felmérése a hallgatók előzetes értékelésének és fejlődési szándékának figyelembevételével, a tréner team közreműködésével. Helyzetgyakorlatok stúdiókörnyezetben az MTVA médiaszakembereinek segítségével (helyzetgyakorlatok: rögzített interjú és sajtótájékoztató). A felvételek kiértékelése és a fejlődési irányok meghatározása a vezető oktató, riporter és az MTVA Montágh-testülete tagjának részvételével. Helyzetgyakorlat-ismétlési lehetőség, konzultáció. Terepszemle a szaksajtó fontosabb szerkesztőségeiben. 9. Évközi
tanulmányi
követelmények,
az
aláírás
megadásának
feltételei:
A
gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Aczél Petra (2009): Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Pozsony: Kalligram kiadó Andok Mónika (2011): Folytonosság és változás a 21. század alakuló sajtótörténetében. Új utakon a zsurnalizmus: a digitális újságírás. In.: Széchenyi Ágnes – Martin József (szerk.): Klió és a médiagalaxis. Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére. Budapest: Corvina Kiadó, 21-37. old. Andok Mónika (2013): A hírek története. Budapest: L’Harmattan Kiadó
18
7. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Multimédiás hír- és tartalomkészítés, szerkesztés 1. 2. A tanórák száma: 15 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Bojáki Attila, Pelle Veronika, MTVA szakemberei 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A hírkonstruálás folyamata „régi” és „új” médiafelületeken: Az eseménytől a szövegig. A hírszerkesztés buktatói. A nyelv, mint az újságíró eszköze: A hírek stílusa. A szótértés nehézségei. A híradás klasszikus és újmédiás műfajai: A headline, a szalaghír, a tudósítás, az interjú. Az online hír, a poszt, a tweet. A hírkonstruálás változó elvárásai a különböző kommunikációs színtereken (médiumspecifikus szövegkialakítás): Az írott sajtó hírei minőségi sajtó, bulvár sajtó, tematikus magazinok. A rádió hírei közszolgálati és kereskedelmi, általános és tematikus csatornák. A televízió hírei közszolgálati és kereskedelmi, általános és tematikus csatornák. Az internet hírei web 1.0 és 2.0, a digitális és közösségi kultúra sajátosságai. A média szerepváltozásai: A referáló újságírás. A véleménysajtó. A tömegmédia kora. A gonzó újságírás. A citizen journalism. Az újságírás, mint közszolgálat az átmediatizált korban. 9. Évközi
tanulmányi
követelmények,
az
aláírás
megadásának
feltételei:
A
gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Andok Mónika (2013): A hírek története. Budapest: L’Harmattan kiadó
19
Bernáth László szerk. (2008): Bevezetés a műfajismeretbe. Budapest: Dialóg Campus Kiadó Rétfalvi Györgyi (2012): Új média. In: B. Bernát Pais Rétfalvi Szilágyi Turi (2012): Média, kultúra, kommunikáció. Budapest: Libri Tolcsvai Nagy Gábor (2007): Történetelbeszélés és nézőpont a hírközlés szertartásaiban. In.: A médiahír mint rítus. Eger: EKF Kiadó Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Scientiarum Medialium, 7-15. Z. Karvalics László (2014): Hírek az új médiában. In.: Lányi András-László Miklós (szerk.): Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest: CompLex Kiadó, 31-50.
20
8. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: A befolyásolás etikus eszközei a médiában 2. A tanórák száma: 4 óra elmélet + 6 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 5 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Zsolt Péter, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Zsolt Péter 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Az akaratlagos és nem-szándékolt médiatorzítások: A vizualitás médiaetikai dilemmái. A képaláírások szerepe, a kamerahasználat, a szerkesztés. A sajtó diszkrét vagy látható jelenlétének dilemmái. A halottábrázolás lehetőségei és a haldoklás ábrázolásának tilalma. A rendészeti szervezetek szerepe a nyilvánosságban I.: A rendőrség és a média találkozása (pl. a migrációs esetben). A rendészeti szervezetek szerepe a nyilvánosságban II.: Dilemmák a forrással (interjúalanyokkal, információt szolgáltatókkal, politikus elvárásokkal). Dilemmák a közönség elvárásaival. Dilemmák a titkosítási kérdésekben, a rendőrségi és katonai parancsok által előállt helyzetekben. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei:
Az
előadásokon és gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Bajomi-Lázár Péter (2003): Az objektivitás-doktrína nyomában. Médiakutató 2003 nyár McQuail, Denis (2016): A tömegkommunikáció szociológiája. (megjelenés alatt) Rivers, W. L. - Mathews, C. (1993): Médiaetika. Budapest: Bagolyvár Kiadó Zsolt Péter: (2003): Médiaetika. Budapest-Vác: Eu-Synergon Zsolt Péter: (2005): Médiaháromszög. Budapest-Vác: Eu-Synergon Esettanulmány-gyűjtemény a Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak számára (jegyzet, fejlesztés alatt)
21
9. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Rendészeti kommunikáció 2. A tanórák száma: 4 óra elmélet + 6 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Molnár Katalin, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Molnár Katalin 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A rendészeti szervezetek kommunikációjának jelentősége: Kommunikációs stratégia. A rendészeti szervezetek belső kommunikációja: A nyelvhasználat, mint a szervezeti kultúra része. Hierarchia, parancsviszonyok. Információáramlás. Az egyes szakterületek jellegzetességei. A rendészeti szervezetek külső kommunikációja I., II.: Szabályozás, működési mechanizmusok, rendőrségi PR. A civilekhez való viszony. Rendészeti modellek és kommunikációs jellegzetességeik. A hétköznapi munkavégzés stílusa, nyelvezete, műfajai. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon
és gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Gaál Gyula – Molnár Katalin (2013): Ami elromolhat, az el is romlik? A média szerepe a biztonságos, élhető közösségek formálásában. XIV., Szerk.: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán, Pécs, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 131–140. o. Cserép Attila – Molnár Katalin: A rendőrség kommunikációs stratégiája és belső kommunikációja. Rendészeti Szemle 2010/2. szám, 3–41. o. Molnár Katalin: Stílusrétegek és műfajok a Rendészeti kommunikációban. A hivatalos stílus. Belügyi Szemle 2002/11–12. szám, 238–47. o. Esettanulmány- és szöveggyűjtemény a Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak számára (fejlesztés alatt)
22
10. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Válság- és kríziskommunikáció 2. A tanórák száma: 4 óra elmélet + 6 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantárgy tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Prof. Dr. Bolgár Judit, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Ambrusz József, Prof. Dr. Bolgár Judit, Dr. habil. Resperger István 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika):
Krízispszichológiai alapelvek. Kríziskommunikációs terv elkészítésének gyakorlati szempontjai. A kríziskommunikáció sajátosságai. Veszélyhelyzet. A lakosság katasztrófavédelmi felkészítése (aktív lakosságtájékoztatás, passzív lakosságtájékoztatás). Válsághelyzetek tapasztalatai esettanulmányokkal. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Barlai Róbert – Kővágó György (2004): Krízismenedzsment, kríziskommunikáció. Századvég kiadó Fekete Ferenc – Sándor Imre (1997): Válságkezelés és kríziskommunikáció. BKE. Kiss Anikó – Kiss Kálmán (2007): Válság? Kommunikáció! Capital Group Zrt., Budapest Esettanulmány-gyűjtemény a Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak számára (jegyzet, fejlesztés alatt)
23
11. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Szakújságírói alapismeretek 2. 2. A tanórák száma: 12 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Dr. Gyulavári Tamás 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Média- és kommunikációkutatás: A kommunikáció menedzselésének információs rendszere. A kommunikációs célok felállítását és a stratégiaalkotást segítő információk. A kommunikáció hatásosságának, hatékonyságának indikátorai, mérési lehetőségei. A kommunikáció csatornaválasztását meghatározó kutatások. Televíziós nézettségmérés. Rádiós hallgatottságmérés. A nyomtatott sajtó olvasottságmérése. Közterületi közönségmérés. Az internetfogyasztás mérése; a közösségi média által nyújtott információk és felhasználási lehetőségeik. A mobilkommunikáció közönségének mérése. A médiaválasztást segítő mutatószámok. A kommunikáció tartalmi tervezését segítő kutatási módszerek. A kvalitatív vs. kvantitatív módszerek előnyei, hátrányai. Pretesztek, poszttesztek. Sajtófigyelés és arra épülő elemzések. Módszertani kérdések: megbízhatóság, érvényesség, reprezentativitás. A kommunikációhoz kötődő szervezeti információ és tudás integrált menedzselése. 9. Évközi
tanulmányi
követelmények,
az
aláírás
megadásának
feltételei:
A
gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: beszámoló 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Gyulavári Tamás: A közszolgálati kommunikációt segítő kutatási módszerek, egyetemi jegyzet, megjelenés alatt
24
12. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Érveléstechnika, írástechnika 2. 2. A tanórák száma: 10 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Toót-Holló Tamás, főszerkesztő, MTI Igazgatóság 7. A tantárgy oktatói: Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Pach Ferenc, Dr. Toót-Holló Tamás 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Írásbeli kommunikáció csoportos tréning: A hallgatók csoportokba rendezése előzetes kiértékelésük és fejlődési szándékuk figyelembevételével a személyes kompetenciafejlesztő tanegységben részt vevő oktatók és az MTI szakmai irányításával. Információgyűjtés a Magyar Távirati Iroda szempontrendszerével. A közlendő információk helyes arányai. Az országos és a helyi nyilvánosság kezelése. A jó partneri viszony kiépítésének módozatai. Az időfaktor, a célközönség és a hatókör meghatározása és jelentősége. Hírügynökségi platformok használata. A válaszadás írásos technikái (udvarias szófordulatok, az ellenreakció megfelelő formái, a tömörség és a bőbeszédűség következményei). Tipikus helyzetek szimulálása: A célcsoport meghatározásának jelentősége. A közlés felépítése. Az üzenet hitelességének megtartása. A közleményhez csatlakozó háttéranyag. Az üzenet szétterítésének technikái. Lehetséges reakciók reagálás kényszerhelyzetekben: Kényelmetlen téma kezelése. A reagáló közlés típusai. Kiscsoportos terepszemle a szaksajtó fontosabb szerkesztőségeiben. 9. Évközi
tanulmányi
követelmények,
az
aláírás
megadásának
feltételei:
A
gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: 25
Aczél Petra (2009): Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Pozsony: Kalligram kiadó Andok Mónika (2011): Folytonosság és változás a 21. század alakuló sajtótörténetében. Új utakon a zsurnalizmus: a digitális újságírás. In.: Széchenyi Ágnes – Martin József (szerk.): Klió és a médiagalaxis. Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére. Budapest: Corvina Kiadó, 21-37. old. Andok Mónika (2013): A hírek története. Budapest: L’Harmattan Kiadó
26
13. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Multimédiás hír- és tartalomkészítés, szerkesztés 2. 2. A tanórák száma: 10 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Bojáki Attila, Pelle Veronika, MTVA szakemberei 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Tartalomkészítés online felületeken. Moderált felületeken: a) mainstream hírportálok, b) index és katalógusoldalak. Nem moderált felületeken: a) meta és véleményoldalak, b) véleménynyilvánításra és vitára épülő oldalak. Innovatív multimédiás tartalmak létrehozása: a) statikus és dinamikus felületek, b) hírportálok, c) videómegosztó felületek, d) szubjektivitás és interaktivitás. Szerkesztett tartalom és az összekapcsolhatóság lehetőségei – kreatív újságírás: a) online videókészítés (animáció, stop motion stb.), b) infógrafika, tipográfia, vektorgrafika, mém, c) keresőprogram-barát tartalomkészítés, d) közösségi média-alapú digitális újságírás, e) új trendek az online újságírásban. Az internetalapú tartalomkészítés és szolgáltatás követelményei. 9. Évközi
tanulmányi
követelmények,
az
aláírás
megadásának
feltételei:
A
gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: Andok Mónika (2013): A hírek története. Budapest: L’Harmattan kiadó Bedő Iván (2005): Hírkönyv. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó Bernáth László szerk. (2008): Bevezetés a műfajismeretbe. Budapest: Dialóg Campus Kiadó Jury, David (2007): Mi az a tipográfia? Budapest: Scolar kiadó 27
Rétfalvi Györgyi (2012): Új média. In: B. BernátPaisRétfalviSzilágyiTuri (2012): Média, kultúra, kommunikáció. Budapest: Libri Ropolyi László (2006): Az internet természete. Budapest: Typotex kiadó. 233-275. Twemlow, Alice (2008): Mire jó a grafikai tervezés? Budapest: Scolar kiadó
28
14. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Migráció és menekültkérdés 2. A tanórák száma: 5 óra elmélet + 5 óra esetgyakorlat 3. Kreditérték: 5 kredit 4. A tantárgy tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Tálas Péter, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Berzsenyi Dániel, Csiki Tamás, Dr. Tóth Norbert 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Általános és fogalmi bevezető, terminológiai alapfogalmak, történeti visszatekintés és háttér. Nemzetközi migrációs tendenciák, kiváltó okok – migráció-típusok, nemzetközi trendek, nemzetközi migrációs és menekültadatok. Európai migrációs tapasztalatok az elmúlt 25 évből. Az Európa környezetében tapasztalt migrációs és menekülthullámok 1991-205 között: pl. Libéria (191-92), Irak (1991), Koszovó (1999), Csecsenföld (1999-2000), Afganisztán (1979-2015) – az ezekből levont tanulságok. Nemzetközi és európai jogi szabályozás: 1951 – genfi egyezmény; 1967 - kiegészítő jegyzőkönyv; Dublin 1-3 és egyéb szabályozók; viták a szabályozás megújításáról. Az európai menekültpolitika és az ezzel kapcsolatos viták. Az európai menekültpolitika története, fejlődése, legfontosabb dokumentumai; gyakorlati tapasztalatok és ellentmondások; a menekültkérdéssel összefüggő multikulturalizmust, integrációs-problémákat érintő viták. A 2015-ös európai menekültválság okai és a kezelés lehetőségei. A menekültválság okai, a menekültrendszerek kudarcainak okai, az egyes főszereplők – tranzit-ország, határ-ország, befogadó ország – eltérő érdekei; a migráció és menekülthullám, mint rendszer, a kezelésre vonatkozó elképzelések és ezek koherenciája. A magyar menekültpolitika kihívásai. A magyar menekültügyi rendszer sajátosságai, a menekülthullám, mint biztonsági kihívás, európai és magyar viták a menekültkérdésről. A menekültkérdés kommunikációs kihívásai. Az objektív és szubjektív biztonságpercepció; a biztonságiasított kérdések kommunikációs problémái; az aktuális és stratégiai érdekek kommunikációs nehézségei. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: a tantárgy tematikájában a hallgatók esettanulmányokon/esetgyakorlatokon keresztül a szakmai ismeretek komplexitása és a médiakommunikáció közötti kapcsolatrendszer kérdéseit az alábbi tankönyvek, szakmai publikációk felhasználásával ismerik meg: 29
Tarrósy István – Glied Viktor – Vörös Zoltán (szerk.) (2014): Migrációs tendenciák napjainkban. Pécs Kézikönyv a menekültügyre, határokra és bevándorlásra vonatkozó európai jogról. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, Európa Tanács, 2014. Az 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott „Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020. ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai tervdokumentum”. 2013. Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai. A Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Munkacsoportjának elemzése. 2015. Esettanulmány-gyűjtemény a Rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak számára (jegyzet, fejlesztés alatt)
30
