Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI
A téma vázlata • Régiók sikerességének tényezıi • A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói és alaptényezıi, • komplex versenyképességi mérések, • magyar kistérségek versenyképességének mérése,
2
1
Alapkategóriák és mutatók Piramis modell: • GDP/ lakos: PPS ( = vásárlóerı paritáson) • Foglalkoztatottság • Munkatermelékenység • (globális integráció, nyitott gazdaság) Mutatók típusa: • Statikus mutatók (elért értékek) • Dinamikus mutatók (érték idıbeli változása) Legkisebb területi egység: NUTS 2, NUTS 3 • Megyék • Nagyvárosi agglomerációk, kistérségek: becslésekkel Cél: • Versenyképesség mérése • Versenyképesség javítása
3
Forrásadatok • KSH, területi statisztikák • 1996, 2001 évekre • Aktualizálás:2001-2006 (2007?)
4
2
Az EU-15 és az új tagországok versenyképességi mutatói (2000,2001)
5
EU-15 NUTS 2 – régiók és Magyarország NUTS 2 régiói, 2000, 2001
6
3
Tudásalapú gazdaság, képzettségi szintek • A 25-59 évesek megoszlása iskolai végzettség szerint
7
Magyar régiók versenyképességének változása, 1996-2001
8
4
Megyék versenyképessége, 2001
9
Komplex versenyképességi értékelés • • • •
Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók (növekedési ütem) szerinti rangsor Együtt: komplex sorrend Módszere - 35 mutató: – Alapkategóriák: • • • •
Jövedelmek Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Globális integráltság, nyitottság
– Alaptényezık: • • • • •
•
K+F KKV-k Külföldi mőködı tıke beáramlás Infrastruktúra, humán tıke Intézmények, társadalmi tıke
Index számítás: – 0-10 skálára transzformálták az egyes mutatókat – Az egyes alapkategóriák (4 db) és alaptényezık ( 5 db) mutatóit átlagolták – Az alapkategóriák átlagértékeit 2-szeres, az alaptényezık átlagait 1-szeres súllyal számították - majd összeadták – A kapott értéket ismét 0-10 skálára transzformálták.
•
Statikus érdékekbıl statikus mutató, dinamikusakból dinamikus mutató
10
5
Mutatók I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (2000-ben) és változása 1996-2000 között (PPS). 2. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem (2000- ben) és változása 1996-2000 között (e.Ft). (b) Munkatermelékenység 3. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (2000-ben) és változása 1996-2000 között (PPS). 4. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték az iparban (2000-ben) és változása 1996-2000 között (eFt). 5. Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap (2000-ben) és változása 1996-2000 között (eFt). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (2000-ben) és változása 1996-2000 között. 7. A munkanélküliségi ráta (2000-ben) és változása 1996-2000 között. 8. A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma (2000-ben) és változása 1996-2000 között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 9. Az egy lakosra jutó export (2000-ben) és változása 1998-2000 között (USD). 10. Az exportból a XV-XVIII. árucsoport részesedése (2000-ben) és változása 1998-2000 között. 11. A kereskedelmi integráltság ((export+import)/2*GDP) 2000-ben és változása 1998-2000 között. 12. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-ben és változása 1996-2000 között. 11
Mutatók – folyt. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 13. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozók aránya (számított létszám) az alkalmazottakból (%‚ 2000). 14. Tudományos fokozattal rendelkezık ezer lakosra jutó száma (fı, 2000). 15. A kutató-fejlesztı helyek ráfordításai a GDP arányában (MFt, 2000). 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés ésjármő) beruházás (MFt, 2000). (f) Kis- és középvállalkozások 17. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 18. Mőködı kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma (db,2000). 19. Jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 20. Gazdasági társaságok aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl (%‚ 2000). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke 21. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tıke (MFt, 1999). 22. Külföldi érdekeltségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 1999) 23. A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 1999). 24. Egy lakosra jutó feldolgozóipari külföldi tıke (MFt, 1999).
12
6
Mutatók – folyt. 2 h) Infrastruktúra és humán tıke 25. Az öregedési index (%‚ 2000). 26. Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a 40-59 éves korosztályhoz viszonyítva (%‚ 2000). 27. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 28. Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m, 2000). 29. Szállodai szállásférıhelyek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 30. A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (db, 2000) 31. Hálózati telefonvonalak és mobiltelefonok ezer lakosra jutó száma (db, 2001). (i) Intézmények és társadalmi tıke 32. A nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 33. Az ipari parkokban dolgozók aránya az összes megyei aLkalmazottakhoz viszonyítva (%‚ 2000). 34. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 2000). 35. A domain szerverek ezer lakosra jutó száma (db, 2001). 13
Eredmények, rangsor
14
7
A statikus és dinamikus versenyképesség összehasonlítása
15
GDP/fı
16
8
Magyar régiók, NUTS2 szint
17
18
9
19
20
10
21
11
