REGIONÁLIS SZOCIÁLIS KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM. Jóváhagyta:

REGIONÁLIS SZOCIÁLIS KÖZPONT

SZAKMAI PROGRAM

Jóváhagyta:

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA ............................................................................. 5 A MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROGRAM KONKRÉT BEMUTATÁSA, LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK, TEVÉKENYSÉG ................ 10 Megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása .............................................................. 11 Létrejövő kapacitások bemutatása az ellátási területeken ..................................................... 12 Nyújtott szolgáltatás elemek ................................................................................................. 13 A SZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA, VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEINEK, EREDMÉNYESSÉGÉNEK, AZ ELLÁTÓ-RENDSZERBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK ÉS HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................... 17 MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA............................. 19 AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI .................................................................. 22 A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE .......................................... 33 A szolgáltatás célja, feladata ................................................................................................. 33 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége ....................................................................................................................... 33 Az ellátott szolgáltatások szakmai létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása ............... 54 AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA ................................................................. 57 A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA .............................. 63 A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA ............................................................................................ 64 AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................................................ 65

2

A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy létrehozta a Regionális Szociális Központ néven működő személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást, mint a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényben előírt és a hozzájuk kapcsolódó szakmai jogszabályokban meghatározott ellátási feladatokat biztosító intézményt. Az Intézmény neve:

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Regionális Szociális Központ

Az Intézmény rövidített neve:

Regionális Szociális Központ

Az Intézmény székhelye:

4032 Debrecen, Kartács u. 13.

Az Intézmény adószáma:

18212464-2-09

Az Intézmény telephelyei: Telephely 5300 Karcag, Kálvin u. 13. 4400 Nyíregyháza, Szt. István u. 52. 4700 Mátészalka, Hősök tere 6.

3100 Salgótarján, Rákóczi u. 6 fszt. 3. 5331 Kenderes, Szent I. út 58.

További irodák* 4150 Püspökladány, Bocskai u. 3. 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár u. 104. 4931 Tarpa, Széchenyi u. 24. 4765 Csenger, Rákóczi u. 66. 3060 Pásztó, Hunyadi u. 12. fszt/2.

* A további irodák az intézmény azon helyiségei, ahol a szolgáltatást nyújtó munkavállalók számára biztosított a szolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztráció elvégzése, valamint az ellátotti dokumentáció biztonságos tárolása és hozzáférhetősége.

Az Intézmény alaptevékenysége, alapfeladatai: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján ellátott feladatok: Szociális alapellátás körében: Házi segítségnyújtás Étkeztetés Tanyagondnoki szolgáltatás Családsegítő szolgálat Idősek nappali ellátása

3

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI. Tv. alapján ellátott feladatok: Gyermekjóléti alapellátás körében: Gyermekjóléti Szolgálat A fenntartó neve és székhelye:

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy 1111 Budapest, Budafoki út 34/b.

A fenntartó adószáma:

18264825-1-43

Intézményünk működtetésének alapelvei és prioritásai: 

hatékony, összehangolt szakmai munka,



világos és követhető felelősségi rendszer,



egységes tervezés, azonos színvonalú teljesítményt nyújtó szervezeti egységek,



a teljesítmény folyamatos belső ellenőrzése és visszacsatolás,



az intézményi stratégia és a segítő tevékenység összehangolása egy komplex ellátórendszer működtetése érdekében.

A működő szervezeti egységeink különböző szolgáltatásokkal megfelelő igénybevételi lehetőséget nyújtanak az arra rászorulóknak. Az intézményben megtalálhatóak a szociális ellátások egymásra épülő, egymást kiegészítő formái. Az ellátást igénybe vevők részére egészségi, fizikai, mentális állapotuknak megfelelően komplex ellátást biztosítunk. A szervezetünknél működő ellátási formáknak elsődleges szakmai hozadéka abban mutatkozik meg, hogy az ellátást igénylő szükségleteihez igazodóan tud az intézmény szolgáltatást biztosítani. Képes a változó élethelyzetekhez rugalmasan alkalmazkodni.

4

A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA Célunk: 

Az intézmény által nyújtott ellátásokban részesülők szociális biztonságának megőrzése érdekében nyújtott szolgáltatások szervezése és összehangolása, e tevékenységek és egyéb szociális szolgáltatások megismertetése, s az azokhoz való hozzájutás támogatása.



Szociális szolgáltatási feladataink végzése során az ellátott személyek és családok életmódjának, szokásrendjének, hagyományainak tiszteletben tartása.



Szolgáltatásainkkal segítséget nyújtsunk a problémák megoldásában, a krízishelyzetek megelőzésében és kezelésében, a lelki (mentális) egészség megtartásában, annak támogatásában. Mindezt úgy cselekedni, hogy ellátottjainknál érvényesüljön az információhoz való jog, ne sérüljenek az alapvető emberi jogok és az ellátással kapcsolatos adatok védelme. Biztosítsuk a személyes ügyeikben való segítségnyújtást, a panaszhoz való jogot, az esélyegyenlőséget és nem utolsósorban az emberi méltóság tiszteletét és a személyiség védelmét.

Feladatunk: 

Az intézmény működési területén élő, szociális helyzetük, egészségi, mentálhigiénés állapotuk, vagy egyéb más ok miatt rászorultak otthonában vagy intézményben történő ellátása. Tevékenységünk eredményessége érdekében figyelemmel kísérjük a szociális és gyermekjóléti ellátások jogszabályi környezetének változásait, és hatékonyan alkalmazzuk azt saját szolgáltatásaink színvonalasabb működtetése érdekében. A szakterületet érintően részt veszünk pályázatokon, új innovatív programok kidolgozásában.

Kitűzött stratégiai céljaink: 

a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások minőségének fejlesztése,



a jelenlegi szolgáltatások bővítése, a prevenciós tevékenység megerősítése,



egyenletes és minőségi szolgáltatások biztosítása



a szolgáltatás egészének fejlesztése a már működő projektekkel összhangban, 5

 munkatársak tudásának fejlesztése, szakmai továbbképzéseken való részvétel, az ismeretek, tapasztalatok bővítése, humán erőforrás fejlesztése. A Regionális Szociális Központ tevékenysége a házi segítségnyújtást, étkeztetést, idősek nappali ellátását, tanyagondnoki szolgáltatást, családsegítő szolgálatot, mint szociális alapellátást biztosító szolgáltatást, valamint gyermekjóléti szolgálatot, mint gyermekjóléti alapellátást foglalja magába. Intézményünk a lakossági igényeknek, szükségleteknek megfelelően személyre szabottan, differenciált szakmai munkával ellátási területein ellátja a szociális, egészségügyi hátránnyal küzdő személyek ellátásával összefüggő, szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokat.

A mindennapi munka középpontjában a

gondozásra, ápolásra szoruló emberek fizikai szükségleteinek ellátása, a boldog, békés öregkor megteremtése, a lelki harmónia megőrzése áll, valamint a családok és egyének, gyermekek külső-belső erőforrásainak feltérképezése és az arra épülő segítő kapcsolat kialakítása, a segítő folyamat meghatározása áll. A Regionális Szociális Központ a székhelyen, valamint 5 telephelyen, 13 járást lefedve biztosítja a házi segítségnyújtást, illetve a székhelyen és 5 telephelyen, 13 járást lefedve az étkeztetést. A Karcagi járáson belül, Kenderes városában pedig a házi segítségnyújtás, étkeztetés mellett családsegítő szolgálatot, tanyagondnoki szolgáltatást, idősek nappali ellátását, és gyermekjóléti szolgáltatást működtetünk. A házi segítségnyújtás célja az ellátást kérő számára saját otthonában önálló életvitelének fenntartását biztosító gondoskodás, valamint egészségi állapot, mentális állapotuk, vagy más okból származó problémák megoldása. Az étkeztetés célja azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről történő gondoskodás, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. A családsegítés célja a Kenderes településen élő, segítséget igénylő személyek, családok számára szociális, mentálhigiénés vagy krízishelyzet okozta problémáinak kezelése, megszüntetése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése. A gyermekjóléti szolgáltatás célja, hogy elősegítse a Kenderes településen élő gyermekek testi, lelki egészségének fejlődését, családban történő nevelkedését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 6

A nappali szociális ellátás célja az Idősek Klubja működtetésével Kenderesen a szociálisan és mentálisan támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozásának ellátása. A

tanyagondnoki

szolgáltatás

célja

az

intézményhiányból

eredő,

helyi

adottságokhoz igazodó alapvető szükségletek kielégítésére való törekvés, szociális szolgáltatások biztosítása Kenderes-Bánhalma területén kialakított tanyagondnoki körzetben. Az intézmény feladatának tekinti saját szolgáltatásainak minőségi színvonalon tartását, az ellátás, gondozás, prevenció hatékonyabbá tételét, törekszik külső szakmai kapcsolataikkal való együttműködésre. Célunk a szociális szolgáltatások hozzáférési lehetőségeinek bővítése, házi segítségnyújtás

biztosításával

a

Debreceni,

Hajdúhadházi,

Nyíregyházi,

Karcagi,

Püspökladányi, Mátészalkai, Csengeri, Fehérgyarmati, Vásárosnaményi, Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói, Szécsényi járásokban, és étkeztetés biztosításával a Debreceni, Hajdúhadházi, Nyíregyházi, Baktalórántházai, Kisvárdai, Szolnoki, Mezőtúri, Karcagi,, Püspökladányi, Mátészalkai, Fehérgyarmati, Csengeri, Vásárosnaményi járás területén élő idős, pszichiátriai, szenvedélybeteg, hajléktalan és fogyatékkal élő emberek számára. Az a tapasztalat, hogy az önkormányzatok kötelezően biztosított szolgáltatása nem minden gondozási igénnyel rendelkező idős, beteg, illetve fogyatékos személy számára tud gondozást biztosítani. Kenderes városában az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződésre alapozva cél a nyújtott szolgáltatásoknál a szakmai színvonal emelése, az ellátotti létszám bővítése. Az itt nyújtott szolgáltatások a házi segítségnyújtás, étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, idősek nappali ellátása. A házi segítségnyújtás feladat ellátására feladat-ellátási szerződéssel rendelkezünk Szirák, Vanyarc, Bér, Kisbágyon településeken, a házi segítségnyújtás és étkeztetés feladat ellátására feladat-ellátási szerződéssel rendelkezünk Nagyszekeres és Zsarolyán önkormányzatával. További célunk a már meglévő szükségletekre alapozott szolgáltatásbővítés mellett a leghátrányosabb helyzetű térségekben a szociális szférában dolgozók létszámának növelése, illetve a munkahelyteremtés. Tapasztalat, hogy a felmerülő gondozási szükségletekre többszörös a területen ebben a szakmában elhelyezkedni kívánók száma.

7

A szolgáltatások feladata Feladatunk az intézmény ellátási területén élő rászoruló családok, gyermekek, idős, beteg, fogyatékkal élők, hajléktalan személyek illetve pszichiátriai-, szenvedélybeteg személyek otthonukban vagy intézményben történő segítése, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése. Házi segítségnyújtás feladata A házi segítségnyújtás feladata elsősorban az önmaguk ellátására saját erőből teljesen már nem képes személyek otthonukban történő gondozása. Szociális gondozók foglalkoztatásával a lakásukon, lakókörnyezetükben nyújt szükség szerinti segítséget a rászorulóknak, elősegítve önálló életvitelük minél hosszabb ideig tartó fenntartását. Ennek során segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőknek 

az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésével



az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködéssel,



a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában.

A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen: a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, b) az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, c) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, e) segítségnyújtás

az

ellátást

igénybe

vevőnek

a

környezetével

való

kapcsolattartásában, f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, i) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.

8

Étkeztetés feladata Azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről történő gondoskodás, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is, akik koruk, vagy egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, szenvedély és pszichiátriai betegségük. vagy hajléktalanságuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. Az étkeztetés az ebéd házhoz szállításával, az étel elvitelének lehetőségével, illetve helyben fogyasztással is történhet a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Családsegítés feladata: Szociális, mentálhigiénés problémák vagy egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára a szociális munka eszközeit és módszereit felhasználva segítő kapcsolat folyamat kialakítása, melynek során megelőzhetővé, megszüntethetővé válhatnak a problémák és megőrizhetővé válnak az egyének, családok életvezetési képességei. Tanyagondnoki szolgáltatás feladata: A meghatározott tanyagondnoki körzetben élők intézmény hiányából fakadó hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, az egyéni és közösségi szintű szükségletek teljesítése. Idősek Nappali Ellátásának feladata: Az ellátási területen élő 18. életévüket betöltött egészségi vagy idős korukra tekintettel, önmaguk ellátására részben képes személyek részére lehetőség biztosítása napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Gyermekjóléti Szolgáltatás feladata: A szociális munka eszközeit és módszereit felhasználva a gyermek testi-lelki fejlődésének,

családban

történő

nevelkedésének

elősegítése,

a

gyermek

veszélyeztetettségének megelőzése, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozása.

9

A MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, TEVÉKENYSÉG Cím Székhely:

Debrecen, Kartács u 32.

PROGRAM KONKRÉT BEMUTATÁSA, NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK, Biztosított szolgáltatás

Ellátási terület

Házi segítségnyújtás

Debreceni, Hajdúhadházi járás Debreceni, Hajdúhadházi járás Karcagi, Püspökladányi, járás Karcagi, Püspökladányi, Szolnoki, Mezőtúri járás Nyíregyházi járás

Étkeztetés

Telephely:

Karcag, Kálvin u. 13.

Házi segítségnyújtás Étkeztetés

Telephely:

Telephely:

Nyíregyháza, Szt. István u. 52.

Mátészalka, Hősök tere 6.

Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés

Telephely:

Salgótarján, Rákóczi u. 6. fszt/3.

Házi segítségnyújtás

Telephely:

Kenderes Szent I. út 58.

Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Tanyagondnoki szolgáltatás Idősek nappali ellátása

10

Ellátható személyek száma 293 fő 80 fő 621 fő 505 fő

144 fő

Nyíregyházi, Baktalórántházai, Kisvárdai járás Mátészalkai, Fehérgyarmati, Vásárosnaményi, Csengeri járás Mátészalkai, Vásárosnaményi, Csengeri Fehérgyarmati járás Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói, Szécsényi járás Kenderes

205 fő

Kenderes

270 fő

Kenderes Kenderes

800 fő 90 fő

Kenderes

50 fő

Kenderes

30 fő

675 fő

285 fő

594 fő

120 fő

Megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása A program célja, hogy a rászorultak részére szociális alapszolgáltatás keretén belül biztosítsa az előbbi táblázatban felsorolt szolgáltatásokat a megjelölt ellátási területeken. A biztosított szolgáltatások célja megegyezik az 1993. III. tv-ben és az 1997. évi XXXI. tv-ben megfogalmazott céllal, mely szerint az ellátást igénybe vevő személy részére saját lakókörnyezetében, családjában biztosítjuk az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, valamint a gyermek érdekeit védő speciális, személyes szociális szolgáltatást. Gondozóink segítséget nyújtanak az ellátottak számára az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésében, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésben, a veszélyhelyzetek, veszélyeztettség kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában. Nappali szociális ellátásban az Idősek klubja működtetésével a szociálisan és mentálisan támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozását látjuk el. Családsegítés keretében a családgondozó a Kenderes településen élők szociális, mentálhigiénés vagy krízishelyzet okozta problémáinak kezelésében nyújt segítséget. Gyermekjóléti Szolgáltatás keretében a családgondozók célja az 1997. évi XXXI tv. értelmében, hogy elősegítsék a településen élő gyermekek testi, lelki egészségének fejlődését, családban történő nevelkedését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Tanyagondnoki szolgáltatás keretében a tanyagondnok a helyi adottságokhoz igazodó alapvető szükségletek kielégítésére, szociális szolgáltatások biztosítására törekszik. A program során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a járás településein élő potenciális ellátottak értesüljenek a szolgáltatásról, (szórólapok, hirdetések elhelyezésével lakossági fórumok tartásával) lehetőségük legyen azt igénybe venni. Fontosnak tartjuk a települési szociális ellátórendszerrel való együttműködést, a településeken együttműködő partnerként és nem konkurens szolgáltatóként kívánunk jelen lenni. A program során célunk, hogy a szolgáltatásainkat igénybe vevő ellátottak a nyújtott szolgáltatás szakmai színvonalával maximálisan meg legyenek elégedve. Ennek érdekében a szolgáltatás beindítását követően évente elégedettségi vizsgálatot végzünk az ellátottak körében, melynek eredményeit összegezzük, és felhasználjuk a szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében.

11

Létrejövő kapacitások bemutatása az ellátási területeken A megvalósítani kívánt program során házi segítségnyújtásban a Regionális Szociális Központ összesen 2597 fő ellátottról gondoskodik négy megyében, 13 járásban, melyek a következőek: Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói, Szécsényi, Karcagi, Nyíregyházai, Debreceni,

Hajdúhadházi,

Fehérgyarmati,

Vásárosnaményi,

Mátészalkai,

Csengeri,

Püspökladányi. Ezen járásokhoz tartozó települések közül azokon tudjuk biztosítani a szolgáltatást, ahol rendelkezünk a feladat ellátására alkalmas munkavállalókkal. Ezen feladatról 275 fő főállású gondozó, és társadalmi gondozók, valamint 7 fő vezető gondozó gondoskodik, akik az ellátott sorsát végigkísérik az ellátás igénybevételére történő jelentkezéstől az ellátás megszűnéséig. A társadalmi gondozók száma telephelyenként változó, mindig az ellátotti igényekhez igazodik. A főállású gondozók közül 80 százalék szakképzett, azaz rendelkezik az 1/2000. (I.7) SzCsM. rendelet mellékletében előírt képzettséggel. A többi főállású gondozó szakképesítésének megszerzése folyamatban van, számukra a fenntartó mentességet ad, illetve valamennyien vállalják a képzésben való részvételt.

12

Nyújtott szolgáltatás elemek Házi segítségnyújtás Az igénybe vevő saját lakókörnyezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességei figyelembe vételével, annak fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével történő, fizikai, mentális gondozás. 1. Ápolás, Gondozás Személlyel kapcsolatos  Mosdatás  Fürdetés  Szájápolás  Orr-, fültisztítás; szemápolás, kezelés  Szőrtelenítés  Széklet- és vizeletürítéssel kapcsolatos feladatok  Hajápolás  Mozgatás  Vetkőztetés, öltöztetés  Levegőztetés  Sétáltatás Háztartással kapcsolatos  Étkeztetés  Étel előkészítése  Főzés  Etetés  Folyadékbevitel biztosítása  Kávéfőzés, teafőzés  Személykörüli takarítás  Lakás takarítása  Virágok gondozás  Lakókörnyezet gondozása (fűnyírás, kertgondozás)  Mosás 13

 Teregetés  Ruhák hajtogatása, elrakása  Vasalás  Varrás (stoppolás, minimális varrás)  Ágyazás  Ágyneműcsere  Bevásárlás 2. Egészségügyi ellátás 

Gyógyszeradagolás orvosi utasítás szerint



Láz- és vérnyomásmérés



Diéta ellenőrzése



Gyógyszeríratás, -kiváltás



Orvos hívás, orvoshoz kísérés (szakrendelőbe, kórházba)



Mobilizálás, levegőztetés



Kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésének segítése és használatának betanítása



Elsősegélynyújtás

3. Hivatalos ügyek intézése  Csekk befizetése  Térítési díjak fizetése  Segélyek, támogatások igénylése  Otthoni iratok rendezése 4. Tanácsadás 5. Információnyújtás: szociális, hivatali, egészségügyi ügyek intézésében 6. Veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése, illetve azok elhárításban segítségnyújtás 7. Szükség esetén idős otthonba történő beköltöztetés segítése 8. Egyéni vagy csoportos szabadidős tevékenységek, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezése.

14

Étkeztetés Étkeztetés keretében biztosított a napi egyszeri meleg élelem, az étel elvitelének, elfogyasztásának, kiszállításának a lehetősége. Az orvos előírásai alapján igény szerint biztosított a diétás étkeztetés. Családsegítés 

Tájékoztatás, információnyújtás szociális és egyéb ellátásokkal kapcsolatosan



Tanácsadások szervezése (jogi, pszichológiai, egyéb)



Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére programok szervezése



Közösségfejlesztő, egyéni és csoportos terápiás programok szervezése



Segítségnyújtás az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, családgondozás



Segítségadás

a

speciális

támogató,

önsegítő

csoportok

szerveződéséhez,

működtetéséhez. Tanyagondnoki szolgáltatás 

Közreműködés az étkeztetésben



Közreműködés a házi segítségnyújtásban



Közösségi és szociális információ szolgáltatás nyújtása



Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása



Háziorvosi rendelésre szállítás



Egyéb egészségügyi intézménybe szállítás



Gyógyszerkiváltás, gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása



Óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása

Idősek nappali ellátása (Idősek Klubja) 

Igény szerint meleg élelem biztosítása



Szabadidős programok szervezése



Szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátásokhoz való hozzájutás segítése



Hivatalos ügyek intézésének segítése



Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése

15

Gyermekjóléti szolgáltatás 

Jogokról, támogatásokról, ellátásokról történő tájékoztatás, segítségadás a hozzájutásban



Szabadidős programok szervezése



Észlelő-és jelzőrendszer működtetése



Ellátások teljesítése, családgondozás, utógondozás



Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására



Gondozási-nevelési terv, pénzfelhasználási terv készítése



Szolgáltatások közvetítése

16

A SZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA, VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEINEK, EREDMÉNYESSÉGÉNEK, AZ ELLÁTÓRENDSZERBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK ÉS HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A szociális ellátó rendszerbe történő bekerülés várható következményei az ellátottak körében  életminőség javulása, megnövekedett életesélyek  ellátott érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válik, és kialakul a biztonságérzete  izoláció kialakulásának elkerülése, vagy izoláció megszűnése  egyéb szolgáltatások elérhetőbbé válnak  Szociális készség fejlesztése: A családok, gyermekek problémáinak feltárása során személyre szólóan mérlegeljük a segítségnyújtás legcélravezetőbb módját és a kialakított segítő folyamat eredményeként eljutnak az egyének és családok odáig, hogy önállóan, hatékonyan tudják az életüket élni, megtanulják ügyeiket önállóan intézni.  Egészségmegőrzés  Fizikai egészség megőrzése  Mentális egészség megőrzése További várható következmények  Az intézmény szakmai munkája többrétegűvé válik  A szakmai kapcsolatok köre bővül  A járásokban nő a foglalkoztatottak száma Szociális szolgáltatások igénybevételének támogatása A kimutatások szerint az idős emberek 51%-a legalább egy krónikus megbetegedésben szenved, két krónikus betegség 10%-kat érinti és három vagy több krónikus betegség 3%-os gyakorisággal fordul elő. Számos esetben a házi segítségnyújtás és az otthonápolás egymást kiegészítve dolgozik együtt. A működés és hatékonyság egyik alapvető feltétele a megfelelő szociális háttér megléte.

17

Várható eredmény: A

meglévő

szolgáltatási

formák

kapacitásbővítésével

szélesebb

körű,

a

megfogalmazódó igényeknek megfelelő ellátási formák válnak hozzáférhetővé. Elsősorban azoknak a szolgáltatásoknak az erősítésével, amelyek lehetővé teszik az idős ember saját otthonában való ellátását, kitolódik a tartós bentlakásos intézménybe bekerülés időszaka. Lehetővé válik a súlyos krónikus betegek saját otthonukban történő ellátása. Ezáltal nemcsak több idős ember juthat a fenti szolgáltatáshoz, hanem a szükségleteiknek megfelelő gondozási idő biztosításával esetlegesen elkerülhető a tartós bentlakásos intézményi ellátás igénybevétele. A szervezet szakmai programjának köszönhetően nő az ellátotti létszám az ellátási területen, a szolgáltatáshoz való hozzáférés bővítése, vidéki területek házi segítségnyújtása, egyéb szociális ellátása oldódik meg, javul az ellátás elérhetősége, színvonala. Egy gondozott ellátására több idő jut az új ellátotti kapacitás létrejöttével. Az igénylők komplex alapellátást vehetnek igénybe. A szociális ellátási struktúra továbbfejlesztése révén az esetlegesség helyett tudatos helyi szociálpolitika valósul meg, amely a társadalmi viszonyok megismerése útján kerül meghatározásra. Preferenciák alkalmazása a helyi társadalmi viszonyok tudatos, kedvező alakítása

érdekében,

a

gondozást

igénybevevők

sajátosságai,

szükségletei

figyelembevételével. Bemeneti indikátor Kimeneti indikátor Hatás indikátor Eredmény indikátor Az ellátási területen A szolgáltatást A bemeneti és Az egy fő által igénybe élő ellátásra igénybe vevők kimeneti indikátor vett ellátási órák szorulók száma száma hányadosa arányítva száma a lefedett területhez Az intézmény a szakmai program megvalósulásáról, az ellátórendszeren belül betöltött szerepéről, eredményességéről és hatásairól évente 1 alkalommal értékelést készít. Az értékelés alapját a szolgáltatást mérő mutatók értékelése, elemzése biztosítja. Objektív mutatók: az ellátotti forgalom, a nyújtott szolgáltatások fajtái, jellege és gyakorisága, az ügyfelek megoszlása nem, életkor, gazdasági aktivitás szerint Szubjektív mutatók: a szolgáltatás ismertsége, ellátottak elégedettsége a szolgáltatással

18

MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA A szolgáltatás bevezetése az alapszolgáltatás tekintetében egyéni igényeken alapuló ellátást biztosít, mely biztonságot nyújt a szolgáltatást igénybevevők számára. Az Intézmény az alapellátás keretében gondoskodik különösen az időskorúak, a fogyatékos és szenvedélybeteg személyek ellátásának megszervezéséről.

Ennek érdekében a vezető

gondozó feladata és felelőssége, hogy valamennyi ellátott érdekében személyes kapcsolatot teremtsen, majd folyamatosan kapcsolatot tartson más intézményekkel. A szolgáltatás nyújtása során kiemelt fontosságúnak tekintjük a szociálpolitikában szerepet játszó intézményekkel, szervezetekkel való együttműködést. A szolgáltatás szakmai fejlesztése szempontjából is alapvető a szakmai együttműködés és koordináció a szociális szolgáltatókkal, az önkormányzatokkal. Másrészt a konkrét esetekkel kapcsolatos mindennapi tevékenység során is követelmény ez. A szakellátásra nehezedő nyomás csökkenése, férőhely kapacitások racionálisabb kihasználása az a terület ahol kétirányúvá tehetjük az aktív együttműködéseket. Kapcsolattartás az alábbi intézményekkel történik: 

Munkaügyi Központ kirendeltségeivel



Regionális Módszertani Központokkal



Közoktatási intézményekkel (nevelési-oktatási intézmények, nevelési tanácsadó)



Személyes gondoskodást nyújtó, ellátást biztosító intézményekkel



Egészségügyi intézményekkel (védőnők, házi orvosok, házi gyermekorvos)



Családsegítő szolgálatokkal,



Egyházakkal, kiemelten a Baptista Egyház gyülekezeteivel



Társadalmi és civil szervezetekkel



Szociális szolgáltató szervezetekkel



Az otthoni szakellátással



Települési önkormányzatokkal, a járásokban működő szervezetekkel



Jogi képviselőkkel



Rendőrséggel, Polgárőrséggel



Az áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetekkel



Ügyészséggel



Bírósággal



Pártfogó felügyelői szolgálattal 19

Az együttműködés módjai: 

személyes kapcsolattartás



telefonon történő kapcsolattartás



internet segítségével történő kapcsolattartás



szakmai konferenciákon, továbbképzéseken való részvétel



szociális közösségi- és csoportmunkába való bekapcsolódás



szociálpolitikai kerekasztal tagság

Az Intézmény az ellátási formák hatékonyabb együttműködése céljából, valamint a gondozottak érdekeit szem előtt tartva együttműködik a területileg illetékes és szükség esetén más

alapellátást

nyújtó

szervezetekkel,

illetve

egészségügyi

szolgáltatókkal

és

intézményekkel. A vezető gondozó a helyi egészségügyi ellátás szereplőivel, a területi kórházzal, a háziorvosokkal együttműködési megállapodást köthet. A megállapodásban szabályozzák az információcsere módját (telefonon, személyesen, e-mailben, levélben), a gyakoriságát, azt, hogy ki a kapcsolattartó személy. Milyen esetekben igényli az egészségügyi ellátásban dolgozó az információkat, milyen információkat adhat át a gondozottal kapcsolatban. Már a kapcsolat felvételkor tisztázásra kerül, hogy a házi segítségnyújtás szociális alapellátás, feladatunk a gondozott lakásán, lakókörnyezetében nyújtani szükség szerinti segítséget, elősegítve önálló életvitelük minél hosszabb ideig tartó fenntartását. A gondozott egészségügyi problémáinak kezelése, az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala az egészségügyi ellátásban dolgozók kompetenciája. Az előbbiekben említettek figyelembe vételével, a már gondozásba vett gondozottak kezelőorvosaival, háziorvosaival, szakápolóival, havi rendszerességgel (a kliens érdekében eseti jelleggel) konzultál a szociális gondozó és a vezető gondozó. A szolgálat a házi gondozás kereteiben működő multidiszciplináris team munkájába bevonja a kezelőorvost is. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §ában, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő-és jelzőrendszerben, felhívja figyelmüket jelzési kötelezettségük írásban, krízishelyzet esetén utólagosan történő teljesítésére. Az együttműködés érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart, mely lehet: 

esetkonferencia egy adott család ügyében

20



szakmaközi megbeszélés a jelzőrendszer képviselői között előre megbeszélt témakörben évente 6 alkalommal.

Az esetmegbeszélésekről minden esetben írásbeli feljegyzés készül. A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, melyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására.

21

AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI Ellátottak köre Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni  azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,  azokról

a

pszichiátriai

betegekről,

fogyatékos

személyekről,

hajléktalan

személyekről valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,  azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,  azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő

visszailleszkedés

céljából

támogatást

igényelnek

önálló

életvitelük

fenntartásához. A házi segítségnyújtás biztosított a Debreceni, Hajdúhadházi, Nyíregyházi, Karcagi, Püspökladányi, Mátészalkai, Csengeri, Fehérgyarmati, Vásárosnaményi, Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói, Szécsényi járásokban és Kenderesen. Szociális étkeztetés ellátotti köre  Azok a szociálisan rászoruló személyek, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére napi egyszeri meleg ételt tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani.  Azok, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk, illetve eltartottjaik számára étkezésről más módon nem képesek gondoskodni. Kiemelt figyelmet fordítva a jövedelem nélküli ellátottakra.  Az ellátási területen élő fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek és/vagy szenvedélybetegek. Az étkeztetés biztosított a Debreceni, Hajdúhadházi, Nyíregyházai, Baktalórántházai, Kisvárdai, Karcagi, Püspökladányi, Szolnoki, Mezőtúri, Mátészalkai, Fehérgyarmati, Csengeri, Vásárosnaményi járások és Kenderes területén.

22

Az ellátási terület vonatkozásában adatgyűjtési és kutatási terv összeállítása, a felhasználható erőforrások – az anyagiak és a szellemiek egyaránt – végiggondolása alapozza meg szolgáltatásunknak az ellátó-rendszerben betöltött szerepét, hatásainak értékelését. Konkrét tényekkel támasztja alá a szolgáltatás nyújtásának indokoltságát a következő adatgyűjtési technikák alkalmazása: 

egyrészt a már létező dokumentumok elemzésével,



másrészt a kérdőíves kutatással, kérdezéssel előállított anyagok,



harmadrészt a megfigyeléssel előállított dokumentumok alapján.

Arra

a

diagnosztizálása,

következtetésre a

szolgáltatás

jutottunk,

hogy

elérhetősége

a

kielégítésre

biztosítása

alapján

váró

szükségletek

indokolt

a

házi

segítségnyújtás és étkeztetés szolgáltatás megszervezése, működtetése. Családsegítés ellátotti köre: 

Az ellátási területen élő, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő, veszélyeztetett és/vagy krízishelyzetben levő családok, egyének, gyermekek



A rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú, nem foglalkoztatottak (együttműködésre kötelezettek)



Az észlelő- és jelzőrendszer által küldött egyének és családok



Mindazok, akik problémájukkal az intézményhez fordulnak

Kenderes településen állandó vagy ideiglenes bejelentett lakcímmel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Kiemelt célcsoportok:  nehéz élethelyzetben levő családok  sérült funkciójú családok  többszörös problémával küzdő családok  tartós munkanélküliek; aktív korú, nem foglalkoztatottak, fiatal munkanélküliek Tanyagondnoki szolgáltatás ellátotti köre: Kenderes-Bánhalma területén a település önkormányzati rendeletében meghatározott tanyagondnoki körzetben élő egyének, családok.

23

Idősek nappali ellátásának ellátotti köre: Kenderes településen élő idősek, valamint azok a 18. életévüket betöltött személyek, akik egészségi állapotukra való tekintettel önellátásra csak részben képesek. Gyermekjóléti szolgálat ellátotti köre: 

Kenderes településen élő minden gyermek / 0-18 év / (önkéntes, jelzőrendszer által küldött)



a fenti korosztályba tartozó gyermekek szülei, családjuk



a szociálisan válsághelyzetben lévő várandósok és családjuk

A szolgáltatás célcsoportja, demográfiai mutatói Általános demográfiai jellemzők Az országos adatok szerint a megyeszékhelyeken és a többi városokban élő idősek aránya közel azonos, míg a kisebb lélekszámú települések ezeknél „elöregedettebbnek” tekinthetők. Az időskorúak között az országos átlaghoz viszonyítva felülreprezentáltak az özvegyek és a hajadonok/nőtlenek. A 70 éven felüli népesség esetében a nők kétharmada özvegy, míg a férfiak kétharmada házasságban él. Mindezt a két nem eltérő halandósági mutatói magyarázzák. Magas az egyedül élők aránya, a kor előrehaladtával egyenesen arányosan. Az idős háztartások kétharmadában csak időskorú él, és a 70 éven felüli idős népesség 38%-a él egyedül. Az időskorú népességen belül a 80 éven felülieket a különböző egészségügyi problémák nagyobb mértékben sújtják, ezért sokkal nagyobb segítségre van szükségük szinte minden tevékenység elvégzésében, mint a fiatalabb korcsoportba tartozó időskorúaknak. Több mint kétharmaduknak a lakás elhagyása is problémát jelent, így minden lakáson kívül végzendő tevékenység gondot okoz. Ezeknek az időseknek sokkal nagyobb mértékű szociális segítségre és beszélgetésre van szükségük, hiszen gyakran ez marad az egyetlen kapcsolatuk a külvilággal. Összességében valamilyen mértékű szociális ellátásra a 80 év felettiek 80%-nak és a 70 évet betöltött időskorúak 70%-nak van szüksége. A leginkább nehézséget okozó tevékenységek közül úgy tűnik a hivatalos ügyek intézése és a bevásárlás vezet, vagyis ezekben igénylik a legtöbb segítséget az idősek. Mindkét tevékenység közös jellemzője, hogy lakáson kívül végzendő. Igaz, e két tevékenység különbözik abban a tekintetben, hogy a 24

hivatalos ügyek intézése inkább bonyolultsága miatt van az első helyen, míg a vásárlás az ezzel együtt járó „cipekedés” következtében. A harmadik helyen a mosás és a főzés áll. Az időskorúak egészségi állapota: Egészségi állapotukat tekintve az idős korosztályokról elmondható, hogy EU-s összehasonlításban rendkívül rossz az állapotuk: míg az elmúlt néhány évtizedben jelentősen javult az európai lakosság egészsége, addig hazánkban az utóbbi közel negyven évben drámai romlás következett be. Ennek következtében Magyarország a legfontosabb egészségi mutatókat tekintve az európai országok sorában az utolsók közé került. Ez szinte közhelynek számít már, de közvetlen és közvetett hatásai sújtják az egyes embereket, a családokat, és a társadalom egészére nézve is hatalmas terhet jelentenek. Az életkor emelkedésével párhuzamosan növekedve a 70 éves idősebb háztartásfővel rendelkezők már több mint havi 20.000 forintot költenek egészségügyi kiadásokra. A 60 évesnél idősebb háztartásfővel rendelkezők körében található az összes tartós betegségről nyilatkozók több mint 60 %-a. Az időskorban jellemző megbetegedések a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. A betegségek általában együttesen fordulnak elő. Különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott demencia. Az idősek helyzete súlyosabb, mint az össztársadalomé, mert nincs már idejük, módjuk arra, hogy helyzetükön változtassanak, lemaradásukat csökkentsék. Kiegészítő jövedelemre, munkavállalásra nincs, vagy alig van lehetőségük. Az idősek egyre nagyobb hányada egyedülálló, ami megélhetési gondjaikat súlyosbítja. Az egészségi állapotra vonatkozó felmérések szerint a 60 év felettiek közel egyharmada tartja egészségi állapotát nagyon rossznak. E kép kialakulására erőteljesen hatnak gazdasági, kulturális, és társadalmi tényezők. Fontosnak tartjuk a szociális és egészségügyi ellátás egységes szemléletű kezelését. Az ellátáshoz való hozzájutás esélyeit javítani kell, az alacsony jövedelműeknek, a rosszabbul ellátott régióban élőknek egyaránt biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét. Különösen fontos, hogy a mentális és fizikai állapot megőrzésére és a prevencióra megfelelő stratégia álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy a szellemi és fizikai aktivitás minél tovább megtartott maradjon. Célul kell kitűzni az aktív, egészséges, független élet megőrzését, ugyanakkor fel kell készülni a súlyos betegségekből adódó fokozott ápolási szükségletekre is.

25

A házi segítségnyújtást igénylő idősek kb. 38%-a használ gyógyászati segédeszközt, 90%-a szenved egy vagy több krónikus betegségben, és 95%-a szed rendszeresen egy vagy többféle gyógyszert. Az idős emberek leggyakrabban a háziorvossal állnak kapcsolatban, 4/5-ük havonta és annál gyakrabban találkozik orvosával. Az idős populáció arányának növekedésével párhuzamosan nőnek az időskori mentális – lelki egészségi – problémák, ezen belül az időskori depresszió, és azzal gyakran együtt járó problémák egyéni és társadalmi terhe is. A depresszió az organikus (szervi eredetű) mentális zavarok mellett a leggyakoribb pszichiátriai betegség az idős populációban. A klinikai szintű, diagnosztikai kritériumokat kimerítő specifikus depresszív zavarok prevalenciája (előfordulási gyakorisága) az idős lakosságban mintegy 5%, de a jelentős, funkcióromlást okozó depressziós tünetek aránya meghaladja a 15%-ot. Még magasabb ez az arány a testi betegségben szenvedő klinikai populációkban (eléri az 50%-ot), illetve a szociális otthonban élő idősek között (30-40%). Mentális egészség, betegségek (időskori depresszió) következményei:

 Funkcionális károsodás és életminőség romlás: mindennapi tevékenységek, önellátás, munkaképesség, stb.

 Fokozott morbiditás, mortalitás (megbetegedések kialakulása, halálozás): testi betegségek, öngyilkosság.

 Problémák az orvos-beteg kapcsolatban, az egészségügy fokozottabb igénybevétele, magasabb eü-i költségek.

 Negatív hatása a "sikeres öregedésre" – "aktív öregedésre" (WHO "active ageing" program). A fent említettek tekintetében is kiemelt fontossággal bír az idős populáció mentális lelki egészség védelme. Az idősek lakáskörülményei:  Az idős emberek általában kisebb lakásokban élnek. Az időskorúak lakása az átlagosnál öregebb és rosszabb állagú. A legrégebben épült lakásokban az egyedülálló időskorúak élnek. A lakás komfortosságát, felszereltségét tekintve legkedvezőbb helyzetben azok az időskorúak vannak, akik fiatalabbakkal élnek egy háztartásban. A csak időskorúak által lakott lakások felszereltsége lényegesen alacsonyabb szintű.

26

 A

kisebb

városokban,

községekben

és

tanyákon

kb.

feleannyian

élnek

haszonélvezőként a lakásukban, mint a megyei jogú városokban. A vagyoni, jövedelmi helyzet: A nagyvárosokban, illetve városokban élő idősek nyugdíja magasabb, mint a falvakban és tanyákon élőké. Határozott összefüggés körvonalazódik a településszerkezetben elfoglalt hely és az átlagos nyugdíj tekintetében: minél „nagyobb” településen lakik valaki, annál kedvezőbb a nyugdíja. Elmondható, hogy a városban magasabb a nyugdíj, az egy főre eső jövedelem, de ez magasabb kiadásokkal is párosul. A legalacsonyabb „bevétellel” rendelkezők a külterületeken élők, kiadásai a legalacsonyabbak. A településszerkezet szerint „alacsonyabb szinten” levők kisebb kiadásaira magyarázatot adhat a vidéken inkább tapasztalható részleges önellátás jelensége, amely a fogyasztási javak részbeni megtermelésének lehetőségét biztosítja. Az alacsony nyugdíj egyik oka: a tanyákon kis településeken élő nyugdíjas nők nagy része háztartásbeliként élt, emiatt alacsonyabb lett a nyugdíjuk összege. Gyógyszerre legtöbbet a 60 év alatti, házas, nagyvárosban élő időskorú költ. Minden tízedik jelzőrendszeres gondozásba bekerülő időskorú fekvőbeteg. Az időskorúak társas kapcsolatai: Közismert tény, hogy az életkor előrehaladtával párhuzamosan csökken a társas kapcsolatok száma. Az is valószínűsíthető, hogy kiszolgáltatottságuknak egyik legfőbb oka társas kapcsolataik hiányából fakad. Az időskorúak családi kapcsolatai országos szinten a következő képet mutatják. Az idősek majdnem 1/3-a egyedül él, és arányuk az életkorral párhuzamosan növekszik. A háztartások közel ¾-ben csak időskorú él, vagy egyedül, vagy egy másik időskorúval együtt. Tehát 4 idős közül csupán egy él fiatalabbakkal-gyermekével és/vagy unokájával-együtt. A községekben, kisebb városokban nagyobb azon idősek aránya, akik fiatalabbakkal is együtt élnek. Ugyanakkor, minél kisebb egy településtípus, annál kevésbé valószínű, hogy egy településen lakik az időskorú a gyermekével, unokájával. A rendszerbe bekerülők amellett, hogy hiányt szenvednek az ún. gyenge kötésekben – mint általában az időskorúak – valamilyen okból kifolyólag az ún. erős kötéssel jellemezhető kapcsolatok tekintetében rosszabbul állnak, mint általában az időskorúak. A házi gondozásba bekerülő idős házastársak hasonló mértékben támaszkodnak a házi gondozói rendszerre, mint

27

családjukra, gyermekükre. A főzésnél és a vásárlásnál a szociális gondozó segítségére támaszkodnak. Az idősek lelki egészsége: A többgenerációs család helyét a nukleáris család váltotta fel. A generációk már nem élnek együtt, olyannyira, hogy sok esetben az idősek ma más településen élnek, mint gyermekeik családja. Az öregek közül sokan magukra maradtak. Elsőként a magányosság kérdését járjuk körbe. A magányosság érzetét igen erősen befolyásolja az, hogy az idős ember milyen gyakran találkozik a gyermekeivel. A szomszéddal és a szociális gondozóval való találkozások gyakoriságától viszont, úgy tűnik, csökken a magányosság érzete. Az idős emberek lelki egészségét érintő, másik fontos kérdéskör a félelem. Az idősemberek 2/3-a fél valamitől. Legtöbben a tehetetlenséget említik, majd azt, hogy bűncselekmény áldozatává válnak, valamint a testi fájdalmakat és a magányt. A gondozás során az ellátottak biztonságérzete nő, mentális állapotuk kiegyensúlyozottabbá válik. A pszicho-szomatikus betegségek aránya ezáltal csökken.

28

Az időskorúak száma a szolgálat ellátási területén: Kistérség

65 év felettiek száma (fő)

Debreceni 29053 Hajdúhadházi 6654 Karcagi 6448 Püspökladányi 7132 Nyíregyházi 17515 Mátészalkai 7927 Csengeri 1986 Fehérgyarmati 5166 Vásárosnaményi 4194 Salgótarjáni 10770 Bátonyterenyei 4241 Pásztói 5076 Szécsényi 3030 Forrás: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Ezen tények a szociális ellátások fejlesztési irányát jelentősen meghatározzák. A szolgálat ellátási területén a lakosság elöregedő képet mutat, a fiatal hozzátartozók pedig nagyrészt nem tudják segíteni az időseket, mivel a jobb megélhetés reményében elköltöznek a hátrányos, halmozottan hátrányos térségekből. A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élők helyzete: A térségben fogyatékossággal, szenvedélybetegséggel, pszichiátriai betegséggel élőkre is igaz az a megállapítás, hogy a leghátrányosabb helyzetű csoportok közé tartozik. Az ellátás hatékonysága csökken azáltal, hogy kiemeljük a klienst a szociális környezetéből, miközben a stressz keletkezésének helyszínén a hozzátartozók semmilyen segítséget, támogatást nem kapnak, a kliens pedig ritkán tanulja meg az otthoni stressz kezelésében hatékony eszközöket. A hatékonyságot csak komplex, integrált módon, az ellátott családjának bevonásával lehet növelni. A Szolgálat feladataiban tehát az intézményesített formák mellett preventív, illetve rehabilitációs céllal nyújt szolgáltatást, s a kezelésben való együttműködést segíti elő az ellátott számára. Ezáltal megnő az esély a lakóhely megtartása mellett a szükséges ellátások igénybevételére, s azok elsajátítására, gyakorlása pl. öltözködés, testápolás, táplálkozás. Fontos a jelenleginél hatékonyabb módokat, lehetőségeket találni a kliensek rehabilitálására, s növelni a helyi közösség életében való részvételüket. A munkavállalással kapcsolatos készségek fejlesztésével, a motiváció fokozásával és a környezeti feltételek 29

javításával az újra dolgozás lehetőségének keresésével motiválhatjuk őket, ezzel is csökkentve eme igen erős társadalmi intoleranciával kezelt csoport sérülékenységét, különösen a társadalmi igazságtalanság, a diszkrimináció, kirekesztés és a szegénység, elszegényedés tekintetében. Fontos ellátási szükséglet a kliens egészségi állapotának pontos ismerete és követése is, amire a házi- és kezelőorvossal való kapcsolattartás ad lehetőséget illetve a visszahatásként a szolgáltatást igénybe velő ösztönzése a kezeléseken, szűrővizsgálatokon való részvételre. Magyarországon kb. egy millió pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg él, miközben csak alig 4 %-uk kerül gondozásba. A magyarországi pszichiátriai, addiktológiai gondozási és fogalmi adatok szerint 2002-ben 33.256 beteg állt gondozói kezelés alatt, köztük 25.157 férfi és 8.081 nő. A demográfiai adatok alapján látható, hogy a térség egy elöregedő képet mutat, és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése, új munkahelyek létesítésének hiánya miatt sokan ingáznak, így a fogyatékkal élő családtagok ellátásának felvállalása, akár megélhetési gondokat is jelenthet egy családnak. A természetes támogató rendszer főleg az elöregedő településeken nem működik megfelelően a munkaerő-piaci szempontból

aktív

családtagok

elvándorlása

miatt.

Mindezek

az

okok

elengedhetetlenné a házi segítségnyújtás biztosítását, mely jó alternatíva lehetne. Pszichiátriai betegek száma a szolgálat ellátási területén: Kistérség

Pszichiátriai betegek száma (fő)

Debreceni 2673 Hajdúhadházi 246 Karcagi 107 Püspökladányi 440 Nyíregyházai 384 Mátészalkai 46 Csengeri 6 Fehérgyarmati 13 Vásárosnaményi 27 Salgótarjáni 776 Bátonyterenyei 243 Pásztói 434 Szécsényi 32 Forrás: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

30

teszik

Fogyatékkal élők száma a szolgálat ellátási területén (pénzbeli ellátási típusonként): Kistérség Debreceni Hajdúhadházi Karcagi Püspökladányi Nyíregyházai Mátészalkai Fehérgyarmati Csengeri Vásárosnaményi Salgótarjáni Bátonyterenyei Pásztói Szécsényi Összesen:

Fogyatékossági támogatásban részesülők 2 360 1 009 1004 860 1 652 859 585 210 651 1126 484 513 420 11733

Vakok személyi járadékában részesülők 114 29 28 24 98 54 22 8 29 50 15 14 15 500

Mindösszesen:

Emelt összegű családi pótlékban részesülők 626 170 264 233 97 502 701 35 340 235 75 85 108 3471

15.704 fő Forrás: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

A célcsoport ellátási szükségletei A szolgáltatást igénybe vevők ellátási szükségletei hosszú távú, rendszeres munkát és folyamatokat feltételeznek, és ezekre épülnek. A sikeres segítő folyamat szempontjából két alapelvet, szükségletet ismerünk el, melyek mindaddig szenvedést okoznak, amíg nincsenek kielégítve: egyrészt szükségünk van arra, hogy szeressünk, és hogy szeressenek, másrészt szükségünk van arra, hogy érezzük, értékesek vagyunk mind a magunk, mind mások számára. A célcsoport ellátási szükségletei életkörülményeikből, veszélyeztetettségük fokából és irányából erednek. Ide tartozik kiemelten az, hogy saját lakókörnyezetükben juthassanak hozzá a számukra biztosított szolgáltatásokhoz illetve hogy ezen szolgáltatások segítsék őket jelenlegi képességeik megtartásában és lehetőleg fejlesztésében. Helyzetükből adódóan igénylik az állandóságot, rendszerességet és a szolgáltatások megbízhatóságát. Fontos ellátási szükséglet a gondozott állapotának pontos ismerete és követése, amire a házi- és kezelőorvossal való kapcsolattartás ad lehetőséget illetve a visszahatásként a szolgáltatást igénybe velő ösztönzése a kezeléseken, szűrővizsgálatokon való részvételre.

31

Ezek a károsodások, állapotok, betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek. A célcsoport veszélyeztetettségének csökkentése érdekében illetve az egészségügyi és szociális károk csökkentése érdekében hosszú távú és egyéni szükségletekre épülő ellátásra van szükség. A szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri az ellátási területen élő időskorú lakosság szociális és egészségi helyzetét. Amennyiben a financiális mutatók lehetőséget biztosítanak a lakosság körében jelentkező szükségletek kielégítésére, úgy új szolgáltatási formák bevezetésére tesz javaslatot. Módszerek: Szükségletfelmérés és elemzés.

32

A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE A szolgáltatás célja, feladata A házi segítségnyújtásban részesülő személy saját otthonában, megszokott lakókörnyezetében kapja meg az élethelyzeti sajátosságainak megfelelő ellátást. Olyan ellátási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartásában – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja a segítségnyújtást. Személyre szabott ellátást nyújt az igénybevevő fizikai, mentális és szociális szükségleteinek, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően.

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A személyes szükségletek kielégítése érdekében folytatott segítő tevékenység szakmai tartalma magába foglalja a komfortérzet biztosítását, a szervező feladatokat, a fizikai és mentális ellátást. A házi segítségnyújtás módját, formáját és rendszerességét a vezető gondozó az ellátást igénybevevő egészségi állapota, szociális helyzete, a háziorvos javaslata, illetve a meghatározott gondozási szükséglet-vizsgálat eredményének, valamint az ellátott igényeinek tükrében határozza meg. Minden esetben az egyéni szükségleteknek megfelelően az ellátást igénybevevővel közösen kerül kialakításra a feladat ellátáshoz biztosított időbeosztás. A gondozónő a ténylegesen elvégzett feladatokról gondozási naplót vezet, amelyben az elvégzett feladatokat névre szólóan, a tevékenység leírásával és annak időtartalmával rögzíti. Az ellátásban részesülő személy a segítségnyújtás tényét a látogatások alkalmával igazolja. A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel és az otthonápolási szolgálattal, valamint az otthoni hospice szolgálattal, a komplex ellátás érdekében. A vezető gondozó a szociális gondozó segítségével, az ellátottal együttműködve, igényeit figyelembe véve egyéni gondozási tervet készít, amelyben az ellátottal kapcsolatos változásokat figyelemmel kíséri és rögzíti. A vezető gondozó a zavartalan szakmai munka biztosítása érdekében heti munkatervet készít, és ellenőrzi az egyes ellátottak részére nyújtott szolgáltatások megvalósulását.

33

A házi segítségnyújtást szakképzett és szakképzetlen főállású gondozók, valamint társadalmi gondozók végzik.

A szociális gondozók és a társadalmi gondozók

hétköznaponként 8:00-16:30 között biztosítják az ellátást. Ettől eltérni a vezető gondozó engedélyével, és kizárólag az ellátott érdekében lehet. A szociális gondozók és társadalmi gondozók saját, illetve a szomszédos településeken folytatnak gondozást. Szolgáltatás formái különösen:  az ellátást igénybevevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,  az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,  közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában,  közreműködés az ellátást igénybevevő háztartásának vitelében (meleg étel biztosítása, bevásárlás, mosás, takarítás)  segítségnyújtás az ellátást igénybevevőnek a környezetével való kapcsolattartásában,  segítségnyújtás az ellátást igénybevevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,  részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,  az ellátást igénybevevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,  szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. Az étkeztetés keretében főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosítunk (kivétel munkaszüneti és pihenőnapokon). Ha az étkeztetésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos/szakorvos javaslatára az ellátást igénybevevő diétás étkeztetése biztosított. Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás. A

hatályos

jogszabályi

előírásoknak

megfelelő

ebéd

tápanyagtartalmát folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztosítjuk az étel kiszállítását, valamint elvitelének lehetőségét.

34

élelmiszer,

energia,

A kiszállítás során a szolgáltatók az alábbiak szerint járnak el: Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ – Sas Falatozó (4032 Debrecen, Kartács u. 13.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az ételt a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kapja meg. Az elkészült ételek a konyhán egyszer használatos műanyag edénybe kerülnek, és az ellátottak lakására a Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Debreceni és Hajdúhadházi járás. Clear Star Kft. (4029 Debrecen, Karácsony György utca 1. fszt.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az ételt a Diószegi Sámuel Baptista Szakközép- és Szakiskola konyhájában főzik, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 10.00 – 14.00 óra között kapja meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha üzemeltetőjének egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Debreceni és Hajdúhadházi kistérségek közigazgatási területe Molnár Mátyás Általános Iskola Konyhája (4562, Vaja, Leiningen u. 1.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a Molnár Mátyás Általános Iskola konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Nyíregyházai, Baktalórántházai, Kisvárdai járás 35

Euro Kft. (5300, Karcag, Varró út 2.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel az Euro Kft. konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására az Euro Kft egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Karcagi járás. Kisúj Étterem (5310, Kisújszállás, Híd út 1.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a Kisúj Étterem. konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a Kisúj Étterem egészségügyi

alkalmassági

vizsgával

rendelkező

alkalmazottja

szállítja

azt

ki

élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Karcagi, Mezőtúri, Szolnoki járás ZsoAn Grill Étterem Konyhája (5300, Karcag, Kacsó u. 31.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a ZsoAn Grill Étterem konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha üzemeltetőjének egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Karcag, Kunmadaras

36

Keve Étterem Konyhája (5420, Túrkeve, Kossuth L. u. 14.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a Keve Étterem konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha üzemeltetőjének egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Túrkeve Essen Gyermekétkeztetési Kft. Konyhája (5300, Karcag, Varró u. 1.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel az Essen Gyermekétkeztetési Kft. konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha üzemeltetőjének egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Karcag Alföldi Falatozó (5331. Kenderes, Petőfi út 26.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel az Alföldi Falatozó konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha üzemeltetőjének egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel, valamint a házi gondozásban is részesülőknek a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Karcagi járás.

37

Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium (5331. Kenderes, Szent István út 27.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás. Az étel a Kenderesi Szakiskola, Szakközép és Szakiskola konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, melyet az ellátott ott átvehet vagy az ellátottak lakására a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai szállítják ki. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Karcagi járás. JOPI Gyorsétterem (5000.Szolnok, Szapáry u. 3.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a JOPI Gyorséttere konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha üzemeltetőjének egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Szolnoki járás. Vosztok Menü Étterem (5000. Szolnok, Városmajor út 52.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a Vosztok Menü Étterem konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha üzemeltetőjének egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Szolnoki járás. Gémes Fogadó (4173 Nagyrábé, Kossuth u. 22.) 38

Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a Gémes Fogadó konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a Gémes Fogadó egészségügyi alkalmassági vizsgával rendelkező alkalmazottja szállítja azt ki élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Püspökladányi járás Dinkó Pálné ev. (4324 Kállósemjén, Kossuth út 87.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a főzőhely konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a főzőhely egészségügyi

alkalmassági

vizsgával

rendelkező

alkalmazottja

szállítja

azt

ki

élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Fehérgyarmati, Vásárosnaményi, Csengeri járás Fürge Kukta Bt. (4700 Mátészalka, Móricz Zsigmond köz 10.) Az étkeztetés formája: egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás, házhoz szállítással. Az étel a Fürge Kukta Bt. konyhájában kerül kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 – 1300 óra között kap meg. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására a konyha egészségügyi

alkalmassági

vizsgával

rendelkező

alkalmazottja

szállítja

azt

ki

élelmiszerszállítási engedéllyel rendelkező gépjárművel. Az ebéd kiszállításakor az ebédet személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ellátási területe: Mátészalkai járás

Központi Konyha (5331. Kenderes, Szent István út 52.) 39

Az étkeztetés formája: szervezetek és a lakosság étkeztetését végző központi főzőkonyha. Az elkészült ételek a konyhán ételhordóba kerülnek, és az ellátottak lakására az intézmény által kötött társadalmi-gondozási szerződés alapján foglalkoztatott gondozók, Bánhalmára a tanyagondnoki autó juttatja el 1100 - 1230 terjedő időszakban. Ellátási területe: Kenderes, Kenderes-Bánhalma, Tiszafüredi járás A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés alapszolgáltatások igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. Az Sztv. 115. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díjait a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének megfelelően kell megállapítani. A Sztv. 115.§ (9) bekezdése alapján a szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján kell megállapítani, év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják A Sztv. 115.§ (2) bekezdése alapján a kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg a kérelmező rendszeres jövedelme alapján. Erről az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, valamint szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 30%-át étkeztetés, 25 %-át házi segítségnyújtás, és 30 %-át házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés együttes igénybevétele esetén. A 29/1993. (II.17.). Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 6. §-a értelmében, ha az ellátott az étkeztetést a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, a napi személyi térítési díj nem haladhatja meg a Sztv. 116. §. (3) bekezdés szerinti jövedelemhatár harmincad részét. Jövedelemmel nem rendelkező, ellátást igénylő részére a házi segítségnyújtást és az étkeztetést térítésmentesen biztosítjuk, továbbá lehetőség van méltányosságból a térítési díjat csökkenteni, vagy elengedni. Ezek eseteit,módját, valamint a fizetendő térítési díj mértékét a 6/2014. (09.01.) sz. menedzser-igazgatói határozat tartalmazza.

Nappali szociális ellátás Az Idősek Klubja Kenderesen központi helyen van, innen könnyen elérhetőek a legfontosabb intézmények /orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek stb./

40

Jelenleg 30 fő veszi igénybe a Klub szolgáltatásait, de 30 főt képes az intézmény fogadni. Az idősek klubjában biztosított a közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiség. Az arra rászoruló személyek szállítására alkalmas gépjármű áll a rendelkezésre. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások: 

Egyszeri étkezést, igény szerint meleg ebédet biztosítunk, aminek elfogyasztásához a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak.



A személyi feltételek révén a tagok hasznosan tölthetik el idejüket a klubban. A közösségi helyiségben lehetőségük van rádiót és zenét hallgatni, TV-t és videofilmeket nézni, kézimunkázni, újságokat és könyveket olvasni. Társasjátékok révén változatossá tehető a szabadidő.



Hagyományos rendezvények megtartása (Farsang, Húsvét, Anyák napja, Idősek napja, Karácsony), kulturális rendezvényeken való részvétel.



Igény esetén a hitélet gyakorlásának biztosítása



Kirándulások szervezése



Szükség esetén egészségügyi alap- és szakellátásokhoz való hozzájutás



Mentális segítségnyújtás az arra rászorulóknak egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében.



Felvilágosító előadások és tanácsadás szervezése, életviteli, életvezetési tanácsadás



Szükség esetén a személyi tisztálkodás, illetve a személyes ruházat tisztításának segítése.



Pihenési lehetőség biztosítása a pihenőszobában.



A kliensek számára egyéni gondozási terv készítése, ezek évenkénti felülvizsgálata, illetve állapotváltozás esetén módosítás



Érdekképviselet, érdekérvényesítés segítése hivatalos ügyeik intézésében.

A klubvezető naponta vezeti a látogatási és eseménynaplót, nyilvántartás alapján a gondozási napokat havonta és évente összesíti. Tanyagondnoki szolgáltatás 41

A tanyagondnoki szolgáltatás a helyi adottságokhoz igazodóan az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítását célozza. Ebből adódóan részt vesz az étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban, szociális információs szolgáltatásban, helyi szükségletek közvetítésében, művelődési, sport, szabadidős tevékenységek segítésében, egyéni és önkormányzati hivatalos ügyek intézésében. 1. Közreműködés az étkeztetésben A tanyagondnok kiemelt feladata az igénybevevők részére a napi egyszeri meleg étel ételhordóban és ételszállító edényben történő kiszállítása. Az ebéd kiszállítása 11:30-12 :30 óráig történik. A tanyagondok ezt a feladatot szóban vagy írásban jelzett igények alapján, valamint a házi gondozóval történő egyeztetés szerint látja el. Kapcsoló feladata a szolgáltatást igénybe vevőkkel való beszélgetés során a további alapellátási igények feltárása, felmérése és továbbítása a fenntartó felé. Az ellátottak köre: Azok a szociálisan rászorult személyek, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek gondoskodni legalább napi egyszeri meleg étkezésükről, valamint alapvető élelmiszerek beszerzéséről.

2. Közreműködés a házi segítségnyújtás biztosításában A feladatellátás módja, tartalma: A tanyagondnok segítséget nyújthat a rászorultak fizikai erejét és/vagy mozgásképességét meghaladó feladatok ellátásában: o

ház körüli, szakképesítést nem igénylő feladatok elvégzésében nehezebb tárgyak mozgatása, hóeltakarítás, fűnyírás (szüksége esetén közcélú munkások bevonásával)

o

gyógyszerkiváltás, a napi életvitel fenntartásához szükséges alapvető élelmiszerek beszerzése

Az ellátottak köre: Koruk és/vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló azon személyek, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és mások róluk nem gondoskodnak. 42

A tanyagondnoki szolgálat egyik legfontosabb célcsoportja az időskorúak köre, a számukra nyújtott szolgáltatások elsőbbséget élveznek. Cél, hogy megkapják azon segítő szolgáltatásokat, amelyek révén minél hosszabb ideig otthonukban, megszokott lakókörnyezetükben élhessenek, és – egészségi állapotuk függvényében – legyen lehetőségük a helyi köz-és kulturális életben, programokban is – részt venni. 3. Közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában A feladatellátás tartalma: A szociális biztonság megteremtéséhez és a helyi közösségi életbe való bekapcsolódáshoz szükséges információk eljuttatása a település lakói számára. A tanyagondnok feladata: a helyben vagy a legközelebbi település(ek)en elérhető szolgáltatások igénybevételének lehetőségeire vonatkozó információforrások és információk felkutatása, és a lakosság ezek alapján történő tájékoztatása. A feladatellátás rendszeressége: folyamatos. Az ellátottak köre: A közösségi és szociális ellátásokra vonatkozó információkat igénylők. 4. Közreműködés az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésben A feladatellátás tartalma és módja: A tanyagondnok fontos feladata A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott szociális alapszolgáltatások, valamint gyermekjóléti szolgálat igénybevételéhez nyújtott segítség, az ezen intézményekkel, szakembereikkel való folyamatos kapcsolattartás, igény esetén szakemberek szállítása. A tanyagondok munkája során folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság, és különösen a veszélyeztetett

családok

életkörülményeit.

Észlelnie

kell

veszélyhelyzeteket,

a

különböző

szenvedélybetegségeket (alkohol, drog stb.). Különös figyelemmel kell lennie a gyermekek helyzetére, az esetleges gyermekbántalmazásra, a családon belüli erőszakra. Amennyiben ilyen esetek a tudomására jutnak, azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót, hogy a szükséges intézkedésekre (megelőzés, kríziskezelés) sor kerülhessen. A tanyagondnok részt vesz a veszélyhelyzetek elhárítását célzó intézkedésekben (otthonba szállítás, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal való együttműködés, a krízishelyzetben lévő családok szakemberekkel történő látogatása). A szállítási szolgáltatás a rászorult lakosok, hozzátartozóik jelzése vagy a tanyagondnok bejelentése alapján vehető igénybe. Az ellátottak köre: A településen élő szociális, egészségügyi és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett illetve krízishelyzetbe került személyek, családok. 5. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése 43

A feladatellátás tartalma, módja: A feladat három fő területet érint: a betegek háziorvoshoz és egyéb egészségügyi intézménybe szállítását valamint a gyógyszerek kiváltását, illetve a gyógyászati segédeszközök beszerzését. A tanyagondnoki szolgálat alapfeladata, hogy a településen élő betegek minél gyorsabban jussanak el az orvoshoz, jussanak gyógyszereikhez. A szállítási feladatokat igény szerint kell ellátni, indokolt esetben saját településen belül is. A településen kívüli betegszállítás esetén alkalmazkodni kell a rendelési időkhöz, valamint a betegek számára előírt időpontokhoz. A tanyagondnok a betegszállítás területén a kompetenciáját nem lépheti át, a sürgősségi betegszállítást nem helyettesítheti. Kizárólag járó beteg szállítást végezhet. A betegszállítási feladatok időbeli összeegyeztetése jó munkaszervezést igényel. A receptek kiváltása és a gyógyszerek időben történő házhoz szállítása nagy segítség a betegeknek. A gyógyszerkiváltást körültekintően kell végezni, az elszámolás pontos kell, hogy legyen, a vásárlást nyugtával kell igazolni. Az ellátottak köre: Betegek, mozgáskorlátozottak, kismamák, kisgyermekes családok, idősek, akik számára a közlekedés elsősorban egészségi állapotuk, életkoruk, egyéni élethelyzetük és szociális helyzetük miatt nehézséget okoz. 6. Gyermekszállítás, óvodások, iskolások, fiatalok szállítása A feladatellátás tartalma: A tömegközlekedés hiányosságai miatt és a gyermek biztonságos közlekedése érdekében a tanyagondnoki busz részt vesz a gyermekek szállításában. A gyermekszállítási feladata a gyermekek rendezvényekre, versenyekre, ünnepekre való szállítása stb. Az ellátottak köre: A tankötelezettségi korba tartozó óvodás, iskolás gyermekek, fiatalok.

B./ A tanyagondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatáson belüli kiegészítő feladatai 1. Közösségi, művelődési, sport – és szabadidős rendezvények szervezésének segítése A feladatellátás tartalma: A tanyagondnoki szolgálat egyik fő célja a településen élők életminőségének javítása. Ez jelenti a helyi társadalom demokratikus működéséből fakadó élénk közéletet, civil szervezetek létét és működését, amit a szolgáltató fenntartója támogat. A feladat ellátásában nagy szerepe van a tanyagondnoknak, aki ismeri a település lakóit és szükségleteit, élvezi bizalmukat. Feladatának nagy része a gépjárművel történő szállítás (nyugdíjasok, sportolók, illetve rendezvényekre más települések közösségei, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó beszerzések, helyszín biztosítása, berendezése stb.) megoldása.

44

Ellátottak köre: A település lakosai, közösségei. 2. Egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása Segítségnyújtás a lakosság hivatalos ügyeinek intézésében, amely történhet a szolgáltatást igénylők adott hivatalba történő szállításával, de elsősorban a polgármesteri hivatal és lakosság közti információ (levél, nyomtatvány, tájékoztató anyag) továbbítását jelenti. A tanyagondnok munkája során, köteles a lakosságot érintő problémákat, az önkormányzat felé tolmácsolni, valamint az önkormányzat intézkedéseit a lakossággal megismertetni, és a visszajelzéseket továbbítani. A feladatellátása során rendszeres kapcsolatban van a lakossággal, problémáikat, kéréseiket meghallgatja. Az önkormányzati munkát segíti a hivatal leveleinek, szórólapjainak kézbesítésével, a hirdetmények hirdetőtáblán történő kihelyezésével. Az ellátottak köre: A település lakossága, közösségei.

Családsegítő szolgáltatás A családsegítés célja az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentális ellátásában való közreműködés. Ellátandó alaptevékenysége: A szociális alapellátásban való részvétel FELDERITÉS és TANÁCSADÁS Alapvető feladatnak tartom azoknak a lakossági csoportoknak a felkutatását, amelyeknek tagjai nem tudnak bekerülni a szociális és mentális gondozó szolgálatok és intézmények hatáskörébe, illetve akiknek problémái még felismerésre, megoldásra várnak. Ez a feltáró munka azért is fontos, mert magában hordozza a korai kezelés lehetőségét és a zavarok mögött meghúzódó oki tényezők felismerését is.

Életvezetési tanácsadás: A család problémájának feltárása során személyre szólóan kell mérlegelnünk a segítségnyújtás legcélravezetőbb módját. 45

A/ Segítséget nyújtunk azoknak akik életviteli nehézségek miatt rossz helyzetben élnek. Megpróbáljuk őket odáig eljuttatni, hogy önállóan, hatékonyan éljék életüket (pl.: pénzbeosztás, háztartás, gazdálkodás, egészségügyi ellátás igénybevétele, alkoholizálás stb.) Rendszeresség: naponta B/ Azokat a személyeket családokat, akik nem képesek hivatalos ügyeik intézésére és Önmaguk képviseletére, támogatjuk abban, hogy megtanulják ügyeiket önállóan intézni, illetve megbízással ügyükben eljárunk helyettük, ha szükséges (pl.: beadványok megírása mit, hol lehet elintézni, pénzbeni juttatások, elhelyezési ügyek stb.) Rendszeresség: naponta. A mentálhigiénés alapellátásban való részvétel 1. Pszichológiai tanácsadás A/ Egyéni pszichológiai tanácsadás Pszichológiai problémával szolgáltatást kérő személyek részére alkalmanként nyújtunk tanácsadást. B/ Egyéni terápia Hosszabb ideig tartó egyéni terápiás kezelés, a szerződtetett pszichológus segítségével. A családok, egyének esetében az előforduló lélektani feszültségek okainak és a családi rendszer működési zavarainak feltárása, a lehetséges segítési módok nyújtása /segítő beszélgetés, más intézményekhez irányítás/ Lélektani krízishelyzetben való segítségnyújtás. Rendszeresség: hetente 1 x 2 órában.

2. Támogató csoportok, foglalkozások aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére A/ Álláskereső klub Szolgálatunk olyan programot hirdet, amely a résztvevők mielőbbi álláshoz jutását tűzte ki célul. A program során megtanulhatja mindazt, amit az álláskeresésről tudnia kell és segítjük, hogy minél hamarabb sikeresen elhelyezkedjen. Amit nyújtunk az igénybe vevőnek: 46



csoportos foglalkozás keretében elsajátíthatja a mai követelményeknek megfelelő álláskeresési technikákat,



megtanulhatja, hogyan kutasson fel meg nem hirdetett állásokat,



elsajátíthatja a hatékony kapcsolatteremtés módszereit.



Amit várunk a klienstől:



segítőkész aktivitást



valódi álláskeresési szándékot



pontos megjelenést.

Helyszín: Intézmény Rendszeresség: Behívásos alapon évente 4x. B/ Mentálhigiénés csoport Az aktív korú nem foglalkoztatottak testi-lelki szociális jólétét, valamint a munka világába való visszailleszkedésüket segítené. Témák: 

Életünk értelmének keresése



Támaszaink



Életvitel, életritmus



Szabadidő eltöltése



Kommunikációs alapismeretek



Bűntudat, szégyen



Határhelyzetek: öregség, betegség, halál, gyász, krízisek.

A program helye: intézmény. Rendszeresség: Behívásos alapon évente 4x. C/ Életviteli klub Az RSZS-ek számára felvilágosító előadásokat szeretnénk szervezni, hogy bővítsük ismereteiket, ezáltal gondot fordítsanak életminőségükre, képesek legyenek környezetük megváltoztatására és megelőzzenek nagyobb konfliktusokat. Témák: 47



A program ismertetése, felmerülő ötletek, témák megbeszélése.



Pénzgazdálkodás a családban, háztartási napló vezetése.



A táplálkozás jelentősége, táplálkozási szokások. Amit az élelmiszerekről tudni kell



Káros szerek hatása a szervezetre (alkohol, drog, cigaretta, dopping szerek.)



Energiaszükségletek a háztartásban, megtakarítás lehetősége.



Vásárlási szokásaink és az akciók.



Munkamegosztás, munkaszervezés a családban.



Öltözködési praktikák.



Praktikus otthonápolás.

A program helye: Intézményben. Rendszeresség: behívásos alapon évente 4x. Társadalmi segítők összefogása Szakmai és nem szakmai segítő kapacitás felkutatása, összefogása. Közösségi érdekvédelem A Szolgálat a munkája során szerzett tapasztalatait és az észlelt problémákat a fenntartó, az Önkormányzat, illetve a helyi társadalom felé továbbítja. Információs szolgáltatást lát el (a szolgálatban nem megoldható problémák kezelésére a megfelelő helyet kiközvetíti, képviseli a családokat, egyéneket). A családsegítés keretében végzett munka formái, módszere: A segítő tevékenység során 3 munkaformát alkalmaz az intézmény: 1. A mindennapos ügyfélfogadás keretében folyik az egyéni esetkezelés. 2. Az összetett ügyek esetkezelése, a komplex családgondozás, mely széles körű együttműködéssel történik. 3. Csoportmunka RSZS-ekkel. Gyermekjóléti szolgáltatás

48

A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait látja el, gyermekjóléti szolgáltatást nyújt. A gyermekjóléti alapellátások célja: Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének a megelőzéséhez. E célok megvalósítása érdekében a Gyermekjóléti Szolgálat a más területeken gyermekekkel foglalkozó intézményekkel, szervezetekkel összehangolva végzi munkáját, biztosítva a gyermekjóléti szolgáltatásokat. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, a családban történő nevelésének elősegítése érdekében: 

A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése.



A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása.



Tanácsot adunk a szülőknek a gyerekek gondozását nevelését illetően.



Szabadidős programok szervezése.



Hivatalos ügyek intézésének segítése.



Tanáccsal szolgálunk a házaspároknak az örökbefogadást illetően.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: 

A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, az állami- és nem állami szervek, szervezetek, valamint magánszemélyek bevonásával.



A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslattétel.

49



Az együttműködés megszervezése, a tevékenységek összehangolása mindazon személyekkel és intézményekkel, akik/amelyek a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el.

Szolgáltatások köre: Támogató csoportok létrehozása Szociális készségfejlesztő csoport. Rászoruló gyermekek számára (etnikai csoportok) társadalmi életük megtanulására és megkönnyítésére szerveződne. Rendszeresség: havonta 1 alkalommal. Szabadidős programok szervezése 

Gyermeknap, Karácsony: alkalmi jelleggel



Gyermekek táboroztatása évente 1 alkalommal



Nyári napközi megszervezése évente 1 alkalommal

Ismeretterjesztés A korai megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy a gyerekeknek elegendő és megfelelő ismeretanyag álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy a társadalom elvárásainak megfelelően tudják élni életüket. Ez az ismeretterjesztő program része lehetne az átfogó gyermekvédelmi programnak is. Az ismeretátadást intézményes keretek között a helyi közoktatási intézményekben tanuló diákok számára gondoltuk ki szakemberek segítségét igénybe véve (pl.: osztályfőnöki órán, lyukas órában) a következő témakörökben: a) Egészséges életmód 

mindennapi tisztálkodás, fogápolás



testépítés, edzés, doppingszerek hatása a szervezetre



vitaminhiány, vitaminpótlás



szexuális élet és a védekezés



bőr- és nemi betegségek

b) Társadalmi élet zavarai 

drogok hatása a szervezetre



különböző szenvedélybetegségek 50



fiatalkori bűnözés velejárói



gyermekek jogai

c) Lelki élet zavarai 

életkori krízis, tinik különböző problémái

A gyermekjóléti szolgálat feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: 

Családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására.



Családi

konfliktusok

megoldásának

elősegítése,

különösen

a

válás,

a

gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetében. 

Az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése.



Javaslat készítése a gyermek családból történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.



Segítünk a gyerekeknek, fiataloknak a társadalmi beilleszkedési problémáikban (alkohol, drog, bűnözés, öngyilkosság, csavargás, stb.)



Lelki támaszt nyújthatunk a krízishelyzetben lévő gyerekeknek, fiataloknak (válás, gyász feldolgozása, öngyilkosság stb.)

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: 

A családgondozás biztosítása.



Az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve, a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő-gyermek közötti kapcsolat helyreállításához való segítségadás.



Az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjában történő visszailleszkedéséhez.

A Gyermekjóléti Szolgálat a fenti feladatok ellátásán túl:

51



Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.



Meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést.



Elkészíti a védelembe vett gyerek gondozási-nevelési tervét.



Szervezi a helyettes szülői hálózatot.



Segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását.



Felkérésre környezettanulmányt készít.



Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését.



A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.



Védi a gyermekek jogait.



Segítséget nyújt pályaválasztáskor, pályakezdéskor.



Fejlesztő foglalkozásokkal segítünk különböző tanulási problémákban.

A munkavégzés jellege, módszere, szervezési feladatok: Az e területen dolgozó szakember a gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozás), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) és szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja. Tevékenységébe – különösen a családgondozás tekintetében –, a Családsegítő Szolgálat szakemberei is bekapcsolódnak. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatkörébe tartozik még, hogy kezdeményezi gyermekek részére szabadidős programok szervezését és lehetőség szerint részt vesz azok lebonyolításában is. A gyermekjóléti szolgálat hatósági munkához kapcsolódó feladatai: Amennyiben az alapellátás keretében nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás nem elegendő a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez, úgy a gyermekvédelmi gondoskodás körében tartozó hatósági intézkedésre kell javaslatot tenni. A gyermekjóléti szolgálat munkatársa javaslatot tesz: 

a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére,

52



a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére,

A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a hatósági intézkedésre tett javaslatban a veszély tényét és jellegét kell megnevezni, a többi adat feltárásának mellőzésével. A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok: 

A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat munkatársa a jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.



A szülővel és a gyermekkel együttműködve gondozási-nevelési tervet készít.



A gondozás sikeressége esetén javaslatot tesz a védelembe vétel megszüntetésére.



A gondozás sikertelensége esetén javaslatot tesz a jegyzőnek, illetve e gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.



A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti.



A gyermekjóléti szolgálat munkatársa a családba visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el.



Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyámhivatal megkeresésére: a/ környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél, b/ véleményt nyilvánít arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e, c/ környezettanulmányt készít az örökbe fogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről, d/ a gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek beilleszkedését, e/ a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.

53

Az ellátott szolgáltatások szakmai létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása Személyi feltételek A 1/2000. SzCsM r. 2. számú melléklete, valamint a 15/1998. NM. r. 1. sz. melléklete kötelezően alkalmazandó munkatársi létszámot ír elő az alábbiak szerint: Házi segítségnyújtás MUNKAKÖR Vezető gondozó

Törvény által meghatározott létszám 1 fő

Teljesített létszám/telephely

9 fő ellátott/1

9 fő ellátott/1 fő

fő szociális

szociális gondozó

1 fő

10 vagy több főállású szociális gondozó esetén Szociális gondozó

gondozó Étkeztetés MUNKAKÖR Szociális segítő

Törvény által meghatározott létszám 1 fő

Teljesített létszám/telephely 1 fő

(100 főre vetítve) Családsegítés MUNKAKÖR Intézményvezető

Törvény által meghatározott létszám 1 fő

Teljesített létszám/telephely 1 fő

(100 főre vetítve)

54

Tanyagondnoki szolgálat MUNKAKÖR

Tanyagondnok

Törvény által meghatározott létszám 1 fő

Teljesített létszám/telephely 1 fő

Nappali ellátás (Idősek Klubja) MUNKAKÖR

Teljesített létszám/telephely

Nappali ellátást vezető

Törvény által meghatározott létszám 1 fő

Szociális gondozó

1 fő

1 fő

1 fő

(30 férőhelyre vetítve)

Gyermekjóléti szolgálat MUNKAKÖR Családgondozó

Törvény által meghatározott létszám 1 fő

Teljesített létszám/telephely 2 fő

Gondozotti létszám 45 gyermek v. 25 család Az ellátási területeken összesen 275 fő, főállású gondozó, 7 fő vezető gondozó, és társadalmi gondozók látják el a házi segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat. A 9 fő vezető gondozó mindegyike rendelkezik szakképesítéssel. A 275 fő, főállású gondozó közül 80 % rendelkezik megfelelő szakképesítéssel, így a jogszabályok által előírt 50 %-os határnál lényegesen jobb az intézmény szakképzettségi aránya. A kötelezően előírt létszám felett az intézmény biztosítja területi vezetők, valamint házi segítségnyújtás esetében a csoportvezető gondozók foglalkoztatását. A házi segítségnyújtás minőségjavítását társadalmi gondozók segítik. Munkájukat megbízási díj ellenében végzik el.

55

A munkatársak munkaidejére, pihenőidejére, előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozóan az 1993. évi III. tv. 94/L. § (4) pontja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-ainak alkalmazását írja elő. A házi segítségnyújtásban, étkeztetésben alkalmazottak szakképzettsége megfelel az 1/2000. SZCSM rendelet 3. sz. mellékletében foglaltaknak. Az ellátottakkal közvetlenül foglalkozók 50%-ának kell szakképzettnek lennie. Az Intézmény részéről több szociálpolitikus, szociális munkás, szociológus, jogász szakember dolgozik azon, hogy minél magasabb szintű, szakmailag megalapozott ellátást tudjunk biztosítani gondozottjaink számára. A szigorúan vett szakmai végzettségeken túl a szolgálatnál dolgozó szakemberek képesek munkakörüknek megfelelően, mindig együttműködésben megvalósítani a rájuk háruló feladatokat. Képesek az önálló életvitel fontosságát felismerni és az ahhoz kapcsolódó elveket elfogadni, s a gyakorlati tevékenység során az igénybe vevő szakembereket ennek megvalósításában segíteni, támogatni. A szolgálat munkatársai felismerik a segítő szakma etikai szabályait, attitűdjét, tudják azt értelmezni, alkalmazni a saját területükön, illetve saját maguk számára is. Kommunikációs képességük lehetővé teszi a családdal, a társadalmi környezettel és a betegséggel élő emberrel való kapcsolattartást. A segítő képes a beszélgetés komplex lehetőségeit használni az ügyfél és problémáinak megismerésében, szükségleteinek feltárásában, a segítő kapcsolat fenntartása és fejlesztése érdekében éppúgy, mint spontán beszélgetések alkalmával; képes az egészségügy és más, szociális terület, valamint a hivatalos szervek képviselőivel együttműködni, megfelelő önismerettel és empátiás készséggel rendelkezik.

56

AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője

kérelmére,

indítványára

történik.

Ha

az

ellátást

igénylő

személy

cselekvőképességében teljesen korlátozott, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátott szóban vagy írásban terjesztheti elő. A szóban előterjesztett kérelmet is írásban kell rögzíteni a telephelyek vezető gondozójának. Házi segítségnyújtás és idősek nappali ellátása esetén a kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást, melyet a háziorvos, vagy kezelőorvos tölt ki vagy 3 hónapnál nem régebbi zárójelentést, valamint házi segítségnyújtás igénybevétele esetén, fenti rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti jövedelemigazolást. Nem szükséges mellékelni ezeket az igazolásokat, amennyiben a szolgáltatás ismételt kérelmezéséről van szó, és a megszűnés óta 3 hónapnál több idő nem telt el. Ebben az esetben nyilatkozni kell az adatok változatlanságáról. Étkeztetés esetén a kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti jövedelemigazolást. A kérelem benyújtásával azonos időpontban az ellátást igénylő nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e, más szolgáltatónál, intézménynél alapszolgáltatást. Házi segítségnyújtás igénylése esetén a kérelem benyújtását követően történik az igénylő gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet vizsgálatát a szolgálat vezető gondozója végzi, az intézményvezetői meghatalmazás alapján. A vizsgálat során a vezető gondozó a 36/2007 (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete szerinti értékelő adatlapot tölti ki, és a rendelet 4. számú melléklete szerinti igazolást adja ki a megállapított gondozási szükségletről, mely határozatlan időre szól. Mindkét utóbbi nyomtatvány egy-egy példányát az igénylő részére át kell adni.

A házi segítségnyújtást a napi gondozási

szükségletnek, valamint az ellátást kérelmező igényeinek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a vezető gondozó tájékoztatja az igénybevevőt az idősotthoni elhelyezés lehetőségéről. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kérelmező igénylése esetén ne lehetne biztosítani házi segítségnyújtást. 57

Étkeztetés esetében a vezető gondozó vizsgálja az ellátott szociális rászorultságát. A vezető gondozó írásban értesíti döntéséről a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét, az értesítés tartalmazza az ellátott által fizetendő személyi térítési díj összegét. A

vezető

gondozó,

nappali

ellátást

vezető,

családgondozó,

tanyagondnok

megállapodást köt valamennyi szociális alapellátás esetében az ellátást igénybe vevővel. A megállapodás tartalmazza: a) az ellátás kezdetének időpontját, b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár, e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, f) az ellátás megszüntetésének módjait, g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. Házi segítségnyújtás és nappali ellátás esetében a megállapodást követően 30 napon belül a vezető gondozó, a szociális gondozó és az ellátott közreműködésével gondozási tervet készít. A gondozási terv tartalmazza az ellátott fizikai, egészségügyi, mentális állapotára vonatkozó adatokat, a gondozási célokat, feladatokat, módszerek, illetve ezek kivitelezésének idejét. A gondozási tervet évente, illetve jelentősebb állapotváltozás esetén szükséges felülvizsgálni. Fenntartói döntés alapján a házi segítségnyújtás térítésmentesen, az étkeztetés térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást igénybe venni a következő módokon lehet:    

önkéntesen észlelő- és jelzőrendszeren keresztül hatóság által együttműködésre kötelezve az igénybevétel feltételei: Szociális Törvény és a Gyermekvédelmi Törvény által előírt kötelező feladatok és szolgáltatások (általános és speciális) ingyenesek.

Esetmegbeszélés, szupervízió:

58

A telephely munkatársai hetenként esetmegbeszélést tartanak. Itt kerül sor az esetek megbeszélésére, szakmai információk átadására, pályázati lehetőségek, aktualitások megbeszélésére, igényfelmérésre. Továbbá egyeztetik a munka beosztást, a gondozás során felmerült problémák megoldásának lehetőségeit, az ellátásban részesülők egyéni gondozási tervének elkészítését, szükség esetén kiegészítését ápolási tervvel. A megbeszélésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv szerepe az, hogy a következő megbeszélés alkalmával számon kérhető legyen a kiosztott feladat mindenkitől. A vezetők ilyenkor felmérik a szolgálatok működéséhez szükséges igényeket, és ezt továbbítják a fenntartó felé. (az igények lehetnek materiális jellegűek, mint például iroda-felszerelés, tárgyi eszközök, utazás megszervezése stb. valamint lehetnek szakmai jellegűek, mint például szupervízió, esetmegbeszélő, tanácsok, szakmai információk, stb.). Az esetmegbeszélő és szupervíziós alkalmak megszervezése a szolgáltatásvezető feladata. Az ilyen alkalmak anyagi vonzatát (helyszínbérlés, szakemberek bérezése stb.) a fenntartó képviselőjével előre egyeztetni kell. Az esetmegbeszélés célja a gondozási folyamat során felmerülő kérdések, problémák, konkrét esetek megvitatása, a szociális gondozók lelki egészségének védelme, a kiégés megelőzése érdekében. Az intézményben történő további megbeszélések formáit, azok résztvevőit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Panaszok kezeléséről Az ellátott (vagy törvényes képviselője) panaszával az ellátott lakóhelye szerint telephely vezetőjéhez fordulhat. Amennyiben a telephely vezető a panasz írásos benyújtásától számított 15 napon belül nem vizsgálja ki a panaszt, úgy az igénylő a Regionális Szociális Központ menedzser igazgatójához, Zakar Ferenchez (4032 Debrecen, Kartács u. 13.) és egyidejűleg a fenntartó képviselőjéhez, konkrétan a Baptista Szeretetszolgálat elnökéhez, Szenczy Sándorhoz (1111. Budapest, Budafoki út 34/b.) fordulhat. A Megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Ha a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az ellátott panaszait megteheti:

59

Ellátottjogi képviselőnél: ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Neve, elérhetősége: Fülöpné Mezei Anikó koordinátor Telefon: +36 20 48-99-546; e-mail: [email protected] Fogadóóra: minden hónap harmadik szerda: 9.30-12 óráig Helye: 4400 Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. Hajdú-Bihar megye Neve, elérhetősége: Fülöpné Mezei Anikó koordinátor Telefon: +36 20 48-99-546; e-mail: [email protected] Jász-Nagykun-Szolnok megye Neve, elérhetősége: Hajdú Lajosné Telefon: +36 20 48-99-530, e-mail: [email protected]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Neve, elérhetősége: Lőwné Szarka Judit Telefon: +36 20 48-99-557, e-mail: [email protected] ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Neve, elérhetősége: Ignácz Péter Telefon: +36-46-781-960, +36-20-489-9539 Fogadóóra: szerda 13.00-16.00 óráig Helye: 3530 Miskolc, Kálvin János. u. 1/a. 1. em. 102. Nógrád megye Neve, elérhetősége: Galyasné Dósa Katalin Telefon: +36 20 48-99-654, e-mail: [email protected]

Gyermekjogi képviselőnél: 60

Jász-Nagykun-Szolnok megye Neve, elérhetősége: Hollik Zsuzsa Telefon: +36 20 48-99-637, e-mail: [email protected] Tájékoztatási kötelezettség  A szolgáltatás igénybevételkor a vezető gondozó az ellátott, és ha szükséges hozzátartozója, törvényes képviselője részére tájékoztatást ad:  Az ellátás tartalmáról és feltételeiről  A szolgálat által vezetett nyilvántartásokról, az ellátott adatainak kezeléséről  A panaszjog gyakorlásának módjáról  Az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről  A Házirendről  Az ellátott, hozzátartozója, törvényes képviselője a szolgáltatás igénybevételkor: 

Köteles adatot szolgáltatni a vezetett nyilvántartásokhoz

Adatkezelés, adatvédelem  Az ellátottakról a szolgáltatások nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás tartalmazza:  Az ellátottak alapvető személyi adatait  Az ellátottak állampolgárságát  Az ellátottak lakcímét, tartózkodási címét  Az intézményi ellátásra való jogosultság feltételeit, az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat  Az ellátott TAJ számát  Az ellátás igénybevételének, megszűnésének időpontját  Az ellátott törvényes képviselőjének, hozzátartozójának adatait  A nyilvántartásokból adat csak adatigénylésre jogosult szervnek adható ki.  Az ellátott a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési, törlési joggal rendelkezik  Az intézmény a nyilvántartásában vezetett adatokról személyes azonosító adatok nélkül, statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai céllal adatot szolgáltathat.

61

 Az intézményben

az adatok

védelmére

egyebekben az információs

önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. év CXII. Törvény rendelkezései irányadóak.

62

A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA A szolgáltatás közzétételének módja, formái:  szórólapok  helyi sajtó közreműködése  érdekképviseleti szervek és civil szervezetek tájékoztatása  házi orvosok tájékoztatása  egészségügyi-, szociális intézmények értesítése  falunapok, rendezvények

63

A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA A szolgáltatás során a szolgálat munkatársai otthonukban, illetve lakókörnyezetükben, személyesen keresik fel az ellátottakat. Az együttműködésre motiválás érdekében a személyes kapcsolaton kívül más kommunikációs csatornákat is felhasználnak. A szolgáltatás elérhetőségéről a kapcsolatfelvételkor minden ellátott számára tájékoztatást nyújtunk. Az irodai elérhetőségeken túl a szolgálat a szociális gondozók számára mobiltelefont biztosít, amelyen a szociális gondozók, családgondozók, tanyagondnok a munkáltató és a gondozottak számára is elérhető. A gondozottak számára a szociális gondozók délután 16.30-ig elérhetőek, amennyiben nem előre egyeztetett időpontról van szó, erről tájékoztatást kapnak a gondozásba vétel során. Szolgáltatásainkkal alkalmazkodunk a gondozott napirendjéhez, a szociális gondozó rugalmasan alakíthatja ki a gondozottal a rendszeres gondozási tevékenységet, határozhatja meg ennek időpontjait. Ezen az időn túl a probléma típusától függően más intézményekhez, illetve szolgáltatókhoz fordulhat a gondozott (mentők, krízis-ellátó, lelkisegély-telefonszolgálatok). Ezek elérhetőségéről a szociális gondozótól kap információt az ellátott a gondozásba vételkor. A Regionális Szociális Központ valamennyi telephelyén a vezető gondozók heti három alkalommal az irodákban fogadóórát tartanak, melyeken az ellátottnak vagy törvényes képviselőjének lehetősége van az ellátással kapcsolatos észrevételeinek megtételére.

A fogadóórák rendje Hétfő

8.00-12.00

Szerda

12.00-16.00

Péntek

8.00-10.00

A Regionális Szociális Központ valamennyi munkavállalója hétfőtől-péntekig 8.00-16.30-ig végzi munkáját. Ettől eltérő időpontban történő munkavégzést a közvetlen munkahelyi vezetőnek engedélyeznie kell.

64

AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alap- ellátásban részesülő számára az igénybe vett ellátásban kapcsolódó általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. A szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez és emberi méltósághoz, a testi épséghez, és a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 

Az ellátott jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra:- joga van tájékoztatást kérni és kapni a szolgálat által nyújtott szolgáltatások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, valamint az ellátottakat megillető jogokról és azok érvényesítéséről,- továbbá jogosult megismerni a róla készült dokumentációban szereplő adatokat.



Az ellátottnak joga van arra, hogy az ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. Joga van arról nyilatkozni, hogy kiket zár ki adatai részleges vagy teljes megismeréséből. (A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy a jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.) 65



Az ellátott alapvető joga emberi méltóságának tiszteletben tartása.



Az ellátottnak joga van az egyenlő bánásmódhoz.



Az ellátottnak joga van az autonómiához.



Az ellátottat megilletik az alkotmányban rögzített emberi, állampolgári és alkotmányos jogok.



Az ellátott jogosult az ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, az ellátott jogi képviselőnél, illetve a szolgálat székhelye szerint illetékes városi jegyzőnél panaszt tenni.



Az ellátottat megilleti a róla vezetett dokumentációba való betekintési, helyesbítési és törlési jog.



Az egyes szociális intézmények ellátását igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. A vezető gondozó a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt – annak állapotát figyelembe véve –, illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről.

A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében a vezető gondozó köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat. 

Az ellátott a szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani a vonatkozó jogszabályokat és a szolgáltató működési rendjét.



Az ellátott - amennyiben ezt egészségi, pszichés állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásban közreműködőkkel képességei és ismeretei szerint együttműködni, tájékoztatni őket mindarról, amely a megfelelő gondozási terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez szükséges.



A szolgáltatás biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti-, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt.

66

A gyermekek jogai: (A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.) 

A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését

és

jólétét

biztosító

saját

családi

környezetében

történő

nevelkedéshez. 

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.



A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.



A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.



A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.



A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.



A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.



A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.



A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

67



Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.



A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.



A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.



A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.



A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.



Az ellátottat megilleti a panaszjog, panasz esetén az ellátottak fordulhatnak: Az ellátott (vagy törvényes képviselője) panaszával az ellátott lakóhelye szerinti telephely vezetőjéhez fordulhat. Amennyiben a telephely vezető a panasz írásos benyújtásától számított 15 napon belül nem vizsgálja ki a panaszt, úgy az igénylő a Regionális Szociális Központ menedzser igazgatójához, Zakar Ferenchez (4032 Debrecen, Kartács u. 13.) és egyidejűleg a fenntartó képviselőjéhez, konkrétan a Baptista Szeretetszolgálat elnökéhez, Szenczy Sándorhoz (1111 Budapest, Budafoki út 34/b) fordulhat. A Megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Ha a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az ellátott panaszait megteheti:

Ellátottjogi képviselőnél: ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Neve, elérhetősége: Fülöpné Mezei Anikó koordinátor Telefon: +36 20 48-99-546; e-mail: [email protected] Fogadóóra: 4400 Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. minden hónap harmadik szerda: 9.30-12 óráig

68

Hajdú-Bihar megye Neve, elérhetősége: Fülöpné Mezei Anikó koordinátor Telefon: +36 20 48-99-546; e-mail: [email protected] Jász-Nagykun-Szolnok megye Neve, elérhetősége: Hajdú Lajosné Telefon: +36 20 48-99-530, e-mail: [email protected]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Neve, elérhetősége: Lőwné Szarka Judit Telefon: +36 20 48-99-557, e-mail: [email protected] ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Neve, elérhetősége: Ignácz Péter Telefon: +36-46-781-960, +36-20-489-9539 Fogadóóra: 3530 Miskolc, Kálvin János. u. 1/a. 1. em. 102. szerda 13.00-16.00 óráig Nógrád megye Neve, elérhetősége: Galyasné Dósa Katalin Telefon: +36 20 48-99-654, e-mail: [email protected]

Gyermekjogi képviselőnél: Jász-Nagykun-Szolnok megye Neve, elérhetősége: Hollik Zsuzsa Telefon: +36 20 48-99-637, e-mail: [email protected]

A személyes gondoskodást végzők jogai és kötelezettségei A szolgálattal munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez

kapcsolódó

megbecsülést

megkapják,

méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék. 69

tiszteletben

tartsák

emberi

Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: 

a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozót is.

Az intézmény a gondozási faladatokat ellátó alkalmazottainak igazolványt állít ki annak érdekében, hogy munkavégzésük során a feladat ellátására vonatkozó felhatalmazást igazolni tudják. A házi segítségnyújtást végző munkatársnak joga, hogy a szakmailag elfogadott módszerek közül - a hatályos jogszabályi keretek között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó beavatkozási formát. Az Intézmény munkatársa köteles: 

Tevékenységét a hatályos jogszabályok és a szakmai szabályok szerint végezni.



Tiszteletben tartani az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését.



Figyelembe venni egyéni igényit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit.



Amennyiben nyilvánosság előtt szól, illetve nyilvános tevékenységet vállal, minden esetben közli, hogy egyéni minőségben vagy szervezett megbízásból cselekszik.

A szolgáltatás biztosítása során nem megengedett a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti-, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A szolgálat munkatársai (vezető gondozó, szociális gondozó, társadalmi gondozó) a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján járnak el minden esetben. Joga van megtagadni az ellátást, 

ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik, vagy az általa kért szolgáltatás jogszabályba, vagy szakmai szabályba ütközik, ennek menetéről a vezető gondozó dönt,



az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt,



ha saját egészségügyi állapota, vagy egyéb gátló körülmény áll fenn,



ha az ellátott együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,



ha saját életét és testi épségét a gondozott ellátása veszélyezteti.

70

A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha 

ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és



a gondozott ellátásáról más szakember bevonásával, esetátadás keretében gondoskodik.

Jogosult és köteles szakmai ismereteinek – a szakma mindenkori fejlődésével összhangban történő – folyamatos továbbfejlesztésére. Debrecen, 2014. február 7.

___________________________ Fenntartó képviselője

71