TÁMOP 5.1.3.-09/1. „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért”
Ismertetés és szempontrendszer a tanulmányutakhoz
„Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi munka” c. képzés
(2012. szeptember 24. és 25.)
1. A tanulmányútról A tanulmányút célja, hogy működő programok, szolgáltatások bemutatásával és elemzésével elősegítse a szociális és közösségi szakemberek segítői szerepének újragondolását, a megszokott mechanizmusokból való kimozdítását. Cél, hogy a kiválasztott két program meglátogatása során lehetőség nyíljon azok eszközeinek, módszereinek megvitatására, működésük lényegi elemeinek megismerésére annak érdekében, hogy a pozitív és negatív tapasztalatok egyaránt felszínre kerüljenek. A tanulmányút tapasztalatainak csoportos feldolgozását, az elméleti keretekhez visszacsatolását és a saját alkalmazások lehetőségeinek megbeszélését a képzés 6. modulja tartalmazza. Az erre való felkészülést segíti, hogy a tanulmányút során látottakat, hallottakat írásban is fel kell dolgozni (ez egyben a képzés teljesítésének feltétele).
2. Szempontok a feldolgozáshoz A 2-3 oldalas írásos anyagban a tanulmányút feldolgozása során a következő szempontokat javasolt figyelembe venni, illetve ezekre kellene válaszokat adni:
Milyen a programok külső környezete (a település vagy településrész helyzete, társadalmi környezete stb.)? Hogyan jellemezhető a programok célcsoportja? Kiket tudnak elérni, és kik szorulnak ki szolgáltatásaikból (pl. bevonás, kedvezményezettek motiválása stb.)? Kikkel működnek együtt a programok, melyek az együttműködések legfőbb színterei, formái (pl. önkormányzat, helyi intézmények és szolgáltatások, más civil szervezetek stb.)? Milyen főbb módszerekkel, technikákkal dolgoznak a programok munkatársai? Hogyan értelmezhető, fogalmazható meg az ő segítői szerepük? Milyennek tűnik a programok beágyazódottsága a helyi társadalomba és intézményrendszerbe? Mennyire elfogadott tevékenységük a célcsoport és a tágabb környezet körében? Összességében milyen pozitívumai és negatívumai érzékelhetők ezeknek a programoknak?
Helyszín Nógrádszakál, Endrefalva, Rimóc (Szécsényi Gyerekesély Program) Nyíregyháza, Huszár-telep
Időpont 2012. szeptember 24.
Résztvevők 1. csoport
2012. szeptember 25.
2. csoport
1. HELYSZÍN SZÉCSÉNYI GYEREKESÉLY PROGRAM NÓGRÁDSZAKÁL, ENDREFALVA, RIMÓC (SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG) „A Szécsényi Gyerekesély Program a gyerekszegénység elleni program lokális megvalósítási kísérlete, a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia kidolgozásához kapcsolódva, 2006-ban kezdődött a Nógrád megyei Szécsényi kistérségben. A szécsényi program elméleti és országos szakértői feladatait az MTA-n belül 2006-ban megalakult GYEP (Gyermekszegénység elleni Programiroda) látta el, 2011 tavaszáig Ferge Zsuzsa, majd Darvas Ágnes vezetésével. Az Irodának három feladata és három szervezeti egysége volt. Az országos egység az országos és szécsényi program megalkotása után a Nemzeti Stratégiához kapcsolódó kutatásokat és monitorozást végzett, továbbá a helyi programok megvalósítását segítő országos szakértői hálózatot működtetett. A szécsényi program megvalósításának helyi felelőse az ugyancsak 2006-ban megalakult Szécsényi Gyerekesély Programiroda (SZGYEP), amely a Magyar Szegénységellenes Alapítvány (MSZA) keretében működik. (A pályázás is ezen az alapítványon keresztül történik.) A SZGYEP Iroda menedzser-vezetője 2011 őszéig Dr. Simon Mihály volt, azóta Adorján Tamás látja el ezt a feladatot. Az Iroda menedzseli a helyi programot, szervezi és összehangolja a tevékenységeket, alkalmazza a munkatársakat. Folyamatos kapcsolatot tart a helyi társadalommal és a forrásszerzés egyik felelőse. Az MTA GYEP Iroda harmadik egysége a Nemzeti Stratégia megvalósításához kapcsolódó kistérségi kiterjesztések (TÁMOP 5.2.1 és TÁMOP 5.2.3/B) tervezésének és fejlesztésének felelőse volt. A három egység munkája szervesen egymásra épült. 1) Az első öt év: A 2006-ban megkezdett kistérségi program, a SZGYEP egyszerre célozza a kora gyerekkori képességgondozást, a szülői szerepek megerősítését (Biztos Kezdet Gyerekházak), a sikeresebb iskolai pályafutást (iskolai koordinátorok hálózata, mestertanítók bevonása, tanórán kívüli szabadidős programok, tanodák, nyári, iskola éven kívüli programok), a családi, lakhatási és közösségi feltételek javítását (szociális munka, közösségi ház), a szülők foglalkoztatását (szociális szövetkezet, munkaerő-piaci tanácsadás, második esély programok), az információs társadalomban való részvételhez szükséges fejlesztéseket (IT mentorok hálózata, IT-pontok, digitális írástudás tanfolyamok), az egészségesebb gyerekkort (közétkeztetés, szakorvosi szűrések), valamint a fejlesztések alapjául szolgáló kistérségi együttműködéseket (települési szakmaközi megbeszélések, gyerekbizottság és szakterületi albizottságai). A komplex fejlesztés, mint a lehető legkorábbi életkorban kezdődő és a gyerekkori (0-18 év) fejlődést meghatározó intézményeket és szolgáltatásokat egyszerre célzó program, jelentős nemzetközi figyelmet is keltett, a kísérletről szervezett konferencia eredményeként megjelent uniós jelentés példaként állította a többi tagország számára. A program első 4,5 éve alatt (2006. augusztus-2011. május) a finanszírozási környezet soha nem volt hosszabb távon kiszámítható, kalkulálható. Kezdetben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) kisebb támogatásaiból, majd 2007 és 2009 között elsősorban a Munkaerő-
piaci Alap Tanácsának (MAT) támogatásából folyt a program. 2009 őszétől 2011 áprilisáig a Norvég Finanszírozási Alaphoz még 2006-ban benyújtott pályázat segítségével és a MEH, majd később a KIM támogatásával (elsősorban a pályázati önrész biztosítása, illetve kiegészítő támogatás) folyt a SZGYEP. További forrásokat jelentettek az MSZA nyertes pályázatai: TÁMOP 5.2.2 (egy gyerekház működtetése), az OSI támogatás (2010-es nyári programok megvalósítása), REF áthidaló kölcsön (a pályázati finanszírozási rendszer anomáliáinak kezelésére), az eMultiCoop szociális szövetkezettel együttműködésben nyertes KIHOP pályázatok (IT fejlesztések), valamint vállalati felajánlások (pl. BRAMAC, MOL). A program első öt éve alatt összesen megközelítőleg 500 millió Ft felhasználásával működött a SZGYEP. A kiadások meghatározó részét a helyi program-szolgáltatások foglalkoztatáshoz kötődő tételei jelentették. A beruházások (szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtése stb.) és a működés költségei az összes kiadás megközelítőleg 30%-át tették ki. A Norvég Finanszírozási Alap pályázatának futamideje 2011. április végén zárult. Ezzel kalkulálva, 2010 elején kezdtünk el a SZGYEP működéséhez szükséges további források biztosításán dolgozni. Az MSZA több TÁMOP pályázatot is beadott. Támogatási kérelemmel fordultunk az OSI-hoz. Folyamatosan konzultálunk a Nemzeti Stratégia megvalósításáért felelős minisztériummal (SZMM, MEH, majd KIM). Elsősorban azért, mert a Szécsényi kistérség nem tartozik a kiemelten kezelt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé (34.-ként a további 14 lhh kistérség egyike), a központi keretekből történő finanszírozásnak nem volt lehetősége. A SZGYEP 2006-2011 közötti működéséről, szakmai tartalmáról a www.gyerekesely.hu ’Szécsényi alkalmazási kísérlet’ rovat anyagai nyújtanak tájékoztatást. Az első öt év tapasztalatainak összefoglaló elemzése jelenleg folyik egy OSI-GYERE (Gyerekesély Közhasznú Egyesület) támogatási szerződés keretében. 2) A jelen - a SZGYEP működése 2011 májusától: A norvég pályázat és a kapcsolódó KIM támogatás finanszírozási időszakának lezárása (2011. április vége) után a 2010/2011-es tanév végéig, további két hónapig volt fenntartható a szolgáltatások teljes köre (öt gyerekház, három tanoda, egy közösségi ház, iskolai-koordinátori hálózat nyolc településen, IT-pontok nyolc településen, szakmaközi megbeszélések hat településen, gyerekbizottság és albizottságai stb.). Ez elsősorban annak a támogatásnak volt köszönhető, melyet Göncz Árpád volt köztársasági elnök titkársága biztosított a program számára. Kisebb átmeneti forrást a Tutor Alapítványtól kapott segítség nyújtott. További finanszírozási háttér hiányában 2011. június végén 35 helyi munkatársat kellett a programot működtető MSZA-nak elbocsájtania. A szolgáltatások egy része – nyári napközis táborok, gyerekházak, egy tanoda, IT pontok – azonban ezután is működött, köszönhetően a volt munkatársak önkéntes szerződés keretében végzett munkájának. A 2007-ben megnyitott, 2009 nyara óta a TÁMOP 5.2.2 program finanszírozásával működő, MSZA-SZGYEP fenntartású gyerekház (Varsány) természetesen folyamatosan és teljes nyitva tartási időben nyújtotta ez alatt az időszak alatt is és azóta is a szolgáltatását.
2011. szeptember közepén megszűnt a SZGYEP szakmai támogatását folyamatosan végző MTA Gyerekprogram Iroda. A kistérségi programban a kezdetektől fogva jelenlevő szakértők azóta a GYERE (Gyerekesély Közhasznú Egyesület) tagjaiként, önkéntes alapon biztosítják a szükséges szakmai hátteret. 2011 októberében kezdődött meg az időközben megnyert TÁMOP 5.2.5 pályázat megvalósítása. Ennek keretében 15 munkatárssal kezdődött el az az eddigi tapasztalatokon alapuló fejlesztés a SZGYEP-ben, amely a pályázati céloknak megfelelően, a 12-29 éves korosztály esélyeinek, iskolai és munkaerő-piaci helyzetének javítását célozza. A projekt keretében több településen rendszeres (iskolán belüli és kívüli) ifjúsági – szociális, pedagógiai, IT, kulturális stb. programok valósulnak meg. A TÁMOP 5.2.5 támogatás 2013 őszéig tart, addig ezeknek a programelemeknek a működése folyamatosan biztosított. 2011 decemberében született meg a döntés a KIM-hez még 2011 februárjában benyújtott kérelemről, így az MSZA-SZGYEP az év utolsó napjaiban 20 millió Ft-os egyedi támogatási szerződést írt alá a minisztériummal. Ennek segítségével 2012 januárjában újra meg lehetett nyitni az ősszel részben bezárt gyerekházakat (Szécsény, Nagylóc, Nógrádszakál, Endrefalva), és a TÁMOP 5.2.5 tevékenységeinek kiegészítéseként ismét működik az iskolakoordinátori hálózat is. Az IT szolgáltatások is bővültek, és ismét van a helyi szolgáltatást segítő szociális munka az egyik településen. A szakmaközi települési megbeszélések köre is bővül. Ugyancsak december utolsó napjaiban írt alá az MSZA-SZGYEP egy OSI-val kötött támogatási szerződést. A KIM támogatás felhasználása 2012. január-június hónapokra koncentrálódik, a 2012 őszéig felhasználható OSI támogatás teszi lehetővé a szolgáltatások kisebb bővítését, valamint nyári működtetését és speciális nyári programok megvalósítását ebben az évben. A TÁMOP 5.2.2, 5.2.5, a KIM és az OSI támogatás összehangolt hasznosítása pár hónapra és részlegesen, de megvalósíthatóvá teszi a SZGYEP első éveinek tapasztalatain alapuló, néhány – legrosszabb helyzetben lévő – településre koncentráló, közösségi megoldásokat és folyamatos jelenlétet előtérbe helyező, komplex szolgáltatás megvalósítását. Jelenleg a kistérség hat településén, 23 munkatárs segítségével működnek a SZGYEP szolgáltatásai (gyerekházak, iskolai koordinátorok, ifjúsági közösségi terek, illetve ifjúsági közösségi programok, IT pontok). (…) Összefoglalva: Minden erőfeszítés és racionális megfontolás ellenére a SZGYEP 2012-ben már nem a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia megvalósításához és a kapcsolódó kistérségi kiterjesztések (TÁMOP 5.2.1 és TÁMOP 5.2.3/B) tervezéséhez és fejlesztéséhez tapasztalatokat biztosító „hivatalos” megvalósítási kísérlet. A Szécsényi Gyerekesély Program jelenleg az MSZA és a GYERE forrásteremtő kapacitásain alapuló, a Nemzeti Stratégia alapelveinek és célkitűzéseinek megfelelően működő és a működés
folyamatos fenntartására és megújítására törekvő civil gyerekesély-program. A működés folyamatosságának köszönhetően – érdeklődés esetén – természetesen továbbra is nyújthat tapasztalatokat a lokális programok esélyeiről, korlátairól, eredményeiről, a kudarcok megelőzési lehetőségeiről. Szakembereknek, döntéshozóknak, megvalósítóknak egyaránt. Budapest – Szécsény, 2012. január 31.” Forrás: http://www.gyere.net/wp-content/uploads/2012/02/SzGyP-2012-01-31.pdf A SZGYEP jellegzetességei: a) Lokális program: a megvalósítás a kistérség összes települését, a teljes kistérségi társadalmat és annak fejlesztését célozza a helyi társadalommal való szoros együttműködésben. A szolgáltatásfejlesztés a helyi (települési) szükségleteket, a kistérségi identitás kialakításának szükségességét és a méretgazdaságossági szempontokat egyaránt figyelembe veszi. b) Komplex program: bár a program meghatározott területeken jól körülírt fejlesztéseket (l. később), szolgáltatásokat hoz létre, illetve hosszabb távon generálja azok működését, az egyes szolgáltatások egymásra épülnek. Folyamatosan bővül a közös célokra irányuló, de eltérő szakterületek által megvalósított szolgáltatások köre, illetve több, különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatás közös térben működik. c) Jelentős humánerőforrás bővítés jellemzi: a szolgáltatási ”sub” alapvető szükséglet a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását célzó programok kezdeti időszakában. A kistérségi komplex programok további lényeges eleme a hosszú, egymásra épülő folyamatok sora és ezzel párhuzamosan a helyi viszonyok, a szemléletmód változása. Ehhez megfelelően felkészült szakemberek kellenek, akik gyakran nem találhatók meg a szegény térségekben. Az alapszolgáltatásokon és kötelező önkormányzati feladatokon túli szolgáltatások iránti szükséglet (pl. gyerekházak, iskolai koordinátorok, tanodák, szakmaközi műhelyek, közösségfejlesztők stb.) számos külső helyi szakértő folyamatos jelenlétét igényli. Ez a szakember szükséglet erre irányuló program és támogatás nélkül nem kielégíthető. d) Akciókutatás jellegű: a kiinduló pontot a gyerekszegénység elleni ún. rövid program képezte. Ennek alapján történt az első beavatkozások megtervezése. A több mint három éve folyó programot a folyamatos értékelés, újratervezés és a program, ezen belül a szolgáltatások körének és tartalmának ehhez igazított fejlesztése jellemzi. A folyamat része a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetében bekövetkező változások folyamatos nyomon követése. e) Program-, nem pedig projektjellegű: a szokásos projektkorlátoktól (rövid időtartam, menet közbeni változtatás nehézkessége, komplexitás hiánya) mentesen, viszonylag rugalmasan alakítja tevékenységeit, folyamatosan igazodva és reagálva a helyi társadalom változó igényeire. f) Kísérleti/modell-jelleg: alkalmasnak kell lennie további hasonló programok szakmai, módszertani és képzési alapjainak kidolgozására, a tapasztalatok átadására. A program cselekvési területeinek rövid tartalma: • Korai képességgondozás, Biztos Kezdet Gyerekházak: BK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.
• Közoktatási integráció, a közoktatás fejlesztése. Közoktatás-fejlesztési alprogram: iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása. • Ifjúságfejlesztés. Ifjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok. • Információs társadalom fejlesztése. IT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése. • Egészségesebb gyerekkor. Egészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok. • Szociális és közösségi munka alprogram: egyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése. • Szülők foglalkoztatásának elősegítése alprogram: a gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva. • Lakhatást javító szolgáltatások alprogram: A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése. • Szociális gazdaság alprogram: A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése. Forrás: www.gyerekesely.hu
2. HELYSZÍN NYÍREGYHÁZA Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ, Human-Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Huszár (Guszev) telep – Nyíregyháza (Huszár tér 5.) A nyíregyházi önkormányzat a Huszár telep cigány iskoláját 2007-ben esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve felszámolta, a diákokat pedig a város más részein lévő általános iskolákba helyezte el. Az önkormányzat az üresen maradt iskolaépület hasznosítására programot dolgozott ki, ennek részeként 2009-ben megnyitotta kapuit a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ. Az intézményben gyermekjóléti központ, tanoda, mosoda, könyvtár működik és több civil szervezet programja is helyet kapott. A város képviselőtestülete 2011-ben az iskola újranyitásáról döntött és megállapodott a Görögkatolikus Egyházzal annak fenntartásáról. Az új fenntartó felmenő rendszerben építi ki az iskolát a 8. osztályig. Az 1996-ban alapított Human-Net Alapítvány egyéb tevékenységei mellett 2005 óta működteti Nyíregyházán a Városi Családsegítő Szolgálatot. 2006-tól a Huszár telepen kialakított Roma Közösségi Házban Biztos Kezdet programot bonyolítanak, a telepi iskola bezárását követő integrációs folyamatban pedig a roma tanulók minél sikeresebb iskolai beilleszkedését segítették. Részesei annak a hattagú konzorciumnak, amelyik 2011-ben a többek között a Huszár telepen mélyszegénységben élők lakhatási, – képzési és munkaerő-piaci modellprogramjának kidolgozására és megvalósítására jött létre.
(Forrás és további információk az alapítványról: www.humannet.hu) „A Guszevtelep ellenben félreeső helyen fekszik; vasúti sínek, egy laktanya és egy ipari övezet zárja el a város többi részétől. Eredetileg huszárlaktanya volt, és ötven éve álmaiban sem gondolta volna senki, hogy egyszer majd itt lesz a város legnagyobb cigánytelepe. A kétszintes épületekben tiszti lakások voltak, míg a telepet két oldalról a hosszanti tengelyre merőleges istállóépületek szegélyezték. A lovasság szerepe gyorsan visszaszorult a Varsói Szerződésbe integrálódott Magyar Néphadseregben, majd 1957-ben – Magyarországnak ekkoriban gyakorlatilag nem volt hadserege – a kormány a laktanyát a városi tanács kezelésébe adta, hogy elhelyezhessék a településen élő szovjet katonatiszteket, később pedig a város hivatalnokés káderelitjét. Ez volt a város első és sokáig egyetlen lakótelepe. Két fázisban összesen 310 lakást alakítottak ki, ebből 229 szoba-konyhás, fürdőszobás lakást a volt istállóépületekben. A kolónia vonzereje csak addig tartott, amíg a hatvanas években elkezdődött az új lakótelepek építése a városban. A Guszevtelep lakossága gyorsan kicserélődött, a tehetősebb családok a város más részein felhúzott lakótelepeken kaptak lakást, a kolónia pedig egyre inkább a városba költöző romák otthonává vált. A hetvenes évektől kezdve a város lakásügyi hatósága tudatosan a lakáselosztás „büntetőtelepeként” kezelte a Guszevtelepet. Jelenleg a telepen 66 többszobás és 229 egyszobás lakásban élnek majdnem kizárólag roma családok. Egy tíz évvel ezelőtti felmérés 831 személyt regisztrált, a mai becslések szerint a telepen jóval több mint ezer ember él.” (Forrás: Zolnay János - http://beszelo.c3.hu/cikkek/pro-urbe)
