Regionális politika 1. Mi a NUTS-rendszer? • Nomenclature des unités territoriales statistiques • Régiók egységes, összevethető elemekből álló statisztikai rendszere • Szintjei: o NUTS I: tartomány, ország o NUTS II: makrorégió o NUTS III: kisebb közigazgatási egység o NUTS IV: kistérség (hat államban) o NUTS V: helyi közigazgatási egység (pld: község) o indikatív lakosságszám 2003-ban: NUTS I: 3-7 millió; NUTS II: 800.000-3 millió; NUTS III: 150.000-800.000 2. Mi a Kohéziós Alap? • Maastrichti Szerződés hozta létre • Eu regionális politikájának része • strukturális politikát szolgál, kedvezményezettjei mégis a tagállamok, nem régiók • jellemzői: o tagállami szintű elosztás o kedvezményezetti státus feltétele: GNP átlag ne haladja meg az uniós 90%-át o gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában foglaltak teljesítése (stabilitási és növekedési egyezmény) – az € bevezetésének feltételei o projektumfinanszírozás – egyedi projektumokat támogat o két szektor: közlekedési infrastruktúra és környezetvédelem terén használható fel o közösségi finanszírozás aránya max. 80-85% (a maradék magánforrás) • elbíráláskor a Bizottság figyelembe veszi: o projektumok európai jelentőséggel is bírjanak o közösségi politikákat tartsák tiszteletben • célkitűzéseket a MSZ-hez csatolt gazdasági-társadalmi kohézióról szóló kiegészítő jegyzőkönyv tartalmazza 3. Mi az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap)? • Írország 1972-es csatlakozását követően hozzák létre, 1975-től működik • a strukturális források felét adja • célja, hogy a régiók között mutatkozó egyenlőtlenségek kiküszöbölésével erősítse az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohézióját • Az ERFA-támogatás a regionális politika három célkitűzésére irányul, melyek az alábbiak: o konvergencia; o regionális versenyképesség és foglalkoztatás; o európai területi együttműködés 4. Mi az EMOGA? • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap
• • •
mezőgazdasági struktúrák átalakítása, termékszerkezet-váltás finanszírozása mezőgazdasági mellékágazatok fejlesztése 2007-től: o Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) o Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
5. Mi az Agenda 2000? • 1999. március 24-25 – Agenda 2000 jóváhagyása, • legfőbb célkitűzése: a 2000-2006-os pénzügyi keret meghatározása • Unió bővítés finanszírozási keret? • strukturális politika reformja • előcsatlakozási eszközök fejlesztése: ISPA és SAPARD létrehozása 6. Melyek az előcsatlakozási eszközök? Ide tartozik a PHARE-program (1), és annak két, tíz évvel fiatalabb testvére, az ISPA-program (2), és a SAPARD-program (3). (1) A programot 2000-től „PHARE 2000” néven vitték tovább. Két fő prioritása van: 1. Intézményfejlesztés -
a közösségi vívmányok átvételében és alkalmazásában felhalmozódott tagállami ismeretek átadását valósítja meg, ezzel felkészíti az újonnan csatlakozókat az egyes kérdések kapcsán (pl. mezőgazdaság, bel- és igazságügy, pénzügyi rendszer; környezetvédelem, stb.)
-
pl. a magyar hatóságoknak ”kölcsönadtak” szakértőket a tagállamok
2. Beruházások -
közösségi szabályok átvételének közvetlenül elő kell segíteniük az adott ország felzárkózását; ezzel meghonosodik az elmaradott régiókban az EU regionális politikáinak célkitűzései
-
a PHARE mindenesetre nem integrált (mindenre kiterjedő) fejlesztési program
(2) Ezt a Kohéziós Alap mintájára hozták létre (projektalapú támogatás). E program keretei között jelenik meg az infrastruktúra fejlesztésének kérdése (plussz a környezetvédelem; és a közlekedés támogatása). Általános célja az említett területek kapcsán a közösségi szabályok átvételének megkönnyítése. Az Európai Bizottság az utóbbi két szektor (közl.+környezetv.) esetében elvárja, hogy a nemzetek ezzel kapcsolatos programjai beleilleszkedjenek az EU ISPA-stratégiájába. Intézmények pl. ISPA kordinátor; ISPA szektoriális engedélyező tisztviselők intézménye; ISPA monitoring bizottság, stb. (3) Ez a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének előmozdítását tűzte zászlajára. A program keretében mód volt támogatások igénybevételére, modern termelési formák meghonosítására, a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. A hét évre szóló magyar SAPARDprogram célkitűzései:
1. Mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése 2. Élelmiszer-higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírásoknak való megfelelés 3. A mezőgazdasági és élelmiszeripari munkahelyek megőrzése 4. Munkahelyteremtése a vidéki térségekben 7. Fejtse ki a regionális politika alapelveit! 1. Koncentráció -
pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell összpontosítani a rendelkezésre álló forrásokat (hogy a regionális politika megvalósuljon)
-
pl. a 2000-2006-os időszakra szóló Agenda 2000 három célkitűzést határozott meg
-
egyes országokat csak az 1. célkitűzés érinti (pl. Portugália, Görögország) 1. célkitűzés: Elmaradott régiók támogatása 2. célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása 3. célkitűzés: Emberi erőforrások fejlesztése
2. Partnerség -
ez az elv feltételezi az uniós regionális politikában résztvevők együttműködését
-
együttműködők pl. EU Bizottság; tagállami központi hatóságok; tagállami regionális intézmények, önkormányzatok és a köztestületek
-
a programok megvalósulásának ellenőrzésére „monitoring” testületeket alapítanak
3. Programozás -
az EU regionális politikáinak megtervezését, a prioritások meghatározását, a regionális politika forrásainak elosztását foglalja magában
-
ezek többéves, célkitűző dokumentumok, amik megvalósítása a tagállamok és a Bizottság együttműködésének keretei között történik meg
4. Addicionalitás -
ez az elv azt célozza, hogy a regionális politika forrásai ne helyettesíthessék az egyes tagállamok saját fejlesztési célú forrásait (más szóval nekik ki kell egészíteni azokat a forrásokat, amiket az EU-tól kapnak)
-
A strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait vagy az annak megfelelő strukturális kiadásokat, hogy ne költekezzenek felelőtlenül az államok
Regionális politika (bővebben) 1. Mutassa be a strukturális alapokat! A regionális politika pénzügyi forrásait a strukturális alapok biztosítják. 1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - 1972; ebből finanszírozzák a költségek túlnyomó többségét (összes 48%-át) 2. Európai Szociális Alap (ESZA) -
elsősorban azokra a foglalkoztatási célok elérésére koncentrál amik összefüggenek a regionális fejlesztésekkel (pl. hanyatló ipari régiók; vidéki munkahelyteremtés)
3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) -
1962; az elmaradott régiók agrárfejlesztési programjainak és a vidékfejlesztés pénzügyi hátterét képezi 2000-2006 között az 1. célkitűzésben vesz részt
4. Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz (HOFE) -
a halászati övezetek regionális természetű problémáit orvosló alap
5. Kohéziós Alap 6. Egyéb pénzügyi eszközök és intézmények (pl. Európai Beruházási Bank; Európai Beruházási Alap) 2. Mutassa be az un. közösségi támogatási kereten (1) és az ún. egységes programozási dokumentumon (2) alapuló eljárásokat! (1) Ez a támogatások odaítélésének legáltalánosabb formája. Az első szakaszban: Elkészítik a „nemzeti fejlesztési terv”-et. A tagállam ezt benyújtja a Bizottságnak. A dokumentum tartalmazza a tagállam társadalmi-gazdasági leírását, a regionális politika stratégiáját, és a megvalósításához szükséges finanszírozási igényeket. A másodikban: Jóváhagyják a „közösségi támogatási keret”-et. A Bizottság elbírálja a dokumentumot és a nemzeti fejlesztési terven alapuló közösségi támogatási keretet hagy jóvá a tagállamnak. Tartalma: a fejlesztési stratégiát; a finanszírozási tervet éves, strukturális és prioritások szerinti bontásban; az irányító hatóságok nevét, és a partnerség elveit. A harmadikban: Az „operatív programok” konkretizálják a közösségi támogatások felhasználásának módját. Ezek integrált operatív programok, ami annyit tesz, hogy egynél több strukturális alapból támogatott fejlesztési feladatok végrehajtását rögzítik (pl. ez tartalmazza a támogatásokhoz kapcsolódó monitoring rendszerhez, és az ellenőrzéshez kapcsolódó szabályokat).
(2) Fontos, hogy az egymilliárd Eurónál kisebb programok esetében egyszerűsített eljárás is alkalmazható (nem kell 3 lépcső). Ez tulajdonképpen a 3 szakasz összevonásával működő eljárás, mivel a tagállamok fejlesztési tervek helyett az „operatív programok” (lásd fentebb) szerkezetéhez és tartalmához hasonló „egységes programozási dokumentum” tervezetét nyújtják be a Bizottságnak. A döntés után egyből megindul a fejlesztési programok végrehajtása. 3. Mutassa be a Kohéziós Alapot! Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az elnevezése megtévesztő, mert csak két fő szektor fejlesztését célozza ez az alap tagállami szinten (lásd 1. pont). Kohéziós eszköz, és mégis tagállami célokat szolgál. A regionális politika része, mégis a tagállamok a kedvezményezettek. Jellemzői: • • • • • •
A támogatás csak a környezetvédelem és a közlekedési szektorban használható fel A támogatások kizárólagos címzettjei a tagállamok A tagállam csak akkor kap, ha GNP-je nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át A kedvezményezett tagállam teljesítse a „stabilitási és növekedési egyezmény” elvárásait (pl. költségvetési hiány 3% alatt, államadósság 60% alatt legyen) Csak az egyedi projektek kerülhetnek támogatásra („projektumfinanszírozás”) Az adott projektum költségeinek max. 80-85%-a finanszírozható az alapból
Szociális politika 8. Mi az a „mainstreaming”? Esélyegyenlőség általános elvének érvényesítése (főleg férfi-nő diszkrimináció tilalma!). 9. Határozza meg a „pozitív diszkrimináció” fogalmát! A szociológiában a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra, személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos helyzete ad okot. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértés illetve a másik fél követelése vagy tiltakozása a gazdasági és társadalmi igazságtalanság ellen. Szándéka a szolidaritás, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése, vagyis az esélyegyenlőség megteremtésre. 10. Melyek a közösségi szociálpolitika területei?
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Személyek szabad mozgása Szociális biztonsági rendszerek koordinációja Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása Munkavállalói jogok védelme Munkavédelem (egészség- és biztonság védelme a mukahelyen) Európai szociális párbeszéd Európai Szociális Alap (a politika pénzügyi hátterét adja) Foglalkoztatáspolitika (és szociális védelem) nyitott koordinációja Nyitott koordináció a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem; a nyugdíjrendszerek; és az egészségügy területén.
11. Mi a jelentősége a Defrenne II. és a Kalanke-esetben hozott döntésnek?
(1) Stewardess, aki elérte a 40 éves kort, el kellett hagynia a légitársaságot. Ez az ítélet indította el a nemek közötti jogegyenlőség megteremtését célzó irányelvek megszületését. Ilyenek voltak a nemek közötti, egyenlő bérrel kapcsolatos 75/117/EGK irányelv; a munkakörülmények, a szakképzés, az előmenetel terén való egyenlő bánásmódról szóló 76/207/EGK irányelv; 79/7/EGK irányelv a szociális rendszerben való egyenlő bánásmódról; a 92/85/EGK irányelv a terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javításáról szól. (2) Ez az ítélet a pozitív diszkriminációval hozható összefüggésbe, vagyis: a társadalmi életben lévő esélyegyenlőtlenségeket lehet kompenzálni pozitív diszkriminációt tartalmazó irányelvekkel, de tilos az „abszolút és feltétlen” előnyben részesítés az egyik nem javára a másikkal szemben (a konkrét esetben: az azonos szakmai felkészültséggel rendelkező férfiak és nők közül csak nőket vették fel egy adott állásra, arra hivatkozva, hogy a munkahelyek többségét ezidáig férfiak töltötték be)
Szociális politika (bővebben) 5. Mit foglal magába a szabad mozgáshoz való jog és melyek a szabad mozgás jogának korlátjai?
(1) Ez az EU „négy alapszabadságának” egyike. Tartalma: a közösség polgárai nemzeti hovatartozásuktól függetlenül eljuthassanak oda, ahol munkájuk iránt kereslet van, és minden uniós polgár azonos feltételekkel vállalhat munkát az EU bármely tagállamában. 4 fontos tartalmi eleme: A munkavállalók jelentkezhetnek állásajánlatokra, ehhez az ország területére szabadon beléphetnek, az országban tartózkodhatnak munkavégzés céljából, és a foglalkoztatás megszűnése után az ország területén maradhatnak. (2) A korlátok közül három fontos van: 1. A szabad mozgás joga csak a tagállamok polgárait illeti meg (munkavállalók, nyugdíjasok, diákok, magukat önerőből eltartók is jogosultak) 2. A szabad mozgás joga nem érvényesül a közszolgáltatásoknál (pl. pedagógusok, tengerészek, kutatók) 3. A szabad mozgás joga nem érvényesül – a tagállamoknak megengedett, korlátozó szabályok meghozatala esetén – a közrend, a közbiztonság, a közegészség területén (de a munkavállalást egyedi esetekben való elutasító döntést nem lehet gazdasági okokkal megindokolni!). 6. Mely alapelvekre épül a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának „csúcsjogszabálya”, a 1408/71 EGK rendelet?
1. Az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma 2. Összesítés elve - a szociális jogosultság mértékének meghatározásához össze kell adni a különböző tagállamokban, munkavégzéssel töltött időtartamokat (pl. 2 év munka Németországban is beszámít a hazai nyugdíj megállapításánál)
3. A juttatások exportálhatósága - a szociális juttatások személyhez kötöttek, vagyis nem függenek attól, hogy a munkavállaló hol lakik, vagy hol dolgozik (az összeg ugyanannyi marad) 4. Egyetlen tagállam jogának alkalmazása - a munkavállalóra csak egyetlen tagállam jogát kell alkalmazni, általános szabályként azon tagállamnak a joga irányadó,amelyben dolgozik (lex laboris elve) 5. A juttatások átfedésének tilalma - a külföldi munkavállalók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a másik tagállamban való munkavállalás miatt; ez az elv megakadályozza a juttatások esetleges megkettőződését (valaki egyszer fizet és kétszer kap ellátást) De fordítva működik: Aki több tagállamban fizet TB-t, az több állam szolgáltatására is jogosult 7.
Ismertesse a közösségi munkajog két fő részét!
I. Közösségi munkajog Az EU szabályainak két véglet között kell egyensúlyt találniuk, hogy kialakíthassák az ideális munkaerő-politikát. A közösségi szociális jogalkotás két deklarált szociális célja: 1. A munkavállalók munkakörülményeinek javítása a munkav.-i jogok szabályozásával 2. A versenysemlegesség biztosítása (ne menjen ennek rovására az 1. túlszabályozása) Ez a kettősség jól látható aa 75/129/EGK irányelven, ami a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban tartalmaz szabályokat. Ez egyszerre biztosítja a munkavállalók egzisztenciális védelmét, és megakadályozza a tagállamok szabályainak jelentős egymástól való eltérését, mert különben az a közös piac működését hátráltatná. (pl. az egyik tagállamban szinte nem is védik a munkavállalót, ezért a cégek oda akarnak menni telephelyet létrehozni, mert akkor könnyebb kirúgni az alkalmazottakat) II. A munkahelyi egészség- és biztonságvédelem A 89/391/EGK irányelv szabályozza, aminek általános célja a megelőzés. A fenti kettőség itt is érvényesül. 8.
Ismertesse a közös foglalkoztatási stratégiát!
A nyitott koordináció foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos rendelkezései a „luxemburgi folyamat”-ban testesültek meg (luxemburgi foglalkoztatási csúcstalálkozó 1997-ben). Az EU számára a fokozatosan emelkedő munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb szociális kihívást. A nyitott koordinációs folyamat lényege, hogy a szakmai célokat a Tanács fogadja el egy „integrált irányvonalak” elnevezésű politikai dokumentum kibocsátása útján, aminek a végrehajtásáról a tagállamoknak kell gondoskodniuk, egy „Nemzeti Akcióterv” segítségével. A nyitott koordináció – éves ciklusról – hároméves ciklusra állt át, amely 2005-2008-ig tart. 2003 óta három általános és 10 specifikus célkitűzés határozza meg a foglalkoztatási stratégiát. 2003 óta a foglalkoztatási stratégiát beintegrálták a „növekedés és munkahelyek” címbe, ezzel elvesztette eddig önálló mivoltát. A közösségi foglalkoztatáspolitika nem érinti közvetlenül a munkaerőpiac szereplőit, hanem a nemzeti foglalkoztatáspolitikát próbálja befolyásolni a fentebb leírt „koordináció”-val.
9. Melyek az Európai Tanács által elfogadott 1998. évi foglalkoztatási irányvonalak pillérei?
1. Az Európai Tanács és a Bizottság évente „jelentés”-ben elemzi a Közösség foglalkoztatáspolitikai helyzetét. A jelentés alapján az Európai Tanács minden évben minősített többséggel „irányvonalakat” (ma már integrált irányvonalakat) fogad el. 2. A tagállamok „Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek”-et dolgoznak ki az irányvonalak alapján, amikben a tagállamok leírják az előzőévi megtett intézkedéseket és a jövő év feladatait is. 3. Az akcióterv alapján a Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikáját. (A Tanács minősített többséggel ajánlásokat tehet az egyes tagállamoknak) 4. Ez az új ciklus 1. Lépése: Az Európai Tanács jelentésben elemzi a foglalkoztatáspolitika helyzetét és elfogadja a következő évre szóló „foglalkoztatási irányvonalakat”, és így tovább… (FONTOS! NÉZD MEG AZ ELŐZŐ TÉTELT IS!)
Fogyasztóvédelem 12. Határozza meg a fogyasztó fogalmát! Fogyasztó: az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. 13. Mi a fogyasztói szerződés? Fogyasztói szerződés az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; (a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog.) 14. Mi az a „cooling off időszak”? Időszak, amely alatt a fogyasztó büntetésmentesen és indoklás nélkül elállhat a már megkötött fogyasztói szerződéstől. Távollévők közötti szerződés esetén ez legalább 7 munkanap. 15. Mit jelent a minimum harmonizáció? A gyakorlatban az EU ún. minimum harmonizációt alkalmazza, amely az egyes kérdések rendezését a tagállamoknak hagyja meg, és az általános szabályozási elvek lefektetése mellett csak addig a mértékig szabályoz, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállami szabályok egymással ténylegesen harmonizáltak legyenek. A közösségi irányelv, mint jogszabálytípus különösen alkalmas e szabályozási mód alkalmazására, mert az irányelvek tagállami átültetés révén válnak a nemzeti jog részévé, így maga az irányelvet végrehajtó tagállami jogszabály rendezi azokat a kérdéseket, amelyeket a minimum harmonizáció meghagy. 16. Határozza meg a termékfelelősség fogalmát! A termékfelelősség alapján elsődlegesen a gyártó (= a terméke előállítója vagy képviselője az Unión belül; minden olyan személy, aki a termék előállítójaként nevezi meg magát (védjegy); importáló; az értékesítési láncban résztvevő, akinek a tevékenysége a termék biztonsági jellemzőit befolyásolhatja) felel a termék hibája által okozott károkért. A gyártó felelőssége fokozott:
-
taxatíve kimentési okok objektív jellegű a károsulttal szemben semmis a korlátozása/kizárása
17. Mi a „termékhiba”? A termék hibás ha nem nyújtja azt a biztonságot ami általában elvárható, figyelemmel különösen a termék: -
rendeltetésére ésszerűen várható használatára a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra a termék forgalomba hozatalának időpontjára a tudomány és a technika állására
18. Ki minősül „gyártónak”? gyártó az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá, akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja, illetve a terméket előállító képviselője az Unión belül, ennek hiányában a termék importőre
19. Ismertesse a „házaló kereskedelemről” szóló irányelvet! Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések külön jellegzetessége, hogy a szerződéskötést mindig a kereskedő kezdeményezi, ami a fogyasztót felkészületlenül éri és így igen gyakran képtelen a kínált áru minőségét és árát más árukkal összehasonlítani. Az irányelv meghatározza a tárgyi hatálya alá tartozó szerződések körét, valamint a fogyasztó és a kereskedő fogalmát. A kereskedő köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról és megjelölni annak a személynek a nevét és címét, akivel szemben ezt a jogot érvényesíteni lehet. A fogyasztó ennek kézhezvételétől számított hét napnál nem rövidebb időszakban gyakorolhatja az elállás jogát. Az irányelv minimum harmonizációt kíván megvalósítani, a tagállamok számára nyitott a szigorúbb szabályozás fenntartása. Szabályozási technika: nem tiltja a házaló kereskedést, mindössze a szerződéskötés körülményeit határozza meg; 20. Ismertesse a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvet! A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv a felek által kötött szerződés tartalmát szabályozza a fogyasztók védelme céljából. Erőteljesen beavatkozik a nemzeti magánjogi szabályrendszerekbe is. Tisztességtelennek minősül az a szerződéses feltétel, amely a jóhiszeműség kötelezettségével ellentétes, a felek jogai és kötelezettségei tekintetében jelentős egyensúly-eltolódást eredményez a fogyasztó hátrányára. Ilyenek:
-
aránytalanul magas összegű kártérítés; visszafordíthatatlanul kötelező szerződéses feltétel; indok nélküli módosítás.
Tárgyi hatály: nem egyedileg elfogadott fogyasztói szerződések (ha az alkufolyamat egyszerűen hiányzik). Követelmény az egyszerű és érthető nyelv használata. Az irányelv minimumharmonizációt kíván megvalósítani, a tagállamok számára nyitott a szigorúbb szabályozás fenntartása. Az irányelv a tisztességtelennek ítélt szerződési feltételekről kimondja, hogy azok a fogyasztót nem kötelezik. Nincs fekete lista, csak szürke lista, a tagállamok bíróságai dönthetnek arról, hogy egy szerződési feltétel valóban tisztességtelen-e. 21. Ismertesse a termékfelelősségről szóló irányelvet! A szabályozás oka az eltérő szabályozás a tagállamok között: vétkességi/ objektív felelősség. Az irányelv tartalma: A gyártó objektív felelősségét vezeti be. Tárgyi hatály: -
ingók; villamos energia is; az agrártermékek nem!
Személyi hatály: -
a gyártó (aki a terméket, vagy egy részét előállítja); aki nevével, vagy védjegyével ellátta a terméket; az importőr; a szállító (csak ha nem tudja megnevezni a saját szállítóját/ a gyártót).
Az irányelv kulcsfogalma a termékhiba: hibás az a termék, amely nem biztosítja azt a biztonságot, amelyet egy személy jogosult elvárni. A relatív biztonság a követelmény. Mentesülés a felelősség alól: -
ha a termék piacra dobásakor a hiba nem létezett; ha a termék a közhatóság előírta kötelező szabályoknak megfelelt; ha a hibát a termék piacra dobása idején meglevő tudományos és technikai ismeretek alapján nem lehetett valószínűsíteni.
Fogyasztóvédelem (bővebben) 10. Ismertesse a Cassis de Dijon,a Drei Glocken és a Clinique ügyet! Cassis de Dijon-ügy:
A jogvita kiindulópontja a kis alkoholtartalmú Cassis de Dijon likőr németországi behozatalának tilalma volt, lévén, hogy az ital alkoholtartalma nem érte el a német törvények által megkövetelt minimumot. A Cassis de Dijon-formula: „a nemzeti jogrendszerek különbségeiből adódó kereskedelmi korlátok mindaddig elfogadhatók, amíg a kötelező követelmények érvényesítése céljából szükségesek, különösen a pénzügyi ellenőrzés hatékonysága, a közegészség, a kereskedelmi ügyletek tisztasága és a fogyasztóvédelem szempontjából”. Ezek alapján a Bíróság visszautasította a német szabályt. Drei Glocken-ügy: A Bíróság az olasz tésztakészítésnek azt a hagyományát, amely csak durumbúzát használ, nem tartotta elegendő indoknak ahhoz, hogy az olasz hatóságok korlátozzák a fogyasztói választékot. Clinique-ügy: A német jog megtiltotta a Clinique szó használatát a kozmetikumokra nézve, mondván, hogy az megtévesztő lehet a fogyasztókra (gyógyhatásúnak gondolhatják). A Bíróság elutasította ezt az érvelést is. 11. Melyek a Bizottság 2002-2006-os fogyasztói stratégiájának fő célkitűzései? A fogyasztóvédelem közös magas szintje (harmonizáció): -
a fogyasztói javak és szolgáltatások biztonsága; a fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos szabályok.
A fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása -
a Bizottság a tagállami együttműködést kívánja javítani; információs adatbázisok fejlesztése; jogorvoslatok fejlesztése.
A fogyasztói szervek részvétele az EU politikáiban: 12.
a fogyasztói érdekképviseletek az EU politikájába történő bevonásának felülvizsgálata; a fogyasztói érdekképviseletek támogatása.
Melyek az EU fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei és mik a feladataik? 1. Fogyasztói Politikai Szolgálat: - általános ügyek, kapcsolattartás az Európai Közösség intézményeivel és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel; - jogszabály-előkészítés és -alkalmazás; - általános termék- és szolgáltatásfelelősség; - fogyasztói tájékoztatás és oktatás; - fogyasztói ügyletek. 2. Operatív Tudományos Bizottság: - a Bizottság tudományos albizottságainak munkáját fogja össze. 3. Fogyasztói Kérdések Bizottsága:
- Fogyasztói Szervezetek Európai Irodája; - Európai Közösségek Családi Szervezetei; - Fogyasztói Szövetkezetek Európai Közössége; - Európai Szakszervezetek Konföderációja. 4. Fogyasztók Konzultatív Bizottsága: - a Fogyasztói Kérdések Bizottságát váltotta fel; - független szakértőkkel. 5. Fogyasztók Konzultatív Testülete: - az FKB-t váltotta fel. 13. Ismertesse az EU termékbiztonsági szabályait! A fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében technikai harmonizáció szükséges. Az irányelv meghatározza a termék, a biztonságos termék, a gyártó és a forgalmazó fogalmát. Meghatározza az általános biztonsági követelményeket. Követelmény a fogyasztók megfelelő információval való ellátása. Hiba észlelése esetén az illetékes hatóságokat haladéktalanul tájékoztatni kell. A tagállamok kötelessége ennek biztosítása. RAPEX-rendszer: a gyorsabb információáramlás érdekében. A tagállamok védintézkedéseket is alkalmazhatnak egyes fogyasztói termékek a közös piacon történő forgalmazásával szemben. A szabályozás célja: biztonságos termékek. Az Európai Szabványügyi Bizottság megfelelőségi jelölésével ellátott termékek a nemzeti követelményeknek is megfelelnek. Emellett a már meglévő szabványokat is felsorolja az irányelv. További szabályok egy-egy szektorra: -
elektromágnesekre; játékokra; egyéni védőeszközökre; a nem automatikus működésű mérlegekre.
14. Ismertesse az EU reklámszabályait! A Közösség célja: átfogó jogalkotás a megtévesztő, a tisztességtelen, valamint az összehasonlító reklámok szabályainak egybefoglalásával. A Bizottság az előbbi kettő ellenőrzését és az utóbbi megengedését indítványozta. A tagállami szabályok különbözősége negatív hatást gyakorolt az integrációra. Fontos cél továbbá a fogyasztók védelme. Az irányelv tartalma: Az irányelv középpontjában a megtévesztő reklám (becsap/ becsaphat/ félrevezet/ a versenytársakra káros) áll. Megítélésénél tekintetbe kell venni a reklám összes jellegzetességét.
A reklám megtévesztő voltának megállapítása a tagállami bíróságok feladata. Értelmezési nehézségek adódhatnak, mivel az irányelv nem kimerítő jelleggel sorolja fel a figyelembe vehető szempontokat. A Bíróság nem támogatta a „félrevezető” kifejezés tág értelmezését. Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely kifejezetten, vagy hallgatólagosan egy versenytársat vagy annak áruját vagy szolgáltatását jelöli meg. Az összehasonlító reklám csak nyolc konjunktív feltétel megléte esetén megengedett. Az irányelv megköveteli a tagállamoktól a megtévesztő reklámok ellenőrzésére szolgáló megfelelő és hatékony eszközöket. Az eljáró hatóságoknak rendelkezniük kell a szankció lehetőségével. Az irányelv nem zárja ki az önszabályozó testületek önkéntes tevékenységét 15. Mikor megengedett az összehasonlító reklám? Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely kifejezetten, vagy hallgatólagosan egy versenytársat vagy annak áruját vagy szolgáltatását jelöli meg. Akkor és csak akkor megengedett, ha: 1. nem megtévesztő; 2. azonos igényeket és azonos célt szolgáló árukat és szolgáltatásokat hasonlít össze; 3. az árukat és szolgáltatásokat reprezentatív módon, hitelt érdemlően és objektív módon hasonlítja össze; 4. nem zavarja össze a fogyasztókat; 5. nem rontja más védjegyek, kereskedelmi megnevezések és egyéb megkülönböztető jelölés hitelét, azokat nem sérti; 6. azonos eredetű vagy azonos területről származó termékeket hasonlít össze; 7. a versenytárs védjegyének, kereskedelmi megnevezésének és más megkülönböztető jegyének jó hírnevéből tisztességtelen előnyre nem tesz szert; 8. más védjeggyel, vagy kereskedelmi megnevezéssel rendelkező árunak, vagy szolgáltatásnak nem másolatát, vagy imitációját mutatja be.
Környezetvédelemi politika 22. Mi a környezeti hatásvizsgálat? Sajátos eljárás, kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy a vizsgálat átfogja a környezeti elemek elvileg teljes körét, sőt még a környezetvédelmen kívüli, de ahhoz kapcsolódó kérdésekre is kitér. Tárgyi hatály: (Három melléklet határozza meg.) -
melléklet: azon projekteket tartalmazza, amelyek esetében a hatásvizsgálat kötelező; melléklet: szintén kötelező a hatásvizsgálat, de a tagországok döntik el, hogy az egyes projektekre milyen feltételekkel lesz kötelezően alkalmazható a hatásvizsgálati eljárás; melléklet: a II. melléklet kiegészítése, a kiválasztási, határozathozatali szempontok megjelölése.
A hatásvizsgálat következménye a „fejlesztési hozzájárulás”. A hatásvizsgálatnak az országhatárokon átterjedő hatásokra is ki kell terjednie. A nyilvánosság bevonása meghatározó követelmény. 23. Mi az integrált szennyezésmegelőzés? Az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC - Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK Irányelve az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. 24. Mi a „legjobb elérhető technika” (BAT)? Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. 25. Mi a GMM? A genetikailag módosított organizmusok (GMO), illetve mikroorganizmusok (GMM) környezetbe jutását a 90/220/EGK irányelv szabályozza, amely a biotechnológia alapvető szabálya. 26. Mi minősül „hulladéknak”? Irányelvek értelmében minden hulladéknak tekinthető, amitől annak birtokosa megszabadul, kíván vagy köteles megszabadulni. Birtokost érintő jogi kötelezettségek: -
környezeti szempontból leghatékonyabb megoldásokat alkalmazni, indokolatlanul nagy költségvállalás nélkül olyan termékek kialakítására kell törekedni, amelyek a lehető legkisebb mértékben járulnak hozzá a hulladék növekedéséhez hulladékokat a lehető legközelebb eső létesítményben kell ártalmatlanítani
27. Mi az „információhoz való hozzájutás szabadsága”? Bármely személynek, aki kéri ki kell adni a kért környezetre vonatkozó információt. 28. Ismertesse a „környezetbarát” termékjelzés odaítélési rendszerét! - ökocímke – azon termékeknek és szolgáltatásoknak, melyek összhangban vannak a Közösség egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeinek - Szabályozás célja: fogyasztók tájékoztatása, és ilyen termékekre kedvezmények vezethetők be (Európai Virág jelzés) - az ökológiai kritériumok legyenek pontosak, egyértelműek, objektívek - pályázat, szakértő testület dönt
Környezetvédelmi politika (bővebben) 16. Melyek a környezeti politika céljai és elvei? A környezeti politika céljai: 1. 2. 3. 4. 5.
A környezet minőségének megóvása, védelme és javítása. Az emberi egészség védelme. A természeti erőforrások megfontolt és racionális hasznosításának biztosítása. A fenntartható fejlődés. A nemzetközi szintű intézkedések elősegítése.
A környezetvédelem elvei: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
megelőzés; elővigyázatosság; a forrásnál való fellépés; az integráció elve; a szennyező fizet elve; a védelem magas szintje.
17. Ismertesse a hatodik Környezeti Akcióprogramot (2001-2010)! 10 évre határozta meg a környezetvédelmi politika céljait és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket. Négy prioritást határozott meg: 1. Az éghajlatváltozás kezelése körében az EU célja az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szintre hozása, hogy az ne okozzon hátrányos változásokat a Föld légkörében. 2. A természetvédelem és biodiverzitás terén az EU célja a természeti rendszerek helyreállítása és a biodiverzitás csökkenésének megállítása. 3. A környezet-egészségügy terén az EU célja, hogy olyan környezetminőségi állapotot teremtsen, amelyben az ember által okozott terhelés nem befolyásolja károsan, vagy nem kockáztatja az emberi egészséget. 4. A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékkal való gazdálkodás terén az a cél, hogy a megújuló és nem megújuló erőforrások használata ne lépje túl a környezet eltartó képességét. Emellett az ezek megvalósításához szükséges intézményfejlesztési prioritásokat is meghatározta. 18. Ismertesse a CITES és a Dusseldorp ügyeket! CITES-ügy: A Bizottság Fro. Ellen indított eljárást a veszélyeztetett fajok védelme, vagyis a CITES egyezmény végrehajtása tárgyában. A francia hatóságok ugyanis importengedélyt adtak ki 6000 bolíviai vadmacskabőrre, amelyeknek a bolíviai exportengedélye egy, a CITES testülete által javasolt szállítási moratórium alatt készült. A Bíróság a rendelet azon szabályából indult ki, amely szerint az importengedély akkor adható ki, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a példány vadon befogása nem lesz káros hatással a faj megőrzésére.
A Bíróság kijelentette, hogy a francia hatóságok nem juthattak arra a következtetésre, hogy az állatok elejtése nem veszélyezteti a fajt. A francia kormány az egyezmény szövegére hivatkozott, amely szerint az engedély kiadásának feltétele csupán a CITES tudományos tanácsadó testület állásfoglalása, az engedélyt pedig a testület megadta. A Bíróság az érvelést elutasította.
Dusseldorp-ügy: A Dusseldorp nevű holland cég hulladékot kívánt feldolgozásra kivinni Németországba. A kiviteli engedélyt nem kapta meg, mert a holland szabályok csak akkor engedik meg a kivitelt, ha a feldolgozás módja magasabb szintű, mint a hollandiai. Egyebekben Hollandiában kell feldolgozni, egy állami monopóliumot élvező cégnél. A Bíróság szerint a hivatkozott környezeti érdekek és hulladékgazdálkodási érvek nem igazolhatók megfelelően. Inkább gazdasági érvek vezették a holland kormányt. 19. Ismertesse a „dán-palack” és a Cinesello Balsamo ügyeket! „Dán palack” ügy: A Bizottság és az Egyesült Királyság állt perben Dániával a visszaváltható üvegek ügyében. Dánia olyan kötelezettséget vezetett be, hogy sört és üdítőitalt csak visszaváltható betétekben lehet forgalmazni, mégpedig olyanokban, amelyeket a dán hatóságok előzetesen megengedtek, egyúttal megtiltották a fém dobozok használatát. Nem szabványos palackok esetében mennyiségi korlátozást alkalmaztak és megkövetelték a betétivisszatérítési rendszer kiépítését. A Bíróság megállapította, hogy a környezet védelme indokolhatja az áruk szabad mozgásának lehetőségét, amennyiben ez arányos a kívánt céllal. A Bíróság pedig éppen az arányosságot nem látta bizonyítottnak. Cinesello Balsamo ügy: A polgármester megtiltotta a le nem bomló táskák és csomagolások alkalmazását, arra a célra, hogy a fogyasztók abban vigyék haza az árut. Egyedül a hulladékgyűjtésre használt zacskókat engedélyezte. A probléma lényege, hogy mennyire lehet piackorlátozó intézkedéseket tenni környezetvédelmi szempontból és arra az önkormányzatoknak mennyiben van joguk. A hulladék keretirányelv a Bíróság értelmezése szerint a hulladék keletkezésének megelőzését is célul tűzi ki, tehát egyes termékek forgalmának korlátozása, vagy betiltása megfelelhet az irányelv céljainak. Az önkormányzati szintű szabály is megfelel az EU követelményrendszerének.
20. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Sorolja fel a közösségi környezetvédelmi szabályozás főbb területeit! általános rendelkezések (környezeti és stratégiai hatásvizsgálat, integrált szennyezésmegelőzés és –ellenőrzés); természetvédelem; víz-; levegő-; zajszennyezés; vegyi anyagok, ipari balesetek, biotechnológia; hulladékkezelés.
21. Ismertesse a stratégiai hatásvizsgálatot! Mindazok a tervek és programok beletartoznak, amelyeket a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat, ipar, energia, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, telekommunikáció, turizmus, településrendezés, vagy területrendezés céljára készítettek, és jelentős környezeti hatásuk van. A tárgyi hatály megállapításához mindig eseti vizsgálatra van szükség. A II. mellékletben kritériumokat sorol fel a hatás jelentőségének megítéléséhez: -
a kérdéses terv/ program milyen hatással van más tervekre/ programokra; mennyire van lehetősége a fenntartható fejlődés befolyásolására; számos, tipikusan környezeti hatásvizsgálatokban alkalmazott tulajdonság is megjelenike.
Környezetvédelmi jelentést kell készíteni a meghatározott konzultációs mechanizmus segítségével. Az érintett hatóságokkal és társadalommal konzultációt kell folytatni, a döntés előtt. 22.
Melyek az integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés legfontosabb elvei? 1. megelőzés (szennyező technikák alkalmazásától való tartózkodás, a hulladékkeletkezés megelőzése); 2. a károk csökkentése (a Legjobb Elérhető Technika alkalmazásának előmozdításával); 3. a helyreállítás elve
23. Mit jelent a környezetre vonatkozó információ, ismertesse a jogosulti körét és garanciális szempontjait! Környezeti információ: - bármely írásbeli, képi, szóbeli, vagy más adathordozó formában megjelenő olyan adat, tény amely a környezeti elemek állapotára vonatkozik vagy olyan tevékenységre, intézkedésre, amelyek ezek védelmére hivatottak. A jogosulti kör: Bármely személy jogosult a környezeti információhoz kérelemre hozzájutni, érdekeltség bizonyítása nélkül. Garanciális szempontok:
A kérelem visszautasításának indokai taxatíve fel vannak sorolva (pl. titok, az eljárás bizalmassága). Amennyiben a visszautasítási okkal érintett adat elkülöníthető, akkor a nem érintett részinformációt ki kell adni. Az eljárási költségek nem haladhatják meg az indokolt mértéket. 24. Ismertesse az EU főbb természetvédelmi szabályait! A vadon élő madarak védelme: A védelem kiterjed az „európai” madarakra, tojásaikra, fészkeikre, élőhelyeikre, különös tekintettel azokra a mellékletben felsorolt madarakra, amelyek kiemelt intézkedést igényelnek. A tagállamoknak meg kell őrizniük, fenn kell tartaniuk vagy újra meg kell teremteniük a vadon élő madarak által igényelt diverzitást és élőhelyet. Az irányelv mellékletrendszere a különféle fajok védelmére különböző szinteket állapít meg. A védett területek kijelölésének joga a tagállamokat illeti meg. A védelem csökkentésére a tagállamok az ökológiai érdekeket meghaladó közérdek alapján jogosultak. A vadon élő állat- és növényfajok védelme: A Habitat irányelv célja a biológiai sokféleség fenntartása a tagállamok európai területén, a természetes élőhelyek, ill. a vadon élő állatok és növények megőrzésén keresztül. Átfogó szemlélet. Natura 2000: a speciális természetvédelmi területek átfogó európai ökológiai hálózata. CITES: a vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni Egyezmény. 25. Ismertesse az EU hulladékokra vonatkozó főbb szabályait! A szabályozás területei: 1. 2. 3. 4.
a hulladék átfogó keretszabályozása; az egyes hulladékokra vonatkozó szabályozás; a hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek; a szennyvízkezelés.
A jogszabályok a Közös Hulladékgazdálkodási Stratégiára alapulnak. A hulladékirányelv: Előírja a tagállamoknak, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket: Mindezt
a hulladék keletkezésének megelőzésére, vagy csökkentésére; a hulladék visszanyerésére visszaforgatással, újrahasznosítással, helyreállítással, vagy bármely más eljárással; a hulladék energiaforrásként történő felhasználására.
-
a tiszta technológiák fejlesztésével; minimális hulladéktartalmú termékek fejlesztésével; a veszélyes anyagok végső elhelyezését megoldó technológiák kidolgozásával.
Hulladék: -
mindaz, amelytől birtokosa megszabadul, meg kíván, vagy köteles szabadulni. a nemzeti jogok pontosítják a fogalmat.
Általános kötelezettség a leghatékonyabb megoldások alkalmazása, indokolatlanul nagy költségvállalás nélkül (BATNEEC) A hulladékgazdálkodás alapja a folyamatok dokumentálása. A hulladék tipizálása: a közösségi jog kiemeli a veszélyes hulladék típusát és az inert (semleges) hulladék típusát. A veszélyes hulladék szabályozása egészen részletes. A hulladékok határon túli szállítása: különbséget kell tenni, aszerint, hogy a hulladék visszanyerése, avagy ártalmatlanítása a cél. Külön irányelvek vonatkoznak -
a hulladékolajokra; a csomagolási hulladékra; a hulladékégető művekre; a hulladék lerakására; a kiselejtezett gépjárművekre; az elektromos és elektronikai cikkekre, a települési szennyvízkezelésre.
