rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
REFORMÁTUS HÍRADÓ A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gyülekezeti lapja
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
I. évfolyam 1. szám. Március 2004. Antal Zoltán, esperes
Ballai Zoltán
Küszöbön
Lelki mozgósítás
„Íme, adtam elõdbe egy nyitott ajtót...“ Jel 3, 8
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Felhívás olvasóinkhoz! Kérjük mindazokat, akik írni szeretnének lapunkba - beszámolót, verset, egyébb jellegû írásokat -, hogy azokat minden hónap 20. napjáig juttassák el szerkesztõségünkhöz.
Ha észrevételei, javaslatai, netán kritikái vannak lapunkkal kapcsolatba, azokat is küldjék el a lap hát-oldalán megadott címre. Bizalmukat elõre is köszönve, - a szerkesztõ -
Páll Attila Csaba
„De szabadok vagyunk!“ - márciusi gondolatok Akkor, amikor mindenki népünk 1100 éves államiságáról beszél, amikor minden elõadásban és ünnepi köszöntõben elhangzik, hogy 1000 éves a magyar keresztyenség, hiszem és vallom, hogy elérkezett a számadás ideje. Itt van az ideje annak, hogy számot vessünk történelemszemléletünkkel, megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben maradtunk hûek õseinktõl örökölt hagyományainkhoz. És amikor önvizsgálatot tartunk, akarva-akaratlanul erõt vesz rajtunk a pesszimizmus, a tunyaság, megjelenik a vélemény nélküli középszerûség. Szomorúan tapasztaljuk, hogy történelmünket egy szó uralja: balsors. Balsors jellegû történelem a miénk, nem látunk okot az örömre. Hiszem, hogy másként alakult volna Európa politikai, történelmi színtere, ha a magyar - folytatás a 2. oldalon -
rrrrrrrrrrrr
Rebbenõ remények és szorító fájdalmak vajúdásából küszöbre született a LAP. Fölötte bábáskodó vállalások és akarások gyûjtik csokorba a suhanó híreket, s havonta leteszik ajtód elé, a küszöbre, hogy mint hajnali fénysugár felköltse neked az új napot és betöltse a házadat. Hegyek közé ékelt református székely közösségeinkbõl havonta ajtód elé indulnak gyülekezés és számbavétel végett egyaránt a virágzó mezõként illatozó gyülekezetek örömhírei a meg nem született, kitántorgott vagy elfogyó életeket elnyelõ szakadékok jajdulásaival együtt. És jönnek, és jönnek katonás betûrendben, megállíthatatlanul, onnan, ahol álomtalan erdélyi éjszakáinkon még hallani véljük Lehel kürtjének haza- és egybehívó hangját, ahol Csaba királyfi hazatérõ léptei még felverik a neszezõ reményt. Kedves református és nem református hittestvéreim, akik itt vagytok Erdélyünk tündérkertjének hegytetõin, ahol mindig közel az ég és „zeng a magosság“, szelíd dombhajlatokban, ahol kövekben csorbul az ekevas s torokra szorul a válasz nélküli kérdés, mint barázdabillegetõ madár tétovázása a friss szántáson: menjek vagy maradjak? És ahol mégis a Megtartóba kapaszkodik fészek-alja székely népünk, a völgyekben, ahol még le tud hajolni a szeretet és a megbocsátás, ma álljatok az ajtókba, és fogadjátok küsded lapunkat, mert magunkból adjuk nektek, hogy ti is akképpen cselekedjetek. A nyitott ajtókra, melyeket Isten adott elõnkbe, mindenkor gondotok legyen, hogy amikor küszöbre ér a hírsugár, befogadjátok azt, és amikor majd a nagy veres-tengeri szabadulás ideje eljön s élet-folyósó nyílik a vízfalak között, járni lehessen azon lélektõl-lélekig és embertõl emberig.
„A mozgósítás a haderõ összpontosítása az ország valamelyik veszélyeztetett pontjára. A lelki mozgósítás a lélek erõinek összeszedése az élet valamelyik veszélyeztetett területén a védelem érdekében. A helyzet késõi felismerése és az intézkedések elmúlasztása súlyos következményekkel jár életünkre. Erdélyi református magyar népünk helyzetének állandó és aggodó figyelése kényszerített ez új gyülekezeti lap megindítására. A lélek minden erejével ott kell szolgálatba állni és akkor kell ezt a szolgálatot megmutatni, ahol és amikor erre szükség van. És e szolgálatot éppen annak kell teljesítenie, aki erre ma Istentõl parancsot kap. - folytatás az 5. oldalon -
rrrrrr
2 -Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
népnek lett volna legalább egy sorsdöntõ fontosságú gyõztes csatája. Amikor ezt halljuk, leperegnek elõttünk dátumok, események, békeszerzõdések, fegyverletételek. Csupán néhány szomorú emlékezetû dátum álljon itt szemléltetõül: 1241 április 11-én a tatár sereg a Muhi pusztán gyõzelmet arat a királyi seregek felett, 1526 augusztus 29én, Mohács mezején a török túlerõvel szemben veszít a magyar sereg, 1711 április 30-án megkötik a szatmári békét, majd ezt követõen május 1-én a kurucok leteszik a fegyvert a majtényi síkon. 1849 augusztus 13-án a világosi fegyverletétel jelentette a forradalom végét. Görgey feltétel nélküli békét kötött az oroszokkal. 1849 október 6-án, Aradon kivégzik a szabadságharc tizenhárom tábornokát. 1920 június 4-én a versailles-i Kis Trianon palotában aláírták a Magyarországgal kötött békeszerzodést. Mindnyájan tudjuk mi lett ennek a következménye... 1956 október 23-án, éjfél után a szovjet csapatok megszállták Budapestet... És sorolhatnánk tovább a szomorú emlékû eseményeket. És mégis, mindennek ellenére hálával tartozunk Istennek, hogy mindig volt újrakezdés, az árnyékvölgyek után következett ismét a fény, a nemzet felemelkedése. A sok megpróbáltatás nem törte meg népünk hitét, szabadságba vetett reménységét. Én hiszem, hogy a nagy költõ - Petõfi - nem érte meg a világosi fegyverletételt. Nem kell keresni õt a messzi Oroszországban, rablánccal a lábán, megbékélve a nemzet legyõzõivel. Petõfi meghalt a fehéregyházi csatában. Õ a miénk, e környék, e tájegység lakóié. Fehéregyházáé? Székelykeresztúré? Nem ez a fontos. Nem egymástól kell féltenünk Petõfit. A szomorú az, hogy
mások akarják elvenni tõlünk. Szerb volt - mondják, Oroszországban halt meg. Nem kedves barátaim. Petõfi magyar volt. Magyarul érzett, magyarul írt, magyarul vérzett el a magyar szabadságért. Ez a fontos. Annyi mindent elvett már népünktõl a történelem. Ne engedjük, hogy elvegye hõseinket, kiknek sírjain az unokák leborúlnak; ne vegye el költõinket, hagyja „hogy õk vezessék a népet Kánaán fele“. Minden nép megszüli a maga költõit és irodalmi vezéregyéniségeit. A franciáknak Voltaire, az angoloknak Shakespeare, az oroszoknak Puskin az, akinek neve talán eggyé forrt az irodalom fogalmával. És nekünk itt van Petõfi. És amíg más népek költõit senki nem bántja, addig nálunk politikai túlfûtöttségtõl hajtva költõnket Alexander Petrovicinak nevezik és a legnagyobb szerb költõvé kiáltják ki. Petõfi az 1800-as évek vezéregyénisége, korának szabadságeszméjét emelte irodalmi magasságokba, politikai hitvallását életével pecsételte meg. Õ volt az, aki a reformkor emberét vezette Kánaán felé. Szinte irigykedve tekintünk a kor embereire. Akkor és ott volt kit vezetni. Egy emberként zúgta a tömeg a Nemzeti Múzeum lépcsõjén: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk“. Évtizedek, de talán csak évek múlva lesz-e akiket vezetni? Van-e történelmi öntudat, van-e magyarság tudat a mai fiatalokban? Át tudott-e adni mindent az idõsebb korosztály a mai fiataloknak? Sokszor szomorúan tapasztalom, hogy némelyek közülünk fél téglával veregetik mellüket, vallják magyarságukat, tele torokból éneklik, szinte torok-dagadtáig: „Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk“. Vajon ennyi a mi magyarságunk? Ez a
szemlélet csak akkor jó, ha társul valamivel. Ha társul azzal, hogy megtanítjuk gyermekeinknek, unokáinknak az „Egy gondolat bánt engemet“ címû költeményt, megtanítjuk az „Anyám tyúkjá“-t, a „Tiszá“-t, elmondjuk nekik, mirõl szól az „Apostol“. Ha ezt csak a tanárok munkájának képzeljük, akkor tévedünk: baj van a magyarkodásunkkal... Mindnyájan tudjuk, hogy lehet kifogásokat találni. Nincs idõ, nagyok a napi gondok, sokszor megélhetési gondok nyomják vállainkat. Legyünk nagyon õszinték. Akkor, az 1800-as években sem volt jobb az élet. Valami mégis más volt. Petõfi értékrendje volt más: „Fázunk és éhezünk / S átlõve oldalunk, / Részünk minden nyomor.../ De szabadok vagyunk! - mondja a költõ „A farkasok dalá“-ban. Sajnos hajlamosak vagyunk e versszak elsõ három sorát látni. Fázunk, éhezünk, nyomorúságban élünk, kevés a fizetés, visszasírjuk azt az idõt amikor mindenkinek munkahelye volt. De szabadok vagyunk testvéreim! Szabadok vagyunk gondolkodni, beszélni, új lehetõségek nyíltak meg elõttünk. Mindent szabad, így jellemezhetnénk leginkább a ma társadalmát. Sajnos sokan rosszul gazdálkodnak a hirtelen ránkszakadt szabadsággal. Hogy mi a szabadságnak igazi mértéke? Isten Igéje az 1Kor. 10, 23 versében ezt mondja: „Minden szabad nékem, de nem minden használ, minden szabad nékem, de nem minden épít“. Adjon Isten mindannyiunk számára szabadságot és elegendõ erõt, hogy szabadságunkkal használni tudjunk, építeni mások, embertársaink, népünk és nemzetünk javára, de mindenek felett Isten dicsõségére. - elhangzott Székelykeresztúron 2000. március 15-én -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
rrrrrrrrrrrr
A Hodgyai Ref. Eklézsia temploma - épült 1812 - 1824 között -
rrrrrr
A Hodgyai Ref. Eklézsia templomának karzata az orgonával
A Hodgyai Ref. Eklézsia templomának szószéke
3 -Református Híradó rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
HIT - VALLÁS Mint ifjú lelkipásztor szomorúan tapasztaltam, hogy annak ellenére hogy Erdélyi Református Egyházunknak két hitvallása van, abból csak a már gyermekkorban megtanult vagy megtanított Heidelbergi Kátét ismerjük. Református Egyházunk másik drága hitvallása a Második Helvét Hitvallás, mely egyházunk reformátori hit-vallását és tanítását tömören és érthetõen fogalmazza meg. Mivel eme hitvallásunk nem mindenkinek hozzáférhetõ, úgy gondoltuk lapunkban helyet bíztosítunk, alkalomról - alkalomra egy-egy fejezetnek. - A szerkesztõ -
Második Helvét Hitvallás (1566) I. fejezet A Szentírás Isten igaz igéje (A kanonikus Szentírás.) Hisszük és valljuk, hogy a szent próféták és apostolok kanonikus írásai mind az Ó-, mind az Újtestamentumban Isten igaz igéje; ezért elég tekintélyük van önmagukban és az nem emberektõl származik, mert maga Isten szólt az atyákhoz, prófétákhoz és apostolokhoz és szól még mindig hozzánk a szent írások által. (A Szentírás minden kegyességre teljesen megtanít.) Ebben a Szentírásban Krisztus egyetemes egyháza a legteljesebb mértékben kifejtve találja mindazt, ami egyrészt az üdvözítõ hitre, másrészt ami az Istennek tetszõ élet helyes alakítására vonatkozik. Ezért hát Isten világosan a lelkünkre kötötte, hogy ahhoz semmit hozzá ne adjunk, se belõle el ne vegyünk. Valljuk tehát, hogy ezekbõl az írásokból kell meríteni az igaz bölcsességet és kegyességet, a gyülekezeteknek is a reformációját és kormányzását, az istenes élettel járó kötelességeink tanítását, a tantételek igazolását és elvetését vagy mindenféle tévelygés cáfolatát, valamint mindenféle intelmet az apostolnak ama mondása szerint: A teljes írás Istentõl ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre (II Tim. 3:16). Másutt ezt mondja Timotheusnak az 1. levél 3. fejezetének 14. és 15. versében: Ezeket írom neked… hogy tudd meg, hogy mi módon kell forgolódni az Isten házában stb. (A Szentírás Isten beszéde.) És ugyanõ ismét a thessalonikabelieknek ezt mondja: Ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét stb. (I. Thess. 2:13). Mert maga az Úr mondta az evangéliumban: Nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátok Lelke az, aki szól tibennetek. Tehát, aki titeket hallgat, engem hallgat és aki titeket megvet, engem vet meg (Máté 10:20; Luk. 10:16; Ján 13:20). (Isten igéjének hirdetése Isten beszéde.) Ezért mikor manapság Istennek ezt az igéjét törvényesen elhívott prédikátorok hirdetik az egyházban, hisszük, hogy olyankor maga Isten igéje hirdettetik és azt fogadják be a hivõk; és hogy semmiféle más Isten igéjét nem kell kitalálni vagy a mennybõl várni; és hogy közvetlenül magát a hirdetett igét kell néznünk, nem pedig az igehirdetõ szolgát, aki ha gonosz és bûnös is, mindamellett Isten igéje megmarad igaznak és jónak.
„Amit erõ és hatalom elvesz, azt idõ és kedvezõ szerencse ismét visszahozhatják, de amirõl a nemzet félve a szenvedéstõl önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.“ Deák Ferenc
Isten, jó Atyám, megalázkodva állok itt elõtted, s bûneimnek élõ tudatával reád tekintek föl, hogy kegyelmedért fohászkodjam, s szeretetedbe ajánljam magam. Hallgasd meg, nagy Isten a te gyermeked esedezését, s ha e napokban Jézusunk szenvedéseinek és halálának gondolataiba mélyedek, s a Golgotha keresztje alatt az igaz alázatosság, a mértékletesség és szeretet magasztos példáit tanulom: óh tedd rám nézve gazdagon gyümölcsözõvé e bõjti gondolatokat. Taníts meg, Uram, ama szent és nagy tudományra, hogy az alázatos, az Isten szerint való bánat idvességre való megtérést szerez, melyet soha az ember meg nem bán; de e világi bánat halált szerez. Ily gondolatokat táplálj az én elmémben, jó Atyám. Megtérek ezekben hozzád teljes szívem szerint böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is. És szaggatom szívemet, nem ruhámat, és megtérek hozzád, én Uramhoz Istenemhez, mert te kegyelmes és irgalmas vagy, késedelmes a haragra és nagy kegyelmességû és tartozkodól a büntetéstõl, - mert te szeretõ Atyánkká lettél a mi idvességünk Urában, a megváltó Jézus Krisztusban. Ámen.
w
rrrrrrrrrrrrrrrr
Bibliaolvasó Kalauz Márciusra
rrrrrrrrrrrr
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Böjti Imádság
rrrrrr
4 -Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Kincses Kálmán
Református örökségünk: a kazettás mennyezetek - rövid bevezetõ templomaink kazettás mennyezeteinek megértéséhez -
rrrrrrrrrrrr
Amikor református templomok festett kazettás menynyezetével kezdtem foglalkozni, akkor az elsõ megdöbbenést az jelentette, hogy szinte bármely területére megyek a Kárpáthazának, templomi kazettás mennyezetekkel találkozom. Vajon miért nem tudunk nyilvánosan számarányi nagyságokról, illetve arról, hogy mi célból születtek és milyen jelentéstartalommal? Hiszen ha ez egy holland mûveltségi körben született volna, már rég kötelezõ tananyagként szerepelne. Ez azért is furcsa volt, mert bár unitárius, vagy elvétve katolikus templomokban is találkozunk mennyezetkazettákkal, de azok számaránya a reformátusokéhoz képest elenyészõ. Akkor nyilván itt a legfontosabb magyar református egyházmûvészetrõl van szó, amit illene annak súlya és fontossága szintjén kezelni. Egyházmûvészetünkhöz való viszonyulásunk azonban érthetetlen módon annyira passzív, hogy ma szinte egyetlen teológus sem tud semmi érdemlegeset mondani a festett mennyezetek jelentõségérõl vagy üzenetérõl. Talán eszünkbe sem jut az, hogy amíg lesütött szemmel tiszteljük régi templomaink kincsestárát, addig fölöttünk pompázó menynyezetek mûködnek, mert mûködésüket nem mi szabjuk meg, hanem a Teremtõ alkotta rend, a világ „rend-éltetés-szerû” mûködése. A különbözõ kazetták elhelyezését egy rendszerben nem a presbitérium közmegegyezése vagy az asztalos-festõ ízlése határozta meg, hanem a természetes fényjárás. Ezt meghatározta az illetõ templom betájolása is, hiszen más-más idejében az esztendõnek és ezen belül a napnak, más-más helyen járta végig a kazettasort az ablakon bevetülõ napfény. Ahol eredeti még az ablakrézsú, és eredeti helyen vannak a kazetták, ott ezt a megállapítást szigorúan lehet vizsgáztatni. Ennek a rendezési elvnek voltak a katolicizmusban középkori elõképei, a templom belsõ falára festett freskók, amelyek mûködési rendszerükben megegyeztek a reformáció-szülte kazettás mennyezetek funkciójával. A freskók mûködésénél meredekebbre hagyták az ablak rézsûját, hiszen a visszatükrözodõ fény a szemközti oldalon kellett végigvonuljon. Itt más minõséget világított meg egy nyári napforduló idején bevetülõ fény, mint a téli napforduló alacsonyan vonuló fényjárása. Mindig azokat a minõségeket világították meg, amelyek az adott idõszakban fontosak voltak a templomban lévõ hívõ sereg számára. De amíg a katolicizmus freskóiban csak közvetett módon szûrõdtek át azok az üzenethordozó ábrázolások (akár bibliai, akár történelmi szereplõk megjelenítése által), addig a reformáció hatására nincs többé szükség ilyen szintû közvetítõre, mert ott már maga a „menny” jelenik meg a hívõ gyülekezet fölött, és mind-
rrrrrr
az, ami fontos lehet egy keresztyén ember számára az õt körülvevõ teremtett mindenség mûködésébõl és hatásából. Egy Kelet-Nyugat tájolású templom esetében (általában így tájolták a templomokat), annyira kellett menedékesíteni, a vízszinteshez közelebb hozni az ablakrézsut, hogy az természetesen tudja visszatükrözni a beesõ napfényt. Tehát ilyenkor a beesési szög egyenlõ a visszaverõdési szöggel, ami lehetõvé teszi azt, hogy egy fénymaximumon lévõ nyári napfordulókor az ablakhoz majdnem legközelebb esõ, és ennek megfelelõ minõséget megtestesítõ kazettákat világítsa meg a fény. Ennek az idõegységnek leggyakoribb ábrázolása a fiókáit vérével tápláló „pelikánmadár”, amikor legtöbb a fény, és ennek erkölcsi tartalma: a jóság, szeretet, ingyen kegyelem. Ezzel szemben találjuk a hurkosfarkú sárkányt, mint a téli napforduló gyakori ábrázolását. Hurkos farka kiválóan érzékelteti: hurokba zárult az élet, a sötétség bénító erõként jelentkezik az ember életében. Az ember ekkor várja a legjobban a fény ébredését. Ezzel egyidõben ünnepli a keresztyénség a Világ Világosságának születését. Csengersimán például úgy ábrázolják a téli napfordulós idõszakot megtestesítõ hurkosfarkú sárkányt, hogy a farok által képezett hurokban egy bibliai idézet áll a Világ Világosságának erkölcsi sötétséget eloszlató születésére utalva: „Az asszonyi állatnak magva megrontja a kígyónak fejét.” Mert az egyetemes megváltást eszközlõ Isten Fiának minden szempontból a legsanyarúbb helyre kell születnie, hogy általa mindenek felemeltessenek. Tavaszi és õszi napéjegyenlõség idején viszont azonosan kiegyensúlyozott a világosságsötétség aránya. De amíg a tavaszi napéjegyenlõség a megújulásra, az élet robbanásszerû kibomlására utal a kétfejû sas képében, addig az õszi napéjegyenlõség már befele húz a bárkába, vagy fészekbe, ahol megtartó szerepû menedékre talál az élet. Ahhoz, hogy az itt leírtak fontosságát meg tudjuk érteni, azt kell tudnunk, hogy õseink természetes életet éltek, akik tevékenységüket a fény-árnyék viszony mûködése szerint osztották be. Ma nehéz felfogni és átérezni ezt az életritmust, hiszen a rákos sejt burjánzásához hasonló városi környezetben (mûholdas vizsgálat alapján felülnézetbõl ehhez hasonlít a város terjeszkedõ folyamata) négy fal közül ebbõl nagyon keveset – szinte semmit nem lehet megtapasztalni. A régi ember viszont tudta, hogy ugyanaz a ritmus és rend szabja meg a világ mûködését, mint a mi belsõ világunkat. Régi szóhasználatunkban még létezett olyan kifejezés, hogy „menynyezés”, amiképpen mennyezetfestõ nevünk is maradt fenn, amelyben benne van munkája lényege: „Mezõlaki Mennyezõ Mihály”. Sajnos mi ezekrõl gyakran elfelejtkezünk.
5 -Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Feltehetjük a kérdést: mire nem néz ma fel egy református lelkipásztor és gyülekezete? Magára az értelmet megvilágosító „mennyre”. Ezen a ponton kerülhetünk közelebb õseink analógiás gondolkozásához, akik soha nem a Napot, mint kimondottan kozmikus égitestet tisztelték, hanem annak erkölcsi értékét tartották számon, amely meghatározza a földi létet. Amikor világosság és sötétség kettõsségére gondoltak, akkor annak erkölcsi tartalmát szûrték le magukban, amely kihat életükre, mindennapi viselkedésükre. Kazettás mennyezeteink vonatkozásában is ez a világ világossága, az erkölcsi fény szabja meg azok mûködését, mutatja meg a „mennyre” tekintõ embernek, hogy a fény-árnyék viszony által meghatározott idõszakban milyen kísértéstípusok a meghatározóak, illetve milyen pozitív minõségekkel lehet felvértezõdni ezek ellen. Sol Iustitiae Ilustra Nos – Igazság Napja, világosíts meg minket! – olvashatjuk a csengeri mennyezet egyik kazettájáról.
- folytatás az 1. oldalról -
Minden kertelés nélkül meg kell állapítanunk, hogy gyülekezeteink egységét és erejét régóta, mint a szú örli a bûn, õrölte mindig, de az iram, ahogyan ma rávetette magát az élet megsemmisítésére, a legjobb erõk lelki fegyverbe állását követeli. Az egyház hû tagjai még állják a harcot és fogják is állani életük utolsó leheletéig, szívük utolsó dobbanásáig. Nem szabad azonban azt engednünk, hogy nehány elégjen az önfeláldozás szolgálatában, s nagy tömegei az egyháznak közönyösen nézzék ezt a vergõdést. Minden egyes gyülekezetben hangosan kell fújni az Isten ébresztõ és toborzó trombitáját, hogy az alvók felébredjenek, a tétovázók egyenesen járjanak, a csüggedõk a gyõzelem új reménységével megteljenek.“ Ezekkel a szavakkal indította útjára Dávid Gyula 1939. április 9-én a Református Gyülekezeti Élet címû kiadványt, melyet sok tekintetben e mostani lapunk elõdjének kell tekintenünk, hiszen Székelyudvarhelyen adták ki, és megrendelõi legtöbben a Székelység gyülekezeteibõl kerültek ki. Az olvasott szavak az idõk súlyát viselik magukon . Elõdjét, az 1921-ben alapított és Agyagfalván szerkesztett Harangszót - betiltották. Szintén a kor sanyarú körülményeirõl árulkodik a lap utolsó oldalán, szinte fenyegetõen ránkmeredõ felirat: CENZURAT. Hála Istennek, ma - legalábbis egyelõre - az ilyen fenyegetõ feliratoktól megkímélnek. De a helyzet változatlan. A trombitát fújni kell, Isten kegyelme még rajtunk van. Úgy érezzük, a mai világban szükség van - Pál apostol szavaival élve - egymást hitben erõsíteni, támogatni. Az erõs a gyengét. Ehhez a munkához pedig nem e földi ismeret, nem oklevelek sokasága szükséges, hanem szilárd hit, bizodalom Istennek velünk való tervében. Éppen ezért, azt szeretnénk, ha lapunkat nem csak lelkipásztorok írnák, hanem „gyülekezeti lap“ titulusához méltán gyülekezeteink tagjai. Akik hûek, akik vállalják és állják a harcot. Akiknek fáj, hogy templomaink vészesen konganak, hogy gyermekeink egyre zavarosabban látják közös jövendõnket. Akik érzik: tenni kell valamit református identitás-vesztésünk ellen, vagy ha úgy tetszik önazonosságtudat vesztésünk ellen. Lassan majdnem senki nem tudja mit jelent reformátusnak lenni, mi az amiért õseink képesek voltak szembeszállni a hatalommal, az erõszakos átté-rítéssel sõt még a gályarabságot is elviselni. Lassan többet tudnak a hollandok a De Rayter admirális által kiszabadított magyar református gályarabokról mint mi magunk. Nos, ezért született meg ez a havonta megjelenõ lap. Úgy, amint ezen elsõ lapszámon látszik, lesz benne bibliai magyarázat vagy elmélkedés, ünnepeinkkel kapcsolatos írások, nemzeti és református örökségünkkel foglalkozó írások, közérdekû hírek, gyermekoldal, gyülekezti hírek és beszámolók, hasznos tudnivalók és ha szükségeltetik akkor éppen az aktuális politikai helyzettel foglalkozó cikkek, természetesen szigorúan keresztyéni, református mércével mérve, ugyanis az ilyen kifejezetten hiányzik a világi sajótermékekbõl. Mindezt önmagunkért tesszük. A több mint harmincezer gyülekezti tagért akik Egyházmegyénkben élnek. Éppen ezért, szívesen várunk a fenti témákba vágó írásokat szerkesztõségünk címére. Ha ígény van rá, szívesen jelentetünk meg reklámokat, hírdetéseket (pl. apróhírdetések, gyászjelentések), ilyen jellegû igény esetén forduljon bizalommal hozzánk a megadott címen vagy telefonszámon. Addig is, Isten áldását kívánom mindannyiunk életére és munkájára, nem feledvén az próféta szavait: „Mondjátok a remegõ szívûek: Legyetek erõsek, ne féljetek!“ (Ésa 35, 4)
rrrrrrrrrrrr
Ahhoz, hogy kazettás mennyezeteink képi üzenetét komolyan vizsgálat alá vehessük, tisztában kell lennünk néhány rendszerûséggel, amelyeknek ismerete elengedhetetlenül szükséges eme református egyházmûvészet megértése szempontjából. Ha kihagyjuk vizsgálatunk alól ezeket a rendszerûségeket, fölöslegessé válik minden próbálkozásunk, és oda jutunk, hogy vagy primitív jelzõvel degradáljuk, vagy pedig lelkünk jóérzésével szemléljük a különbözõ „növényi ornamentikák” és „bugyuta állatkák” színpompás díszeit. A felsorolásra és értelmezésre kerülõ rendszerûségeket nem szabad idegenkedõ szemmel tekinteni, mert ha lelkiismeretesen megvizsgáljuk a magyar mûvelõdéstörténet alappilléreit (ezek közül a legfontosabbak: a magyar Szent Korona, a Nagyszentmiklósi Kincs, a festett templomi kazettás mennyezetek, a magyar pásztormûvészet és Csontvári Kosztka Tivadar munkássága), azt látjuk, hogy ezen alapelemek minden szervesen mûködõ kincsünkön megtalálhatók. Ezeket a rendszerû alapelemeket Pap Gábor „Festett kazettás mennyezeteinkrõl – öt tételben” címû írása tükrében állítottam össze, a sorrend változtatásával. Lássuk elõször csak a felsorolásukat: a.) Bibliai témákat megjelenítõ kazetták b.) A tizenkét állatövi jegy és a hétbolygó rendszer c.) A magyar nyelv sajátosságait érvényre juttató képírási forma d.) A háromszintû ábrázolási megjelenítés e.) Az öt-elem rendszer f.) A néphagyományban továbbélõ õsi magyar hitvilág g.) A szkíta gyökerekig visszanyomozható motívumkincs Reménység szerint a soron következõ lapszámokban sikerül majd néhány rendszerûséget kibontani. Addig is igyekezzünk örökségünket többre tartani, mint már-már terhes turista látványosságot.
Lelki mozgósítás
rrrrrr
6 -Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Magzatvédõ Mozgalom Székelyudvarhelyen Az alábbi riport a Székelyudvarhelyen és környékén tevékenykedõ MaMo egyik alapítójával, Bereczki-Orbán Zsolttal készült.
rrrrrrrrrrrr
- Mi a MaMo és mikor alakult? - Az Úr 2000. esztendejének nyarán egy keresztyén hitben élõ csoport elhatározta, egyesítik erejüket, hogy felvegyék a harcot az abortusz ellen, és hogy segítsék a nem kívánt terhességet hordó nõket a magzatuk védelme érdekében. A mozgalom kezdeményezõje Geréb Éva asszisztensnõ és jómagam voltunk. A nyilvánosság elõtt 2001 októberében kezdtük meg tevékenységünket. Ismert az a tény, hogy Románia a mûvi terhesség-megszakítás szabad áruként való törvényesítése óta (1990) Európában az elsõ helyet foglalja el ezen a téren. Sajnos országos szinten éppen a magyarlakta megyék vezetnek ezen a sötét táblázatban. Szervezett formában eddig Székelyföldön senki és semmilyen intézmény, egyházi vagy más civil szervezet nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Igény pedig van erre. Ezt szem elõtt tartva, az élet szentsége felõl meggyözõdve, Isten Igéjétõl indítva hoztuk létre a „MaMo“ Egyesületet. Egyesületünk non-profit, politikamentes, keresztyén etikai alapokon szervezödõ egyesület, melynek célja, hogy e kérdéskört minden vonatkozásaiban felölelje, szeretõ szolgálattal az érintettek számára segítséget kínáljon fel. A MaMo név a Magzatvédõ Mozgalom rövidítése. Tevékenységünket egyesületünk által képzett önkéntesek látják el. Tevékenységünk a keresztény etikán alapszik, arra az alapvetõ elvre épül, hogy „az ember fogantatásának pillanatától kezdve emberi lény, akinek ennélfogva természetes emberi joga van a méhen belüli fejlõdéshez és a megszületéshez.“ A krízisterhességgel kapcsolatos tanácsadás és ingyenes terhességi tesztek felkínálása mellett még két nagyon fontos tevékenységünk van. Egyik a megelõzés, hisz minden betegséget, bajt, krízist könnyebb megelõzni, mint kezelni. Ebbõl a megfontolásból indítottuk el az iskolai felvilágosító programot. A másik nagyon fontos és ugyanakkor nagyon sikeres tevékenységünk a Kismama Klub, ahol hetente két csoportban foglalkozunk szakelõadók bevonásával a kismamák kérdéseivel, gondjaival, felkészítésével. - Milyen volt a fogadtatása a Mozgalomnak, illetve van-e valami olyan dolog melyre nem számítottak (gond, probléma, megoldhatatlan kérdés)? - Örömmel kell elmondanom, hogy általában pozitívan fogadták a kezdeményezésünket, noha tartottunk attól, hogy lesz egy bizonyos fenntartás az egyébként tabutémának számító abortusz, a nem kívánt terhesség kérdésének a nyilvánosság elõtt való felkarolása miatt. Megoldatlan kérdéseink, gondjaink vannak és ezek inkább anyagi vonzatúak. Ilyen például az egyesület mûködtetéséhez szükséges pénzalapok elõteremtése, ugyanis adományokból tartjuk fent tevékenységünket. A másik ilyen gond az ingatlan kérdés: irodánk egy pici kis garzonlakás a „nyugdíjasok tömbházában“, ami egyre inkább kicsinek bizonyul a csoportos tevékenységeinkre.
rrrrrr
Más irányú gond a bizalmatlanság, félénkség azok részérõl, akiket éppen szeretnénk megszólítani, akiken szeretnénk segíteni. Úgy érezzük sokan nem mernek eljönni - mint mondtam - mert tabutéma a kérdés, vagy éppen azért mert nem ismerik egyesületünket, mi és hogyan is történik itt. - Kik fordulhatnak a MaMo-hoz? - Mindazok, akik ellenszolgáltatás nélkül terhességi tesztet óhajtanak, a krízis (nem kívánt) terhességgel szembesülõ nõk, kismamák és apukák, valamint iskolák, osztályfõnökök, akik fontosnak tartják, hogy a felkínált témákban felvilágosító tevékenység történjék tanulóik körében. - Csak udvarhelyieknek kínálják segítségüket? - Természetesen nem csak udvarhelyieket látunk szívesen. Egész Udvarhelyszék számára szeretnénk elérhetõvé tenni szolgálatunkat, még ha irodánk helyhez is kötött. Tanácsadás, terhességi teszt végzése és a Kismama Klub így Udvarhelyen mûködik, de ide mindenki bejöhet lakhelytõl függetlenül. Környékbeli iskolákba viszont hívásra szívesen kiszállunk. Elérhetõségeink a város orvosi rendelõiben is fellelhetõ szórólapokon találhatók meg. Gyakorlatilag megszakítás nélkül hívhatók vagyunk mobiltelefonon (0744-5300657), személyesen vagy fix telefonon (217700) pedig az irodában hétköznap 10-14 óra között. Ezúttal is szeretnék mindenkit bátorítani, hogy fenntartások nélkül forduljon hozzánk. A titoktartás biztosítva van. - Melyek a további tervek? Terjeszkedik-e, illetve növeli-e a szolgáltatások és tanácsadások körét a Mozgalom? - További terveink… Mindenesetre szeretnénk fenntartani eddigi tevékenységünket, népszerûsíteni és a köztudatban elfogadtatni azt, hogy természetes az, ha valaki hozzánk fordul segítségért. Régi tervünk egy szakkönyvtárat és videotékát felállítani, hisz a szakirodalom nagyon drága és éppen ezért sokan nem tudják az ilyen könyveket megvásárolni. A tavasz folyamán pedig szeretnénk egy elõadást, konferenciát szervezni egy magyarországi szövetséggel együtt a családvédelem témájában. kérdezett: BZF rrrrrrrrrrrrrrrrrr
Áprily Lajos
FIATAL NÕ A kályhájánál elmerülve ül, magában van, de mégsincs egyedül Testében titkot sejt, életcsírát - lehunyt szemével is jövõbe lát. Ha majd tavasz is, nyár is elköszön, akit ma sejt, egy nap világra jön. Most is, ha nem hoz álmot éjjele, nem bánja, nem fél - beszélget vele.
7 -Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
!!""""""""""""#
x
itt a tiol papírt és í z e s d k rját e r u c é z e k á t ala ok yete mek g r t e e o me y V k g vasni . s g e átni és ol v l d t m t e i K it s zeretnétek
!!""""""""""""# !!"""""""""""""!!# !!!!!!!!!!!!!!!!!# !""""""""""""""""# "!!!!!!!!!!!!!!!!# !""""""""""""""!!! Tudod mit jelent a keresztek tetjén lévõ INRI felirat? Ha ezt az oldalt tûkõr elé tartod megtudhatod. És azt is, hogy ez magyarul mit jelent!
eséjébõl a második malacé. Eléged et t
r
készült, amikor a farkas már elment .
!!"""""""""""""!!#
Gondolkoztál-e már valaha azon, vajon hány gyermek van a világon? Tudod mit mondott Jézus a gyermekekrõl? Kérdezd meg szüleidet, testvéreidet vagy lelkipásztorodat!
rrrrrrrrrrrr
és boldog, mert ez a fénykép akk o
Ez egy fénykép. A Három kismala c
m
xeR sumerazaN suseJ ,muroeduI zaza kódisz a suzéJ iterázáN A aylárik
rrrrrr
8 -Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
- Gyülekezeti Hírek, információk - Közérdekû hírek, információk - Gyülekezeti Hírek, információk - Közérdekû hírek, infor- Ezen az oldalon, reménységeink szerint, olyan gyükezeti és közérdekû híreket, információkat közölnénk amelyekbõl bárki, bármikor megtudhatja, hogy gyülekezetében egy hónap leforgása alatt milyen különösebb rendezvényre, tevékenységre kerül majd sor. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, néhány gyülekezet ünnepi, idõszakos gyülekezeti rendezvényére hívjuk fel figyelmüket -
* Bibliaórák* Bibliaórák* Bibliaórák* Bibliaórák* !" Alsóboldogfalva: csütörtök 19 órától, utána
szeretetvendégség !" Bágy: szerda 18. (nõszövetségi), csütörtök 18 órától. !" Felsõsófalva: kedd 18 órától (Bakszeg), csütörtök
18 órától a Gyülekezeti Otthonban !" Felsõboldogfalva: csütörtök 18 órától !" Fiatfalva: kedd 19 órától. !" Homoródszentmárton: szerda 18 órától. !" Hodgya: csütörtök 18 órától. !" Kecsed-Kisfalud: csütörtök 19 órától. !" Miklósfalva: péntek 18 órától !" Ócfalva: szerda 17 órától !" Nagygalmbfalva: csütörtök 19 órától. !" Székelykeresztúr: szerda 18 (tematikus bibliaórák) !" Székelyudvarhely Belváros: minden hó 2. péntekén elõadással egybekötött Értelmiségi bibliaóra; minden hó utolsó keddjén Presbiteri bibliaóra - 18 órától. !" Székelyudvarhely II: szerda 17 órától felnötteknek; péntek 17 órától fiataloknak !" Székelyudvarhely III: csütörtök 17 órától felnöteknek; péntek 17 órától fiataloknak ! Újszékely: péntek 19 órától, utána szeretetvendégség
*Március 15*Március 15*Március 15*Március 15*
!" Alsóboldogfalva: ünnepi istentisztelet 11 órától,
utána mûsorral egybekötött koszorúzás a Hõsök Emlékmûvénél. !" Felsõsófalva: ünnepi istentisztelet 11 órától, uána az iskolások mûsora és koszorúzás a Hõsök Emlékmûvénél. !" Hodgya: ünnepi istentisztelet 18 órától. !" Nagygalambfalva: ünnepi istentisztelet és gyermekmûsor. !" Ócfalva: ünnepi istentisztelet március 14-én !" Székelyudvarhely Belváros: március 14-én ünnepi istentisztelet. !" Székelyudvarhely III: március 14-én ünnepi istentisztelet a gyülekezetben lakó nyugalmazott lelkipásztorok szolgálatával. !" Székelyudvarhely II: ünnepi istentisztelet és mûsor. !" Székelykeresztúr: ünnepi istentisztelet, a gyülekezet fiataljainak mûsorával és az újonnan alakult kórus szolgálatával. !" Telekfalva: március 16-án 19 órától ünnepi istentisztelet, gyermekmûsor, meghívott vendégelõadókkal. Egyéb istentiszteletek Hírek Rendezvények Hírek *!" * * * * Székelyudvarhely Belváros: Minden vasárnap
du. 18 órától ifjúsági istentisztelet.
!" Székelyudvarhely II: Március 14-én ifjúsági
szavaló est a város középiskolásai részvételével.
!" Székelyudvarhely II: Minden vasárnap este 19
órától istentisztelet a kórház Ökumenikus Imatermében. !" Székelyudvarhely II: Március 5-én 17 órától istentisztelet a Keresztyén Nõk Egyetemes Imanapja alkalmából !" Székelyudvarhely: A város három gyülekezete február 22-én kórustalálkozót rendezett a Székelyudvarhely III. gyülekezet templomában; Igét hírdetett Gede Ildikó belvárosi lelkész.
rrrrrrrrrrrrrrrrrr A Marosvásárhelyi Rádió vasárnap délelötti rádiós -
Református Híradó
A S ZÉKELYUDVARHELYI R EFORMÁTUS E GYHÁZ MEGYE HAV ONTA MEGJELENÕ GYÜLEKEZETI rrrrrrrrrrrr
LAPJ A
Kiadja a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Szerkesztette és tördelte: Ballai Zoltán hodgyai lelkipásztor Nyomta a székelyudvarhelyi Demaco Nyomda 3500 példányban Elérhetõségeink: 537101 Hodgya, Fõ út 43 tel.: 0744-826763 drótposta:
[email protected] Megjelenésre szánt anyagokat a fenti címekre várunk!
rrrrrr
istentiszteleteinek rendje:
---------------------------------------------------
!" febr.
29.- unitárius - Varga M. Sándor nyárádszentmártoni - csíkfalvi lelkipásztor !" márc. 7.- baptista - Borzási István a RMBGYSZ elnöke, marosvásárhelyi baptista lelkész !" márc. 14.- evangélikus - Pappné Tóth Noémi marosvásárhelyi evangélikus lelkipásztor !" márc. 21.- adventista - Szász Ernõ marosvásárhelyi adventista lelkész !" márc. 28. - római katolikus - Kémenes Lóránt marosvásárhelyi segédlelkész !" ápr. 4.- református - Antal Géza farcádi lelkipásztor !" ápr. 11.- Húsvét - Ökumenikus Istentisztelet. ------------------------------------------------
- az Igehirdetések mindig vasárnap a déli harangszó és hírek után hangzanak el.
