RÉCSEI BALÁZS Somogy megye településeinek, jegyzőségeinek és körjegyzőségeinek közigazgatási adattára 1872–1950 Az összeállítás az 1872. évi első községi törvénytől az 1950. évi első tanácstörvényig követi nyomon Somogy megye kis- és nagyközségeinek jogállását, jegyzőségi, illetve körjegyzőségi, valamint járási és néhány esetben a megyei beosztását, elnevezését, névváltozását. Az ábécé-rendben közölt települések, illetve községi vagy körjegyzőségek 564 szócikkben több ezer adatot tartalmaznak Acsától Zsibótig. Csak a megyeszékhely, Kaposvár nem kapott szócikket, mivel 1873-tól rendezett tanácsú városként, majd megyei városként, végül, az időszak végén törvényhatósági jogú városként élte mindennapjait. Jelen közzétételi formát azért választottam, mivel így a települések, illetve jegyzőségek minden adata egy-egy helyen megtalálható. A közlést az is indokolja, hogy az alább felsorolt munkákhoz képest számos új adatot gyűjtöttem a témakörben. Munkámhoz felhasználtam Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története című kéziratát (Kaposvár, 1961), Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története (pontosította és kiegészítette Récsei Balázs)1, Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon2 című munkáját, amelyből a kéziratban szereplő településekre vonatkozó – idevágó – részeket idézem. Ebben néhány olyan adat is szerepel, amely a kézirat időkeretén túlmutat, de ezeket is célszerűnek láttam feltüntetni. Az adattár mind pontosabbá tételéhez átkutattam a Somogy Megyei Levéltárban Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyveit (1871–1950), Somogy vármegye főispánjának iratait (1870–1950), Somogy vármegye alispánjának iratait (1870–1950), Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratait (1876–1950). Átnéztem , a Megyei Híradó 1882–1899, Somogyvármegye Hivatalos Lapja 1900–1920 és Somogy Vármegye Hivatalos Lapja 1921–1948, és a Belügyi Közlöny 1896–1944 közti fellelhető számait. Az adattár-jellegből adódóan az összeállításban számos ismétlés található. A nevekben előforduló cz írásmódot az idézetek kivételével nem alkamaztam (pl. Berzencze helyett mindig Berzencét szerepeltettem). Ugyanígy nem vettem figyelembe a kötőjeles és/vagy rövidítéses névhasználatot (pl. Zselicz-Szt.-Pál helyett mindig Zselicszentpál névalakot szerepeltettem). 1
Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története (Pontosította és kiegészítette Récsei Balázs). In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 37. Kaposvár, 2006. 23–79. 2 Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. Bp., 1989.
1
Minden igyekezet ellenére a kéziratban előfordulhatnak elírások, pontatlanságok. Amennyiben a Tisztelt Olvasó találkozik ilyennel, úgy kérem, hogy jelezze a
[email protected] elektronikus címen. Észrevételét előre is köszönöm! Kaposvár, 2008–2009. A kézirat elkészítését és on-line közzétételét 2008-ban a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma támogatta (pályázati azonosítója: 2233/0637).
Az adattárban használt rövidítések és magyarázataik ai. = alispán, alispáni átm. = átmenetileg áts. = átsorolva bek. = bekezdés beo. = beolvadt Biz. = Bizottság, Bizottsága B. K. = Belügyi Közlöny Bm. = Belügyminiszter, belügyminiszteri cs. = császári ef. = előfordulás, előfordulásban ei. = egyidejűleg ET. = Elnöki Tanács, elnöki tanácsi f. = folyó hat. = határozat Hiv. = Hivatalos hiv. = hivatalosan id. = ideiglenes, ideiglenesen j. = járás kg., ksg. = község kh. = katasztrális hold kir. = királyi kt. = külterület lakotth. = lakott hely Magyarország helységnévtára =Mo. hnt. 2
m. = major me. = megye M. H. = Megyei Híradó mgy. = megyegyűlési M. K. = Magyar Közlöny Mo. t. c-. és n. = Magyarország tiszti czím- és névtára MT. = Minisztertanács, minisztertanácsi = négyszög nk. = nagyközség ö = öl S. = Somogy SHS = Szerb-Horvát-Szlovén Királyság S. V. Hiv. Lapja = Somogy Vármegye Hivatalos Lapja Svm. = Somogyvármegye Svm. Hiv. Lapja = Somogyvármegye Hivatalos Lapja Svm. Th.-i Kgy. = Somogyvármegye Törvényhatósági Kisgyűlése sz. = szám, számú tb. = tárgy(á)ban tc. = törvénycikk te. = telep Th. = Törvényhatóság, Törvényhatósági végl. = végleges, véglegesen vm. = vármegye R. B. = Récsei Balázs
Acsa Elnevezés, névváltozás:Acsa 1872–1908, Somogyacsa 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). (226/1907. mgy. sz.: Alsóacsa.) Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Andocsi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: -
3
Ádánd Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Ádándi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 324. ÁDÁND. ... Volt mezőváros; 1933-ban kisebb kt.-ek a Veszprém vm.-i Enyinghez – és viszont – átkeb. Ádándi Körjegyzőség Községei: Ádánd, Jut. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 324. ÁDÁND. ... Volt mezőváros; 1933-ban kisebb kt.-ek a Veszprém vm.-i Enyinghez – és viszont – átkeb. Gyalay 538. Jut. ... 1954-ben neve SIÓJUT-ra vált. Agarév Elnevezés, névváltozás: Agarév 1872–1890, Háromfa-Agarév 1890–1908, Háromfa 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1890(–1908). Körjegyzőségi beosztás: Taranyi Körjegyzőség 1872–1890(–1908). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1890(–1908). Egyéb: Az 1870-es népszámlálástól az 1888-as Mo. t. c-. és n.-ig Agarév önálló településként szerepel, az 1890-es népszámláláskor már Háromfa-Agarév néven van feltüntetve.
4
Almamellék Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Boldogasszonyfai Körjegyzőség 1872–1885, Szentlászlói Körjegyzőség 1885– 1950 (1393/1885. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Almáskeresztúr Elnevezés, névváltozás: Tótkeresztúr 1872–1908, Almáskeresztúr 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mozsgói Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Alsógyékényes Elnevezés, névváltozás: Alsógyékényes 1872–1882, Gyékényes 1882–1950 (Felsőgyékényessel egyesülve, 429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1882(–1907, nagyközség 1907–1950). B. K., 1906. dec. 30. 584. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Gyékényes kisközségnek nagyközségekké (sic!) alakulását elrendelte, 73.446/1906. Bm. sz..”
5
Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Körjegyzőségi beosztás: Alsógyékényesi Körjegyzőség 1872–1882, (Gyékényesi Körjegyzőség 1882– 1907, 429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1882(–1950). Egyéb: Alsógyékényesi Körjegyzőség Községei: Alsógyékényes (Gyékényes), Porrogszentkirály, Zákány. Zákány 1877-ben kivált az Alsógyékényes Körjegyzőségből, és a Bükkösdi Körjegyzőségből ugyanekkor kivált Tilos (Őr, Őrtilos) községgel együtt megalakították a Zákányi Körjegyzőséget (179/1877. mgy. sz. és 23.714/1877. Bm. sz.). Fennállt: 1872–1882(–1907). Alsógyékényes 1882-ben Felsőgyékényessel egyesült. Elnevezésük ekkortól Gyékényes, a körjegyzőségé Gyékényesi Körjegyzőség (429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). B. K., 1906. dec. 30. 584. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Gyékényes kisközségnek nagyközségekké (sic!) alakulását elrendelte, 73.446/1906. Bm. sz.” Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1882(–1907). Egyéb: Alsok Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 6
Alsoki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: Csurgósarkad 1934-ben beolvadt Alsok kisközségbe (1143/1932. főisp. sz. és 133.203/1934. Bm. sz.). B. K., 1934. jan. 28. 46. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Alsok és Csurgósarkad községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve: Alsok. (133.203/1934. B. M. sz.)” Gyalay 332. Alsok. ... 1934. jan. 1-től + Csurgósarkad; 1950-től + Csurgó = CSURGÓ. Alsoki Körjegyzőség Községei: Alsok, Nagymarton (Csurgónagymarton), Sarkad (Csurgósarkad), Szenta, Udvarhely (Somogyudvarhely). Udvarhely 1890-ben kivált az Alsoki Körjegyzőségből és Berzence nagyközséghez csatlakozott (360/1889. mgy. sz. és 82/1485/1890. mgy. sz., 9440/1890. ai. sz., M. H., 1890. máj. 10. 1.). Csurgósarkad 1934-ben beolvadt Alsok kisközségbe (133.203/1934. Bm. sz.). B. K., 1934. jan. 28. 46. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Alsok és Csurgósarkad községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve: Alsok. (133.203/1934. B. M. sz.)” Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: Udvarhely elnevezése 1908-tól Somogyudvarhely (226/1907. mgy. sz.: Drávaudvarhely), Nagymarton elnevezése 1908-tól Csurgónagymarton (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 332. Alsok. ... 1934. jan. 1-től + Csurgósarkad; 1950-től + Csurgó = CSURGÓ. Gyalay 411. Csurgósarkad. ... 1934. jan. 1-én + Alsok = Alsok – de Csurgósarkad nem lett kt.; 1950-ben + Csurgó = CSURGÓ. Alsósegesd Elnevezés, névváltozás:
7
Alsósegesd 1872–1950, Felsősegesd 1950 (egyesülve Felsősegesddel, Mo. hnt. 1952. 304.). Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Felsősegesdi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 336. Alsósegesd. ... 1950-től + Felsősegesd = SEGESD. Gyalay 754. Segesd. Alsó- + Felső- /1950-i egyesítéséből; neve átm. 1951-ig Felsősegesd volt/. Andocs Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Andocsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Andocsi Körjegyzőség Községei: Andocs, Acsa (Somogyacsa). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Acsa elnevezése (226/1907. mgy. sz.: Alsóacsa), 1908-tól Somogyacsa (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Antalfalu Elnevezés, névváltozás:
8
Antalfalu 1872–1908, Inkeyantalfa 1908–1940 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1940). Körjegyzőségi beosztás: Iharosberényi Körjegyzőség 1872–1897, Inkei Körjegyzőség 1897–1908(–1940, 30/1897. mgy. sz.). Inke és Inkeyantalfa 1940-ben Inke név alatt egyesültek, és Inke nagyközséggé alakult (357/1940. ai. sz. és 4371/1940/III.b. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1908(–1940). Egyéb: Gyalay 526. Inkeyantalfa. ... 1941. jan. 22-én + Inke = 1943. jan. 12-től hiv. is INKE. Apáti Elnevezés, névváltozás: Apáti 1872–1908, Somogyapáti 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Apáti Körjegyzőség 1872–1908, (Somogyapáti Körjegyzőség 1908–1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Apáti Körjegyzőség Községei: Apáti (Somogyapáti), Basal, Hatvan (Somogyhatvan), Pata (Patapoklosi), Poklosi (Patapoklosi), Viszló (Somogyviszló). Fennállt: 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 9
Apáti elnevezése 1908-tól Somogyapáti, Hatvan elnevezése 1908-tól Somogyhatvan, Viszló elnevezése 1908-tól Somogyviszló (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 704. Pata. ... 1950-ben + Poklosi = PATAPOKLOSI. Gyalay 717. Poklosi. ... 1950-től + Pata = PATAPOKLOSI. Aracs Elnevezés, névváltozás: Aracs 1872–1908, Somogyaracs 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1872–1898, Komlósdi Körjegyzőség 1898–1908(–1950, 483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1907(–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYARACS. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Neve ekkor még Aracs volt. Aszaló Elnevezés, névváltozás: Aszaló 1872–1908, Somogyaszaló 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Mernyei Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1922, Kaposvári járás 1922–1950 (198/1924. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 30. 297. Közli a 15275/1922. ai. sz. iratához az 1152/26857/1921. mgy. sz.-ra érkezett 1595/1922.V.-a. Bm. sz. leiratával jóváhagyott határozatot, amelyben a Mernyei Körjegyzőség községeit (Geszti, Mernye, Somogyaszaló) az Igali járásból a Kaposvári járásba helyezték át. „...az átcsatolás határidejéül 1922. évi július hó 1-je lett megállapitva.” 10
Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYASZALÓ. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Attala Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Attalai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (29021/6/1948. ai. sz., 8/1948. és 221/1948. mgy. sz., illetve 182.057/1948.III.1. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1948. febr. 10. 36. Közli a Ben. 2995/2-1948. mgy. sz. iratból a körjegyzőség átcsatolásának javaslatát. Egyéb: Attalai Körjegyzőség Községei: Attala, Csoma, Pula (Kapospula), Szabadi. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (8/1948. és 221/1948. mgy. sz., 29021/6/1948. ai. sz., 182.057/1948.III.1. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1948. febr. 10. 36. Közli a Ben. 2995/2-1948. mgy. sz. iratból a körjegyzőség átcsatolásának javaslatát. Egyéb: Pula elnevezése 1908-tól Kapospula (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Babócsa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1872–1950. 11
Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Babócsai Körjegyzőség Községei: Aracs (Somogyaracs), Babócsa, Bakháza, Bolhó, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Újnép (Rinyaújnép). Heresznye 1876-ban kivált a Babócsai Körjegyzőségből kivált, és a Vízvári Körjegyzőséghez csatlakozott (135/1876. mgy. sz.). Aracs, Komlósd és Péterhida 1898-ban kiváltak a Babócsai Körjegyzőségekből, és a megalakították a Komlósdi Körjegyzőséget (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1902. máj. 15. 2. Újnépet a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolták a 151/1902. mgy. és a 9253/1902. ai. sz. alapján. 242/23149/1902. és az 544/36508/1902. mgy. sz.-ban az átcsatolás határidejéül 1903. január 1-jét említik. B. K., 1903. február 8. 69. Közli a 68.756/1902. /júl. 4./ Bm. sz. rendeletet, amelyben a 151/1902. kgy. sz. határozatot – Újnépnek a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolása – az 1019/1903. ai. sz. szerint 1903. január 1-jén megtörtént, 5568/1903. Bm. sz. A Rinyaújnéphez tartozó Bakháza puszta 1913-ban alakult önálló községgé (533/1913. és 139/1914. mgy. sz., 4888/1913. ai. sz.). B. K., 1913. aug. 10. 411. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Rinyaújnép község határában lévő 777 kat. hold, 282 négyszögöl kiterjedésű Bakháza pusztának kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 152. §-ai alapján elrendelte. Az új község neve ideiglenesen > Bakháza < -ban állapíttatott meg (125.151/1913. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1913. aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. ai. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatot, amelyben az 533/1913. mgy. sz. előtejesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 □öl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását elrendelte 1913. aug. 2-án. Svm. Hiv. Lapja, 1914. aug. 6. 637. Közli a 16738/1914. ai. sz. felterjesztére érkezett 95480/1914.IV/b. Bm. sz. leiratot, amely a 139/2050/1914. mgy. sz. javaslatra a 125.151/1913. sz. Bm. rendelet alapján újonnan alakult Bakháza község végleges nevét Bakháza alakba állapította meg. Bakháza 1950. jan. 1-jével kivált a Babócsai Körjegyzőségből, és a Nagyatádi járáshoz tartozó Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott (28715/1948. ai. sz.). Fennállt: 1872–1950. 12
Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Aracs elnevezése 1908-tól Somogyaracs, Újnép elnevezése 1908-tól Rinyaújnép (226/1907. mgy. sz. , 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1902. máj. 15. 2. Újnépet a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolták a 151/1902. mgy. és a 9253/1902. ai. sz. alapján. 242/23149/1902. és az 544//36508/1902. mgy. sz.-ban az átcsatolás határidejéül 1903. jan. 1-jét említik. Gyalay 762. SOMOGYARACS. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Neve ekkor még Aracs volt. Gyalay 346. BABÓCSA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. – ef. Babocsa névalakban. ... 1886-ig mezőváros volt. Gyalay 349. Bakháza. Rinyaújnép /-ből kivált 1913-ban/. Gyalay 739. RINYAÚJNÉP. ... 1902. júl. 4-én – még mint Újnép – a Nagyatádi j.-ból a Barcsi j.-ba átsorolva. 1913. aug. 2-án Bakháza p. /777 kh 282 □ö/ kt. kivált, s 1914. jún. 27-ével BAKHÁZA néven külön ksg.-gé alakult. Gyalay 378. BOLHÓ. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsor.; 1903. máj. 9-én /az akkor még/ Bő m. kt. neve László m.-ra vált. Gyalay 580. KOMLÓSD. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 711. PÉTERHIDA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Bábony Elnevezés, névváltozás: Bábony 1872–1908, Nagybábony 1908–1927 (226/1907. mgy. sz. , 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Bábonymegyer 1927–1950, Nagybábony és Koppánymegyer kisközségek egyesítése után, 1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.)” B. K., 1928. aug. 12. 725. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1927, nagyközség 1927–1950, 1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). 13
Körjegyzőségi beosztás: Bábonyi Körjegyzőség 1872–1908, (Nagybábonyi Körjegyzőség 1908–1927, 226/1907 mgy. sz. , 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1908(–1927). Egyéb: Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Bábonyi Körjegyzőség Községei: Bábony (Nagybábony, Bábonymegyer), Megyer (Koppánymegyer, Bábonymegyer). Fennállt: 1872–1908(–1927). (Nagybábony és Koppánymegyer községek 1927-es egyesítése után nagyközséggé alakultak, amely Bábonymegyer nevet kapott, 1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.)” B. K., 1928. aug. 12. 725. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.)” Járási beosztás: Tabi járás 1872–1908(–1927). Egyéb: Bábony elnevezése 1908-tól Nagybábony, Megyer elnevezése 1908-tól Koppánymegyer, a körjegyzőségé 1908-tól Nagybábonyi Körjegyzőség (226/1907. mgy. sz. , 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Bábonymegyer
14
Elnevezés, névváltozás: Nagybábony (Bábony) és Koppánymegyer (Megyer) kisközségek 1927-es egyesítése után elnevezésük Bábonymegyer lett (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz., 91.421/1928. Bm. sz.). B. K., 1928. aug. 12. 725. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.)” Jogállás: Nagyközség 1927–1950 (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1927–1950. Egyéb: Bábony elnevezése 1908-tól Nagybábony, Megyer elnevezése 1908-tól Koppánymegyer (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.)” Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 581. Koppánymegyer. 1927. jan. 18-án + Nagybábony = /1928. júl. 20tól/ BÁBONYMEGYER./ Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Bagolasánc Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Horvátszentmiklósi Körjegyzőség 1872–1895, Somogyszentmiklósi Körjegyőség 1895–1950. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V.– a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte „Horváth-Szent-Miklós” nevének „SomogySzt.Miklós” névalakra változtatását. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből 15
Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” Egyéb: Somogyszentmiklós elnevezése 1950-től Miklósfa (Gyalay 762.). Gyalay 348. Bagolasánc. ... 1948. jún. 8-án id. - aug. 1-től végl./ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkeb.; 1963-tól a kg. neve BAGOLA lett. Gyalay 762. Somogyszentmiklós. ... 1895. máj. 2-ig a ksg. neve Horvát-SzentMiklós. 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is/ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. 1950-ben a ksg. neve MIKLÓSFA lett. Bakháza Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1913–1950. A Rinyaújnéphez tartozó Bakháza puszta 1913-ban önálló községgé alakult, és a Babócsai Körjegyzőséghez csatlakozott (4888/1913. ai. sz.). 533/1913 mgy. sz. alatt Bakháza puszta községgé alakulását pártolólag terjesztették fel a Bm.-hez. 139/1914. mgy. sz. alatt a község nevét Bakháza formában kérik megállapítani, a Bm.-hez így terjesztik fel. B. K., 1913. aug. 10. 411. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Rinyaújnép község határában lévő 777 kat. hold, 282 négyszögöl kiterjedésű Bakháza pusztának kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 152. §-ai alapján elrendelte. Az új község neve ideiglenesen > Bakháza < -ban állapíttatott meg. (125.151/1913. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1913. aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. ai. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatát, ameyben az 533/1913. mgy. sz. előtejesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 □öl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását rendelte el 1913. aug. 2-án. B. K., 1914. júl. 12. 412. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Bakháza újonnan alakult község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján véglegesen Bakháza alakban állapíttatott meg. (95.480/1914. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1914. aug. 6. 637. Közli a 16738/1914. ai. sz. felterjesztére érkezett 95.480/1914.IV/b. Bm. sz. leiratot, amely a 139/2050/1914. mgy. sz. javaslatra a 125.151/1913. sz. Bm. rendelet alapján újonnan alakult Bakháza község végleges nevét Bakháza alakban állapította meg. Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1913–1950, Háromfai Körjegyzőség 1950.
16
Bakháza 1950. január 1-jével kivált a Babócsai Körjegyzőségből, és a Nagyatádi járáshoz tartozó Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott (28715/1948. ai. sz.). Járási beosztás: Barcsi járás 1913–1950. Egyéb: Balatonberény Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1949, nagyközség 1949–1950 (84/1949. főisp. sz. és 179.986/1948.III/1-2. Bm. sz. „A nagyközséggé alakulás végrehajtásának időpontját 1949. évi január hó 1. napjában állapítom meg.”) S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. ápr. 10. 85. Közli S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 1948. febr. 3-ai üléséből: „Ben. 2298/1-1948. számu véghatározatával Balatonberény kisközségnek, önálló nagyközséggé alakulását tudomásul veszi.” 10416/1949. ai. sz. Az ügyirat hiányzik. Az iktatókartonon a 178.986/1948.III.2. Bm. sz. rendelet említése. Körjegyzőségi beosztás: Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1929, Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1929–1949 (268/1927. mgy. sz.), amelynek székhelye ideiglenesen Balatonmáriafürdő (482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária községekből az 59.916–1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi.” Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Balatonboglár Elnevezés, névváltozás: Boglár 1872–1908, Balatonboglár 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás:
17
(Kisközség 1872–1908)–1921, nagyközség 1921–1950 (517/1921. mgy. sz. és 42.185/1921. Bm. sz.). Körjegyzőségi beosztás: (Lellei Körjegyzőség 1872–1908, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Balatonlellei Körjegyzőség 1908–1909. Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. júl. 1-jétől. Balatonboglári Körjegyzőség 1909–1919–1921. B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.)” B. K., 1921. júl. 31. 1424. „A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.)” Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Gyalay 351. Balatonboglár. ... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonlelle = BOGLÁRLELLE. Balatonboglári Körjegyzőség Községei: Balatonboglár (Boglár), Balatonlelle (Lelle). Fennállt: 1909–1921. A körjegyzőség székhelye 1909 előtt Balatonlelle, illetve Lelle volt. Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. júl. 1-jétől. Balatonlellét 1919-ben a 73.736/1919. sz. belügyi népbiztosi rendelet nagyközséggé nyilvánította, de ezt a rendeletet a 74.141/1919. Bm. sz. rendelet hatályon kívül helyezte. B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.)” Balatonlelle 1921-ben újból, véglegesen nagyközséggé alakult (517/1921. mgy. sz. és 42.185/1921. Bm. sz.). Ugyanekkor Balatonboglár is nagyközséggé alakult, és a Balatonboglári Körjegyzőség feloszlott (517/1921. mgy. sz. 42.185/1921. Bm. sz.).
18
B. K., 1921. júl. 31. 1424. „A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.)” Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1909–1921. Egyéb: Boglár elnevezése 1908-tól Balatonboglár, Lelle elnevezése 1908-tól Balatonlelle (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 351. Balatonboglár. ... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonlelle = BOGLÁRLELLE. Gyalay 351. Balatonlelle. ... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonboglár = BOGLÁRLELLE. Balatoncsehi Elnevezés, névváltozás: Balatoncsehi 1872–1939, Ordacsehi (Orda kisközséggel egyesülve) 1939–1950 (221/1928. mgy. sz. és 122.795/1941. Bm. sz.). S. Vm. Th. Biz. 1928. febr. 6-ikai ülés (221/1927. mgy. sz. és 34297/1927. ai. sz.). „Véghatározat. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága ... Orda és Csehi községeknek kisközségi jelleggel való egyesítését az 1886: évi XXII. t. c. 162. §-a értelmében, figyelemmel a 115.800/1925. B. M. számú körrendeletre a m. kir. Belügyminiszter úr Ő Nagyméltóságának pártolólag figyelmébe ajánlja, egyben azon javaslatot teszi, hogy az egyesítet kisközségek neve ... Csehi legyen.” B. K., 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Balatoncsehi és Orda kisközségek egyesítéséből keletkezett Ordacsehi kisközség végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján ’Ordacsehi’ névben állapította meg. (122.795/1941. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1939(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1872–1939(–1950). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1939(–1950). Egyéb: Gyalay 351. Balatoncsehi. ... 1939-től + Orda = ORDACSEHI – az új kg.-név 1941. nov. 22-től végl. Balatonendréd
19
Elnevezés, névváltozás: Endréd 1907–1908, Balatonendréd 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1907–1927, nagyközség 1927–1950 (436/1926. mgy. sz., 5119/1927. ai. sz. és 66.372/1926. B. M. sz., B. K., 1926. dec. 19. 917.). Körjegyzőségi beosztás: (Endrédi Körjegyzőség, 1872–1908, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Balatonendrédi Körjegyzőség 1907–1927 (436/1926. mgy. sz. és 5119/1927. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1907–1950. Egyéb: 2/1948. mgy. sz. és 645.320/1948. Bm. sz.: „Belügyminiszter úr a tabi járásban lévő és eddig Torvaj és Balatonendréd községek határához tartozó Lullatelepi szöllőhegy és Jaba-pusztának Lulla néven községgé alakulását jóváhagyta…”. 730/1948. főisp. sz.-ban 167.675/1947.III.2. Bm. sz. „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 3166/1-1946. számu véghatározatában foglalt javaslatára a Torvaj községhez tartozó Lullatelep, Lulla szőlőhegy, Kisecseny és a Balatonendréd községhez tartozó Jaba puszta lakotthelyek községgé alakulását a 4330/1945. M. E. számu rendelet 8. §-a alapján elrendelem” kisközség, ideiglenes neve Lulla. „A községgé alakulás végrehajtásának időpontját 1948. évi január hó 1. napjában állapítom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból a tabi körjegyzőséghez osztom be.” Gyalay 351. BALATONENDRÉD. ... 1947. dec. 28-án Jaba + Torvaj + Kisecseny + Lulla-szőllő + Lulla tp. kt.-ekből új kg. alakult – végl. neve 1948. dec.-től LULLA. Balatonendrédi Körjegyzőség Községei: Balatonendréd (Endréd), Zamárdi (Balatonzamárdi). Fennállt: (1872–)1908–1927. Balatonendréd és Zamárdi kisközségek 1927-ben nagyközségekké alakultak, így a Balatonendrédi Körjegyzőség feloszlott (438/1926. mgy. sz., 5119/1927. ai. sz. 66.372/1926. B. M. sz., B. K., 1926. dec. 19. 917.). B. K., 1927. nov. 6. 1208. „A 66.372/1926. B. M. sz. rendelet folytán Zamárdi kisközség a balatonendrédi körjegyzőségből kivált és 1927. évi október 1-je óta zamárdi anyakönyvi kerület néven mint új kerület működik” Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1908–1927. 20
Egyéb: Endréd elnevezése 1908-tól Balatonendréd (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Zamárdi elnevezése 1872–1932 és 1943–1950 között között Zamárdi, 1932– 1943 között Balatonzamárdi. B. K., 1932. nov. 6. 687. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Zamárdi község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Balatonzamárdira változtatta meg. (79.217/1932. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. nov. 10. 235. Közli a 280/3/1932. ai. sz. iratból a 79.217/1932. Bm. sz. rendeletet, amely Zamárdi nagyközség nevét „Balatonzamárdi” névalakra változtatta meg. Zamárdi 1943–1950 (759/1943. ai. sz., Lerakva a 261/1944. ai. sz.-nál. Benne S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 1943. jún. 28-ikai 759/2/1943. sz. felterjesztésére érkezett 55.898/1943.III. Bm. sz. határozat: Balatonzamárdi nevét Zamárdi névalakra változtatták.). Gyalay 351. BALATONENDRÉD. ... 1947. dec. 28-án Jaba p. + Torvaj + Kisecseny + Lulla-szőllő + Lulla tp. kt.-ekből új kg. alakult – végl. neve 1948. dec.-től LULLA. Gyalay 881. ZAMÁRDI. ... 1932. okt. 26. – 1943. dec. 21. között átm. a ksg. neve Balatonzamárdi volt. Balatonföldvár Gyalay 351. Balatonföldvár. Kőröshegy/-ből kivált 1950-ben/. Gyalay 587. KŐRÖSHEGY. ... 1950-ben Balatonföldvár, Balatonföldvár p., Kossuth Lajos út kt.-ek kiváltak, s BALATONFÖLDVÁR néven külön ksg.-gé alakultak. Balatonkeresztúr Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kéthelyi Körjegyzőség 1872–1927, Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1927–1950 (268/1927. mgy. sz.), amelynek ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő lett (482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916–1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség 21
ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi.” Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B]. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Svm. Hiv. Lapja, 1919. júl. 3. 226. Somogy vármegye politikai megbízottjának 13956/1919. sz. feltejesztésére a Belügyi Népbiztosság 1919. évi 37/szerv. sz. rendeletével Kéthely nagyközséggé alakulását rendelte el, ezért Balatonkeresztúr és Balatonújlak kisközségek előbbi székhellyel külön körjegyzőségbe egyesíttettek. Ezen új jegyzőségnek 1919. július 1-jén kellett [volna?] megkezdenie működését. B. K., 1926. jan. 10. 47. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.)” B. K., 1927. máj. 22. 609. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2.§-a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR. ... Neve 1890. előtt Keresztur; 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az új kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ; 1958-ban kivált még BALATONFENYVES. Balatonkeresztúri Körjegyzőség Községei: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonmária (Balatonmáriafürdő). Balatonmária 1925-ben alakult önálló községgé (307/1924. és 154/1926. mgy. sz., 116.698/1925.V. Bm. sz. Utóbbi rendelet a 307/1927. mgy. sz. felterjesztésére a Balatonkeresztúrhoz tartozó „Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek községgé alakulását kisközségi szervezet keretében megengedtem és az uj község nevét ideiglenesen ’Balatonmária’ névben” állapította meg. „Az elöljárói tisztségek betöltésével és a képviselőtestület megalakulásával fogja az uj község önálló községi életét megkezdeni és ezzel fogom megalakulását befejezettnek tekinteni. A megalakulás határnapját az alispán határozza meg, de csak akkor, ha a község működésének megkezdésére az összes szervezési
22
előkészületek az A. U. 4. §-ának szem előtt tartásával megtörténik. …” Bp., 1925. dec. 7. B. K., 1926. jan. 10. 47. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.)” B. K., 1927. máj. 22. 609. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2.§-a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Balatonberény 1949-ben kilépett a Balatonkeresztúri Körjegyzőségből, és nagyközséggé alakult (84/1949. főisp. sz. és 179.986/1948.III/1-2. Bm. sz. „A nagyközséggé alakulás végrehajtásának időpontját 1949. évi január hó 1. napjában állapítom meg.” S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. ápr. 10. 85. Közli S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 1948. február 3-i üléséből: „Ben. 2298/1-1948. számu véghatározatával Balatonberény kisközségnek, önálló nagyközséggé alakulását tudomásul veszi.” A 10416/1949 ai. sz. irat hiányzik. Az iktatókartonon a 178.986/1948.III.2. rendelet említése.). Fennállt: 1927–1950. A Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből kivált Balatonberény, és a Kéthelyi Körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária községek 1927-ben megalakították a Balatonkeresztúri Körjegyzőséget (268/1927. mgy. sz.), amelynek ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő lett (482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916–1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi.” Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B]. B. K., 1929. jan. 6. 7. „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény, továbbá a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő községekből az 59.916/1928. B. M. sz. rendelettel alakított balatonkeresztúri körjegyzőség, úgyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmáriafürdő székhellyel működését 1929. évi január hó 1-én megkezdte.” Járási beosztás: Marcali járás 1927–1950. Egyéb: 23
Svm. Hiv. Lapja, 1919. júl. 3. 226. Somogy vármegye politikai megbízottjának 13956/1919. sz. feltejesztésére a Belügyi Népbiztosság 1919. évi 37/szerv. sz. rendeletével Kéthely nagyközséggé alakulását rendelte el, ezért Balatonkeresztúr és Balatonújlak községek előbbi székhellyel külön körjegyzőségbe egyesíttettek. Ezen új jegyzőségnek 1919. július 1-jén kellett [volna?] megkezdenie működését. Gyalay 351. Balatonmáriafürdő. /Balatonmária neve 1927-től. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR. ... Neve 1890. előtt Keresztur; 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az új kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ; 1958-ban kivált még BALATONFENYVES. Balatonkiliti Elnevezés, névváltozás: Kiliti 1872–1922, Balatonkiliti 1922–1950 (667/1920. mgy. sz. és 20136/1922. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Kiliti község nevét Balatonkilitire változtatta át. B. K., 1922. aug. 20. 1801. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 §-a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta.” Jogállás: Nagyközség (1872–)1922–1950. Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1922–1950. Egyéb: A Kilitihez, illetve Balatonkilitihez tartozó Vilma-telep lakott hely végleges neve 1930-tól Balatonújhely. B. K., 1930. márc. 23. 297. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkiliti községhez tartozó Vilmatelep lakott hely nevét az 1898: iV. tc. 3. §-a alapján Balatonújhely névre változtatta meg. (50.937/1/1930. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. márc. 27. 129–130. Közli a 6139/1/1930. ai. sz. irathoz érkezett 50.937/I./1930.V. Bm. sz. (márc. 12.) rendeletet, amely S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 38726/1929. sz. (jan. 30.) felterjesztérésre a Balatonkiliti községhez tartozó Vilmatelep lakott hely nevét Balatonújhely névalakra változtatta.). Balatonkiliti nagyközség Balatonújhelyen 1933. augusztus 1-jétől jegyzői kirendeltséget létesített (569/1932. ai. sz., 399/1936. főisp. sz. és 24
97.608/1931./V. Bm. sz. Svm. Hiv. Lapja, 1933. máj. 25. 150. Közli a 183/6/1933. ai. sz. iratból, hogy a jegyzői kirendeltség működését 1933. május 1-jén megkezdte.). Balatonújhely 1939-ben nagyközséggé alakult (69/15/1939. ai. sz. és 2.343/1940. Bm. sz.). B. K., 1940. ápr. 21. 669. „Balatonújhely önálló községgé alakulása. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Balatonkiliti községhez tartozó Balatonújhely fürdőtelepnek önálló községgé alakulását megengedte. Az egyesített község jellege nagyközség; végleges neve: ’Balatonújhely’. (2.343/1940. B. M. sz.)” Gyalay 351. Balatonkiliti. Kiliti /neve 1922-től; 1939-ben kivált Balatonújhely; 1968-ban beolvadt Siófok-ba/. Balatonlelle Elnevezés, névváltozás: Lelle 1872–1908, Balatonlelle 1908–1950 (226/1907. mgy., 25489/1908. ai. sz. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1919–1921. B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.)” Balatonlelle 1919-ben a 73.736/1919. sz. belügyi népbiztosi rendelettel nagyközséggé alakult, de ezt a rendeletet a 74.141/1919. Bm. sz. rendelet hatályon kívül helyezte. Nagyközség 1919–1921–1950 (517/1921. mgy. sz. és 42.185/1921. Bm. sz.). B. K., 1921. júl. 31. 1424. „A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: (Lellei Körjegyzőség 1872–1908), Balatonlellei Körjegyzőség 1908–1909. Balatonboglári Körjegyzőség 1909–1919–1921. Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. július 1-jétől. Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Gyalay 351. Balatonlelle. ... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonboglár = BOGLÁRLELLE.
25
Balatonmária Elnevezés, névváltozás: Balatonmária 1925–1927, Balatonmáriafürdő 1927–1950. B. K., 1926. jan. 10. 47. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.)” B. K., 1927. máj. 22. 609. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2.§-a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Jogállás: Kisközség 1925–1927(–1950, 307/1924. és 154/1926. mgy. sz. és 116.698/1925.V. Bm. sz.). Utóbbi rendelet a 307/1927. mgy. sz. felterjesztésére a Balatonkeresztúrhoz tartozó „Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek községgé alakulását kisközségi szervezet keretében megengedtem és az uj község nevét ideiglenesen „Balatonmária” névben” állapította meg. „Az elöljárói tisztségek betöltésével és a képviselőtestület megalakulásával fogja az uj község önálló községi életét megkezdeni és ezzel fogom megalakulását befejezettnek tekinteni. A megalakulás határnapját az alispán határozza meg, de csak akkor, ha a község működésének megkezdésére az összes szervezési előkészületek az A. U. 4. §-ának szem előtt tartásával megtörténik. …” Bp., 1925. dec. 7. Körjegyzőségi beosztás: Kéthelyi Körjegyzőség 1925–1927, (Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1927– 1950). A Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből kivált Balatonberény, és a Kéthelyi Körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária kisközségek 1927-ben körjegyzőséggé alakultak, a körjegyzőség elnevezése: Balatonkeresztúri Körjegyzőség (268/1927. mgy. sz.), ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő 482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916–1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi.” Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. Járási beosztás: 26
Marcali járás 1925–1927(–1950). Egyéb: Gyalay 351. Balatonmáriafürdő. /Balatonmária neve 1927-től. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR. ... 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az uj kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ. Balatonmáriafürdő Elnevezés, névváltozás: Balatonmária 1925–1927, Balatonmáriafürdő 1927–1950. B. K., 1926. jan. 10. 47. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.)” B. K., 1927. máj. 22. 609. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2.§-a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban. Jogállás: Kisközség (1925–)1927–1950 (307/1924. és 154/1926. mgy. sz., 116.698/1925.V. Bm. sz. Utóbbi rendelet a 307/1927. mgy. sz. felterjesztésére a Balatonkeresztúrhoz tartozó „Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek községgé alakulását kisközségi szervezet keretében megengedtem és az uj község nevét ideiglenesen „Balatonmária” névben” állapította meg. „Az elöljárói tisztségek betöltésével és a képviselőtestület megalakulásával fogja az uj község önálló községi életét megkezdeni és ezzel fogom megalakulását befejezettnek tekinteni. A megalakulás határnapját az alispán határozza meg, de csak akkor, ha a község működésének megkezdésére az összes szervezési előkészületek az A. U. 4. §-ának szem előtt tartásával megtörténik. …” Bp., 1925. dec. 7. Körjegyzőségi beosztás: (Kéthelyi Körjegyzőség 1925–1927), Balatonkeresztúri Körjegyzőség 1927– 1950. A Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből kivált Balatonberény, és a Kéthelyi Körjegyzőségből kivált Balatonkeresztúr és Balatonmária kisközségek 1927-ben körjegyzőséggé alakultak, a körjegyzőség elnevezése: Balatonkeresztúri Körjegyzőség (268/1927. mgy. sz.), ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő (482/1929. mgy. sz.).
27
S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916–1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi.” Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. Járási beosztás: Marcali járás (1925–)1927–1950. Egyéb: Gyalay 351. Balatonmáriafürdő. /Balatonmária neve 1927-től. Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR. ... 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az uj kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ. Balatonőszöd Elnevezés, névváltozás: Őszöd 1872–1914, Balatonőszöd 1914–1950 (350/1913. mgy. sz. és 2613/1913. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1913. máj. 15. 431. Közli S. Vm. Th. Biz.-nak 350/2513/1913. sz. határozatát, amelyben Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatásának kérelmét pártolólag terjeszti fel a Bm.-hez. B. K., 1914. márc. 15. 157. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Őszöd község nevét az 1898. IV. t.-c. 2. §-a alapján Balatonőszödre megváltoztatta. (11.912/1914. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1914. márc. 19. 263. Közli a 6259/1914. ai. sz.-ra érkezett 11.912/IV.-b./1914. Bm. sz. leiratát, amely jóváhagyta Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatását. Jogállás: Kisközség (1872–)1914–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Lellei Körjegyzőség 1872–1878, Faluszemesi Körjegyzőség 1878–1912, 45/1878. mgy. sz.), Balatonszemesi Körjegyzőség (1912–)1914–1950 (162/1912. mgy. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1914–1950. Egyéb: Gyalay 351. Balatonőszöd. Őszöd /neve 1914-től/. Balatonszabadi 28
Balatonszabadit 1950-ben csatolták Somogy megyéhez Veszprém megyétől (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 351. Balatonszabadi. /Fokszabadi neve 1917-ig(!); 1950-től + Siómaros/. Balatonszárszó Elnevezés, névváltozás: Szárszó 1872–1922, Balatonszárszó 1922–1950 (145/1920. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Szárszó község nevét Balatonszárszóra változtatta át.) B. K., 1922. aug. 20. 1801. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 §-a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta.” Jogállás: Kisközség (1872–)1922–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Szóládi Körjegyzőség, Kötcsei Körjegyzőség 1874–1922)–1923 (268/1874. mgy. sz.), Balatonszárszói Körjegyzőség 1923–1950 (145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1922–1950. Egyéb: Gyalay 777. Szárszó. ... A ksg. neve 1922. aug. 9-től BALATONSZÁRSZÓ. Balatonszárszói Körjegyzőség Községei: Balatonszárszó (Szárszó), Szólád. Fennállt: 1923–1950. A Balatonszárszói Körjegyzőség községei 1923-ban a Kötcsei Körjegyzőségből váltak ki, és ekkor Kötcse nagyközség lett (145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1923–1950. Egyéb: Szárszó elnevezése 1922-től Balatonszárszó (145/1920. mgy. sz.). 29
S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Szárszó elnevezését Balatonszárszóra változtatták. B. K., 1922. aug. 20. 1801. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 §-a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta.” Gyalay 777. Szárszó. ... A ksg. neve 1922. aug. 9-től BALATONSZÁRSZÓ. Balatonszemes Elnevezés, névváltozás: Faluszemes 1872–1912, Balatonszemes 1912–1950 (162/1912. mgy. sz., 16109/1912. ai. sz. és 87.722/IV. b./1912. Bm. sz.). B. K., 1912. júl. 21. 245. „A belügyminister a Somogy vármegyebeli Faluszemes község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján > Balatonszemesre < változtatta. (87.722/1912. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1912. júl. 25. 533. Közli a 16109/1912. ai. sz.-ra érkezett 87.722/IV. b./1912. Bm. sz. leiratot, amely Faluszemes nevét Balatonszemes alakban állapította meg. Jogállás: Kisközség (1872–)1912–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Lellei Körjegyzőség 1872-1878, Faluszemesi Körjegyzőség 1878–1912, 45/1878. mgy. sz.), Balatonszemesi Körjegyzőség 1912–1950 (162/1912. mgy. sz. és 16109/1912. ai. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1912–1950. Egyéb: Gyalay 351. BALATONSZEMES. ... 1773–1869 között még + a későbbi Őszöd; 1912. júl. 24-ig neve Faluszemes volt. Balatonszemesi Körjegyzőség Községei: Balatonőszöd (Őszöd), Balatonszemes (Faluszemes). Fennállt: (1878–)1912–1950. (A Faluszemesi Körjegyzőség községei 1878-ban a Lellei Körjegyzőségből váltak ki, 45/1878. mgy. sz.). Járási beosztás: 30
Lengyeltóti járás (1878–)1912–1950. Egyéb: Balatonszemes elnevezése 1912-ig Faluszemes (162/1912. mgy. sz., 16109/1912. ai. sz., 87.722/IV. b./1912. Bm. sz.). B. K., 1912. júl. 21. 245. „A belügyminister a Somogy vármegyebeli Faluszemes község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján > Balatonszemesre < változtatta. (87.722/1912. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1912. júl. 25. 533. Közli a 16109/1912. ai. sz.-ra érkezett 87.722/IV. b./1912. Bm. sz. leiratot, amely Faluszemes nevét Balatonszemes alakban állapította meg. Gyalay 351. BALATONSZEMES. ... 1773–1869 között még + a későbbi Őszöd; 1912. júl. 24-ig neve Faluszemes volt. Balatonőszöd elnevezzése 1914 előtt Őszöd (350/1913. mgy. sz. és 2613/1913. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1913. máj. 15. 431. Közli S. Vm. Th. Biz.-nak 350/2513/1913. sz. határozatát, amelyben Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatásának kérelmét pártolólag terjeszti fel a Bm.-hez. B. K., 1914. márc. 15. 157. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Őszöd község nevét az 1898. IV. t.-c. 2. §-a alapján Balatonőszödre megváltoztatta. (11.912/1914. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1914. márc. 19. 263. Közli a 6259/1914. ai. sz.-ra érkezett 11.912/IV.-b./1914. Bm. sz. leiratát, amely jóváhagyta Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatását. Gyalay 351. Balatonőszöd. Őszöd /neve 1914-től/. Balatonszentgyörgy Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség Községei: Balatonberény, Balatonszentgyögy, Főnyed, Hollád, Tikos, Vörs.
31
Balatonberény 1927-ben kivált a Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből, és a Balatonmárián székelő Balatonkeresztúri Körjegyzőséghez csatlakozott (268/1927. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916–1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi.” Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. Főnyed 1947-ben kivált a Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből, és a Sávolyi Körjegyzőséghez csatlakozott (állami anyakönyvi adat). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Balatonújhely Elnevezés, névváltozás: A Balatonkilitihez tartoztó Vilma-telep külterületi lakott hely elnevezése 1930-tól Balatonújhely (50.937/-1-1930. Bm. sz.). B. K., 1930. márc. 23. 297. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkiliti községhez tartozó Vilmatelep lakott hely nevét az 1898: IV. tc. 3. §-a alapján Balatonújhely névre változtatta meg. (50.937/1/1930. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. márc. 27. 129–130. Közli a 6139/1-1930. ai. sz. irathoz érkezett 50.937/I./1930.V. Bm. sz. (márc. 12.) rendeletet, amely S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 38726/1929. sz. (jan. 30.) felterjesztérésre a Balatonkiliti községhez tartozó Vilmatelep lakott hely nevét Balatonújhely névalakra változtatta. Jogállás: Nagyközség 1939–1950. Balatonkiliti nagyközség Balatonújhelyen lakott helyen 1933. augusztus 1-jétől jegyzői kirendeltséget létesített (569/1932. ai. sz., 399/1936. főisp. sz. és 97.608/1931./V. Bm. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1933. máj. 25. 150. Közli a 183/6/1933. ai. sz. iratból, hogy a jegyzői kirendeltség működését 1933. máj. 1-jén megkezdte. A jegyzői kirendeltség 1939-ben megszűnt, amikor is Balatonújhely nagyközséggé alakult (69/15/1939. ai. sz. és 2.343/1940. Bm. sz.).
32
B. K., 1940. ápr. 21. 669. „Balatonújhely önálló községgé alakulása. A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Balatonkiliti községhez tartozó Balatonújhely fürdőtelepnek önálló községgé alakulását megengedte. Az egyesített község jellege nagyközség; végleges neve: ’Balatonújhely’. (2.343/1940. B. M. sz.)” Járási beosztás: Tabi járás 1939–1950. Egyéb: Gyalay 351. Balatonujhely. Kiliti /neve 1922-től Balatonkiliti – innen vált ki 1939-ben Balatonújhely, amely végül is 1950-ben Siófok-ba olvadt be/. Balatonújlak Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kéthelyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Svm. Hiv. Lapja, 1919. júl. 3. 226. Somogy vármegye politikai megbízottjának 13956/1919. sz. feltejesztésére a Belügyi Népbiztosság 1919. évi 37/szerv. sz. rendeletével Kéthely nagyközséggé alakulását rendelte el, ezért Balatonkeresztúr és Balatonújlak községek előbbi székhellyel külön körjegyzőségbe egyesíttettek. Ezen új jegyzőségnek 1919. júl. 1-jén kellett [volna?] megkezdenie működését. Balatonzamárdi Elnevezés, névváltozás: Zamárdi 1872–1932, Balatonzamárdi 1932–1943. B. K., 1932. nov. 6. 687. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Zamárdi község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Balatonzamárdira változtatta meg. (79.217/1932. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. nov. 10. 235. Közli a 280/3/1932. ai. sz. iratból a 79.217/1932. Bm. sz. rendeletet, amely Zamárdi nagyközség nevét „Balatonzamárdi” névalakra változtatta meg. Zamárdi 1943–1950 (759/1943. ai. sz., Lerakva a 261/1944. ai. sz.-nál. Benne S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 1943. jún. 28-ikai 759/2/1943. sz. felterjesztésére érkezett
33
55.898/1943.III. Bm. sz. határozat: Balatonzamárdi nevét Zamárdi névalakra változtatták.). Jogállás: (Kisközség 1872–1927), nagyközség (1927–)1932–1943(–1950, 438/1926. mgy. sz., 5119/1927. ai. sz. és 66.372/1926. B. M. sz., B. K., 1926. dec. 19. 917.). B. K., 1927. nov. 6. 1208. „A 66.372/1926. B. M. sz. rendelet folytán Zamárdi kisközség a balatonendrédi körjegyzőségből kivált és 1927. évi október 1-je óta zamárdi anyakönyvi kerület néven mint új kerület működik” Körjegyzőségi beosztás: (Endrédi Körjegyzőség 1872–1907, Balatonendrédi Körjegyzőség 1907–1927, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1932–1943(–1950). Egyéb: Gyalay 881. ZAMÁRDI. ... 1932. okt. 26. – 1943. dec. 21. között átm. a ksg. neve Balatonzamárdi volt. Bálványos Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Bálványosi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Bálványosi Körjegyzőség Községei: Bálványos, Kapoly. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Barcs
34
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1911, nagyközség 1911–1950. Svm. Hiv. Lapja, 1909. aug. 12. 474–475. Közli az 513/12550/1909. mgy. sz. határozatát, amelyben a Bm. felé pártolólag támogatják Barcs kisközség nagyközséggé alakulását. Somogytarnóca és Drávapálfalva Barcs nagyközséggel szövetkezett kisközségek lennének. Körjegyzőségi beosztás: Barcsi Körjegyzőség 1872–1911. A Barcsi Körjegyzőség 1911-ben feloszlott, Barcs nagyközséggé alakult. Drávapálfalva és Somogytarnóca kisközségek az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Barcs nagyközséghez csatlakoztak (114.763/1910. Bm. sz.). B. K., 1911. jan. 1. 13. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Barcs kisközségnek nagyközséggé alakulását elrendelte; egyúttal tudomásul vette a nevezett vármegye közönségének 513/1909. kgy. számú határozatával tett azt az intézkedését, a melylyel az 1886: XXII. t.-c. 161. §-a alapján megengedte, hogy az eddigi Barcs kisközséggel egy körjegyzőséget képezett Somogytarnócza és Drávapálfalva kisközségek az ezen rendelettel nagyközséggé alakult községgel – utóbbi nagyközségi jellegének érintése nélkül – szövetkezzenek. (114.763/1910. B. M. sz.)” Járási beosztás: Szigetvár járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Tarnóca elnevezése 1895-től Somogytarnóca (65/1895. mgy. sz.). M. H., 1895. máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. ai. sz. iratból a 32.452/IV–a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza” község nevét „Somogy-Tarnócza” alakra változtatták. Drávapálfalva 1928-ban Barcs nagyközséggel egyesült (499/1927. mgy. sz., 59.110/1927. Bm. sz. és 2678/1928. ai. sz.). B. K., 1927. nov. 13. 1221. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Barcs nagyközség és Drávapálfalva kisközség egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Barcs. (59.110/1927. B. M. sz.)” B. K., 1930. márc. 23. 297. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Barcs és Drávapálfalva községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Barcs névben állapította meg. (50.938/1–1930. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. márc. 27. 130. Közli a 6016/5/1930. ai. sz. iratból az 50.938/1./1930.V. Bm. sz. határozatot, amely S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 30679/1929. sz. felterjesztésére az egyesített község végleges nevét „Barcs” névalakban állapította meg.
35
Gyalay 357. BARCS. ... 1886-ig mezőváros ... 1928. jan. 1-től + Drávapálfalva, 1930. márc. 14-től. végl. nevén Barcs; 1979. jan. 1-től városi rangra emelve. Drávapálfalva elnevezése 1908-ig Pálfalu (226/1907. mgy. sz.: Drávapálfalu), (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 430. Drávapálfalva. ... 1923. ápr. 19-én Feketezátony kt. /182 kh, 406 □ö/ a SHS-hoz átcsatolva; 1928. jan. 1-én + Barcs = végl. hiv. nevén BARCS /1930. márc. 14-től/; a kg. – még mint Pálfalu – 1896. dec. 7-én került át a Sziget[vár]i j.-ból az ei. megalakult Barcsi j.-ba. Barcsi Körjegyzőség Községei: Barcs, Pálfalu (Drávapálfalva), Szentes (Drávaszentes), Tarnóca (Somogytarnóca). Fennállt: 1872–1911. A Barcsi Körjegyzőség 1911-ben feloszlott, Barcs nagyközséggé alakult, Drávapálfalva és Somogytarnóca az 1886: XXII. tc. 161. §-a értelmében Barcs nagyközséghez csatlakozott (114.763/1910. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1911 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Tarnóca elnevezése 1895-től Somogytarnóca (65/1895. mgy. sz.). M. H., 1895. máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. ai. sz. iratból a 32.452/IV–a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza” község nevét „Somogy-Tarnócza” alakra változtatták. 1898-ban Szentes község kivált a Barcsi Körjegyzőségből, és a Komlósdi Körjegyzőséghez csatlakozott (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). 1899-ben Somogytarnóca kivált a Csokonyai Körjegyzőségből kivált, és a Barcsi Körjegyzőséghez csatlakozott (12349/1900. ai. sz.). Pálfalu elnevezése 1908-tól Drávapálfalva (226/1907. mgy. sz.: Drávapálfalu), Szentes elnevezése 1908-tól Drávaszentes (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Bárdszerászló Elnevezés, névváltozás: Bárdszerászló 1872–1908, Bárdudvarnok 1908–1950 25489/1908. ai. sz. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: 36
(226/1907.
mgy.,
Kisközség 1872–1874, nagyközség 1874–1908(–1950, 60/1874. mgy. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Kadarkúti Körjegyzőség 1872–1874. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1907(–1950). Egyéb: Bárdudvarnok Elnevezés, névváltozás: Bárdszerászló 1872–1908, Bárdudvarnok 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: (Kisközség 1872–1874, nagyközség 1874–)1908–1950. Bárdszerászló 1874-ben kivált a Kadarkúti Körjegyzőségből, és nagyközséggé alakult (60/1874. mgy. sz.). Körjegyzőségi beosztás: (Kadarkúti Körjegyzőség 1872–1874.) Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Kaposszentbenedek 1932-ben kivált a Kaposmérői Körjegyzőségből, és az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Bárdudvarnok nagyközséghez csatlakozott (302/1932. S. Vm. Th.-i Kisgyűlési sz.) A 306/6/1932. ai. sz. iratban a 82.066/1932./VI. Bm. sz. rendelet: „az átcsatolás végrehajtását 1933. évi január hó 1. napjával elrendelem” S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. dec. 29. 272. Közli a 6165/1932. ai. sz. iratából S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 302/1/1932. sz. intézkedését, amelyet a 82.066/1932.VI. Bm. sz. rendelet hagyott jóvá: Kaposszentbenedek 1933. január 1-jével csatlakozott Bárdudvarnok nagyközséghez. B. K., 1933. jan. 8. 41. „A m. kir. belügyminiszter jóváhagyó rendelete folytán – Somogy vármegye törvényhatóságának területén fekvő – az eddig a kaposmérői körhöz tartozott Kaposszentbenedek község 1933. évi január hó 1. napján kezdődő hatállyal Bárdudvarnok nagyközséggel szövetkezett. (82.066/1932. B. M. sz.)” Gyalay 543. Kaposszentbenedek. ... 1950-ben + Bárdudvarnok = BÁRDUDVARNOK. Basal Elnevezés, névváltozás: 37
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Apáti Körjegyzőség 1872–1907, Somogyapáti Körjegyzőség 1907–1950 (226/1907. mgy. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Baté Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mosdósi Körjegyzőség 1872–1888, Nagyberki Körjegyzőség 1888–1924 (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.), Batéi Körjegyzőség 1924–1950 (800/1923. mgy. sz. és 1605/1924. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Batéi Körjegyzőség Községei: Baté, Kaposkeresztúr, Mosdós. Fennállt: 1924–1950. Baté, Kaposkeresztúr és Mosdós 1924-ben kiváltak a Nagyberki Körjegyzőségből, és megalakították a Batéi Körjegyzőséget (800/1923. mgy. sz. és 1605/1924. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1924–1950. Egyéb: Béc Elnevezés, névváltozás: 38
Béc 1872–1908, Vásárosbéc 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Hárságyi Körjegyzőség 1872–1892, Nagyhárságyi Körjegyzőség 1892–1908 (Mo. t. c.- és n.), Somogyhárságyi Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz.: Nagyhárságy) (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Bedegkér Bedegkért 1950-ben csatolták Somogy megyéhez Tolna megyétől (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 361. Bedegkér. Bedeg + Magyarkér /1939-i egyesülése utáni végl. neve 1940-től/. Bélavár Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Taranyi Körjegyzőség 1872–1876, Vízvári Körjegyzőség 1876–1950 (135/1876. mgy. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Beleg Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szabási Körjegyzőség 1872–1907, Kutasi Körjegyzőség 1907–1950 (934/1907. ai. sz.). 39
Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Belezna Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Horvátszentmiklósi Körjegyzőség 1872–1892, Surdi Körjegyzőség 1892–1950 (32242/1892. és 395/1897. ai. sz. Benne 87284/1892. Bm. sz. határozat említése, amellyel jóváhagyták az átalakulást. Lásd még a 254/1892. mgy. sz.-ot!). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: Horvátszentmiklós elnevezése 1895-től Somogyszentmiklós. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V.– a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte „Horváth-Szent-Miklós” nevének „SomogySzt.Miklós” névalakra változtatását. Somogyszentmiklós elnevezése 1950-től Miklósfa (. A Surdi Körjegyzőséget 1950-ben Zala megye Nagykanizsai járásához csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 363–364. BELEZNA. ... 19[?]6. ápr. 5-én 492 □ö birtoktest Murakeresztúr-hoz /Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkeb. – végl. máj. 15-én./ Berzence Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: Udvarhely 1890. január 1-jével kivált az Alsoki Körjegyzőségből, és az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Berzence nagyközséghez csatlakozott (360/1889. és 82/1485/1890. mgy. sz.). M. H., 1890. máj. 10. 1. Közli a 9440/1890. ai. sz. iratból: „Értesítem, hogy folyó évi 82 számu törvényhatósági határozattal Udvarhely község az alsoki 40
körjegyzői csoportból elválasztatott és Berzencze nagyközségi jegyzőséghez csatoltatott.” Udvarhely kisközség neve 1908-tól Somogyudvarhely (226/1907. mgy. sz.: Drávaudvarhely) (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Somogyudvarhely 1919-ben nagyközséggé alakult (38/1918. mgy. sz. és 131.791/1918./V.a. Bm. sz.). B. K., 1918. dec. 29. 1914. „A belügyminister a Somogy vármegye területén levő Somogyudvarhely kisközségnek nagyközséggé átalakulását elrendelte. (131.791/1918. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1920. júl. 8. 218. Közli a 13341/1920 sz. ai. sz. felterjesztése alapján 1920. július 2-ai dátummal. Gyalay 369. BERZENCE. ... 1886-ig mezőváros. Besenyő Elnevezés, névváltozás: Besenyő 1872–1908, Rinyabesenyő 1908–1950 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Lábodi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1908(–1950). Egyéb: -
(226/1907.
Bize Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mesztegnyői Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 373. Bize. ... 1977. ápr. 1-től + Marcali = MARCALI. Bodrog Elnevezés, névváltozás: 41
mgy.
sz.,
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Hetesi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: 1371/1925. mgy. sz. alatt támogatták a község nevének nevének „Nagybodrog” névalakra változtatását a Bm.-nél. Bodvica Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1940. A Nagyatád Vidéki Körjegyzőség feloszlatása után 1940-ben Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesültek Nagyatáddal. B. K., 1943. jún. 6. 991. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség, végleges neve ’Nagyatád’ ... (32.966/1942. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1943. jún. 10. 100. Közli az 574/2/1943. sz. ai. iratból: az 1943. jún. 22-én kelt 32.966/1942.III. Bm. sz. „rendeletével Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesitéséből keletkezett község végleges nevét „Nagyatád” névben állapitotta meg.") Körjegyzőségi beosztás: Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1897, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1897–1940 (267/1897. mgy. sz. és 24835/1897. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1940. Egyéb: Elnevezése 1907-től Rinyaboda lett volna (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 376. Bodvica. ... 1876-ig + Kivadár; 1941-től + Henész + Kivadár + Nagyatád = NAGYATÁD. Boglár Elnevezés, névváltozás: Boglár 1872–1908, Balatonboglár 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: 42
Kisközség 1872–1908(1919–1921, nagyközség 1921–1950, 517/1921. mgy. sz.). B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.)” B. K., 1921. júl. 31. 1424. „A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.)”. Körjegyzőségi beosztás: Lellei Körjegyzőség 1872–1908, (Balatonlellei Körjegyzőség 1908–1909, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). (Balatonboglári Körjegyzőség 1909–1919–1921, Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. július 1-jétől.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Gyalay 351. Balatonboglár. ... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonlelle = BOGLÁRLELLE. Boldogasszonyfa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Boldogasszonyfai Körjegyzőség 1872–1885, Szentlászlói Körjegyzőség 1885– 1950 (1393/1885. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Boldogasszonyfai Körjegyzőség Községei: Almamellék, Boldogasszonyfa, Szentlászló. Fennállt: 1872–1885.
43
A Boldogasszonyfai Körjegyzőség székhelyét 1885-ben Szentlászlóra helyezték át, így jött létre a Szentlászlói Körjegyzőség (1393/1885. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1885. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Bolhás Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1901, Szobbi Körjegyzőség 1901–1908 (319/1900. mgy. sz. és 10103/1901. ai. sz.), Somogyszobi Körjegyzőség 1908– 1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Bolhó Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 378. BOLHÓ. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsor.; 1903. máj. 9-én /az akkor még/ Bő m. kt. neve László m.-ra vált. Bonnya Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. 44
Körjegyzőségi beosztás: Kisbári Körjegyzőség 1872–1908, Kisbárapáti Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Boronka Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Tótszentpáli Körjegyzőség 1872–1887, Niklai Körjegyzőség 1887–1950 (124/1887. mgy. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 380. Boronka. ... 1977. ápr. 1-től + Bize + Horvátkút + Marcali = MARCALI. Böhönye Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1922, nagyközség 1922–1950 (153/1921. mgy. sz., 84.250/1921. Bm. sz. és 2517/1922. ai. sz.). B. K., 1921. nov. 27. 2245. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Böhönye kisközségnek nagyközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 151. §-ai alapján megengedte. (84.250/1921. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Böhönyei Körjegyzőség 1872–1922. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: B. K., 1920. jan. 18. 144. „Az úgynevezett belügyi népbiztosnak 67.165/1919. 47/szrv. szám alatt kiadott azt a rendeletét, mellyel Böhönye kisközségnek nagyközséggé alakulását, a magyar belügyminister 1919. évi szeptember hó 3. napján 73.223/1919. B. M. számú rendeletével hatályon kívül helyezte.” Gyalay 383. BÖHÖNYE. ... 1886-ig mezőváros.
45
Böhönyei Körjegyzőség Községei: Böhönye, Nemeskisfalud, Szenyér. Fennállt: 1872–1922. Böhönye 1922-ben nagyközséggé alakult, Szenyér és Nemeskisfalud pedig megalakították a Szenyéri Körjegyzőséget (153/1921. mgy. sz., 84.250/1921. Bm. sz. és 2517/1922 ai. sz.). B. K., 1921. nov. 27. 2245. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Böhönye kisközségnek nagyközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 151. §-ai alapján megengedte. (84.250/1921. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 8. 263. Közli a 13449/1922. ai. sz. iratból: „Közzéteszem, hogy a szenyéri önálló körjegyzőség működését 1922. évi jún. hó 1-ével megkezdette.” Járási beosztás: Marcali járás 1872–1922. Egyéb: B. K., 1920. jan. 18. 144. „Az úgynevezett belügyi népbiztosnak 67.165/1919. 47/szrv. szám alatt kiadott azt a rendeletét, mellyel Böhönye kisközségnek nagyközséggé alakulását, a magyar belügyminister 1919. évi szeptember hó 3. napján 73.223/1919. B. M. számú rendeletével hatályon kívül helyezte.” Gyalay 383. BÖHÖNYE. ... 1886-ig mezőváros. Gyalay 672. NEMESKISFALUD. ... 1927. okt. 13-án átm. + Szenyér = Szenyér, - gyakorlatilag nem valósult meg. Gyalay 792. SZENYÉR. ... 1927. okt. 13. + Nemeskisfalud. Bőszénfa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Simonfai Körjegyzőség 1872–1907, (16429/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: -
Gálosfai
Buzsák 46
Körjegyzőség
1907–1950
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Buzsáki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Buzsáki Körjegyzőség Községei: Buzsák, Öreglak, Táska. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Öreglak kisközség 1946-ban kivált a Buzsáki Körjegyzőségből és nagyközséggé alakult (6033/1946. ai. sz., 109/1946. főisp. sz. és 190.043/1946.III.11. Bm. sz.) Bükkösd Elnevezés, névváltozás: Bükkösd 1872–1908, Somogybükkösd 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877, Porrogi Körjegyzőség 1877–1908(–1950, 2334/1877. ai. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Bükkösdi Körjegyzőség Községei:
47
Bükkösd (Somogybükkösd), Pátró (Nemespátró), Porrog, Porrogszentpál, Tilos (Őr, Őrtilos). Tilos, másképpen Őr kisközség 1877-ben kivált a Bükkösdi Körjegyzőségből, és a Zákányi Körjegyzőséghez csatlakozott (179/1877. mgy. sz. és 23.714/1877. Bm. sz.). Fennállt: 1872–1877. A Bükkösdi Körjegyzőség székhelyét 1877-ben Porrogra helyezték át, így hozták létre a Porrogi Körjegyzőséget (2334/1877. ai. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1877. Egyéb: Tilos, másképpen Őr elnevezése 1884-től Őrtilos (249/1884. mgy. sz.). M. H., 1884. okt. 21. 1. Közli a 10221/1884. ai. sz. iratból: „Őr vagy Tilos község sok félreértést okozott nevének >>Őrtilosra<< való átváltoztatása nagyméltóságu m. kir. belügyminister urnak folyó évi október 8-án 55.238. szám. alatt kelt rendeletével engedélyeztetvén…” Bükkösd elnevezése 1908-tól Somogybükkösd, Pátró elnevezése 1908-tól Nemespátró (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 698. ŐRTILOS. ... 1923. jan. 10-én a Mura balpartján megépült Légrád vasutállomás változatlanul a ksg. része maradt. Bürüs Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1892, Teklafalui Körjegyzőség 1892–1950 (123/1892. mgy. sz., 8296/1892. és 8689/1892. ai. sz., M. H., 1892. ápr. 16. 5.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Büssü Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. 48
Körjegyzőségi beosztás: Göllei Körjegyzőség 1872–1877, Büssüi Körjegyzőség 1877–1950 (149/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Elnezését 1907-ben Büsü névalakra akarták változtatni (226/1907. megy. sz.). Gyalay 391–392. BÜSSÜ. ... 1886-ig mezőváros. Büssüi Körjegyzőség Községei: Büssü, Fonó, Kazsok. Fennállt: 1877–1950. Büssü és Fonó községek 1877-ben váltak ki a Göllei Körjegyzőségekből, és a Szilli Körjegyzőségből ugyancsak kivált Kazsok kisközséggel, Büssü székhellyel Büssüi Körjegyzőséggé alakultak (149/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1877–1950. Egyéb: Elnevezését 1907-ben Büsü névalakra akarták változtatni (226/1907. megy. sz.). Gyalán elnevezése 1908-tól Kisgyalán (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 391–392. BÜSSÜ. ... 1886-ig mezőváros. Csákány Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csákányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Csákányi Körjegyzőség Községei: 49
Csákány, Felsőzsitfa (Somogyzsitfa), Nemesvid, Simonyi (Somogysimonyi), Szőkedencs. Nemesvid és Simonyi kisközségek 1877-ben kiváltak a Csákányi Körjegyzőségből, és Nemesvid székhellyel Nemesvidi Körjegyzőséggé alakultak (76/1877. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Simonyi elnevezése 1908-tól Somogysimonyi (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Felsőzsitfa elnevezése 1950-től Somogyzsitfa (Somogyfehéregyházzal való egyesítéstől, Gyalay 464.). Gyalay 464. Felsőzsitfa. ... + Somogyfehéregyház 1950-től = SOMOGYZSITFA. Csepely Elnevezés, névváltozás: Csepely 1872–1908, Nagycsepely 1908–1950 (226/1907 mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Csepelyi Körjegyzőség 1872–1895, Teleki Körjegyzőség 1895–1908(–1912, 389/1895. mgy. sz., 9667/1895. és 32305/1895. ai. sz., Nagycsepelyi Körjegyzőség 1912–1950, 10402/1912. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1912. jún. 27. 461. Közli a 14354/1912. ai. sz. határozatot, amely a Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912. júl. 15-től Nagycsepelyre helyezte át, így a neve Nagycsepelyi Körjegyzőség lett. B. K., 1912. júl. 21. 245. „Somogy vármegyében a teleki-i körjegyzőség székhelye 1912. évi július hó 15-től kezdve Telekiből Nagycsepelyre helyeztetvén, a körjegyzőség és anyakönyvi kerület neve: > nagycsepelyi <-re változik.” Járási beosztás: Tabi járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Csepelyi Körjegyzőség Községei: Csepely (Nagycsepely), Teleki. 50
Fennállt: 1872–1895, (1912–1950). A Csepelyi Körjegyzőség székhelyét 1895-ben Telekibe helyezték át, így jött létre a Teleki Körjegyzőség (389/1895. mgy. sz., 9667/1895. és 32305/1895. ai. sz.). (Nagycsepelyi Körjegyzőség 1912–1950, 10402/1912. ai. sz. Svm. Hiv. Lapja, 1912. jún. 27. 461. Közli a 14354/1912. ai. sz. határozatot, amely a Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912. júl. 15-től Nagycsepelyre helyezte át, így a neve Nagycsepelyi Körjegyzőség lett. B. K., 1912. júl. 21. 245. „Somogy vármegyében a teleki-i körjegyzőség székhelye 1912. évi július hó 15-től kezdve Telekiből Nagycsepelyre helyeztetvén, a körjegyzőség és anyakönyvi kerület neve: > nagycsepelyi <-re változik.”) Járási beosztás: Tabi járás 1872–1895, (1912–1950). Egyéb: Csepely elnevezése 1908-tól Nagycsepely (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Cserénfa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szentbalázsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Cserfekvés Elnevezés, névváltozás: Cserfekvés 1924–1925, Hosszúvíz 1925–1950 (B. K., 1924. máj. 18. 548., 37.043/1924. Bm. sz., S. Vm. Hiv. Lapja, 1925. dec. 3. 699. Közli a 116.609/1925.V. Bm. sz. határozatot, amely a 10704/1924. ai. sz.-ra érkezett a 1175/15441/1924. mgy. sz. felterjesztésre. Cserfekvés újonnan alakult kisközség végleges neve Hosszúvíz lett.) Mo. hnt. 1952. 299. „Hosszúvíz: 1925 novemberéig a község ideiglenes neve Cserfekvés volt.” Jogállás: Kisközség 1924–1925(–1950). 51
Libickozmához tartozó külterületek Cserfekvés néven 1924-ben kisközséggé alakultak (1175/1924. mgy. sz. és 37.043/1924. Bm. sz.). 189/1923. mgy. sz.: „Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága azon kérelmet, hogy Hosszúvíz és Cserfekvés puszták, továbbá Nyárág és Virágos telepnek Libiczkozma községből kiváljanak, Mesztegnyő körjegyzőséghez tartozás mellett Hosszúvíz néven kisközséggé alakuljanak, az 1886 évi XXII. t. c. 150 §-a értelmében…” a Bm.hez pártolólag felterjesztendő. B. K., 1924. máj. 18. 548. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Libiczkozma községhez tartozott Hosszúvíz és Cserfekvés puszták kisközséggé alakulását megengedte. Az új község nevét ideiglenesen ’Cserfekvés’ névben állapította meg. (37.043/1924. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Mesztegnyői Körjegyzőség 1924–1925(–1950). Járási beosztás: Marcali járás 1924–1925(–1950). Egyéb: Gyalay 519. Hosszúvíz. Libickozma /Cserfekvés m./ + Hosszúvíz p./ kt.-ek 1924-i egyesüléséből alakult ksg. – neve 1926. nov.-ig Cserfekvés volt /Hosszúvíz p. előbb Mesztegnyőhöz tartozott/. Csertő Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mozsgói Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Csicsó Elnevezés, névváltozás: Csicsó 1872–1908, Somogycsicsó 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: 52
Iharosberényi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Elnevezését 1907-ben Iharoscsicsó névalakra akarták változtatni (226/1907. megy. sz.). A 111.028/1921./V.-a. Bm. sz. rendelet Iharosberénynek nagyközséggé alakulását, Pogányszentpéternek Iharosberényhez való csatlakozását, Iharos és Somogycsicsó községeknek Iharos székhellyel körjegyzőséggé alakulását engedélyezte. Ezt azonban nem hajtották végre, ezért ezeket a 95.151/1931.VI. Bm. sz. rendelet hatálytalanította (643/1932. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1923. dec. 6. 560. Közli a 26456/1923. ai. sz. iratot, amely a fenti átalakulásokat a 1182/21100/1922. mgy. sz. alapján kezdeményezte. Csoknya Elnevezés, névváltozás: Csoknya 1872–1908, Mezőcsokonya 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1947, nagyközség 1947–1950, Svm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Csoknyai Körjegyzőség 1872–1908, (Mezőcsokonyai Körjegyzőség 1908–1950, Svm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Csoknyai Körjegyzőség Községei: Csoknya (Mezőcsokonya), Sárd (Somogysárd), Vrácsik (Újvárfalva). Fennállt: 1872–1908(–1947, Svm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1947). Egyéb:
53
Csoknya elnevezése 1908-tól Mezőcsokonya, a körjegyzőségé Mezőcsokonyai Körjegyzőség, Sárd elnevezése 1908-tól Somogysárd, Vrácsik elnevezése 1908tól Újvárfalva (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 639. MEZŐCSOKONYA. ... 1886-ig mezőváros. Gyalay 842. ... ÚJVÁRFALVA. ... 1911. júl. 7-én Koroknya p. Nagybakom [helyesen: Nagybajom (R. B.)] ksg.-től idecsatolva. Csokonya Elnevezés, névváltozás: Csokonya 1872–1908, Erdőcsokonya 1908–1941 (226/1907. mgy. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Csokonyavisonta 1941–1950 (Erdőcsokonya és Somogyvisonta 1940-ben egyesültek Csokonyavisonta néven, 322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”). B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1940, /Erdőcsokonyával egyesülve/ Csokonyavisonta néven 1940–1941, nagyközség Csokonyavisonta néven 1941–1950. B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.)”.) Körjegyzőségi beosztás: Csokonyai Körjegyzőség 1872–1908, (Erdőcsokonyai Körjegyzőség 1908–1940, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Csokonyavisontai Körjegyzőség 1940–1941, 322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1908(–1940–1950). Egyéb: Gyalay 440. Erdőcsokonya. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én – még mint Csokonya – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva; 1908. okt. 15-től neve Erdőcsokonya; 1941. jan. 1-én + Somogyvisonta – végl. nevén 1942. febr. 10-től CSOKONYAVISONTA.
54
Csokonyai Körjegyzőség Községei: Csokonya (Erdőcsokonya, Csokonyavisonta), Rinyaújlak, Tarnóca (Somogytarnóca), Visonta (Somogyvisonta, Csokonyavisonta). Somogytarnóca 1899-ben kivált a Csokonyai Körjegyzőségből, és a Barcsi Körjegyzőséghez csatlakozott (12349/1900. ai. sz.). Fennállt: 1897–1908(–1940–1941). A Csokonyai Körjegyzőség a feloszlatott Visontai Körjegyzőség községeiből alakult 1897-ben (195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz.). Járási beosztás: Barcsi járás 1897–1908(–1940–1941). Egyéb: Tarnóca elnevezése 1895-től Somogytarnóca (65/1895. mgy. sz.). M. H., 1895. máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. ai. sz. iratból a 32.452/IV–a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza” község nevét „Somogy-Tarnócza” alakra változtatták. Csokonya elnevezése 1908-tól Erdőcsokonya, Visonta elnevezése 1908-tól Somogyvisonta, Újlak elnevezése 1908-tól Rinyaújlak (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 440. Erdőcsokonya. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én – még mint Csokonya – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva; 1908. okt. 15-től neve Erdőcsokonya; 1941. jan. 1-én + Somogyvisonta – végl. nevén 1942. febr. 10-től CSOKONYAVISONTA. Gyalay 739. RINYAÚJLAK. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1903. máj. 9-én az eddig volt Cser m. neve Teréz m.-ra változott. Gyalay 762. Somogytarnóca. 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 763. Somogyvisonta. ... 1896. dec. 7-én – még mint Visonta – a Nagyatádi j-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1941. jan. 1-én + Erdőcsokonya = /1942. febr. 10-től/ CSOKONYAVISONTA. Csokonyavisonta Elnevezés, névváltozás: Csokonya 1872–1908, Erdőcsokonya 1908–1941, illetve Visonta 1872–1908, Somogyvisonta 1908–1941 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Csokonyavisonta 1941–1950.
55
B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.). Jogállás: (Kisközségek 1872–1908–1941, nagyközség 1941–1950, 322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”.). A Csokonyavisontai Körjegyzőség 1941-ben megszűnt, Csokonyavisonta nagyközséggé alakult, Rinyaújlak kisközség pedig az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján ezen nagyközséghez csatlakozott (322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”. Körjegyzőségi beosztás: Csokonyavisontai Körjegyzőség 1941. Járási beosztás: Barcsi járás 1941–1950. Egyéb: Gyalay 408. Csokonyavisonta. Erdőcsokonya + Somogyvisonta /1941-i egyesüléséből/. Gyalay 440. Erdőcsokonya. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én – még mint Csokonya – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva; 1908. okt. 15-től neve Erdőcsokonya; 1941. jan. 1-én + Somogyvisonta – végl. nevén 1942. febr. 10-től CSOKONYAVISONTA. Gyalay 739. RINYAÚJLAK. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1903. máj. 9-én az eddig volt Cser m. neve Teréz m.-ra változott. Gyalay 763. Somogyvisonta. ... 1896. dec. 7-én – még mint Visonta – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1941. jan. 1-én + Erdőcsokonya = /1942. febr. 10-től/ CSOKONYAVISONTA. Csokonyavisontai Körjegyzőség Községei: Csokonyavisonta (Erdőcsokonya, Somogyvisonta), Rinyaújlak. Fennállt: 1940–1941. 1940-ben Erdőcsokonya és Somogyvisonta Csokonyavisonta néven egyesültek. A körjegyzőség elnevezése így Erdőcsokonyai Körjegyzőségről Csokonyavisontai Körjegyzőségre változott (353/1940. ai. sz.). Csokonyavisonta 1941-ben 56
nagyközséggé alakult, és Rinyaújlak az 1886: XXII. tc. 161. §.-a alapján ezen nagyközséghez csatlakozott (322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. sz. ai. számhoz. Benne a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”.) Járási beosztás: Barcsi járás (1872–1908 –)1940–1941. Egyéb: Gyalay 408. Erdőcsokonya + Somogyvisonta /1941-i egyesüléséből/. Csoma Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Attalai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (8/1948. és 221/1948. mgy. sz., 29021/6/1948. ai. sz., 182.057/1948.III.1. Bm. sz., S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. febr. 10. 36. Közli a Ben. 2995/2-1948. mgy. sz. alatt a körjegyzőség átcsatolásának javaslatát.). Egyéb: Csombárd Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Hetesi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Csököly Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 57
Csökölyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 410. CSÖKÖLY. ... 1886-ig mezőváros volt. Csökölyi Körjegyzőség Községei: Csököly, Gige, Jákó, Kiskovácsi (Rinyakovácsi), Mike. Jákó 1891-ben kivált a Csökölyi Körjegyzőségből, és a Kaposvári járáshoz tartozó Szomajomi Körjegyzőséghez csatlakozott (256/1891. mgy. sz.). Gige és Rinyakovácsi 1925-ben kiváltak a Csökölyi Körjegyzőségből, és megalakították a Gigei Körjegyzőséget (1297/1923. és 938/1924. mgy. sz., 2915/1925. ai. sz., B. K., 1925. máj. 31. 514.). Svm. Hiv. Lapja, 1925. márc. 12. 178. Közli a 6703/1924. ai. sz. iratból: „Közhírré teszem, hogy a gigei körjegyzőség, – amelynek hatásköre Gige és Rinyakovácsi községekre terjed ki – müködését 1925. évi március hó 16-ik napjával megkezdi.” Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Jákó területileg a Kaposvári járáshoz tartozott. Egyéb: Kiskovácsi elnevezése 1908-tól Rinyakovácsi (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 410. CSÖKÖLY. ... 1886-ig mezőváros volt. Gyalay 480. GIGE. ... 1948. ápr. 1-én a Nagyatádi j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Gyalay 644. MIKE. ... mezőváros /1886-ig/ ... 1949. jan. 1-én Alsógyócs kt. – a Kadarkút és Hencse ksg.-ek kt.-eiből kivált – KŐKÚT ksg.-hez átcsatolva. Gyalay 739. RINYAKOVÁCSI. ... 1948. ápr. 1-én a Nagyatádi j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Csömend Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 58
Tótszentpáli Körjegyzőség 1872–1887, Niklai Körjegyzőség 1887–1950 (124/1887. mgy. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Csurgó Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 410. CSURGÓ. ... 1886-ig mezőváros. ... 1950-ben + Alsok. Csurgónagymarton Elnevezés, névváltozás: Nagymarton 1872–1908, Csurgónagymarton 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Alsoki Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Csurgósarkad Elnevezés, névváltozás: Sarkad 1872–1908, Csurgósarkad 1908–1934 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1934. Körjegyzőségi beosztás: Alsoki Körjegyzőség (1872–)1908–1934. Csurgósarkad 1934-ben beolvadt Alsok községbe (1143/1932. főisp. sz. és 133.203/1934. Bm. sz.). 59
B. K., 1934. jan. 28. 46. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Alsok és Csurgósarkad községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve: Alsok. (133.203/1934. B. M. sz.)” Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1908–1934. Egyéb: Gyalay 411. Csurgósarkad. ... 1934. jan. 1-én + Alsok = Alsok – de Csurgósarkad nem lett kt.; 1950-ben + Csurgó = CSURGÓ. Darány Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1889, nagyközség 1889–1950 (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz. A 44/1889. mgy. sz. alatt még nem engedték a nagyközséggé alakulást. A 24/1890. mgy. sz. alatt már Darányról, mint nagyközségről esik említés.) Körjegyzőségi beosztás: Darányi Körjegyzőség 1872–1889 (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 414. DARÁNY. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Darányi Körjegyzőség Községei: Darány, Dombó (Drávadombó, Kastélyosdombó), Drávatamási, Gárdony (Drávagárdony). Fennállt: 1872–1889. 1889-ben Darány nagyközséggé alakult, Dombó, Drávatamási és Gárdony pedig megalakította a Dombói Körjegyzőséget (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz. A 156/1888. mgy. sz. A 44/1889. mgy. sz. alatt még nem engedték a nagyközséggé alakulást. A 24/1890. mgy. sz. alatt már Darányról, mint nagyközségről esik említés.) Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1889. Egyéb: 60
Dombó, Drávadombó elnevezése 189?-tól Kastélyosdombó. Gárdony elnevezése 1908-tól Drávagárdony (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Dombó Elnevezés, névváltozás: Dombó, Drávadombó 1872–189?, Kastélyosdombó 189?–1950 (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Jogállás: Kisközség 1872–189?(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Darányi Körjegyzőség 1872–1889, Dombói Körjegyzőség 1889–189? ((156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz.), (Kastélyosdombói Körjegyzőség 189?–1950) Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, (Barcsi járás 1896–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Dombói Körjegyzőség Községei: Dombó (Drávadombó, Kastélyosdombó), Drávatamási, Gárdony (Drávagárdony). Fennállt: 1889–189?(–1950). 1889-ben a Darányi Körjegyzőség Darány nagyközséggé alakulása miatt feloszlott, Dombó, Drávatamási és Gárdony pedig megalakította a Dombói Körjegyzőséget (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz. A 44/1889. mgy. sz. alatt még nem engedték a nagyközséggé alakulást. A 24/1890. mgy. sz. alatt már Darányról, mint nagyközségről esik említés.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1889–1896, Barcsi járás 1896–1907(–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Dombó, Drávadombó elnevezése 189?-tól Kastélyosdombó (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Gárdony elnevezése 1908-tól Drávagárdony (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.).
61
Döröcske Elnevezés, névváltozás: Döröcske 1872–1908, Somogydöröcske 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Törökkoppányi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Drávadombó Elnevezés, névváltozás: Drávadombó, Dombó 1872–189?, Kastélyosdombó 189?–1950 (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Jogállás: Kisközség 1872–189?(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Darányi Körjegyzőség 1872–1889, Dombói, Drávadombói Körjegyzőség 1889– 189? (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz.), (Kastélyosdombói Körjegyzőség 189?–1950, Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, (Barcsi járás 1896–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Drávadombói Körjegyzőség Községei: Drávadombó (Dombó, Kastélyosdombó), Drávatamási, Gárdony (Drávagárdony). Fennállt: 1889–189?(–1950). 1889-ben a Darányi Körjegyzőség Darány nagyközséggé alakulása miatt feloszlott, Dombó, Drávatamási és Gárdony pedig megalakította a Dombói Körjegyzőséget (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz. A 44/1889. mgy. sz.
62
alatt még nem engedték a nagyközséggé alakulást. A 24/1890. mgy. sz. alatt már Darányról, mint nagyközségről esik említés.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1889–1896, Barcsi járás 1896–1907(–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Dombó, Drávadombó elnevezése 189?-tól Kastélyosdombó (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Gárdony elnevezése 1908-tól Drávagárdony (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Drávafok Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Sellyei Körjegyzőség 1872–1876, Drávafoki Körjegyzőség 1876–1950 (241/1876. mgy. sz. és 32.265/1876. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 430. DRÁVAFOK. ... 1900-ban még Jenőfalva v. Eugénfalu kt.-e volt. [?] Drávafoki Körjegyzőség Községei: Drávafok, Drávakeresztúr, Markóc, Révfalu, Sztára (Drávasztára). Fennállt: 1876–1950. A Drávafoki Körjegyzőség az 1876-ban megszűnt, és Baranya megyéhez csatolt Sellyei Körjegyzőség Somogy megyében visszamaradt községeiből alakult (241/1876. mgy. sz. és 32.265/1876. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1876–1950. Egyéb: Sztára elnevezése 1908-tól Drávasztára (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.).
63
1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 430. DRÁVAFOK. ... 1900-ban még Jenőfalva v. Eugénfalu kt.-e volt. [?]. Drávagárdony Elnevezés, névváltozás: Gárdony 1872–1908, Drávagárdony 1908–1950 (226/1907 mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Darányi Körjegyzőség 1872–1889, Dombói Körjegyzőség 1889–189?, 156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz.), Kastélyosdombói Körjegyzőség 189?– 1950 (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Járási beosztás: (Szigetvári járás 1872–1896), Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Dombó, Drávadombó elnevezése 189?-tól Kastélyosdombó (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Drávakeresztúr Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Sellyei Körjegyzőség 1872–1876, Drávafoki Körjegyzőség 1876–1950 (241/1876. mgy. sz. és 32.265/1976. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Drávapálfalva Elnevezés, névváltozás: 64
Pálfalu 1872–1908, Drávapálfalu 1908–1928 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1928. Körjegyzőségi beosztás: Barcsi Körjegyzőség (1872–)1908–1911, Barcs nagyközség csatlakozott kisközsége 1911–1928. A Barcsi Körjegyzőség 1911-ben feloszlott, Barcs nagyközséggé alakult. Drávapálfalva és Somogytarnóca kisközségek az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Barcs nagyközséghez csatlakoztak (114.763/1910. Bm. sz.). B. K., 1911. jan. 1. 13. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Barcs kisközségnek nagyközséggé alakulását elrendelte; egyúttal tudomásul vette a nevezett vármegye közönségének 513/1909. kgy. számú határozatával tett azt az intézkedését, a melylyel az 1886: XXII. t.-c. 161. §-a alapján megengedte, hogy az eddigi Barcs kisközséggel egy körjegyzőséget képezett Somogytarnócza és Drávapálfalva kisközségek az ezen rendelettel nagyközséggé alakult községgel – utóbbi nagyközségi jellegének érintése nélkül – szövetkezzenek. (114.763/1910. B. M. sz.)” Drávapálfalva 1928-ban egyesült Barcs nagyközséggel (499/1927. mgy. sz., 59.110/1927. Bm. sz. és 2678/1928. ai. sz.). B. K., 1927. nov. 13. 1221. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Barcs nagyközség és Drávapálfalva kisközség egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Barcs. (59.110/1927. B. M. sz.)” B. K., 1930. márc. 23. 297. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Barcs és Drávapálfalva községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Barcs névben állapította meg. (50.938/1–1930. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. márc. 27. 130. Közli a 6016/5/1930. ai. sz. iratból az 50.938/1./1930.V. Bm. sz. határozatot, amely S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 30679/1929. sz. felterjesztésére az egyesített község végleges nevét „Barcs” névalakban állapította meg. Járási beosztás: (Szigetvári járás 1872–1896), Barcsi járás 1896–1908(–1928, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Elnevezésének 1907-ben Drávapálfalu névalalkot akarták (226/1907 mgy. sz.). Gyalay 430. Drávapálfalva. ... 1923. ápr. 19-én Feketezátony kt. /182 kh, 406 □ö/ a SHS-hoz átcsatolva; 1928. jan. 1-én + Barcs = végl. hiv. nevén BARCS /1930. márc. 14-től/; a kg. – még mint Pálfalu – 1896. dec. 7-én került át a Sziget[vár]i j.-ból az ei. megalakult Barcsi j.-ba.
65
Drávaszentes Elnevezés, névváltozás: Szentes 1872–1908, Drávaszentes 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Barcsi Körjegyzőség 1872–1898), Komlósdi Körjegyzőség (1898–)1908–1950 (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Járási beosztás: (Nagyatádi járás 1872–1896), Barcsi járás (1896–)1908–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). (A Barcsi Körjegyzőség 1896-ig a Szigetvári járáshoz, majd a Barcsi járáshoz tartozott, de a Barcsi Körjegyzőségbe tartozó Szentes a Nagyatádi járás területén feküdt.) Egyéb: Gyalay 430. DRÁVASZENTES. … 1896. dec. 7-én – még mint Szentes – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Drávaszentmárton Elnevezés, névváltozás: Drávaszentmárton 1872–1908, Felsőszentmárton 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1899, nagyközség 1899–1908(–1950, 100/1899. és 213/1900. mgy. sz., 21.805/1899. Bm. sz.). B. K., 1899. jún. 1. 272. „Az 1899. évi 21.805 számú belügyministeri rendelettel Somogy vármegyei Dráva-Szent-Márton kisközségnek nagyközséggé leendő átalakulása megengedtetett.” Körjegyzőségi beosztás: Lakócsai Körjegyzőség 1872–1899. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1908(–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Drávasztára 66
Elnevezés, névváltozás: Sztára 1872–1908, Drávasztára 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Sellyei Körjegyzőség 1872–1876, Drávafoki Körjegyzőség 1876–)1908–1950, 241/1876. mgy. sz. és 32.265/1976. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Drávatamási Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Darányi Körjegyzőség 1872–1889, Dombói (Drávadombói) Körjegyzőség 1889–189? (17835/1889. ai. sz.), Kastélyosdombói Körjegyzőség 189?–1950 (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Dombó, Drávadombó elnevezése 189?-tól Kastélyosdombó (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Gyalay 430. DRÁVATAMÁSI. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Ecseny Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mocsoládi Körjegyzőség 1872–1908, Felsőmocsoládi Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). 67
Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Edde Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Somogyvári Körjegyzőség 1872–1878, Jádi Körjegyzőség 1878–1908 (44/1878. mgy. sz.), Somogyjádi Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (73/1948. és 221/1948. mgy. sz., 28972/8/1948. ai. sz., 186.303/1948.III/1-2. Bm. sz.). Egyéb: 264/1873. mgy. sz. „Jaád és Edde ... a Somogyvári körjegyzőséghez csatlakoztak...” Gyalay 434. EDDE. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Endréd Elnevezés, névváltozás: Endréd 1872–1908, Balatonendréd 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1927, nagyközség 1927–1950, 436/1926. mgy. sz. és 5119/1927. ai. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Endrédi Körjegyzőség 1872–1908 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Balatonendrédi Körjegyzőség 1908–1927, 436/1926. mgy. sz. és 5119/1927. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 2/1948. mgy. sz. és 645.320/1948. Bm. sz.: „Belügyminiszter úr a tabi járásban lévő és eddig Torvaj és Balatonendréd községek határához tartozó Lullatelepi szöllőhegy és Jaba-pusztának Lulla néven községgé alakulását jóváhagyta…”.
68
730/1948. főisp. sz.-ban 167.675/1947.III.2. Bm. sz. „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 3166/1-1946. számu véghatározatában foglalt javaslatára a Torvaj községhez tartozó Lullatelep, Lulla szőlőhegy, Kisecseny és a Balatonendréd községhez tartozó Jaba puszta lakotthelyek községgé alakulását a 4330/1945. M. E. számu rendelet 8. §-a alapján elrendelem” kisközség, ideiglenes neve Lulla. „A községgé alakulás végrehajtásának időpontját 1948. évi január hó 1. napjában állapítom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból a tabi körjegyzőséghez osztom be.” Gyalay 351. BALATONENDRÉD. ... 1947. dec. 28-án Jaba + Torvaj + Kisecseny + Lulla-szőllő + Lulla tp. kt.-ekből új kg. alakult – végl. neve 1948. dec.-től LULLA. Endrédi Körjegyzőség Községei: Endréd (Balatonendréd), Zamárdi (Balatonzamárdi). Fennállt: 1872–1908(–1927). Balatonendréd és Zamárdi 1927-ben nagyközségekké alakultak (438/1926. mgy. sz. és 5119/1927. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Endréd elnevezése 1908-tól Balatonendréd (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Zamárdi elnevezése 1872–1932 és 1943–1950 között között Zamárdi, 1932– 1943 között Balatonzamárdi. B. K., 1932. nov. 6. 687. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Zamárdi község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Balatonzamárdira változtatta meg. (79.217/1932. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. nov. 10. 235. Közli a 280/3/1932. ai. sz. iratból a 79.217/1932. Bm. sz. rendeletet, amely Zamárdi nagyközség nevét „Balatonzamárdi” névalakra változtatta meg. Zamárdi 1943–1950 (759/1943. ai. sz., Lerakva a 261/1944. ai. sz.-nál. Benne S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 1943. jún. 28-ikai 759/2/1943. sz. felterjesztésére érkezett 55.898/1943.III. Bm. sz. határozat: Balatonzamárdi nevét Zamárdi névalakra változtatták.). 2/1948. mgy. sz. és 645.320/1948. Bm. sz.: „Belügyminiszter úr a tabi járásban lévő és eddig Torvaj és Balatonendréd községek határához tartozó Lullatelepi szöllőhegy és Jaba-pusztának Lulla néven községgé alakulását jóváhagyta…”. 730/1948. főisp. sz.-ban 167.675/1947.III.2. Bm. sz. „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 3166/1-1946. számu véghatározatában 69
foglalt javaslatára a Torvaj községhez tartozó Lullatelep, Lulla szőlőhegy, Kisecseny és a Balatonendréd községhez tartozó Jaba puszta lakotthelyek községgé alakulását a 4330/1945. M. E. számu rendelet 8. §-a alapján elrendelem” kisközség, ideiglenes neve Lulla. „A községgé alakulás végrehajtásának időpontját 1948. évi január hó 1. napjában állapítom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból a tabi körjegyzőséghez osztom be.” Endrőc Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1892, Teklafalui Körjegyzőség 1892–1950 (123/1892. mgy. sz., 8296/1892. és 8689/1892. ai. sz., M. H., 1892. ápr. 16. 5.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Erdőcsokonya Elnevezés, névváltozás: Csokonya 1872–1908, Erdőcsokonya 1908–1940 (226/1907. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Csokonyavisonta 1940–1950 (Erdőcsokonya és Somogyvisonta 1940-ben egyesültek Csokonyavisonta néven B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1940–1941, (nagyközség /Csokonyavisonta néven, Somogyvisontával való egyesítést után/ 1941–1950 . Körjegyzőségi beosztás: (Csokonyai Körjegyzőség 1872–1908), Erdőcsokonyai Körjegyzőség 1908– 1940, 226/1907. mgy. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Csokonyavisontai . Járási beosztás: Nagyatádi járás (1872–)1908–1940. Egyéb: 70
Erdőcsokonyai Körjegyzőség Községei: Erdőcsokonya (Csokonya, Csokonyavisonta), Rinyaújlak, Somogyvisonta (Visonta, Csokonyavisonta). Fennállt: (1872–)1908–1940. Erdőcsokonya és Somogyvisonta 1940-ben Csokonyavisonta néven egyesültek, így a körjegyzőség elnevezése Csokonyavisontai Körjegyzőségre változott (353/1940. és 344/1942. ai. sz., 24.396/1942/III.b. Bm. sz.: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”. B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.)” Járási beosztás: (Nagyatádi járás 1872–1896., Barcsi járás (1896–)1908–1940 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Erdőcsokonya elnevezése 1908-ig Csokonya (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 440. Erdőcsokonya. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én – még mint Csokonya – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva; 1908. okt. 15-től neve Erdőcsokonya; 1941. jan. 1-én + Somogyvisonta – végl. nevén 1942. febr. 10-től CSOKONYAVISONTA. Gyalay 739. RINYAÚJLAK. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1903. máj. 9-én az eddig volt Cser m. neve Teréz m.-ra változott. Gyalay 763. Somogyvisonta. ... 1896. dec. 7-én – még mint Visonta – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1941. jan. 1-én + Erdőcsokonya = /1942. febr. 10-től/ CSOKONYAVISONTA. Fajsz Elnevezés, névváltozás: Fajsz 1872–1904, Somogyfajsz 1904–1950. Svm. Hiv. Lapja, 1904. ápr. 21. 215. A 9612/1904. ai. sz. ügyirat alapján a 63/1904. mgy. sz. felterjesztésre a 33.401/II-C./1904. Bm. sz. határozat /1904. ápr. 9./ szerint Fajsz neve Somogyfajsz lett, de a többi Somogy megyei község nevének rendezéséig ez az elnevezés ideiglenesnek tekintendő. 71
B. K., 1904. ápr. 24. 195. „A belügyminister az 1898: IV. tc. 2 §-a alapján [...] a Somogy vármegyei Fajsz község nevét >Somogyfajsz< névben (33.401/1904. Bm. sz.) állapította meg.” Jogállás: Kisközség 1872–1904(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Pusztakovácsi Körjegyzőség 1872–1904(–1950). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1904(–1950). Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYFAJSZ. ... neve 1904. ápr. 9-ig Fajsz. Faluhídvég Elnevezés, névváltozás: Faluhídvég 1872–1922, Szabadhídvég 1922–1950 (Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy egyesítésétől, 6985/1922. ai. sz. és 722/1922. Bm. sz., 1515/1923. ai. sz., 407/1926. mgy. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1922, (nagyközség 1922–1950). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. márc. 23. 147. Közli a 6985/1922. ai. sz.-ra érkezett 722/1922. Bm. sz. határozatot, amelyben Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy kisközségek egyesítését megengedte. Az új nagyközség elnevezése Szabadhídvég. B. K., 1922. márc. 26. 718. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy összeépült kisközségek nagyközséggé való egyesítését elrendelte. Az egyesült község nevét ideiglenesen ’Szabadhídvég’ névben állapította meg. (722/1922. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Városhídvégi Körjegyzőség 1872–1922. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1922(–1950). Egyéb: Szabadhídvéget 1950-ben Fejér megyéhez csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 447. Faluhídvég. ... 1922. febr. 25-én + Városhídvég + Szabadhegy = /1926. nov. 27-től végl../ SZABADHÍDVÉG; 1933-ban kisebb kt.-ek Mezőkomáromhoz s Enying-hez /ei. Enying-től Faluhídvéghez/ átcsatolva. Faluszemes
72
Elnevezés, névváltozás: Faluszemes 1872–1912, Balatonszemes 1912–1950 (162/1912. mgy. sz., 16109/1912. ai. sz. és 87.722/IV. b./1912. Bm. sz.). B. K., 1912. júl. 21. 245. „A belügyminister a Somogy vármegyebeli Faluszemes község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján > Balatonszemesre < változtatta. (87.722/1912. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1912. júl. 25. 533. Közli a 16109/1912. ai. sz.-ra érkezett 87.722/IV. b./1912. Bm. sz. leiratot, amely Faluszemes nevét Balatonszemes alakban állapította meg. Jogállás: Kisközség 1872–1912(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Lellei Körjegyzőség 1872–1878, Faluszemesi Körjegyzőség 1878–1912 (45/1878. mgy. sz., Balatonszemesi Körjegyzőség 1912–1950, 162/1912. mgy. sz., 16109/1912. ai. sz. és 87.722/IV. b./1912. Bm. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1912(–1950). Egyéb: Gyalay 351. BALATONSZEMES. ... 1773–1869 között még + a későbbi Őszöd; 1912. júl. 24-ig neve Faluszemes volt. Faluszemesi Körjegyzőség Községei: Faluszemes (Balatonszemes), Őszöd (Balatonőszöd). Fennállt: 1878–1912(–1950). A Faluszemesi Körjegyzőség községei 1878-ban a Lellei Körjegyzőségből váltak ki (45/1878. mgy. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1878–1912(–1950). Egyéb: Faluszemes elnevezése 1912-től Balatonszemes (162/1912. mgy. sz., 16109/1912. ai. sz. és 87.722/IV. b./1912. Bm. sz.). B. K., 1912. júl. 21. 245. „A belügyminister a Somogy vármegyebeli Faluszemes község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján > Balatonszemesre < változtatta. (87.722/1912. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1912. júl. 25. 533. Közli a 16109/1912. ai. sz.-ra érkezett 87.722/IV. b./1912. Bm. sz. leiratot, amely Faluszemes nevét Balatonszemes alakban állapította meg. Gyalay 351. BALATONSZEMES. ... 1773–1869 között még + a későbbi Őszöd; 1912. júl. 24-ig neve Faluszemes volt. 73
Balatonőszöd elnevezése 1914-ig Őszöd (350/1913. mgy. sz. és 2613/1913. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1913. máj. 15. 431. Közli S. Vm. Th. Biz.-nak 350/2513/1913. sz. határozatát, amelyben Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatásának kérelmét pártolólag terjeszti fel a Bm.-hez. B. K., 1914. márc. 15. 157. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Őszöd község nevét az 1898. IV. t.-c. 2. §-a alapján Balatonőszödre megváltoztatta. (11.912/1914. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1914. márc. 19. 263. Közli a 6259/1914. ai. sz.-ra érkezett 11.912/IV.-b./1914. Bm. sz. leiratát, amely jóváhagyta Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatását. Gyalay 351. Balatonőszöd. Őszöd /neve 1914-től/. Fehéregyház Elnevezés, névváltozás: Fehéregyház 1872–1908, Somogyfehéregyház 1908–1950 (226/1907. mgy. sz.: Fehéregyház), (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Somogyzsitfa 1950 (Felsőzsitfával egyesülve, Gyalay 762.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Sámsoni Körjegyzőség 1872–1908, Somogysámsoni Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: A Fehéregyház elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 762. Somogyfehéregyház. ... 1950-től + Felsőzsitfa = SOMOGYZSITFA. Felsőgyékényes Elnevezés, névváltozás: Felsőgyékényes 1872–1882, Gyékényes 1882–1950. Alsógyékényes és Felsőgyékényes 1882-ben Gyékényes néven egyesültek (429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1882(–1907, nagyközség 1907–1950). Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé 74
alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Körjegyzőségi beosztás: Alsógyékényesi Körjegyzőség 1872–1882, (Gyékényesi Körjegyzőség 1882– 1907, 429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1882(–1950). Egyéb: Felsőmocsolád Elnevezés, névváltozás: Mocsolád 1872–1908, Felsőmocsolád 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Mocsoládi Körjegyzőség 1872–1908, Felsőmocsoládi Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Felsőmocsoládi Körjegyzőség Községei: Ecseny, Felsőmocsolád (Mocsolád), Polány. (Polány község 1873-ban kivált a Mernyei Körjegyzőségből, és a Mocsoládi Körjegyzőséghez csatlakozott, 69/1873. mgy. sz.). Fennállt: (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Mocsolád elnevezése 1908-tól Felsőmocsolád (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Felsősegesd Elnevezés, névváltozás: 75
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Felsősegesdi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 461. Felsősegesd. ... 1950-ben + Alsósegesd = SEGESD. Gyalay 754. Segesd. Alsó- + Felső- /1950-i egyesítéséből; neve átm. 1951-ig Felsősegesd volt/. Felsősegesdi Körjegyzőség Községei: Alsósegesd (Felsősegesd), Felsősegesd, Szobb (Somogyszob). Szobb 1901-ben kilépett a Felsősegesdi Körjegyzőségből, és a Nagyatádi Körjegyzőség feloszlatásakor visszamaradt Bolhás községgel együtt megalakították a Szobbi Körjegyzőséget (319/1900. mgy. sz. és 10103/1901. ai. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Szobb elnevezése 1908-tól Somogyszob (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Szobb elnevezését 1907-ben Somogyszobbra akarták változtatani (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 336. Alsósegesd. ... 1950-től + Felsősegesd = SEGESD. Gyalay 461. Felsősegesd. ... 1950-ben + Alsósegesd = SEGESD. Gyalay 754. Segesd. Alsó- + Felső- /1950-i egyesítéséből; neve átm. 1951-ig Felsősegesd volt/. Felsőszentmárton Elnevezés, névváltozás: Drávaszentmárton 1872–1908, Felsőszentmárton 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: (Kisközség 1872–1899, nagyközség (1899–)1908–1950, 100/1899. és 213/1900. mgy. sz., 21.805/1899. Bm. sz.).
76
B. K., 1899. jún. 1. 272. „Az 1899. évi 21.805 számú belügyministeri rendelettel Somogy vármegyei Dráva-Szent-Márton kisközségnek nagyközséggé leendő átalakulása megengedtetett.” Körjegyzőségi beosztás: Lakócsai Körjegyzőség 1872–1899. Járási beosztás: (Szigetvári járás 1872–1896), Barcsi járás (1896–)1908–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Felsőzsitfa Elnevezés, névváltozás: Felsőzsitfa 1872–1950, Somogyzsitfa 1950 (Gyalay 464.). Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csákányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 464. Felsőzsitfa. ... + Somogyfehéregyház 1950-től = SOMOGYZSITFA. Fiad Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kisbári Körjegyzőség 1872–1907, Kisbárapáti Körjegyzőség 1907–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Fonó Elnevezés, névváltozás: 77
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Göllei Körjegyzőség 1872–1877, Büssüi Körjegyzőség 1877–1950 (149/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Fonyód Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1905–1928 (108/1905. mgy. sz.), nagyközség 1928–1950 (104/1928. és 394/1928. mgy. sz.). Legyeltótihácsból Fonyód fürdőtelep 1905-ben alakult kisközséggé, és a Lengyeltóti Körjegyzőséghez csatlakozott (108/1905. mgy. sz.). B. K., 1905. jún. 25. 214. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Lengyeltóti községhez tartozó Fonyód fürdőtelepnek, Fonyód elnevezés alatt önálló kisközséggé leendő alakulását az 1886: XXII. t.-c. 152. §-a alapján megengedte (59.397/1905. Bm. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. okt. 18. 518. Közli a 23329/1928. ai. iratból: „A belügyminiszter ur 88.448–1928.V. sz. rendeletével Fonyód kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedi...”). B. K., 1928. okt. 28. 859. „A m. kir. belügyminiszter 88.448/1928. B. M. sz. rendeletével Fonyód kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedte...” Körjegyzőségi beosztás: Lengyeltóti Körjegyzőség 1905–1928 (108/1905. mgy. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1905–1950. Egyéb: Gyalay 468. FONYÓD. ... 1905. jún. 10-én Lengyeltóti-ból /az akkor még Lengyeltótihács-ból/ kivált s önálló kg.-gé alakult Fonyód fürdő-tp.; 1912. nov. 10-én + Balatonfenyves; 1933. máj. 6-án az addigi un. Üszög hiv. kt. lett Fonyódliget néven. 1936. jan. 11-én Somodi-tp. új neve Fonyódszéplak lett; 1958-ban kivált BALATONFENYVES. B. K., 1912. dec. 1. 431. „A belügyminister Somogy vármegye területén Fonyód község határában fekvő fürdőtelep határában fekvő fürdőtelep nevet az 1898: IV. t.-c. 3. §-a alapján Balatonfenyvesre változtatta meg (161.980/1912. B. M. sz.)”
78
Svm. Hiv. Lapja, 1912. dec. 5. 863. Közli a 26271/1912. ai. sz.-ra érkezett 161.980/VII.a./1912. Bm. sz. engedélye folytán a Fonyód községhez tartozó új fürdőtelep „Balaton fenyves” nevet kapta. B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Fonyód kisközségnek nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (1/1919. B. N. szerv. sz.)” B. K., 1919. szept. 28. 1303. „A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi jún. hó 20án 73.735/1919. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletével, mellyel Fonyód kisközségnek nagyközséggé való alakulását megengedte, a magyar belügyminister hatályon kívül helyezte. (74.140/1919. B. M. sz.)” Főnyed Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1947, Sávolyi Körjegyzőség 1947– 1950 (489/1947. főisp. sz. és 150.218/1947.III/2. Bm. sz., „Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.”). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Gadács Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szilli Körjegyzőség 1872–1908, Somogyszili Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Szill elnevezését 1907-ben Somogyszillre akarták változtatni (226/1907. mgy. sz.) Gadány 79
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mesztegnyői Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Gálosfa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Simonfai Körjegyzőség 1872–1907, Gálosfai (16429/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 474. GÁLOSFA. ... 1886-ig mezőváros.
Körjegyzőség
1907–1950
Gálosfai Körjegyzőség Községei: Bőszénfa, Gálosfa, Gyarmat (Kaposgyarmat), Hajmás. Fennállt: 1907–1950. 1907-ben Bőszénfa és Gálosfa a Simonfai Körjegyzőségből, Gyarmat (Kaposgyarmat) és Hajmás községek a Szentbalázsi Körjegyzőségből kiváltak, és megalakították a Gálosfai Körjegyzőséget (16429/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1907–1950. Egyéb: Gyarmat elnevezése 1908-tól Kaposgyarmat (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 474. GÁLOSFA. ... 1886-ig mezőváros. Gamás 80
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: A 350/1872. mgy. sz. állandó választmányi pártoló felterjesztésre, a község kérelmére a Bm.-hez nagyközséggé alakulás tb. 30/1873. mgy. sz. A 128/1873. /jan. 9./ Bm. sz. engedéllyel alakult nagyközséggé. Gárdony Elnevezés, névváltozás: Gárdony 1872–1908, Drávagárdony 1908–1950 (226/1907 mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Darányi Körjegyzőség 1872–1889, Dombói Körjegyzőség 1889–189? (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz.), (Kastélyosdombói Körjegyzőség 189?–1950). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, (Barcsi járás 1896–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó Geszti Elnevezés, névváltozás: Geszti 1872–1942, Somogygeszti 1942–1950 (863/1/1941. és 877/2/1942. ai. sz., 29.353/1942. Bm. sz.). B. K., 1942. aug. 16. 1380. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Geszti község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján ’Somogygeszti’-re változtatta meg. (29.353/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1942(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Mernyei Körjegyzőség 1872–1942(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1922, Kaposvári járás 1922–1942(–1950, 198/1924. ai. sz.). 81
S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 30. 297. Közli a 15275/1922. ai. sz. iratához az 1152/26857/1921. mgy. sz.-ra érkezett 1595/1922.V.-a. Bm. sz. leiratával jóváhagyott határozatot, amelyben a Mernyei Körjegyzőség községeit (Geszti, Mernye, Somogyaszaló) az Igali járásból a Kaposvári járásba helyezték át. „...az átcsatolás határidejéül 1922. évi julius hó 1-je lett megállapitva.” Egyéb: Gyalay 479. Geszti. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva; 1942. júl. 2-án a kg. neve SOMOGYGESZTI-re változott. Gige Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csökölyi Körjegyzőség 1872–1925, Gigei Körjegyzőség 1925–1950 (1297/1923. és 938/1924. mgy. sz., 2915/1925. ai. sz., S. Vm. Hiv. Lapja, 1925. márc. 12. 178., B. K., 1925. máj. 31. 514.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (144/1947. és 221/1948. mgy. sz., 28548/8/1948. ai. sz., 168.795/1947./III/1-2. Bm. sz.). 124/1948. főisp. sz.-ban: 168.795/1947.III/1. Bm. sz. „A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 2248/5-1947. számu véghatározatával kimondta, hogy a gigei körjegyzőséghez tartozó Gige és Rinyakovácsi kisközségeknek a nagyatádi járásból a kaposvári járásba való beosztását javasolja.” A járási beosztást Az 1929:XXX. tc. 22. §-ának /2/ bek. 3. pontja: a th. biz. közgyűlés jogosult határozni. A határozatot a Bm. nem javaslatnak, hanem ügydöntő határozatnak tekinti és jóváhagyja. Egyéb: Gyalay 480. GIGE. ... 1948. ápr. 1-én a Nagyatádi j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Gigei Körjegyzőség Községei: Gige, Rinyakovácsi (Kiskovácsi). Fennállt: 1925–1950. A körjegyzőség községei 1925-ben a Csökölyi Körjegyzőségből váltak ki, és megalakították a Gigei Körjegyzőséget (1297/1923. és 938/1924. mgy. sz., 2915/1925. ai. sz., B. K., 1925. máj. 31. 514.). 82
S. Vm. Hiv. Lapja, 1925. márc. 12. 178. Közli a 6703/1924. ai. sz. iratból: „Közhírré teszem, hogy a gigei körjegyzőség, – amelynek hatásköre Gige és Rinyakovácsi községekre terjed ki – müködését 1925. évi március hó 16-ik napjával megkezdi.” Járási beosztás: Nagyatádi járás 1925–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (144/1947. és 221/1948. mgy. sz., 28548/8/1948. ai. sz., 168.795/1947./III/1-2. Bm. sz.). 124/1948. főisp. sz.-ban: 168.795/1947.III/1. Bm. sz. „A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 2248/5-1947. számu véghatározatával kimondta, hogy a gigei körjegyzőséghez tartozó Gige és Rinyakovácsi kisközségeknek a nagyatádi járásból a kaposvári járásba való beosztását javasolja.” A járási beosztást Az 1929:XXX. tc. 22. §-ának /2/ bek. 3. pontja: a th. biz. közgyűlés jogosult határozni. A határozatot a Bm. nem javaslatnak, hanem ügydöntő határozatnak tekinti és jóváhagyja. Egyéb: Rinyakovácsi elnevezése 1908-ig Kiskovácsi (226/1907. mgy. sz.: Kiskovácsi), (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 480. GIGE. ... 1948. ápr. 1-én a Nagyatádi j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Gomba Elnevezés, névváltozás: Gomba 1872–1908, Nagygomba 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1927). Gomba kisközség 1883-ban kivált a Kéthelyi Körjegyzőségből, és az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Marcali nagyközséghez csatlakozott, 284/1883. mgy. sz. Benne említtetik a 340/1881. mgy.-i sz.-ra reflektálva a csatlakozás tb. hozott 22.699/1882. Bm. sz. rendelet is. Nagygomba 1927-ben egyesült Marcalival (170/1927. mgy. sz. és 9258/1927. ai. sz.). A 724/1929. mgy. sz. alatt, utalással a 94.915/1929/V. Bm. sz. rendeletre az egyesített község neve Marcali. B. K., 1927. márc. 20. 401. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Marcali nagyközség és Nagygomba egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség; ideiglenes neve:Marcali. (51.549/1927. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. ápr. 3. 132. Közli a 6019/1/1930. ai. sz. iratból az 51.946/1930.V. Bm. sz. határozatot, amely 724/24913/1929. mgy. sz. felterjesztésre az egyesített község végleges nevét „Marcali” névalakban állapította meg.). 83
Körjegyzőségi beosztás: Kéthelyi Körjegyzőség 1872–1883, Marcali nagyközség 1883–1908(–1927, 284/1883. és 340/1881. mgy. sz., 22.699/1882. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1908(–1927). Egyéb: Gyalay 660. Nagygomba. ... 1927. aug. 1-én + Marcali = MARCALI. Nagygomba kt.-ként sem tartandó nyilván 1930. márc. 18-tól. Gyalay 626. MARCALI. ... Marczaly néven 1886-ig mezőváros. 1927. aug. 1-én + Nagygomba /mely volt ksg. még kt.-i lakotth.-ként sem tartandó nyilván/. 1977. ápr. 1-én + Bize + Boronka + Horvátkút; Marcali ei. város lett. Gölle Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Göllei Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Göllei Körjegyzőség Községei: Büssü, Fonó, Gölle, Gyalán (Kisgyalán). Büssü és Fonó községek 1877-ben kiváltak a Göllei Körjegyzőségből, és a Szilli Körjegyzőségből ugyancsak kivált Kazsok községgel, Büssü székhellyel Büssüi Körjegyzőséggé alakultak (149/1877. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalán elnevezése 1908-tól Kisgyalán (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 391–392. BÜSSÜ. ... 1886-ig mezőváros. Görgeteg 84
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Visontai Körjegyzőség 1872–1897, Rinyaszentkirályi Körjegyzőség 1897–1907 (195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz.), Görgetegi Körjegyzőség (1907–1950, 6816/1907. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1907. ápr. 18. 186. A Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyét 1907. ápr. 1-jétől helyezték át Görgetegre. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: A Görgeteghez tartozó Kuntelep puszta 1904-ben alakult kisközséggé (118/1904. és 630/1904. mgy. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1904. dec. 29. 861. Közli a Görgeteghez tartozott Kuntelep pusztának kisközséggé alakulását megengedő 84.599/1904. Bm. sz. intézvényt, amely a 31506/1904. ai. sz. alatt található. 1905. január 1-jén kezdhette meg önálló kisközségi működését. Kuntelep 1940-ben egyesült Görgeteggel (20.634/1940. Bm. sz.). B. K., 1940. dec. 22. 2165. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe bekebelezett Görgeteg és Kuntelep községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve ’Görgeteg’. (20.634/1940. B. M. sz.)” Kuntelep 1949-ben újból mint kisközség szerepel (28630/1949. ai. sz.). Gyalay 484. GÖRGETEG. ... 1904. aug. 31-ig + a későbbi Kuntelep; 1940. jan. 25-én + Kuntelep /nov. 13-án hiv. is Görgeteg a közös helységnév/. 1946. márc. 13-tól ismét kivált s önálló kg. lett KUNTELEP /ei. ide átsorolva: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-i lakotth.-ek/. Görgetegi Körjegyzőség Községei: Görgeteg, Kuntelep, Rinyaszentkirály. A Görgeteghez tartozó Kuntelep puszta 1904-ben alakult önálló kisközséggé (118/1904. és 630/1904. mgy. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1904. dec. 29. 861. Közli a Görgeteghez tartozott Kuntelep pusztának kisközséggé alakulását megengedő 84.599/1904. Bm. sz. intézvényt, amely a 31506/1904. ai. sz. alatt található. 1905. január 1-jén kezdhette meg önálló kisközségi működését. Kuntelep község 1940-ben Görgeteggel egyesült (20.634/1940. Bm. sz.).
85
B. K., 1940. dec. 22. 2165. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe bekebelezett Görgeteg és Kuntelep községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve ’Görgeteg’. (20.634/1940. B. M. sz.)” Kuntelep 1949-ben újból mint kisközség szerepel (28630/1949. ai. sz.). Fennállt: 1907–1950. A Görgetegi Körjegyzőség a Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyének Görgeteg községbe történt áthelyezésével 1907-ben alakult (6816/1907. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1907. ápr. 18. 186. A Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyét 1907. ápr. 1-jétől helyezték át Görgetegre. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1907–1950. Egyéb: Gyalay 484. GÖRGETEG. ... 1904. aug. 31-ig + a későbbi Kuntelep; 1940. jan. 25-én + Kuntelep /nov. 13-án hiv. is Görgeteg a közös helységnév/. 1946. márc. 13-tól ismét kivált s önálló kg. lett KUNTELEP /ei. ide átsorolva: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-i lakotth.-ek/. Gyalay 595. KUNTELEP. ... 1904. aug. 31. előtt Görgeteg ksg. kt.-e volt; 1940. jan. 25-én + Görgeteg = /nov. 13-tól hiv./ Görgeteg. 1946. márc. 13-án Kuntelep kivált s ismét külön ksg. lett; ide beo.: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-ek. Görösgali Körjegyzőség Községei: Hobol, Kistamási, Merenye, Molvány, Nemeske, Pettend, Tótszentgyörgy. Pettend 1892-ben kivált a Görösgali Körjegyzőségből, és a Gyöngyösmelléki Körjegyzőséghez csatlakozott (123/1892. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: A körjegyzőség székhelye: Molványhíd-puszta. S. Vm. Hiv. Lapja, 1925. ápr. 30. 289. Közli a görösgali körjegyző 725/I./1925. sz. iratából, hogy a Görösgali Körjegyzőség székhelyét 1925. máj. 1-jével ideiglenesen Szigetvárra, a Rákóczi (vasúti) utca 2. sz. alá helyezi át. A Görösgali Körjegyzőséget 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 484. Görösgal. Kistamási, Nemeske. Gyalay 513. Hobol. ... 1966-tól + Szigetvár = SZIGETVÁR.
86
Gyalay 572. KISTAMÁSI. ... 1898. júl. 14-én Görösgal p. Nemeske ksg.-hez átcsatolva. Gyalay 672. NEMESKE. ... 1898. júl. 14-én Görösgal p. Kistamási ksg.-től idecsatolva. Gyalán Elnevezés, névváltozás: Gyalán 1872–1908, Kisgyalán 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Göllei Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Gyarmat Elnevezés, névváltozás: Gyarmat 1872–1908, Kaposgyarmat 1908–1950 (226/1907. mgy., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szentbalázsi Körjegyzőség 1872–1907, (Gálosfai Körjegyzőség 1907–1950, 16429/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Gyékényes Elnevezés, névváltozás: Alsógyékényes 1872–1882, illetve Felsőgyékényes 1872–1882, (a két kisközség egyesítése után) Gyékényes 1882–1950 (429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Jogállás: (Kisközségek 1872–1882, kisközség 1882–1907), nagyközség 1907–1950. 87
B. K., 1906. dec. 30. 584. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Gyékényes kisközségnek nagyközségekké (sic!) alakulását elrendelte (73.446/1906. Bm. sz.).” Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Körjegyzőségi beosztás: (Alsógyékényesi Körjegyzőség 1872–1882), Gyékényesi Körjegyzőség (1882– 1907, 429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1882–1950. Egyéb: Gyékényesi Körjegyzőség Községei: Gyékényes (Alsógyékényes, Felsőgyékényes), Porrogszentkirály. Fennállt: (1872–)1882–1907. Alsógyékényes és Felsőgyékényes 1882-ben Gyékényes néven egyesültek (429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.). Gyékényes 1907-ben nagyközséggé alakult, Porrogszentkirály a Porrogi Körjegyzőséghez csatlakozott, a Gyékényesi Körjegyzőség így megszűnt (73.633/1906. Bm. sz.). B. K., 1906. dec. 30. 584. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Gyékényes kisközségnek nagyközségekké (sic!) alakulását elrendelte (73.446/1906. Bm. sz.).” Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1882–1907. Egyéb: Gyöngyösmellék Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. 88
Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyöngyösmelléki Körjegyzőség Községei: Bürüs, Endrőc, Gyöngyösmellék, Magyarújfalu (Nagyújfalu, Kétújfalu), Németújfalu (Nagyújfalu, Kétújfalu), Pettend, Szörény, Teklafalu, Várad, Zádor. Pettend 1892-ben vált ki a Görösgali Körjegyzőségből, és a Gyöngyösmelléki Körjegyzőséghez csatlakozott. Teklafalu, Bürüs, Endrőc, Magyarújfalu és Várad pedig kiváltak a Gyöngyösmelléki Körjegyzőségből és megalakították a Teklafalui Körjegyzőséget (123/1892. mgy. sz., M. H., 1892. ápr. 16. 5. Közli mindezt a 8296/1892. ai. sz. iratból. és 8689/1892. ai. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: Németújfalu község a Teklafalui Körjegyzőséghez 1892-ben átcsatolt Magyarújfalu községgel 1927-ben Nagyújfalu néven egyesült. Az egyesülést 1940-ben hajtották végre. A 83.940/1938./III.b. Bm. sz. rendelet alapján. A 305.045/1927. Bm. sz. rendelet már intézkedett róla, de a főispáni felterjesztés végrehajtását felfüggesztette. Itt Nagyújfalunak nevezik az egyesült községet. 11.224/1939./III. Bm. sz. rendelet Nagyújfalut a Teklafalui Körjegyzőséghez osztotta be. S. Vm. Hiv. Lapja, 1940. febr. 22. 47. Közli a 733/1940. sz. szigetvári főszolgabírói iratból a 305.045/1927. Bm. sz. rendelettel Németújfalu és Magyarújfalu községek egyesítését, és az egyesített községnek a 11.224/1939. Bm. sz. rendelettel – Nagyújfalu néven – a Teklafalui Körjegyzőséghez való beosztását. B. K., 1940. ápr. 28. 702. „Somogy vármegyében a közigazgatásilag a gyöngyösmelléki körjegyzőséghez tartozó Németújfalu kisközség a teklafalui körjegyzőséghez tartozó Magyarújfalu kisközséggel Nagyújfalu néven kisközségi jelleggel történt egyesítésével a teklafalui körjegyzőséghez átcsatoltatott, s mint ilyen, 1940. évi május 1-től a teklafalui anyakönyvi kerületbe tartozik.”
89
A Nagyújfalu község végleges neve 1942-ben Kétújfalu lett (a 31.784/1942./III. (1942. júl. 7.) Bm. sz. rendelet szól a Kétújfalu elnevezésről. (Az 5696/1/1942. ai. sz. iratban. és 4508/1945. ai. sz.). A Gyöngyösmelléki Körjegyzőséget 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 622. Magyarújfalu. ... 1940. febr. 10-én + Németújfalu = 1942. júl. 7-től KÉTÚJFALU; a ksg. id. neve 1940–1942 között Nagyújfalu volt. Gyalay 675. Németújfalu. ... 1940. febr. 10-én + Magyarújfalu = Nagyújfalu, majd 1942. júl. 7-től KÉTÚJFALU. Gyugy Elnevezés, névváltozás: Tótgyugy 1872–1908, Gyugy 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szőllősgyöröki Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Gyugy elnevezését 1907-ben még nem akarták megváltoztatni (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 492. GYUGY. ... 1931. jan. 1-én Pettend. p. – 40 kh 978 □ö- Hács-hoz átcsatolva. Hács Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1907–1950. Svm. Hiv. Lapja, 1907. máj. 16. 243. S. Vm. Th. Biz. 280/3706/1907. sz. alatt tárgyalta Hácstelep önálló kisközséggé alakulását és pártolólag terjesztette fel a Bm.-hez. B. K., 1907. aug. 11. 340. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő s jelenleg Lengyeltóti községhez tartozó >Hács telep<-nek >Hács< elnevezés alatt önálló kisközséggé alakulását elrendelte (75.831/1907. Bm. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Lengyeltóti Körjegyzőség 1907–1928, Lengyeltóti nagyközség 1928–1950. Lengyeltóti 1928-ban nagyközséggé alakult. Az ugyancsak a Lengyeltóti Körjegyzőséghez tartozott Hács és Kisberény községek az 1886: XXII. tc. 161. §90
a alapján Lengyeltóti nagyközséghez csatlakoztak (776/1928. mgy. sz., 425/1929. mgy. sz. és 31179/1928. ai. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1907–1950. Egyéb: Mo. t. c.- és niban 1900-ig Lengyeltóti-Hács, 1904–1907 között Lengyeltótihács névalakban. Gyalay 493. HÁCS. ... 1907. aug. 9-én Lengyeltótiból – akkori nevén Lengyeltótihács-ból vált ki Hács tp. … 1931. jan. 1-én Pettend p. /40 kh 978 □ö/ Gyugy-tól idecsatolva. Hajmás Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szentbalázsi Körjegyzőség 1872–1907, Gálosfai Körjegyzőség 1907–1950 (16429/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Háromfa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1924, nagyközség 1924–1948 (483/1924. és 7660/1924. ai. sz., 165.022/1922. Bm. sz.), kisközség 1948–1950 (állami anyakönyvi adat). B. K., 1923. jan. 28. 202. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Tarany és Háromfa kisközségeknek nagyközséggé [sic!] alakulását 165.022/1922. B. M. szám alatt megengedte.” Körjegyzőségi beosztás: Taranyi Körjegyzőség 1872–1924, Háromfai Körjegyzőség 1948–1950 (7660/1924. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Agarévet 1890-ben Háromfához csatolták. Háromfa-Agarév neve 1908-tól Háromfa (226/1907. mgy. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.).
91
Gyalay 498–499. HÁROMFA. ... 1943. jan. 1-én Pácod p. Nagyatád-hoz átcsatolva. Vö. Nagyatád szócikkével! Háromfai Körjegyzőség Községei: Bakháza, Háromfa (Háromfa-Agarév). Háromfa korábban nagyközség volt. Bakháza község a barcsi járásbeli Babócsai Körjegyzőségből 1950. január 1jével vált ki, és a Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott (28715/1948. ai. sz.). Fennállt: 1948–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1948–1950. Egyéb: Gyalay 498–499. HÁROMFA. ... 1943. jan. 1-én Pácod p. Nagyatád-hoz átcsatolva. Vö. Nagyatád szócikkével! Gyalay 349. Bakháza. Rinyaújnép /-ből kivált 1913-ban/. Gyalay 739. RINYAÚJNÉP. ... 1913. aug. 2-án Bakháza p. /777 kh 282 □ö/ kt. kivált, s 1914. jún. 27-ével BAKHÁZA néven külön ksg.-gé alakult. Svm. Hiv. Lapja, 1913. aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. ai. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatát, ameyben az 533/1913. mgy. sz. előtejesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 □öl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását elrendelte 1913. aug. 2-án. Svm. Hiv. Lapja, 1914. aug. 6. 637. Közli a 16738/1914. ai. sz. felterjesztére érkezett 95.480/1914.IV/b. Bm. sz. leiratot, amely a 139/2050/1914. mgy. sz. javaslatra a 125.151/1913. sz. Bm. rendelet alapján újonnan alakult Bakháza község végleges nevét Bakháza alakba állapította meg. Hárságy Elnevezés, névváltozás: Hárságy 1872–1892, Nagyhárságy 1892–1908 (Mo. t. c.- és n.), Somogyhárságy 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1892(–1908–1950). Körjegyzőségi beosztás: Hárságyi Körjegyzőség 1872–1892, (Nagyhárságyi Körjegyzőség 1892–1908, Mo. t. c.- és n.), Somogyhárságyi Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: 92
Szigetvári járás 1872–1892(–1908–1950). Egyéb: A Nagyhárságy elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Hárságyi Körjegyzőség Községei: Béc (Vásárosbéc), Hárságy (Nagyhárságy, Somogyhárságy), Magyarlukafa. Fennállt: 1872–1892(–1908–1950). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1892(–1908–1950). Egyéb: Béc elnevezése 1908-tól Vásárosbéc (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Hárságy elnevezései: Hárságy 1872–1892, Nagyhárságy 1892–1908 (Mo. t. c.és n.), Somogyhárságy 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Somogyhárságyi Körjegyzőséget 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Hatvan Elnevezés, névváltozás: Hatvan 1872–1908, Somogyhatvan 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Apáti Körjegyzőség 1872–1908, (Somogyapáti Körjegyzőség 1908–1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Hedrahely 93
Elnevezés, névváltozás: Hedrahely 1872–1908, Hedrehely 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Kadarkúti Körjegyzőség 1872–1877, Hedrahelyi Körjegyzőség 1877–1908 (233/1877. mgy. sz., Hedrehelyi Körjegyzőség 1908–1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Hedrahelyi Körjegyzőség Községei: Hedrahely (Hedrehely), Visnye. Fennállt: 1877–1908(–1950). Járási beosztás: Kaposvári járás 1877–1908(–1950). Egyéb: Hedrahely és Visnye 1877-ben vált ki a Kadarkúti Körjegyzőségből, és megalakították a Hedrahelyi Körjegyzőséget (233/1877. mgy. sz.). Hedrahely elnevezése 1908-tól Hedrehely (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Hedrehely Elnevezés, névváltozás: Hedrahely 1872–1908, Hedrehely 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Kadarkúti Körjegyzőség 1872–1877, Hedrahelyi Körjegyzőség 1877–1908 (233/1877. mgy. sz.), Hedrehelyi Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. 94
Egyéb: Hedrehelyi Körjegyzőség Községei: Hedrehely (Hedrahely), Visnye. Fennállt: (1877–)1908–1950. (Hedrahely és Visnye 1877-ben vált ki a Kadarkúti Körjegyzőségből, és megalakították a Hedrahelyi Körjegyzőséget, 233/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1907–1950. Egyéb: Hedrahely elnevezése 1908-tól Hedrehely (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Hencse Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kadarkúti Körjegyzőség 1872–1917, Kadarkút nagyközség csatlakozott kisközsége 1917–1950. Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult. Ugyanekkor Hencse kisközség az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (365/1917 mgy. sz. és 19636/1917. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Svm. Hiv. Lapja, 1900. jún. 28. 3. A 18829/1900 ai. sz. iratban a 163/8742/1900. mgy. sz. felterjesztésre az 58.083/I. fő. Bm. sz. alatt állapíttatott meg a Hencse községhez tartozó Kőkut-Tapazd telep elnevezése Kőkuttapazd helynévben. Vö.: A 163/8742/1900. mgy. sz.-ban 126.895/1899. Bm. sz. rendelet alapján nevezték el „Kőkúttapazd” pusztának. B. K., 1900. júl. 1. 270. „A belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Hencse községhez tartozó Kőkut-Tapazd telep elnevezését ’Kőkuttapazd’ helynévben állapította meg. (58.083/1900. B. M. sz.)” A Hencséhez tartozott Kőkúttapazd lakott hely 1925-ben kisközséggé alakult, és Hencséhez hasonlóan szintén Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (924/1923. és 413/1925. mgy. sz., 8761/1925. ai. sz.). 95
B. K., 1925. márc. 29. 241. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Hencse kisközséghez tartozó Kőkúttapazd telep kisközséggé alakulálását megengedte. Az új község nevét ideiglenesen Kőkút névben állapította meg. (105.092/1925. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1926. márc. 4. 128–130. Közli az 5704/1926. ai. sz.-hoz érkezett 58.899-V./1926 Bm. sz. iratot, ahol idézik a 105.092/1925. Bm. sz. (márc. 14-én kelt) leiratot, amelyben engedélyezték Kőkúttapazd telep kisközséggé alakulását. B. K., 1928. ápr. 8. 339. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kőkút község lakott hely végleges nevét Kőkút névben állapította meg. (86.779/1928. B. M. sz.)” Vö. Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10-én önálló községgé alakult Kőkut község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkut” névben állapitotta meg.” Kőkúttapazd elnevezése 1927-től Kőkút. (4569/1927. ai. sz. és 517/1927. mgy. sz. Benne utalás a névváltoztatásról szóló 68.133/1926. Bm. sz. rendeletre.) Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10-én önálló községgé alakult Kőkut község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkut” névben állapitotta meg.” B. K., 1936. márc. 15. 221. „A kadarkúti körjegyzőséghez tartozó Kőkút kisközség községi jellege a 108.207/1935. B. M. sz. rendelettel megszűnt és 1936. évi január hó 23. napjától kezdve a kadarkúti anyakönyvi kerülethez csatoltatott.” Gyalay 508. HENCSE. ... 1900. jún. 12-én Kőkút-Tapazd kt. kivált – az új kg. neve Kőkúttapazd lett; 1908 okt. 15-én ismét beolvadt Hencse kg.-be / s ei. kt.-i lakotth. lett/. 1925. márc. 1-én Kőkúttapazd újból kivált – a kg. neve 1928. márc. 21-én Kőkút lett; 1936. jan. 23-án Kőkút + Kadarkút = Kadarkút /júl. 6-tól Kőkút kt.-i lakotth./. 1949. jan. 1-én KŐKÚT kg.-gé alakult – ei. a Mike kg.-től kivált Alsógyócs kt. Kőkút-hoz csatolva. Gyalay 538–539. KADARKÚT. ... 1925-ben Hencse ksg. Kőkúttapazd kt.-e kivált, és Kőkút néven önálló ksg.-gé alakult; 1936. jan. 23-án e ksg. Kadarkútba olvadt be /és Kőkút ezen év júl. 26-tól mint kt.-i lakotth. szerepelt 1949-ig/. Ekkor a Mike ksg.-ből ei. kivált Alsógyógyócs kt.-tel együtt KŐKÚT néven ismét külön ksg.-gé alakult. Henész Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1940. 96
A Nagyatád Vidéki Körjegyzőség feloszlatása után 1940-ben Bodvica, Henész és Kivadár kisközségek egyesültek Nagyatáddal. B. K., 1943. jún. 6. 991. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség, végleges neve ’Nagyatád’ ... (32.966/1942. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1943. jún. 10. 100. Közli az 574/2/1943. sz. ai. iratból: az 1943. jún. 22-én kelt 32.966/1942.III. Bm. sz. „rendeletével Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesitéséből keletkezett község végleges nevét „Nagyatád” névben állapitotta meg.". Körjegyzőségi beosztás: Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1897, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1897–1940 (267/1897. mgy. sz. és 24835/1897. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1940. Egyéb: Gyalay 508. Henész. ... 1941-ben + Nagyatád = NAGYATÁD. Heresznye Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1872–1876, (135/1876. mgy. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: -
Vízvári
Hetes Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Hetesi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: -
97
Körjegyzőség
1876–1950
Hetesi Körjegyzőség Községei: Bodrog, Csombárd, Hetes, Juta, Magyaregres, Várda. Magyaregres és Várda 1907-ben kiléptek a Hetesi Körjegyzőségből, és megalakították a Magyaregresi Körjegyzőséget (?/1907. ai. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: 1371/1925. mgy. sz. alatt támogatták a Bodrog nevének „Nagybodrog” névalakra változtatását a Bm.-nél. Hobol Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Görösgali Körjegyzőség 1872–1950. A körjegyzőség székhelye: Molványhídpuszta. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 513. Hobol. ... 1966-tól + Szigetvár = SZIGETVÁR. Hollád Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: -
98
Homok Elnevezés, névváltozás: Homok 1872–1908, Kaposhomok 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Toponári Körjegyzőség 1872–1898, Taszári Körjegyzőség 1898–1908(–1950, 267/1898. mgy. sz. és 43021/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Homokszentgyörgy Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1946, nagyközség 1946–1950 (38/1946. mgy. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Homokszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1878. A körjegyzőség Szulok nagyközségben székelt. Szulok nagyközség csatlakozott községe 1878–1898 (205/1878. mgy. sz.). Kálmáncsai Körjegyzőség 1898–1950 (437/1897. mgy. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 515. HOMOKSZENTGYÖRGY. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. Homokszentgyörgyi Körjegyzőség Községei: Homokszentgyörgy, Tarnóca (Somogytarnóca). Fennállt: 1872–1878 (1878-ban Tarnóca a Visontai Körjegyzőséghez, Homokszentgyörgy pedig Szulok nagyközséghez csatlakozott, 205/1878. mgy. sz.). A körjegyzőség Szulok nagyközségben székelt. Járási beosztás: 99
Nagyatádi járás 1872–1878. Egyéb: Tarnóca elnevezése 1895-től Somogytarnóca. M. H., 1895. máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. ai. sz. iratból a 32.452/IV–a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza” község nevét „Somogy-Tarnócza” alakra változtatták. Gyalay 515. HOMOKSZENTGYÖRGY. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. Horvátkút Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Sámsoni Körjegyzőség 1872–1908, Somogysámsoni Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Sámson elnevezését 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Gyalai 518. Horvátkút. ... 1977. ápr. 1-től + Marcali = MARCALI. Horvátszentmiklós Elnevezés, névváltozás: Horvátszentmiklós 1872–1895, Somogyszentmiklós 1895–1950. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V.– a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte „Horváth-Szent-Miklós” nevének „SomogySzt.Miklós” névalakra változtatását. Miklósfa 1950 (Gyalay 762.). Jogállás: Kisközség 1872–1895(–1948–1950). Körjegyzőségi beosztás: Horvátszentmiklósi Körjegyzőség 1872–1895, Somogyszentmiklósi Körjegyzőség 1895–1948–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1895(–1948), Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből 100
Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” Egyéb: Gyalay 762. Somogyszentmiklós. ... 1895. máj. 2-ig a ksg. neve Horvát-SzentMiklós. 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is/ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. 1950-ben a ksg. neve MIKLÓSFA lett. Horvátszentmiklósi Körjegyzőség Községei: Bagolasánc, Belezna, Horvátszentmiklós (Somogyszentmiklós), Liszó, Surd. Belezna és Surd kisközségek 1892-ben kiváltak a Horvátszentmiklósi Körjegyzőségből és Pátróval együtt megalakították a Surdi Körjegyzőséget (32242/1892. ai. sz. Csatolva a 395/1897. ai. sz.-hoz. Benne 87284/1892. Bm. sz. határozat említése, amellyel jóváhagyták az átalakulást. Lásd még a 254/1892. mgy. sz.-ot!). Fennállt: 1872–1895(–1948–1950). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1895(–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” Egyéb: Horvátszentmiklós elnevezése 1895-től Somogyszentmiklós. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V.– a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte „Horváth-Szent-Miklós” nevének „SomogySzt.Miklós” névalakra változtatását. Somogyszentmiklós elnevezése 1950-től Miklósfa (Gyalay 762.). Gyalay 348. Bagolasánc. ... 1948. jún. 8-án id. - aug. 1-től végl./ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkeb.; 1963-tól a kg. neve BAGOLA lett. Gyalay 610. LISZÓ. ... 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkebelezve. Gyalay 762. Somogyszentmiklós. ... 1895. máj. 2-ig a ksg. neve Horvát-SzentMiklós. 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is/ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. 1950-ben a ksg. neve MIKLÓSFA lett.
101
Hosszúfalu Elnevezés, névváltozás: Hosszúfalu 1872–1908, Rinyahosszúfalu 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Lábodi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Gyalay 739. Rinyahosszúfalu. ... 1950-től + Lábod = LÁBOD. Hosszúvíz Elnevezés, névváltozás: Cserfekvés 1924, Hosszúvíz 1924–1950 (B. K., 1924. máj. 18. 548., 37.043/1924. Bm. sz., S. Vm. Hiv. Lapja, 1925. dec. 3. 699. Közli a 116.609/1925.V. Bm. sz. határozatot, amely a 10704/1924. ai. sz.-ra érkezett a 1175/15441/1924. mgy. sz. felterjesztésre. Cserfekvés újonnan alakult kisközség végleges neve Hosszúvíz lett. Mo. hnt. 1952. 299. „Hosszúvíz: 1925 novemberéig a község ideiglenes neve Cserfekvés volt.” Jogállás: Kisközség 1924–1950. Libickozmához tartozó külterületek Cserfekvés néven 1924-ben kisközséggé alakultak (1175/1924. mgy. sz. és 37.043/1924. Bm. sz.). 189/1923. mgy. sz.: „Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága azon kérelmet, hogy Hosszúvíz és Cserfekvés puszták, továbbá Nyárág és Virágos telepnek Libiczkozma községből kiváljanak, Mesztegnyő körjegyzőséghez tartozás mellett Hosszúvíz néven kisközséggé alakuljanak, az 1886 évi XXII. t. c. 150 §-a értelmében…” a Bm.hez pártolólag felterjesztendő. B. K., 1924. máj. 18. 548. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Libiczkozma községhez tartozott Hosszúvíz és Cserfekvés puszták kisközséggé alakulását megengedte. Az új község nevét ideiglenesen ’Cserfekvés’ névben állapította meg. (37.043/1924. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Mesztegnyői Körjegyzőség 1924–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1924–1950. 102
Egyéb: Gyalay 519. Hosszúvíz. Libickozma /Cserfekvés m./ + Hosszúvíz p./ kt.-ek 1924-i egyesüléséből alakult ksg. – neve 1925. nov.-ig Cserfekvés volt /Hosszúvíz p. előbb Mesztegnyőhöz tartozott/. Igal Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Igali Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 523. IGAL. ... 1886-ig mezőváros volt. Igali Körjegyzőség Községei: Igal, Ráksi, Szentgáloskér. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 523. IGAL. ... 1886-ig mezőváros volt. Iharos Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Iharosberényi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: A 111.028/1921./V.-a. Bm. sz. rendelet Iharosberénynek nagyközséggé alakulását, Pogányszentpéternek Iharosberényhez való csatlakozását, Iharos és 103
Somogycsicsó községeknek Iharos székhellyel körjegyzőséggé alakulását engedélyezte. Ezt azonban nem hajtották végre, ezért ezeket a 95.151/1931.VI. Bm. sz. rendelet hatálytalanította (643/1932. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1923. dec. 6. 560. Közli a 26456/1923. ai. sz. iratot, amely a fenti átalakulásokat a 1182/21100/1922. mgy. sz. alapján kezdeményezte. Iharosberény Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Iharosberényi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: A 111.028/1921./V.-a. Bm. sz. rendelet Iharosberénynek nagyközséggé alakulását, Pogányszentpéternek Iharosberényhez való csatlakozását, Iharos és Somogycsicsó községeknek Iharos székhellyel körjegyzőséggé alakulását engedélyezte. Ezt azonban nem hajtották végre, ezért ezeket a 95.151/1931.VI. Bm. sz. rendelet hatálytalanította (643/1932. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1923. dec. 6. 560. Közli a 26456/1923. ai. sz. iratot, amely a fenti átalakulásokat a 1182/21100/1922. mgy. sz. alapján kezdeményezte. B. K., 1922. febr. 26. 400. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Iharosberény kisközségnek nagyközséggé való alakulását megengedte. (111.628/1921. B. M. sz.)” 18/1931. főisp. alapsz. alatt: 373/1931. főisp. sz.-hoz csatolva 335/1931. főisp. sz., benne a 90.592/1931./V. Bm. sz. Nyilatkozzék az alispán Iharosberény visszafajlesztése tb. (14534/1926. alisp. sz. alatt az alispán már kérte a visszafejlesztést. „Az iratok szerint Iharosberénynek nagyközséggé való átalakulása a gyakorlatban nem hajtatott végre, hanem mindezideig kisközségi szervezetben Iharos, Somogycsicsó és Pogányszentpéter kisközségekkel szövetkezve tartja fenn a körjegyzőséget.” B. K., 1933. jan. 8. 41. „A m. kir. belügyminiszter az 1932. évi november hó 26án kelt 95.151/1931. B. M. számú rendeletével a Somogy vármegyéhez tartozó Iharosberény nagyközségnek kisközséggé való visszafejlesztését az 1886: XXII. tc. 150. és 158. §-ai alapján elrendelte. (83.152/1932. B. M. sz.)” Iharosberényi Körjegyzőség Községei: 104
Antalfalu (Inkeyantalfa), Csicsó (Somogycsicsó), Iharos, Iharosberény, Sand, Pogányszentpéter. Antalfalu 1897-ben kivált az Iharosberényi Körjegyzőségből, és a Miháldi Körjegyzőségből ugyancsak kivált Inke kisközséggel együtt megalakították az Inkei Körjegyzőséget. Ugyanekkor Sand is kivált az Iharosberényi Körjegyzőségből, és a Miháldi Körjegyzőséghez csatlakozott (30/1897. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: „…tekintettel arra, hogy az 1872ki szervezéskor csakis tévedésből történhetett, hogy Sand község az ihárosberényi, Inke község pedig a miháldi kjzőségbe osztatott … nevezett községeknek … felcserélése elrendeltetik.” (148/1877. mgy. sz.). A 111.028/1921./V.-a. Bm. sz. rendelet Iharosberénynek nagyközséggé alakulását, Pogányszentpéternek Iharosberényhez való csatlakozását, Iharos és Somogycsicsó kisközségeknek Iharos székhellyel körjegyzőséggé alakulását engedélyezte. Ezt azonban nem hajtották végre, ezért ezeket a 95.151/1931.VI. Bm. sz. rendelet hatálytalanította (643/1932. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1923. dec. 6. 560. Közli a 26456/1923. ai. sz. iratot, amely a fenti átalakulásokat a 1182/21100/1922. mgy. sz. alapján kezdeményezte. B. K., 1922. febr. 26. 400. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Iharosberény kisközségnek nagyközséggé való alakulását megengedte. (111.628/1921. B. M. sz.)” 18/1931. főisp. alapsz. alatt: 373/1931. főisp. sz.-hoz csatolva 335/1931. főisp. sz., benne a 90.592/1931./V. Bm. sz. Nyilatkozzék az alispán Iharosberény visszafajlesztése tb. (14534/1926. alisp. sz. alatt az alispán már kérte a visszafejlesztést. „Az iratok szerint Iharosberénynek nagyközséggé való átalakulása a gyakorlatban nem hajtatott végre, hanem mindezideig kisközségi szervezetben Iharos, Somogycsicsó és Pogányszentpéter kisközségekkel szövetkezve tartja fenn a körjegyzőséget.” B. K., 1933. jan. 8. 41. „A m. kir. belügyminiszter az 1932. évi november hó 26án kelt 95.151/1931. B. M. számú rendeletével a Somogy vármegyéhez tartozó Iharosberény nagyközségnek kisközséggé való visszafejlesztését az 1886: XXII. tc. 150. és 158. §-ai alapján elrendelte. (83.152/1932. B. M. sz.)” Antalfalu elnevezése 1908-tól Inkeyantalfa (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 526. Inkeyantalfa. ... 1941. jan. 22-én + Inke = 1943. jan. 12-től hiv. is INKE.
105
Csicsó elnevezése 1908-tól Somogycsicsó (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Csicsót 1907-ben még Iharoscsicsóra akarták átnevezni (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 747. SAND. ... 1948. jún. 8-án id. /aug. 1-én végl./ Somogy me. Csurgói j.-ából Zala me. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. Inke Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1941, nagyközség 1941–1950. Inke és Inkeyantalfa 1940-ben Inke név alatt egyesültek, és Inke nagyközséggé alakult (357/1940. ai. sz. és 4371/1940/III.b. Bm. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Miháldi Körjegyzőség 1872–1897, Inkei Körjegyzőség 1897–1941 (30/1897. mgy. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: „…tekintettel arra, hogy az 1872ki szervezéskor csakis tévedésből történhetett, hogy Sand község az ihárosberényi, Inke község pedig a miháldi kjzőségbe osztatott … nevezett községeknek … felcserélése elrendeltetik.” (148/1877. mgy. sz.). Gyalay 526. INKE. ... 1941. jan. 22-én + Inkeyantalfa = 1943. jan. 12-től hiv. is Inke. Inkei Körjegyzőség Községei: Antalfalu (Inkeyantalfa), Inke. Fennállt: 1897–1940. A Miháldi Körjegyzőségből kivált Inke, és az Iharosberényi Körjegyzőségből kivált Antalfalu községek 1897-ben megalakították az Inkei Körjegyzőséget (30/1897. mgy. sz.). Inke és Inkeyantalfa 1940-ben Inke név alatt egyesültek, és Inke nagyközséggé alakult (357/1940. ai. sz. és 4371/1940/III.b. Bm. sz. Járási beosztás: Csurgói járás 1897–1940. Egyéb:
106
„… tekintettel arra, hogy az 1872ki szervezéskor csakis tévedésből történhetett, hogy Sand község az ihárosberényi, Inke község pedig a miháldi kjzőségbe osztatott … nevezett községeknek … felcserélése elrendeltetik.” (148/1877. mgy. sz.). Antalfalu elnevezése 1908-tól Inkeyantalfa (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 526. INKE. ... 1941. jan. 22-én + Inkeyantalfa = 1943. jan. 12-től hiv. is Inke. Gyalay 526. Inkeyantalfa. ... 1941. jan. 22-én + Inke = 1943. jan. 12-től hiv. is INKE. Inkeyantalfa Elnevezés, névváltozás: Antalfalu 1872–1908, Inkeyantalfa 1908–1940 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1940. Körjegyzőségi beosztás: (Iharosberényi Körjegyzőség 1872–1897, Inkei Körjegyzőség 1897–1908–1940 (30/1897. mgy. sz.). Inke és Inkeyantalfa 1940-ben Inke név alatt egyesültek, és Inke nagyközséggé alakult (357/1940. ai. sz. és 4371/1940/III.b. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1908–1940. Egyéb: Gyalay 526. Inkeyantalfa. ... 1941. jan. 22-én + Inke = 1943. jan. 12-től hiv. is INKE. Istvándi Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1904, nagyközség 1904–1950 (144/1904. mgy. sz. és 115.213/1903. Bm. sz.). B. K., 1904. febr. 14. 99. „A belügyminiszter Somogy vármegye területén fekvő Istvándi kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedte (115.213//1903. Bm. sz.).” Svm. Hiv. Lapja, 1904. júl. 7. 449. Közli a 16268/1904. sz. ai. iratból. „...a nagyközséggé alakulás tényleg megtörtént és ott f. hó 1-től fogva nagyközségi szervezet működik. Kaposvár, 1904. július 4.” 107
Körjegyzőségi beosztás: Istvándi Körjegyzőség 1872–1898, Kálmáncsai Körjegyzőség 1898–1904 (437/1897. mgy. sz. és 29.629/1897. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 529 ISTVÁNDI. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Istvándi Körjegyzőség Községei: Istvándi, Kálmáncsa, Kisdobsza, Nagydobsza. Kisdobsza és Nagydobsza 1898-ban kiváltak az Istvándi Körjegyzőségből, és megalakították a Nagydobszai Körjegyzőséget (437/1897. mgy. sz. és 29.629/1897. ai. sz.). Fennállt: 1872–1898 (437/1897. mgy. sz. és 29.629/1897. ai. sz.). Istvándi és Kálmáncsa, valamint a Szulok nagyközségtől elvált Homokszentgyörgy kisközségek 1898ban megalakították a Kálmáncsai Körjegyzőséget. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1898 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Kisdobsza és Nagydobsza az Istvándi Körjegyzőségnek a Barcsi járáshoz történt 1896-os beosztása után területileg továbbra is a Szigetvári járáshoz tartozott. Egyéb: Gyalay 529 ISTVÁNDI. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 540. KÁLMÁNCSA. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Jád Elnevezés, névváltozás: Jád 1872–1908, Somogyjád 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás:
108
Somogyvári Körjegyzőség 1872–1878, Jádi Körjegyzőség 1878–1908 (44/1878. mgy. sz., Somogyjádi Körjegyzőség 1908–1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1908(–1948, Kaposvári járás 1948–1950, 73/1948., 221/1948. mgy. sz. és 28972/8/1948. ai. sz.). Egyéb: 264/1873. mgy. sz. „Jaád és Edde ... a Somogyvári körjegyzőséghez csatlakoztak...” Gyalay 762. SOMOGYJÁD. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Jádi Körjegyzőség Községei: Edde, Jád (Somogyjád), Osztopán. Fennállt: 1878–1908(–1950). A Jádi Körjegyzőség kisközségei 1878-ban a Somogyvári Körjegyzőségből váltak ki (44/1878. mgy. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1878–1908(–1948, Kaposvári járás 1948–1950, 73/1948., 221/1948. mgy. sz. és 28972/8/1948. ai. sz.). Egyéb: „Jaád és Edde ... a Somogyvári körjegyzőséghez csatlakoztak...” (264/1873. mgy. sz.). Jád elnevezése 1908-tól Somogyjád, a körjegyzőség elnevezése 1908-tól Somogyjádi Körjegyzőség (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 434. EDDE. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Gyalay 695. OSZTOPÁN. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.ba átsorolva. Gyalay 762. SOMOGYJÁD. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Jákó Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. 109
Körjegyzőségi beosztás: Csökölyi Körjegyzőség 1872–1891, Szomajomi Körjegyzőség 1891–1942 (256/1891. mgy. sz.), Kaposfői Körjegyzőség 1942–1950 (31.811/1942. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: A Csökölyi Körjegyzőség a Nagyatádi járáshoz tartozott, de Jákó ekkor is a Kaposvári járás területén feküdt. Jut Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Ádándi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 538. Jut. ... 1954-ben neve SIÓJUT-ra vált. Juta Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Hetesi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kadarkút Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1917, nagyközség 1917–1950. Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult, a szervezési szabályrendeleteit is mint nagyközség alkotta meg, és a megyei törvényhatósági bizottság a szabályrendeleteket ebbeli minőségükben hagyta jóvá (5617/1932. kaposvári 110
főszolgabírói sz.), a tiszti cím- és névtárakban és helységnévtárakban is mint nagyközség szerepel, ennek ellenére a közigazgatási hatóságok továbbra is mint körjegyzőséget kezelték (6893/1928. és 7473/1942. kaposvári főszolgabírói sz.). Körjegyzőségi beosztás: Kadarkúti Körjegyzőség 1872–1917. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult, ugyanakkor Hencse az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (365/1917 mgy. sz. és 19636/1917. ai. sz.). A Hencséhez tartozó Kőkúttapazd lakott hely 1925-ben kisközséggé alakult 924/1923. és 413/1925. mgy. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1926. márc. 4. 128–130. Közli az 5704/1926. ai. sz.-hoz érkezett 58.899-V./1926 Bm. sz. iratot, ahol idézik a 105.092/1925. Bm. sz. (márc. 14-én kelt) leiratot, amelyben engedélyezték Kőkúttapazd telep kisközséggé alakulását. Vö. Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10én önálló községgé alakult Kőkút község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkút” névben állapitotta meg.” Kőkút szintén Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (924/1923. és 413/1925. mgy. sz., 8761/1925. ai.). Kőkúttapazd elnevezése 1927-től Kőkút (517/1927. mgy. sz. Benne utalás a névváltoztatásról szóló 68.133/1926. Bm. sz. rendeletre., 4569/1927. ai. sz.). B. K., 1928. ápr. 8. 339. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kőkút község lakott hely végleges nevét Kőkút névben állapította meg. (86.779/1928. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10-én önálló községgé alakult Kőkut község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkút” névben állapitotta meg.” Kőkút 1936-ban Kadarkút nagyközséggel egyesült, így községi jellege megszűnt (108.207/1935. Bm. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1936. márc. 12. 54. Közli a 3591/2/1936. sz. ai. iratból: „Az egyesités határnapját folyó évi január hó 23 napjával állapitom meg.” B. K., 1936. márc. 15. 221. „A kadarkúti körjegyzőséghez tartozó Kőkút kisközség községi jellege a 108.207/1935. B. M. sz. rendelettel megszűnt és 1936. évi január hó 23. napjától kezdve a kadarkúti anyakönyvi kerülethez csatoltatott.” Kőkút 1948–1950. 385/1947. főisp. sz.-ban a 181.605/1948. Bm. sz. (csatolva az 551/1948. főisp. sz.-hoz): „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 2832/1946. kgy. számú véghatározatában foglalt javaslatára a Kadarkút nagyközséghez 111
tartozó Kőkútpuszta, a Mike nagyközsgéhez tartozó Alsógyócs puszta külterületi lakotthelyek, valamint Rinyabesenyő községhez tartozó Jancsár dűlő egy része községgé alakulását az 1886: XXII. t. c. 150. §-a alapéján megengedem. Az új község jellege szervezeti szempontból: kisközség, ideiglenes neve „Kőkut” … A községgé alakulás végrehajtásának időpöntját 1948. évi december hó 31, napjában állapitom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból Kadarkút nagyközséghez osztom be. … Budapest, 1948. évi augusztus hó 18-án” Gyalay 538–539. KADARKÚT. ... 1925-BEN Hencse ksg. Kőkúttapazd kt.-e kivált, és Kőkút néven önálló ksg.-gé alakult; 1936. jan. 23-án e ksg. Kadarkútba olvadt be és Kőkút ezen év júl. 26-tól mint kt.-i lakotth. szerepelt 1949-ig/. Ekkor a Mike ksg.-ből ei. kivált Alsógyógyócs kt.-tel együtt KŐKÚT néven ismét külön ksg.-gé alakult. Gyalay 508. HENCSE. ... 1900. jún. 12-én Kőkút-Tapazd kt. kivált – az új kg. neve Kőkúttapazd lett; 1908. okt. 15-én ismét beolvadt Hencse kg.-be / s ei. kt.-i lakotth. lett/. 1925. márc. 1-én Kőkúttapazd újból kivált – a kg. neve 1928. márc. 21-én Kőkút lett; 1936. jan. 23-án Kőkút + Kadarkút = Kadarkút /júl. 6-tól Kőkút kt.-i lakotth./. 1949. jan. 1-én KŐKÚT kg.-gé alakult – ei. a Mike kg.-től kivált Alsógyócs kt. Kőkút-hoz csatolva. Kadarkúti Körjegyzőség Községei: Bárdszerászló (Bárdudvarnok), Hencse, Hedrahely (Hedrehely), Kadarkút, Visnye. Bárdszerászló 1874-ben kivált a Kadarkúti Körjegyzőségből, és nagyközséggé alakult (60/1874. mgy. sz.). Hedrahely és Visnye 1877-ben kiváltak a Kadarkúti Körjegyzőségből, és megalakították a Hedrahely Körjegyzőséget (233/1877. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1917. Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult, ugyanakkor Hencse az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (365/1917 mgy. sz. és 19636/1917. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1917. Egyéb: Bárdszerászló elnevezése 1908-tól Bárdudvarnok, Hedrahely elnevezése 1908tól Hedrehely (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 508. HENCSE. ... 1900. jún. 12-én Kőkút-Tapazd kt. kivált – az új kg. neve Kőkúttapazd lett; 1908 okt. 15-én ismét beolvadt Hencse kg.-be / s ei. kt.-i lakotth. lett/. 1925. márc. 1-én Kőkúttapazd újból kivált – a kg. neve 1928. márc. 21-én Kőkút lett; 1936. jan. 23-án Kőkút + Kadarkút = Kadarkút /júl. 6-tól 112
Kőkút kt.-i lakotth./. 1949. jan. 1-én KŐKÚT kg.-gé alakult – ei. a Mike kg.-től kivált Alsógyócs kt. Kőkút-hoz csatolva. Gyalay 538–539. KADARKÚT. ... 1925-ben Hencse ksg. Kúkúttapazd kt.-e kivált, és Kőkút néven önálló ksg.-gé alakult; 1936. jan. 23-án e ksg. Kadarkútba olvadt be /és Kőkút ezen év júl. 26-tól mint kt.-i lakotth. szerepelt 1949-ig/. Ekkor a Mike ksg.-ből ei. kivált Alsógyógyócs kt.-tel együtt KŐKÚT néven ismét külön ksg.-gé alakult. Kálmáncsa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Istvándi Körjegyzőség 1872–1898, Kálmáncsai Körjegyzőség 1898–1904 (437/1897. mgy. sz.), (144/1904. mgy. sz. és 115.213/1903. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 540. KÁLMÁNCSA. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Kálmáncsai Körjegyzőség Községei: Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa. Fennállt: 1898–1950. A Kálmáncsai Körjegyzőség az 1898-ban feloszlott Istvándi Körjegyzőséghez tartozott Istvándi és Kálmáncsa kisközségekből, valamint a Szulok nagyközségtől elvált Homokszentgyörgy kisközségből alakult (437/1897. mgy. sz.). Istvándi község 1904-ben kivált a Kálmáncsai Körjegyzőségből, és nagyközséggé alakult (144/1904. mgy. sz. és 115.213/1903. Bm. sz.). B. K., 1904. febr. 14. 99. „A belügyminiszter Somogy vármegye területén fekvő Istvándi kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedte (115.213//1903. Bm. sz.).” Svm. Hiv. Lapja, 1904. júl. 7. 449. Közli a 16268/1904. sz. ai. iratból. „...a nagyközséggé alakulás tényleg megtörtént és ott f. hó 1-től fogva nagyközségi szervezet működik. Kaposvár, 1904. július 4.” 113
Járási beosztás: Barcsi járás 1898–1950. Egyéb: Gyalay 515. HOMOKSZENTGYÖRGY. … 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. Gyalay 529 ISTVÁNDI. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 540. KÁLMÁNCSA. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Kánya Kányát 1950-ben csatolták Somogy megyéhez Tolna megyétől (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Kapoly Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Bálványosi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Kaposfő Elnevezés, névváltozás: Szomajom 1872–1942, Kaposfő 1942–1950 (31.811/1942. Bm. sz.). B. K., 1942. aug. 16. 1380. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Szomajom község nevét az 1898: IV. 2. §-a alapján Kaposfő névre változtatta meg. (31.811/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség (1872–)1942–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Szomajomi Körjegyzőség 1872–1942), Kaposfői Körjegyzőség 1942–1950 (31.811/1942. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1942–1950. 114
Egyéb: Gyalay 801. Szomajom. ... 1942. jún. 22-én neve Kaposfő-re változott. Kaposfői Körjegyzőség Községei: Jákó, Kaposfő (Szomajom), (Kaposmérő), (Kaposújlak), Kisasszond, Kiskorpád, (Szentbenedek /Kaposszentbenedek/). (Kaposmérő, Kaposújlak és Szentbenedek 1885-ben kiváltak a Szomajomi Körjegyzőségből, és megalakították a Kaposmérői Körjegyzőséget, 115/1885. mgy. sz., 9265/1885. ai. sz. és M. H., 1885. szept. 19. 2.) (Jákó 1891-ben kivált a nagyatádi járásbeli Csökölyi Körjegyzőségből, és a Szomajomi Körjegyzőséghez csatlakozott, 256/1891. mgy. sz.). Fennállt: (1872–)1942–1950 (31.811/1942. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1942–1950. Egyéb: Kaposfő elnevezése 1942 előtt Szomajom, a körjegyzőségé Szomajomi Körjegyzőség (31.811/1942. Bm. sz.). B. K., 1942. aug. 16. 1380. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Szomajom község nevét az 1898: IV. 2. §-a alapján Kaposfő névre változtatta meg. (31.811/1942. B. M. sz.)” Szentbenedek elnevezése 1908-tól Kaposszentbenedek (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 801. Szomajom. ... 1942. jún. 22-én neve Kaposfő-re változott. Gyalay 543. Kaposszentbenedek. ... 1950-ben + Bárdudvarnok = BÁRDUDVARNOK. Kaposfüred Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Toponári Körjegyzőség 1872–1938, Magyaregresi Körjegyzőség 1938–1950 (67/1937. mgy. sz. és 333/1940. ai. sz.). B. K., 1938. jan. 2. 13. „Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága 67. kgy. 456/I–1937. sz. jogerős véghatározatával eddig a toponári körjegyzőséghez tartozó Kaposfüred községet a magyaregresi körjegyzőséghez csatolta át, minek
115
következtében Kaposfüred község 1938. évi január 1-től kezdve anyakönyvi tekintetben is a magyaregresi állami anyakönyvi kerülethez tartozik.” Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 543. Kaposfüred. ... 1970. júl. 1-én + Kaposvár = KAPOSVÁR. Kaposgyarmat Elnevezés, névváltozás: Gyarmat 1872–1908, Kaposgyarmat 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Szentbalázsi Körjegyzőség 1872–1907), Gálosfai Körjegyzőség 1907–1950 16429/1907. ai.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Kaposhomok Elnevezés, névváltozás: Homok 1872–1908, Kaposhomok 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Toponári Körjegyzőség 1872–1898), Taszári Körjegyzőség (1898–)1908–1950 (267/1898. mgy. sz. és 43021/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Kaposkeresztúr Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. 116
Körjegyzőségi beosztás: Mosdósi Körjegyzőség 1872–1888, Nagyberki Körjegyzőség 1888–1924 (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.), Batéi Körjegyzőség 1924–1950 (800/1923. mgy. sz. és 1605/1924. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kaposmérő Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szomajomi Körjegyzőség 1872–1885, Kaposmérői Körjegyzőség 1885–1950 (115/1885. mgy. sz., M. H., 1885. szept. 19. 2. Közli mindezt a 9265/1885. ai. sz. iratból.) Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kaposmérői Körjegyzőség Községei: Kaposmérő, Kaposújlak, Szentbenedek (Kaposszentbenedek). Kaposszentbenedek 1933. jan. 1-jével kivált a Kaposmérői Körjegyzőségből, és Bárdudvarnok nagyközséghez csatlakozott (302/1932. S. Vm. th.-i kisgyűlési sz. A 306/6/1932. ai. sz. iratban a 82.066/1932./VI. Bm. sz. rendelet: „az átcsatolás végrehajtását 1933. évi január hó 1. napjával elrendelem”. S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. dec. 29. 272. Közli a 6165/1932. ai. sz. iratából S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 302/1/1932. sz. intézkedését, amelyet a 82.066/1932. VI. Bm. sz. rendelet hagyott jóvá: Kaposszentbenedek 1933. január 1-jével csatlakozott Bárdudvarnok nagyközséghez. B. K., 1933. jan. 8. 41. „A m. kir. belügyminiszter jóváhagyó rendelete folytán – Somogy vármegye törvényhatóságának területén fekvő – az eddig a kaposmérői körhöz tartozott Kaposszentbenedek község 1933. évi január hó 1. napján kezdődő hatállyal Bárdudvarnok nagyközséggel szövetkezett. (82.066/1932. B. M. sz.)” Fennállt: 1885–1950.
117
A Kaposmérői Körjegyzőség községei 1885-ben váltak ki a Szomajomi Körjegyzőségből (115/1885. mgy. sz., M. H., 1885. szept. 19. 2. Közli mindezt a 9265/1885. ai. sz. iratból.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1885–1950. Egyéb: Szentbenedek elnevezése 1908-tól Kaposszentbenedek (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 543. Kaposszentbenedek. ... 1950-ben + Bárdudvarnok = BÁRDUDVARNOK. Kapospula Elnevezés, névváltozás: Pula 1872–1908, Kapospula 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Attalai Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1908–1948, Kaposvári járás 1948–1950. (8/1948. és 221/1948. mgy. sz. 29021/6/1948. ai. sz. A 182.057/1948.III.1. Bm. sz. rendelettel hagyták jóvá az átcsatolást. Svm. Hiv. Lapja, 1948. febr. 10. 36. Közli a Ben. 2995/2-1948. mgy. sz. iratból a körjegyzőség átcsatolásának javaslatát.) Egyéb: Kaposszentbenedek Elnevezés, névváltozás: Szentbenedek 1872–1908, Kaposszentbenedek 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Szomajomi Körjegyzőség 1872–1885, Kaposmérői Körjegyzőség 1885–)1908– 1933 (115/1885. mgy. sz., M. H., 1885. szept. 19. 2. Közli mindezt a 9265/1885. ai. sz. iratból.), Bárdudvarnok nagyközség csatlakozott kisközsége 1933–1950 (1933. jan. 1jével, 302/1932. S. Vm. th.-i kisgyűlési sz. A 306/6/1932. ai. sz. iratban a 118
82.066/1932./VI. Bm. sz. rendelet: „az átcsatolás végrehajtását 1933. évi január hó 1. napjával elrendelem” S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. dec. 29. 272. Közli a 6165/1932. ai. sz. iratából S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 302/1/1932. sz. intézkedését, amelyet a 82.066/1932. VI. Bm. sz. rendelet hagyott jóvá: Kaposszentbenedek 1933. jan. 1-jével csatlakozott Bárdudvarnok nagyközséghez.). B. K., 1933. jan. 8. 41. „A m. kir. belügyminiszter jóváhagyó rendelete folytán – Somogy vármegye törvényhatóságának területén fekvő – az eddig a kaposmérői körhöz tartozott Kaposszentbenedek község 1933. évi január hó 1. napján kezdődő hatállyal Bárdudvarnok nagyközséggel szövetkezett. (82.066/1932. B. M. sz.)” Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Gyalay 543. Kaposszentbenedek. ... 1950-ben + Bárdudvarnok = BÁRDUDVARNOK. Kaposszentjakab Elnevezés, névváltozás: Szentjakab 1872–1908, Kaposszentjakab 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Toponári Körjegyzőség (1872–)1908–1950. A Toponári Körjegyzőséget 1950. jan. 1-jével feloszlatták, Toponár nagyközség lett, Kaposszentjakab beolvadt Kaposvárba (209/1948. mgy. sz., 10391/1949. ai. sz., 799/1949. főisp. sz. és 5203-27-17/1949.I.8. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Gyalay 543. KAPOSVÁR. ... 1950-ben + Kaposszentjakab. Kaposszerdahely Elnevezés, névváltozás: Kaposszerdahely 1921–1950 (20849/1928. ai. sz. és 122/1928. mgy. sz.). Benne a 85.265/1928 Bm. sz. említése az elnevezés kapcsán. 13.082/1929. ai. sz. alatt iktatták a 94.000/1929/V. /márc. 20./ Bm. sz. rendeletet a község nevéről.
119
B. K., 1929. ápr. 28. 366. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kaposszerdahely kisközség nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Kaposszerdahely névben állapította meg. (94.600/1929. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. máj. 16. 148. Közli a 13082/1929. ai. sz. iratból: „Közhírré teszem, hogy Kaposszerdahely község neve véglegesen meglett állapitva.” Jogállás: Kisközség 1921–1950. A Szennához tartozó Szerdahely puszta 1921-ben kisközséggé alakult (45.569/1921. Bm. sz.). B. K., 1921. nov. 13. 2113. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Szenna község határához tartozó Kaposszerdahely lakott puszta önálló kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. §-a alapján megengedte és az új község nevét ideiglenesen > Kaposszerdahely < névben állapította meg. (46.569/1921. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Szennai Körjegyzőség 1921–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1921–1950. Egyéb: Gyalay 787. SZENNA. ... 1921. okt. 31-én Kaposszerdahely kt. kivált s e néven id. /majd 1929. márc. 20-án végl./ külön ksg.-gé alakult. 1939. szept. 9-én a 75 kh 384 □ö kt. /Kisszenna-tp./ innen Kaposszerdahely ksg.-hez átcsatolva. Kaposújlak Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szomajomi Körjegyzőség 1872–1885, Kaposmérői Körjegyzőség 1885–1950 (115/1885. mgy. sz., M. H., 1885. szept. 19. 2. Közli mindezt a 9265/1885. ai. sz. iratból). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kára Elnevezés, névváltozás: Jogállás: 120
Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Törökkoppányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Karád Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 544. KARÁD. ... 1886-ig mezőváros. Kastélyosdombó Elnevezés, névváltozás: Dombó, Drávadombó 1872–189?, Kastélyosdombó 189?–1950 (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Jogállás: Kisközség (1872–)189?–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Darányi Körjegyzőség 1872–1889, Dombói Körjegyzőség 1889–189?, 156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz.), Kastélyosdombói Körjegyzőség 189?– 1950, Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Járási beosztás: (Szigetvári járás 1872–1896), Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 547. KASTÉLYOSDOMBÓ. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Kastélyosdombói Körjegyzőség Községei: Drávatamási, Drávadombó).
Gárdony
(Drávagárdony),
121
Kastélyosdombó
(Dombó,
Fennállt: (1889–)189?–1950. Darányi Körjegyzőség 1889-ben Darány nagyközséggé alakulása miatt feloszlott, Dombó, Drávatamási és Gárdony pedig megalakította a Dombói Körjegyzőséget (156/1888 mgy. sz. és 17835/1889 ai. sz. A 44/1889. mgy. sz. alatt még nem engedték a nagyközséggé alakulást. A 24/1890. mgy. sz. alatt már Darányról, mint nagyközségről esik említés.). Járási beosztás: (Szigetvári járás 1889–1896, Barcsi járás 1896–)1907–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Dombó, Drávadombó elnevezése 189?-tól Kastélyosdombó (Mo. t. c-. és n. 1891: Dombó, 1895: Kastélyosdombó). Gárdony elnevezése 1908-tól Drávagárdony (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 430. DRÁVAGÁRDONY. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 430. DRÁVATAMÁSI. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 547. KASTÉLYOSDOMBÓ. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Kazsok Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szilli Körjegyzőség 1872–1877, Büssüi Körjegyzőség 1877–1950 (149/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Kelevíz Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mesztegnyői Körjegyzőség 1872–1950. 122
Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Kercseliget Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mosdósi Körjegyzőség 1872–1888, Nagyberki Körjegyzőség 1888–1950 (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kereki Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kőröshegyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Kéthely Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1919, nagyközség 1919 (37/1919. B. N. szerv. sz.). B. K., 1919. jún. 29. 1076. „Somogy vármegye területén lévő Kéthely kisközségnek nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (37/1919. B. N. szerv. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1919. júl. 3. 226. Somogy vármegye politikai megbízottjának 13956/1919. sz. feltejesztésére a Belügyi Népbiztosság 1919. évi 37/szerv. sz. rendeletével Kéthely nagyközséggé alakulását rendelte el, ezért Balatonkeresztúr és Balatonújlak községek előbbi székhellyel külön körjegyzőségbe egyesíttettek. Ezen új jegyzőségnek 1904. július 1-jén kellett (volna?) megkezdenie működését. 123
B. K., 1919. szept. 28. 1303. „A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi jún. hó 20án 73.734/1919. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletével, mellyel Kéthely kisközségnek nagyközséggé való alakulását megengedte, a magyar belügyminister hatályon kívül helyezte. (74.139/1919. B. M. sz.)” Kisközség 1919–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kéthelyi Körjegyzőség 1872–1919–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: A Kéthelyhez tartozó Szegerdő telep 1947-ben alakult kisközséggé, és az ekkor alakult Sávolyi Körjegyzőséghez csatlakozott (489/1947. főisp. sz. 150.218/1947.III/2. Bm. sz., „...elrendelem: 1/ Kéthely községhez tartozó Szegerdőtelep lakotthelynek az anyaközségtől való elválását és községgé alakulását. ... Szegerdő kisközséggé alakulása, ... valamint Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.” Gyalay 556. KÉTHELY. ... 1886-ig mezőváros; 1947. aug. 1-én Szegerdő-tp. kivált, s a ksg. végl. neve 1948. dec. 7-én SZEGERDŐ lett; 1947. aug. 1-én Marót p. 1638 kh 53 □ö Hegyessámson [helyesen: Somogysámson (R. B.)] ksg.hez átcsatolva. Kéthelyi Körjegyzőség Községei: Balatonkeresztúr, Balatonmária (Balatonmáriafürdő), Balatonújlak, Gomba (Nagygomba), Kéthely. Gomba 1883-ban kivált a Kéthelyi Körjegyzőségből, és Marcali nagyközséghez csatlakozott (284/1883. mgy. sz. Benne említtetik a 340/1881. mgy. sz.-ra reflektálva az egyesítés tb. hozott 22.699/1882. Bm. sz. rendelet is.). Balatonmária 1925-ben alakult önálló kisközséggé Balatonkeresztúr külterületeiből (307/1924. és 154/1926. mgy. sz. A 116.698/1925.V. Bm. sz. rendelet a 307/1927. mgy. sz. felterjesztésére a Balatonkeresztúrhoz tartozó „Máriatelep és Hullámtelep lakott helyek községgé alakulását kisközségi szervezet keretében megengedtem és az uj község nevét ideiglenesen „Balatonmária” névben” állapítottam meg. ... Az elöljárói tisztségek betöltésével és a képviselőtestület megalakulásával fogja az uj község önálló községi életét megkezdeni és ezzel fogom megalakulását befejezettnek tekinteni. A megalakulás határnapját az alispán határozza meg, de csak akkor, ha a község működésének megkezdésére az összes szervezési előkészületek az A. U. 4. §-ának szem előtt tartásával megtörténik. …” Bp., 1925. dec. 7.)
124
B. K., 1926. jan. 10. 47. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Balatonkeresztúr község határához tartozó Mária-telep és Hullámtelep lakott helyek kisközséggé alakulását megengedte. Az új község ideiglenes neve: Balatonmária (116.698/1925. B. M. sz.)” B. K., 1927. máj. 22. 609. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Balatonmária község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2.§-a alapján Balatonmáriafürdő névalakban állapította meg. (53.169/0927. B. M. sz.)” Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő kisközségek 1927-ben kiváltak a Kéthelyi Körjegyzőségből és a Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből kivált Balatonberény kisközséggel együtt megalakították a Balatonkeresztúri Körjegyzőség (268/1927. mgy. sz.), amelynek ideiglenes székhelye Balatonmáriafürdő lett (482/1929. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. dec. 27. 673. Közli a 39827/1928. ai. sz. iratból: „A balatonszentgyörgyi körjegyzőségből kivált Balatonberény ugy a kéthelyi körjegyzőségből kivált Balatonkeresztur és Balatonmária községekből az 59.916–1928. sz. B. M. rendelettel alakitott balatonkereszturi körjegyzőség ugyszintén a fenti községekből álló anyakönyvi kerület ideiglenesen Balatonmária székhellyel, működését 1929. évi január hó 1-én megkezdi.” Balatonmária neve ekkor már Balatonmáriafürdő [R. B.]. Fennállt: 1872–1919–1950. Svm. Hiv. Lapja, 1919. júl. 3. 226. Somogy vármegye politikai megbízottjának 13956/1919. sz. feltejesztésére a Belügyi Népbiztosság 1919. évi 37/szerv. sz. rendeletével Kéthely nagyközséggé alakulását rendelte el, ezért Balatonkeresztúr és Balatonújlak községek előbbi székhellyel külön körjegyzőségbe egyesíttettek. Ezen új jegyzőségnek 1904. július 1-jén kellett (volna?) megkezdenie működését. B. K., 1919. szept. 28. 1303. „A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi jún. hó 20án 73.734/1919. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletével, mellyel Kéthely kisközségnek nagyközséggé való alakulását megengedte, a magyar belügyminister hatályon kívül helyezte. (74.139/1919. B. M. sz.)” Járási beosztás: Marcali járás 1872–1919–1950. Egyéb: Balatonmária elnevezése 1927-től Balatonmáriafürdő. S. Vm. Hiv. Lapja, 1927. júl. 21. 464. Közli a 16929/1927. ai. sz.-ra érkezett 53.169/1927.V. Bm. sz. leiratot, amely a 907/22173/1926. mgy. sz. javaslata megállapította Balatonmária kisközség új nevét Balatonmáriafürdő alakban (116.618/1925. Bm. sz.). Gomba elnevezése 1908-tól Nagygomba (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Nagygomba 1927-ben beolvadt Marcali nagyközségbe (170/1927. mgy. sz.). 125
B. K., 1927. márc. 20. 401. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Marcali nagyközség és Nagygomba egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség; ideiglenes neve:Marcali. (51.549/1927. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. ápr. 3. 132. Közli a 6019/1/1930. ai. sz. iratból az 51.946/1930.V. Bm. sz. határozatot, amely 724/24913/1929. mgy. sz. felterjesztésre az egyesített község végleges nevét „Marcali” névalakban állapította meg. A Kéthelyhez tartozó Szegerdő telep 1947-ben alakult kisközséggé, és az ekkor alakult Sávolyi Körjegyzőséghez csatlakozott (489/1947. főisp. sz. 150.218/1947.III/2. Bm. sz., „...elrendelem: 1/ Kéthely községhez tartozó Szegerdőtelep lakotthelynek az anyaközségtől való elválását és községgé alakulását. ... Szegerdő kisközséggé alakulása, ... valamint Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.” Gyalay 351. BALATONKERESZTÚR ... 1925. dec. 7-én Mária tp. + Hullám tp. kt.-i lakotth.-ek kiváltak s az uj kg. végl. neve 1927. máj. 7-től BALATONMÁRIAFÜRDŐ. Gyalay 351. Balatonmáriafürdő. /Balatonmária neve 1927-től. Gyalay 556. KÉTHELY. ... 1886-ig mezőváros; 1947. aug. 1-én Szegerdő-tp. kivált, s a ksg. végl. neve 1948. dec. 7-én SZEGERDŐ lett; 1947. aug. 1-én Marót p. 1638 kh 53 □ö Hegyessámson [helyesen: Somogysámson] ksg.-hez átcsatolva. Gyalay 660. Nagygomba. ... 1927. aug. 1-én + Marcali = MARCALI. Nagygomba kt.-ként sem tartandó nyilván 1930. márc. 18-tól. Gyalay 782. Szegerdő. Kéthely /-ből 1947-ben ksg.-gé alakult kt./. Kétújfalu Elnevezés, névváltozás: Németújfalu 1872–1940, illetve Magyarújfalu 1872–1940, Nagyújfalu 1940– 1942. B. K., 1940. ápr. 28. 702. „Somogy vármegyében a közigazgatásilag a gyöngyösmelléki körjegyzőséghez tartozó Németújfalu kisközség a teklafalui körjegyzőséghez tartozó Magyarújfalu kisközséggel Nagyújfalu néven kisközségi jelleggel történt egyesítésével a teklafalui körjegyzőséghez átcsatoltatott, s mint ilyen, 1940. évi május 1-től a teklafalui anyakönyvi kerületbe tartozik.” Kétújfalu 1942–1950 (4508/1945. és 5696/1/1942. ai. sz., 31.784/1942./III./1942. júl. 7./ Bm. sz.). Jogállás: (Kisközségek 1872–1940), kisközség (1940–)1942–1950. Körjegyzőségi beosztás: 126
(Gyöngyösmelléki Körjegyzőség, illetve Teklafalui Körjegyzőség, 1872–1940), Teklafalui Körjegyzőség (1940–1942)–1950. S. Vm. Hiv. Lapja, 1940. febr. 22. 47. Közli a 733/1940. sz. szigetvári főszolgabírói iratból a 305.045/1927. Bm. sz. rendelettel Németújfalu és Magyarújfalu községek egyesítését, és az egyesített községnek a 11.224/1939/III. Bm. sz. rendelettel – Nagyújfalu néven – a Teklafalui Körjegyzőséghez való beosztását. Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–1940–)1942–1950. Egyéb: B. K., 1927. dec. 11. 1346. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Magyarújfalu és Németújfalu kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Nagyújfalu. (305.045/1927. B. M. sz.”, 454/1927. mgy. sz. Itt még „Magyarújfalu” névalakot javasoltak. A 83.940/1938./III.b. Bm. sz. rendelet alapján. A 305.045/1927. Bm. sz. rendelet már intézkedett a közséegyesítésről és elnevezésről, de a főispáni felterjesztés végrehajtását felfüggesztette. Itt Nagyújfalunak nevezik az egyesült községet.). Gyalay 675. Németújfalu. ... 1940. febr. 10-én + Magyarújfalu = Nagyújfalu, majd 1942. júl. 7-től KÉTÚJFALU. Egyéb. 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Kiliti Elnevezés, névváltozás: Kiliti 1872–1922, Balatonkiliti 1922–1950 (667/1920. mgy. sz. és 20136/1922. ai. sz., S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Kiliti község nevét Balatonkilitire változtatta át. B. K., 1922. aug. 20. 1801. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 §-a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta.”). Jogállás: Nagyközség 1872–1922(–1950). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1922(–1950). Egyéb: A Kilitihez, illetve Balatonkilitihez tartozó Vilma-telep lakott hely végleges neve 1930-tól Balatonújhely (S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. márc. 27. 129–130. Közli a 6139/1/1930. ai. sz. irathoz érkezett 50.937/I./1930.V. Bm. sz. (márc. 12.) 127
rendeletet, amely S. Vm. Th.-i Kisgyűlésének 38726/1929. sz. (jan. 30.) felterjesztérésre a Balatonkiliti községhez tartozó Vilmatelep lakott hely nevét Balatonújhely névalakra változtatta.) Balatonkiliti nagyközség Balatonújhelyen 1933. augusztus 1-jétől jegyzői kirendeltséget létesített (569/1932. ai. sz., Svm. Hiv. Lapja, 1933. máj. 25. 150. Közli a 183/6/1933. ai. sz. iratból, hogy a jegyzői kirendeltség működését 1933. május 1-jén megkezdte.) Balatonújhely 1939-ben nagyközséggé alakult (69/15/1939. ai. sz.). Gyalay 351. Balatonkiliti. Kiliti /neve 1922-től; 1939-ben kivált Balatonújhely; 1968-ban beolvadt Siófok-ba/. Kisasszond Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szomajomi Körjegyzőség 1872–1942, Kaposfői Körjegyzőség 1942–1950 (31.811/1942. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kisbajom Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szabási Körjegyzőség 1872–1907, Kutasi Körjegyzőség 1907–1950 (934/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Kisbár Elnevezés, névváltozás: Kisbár 1872–1908, Kisbárapáti 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). 128
Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Kisbári Körjegyzőség 1872–1908, (Kisbárapáti Körjegyzőség 1908–1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Kisbárapáti Elnevezés, névváltozás: Kisbár 1872–1908, Kisbárapáti 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Kisbári Körjegyzőség 1872–1908), Kisbárapáti Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Igali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Kisbárapáti Körjegyzőség Községei: Bonnya, Fiad, Kisbárapáti (Kisbár). Fennállt: (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1908-1950. Egyéb: Kisbárapáti elnevezése 1908-ig Kisbár, a Kisbárapáti Körjegyzőség elnevezése 1908-ig Kisbári Körjegyzőség (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisbári Körjegyzőség Községei: Bonnya, Fiad, Kisbár (Kisbárapáti). 129
Fennállt: 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Kisbár elnevezése 1908-tól Kisbárapáti, a Kisbári Körjegyzőség elnevezése 1908-tól Kisbárapáti Körjegyzőség (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kisberény Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lengyeltóti Körjegyzőség 1872–1928, Lengyeltóti nagyközség csatlakozott kisközsége 1928–1950. Lengyeltóti 1928-ban nagyközséggé alakult (776/1928. mgy. sz.). A Lengyeltóti Körjegyzőséghez tartozott Hács és Kisberény községek az 1886: XXII. tc. 161. §a alapján Lengyeltóti nagyközséghez csatlakoztak (425/1929. mgy. sz. és 31179/1928. ai. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Kisberki Elnevezés, névváltozás: Kisberki 1872–1950, Nagyberki 1950 (839/1949. főisp. sz. és 5203-817/1949.I.8. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mosdósi Körjegyzőség 1872–1888, Nagyberki Körjegyzőség 1888–1950 (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Nagyberkit és Kisberkit 1950-ben egyesítették (839/1949. főisp. sz. és 5203-817/1949.I.8. Bm. sz. /a 177.300/1924. Bm. sz. körrendelet 1. §-a alapján/. Ideiglenes neve: Nagyberki, amely továbbra is kisközség. „A községegyesítés 130
végrehajtásának időpontját 1950. évi január hó 1. napjánban állapitom meg. ... Az új képviselőtestület megalakításával az egyesítést befejezettnek kell tekinteni.”) Gyalay 561. Kisberki. ... 1911. nov. 18-án Katahegy + Szalacska p. Nagyberki ksg.-hez átcsatolva; 1950-től + Nagyberki = NAGYBERKI. Kisdobsza Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Istvándi Körjegyzőség 1872–1898, Nagydobszai Körjegyzőség 1898–1909 (437/1897. mgy. sz.), Kisdobszai Körjegyzőség 1909–1950 (7719/1909. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. A Barcsi járás 1896-os kialakításakor az Istvándi Körjegyzőség – amelybe Kisdobsza is tartozott – a Szigetvári járásból a Barcsi járásba került, de Kisdobsza területileg továbbra is a Szigetvári járáshoz tartozott. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Kisdobszai Körjegyzőség Községei: Kisdobsza, Nagydobsza. Fennállt: 1909–1949. A Nagydobszai Körjegyzőség székhelyét 1909-ben Kisdobszára helyezték át (7719/1909. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1909. jún. 10. 358. Közli a 11716/1909. ai. sz. iratot, amely jóváhagyja, hogy a körjegyzőség székhelyét 1909. április 1-jétől Kisdobszára helyezték át. Járási beosztás: Szigetvári járás 1909–1950. Egyéb: A Kisdobszai Körjegyzőség községeit 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Kisgyalán 131
Elnevezés, névváltozás: Gyalán 1872–1908, Kisgyalán 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Göllei Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Kiskeresztúr Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szentbalázsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 565. Kiskeresztúr. ... 1954-ben + Gödere [helyesen: Gödre] = Gödrekeresztúr; 1969-ben + Gödreszentmárton = GÖDRE. Kiskorpád Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szomajomi Körjegyzőség 1872–1942, Kaposfői Körjegyzőség 1942–1950 (31.811/1942. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Kiskovácsi Elnevezés, névváltozás: 132
Kiskovácsi 1872–1908, Rinyakovácsi 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Csökölyi Körjegyzőség 1872–1908(–1925, Gigei Körjegyzőség 1925–1950, 1297/1923. és 938/1924. mgy. sz., 2915/1925. ai. sz., Svm. Hiv. Lapja, 1925. márc. 12. 178. Közli a 6703/1924. ai. sz. iratból: „Közhírré teszem, hogy a gigei körjegyzőség, – amelynek hatásköre Gige és Rinyakovácsi községekre terjed ki – müködését 1925. évi március hó 16-ik napjával megkezdi.”) Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1908(–1948, Kaposvári járás 1948–1950, 144/1947. és 221/1948. mgy. sz., 28548/8/1948. ai. sz., 168.795/1947./III/1-2. Bm. sz.). 124/1948. főisp. sz.-ban: 168.795/1947.III/1. Bm. sz. „A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 2248/5-1947. számu véghatározatával kimondta, hogy a gigei körjegyzőséghez tartozó Gige és Rinyakovácsi kisközségeknek a nagyatádi járásból a kaposvári járásba való beosztását javasolja.” A járási beosztást Az 1929:XXX. tc. 22. §-ának /2/ bek. 3. pontja: a th. biz. közgyűlés jogosult határozni. A határozatot a Bm. nem javaslatnak, hanem ügydöntő határozatnak tekinti és jóváhagyja. Egyéb: A Kiskovácsi elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 739. RINYAKOVÁCSI. ... 1948. ápr. 1-én a Nagyatádi j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Kistamási Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Görösgali Körjegyzőség 1872–1950. A körjegyzőség székhelye: Molványhídpuszta. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 572. KISTAMÁSI. ... 1898. júl. 14-én Görösgal p. Nemeske ksg.-hez átcsatolva.
133
Kivadár Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1940. A Nagyatád Vidéki Körjegyzőség feloszlatása után 1940-ben Bodvica, Henész és Kivadár kisközségek egyesültek Nagyatáddal. B. K., 1943. jún. 6. 991. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség, végleges neve ’Nagyatád’ ... (32.966/1942. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1943. jún. 10. 100. Közli az 574/2/1943. sz. ai. iratból: az 1943. jún. 22-én kelt 32.966/1942.III. Bm. sz. „rendeletével Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesitéséből keletkezett község végleges nevét „Nagyatád” névben állapitotta meg." Körjegyzőségi beosztás: Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1897, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1897– 1940. Bodvica, Henész, Kónyi, Kivadár és Ötvös községek 1897-ben kiváltak a Nagyatádi Körjegyzőségből, és Nagyatád székhellyel megalakították a Nagyatád Vidéki Körjegyzőséget (267/1897. mgy. sz. és 24835/1897. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1940. Egyéb: Gróf Somssich Adolf kérelmére „a tényleg egyesült Bakháza, Boszintó, Jánosháza, Kivadár és Páczod pusztáknak „Kivadár” név alatt önálló községgé alakulhatása iránt...” pártolt felterjesztés tétetett a Bm.-hez (64/1874. (febr. 3.) mgy. sz.). A 261/1874. (aug. 3.) mgy. sz. alatt már Kivadár község elfogadott szervezési szabályrendeletét említik. Gyalay 574. Kivadár. ... 1863-ban még mint Kivadár p. ... Nagyatád része volt; 1941-től + Bodvica + Henész + Nagyatád = NAGYATÁD. Komlósd Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1872–1898, Komlósdi Körjegyzőség 1898–1950 (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Járási beosztás:
134
Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 580. KOMLÓSD. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Komlósdi Körjegyzőség Községei: Aracs (Somogyaracs), Komlósd, Péterhida, Szentes (Drávaszentes). Fennállt: 1898–1950 (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). A Komlósdi Körjegyzőség 1898-ban alakult a Babócsai Körjegyzőségből kivált Aracs, Komlósd, Péterhida, valamint a Barcsi Körjegyzőségből kilépett Szentes kisközségekből. Járási beosztás: Barcsi járás 1898–1950. Egyéb: Aracs elnevezése 1908-tól Somogyaracs, Szentes elnevezése 1908-tól Drávaszentes (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Kónyi Elnevezés, névváltozás: Kónyi 1872–1929, Ötvöskónyi (Kónyi és Ötvös kisközségek egyesítése utáni elnevezés) 1929–1950. B. K., 1928. márc. 4. 216. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Ötvös és Kónyi kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Ötvöskónyi. (59.011/1927. B. M. sz.)” B. K., 1929. okt. 6. 1054. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Ötvöskónyi község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Ötvöskónyi névben állapította meg. (96.907/1929. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. okt. 10. 315. Közli a 31469/1929. ai. sz. iratból, hogy a 96.907/1929.V. Bm. sz. rendettel az Ötvös és Kónyi kisközségekből egyesített kisközség végleges neve Ötvöskónyi. Jogállás: Kisközség 1872–1929(–1940–1950). Körjegyzőségi beosztás:
135
Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1897, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1897– 1929(–1940, 267/1897. mgy. sz. és 24835/1897. ai. sz., 493/1927. mgy. sz.), Nagyatád nagyközséghez csatlakozott kisközség 1940–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1929(–1940–1950). Egyéb: Gyalay 580. Kónyi. ... 1929. jan. 1-én + Ötvös = /szept. 16-tól hiv. is./ ÖTVÖSKÓNYI. Koppánymegyer Elnevezés, névváltozás: Megyer 1872–1908, Koppánymegyer 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Nagybábony és Koppánymegyer kisközségek 1927-es egyesítése után elnevezésük Bábonymegyer (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz. és 3950/1927. ai. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1927. Körjegyzőségi beosztás: (Bábonyi Körjegyzőség 1872–1908), Nagybábonyi Körjegyzőség 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1908–1927. Egyéb: Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 581. Koppánymegyer. 1927. jan. 18-án + Nagybábony = /1928. júl. 20tól/ BÁBONYMEGYER./ Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Kőkút Elnevezés, névváltozás: Kőkúttapazd 1925–1928. Svm. Hiv. Lapja, 1900. jún. 28. 3. A 18829/1900 ai. sz. iratban a 163/8742/1900. mgy. sz. felterjesztésre az 58.083/I. fő. Bm. sz. alatt állapíttatott 136
meg a Hencse községhez tartozó Kőkut-Tapazd telep elnevezése Kőkuttapazd helynévben. Vö.: A 163/8742/1900. mgy. sz.-ban 126.895/1899. Bm. sz. rendelet alapján nevezték el „Kőkúttapazd” pusztának. B. K., 1900. júl. 1. 270. „A belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Hencse községhez tartozó Kőkut-Tapazd telep elnevezését ’Kőkuttapazd’ helynévben állapította meg. (58.083/1900. B. M. sz.)” Kőkút 1928–1936. 517/1927. mgy. sz. Benne utalás a névváltoztatásról szóló 68.133/1926. Bm. sz. rendeletre. Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10-én önálló községgé alakult Kőkut község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkut” névben állapitotta meg.” Kőkút 1948–1950. 385/1947. főisp. sz.-ban a 181.605/1948. Bm. sz. (csatolva az 551/1948. főisp. sz.-hoz): „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 2832/1946. kgy. számú véghatározatában foglalt javaslatára a Kadarkút nagyközséghez tartozó Kőkutpuszta, a Mike nagyközsgéhez tartozó Alsógyócs puszta külterületi lakotthelyek, valamint Rinyabesenyő községhez tartozó Jancsár dűlő egy része községgé alakulását az 1886: XXII. t. c. 150. §-a alapéján megengedem. Az új község jellege szervezeti szempontból: kisközség, ideiglenes neve „Kőkut” … A községgé alakulás végrehajtásának időpöntját 1948. évi december hó 31, napjában állapitom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból Kadarkút nagyközséghez osztom be. … Budapest, 1948. évi augusztus hó 18-án” Jogállás: Kisközség (1925–)1928–1936. Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult, ugyanakkor Hencse az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (365/1917 mgy. sz. és 19636/1917. ai. sz.). A Hencséhez tartozó Kőkúttapazd lakott hely 1925-ben kisközséggé alakult (924/1923. és 413/1925. mgy. sz.). B. K., 1925. márc. 29. 241. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Hencse kisközséghez tartozó Kőkúttapazd telep kisközséggé alakulálását megengedte. Az új község nevét ideiglenesen Kőkút névben állapította meg. (105.092/1925. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1926. márc. 4. 128–130. Közli az 5704/1926. ai. sz.-hoz érkezett 58.899-V./1926 Bm. sz. iratot, ahol idézik a 105.092/1925. Bm. sz. (márc. 14-én kelt) leiratot, amelyben engedélyezték Kőkúttapazd telep kisközséggé alakulását. B. K., 1928. ápr. 8. 339. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kőkút község lakott hely végleges nevét Kőkút névben állapította meg. (86.779/1928. B. M. sz.)”
137
Vö. Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10-én önálló községgé alakult Kőkut község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkut” névben állapitotta meg.”, és Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (8761/1925. ai. sz.). Kőkút 1936-ban Kadarkút nagyközséggel egyesült, így községi jellege megszűnt (108.207/1935. Bm. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1936. márc. 12. 54. Közli a 3591/2/1936. sz. ai. iratból: „Az egyesités határnapját folyó évi január hó 23 napjával állapitom meg.” B. K., 1936. márc. 15. 221. „A kadarkúti körjegyzőséghez tartozó Kőkút kisközség községi jellege a 108.207/1935. B. M. sz. rendelettel megszűnt és 1936. évi január hó 23. napjától kezdve a kadarkúti anyakönyvi kerülethez csatoltatott.” Kisközség: 1948–1950 (385/1947. főisp. sz.-ban a 181.605/1948. Bm. sz. csatolva az 551/1948. főisp. sz.-hoz és Ben. 2832/1946. Svm. Th.-i Kgy. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Kadarkút nagyközség (1925–)1928–1936, 1948–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás (1925–)1928–1936, 1948–1950. Egyéb: Jóllehet Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult, a szervezési szabályrendeleteit mint nagyközség alkotta meg, és a megyei törvényhatósági bizottság a szabályrendeleteket ebbeli minőségükben hagyta jóvá (5617/1932. kaposvári főszolgabírói sz.), a tiszti címtárakban és helységnévtárakban is mint nagyközség szerepel, ennek ellenére a közigazgatási hatóságok továbbra is mint körjegyzőséget kezelték (6893/1928. és 7473/1942. kaposvári főszolgabírói sz.). Gyalay 508. HENCSE. ... 1900. jún. 12-én Kőkút-Tapazd kt. kivált – az új kg. neve Kőkúttapazd lett; 1908. okt. 15-én ismét beolvadt Hencse kg.-be / s ei. kt.-i lakotth. lett/. 1925. márc. 1-én Kőkúttapazd újból kivált – a kg. neve 1928. márc. 21-én Kőkút lett; 1936. jan. 23-án Kőkút + Kadarkút = Kadarkút /júl. 6-tól Kőkút kt.-i lakotth./. 1949. jan. 1-én KŐKÚT kg.-gé alakult – ei. a Mike kg.-től kivált Alsógyócs kt. Kőkút-hoz csatolva. Gyalay 538–539. KADARKÚT. ... 1925-BEN Hencse ksg. Kőkúttapazd kt.-e kivált, és Kőkút néven önálló ksg.-gé alakult; 1936. jan. 23-án e ksg. Kadarkútba olvadt be és Kőkút ezen év júl. 26-tól mint kt.-i lakotth. szerepelt 1949-ig/. Ekkor a Mike ksg.-ből ei. kivált Alsógyógyócs kt.-tel együtt KŐKÚT néven ismét külön ksg.-gé alakult. Kőkúttapazd Elnevezés, névváltozás: Kőkúttapazd 1925–1928. 138
Svm. Hiv. Lapja, 1900. jún. 28. 3. A 18829/1900 ai. sz. iratban a 163/8742/1900. mgy. sz. felterjesztésre az 58.083/I. fő. Bm. sz. alatt állapíttatott meg a Hencse községhez tartozó Kőkut-Tapazd telep elnevezése Kőkuttapazd helynévben. Vö.: A 163/8742/1900. mgy. sz.-ban 126.895/1899. Bm. sz. rendelet alapján nevezték el „Kőkúttapazd” pusztának. B. K., 1900. júl. 1. 270. „A belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Hencse községhez tartozó Kőkut-Tapazd telep elnevezését ’Kőkuttapazd’ helynévben állapította meg. (58.083/1900. B. M. sz.)” Kőkút 1928–1936. 517/1927. mgy. sz. Benne utalás a névváltoztatásról szóló 68.133/1926. Bm. sz. rendeletre. Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10-én önálló községgé alakult Kőkut község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkut” névben állapitotta meg.” Kőkút 1948–1950. 385/1947. főisp. sz.-ban a 181.605/1948. Bm. sz. (csatolva az 551/1948. főisp. sz.-hoz): „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 2832/1946. kgy. számú véghatározatában foglalt javaslatára a Kadarkút nagyközséghez tartozó Kőkutpuszta, a Mike nagyközsgéhez tartozó Alsógyócs puszta külterületi lakotthelyek, valamint Rinyabesenyő községhez tartozó Jancsár dűlő egy része községgé alakulását az 1886: XXII. t. c. 150. §-a alapéján megengedem. Az új község jellege szervezeti szempontból: kisközség, ideiglenes neve „Kőkut” … A községgé alakulás végrehajtásának időpöntját 1948. évi december hó 31, napjában állapitom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból Kadarkút nagyközséghez osztom be. … Budapest, 1948. évi augusztus hó 18-án” Jogállás: Kisközség 1925–1928(–1936). Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult, ugyanakkor Hencse az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (365/1917 mgy. sz. és 19636/1917. ai. sz.). A Hencséhez tartozó Kőkúttapazd lakott hely 1925-ben kisközséggé alakult (924/1923. és 413/1925. mgy. sz.). B. K., 1925. márc. 29. 241. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Hencse kisközséghez tartozó Kőkúttapazd telep kisközséggé alakulálását megengedte. Az új község nevét ideiglenesen Kőkút névben állapította meg. (105.092/1925. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1926. márc. 4. 128–130. Közli az 5704/1926. ai. sz.-hoz érkezett 58.899-V./1926 Bm. sz. iratot, ahol idézik a 105.092/1925. Bm. sz. (márc. 14-én kelt) leiratot, amelyben engedélyezték Kőkúttapazd telep kisközséggé alakulását.
139
B. K., 1928. ápr. 8. 339. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kőkút község lakott hely végleges nevét Kőkút névben állapította meg. (86.779/1928. B. M. sz.)” Vö. Svm. Hiv. Lapja, 1928. máj. 10. 254. Közli a 2795/1928. ai. sz. iratból: „Hencse községhez tartozott és 1926. évi jún. hó 10-én önálló községgé alakult Kőkut község végleges nevét m. kir. belügyminiszter ur 86.779–1928. sz. alatt „Kőkut” névben állapitotta meg.”, és Kadarkút nagyközséghez csatlakozott (8761/1925. ai. sz.). Kőkút 1936-ban Kadarkút nagyközséggel egyesült, így községi jellege megszűnt (108.207/1935. Bm. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1936. márc. 12. 54. Közli a 3591/2/1936. sz. ai. iratból: „Az egyesités határnapját folyó évi január hó 23 napjával állapitom meg.” B. K., 1936. márc. 15. 221. „A kadarkúti körjegyzőséghez tartozó Kőkút kisközség községi jellege a 108.207/1935. B. M. sz. rendelettel megszűnt és 1936. évi január hó 23. napjától kezdve a kadarkúti anyakönyvi kerülethez csatoltatott.” Kisközség: 1948–1950 (385/1947. főisp. sz.-ban a 181.605/1948. Bm. sz. csatolva az 551/1948. főisp. sz.-hoz és Ben. 2832/1946. Svm. Th.-i Kgy. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Kadarkút nagyközség 1925–(1928–1936, 1948–1950). Járási beosztás: Kaposvári járás 1925–1928(–1936, 1948–1950). Egyéb: Jóllehet Kadarkút 1917-ben nagyközséggé alakult, a szervezési szabályrendeleteit mint nagyközség alkotta meg, és a megyei törvényhatósági bizottság a szabályrendeleteket ebbeli minőségükben hagyta jóvá (5617/1932. kaposvári főszolgabírói sz.), a tiszti címtárakban és helységnévtárakban is mint nagyközség szerepel, ennek ellenére a közigazgatási hatóságok továbbra is mint körjegyzőséget kezelték (6893/1928. és 7473/1942. kaposvári főszolgabírói sz.). Gyalay 508. HENCSE. ... 1900. jún. 12-én Kőkút-Tapazd kt. kivált – az új kg. neve Kőkúttapazd lett; 1908. okt. 15-én ismét beolvadt Hencse kg.-be / s ei. kt.-i lakotth. lett/. 1925. márc. 1-én Kőkúttapazd újból kivált – a kg. neve 1928. márc. 21-én Kőkút lett; 1936. jan. 23-án Kőkút + Kadarkút = Kadarkút /júl. 6-tól Kőkút kt.-i lakotth./. 1949. jan. 1-én KŐKÚT kg.-gé alakult – ei. a Mike kg.-től kivált Alsógyócs kt. Kőkút-hoz csatolva. Gyalay 538–539. KADARKÚT. ... 1925-BEN Hencse ksg. Kőkúttapazd kt.-e kivált, és Kőkút néven önálló ksg.-gé alakult; 1936. jan. 23-án e ksg. Kadarkútba olvadt be és Kőkút ezen év júl. 26-tól mint kt.-i lakotth. szerepelt 1949-ig/. Ekkor a Mike ksg.-ből ei. kivált Alsógyógyócs kt.-tel együtt KŐKÚT néven ismét külön ksg.-gé alakult. Kőröshegy 140
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kőröshegyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 587. KŐRÖSHEGY. ... 1950-ben Balatonföldvár, Balatonföldvár p., Kossuth Lajos út kt.-ek kiváltak, s BALATONFÖLDVÁR néven külön ksg.-gé alakultak. Kőröshegyi Körjegyzőség Községei: Kereki, Kőröshegy, Pusztaszemes. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 587. KŐRÖSHEGY. ... 1950-ben Balatonföldvár, Balatonföldvár p., Kossuth Lajos út kt.-ek kiváltak, s BALATONFÖLDVÁR néven külön ksg.-gé alakultak. Kötcse Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1874, kisközség 1874–1923 (268/1874. mgy. sz. és 41.336/1873. Bm. sz.), nagyközség 1923–1947 (145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). B. K., 1921. máj. 22. 797. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Kötcse kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedte. (26.626/1921. B. M. sz.)” B. K., 1921. júl. 24. 1352. „Somogy vármegye területén fekvő Kötcse kisközségnek nagyközséggé alakulása megengedtetett.” B. K., 1923. márc. 4. 337. „Kötcse nagyközségben az alakulás megtörtént. A nagyközségi működés 1923. évi február hó 20-án veszi kezdetét.”
141
Kisközség 1947–1950 (2904/4-1946. Svm. th. kisgyűlési sz., 1306/1947. és 470/1947. főisp. sz., 156.312/1947. III.2. Bm. sz., Somogymedgyes község megalakítása folytán a lélekszámban és területileg megkisebbedett Kötcse nagyközség kisközséggé visszafejlesztését ... elrendelem. A visszafejlesztés végrehajtásának időpontját ugyancsak 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg. Elrendelem továbbá Kötcse és Somogymedgyes kisközségeknek egymással való körjegyzőségi szövetkezését. Az említett községekből alakult új körjegyzőség székhelyéül Kötcse községet jelölöm ki.” A Somogymedgyes névalak elírás a Bm.-i rendeletben /R. B./). Körjegyzőségi beosztás: Kötcsei Körjegyzőség 1874–1923, 1947–1950 (470/1947. főisp. sz. és 156.312/1947. III.2. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: „A Kötcse községhez tartozó Medgyespuszta, Csicsalpuszta, Sárkánypuszta, Felsőcsesztapuszta és Középcsesztapuszta lakott helyek községgé alakulását ... megengedem. Az új község jellege szervezeti szempontból: kisközség. Az új község neve ideiglenesen: Somogymedgyes, végleges nevét az 1898: IV. t. c. 2. §-a értelmében a község és a törvényhatóság meghallgatása után fogom megállapítani. … Somogymedgyes községgé alakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.” A Somogymedgyes névalak elírás a belügyminiszteri rendeletben (R. B.). (25/1927. mgy. sz., 2904/4-1946. Svm. Th. kisgyűlési sz., 1304/1946. és 470/1947. főisp. sz., 156.312/1947./III.2. Bm. sz.). Gyalay 588. KÖTCSE. ... 1947. aug. 4-én Meggyes p. + Birkásházi m. + Csicsal p. + Sárkány p. + Felsőcseszta p. + Középcseszta p. kt.-ek kiváltak, s 1948. jan. 17-én SOMOGYMEGGYES néven ksg.-gé alakultak. Kötcsei Körjegyzőség (I.) Községei: Kötcse, Szárszó (Balatonszárszó), Szólád. Balatonszárszó és Szólád 1923-ban kiváltak a Kötcsei Körjegyzőségből, és megalakították a Balatonszárszói Körjegyzőséget, ugyanekkor Kötcse újból nagyközség lett (145/1921. mgy. sz.). Fennállt: 1874–1923. Kötcse nagyközség 1874-ben kisközséggé alakult (41.336/1873. Bm. sz.), és a Szóládi Körjegyzőséghez tartozott Szólád és Szárszó kisközségekkel megalakították a Kötcsei Körjegyzőséget (268/1874. mgy. sz.).
142
Balatonszárszó és Szólád 1923-ban kiváltak a Kötcsei Körjegyzőségből, és megalakították a Balatonszárszói Körjegyzőséget, ugyanekkor Kötcse újból nagyközség lett (145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). B. K., 1921. máj. 22. 797. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Kötcse kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedte. (26.626/1921. B. M. sz.)” B. K., 1921. júl. 24. 1352. „Somogy vármegye területén fekvő Kötcse kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedtetett.” B. K., 1923. márc. 4. 337. „Kötcse nagyközségben az alakulás megtörtént. A nagyközségi működés 1923. évi február hó 20-án veszi kezdetét.” Járási beosztás: Tabi járás 1874–1923. Egyéb: Szárszó elnevezése 1922-től Balatonszárszó (145/1920. mgy. sz. és 20136/1922. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Szárszó község nevét Balatonszárszóra változtatta át. B. K., 1922. aug. 20. 1801. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 §-a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta.” Gyalay 777. Szárszó. ... A ksg. neve 1922. aug. 9-től BALATONSZÁRSZÓ. Gyalay 588. KÖTCSE. ... 1947. aug. 4-én Meggyes p. + Birkásházi m. + Csicsal p. + Sárkány p. + Felsőcseszta p. + Középcseszta p. kt.-ek kiváltak, s 1948. jan. 17-én SOMOGYMEGGYES néven ksg.-gé alakultak. Kötcsei Körjegyzőség (II.) Községei: Kötcse, Somogymeggyes. Fennállt: 1947–1950. Kötcse 1947-ben újból kisközséggé alakult, és az ekkor éppen Kötcséből kivált területek, amelyek Somogymeggyes néven alakultak kisközséggé, együtt megalakították a Kötcsei Körjegyzőséget. „A Kötcse községhez tartozó Medgyespuszta, Csicsalpuszta, Sárkánypuszta, Felsőcsesztapuszta és Középcsesztapuszta lakott helyek községgé alakulását ... megengedem. Az új község jellege szervezeti szempontból: kisközség. Az új község neve ideiglenesen: Somogymedgyes, végleges nevét az 1898: IV. t. c. 2. §-a értelmében a község és a törvényhatóság meghallgatása után fogom megállapítani. … Somogymedgyes községgé alakulása végrehajtásának 143
időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg. Somogymedgyes község megalakítása folytán a lélekszámban és területileg megkissebbedett Kötcse nagyközség kisközséggé visszafejlesztését ... elrendelem. A visszafejlesztés végrehajtásának időpontját ugyancsak 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg. Elrendelem továbbá Kötcse és Somogymedgyes kisközségeknek egymással való körjegyzőségi szövetkezését. Az említett községekből alakult új körjegyzőség székhelyéül Kötcse községet jelölöm ki.” A Somogymedgyes névalak elírás a belügyminiszteri rendeletben (R. B.). (25/1927. mgy. sz., 2904/4-1946. Svm. Th. kisgyűlési sz., 1304/1946. és 470/1947. főisp. sz., 156.312/1947./III.2. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1947–1950. Egyéb: Gyalay 762. Somogymeggyes. Kötcse /-ből 1947-ben kivált/. Gyalay 588. KÖTCSE. ... 1947. aug. 4-én Meggyes p. + Birkásházi m. + Csicsal p. + Sárkány p. + Felsőcseszta p. + Középcseszta p. kt.-ek kiváltak, s 1948. jan. 17-én SOMOGYMEGGYES néven ksg.-gé alakultak. Kuntelep Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1904–1940. A Görgeteghez tartozó Kuntelep puszta 1904-ben alakult kisközséggé (118/1904., 630/1904. mgy. sz.). B. K., 1904. szept. 11. 503. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Görgeteg községhez tartozó >Kuntelep< pusztának kisközséggé alakulását megengedte, s egyben nevezett kisközség nevét >Kuntelep< községnévben állapította meg (84.599/1904. Bm. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1904. dec. 29. 861. Közli a Görgeteghez tartozó Kuntelep pusztának kisközséggé alakulását megengedő 84.599/1904. Bm. sz. intézvényt, amely a 31506/1904. ai. sz. alatt található. 1905. január 1-jén kezdhette meg önálló kisközségi működését. Kuntelep 1940-ben egyesült Görgeteggel (20.634/1940. Bm. sz.). B. K., 1940. dec. 22. 2165. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe bekebelezett Görgeteg és Kuntelep községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege kisközség, végleges neve ’Görgeteg’. (20.634/1940. B. M. sz.)” Kisközség 1946–1950. 375/1946. főisp. sz. és 153.637/1946./III.9. Bm. sz. „Görgeteg kisközség Nemzeti Bizottsága 1946. február 3-án tartott ülésében kimondotta, hogy az 1939-ben Görgeteg néven egy községgé egyesített Görgeteg és Kuntelep kisközségek önállósága visszaállításának engedélyezését kéri. Értesítem a vármegye 144
közönségét, hogy a kérelmet teljesítem és Kuntelep kisközség önállóságának visszaállítását megengedem. Az új kisközség megalakulásának időpontját 1946. április 1. napjában állapítom meg.” Körjegyzőségi beosztás: Rinyaszentkirályi Körjegyzőség 1904–1907, Görgetegi Körjegyzőség 1907–1940 (6816/1907. ai. sz.), 1946–1950. Svm. Hiv. Lapja, 1907. ápr. 18. 186. A Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyét 1907. ápr. 1-től helyezték át Görgetegre. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1904–1940, 1946–1950. Egyéb: Gyalay 595. KUNTELEP. ... 1904. aug. 31. előtt Görgeteg ksg. kt.-e volt; 1940. jan. 25-én + Görgeteg = /nov. 13-tól hiv./ Görgeteg. 1946. márc. 13-án Kuntelep kivált s ismét külön ksg. lett; ide beo.: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-ek. Kutas Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szabási Körjegyzőség 1872–1907, Kutasi Körjegyzőség 1907–1950 (934/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Kutasi Körjegyzőség Községei: Beleg, Kisbajom, Kutas. Fennállt: 1907–1950. Beleg, Kisbajom és Kutas községek 1907-ben a váltak ki a Szabási Körjegyzőségből, és megalakították a Kutasi Körjegyzőséget (934/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1907–1950. Egyéb: -
145
Lábod Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lábodi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 598–599. LÁBOD. ... 1950-től + Rinyahosszúfalu. Lábodi Körjegyzőség Községei: Besenyő (Rinyabesenyő), Hosszúfalu (Rinyahosszúfalu), Lábod. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Besenyő elnevezése 1908-tól Rinyabesenyő, Hosszúfalu elnevezése 1908-tól Rinyahosszúfalu (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 598–599. LÁBOD. ... 1950-től + Rinyahosszúfalu. Gyalay 739. Rinyahosszúfalu. ... 1950-től + Lábod = LÁBOD. Lad Elnevezés, névváltozás: Magyarlad és Németlad kisközségek 1950. jan. 1-jével Lad néven egyesültek (441/1945. főisp. sz., 20.297/1945. Bm. I/b.c. sz. és 29279/1948. ai. sz.). Jogállás: (Kisközség(ek) 1872–1950), kisközség 1950. Körjegyzőségi beosztás: (Németladi Körjegyzőség 1872–1950), Ladi Körjegyzőség 1950 (29279/1948. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1950. Egyéb:
146
Gyalay 599. Lad. Magyar - + Német -, /1950-ben egyesített ksg.-ek neve 1981ben. Ladi Körjegyzőség Községei: Lad (Magyarlad, Németlad), Patosfa. Fennállt: (1872–)1950. Magyarlad és Németlad kisközségek 1950. jan. 1-jével Lad néven egyesültek, így a körjegyzőség elnevezése Ladi Körjegyzőség lett (29279/1948. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1950. Egyéb: Gyalay 599. Lad. Magyar - + Német -, /1950-ben egyesített ksg.-ek neve 1981ben. Lakócsa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lakócsai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 601. LAKÓCSA. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Lakócsai Körjegyzőség Községei: Drávaszentmárton (Felsőszentmárton), Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu. Drávaszentmárton 1899-ben kivált a Lakócsai Körjegyzőségből, és nagyközséggé alakult (100/1899. és 213/1900. mgy. sz., 21.805/1899. Bm. sz.).
147
B. K., 1899. jún. 1. 272. „Az 1899. évi 21.805 számú belügyministeri rendelettel Somogy vármegyei Dráva-Szent-Márton kisközségnek nagyközséggé leendő átalakulása megengedtetett.” Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Drávaszentmárton elnevezése 1908-tól Felsőszentmárton (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 601. LAKÓCSA. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 721. POTONY. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 788. SZENTBORBÁS. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Gyalay 829. TÓTÚJFALU. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Látrány Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Látrányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Látrányi Körjegyzőség Községei: Látrány, Somogybabod, Túr (Somogytúr), Visz. Somogybabod 1939-ben alakult kisközséggé Somogytúrhoz tartozó egyes területekből. B. K. 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kisbabod, Nagybabod, Babodráki, Szilvás és Vörösihegy puszták önálló községgé alakulását megengedte. Az újonnan alakult község jellege kisközség, végleges neve: ’Somogybabod’. … (122.532/1941. B. M. sz.)” 148
Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Túr elnevezése 1908-tól Somogytúr (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 762. Somogybabod. Somogytúr /-ból 1939-ben ksg.-gé alakult kt./. Gyalay 762. SOMOGYTÚR. ... 1939-ben Babod puszta /Kisbabod, Nagybabod, Babódráki/, Szilvás p. és Vöröshegy kt.-ek jan. 1-én kiváltak és 1941. nov. 16-tól SOMOGYBABOD hiv. néven ksg.-gé alakultak. Lelle Elnevezés, névváltozás: Lelle 1872–1908, Balatonlelle 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1919–1921). B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.)” Nagyközség 1919–1921–1950 (517/1921. mgy. sz. és 42.185/1921. Bm. sz.). Balatonlelle 1919-ben a 73.736/1919. sz. belügyi népbiztosi rendelettel nagyközséggé alakult, de ezt a rendeletet a 74.141/1919. Bm. sz. rendelet hatályon kívül helyezte. B. K., 1921. júl. 31. 1424. „A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.)”) Körjegyzőségi beosztás: Lellei Körjegyzőség 1872–1908, (Balatonlellei Körjegyzőség 1908–1909, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Balatonboglári Körjegyzőség 1909–1919–1921. Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. július 1-jétől. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Lellei Körjegyzőség 149
Községei: Boglár (Balatonboglár), Faluszemes (Balatonszemes), Lelle (Balatonlelle), Őszöd (Balatonőszöd). Faluszemes és Őszöd községek 1878-ban kiváltak a Lellei Körjegyzőségből, és megalakították a Faluszemesi Körjegyzőséget (45/1878. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1908(–1909). Svm. Hiv. Lapja, 1909. júl. 1. 389. Közli a 14463/1909. ai. sz. határozatot, amelyben a Balatonlellei Körjegyzőség székhelyét Balatonboglárra fogják áthelyezni 1909. júl. 1-jétől. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1908(–1909). Egyéb: Boglár elnevezése 1908-tól Balatonboglár, Lelle elnevezése 1908-tól Balatonlelle (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Faluszemes elnevezése 1912-től Balatonszemes (16109/1912. ai. sz. és 87.722/1912. Bm. sz.). B. K., 1912. júl. 21. 245. „A belügyminister a Somogy vármegyebeli Faluszemes község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján > Balatonszemesre < változtatta. (87.722/1912. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1912. júl. 25. 533. Közli a 16109/1912. ai. sz.-ra érkezett 87.722/IV. b./1912. Bm. sz. leiratot, amely Faluszemes nevét Balatonszemes alakban állapította meg. Svm. Hiv. Lapja, 1913. máj. 15. 431. Közli S. Vm. Th. Biz.-nak 350/2513/1913. sz. határozatát, amelyben Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatásának kérelmét pártolólag terjeszti fel a Bm.-hez. B. K., 1914. márc. 15. 157. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Őszöd község nevét az 1898. IV. t.-c. 2. §-a alapján Balatonőszödre megváltoztatta. (11.912/1914. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1914. márc. 19. 263. Közli a 6259/1914. ai. sz.-ra érkezett 11.912/IV.-b./1914. Bm. sz. leiratát, amely jóváhagyta Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatását. B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle egy körjegyzőséget képező kisközségek mindegyikének nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (2./1919. B. N. szerv. sz.)” B. K., 1921. júl. 31. 1424. „A m. kir. belügyminister a Somogy vármegye területén lévő Balatonboglár és Balatonlelle kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. (42.185/1921. B. M. sz.)” Gyalay 351. Balatonboglár. ... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonlelle = BOGLÁRLELLE. Gyalay 351. Balatonlelle. ... Az 1978-20. sz. ET. hat.-tal + Balatonboglár = BOGLÁRLELLE. 150
Gyalay 351. Balatonőszöd. Őszöd /neve 1914-től/. 350/1913. mgy. sz. Gyalay 351. BALATONSZEMES. ... 1773–1869 között még + a későbbi Őszöd; 1912. júl. 24-ig neve Faluszemes volt. Lengyeltóti Elnevezés, névváltozás: Lengyeltóti megnevezése Mo. t. c.- és n.-ban 1900-ig Lengyeltóti-Hács, 1904– 1907 között Lengyeltótihács névalakban. Jogállás: Kisközség 1872–1928, nagyközség 1928–1950. Lengyeltóti 1928-ban nagyközséggé alakult (776/1928. mgy. sz.), Hács és Kisberény kisközségek az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Lengyeltóti nagyközséghez csatlakoztak (425/1929. mgy. sz. és 31179/1928 ai. sz.). B. K., 1928. febr. 10. 176. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Lengyeltóti kisközség nagyközséggé való átalakulását megengedte. (96.295/1928. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Lengyeltóti Körjegyzőség 1872–1928. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Hács 1907-ben kivált Lengyeltótihácsból és kisközséggé alakult. Svm. Hiv. Lapja, 1907. máj. 16. 243. S. Vm. Th. Biz. 280/3706/1907. sz. alatt tárgyalta Hácstelep önálló kisközséggé alakulását és pártolólag terjesztette fel a Bm.-hez. B. K., 1907. aug. 11. 340. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő s jelenleg Lengyeltóti községhez tartozó >Hács telep<-nek >Hács< elnevezés alatt önálló kisközséggé alakulását elrendelte (75.831/1907. Bm. sz.)” Gyalay 493. HÁCS. ... 1907. aug. 9-én Lengyeltótiból – akkori nevén Lengyeltótihács-ból vált ki Hács tp. … 1931. jan. 1-én Pettend p. /40 kh 978 □ö/ Gyúgy-tól idecsatolva. Svm. Hiv. Lapja, 1907. máj. 16. 243. S. Vm. Th. Biz. 280/3706/1907. sz. alatt tárgyalta Hácstelep önálló kisközséggé alakulását és pártolólag terjesztette fel a Bm.-hez. B. K., 1907. aug. 11. 340. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő s jelenleg Lengyeltóti községhez tartozó >Hács telep<-nek >Hács< elnevezés alatt önálló kisközséggé alakulását elrendelte (75.831/1907. Bm. sz.)” Gyalay 606. LENGYELTÓTI. ... 1905. jún. 10-i ef.-ben Lengyeltótihács, amelyhez immár Fonyód fürdő-tp. is tartozott; 1907. aug. 9-én Hács-tp. – Hács néven – külön ksg.-gé alakul, s a ksg. neve akkortól Lengyeltóti marad. 151
Legyeltótihácsból Fonyód fürdőtelep 1905-ben alakult kisközséggé, és a Lengyeltóti Körjegyzőséghez csatlakozott (108/1905. mgy. sz.). B. K., 1905. jún. 25. 214. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Lengyeltóti községhez tartozó Fonyód fürdőtelepnek, Fonyód elnevezés alatt önálló kisközséggé leendő alakulását az 1886: XXII. t.-c. 152. §-a alapján megengedte (59.397/1905. Bm. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1907. máj. 16. 243. S. Vm. Th. Biz. 280/3706/1907. sz. alatt tárgyalta Hácstelep önálló kisközséggé alakulását és pártolólag terjesztette fel a Bm.-hez. B. K., 1919. máj. 25. 977. „Somogy vármegye területén lévő Fonyód kisközségnek nagyközséggé alakulása elrendeltetett. (1/1919. B. N. szerv. sz.)” B. K., 1919. szept. 28. 1303. „A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi jún. hó 20án 73.735/1919. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletével, mellyel Fonyód kisközségnek nagyközséggé való alakulását megengedte, a magyar belügyminister hatályon kívül helyezte. (74.140/1919. B. M. sz.)” Lengyeltóti Körjegyzőség Községei: Fonyód, Hács (Lengyeltóti-Hács, Lengyeltótihács), Kisberény, Lengyeltóti (Lengyeltóti-Hács, Lengyeltótihács). Fonyód fürdőtelep 1905-ben kivált Lengyeltótihács kisközségből, kisközséggé alakult, és a Lengyeltóti Körjegyzőséghez csatlakozott (108/1905. mgy. sz.). B. K., 1905. jún. 25. 214. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Lengyeltóti községhez tartozó Fonyód fürdőtelepnek, Fonyód elnevezés alatt önálló kisközséggé leendő alakulását az 1886: XXII. t.-c. 152. §-a alapján megengedte (59.397/1905. Bm. sz.)” Hács 1907-ben vált ki Lengyeltótihácsból és kisközséggé alakult. Svm. Hiv. Lapja, 1907. máj. 16. 243. S. Vm. Th. Biz. 280/3706/1907. sz. alatt tárgyalta Hácstelep önálló kisközséggé alakulását és pártolólag terjesztette fel a Bm.-hez. B. K., 1907. aug. 11. 340. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő s jelenleg Lengyeltóti községhez tartozó >Hács telep<-nek >Hács< elnevezés alatt önálló kisközséggé alakulását elrendelte (75.831/1907. Bm. sz.)” Fonyód 1928-ban nagyközséggé alakult és kivált a Lengyeltóti Körjegyzőségből (104/1928. és 394/1928. mgy. sz., 10555/1928. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1928. okt. 18. 518. Közli a 23329/1928. ai. iratból: „A belügyminiszter ur 88.448–1928.V. sz. rendeletével Fonyód kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedi...” B. K., 1928. okt. 28. 859. „A m. kir. belügyminiszter 88.448/1928. B. M. sz. rendeletével Fonyód kisközségnek nagyközséggé alakulását megengedte...” Fennállt: 152
1872–1928. Lengyeltóti 1928-ban nagyközséggé alakult (776/1928. mgy. sz.), Hács és Kisberény kisközségek az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Lengyeltóti nagyközséghez csatlakoztak (425/1929. mgy. sz. és 31179/1928. ai. sz.). B. K., 1928. febr. 10. 176. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Lengyeltóti kisközség nagyközséggé való átalakulását megengedte. (96.295/1928. B. M. sz.)” Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1928. Egyéb: Lengyeltóti megnevezése Mo. t. c.- és n.-ban 1900-ig Lengyeltóti-Hács, 1904– 1907 között Lengyeltótihács névalakban. Gyalay 468. FONYÓD. ... 1905. jún. 10-én Lengyeltóti-ból /az akkor még Lengyeltótihács-ból/ kivált s önálló kg.-gé alakult Fonyód fürdő-tp.; 1912. nov. 10-én + Balatonfenyves; 1933. máj. 6-án az addigi un. Üszög hiv. kt. lett Fonyódliget néven. 1936. jan. 11-én Somodi-tp. új neve Fonyódszéplak lett; 1958-ban kivált BALATONFENYVES. Svm. Hiv. Lapja, 1912. dec. 5. 863. Közli a 26271/1912. ai. sz.-ra érkezett 161.980/VII.a./1912. Bm. sz. engedélye folytán a Fonyód községhez tartozó új fürdőtelep „Balaton fenyves” nevet kapta. Gyalay 493. HÁCS. ... 1907. aug. 9-én Lengyeltótiból – akkori nevén Lengyeltótihács-ból vált ki Hács tp. … 1931. jan. 1-én Pettend p. /40 kh 978 □ö/ Gyúgy-tól idecsatolva. Gyalay 606. LENGYELTÓTI. ... 1905. jún. 10-i ef.-ben Lengyeltótihács, amelyhez immár Fonyód fürdő-tp. is tartozott; 1907. aug. 9-én Hács-tp. – Hács néven – külön ksg.-gé alakul, s a ksg. neve akkortól Lengyeltóti marad. Libickozma Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Pusztakovácsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Libickozmához tartozó külterületek Hosszúvíz néven 1924-ben kisközséggé alakultak (1175/1924. mgy. sz., 37.043/1924. Bm. sz.). 189/1923. mgy. sz.: „Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága azon kérelmet, hogy Hosszúvíz és Cserfekvés puszták, továbbá Nyárág és Virágos telepnek Libiczkozma községből kiváljanak, Mesztegnyő körjegyzőséghez tartozás mellett Hosszúvíz néven 153
kisközséggé alakuljanak, az 1886 évi XXII. t. c. 150 §-a értelmében…” a Bm.hez pártolólag felterjesztendő. S. Vm. Hiv. Lapja, 1925. dec. 3. 699. Közli a 116.609/1925.V. Bm. sz. határozatot, amely a 10704/1924. ai. sz.-ra érkezett a 1175/15441/1924. mgy. sz. felterjesztésre. Cserfekvés újonnan alakult kisközség végleges neve Hosszúvíz lett. Gyalay 608. LIBICKOZMA. ... 1924. ápr. 9-én Alsó- és Felső-Hosszúvíz + Cserfekvés m. + Nyárág p. + Virágos p. /1181 kh/ kt.-ek kiváltak s id. Cserfekvés néven külön ksg.-et alakítottak, végl. néven még azon évben HOSSZÚVÍZ-re változott. Liszó Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Horvátszentmiklósi Körjegyzőség 1872–1895, Somogyszentmiklósi Körjegyzőség 1895–1948. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V.– a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte „Horváth-Szent-Miklós” nevének „SomogySzt.Miklós” névalakra változtatását. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.”. Egyéb: Somogyszentmiklós elnevezése 1950-től Miklósfa (Gyalay 762.). Gyalay 610. LISZÓ. ... 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkebelezve. Lulla Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1947–1950 (2/1948. mgy. sz. és 645.320/1948. Bm. sz.: „Belügyminiszter úr a tabi járásban lévő és eddig Torvaj és Balatonendréd 154
községek határához tartozó Lullatelepi szöllőhegy és Jaba-pusztának Lulla néven községgé alakulását jóváhagyta…”. 730/1948. főisp. sz.-ban 167.675/1947.III.2. Bm. sz. „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 3166/1-1946. számu véghatározatában foglalt javaslatára a Torvaj községhez tartozó Lullatelep, Lulla szőlőhegy, Kisecseny és a Balatonendréd községhez tartozó Jaba puszta lakotthelyek községgé alakulását a 4330/1945. M. E. számu rendelet 8. §-a alapján elrendelem” kisközség, ideiglenes neve Lulla. „A községgé alakulás végrehajtásának időpontját 1948. évi január hó 1. napjában állapítom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból a tabi körjegyzőséghez osztom be.”). Körjegyzőségi beosztás: Tab Vidéki Körjegyzőség 1947–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1947–1950. Egyéb: Gyalay 615. Lulla. Balatonendréd + Torvaj /kt.-eiből 1947-ben kivált ksg./. Gyalay 828. TORVAJ. ... 1947. dec. 28-án Kisecseny egy része, Lullaszőllő, Lulla-tp. + Balatonendréd Jaba p. egy része kt.-ek kiváltak és LULLA néven külön ksg.-gé alakultak. Magyaratád Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Magyaratádi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Magyaratádi Körjegyzőség Községei: Magyaratád, Patalom, Somodor, Zimány. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb:
155
Gyalay 884. ZIMÁNY. ... 1908. okt. 15. előtt a ksg. neve Zimány volt. 1932-től Széles m. + Zimányi p. mint kt.-ek megszűntek. Magyaregres Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Hetesi Körjegyzőség 1872–1907, Magyaregresi Körjegyzőség 1907–1950 (?/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Magyaregresi Körjegyzőség Községei: Kaposfüred, Magyaregres, Várda. Kaposfüred 1938-ban kivált a Toponári Körjegyzőségből és a Magyaregresi Körjegyzőséghez csatlakozott (67/1937. mgy. sz. és 333/1940. ai. sz.). B. K., 1938. jan. 2. 13. „Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága 67. kgy. 456/I–1937. sz. jogerős véghatározatával eddig a toponári körjegyzőséghez tartozó Kaposfüred községet a magyaregresi körjegyzőséghez csatolta át, minek következtében Kaposfüred község 1938. évi január 1-től kezdve anyakönyvi tekintetben is a magyaregresi állami anyakönyvi kerülethez tartozik.” Fennállt: 1872–1950. A Magyaregresi Körjegyzőség alapító községei – Magyaregres és Várda – 1907ben váltak ki a Hetesi Körjegyzőségből (?/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1907–1950. Egyéb: Gyalay 543. Kaposfüred. ... 1970. júl. 1-én + Kaposvár = KAPOSVÁR. Magyarlad Elnevezés, névváltozás: Magyarlad 1872–1950, Lad 1950 (Németladdal egyesülve, (441/1945. főisp. sz., 20.297/1945. Bm. I/b.c. sz. és 29279/1948. ai. sz.). 156
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Németladi Körjegyzőség 1872–1950, Ladi Körjegyzőség 1950 (29279/1948. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 599. Lad. Magyar - + Német -, /1950-ben egyesített ksg.-ek neve 1981ben. Magyarlukafa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Hárságyi Körjegyzőség 1872–1892, Nagyhárságyi Körjegyzőség 1892–1908 (Mo. t. c.- és n.), Somogyhárságyi Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Magyarújfalu Elnevezés, névváltozás: Magyarújfalu 1872–1940, Nagyújfalu 1940–1942 (Németújfaluval való egyesítés után, 454/1927. mgy. sz. Itt még „Magyarújfalu” névalakot javasoltak. A 83.940/1938./III.b. Bm. sz. rendelet alapján. A 305.045/1927. Bm. sz. rendelet már intézkedett róla, de a főispáni felterjesztés végrehajtását felfüggesztette. Itt Nagyújfalunak nevezik az egyesült községet.), B. K., 1927. dec. 11. 1346. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Magyarújfalu és Németújfalu kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Nagyújfalu. (305.045/1927. B. M. sz.)” B. K., 1940. ápr. 28. 702. „Somogy vármegyében a közigazgatásilag a gyöngyösmelléki körjegyzőséghez tartozó Németújfalu kisközség a teklafalui körjegyzőséghez tartozó Magyarújfalu kisközséggel Nagyújfalu néven kisközségi 157
jelleggel történt egyesítésével a teklafalui körjegyzőséghez átcsatoltatott, s mint ilyen, 1940. évi május 1-től a teklafalui anyakönyvi kerületbe tartozik.” Kétújfalu 1942–1950 (4508/1945. és 5696/1/1942. ai. sz., 31.784/1942./III. (1942. júl. 7.) Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1940(–1942–1950). Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1892, Teklafalui Körjegyzőség 1892– 1940(–1942–1950, 123/1892. mgy. sz. és 8689/1892. ai. sz.). M. H., 1892. ápr. 16. 5. Közli mindezt a 8296/1892. ai. sz. iratból. S. Vm. Hiv. Lapja, 1940. febr. 22. 47. Közli a 733/1940. sz. szigetvári főszolgabírói iratból a 305.045/1927. Bm. sz. rendelettel Németújfalu és Magyarújfalu községek egyesítését, és az egyesített községnek a 11.224/1939/III. Bm. sz. rendelettel – Nagyújfalu néven – a Teklafalui Körjegyzőséghez való beosztását. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1940(–1942–1950). Egyéb: Kétújfalut 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 622. Magyarújfalu. ... 1940. febr. 10-én + Németújfalu = 1942. júl. 7-től KÉTÚJFALU; a ksg. id. neve 1940-1942 között Nagyújfalu volt. Marcali Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Gomba kisközség 1883-ban kivált a Kéthelyi Körjegyzőségből, és az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Marcali nagyközséghez csatlakozott (284/1883. mgy. sz. Benne említtetik a 340/1881. mgy.-i sz.-ra reflektálva az egyesítés tb. hozott 22.699/1882. Bm. sz. rendelet is.). Gomba község elnevezése 1908-tól Nagygomba (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Nagygomba 1927-ben egyesült Marcalival (170/1927. mgy. sz. és 9258/1927. ai. sz. A 724/1929. mgy. sz. alatt, utalással a 94.915/1929/V. Bm. sz. rendeletre az egyesített község neve Marcali). B. K., 1927. márc. 20. 401. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Marcali nagyközség és Nagygomba egyesítését elrendelte. Az 158
egyesített község jellege: nagyközség; ideiglenes neve:Marcali. (51.549/1927. B. M. sz.)” B. K., 1930. márc. 30. 313. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Marcali község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Marcali névben állapította meg. (51.946/1930. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. ápr. 3. 132. Közli a 6019/1/1930. ai. sz. iratból az 51.946/1930.V. Bm. sz. határozatot, amely 724/24913/1929. mgy. sz. felterjesztésre az egyesített község végleges nevét „Marcali” névalakban állapította meg). Gyalay 626. MARCALI. ... Marczaly néven 1886-ig mezőváros. 1927. aug. 1-én + Nagygomba /mely volt ksg. még kt.-i lakotth.-ként sem tartandó nyilván/. 1977. ápr. 1-én + Bize + Boronka + Horvátkút; Marcali ei. város lett. Gyalay 660. Nagygomba. ... 1927. aug. 1-én + Marcali = MARCALI. Nagygomba kt.-ként sem tartandó nyilván 1930. márc. 18-tól. Markóc Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Sellyei Körjegyzőség 1872–1876, Drávafoki Körjegyzőség 1876–1950 (241/1876. mgy. sz. és 32.265/1976. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Megyer Elnevezés, névváltozás: Megyer 1872–1908, Koppánymegyer 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Nagybábony és Koppánymegyer kisközségek 1927-es egyesítése után elnevezésük Bábonymegyer lett (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.)”
159
B. K., 1928. aug. 12. 725. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1927, nagyközség 1927–1950). Körjegyzőségi beosztás: Bábonyi Körjegyzőség 1872–1908, Nagybábonyi Körjegyzőség 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1908(–1927–1950). Egyéb: Gyalay 581. Koppánymegyer. 1927. jan. 18-án + Nagybábony = /1928. júl. 20tól/ BÁBONYMEGYER./ Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Merenye Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Görösgali Körjegyzőség 1872–1950. A körjegyzőség székhelye: Molványhídpuszta. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Mernye Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mernyei Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1922, Kaposvári járás 1922–1950 (198/1924. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 30. 297. Közli a 15275/1922. ai. sz. iratához az 1152/26857/1921. mgy. sz.-ra érkezett 1595/1922.V.-a. Bm. sz. leiratával 160
jóváhagyott határozatot, amelyben a Mernyei Körjegyzőség községeit (Geszti, Mernye, Somogyaszaló) az Igali járásból a Kaposvári járásba helyezte át. „...az átcsatolás határidejéül 1922. évi julius hó 1-je lett megállapitva.” Egyéb: Gyalay 637. MERNYE. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Mernyei Körjegyzőség Községei: Aszaló (Somogyaszaló), Geszti (Somogygeszti), Mernye, Polány. Polány 1873-ban kilépett a Mernyei Körjegyzőségből, és a Mocsoládi Körjegyzőséghez csatlakozott (69/1873. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1922, Kaposvári járás 1922–1950 (198/1924. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 30. 297. Közli a 15275/1922. ai. sz. iratához az 1152/26857/1921. mgy. sz.-ra érkezett 1595/1922.V.-a. Bm. sz. leiratával jóváhagyott határozatot, amelyben a Mernyei Körjegyzőség községeit (Geszti, Mernye, Somogyaszaló) az Igali járásból a Kaposvári járásba helyezték át. „...az átcsatolás határidejéül 1922. évi julius hó 1-je lett megállapitva.” Egyéb: Aszaló elnevezése 1908-tól Somogyaszaló (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Geszti elnevezése 1942-től Somogygeszti (863/1/1941. és 877/2/1942. ai. sz., 29.353/1942. Bm. sz.). B. K., 1942. aug. 16. 1380. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Geszti község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján ’Somogygeszti’-re változtatta meg. (29.353/1942. B. M. sz.)” Gyalay 479. Geszti. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva; 1942. júl. 2-án a kg. neve SOMOGYGESZTI-re változott. Gyalay 637. MERNYE. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Gyalay 762. SOMOGYASZALÓ. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Mesztegnyő Elnevezés, névváltozás: Jogállás: 161
Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mesztegnyői Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Mesztegnyői Körjegyzőség Községei: Bize, Gadány, Hosszúvíz (Cserfekvés), Kelevíz, Mesztegnyő. Libickozmához tartozó külterületek 1924-ben Cserfekvés néven kisközséggé alakultak, amely nevet még ez évben Hosszúvízre változtatták (B. K., 1924. máj. 18. 548., 37.043/1924. Bm. sz.). Mo. hnt. 1952. 299. „Hosszúvíz: 1925 novemberéig a község ideiglenes neve Cserfekvés volt.” Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: „Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága azon kérelmet, hogy Hosszúvíz és Cserfekvés puszták, továbbá Nyárág és Virágos telepnek Libiczkozma községből kiváljanak, Mesztegnyő körjegyzőséghez tartozás mellett Hosszúvíz néven kisközséggé alakuljanak, az 1886 évi XXII. t. c. 150 §-a értelmében…” a Bm.hez pártolólag felterjesztendő (189/1923. mgy. sz.). Gyalay 373. Bize. ... 1977. ápr. 1-től + Marcali = MARCALI. Gyalay 519. Hosszúvíz. Libickozma /Cserfekvés m./ + Hosszúvíz p./ kt.-ek 1924-i egyesüléséből alakult ksg. – neve 1926. nov.-ig Cserfekvés volt /Hosszúvíz p. előbb Mesztegnyőhöz tartozott/. Gyalay 637. MESZTEGNYŐ. ... 1924-ben Hosszúvíz p. + Libickozma ksg. Cserfekvés m. kt.-e kiváltak, s átm. – 1925. nov.-ig – Cserfekvés id., majd HOSSZÚVÍZ végl. néven ksg.-gé alakultak./ Mezőcsokonya Elnevezés, névváltozás: Csoknya 1872–1908, Mezőcsokonya 1908–1950 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás:
162
(226/1907.
mgy.
sz.,
Kisközség (1872–)1908–1947, nagyközség 1947–1950 (Svm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz.). Körjegyzőségi beosztás: (Csoknyai Körjegyzőség 1872–1908), Mezőcsokonyai Körjegyzőség 1908–1947 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Mezőcsokonyai Körjegyzőség Községei: Mezőcsokonya (Csoknya), Somogysárd (Sárd), Újvárfalva (Vrácsik). Fennállt: (1872–)1908–1947. Somogysárd és Újvárfalva 1947-ben kiváltak a Mezőcsokonyai Körjegyzőségből, és megalakították a Somogysárdi Körjegyzőséget, ugyanekkor Mezőcsokonya nagyközséggé alakult (Svm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1947. Egyéb: Mezőcsokonya, és a Mezőcsokonyai Körjegyzőség elnevezése 1908 előtt Csoknya, illetve Csoknyai Körjegyzőség (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Újvárfalva elnevezése 1908 előtt Vrácsik, Somogysárd elnevezése 1908 előtt Sárd (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 639. MEZŐCSOKONYA. ... 1886-ig mezőváros. Miháld Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Miháldi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. 163
Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” és 287.486/1948. IV.1. Bm. sz. Egyéb: Gyalay 643. MIHÁLD. ... 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én végl. Somogy me. Csurgói j.-ából Zala me. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. Miháldi Körjegyzőség Községei: Inke, Miháld, Pat, Sand. Inke 1897-ben kivált a Miháldi Körjegyzőségből, és az Iharosberényi Körjegyzőségből ugyancsak kivált Antalfalu községgel megalakították az Inkei Körjegyzőséget. Az Iharosberényi Körjegyzőségből kivált Sand község 1897-ben a Miháldi Körjegyzőséghez csatlakozott (30/1897. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” és 287.486/1948. IV.1. Bm. sz. Egyéb: 148/1877. mgy. sz. „…tekintettel arra, hogy az 1872ki szervezéskor csakis tévedésből történhetett, hogy Sand község az ihárosberényi, Inke község pedig a miháldi kjzőségbe osztatott … nevezett községeknek … felcserélése elrendeltetik.” 950/1924. mgy. sz. „Miháldi körjegyzőség székhelyének megváltoztatása. Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága Miháld, Sand és Pat községek és a járási főszolgabíró véleményének meghallgatása után megengedi, hogy a körjegyző székhelyét addig is a míg Miháld község jegyzői lakásról és irodáról gondoskodik, Sand községbe helyezze át.” Gyalay 526. INKE. ... 1941. jan. 22-én + Inkeyantalfa = 1943. jan. 12-től hiv. is Inke. Gyalay 643. MIHÁLD. ... 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én végl. Somogy me. Csurgói j.-ából Zala me. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. Gyalay 704. PAT. ... 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én végl. Somogy me. Csurgói j.ából Zala me. Nagykanizsai j.-ába átcsat.
164
Gyalay 747. SAND. ... 1948. jún. 8-án id. /aug. 1-én végl./ Somogy me. Csurgói j.-ából Zala me. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. Mike Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csökölyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatái járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 644. MIKE. ... mezőváros /1886-ig/ ... 1949. jan. 1-én Alsógyócs kt. – a Kadarkút és Hencse ksg.-ek kt.-eiből kivált – KŐKÚT ksg.-hez átcsatolva. Miklósi Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Törökkoppányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Mocsolád Elnevezés, névváltozás: Mocsolád 1872–1908, Felsőmocsolád 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Mocsoládi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: -
165
Mocsoládi Körjegyzőség Községei: Ecseny, Mocsolád (Felsőmocsolád), Polány. Polány község 1873-ban kivált a Mernyei Körjegyzőségből, és a Mocsoládi Körjegyzőséghez csatlakozott (69/1873. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Mocsolád elnevezése 1908-tól Felsőmocsolád (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Molvány Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Görösgali Körjegyzőség 1872–1950. A körjegyzőség székhelye: Molványhídpuszta. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Mosdós Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mosdósi Körjegyzőség 1872–1888, Nagyberki Körjegyzőség 1888–1950 (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.), Batéi Körjegyzőség 1924–1950 (800/1923. mgy. sz. és 1605/1924. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: 166
Gyalay 657. NAGYBERKI. ... 1911. nov. 18-án Katahegy + Szalacska p. Mosdósi Körjegyzőség Községei: Baté, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Kisberki, Mosdós, Nagyberki. Fennállt: 1872–1888. A Mosdósi Körjegyzőség székhelyét 1888-ban Nagyberkibe helyezték át, így jött létre a Nagyberki Körjegyzőség (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1888. Egyéb: Gyalay 561. Kisberki. ... 1911. nov. 18-án Katahegy + Szalacska p. Nagyberki ksg.-hez átcsatolva; 1950-től + Nagyberki = NAGYBERKI Mozsgó Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mozsgói Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 651. MOZSGÓ. ... 1886-ig mezőváros volt. Mozsgói Körjegyzőség Községei: Csertő, Mozsgó, Szulimán, Tótkeresztúr (Almáskeresztúr), Zsibót. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb:
167
Tótkeresztúr elnevezése 1908-tól Almáskeresztúr (226/1907. 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 651. MOZSGÓ. ... 1886-ig mezőváros volt. Gyalay 887. Zsibót. ... 1966-ban + Szigetvár = SZIGETVÁR.
mgy.
sz.,
Nágocs Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Nágocsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 655. NÁGOCS. ... 1876 előtt mezőváros. Nágocsi Körjegyzőség Községei: Nágocs, Németegres (Somogyegres), Zics. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Németegres elnevezése 1931-től Somogyegres (39/1931. ai. sz.). Gyalay 655. NÁGOCS. ... 1876 előtt mezőváros. Gyalay 674. Németegres. ... 1931. aug. 28-tól neve SOMOGYEGRES. Nagyatád Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1901, nagyközség 1901–1950 (267/1897., 219/1900., 539/1900., 319/1900. mgy. sz., 10103/1901. ai. sz. és 58.642/4a/1900. Bm. sz.). B. K., 1900. júl. 1. 270. „A belügyminister 1900. évi 58.642. sz. rendeletével Somogy vármegyebeli Nagy-Atád kisközségnek nagyközséggé átalakulása megengedtetett.” Körjegyzőségi beosztás: 168
Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1901. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Az 1897-ben alakult Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1940-ben feloszlott. Henész, Kivadár és Bodvica kisközségek Nagyatád nagyközséggel egyesültek. B. K., 1943. jún. 6. 991. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség, végleges neve ’Nagyatád’ ... (32.966/1942. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1943. jún. 10. 100. Közli az 574/2/1943. sz. ai. iratból: az 1943. jún. 22-én kelt 32.966/1942.III. Bm. sz. „rendeletével Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesitéséből keletkezett község végleges nevét „Nagyatád” névben állapitotta meg." Ugyanekkor Ötvöskónyi mint kisközség az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Nagyatád nagyközséghez csatlakozott (506/1940. ai. sz.). Ötvöskónyi 1948-ban az újonnan alakult Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott (állami anyakönyvi adat). Gyalay 655–656. NAGYATÁD. ... 1886-ig mezőváros. 1941-ben + Bodvica + Henész + Kivadár. 1943. jan. 1-én Pácod p. /1369 kh/ Innen Háromfa ksg.-hez átcsatolva. ... 1971. ápr. 25-én Nagyatád városi rangot nyer. Vö. Háromfa szócikkével! Nagyatádi Körjegyzőség Községei: Bodvica, Bolhás, Henész, Kivadár, Kónyi (Ötvöskónyi), Ötvös (Ötvöskónyi). Bodvica, Henész, Kivadár, Kónyi és Ötvös 1897-ben kiváltak a Nagyatádi Körjegyzőségből, és Nagyatád székhellyel megalakították a Nagyatád Vidéki Körjegyzőséget (267/1897. mgy. sz. és 24835/1897. ai. sz.). Fennállt: 1872–1901. Nagyatád 1901-ben nagyközséggé alakult, Bolhás a Szobbi Körjegyzőséghez csatlakozott (267/1897., 219/1900., 539/1900., 319/1900. mgy. sz., 10103/1901. ai. sz. és 58.642/4a/1900. Bm. sz.). B. K., 1900. júl. 1. 270. „A belügyminister 1900. évi 58.642. sz. rendeletével Somogy vármegyebeli Nagy-Atád kisközségnek nagyközséggé átalakulása megengedtetett.” Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1901. Egyéb:
169
64/1874. (febr. 3.) mgy. sz. Gróf Somssich Adolf kérelmére „a tényleg egyesült Bakháza, Boszintó, Jánosháza, Kivadár és Páczod pusztáknak „Kivadár” név alatt önálló községgé alakulhatása iránt...” pártolt felterjesztés tétetett a Bm.hez. A 261/1874. (aug. 3.) mgy. sz. alatt már Kivadár község elfogadott szervezési szabályrendeletét említik. Ötvös és Kónyi kisközségek 1929-ben Ötvöskónyi néven egyesültek (493/1927. mgy. sz. és 15020/1927. ai. sz.). Gyalay 376. Bodvica. ... 1876-ig + Kivadár; 1941-től + Henész + Kivadár + Nagyatád = NAGYATÁD. Gyalay 508. Henész. ... 1941-ben + Nagyatád = NAGYATÁD. Gyalay 574. Kivadár. ... 1863-ban még mint Kivadár p. ... Nagyatád része volt; 1941-től + Bodvica + Henész + Nagyatád = NAGYATÁD. Gyalay 580. Kónyi. ... 1929. jan. 1-én + Ötvös = /szept. 16-tól hiv. is./ ÖTVÖSKÓNYI. Gyalay 655–656. NAGYATÁD. ... 1886-ig mezőváros. 1941-ben + Bodvica + Henész + Kivadár. 1943. jan. 1-én Pácod p. /1369 kh/ Innen Háromfa ksg.-hez átcsatolva. ... 1971. ápr. 25-én Nagyatád városi rangot nyert. Gyalay 698. Ötvös. ... 1929. jan. 1-én + Kónyi = /szept. 16-tól hiv. is/ ÖTVÖSKÓNYI. Nagyatád Vidéki Körjegyzőség Községei: Bodvica, Henész, Kivadár, Kónyi (Ötvöskónyi), Ötvös (Ötvöskónyi). Fennállt: 1897–1940. A Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1897-ben jött létre Nagyatád székhellyel, a Nagyatádi Körjegyzőség feloszlatása után, mivel Nagyatád nagyközséggé alakult (267/1907. mgy. sz. és 24835/1897. ai. sz.). B. K., 1900. júl. 1. 270. „A belügyminister 1900. évi 58.642. sz. rendeletével Somogy vármegyebeli Nagy-Atád kisközségnek nagyközséggé átalakulása megengedtetett.” A Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1940-ben feloszlott. Bodvica, Henész és Kivadár kisközségek egyesültek Nagyatád nagyközséggel. B. K., 1943. jún. 6. 991. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség, végleges neve ’Nagyatád’ ... (32.966/1942. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1943. jún. 10. 100. Közli az 574/2/1943. sz. ai. iratból: az 1943. jún. 22-én kelt 32.966/1942.III. Bm. sz. „rendeletével Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesitéséből keletkezett község végleges nevét „Nagyatád” névben állapitotta meg." 170
Ugyanekkor Ötvöskónyi kisközség az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Nagyatád nagyközséghez csatlakozott (506/1940. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1897–1940. Egyéb: 64/1874. (febr. 3.) mgy. sz. Gróf Somssich Adolf kérelmére „a tényleg egyesült Bakháza, Boszintó, Jánosháza, Kivadár és Páczod pusztáknak „Kivadár” név alatt önálló községgé alakulhatása iránt...” pártolt felterjesztés tétetett a Bm.hez. A 261/1874. (aug. 3.) mgy. sz. alatt már Kivadár község elfogadott szervezési szabályrendeletét említik. Ötvös és Kónyi kisközségek 1929-ben Ötvöskónyi név alatt egyesültek (493/1927. mgy. sz. és 15020/1927. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. okt. 10. 315. Közli a 31469/1929. ai. sz. iratból, hogy a 96.907/1929.V. Bm. sz. rendettel az egyesített község végleges neve Ötvöskónyi. Gyalay 376. Bodvica. ... 1876-ig + Kivadár; 1941-től + Henész + Kivadár + Nagyatád = NAGYATÁD. Gyalay 508. Henész. ... 1941-ben + Nagyatád = NAGYATÁD. Gyalay 574. Kivadár. ... 1863-ban még mint Kivadár p. ... Nagyatád része volt; 1941-től + Bodvica + Henész + Nagyatád = NAGYATÁD. Gyalay 580. Kónyi. ... 1929. jan. 1-én + Ötvös = /szept. 16-tól hiv. is./ ÖTVÖSKÓNYI. Gyalay 698. Ötvös. ... 1929. jan. 1-én + Kónyi = /szept. 16-tól hiv. is/ ÖTVÖSKÓNYI. Nagybábony Elnevezés, névváltozás: Bábony 1872–1908, Nagybábony 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Bábonymegyer (Nagybábony és Koppánymegyer kisközségek 1927-es egyesítése után, 1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.)” B. K., 1928. aug. 12. 725. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), nagyközség 1927–1950 (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz.). 171
Körjegyzőségi beosztás: (Bábonyi Körjegyzőség 1872–1908), Nagybábonyi Körjegyzőség 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1908–1927(–1950). Egyéb: Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Nagybábonyi Körjegyzőség Községei: Nagybábony (Bábony), Koppánymegyer (Megyer). Fennállt: (1872–)1908–1927. Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1908–1927. Egyéb: Bábony elnevezése 1908-tól Nagybábony, Megyer elnevezése 1908-tól Koppánymegyer, a körjegyzőségé 1908-tól Nagybábonyi Körjegyzőség (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Nagybábony és Koppánymegyer kisközségek 1927-es egyesítésük után nagyközséggé alakultak, amely Bábonymegyer nevet kapott (1006/1926. és 450/1927. mgy. sz., 3950/1927. ai. sz.). B. K., 1927. febr. 6. 287. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Nagybábony és Koppánymegyer községek egyesítését megengedte. Az egyesült község szervezeti jellege: kisközség; ideiglenes neve: Bábonymegyer. (67.882/1926. B. M. sz.)” B. K., 1928. aug. 12. 725. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Bábonymegyer község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján Bábonymegyer névben állapította meg. (91.421/1928. B. M. sz.)” Gyalay 346. Bábonymegyer. Koppánymegyer + Nagybábony /1927. évi egyesítéséből/. Gyalay 581. Koppánymegyer. 1927. jan. 18-án + Nagybábony = /1928. júl. 20tól/ BÁBONYMEGYER./ Gyalay 656. Nagybábony 1927. jan. 18-án + Koppánymegyer = /1928-tól/ BÁBONYMEGYER./ Nagybajom 172
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 656. NAGYBAJOM. ... 1911. júl. 7-én Koroknya p. innen Újvárfalva ksg.-hez átcsatolva. Svm. Hiv. Lapja, 1911. júl. 6. 440. Közli a 15802/1911. ai. sz. alatti intézkedést: az 1911. március 17-ikei 7698/1911. ai. határozattal Koroknya pusztát Nagybajomtól Újvárfalvához csatolták át. Nagyberény Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Nagyberényi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Nagyberényi Körjegyzőség Községei: Nagyberény, Som. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Nagyberki Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 173
Mosdósi Körjegyzőség 1872–1888, Nagyberki Körjegyzőség 1888–1950 (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Nagyberkit és Kisberkit 1950-ben egyesítették (839/1949. főisp. sz. és 5203-817/1949.I.8. Bm. sz. /a 177.300/1924. Bm. sz. körrendelet 1. §-a alapján/. Ideiglenes neve: Nagyberki, amely továbbra is kisközség. „A községegyesítés végrehajtásának időpontját 1950. évi január hó 1. napjánban állapitom meg. ... Az új képviselőtestület megalakításával az egyesítést befejezettnek kell tekinteni.”) Gyalay 657. NAGYBERKI. ... 1911. nov. 18-án Katahegy + Szalacska p. Kisberki-től ide átcsatolva. 1950-ben + Kisberki. Nagyberki Körjegyzőség Községei: Baté, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Kisberki, Mosdós, Nagyberki. Baté, Kaposkeresztúr és Mosdós 1924-ben kiváltak a Nagyberki Körjegyzőségből, és megalakították a Batéi Körjegyzőséget (800/1923. mgy. sz. és 1605/1924. ai. sz.). Fennállt: 1888–1950. A Mosdósi Körjegyzőség székhelyét 1888-ban Nagyberkibe helyezték át, így elnevezése Nagyberki Körjegyzőség lett (5184/1888. és 15736/1888. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1888–1950. Egyéb: Nagyberkit és Kisberkit 1950-ben egyesítették (839/1949. főisp. sz. és 5203-817/1949.I.8. Bm. sz. /a 177.300/1924. Bm. sz. körrendelet 1. §-a alapján/. Ideiglenes neve: Nagyberki, amely továbbra is kisközség. „A községegyesítés végrehajtásának időpontját 1950. évi január hó 1. napjánban állapitom meg. ... Az új képviselőtestület megalakításával az egyesítést befejezettnek kell tekinteni.”) Gyalay 561. Kisberki. ... 1911. nov. 18-án Katahegy + Szalacska p. Nagyberki ksg.-hez átcsatolva; 1950-től + Nagyberki = NAGYBERKI. Gyalay 657. NAGYBERKI. ... 1911. nov. 18-án Katahegy + Szalacska p. Kisberki-től ide átcsatolva. 1950-ben + Kisberki. Nagycsepely
174
Elnevezés, névváltozás: Csepely 1872–1908, Nagycsepely 1908–1950 (226/1907 mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Csepelyi Körjegyzőség 1872–1895, Teleki Körjegyzőség 1895–)1908–1950 (389/1895. mgy. sz., 9667/1895. és 32305/1895. ai. sz.), Nagycsepelyi Körjegyzőség 1912–1950 (10402/1912. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1912. jún. 27. 461. Közli a 14354/1912. ai. sz. határozatot, amely a Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912. júl. 15-től Nagycsepelyre helyezte át, így a neve Nagycsepelyi Körjegyzőség lett. B. K., 1912. júl. 21. 245. „Somogy vármegyében a teleki-i körjegyzőség székhelye 1912. évi július hó 15-től kezdve Telekiből Nagycsepelyre helyeztetvén, a körjegyzőség és anyakönyvi kerület neve: > nagycsepelyi <-re változik.” Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Nagycsepelyi Körjegyzőség Községei: Nagycsepely (Csepely), Teleki. Fennállt: 1912–1950. A Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912-ben Nagycsepelyre helyezték át (10402/1912. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1912. jún. 27. 461. Közli a 14354/1912. ai. sz. határozatot, amely a Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912. júl. 15-től Nagycsepelyre helyezte át, így a neve Nagycsepelyi Körjegyzőség lett. B. K., 1912. júl. 21. 245. „Somogy vármegyében a teleki-i körjegyzőség székhelye 1912. évi július hó 15-től kezdve Telekiből Nagycsepelyre helyeztetvén, a körjegyzőség és anyakönyvi kerület neve: > nagycsepelyi <-re változik.” Járási beosztás: Tabi járás 1912–1950. Egyéb: Nagycsepely elnevezése 1908-ig Csepely (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.).
175
Nagydobsza Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Istvándi Körjegyzőség 1872–1898, Nagydobszai Körjegyzőség 1898–1909 (437/1897. mgy. sz.), Kisdobszai Körjegyzőség 1909–1950 (7719/1909. ai. sz., Svm. Hiv. Lapja, 1909. jún. 10. 358. Közli a 11716/1909. ai. sz. iratot, amely jóváhagyja, hogy a körjegyzőség székhelyét 1909. április 1-jétől Kisdobszára helyezték át.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. A Barcsi járás 1896-os kialakításakor az Istvándi Körjegyzőség – amelybe Nagydobsza is tartozott – a Szigetvári járásból a Barcsi járásba került, de Nagydobsza területileg továbbra is a Szigetvári járáshoz tartozott. 1898-ban Kisdobsza és Nagydobsza községek kiváltak a Istvándi Körjegyzőségből, és a Szigetvári járás területén megalakították a Nagydobszai Körjegyzőséget (437/1897. mgy. sz.). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Nagydobszai Körjegyzőség Községei: Kisdobsza, Nagydobsza. Fennállt: 1898–1909. Kisdobsza és Nagydobsza 1898-ban kiváltak az Istvándi Körjegyzőségből, és a Szigetvári járás területén megalakították a Nagydobszai Körjegyzőséget (437/1897. mgy. sz. és ). A Nagydobszai Körjegyzőség székhelyét 1909-ben Kisdobszára helyezték át, így jött létre a Kisdobszai Körjegyzőség (7719/1909. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1909. jún. 10. 358. Közli a 11716/1909. ai. sz. iratot, amely jóváhagyja, hogy a körjegyzőség székhelyét 1909. április 1-jétől Kisdobszára helyezték át. Járási beosztás: Szigetvári járás 1898–1909. A Barcsi járás 1896-os kialakításakor az Istvándi Körjegyzőség – amelybe Nagydobsza is tartozott – a Szigetvári járásból a Barcsi járásba került, de Nagydobsza területileg továbbra is a Szigetvári járáshoz tartozott. 1898-ban 176
Kisdobsza és Nagydobsza községek kiváltak a Istvándi Körjegyzőségből, és a Szigetvári járás területén megalakították a Nagydobszai Körjegyzőséget (437/1897. mgy. sz.). Egyéb: Nagygomba Elnevezés, névváltozás: Gomba 1872–1908, Nagygomba 1908–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1927. (Gomba kisközség 1883-ban kivált a Kéthelyi Körjegyzőségből, és az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Marcali nagyközséghez csatlakozott, 284/1883. mgy. sz. Benne említtetik a 340/1881. mgy.-i sz.-ra reflektálva a csatlakozás tb. hozott 22.699/1882. Bm. sz. rendelet is.). Nagygomba 1927-ben egyesült Marcalival (170/1927. mgy. sz. és 9258/1927. ai. sz.). A 724/1929. mgy. sz. alatt, utalással a 94.915/1929/V. Bm. sz. rendeletre az egyesített község neve Marcali. B. K., 1927. márc. 20. 401. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Marcali nagyközség és Nagygomba egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség; ideiglenes neve:Marcali. (51.549/1927. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. ápr. 3. 132. Közli a 6019/1/1930. ai. sz. iratból az 51.946/1930.V. Bm. sz. határozatot, amely 724/24913/1929. mgy. sz. felterjesztésre az egyesített község végleges nevét „Marcali” névalakban állapította meg. Körjegyzőségi beosztás: (Kéthelyi Körjegyzőség 1872–1883, Marcali nagyközség (1883–)1908–1927 (340/1881. és 284/1883. mgy. sz., 22.699/1882. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás (1872–)908–1927. Egyéb: Gyalay 660. Nagygomba. ... 1927. aug. 1-én + Marcali = MARCALI. Nagygomba kt.-ként sem tartandó nyilván 1930. márc. 18-tól. Gyalay 626. MARCALI. ... Marczaly néven 1886-ig mezőváros. 1927. aug. 1-én + Nagygomba /mely volt ksg. még kt.-i lakotth.-ként sem tartandó nyilván/. 1977. ápr. 1-én + Bize + Boronka + Horvátkút; Marcali ei. város lett. Nagyhárságy
177
Elnevezés, névváltozás: Hárságy 1872–1892, Nagyhárságy 1892–1908 (Mo. t. c.- és n.-i), Somogyhárságy 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1892–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: (Hárságyi Körjegyzőség 1872–1892), Nagyhárságyi Körjegyzőség 1892–1908 (Mo. t. c.- és n.-i), Somogyhárságyi Körjegyzőség 1908–1950, 25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1892–1908(–1950). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Nagyhárságyi Körjegyzőség Községei: Béc (Vásárosbéc), Magyarlukafa, Nagyhárságy (Hárságy, Somogyhárságy). Fennállt: (1872–)1892–1908(–1950). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1892–1908(–1950). Egyéb: Nagyhárságy elnevezései: Hárságy 1872–1892, Nagyhárságy 1892–1908 (Mo. t. c.- és n.-i), Somogyhárságy 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Béc elnevezése 1908-tól Vásárosbéc (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Somogyhárságyi Körjegyzőséget 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Nagykorpád Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szabási Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. 178
Egyéb: Nagymarton Elnevezés, névváltozás: Nagymarton 1872–1908, Csurgónagymarton 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Alsoki Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Nagyszakácsi Elnevezés, névváltozás: Szakácsi 1872–1908, Nagyszakácsi 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1949, nagyközség 1949–1950 (2215/1948. és 215/1949. ai. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Nagyszakácsi Körjegyzőség (1872–)1908–1949. Járási beosztás: Marcali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Szakácsit 1907-ben még Nemesszakácsira akarták átnevezni (226/1907. mgy. sz.). Nagyszakácsi Körjegyzőség Községei: Nagyszakácsi (Szakácsi), Tapsony. Fennállt: (1872–)1908–1949. Nagyszakácsi és Tapsony 1949-ben nagyközségekké alakultak (2215/1948. és 215/1949. ai. sz.). Járási beosztás: 179
Marcali járás (1872–)1908–1949. Egyéb: (A 32361/1892. ai. sz. határozattal a körjegyzőség székhelyét Tapsonyba helyezték, de Szakácsi fellebbezésére a 86/1893. mgy. sz.-mal ezt a határozatot visszavonták.) Szakácsit 1907-ben még Nemesszakácsira akarták átnevezni (226!1907. mgy. sz.). Szakácsi elnevezése 1908-tól Nagyszakácsi, a körjegyzőségé 1908-tól Nagyszakácsi Körjegyzőség (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Nagyszakácsi Körjegyzőség 1948-ban Tapsonyban jegyzői kirendeltséget létesített (2/1948. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. jan. 25. 30. Közli a Bm. 158.652/1947.III.1. sz. rendeletéből:” a Nagyszakácsi körjegyzőséghez tartozó Tapsony községben jegyzői kirendeltség felállítását engedélyezte. A kirendeltség f. évi január 1-ével megkezdte müködését.” Nagyújfalu Elnevezés, névváltozás: Németújfalu 1872–1940, illetve Magyarújfalu 1872–1940, Nagyújfalu 1940–1942. B. K., 1940. ápr. 28. 702. „Somogy vármegyében a közigazgatásilag a gyöngyösmelléki körjegyzőséghez tartozó Németújfalu kisközség a teklafalui körjegyzőséghez tartozó Magyarújfalu kisközséggel Nagyújfalu néven kisközségi jelleggel történt egyesítésével a teklafalui körjegyzőséghez átcsatoltatott, s mint ilyen, 1940. évi május 1-től a teklafalui anyakönyvi kerületbe tartozik.” Kétújfalu 1942–1950 (4508/1945. és 5696/1/1942. ai. sz., 31.784/1942./III./1942. júl. 7./ Bm. sz.). Jogállás: (Kisközségek 1872–1940), kisközség 1940–1942(–1950). Körjegyzőségi beosztás: (Gyöngyösmelléki Körjegyzőség, illetve Teklafalui Körjegyzőség, 1872–1940), Teklafalui Körjegyzőség 1940–1942(–1950). S. Vm. Hiv. Lapja, 1940. febr. 22. 47. Közli a 733/1940. sz. szigetvári főszolgabírói iratból a 305.045/1927. Bm. sz. rendelettel Németújfalu és Magyarújfalu községek egyesítését, és az egyesített községnek a 11.224/1939/III. Bm. sz. rendelettel – Nagyújfalu néven – a Teklafalui Körjegyzőséghez való beosztását. Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1940–1942(–1950). Egyéb:
180
B. K., 1927. dec. 11. 1346. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Magyarújfalu és Németújfalu kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Nagyújfalu. (305.045/1927. B. M. sz.”, 454/1927. mgy. sz. Itt még „Magyarújfalu” névalakot javasoltak. A 83.940/1938./III.b. Bm. sz. rendelet alapján. A 305.045/1927. Bm. sz. rendelet már intézkedett a közséegyesítésről és elnevezésről, de a főispáni felterjesztés végrehajtását felfüggesztette. Itt Nagyújfalunak nevezik az egyesült községet.). Gyalay 675. Németújfalu. ... 1940. febr. 10-én + Magyarújfalu = Nagyújfalu, majd 1942. júl. 7-től KÉTÚJFALU. Kétújfalut 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Nemesdéd Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Nemesdédi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 672. NEMESDÉD. ... mezőváros. Nemesdédi Körjegyzőség Községei: Nemesdéd, Vése, Vrászló (Varászló). Vése 1946-ban kivált a Nemesdédi Körjegyzőségből és nagyközséggé alakult (279/1946. főisp. sz. és 150.526/III.9. Bm. sz. „A még meg nem alakult törvényhatósági kisgyűlés helyett Somogy vármegye Nemzeti Bizottsága 1962/1945. N. B. Szám alatt hozott határozatával Vése kisközség nagyközséggé alakulását nem ellenzte. Értesítem a vármegye közönségét, hogy Vése kisközségnek a nemesdédi körjegyzőségből leendő kiválását és nagyközséggé alakulását megengedem. A nagyközséggé alakulás időpontját 1946. április hó 1. napjában állapítom meg.”). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: 181
Vrászló elnevezése 1908-tól Varászló (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 672. NEMESDÉD. ... mezőváros. Nemeske Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Görösgali Körjegyzőség 1872–1950. A körjegyzőség székhelye: Molványhídpuszta. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 672. NEMESKE. ... 1898. júl. 14-én Görösgal p. Kistamási ksg.-től idecsatolva. Nemeskisfalud Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Böhönyei Körjegyzőség 1872–1922, Szenyéri Körjegyzőség 1922–1950 (153/1921. mgy. sz. és 2517/1922. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 8. 263. Közli a 13449/1922. ai. sz. iratból: „Közzéteszem, hogy a szenyéri önálló körjegyzőség működését 1922. évi jún. hó 1-ével megkezdette.” Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: B. K., 1927. okt. 30. 1194. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Szenyér és Nemeskisfalud kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Szenyér. (56.970/1927. B. M. sz.)” 26/1929. főisp. sz.-ban: 96.941/1928./V. Bm.: a 39549/1928. alisp. sz. jelentés bemutatta a 805/1928. kgy. sz. határozatot, amelyben a Svm. Th. Biz. Szenyér és
182
Nemeskisfalud egyesítésének hatálytalanítását kéri. A 453/1927. kgy. sz. az egyesítés engedélyezését javasolta még. 1402/1939. főisp. sz.-ban: (11/1939 alapszámon, becsatolva a 17.654/1939./III.b. Bm. sz.) „A vármegye törvényhatósági bizottságának 1928. évi november hó 5-én tartott közgyűlésén 805 kgy. 25.094 szám alatt kelt felterjesztésére hivatali elődömnek Szenyér és Nemeskisfalud kisközségek egyesítését elrendelő 56.970/1927. számú rendeletét hatályon kívül helyezem és a Szenyér és Nemeskisfalud kisközségekből álló jegyzői kör megszüntetésétől egyelőre eltekintek. A szenyéri körjegyzőség továbbra is Szenyér és Nemeskisfalud kisközségekből fog állani Szenyér község székhellyel. Felhívom a vármegye Közönségét, hogy az üresedésben lévő szenyérikörjegyzői állás végleges betöltéséről haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1939. évi december hó 7-én.” Gyalay 672. NEMESKISFALUD. ... 1927. okt. 13-án átm. + Szenyér = Szenyér, - gyakorlatilag nem valósult meg. Nemespátró Elnevezés, névváltozás: Pátró 1872–1908, Nemespátró 1908–1950 (226/1907. mgy., 25489/1908. ai. sz. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877, Porrogi Körjegyzőség 1877–1907, 2334/1877. ai. sz.), Surdi Körjegyzőség 1907–1950 (1624/1907. ai. sz. és 73.446/1906. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1908–1950. Egyéb: A Surdi Körjegyzőséget 1950-ben Zala megye Nagykanizsai járásához csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 706. Pátró. Nemespátró. Pátró. Nemes- /neve 1952-től/(sic!). Nemesvid Elnevezés, névváltozás: Jogállás: 183
Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csákányi Körjegyzőség 1872–1877, Nemesvidi Körjegyzőség 1877–1950 (76/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Nemesvidi Körjegyzőség Községei: Nemesvid, Simonyi (Somogysimonyi). Fennállt: 1877–1950. A Nemesvidi Körjegyzőség községei 1877-ben a Csákányi Körjegyzőségből váltak ki (76/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1877–1950. Egyéb: Simonyit 1907-ben még Kissimonyira akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Simonyi elnevezése 1908-tól Somogysimonyi (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Németegres Elnevezés, névváltozás: Németegres 1872–1931, Somogyegres 1931–1950 (39/1931. ai. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1931(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Nágocsi Körjegyzőség 1872–1931(–1950). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1931(–1950). Egyéb: Gyalay 674. Németegres. ... 1931. aug. 28-tól neve SOMOGYEGRES. Németlad Elnevezés, névváltozás: Németlad 1872–1950, Lad 1950. 184
Magyarlad és Németlad kisközségek 1950. jan. 1-jével Lad néven egyesültek (441/1945. főisp. sz., 20.297/1945. Bm. I/b.c. sz. és 29279/1948. ai. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Németladi Körjegyzőség 1872–1950, Ladi Körjegyzőség 1950 (29279/1948. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 599. Lad. Magyar - + Német -, /1950-ben egyesített ksg.-ek neve 1981ben. Németladi Körjegyzőség Községei: Magyarlad (Lad), Németlad (Lad), Patosfa. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: Magyarlad és Németlad kisközségek 1950. jan. 1-jével Lad néven egyesültek, így a körjegyzőség elnevezése Ladi Körjegyzőség lett (441/1945. főisp. sz., 20.297/1945. Bm. I/b.c. sz. és 29279/1948. ai. sz.) 29279/1948. ai. sz.). Gyalay 599. Lad. Magyar - + Német -, /1950-ben egyesített ksg.-ek neve 1981ben. Németújfalu Elnevezés, névváltozás: Németújfalu 1872–1940, Nagyújfalu 1940–1942. B. K., 1927. dec. 11. 1346. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Magyarújfalu és Németújfalu kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Nagyújfalu. (305.045/1927. B. M. sz.)” B. K., 1940. ápr. 28. 702. „Somogy vármegyében a közigazgatásilag a gyöngyösmelléki körjegyzőséghez tartozó Németújfalu kisközség a teklafalui körjegyzőséghez tartozó Magyarújfalu kisközséggel Nagyújfalu néven kisközségi jelleggel történt egyesítésével a teklafalui körjegyzőséghez átcsatoltatott, s mint ilyen, 1940. évi május 1-től a teklafalui anyakönyvi kerületbe tartozik.” 185
Kétújfalu 1942–1950 (4508/1945. és 5696/1/1942. ai. sz., 31.784/1942./III./1942. júl. 7./ Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1940(–1942–1950). Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1940, (Teklafalui Körjegyzőség 1940– 1942–1950). S. Vm. Hiv. Lapja, 1940. febr. 22. 47. Közli a 733/1940. sz. szigetvári főszolgabírói iratból a 305.045/1927. Bm. sz. rendelettel Németújfalu és Magyarújfalu községek egyesítését, és az egyesített községnek a 11.224/1939/III. Bm. sz. rendelettel – Nagyújfalu néven – a Teklafalui Körjegyzőséghez való beosztását. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1940(–1942–1950). Egyéb: Kétújfalut 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 675. Németújfalu. ... 1940. febr. 10-én + Magyarújfalu = Nagyújfalu, majd 1942. júl. 7-től KÉTÚJFALU. Nikla Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Tótszentpáli Körjegyzőség 1872–1887, Niklai Körjegyzőség 1887–1950 (124/1887. mgy. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Niklai Körjegyzőség Községei: Boronka, Csömend, Nikla. Fennállt: 1887–1950. A Niklai Körjegyzőség kisközségei 1887-ben a Tótszentpáli Körjegyzőségből váltak ki (124/1887. mgy. sz.). Járási beosztás: 186
Marcali járás 1887–1950. Egyéb: Gyalay 380. Boronka. ... 1977. ápr. 1-től + Bize + Horvátkút + Marcali = MARCALI. Nyim Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Ságvári Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Okorág Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1876. Körjegyzőségi beosztás: Sellyei Körjegyzőség 1872–1876. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1876. Egyéb: Sellye és Okorág kisközségeket 1876-ban Baranya megyéhez csatolták, a Sellyei Körjegyzőség Somogy megyében maradt községei megalakították a Drávafoki Körjegyzőséget (241/1876. mgy. sz., 32.265/1876. Bm. sz. A rendeletet az 1876. évi XXXIII.. tc. 3. §-ának teljesítésére adták ki.) Gyalay 687. OKORÁG. ... Az 1876: XXXIII. tc. 3 §. a pont – Somogy vm.-től Baranya vm.-hez átkebelezve; közben 1850-1860 között ugyancsak Baranya vm.ben. Orci Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 187
Toponári Körjegyzőség 1872–1898, Taszári (267/1898. mgy. sz. és 43021/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: -
Körjegyzőség
1898–1950
Orda Elnevezés, névváltozás: Orda 1872–1939, Ordacsehi 1939–1950. Orda 1939-ben egyesült Balatoncsehi községgel. Az egyesített község elnevezése Ordacsehi (221/1928. mgy. sz. és 122.795/1941. Bm. sz.). S. Vm. Th. Biz. 1928. febr. 6-ikai ülés (221/1927. mgy. sz., 34297/1927. ai. sz.). „Véghatározat. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága ... Orda és Csehi községeknek kisközségi jelleggel való egyesítését az 1886: évi XXII. t. c. 162. §-a értelmében, figyelemmel a 115.800/1925. B. M. számú körrendeletre a m. kir. Belügyminiszter úr Ő Nagyméltóságának pártolólag figyelmébe ajánlja, egyben azon javaslatot teszi, hogy az egyesítet kisközségek neve ... Csehi legyen.” B. K., 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Balatoncsehi és Orda kisközségek egyesítéséből keletkezett Ordacsehi kisközség végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján ’Ordacsehi’ névben állapította meg. (122.795/1941. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1939(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1872–1939(–1950). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1939(–1950). Egyéb: Gyalay 691. Orda. ... 1939. jan. 1-én + Balatoncsehi = /1941. nov. 22-től hiv. is /ORDACSEHI./ Ordacsehi Elnevezés, névváltozás: Orda 1872–1939, Balatoncsehi 1872–1939. Orda és Balatoncsehi 1939-ben egyesültek Ordacsehi néven (221/1938. mgy. sz. és 122.795/1941. Bm. sz.). S. Vm. Th. Biz. 1928. febr. 6-ikai ülés (221/1927. mgy. sz. és 34297/1927. ai. sz.). „Véghatározat. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága ... Orda és Csehi községeknek kisközségi jelleggel való egyesítését az 1886: évi XXII. t. c. 188
162. §-a értelmében, figyelemmel a 115.800/1925. B. M. számú körrendeletre a m. kir. Belügyminiszter úr Ő Nagyméltóságának pártolólag figyelmébe ajánlja, egyben azon javaslatot teszi, hogy az egyesítet kisközségek neve ... Csehi legyen.” B. K., 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Balatoncsehi és Orda kisközségek egyesítéséből keletkezett Ordacsehi kisközség végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján ’Ordacsehi’ névben állapította meg. (122.795/1941. B. M. sz.)” Jogállás: (Kisközségek 1872–1939), kisközség 1939–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szőllősgyöröki Körjegyzőség (1872–)1939–1950. A Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1948-ban Ordacsehiben jegyzői kirendeltséget létesített (2/1948. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. jan. 25. 30. Közli a Bm. 166.413/1947. III/2. sz. rendeletéből: „a szőllősgyöröki körjegyzőséghez tartozó Ordacsehi községben jegyzői kirendeltség felállítását engedélyezte. A kirendeltség január 1-ével megkezdte működését.” Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1939–1950. Egyéb: Gyalay 351. Balatoncsehi. ... 1939-től + Orda = ORDACSEHI – az új kg.-név 1941. nov. 22-től végl. Osztopán Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Somogyvári Körjegyzőség 1872–1878, Jádi Körjegyzőség 1878–1908 (44/1878. mgy. sz.), Somogyjádi Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (73/1948. és 221/1948. mgy. sz., 28972/8/1948. ai. sz., 186.303/1948.III/1-2. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 695. OSZTOPÁN. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.ba átsorolva. Öreglak 189
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1946, nagyközség 1946–1950 (6033/1946. ai. sz., 109/1946. főisp. sz. és 190.043/1946.III.11. Bm. sz.). „A nagyközséggé alakulás időpontját 1946. évi március hó 1. napjában állapítom meg.” Körjegyzőségi beosztás: Buzsáki Körjegyzőség 1872–1946. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Őrtilos Elnevezés, névváltozás: Tilos, másként Őr kisközség elnevezése 1884-től Őrtilos (249/1884. mgy. sz. és M. H., 1884. okt. 21. 1. Közli a 10221/1884. ai. sz. iratból: „Őr vagy Tilos község sok félreértést okozott nevének >>Őrtilosra<< való átváltoztatása nagyméltóságu m. kir. belügyminister urnak folyó évi október 8-án 55.238. szám. alatt kelt rendeletével engedélyeztetvén…”). Jogállás: Kisközség (1872–)1884–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877, Zákányi Körjegyzőség 1877–)1884–1950, 179/1877. mgy. sz. és 23.714/1877. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1884–1950. Egyéb: Gyalay 698. ŐRTILOS. ... 1923. jan. 10-én a Mura balpartján megépült Légrád vasutállomás változatlanul a ksg. része maradt. Őszöd Elnevezés, névváltozás: Őszöd 1872–1914, Balatonőszöd 1914–1950 (350/1913. mgy. sz. és 2613/1913. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1913. máj. 15. 431. Közli S. Vm. Th. Biz.-nak 350/2513/1913. sz. határozatát, amelyben Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatásának kérelmét pártolólag terjeszti fel a Bm.-hez.
190
B. K., 1914. márc. 15. 157. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Őszöd község nevét az 1898. IV. t.-c. 2. §-a alapján Balatonőszödre megváltoztatta. (11.912/1914. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1914. márc. 19. 263. Közli a 6259/1914. ai. sz.-ra érkezett 11.912/IV.-b./1914. Bm. sz. leiratát, amely jóváhagyta Őszöd község nevének Balatonőszödre való megváltoztatását. Jogállás: Kisközség 1872–1914(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Lellei Körjegyzőség 1872–1878, Faluszemesi Körjegyzőség 1878–1912 (45/1878. mgy. sz., Balatonszemesi Körjegyzőség 1912–(1914–1950, 162/1912. mgy. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1912. júl. 25. 533. Közli a 16109/1912. ai. sz.-ra érkezett 87.722/IV. b./1912. Bm. sz. leiratot, amely Faluszemes nevét Balatonszemes alakban állapította meg.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1914(–1950). Egyéb: Gyalay 351. Balatonőszöd. Őszöd /neve 1914-től/. Ötvös Elnevezés, névváltozás: Ötvös 1872–1929, Ötvöskónyi (Kónyival való egyesítés után) 1929–1950. B. K., 1928. márc. 4. 216. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Ötvös és Kónyi kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Ötvöskónyi. (59.011/1927. B. M. sz.)” B. K., 1929. okt. 6. 1054. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Ötvöskónyi község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Ötvöskónyi névben állapította meg. (96.907/1929. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. okt. 10. 315. Közli a 31469/1929. ai. sz. iratból, hogy a 96.907/1929.V. Bm. sz. rendettel az Ötvös és Kónyi kisközségekből egyesített kisközség végleges neve Ötvöskónyi. Jogállás: Kisközség 1872–1929(–1940–1950). Körjegyzőségi beosztás: Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1897, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség 1897– 1929(–1940). Bodvica, Henész, Kivadár, Kónyi és Ötvös községek 1897-ben kiváltak a Nagyatádi Körjegyzőségből, és Nagyatád székhellyel, Nagyatád Vidéki
191
Körjegyzőség elnevezéssel új körjegyzőséggé alakultak (267/1897. mgy. sz. 24835/1897. ai. sz.). (Nagyatád nagyközség csatlakozott községe 1940–1950, 506/1940. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1929(–1940–1950). Egyéb: Gyalay 698. Ötvös. … 1929. jan. 1-én + Kónyi = /szept. 16-tól hiv. is/ ÖTVÖSKÓNYI. Ötvöskónyi Elnevezés, névváltozás: Ötvös 1872–1929, illetve Kónyi 1872–1929, Ötvöskónyi (Kónyival való egyesítés után) 1929–1950. B. K., 1928. márc. 4. 216. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Ötvös és Kónyi kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Ötvöskónyi. (59.011/1927. B. M. sz.)” B. K., 1929. okt. 6. 1054. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Ötvöskónyi község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Ötvöskónyi névben állapította meg. (96.907/1929. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. okt. 10. 315. Közli a 31469/1929. ai. sz. iratból, hogy a 96.907/1929.V. Bm. sz. rendettel az Ötvös és Kónyi kisközségekből egyesített kisközség végleges neve Ötvöskónyi. Jogállás: (Kisközségek 1872–1929), kisközség 1929–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Nagyatádi Körjegyzőség 1872–1897, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség (1897– )1929–1940. Bodvica, Henész, Kónyi, Kivadár és Ötvös községek 1897-ben kiváltak a Nagyatádi Körjegyzőségből, és Nagyatád székhellyel, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség elnevezéssel új körjegyzőséggé alakultak (267/1897. mgy. sz. 24835/1897. ai. sz.). Nagyatád nagyközség csatlakozott kisközsége 1940–1950, 506/1940. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás (1872–)1929–1940–1950. Egyéb: Gyalay 698. Ötvöskónyi. Kónyi + Ötvös 1929-ben egyesült községek. Pálfalu
192
Elnevezés, névváltozás: Pálfalu 1872–1908, Drávapálfalva 1908–1928 (25489/1908. ai. sz., és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1928). Körjegyzőségi beosztás: Barcsi Körjegyzőség 1872–1908(–1911, Barcs nagyközség csatlakozott kisközsége 1911–1928. Svm. Hiv. Lapja, 1909. aug. 12. 474–475. Közli az 513/12550/1909. mgy. sz. határozatát, amelyben a Bm. felé pártolólag támogatják Barcs kisközség nagyközséggé alakulását. Somogytarnóca és Drávapálfalva Barcs nagyközséggel szövetkezett kisközségek lennének. A Barcsi Körjegyzőség 1911-ben feloszlott, Barcs nagyközséggé alakult. Drávapálfalva és Somogytarnóca kisközségek az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Barcs nagyközséghez csatlakoztak, 114.763/1910. Bm. sz. B. K., 1911. jan. 1. 13. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Barcs kisközségnek nagyközséggé alakulását elrendelte; egyúttal tudomásul vette a nevezett vármegye közönségének 513/1909. kgy. számú határozatával tett azt az intézkedését, a melylyel az 1886: XXII. t.-c. 161. §-a alapján megengedte, hogy az eddigi Barcs kisközséggel egy körjegyzőséget képezett Somogytarnócza és Drávapálfalva kisközségek az ezen rendelettel nagyközséggé alakult községgel – utóbbi nagyközségi jellegének érintése nélkül – szövetkezzenek. (114.763/1910. B. M. sz.)”) (Drávapálfalva 1928-ban Barcs nagyközséggel egyesült, 499/1927. mgy. sz. és 2678/1928. ai. sz. B. K., 1930. márc. 23. 297. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Barcs és Drávapálfalva községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Barcs névben állapította meg. (50.938/1–1930. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1930. márc. 27. 130. Közli a 6016/5/1930. ai. sz. iratból az 50.938/1./1930.V. Bm. sz. határozatot, amely S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 30679/1929. sz. felterjesztésére az egyesített község végleges nevét „Barcs” névalakban állapította meg.) Járási beosztás: Szigetvár járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1908(–1928, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Pálfalut 1907-ben még Drávapálfalura akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 430. Drávapálfalva. ... 1923. ápr. 19-én Feketezátony kt. /182 kh, 406 □ö/ a SHS-hoz átcsatolva; 1928. jan. 1-én + Barcs = végl. hiv. nevén BARCS /1930. márc. 14-től/; a kg. – még mint Pálfalu – 1896. dec. 7-én került át a Sziget[vár]i j.-ból az ei. megalakult Barcsi j.-ba.
193
Pamuk Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Somogyvári Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Pat Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Miháldi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” és 287.486/1948. IV.1. Bm. sz. Egyéb: 950/1924. mgy. sz. „Miháldi körjegyzőség székhelyének megváltoztatása. Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága Miháld, Sand és Pat községek és a járási főszolgabíró véleményének meghallgatása után megengedi, hogy a körjegyző székhelyét addig is a míg Miháld község jegyzői lakásról és irodáról gondoskodik, Sand községbe helyezze át.” Gyalay 704. PAT. ... 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én végl. Somogy me. Csurgói j.ából Zala me. Nagykanizsai j.-ába átcsat. Pata Elnevezés, névváltozás: Pata 1872–1950, Patapokosi 1950 (Poklosival való egyesülés utáni elnevezésük, Gyalay 704.). 194
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Apáti Körjegyzőség 1872–1908, Somogyapáti Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701. Itt még Pata külön kisközségként szerepel.) Gyalay 704. Pata. ... 1950-ben + Poklosi = PATAPOKLOSI. Patalom Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Magyaratádi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Patapoklosi Elnevezés, névváltozás: Pata 1872–1950, illetve Poklosi 1872–1950, Patapoklosi 1950 (Pata és Poklosi egyesült kisközségek elnevezése, Gyalay 704.). Jogállás: Kisközség(ek, 1872–)1950. Körjegyzőségi beosztás: (Apáti Körjegyzőség 1872–1908, Somogyapáti Körjegyzőség 1908–)1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701. Itt még Pata és Poklosi külön kisközségekként szerepelnek.) Gyalay 704. Pata. ... 1950-ben + Poklosi = PATAPOKLOSI.
195
Patca Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Zselickisfaludi Körjegyzőség 1872–1877, Szennai Körjegyzőség 1877–1950 (150/1877. mgy. sz.). 1888-ban és 1889-ben ideiglenesen újból Zselickisfalud volt a Szennai Körjegyzőség székhelye (7894/1889. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Patosfa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Németladi Körjegyzőség 1872–1950, Ladi Körjegyzőség 1950 (29279/1948. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: Pátró Elnevezés, névváltozás: Pátró 1872–1908, Nemespátró 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877, Porrogi Körjegyzőség 1877–1907 (2334/1877. ai. sz., Surdi Körjegyzőség 1907–1950, 1624/1907. ai. sz. és 73.446/1906. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Járási beosztás: 196
Csurgói járás 1872–1908(–1950). Egyéb: A Surdi Körjegyzőséget 1950-ben Zala megye Nagykanizsai járásához csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 706. Pátró. Nemespátró. Pátró. Nemes- /neve 1952-től/(sic!). Péterhida Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1872–1898, Komlósdi Körjegyzőség 1898–1950 (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 711. PÉTERHIDA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Pettend Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Görösgali Körjegyzőség 1872–1892 (ennek székhelye: Molványhíd-puszta), Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1892–1950 (123/1892. mgy sz., M. H., 1892. ápr. 16. 5. Közli mindezt a 8296/1892. ai. sz. iratból.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Pogányszentpéter Elnevezés, névváltozás: Jogállás: 197
Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Iharosberényi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: A 111.028/1921./V.-a. Bm. sz. rendelet Iharosberénynek nagyközséggé alakulását, Pogányszentpéternek Iharosberényhez való csatlakozását, Iharos és Somogycsicsó községeknek Iharos székhellyel körjegyzőséggé alakulását engedélyezte. Ezt azonban nem hajtották végre, ezért ezeket a 95.151/1931.VI. Bm. sz. rendelet hatálytalanította (643/1932. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1923. dec. 6. 560. Közli a 26456/1923. ai. sz. iratot, amely a fenti átalakulásokat a 1182/21100/1922. mgy. sz. alapján kezdeményezte. B. K., 1922. febr. 26. 400. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Iharosberény kisközségnek nagyközséggé való alakulását megengedte. (111.628/1921. B. M. sz.)” B. K., 1933. jan. 8. 41. „A m. kir. belügyminiszter az 1932. évi november hó 26án kelt 95.151/1931. B. M. számú rendeletével a Somogy vármegyéhez tartozó Iharosberény nagyközségnek kisközséggé való visszafejlesztését az 1886: XXII. tc. 150. és 158. §-ai alapján elrendelte. (83.152/1932. B. M. sz.)” Poklosi Elnevezés, névváltozás: Pokosi 1872–1950, Patapoklosi 1950 (Patával való egyesülés utáni elnevezésük, Gyalay 717.). Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Apáti Körjegyzőség 1872–1908, Somogyapáti Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701. Itt még Poklosi külön kisközségként szerepel.) Gyalay 717. Poklosi. ... 1950-től + Pata = PATAPOKLOSI. Polány Elnevezés, névváltozás: 198
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mernyei Körjegyzőség 1872–1873, Mocsoládi Körjegyzőség 1873–1908 (69/1873. mgy. sz.), Felsőmocsoládi Körjegyzőség 1907–1950 (226/1907. mgy., 25489/1908. ai. sz. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Porrog Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877, (2334/1877. ai. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: -
Porrogi
Körjegyzőség
1877–1950
Porrogi Körjegyzőség Községei: Bükkösd (Somogybükkösd), Pátró, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál. Porrogszentkirály 1907-ben a feloszlott Gyékényesi Körjegyzőségből a Porrogi Körjegyzőséghez csatlakozott (73.633/1906. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Fennállt: 1877–1950. A Bükkösdi Körjegyzőség székhelyét 1877-ben Porrogra helyezték át, így hozták létre a Porrogi Körjegyzőséget (2334/1877. ai. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1877–1950. Egyéb: Bükkösd elnevezése 1908-tól Somogybükkösd, Pátró elnevezése 1908-tól Nemespátró (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.).
199
Porrogszentkirály Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Alsógyékényesi Körjegyzőség 1872–1882, Gyékényesi Körjegyzőség 1882–1907 (429/1882. mgy. sz. és 28.961/1882. Bm. sz.), Porrogi Körjegyzőség 1907–1950 (1624/1907. ai. sz. és 73.633/1906. Bm. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Közli, hogy az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: Porrogszentpál Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877, (2334/1877. ai. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: -
Porrogi
Körjegyzőség
1877–1950
Potony Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lakócsai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: 200
Gyalay 721. POTONY. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Pula Elnevezés, névváltozás: Pula 1872–1908, Kapospula 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Attalai Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1948, Kaposvári járás 1948–1950, 8/1948. és 221/1948. mgy. sz., 29021/6/1948. ai. sz. A 182.057/1948.III.1. Bm. sz. rendelettel hagyták jóvá az átcsatolást. Svm. Hiv. Lapja, 1948. febr. 10. 36. Közli a Ben. 2995/2-1948. mgy. sz. iratból a körjegyzőség átcsatolásának javaslatát.) Egyéb: Pusztakovácsi Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Pusztakovácsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Pusztakovácsi Körjegyzőség Községei: Fajsz (Somogyfajsz), Libickozma, Pusztakovácsi. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: 201
Fajsz elnevezése 1904-ig Fajsz, 1904-től Somogyfajsz. Svm. Hiv. Lapja, 1904. ápr. 21. 215. A 9612/1904. ai. sz. ügyirat alapján a 63/1904. mgy. sz. felterjesztésre a 33.401/II-C./1904. Bm. sz. határozat (1904. ápr. 9.) szerint Fajsz neve Somogyfajsz lett, de a többi Somogy megyei község nevének rendezéséig ez az elnevezés ideiglenesnek tekintendő. Libickozmához tartozó külterületek 1924-ben önálló kisközséggé alakultak Cserfekvés, majd rövidesen Hosszúvíz néven. B. K., 1924. máj. 18. 548. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Libiczkozma községhez tartozott Hosszúvíz és Cserfekvés puszták kisközséggé alakulását megengedte. Az új község nevét ideiglenesen ’Cserfekvés’ névben állapította meg. (37.043/1924. B. M. sz.)” Gyalay 762. SOMOGYFAJSZ. ... neve 1904. ápr. 9-ig Fajsz. Gyalay 608. LIBICKOZMA. ... 1924. ápr. 9-én Alsó- és Felső-Hosszúvíz + Cserfekvés m. + Nyárág p. + Virágos p. /1181 kh/ kt.-ek kiváltak s id. Cserfekvés néven külön ksg.-et alakítottak, végl. néven még azon évben HOSSZÚVÍZ-re változott. Pusztaszemes Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kőröshegyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Ráksi Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Igali Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Révfalu 202
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Sellyei Körjegyzőség 1872–1876, Drávafoki Körjegyzőség 1876–1950 (241/1876. mgy. sz. és 32.265/1976. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Rinyabesenyő Elnevezés, névváltozás: Besenyő 1872–1908, Rinyabesenyő 1908–1950 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lábodi Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás (1872–)1908–1950. Egyéb: -
(226/1907.
mgy.
sz.,
Rinyahosszúfalu Elnevezés, névváltozás: Hosszúfalu 1872–1908, Rinyahosszúfalu 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lábodi Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Gyalay 739. Rinyahosszúfalu. ... 1950-től + Lábod = LÁBOD.
203
Rinyakovácsi Elnevezés, névváltozás: Kiskovácsi 1872–1908, Rinyakovácsi 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csökölyi Körjegyzőség (1872–)1908–1925, Gigei Körjegyzőség 1925–1950 (1297/1923. és 938/1924. mgy. sz., 2915/1925. ai. sz., B. K., 1925. máj. 31. 514.). Svm. Hiv. Lapja, 1925. márc. 12. 178. Közli a 6703/1924. ai. sz. iratból: „Közhírré teszem, hogy a gigei körjegyzőség, – amelynek hatásköre Gige és Rinyakovácsi községekre terjed ki – müködését 1925. évi március hó 16-ik napjával megkezdi.” Járási beosztás: Nagyatádi járás (1872–)1908–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (144/1947. és 221/1948. mgy. sz., 28548/8/1948. ai. sz., 168.795/1947./III/1-2. Bm. sz.). 124/1948. főisp. sz.-ban: 168.795/1947.III/1. Bm. sz. „A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 2248/5-1947. számu véghatározatával kimondta, hogy a gigei körjegyzőséghez tartozó Gige és Rinyakovácsi kisközségeknek a nagyatádi járásból a kaposvári járásba való beosztását javasolja.” A járási beosztást Az 1929:XXX. tc. 22. §-ának /2/ bek. 3. pontja: a th. biz. közgyűlés jogosult határozni. A határozatot a Bm. nem javaslatnak, hanem ügydöntő határozatnak tekinti és jóváhagyja. Egyéb: A Kiskovácsi elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 739. RINYAKOVÁCSI. ... 1948. ápr. 1-én a Nagyatádi j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Rinyaszentkirály Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Visontai Körjegyzőség 1872–1897, Rinyaszentkirályi Körjegyzőség 1897–1907 (195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz.), Görgetegi Körjegyzőség (1907–1950 (6816/1907. ai. sz., Svm. Hiv. Lapja, 1907. ápr. 18. 186. A Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyét 1907. ápr. 1-től helyezték át Görgetegre.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. 204
Egyéb: Rinyaszentkirályi Körjegyzőség Községei: Görgeteg, Kuntelep, Rinyaszentkirály. Görgeteghez tartozó területekből 1904-ben alakult önálló kisközséggé Kuntelep (118. és 630/1904. mgy sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1904. dec. 29. 861. Közli a Görgeteghez tartozott Kuntelep pusztának kisközséggé alakulását megengedő 84.599/1904. Bm. sz. intézvényt, amely a 31506/1904. ai. sz. alatt található. 1905. jan. 1-jén kezdhette meg önálló kisközségi működését. Fennállt: 1897–1907. A Visontai Körjegyzőség feloszlatásakor Rinyaszentkirály és Görgeteg kisközségek megalakították a Rinyaszentkirályi Körjegyzőséget (195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz.). A Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyét 1907-ben Görgetegbe helyezték át, így jött létre a Görgetegi Körjegyzőség (6816/1907. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1907. ápr. 18. 186. A Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyét 1907. ápr. 1-től helyezték át Görgetegre. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1897–1907. Egyéb: Gyalay 484. GÖRGETEG. ... 1904. aug. 31-ig + a későbbi Kuntelep; 1940. jan. 25-én + Kuntelep /nov. 13-án hiv. is Görgeteg a közös helységnév/. 1946. márc. 13-tól ismét kivált s önálló kg. lett KUNTELEP /ei. ide átsorolva: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-i lakotth.-ek/. Gyalay 595. KUNTELEP. ... 1904. aug. 31. előtt Görgeteg ksg. kt.-e volt; 1940. jan. 25-én + Görgeteg = /nov. 13-tól hiv./ Görgeteg. 1946. márc. 13-án Kuntelep kivált s ismét külön ksg. lett; ide beo.: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-ek. Rinyaújlak Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Visontai Körjegyzőség 1872–1897, Csokonyai Körjegyzőség 1897–1908 (195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz.), Erdőcsokonyai Körjegyzőség 1908– 205
1940 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Csokonyavisontai Körjegyzőség 1940–1941 (353/1940. ai. sz. Csatolva a 344/1942. sz. ai. sz.-hoz. Benne a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”), Csokonyavisonta nagyközség csatlakozott kisközsége 1941–1950 (322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „... végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896., Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 739. RINYAÚJLAK. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1903. máj. 9-én az eddig volt Cser m. neve Teréz m-ra változott. Rinyaújnép Elnevezés, névváltozás: Újnép 1872–1908, Rinyaújnép 1908–1950 (25489/1908. ai. sz.. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: (Nagyatádi járás 1872–1902), Barcsi járás (1903–)1908–1950. Svm. Hiv. Lapja, 1902. máj. 15. 2. Újnépet a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolták a 151/1902. mgy. és a 9253/1902. ai. sz. alapján. 242/23149/1902. és az 544//36508/1902. mgy. sz.-ban az átcsatolás határidejéül 1903. jan. 1-jét említik. B. K., 1903. február 8. 69. Közli a 68.756/1902. /júl. 4./ Bm. sz. rendeletet, amelyben a 151/1902. kgy. sz. határozatot – Újnépnek a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolása – az 1019/1903. ai. sz. szerint 1903. jan. 1-jén megtörtént, 5568/1903. Bm. sz.) Egyéb: Az Újnép elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). B. K., 1913. aug. 10. 411. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Rinyaújnép község határában lévő 777 kat. hold, 282 négyszögöl kiterjedésű Bakháza pusztának kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 152. §-ai alapján elrendelte. Az új község neve ideiglenesen > Bakháza < -ban állapíttatott meg (125.151/1913. B. M. sz.)” 206
Svm. Hiv. Lapja, 1913. aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. ai. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatát, amelyben az 533/1913. mgy. sz. előterjesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 □öl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását rendelte el 1913. aug. 2-án. B. K., 1914. júl. 12. 412. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Bakháza újonnan alakult község nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján véglegesen Bakháza alakban állapíttatott meg. (95.480/1914. B. M. sz.)” Gyalay 739. RINYAÚJNÉP. ... 1902. júl. 4-én – még mint Újnép – a Nagyatádi j.-ból a Barcsi j.-ba átsorolva. 1913. aug. 2-án Bakháza p. /777 kh 282 □ö/ kt. kivált, s 1914. jún. 27-ével BAKHÁZA néven külön ksg.-gé alakult. Ságvár Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Ságvári Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Ságvári Körjegyzőség Községei: Nyim, Ságvár. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Sámson Elnevezés, névváltozás: Sámson 1872–1908, Somogysámson 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: 207
Sámsoni Körjegyzőség 1872–1908, Somogysámsoni Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: A Sámson elnvevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Sámsoni Körjegyzőség Községei: Fehéregyház (Somogyfehéregyház, Somogyzsitfa), Horvátkút, Sámson (Somogysámson), Sávoly. Sávoly 1947-ben kivált a Somogysámsoni Körjegyzőségből (489/1947. főisp. sz. és 150.218/1947.III/2. Bm. sz., „Szegerdő kisközséggé alakulása, … valamint Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.”). Fennállt: 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: A Fehéregyház, illetve a Sámson elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Fehéregyház elnevezése 1908-tól Somogyfehéregyház, Sámson elnevevezése 1908-tól Somogysámson, a körjegyzőség elnevezése 1908-tól Somogysámsoni Körjegyzőség (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Somogyfehéregyház elnevezése – Felsőzsitfával való egyesülést követően – 1950-től Somogyzsitfa (Gyalay 762.). Gyalay 762. Somogyfehéregyház. ... 1950-től + Felsőzsitfa = SOMOGYZSITFA. Gyalay 762. SOMOGYSÁMSON. ... 1947. aug. 1-én Marót p. Kéthely ksg.-től idecsatolva – 1638 kh 53 □ö. Gyalai 518. Horvátkút. ... 1977. ápr. 1-től + Marcali = MARCALI. Sand Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás:
208
Iharosberényi Körjegyzőség 1872–1897, Miháldi Körjegyzőség 1897–1948– 1950 (30/1897. mgy. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” és 287.486/1948. IV.1. Bm. sz. Egyéb: 148/1877. mgy. sz. „… tekintettel arra, hogy az 1872ki szervezéskor csakis tévedésből történhetett, hogy Sand község az ihárosberényi, Inke község pedig a miháldi kjzőségbe osztatott … nevezett községeknek … felcserélése elrendeltetik.” 950/1924. mgy. sz. „Miháldi körjegyzőség székhelyének megváltoztatása. Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága Miháld, Sand és Pat községek és a járási főszolgabíró véleményének meghallgatása után megengedi, hogy a körjegyző székhelyét addig is a míg Miháld község jegyzői lakásról és irodáról gondoskodik, Sand községbe helyezze át.” Gyalay 747. SAND. ... 1948. jún. 8-án id. /aug. 1-én végl./ Somogy me. Csurgói j.-ából Zala me. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. Sántos Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1972–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szentbalázsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Sárd Elnevezés, névváltozás: Sárd 1872–1908, Somogysárd 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). 209
Körjegyzőségi beosztás: Csoknyai Körjegyzőség 1872–1908, (Mezőcsokonyai Körjgyzőség 1908–1947, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Somogysárdi Körjegyzőség 1947–1950, S. Vm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Sarkad Elnevezés, névváltozás: Sarkad 1872–1908, Csurgósarkad 1908–1934 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1934). (Csurgósarkad 1934-ben beolvadt Alsok községbe, 1143/1932. főisp. sz. és 133.203/1934. Bm. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Alsoki Körjegyzőség 1872–1908(–1934). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1908(–1934). Egyéb: Gyalay 411. Csurgósarkad. ... 1934. jan. 1-én + Alsok = Alsok – de Csurgósarkad nem lett kt.; 1950-ben + Csurgó = CSURGÓ. Sávoly Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Sámsoni Körjegyzőség 1872–1908, Somogysámsoni Körjegyzőség 1908–1947 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Sávolyi Körjegyzőség 1947–1950 (489/1947. főisp. sz. és 150.218/1947.III/2. Bm. sz., „Szegerdő kisközséggé alakulása, … valamint Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.”). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: 210
Sávolyi Körjegyzőség Községei: Főnyed, Sávoly, Szegerdő. Fennállt: 1947–1950. Sávoly 1947-ben kivált a Somogysámsoni Körjegyzőségből, és a Balatonszentgyörgyi Körjegyzőségből ugyanekkor kivált Főnyed, és a Kéthelyi Körjegyzőségből szintúgy ekkor kivált Szegerdő telep lakott hely – amely ugyanekkor kisközséggé alakult – kisközségek megalakították a Sávolyi Körjegyzőséget. „Szegerdő kisközséggé alakulása, … valamint Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.” (489/1947. főisp. sz. és 150.218/1947.III/2. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1947–1950. Egyéb: Gyalay 782. Szegerdő. Kéthely /-ből 1947-ben ksg.-gé alakult kt./. Gyalay 556. KÉTHELY. ... 1947. aug. 1-én [Kéthelyből] Szegerdő-tp. kivált, s a ksg. végl. neve 1948. dec. 7-én SZEGERDŐ lett. Sellye Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1876. Körjegyzőségi beosztás: Sellyei Körjegyzőség 1872–1876. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1876. Egyéb: Sellye és Okorág kisközségeket 1876-ban Baranya megyéhez csatolták, a Sellyei Körjegyzőség Somogy megyében maradt községei megalakították a Drávafoki Körjegyzőséget (241/1876. mgy. sz. és 32.265/1876. Bm. sz. A rendeletet az 1876. évi XXXIII.. tc. 3. §-ának teljesítésére adták ki.) Gyalay 755. SELLYE. ... 1850–1860 között átm. ugyancsak Baranya me.-ben. Az 1876: XXXIII. tc. 3 §. a. pont alapján – Somogy vm.-től Baranya vm.-hez átkebelezve.
211
Sellyei Körjegyzőség Községei: Drávafok, Drávakeresztúr, Markóc, Okorág, Révfalu, Sellye, Sztára (Drávasztára). Fennállt: 1872–1876. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1876. Egyéb: Sellye és Okorág kisközségeket 1876-ban Baranya megyéhez csatolták, a Sellyei Körjegyzőség Somogy megyében maradt községei megalakították a Drávafoki Körjegyzőséget (241/1876. mgy. sz. és 32.265/1876. Bm. sz. A rendeletet az 1876. évi XXXIII.. tc. 3. §-ának teljesítésére adták ki.) Gyalay 430. DRÁVAFOK. ... 1900-ban még Jenőfalva v. Eugénfalu kt.-e volt. [?] Gyalay 687. OKORÁG. ... Az 1876: XXXIII. tc. 3 §. a pont – Somogy vm.-től Baranya vm.-hez átkebelezve; közben 1850-1860 között ugyancsak Baranya vm.ben. Gyalay 755. SELLYE. ... 1850–1860 között átm. ugyancsak Baranya me.-ben. Az 1876: XXXIII. tc. 3 §. a. pont alapján – Somogy vm.-től Baranya vm.-hez átkebelezve. Sztára elnevezése 1908-tól Drávasztára (226/1907. mgy.sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Sérsekszőllős Elnevezés, névváltozás: Szőllőssérsek 1921–1926, Sérsekszőllős 1926–1950 (18175/1926. ai.). B. K., 1922. ápr. 2. 742. „A belügyminister 35.521/1921. B. M. sz. alatt Somogy vármegye területén fekvő Zala községhez tartozó Szőllőspuszta és Sérsekhegy pusztáknak önálló községgé alakulását megengedte. Az új község neve ideiglenesen ’Szőllőssérsek’ névben állapíttatott meg. A község működését február hó 18-án megkezdette.” B. K., 1926. jún. 27. 457. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Szőllőssérsek község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján ’Sérsekszőllős’ névben állapította meg. (62.426/1926. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1926. aug. 5. 429. Közli a 18175/1926. ai. sz.-hoz érkezett 62.426./1926.V. Bm. sz. határozatot, amelyben a 171/1920. mgy. sz. javaslatra Szőllőssérsek község nevét Sérsekszőllős névben állapították meg. Jogállás: 212
Kisközség (1921–)1926–1950. Sérsekszőllős kisközség 1921-ben alakult a Zala kisközséghez tartozó Sérsekhegy és Szőllőspuszta lakott helyekből Szőllőssérsek néven (35.521/1921. Bm. sz., B. K., 1921. jún. 5. 830.). Körjegyzőségi beosztás: Tabi Körjegyzőség (1921–)1926–1946, Tab Vidéki Körjegyzőség 1946–1950 (6074/1946. ai. sz. Csatolva hozzá a S.4205/4/1945. ai. sz., amelyre érkezett a 97.511/1945. Bm. sz. határozat a Tab Vidéki Körjegyzőség szervezéséről. Tab nagyközséggé alakulásáról a Tabi Járási Nemzeti Bizottság 1945. május 19-ikei ülésén döntöttek). Járási beosztás: Tabi járás (1921–)1926–1950. Egyéb: Gyalay 756. Sérsekszőllős. Zala /-ből vált ki 1921-ben, l. ott!/ Gyalay 879. ZALA. ... 1921. máj. 3-án Sérsekhegy és Szőllős p. – 1102 kh 537 □ö /1923-i adat/ - kt.-ek kiváltak és Szőllőssérsek id., majd 1926. jún. 4-től SÉRSEKSZŐLLŐS végl. néven ksg.-gé alakultak. Simonfa Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Simonfai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Simonfai Körjegyzőség Községei: Bőszénfa, Gálosfa, Simonfa, Töröcske, Zselickislak, Zselicszentpál. Bőszénfa és Gálosfa 1907-ben kilépett a Simonfai Körjegyzőségből, és a Szentbalázsi Körjegyzőségből ugyanekkor kivált Kaposgyarmat és Hajmás kisközségekkel együtt, Gálosfa székhellyel Gálosfai Körjegyzőséggé alakultak (16429/1907. ai. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. 213
Egyéb: Gyalay 474. GÁLOSFA. ... 1886-ig mezőváros. Gyalay 831. Töröcske. ... 1973. ápr. 15-én + Kaposvár = KAPOSVÁR. Simonyi Elnevezés, névváltozás: Simonyi 1872–1908, Somogysimonyi 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Csákányi Körjegyzőség 1872–1877, Nemesvidi Körjegyzőség 1877–1908(–1950, 76/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Simonyit 1907-ben még Kissimonyira akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Siófok Siófok nagyközséget 1950-ben csatolták Somogy megyéhez Veszprém megyétől (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 759. SIÓFOK. … 1950-ben + /az 1939-ben Balatonkiliti területéből alakult/ Balatonújhely; továbbá + Balatonszabadi /neve 1917-ig Fokszabadi volt/. 1968-ban Siófok városi rangot nyert. 1969-ben + /az 1922 előtt Kiliti/ Balatonkiliti. Siómaros Siómaros kisközséget 1950-ben csatolták Somogy megyéhez Veszprém megyétől (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 759. Siómaros … 1950-től + Balatonszabadi /1917-ig Fokszabadi/ = BALATONSZABADI. Som Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. 214
Körjegyzőségi beosztás: Nagyberényi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Somodor Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Magyaratádi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Somogyacsa Elnevezés, névváltozás: Acsa 1872–190, Somogyacsa 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Andocsi Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Acsát 1907-ben még Alsóacsára akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Somogyapáti Elnevezés, névváltozás: Apáti 1872–1908, Somogyapáti 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás:
215
(Apáti Körjegyzőség 1872–1908), Somogyapáti Körjegyzőség (1908–1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Somogyapáti Körjegyzőség Községei: Basal, Pata (Patapoklosi), Poklosi (Patapoklosi), Somogyapáti (Apáti), Somogyhatvan (Hatvan) Somogyviszló (Viszló). Fennállt: (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Apáti elnevezése 1908-tól Somogyapáti, az Apáti Körjegyzőség elnevezése 1908tól Somogyapáti Körjegyzőség, Hatvan elnevezése 1908-tól Somogyhatvan, Viszló elnevezése 1908-tól Somogyviszló (226/1907. mgy. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Somogyapáti Körjegyzőséget 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 704. Pata. ... 1950-ben + Poklosi = PATAPOKLOSI. Gyalay 717. Poklosi. ... 1950-től + Pata = PATAPOKLOSI. Somogyaracs Elnevezés, névváltozás: Aracs 1872–1908, Somogyaracs 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Babócsai Körjegyzőség 1872–1898, Komlósdi Körjegyzőség 1898–1907)–1950 (483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Járási beosztás: (Nagyatádi járás 1872–1896), Barcsi járás (1896–1907)–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: 216
Gyalay 762. SOMOGYARACS. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Neve ekkor még Aracs volt. Somogyaszaló Elnevezés, névváltozás: Aszaló 1872–1908, Somogyaszaló 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mernyei Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1908–1924, Kaposvári járás 1924–1950 (198/1924. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 30. 297. Közli a 15275/1922. ai. sz. iratához az 1152/26857/1921. mgy. sz.-ra érkezett 1595/1922.V.-a. Bm. sz. leiratával jóváhagyott határozatot, amelyben a Mernyei Körjegyzőség községeit (Geszti, Mernye, Somogyaszaló) az Igali járásból a Kaposvári járásba helyezték át. „...az átcsatolás határidejéül 1922. évi július hó 1-je lett megállapitva.” Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYASZALÓ. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Somogybabod Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1939–1950. Somogybabod 1939-ben alakult kisközséggé Somogytúr egyes területeiből. B. K. 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kisbabod, Nagybabod, Babodráki, Szilvás és Vörösihegy puszták önálló községgé alakulását megengedte. Az újonnan alakult község jellege kisközség, végleges neve: ’Somogybabod’. … (122.532/1941. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Látrányi Körjegyzőség 1939–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1939–1950. Egyéb: Gyalay 762. Somogybabod. Somogytúr /-ból 1939-ben ksg.-gé alakult kt./.
217
Gyalay 762. SOMOGYTÚR. ... 1939-ben Babod puszta /Kisbabod, Nagybabod, Babódráki/, Szilvás p. és Vöröshegy kt.-ek jan. 1-én kiváltak és 1941. nov. 16-tól SOMOGYBABOD hiv. néven ksg.-gé alakultak. Somogybükkösd Elnevezés, névváltozás: Bükkösd 1872–1908, Somogybükkösd 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877), Porrogi Körjegyzőség (1877–)1908–1950, 2334/1877. ai. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Somogycsicsó Elnevezés, névváltozás: Csicsó 1872–1908, Somogycsicsó 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Iharosberényi Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Csicsót 1907-ben még Iharoscsicsóra akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). A 111.028/1921./V.-a. Bm. sz. rendelet Iharosberénynek nagyközséggé alakulását, Pogányszentpéternek Iharosberényhez való csatlakozását, Iharos és Somogycsicsó községeknek Iharos székhellyel körjegyzőséggé alakulását engedélyezte. Ezt azonban nem hajtották végre, ezért ezeket a 95.151/1931.VI. Bm. sz. rendelet hatálytalanította (643/1932. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1923. dec. 6. 560. Közli a 26456/1923. ai. sz. iratot, amely a fenti átalakulásokat a 1182/21100/1922. mgy. sz. alapján kezdeményezte. Somogydöröcske 218
Elnevezés, névváltozás: Döröcske 1872–1908, Somogydöröcske 1908–1950 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Törökkoppányi Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: -
(226/1907.
mgy.,
Somogyegres Elnevezés, névváltozás: Németegres 1872–1931, Somogyegres 1931–1950 (39/1931. ai. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1931–1950. Körjegyzőségi beosztás: Nágocsi Körjegyzőség (1872–)1931–1950. Járási beosztás: Tabi járás (1872–)1931–1950. Egyéb: Gyalay 674. Németegres. ... 1931. aug. 28-tól neve SOMOGYEGRES. Somogyfajsz Elnevezés, névváltozás: Fajsz 1872–1904, Somogyfajsz 1904–1950. Svm. Hiv. Lapja, 1904. ápr. 21. 215. A 9612/1904. ai. sz. ügyirat alapján a 63/1904. mgy. sz. felterjesztésre a 33.401/II-C./1904. Bm. sz. határozat (1904. ápr. 9.) szerint Fajsz neve Somogyfajsz lett, de a többi Somogy megyei község nevének rendezéséig ez az elnevezés ideiglenesnek tekintendő. B. K., 1904. ápr. 24. 195. „A belügyminister az 1898: IV. tc. 2 §-a alapján [...] a Somogy vármegyei Fajsz község nevét >Somogyfajsz< névben (33.401/1904. Bm. sz.) állapította meg.” Jogállás: Kisközség (1872–)1904–1950. Körjegyzőségi beosztás: Pusztakovácsi Körjegyzőség (1872–)1904–1950. Járási beosztás: 219
Marcali járás (1872–)1904–1950. Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYFAJSZ. ... neve 1904. ápr. 9-ig Fajsz. Somogyfehéregyház Elnevezés, névváltozás: Fehéregyház 1872–1908, Somogyfehéregyház 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Somogyzsitfa (Felsőzsitfával való egyesülés után) 1950 (Gyalay 762). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Sámsoni Körjegyzőség 1872–1908), Somogysámsoni Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: A Fehéregyház elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 762. Somogyfehéregyház. ... 1950-től + Felsőzsitfa = SOMOGYZSITFA. Somogygeszti Elnevezés, névváltozás: Geszti 1872–1942, Somogygeszti 1942–1950 (863/1/1941. és 877/2/1942. ai. sz., 29.353/1942. Bm. sz.). B. K., 1942. aug. 16. 1380. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Geszti község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján ’Somogygeszti’-re változtatta meg. (29.353/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség (1872–)1942–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mernyei Körjegyzőség (1872–)1942–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1922, Kaposvári járás 1922–1942(–1950, 198/1924. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 30. 297. Közli a 15275/1922. ai. sz. iratához az 1152/26857/1921. mgy. sz.-ra érkezett 1595/1922.V.-a. Bm. sz. leiratával jóváhagyott határozatot, amelyben a Mernyei Körjegyzőség községeit (Geszti, Mernye, Somogyaszaló) az Igali járásból a Kaposvári járásba helyezték át. „…az átcsatolás határidejéül 1922. évi julius hó 1-je lett megállapitva.” 220
Egyéb: Gyalay 479. Geszti. ... 1923. márc. 26-án az Igali j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva; 1942. júl. 2-án a kg. neve SOMOGYGESZTI-re változott. Somogyhárságy Elnevezés, névváltozás: Hárságy 1872–1892, Nagyhárságy 1892–1908 (Mo. t. c.- és n.-i), Somogyhárságy 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–1892–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Hárságyi Körjegyzőség 1872–1892, Nagyhárságyi Körjegyzőség 1892–1908, Mo. t. c.- és n.-i), Somogyhárságyi Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–1892–)1908–1950. Egyéb: A Nagyhárságy elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Somogyhárságyi Körjegyzőség Községei: Magyarlukafa, Somogyhárságy (Hárságy, Nagyhárságy), Vásárosbéc (Béc). Fennállt: (1872–1892–)1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–1892–)1908–1950. Egyéb: Somogyhárságy elnevezése 1872–1892 között Hárságy, 1892–1908 között Nagyhárságy (Mo. t. c- és n.-i), 1908–1950 között Somogyhárságy (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Nagyhárságy elnevezést 1907-ben meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Vásárosbéc elnevezése 1908 előtt Béc (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Somogyhárságyi Körjegyzőséget 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.).
221
Somogyhatvan Elnevezés, névváltozás: Hatvan 1872–1908, Somogyhatvan 1908–1950 (226/1908. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Apáti Körjegyzőség 1872–1908), Somogyapáti Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Somogyjád Elnevezés, névváltozás: Jád 1872–1908, Somogyjád 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.) Körjegyzőségi beosztás: (Somogyvári Körjegyzőség 1872–1878, Jádi Körjegyzőség 1878–1908, 44/1878. mgy. sz.), Somogyjádi Körjegyzőség 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1908–1948, Kaposvári járás 1948–1950, 73/1948., 221/1948. mgy. sz. és 28972/8/1948. ai. sz.). Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYJÁD. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. 264/1873. mgy. sz. „Jaád és Edde ... a Somogyvári körjegyzőséghez csatlakoztak...” Somogyjádi Körjegyzőség Községei: 222
Edde, Osztopán, Somogyjád (Jád). Fennállt: (1878–)1907–1950. A Jádi Körjegyzőség községei 1878-ban a Somogyvári Körjegyzőségből váltak ki (44/1878. mgy. sz.). Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1878–)1908–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (73/1948., 221/1948. mgy. sz. és 28972/8/1948. ai. sz.). Egyéb: Jád elnevezése 1908-tól Somogyjád (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). 264/1873. mgy. sz. „Jaád és Edde ... a Somogyvári körjegyzőséghez csatlakoztak...” Gyalay 762. SOMOGYJÁD. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Somogymeggyes Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1947–1950 (25/1927. mgy. sz., 2904/4-1946. Svm. Th. kisgyűlési sz., 470/1947. főisp. sz. és 156.312/1947./III.2. Bm. sz. „A Kötcse községhez tartozó Medgyespuszta, Csicsalpuszta, Sárkánypuszta, Felsőcsesztapuszta és Középcsesztapuszta lakott helyek községgé alakulását ... megengedem. Az új község jellege szervezeti szempontból: kisközség. Az új község neve ideiglenesen: Somogymedgyes, végleges nevét az 1898: IV. t. c. 2. §-a értelmében a község és a törvényhatóság meghallgatása után fogom megállapítani. … Somogymedgyes községgé alakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.” A Somogymedgyes névalak elírás a belügyminiszteri rendeletben. R. B.). Körjegyzőségi beosztás: Kötcsei Körjegyzőség 1947–1950 (470/1947. főisp. sz. és 156.312/1947. III.2. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1947–1950. Egyéb: Gyalay 762. Somogymeggyes. Kötcse /-ből 1947-ben kivált/. Gyalay 588. KÖTCSE. ... 1947. aug. 4-én Meggyes p. + Birkásházi m. + Csicsal p. + Sárkány p. + Felsőcseszta p. + Középcseszta p. kt.-ek kiváltak, s 1948. jan. 17-én SOMOGYMEGGYES néven ksg.-gé alakultak.
223
Somogysámson Elnevezés, névváltozás: Sámson 1872–1908, Somogysámson 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Sámsoni Körjegyzőség 1872–1908), Somogysámsoni Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908 ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: A Sámson elnevezést 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Somogysámsoni Körjegyzőség Községei: Fehéregyház (Somogyfehéregyház, Somogyzsitfa), Horvátkút, Sámson (Somogysámson), Sávoly. Sávoly 1947-ben kivált a Somogysámsoni Körjegyzőségből (489/1947. főisp. sz. és 150.218/1947.III/2. Bm. sz., „Szegerdő kisközséggé alakulása, … valamint Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.”). Fennállt: (1872–)1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Marcali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: A Fehéregyház, illetve a Sámson elnevezéseket 1907-ben még meg akarták tartani (226/1907. mgy. sz.). Fehéregyház elnevezése 1908-tól Somogyfehéregyház, Sámson elnevezése 1908tól Somogysámson (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Somogyfehéregyház elnevezése – Felsőzsirfával való egyesítést követően – 1950től Somogyzsitfa (Gyalay 762.). Gyalai 518. Horvátkút. ... 1977. ápr. 1-től + Marcali = MARCALI. Gyalay 762. Somogyfehéregyház. ... 1950-től + Felsőzsitfa = SOMOGYZSITFA. Sámson elnevevezése (és így a körjegyzőségé is) Somogysámson (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 762. SOMOGYSÁMSON. ... 1947. aug. 1-én Marót p. Kéthely ksg.-től idecsatolva – 1638 kh 53 □ö. 224
Gyalai 518. Horvátkút. ... 1977. ápr. 1-től + Marcali = MARCALI. Somogysárd Elnevezés, névváltozás: Sárd 1872–1908, Somogysárd 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Csoknyai Körjegyzőség 1872–1908), Mezőcsokonyai Körjegyzőség 1908–1947 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Somogysárdi Körjegyzőség 1947–1950, Svm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz. „A szervezeti változás időpontját 1947. évi január hó 1. napjában állapítom meg.”). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Somogysárdi Körjegyzőség Községei: Somogysárd (Sárd), Újvárfalva (Vrácsik). Fennállt: 1947–1950 (S. Vm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz. „A szervezeti változás időpontját 1947. évi január hó 1. napjában állapítom meg.”). Járási beosztás: Kaposvári járás 1947–1950. Egyéb: Somogysárd elnevezése 1908 előtt Sárd, Újvárfalva elnevezése 1908 előtt Vrácsik (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Somogysimonyi Elnevezés, névváltozás: Simonyi 1872–1908, Somogysimonyi 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. 225
Körjegyzőségi beosztás: (Csákányi Körjegyzőség 1872–1877, Nemesvidi Körjegyzőség 1877–)1908– 1950 (76/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Marcali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Simonyit 1907-ben még Kissimonyira akarták elnevezni (226/1907. mgy, sz.). Somogyszentmiklós Elnevezés, névváltozás: Horvátszentmiklós 1872–1895, Somogyszentmiklós 1895–1950. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V.– a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte „Horváth-Szent-Miklós” nevének „SomogySzt.Miklós” névalakra változtatását. Miklósfa 1950 (Gyalay 762.). Jogállás: Kisközség (1872–)1895–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Horvátszentmiklósi Körjegyzőség 1872–1895), Somogyszentmiklósi Körjegyzőség 1895–1950. Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1895–1950, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” Egyéb: Gyalay 762. Somogyszentmiklós. ... 1895. máj. 2-ig a ksg. neve Horvát-SzentMiklós. 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is/ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. 1950-ben a ksg. neve MIKLÓSFA lett. Somogyszentmiklósi Körjegyzőség Községei: Bagolasánc, Liszó, Somogyszentmiklós (Horvátszentmiklós). Fennállt: (1872–)1895–1948–1950. Járási beosztás: 226
Csurgói járás (1872–)1895–1948, Zala megye Nagykanizsai járása 1948–1950 (370/1948. főisp.sz.-ban a 182.0.68/1948. III.1. Bm. sz.: „Az ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330/1945. M.N. sz. rendeletében /:6.§./21/:/ Somogy vármegyéből Zala vármegyébe csatolta át a Somogyszentmiklósi és Miháldi körjegyzőséget. Az átcsatolás időpontját 1948. augusztus hó 1-ben állapitom meg. A két körjegyzőség községeit Zala vármegye Nagykanizsai járásába kell beosztani.” Egyéb: Somogyszentmiklós elnevezése 1895 előtt Horvátszentmiklós. M. H., 1895. jún. 13. 2. Közli a 30687/1894. ai. sz. felterjesztésre a 45.221/V.– a/1895. Bm. sz. rendeletet, amely a 343/13690/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre ekkor engedélyezte „Horváth-Szent-Miklós” nevének „SomogySzt.Miklós” névalakra változtatását. Gyalay 348. Bagolasánc. ... 1948. jún. 8-án id. - aug. 1-től végl./ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkeb.; 1963-tól a kg. neve BAGOLA lett. Gyalay 610. LISZÓ. ... 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkebelezve. Gyalay 762. Somogyszentmiklós. ... 1895. máj. 2-ig a ksg. neve Horvát-SzentMiklós. 1948. jún. 8-án id., aug. 1-én hiv. is/ Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átcsatolva. 1950-ben a ksg. neve MIKLÓSFA lett. Somogyszentpál Elnevezés, névváltozás: Tótszentpál 1872–1929, Somogyszentpál 1929–1950. Tótszentpál és Varjaskér kisközségek 1928-ban egyesültek Tótszentpál néven (452/1927. mgy. sz. és 305.282/1927. Bm. sz.). B. K., 1930. jan. 27. 134. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Tótszentpál és Varjaskér községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján Somogyszentpál névben állapította meg. (99.315/1929. B. M. sz.)” B. K., 1930. febr. 16. 168. „Tótszentpál és Varjaskér községek a 305.282/1927. B. M. számú rendelettel egyesíttettek. Az új nagyközség és anyakönyvi kerület neve a 99.315/1929. B. M. számú rendelet alapján Somogyszentpál...” Jogállás: (Kisközség 1872–1928), nagyközség (1928–)1929–1950 (8792/1928. ai. sz.). (B. K., 1928. márc. 18. 279. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe bekebelezett Tótszentpál és Varjaskér kisközségeknek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Tótszentpál. (305.282/1927. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: (Tótszentpáli Körjegyzőség1872–1928–1929.) 227
Járási beosztás: (Lengyeltóti járás 1872–1909), Marcali járás (1909–1928–)1929–1950 (520/1908. mgy. sz. és 671/1909. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1908. aug. 13. 391. Svm. Hiv. Lapja, 1909. jan. 15. 20. Közli a 671/1909. ai. sz. iratból a 113.180/II.a. Bm. sz. rendelettel jóváhagyott 520/1908. mgy. sz. határozatot, amely az átcsatolást 1909. január 25-én „kezdődő hatállyal” rendelte el. B. K., 1909. jan. 31. 87. „Az új járási beosztást 1909. évi január 25-én lép tényleg életbe (5.775/1909. Bm. sz.).” Egyéb: Gyalay 829. Tótszentpál. ... 1909. jan. 20-án a Lengyeltóti j.-ból a Marcali j.-ba átsorolva. 1938. [helyesen: 1928. /R. B./] márc. 3-án + Varjaskér = 1929. jún. 14-től id., 1930. jan. 17-től végl. SOMOGYSZENTPÁL. Somogyszil Elnevezés, névváltozás: Szill 1872–1908, Somogyszil 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Szilli Körjegyzőség 1872–1908), Somogyszili Körjegyzőség 1908–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1907–1950. Egyéb: Szillt 1907-ben még Somogyszillnak akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Somogyszili Körjegyzőség Községei: Gadács, Somogyszil (Szill). Fennállt: (1872–)1907–1950. Járási beosztás: Igali járás (1872–)1907–1950. Egyéb: Szillt 1907-ben még Somogyszillnak akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Szill elnevezése 1908-tól Somogyszil (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.).
228
Somogyszob Elnevezés, névváltozás: Szobb 1872–1908, Somogyszob 1908–1950 (25489. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Felsősegesdi Körjegyzőség 1872–1901, Szobbi Körjegyzőség 1901–1908, 319/1900. mgy. sz. és 10103/1901. ai. sz.), Somogyszob 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Szobbot 1907-ben még Somogyszobbnak akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Somogyszobi Körjegyzőség Községei: Bolhás, Somogyszob (Szobb). Fennállt: (1901–)1908–1950. (Nagyatád nagyközséggé alakulásakor, a Nagyatádi Körjegyzőség feloszlatása után Bolhás a Felsősegesdi Körjegyzőségből kivált Szobb községgel együtt megalakították a Szobbi Körjegyzőséget, 319/1900. mgy. sz. és 10103/1901. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás (1901–)1908–1950. Egyéb: Szobbot 1907-ben még Somogyszobbnak akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Szobb elnevezése 1908-tól Somogyszob, a körjegyzőségé 1908-tól Somogyszobi Körjegyzőség (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Somogytarnóca Elnevezés, névváltozás: Tarnóca 1872–1895, Somogytarnóca 1895–1950. M. H., 1895. máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. ai. sz. iratból a 32.452/IV–a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza” község nevét „Somogy-Tarnócza” alakra változtatták. 229
Jogállás: Kisközség (1872–)1895–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Homokszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1878), Visontai Körjegyzőség (1878– )1895–1897, 205/1878. mgy. sz., Csokonyai Körjegyzőség 1897–1899, 195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz., Barcsi Körjegyzőség 1899–1911, 12349/1900. ai. sz.). A Barcsi Körjegyzőség 1911-ben feloszlott, Barcs nagyközséggé alakult, Drávapálfalva és Somogytarnóca az 1886: XXII. tc. 161. §-a értelmében Barcs nagyközséghez csatlakoztak (114.763/1910. Bm. sz.). B. K., 1911. jan. 1. 13. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Barcs kisközségnek nagyközséggé alakulását elrendelte; egyúttal tudomásul vette a nevezett vármegye közönségének 513/1909. kgy. számú határozatával tett azt az intézkedését, a melylyel az 1886: XXII. t.-c. 161. §-a alapján megengedte, hogy az eddigi Barcs kisközséggel egy körjegyzőséget képezett Somogytarnócza és Drávapálfalva kisközségek az ezen rendelettel nagyközséggé alakult községgel – utóbbi nagyközségi jellegének érintése nélkül – szövetkezzenek. (114.763/1910. B. M. sz.)” Járási beosztás: Nagyatádi járás (1872–)1895–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYTARNÓCA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Somogytúr Elnevezés, névváltozás: Túr 1872–1908, Somogytúr 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Látrányi Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Somogytúr egyes területeiből Somogybabod 1939-ben önálló kisközséggé alakult. B. K. 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kisbabod, Nagybabod, Babodráki, Szilvás és Vörösihegy puszták
230
önálló községgé alakulását megengedte. Az újonnan alakult község jellege kisközség, végleges neve: ’Somogybabod’. … (122.532/1941. B. M. sz.)” Gyalay 762. SOMOGYTÚR. ... 1939-ben Babod puszta /Kisbabod, Nagybabod, Babódráki/, Szilvás p. és Vöröshegy kt.-ek jan. 1-én kiváltak és 1941. nov. 16-tól SOMOGYBABOD hiv. néven ksg.-gé alakultak. Somogyudvarhely Elnevezés, névváltozás: Udvarhely 1872–1908, Somogyudvarhely 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1919, nagyközség 1919–1950 (38/1918 mgy. sz. és 131.791/1918./V.a. Bm. sz.). B. K., 1918. dec. 29. 1914. „A belügyminister a Somogy vármegye területén levő Somogyudvarhely kisközségnek nagyközséggé alakulását elrendelte. (131.791/1918. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1920. júl. 8. 218. Közli a 13341/1920. ai. sz. felterjesztés alapján 1920. július 2-ai dátummal. Körjegyzőségi beosztás: (Alsoki Körjegyzőség 1872–1890, Berzence nagyközség csatlakozott községe (1890–)1908–1919 (360/1889. és 82/1485/1890. mgy. sz.). (M. H., 1890. máj. 10. 1. Közli a 9440/1890. ai. sz. iratból: „Értesítem, hogy folyó évi 82 számu törvényhatósági határozattal Udvarhely község az alsoki körjegyzői csoportból elválasztatott és Berzencze nagyközségi jegyzőséghez csatoltatott.”) Járási beosztás: Csurgói járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Udvarhelyt 1907-ben még Drávaudvarhelnynek akarták elnevezni (226/1907. ai. sz.). Somogyvámos Elnevezés, névváltozás: Vámos 1872–1908, Somogyvámos 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Somogyvári Körjegyzőség (1872–)1908–1950. 231
Járási beosztás: Lengyeltóti járás (1872–)190 –1950. Egyéb: Somogyvár Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Somogyvári Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Somogyvári Körjegyzőség Községei: Edde, Jád (Somogyjád), Osztopán, Pamuk, Somogyvár, Vámos (Somogyvámos). Jád, Edde, Osztopán 1878-ban kiváltak a Somogyvári Körjegyzőségből, és megalakították a Jádi Körjegyzőséget (44/1878. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: 264/1873. mgy. sz. „Jaád és Edde ... a Somogyvári körjegyzőséghez csatlakoztak...” Vámos elnevezése 1908-tól Somogyvámos, Jád elnevezése 1908-tól Somogyjád (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 434. EDDE. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Gyalay 695. OSZTOPÁN. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.ba átsorolva. Gyalay 762. SOMOGYJÁD. ... 1948. okt. 1-én a Lengyeltóti j.-ból a Kaposvári j.-ba átsorolva. Somogyvisonta Elnevezés, névváltozás: 232
Visonta 1872–1908, Somogyvisonta 1908–1941 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Csokonyavisonta 1941–1950 (Erdőcsokonyával egyesülve, 322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „... végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”). B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1941, (nagyközség /Erdőcsokonyával egyesülve Csokonyavisonta néven/ 1941–1950, 322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „... végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”.) Körjegyzőségi beosztás: (Visontai Körjegyzőség 1872–1897, Csokonyai Körjegyzőség 1897–)1908, 195/1896. mgy. és 5704/1897. ai. sz.), Erdőcsokonyai Körjegyzőség 1908–1941. Járási beosztás: (Nagyatádi járás 1872–1896), Barcsi járás (1896–)1908–1941(–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Rinyaújlak kisközség 1941-ben az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Csokonyavisonta nagyközséghez csatlakozott (22/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „... végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”). Gyalay 763. Somogyvisonta. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1941. jan. 1-én + Erdőcsokonya = /1942. febr. 10-től/ CSOKONYAVISONTA. Gyalay 408. Csokonyavisonta. Erdőcsokonya + Somogyvisonta /1941-i egyesüléséből/. Somogyviszló Elnevezés, névváltozás: Viszló 1872–1908, Somogyviszló 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: 233
(Apáti Körjegyzőség 1872–1908), Somogyapáti Körjegyzőség 1908–1950, (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Surd Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Horvátszentmiklósi Körjegyzőség 1872–1892, Surdi Körjegyzőség 1892–1950 (32242/1892. ai. sz. Csatolva a 395/1897. ai. sz.-hoz. Benne 87284/1892. Bm. sz. határozat említése, amellyel jóváhagyták az átalakulást. Lásd még a 254/1892. mgy. sz.-ot!). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: A Surdi Körjegyzőséget 1950-ben Zala megye Nagykanizsai járásához csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Surdi Körjegyzőség Községei: Belezna, Pátró (Nemespátró), Surd. Belezna és Surd kisközségek 1892-ben kiváltak a Horvátszentmiklósi Körjegyzőségből és megalakították a Surdi Körjegyzőséget (32242/1892. ai. sz. Csatolva a 395/1897. ai. sz.-hoz. Benne 87284/1892. Bm. sz. határozat említése, amellyel jóváhagyták az átalakulást. Lásd még a 254/1892. mgy. sz.-ot!). Svm. Hiv. Lapja, 1907. márc. 21. 129. Az 1624/1907 ai. sz. alatt a 73.446/1906. Bm. sz. határozat alapján Gyékényes kisközség nagyközséggé alakult át. Porrogszentkirály a Porrogi, Pátró a Surdi Körjegyzőséghez csatoltatott. Fennállt: 1892–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1892–1950. Egyéb:
234
Pátró elnevezése 1908-tól Nemespátró (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Surdi Körjegyzőséget 1950-ben Zala megye Nagykanizsai járásához csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 363–364. BELEZNA. ... 19[?]6. ápr. 5-én 492 □ö birtoktest Murakeresztúr-hoz /Somogy vm. Csurgói j.-ából Zala vm. Nagykanizsai j.-ába átkeb. – végl. máj. 15-én./ Gyalay 706. Pátró. Nemespátró. Pátró. Nemes- /neve 1952-től/. Szabadhegy Elnevezés, névváltozás: Szabadhegy 1872–1922, Szabadhídvég (Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy egyesítésétől) 1922–1950 (6985/1922. ai. sz. és 722/1922. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1922, (nagyközség 1922–1950). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. márc. 23. 147. Közli a 6985/1922. ai. sz.-ra érkezett 722/1922. Bm. sz. határozatot, amelyben Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy kisközségek egyesítését megengedte. Az új nagyközség elnevezése Szabadhídvég. B. K., 1922. márc. 26. 718. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy összeépült kisközségek nagyközséggé való egyesítését elrendelte. Az egyesült község nevét ideiglenesen ’Szabadhídvég’ névben állapította meg. (722/1922. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Városhídvégi Körjegyzőség 1872–1922. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1922(–1950). Egyéb: Szabadhídvéget 1950-ben Fejér megyéhez csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 772. Szabadhegy. ... 1922. febr. 25-én + Városhídvég = Faluhídvég = /1926. nov. 27-től/ SZABADHÍDVÉG. Gyalay 772. Szabadhídvég. Faluhídvég + Szabadhegy + Városhídvég /1922-ben egyesített községek neve; … 1950-ben + Mezőhídvég; az egyesített ksg. neve id. Szabadhídvég volt, 1954-ben azonban megszűnt, mert a ksg. területéből Mezőkomárom és Szabadhídvég neveken ismét két külön ksg alakult/. Szabadhídvég Elnevezés, névváltozás: 235
Szabadhídvég 1922–1950 (6985/1922. ai. sz. és 722/1922. Bm. sz.). Jogállás: Nagyközség 1922–1950. S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. márc. 23. 147. Közli a 6985/1922. ai. sz.-ra érkezett 722/1922. Bm. sz. határozatot, amelyben Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy kisközségek egyesítését megengedte. Az új nagyközség elnevezése Szabadhídvég. B. K., 1922. márc. 26. 718. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy összeépült kisközségek nagyközséggé való egyesítését elrendelte. Az egyesült község nevét ideiglenesen ’Szabadhídvég’ névben állapította meg. (722/1922. B. M. sz.)” Járási beosztás: Tabi járás 1922–1950. Egyéb: Szabadhídvéget 1950-ben Fejér megyéhez csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 772. Szabadhegy. ... 1922. febr. 25-én + Városhídvég = Faluhídvég = /1926. nov. 27-től/ SZABADHÍDVÉG. Gyalay 772. Szabadhídvég. Faluhídvég + Szabadhegy + Városhídvég /1922-ben egyesített községek neve; … 1950-ben + Mezőhídvég; az egyesített ksg. neve id. Szabadhídvég volt, 1954-ben azonban megszűnt, mert a ksg. területéből Mezőkomárom és Szabadhídvég neveken ismét két külön ksg alakult/. Szabadi Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Attalai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1948, Kaposvári járás 1948–1950 (8/1948. és 221/1948. mgy. sz., 29021/6/1948. ai. sz., 182.057/1948.III.1. Bm. sz.). Egyéb: Szabás Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 236
Szabási Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Szabási Körjegyzőség Községei: Beleg, Kisbajom, Kutas, Nagykorpád, Szabás. Beleg, Kisbajom és Kutas 1907-ben kiváltak a Szabási Körjegyzőségből, és megalakították a Kutasi Körjegyzőséget (934/1907. ai. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Szakácsi Elnevezés, névváltozás: Szakácsi 1872–1908, Nagyszakácsi 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1949, nagyközség 1949–1950, 2215/1948. és 215/1949. ai. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Szakácsi Körjegyzőség 1872–1908(–1949). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1908(–1949). Egyéb: Szakácsit 1907-ben még Nemesszakácsira akarták elnevezni (226/1908. ai. sz.). Szakácsi Körjegyzőség Községei: Szakácsi (Nagyszakácsi), Tapsony. Fennállt: 1872–1908(–1949). (Nagyszakácsi 1949-ben nagyközséggé alakult, 2215/1948. és 215/1949. ai.). Járási beosztás: 237
Marcali járás 1872–1908(–1949). Egyéb: A 32361/1892. ai. sz. iratban a körjegyzőség székhelyét Tapsonyba helyezték, de Szakácsi fellebbezésére a 86/1893. mgy. sz.-mal ezt a határozatot visszavonták. Szakácsit 1907-ben még Nemesszakácsira akarták elnevezni (226/1908. ai. sz.). Szakácsi elnevezése 1908-tól Nagyszakácsi, így a körjegyzőségé Nagyszakácsi Körjegyzőség lett (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Szárszó Elnevezés, névváltozás: Szárszó 1872–1922, Balatonszárszó 1922–1950 (145/1920. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Szárszó elnevezését Balatonszárszóra változtatták. B. K., 1922. aug. 20. 1801. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegye közönségéhez egyidejűleg intézett rendeletével Szárszó és Kiliti községeknek az 1898: IV. t.-c. 2 §-a alapján Balatonszárszóra, illetőleg Balatonkilitire megváltoztatta.”) Jogállás: Kisközség 1872–1922(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szóládi Körjegyzőség 1872–1874, Kötcsei Körjegyzőség 1874–1922(–1923, 268/1874. mgy. sz., Balatonszárszói Körjegyzőség 1923–1950, 145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1922(–1950). Egyéb: Gyalay 777. Szárszó. ... A ksg. neve 1922. aug. 9-től BALATONSZÁRSZÓ. Szegerdő Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1947–1950. A Kéthelyhez tartozó Szegerdő telep 1947-ben alakult kisközséggé (489/1947. főisp. sz., 150.218/1947.III/2. és 645.343/1948. Bm. sz.). Körjegyzőségi beosztás: Sávolyi Körjegyzőség 1947–1950. „Szegerdő kisközséggé alakulása, … valamint Sávoly, Főnyed és Szegerdő községekből alakítandó új körjegyzőség megalakulása végrehajtásának 238
időpontját 1947. évi augusztus hó 1. napjában állapítom meg.” (489/1947. főisp. sz. és 150.218/1947.III/2.). Járási beosztás: Marcali járás 1947–1950. Egyéb: Gyalay 782. Szegerdő. Kéthely /-ből 1947-ben ksg.-gé alakult kt./. Gyalay 556. KÉTHELY. ... 1947. aug. 1-én [Kéthelyből] Szegerdő-tp. kivált, s a ksg. végl. neve 1948. dec. 7-én SZEGERDŐ lett. Szenna Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Zselickisfaludi Körjegyzőség 1872–1877, Szennai Körjegyzőség 1877–1950 (150/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: A Szenna kisközséghez tartozó Szerdahely puszta 1921-ben önálló kisközséggé alakult (45.569/1921. Bm. sz.). B. K., 1921. nov. 13. 2113. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Szenna község határához tartozó Kaposszerdahely lakott puszta önálló kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. §-a alapján megengedte és az új község nevét ideiglenesen > Kaposszerdahely < névben állapította meg. (46.569/1921. B. M. sz.)” Szerdahely elnevezése 1928-tól Kaposszerdahely (20849/1928. ai. sz. és 122/1928. mgy. sz. Benne a 85.265/1928 Bm. sz. említése az elnevezés kapcsán. 13.082/1929. ai. sz. alatt iktatták a 94.000/1929/V. (márc. 20.) Bm. sz. rendeletet a község nevéről.) B. K., 1929. ápr. 28. 366. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kaposszerdahely kisközség nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Kaposszerdahely névben állapította meg. (94.600/1929. B. M. sz.)” Gyalay 787. SZENNA. ... 1921. okt. 31-én Kaposszerdahely kt. kivált s e néven id. /majd 1929. márc. 20-án végl./ külön ksg.-gé alakult. 1939. szept. 9-én a 75 kh 384 □ö kt. /Kisszenna-tp./ innen Kaposszerdahely ksg.-hez átcsatolva. Szennai Körjegyzőség Községei: 239
Patca, Szenna, Szerdahely (Kaposszerdahely), Szilvásszentmárton, Zselickisfalud. A Szenna kisközséghez tartozó Szerdahely puszta 1921-ben önálló kisközséggé alakult (45.569/1921. Bm. sz.). B. K., 1921. nov. 13. 2113. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Szenna község határához tartozó Kaposszerdahely lakott puszta önálló kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. §-a alapján megengedte és az új község nevét ideiglenesen > Kaposszerdahely < névben állapította meg. (46.569/1921. B. M. sz.)” Fennállt: 1877–1950. A Zselickisfaludi Körjegyzőség székhelyét 1877-ben Szennára helyezték át, így jött létre a Szennai Körjegyzőséget (150/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1877–1950. Egyéb: Szerdahely elnevezése 1928-tól Kaposszerdahely (20849/1928. ai. sz. és 122/1928. mgy. sz. Benne a 85.265/1928 Bm. sz. említése az elnevezés kapcsán. 13.082/1929. ai. sz. alatt iktatták a 94.000/1929/V. (márc. 20.) Bm. sz. rendeletet a község nevéről.) B. K., 1929. ápr. 28. 366. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kaposszerdahely kisközség nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Kaposszerdahely névben állapította meg. (94.600/1929. B. M. sz.)” Gyalay 787. SZENNA. ... 1921. okt. 31-én Kaposszerdahely kt. kivált s e néven id. /majd 1929. márc. 20-án végl./ külön ksg.-gé alakult. 1939. szept. 9-én a 75 kh 384 □ö kt. /Kisszenna-tp./ innen Kaposszerdahely ksg.-hez átcsatolva. Szenta Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Alsoki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: Alsok 1950-ben beolvadt Csurgóba (Gyalay 332.), ezzel mint önálló település megszűnt. Gyalay 787. SZENTA. ... 1913. dec. 1-től 5069 kh eddig névtelen p. neve Balátató p.-ra változott.
240
Szentbalázs Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szentbalázsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Szentbalázsi Körjegyzőség Községei: Cserénfa, Gyarmat (Kaposgyarmat), Hajmás, Kiskeresztúr, Szentbalázs. Kaposgyarmat és Hajmás 1907-ben kiléptek a Szentbalázsi Körjegyzőségből, és az ekkor alakult Gálosfai Körjegyzőséghez csatlakoztak (16429/1907. ai. sz.). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyarmat elnevezése 1908-tól Kaposgyarmat (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 565. Kiskeresztúr. ... 1954-ben + Gödere [helyesen: Gödre (R. B.)] = Gödrekeresztúr; 1969-ben + Gödreszentmárton = GÖDRE. Szentbenedek Elnevezés, névváltozás: Szentbenedek 1872–1908, Kaposszentbenedek 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szomajomi Körjegyzőség 1872–1885, Kaposmérői Körjegyzőség 1885–1907– 1933 (115/1885. mgy. sz.). M. H., 1885. szept. 19. 2. Közli mindezt a 9265/1885. ai. sz. iratból., Bárdudvarnok csatlakozott községe 1933–1950 (Kaposszentbenedek 1933. jan. 1-jével kivált a Kaposmérői Körjegyzőségből, és Bárdudvarnok nagyközséghez 241
csatlakozott (302/1932. S. Vm. th.-i kisgyűlési sz. A 306/6/1932. ai. sz. iratban a 82.066/1932./VI. Bm. sz. rendelet: „az átcsatolás végrehajtását 1933. évi január hó 1. napjával elrendelem” S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. dec. 29. 272. Közli a 6165/1932. ai. sz. iratából S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 302/1/1932. sz. intézkedését, amelyet a 82.066/1932. VI. Bm. sz. rendelet hagyott jóvá: Kaposszentbenedek 1933. január 1-jével csatlakozott Bárdudvarnok nagyközséghez. B. K., 1933. jan. 8. 41. „A m. kir. belügyminiszter jóváhagyó rendelete folytán – Somogy vármegye törvényhatóságának területén fekvő – az eddig a kaposmérői körhöz tartozott Kaposszentbenedek község 1933. évi január hó 1. napján kezdődő hatállyal Bárdudvarnok nagyközséggel szövetkezett. (82.066/1932. B. M. sz.)” Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Gyalay 543. Kaposszentbenedek. ... 1950-ben + Bárdudvarnok = BÁRDUDVARNOK. Szentborbás Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lakócsai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896-1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 788. SZENTBORBÁS. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Szentes Elnevezés, névváltozás: Szentes 1872–1908, Drávaszentes 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás:
242
Barcsi Körjegyzőség 1872–1898, Komlósdi Körjegyzőség 1898–1908(–1950, 483/1897. mgy. sz. és 5751/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1908(–1950, 21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). A Barcsi Körjegyzőség 1896-ig a Szigetvári járáshoz, majd a Barcsi járáshoz tartozott, de a Barcsi Körjegyzőségbe tartozó Szentes a Nagyatádi járás területén feküdt. Egyéb: Gyalay 430. DRÁVASZENTES. … 1896. dec. 7-én – még mint Szentes – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Szentgáloskér Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Igali Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Szentjakab Elnevezés, névváltozás: Szentjakab 1872–1908, Kaposszentjakab 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Toponári Körjegyzőség 1872–1908(–1950). (A Toponári Körjegyzőség 1950. jan. 1-jével feloszlott, Toponár nagyközség lett, Kaposszentjakab beolvadt Kaposvárba, 209/1948. mgy. sz. és 10391/1949. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Gyalay 543. KAPOSVÁR. ... 1950-ben + Kaposszentjakab.
243
Szentlászló Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Boldogasszonyfai Körjegyzőség 1872–1885, Szentlászlói Körjegyzőség 1885– 1950 (1393/1885. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Szentlászlói Körjegyzőség Községei: Almamellék, Boldogasszonyfa, Szentlászló. Fennállt: 1885–1950. A Boldogasszonyfai Körjegyzőség székhelyét 1885-ben Szentlászlóra helyezték át (1393/1885. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1885–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Szenyér Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Böhönyei Körjegyzőség 1872–1922, Szenyéri Körjegyzőség 1922–1950 (153/1921. mgy. sz. és 2517/1922. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 8. 263. Közli a 13449/1922. ai. sz. iratból: „Közzéteszem, hogy a szenyéri önálló körjegyzőség működését 1922. évi jún. hó 1-ével megkezdette.” Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. 244
Egyéb: B. K., 1927. okt. 30. 1194. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Szenyér és Nemeskisfalud kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Szenyér. (56.970/1927. B. M. sz.)” 26/1929. főisp. sz.-ban: 96.941/1928./V. Bm.: a 39549/1928. alisp. sz. jelentés bemutatta a 805/1928. kgy. sz. határozatot, amelyben a Svm. Th. Biz. Szenyér és Nemeskisfalud egyesítésének hatálytalanítását kéri. A 453/1927. kgy. sz. az egyesítés engedélyezését javasolta még. 1402/1939. főisp. sz.-ban: (11/1939 alapszámon, becsatolva a 17.654/1939./III.b. Bm. sz.) „A vármegye törvényhatósági bizottságának 1928. évi november hó 5-én tartott közgyűlésén 805 kgy. 25.094 szám alatt kelt felterjesztésére hivatali elődömnek Szenyér és Nemeskisfalud kisközségek egyesítését elrendelő 56.970/1927. számú rendeletét hatályon kívül helyezem és a Szenyér és Nemeskisfalud kisközségekből álló jegyzői kör megszüntetésétől egyelőre eltekintek. A szenyéri körjegyzőség továbbra is Szenyér és Nemeskisfalud kisközségekből fog állani Szenyér község székhellyel. Felhívom a vármegye Közönségét, hogy az üresedésben lévő szenyérikörjegyzői állás végleges betöltéséről haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1939. évi december hó 7-én.” Gyalay 792. SZENYÉR. ... 1927. okt. 13. + Nemeskisfalud. Szenyéri Körjegyzőség Községei: Nemeskisfalud, Szenyér. Fennállt: 1922–1950. A körjegyzőség 1922-ben alakult Böhönye kisközségnek nagyközséggé alakulása után a Böhönyei Körjegyzőségből visszamaradt községekből (153/1921. mgy. sz. és 2517/1922. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. jún. 8. 263. Közli a 13449/1922. ai. sz. iratból: „Közzéteszem, hogy a szenyéri önálló körjegyzőség működését 1922. évi jún. hó 1-ével megkezdette.” Járási beosztás: Marcali járás 1922–1950. Egyéb: B. K., 1927. okt. 30. 1194. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Szenyér és Nemeskisfalud kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Szenyér. (56.970/1927. B. M. sz.)” 245
26/1929. főisp. sz.-ban: 96.941/1928./V. Bm.: a 39549/1928. alisp. sz. jelentés bemutatta a 805/1928. kgy. sz. határozatot, amelyben a Svm. Th. Biz. Szenyér és Nemeskisfalud egyesítésének hatálytalanítását kéri. A 453/1927. kgy. sz. az egyesítés engedélyezését javasolta még. 1402/1939. főisp. sz.-ban: (11/1939 alapszámon, becsatolva a 17.654/1939./III.b. Bm. sz.) „A vármegye törvényhatósági bizottságának 1928. évi november hó 5-én tartott közgyűlésén 805 kgy. 25.094 szám alatt kelt felterjesztésére hivatali elődömnek Szenyér és Nemeskisfalud kisközségek egyesítését elrendelő 56.970/1927. számú rendeletét hatályon kívül helyezem és a Szenyér és Nemeskisfalud kisközségekből álló jegyzői kör megszüntetésétől egyelőre eltekintek. A szenyéri körjegyzőség továbbra is Szenyér és Nemeskisfalud kisközségekből fog állani Szenyér község székhellyel. Felhívom a vármegye Közönségét, hogy az üresedésben lévő szenyérikörjegyzői állás végleges betöltéséről haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1939. évi december hó 7-én.” Gyalay 672. NEMESKISFALUD. ... 1927. okt. 13-án átm. + Szenyér = Szenyér, - gyakorlatilag nem valósult meg. Gyalay 792. SZENYÉR. ... 1927. okt. 13. + Nemeskisfalud. Szerdahely Elnevezés, névváltozás: Szerdahely 1921–1928, Kaposszerdahely 1928–1950 (20849/1928. ai. sz. és 122/1928. mgy. sz. Benne a 85.265/1928 Bm. sz. említése az elnevezés kapcsán. 13.082/1929. ai. sz. alatt iktatták a 94.000/1929/V./márc. 20./ Bm. sz. rendeletet a község nevéről.). B. K., 1929. ápr. 28. 366. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kaposszerdahely kisközség nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Kaposszerdahely névben állapította meg. (94.600/1929. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. máj. 16. 148. Közli a 13082/1929. ai. sz. iratból: „Közhírré teszem, hogy Kaposszerdahely község neve véglegesen meglett állapitva.” Jogállás: Kisközség 1921–1928(–1950). A Szennához tartozó Szerdahely puszta 1921-ben kisközséggé alakult (45.569/1921. Bm. sz.). B. K., 1921. nov. 13. 2113. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Szenna község határához tartozó Kaposszerdahely lakott puszta önálló kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. §-a alapján megengedte és az új község nevét ideiglenesen > Kaposszerdahely < névben állapította meg. (46.569/1921. B. M. sz.)” 246
Körjegyzőségi beosztás: Szennai Körjegyzőség 1921–1928(–1950). Járási beosztás: Kaposvári járás 1921–1928(–1950). Egyéb: Gyalay 787. SZENNA. ... 1921. okt. 31-én Kaposszerdahely kt. [Szennából] kivált s e néven id. /majd 1929. márc. 20-án végl./ külön ksg.-gé alakult. 1939. szept. 9-én a 75 kh 384 □ö kt. /Kisszenna-tp./ innen [Szennából] Kaposszerdahely ksg.-hez átcsatolva. Szigetvár Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 796. SZIGETVÁR. ... 1886-ig mezőváros. ... 1966-ban + Becefa + Hobol + Zsibót, ei. városi rangra emelve. Szill Elnevezés, névváltozás: Szill 1872–1908, Somogyszil 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szilli Körjegyzőség 1872–1908, Somogyszili Körjegyzőség 1908–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Szillt 1907-ben még Somogyszillnek akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Szilli Körjegyzőség Községei: 247
Gadács, Kazsok, Szill (Somogyszil). Kazsok 1877-ben kivált a Szilli Körjegyzőségből, és az újonnan alakult Büssüi Körjegyzőséghez csatlakozott (149/1877. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Igali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Szillt 1907-ben még Somogyszillnek akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Szill elnevezése 1908-tól Somogyszil (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Szilvásszentmárton Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Zselickisfaludi Körjegyzőség 1872–1877, Szennai Körjegyzőség 1877–1950 (150/1877. mgy. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Szobb Elnevezés, névváltozás: Szobb 1872–1908, Somogyszob 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Felsősegesdi Körjegyzőség 1872–1901, Szobbi Körjegyzőség 1901–1908 (319/1900. mgy. sz. és 10103/1901. ai. sz., Somogyszobi Körjegyzőség 1908– 1950). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Szobbot 1907-ben még Somogyszobbnak akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.).
248
Szobbi Körjegyzőség Községei: Bolhás, Szobb (Somogyszob). Fennállt: 1901–1908(–1950). Nagyatád nagyközséggé alakulásakor, a Nagyatádi Körjegyzőség feloszlatása után Bolhás, és a Felsősegesdi Körjegyzőségből kivált Szobb 1901-ben megalakították a Szobbi Körjegyzőséget (319/1900. mgy. sz. és 10103/1901. ai. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1901–1908(–1950). Egyéb: Szobbot 1907-ben még Somogyszobbnak akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.). Szobb elnevezése 1908-tól Somogyszob (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Szólád Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szóládi Körjegyzőség 1872–1874, Kötcsei Körjegyzőség 1874–1923 (268/1874. mgy. sz.), Balatonszárszói Körjegyzőség 1923–1950 (145/1921. mgy. sz. és 3301/1923. ai. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Szóládi Körjegyzőség Községei: Szárszó (Balatonszárszó), Szólád. Fennállt: 1872–1874. A Szóládi Körjegyzőség 1874-ben feloszlott. Szárszó és Szólád az ugyanekkor alakult Kötcsei Körjegyzőséghez csatlakoztak (268/1874. ai.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1874. Egyéb: 249
Szárszó elnevezése 1922-től Balatonszárszó (145/1920. mgy. sz. és 20136/1922. ai sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. szept. 28. 403. Közli a 20136/1922. ai. sz. iratára érkezett és 1922. aug. 9-én kelt 131.580/1922.V.a. Bm. sz. leiratát, amelyben Szárszó község nevét Balatonszárszóra változtatta át. Gyalay 777. Szárszó. ... A ksg. neve 1922. aug. 9-től BALATONSZÁRSZÓ. Szomajom Elnevezés, névváltozás: Szomajom 1872–1942, Kaposfő 1942–1950 (31.811/1942. Bm. sz.). B. K., 1942. aug. 16. 1380. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Szomajom község nevét az 1898: IV. 2. §-a alapján Kaposfő névre változtatta meg. (31.811/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1942(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szomajomi Körjegyzőség 1872–1942, (Kaposfői Körjegyzőség 1942–1950, 31.811/1942. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1942(–1950). Egyéb: Gyalay 801. Szomajom. ... 1942. jún. 22-én neve Kaposfő-re változott. Szomajomi Körjegyzőség Községei: Jákó, Kaposmérő, Kaposújlak, Kisasszond, Kiskorpád, Szentbenedek (Kaposszentbenedek), Szomajom (Kaposfő). Kaposmérő, Kaposújlak és Szentbenedek 1885-ben kiváltak a Szomajomi Körjegyzőségből, és megalakították a Kaposmérői Körjegyzőséget (115/1885. mgy. sz. és 9265/1885. ai. sz., M. H., 1885. szept. 19. 2.). A Nagyatádi járásba és a Csökölyi Körjegyzőségbe tartozott Jákó 1891-ben a Szomajomi Körjegyzőséghez csatlakozott (256/1891. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1942(–1950). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1942(–1950). Egyéb: Szomajom elnevezése 1942-től Kaposfő, a körjegyzőségé Kaposfői Körjegyzőség (31.811/1942. Bm. sz.). 250
B. K., 1942. aug. 16. 1380. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Szomajom község nevét az 1898: IV. 2. §-a alapján Kaposfő névre változtatta meg. (31.811/1942. B. M. sz.)” Szentbenedek elnevezése 1908-tó Kaposszentbenedek (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 543. Kaposszentbenedek. ... 1950-ben + Bárdudvarnok = BÁRDUDVARNOK. Gyalay 801. Szomajom. ... 1942. jún. 22-én neve Kaposfő-re változott. Szorosad Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Törökkoppányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Szőkedencs Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csákányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Szőllősgyörök Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. 251
Egyéb: Gyalay 803. SZŐLLŐSGYÖRÖK. ... mezőváros. Szőllősgyöröki Körjegyzőség Községei: Balatoncsehi (Ordacsehi), Orda (Ordacsehi), Szőllősgyörök, Szőllőskislak, Tótgyugy (Gyugy). Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Balatoncsehi és Orda kisközségek 1939-ben Ordacsehi néven egyesültek (221/1928. mgy. sz. és 122.795/1941. Bm. sz.). Svm. Th. Biz. 1928. febr. 6-ikai ülés (221/1927. mgy. sz., 34297/1927. ai. sz.). „Véghatározat. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága Szőllősgyörök és Szőllőskislak valamint Orda és Csehi községeknek kisközségi jelleggel való egyesítését az 1886: évi XXII. t. c. 162. §-a értelmében, figyelemmel a 115.800/1925. B. M. számú körrendeletre a m. kir. Belügyminiszter úr Ő Nagyméltóságának pártolólag figyelmébe ajánlja, egyben azon javaslatot teszi, hogy az egyesítet kisközségek neve Szőllősgyörök illetve Csehi legyen.” B. K., 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Balatoncsehi és Orda kisközségek egyesítéséből keletkezett Ordacsehi kisközség végleges nevét az 1898: IV. t.-c. alapján ’Ordacsehi’ névben állapította meg. (122.795/1941. B. M. sz.)” Tótgyugy nevét 1907-ben még nem akarták megváltoztatni (226/1907. mgy. sz.). Tótgyugy elnevezése 1908-tól Gyugy (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). A Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1948-ban Ordacsehiben jegyzői kirendeltséget létesített (2/1948. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. jan. 25. 30. Közli a Bm. 166.413/1947. III/2. sz. rendeletéből: „a szőllősgyöröki körjegyzőséghez tartozó Ordacsehi községben jegyzői kirendeltség felállítását engedélyezte. A kirendeltség január 1-ével megkezdte működését.” Gyalay 351. Balatoncsehi. ... 1939-től + Orda = ORDACSEHI – az új kg.-név 1941. nov. 22-től végl. Gyalay 691. Orda. ... 1939. jan. 1-én + Balatoncsehi = /1941. nov. 22-től hiv. is /ORDACSEHI./ Gyalay 803. SZŐLLŐSGYÖRÖK. ... mezőváros. Gyalay 803. SZŐLLŐSKISLAK. ... 1945 után a ksg. névalakjának írása SZŐLŐSKISLAK. 252
Gyalay 492. GYUGY. ... 1931. jan. 1-én Pettend. p. – 40 kh 978 □ö- Hács-hoz átcsatolva. Szőllőskislak Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 803. SZŐLLŐSKISLAK. ... 1945 után a ksg. névalakjának írása SZŐLŐSKISLAK. Szőllőssérsek Elnevezés, névváltozás: Szőllőssérsek 1921–1926, Sérsekszőllős 1926–1950 (18175/1926. ai.). B. K., 1922. ápr. 2. 742. „A belügyminister 35.521/1921. B. M. sz. alatt Somogy vármegye területén fekvő Zala községhez tartozó Szőllőspuszta és Sérsekhegy pusztáknak önálló községgé alakulását megengedte. Az új község neve ideiglenesen ’Szőllőssérsek’ névben állapíttatott meg. A község működését február hó 18-án megkezdette.” B. K., 1926. jún. 27. 457. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Szőllőssérsek község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján ’Sérsekszőllős’ névben állapította meg. (62.426/1926. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1926. aug. 5. 429. Közli a 18175/1926. ai. sz.-hoz érkezett 62.426./1926.V. Bm. sz. határozatot, amelyben a 171/1920. mgy. sz. javaslatra Szőllőssérsek kisközség nevét Sérsekszőllős névben állapították meg. Jogállás: Kisközség 1921–1926(–1950). (Sérsekszőllős község 1921-ben alakult a Zala kisközséghez tartozott Sérsekhegy és Szőllőspuszta lakott helyekből Szőllőssérsek néven, 35.521/1921. Bm. sz., B. K., 1921. jún. 5. 830.). Körjegyzőségi beosztás: Tabi Körjegyzőség 1921–1926(–1946, Tab Vidéki Körjegyzőség 1946–1950, 6074/1946. ai. sz. Csatolva hozzá a S.4205/4/1945. ai. sz., amelyre érkezett a 97.511/1945. Bm. sz. határozat a Tab Vidéki Körjegyzőség szervezéséről. Tab 253
nagyközséggé alakulásáról a Tabi Járási Nemzeti Bizottság 1945. május 19-ikei ülésén döntöttek). Járási beosztás: Tabi járás 1921–1926(–1950). Egyéb: Gyalay 756. Sérsekszőllős. Zala /-ből vált ki 1921-ben, l. ott!/ Gyalay 879. ZALA. ... 1921. máj. 3-án Sérsekhegy és Szőllős p. – 1102 kh 537 □ö /1923-i adat/ - kt.-ek kiváltak és Szőllőssérsek id., majd 1926. jún. 4-től SÉRSEKSZŐLLŐS végl. néven ksg.-gé alakultak. Szörény Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Sztára Elnevezés, névváltozás: Sztára 1872–1908, Drávasztára 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Sellyei Körjegyzőség 1872–1876, Drávafoki Körjegyzőség 1876–1908(–1950, 241/1876. mgy. sz. és 32.265/1976. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Szulimán 254
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Mozsgói Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Szulok Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Nagyközség 1872–1950 (276/1872. és 349/1872. mgy. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1875, Szigetvári járás 1875–1896 (277/1875. mgy. sz.), Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Homokszentgyörgy 1878-ban a megszűnt Homokszentgyörgyi Körjegyzőségből kilépett, és Szulok nagyközséghez csatlakozott, de területileg azonban továbbra is a Nagyatádi járáshoz tartozott (205/1878. mgy. sz.). Homokszentgyörgy kisközség 1898-ban Szulok nagyközségtől elvált, és a Kálmáncsai Körjegyzőséghez csatlakozott (437/1897. mgy. sz.). Gyalay 806. SZULOK. … Volt mezőváros 1886-ig. 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Tab Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1946, nagyközség 1946–1950 (6074/1946. ai. sz. Csatolva hozzá a S.4205/4/1945. ai. sz., amelyre érkezett a 97.511/1945. Bm. sz. határozat a Tab Vidéki Körjegyzőség szervezéséről. Tab nagyközséggé alakulásáról a Tabi Járási Nemzeti Bizottság 1945. május 19-ikei ülésén döntöttek.) Körjegyzőségi beosztás: Tabi Körjegyzőség 1872–1946. 255
Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 807. TAB. ... mezőváros 1886-ig. Tabi Körjegyzőség Községei: Sérsekszőllős (Szőllőssérsek), Tab, Torvaj, Zala. A Zala kisközséghez tartozó Sérsekhegy és Szőllőspuszta külterületek 1921-ben alakultak önálló kisközséggé Sérsekszőllős néven (35.521/1921. Bm. sz., B. K., 1921. jún. 5. 830. B. K., 1922. ápr. 2. 742. „A belügyminister 35.521/1921. B. M. sz. alatt Somogy vármegye területén fekvő Zala községhez tartozó Szőllőspuszta és Sérsekhegy pusztáknak önálló községgé alakulását megengedte. Az új község neve ideiglenesen ’Szőllőssérsek’ névben állapíttatott meg. A község működését február hó 18-án megkezdette.” Fennállt: 1872–1946. A Tabi Körjegyzőség feloszlatásakor Sérsekszőllős, Torvaj és Zala községek 1946-ban – Tab székhellyel – megalakították a Tab Vidéki Körjegyzőséget, Tab pedig nagyközség lett (6074/1946. ai. sz. és S.4205/4/1945. ai. sz., amelyre érkezett a 97.511/1945. Bm. sz. határozat a Tab Vidéki Körjegyzőség szervezéséről. Tab nagyközséggé alakulásáról a Tabi Járási Nemzeti Bizottság 1945. május 19-ikei ülésén döntöttek. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1946. Egyéb: B. K., 1926. jún. 27. 457. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Szőllőssérsek község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján ’Sérsekszőllős’ névben állapította meg. (62.426/1926. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1926. aug. 5. 429. Közli a 18175/1926. ai. sz.-hoz érkezett 62.426./1926.V. Bm. sz. határozatot, amelyben a 171/1920. mgy. sz. javaslatra Szöllőssérsek község nevét Sérsekszöllős névben állapították meg.) Gyalay 807. TAB. ... mezőváros 1886-ig. Gyalay 828. TORVAJ. ... 1947. dec. 28-án Kisecseny egy része, Lullaszőllő, Lulla-tp. + Balatonendréd Jaba p. egy része kt.-ek kiváltak és LULLA néven külön ksg.-gé alakultak. Gyalay 756. Sérsekszőllős. Zala /-ből vált ki 1921-ben, l. ott!/
256
Gyalay 879. ZALA. ... 1921. máj. 3-án Sérsekhegy és Szőllős p. – 1102 kh 537 □ö /1923-i adat/ - kt.-ek kiváltak és Szőllőssérsek id., majd 1926. jún. 4-től SÉRSEKSZŐLLŐS végl. néven ksg.-gé alakultak. Tab Vidéki Körjegyzőség Községei: Lulla, Sérsekszőllős (Szőllőssérsek), Torvaj, Zala. A Zala kisközséghez tartozó Sérsekhegy és Szőllőspuszta 1921-ben alakultak önálló kisközséggé Sérsekszőllős néven (35.521/1921. Bm. sz., B. K., 1921. jún. 5. 830. B. K., 1922. ápr. 2. 742. „A belügyminister 35.521/1921. B. M. sz. alatt Somogy vármegye területén fekvő Zala községhez tartozó Szőllőspuszta és Sérsekhegy pusztáknak önálló községgé alakulását megengedte. Az új község neve ideiglenesen ’Szőllőssérsek’ névben állapíttatott meg. A község működését február hó 18-án megkezdette.” A Balatonendrédhez és Torvajhoz tartozó egyes külterületek 1947-ben Lulla néven kisközséggé alakultak (2/1948. mgy. sz.: „Belügyminiszter úr a tabi járásban lévő és eddig Torvaj és Balatonendréd községek határához tartozó Lullatelepi szöllőhegy és Jaba-pusztának Lulla néven községgé alakulását jóváhagyta…”, 645.320/1948. Bm. sz.). Fennállt: 1946–1950. A Tabi Körjegyzőség feloszlatásakor Sérsekszőllős, Torvaj és Zala községek 1946-ban – Tab székhellyel – megalakították a Tab Vidéki Körjegyzőséget (6074/1946. ai. sz. és S.4205/4/1945. ai. sz., amelyre érkezett a 97.511/1945. Bm. sz. határozat a Tab Vidéki Körjegyzőség szervezéséről. Tab nagyközséggé alakulásáról a Tabi Járási Nemzeti Bizottság 1945. május 19-ikei ülésén döntöttek. Járási beosztás: Tabi járás 1946–1950. Egyéb: B. K., 1926. jún. 27. 457. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegye közönségéhez intézett rendeletével Szőllőssérsek község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján ’Sérsekszőllős’ névben állapította meg. (62.426/1926. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1926. aug. 5. 429. Közli a 18175/1926. ai. sz.-hoz érkezett 62.426./1926.V. Bm. sz. határozatot, amelyben a 171/1920. mgy. sz. javaslatra Szöllőssérsek község nevét Sérsekszöllős névben állapították meg.) Gyalay 615. Lulla. Balatonendréd + Torvaj /kt.-eiből 1947-ben kivált ksg./. Gyalay 756. Sérsekszőllős. Zala /-ből vált ki 1921-ben, l. ott!/
257
Gyalay 828. TORVAJ. ... 1947. dec. 28-án Kisecseny egy része, Lullaszőllő, Lulla-tp. + Balatonendréd Jaba p. egy része kt.-ek kiváltak és LULLA néven külön ksg.-gé alakultak. Gyalay 879. ZALA. ... 1921. máj. 3-án Sérsekhegy és Szőllős p. – 1102 kh 537 □ö /1923-i adat/ - kt.-ek kiváltak és Szőllőssérsek id., majd 1926. jún. 4-től SÉRSEKSZŐLLŐS végl. néven ksg.-gé alakultak. Tapsony Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1949, nagyközség 1949–1950 (2215/1948. mgy. sz. és 215/1949. ai. sz., 290/1948. főisp. sz, 5203-6-17/1948.I/8. Bm. sz. „A nagyközséggé alakulás végrehajtásának időpontját 1949. év.i április hó 1. napjában állapítom meg.”). Körjegyzőségi beosztás: Szakácsi Körjegyzőség 1872–1908, Nagyszakácsi Körjegyzőség 1908–1949 (25489/1908. mgy. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Nagyszakácsi és Tapsony kisközségek 1949-ben nagyközségekké alakultak, és a Nagyszakácsi Körjegyzőség feloszlott (2215/1948. és 215/1949. ai. sz.). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: A 32361/1892. ai. sz. iratban a Szakácsi Körjegyzőség székhelyét Tapsonyba helyezték át, de Szakácsi fellebbezésére a 86/1893. mgy. sz.-mal ezt a határozatot visszavonták. A Nagyszakácsi Körjegyzőség 1948-ban Tapsonyban jegyzői kirendeltséget létesített (2/1948. mgy. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1948. jan. 25. 30. Közli a Bm. 158.652/1947.III.1. sz. rendeletéből:” a Nagyszakácsi körjegyzőséghez tartozó Tapsony községben jegyzői kirendeltség felállítását engedélyezte. A kirendeltség f. évi január 1-ével megkezdte müködését.” Tarany Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1924, nagyközség 1924–1950 (483/1924. és 7660/1924. ai. sz.,165.022/1922. Bm. sz.).
258
B. K., 1923. jan. 28. 202. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Tarany és Háromfa kisközségeknek nagyközséggé [sic!] alakulását 165.022/1922. B. M. szám alatt megengedte.” Körjegyzőségi beosztás: Taranyi Körjegyzőség 1872–1924. Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: Taranyi Körjegyzőség Községei: Agarév (Háromfa-Agarév, Háromfa), Bélavár, Háromfa, Tarany, Vízvár. Bélavár és Vízvár 1876-ban kiváltak a Taranyi Körjegyzőségből, és a Babócsai Körjegyzőségből ugyancsak kivált Heresznye kisközséggel együtt megalakították a Vízvári Körjegyzőséget (135/1876. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1924. Háromfa és Tarany községek 1924-ben nagyközségekké alakultak, így a Taranyi Körjegyzőség megszűnt (483/1924. és 7660/1924. ai. sz., 165.022/1922. Bm. sz.). B. K., 1923. jan. 28. 202. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe kebelezett Tarany és Háromfa kisközségeknek nagyközséggé [sic!] alakulását 165.022/1922. B. M. szám alatt megengedte.” Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1924. Egyéb: Az 1870-es népszámlálástól az 1888-as Mo. t. c-. és n.-ig Agarév önálló településként szerepel, az 1890-es népszámláláskor már Háromfa-Agarév néven van feltüntetve. Háromfa-Agarév elnevezése 1908-tól Háromfa (226/1907. mgy., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 498–499. HÁROMFA. ... 1943. jan. 1-én Pácod p. Nagyatád-hoz átcsatolva. Tarnóca Elnevezés, névváltozás: Tarnóca 1872–1895, Somogytarnóca 1895–1950 (65/1895. mgy. sz.).
259
M. H., 1895. máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. ai. sz. iratból a 32.452/IV–a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza” község nevét „Somogy-Tarnócza” alakra változtatták. Jogállás: Kisközség 1872–1895(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Homokszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1878, Visontai Körjegyzőség 1878– 1895(–1897, 205/1878. mgy. sz., Csokonyai Körjegyzőség 1897–1899, 195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz., Barcsi Körjegyzőség 1899–1911, 12349/1900. ai. sz.). A Barcsi Körjegyzőség 1911-ben feloszlott, Barcs nagyközséggé alakult, Drávapálfalva és Somogytarnóca az 1886: XXII. tc. 161. §-a értelmében Barcs nagyközséghez csatlakoztak (114.763/1910. Bm. sz.). B. K., 1911. jan. 1. 13. „A belügyminister Somogy vármegye területén fekvő Barcs kisközségnek nagyközséggé alakulását elrendelte; egyúttal tudomásul vette a nevezett vármegye közönségének 513/1909. kgy. számú határozatával tett azt az intézkedését, a melylyel az 1886: XXII. t.-c. 161. §-a alapján megengedte, hogy az eddigi Barcs kisközséggel egy körjegyzőséget képezett Somogytarnócza és Drávapálfalva kisközségek az ezen rendelettel nagyközséggé alakult községgel – utóbbi nagyközségi jellegének érintése nélkül – szövetkezzenek. (114.763/1910. B. M. sz.)” Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1895(–1896, Barcsi járás 1896–1950, (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 762. SOMOGYTARNÓCA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Táska Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Buzsáki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Taszár
260
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Toponári Körjegyzőség 1872–1898, Taszári (267/1898. mgy. sz. és 43021/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: -
Körjegyzőség
1898–1950
Taszári Körjegyzőség Községei: Homok (Kaposhomok), Orci, Taszár. Fennállt: 1898–1950. A Taszári Körjegyzőség községei 1898-ban váltak ki a Toponári Körjegyzőségből (267/1898. mgy. sz. és 43021/1898. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1898–1950. Egyéb: Homok elnevezése 1908-tól Kaposhomok (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Teklafalu Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1892, Teklafalui Körjegyzőség 1892– 1950. A Teklafalui Körjegyzőség községei – köztük Teklafalu is – 1892-ben a Gyöngyösmellékei Körjegyzőségből váltak ki (123/1892. mgy. sz. és 8689/1892. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.).
261
Teklafalui Körjegyzőség Községei: Bürüs, Endrőc, Magyarújfalu (Nagyújfalu, Kétújfalu), Teklafalu, Várad. Fennállt: 1892–1950. A Teklafalui Körjegyzőség községei 1892-ben váltak ki a Gyöngyösmelléki Körjegyzőségből, és Teklafalu székhellyel Teklafalui Körjegyzőséggé alakultak (123/1892. mgy. sz. és 8689/1892. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1892–1950. Egyéb: Magyarújfalu, és a Gyöngyösmelléki Körjegyzőséghez tartozó Németújfalu községek 1927-ben Nagyújfalu néven egyesültek (454/1927. mgy. sz. Itt még „Magyarújfalu” névalakot javasoltak). Az egyesülést 1940-ben hajtották végre a 83.940/1938./III.b. Bm. sz. rendelet alapján. A 305.045/1927. Bm. sz. rendelet már intézkedett róla, de a főispáni felterjesztésa végrehajtását felfüggesztette. Itt Nagyújfalunak nevezik az egyesült községet. B. K., 1927. dec. 11. 1346. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe bekebelezett Magyarújfalu és Németújfalu kisközségek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: kisközség. Ideiglenes neve: Nagyújfalu. (305.045/1927. B. M. sz.)” A 11.224/1939./III. Bm. sz. rendelet Nagyújfalut a Teklafalui Körjegyzőséghez osztotta be. S. Vm. Hiv. Lapja, 1940. febr. 22. 47. Közli a 733/1940. sz. szigetvári főszolgabírói iratból a 305.045/1927. Bm. sz. rendelettel Németújfalu és Magyarújfalu községek egyesítését, és az egyesített községnek a 11.224/1939. Bm. sz. rendelettel – Nagyújfalu néven – a Teklafalui Körjegyzőséghez való beosztását. B. K., 1940. ápr. 28. 702. „Somogy vármegyében a közigazgatásilag a gyöngyösmelléki körjegyzőséghez tartozó Németújfalu kisközség a teklafalui körjegyzőséghez tartozó Magyarújfalu kisközséggel Nagyújfalu néven kisközségi jelleggel történt egyesítésével a teklafalui körjegyzőséghez átcsatoltatott, s mint ilyen, 1940. évi május 1-től a teklafalui anyakönyvi kerületbe tartozik.” A község végleges neve 1942-ben Kétújfalu lett. (A 31.784/1942./III./1942. júl. 7./ Bm. sz. rendelet szól a Kétújfalu elnevezésről, az 5696/1/1942. ai. sz. iratban, 4508/1945. ai. sz.). A Teklafalui Körjegyzőséget 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 622. Magyarújfalu. ... 1940. febr. 10-én + Németújfalu = 1942. júl. 7-től KÉTÚJFALU; a ksg. id. neve 1940-1942 között Nagyújfalu volt. Teleki 262
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csepelyi Körjegyzőség 1872–1895, Teleki Körjegyzőség 1895–1950 (389/1895. mgy. sz., 9667/1895. és 32305/1895. ai. sz.), Nagycsepelyi Körjegyzőség 1912– 1950 (10402/1912. és 14354/1912. ai. sz., Svm. Hiv. Lapja, 1912. jún. 27. 461. Közli a 14354/1912. ai. sz. iratból, hogy a Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912. júl. 15-től Nagycsepelyre helyezték át. B. K., 1912. júl. 21. 245. „Somogy vármegyében a teleki-i körjegyzőség székhelye 1912. évi július hó 15-től kezdve Telekiből Nagycsepelyre helyeztetvén, a körjegyzőség és anyakönyvi kerület neve: > nagycsepelyi <-re változik.”). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Teleki Körjegyzőség Községei: Csepely (Nagycsepely), Teleki. Fennállt: 1895–1912. A Csepelyi Körjegyzőség székhelyét 1895-ben Telekibe helyezték át (389/1895. mgy. sz., 9667/1895. és 32305/1895. ai. sz.). A Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912-ben Nagycsepelyre helyezték át (10402/1912. ai. sz. és Svm. Hiv. Lapja, 1912. jún. 27. 461. Közli a 14354/1912. ai. sz. iratból, hogy a Teleki Körjegyzőség székhelyét 1912. júl. 15-től Nagycsepelyre helyezik át. B. K., 1912. júl. 21. 245. „Somogy vármegyében a teleki-i körjegyzőség székhelye 1912. évi július hó 15-től kezdve Telekiből Nagycsepelyre helyeztetvén, a körjegyzőség és anyakönyvi kerület neve: > nagycsepelyi <-re változik.”) Járási beosztás: Tabi járás 1895–1912. Egyéb: Csepely elnevezése 1908-tól Nagycsepely (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Tengőd
263
Tengődöt 1950-ben csatolták Somogy megyéhez Tolna megyétől (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Tikos Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Tilos Elnevezés, névváltozás: Tilos, másnéven Őr 1872–1884, Őrtilos 1884–1950 (249/1884. mgy. sz. és M. H., 1884. okt. 21. 1. Közli a 10221/1884. ai. sz. iratból: „Őr vagy Tilos község sok félreértést okozott nevének >>Őrtilosra<< való átváltoztatása nagyméltóságu m. kir. belügyminister urnak folyó évi október 8-án 55.238. szám. alatt kelt rendeletével engedélyeztetvén…”). Jogállás: Kisközség 1872–1884(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Bükkösdi Körjegyzőség 1872–1877, Zákányi Körjegyzőség 1877–1884(–1950, 179/1877. mgy. sz. és 23.714/1877. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1884(–1950). Egyéb: Gyalay 698. ŐRTILOS. ... 1923. jan. 10-én a Mura balpartján megépült Légrád vasutállomás változatlanul a ksg. része maradt. Toponár Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950, nagyközség 1950 (209/1948. mgy. sz., 10391/1949. ai. sz., 799/1949. főisp. sz. és 5203-27-17/1949.I.8. Bm. sz.)). Körjegyzőségi beosztás: 264
Toponári Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 826. Toponár. ... 1970. júl. 1-én + Kaposvár = KAPOSVÁR. 1886-ig Toponár mezőváros. Toponári Körjegyzőség Községei: Homok (Kaposhomok), Kaposfüred, Orci, Szentjakab (Kaposszentjakab), Taszár, Toponár. Taszár, Homok és Orci 1898-ban kiváltak a Toponári Körjegyzőségből, és megalakították a Taszári Körjegyzőséget (267/1898. mgy. sz. és 43021/1898. ai. sz.). Kaposfüred 1938-ban kivált a Toponári Körjegyzőségből, és a Magyaregresi Körjegyzőséghez csatlakozott (67/1937. mgy. sz. és 333/1940. ai. sz.). B. K., 1938. jan. 2. 13. „Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága 67. kgy. 456/I–1937. sz. jogerős véghatározatával eddig a toponári körjegyzőséghez tartozó Kaposfüred községet a magyaregresi körjegyzőséghez csatolta át, minek következtében Kaposfüred község 1938. évi január 1-től kezdve anyakönyvi tekintetben is a magyaregresi állami anyakönyvi kerülethez tartozik.” Fennállt: 1872–1950. A Toponári Körjegyzőséget 1950. jan. 1-jével feloszlatták, Toponár nagyközség lett, Kaposszentjakab pedig beolvadt Kaposvárba (209/1948. mgy. sz., 10391/1949. ai. sz., 799/1949. főisp. sz. és 5203-27-17/1949.I.8. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Szentjakab elnevezése 1908-tól Kaposszentjakab, Homok elnevezése 1908-tól Kaposhomok (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Gyalay 543. Kaposfüred. ... 1970. júl. 1-én + Kaposvár = KAPOSVÁR. Gyalay 826. Toponár. ... 1970. júl. 1-én + Kaposvár = KAPOSVÁR. 1886-ig Toponár mezőváros. Torvaj Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 265
Tabi Körjegyzőség 1872–1946, Tab Vidéki Körjegyzőség 1946–1950 (6074/1946. ai. sz.; Csatolva hozzá a S.4205/4/1945. ai. sz., amelyre érkezett a 97.511/1945. Bm. sz. határozat a Tab Vidéki Körjegyzőség szervezéséről. Tab nagyközséggé alakulásáról a Tabi Járási Nemzeti Bizottság 1945. május 19-ikei ülésén döntöttek.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: A Torvaj községhez tartozó Lulla lakott hely 1947-ben községgé alakult (2/1948. mgy. sz. és 645.320/1948. Bm. sz.: „Belügyminiszter úr a tabi járásban lévő és eddig Torvaj és Balatonendréd községek határához tartozó Lullatelepi szöllőhegy és Jaba-pusztának Lulla néven községgé alakulását jóváhagyta…”. 730/1948. főisp. sz.-ban 167.675/1947.III.2. Bm. sz. „Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Ben. 3166/1-1946. számu véghatározatában foglalt javaslatára a Torvaj községhez tartozó Lullatelep, Lulla szőlőhegy, Kisecseny és a Balatonendréd községhez tartozó Jaba puszta lakotthelyek községgé alakulását a 4330/1945. M. E. számu rendelet 8. §-a alapján elrendelem” kisközség, ideiglenes neve Lulla. „A községgé alakulás végrehajtásának időpontját 1948. évi január hó 1. napjában állapítom meg. Az új kisközséget közigazgatási szempontból a tabi körjegyzőséghez osztom be.” Gyalay 828. TORVAJ. ... 1947. dec. 28-án Kisecseny egy része, Lullaszőllő, Lulla-tp. + Balatonendréd Jaba p. egy része kt.-ek kiváltak és LULLA néven külön ksg.-gé alakultak. Tótgyugy Elnevezés, névváltozás: Tótgyugy 1872–1908, Gyugy 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Szőllősgyöröki Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Tótgyugy nevét 1907-ben még nem akarták megváltoztatni (226/1908. mgy. sz.). Gyalay 492. GYUGY. ... 1931. jan. 1-én Pettend. p. – 40 kh 978 □ö- Hács-hoz átcsatolva. Tótkeresztúr 266
Elnevezés, névváltozás: Tótkeresztúr 1872–1908, Almáskeresztúr 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Mozsgói Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Tótszentgyörgy Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Görösgali Körjegyzőség 1872–1950 (A körjegyzőség székhelye: Molványhídpuszta.) Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Tótszentpál Elnevezés, névváltozás: Tótszentpál 1872–1929, Somogyszentpál 1929–1950. Tótszentpál és Varjaskér kisközségek 1928-ban egyesültek Tótszentpál néven (452/1927. mgy. sz. és 305.282/1927. Bm. sz.). B. K., 1930. jan. 27. 134. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Tótszentpál és Varjaskér községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján Somogyszentpál névben állapította meg. (99.315/1929. B. M. sz.)” B. K., 1930. febr. 16. 168. „Tótszentpál és Varjaskér községek a 305.282/1927. B. M. számú rendelettel egyesíttettek. Az új nagyközség és anyakönyvi kerület neve a 99.315/1929. B. M. számú rendelet alapján Somogyszentpál...” 267
Jogállás: Kisközség 1872–1928, nagyközség 1928–1929(–1950, 8792/1928. ai. sz.). B. K., 1928. márc. 18. 279. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe bekebelezett Tótszentpál és Varjaskér kisközségeknek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Tótszentpál. (305.282/1927. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Tótszentpáli Körjegyzőség1872–1928. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1909, Marcali járás 1909–1928(–1950, 520/1908. mgy. sz. és 671/1909. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1908. aug. 13. 391. és Svm. Hiv. Lapja, 1909. jan. 15. 20. Utóbbi közli a 671/1909. ai. sz. iratból a 113.180/II.a. Bm. sz. rendelettel jóváhagyott 520/1908. mgy. sz. határozatot, amely az átcsatolást 1909. január 25-én „kezdődő hatállyal” rendelte el. B. K., 1909. jan. 31. 87. „Az új járási beosztást 1909. évi január 25-én lép tényleg életbe (5.775/1909. Bm. sz.).” Egyéb: Gyalay 829. Tótszentpál. ... 1909. jan. 20-án a Lengyeltóti j.-ból a Marcali j.-ba átsorolva. 1938. [helyesen: 1928. /R. B./] márc. 3-án + Varjaskér = 1929. jún. 14-től id., 1930. jan. 17-től végl. SOMOGYSZENTPÁL. Tótszentpáli Körjegyzőség Községei: Boronka, Csömend, Nikla, Tótszentpál (Somogyszentpál), Varjaskér (Tótszentpál, Somogyszentpál). Boronka, Csömend és Nikla 1887-ben kiváltak a Tótszentpáli Körjegyzőségből, és a Marcali járásban újonnan alakult Niklai Körjegyzőséghez csatlakoztak (124/1887. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1928. Varjaskér 1928-ban Tótszentpállal egyesült (452/1927. mgy. sz. 305.282/1927. Bm. sz.). Az egyesített kisközség nagyközséggé alakult, és elnevezése Tótszentpál lett (8792/1928. ai. sz.). B. K., 1928. márc. 18. 279. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe bekebelezett Tótszentpál és Varjaskér kisközségeknek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Tótszentpál. (305.282/1927. B. M. sz.)” Járási beosztás: Marcali járás 1872–1888 (kivéve Varjaskér, amely a Lengyeltóti járáshoz tartozott). 268
Lengyeltóti járás 1888–1909 (124/1887. mgy. sz.), Marcali járás 1909–1928 (520/1908. mgy. sz. és 671/1909. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1908. aug. 13. 391. és Svm. Hiv. Lapja, 1909. jan. 15. 20. Utóbbi közli a 671/1909. ai. sz. iratból a 113.180/II.a. Bm. sz. rendelettel jóváhagyott 520/1908. mgy. sz. határozatot, amely az átcsatolást 1909. január 25-én „kezdődő hatállyal” rendelte el. B. K., 1909. jan. 31. 87. „Az új járási beosztást 1909. évi január 25-én lép tényleg életbe (5.775/1909. Bm. sz.).” Egyéb: B. K., 1930. jan. 27. 134. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett s Tótszentpál és Varjaskér községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét az 1898: IV. t.-c. 2. §-a alapján Somogyszentpál névben állapította meg. (99.315/1929. B. M. sz.)” B. K., 1930. febr. 16. 168. „Tótszentpál és Varjaskér községek a 305.282/1927. B. M. számú rendelettel egyesíttettek. Az új nagyközség és anyakönyvi kerület neve a 99.315/1929. B. M. számú rendelet alapján Somogyszentpál...” Gyalay 380. Boronka. ... 1977. ápr. 1-től + Bize + Horvátkút + Marcali = MARCALI. Gyalay 829. Tótszentpál. ... 1909. jan. 20-án a Lengyeltóti j.-ból a Marcali j.-ba átsorolva. 1938. [helyesen: 1928.] márc. 3-án + Varjaskér = 1929. jún. 14-től id., 1930. jan. 17-től végl. SOMOGYSZENTPÁL. Gyalay 856. Varjaskér. ... 1909. jan. 20-án a Lengyeltóti j.-ból a Marcali j.-ba átsorolva. 1928. márc. 3-án + Tótszentpál = Tótszentpál /1929. jún. 14-én Varjaskér kt.-i lakotth./; 1930. jan. 17-én = SOMOGYSZENTPÁL. Tótújfalu Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Lakócsai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Gyalay 829. TÓTÚJFALU. ... 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. Töröcske
269
Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Simonfai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 831. Töröcske. ... 1973. ápr. 15-én + Kaposvár = KAPOSVÁR. Törökkoppány Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Törökkoppányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Törökkoppányi Körjegyzőség Községei: Döröcske (Somogydöröcske), Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány. Fennállt: 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Döröcske elnevezése 1908-tól Somogydöröcske (226/1907. mgy. 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.).
sz.,
Túr Elnevezés, névváltozás: Túr 1872–1908, Somogytúr 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). 270
Körjegyzőségi beosztás: Látrányi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Somogytúr egyes területeiből Somogybabod 1939-ben alakult önálló kisközséggé. B. K. 1941. dec. 7. 2326. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Kisbabod, Nagybabod, Babodráki, Szilvás és Vörösihegy puszták önálló községgé alakulását megengedte. Az újonnan alakult község jellege kisközség, végleges neve: ’Somogybabod’. … (122.532/1941. B. M. sz.)” Gyalay 762. SOMOGYTÚR. ... 1939-ben Babod puszta /Kisbabod, Nagybabod, Babódráki/, Szilvás p. és Vöröshegy kt.-ek jan. 1-én kiváltak és 1941. nov. 16-tól SOMOGYBABOD hiv. néven ksg.-gé alakultak. Udvarhely Elnevezés, névváltozás: Udvarhely 1872–1908, Somogyudvarhely 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1919, nagyközség 1919–1950, 38/1918 mgy. sz. és 131.791/1918./V.a. Bm. sz.). B. K., 1918. dec. 29. 1914. „A belügyminister a Somogy vármegye területén levő Somogyudvarhely kisközségnek nagyközséggé alakulását elrendelte. (131.791/1918. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1920. júl. 8. 218. Közli a 13341/1920 sz. ai. sz. felterjesztése alapján 1920. július 2-ai dátummal. Körjegyzőségi beosztás: Alsoki Körjegyzőség 1872–1890, Berzence nagyközség csatlakozott kisközsége 1890–1908(–1919, 360/1889. és 82/1485/1890. mgy. sz.). M. H., 1890. máj. 10. 1. Közli a 9440/1890. ai. sz. iratból: „Értesítem, hogy folyó évi 82 számu törvényhatósági határozattal Udvarhely község az alsoki körjegyzői csoportból elválasztatott és Berzencze nagyközségi jegyzőséghez csatoltatott.” Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Udvarhelyet 1907-ben még Drávaudvarhelynek akarták elnevezni (226/1907. mgy. sz.).
271
Újnép Elnevezés, névváltozás: Újnép 1872–1908, Rinyaújnép 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Babócsai Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1903, Barcsi járás 1903–1908(–1950). (Svm. Hiv. Lapja, 1902. máj. 15. 2. Újnépet a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolták a 151/1902. mgy. és a 9253/1902. ai. sz. alapján. 242/23149/1902. és az 544/36508/1902. mgy. sz.-ban az átcsatolás határidejéül 1903. jan. 1-jét említik. B. K., 1903. febr. 8. 69. Közli a 68.756/1902. /júl. 4./ Bm. sz. rendeletet, amelyben a 151/1902. kgy. sz. határozatot – Újnépnek a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolása – az 1019/1903. ai. sz. szerint 1903. jan. 1-jén megtörtént, 5568/1903. Bm. sz.). Egyéb: Újnép nevét 1907-ben még nem akarták megváltoztatni (226/1907. mgy. sz.). Gyalay 739. RINYAÚJNÉP. ... 1902. júl. 4-én – még mint Újnép – a Nagyatádi j.-ból a Barcsi j.-ba átsorolva. 1913. aug. 2-án Bakháza p. /777 kh 282 □ö/ kt. kivált, s 1914. jún. 27-ével BAKHÁZA néven külön ksg.-gé alakult. B. K., 1913. aug. 10. 411. „A belügyminister Somogy vármegye területén levő Rinyaújnép község határában lévő 777 kat. hold, 282 négyszögöl kiterjedésű Bakháza pusztának kisközséggé alakulását az 1886: XXII. t.-c. 150. és 152. §-ai alapján elrendelte. Az új község neve ideiglenesen > Bakháza < -ban állapíttatott meg. (125.151/1913. B. M. sz.)” Svm. Hiv. Lapja, 1913. aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. ai. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatát, amelyben az 533/1913. mgy. sz. előterjesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 □öl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását rendelte el 1913. aug. 2-án. Újvárfalva Elnevezés, névváltozás: Vrácsik 1872–1908, Újvárfalva 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: 272
(Csoknyai Körjegyzőség 1872–1908), Mezőcsokonyai Körjegyzőség 1908–1947 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Somogysárdi Körjegyzőség 1947–1950 (S. Vm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz. „A szervezeti változás időpontját 1947. évi január hó 1. napjában állapítom meg.”). Járási beosztás: Kaposvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Gyalay 842. ... ÚJVÁRFALVA. ... 1911. júl. 7-én Koroknya p. Nagybakom [helyesen: Nagybajom] ksg.-től idecsatolva. Vámos Elnevezés, névváltozás: Vámos 1872–1908, Somogyvámos 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Somogyvári Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Várad Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1892, Teklafalui Körjegyzőség 1892–1950 (123/1892. mgy. sz. és 8689/1892. ai. sz.). M. H., 1892. ápr. 16. 5. Közli mindezt a 8296/1892. ai. sz. iratból. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Varászló 273
Elnevezés, névváltozás: Vrászló 1872–1908, Varászló 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Nemesdédi Körjegyzőség (1872–)1908–1950. Járási beosztás: Marcali járás (1872–)1908–1950. Egyéb: Várda Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Hetesi Körjegyzőség 1872–1907, Magyaregresi Körjegyzőség 1907–1950 (?/1907. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Varjaskér Elnevezés, névváltozás: Varjaskér 1872–1928. Jogállás: Kisközség 1872–1928. Varjaskér 1928-ban Tótszentpállal egyesült (452/1927. mgy. sz. és 305.282/1927. Bm. sz.). Az egyesített község elnevezése Tótszentpál lett, amely 1928-ban nagyközséggé alakult (8792/1928. ai. sz.). B. K., 1928. márc. 18. 279. „A m. kir. belügyminiszter Somogy vármegyébe bekebelezett Tótszentpál és Varjaskér kisközségeknek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege: nagyközség. Ideiglenes neve: Tótszentpál. (305.282/1927. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Tótszentpáli Körjegyzőség 1872–1928. Járási beosztás:
274
Lengyeltóti járás 1872–1909, Marcali járás 1909–1928 (520/1908. mgy. sz. 671/1909. ai. sz.). Svm. Hiv. Lapja, 1908. aug. 13. 391. és Svm. Hiv. Lapja, 1909. jan. 15. 20. Utóbbi közli a 671/1909. ai. sz. iratból a 113.180/II.a. Bm. sz. rendelettel jóváhagyott 520/1908. mgy. sz. határozatot, amely az átcsatolást 1909. jan. 25én „kezdődő hatállyal” rendelte el. B. K., 1909. jan. 31. 87. „Az új járási beosztást 1909. évi január 25-én lép tényleg életbe (5.775/1909. Bm. sz.).” A Tótszentpáli Körjegyzőség községei – kivéve Varjaskér, amely a Lengyeltóti járásban feküdt – a Marcali járáshoz tartoztak. Tótszentpál 1888-tól a Lengyeltóti járáshoz tartozott, így az eddigre két községre apadt körjegyzőség egésze a Lengyeltóti járásban feküdt (124/1887. ai. sz.). A Tótszentpáli Körjegyzőséget 1909-ben ismét a Marcali járáshoz csatolták (671/1909. ai. sz.). Egyéb: Gyalay 856. Varjaskér. ... 1909. jan. 20-án a Lengyeltóti j.-ból a Marcali j.-ba átsorolva. 1928. márc. 3-án + Tótszentpál = Tótszentpál /1929. jún. 14-én Varjaskér kt.-i lakotth./; 1930. jan. 17-én = SOMOGYSZENTPÁL. Városhídvég Elnevezés, névváltozás: Városhídvég 1872–1922, Szabadhídvég (Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy egyesítésétől) 1922–1950 (6985/1922. ai. sz. és 722/1922. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1922, (nagyközség 1922–1950). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. márc. 23. 147. Közli a 6985/1922. ai. sz.-ra érkezett 722/1922. Bm. sz. határozatot, amelyben Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy kisközségek egyesítését megengedte. Az új nagyközség neve Szabadhídvég lett. B. K., 1922. márc. 26. 718. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy összeépült kisközségek nagyközséggé való egyesítését elrendelte. Az egyesült község nevét ideiglenesen ’Szabadhídvég’ névben állapította meg. (722/1922. B. M. sz.)” Körjegyzőségi beosztás: Városhídvégi Körjegyzőség 1872–1922. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1922(–1950). Egyéb: Szabadhídvéget 1950-ben Fejér megyéhez csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 858. Városhídvég. ... Volt mezőváros 1886-ig. 1922. febr. 25-én + Faluhídvég = /1926. nov. 27-től/ SZABADHÍDVÉG. 275
Városhídvégi Körjegyzőség Községei: Faluhídvég (Szabadhídvég), Szabadhegy (Szabadhídvég), Városhídvég (Szabadhídvég). Fennállt: 1872–1922 (1515/1923. ai. sz.). S. Vm. Hiv. Lapja, 1922. márc. 23. 147. Közli a 6985/1922. ai. sz.-ra érkezett 722/1922. Bm. sz. határozatot, amelyben Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy kisközségek egyesítését megengedte. Az új nagyközség neve Szabadhídvég lett. B. K., 1922. márc. 26. 718. „A m. kir. belügyminister Somogy vármegyébe kebelezett Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy összeépült kisközségek nagyközséggé való egyesítését elrendelte. Az egyesült község nevét ideiglenesen ’Szabadhídvég’ névben állapította meg. (722/1922. B. M. sz.)” 407/1926. mgy. sz. A 722/1922. Bm. sz. rendeletében nevét ideiglenesen Szabadhídvég névalakban állapította meg. Ekkor kérik a Bm.-től a név véglegesítését. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1922. Egyéb: Szabadhídvéget 1950-ben Fejér megyéhez csatolták (4343/1949. MT. sz., M. K. 1949. dec. 14. 2113.). Gyalay 447. Faluhídvég. ... 1922. febr. 25-én + Városhídvég + Szabadhegy = /1926. nov. 27-től végl../ SZABADHÍDVÉG; 1933-ban kisebb kt.-ek Mezőkomáromhoz s Enying-hez /ei. Enying-től Faluhídvéghez/ átcsatolva. Gyalay 772. Szabadhegy. ... 1922. febr. 25-én + Városhídvég = Faluhídvég = /1926. nov. 27-től/ SZABADHÍDVÉG. Gyalay 772. Szabadhídvég. Faluhídvég + Szabadhegy + Városhídvég /1922-ben egyesített községek neve; … 1950-ben + Mezőhídvég; az egyesített ksg. neve id. Szabadhídvég volt, 1954-ben azonban megszűnt, mert a ksg. területéből Mezőkomárom és Szabadhídvég neveken ismét két külön ksg alakult/. Gyalay 858. Városhídvég. ... Volt mezőváros 1886-ig. 1922. febr. 25-én + Faluhídvég = /1926. nov. 27-től/ SZABADHÍDVÉG. Vásárosbéc Elnevezés, névváltozás: Béc 1872–1908, Vásárosbéc 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). 276
Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: (Hárságyi Körjegyzőség 1872–1892, Nagyhárságyi Körjegyzőség 1892–1908)– 1908 (Mo. t. c.- és n.-i), Somogyhárságyi Körjegyzőség 1908–1950 (25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás (1872–)1908–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Vése Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1946, nagyközség 1946–1950 (279/1946. főisp. és 150.526/III.9. Bm. sz. „A még meg nem alakult törvényhatósági kisgyűlés helyett Somogy vármegye Nemzeti Bizottsága 1962/1945. N. B. Szám alatt hozott határozatával Vése kisközség nagyközséggé alakulását nem ellenezte. Értesítem a vármegye közönségét, hogy Vése kisközségnek a nemesdédi körjegyzőségből leendő kiválását és nagyközséggé alakulását megengedem. A nagyközséggé alakulás időpontját 1946. április hó 1. napjában állapítom meg.”). Körjegyzőségi beosztás: Nemesdédi Körjegyzőség 1872–1946. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Visnye Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Kadarkúti Körjegyzőség 1872–1877, Hedrahelyi Körjegyzőség 1877–1907 (233/1877. mgy. sz.), Hedrehelyi Körjegyzőség 1907–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: 277
Visonta Elnevezés, névváltozás: Visonta 1872–1908, Somogyvisonta 1908–1940 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.), Csokonyavisonta 1940–1950 (Erdőcsokonyával egyesülve, 322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”). B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.)” Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1941), nagyközség (/Erdőcsokonyával egyesülve Csokonyavisonta néven/ 1941–1950, 322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”.) Körjegyzőségi beosztás: Visontai Körjegyzőség 1872–1897, Csokonyai Körjegyzőség 1897–1908 (195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz.), Erdőcsokonyai Körjegyzőség 1908– 1940 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198. Bm. sz.), Csokonyavisontai Körjegyzőség 1940–1941 (353/1940. alisp. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1950 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Rinyaújlak 1941-ben az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Csokonyavisonta nagyközséghez csatlakozott (322/1941. ai. sz. Csatolva a 344/1942. ai. sz.-hoz. Benne a 16.973/1939/III.b. Bm. sz. rendelet az egyesítésről és a 24.396/1942/III.b. Bm. sz. határozatból: „...végleges nevét Csokonyavisonta névben állapítom meg”). Gyalay 763. Somogyvisonta. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1941. jan. 1-én + Erdőcsokonya = /1942. febr. 10-től/ CSOKONYAVISONTA. Gyalay 408. Csokonyavisonta. Erdőcsokonya + Somogyvisonta /1941-i egyesüléséből/. Visontai Körjegyzőség 278
Községei: Csokonya (Erdőcsokonya, Csokonyavisonta), Görgeteg, Rinyaszentkirály, Rinyaújlak, Tarnóca (Somogytarnóca), Visonta (Somogyvisonta, Csokonyavisonta). Tarnóca 1878-ban a feloszlatott Homokszentgyörgyi Körjegyzőségből a Visontai Körjegyzőséghez csatlakozott (205/1878. mgy. sz.). Fennállt: 1872–1897. A Visontai Körjegyzőség 1897-ben feloszlott. Csokonya, Rinyaújlak, Tarnóca és Visonta kisközségek a Barcsi járásban megalakították a Csokonyai Körjegyzőséget, Rinyaszentkirály és Görgeteg kisközségek pedig a Nagyatádi járásban megalakították a Rinyaszentkirályi Körjegyzőséget (195/1896. mgy. sz. és 5704/1897. ai. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1896, Barcsi járás 1896–1897 (21092/1896. ai. sz., 283/1896. mgy. sz., 55.315/1896. és 70.662/1896. Bm. sz.). Egyéb: Tarnóca elnevezése 1895-től Somogytarnóca (65/1895. mgy. sz.). M. H., 1895. máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. ai. sz. iratból a 32.452/IV–a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. mgy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza” község nevét „Somogy-Tarnócza” alakra változtatták. B. K., 1942. márc. 15. 587. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Erdőcsokonya és Somogyvisonta községek egyesítését elrendelte. Az egyesített község jellege nagyközség, végleges neve: ’Csokonyavisonta’. ... (24.396/1942. B. M. sz.)” Gyalay 440. Erdőcsokonya. ... 1886-ig mezőváros; 1896. dec. 7-én – még mint Csokonya – a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva; 1908. okt. 15-től neve Erdőcsokonya; 1941. jan. 1-én + Somogyvisonta – végl. nevén 1942. febr. 10-től CSOKONYAVISONTA. Gyalay 484. GÖRGETEG. ... 1904. aug. 31-ig + a későbbi Kuntelep; 1940. jan. 25-én + Kuntelep /nov. 13-án hiv. is Görgeteg a közös helységnév/. 1946. márc. 13-tól ismét kivált s önálló kg. lett KUNTELEP /ei. ide átsorolva: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-i lakotth.-ek/. Gyalay 739. RINYAÚJLAK. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1903. máj. 9-én az eddig volt Cser m. neve Teréz m-ra változott. Gyalay 763. Somogyvisonta. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 1941. jan. 1-én + Erdőcsokonya = /1942. febr. 10-től/ CSOKONYAVISONTA. Gyalay 762. SOMOGYTARNÓCA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva.
279
Visz Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Látrányi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Lengyeltóti járás 1872–1950. Egyéb: Viszló Elnevezés, névváltozás: Viszló 1872–1908, Somogyviszló 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Apáti Körjegyzőség 1872–1908, (Somogyapáti Körjegyzőség 1908–1950, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Vízvár Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Taranyi Körjegyzőség 1872–1876, Vízvári Körjegyzőség 1876–1950 (135/1876. mgy. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1872–1950. Egyéb: -
280
Vízvári Körjegyzőség Községei: Bélavár, Heresznye, Vízvár. Fennállt: 1876–1950. A Vízvári Körjegyzőség a Babócsai Körjegyzőségből kivált Heresznye, és a Taranyi Körjegyzőségből kivált Bélavár és Vízvár kisközségekből alakult 1876ban (135/1876. mgy. sz.). Járási beosztás: Nagyatádi járás 1876–1950. Egyéb: Vörs Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Balatonszentgyörgyi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Marcali járás 1872–1950. Egyéb: Vrácsik Elnevezés, névváltozás: Vrácsik 1872–1908, Újvárfalva 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség (1872–)1908–1950. Körjegyzőségi beosztás: Csoknyai Körjegyzőség 1872–1908, (Mezőcsokonyai Körjegyzőség 1908–1947, 226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz., Somogysárdi Körjegyzőség 1947–1950 (S. Vm. Th. kisgyűlése 27609/1-1946. kgy. sz., 1160/1946. főisp. sz. és 164.765/1946/III/2. Bm. sz. „A szervezeti változás időpontját 1947. évi január hó 1. napjában állapítom meg.”).. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1908(–1950). Egyéb:
281
Gyalay 842. ... ÚJVÁRFALVA. ... 1911. júl. 7-én Koroknya p. Nagybakom [helyesen: Nagybajom] ksg.-től idecsatolva. Vrászló Elnevezés, névváltozás: Vrászló 1872–1908, Varászló 1908–1950 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Jogállás: Kisközség 1872–1908(–1950). Körjegyzőségi beosztás: Nemesdédi Körjegyzőség 1872–1908(–1950). Járási beosztás: Marcali járás 1872–1908(–1950). Egyéb: Zádor Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Gyöngyösmelléki Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megye Sellyei járásához csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Zákány Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Alsógyékényesi Körjegyzőség 1872–1877, Zákányi Körjegyzőség 1877–1950 (179/1877. mgy. sz. és 23.714/1877. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1872–1950. Egyéb: 282
Zákányi Körjegyzőség Községei: Tilos (Őr, Őrtilos), Zákány. Fennállt: 1877–1950. A Zákányi Körjegyzőség az Alsógyékényesi Körjegyzőségből 1877-ben kivált Zákány, és a Bükkösdi Körjegyzőségből kivált Tilos, másként Őr kisközségekből alakult (179/1877. mgy. sz. és 23.714/1877. Bm. sz.). Járási beosztás: Csurgói járás 1877–1950. Egyéb: Tilos, másként Őr község elnevezése 1884-től Őrtilos (249/1884. mgy. sz. és M. H., 1884. okt. 21. 1. Közli a 10221/1884. ai. sz. iratból: „Őr vagy Tilos község sok félreértést okozott nevének >>Őrtilosra<< való átváltoztatása nagyméltóságu m. kir. belügyminister urnak folyó évi október 8-án 55.238. szám. alatt kelt rendeletével engedélyeztetvén…”). Gyalay 698. ŐRTILOS. ... 1923. jan. 10-én a Mura balpartján megépült Légrád vasutállomás változatlanul a ksg. része maradt. Zala Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Tabi Körjegyzőség 1872–1946, Tab Vidéki Körjegyzőség 1946–1950 (6074/1946. ai. sz. Csatolva hozzá a S.4205/4/1945. ai. sz., amelyre érkezett a 97.511/1945. Bm. sz. határozat a Tab Vidéki Körjegyzőség szervezéséről. Tab nagyközséggé alakulásáról a Tabi Járási Nemzeti Bizottság 1945. május 19-ikei ülésén döntöttek.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Sérsekszőllős kisközség 1921-ben alakult a Zala kisközséghez tartozott Sérsekhegy és Szőllőspuszta lakott helyekből Szőllőssérsek néven (35.521/1921. Bm. sz., B. K., 1921. jún. 5. 830.). B. K., 1922. ápr. 2. 742. „A belügyminister 35.521/1921. B. M. sz. alatt Somogy vármegye területén fekvő Zala községhez tartozó Szőllőspuszta és Sérsekhegy pusztáknak önálló községgé alakulását megengedte. Az új község neve 283
ideiglenesen ’Szőllőssérsek’ névben állapíttatott meg. A község működését február hó 18-án megkezdette.” S. Vm. Hiv. Lapja, 1926. aug. 5. 429. Közli a 18175/1926. ai. sz.-hoz érkezett 62.426./1926.V. Bm. sz. határozatot, amelyben a 171/1920. mgy. sz. javaslatra Szőllőssérsek község nevét Sérsekszőllős névben állapították meg. Gyalay 879. ZALA. ... 1921. máj. 3-án Sérsekhegy és Szőllős p. – 1102 kh 537 □ö /1923-i adat/ - kt.-ek kiváltak és Szőllőssérsek id., majd 1926. jún. 4-től SÉRSEKSZŐLLŐS végl. néven ksg.-gé alakultak. Zamárdi Elnevezés, névváltozás: Zamárdi 1872–1932, Balatonzamárdi 1932–1943. B. K., 1932. nov. 6. 687. „A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Zamárdi község nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Balatonzamárdira változtatta meg. (79.217/1932. B. M. sz.)” S. Vm. Hiv. Lapja, 1932. nov. 10. 235. Közli a 280/3/1932. ai. sz. iratból a 79.217/1932. Bm. sz. rendeletet, amely Zamárdi nagyközség nevét „Balatonzamárdi” névalakra változtatta meg. Zamárdi 1943–1950 (759/1943. ai. sz., Lerakva a 261/1944. ai. sz.-nál. Benne S. Vm. Th.-i Kisgyűlése 1943. jún. 28-ikai 759/2/1943. sz. felterjesztésére érkezett 55.898/1943.III. Bm. sz. határozat: Balatonzamárdi nevét Zamárdi névalakra változtatták.). Jogállás: Kisközség 1872–1927, nagyközség 1927–(1932–1943–)1950 (438/1926. mgy. sz., 5119/1927. ai. sz. és 66.372/1926. B. M. sz., B. K., 1926. dec. 19. 917.). B. K., 1927. nov. 6. 1208. „A 66.372/1926. B. M. sz. rendelet folytán Zamárdi kisközség a balatonendrédi körjegyzőségből kivált és 1927. évi október 1-je óta zamárdi anyakönyvi kerület néven mint új kerület működik” Körjegyzőségi beosztás: Endrédi Körjegyzőség 1872–1907, Balatonendrédi Körjegyzőség 1907–1927 (226/1907. mgy. sz., 25489/1908. ai. sz. és 97.198/1908. Bm. sz.). Járási beosztás: Tabi járás 1872–(1932–1943–)1950. Egyéb: Gyalay 881. ZAMÁRDI. ... 1932. okt. 26. – 1943. dec. 21. között átm. a ksg. neve Balatonzamárdi volt. Zics Elnevezés, névváltozás: 284
Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Nágocsi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Tabi járás 1872–1950. Egyéb: Zimány Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Magyaratádi Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Igali járás 1872–1950. Egyéb: Gyalay 884. ZIMÁNY. ... 1908. okt. 15. előtt a ksg. neve Zimány volt. 1932-től Széles m. + Zimányi p. mint kt.-ek megszűntek. Zselickisfalud Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Zselickisfaludi Körjegyzőség 1872–1877, Szennai Körjegyzőség 1877–1950 (150/1877. mgy. sz.). 1888-ban és 1889-ben ideiglenesen Zselickisfalud volt a Szennai Körjegyzőség székhelye (7894/1889. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Zselickisfaludi Körjegyzőség Községei: Patca, Szenna, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud. Fennállt: 285
1872–1977. A Zselickisfaludi Körjegyzőség székhelyét 1877-ben Szennára helyezték át, így jött létre a Szennai Körjegyzőség (150/1877. mgy. sz.). 1888-ban és 1889-ben ideiglenesen Zselickisfalud volt a Szennai Körjegyzőség székhelye (7894/1889. ai. sz.). Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1877. Egyéb: Gyalay 787. SZENNA. ... 1921. okt. 31-én Kaposszerdahely kt. kivált s e néven id. /majd 1929. márc. 20-án végl./ külön ksg.-gé alakult. 1939. szept. 9-én a 75 kh 384 □ö kt. /Kisszenna-tp./ innen Kaposszerdahely ksg.-hez átcsatolva. Zselickislak Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Simonfai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Zselicszentpál Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: Simonfai Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Kaposvári járás 1872–1950. Egyéb: Zsibót Elnevezés, névváltozás: Jogállás: Kisközség 1872–1950. Körjegyzőségi beosztás: 286
Mozsgói Körjegyzőség 1872–1950. Járási beosztás: Szigetvári járás 1872–1950. Egyéb: 1950. jún. 1-jével Baranya megyéhez csatolták (144/1950. M. T. sz., M. K. 1950. máj. 20. 701.). Gyalay 887. Zsibót. ... 1966-ban + Szigetvár = SZIGETVÁR.
287
Függelék A témát érintő néhány rendelet ismertetése B. K., 1896. dec. 15. 573. „A belügyminister 1896. évi augusztus hó 9-én 70.662. sz. rendeletével jóváhagyta Somogy vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlésének azon határozatát, mely szerint Barcs székhelylyel egy új szolgabírói hivatal felállítása, illetőleg új közigazgatási járás létesítése mondatott ki. Az új barcsi szolgabírói járásba a következő községek osztattak be: 1. Barcs. 2. Pálfalu. 3. Szulok. 4. Kálmáncsa. 5. Istvándi. Darány. 7. Dombó. 8. Gárdony. 9. Potony. 10. Tót-újfalu. 11. Lakócsa. 12. Szent-Borbás. 13. DrávaSzt. Márton. 14. Dráva-Tamási. 15. Babócsa. 16. Bolhó. 17. Aracs. 18. Komlósd. 19. Péterhida. 20. Szentes. 21. Homok-Szt.-György. 22. Tarnócza. 23. Rinya-Újlak. 24. Csokonya. 25. Visonta (összesen 25 község). Az új beosztás f. é. augusztus hó 19-én tényleg életbelépett és a barcsi járás szolgabírói hivatal működését a mondott napon megkezdette.” B. K., 1897. máj. 15. 226. 116.015/96. B. M. számú körrendelet. Községnevek megváltoztatásának függőben tartása tárgyában. A 69.401/1896. (okt. 3.) Bm. sz. körrendeletben (B. K., 1896. 270–273.) a Bm. „a jelenlegi helynevek országos felvételét rendeltem el”. „...ha netalán időközben a vármegye egyes községei nevük megváltoztatása iránt határozatot hoznának, e határozatokat ne terjessze fel hozzám, hanem azokat saját észrevételeinek kíséretében az említett összeírásnál alakalmazandó községi kérdőívek megfelő rovatában juttassa kifejezésre.” Svm. Hiv. Lapja, 1924. nov. 6. 158–159. „Hivatalos másolat a 22.914/1924. alispáni számhoz. Magyar királyi belügyminiszter. 27.498/1924. V. B. M. számú körrendelet. A községi és egyéb helyneveknek az újabb akadémiai helyesírás szerinti megállapítása. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Avégből, hogy a község és egyéb helynevek helyes írásmódját a Magyar Tudományos Akadémia által újabban megállapítot és elfogadott helyesírással összhangba hozzam, a községek (városok) neveit átvizsgáltam és azokat a 288
helyneveket, amelyekben az eddigi gyakorlat szerint „cz” kettős betű fordult elő, az 1898. IV. t.-c. 2. §-a alapján a következőképpen állapítottam meg. [159. p.] Somogy megye Somogytarnóca, barcsi járás Berzence, csurgói járás Orci, kaposvári járás Patca, kaposvári járás Zselickisfalud, kaposvári járás Zselickislak, kaposvári járás Zselicszentpál, kaposvári járás Libickozma, marcali járás Marcali, marcali járás Bodvica, nagyatádi járás Endrőc, szigetvári járás Markóc, szigetvári járás Vásárosbéc, szigetvári járás”
289
