Regionális stratégiák és a népesség elöregedése. Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer

Regionális stratégiák és a népesség elöregedése Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer

Martin Ferry, Európai Politikák Kutatóközpontja, Strathclyde-i Egyetem Richard Baker, Age Concern England.

2006. július

Támogatók

Régiók Bizottsága

Age Concern England

(logó beillesztése)

(logó beillesztése)

…/…

HU

-2Regionális stratégiák és a demográfiai öregedés A regionális szervezetek egyre nagyobb szerepet játszanak az összes uniós tagállam kormányzásában, és az általuk kidolgozott és megvalósított stratégiáknak jelentős hatása lesz régióik gazdasági és társadalmi fejlődésére. Ezek a regionális stratégiák egy olyan időszakban születnek, amelyet mind az európai, mind pedig a nemzetközi viszonylatban bekövetkező változások jellemeznek. A gazdaságok globálisak, a politikai struktúrák változnak, a technológia pedig új lehetőségeket nyit a kommunikáció és a szolgáltatások területén. E lehetőségekre és kihívásokra adandó legmegfelelőbb válasz keresése során a regionális szervezeteknek a lakosság – mint termelők, fogyasztók és érdekeltek – sokszínűségét is számításba kell venniük. Az egyik legfontosabb, minden régiót érintő változás a népesség öregedése. A népesség elöregedése – a hosszabb élettartam és a csökkenő termékenység eredményeképpen – a népességstruktúra mélyreható változását jelenti. Népességünk korszerkezetében egyre nagyobb súllyal szerepelnek az idősek, a változás üteme pedig egyre gyorsul. Az idős emberek mind fontosabbak lesznek mind a gazdasági, illetve a közösségi életben betöltött szerepük, mind pedig a fogyasztókként, illetve állampolgárokként támasztott igényeik és elvárásaik szempontjából. Népességünk öregedése üdvözlendő dolog: társadalmunk sikerként könyvelheti el, hogy az emberek egészségesebben és tovább élnek. Olyan lehetőségeket és kihívásokat is teremt azonban, amelyeket meg kell értenünk és eredményesen kezelnünk kell. A szubnacionális szinten dolgozóknak meg kell érteniük az öregedés és a területükön érvényesülő többi tényező, pl. a migráció és a kisebbségi közösségek demográfiai jellemzői közötti kölcsönhatásokat, amelyek olyan árnyalatnyi, de jelentős hatású demográfiai különbségeket eredményezhetnek az egyes régiókon belül és azok között, amelyek a gazdaságtól kezdve az infrastruktúrán át az egészségügyig az összes politikai területre kihatnak. A Strathclyde-i Egyetemen működő Európai Politikák Kutatóközpontja a Regions for All Ages (Régiók korhatár nélkül) program partnereivel együttműködésben dolgozta ki ezt a szempontrendszert. A munkát a Régiók Bizottsága és az Age Concern England is támogatta. Reméljük, hogy segíteni fog a regionális szervezeteknek abban, hogy felmérjék az öregedés régiójukra gyakorolt hatásait azáltal, hogy részletesen tárgyalja a népesség elöregedésének hatásait a regionális politika legfontosabb területein, és irányadó kérdésekkel segíti a stratégiák formálását. A szempontrendszer elkészítésénél figyelembe vették, hogy alkalmazható legyen az uniós tagállamokban jelenleg meglévő különböző közigazgatási rendszerekben. Reméljük, hasznosan kiegészíti majd a már rendelkezésre álló eszközöket azok számára, akiknek a feladata, hogy a regionális szintet a változásokhoz való alkalmazkodás hatékony szintjévé tegyék.

…/…

-3Aláírások: Gerhard Stahl, a Régiók Bizottsága főtitkára Gordon Lishman CBE, az Age Concern England főigazgatója

…/…

-4Tartalom Köszöntés 1. rész

2. rész

3. rész

4. rész

A szempontrendszer bemutatása

5

Mi a szempontrendszer? A szempontrendszer használata A szempontrendszer viszonya más eszköztárakkal és értékelési eszközökkel A szempontrendszer és a regionális stratégiák

5 5 6 6

A szempontrendszer

7

A fő kérdések 1. Öregedés. Általános tendenciák, közös kérdések és aktuális mutatók 2. Az öregedés és a regionális gazdaságok. Foglalkoztatás, gazdasági szerep és szakképzettség 3. Az öregedés és a regionális fejlesztés. Termékfogyasztás és szolgáltatások igénybevétele 4. Az öregedés és a regionális infrastruktúra. Infrastruktúra, tervezés és felújítás 5. Az öregedés és a regionális kormányzás. Konzultáció és közéleti szerepvállalás

7 17

A szempontrendszer felhasználása az európai régiókban

29

18 21 24 27

Öregedési stratégiák tervezése a különböző regionális közigazgatási kontextusokban Regionális stratégiák megvalósítása a különböző regionális közigazgatási kontextusokban

31

A további lépések és a kapcsolattartó személyek

33

Konzultáció a stratégiafejlesztésről Támogatóink

33 35

29

…/…

-51. rész A szempontrendszer bemutatása Mi a szempontrendszer? Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer összegzést ad és egy sor gondolatébresztő kérdést tesz fel, amelyek a népesség elöregedése által a regionális és kohéziós politika összefüggésében felvetett problémákra irányítják a figyelmet. Célja annak biztosítása, hogy a regionális önkormányzatok és a különféle ágazatokban regionális szinten működő szervezetek regionális stratégiáik kidolgozásakor teljes mértékben figyelembe tudják venni az öregedő népességgel kapcsolatos kérdéseket, és „öregedésállóvá” tudják tenni dokumentumaikat. Miért fontos? Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer segít elkerülni az abból eredő kockázatokat, hogy nem vesszük teljes mértékben figyelembe a népesség öregedésével járó következményeket. A népesség elöregedése egy sor lehetőséget és kihívást jelent a regionális irányításért és fejlesztésért felelős személyek számára. A korszerkezetben bekövetkező változások – a gazdaságtól kezdve egy sor szolgáltatás iránti igényen át infrastruktúráink formájáig – számos politikai területet befolyásolnak. Az olyan területeken, mint a foglalkoztatás, az egészségügy, az egyenlőség és az emberi jogok, a jövőbeli jogszabályok tükrözik majd az életkorral kapcsolatos kérdéseket. A szempontrendszer használata A szempontrendszert kétféleképpen lehet felhasználni ƒ ƒ

Az öregedéssel kapcsolatos kérdésekre való emlékeztetőként a dokumentumok elkészítése előtt Kész dokumentumtervezet esetében ellenőrző eszközként

A szempontrendszer eredményes használata: ƒ ƒ

ƒ

Olvassa el a szempontrendszert, amelyből képet kaphat arról, hogy az öregedés hogyan befolyásolhatja stratégiáját Használja fel a szempontrendszert dokumentuma elkészítéséhez, illetve az elkészült tervezet kritikusabb, az öregedéssel kapcsolatos hiányosságok és sztereotip nézetek felderítése céljából történő átolvasásához és annak biztosítására, hogy az öregedésnek a regionális gazdaságokra, a fejlesztésre és az infrastruktúrára gyakorolt hatásaival kapcsolatos összes kérdés megválaszolásra került. A szempontrendszert úgy szerkesztettük meg, hogy Ön minden részben jegyzeteket készíthessen. A dokumentum fénymásolása engedélyezett.

…/…

-6ƒ

ƒ ƒ

A szempontrendszer nyomtatott és elektronikus változatban is hozzáférhető, a dokumentum PDF-formátumban letölthető az alábbi címekről: www.ageconcern.org.uk/regionsforallages www.cor.europa.eu Az öregedéssel kapcsolatos szempontok figyelembevétele érdekében szükség lehet arra, megváltoztassuk a stratégiában az elemzést és a javaslatokat vagy a dokumentum stílusát. A szempontrendszer elkészítésekor a szerzők megpróbálták figyelembe venni az Európai Unióban működő különböző közigazgatási rendszereket, illetve az egyes tagállamok különböző hatásköri és felelősség-megosztási rendszereit. Elismerik azonban, hogy a felhasználóknak saját tagállamuk rendszerének függvényében maguknak kell eldönteni, hogyan alkalmazzák a szempontrendszert.

A szempontrendszer viszonya más eszköztárakkal és értékelési eszközökkel A szempontrendszer elsősorban a népesség elöregedésére koncentrál. Amennyiben jelentős átfedés van más politikai területekkel, például a nemek közötti egyenlőséggel, erre konkrétan kitérünk. A szempontrendszer elsődleges célja azonban konkrét politikai dokumentumok „öregedésállóvá” tétele. Mint ilyen, más eszköztárakat kiegészítve segíti, hogy a politika minden szempontot figyelembe vegyen. A szempontrendszer és a regionális stratégiák E szempontrendszer célja, hogy tudatosítsa a demográfiának és az öregedésnek a tagállamok régióiban mind regionális, mind pedig szubregionális szinten játszott szerepét. Az öregedés egyre gyakrabban jelenik meg egy sor politikai területet érintő, átfogó témaként. Ennek eredményeképpen figyelembe kellene venni számos regionális stratégia – pl. gazdasági, területrendezési, szakképzési és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos, lakhatási, közlekedési, illetve a társadalmi befogadásra vonatkozó stratégiák és közösségi tervek – kidolgozásakor és felülvizsgálatakor. További információ A Regions for All Ages weboldalán számos egyéb jelentést és információforrást találnak. Kiemelnénk a „The Implications of demographic ageing for regional policy” [A népesség elöregedésének hatásai a regionális politikára] című, a Regions for All Ages számára az Európai Politikák Kutatóközpontja által készített jelentést, amely részletesebben tárgyalja az öregedésnek az uniós regionális stratégiákban betöltött jelentőségével kapcsolatban a szempontrendszerben felvetett kérdéseket. A jelentés a szempontrendszer további részeiben említett esettanulmányokat is részletesebben tárgyalja. Továbbá a Regions for All Ages más partnerei is további részletes elemzést nyújthatnak a demográfiai változásokkal és a regionális politikákkal kapcsolatos kérdésekben.

…/…

-72. rész A szempontrendszer Ez a rész tartalmazza magát a szempontrendszert. Információt nyújt és olyan irányadó kérdéseket sorol fel, amelyek egy sor regionális stratégia kidolgozásában segíthetnek. Öt fejezetre tagolódik, amelyek az Európai Unió regionális és szubnacionális önkormányzatainak felelősségi köreit tükrözik. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy ezek a fejezetek eltérő jelentőséggel bírnak majd az egyes államok számára. A szempontrendszer összes fejezetének átvétele a legtöbb regionális stratégia kidolgozásához értékes lehet, az egyes fejezetek azonban kifejezetten az alábbi regionális stratégiákhoz hasznosak: A fő kérdések Regionális 1. Általános stratégiák tendenciák, kérdések és mutatók Gazdaság X Területrendez X és Szakképzés X Lakhatás X Társadalmi X összetartozás közösségi X tervek Vidék X Közlekedés X

2. Az öregedés és a regionális gazdaságok X

3. Az öregedés és a regionális fejlesztés X X

X

X X X

X X

X X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X

4. Az öregedés és a regionális infrastruktúra

5 Az öregedés és a regionális kormányzás

…/…

-81. Öregedés Általános tendenciák, közös kérdések és aktuális mutatók Az Európai Uniónak (EU) szembe kell néznie azzal, hogy népessége az elkövetkező évtizedekben jelentősen elöregedik. A népesség elöregedése és számos politikai területen érezhető következményeinek tüzetesebb elemzése révén a tudományos körök és a döntéshozók tájékozottabban tudnak reagálni az előttük álló lehetőségekre és kihívásokra. A pl. a nyugdíjak és a szociális védelem területein jelentkező lehetőségekről és kihívásokról tagállami szinten folytatott viták mellett egyre inkább tudatosul, hogy az öregedésnek összetett hatásai vannak az állam alatti szinteken, és a kérdés az egész Unióban egyre előkelőbb helyet foglal el a regionális politikai napirendekben. Demográfiai tendenciák tekintetében az EU egészében jellemző, hogy hosszú és mind hosszabb a várható élettartam, és szélsőségesen alacsony a termékenységi ráta. Az előrejelzések szerint ezek a tendenciák folytatódni fognak. Az Európai Bizottság a tagállamok számára nemrégiben készített jelentése azt jósolja, hogy a termékenységi ráta minden országban jóval a természetes reprodukciós ráta alatt marad. Az 1960 óta 8 évvel meghosszabbodott születéskor várható élettartam az előrejelzések szerint az elkövetkező ötven évben további 6 évvel nő. E változásoknak az egész népességre gyakorolt hatásai úgy jelennek meg, hogy 2010 és 2050 között (lásd az 1. és a 2. ábrát), a fiatalabb korcsoportok tagjainak száma gyorsan csökken majd, az idősebb korcsoportok száma pedig növekszik.

…/…

-91. ábra: A 25 tagú EU népességének 2004-es és 2050-es korfája

Forrás: EB (2006), „The impact of ageing on public expenditure: projections for the EU25 Member States on pensions, health care, long term care, education and unemployment transfers (2004-2050)” [Az öregedés hatása a közkiadásokra: előrejelzések az EU 25 tagállamára a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás, a hosszú távú gondozás, az oktatás és a munkanélküliség tekintetében (2004-2050)] European Economy. Special Report. No. 1. 2006, 7. o. 2. ábra: A népesség változása az egyes korcsoportokban 2005 és 2050 között Az Eurostat alapforgatókönyve, EU-25 Össznépesség Gyermekek (0-14) Fiatalok (15-24) Felnőttek (25-39) Felnőttek (40-54) Felnőttek (55-64) Felnőttek (65-79) Felnőttek (80+)

2005–2050

2005–2010

2010–2030

2030–2050

-2,1% -19,4% -25,0% -25,8% -19,5% +8,7% +44,1% +180,5%

+1,2% -3,2% -4,3% -4,1% +4,2% +9,6% +3,4% +17,1%

+1,1% -8,9% -12,3% -16,0% -10,0% +15,5% +37,4% +57,1%

-4,3% -8,6% -10,6% -8,0% -14,1% -14,1% +1,5% +52,4%

Forrás EB (2004), Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” COM (2005) 94 final

…/…

- 10 Az idősek sokszínűsége Az öregedés mint általános jelenség mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az 50 év felettiek egyáltalán nem alkotnak homogén csoportot, hanem etnikai hovatartozás, fogyatékosság, szexuális irányultság és annak tekintetében, hogy saját meghatározásuk szerint mely életszakaszba tartoznak, igencsak sokszínű és szegmentált korosztályról van szó. Az idősek következő nemzedékeit az 1945 és 1965 között született „baby boom” generáció tagjai alkotják, ezek életkörülményei helyenként igencsak eltérnek a háború előtti nemzedékekéitől, és ahogy öregszenek, valószínűleg magasabb személyes igényeket támasztanak majd. Más változások is végbemennek a társadalomban, amelyek éreztetik hatásukat: a házasodási szokások, a nők munkavállalása, a családok méretének változása és a nemi szerepek átértékelődése; a kisebbségi etnikai közösségek növekedése és öregedése; a saját tulajdonban lévő otthonok számának növekedése; egyesek jövedelme növekedik, mások pedig nem tudnak kitörni a szegényégből; eltérő foglalkoztatási és nyugdíjazási trendek; a munkával töltött évek számának növekedése és a nyugdíjellátási rendszerek változása; a magánszolgáltatói piac bővülése mind az egészségügyi/gondozási, mind a szabadidő szektorban. Mindezen tényezők hatással lesznek majd az idősek jövőbeli szükségleteire és elvárásaira. A jövedelmek és az egészségügyi ellátás terén bekövetkezett fejlődés és az egészségesebb életmód következtében Európában egyre több ember él egyre tovább. Ez azt jelenti, hogy többeknek van szüksége támogatásra ahhoz, hogy idősebb korban is önálló életet élhessenek. Ugyanakkor ennek köszönhetően növekedett az aránylag jó fizikai állapotban lévő és aktív idősek száma is, akik közül sokan tevékenyen részt vesznek a foglalkoztatásban, valamint a családi és a közösségi életben, és továbbra is igénylik ezt. Az öregedéssel kapcsolatos politikai menetrend Az öregedésről szóló viták középpontjában hagyományosan a nyugdíjak és a szociális védelem, valamint a nemzeti szintű egészségügyi és szociális ellátások állnak. Az uniós tagállamokban azonban egyre nagyobb teret nyernek a népesség elöregedése által támasztott kihívások és lehetőségek új megközelítési módjai. Már megjelent az öregedéssel kapcsolatos kibővített menetrend, amely magában foglal egy sor kérdést: •

Nyugdíj és jövedelem. A nyugdíj- és ellátási rendszerek előtt álló, az öregedés támasztotta kihívás számos tagállamban továbbra is igen fontos kérdés. Az uniós tagállamokban egy sor reformot „dobtak piacra”, amelyek az ellátások alapszintjének csökkentésével vagy a magánszektor bevonásával csökkentik a nyugdíjakat és a költségeket, és megoldást keresnek a generációk közötti igazságosság és a generációs méltányosság kérdéseire. Bizonyos államokban a nyugdíjas évekre szóló megtakarításokat támogató és a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése utáni munkát ösztönző intézkedéseket vezettek be.

•

Gazdaság és foglalkoztatás. Olyan eszközök kifejlesztése, amelyek erősítik az idősek munkaerőpiaci státusát, valamint növelik azon esélyeiket, hogy munkát találjanak vagy foglalkoztatásban

…/…

- 11 maradjanak az uniós foglalkoztatási célkitűzések elérése érdekében (pl. a finn Korosodó munkavállalókkal kapcsolatos nemzeti program). Emellett egyre többen felismerik, hogy az idősek egyre bővülő fogyasztói csoportot képviselnek, ezért piaci lehetőségeket teremtenek az őket célzó termékek és szolgáltatások számára. •

Egészségügyi ellátás és egyéb szolgáltatások nyújtása. A legfontosabb kihívások a hozzáférhetőség, a minőség és a pénzügyi életképesség garantálása, az egyre sokszínűbb népesség különféle igényeinek kielégítése, valamint a szolgáltatásnyújtási kapacitás növekedése az olyan területeken bekövetkezett technológiai fejlődésnek köszönhetően, mint a kisegítő technológiák és a gyógyszergyártás (pl. a portugál Integrált támogatási program az idősek számára).

•

Személyes jogok. Ehhez kapcsolódó célkitűzések a diszkrimináció elleni küzdelem, illetve az emberi jogok előmozdítása. A kor alapján történő hátrányos megkülönböztetés Európában az egyenlőség és a sokszínűség szélesebb körű megközelítéseinek kontextusában kulcskérdéssé lép elő. A kor alapján történő diszkriminációval szembeni fellépés szükségességét egyre szélesebb körben elismerik mind a jogszabályokban, mind pedig azáltal, hogy kedvező képet igyekeznek kialakítani az öregedésről, és több befolyást biztosítanak az időseknek a társadalomban (Pl. az ír Az idősek egyenlőségének megvalósítása c. stratégia).

•

Lakhatás és közösségek. Az emberekben mindinkább tudatosul, hogy egyes politikai területek, pl. a közlekedés, a lakhatás és a regionális fejlesztés milyen hatást gyakorol az összes korosztályt képviselő bizonyos csoportokra, és az idősebb népesség szükségletei egyre sokfélébbek – az egyedülállók, a valamilyen fogyatékossággal élők és a hátrányos helyzetű városi vagy periférikus vidéki területeken élők. A legfőbb kihívás itt annak biztosítása, hogy a kezdeményezések eljutnak a célcsoportokhoz (pl. a Mit akarnak és hol élnek az emberek? c. holland politikai tanulmány)

Egyes nemzeti kormányok fokozatosan integrált stratégiákat vagy iránymutatásokat fejlesztenek ki, amelyekben az öregedés új, több irányból történő megközelítései koordinálhatók (pl. a brit A lehetőségek kora: az öregedés kihívásainak való megfelelés a 21. században c. stratégiában). Az Európai Unió és az öregedés Az Európai Unió felismeri a népesség öregedésének az európai, nemzeti és regionális kohézió növelésében elfoglalt jelentőségét. Számos olyan keretszabályozás és politika létezik, amely magában foglalja az öregedés kérdéseit, és amelyet figyelembe kellene venni a regionális stratégiák kidolgozásánál: A lisszaboni stratégia A lisszaboni stratégia célja az alacsony növekedési ráták, a magas munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés formájában jelentkező, kulcsfontosságú gazdasági problémák megoldása. Kulcskérdésként kezeli az 55–65 éves korosztály „foglalkoztatási deficitjét”, amely hozzájárul az EU gazdaságának alacsony növekedési rátájához és sok ember társadalomból való kirekesztettségéhez. 2001-ben az

…/…

- 12 Európai Tanács felhívott az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányának 50%-os növelésére, ami 1 további 5 millió embert érint . A menetrendet 2005 tavaszán újraindították, javasolva a tagállamoknak, hogy 2006-ig fejlesszenek ki egy „átfogó aktív öregedési stratégiát”. Az ugyanebben a tárgyban született más uniós dokumentumok javasolják, hogy ennek a stratégiának ösztönzőket kellene tartalmaznia a munkavállalók számára, hogy tovább dolgozzanak, a munkaadók számára pedig az idős alkalmazottak felvételére és megtartására; minden korosztály, és különösen az alacsonyan képzett és idősebb munkavállalók számára az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelésére; valamint a munkafeltételek és a munka minőségének javítására, és intézkedéseket a foglalkoztatást gátló tényezők, pl. a nyílt vagy rejtett diszkrimináció felszámolására2. Az Európai Bizottság zöld könyve a demográfiai változásról 2005 márciusában az Európai Bizottság kiadta „A demográfiai változások kihívása” c. zöld könyvét, és „a nemzedékek közötti szolidaritás új formáira” hívott fel. Három alapvető prioritást javasolt: vissza kell találni a demográfiai növekedéshez vezető útra a születések ösztönzése, valamint a bevándorlás ellenőrzött támogatása révén; a nemzedékek közötti egyensúly biztosítása a növekedés eredményeinek elosztásában; valamint az aktív és inaktív állapot közötti hidak fellelése mind fiatal, mind időskorban3. Erről a stratégiáról széles körű vita zajlott, a Bizottság jelenleg azt fontolgatja, miként lehetne tovább folytatni ezt a vitát. Kohéziós politika Az öregedés kérdései és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat megjelenik az EU kohéziós politikájában és a strukturális alapok iránymutatásaiban. A népesség elöregedése ma már nyíltabban jelen van az uniós finanszírozási iránymutatásokban, kitértek rá az Európai Bizottságnak a következő tervezési időszak pénzügyi keretére vonatkozó javaslatában, és meg kellene jelennie a strukturális alapok 2007–2013-as tervezési időszakban való elosztásáról szóló nemzeti programokban4. A harmadik kohéziós jelentés a népesség öregedését a kohéziós politika négy legfontosabb mozgatórugójaként nevezi meg, és teljesítménymutatókat javasol az Európai Szociális Alap 2007– 2013-as elosztásához az alábbiakhoz kapcsolódóan:

1

2

3

4

EB (2002) „A munkaerőpiaci részvétel növelése és az aktív öregedés népszerűsítése” (COM(2002) 9 final, Brüsszel, 2002. január 24. EB (2004), Európai Közösségek, Szembenézés a kihívással: a lisszaboni stratégia a növekedés és a foglalkoztatás érdekében. A Wim Kok vezette magas szintű csoport jelentése, 2004. november, 37. oldal EB (2005) „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” COM(2005) 94 final, 2005 március 16. EB (2004), Közös jövőnk építése: a kibővült Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007-2013, A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (COM(2004) 101, 2004. március 2.

…/…

- 13 o o

Az aktív öregedés előmozdítása Az egész életen át tartó tanulás előmozdítása

A közösségi stratégiai iránymutatások, amelyben a Bizottság felvázolja az új tervezési időszakra szóló stratégiai fejlesztési prioritásokat, kiemeli a munkaerő-piaci intézmények létrehozásának szükségességét a népesség elöregedése által támasztott kihívásoknak való megfelelés érdekében, és sürgeti az Uniót, valamint partnereit a tagállamokban és a régiókban, hogy tegyenek lépéseket az 5 egészségfejlesztésbe és a betegségmegelőzésbe történő beruházások irányába . Az egyes régiók számára rendelkezésre álló finanszírozás szintje gyökeresen meg fog változni, részben amiatt, hogy a kohéziós finanszírozás a régi tagállamok helyett inkább az új tagállamokba áramlik. Az azonban, hogy a bizottsági dokumentumokban nyíltabban utalnak az öregedés kérdésére és az, hogy a tagállamok és a régiók ezen iránymutatásokon belül maguk határozhatják meg a prioritásokat az alapok elosztásánál, több teret biztosít arra, hogy az uniós forrásokat az öregedésre adott stratégiaibb válaszok kidolgozására használják fel. A foglalkoztatási keretirányelv Az Európai Tanács 2000-ben elfogadta a foglalkoztatási keretirányelvet, amely megtiltja a kor alapján 6 történő hátrányos megkülönböztetést . 2006 decemberéig minden tagállam törvényt alkot a kor alapján történő diszkrimináció ellen, és számos régió felhasználja az irányelvet öregedési stratégiája sikerének előmozdításához. Előretekintve várhatóan az öregedés és a kor alapján történő diszkrimináció lesz a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évének (2007) egyik központi témája, és az Európai Bizottság által rendelt, a 2007-ben elvégzendő további cselekvésekről szóló megvalósíthatósági tanulmány is hangsúlyt helyez az öregedésre. Szociális védelem és integráció A foglalkoztatási kérdéseken túl a lisszaboni stratégia az erősebb társadalmi kohézió, a jobb szociálpolitikai menetrend és gazdasági célok mellett is elkötelezettséget vállalt. Az összes korcsoport közül az idősek vannak a leginkább kitéve a szegénység kockázatának és a társadalmi kirekesztettségnek, amit számos tényező okoz: pl. csökkent társas kapcsolatrendszer, egészségi állapot, alacsony jövedelem, a mobilitás hiánya és a visszaélések. Az EU szociális védelmi és kohéziós folyamatának részeként a tagállamok elfogadták a nyílt koordinációs módszert, amellyel általános érvényűvé teszik a nyugdíjról, az egészségügyről, hosszú távú ápolásról és társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési terveiket, ezáltal pedig integráltabb megközelítést biztosítanak.

5 6

EB (2005), „Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra”, COM(2005) 299, 2005. július 5. A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és hivatás területén az egyenlő elbánás megvalósítása általános kereteinek lefektetéséről.

…/…

- 14 Gazdasági hatás Az öregedés a tagállamok gazdaságára és költségvetésére rótt következményeinek és a közkiadások fenntarthatóságára gyakorolt hatásainak felméréséhez mind a 25 tagállamban új előrejelzést készítettek az öregedéssel kapcsolatos közkiadásokról, amely magában foglalja a nyugdíjakat, az egészségügyi ellátást, a hosszú távú gondozást, az oktatást és a munkanélküli járadékokat. Az ECOFIN és a Gazdaságpolitikai Bizottság „A népességek öregedésének a közkiadásokra gyakorolt 7 hatása” c. jelentése a jelenlegi politikák mellett a 2050-re 25 tagállamban az öregedéssel kapcsolatos kiadások GDP-ben mért 3,4 százalékpontos növekedését vetíti elő. A jelentés azonban az öregedéssel kapcsolatos költségek alaposabb vizsgálatát és lebontását javasolja, mivel sok változó hat az egyes tagállamok között és azokon belül is, és jobban át kell látni az egyes országokon belül működő fő mozgatórugókat. Különösen azt jegyzi meg, hogy a politika megváltoztatása jelentős hatással lehet a jövőbeli kiadásokra, a nyugdíjreform és az idősebb munkavállalók magasabb foglalkoztatási aránya például csökkentheti a közkiadásokat. A jelentés azt is nyugtázza, hogy az öregedéssel kapcsolatos egészségügyi, hosszú távú gondozási és fogyatékossági közkiadások felezhetők az egészséges várható élettartamot ösztönző megfelelő intézkedések bevezetésével. A régiókra gyakorolt hatás Míg az EU egészében jellemző a hosszú és egyre hosszabb várható élettartam és az általánosan alacsony termékenységi ráta, ezeknek az általános demográfiai folyamatoknak az eredményei összetett formákban egyre nyilvánvalóbban megjelennek regionális szinten. Ezekhez a tendenciákhoz még hozzájárulhatnak a foglalkoztatási és a migrációs jellemzők, miáltal különleges helyi sajátosságok és területi hatások jönnek létre. A demográfiai mutatókból világosan látszik, hogy az Unióban jelentős regionális eltérések vannak.

7

ECFIN/EPC (2006) REP/238 final. Impact of ageing populations on public spending on pensions, health and long term care, education and employment benfits for the elderly. [A népességek öregedésének az idősek nyugdíjaira, egészségügyi ellátására, hosszú távú gondozására, oktatására és munkanélküli járadékára költött közkiadásokra gyakorolt hatása] Összefoglaló jelentés

…/…

- 15 3. ábra: az időskorú függőségi hányad regionális eltéréseinek térképe (az egy 15–64 éves lakosra jutó 65 év felettiek száma) NUTS 2 egységekre lebontva, 2002

Forrás: Európai Bizottság, Régiók: statisztikai évkönyv 2004., 22.oldal

Az öregedés jelentősége a regionális stratégiákban A gazdasági növekedésről, a társadalmi összetartozásról és a fenntartható fejlődésről szóló regionális stratégiákban többek között az alábbi kulcskérdések szerepelnek: o o o o o

A népesség idősebb szektorai termelésben való részvételének a növelése. Az egyre heterogénebb idős népesség igényeinek kielégítése és cselekvőképességének növelése. Az egyre öregedő népesség fogyasztási szokásainak elismerése mind a magán, mint az állami szféra részéről, és a szolgáltatás- és termékkínálat ehhez való igazítása. Az idősebb korosztályok bevonása a regionális igazgatásba. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség problémájának megoldása az idősek körében. …/…

- 16 Az eltérő regionális helyzetekre válaszul sorra születnek az Unió területén az öregedés mindenre kiterjedő stratégiai hatásának kezelését célzó regionális stratégiák. •

8

Az angliai North West Forum on Ageing (5050 vision) [Észak-Nyugati Idősügyi Fórum (5050 jövőkép)] fontos feladata, hogy ötleteket adjon a regionális gazdasági stratégia (RES) számára, támogatva az öregedéssel kapcsolatos kérdések beépítését a regionális politikák kialakításának általános folyamatába. A RES-hez hasonló stratégiák formálásának egyik fontos eszköze az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer8, amelyet a Nottingham Trent Egyetem készített el a Regions for All Ages program partnerei számára, és már minden angliai régió felhasználhatja.

A szempontrendszer PDF formátumban letölthető az Age Concern weboldaláról: <www.ageconcern.org.uk/regionsforallagestoolkit/>.

…/…

- 17 Öregedés; Általános tendenciák, közös kérdések és aktuális mutatók Kérdés A dokumentum tükrözi a jelenlegi és jövőbeli demográfiai tendenciákat minden idevonatkozó politikai területen, pl. a gazdaság-, az infrastruktúra- és a szociálpolitika területén?

A jelenlegi kontextus

További követelmények

Az elemzés kitér az általános öregedési és a konkrétan a régióra jellemző tendenciákra, pl. a migrációra és az etnikai kisebbségi közösségek jellemzőire? A dokumentum követi az idevonatkozó keretszabályozásokat és teljesítménycélokat? A dokumentum mellőzi a különböző korcsoportba tartozó emberekkel kapcsolatos általánosításokat vagy sztereotip fogalmakat, és tükrözi az 50 éven felüliek heterogenitását? Stílusát tekintve kerüli az idősebb felnőttekkel kapcsolatban alkalmazott sztereotip nyelvezetet vagy azt, hogy kedvezőtlen színben tüntesse fel őket? A dokumentum a tendenciákról szóló információkat felhasználja a konkrét javaslatokban? A dokumentumról szóló konzultációs folyamatban az érintett korcsoportok vettek részt? …/…

- 18 2. Az öregedés és a regionális gazdaságok Foglalkoztatás, gazdasági hozzájárulás és szakképzettség A munkaerőpiac is elöregszik, mivel az emberek egyre tovább élnek, és egyre kevesebb fiatal áll munkába. Egyre szélesebb körben felismerik, hogy a demográfiai változások által a regionális fejlődés elé állított kihívások enyhíthetők, ha hatékonyabban kiaknázzák az idősebbekben mint a regionális gazdaság aktív szereplőiben rejlő lehetőségeket. Az idősebb munkavállalók sokféle formában hozzájárulhatnak és már jelenleg is hozzájárulnak a regionális gazdaságokhoz. Sok idős ember például teljes vagy részmunkaidőben dolgozik, illetve saját vállalkozást működtet. Vannak, akik munkaképesek, de jelenleg táppénzen vannak vagy korán nyugdíjba vonultak, őket ösztönözni lehetne, hogy megfelelő képzési és álláslehetőségek, valamint munkakörülmények megléte esetén újra munkába álljanak. Az idősebbek továbbá juttatás nélkül is gazdasági értelemben hozzájárulnak a regionális fejlődéshez: önkéntes munkával, illetve azáltal, hogy gondját viselik idős rokonaiknak vagy unokáiknak. E lehetőségek kiaknázása számos okból jelentős kihívást jelent. Egyrészt a szervezeti kultúrákban és politikákban meglévő, kor alapján történő diszkrimináció visszatartja az alkalmazottakat attól, hogy részt vegyenek az idősebb munkavállalókkal szembeni haladóbb hozzáállást ösztönző kezdeményezésekben. Másrészt egyes kezdeményezésekből személyes körülményeik, pl. gondozási feladataik, egészségügyi és utazási igényeik, illetve szakképzettségük hiánya miatt az idősebbek eleve kimaradnak. A regionális igazgatási szervek és ügynökségek jelentős szerepet játszanak e tekintetben. A politikákat ezen a szinten lehet koordinálni, és itt alakíthatók ki a politikaalkotók, az üzleti élet szereplői, a munkaadók és maguk az idősek közötti szorosabb kapcsolatok. Az idősek munkaerőpiacról való távolmaradásának hosszú távú következményei között megtaláljuk a nyomott gazdasági növekedési szinteket és a munkanélküliség kezelésével járó költségeket, az egyes emberek számára pedig társadalmi és gazdasági kirekesztettséget, egészségügyi problémákat, valamint a magabiztosság és az önbecsülés elvesztését jelenti.

Az EU régióiban számos kezdeményezés indult be: •

A walesi Strategy for Older People (Idősügyi stratégia) középpontjában az idősekben rejlő gazdasági potenciál felszabadítása áll. Az öregedés dimenziójának az általános munkaerő-piaci programokba történő beépítésére irányuló erőfeszítéseket ötvözi az időseket mint az aktív népesség speciális csoportját célzó kezdeményezésekkel. Idetartoznak a célzott képzések, a más területeken is alkalmazható szociális és kommunikációs készségek (soft skills) fejlesztése, az idősebbek magabiztosságának kialakítása, illetve vállalkozásalapítási segítségnyújtás a számukra.

…/…

- 19 •

Észak-Rajna-Vesztfáliában, az Arbeit und Innovation im Demographischen Wandel - Arbid (Munka és innováció a demográfiai változások közepette) megkísérli összehangolni a „kínálati” és a „keresleti” oldal eszközeit az öregedés kontextusában, új munkaerő-piaci lehetőségeket keresve az idősek meglévő képességeihez. Az idősek gondját viselő (gyakran szintén idős) rokonokat is támogatják, ehhez hozzátartozik egy megfelelő jogi keret (pl. munkaügyi jogszabály) kialakítása, amely szükség esetén elegendő rugalmasságot teremt mind a munkahelyi, mind a gondozási feladatok ellátásához.

…/…

- 20 Az öregedés és a regionális gazdaságok Foglalkoztatás, gazdasági hozzájárulás és szakképzettség Kérdés

A jelenlegi kontextus

További követelmények

A dokumentum elismeri az idősek akár alkalmazottként, akár vállalkozóként, akár fizetetlen tevékenységek, pl. gondozás vagy önkéntes munka révén nyújtott gazdasági hozzájárulását? A dokumentum meghatározza az idősek jelenlegi részvételét a régió gazdasági életében, illetve ennek fejlesztési potenciálját? A dokumentum kiemeli a meglévő uniós és nemzeti célokat, illetve szolgálja ezek elérését, és előrevetít jogszabályi módosításokat? A dokumentum javasol konkrét kezdeményezéseket a foglalkoztatás, a vállalkozás, az egész életen át tartó tanulás, a szakmai továbbképzés, a gondozás vagy az önkéntes munka területén? Megnevez a dokumentum az e munkával kapcsolatos kulcsfontosságú nemzeti vagy regionális szintű partnerügynökségeket?

…/…

- 21 3. Az öregedés és a regionális fejlesztés Termékfogyasztás és szolgáltatások igénybevétele Az idősek gazdasági ereje egyre nagyobb. Növekvő fogyasztói csoportot képviselnek az ingatlan-, a szabadidős és kulturális, az egészségügyi termék-, a turisztikai és az informatikai piacon, tehát új lehetőségeket hoznak a regionális gazdaságok fejlesztésébe. A vállalkozásoknak és szolgáltatóknak fel kell ismerniük az idősebb népességen belüli különböző szegmenseket, és biztosítaniuk kell, hogy a termékek és szolgáltatások rendelkezésre állnak és megfelelnek az idősebb vásárlók szükségleteinek és igényeinek. Ez különösen fontos azokon a területeken, ahol több aránylag tehetős idős ember él: •

Egy Észak-Rajna–Vesztfáliában végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy az idősek szükségleteire és érdekeire irányuló proaktív fellépés 2010-ig mintegy 100 000 új munkahelyet teremthet, és hogy az állami kormányzat adóbevételei 2010-ig összesen több mint 1,2 milliárd euróval növekedhetnek. A Német Szövetségi Köztársaság számára végzett hasonló tanulmányok több mint 900 000 további munkahelyet jeleztek előre az ún. „alkonygazdaságban” az elkövetkező húsz évre, és arra a következtetésre jutottak, hogy a német gazdaságban egyetlen más szektor vagy üzletág sem rendelkezik nagyobb növekedési potenciállal9. Ennek ismeretében létrehozták az „alkonygazdaság” (Seniorenwirtschaft) munkacsoportot. Ez a kezdeményezés „párbeszéd-orientált” megközelítést alkalmaz, ez azt jelenti, hogy számos különböző szereplő – pl. vállalkozások, szakszervezetek, gondozási szervezetek és egyetemek az EU számos régiójából – konferenciákon és egyéb rendezvényeken összegyűlik, hogy megvitassa a lakhatási, távközlési és szabadidős termékek idős fogyasztók számára történő kifejlesztésének és piacra dobásának lehetőségeit.

Az idősebb népesség körében azonban igen egyenetlen a jövedelemmegoszlás, közülük is leginkább az egyedül élő időseket fenyegeti a szegénység. Mivel a nyugdíjasok jövedelme általában alacsonyabb, mint az aktív keresőké, a népesség elöregedése szinte az összes tagállamban azt jelenti, hogy Európában a társadalmi kirekesztettség, a jövedelembeli egyenlőtlenségek és a szegénységi ráták az 10 elkövetkező 25 évben növekedni fognak . Az időseket érintik az egyes konkrét társadalmi osztályt, szakmát, etnikai csoportot, illetve földrajzi területet célzó politikák, és a népesség elöregedésének hatása területenként és társadalmi-gazdasági helyzettől függően eltérő. Számos tagállamban az idősek különféle csoportjai – az egyedül élők, a valamilyen fogyatékossággal élők és a hátrányos helyzetű városi vagy periférikus vidéki területeken élők – ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának. Ezért a 9

10

B. Augurzky és U. Neumann, Ökonomische Ressourcen älterer Menschen. Regionalwirtschaftliche und fiskalische Effekte einer Förderung der Seniorenwirtschaft in Nordrhein-Westfalen, 2005. Elérhető a< http://www.silvereconomyeurope.org/news/index.htm> címen. Holland Szociális És Kulturális Tervezési Hivatal: Unequal Welfare States. Distributive consequences of population ageing in six European countries [Egyenlőtlen jóléti államok. A népesség öregedésének következményei a javak elosztására hat európai országban], Hága, 2004. Elérhető a < http://www.scp.nl/english/publications/books/903770185x.shtml> címen.

…/…

- 22 szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az ellátások és szolgáltatások rendelkezésre állnak és megfelelnek az idősebbek szükségleteinek és igényeinek lakóhelyüktől, vásárlóerejüktől, szakmai vagy családi hátterüktől függetlenül. A népesség elöregedésére adott regionális politikai válaszok egyre inkább türközik az idősek körében meglévő óriási anyagi és társadalmi helyzetbeli különbségeket. •

11

Észak-Írországban például a szociális méltányosságot egy magas szintű politika, a szociális szükségletek kiemelt kezelésének elve (Targeting Social Need, TSN) testesíti meg, amelynek célja a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztathatóság növelése és a társadalmi kirekesztettség okainak kezelése. Az intézkedések lehetőség szerint a legproblémásabb területeket érintik, ezen belül is hangsúlyt helyeznek a rosszul fizetett idősebb munkavállalók, az állami nyugdíjon és segélyeken kívül más jövedelemmel nem rendelkező nyugdíjasok, valamint a nem megfelelő lakhatási körülmények között élő idősek problémáira11.

New TSN – The Way Forward Towards An Anti Poverty Strategy A Consultation Document [Az új TSN – Út a szegénység elleni stratégia felé, konzultációs dokumentum]

…/…

- 23 Az öregedés és a regionális fejlesztés Termékfogyasztás és szolgáltatások igénybevétele Kérdés

A jelenlegi kontextus

További követelmények

A dokumentum felismeri az idősek vásárlói potenciáljának jelentőségét a különböző piacokon, valamint azt, hogy az idősek fontos közszolgáltatási fogyasztók? Megnevezi azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek esetében az idősek kulcsfontosságú fogyasztóknak számítanak? A dokumentum kitér az idősek társadalmi kirekesztettségének és szegénységének kérdésére, és kínál válaszintézkedéseket? A dokumentum javasol konkrét intézkedéseket annak biztosítására, hogy az idősek a lehető legtöbb jövedelemre tegyenek szert különféle forrásokból, többek között saját vállalkozásból, munkavállalásból, befektetésekből és állami járadékokból? A dokumentum megnevezi, hogy az öregedő népesség mely területeken jelenthet szolgáltatás/üzletfejlesztési, illetve innovációs lehetőségeket? A dokumentum meghatároz konkrét intézkedéseket,

…/…

- 24 amelyek támogatnák az e piacokat kiszolgáló vállalkozásokat? A dokumentum meghatározza, hogy ez az igény hogyan változik majd a jövőben, és azt, hogy mennyiben kell megváltoztatni a szolgáltatásnyújtást?

4. Az öregedés és a regionális infrastruktúra Infrastruktúra, tervezés és felújítás A népesség elöregedése kölcsönhatásban áll a foglalkoztatással és a migrációs jellemzőkkel, miáltal egyedi helyi jellegzetességek és regionális szintű területi hatások alakulnak ki. A népesség öregedésével valószínű, hogy az előző generációkhoz képest egészen más népességstruktúrák jönnek létre. Több lesz az idős ember, körülményeik pedig jövedelemszintjük, egészségi állapotuk, szükségleteik és potenciális szerepvállalásuk tekintetében igen sokfélék lesznek. A családszerkezetek változásainak eredményeképpen sok idős ember a jövőben egyedül él majd. Folytatódik a fiatalok elvándorlása a vidéki és periférikus területekről, mivel ők a nagyvárosokban, illetve városi területeken keresnek munkát. Ennek következtében az idősek elszigetelődhetnek a külvárosi vagy periférikus, vidéki közösségekben. Ezzel ellentétben a középkorú és nyugdíjra készülő emberek bizonyos csoportjainak egy országon belül – és egyre gyakrabban országhatáron túl – vidékre költözése egyrészt próbára teheti a regionális infrastruktúrák teherbíró-képességét, másrészt potenciális húzóerőt jelenthet egy regionális gazdaság kialakulásához. További tényezők az egyes régiókon belül az etnikai származás, nem, fogyatékosság, jövedelmi szint és foglalkozás szerinti csoportok területi elhelyezkedése és népességstruktúrája. Az egyes csoportok eltérő ütemben öregszenek és eltérő családi, illetve generációk közötti struktúrák jellemzőek rájuk, ami jelentős mértékben befolyásolhatja egy régió demográfiai összetételét. Az egyik legfontosabb kihívás a lakhatás, szállás, gondozás, átalakítások és támogatás megfelelő kombinációjának biztosítása annak érdekében, hogy az emberek saját otthonaikban maradhassanak vagy más közösségi elhelyezést kapjanak ahelyett, hogy intézményekbe kellene áthelyezni őket. Az idősek döntő többsége öregkorában önállóan fog élni, így a lakhatási és lakáskialakítási lehetőségek széles választékát igényli majd. Egy öregedő társadalomban a közösségi tervezésben a lakáskörülményeken túl figyelembe kell vennie az idősek fizikai és társadalmi környezetének tágabb kontextusát. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a …/…

- 25 lakónegyedet a lakáson túli környezetre kiterjedő „élettérnek” tekintsék. A biztonság, a helyi üzletek és az egészségügyi ellátás elérhetősége, valamint a családi élet és a szabadidő élvezetét, a munkavállalást vagy egyéb hasznos tevékenység vállalását és a kisegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő, megfelelő közlekedési eszközök rendelkezésre állása mind döntően meghatározzák azt, hogy az idősebbek milyen tapasztalatokat szereznek lakóközösségükben. A regionális lakhatási, infrastruktúra- és szolgáltatási tervek és stratégiák EU-szerte mindinkább figyelembe veszik a változó népességstruktúrát.

12

•

A finnországi Kainuu régióban a lakhatási, szociális szolgáltatási és az IKT-használat elterjesztését szolgáló tervekben egyre nagyobb szerepet játszik az a célkitűzés, hogy az idősek a vidéki közösségekben maradjanak annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy túlzott nyomás nehezedjen a regionális központra, és hogy fenntartsák a kiegyensúlyozott 12 településszerkezetet .

•

Olaszországban az Emilia Romagna régió Cselekvési terv – Társadalom korhatár nélkül egyik célkitűzése annak biztosítása, hogy a régió közlekedési stratégiája figyelembe vegye a népesség 30%-át kitevő idősek igényeit.

A. Aldea-Partanen, E. Lehto és O. Jukka, Access to Services in rural Finland: Examples for Kainuu and North Karelia [A szolgáltatások elérhetősége a vidéki Finnországban, Kainuu és Észak-Karelia példája], Oulu, Joensuui Egyetem, 2004.

…/…

- 26 Az öregedés és a regionális infrastruktúra Infrastruktúra, tervezés és felújítás Kérdés

A jelenlegi kontextus

További követelmények

A dokumentum foglalkozik a jelenlegi és jövőbeli lakásszükségletekkel (párok és egyedül élők számára) az népesség öregedésének kontextusában? A dokumentum tárgyalja, hogy miként lehetne javítani az idősek lakhatási lehetőségeit és körülményeit? A dokumentum célja annak biztosítása, hogy az idősek hozzáférhessenek az aktív életet lehetővé tevő megfelelő közlekedési hálózatokhoz? A dokumentum mérlegeli az idősebb állampolgárokat támogató vásárlási, kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatási infrastruktúrákat? A dokumentum tesz gyakorlati javaslatokat arra, hogyan lehetne támogatni az időseket a pl. a telefonálás vagy az információs és kommunikációs technológiák területén megjelenő új technológiai fejlesztések felhasználásában?

…/…

- 27 5. Az öregedés és a regionális kormányzás Konzultáció és közéleti szerepvállalás A kialakulóban lévő, öregedéssel kapcsolatos regionális stratégiák különleges jellemzője, hogy hangsúlyt helyeznek az idősek közéletben betöltött szerepére. Itt két egymással kapcsolatban álló prioritásra kell gondolni. Először is azokra az intézkedésekre, amelyek serkentik az idősek bevonását és részvételét a regionális közösségek életében. Bár hozzájárulásuk nehezen számszerűsíthető, a regionális és helyi szolgáltatások használata, illetve az önkéntes és gondozási tevékenységek révén az idősek akár a helyi közösségek legaktívabb résztvevői is lehetnek. Például egyre inkább bizonyítást nyer, hogy az idősek kulcsszerepet játszanak a vidéki szociális vállalkozások létrehozásában és működtetésében, és hogy ez a tevékenység 13 mind a szolgáltatást nyújtó, mind az azt igénybevevő emberek számára hasznos . Ez a „társadalmi tőkéhez”, illetve a közösségi/regionális kohézióhoz való hozzájárulás támogatható vagy akadályozható annak függvényében, hogy az időseknek milyen mértékben van beleszólásuk az olyan kérdésekbe, mint a város- és területfejlesztés, a lakhatás, a szolgáltatások és közlekedési hálózatok. Másodszor pedig a regionális döntéshozók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy az idősek képviselőit aktívan bevonják a speciális öregedési stratégiák kidolgozásába. Ezt elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy a kezdeményezéseket megfelelő információk alapján tervezzék meg, és hogy garantálják, hogy azok haszonélvezői az idősebb népesség megfelelő tagjai. Az idősek bevonása a nemzeti politikaalkotási hagyományok és a szervezett társadalmi csoportok befolyásának függvényében eltérő mértékben és formában valósulhat meg.

13

•

Walesben az idősek érdekeinek érvényesítéséért kiálló magas szintű idősügyi biztos kinevezéséről szóló tervek tükrözik az egyre nagyobb, de aránylag alulreprezentált társadalmi réteg érdekeinek képviselete iránti elkötelezettséget.

•

Mind az észak-nyugat-angliai, mind az észak-rajna–vesztfáliai regionális öregedési stratégiákban észrevehetően törekednek arra, hogy az idősek magukénak érezzék az idevonatkozó politikákat és intézkedéseket azáltal, hogy az öregedéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szervezetek képviselőit bevonják a konzultációs folyamatokba, valamint a politikák kidolgozási és végrehajtási folyamataiba.

Plunkett Alapítvány; PRIME; Age Concern; Countryside Agency, 2004; Defra, 2004.

…/…

- 28 Az öregedés és a regionális kormányzás Konzultáció és közéleti szerepvállalás Kérdés

A jelenlegi kontextus

További tartalom

A dokumentum kitér az időseknek a régió társadalmi, politikai és kulturális életében betöltött szerepének jelentőségére? A dokumentum megnevezi az idősekkel való konzultáció és a regionális kormányzásba való bevonásuk konkrét módszereit? A dokumentum elismeri az idősek hozzájárulását az olyan közösségi kezdeményezésekhez, mint pl. a szociális vállalkozások, illetve megnevez az e szerep továbbfejlesztését szolgáló mechanizmusokat? A dokumentum mellőzi a különböző korcsoportba tartozó emberek szerepével és érdekeivel kapcsolatos általánosításokat vagy sztereotip fogalmakat? Pl. nyelvhasználat, az idősebb felnőttek kedvezőtlen fényben való feltüntetése.

…/…

- 29 3. rész A szempontrendszer felhasználása az európai régiókban Öregedési stratégiák tervezése a különböző regionális közigazgatási kontextusokban Egyre többen felismerik, hogy a regionális szint megfelelő a „pozitív” öregedést népszerűsítő menetrendek és a regionális fejlesztés minden ágazatot felölelő megközelítéseinek kialakításához. A regionális kormányzatok gyakran elég közelről tanulmányozhatják a különböző tényezők demográfiai változások különféle mintáit eredményező, bonyolult összjátékát ahhoz, hogy meghatározzák a főbb demográfiai tendenciákat és felmérjék azok hatásait. Ugyanakkor stratégiai szempontból eléggé magas szinten vannak ahhoz, hogy meglássák és feltárják a politikai kölcsönhatásokat és összehangolják a többi szereplő tevékenységeit. A regionális kormányzatok emellett egyre nagyobb politikai autonómiával és pénzügyi forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy egy sor politikai területet átfogó öregedési stratégiákat dolgozzanak ki. Ezen az átfogó kontextuson belül azonban elismert tény, hogy Európában a tagállamokon belül regionális szinten igen sokféle és sokrétű eszköz és intézkedés áll rendelkezésre. Ebből következik, hogy a kialakulóban lévő regionális öregedési stratégiákban rejlő lehetőségek és prioritásaik eltérőek (lásd a 4. ábrát). Az eltéréseket az öregedési folyamat tendenciáiban és intenzitásában jelentkező különbségek, a jellegzetes regionális társadalmi-gazdasági profilok, a különféle helyi politikai hagyományok, valamint a pénzügyi források és jogkörök közigazgatási szintek közötti eltérő elosztása eredményezik. Fel kell ismerni, hogy a különböző struktúrák és jogkörök eltérő stratégiai megközelítésekhez vezethetnek. Föderális struktúrák A föderális rendszerekben az öregedés következményeivel való szembenézést célzó legtöbb kulcsfontosságú politika elvégzése a regionális szint feladata, ez pedig lehetőséget kínál egyedi öregedési stratégiák kidolgozására. Németországban például Észak-Rajna–Vesztfália egy sor innovatív, regionális szintű intézkedést dolgozott ki a népesség elöregedésének kezelésére. Decentralizált kormányzás A bizonyos feladatköröket decentralizáló államokban a régiók az alkotmánymódosítást arra használják ki, hogy független képviseleti testületet vagy személyt bíznak meg az idősek érdekeinek regionális és nemzeti szintű érvényre juttatásával. A Walesi Nemzetgyűlés például egy teljesen független biztos kinevezését tervezi, aki a decentralizált jogköröket felhasználná arra, hogy képviselje az idősek érdekeit a walesi és a brit kormányzati szinteken.

…/…

- 30 Koordinációs és tudatosítási struktúrák Egyes esetekben a közigazgatási átszervezések növelik a régiók mozgásterét kifejezetten az öregedéssel kapcsolatos stratégiák kidolgozására. Más esetekben a regionalizációs folyamatok számos olyan stratégiát eredményeztek például a területfejlesztés, a közlekedés és a lakhatás területein, amelyekbe beleillenek és amelyekbe átfogóan beleépíthetők az öregedési politika szempontjai. Erre a megközelítésre egy példa az észak-nyugat-angliai 5050Vision munkássága. Az ilyen szerkezeti keretben végzett további tevékenységek közé tartozik a különböző szervezetek és szereplők közötti önkéntes, rugalmas és innovatív fellépést elősegítő környezet megteremtése. Ezt például úgy érhetjük el, hogy a regionális és helyi szereplőknek keretet és ösztönzőket biztosítunk az öregedéssel kapcsolatos programokban való részvételhez, mint ahogy azt Emilia-Romagnában is tették. A régióban zajló átfogóbb tudatosító folyamatok – pl. tájékoztató kampányok, konferenciák és szemináriumok szervezése révén – ösztönözhetik az összes társadalmi réteg fokozottabb részvételét és elkötelezettségét, erre Észak-Brabantban találunk példát. A regionális politikai tervezés különböző megközelítései Általánosságban meg kell jegyezni, hogy ezek a kategóriák nem zárják ki kölcsönösen egymást: e tevékenységek különféle kombinációi egyszerre megtalálhatók egy adott regionális környezetben, a regionális intézmények jogköreinek és feladatainak függvényében (lásd a 4. ábrát).

…/…

- 31 4. ábra: A politikatervezés területei

Intézményi Regionális testületek vagy képviselők kinevezése az öregedéssel kapcsolatos menetrend megvalósítására

Stratégiai (konkrét) Konkrét öregedési stratégia kidolgozása

Stratégiai (általános érvényesítés) Az öregedési menetrend meglévő regionális stratégiákba való integrálásának biztosítása

Cselekvési tervek A regionális és helyi szereplők ösztönzése az öregedéssel kapcsolatos programokban és projektekben való részvételre

Tudatosítás Népszerűsítő kampányok, konferenciák és szemináriumok, átfogó tudatosító tevékenységek

Regionális stratégiák megvalósítása a különböző regionális közigazgatási kontextusokban A megvalósításban részt vevő partnerek Az öregedési stratégiák megvalósításában különféle kombinációkat találunk a nemzeti, regionális és helyi szintek, valamint az állami, magán- és önkéntes szféra együttműködésére. Van, ahol a regionális kormányzatok vagy közgyűlések irányítják a politikák végrehajtását, különösen akkor, ha átfogó regionális öregedési stratégiát indítottak el, ettől függetlenül azonban egyéb regionális szervezeteket is bevonnak. Az önkéntes szervezetek és érdekcsoportok létfontosságú szerepet játszhatnak az idősek adott, a társadalmi kirekesztettség veszélyének kitett csoportjainak megszólításában, a regionális …/…

- 32 gazdaságfejlesztési ügynökségek pedig nagyban hozzájárulhatnak az öregedési politikák bizonyos, a munkaerőpiachoz kapcsolódó aspektusainak a végrehajtásához. A regionális közigazgatási rendszerek sokfélesége ellenére van néhány olyan kihívás, amellyel az öregedéssel kapcsolatos stratégiák 14 végrehajtásakor mindenkinek szembe kell nézni: •

A célcsoportok meghatározása. A különböző partnerek még egy-egy regionális stratégián belül is eltérő mértékű hangsúlyt helyezhetnek a megválaszolandó kihívásokra. Ezek az eltérések gyakran a meghatározásokra vonatkoznak, például a konkrét megcélzandó korcsoport behatárolására, valamint az idős személy mint munkavállaló, mint gondozó, fogyasztó vagy páciens meghatározására. Az öregedéssel és a gazdasági növekedéssel foglalkozó menetrenden belüli, egymással versengő megközelítések harcában például elveszhetnek a stratégiai célkitűzések. Érdekellentét feszülhet az idősebbek „nem hivatalos munkavégzésének” – pl. gyermekgondozás és önkéntes munka – szerepét elismerő politikák erősítése és az időseket az általános munkaerőpiacon való részvételre ösztönző politikák kidolgozásának támogatása között. Egyértelmű, hogy a politikaalkotóknak az idősek különféle (pl. nem, fogyatékosság, társadalmi-gazdasági helyzet, foglalkozás stb. szerinti) csoportjainak kidolgozott, rugalmas meghatározásaira kell építeniük a stratégiákat.

•

Az általános érvényesítést szolgáló és a konkrét kezdeményezések egyensúlyának megteremtése. Egyes esetekben szükség lehet egyes személyek vagy egy bizonyos csoport konkrét támogatására. Szükség van azonban az öregedéssel kapcsolatos politikák átfogóbb, pl. foglalkoztatási, társadalmi kohéziós, fenntartható fejlődési és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos politikákba történő integrálására is. Igen hasznos lehet az öregedéssel kapcsolatos politikák más közpolitikai területekbe – pl. az egész életen át tartó tanulás vagy általában az egyenlőség kérdése – való integrálása.

•

Szintén fontos a különböző közigazgatási szinteken belüli és azok közötti koordináció. Ahogy a komolyabb konzultatív és részvételi eljárások lefolytatása egyre inkább követelmény, az öregedési politika ügyvitele is egyre bonyolultabbá válik. Az öregedéssel kapcsolatos menetrend fontos elemeit, pl. a nyugdíjakat és a munkaerőpiacot még mindig nemzeti keretek között szabályozzák. Világos iránymutatások kellenek arról, hogy a nemzeti politikákat és fellépéseket hogyan kellene értelmezni és alkalmazni regionális szinten, és biztosítani kell, hogy e politikák célkitűzései összhangban legyenek a regionális kezdeményezések célkitűzéseivel. Egy sor különböző regionális szervezet potenciális bevonása rávilágít arra, hogy szükség van mérvadó és átfogó politikai keretre, amelyben egy regionális szintű intézményt bíznak meg a fejlesztési célok meghatározásával, a kezdeményezések tervezésével vagy a források elosztásával. Végül a helyi szint bevonása alapvető fontosságú lehet. A helyi struktúrák és az alulról jövő kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek a regionális kezdeményezések megvalósításában és az idősek mozgósításában. Gyakran a helyi önkormányzatok rendelkeznek az öregedésre adandó regionális

14

Lásd még P. Taylor (2002) New Policies for Older Workers [Az idősebb munkavállalókkal kapcsolatos új politikák], Transitions After 50 Series, Policy Press

…/…

- 33 -

•

politikai válaszokhoz elengedhetetlen döntéshozatali jogkörökkel, pénzügyi forrásokkal és közösségi kapcsolatokkal. Az állami, magán- és önkéntes csoportok közötti partnerség elve létfontosságú az öregedéssel kapcsolatos regionális menetrend meghatározásában. A magán- és önkéntes csoportok támogatása a politikák kialakítási folyamatában és végrehajtásában széles körű konszenzust alakíthat ki, és biztosíthatja az elengedhetetlen közösségi és pénzügyi támogatást.

•

A megfelelő finanszírozás biztosítása. Az idősek előtt például a munkaerő-piaci részvétel és a társadalmi befogadottság terén álló akadályokat tekintve intenzív beavatkozásra van szükség, és fontos felmérni, hogy a stratégiák számára rendelkezésre állnak-e a szükséges pénzügyi források.

•

Ütemezés. Úgy tűnik, az olyan hosszú távú jelenségek, mint a népesség öregedése, nehezen összeegyeztethetők a rövid választási ciklusokkal. Több választási cikluson keresztül szükség van a politikai vezetés támogatására. Nem szabad elhagyni a stratégiafejlesztés bevezető szakaszát, amelyben a politikusoknak, a közigazgatási tisztviselőknek és a nagyközönségnek „elmagyarázzák a kérdés lényegét”, ha azt akarjuk, hogy mindenki megértse és politikai prioritásként elfogadja. Ezt azonban konkrét regionális intézkedéseknek kell kísérniük annak biztosítása érdekében, hogy az öregedés továbbra is szerves részét képezze a hosszú távú regionális politikai menetrendnek. A politika megtervezésének magában kell foglalnia, hogy az öregedéssel kapcsolatos kérdésekhez „felelőst” jelölnek ki, például egy erre szakosodott szervezet vagy „érdekképviselő” kinevezése révén. Ez hozzájárul a források és az idő hosszú távú befektetésének biztosításához.

•

Láthatóság: Rövid távú, kézzelfogható eredményeket produkáló intézkedések elfogadása is fontos lehet ahhoz, hogy elősegítsük a stratégia egészének láthatóságát és a róla alkotott kedvezőbb kép kialakulását.

•

A kezdeményezések hatásának folyamatos értékelése megerősítheti a koordinációt, adatokkal szolgálhat a stratégia egészének irányítása számára, és bizonyíthatja a stratégia hitelességét a – különösen a magánszférabeli – lehetséges érdekelteknek.

4. rész A további lépések és a kapcsolattartó személyek Konzultáció a stratégiafejlesztésről Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer az öregedő népesség igényeihez jobban igazodó stratégia, politika vagy kezdeményezés kidolgozásának első lépését jelenti. Hiteles bizonyítékot szolgáltat az átlátható döntéshozatali folyamatokhoz. A folyamat befogadó jellegének biztosítása érdekében ajánlott, hogy a regionális szervezetek tegyenek lépéseket arra, hogy konzultáció révén bevonják a nagyközönséget. Az emberek részvétele

…/…

- 34 színvonalasabb döntéshozatalhoz vezethet, és a szervezetek többféle módon vonhatják be az egyes embereket, csoportokat, képviselőket és a nagyközönséget. A nagyközönség bevonása az alábbiak szerint történhet: o o

Konzultáció: rövid párbeszéd kezdeményezése a vélemények megismerésére és megvitatására, és/vagy: Részvétel: folyamatos kapcsolat, amelyben az emberek párbeszédet folytatnak, ennek során az idők folyamán sokféle kérdést megvitathatnak.

A konzultációnak – bármilyen formában történjen is – hozzáférhetőnek, képviseletinek és tartalmasnak kell lennie. Az idősebbeket nehezebb lehet megszólítani a nagyközönség bevonásakor, így figyelmet kell fordítani a konzultációs folyamat megtervezésére. A nagyközönség bevonása révén a regionális testületek megállapíthatják, kit érintenek majd a tervek, a politikák és a gyakorlatok, és megismerhetik az emberek ötleteit azok fejlesztésével kapcsolatban. A regionális szervezeteknek biztosítaniuk kellene, hogy mind a veszélyeztetett csoportokat, mind pedig a nagyközönséget meg tudják szólítani. Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszert a stratégia végrehajtásának teljes időtartama alatt lehet használni annak biztosítása érdekében, hogy a stratégia valóban elérje a célját, és az utólagos felülvizsgálatokba is be kellene azt építeni. Az AGE – az Európai Idősek Platformja – tagjait érdemes felkeresni annak megvitatása céljából, hogy magukkal az idősekkel miként lehet közvetlenül felvenni a kapcsolatot. Kilétükről és elérhetőségeikről az AGE honlapján, a www.age-platform.org címen tájékozódhatnak.

…/…

- 35 Támogatóink Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszert az Age Concern England és a Régiók Bizottsága közösen támogatja. Kapcsolattartó: Richard Baker, az Age Concern England nemzeti fejlesztési igazgatója. [email protected] Kapcsolattartó: Silke Toenshoff, Régiók Bizottsága [email protected] A Regions for All Ages előmozdítja a népesség elöregedésének jobb megértését és az uniós, nemzeti és regionális szintű, megfelelő közpolitikai válaszok kialakítását. A programot az Egyesült Királyságban az Age Concern és az Angliai Régiók Hálózata közösen támogatja. A Regions for All Ages kiadványai a következő címen érhetők el: www.ageconcern.org.uk/regionsforallages A Regions for All Ages Európával kapcsolatos kiadványai többek között: Building Cohesion in an Ageing Europe 2005 [Kohézióépítés a korosodó Európában 2005]; Jelentés és tanulmányok a 2005 novemberében, Brüsszelben tartott konferenciáról The Implications of demographic ageing for regional policy 2006 [A népesség elöregedésének hatásai a regionális politikákra 2006]: a Regions for All Ages megrendelésére készült jelentés, amelyet a glasgow-i Strathclyde Egyetem Európai Politikák Kutatóközpontjának 5 partnere támogatott. E-mail: [email protected] _____________