Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003
1
Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest, 2003
Magyarország innovációs mutatói az EU-15 átlagához képest, 2003
2
A regionális innováció eredményei Európában, 2006
A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája Budapest, 2007. március A középtávú célok: - A vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bıvülése - Nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztı és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása - A régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése - Az új ismeret termelésének és a tudás-átörökítésnek a globalizálódása, iparosodása révén olyan tudáspiac kialakítása, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén mőködik, - A kijelölt prioritásoknak megfelelı tudományos nagyberuházások megvalósítása, elsısorban a régióközpontokban és a fejlesztési pólusokban, egyben a régiók közötti különbségek csökkentése (regionális kohézió). - Az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése, mindenekelıtt a vállalatok ráfordításai növelésének eredményeként Hogyan mérhetı a célkitőzések megvalósulása?
3
HELYZETELEMZÉS, Magyarország 2005
Sok ez vagy kevés?
K+F kormányzati kiadások, millió EUR, ill GDP % (PPS, 1995-ös árszint)
A magyar átlag ehhez képest?
4
K+F kormányzati kiadások, EU tagországok, millió EUR, ill GDP % (PPS, 1995-ös árszint)
K+F: vállalati szektor kiadásai, EU tagországok, millió EUR, ill GDP % (PPS, 1995-ös árszint)
5
HELYZETELEMZÉS, Magyarország 2005
Sok ez vagy kevés? Mitıl függ és hogy nıhet?
HELYZETELEMZÉS, Magyarország 2005
Sok ez vagy kevés?
6
Felsıfokú oktatásban résztvevık a 20-29 évesek arányában
TTI stratégia - I. Cél: erısödjön a vállalatok kutatásifejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. Számszerő célok 2025-re 1. Mőszaki és természettudományos szakemberek aránya a 20-29 éves korcsoportban 2005: 5,1%. Cél: 2010-re 5,5%, 2013-ra 6,0%. (a 2013-as cél kb. a 2005-ös EU átlag fele) 2. Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában: 2005: 0,37%. Cél: 2010-re 0,63%, 2013-ra 0,90% (a 2013-as cél a 2005ös EU átlag háromnegyede). 3. A piacon új termékek aránya a forgalomból: 2005: 4,2%. Cél: 2010-re 5%, 2013-ra 6,0%. (nem teljes kör adatok miatt nincs EU átlag) 4. EPO (European Patent Office) szabadalmak 1 millió fıre : 2005: 18,9. Cél: 2010-re 24, 2013-ra 28 (a 2013-as cél a 2005-ös EU átlag 20,5%-a). 5. Kockázati tıke a GDP százalékában: 2005: 0,004. Cél: 2010-re 0,005, 2013-ra 0,006 (nem teljes kör adatok miatt nincs EU átlag).
7
TTI stratégia: PRIORITÁSOK I. A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája. II. Minıség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer. III. Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelel kreatív, innovatív munkaerı. IV. A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönzı gazdasági és jogi környezet. V. A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások.
Kulcstechnológiai területek • infokommunikációs technológiák • élettudományok és biotechnológia • orvostechnikai ipar • anyagtudomány és nanotechnológia • környezeti technológiák • az energiatakarékosság és a megújuló, alternatív energiaforrások
Tudásalapú iparágak • IT és elektronikai ipar • gép- és jármőipar • gyógyszeripar • vegyipar • élelmiszeripar • innovatív szolgáltatóipar • környezetvédelmi ipar és technológiák
Üzleti innovációs index, 2005 SII számítása: a felsıfokú végzettek, K+f kiadások, vállalkozások innovatív befektetései, innovatív termékek piacra jutása, szabadalmak mutatóiból képzett mutató (0-1 közti skála)
8
Vállalkozások megoszlása, 2004
A mőködı mikro- és kisvállalkozások egyes kategóriáinak 1000 lakosra jutó száma régiónként, 2001
Hogyan jellemezhetı az egyes régiókon belüli megyék helyzete?
9
A mőködı mikro- és kisvállalkozások egyes kategóriáinak 1000 lakosra jutó száma megyénként, 2001
10
Vállalkozások, 2004
Regisztrált vállalkozás
Mőködı vállalEbbıl:
Ebbıl: Társas vállalkozás%
Egyéni , %
1000 lakosra jutó mőködı vállalko-zás
Külföldi érdekeltség ő vállalkozás
1000 lakosra jutó külföldi érdekeltségő vállalko-zás
Közép-Magyarország
484112
342511
61,8
38,2
120,6
16292
57,6
Közép-Dunántúl
121935
89124
39,8
60,2
80,2
1736
15,6
Nyugat-Dunántúl
116854
85149
38,4
61,6
85,1
2557
25,5
Dél-Dunántúl
111817
75764
39,6
60,4
77,5
1339
13,0
Észak-Magyarország
101248
77632
38,2
61,8
61,1
775
6,1
Észak-Alföld
130759
102199
39,2
60,8
66,3
2606
10,8
13098
99216
36,6
63,4
73,2
1488
10,9
1197723
871956
47,7
52,3
86,4
26793
26,5
Dél-Alföld Ország összesen Beruházások (a beruházó székhelye szerint), 2004 (mrd Ft)
Összesen
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl
Ebbıl: Mezıgazd.
Iparban
Építıipar
1373,8
9,1
337,7
21,7
1005,3
Szolgált.
331,6
12,5
230,5
8,7
9,9
Nyugat-Dunántúl
246,4
9,4
161,5
5,2
70,3
Dél-Dunántúl
164,5
14,5
77,3
7,8
64,9
Észak-Magyarország
254,2
7,1
169,1
7,3
70,7
Észak-Alföld
196,6
16,2
85,6
5,8
8,0
Dél-Alföld
192,5
19,0
73,3
5,3
94,9
2759,6
87,9
1135,0
61,9
1474,8
Ország összesen
11
Felsıoktatás, kutatás-fejlesztés, 2003
Kutató-fejlesztı helyek, db
Kutatófejlesztı helyek, %
Kutatásfejlesztés fogl. létszám, db
Kutatásfejlesztés fogl. létszám, %
Kutatásfejlesztési ráfordítások,mil lió Ft
Kutatásfejlesztési ráfordításo k, %
Közép-Magyarország
1232
49,88%
17866
58,98%
115116
69,09%
Közép-Dunántúl
174
7,04%
1753
5,79%
10363
6,22%
Nyugat-Dunántúl
153
6,19%
1466
4,84%
5754
3,45%
Dél-Dunántúl
190
7,69%
1859
6,14%
5157
3,09%
Észak-Magyarország
144
5,83%
1583
5,23%
4121
2,47%
Észak-Alföld
285
11,54%
2875
9,49%
12974
7,79%
Dél-Alföld
282
11,42%
2880
9,51%
13144
7,89%
Ország összesen
2470
100,00%
30292
100,00%
166629
100,00%
Készítsük el a régiók fejlıdésének diagramját a K+F helyek száma, foglalkoztatottak száma és K+F ráfordítások nagysága szerint!, a 2003 és a 2005 állapot szerint!
2005 évi érték, %
K+F helyek száma K+F foglalkoztatottak
K+F ráfordítások m ft
2003 évi érték, %
12
