1 Kamond Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004./IX.15./ rendelete az állatok tartásáról Kamond Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az országostelepülésrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 36. §.(5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az állattartás szabályairól a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. A rendelet hatálya Kamond község közigazgatási területén állatot tartókra terjed ki. 2. §. (1) Kamond község területén állatot tartani az egészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, építésügyi előírások, valamint e rendeletben foglaltak szerint lehet. 3. §. E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: Haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek: - nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, póniló, sertés, juh, kecske - kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshova nem sorolható prémes állat és a méh. Kedvtelésből tartottak: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek: - eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, arany hörcsög, fehér egér, stb, - kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek. A HASZONÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI Belterületi állattartás 4. §. (1) A község belterületén ingatlanonként - a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírások betartásával - ló, szamár, öszvér és szarvasmarha 50 db, sertés, juh, kecske, kisállatok tarthatók és kedvtelésből (hobbiból).
2
Külterületi állattartás 5. §. Külterületen haszonállat korlátozás nélkül - üzemszerűen is - tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi, állategészségügyi és egyéb előírásokat.
HASZONÁLLAT TARTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA 6. §. (1) Tilos a község területén elhelyezkedő nevelési, oktatási, egészségügyi, /gyógyszertár is/ művelődési intézmény, élelmiszert árusító üzlet, élelmiszer tároló és feldolgozó, üzemi étkezde, vendéglátó ipari egység, sporttelep területén és ennek telekhatárától számított 40 m távolságon belül haszonállatot tartani. AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE 7. §. (1) Az állattartással kapcsolatos létesítmények és trágyagyűjtő helyek előírt védőtávolságai a következők: a melléképület építménye: baromfi ól, sertés ól istálló lakóépülettől 10 m állatkifutó ásott-vagy csőkúttól trágyatároló 15 m lakóépülettől 20 m ásott-vagy csőkúttól 15 m trágyalé gyűjtő lakóépülettől 15 m mely zárt falazatú, ásott-vagy szigetelt csőkúttól 15 m (2) Fenti építmények csak a főépület mögött, annak takarásában építhetők meg, de a szomszédos telekre semmiféle nyílása nem lehet az építménynek. (3) Az állatkifutót, ha telekhatárra kerül elhelyezésre, a szomszédos ingatlantól tömör fallal el kell választani.
3 8. §. A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztíthatóvá és fertőtleníthetővé kell kialakítani. AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELÖIRÁSOK 9. §. Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartási technológiát, amely megfelel a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásoknak. 10. §. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről. (2) Belterületen a trágya és trágyalé a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, a telekhatártól legalább 2 méterre fóliával vagy földdel résmentesen lefedve, körülhatárolt, vagy földsánccal körbevett helyen tárolható, a trágyalé gyűjtő zárt, szigetelt falazatú építmény lehet. A trágyalé a szomszédos telekre nem folyhat át. (3) A felhalmozódott trágya mennyisége nem haladhatja meg a 3 m3-t, ha ezt a mennyiséget eléri, a trágyát ki kell hordani. (4) Az ingatlan tulajdonosának /használójának/ folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók irtásáról. (5) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását a külterületen is biztosítani kell. 11. §. (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. 12. §. A község belterületén közterületen /utcán, parkban, árokparton stb./ legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. Tilos az állatok bántalmazása, nyugtalanítása, kiirtása.
4
A KEDVTELÉSBÖL FOLYTATOTT ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI ÁLLATVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK 13. §. (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket /elhelyezés, táplálás, gondozás/ biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bántalmazása, elhagyása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. 14. §. A közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szabályok betartása a kedvtelésből folytatott állattartás esetében is kötelező. 15. §. (1) Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (2) Ebet csak az vezethet, aki azt féken tudja tartani. Ebet póráz, szájkosár nélkül közterületre kivinni tilos. Az ingatlanról ne juthasson ki! (3) Harapós vagy támadó természetű ebet - nappal biztonságos módon - szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. (4) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell - szembetűnő módon elhelyezni. (5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (6) A község területén a veszélyes eb /pit bull terrier és keverékei/, valamint a veszélyesnek minősített eb csak az önkormányzat jegyzője által lefolytatott hatósági eljárás alapján kiadott engedély birtokában tartható. A veszélyes és veszélyessé minősített eb tartására és a tartás engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat a 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet tartalmazza. 16. §. Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével - bevinni - játszótérre, - vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, - élelmiszerárusító üzletbe, piac területére, - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, - ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe. 17. §. A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor eb gyepmester által befogatható.
5
SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 18. §. (1) A jegyző - előzetes figyelmeztetés után - a jogszabálysértő állattartást megtiltja, illetve szabálysértési eljárást folytat le. (2) Szabálysértést követ el és - amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabbnak nem minősül - 30.000 Ft- ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) akinek a kutyája közterületen tartózkodó személyt megharap, b) a község területén jegyzői engedély nélkül veszélyes és veszélyesnek minősülő ebet tart, vagy a tartásra vonatkozó előírásokat megszegi, c) aki a trágya tárolására és elszállítására vonatkozó előírásokat megszegi.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. §. (1) E rendelet az állatok számát, fajtáját határozza meg. 20. §. Ez a rendelet 2004. szeptember 15-én lép hatályba. Kihirdetésről a körjegyző gondoskodik az SZMSZ-ben foglaltak szerint. Kamond, 2004. szeptember 14.
Oláh Zoltán polgármester
Dr.Hellmann Zoltán körjegyző
Kihirdetve: 2004.szeptember 15. Dr.Hellmann Zoltán körjegyző
6
INDOKOLÁS Az állatok tartására vonatkozóan tartalmaz bizonyos előírásokat az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, de a különféle állatok tartható darab számára, az állattartó épületek, létesítmények védőtávolságaira stb. vonatkozó – helyben alkalmazandó – központi szabályozás nincs. Ezért az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat az önkormányzati törvényben biztosított jogkörében eljárva a képviselő-testület rendeletben állapítja meg. Ugyancsak a helyi rendeletben történő szabályozási köztelezettségre utal az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 36.§.(5) bekezdése, mely szerint az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi rendeletben kell megállapítani. A belterületen az átlagosan 20 m-es telekszélesség célszerű maximálni a tartható állatok darabszámát, tekintettel arra, hogy az üzemszerű állattartás feltételei nem teremthetők meg a szomszédok zavarása nélkül. Az üzemszerű állattartás feltételei külterületen biztosíthatók, azonban itt is ügyelni kell a környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi, s nem utolsó sorban az állatvédelmi szabályok betartására. Az állattartással kapcsolatos épületek, egyéb létesítmények elhelyezésére vonatkozóan a helyi sajátosságokra figyelemmel tartalmazza a javaslat a védőtávolságokat és egyéb előírásokat. Ezekre a rendezési terv elkészítésekor is figyelemmel kell lenni.(7.§.) A 9-12.§. az állategészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása érdekében tartalmaz magatartási szabályokat. A 15-16.§. pedig az ebek tartására vonatkozó helyi előírásokat szabályozza. A veszélyes állatok tartására vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza, mely a jegyző részére állapít meg hatósági hatásköröket A tervezet 18§-a szabálysértési rendelkezéseket tartalmaz. Az itt meghatározott cselekmény elkövetője szabálysértési eljárás keretében pénzbírsággal sújtható. A vegyes és záró rendelkezések a 4.§-ban meghatározott tartható állatok darabszáma tekintetében ad enyhítést, amennyiben az állatok egyszeri szaporulata az ott meghatározott darabszámon felül az elválasztást követő 30 napig tartható. A rendelet hatálybalépésének tervezett időpontja lehetőséget biztosít arra, hogy az állattartók felkészülhessenek a rendeletben foglaltak érvényesítésére..
Kamond, 2004.szeptember 14. Dr.Hellmann Zoltán körjegyző
