REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft

A TANYAVILÁG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A

HOMOKHÁTSÁGBAN

Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában

Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft.

Készítette:

2010. július

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 1 1 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................ 4 2 Helyzetelemzés ................................................................................................................ 8 2.1 Természetes és épített környezet .......................................................................... 8 2.1.1 Földrajzi elhelyezkedés ...................................................................................... 8 2.1.2 Természeti tényezők ........................................................................................... 9 2.1.3 Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok ............................................. 14 2.1.4 Közlekedés.......................................................................................................... 21 2.2 Népesség, iskolázottság ........................................................................................ 23 2.3 Foglalkoztatás ........................................................................................................ 32 2.4 Oktatás, közművelődés, kultúra, közigazgatás ................................................ 37 2.4.1 Oktatás ................................................................................................................ 37 2.4.2 Közművelődés, kultúra .................................................................................... 38 2.4.3 Közigazgatás ...................................................................................................... 39 2.5 Gazdaság ................................................................................................................ 39 2.5.1 A gazdaság általános bemutatása ................................................................... 39 2.5.2 A mezőgazdaság helyzete ................................................................................ 49 2.6 SWOT‐elemzés ....................................................................................................... 53 3 A stratégiai irányok bemutatása a SWOT és a meglévő stratégiai dokumentumok alapján ..................................................................................................................................... 67 4 Az önfenntartó fejlődés kulcstényezőinek meghatározása, a beavatkozási lehetőségek azonosítása ........................................................................................................ 73 4.1 A kulcstényezők meghatározását segítő külföldi példák bemutatása, adoptálási lehetőségei ....................................................................................................... 73 4.1.1 A dán szövetkezeti modell ............................................................................... 73 4.1.2 A mezőgazdasági termékek direktértékesítésének gyakorlata Ausztriában 75 4.1.3 A termelő szektor strukturális jellemzői a rendszerváltás után ................. 77 4.1.4 A külföldi példák adaptálásának lehetőségei és korlátai ............................ 82 4.1.5 A mezőgazdasági termelés szerepének újrapozicionálása a tanyavilágban 83 4.2 A kulcstényezők meghatározása ......................................................................... 87 5 A tanyavilág fejlesztésének programja ...................................................................... 89 5.1 A tanyák fejlesztési programja kistérség szintjén ............................................. 89 5.1.1 Termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése, ........................ 91 5.1.2 Foglalkoztatás bővítése ..................................................................................... 96 5.1.3 A fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása ......................... 100

7622 Pécs, Dohány u. 7., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011

[email protected]; www.ecocortex.hu

1

5.1.4 Az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása ........................... 103 5.1.5 A természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása. ..... 106 5.2 Az agráralapon történő térségfejlesztés szereplőinek azonosítása .............. 108 5.3 Az együttműködés feltételeinek és formáinak kidolgozása ......................... 112 5.3.1 A termelő‐ értékesítő területfejlesztési modell kulcskérdései: ................. 112 5.3.2 A modell működésével kapcsolatos követelmények ................................. 112 5.3.3 A működés lehetséges szervezeti megoldásai ............................................ 113 5.3.4 A szervezeti megoldásokkal kapcsolatos preferenciák ............................. 115 5.3.5 Földrajzi terjedelem, globális hatások, piac‐stratégia ................................ 116 5.4 A hagyományos technológiák, agrárinnovációk és jó gyakorlatok adaptálási lehetőségei ........................................................................................................................ 123 5.5 A termelési és értékesítési lehetőségek összevetése, termelési és értékesítési előterv ................................................................................................................................ 124 5.6 A Modell megvalósításának bemutatása a Kerekegyházi mikrotérség példáján ............................................................................................................................. 128 5.6.1 Szereplők azonosítása ..................................................................................... 128 5.6.2 Együttműködés feltételei és formája ............................................................ 128 5.6.3 Szervezeti felépítés .......................................................................................... 133 5.6.4 Az integrátor szervezet tevékenységei ......................................................... 134 5.6.5 Piaci stratégia ................................................................................................... 137 5.6.6 Termékfilozófia ................................................................................................ 138 5.6.7 Termelés és értékesítés lehetőségei ............................................................... 140 5.6.8 Beruházási terv ................................................................................................ 143 5.6.9 Humán erőforrás‐terv ..................................................................................... 145 5.6.10 Pénzügyi terv ........................................................................................... 146 6 A megvalósítás feltételrendszerének meghatározása ............................................ 149 6.1 Szervezés, együttműködések kialakítása ......................................................... 149 6.2 Szakmai háttér ..................................................................................................... 152 6.3 Lakosság szerepvállalása ................................................................................... 152 6.4 Jogszabályi környezet ......................................................................................... 152 6.4.1 Javaslatok a jogszabályi rendszer átalakításával kapcsolatosan .............. 158 6.5 Támogatási rendszer ........................................................................................... 160 6.5.1 A pályázati rendszerben elérhető jelentősebb források jegyzéke ............ 160 6.5.2 Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez ......................................................... 172 6.5.3 Javaslatok a támogatási rendszer átalakítása kapcsán ............................... 174 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 176 Diagramjegyzék ................................................................................................................... 179 Táblázatjegyzék ................................................................................................................... 179 Térképjegyzék ...................................................................................................................... 179 Ábra jegyzék ......................................................................................................................... 180



2

mellékletek ........................................................................................................................... 180 Termelői értékesítő szervezetek Magyarországon ......................................................... 180 A TÉSZ fogalma ............................................................................................................... 180 Az alapítók személye ‐ személyi kötöttség .................................................................. 181 Termékhez kötöttség ....................................................................................................... 182 A rendelet hatálya alá tartozó termékek ...................................................................... 182 Célhoz kötöttség .............................................................................................................. 183 Alapszabályhoz kötöttség .............................................................................................. 183 Állami elismeréshez kötöttség ....................................................................................... 185 Jelentéskészítési kötelezettség ....................................................................................... 186 A részvénytársaságok külön szabályai ........................................................................ 187



3

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány készítésével a Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. bízta meg az Eco‐Cortex Kft‐t. A tanulmánykészítés célja a Homokhátság foglalkoztatásból kiesett lakosságának és a Homokhátság vidéki térségeinek gazdasági reaktiválása, elsősorban az agrárium terén. A tanulmány a vidék elmaradottságának felszámolása terén kíván egy fajta megoldást kínálni. A mezőgazdaság fejlődése, termelékenységének növekedése következtében jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, ez különösen hátrányosan érintette az alföldi tanyavilágot. A tanyasi térségek infrastrukturális ellátása mindmáig nagyon hiányos, az ott lakók munkába állása szinte reménytelen. A tanyák táji, gazdasági, néprajzi stb. szempontú értékmentése sem tűr halasztást. A tanulmány célja a nagyüzemi termelést kiegészítő alternatív mezőgazdasági és feldolgozóipari lehetőségek vizsgálata és ezek megvalósulását eredményező konkrét program kidolgozása. A tanyák épített és szellemi örökségének megóvása, környezetének védelme, a helyi közösségek erősítése. Az elérni kívánt célok: • a tanyák lakosságának munkaerő‐piaci re‐integrációja, gazdasági aktivizálása, önfenntartó képességének újrateremtése • a tanyák, mint ingatlanok új funkcióinak erősítése és megvalósulásuk elősegítése • a környezet tájékoztatása, a téma társadalmasítása • a tanyák, mint az alföldi táj elemeinek megmentése, vonzó táji környezet kialakítása • a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerek felelevenítése • a tradicionális növény és állatfajták mezőgazdasági hasznosításának megteremtése, öko‐ és biogazdálkodás elterjesztése • a munka során felmerülő szervezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, együttműködési kérdések azonosítása, javaslatok. Prekoncepció: A nagyüzemi agrárium leszűkült termékstruktúrájával és magas termelékenységével szemben az érintett területen az integrált kisüzemi megoldások képesek a rendelkezésre álló munkaerő felszívására. Cél a megtermelt termékek feldolgozása, a tárolás és értékesítés megoldása, lehetőleg helyi szinten is. A helyi termék‐előállítás és értékesítés korlátozza a jövedelmek szétáramlását, segíti annak akkumulálódását. Az érintett térségek legkézzelfoghatóbb fenntarthatósági témaköre



4

az olcsó energiára alapozott kistermelői tevékenység, ezért a programban a megújuló energia nem, mint energia‐értékesítési célú önálló termelési ág, hanem mint a kisüzemi gazdálkodást támogató elem kerül fókuszba. Maga a zöld‐energia témakör ebben a tanulmányban nem kerül kifejtésre, mivel egy másik, önálló tanulmány tárgyát képezi. Sokszínű, biodiverzitást eredményező kisüzemi, családi gazdálkodási méretek előtérbe helyezése lehet a megfelelő kitörési irány. A helyben előállított élelmiszer helyi értékesítésének preferálása foglalkoztatást teremt, miközben megteremtheti a térség önellátásának alapfeltételeit, így a Homokhátság hosszútávon életképes maradhat. A megtermelt élelmiszerekkel a különböző piaci rések ellátása is megcélozható. A tanulmány áttételes célja a helyi közösségek erősítése, kiemelten a mezőgazdasági termeléshez és ennek termékeinek feldolgozásához, értékesítéséhez kötődő együttműködések fejlesztése és fenntarthatóságának vizsgálata. A tanulmány előtérbe helyezi egy „homokhátsági védjegy” kialakítását, amely kiterjedhet a fajtahasználatára (tradicionális fajták) valamint a terület gasztronómiai különlegességeinek marketingjére is. Az ökológiai gazdálkodásra alapozott mezőgazdaság környezeti és gazdasági szempontból egyaránt a fenntarthatóságot szolgálja, így a program szerves részét képezi. Munkamódszer A tanulmány nagyrészt szekunder információbázisra épül, mivel a témában már több mélyreható kutatás történt. A VÁTI által 2005‐ben végzett vizsgálat részletes stratégiai program‐célkitűzésekkel zárult, melyek széles körű gazdasági és társadalmi intézkedéseket tartalmaznak, meghatározva a feladatok intézményi gazdáit is. A kutatások átfogó jellege alapvetően kormányzati intézkedésekhez vezet. Jelen munka ezzel szemben helyben megtehető és kezdeményezhető, gyakorlatiasabb megoldást ajánl, amely először mintaprojekt jelleggel valósulna meg, majd annak tapasztalatait felhasználva lehetne szélesebb körben hozzáfogni a megvalósításhoz. A javaslat sem stratégiai megfogalmazásait, sem gyakorlati javaslatait tekintve nem áll szemben a kutatási eredményekkel, sőt, azok eredményeivel szorosan összhangban áll. A stratégiai irányok meghatározására a SWOT analízis eredményei alapján került sor. A SWOT megállapításai a saját statisztikai adat‐elemzéseken, a korábban készült anyagok megállapításain és a témában tartott workshopon elhangzottakon



5

alapulnak. A stratégiai irányok meghatározása során felhasználtuk a SAPARD program 2004. évi felülvizsgálatához az FVM által ajánlott módszertant. Nem törekedtünk teljességre a részletesebb programkészítés során, mivel arra koncentráltunk, hogy a természeti erőforrások agrárgazdasági hasznosítása terén megtaláljuk a nagyüzemi mezőgazdasághoz képest munkaerő‐igényesebb, mégis lakossági, családi szinten fenntartható, hálózati, térségi szinten versenyképessé tehető szervezési‐gazdálkodási megoldásokat. Fejlesztési javaslatok A megoldást részben a tanyán és falun élők szociális típusú agrárfoglalkoztatásának megszervezésében látjuk, melynek keretében a jelentősebb földdel, tőkével nem, de az önellátáshoz szükséges ambícióval és munkavégző képességgel, esetleg földterülettel, tanyával rendelkezők önkormányzati szervezésű szociális termelésben vehessenek részt. Ennek a munkának az tartalma főként az önellátáshoz szükséges tapasztalatok, szaporítóanyagok megszerzése, de egyben a helyi piacok újjáélesztése, a családi és szociális termelés árufeleslegének levezetése, a helyi ellátásba történő bekapcsolása. Ezzel összefüggésben, de külön szervezési modellben történik a kisüzemi gazdálkodók integrálása, elsősorban olyan termékek előállítása terén, amelyek joggal tarthatnak számot a bevásárló központokban kevésbé kínálat által keltett piaci rés betöltőjének szerepére. Vizsgáljuk a lehetséges szervezeti megoldásokat, ezek közül a non‐profit szerveződéseket találtuk alkalmasabbnak, mivel ez esetben nem a profit‐termelés, hanem a fenntartható foglalkoztatás a fő cél. A profit‐érdekelt megoldások a hatalom, a döntések és a vagyon koncentrálódásához, a technologizálódáshoz, a foglalkoztatási cél háttérbe szorulásához vezetnek, mindez kizárja a hátrányos munkavállalói és termelői státuszban lévő vidéki, különösen a tanyai lakosságot. Az program megvalósítása érdekében tett legfontosabb javaslatok: • Szükséges a kis és közepes gazdaságok közös együttműködés kialakításáról való meggyőzése • Lépéseket, kell tenni egy közös termelő, feldolgozó, értékesítő hálózat kialakítására, amely több termékcsoport teljes vertikumát lefedi • Az értékesítés és a logisztika megszervezésével, a mintagazdaság és a szociális foglalkoztatás fejlesztésével kell elkezdeni a munkát



6

• Szükséges egy Non‐profit Kft. létrehozása, amely integrátori és menedzsment feladatokat fog ellátni • A fejlesztések során vizsgálni kell a megújuló energetikai megoldások felhasználását • A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás mellet, figyelmet kell fordítani a fiatalok számára vonzó környezet megteremtésére, az alacsony státuszú népesség társadalmi reintegrációjára és a természeti és kulturális értékek védelmére is • Szükség van erős lobbi tevékenységre a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer kedvező változása érdekében.



7

2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Természetes és épített környezet 2.1.1

Földrajzi elhelyezkedés

A Duna—Tisza közi homokhátság Bács‐Kiskun, Csongrád és Pest megyét érintő tájegység. A Homokhátság 15 kistérség területén húzódik, az ott található 104 település külterületein 2001‐ben kb. 180.000 ember élt.1 Jelen tanulmány e földrajzi egységből csak a Kecskeméti kistérség mezőgazdaság‐ és foglalkoztatás szempontú fejlesztési lehetőségeit vizsgálja.

1. térkép: A Homokhátság területe2

1 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 2Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/0a/Duna%E2%80%93Tisza_k%C3%B6zi_Homokh%C3%A1t s%C3%A1g_t%C3%A9rk%C3%A9p.PNG



8

2. térkép: A Kecskeméti kistérség elhelyezkedése a megyében3

A Kecskeméti kistérség az Alföldön, a Duna‐Tisza közén, a Homokhátság területén, Bács‐Kiskun megye északi részén található. Nyugaton a Duna‐menti síkság, délen Bugac, keleten a Tiszazug határolja.

2.1.2

Természeti tényezők

A Duna‐Tisza köze általános környezeti viszonyai változatos képet mutatnak, de vannak olyan pozitív környezeti sajátosságok is, amelyek fejlesztési lehetőségeket nyújthatnak a mezőgazdaság és a falusi turizmus számára. A kistérség változatos termőhelyi adottságai elhelyezkedéséből adódnak. Környezete tiszta, egészséges, mely a környezetszennyező iparok hiányára vezethető 3 Forrás: http://ewww.free.fr/Firbas/Pic/Mapl/KecsAtl/08‐Kmeti_kisterseg_terkepel.jpg



9

vissza, valamint nagy kiterjedésű védett terület, a Kiskunsági Nemzeti Park egy része is benyúlik a kistérségbe. A környezetszennyezés leginkább a forgalmas utak környékén jelenik meg porszennyezés formájában4. Az éghajlat és a talaj mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi a kistérség földjeit, a vízháztartás azonban problémákat vet fel. A természeti tényezők egyes komponenseit mezőgazdasági szempontok szerint pozitívan vagy negatívan jellemeztük. 2.1.2.1

Éghajlat

A Duna‐Tisza köze – a 2010‐es év időjárásától eltekintve – száraz kontinentális éghajlatú. Ez az éghajlat számos előnyös, ugyanakkor még több hátrányos tulajdonságot is magában foglal. A globális felmelegedés hatása az Alföldön érezhető legerőteljesebben hazánkban. A kontinentális éghajlat mediterrán vonásokat vesz fel: egyre melegebbek a nyarak, a csapadék kevesebb, ennek következtében a szárazodásnak indult talaj még jobban veszít vízháztartásából, az időjárás egyre változékonyabb, szélsőségesebb. Sivatagosodásról korai beszélni, megfelelő lépésekkel még megelőzhető a szárazodás fokozott elterjedése (pl.: időjárásfigyelő berendezések létesítése a kistérségben). Pozitív jellemzők A kistérség az ország legmagasabb napfénytartamú (2000 óra/év felett) területén található, ez a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező. Az évi hőösszeg 3200‐3300°C. A kistérség átlagos évi középhőmérséklete 10,4°C körül alakul5, az országos átlag 10°C6. Negatív jellemzők Az átlagos csapadékmennyiség kb. 525 mm/év, ami időben és mennyiségben rendszertelenül esik, nagy az aszályok kialakulásának esélye, valamint a rövid idő alatt bekövetkező intenzív eső, jég. 4 Kistérségi adatbázis: www.aranyhomok.hu 5 Kistérségi adatbázis: www.aranyhomok.hu 6 www.met.hu



10

Az átlagos évi maximális hóvastagság 20 cm körüli, a legalacsonyabb az országban. Az átlagos szélsebesség 7,5 km/óra körül alakul, ez országos viszonylatban átlagosnak mondható, viszont időnként viharos erejű szelek is keletkezhetnek, ami az amúgy is sérülékeny talajra nincs jó hatással. 2.1.2.2

Talaj

A kistérség legnagyobb részben homokos, réti és erdőtalajon terül el. A talaj vízelnyelése és vízvezető képessége ugyan nagy, vízraktározó‐, víztartó képessége viszont gyenge. Országos szinten mezőgazdasági termelésre átlagosnak mondható a terület. Bács‐Kiskun megye legnagyobb területe 100‐140 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A talajvíz tengerszint feletti magassága 100‐120 méter, a földfelszínről átlagosan 0,5‐7 méter mélyen található, az utóbbi időben azonban folyamatosan csökkent, tíz év alatt kb. két‐három métert7. Pozitív jellemzők A tanyák a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területeken épültek. A homoktalaj gyorsan melegszik fel tavasszal. Helyenként előfordul csernozjom, réti vagy vékony homokos talajtípus, melynek kedvező a vízgazdálkodása, jó a termőképessége. Kertgazdálkodásra és gyümölcstermesztésre különösen alkalmas termőterület. Negatív jellemzők8 A homoktalaj hőgazdálkodása kedvezőtlen, hővezető‐képessége rossz, szervesanyag‐tartalma alacsony. Nagyobb kiterjedésű futóhomok‐területek alakulhatnak ki. A talaj minőségének romlásához vezet a földterületek elhanyagolása, valamint az erdőirtás, a kivágott fák pótlására viszont nagy vízigényű fákat telepítettek.

7 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 8 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu)



11

A talajvíz egyre mélyebbre süllyed, csökken az öntözésre alkalmas víz mennyisége, valamint nitrátot is tartalmaz, ami ugyancsak a szárazodást segíti. A szikes területek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanabbak, mert hiába van bennük nagy mennyiségű tápanyag, a növények a magas sótartalom miatt nem tudják felvenni azt.9 A korábban épített csatornák, melyek a nedves időszak felesleges vizeit vezették el, a száraz időszakban is működtek, a csapadék talajba szivárgását megakadályozták. Az ivóvízbázisra veszélyt jelentenek az illegális fúrt kutak is, melyek a vízzáróréteget is átüthetik. 2.1.2.3

Energia‐ és vízforrások

A kistérség egészét tekintve a közművesítettség az országos átlag körüli értéket mutat, a tanyáké azonban jóval elmarad ettől. A tanyák villamosáram‐ellátottsága, víz‐, gázellátása, csatornázottsága alacsony szintű. A kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége szintén alacsony színvonalú. A belvíz‐ és árvízvédelmi rendszer jól kiépített, funkciójának megfelelően működik, azonban karbantartásra szorul. Az öntözőrendszer sok helyen kiépült, de a csapadékvíz‐tározók kihasználatlanok, az öntözés során gyakran nem a legkorszerűbb, legmodernebb víztakarékos módszert (vízcsepegtetés) használják. Az infrastruktúra kiépítése, annak ellenére, hogy a domborzat sík, költséges, ugyanis a külterületek kiterjedése nagy. A tanyák megváltozott funkciója azonban megköveteli a modern infrastrukturális kiépítettséget. Míg korábban leginkább gazdasági funkciót láttak el, a jelenben a lakófunkció a legjellemzőbb, emellé társul a gazdasági, néhány helyen az üdülési, a turisztikai funkció is. A lakatlan, gazdátlan, kihasználatlan ingatlanok (tanyák, földek) száma növekszik. Az infrastrukturális problémákra új technológiák is megoldást nyújthatnak. A megújuló energiaforrások kistérségi, kombinált felhasználása a közművesítés hiányos voltának problémájára megoldást kínálhat. A magas napsütéses órák száma kedvező tényező a napenergia hasznosítását tekintve. A mezőgazdaság bőséges biomasszaforrás, az állattenyésztési és növénytermesztési melléktermékek energetikailag hasznosíthatók, a biogázból hő‐ és villamos energia állítható elő. A szélenergia alkalmazása szigetszerű üzemmódban, más megújuló energiaforrással összekapcsolva megoldhatja az egymástól távol elhelyezkedő tanyák 9 http://www.tuja.hu/kerteszeti‐lexikon/szikes‐talaj.html



12

energiaellátásának egy részét. A kistérség termálvízkészlete felhasználható az önkormányzati épületek, melegházak felfűtésére, ehhez viszont szükséges a megfelelő hőszigetelés, illetve fűtési mód kiválasztása (pl.: padlófűtés). Az esetlegesen előforduló metántartalom kiszűrése további beruházást igényel, azonban elégetéséből villanyáram termelődik, valamint hő képződik, ami ugyancsak hasznosítható. A kistérségi adatbázis10 szerint a települések ivóvízellátását többnyire rétegvízből oldják meg. Az ivóvíz minősége II. osztályú, leginkább vas‐ és mangán‐, egy‐egy településen azonban metán‐, arzén‐ vagy nátriumszennyezett. A talajvízszint magassága 0,5‐7 méter között van a földfelszíntől. A településekhez víztározók is tartoznak. Vas

Mangán

Arzén

Metán

Nátrium

Nincs adat

Ágasegyháza

Felsőlajos

Jakabszállás

Lajosmizse

Nyárlőrinc

Ballószög

Felsőlajos

Fülöpháza

Kecskemét

Helvécia

Fülöpháza

Jakabszállás

Orgovány

Kunbaracs

Jakabszállás

Kerekegyháza

Lakitelek

Kerekegyháza

Ladánybene

Tiszakécske

Ladánybene

Szentkirály

Orgovány

Tiszaug

Szentkirály

Városföld

Tiszaug

Városföld

1. táblázat: A kistérség települései vízszennyezettségük szerint, 200711

Megoldandó problémát jelent a víz szennyezettségének megszüntetése, a helyi vízkészlet optimalizálása, a víz visszapótlásának lehetővé tétele. Ez nem csak a mezőgazdasági területek öntözése, hanem a lakosság vízellátása, a települések közművesítése (víz, csatorna) szempontjából is fontos lenne. A természet biztosítja az éghajlat, a talaj megfelelő kombinációját a mezőgazdasági művelés sikeressé tételéhez, a probléma a vízkészlet szűkösségében jelentkezik. A talaj minőségének javítása, annak megőrzése, védelme fontos jövőbeli feladat. A természeti tényezők megfelelő kihasználása, az értékek megőrzése a 10 www.aranyhomok.hu 11 www.aranyhomok.hu



13

fenntartható mezőgazdasági szemléletet követeli meg, ami magas szintű, helyi viszonyokra adaptált szakmai hozzáértést és szellemi hátteret igényel.

2.1.3

Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok12

A kistérség a megyeszékhely (Kecskemét) mellett három várost (Tiszakécske, Lajosmizse, Kerekegyháza), egy nagyközséget (Lakitelek) és tizenhárom községet (Helvécia, Orgovány, Ballószög, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld, Szentkirály, Ágasegyháza, Ladánybene, Felsőlajos, Tiszaug, Fülöpháza, Kunbaracs) foglal magában. A Földrajzi elhelyezkedés c. fejezetben található 2. térképen látható a települések egymáshoz képesti elhelyezkedése. A 2008‐as állandónépesség‐szám alapján a kistérség települései több csoportra bonthatók: • • • •

százezer fő fölötti település (Kecskemét, a lakosság 64,12%‐a), 11 és 12 ezer fő közötti település (2 település, a lakosság 13,52%‐a), 1000 és 6500 fő közötti település (11 település, a lakosság 20,31%‐a), 1000 fő alatti település (4 település, a lakosság 2,06%‐a).

A kistérség különböző településcsoportjain élők aránya 2008‐ban (%) 2,06% 20,31% 1000 fő alatt 1000 és 6500 fő között 11 és 12 ezer fő között 100000 fő fölött 13,52% 64,12%

1. diagram: A Kecskeméti kistérség lakosságának megoszlása a különböző nagyságú települések között 2008‐ban13

A helyzetelemzés során Kecskemét nélkül is vizsgáltuk a kistérségre jellemző településszerkezeti sajátosságokat, azzal a céllal, hogy a megyeszékhely és kistérségi központ adatai nélkül pontosabb képet kapjunk. 13 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 12



14

A 2001‐es népszámlálás során az egyes településekhez tartozó területileg elkülönülő lakóövezeteket külön mérték fel, az így felosztott külterületeket népesség‐ nagyságcsoport szerint osztályozták. Egy településhez több külterület is tartozhat, melyek 0‐9 főtől akár az ötszáz főt meghaladó nagyságot is elérhetik. A 2001‐es népszámlálási adatok 133 külterületet különböztettek meg a kistérség 18 településén. A 100‐199 főt számláló kategóriában volt a legtöbb (33 db), legkevesebb a 0‐9 fős kategóriában (9 db). A 133 külterületből 26 tartozott Kecskeméthez, a második legtöbb Helvéciához (19 db), a legkevesebb külterülettel rendelkező település Felsőlajos és Fülöpháza volt (2‐2 db). A kistérségben egy településhez átlagosan 78 km2‐nyi külterület tartozott, egy külterület átlagosan 10,56 km2 területet ölelt el. A 2001‐es népszámlálási adatok alapján a lakosság 17,35%‐a élt külterületen, ez kb. 29 ezer embert jelent, ugyanakkor a kistérségi lakóegységek 18,95%‐a (13.510 db) volt külterületi. A lakóegységek átlagosan 33,82%‐a a települések külterületeihez tartozott, legnagyobb mértékben Fülöpházán (62,55%), Tiszaugon viszont a lakóegységek mindössze 4,99%‐a volt külterületen. Egy külterületen kb. 101 lakóegység található, melyekben átlagosan 218‐an élnek, így elmondható, hogy kistérségi szinten egy külterületi lakóegységre 2,15 fő jut.

1. ábra Külterületi népesség a Homokhátságon (VÁTI, 2006.)



15

Kecskemét a kistérség összterületének 21,67%‐án terül el, a többi település a fennmaradó 78,33%‐ot teszi ki. A kecskeméti külterületek az összkülterület 20,43%‐ án fekszenek, a települések külterületei összesen 79,57%‐ot tesznek ki. A belterületek eloszlása más képet mutat, az összes belterületi km2 43,76%‐a található Kecskeméten, a fennmaradó 56,24% pedig a többi település belterületein osztozik. A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség‐nagyságcsoportja szerint (%)

80% 70% 60% 50%

Kecskemét

40%

Többi település

30%

Összesen

20% 10% 0% 500‐X

200‐499

100‐199

50‐99

30‐49

10‐29

0‐9

Népességnagyság‐kategóriák

2. diagram: A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség‐nagyságcsoportja szerint 2001‐es népszámlálási adatok alapján14

A 2. diagramon látható, hogy a kistérségben az 500 lakosnál nagyobb külterületeken található a lakóegységek 41%‐a, ezen belül a lakások kb. 75%‐a Kecskemét területéhez tartozik. A további kategóriákban is fellelhető Kecskemét torzító hatása, az eloszlás teljesen más képet mutat. Amíg az ötszáz fő fölötti kategóriában Kecskeméten található a lakóegységek kb. 75%‐a, a 0‐9 és a 30‐49 fős kategória hiányzik külterületeinek sorából. A kistérség többi településén azonban a 200‐499 főt számláló külterületeken található a legtöbb lakóegység, valamint jelentős lakásállománnyal rendelkeznek még a 100‐199 lakosú külterületek is.

14 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján



16

A további adatokat elemezve elmondható, hogy a külterületi lakóegységszám Kecskemét külterületein a kistérségi átlag valamivel több, mint kétszerese. Az átlagos külterületi lakóegységek száma a településeken másfélszeres a kistérségi átlaghoz viszonyítva. Kecskemét külterületein az átlagos lakos lakóegységenként 15%‐kal magasabb a kistérségi átlagnál. Kecskeméten egy belterületi km2‐re kb. másfélszer annyi lakóegység, egy kecskeméti külterületi km2‐re kétszer annyi lakóegység jut, mint a kistérségi átlag. A többi település ugyanezen értékei 61 és 75,5% között vannak. A lakosságra vonatkozó, ugyanezen kategóriákba szedett adatok is hasonló képet mutatnak, erről bővebb információkat a Népesség, iskolázottság c. fejezet tartalmaz. 2000‐2008‐as időszak népsűrűségátlaga (fő/km 2 )

400

300

200 100

0

Átlag

Kecskeméti kistérség

Kecskemét

115,65

340,57

Kistérség Kecskemét nélkül

Bács‐Kiskun megye

52,98

Megye Kecskemét

64,94

nélkül 54,04

3. diagram: Népsűrűségi adatok a 2000‐2008‐as időszak átlagában15

A régiós átlaghoz képest (71‐80 fő/km2) a Kecskeméti kistérség népsűrűsége (115,65 fő/km2) kiemelkedő, magasabb a 2008‐as megyei és az országos átlagnál (108 fő/km2), Bács‐Kiskun megye kistérségei közül a legsűrűbben lakott. A Kecskeméttel csökkentett adatok viszont jóval alacsonyabb eredményt mutatnak: a Kecskeméti kistérség a kistérségek között a negyedik legsűrűbben lakott helyre csúszik, és a




17

megyei, valamint a Kecskemét nélkül számított megyei átlagnál is alacsonyabb az átlaga. A kistérség területe 1483,07 km2. A 8445,15 km2 területű Bács‐Kiskun megye 17,56%‐át teszi ki, a megyei népesség 32,47%‐a élt itt 2008‐ban. A tíz kistérség 119 településéből 18 tartozik a Kecskeméti kistérséghez, ez a települések 15,13%‐a. A Kecskeméti kistérség közvetlen szomszédai a megyében: a Kunszentmiklósi, a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi kistérség. A kistérség 18 településéből 9‐et számítottak Kecskemét agglomerációjába, ez a szám 1996‐ban még 18 volt.16 A Kecskeméti nagyvárosi településegyüttesbe tartozó települések: Kecskemét, Ballószög, Felsőlajos, Helvécia, Kerekegyháza, Ladánybene, Lajosmizse, Nyárlőrinc, Városföld.17 A városok mikrotérségi vonzáscentrumként működnek. Az agglomerációba tartozó településekre érdemes külön figyelmet fordítani. Az utóbbi években országos szinten szuburbanizációs folyamatok indultak meg, a városokból a közeli kisebb településekre történő kiköltözések következtében alvóvárosok jöttek létre. Az ingázók mindennapjaikat a nagyvárosban élik, aludni, pihenni járnak haza. Ennek a folyamatnak a tanyák is részévé váltak: a tanyák egy része a mezőgazdasági funkciótól eltolódott a lakó, valamint a pihenési funkció felé, hétvégi házak alakultak a tanyavilágban. Kecskemét oktatási, kulturális, szolgáltatási vonzereje pozitívumként könyvelhető el mind a megyeszékhely, mind a környező települések számára. Ugyanakkor a Kecskeméttől való nagymértékű függés megakadályozza a helyi közösségek kialakulását, fennmaradását. A kitelepülők kapcsolataikkal a városhoz tartoznak, a helyi közösségben kisebb szerepet vállalnak, nem alakul ki kötődés, illetve a helyi közösség felhígul. A kitelepülés mögött megélhetési problémák is meghúzódhatnak, a magas városi lakhatási költségek miatt az olcsóbb, értékvesztett tanyák vonzóvá válnak. Gondot okozhat azonban a tanyasi életmód tapasztalatának, a földművelés, az állattenyésztés ismeretének hiánya. Tájidegen épületek, megműveletlen földek terjedhetnek el. A tanyák olyan területekre épültek, melyek körül mezőgazdasági művelésre alkalmas földek terülnek el. Fennáll a veszély, hogy az újonnan

16 Dr. Varga István (2005): A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására (tanulmány), Pécs 17 www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/25/PDF/2008/1.pdf (Letöltés dátuma: 2010.07.08.)



18

kitelepülők olyan területre építkeznek, mely értékes termőföld, ezzel elveszik a helyet a mezőgazdasági termelés elől, valamint a földjeiket nem művelik. A tanyák a mezőgazdaság szempontjából igen előnyös működési formák: egymástól távol helyezkednek el, és egy‐egy tanyához nagyobb terület tartozik, ami a földművelésnek és állattenyésztésnek is kedvező. A tanyák nagyobb arányú közművesítése (víz, villany, internet) lehetővé tenné az ott élők életminőségének javulását, vonzóbbá válnának. Csökkenne az elvándorlások, nőne a bevándorlások száma, a szakképzettséggel, magasabb végzettséggel rendelkezők számára is megtartó erőt jelentene. A Homokhátságon 53.709 tanyát tartottak nyilván a VÁTI 2006. évi felmérése szerint a Homokhátságon, a nem csak papíron, hanem valóban létező tanyák ¾‐e volt működő (lakott, használt). A tanyák lakossága mintegy 100ezer fő(!). A működő tanyák száma cca 27.200 volt, az összes nyilvántartottnak a fele. Ebből 17600 lakó‐, 9600 gazdasági funkcióval rendelkezett. A lakófunkción belül 7800 önellátó gazdálkodást folytat, 7 ezerben laknak erre más nem képes idősek, s 2700 a nyaralótanya. A működő tanyák zöme el van látva villamos energiával, de még így is 1561 tanyán nem volt villany a felmérés időszakában.

2. ábra: A homokhátsági tanyák funkcionális összetétele 2006‐ban a VÁTI felmérése szerint



19

Mintegy 13 ezerről nem volt azonosítható adat, s további 5 ezer tanya megszűnt, míg 8500 tanya létezett ugyan, de lakóval és funkcióval már nem rendelkezett.

2. táblázat: A VÁTI 2006. évi tanyafelmérésének összegző adatai

A tanyák gyenge infrastrukturális ellátottsága nehezíti a gazdasági körforgásba való bevonást. A 22% önellátó gazdálkodást folytató bevonható lenne egy kismértékű árutermelést is eredményező, de alapvetően az önellátást javító, szociális jellegű programba. Az elidősödött, s az önellátással lecsúszott társadalmi státusza következtében nem foglalkozó lakók zöme nem vonható be ilyen programba, esetükben a „klasszikus” szociális szolgáltatások körében lehet gondolkodni. Az árutermeléssel foglalkozó, nagyjából egynegyednyi tulajdonos bevonható lenne egy hálózatosan felépülő árutermelő jellegű programba, amennyiben ilyenben még nem vesz részt. Nyolcezres számuk arra enged következtetni, hogy közülük a kecskeméti kistérségben is A kommunikációs infrastruktúra fejlesztése nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozások, szervezetek életében is előrelépést jelentene, az elszigetelődés csökkenne, a kapcsolattartás a könnyebb elérhetőség következtében új szintre lépne. Honlapok létesítése, elektronikus kereskedelem, távoktatás, távmunka



20

valósulhatna meg. Ennek azonban feltétele a villamosítás, és a lakosság érdeklődése, érdekeltté tétele.

2.1.4

Közlekedés

Közlekedés szempontjából a kistérség kedvező területen helyezkedik el, a települések átlagosan kb. 90‐100 km távolságra, kb. 80‐100 percnyire találhatók a fővárostól. A kistérségi központ egyben a megyeszékhely is, átlagosan 23‐24 km‐ről, 23‐24 perc alatt érhető el az egyes településekről. Autópálya‐csomópontig átlagosan kb. húsz percet kell utazni. A kistérségben 11 településen van vasútállomás, a többi településről átlagosan 15 perc alatt lehet eljutni a vasútig.

3. térkép: A kistérség közlekedési térképe

2007‐es adatok alapján a helyi közutak belterületi kiépítettségének kistérségi átlaga 62,39%. Nyárlőrinc belterülete a leginkább kiépített (98%), a legkisebb belterületi kiépítettséggel Helvécia rendelkezik (31%). A külterületi úthálózat kiépítettsége jóval alacsonyabb, Felsőlajos emelkedik ki 49,33%‐kal, hat településen



21

(Ágasegyháza, Fülöpháza, Ladánybene, Nyárlőrinc, Orgovány, Városföld) nem volt külterületi kiépített út. A kistérségi átlag 5,3%, az említett hat település nélkül számolt átlag pedig 7,95%. A kistérségben összesen 54,8 km kerékpárút volt 2007‐ben, ez nyolc települést érintett (Felsőlajos, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Lajosmizse, Lakitelek, Szentkirály, Tiszakécske). A kerékpárutak majdnem fele Kecskemét területén található, a kistérségi átlag 3,04 km kerékpárút településenként, ha pedig csak az érintett településeket vesszük figyelembe, 6,85 km‐nyi kerékpárút jut átlagosan egy településre. A településekről Budapest autópályán és vasúton könnyen megközelíthető, így a budapesti repülőtér, és a csepeli kikötő is elérhető távolságban van. Repülőtér Kecskeméten is működik, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis katonai célokat szolgál. A régióban nem nyilvános repterek találhatók Jakabszálláson, Kiskunfélegyházán, Kiskunlacházán, Kalocsán, Szentesen és Szatymazon. Szolnokon helikopterbázis található. A dunai kikötők közül Dunaújváros, Baja és Csepel érhető el 80‐100 km‐en belül, a nehezebben megközelíthető kikötők a dunántúli oldalon fekszenek: ezek a mohácsi, madocsai, paksi és fadd‐dombori kikötők. A legközelebbi közúti határátkelő Bács‐Kiskun megyében Tompánál található, 90 km‐re Kecskeméttől, ezen kívül Bácsalmás és Hercegszántó, Csongrád megyében pedig Röszke és Tiszasziget szolgál átkelőhelyként. Vasúton Röszkén és Kelebián keresztül hagyható el az ország. Szállítás szempontjából kifejezetten előnyös területen fekszik a kistérség, közlekedési csomópontként funkcionál. Köszönhetően az M5‐ös autópályának, és központi elhelyezkedésének, a főváros és több nagyváros (pl.: Szeged, Szolnok) is elérhető közelségben van, valamint a nemzetközi forgalom is nagy. Érdemes lenne a kisebb településeket is a szállítási útvonalakhoz kapcsolni. Az egyes települések és településrészek közötti jobb közlekedésrendszer kialakításával javulna a jelenleg periférián fekvő lakóterületeken az életminőség és a vállalkozások versenyképessége. Ehhez a megfelelő útviszonyok, közlekedési módok kialakítása, azok karbantartása szükséges, hogy a lakók (iskolai és munkahelyi) bejárását megoldhassák.



22

2.2 Népesség, iskolázottság A kistérség lakossága 2008‐ban 173.294 fő volt. A 2000‐2008‐as időszakban a Kecskeméti kistérség lakossága (2003 kivételével) minden évben nőtt, az éves átlagos növekedés 0,27%, ez 468,5 főt jelent. A 2001‐es adatokkal összehasonlítva Bács‐ Kiskun megyében egyedül a Kecskeméti kistérség népessége növekedett, a többi kistérség lakossága 4,1‐8,8%‐kal csökkent, átlagosan 2,9%‐os csökkenés mutatható ki megyei szinten. 18 Ez a növekedés az állandó és ideiglenes odavándorlásnak köszönhető, ugyanis a természetes szaporulat a vizsgált időszakban minden évben negatív volt, vagyis a halálozások meghaladták az élveszületések számát. A lakosságszám százalékos alakulása a 2000‐es évhez viszonyítva

102,40% 101,90% Többi település

101,40%

Összesen 100,90%

Kecskemét

100,40% 99,90% 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

4. diagram: A lakosságszám alakulása a Kecskeméti kistérségben 2000 és 2008 között19

A 4. diagramon látható adatok mutatják a 2000 óta történt lakosságszám‐ változást. A kistérség többi településén nagyobb mértékben növekedett a népesség, 2008‐ban azonban Kecskemét meghaladta a kistérségi mértéket. A növekedés ugyan nem egyenletes a vizsgált években, viszont mindenképpen pozitívumként könyvelhető el.

18 Dél‐Alföld megyei statisztikai évkönyvei CD‐ROM, 2008 19 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján



23

A Kistérségi összlakosságszám növekedése nem jelent minden településen növekedést, egyes településeken csökkenés tapasztalható. Az alábbi táblázatban a települések a szerint vannak felosztva, hogy 2008‐ban többen vagy kevesebben lakták, mint 2000‐ben. Csökkenés

Növekedés

Ágasegyháza

Ballószög

Fülöpháza

Felsőlajos

Kunbaracs

Helvécia

Nyárlőrinc

Jakabszállás

Orgovány

Kecskemét

Szentkirály

Kerekegyháza

Tiszakécske

Ladánybene

Városföld

Lajosmizse

Lakitelek

Tiszaug

3. táblázat: A Kecskeméti kistérség települései a népességszám csökkenése, ill. növekedése szempontjából csoportosítva, 2000 és 2008 adatainak összehasonlítása20

A kistérség 8 településén csökkent a lakosságszám, legkisebb mértékben Kunbaracson 6 fővel, legnagyobb mértékben Tiszakécskén 228 fővel. Ezzel szemben tíz településen nőtt a népesség, legkisebb mértékben Felsőlajoson 18 fővel, legnagyobb mértékben Ballószögön 673 fővel. Átlagosan 208 fővel növekedett a települések lakossága. A vastagon szedett települések Kecskemét agglomerációjának számítanak, látható, hogy szinte az összes agglomerációs településen nőtt a népesség, ami Kecskemét gazdaságiszerep‐növekedésének tudható be. A 2000‐2008 átlagában számolt adatok alapján elmondható, hogy amíg Kecskeméten a nők (52,85%) és férfiak (47,15%) között 5,7%‐os különbség van, addig a kistérség többi települését együttvéve (férfiak: 51,19%, nők: 48,81%) a különbségre 2,38%‐ot kapunk. Kecskeméten a nők aránya a vizsgált évek során folyamatosan nőtt, míg a többi településen csökkent, a férfiak aránya ennek megfelelően Kecskeméten csökkent, a többi településen pedig folyamatosan nőtt.

20 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu idősoros adatai alapján



24

A természetes szaporulat alakulása a Kecskeméti kistérségben, 2000‐2008 között (fő)

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 ‐500 ‐1 000 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Élveszületések

1 760

1 525

1 760

1 543

1 773

1 745

1 845

1 808

1 827

Halálozások

2 065

1 906

2 022

2 049

2 055

2 002

1 980

2 008

2 047

Természetes szaporulat

‐305

‐381

‐262

‐506

‐282

‐257

‐135

‐200

‐220

5. diagram: A természetes szaporulat alakulása a Kecskemét kistérségben 2000 és 2008 között21

A természetes szaporulat a vizsgált időszak minden évében negatív volt. A halálozások száma 135‐506 fővel volt magasabb, mint az élveszületések száma. A lakosságszám viszont nőtt ugyanebben az időszakban, ami az állandó és ideiglenes vándorlásoknak köszönhető. Az élveszületések és halálozások számának alakulása Kecskeméten nagyjából együttmozgott, a többi településen azonban a halálozások száma kb. 200 fővel meghaladta az élveszületések számát. A vizsgált időszakban az élveszületések száma évenként különböző számban, 1‐6 településen haladta meg a halálozások számát. Míg 2000‐ben hat településen (Helvécia, Ballószög, Felsőlajos, Lakitelek, Fülöpháza, Ladánybene) volt pozitív vagy nulla a természetes szaporulat, addig 2003‐ban 1 településen (Helvécia), 2008‐ban már 4 településen (Kerekegyháza, Helvécia, Jakabszállás, Városföld) volt több (vagy egyenlő) élveszületés. A vizsgált kilenc évben Ballószögön hatszor, Helvécián ötször volt pozitív a természetes szaporulat mérlege, öt településen (Ágasegyháza, Lajosmizse, Nyárlőrinc, Tiszakécske, Tiszaug) azonban egyszer sem.




25

Bács‐Kiskun megyében 2008‐ban a halálozás okai között a legjelentősebb arányt a keringési rendszer megbetegedése (52,4%), illetve a különféle daganatok (22,41%) képviselték. Az öngyilkosságok aránya 2,23% volt (összesen 159 fő), mely 2000 óta folyamatosan csökkent. A halálozási okok 2008‐as, országos szintű adataival összehasonlítva elmondható, hogy a keringési rendszer megbetegedése országos szinten is a legnagyobb arányt képviseli (49,8%), a kistérségben ez azonban 2,6%‐kal magasabb, valamint az öngyilkosságok aránya is magasabb az országos szintnél (1,9%). A daganatos megbetegedések azonban kisebb arányban jelennek meg az országos szinthez képest (25,21%). Állandó és ideiglenes vándorlás a Kecskeméti kistérségben, 2000‐2008 között (fő)

8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 5000 2000

2001

2002

2003

2004

Odavándorlások

2005

2006

2007

2008

Elvándorlások

6. diagram: Állandó és ideiglenes vándorlás a Kecskeméti kistérségben 2000 és 2008 között22

A térségben a lakosságszám a 2000‐2008‐as időszakban nőtt, a halálozások száma minden évben meghaladta az élveszületések számát, az odavándorlások viszont jóval felülmúlták az elvándorlások számát. Az adatokból nem derül ki, hogy mekkora az ország más területeiről odavándorlók aránya, illetve a kistérség települési közötti lakosságmozgás sem mutatható ki. A Dél‐alföldi régióba a Közép‐ magyarországi régióból érkezett a legtöbb odavándorló 2008‐ban, az elvándorlók legnagyobb számban Közép‐Magyarországra távoztak. 22 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján



26

A Kecskeméti kistérség korfája, 2000 és 2008 összehasonlításában (%)

60‐

2008

18‐59

2000

0‐17

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

7. diagram: A Kecskeméti kistérség korfájának 2000‐es és 2008‐as összehasonlítása 23

A kistérség lakossága 2008‐ban 3.748 fővel volt több, mint 2000‐ben. 2008‐ban a 0‐2 éves korosztály és a 18 év felettiek aránya magasabb volt 2000‐hez képest, a többi kategóriába tartozók aránya csökkent. Összehasonlítva Bács‐Kiskun megye ugyanezen évekre vonatkozó adataival, azt kapjuk, hogy létszámában a hatvan éven felüli korosztály nőtt egyedül, a többi korosztály létszáma kevesebb volt 2008‐ban. Az arányokban bekövetkezett változás pedig a 3‐14 éves korosztály csökkenését mutatja, a többi korosztályban enyhe emelkedés tapasztalható. Tehát mind a kistérségben, mind a megyében az általános iskolás‐korú gyerekek aránya csökkent legnagyobb mértékben.




27

A belterületi és külterületi népességarány a kistérség településein 2001‐ben (%)

Ág ase

gy há za Ba lló szö g Fe lső laj os Fü löp há za He lvé cia Jak ab szá llá s Ke csk em Ke ét rek eg yh áz a Ku nb ara cs La dá ny be ne La jos mi zse La kit ele k Ny árl őri nc Or go vá ny Sz en tki rá l y Ti sza ké csk e Ti sza ug Vá ros föl d

100% 80% 60% 40% 20% 0%

Külterületi népességszám

Belterületi népességszám

8. diagram: A belterületi és külterületi népesség aránya a kistérség településein a 2001‐es népszámlálási adatok alapján24

A 8. diagramon látható, hogyan oszlik meg a kistérség egyes településeinek bel‐ és külterületi lakossága. Ballószög, Fülöpháza, Helvécia és Szentkirály külterületi lakossága a település viszonylatában meghaladja a 40%‐ot, Tiszaugon a legkisebb az arány: 2,99%. A kecskeméti összlakossághoz képest átlagon aluli a helyi külterületi lakosok aránya (12,74%), azonban ha a teljes kistérséget nézzük, a külterületi lakosok 47,26%‐ a, az összlakossághoz képest pedig a külterületi lakosok 8,2%‐a él kecskeméti külterületen. A kistérség lakosságának 17,35%‐a, 29.057 fő él külterületen, az egyes településeken ez átlagosan a helyi lakosság 27,68%‐át jelenti. A kistérség összlakosságához viszonyítva azonban az arány lecsökken 0,96%‐ra. A 2001‐es népszámlálási adatok alapján elmondható, hogy a Kecskeméti kistérségben az 500 főnél nagyobb népességnagyságcsoport‐kategóriában a külterületi lakosság 44,97%‐a él, Kecskeméten belül ez az arány 78,86%. A többi kategóriában megfordul a tendencia, a településeken nagyobb arányban vannak jelen a kisebb külterületi egységen élők. A magas külterületi népesség‐arány országosan is kiemelkedő, hiszen a régiók közül a Dél‐Alföld rendelkezik a legmagasabb aránnyal. 24 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján



28

9. diagram: Magyarország külterületi lakónépessége 2001‐ben25

Magyarországon leginkább a Duna‐Tisza köze, Csongrád megye, a Kiskunság, a Nyírség és Békés megye településeinek külterületén találhatók tanyák, mely a 4. térképen jól látható.

25 Forrás: Dél‐alföldi Operatív Program



29

4. térkép: A tanyás térségek elhelyezkedése Magyarországon26

Annak ellenére, hogy Kecskemét lakossága a kistérség 64,35%‐át teszi ki, a külterületi lakosság 47,26%‐a lakik Kecskemét külterületein. A külterületenkénti átlagos lakosságszám Kecskemét külterületein kb. két és félszeres a kistérségi átlaghoz viszonyítva. Kecskeméten az egy belterületi km2‐re jutó belterületi lakosságszám másfélszerese, az egy külterületi km2‐re jutó külterületi lakosság 231,3%‐a, a kistérség teljes területéhez viszonyítva pedig 218%‐a a kistérségi átlagnak. A többi településen ezek az arányok 57 és 68% között vannak.

26 Forrás: www.vetesforgo.hu



30

A Kecskeméti kistérség 2001‐es iskolázottsági adatai nemek szerint (%)

egyetem, főiskola középiskolai érettségi általános iskola általános iskola első évfolyamát sem végezte el

0%

5%

10%

15%

20%

Férfiak

25%

30%

35%

Nők

10. diagram: A Kecskeméti kistérség 2001‐es iskolázottsági adatai, nemek szerint 27

A 2001‐es iskolázottsági adatok alapján elmondható, hogy a népesség mindössze 0,58%‐a nem végezte el az általános iskola első osztályát sem. Legnagyobb arányban, a lakosság 66,31%‐ának általános iskolai végzettsége van. Középiskolai érettségit lényegesen több nő szerzett, mint férfi, a különbség kb. ötezer fő. A felsőfokú tanulmányoknál azonban megfordul a tendencia, a férfiak nagyobb arányban rendelkeznek főiskolai vagy egyetemi oklevéllel. A kistérség népessége nőtt az elmúlt években, ami – elsősorban a közép‐ magyarországi – odavándorlásoknak köszönhető. Az elvándorlások célpontja is a Közép‐magyarországi régió. A Kecskemét környéki települések vonzók olcsóbb lakhatási feltételeikkel a fiatalabb korosztály számára, ugyanakkor mezőgazdasági tapasztalat híján nem a hagyományos rendeltetési célnak megfelelően használják a tanyákat. A városi lehetőségek is sokakat vonzanak, így a kistérségben a lakosok egy része kicserélődik, a városba vándoroltak helyére a városból jönnek. A tanyasi lakosok életét megkönnyíti a falugondnoki, tanyagondnoki rendszer kiépülése, a szolgáltatások azonban még így is elmaradnak a városi színvonaltól. A külterületeken kialakult tanyás csoportok zárt közösségeket hoztak létre, melyekben a tanyákhoz ragaszkodás, a természetszeretet erős megtartó erővel bír. 27 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján



31

2.3 Foglalkoztatás A Kecskeméti kistérségben a vizsgálatba vont évek adatainak elemzése alapján elmondható, hogy a munkanélküliség növekvő tendenciát mutat. Az adatok településszinten álltak rendelkezésünkre, így a külterületi lakosság adatait nem sikerült kiszűrni, azokból következtetéseket levonni. A regisztrált munkanélküliek számának növekedése visszavezethető az elmúlt évek gazdasági helyzetének változására, azonban a növekedés már 2000 körül elkezdődött. Az országos munkanélküliségi ráta 2000‐ben volt a legalacsonyabb (5,7%), azóta majdnem a duplájára emelkedett (11,8%), a kistérségi adatok is hasonlóan alakultak, 2000 óta csaknem 4.000 fővel emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. Bács‐Kiskun megye 10 kistérsége közül 2008‐ban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Kiskunfélegyházi után a Kecskeméti kistérségben volt a második legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A Kiskunhalasi, Kiskőrösi, Bajai és Kiskunmajsai kistérség a 9,3%‐os megyei átlag alatt maradt, a Kalocsai, Kunszentmiklósi, Jánoshalmi és Bácsalmási kistérség viszont meghaladta az átlagot. Kecskeméti kistérségi munkanélküliségi ráta (%) 9% 8% Többi település

7%

Összesen 6%

Kecskemét

5% 4% 2000 dec.

2005 dec.

2010 ápr.

11. diagram: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %‐ában, 2000. december, 2005. december és 2010. áprilisi átlagos adatok összehasonlításában28

28 Forrás: saját szerkesztés www.darmk.afsz.hu alapján



32

A munkaképes korú népesség 8,61%‐a volt regisztrált álláskereső 2010. áprilisában a kistérségben. Ez jóval magasabb, mint a 2000 és 2005. decemberi adat, azonban a 2010 első negyedéves megyei munkanélküliségi rátánál (11,8%) alacsonyabb. A három vizsgált évben a kecskeméti munkanélküliségi ráta átlagosan 0,17%‐ kal maradt el a kistérségi szinttől, a Kecskemét nélkül számított arány pedig átlagosan 0,32%‐kal volt magasabb, mint a kistérségi. Kecskemét munkanélküliségi rátáját összehasonlítva más nagyvárosok ugyanezen időszaki adataival, elmondható, hogy Miskolc, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Budapest is hasonló görbéket mutat. A Kecskeméthez legjobban hasonló adatok Debrecent jellemezték, leginkább pedig Zalaegerszeg tűnt ki adataival, ugyanis, míg 2000‐ben és 2010‐ben a felsorolt városok közül a második legkedvezőbb rátát mutatta fel, addig 2005‐ben, mintegy fordítva a csökkenő tendencián, a második legkedvezőtlenebb rátával rendelkezett. 2010 áprilisára elmondható, hogy a legkisebb munkanélküliségi ráta Budapesten volt 4,12%‐kal. A következő Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Pécs 7‐8% között, Kecskemét 8,47%‐kal, majd Debrecen (9,29%) és Miskolc (11,51%). Bács‐Kiskun megye és a Dél‐Alföld régió adatai 2010. I. negyedévében közel azonos értékeket mutattak, a foglalkoztatottsági ráta a megyében 46% volt, régiós szinten 46,6%. A munkaképes korúak megyei szinten 11,8%‐a volt munkanélküli, a régióban ez alacsonyabb volt: 11,5%. Az aktivitási ráta megyei szinten 52,2% volt, a régióban ennél kedvezőbb: 52,6%. 2010 I. negyedév

15‐64 év

Foglalkoztatottsági ráta

54,5%

Munkanélküliségi ráta

11,9%

Aktivitási ráta

61,9%

4. táblázat: Országos foglalkoztatottsági adatok 2010 I. negyedévére a munkaképes korú lakosságra vonatkoztatva29

A megyei és régiós adatokat összehasonlítva az országos mutatókkal, elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta közel azonos értéket mutat, a foglalkoztatottság és az aktivitási ráta azonban jóval az országos átlag alatt marad.

29 Forrás: saját szerkesztés www.darmk.afsz.hu alapján



33

A nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása váltakozott a vizsgált években: 2000‐ben és 2008‐ban a regisztrált nők voltak nagyobb arányban (51,5% és 50,75%), 2005‐ben és 2009 IV. negyedévében a férfiak (51,04% és 50,89%). A nyilvántartott munkanélküliek végzettség szerinti megoszlásának alakulásáról elmondható, hogy a vizsgált évek során 5,39%‐ról 2,87%‐ra csökkent azok aránya, akik az általános iskola 8. osztályát sem végezték el. Legnagyobb arányban mindegyik évben az általános iskolai végzettségűek voltak nyilvántartott álláskeresők, azonban arányuk 2009 IV. negyedévére 37,38%‐ról 31,73%‐ra csökkent. A szakiskolai végzettségűek aránya csökkent, ugyanakkor a szakmunkásképzőt végzettek aránya a 2005‐ös és 2008‐as csökkenés után 2009‐re a 2000‐es szintet is meghaladóan emelkedett. A szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot végzettek az évek során egyre nagyobb hányadot tettek ki, 2009‐ben ez elérte a 26,49%‐os szintet. A főiskolát, egyetemet végzettek aránya is folyamatosan nőtt a vizsgált évek során. Elmondható, hogy 2009 IV. negyedévében a Kecskeméti kistérségben csökkent az általános iskolát el nem végzők, ill. azt befejezők és szakiskolai végzettségű munkanélküliek aránya. A szakmunkásképző, szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi, főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya nőtt. Kecskemétet és a többi települést külön vizsgálva megállapítható, hogy mind Kecskemétről, mind a többi településről az általános iskolai végzettséggel rendelkezők tették ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb részét. A főiskolai, egyetemi végzettségű munkanélküliek legnagyobb része Kecskemétről került ki. A vizsgált években a többi településről regisztrált munkanélküliek aránya az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőktől eltolódott a szakiskolai végzettségűek irányába. A nyilvántartott munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlása a Kecskeméti kistérségben az alábbiak szerint alakult. 2001‐hez képest nőtt a 24 év alattiak, 30‐39 év, 50‐54 év közöttiek aránya, a többi korcsoportban azonban csökkenés figyelhető meg. 2001‐ben a 25‐29 éves, 2005‐ben a 45‐49 éves, 2009‐ben a 30‐34 éves korosztályban volt a legtöbb munkanélküli. Ha a kistérséget szétválasztjuk Kecskemétre és a többi településre, elmondható, hogy minden vizsgált évben 63% körül volt a kecskeméti munkanélküliek aránya, átlagosan 37%‐ot tettek ki a többi településről származók. Kecskemét és a többi település korcsoport szerinti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy Kecskeméten 2001‐ben a 25‐29 éves, 2005‐ben a 45‐49 éves, 2009‐ ben a 30‐34 éves korosztályban volt a legtöbb munkanélküli. A többi településnél összességében ugyanezen években az alábbiak szerint alakult az eloszlás: 45‐49 éves, 25‐29 éves és 20‐24 éves korcsoportból került ki a legtöbb munkanélküli.



34

Kecskemétről tehát a fiatalabb, a többi településről inkább az idősebb korosztály jelenik meg regisztrált munkanélküliként. Ugyanakkor elmondható, hogy az utóbbi években a kistérség Kecskemét nélküli településein a regisztrált munkanélküliek legnagyobb arányban az egyre fiatalabb korcsoportokból kerültek ki. A Dél‐alföldi Regionális Munkaügyi Központ30 által 2010 I. negyedévére felkínált állások legnagyobb arányban a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás és a feldolgozóipar területére kerestek munkaerőt, ez a kínálat 43%‐át tette ki. Nagy arányt képviselt az ingatlanpiaci, gazdasági szolgáltatás, kereskedelem, gépjárműjavítás területére vonatkozó állásajánlatok száma. A mezőgazdasági munkák 9%‐ot tettek ki, az építőipariak 6%‐ot. A régióban összesen 15 ezer állást kínáltak fel, csupán a kistérségben 9.963 regisztrált munkanélküli volt, a régióban 60.900 fő. Nőtt az érettségivel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek száma, a Munkaügyi Központ által kínált állások legnagyobb arányban olyan állást hirdettek, melyhez legalább érettségi szükséges. A kereslet és a kínálat mégsem találkozott. Legnagyobb arányban általános iskolai végzettségűek regisztráltak munkanélküliként, a szakképzettség nélküli állások aránya alacsony volt. Annak ellenére, hogy a kistérség munkanélküliségi rátája megyei és országos viszonylatban is kedvezőnek mondható, 2010‐re a 2000‐es szint közel duplájára nőtt a munkanélküliek száma. Eloszlása megegyezik a népesség Kecskemét és többi település közti eloszlásával. Egyre több a szakmával, közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya, ők inkább Kecskemétről származnak. A többi településen azonban inkább a fiatalok jelennek meg legnagyobb arányban. E mögött meghúzódhat a tanyasi életforma előtérbe helyezése a városival szemben. A közeli települések iskoláinak elvégzése után hazakerülve nem találnak munkahelyet, illetve a városokból kitelepült fiatal házasok is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy városi munkájuk elvesztése után a tanyákhoz közel nem találnak munkát, illetve fordított helyzet is előállhat, a kiköltözés következtében (rossz közlekedés, minimális infrastruktúra) is elveszthetik munkájukat. A segélyezési rendszer nem megfelelően ösztönöz munkára, a foglalkoztatásbővítést hátráltató tényezőként léphet fel. Egyes segélyezettek, kijátszva a rendszert, feketemunkát vállalnak, ami növeli a munkanélküliséget, és az inaktív lakosság számát. 30 Dél‐alföldi Regionális Munkaügyi Központ: Negyedéves munkaerő‐gazdálkodási jelentés, 2010. II. negyedév, Dél‐Alföld, 2010. január‐március (www.darmk.afsz.hu)



35

A 2000‐es állapothoz képest a munkanélküliek száma csaknem a duplájára emelkedett, a munkanélküliségi ráta – a folyamatos lakosságszám‐növekedésnek köszönhetően – kisebb mértékben nőtt. Az adatok településszinten álltak rendelkezésre, így nem lehetett megkülönböztetni a bel‐ és külterületi lakosságot. Az adatok a regisztrált munkanélkülieket tartják nyilván, a munkaerőpiacon kívül rekedt lakosság növekedése veszélyt jelent. A Mercedes Kecskemétre települése azonban felszívhatja a helyi munkaerőt, ezzel gazdasági fejlődést vonva maga után. A munkanélküliséget kiváltó okok visszavezethetők makrogazdasági változásokra. A gazdasági szervezetek aktivitása, nyereségessége, céljai és jövőképe is meghatározza a felvett munkavállalók számát, így a vállalkozások fejlesztésével a jelenleg nem aktív munkaerő bevonható a gazdasági körforgásba. A lakóhely is mindenképpen befolyásoló tényező, egyrészt a bejárás nehézsége miatt, másrészt a kistelepüléseken a hagyományos mezőgazdasági életforma háttérbe szorulása, és az ipar hiánya miatt. A tanyák távoli elhelyezkedése és rossz közlekedése nem csak a munkába, hanem az oktatási, képzési intézményekbe jutást is megnehezíti. Egyszerre van jelen munkanélküliség és munkaerőhiány (bezárt mezőgazdasági üzemeknek eredményeként), ezt szakképzéssel is lehet csökkenteni, a kínálatról az Oktatás c. fejezetben bővebben esik szó. A szociális juttatások rendszere összefügg a munkavégzés szubjektív megítélésével, melyet befolyásolhatnak olyan minták, amiket a településen vagy szomszédos településen látnak a lakosok. A workshop‐on elhangzott tapasztalatok szerint a tanyák gazdasági hasznosítását és a tanyasi életformát nehezíti olyan népes családoknak a tanyavilágba vagy annak közelébe telepítése, akik megélhetési bűnözéssel kívánják kiegészíteni alacsony jövedelmeiket. Ez bizalmatlanságot szül, mely a tanyasi élet és a tanyasi gazdálkodás iránti vonzerő sikeres feltámasztása esetén hatékony válaszokat szükséges adni, mivel e nélkül az „idegenek” betelepülése a jelenlegi lakosság és tulajdonosok kivonulását is kiválthatja.



36

2.4 Oktatás, közművelődés, kultúra, közigazgatás 2.4.1

Oktatás

Az elmúlt évtizedben több iskolát megszüntettek a tanyás településeken. A diákok a belterületi iskolákba járnak, a korábbi külterületi helyett. A csoportos bejárás nem megoldott, sokszor kilométereket kell gyalogolniuk a gyerekeknek.31 A funkcionális analfabétizmus jelenléte problémákat okoz. A kistérségben működő 32 óvoda, 26 általános iskola és 6 alapfokú művészetoktatási intézmény egy részét a helyi önkormányzatok és azok intézményfenntartó társulásai, másik részét a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás tartja fenn. Óvoda minden településen található, ebből 14 a Társulás fenntartásában működik. Általános iskola csak Fülöpházán nincs, a többi 26‐ból 15‐öt üzemeltet a Társulás, középiskola csupán Kecskeméten és Tiszakécskén működik a kistérségben, felsőoktatási intézmény pedig Kecskeméten. Több középiskola, valamint a Kecskeméti Főiskola is lehetőséget nyújt kollégiumi elszállásolásra. 2008‐ban a kistérségben 5.752 gyereket írattak óvodába, 14.267‐et általános iskolába, 8.645 gyerek járt középiskolába, felsőoktatási intézményben pedig 5.095‐en tanultak. Az óvodás gyerekek 65,07%‐a, az általános iskolások 65,22%‐a, a középiskolások 94,99%‐a, valamint az összes felsőoktatásban tanuló kecskeméti volt. A kecskeméti szakiskolákban, szakközépiskolákban különféle közép‐ és felsőfokú képzések indulnak, többek között • gazdasági (pénzügyi‐számviteli ügyintéző, Európai Uniós üzleti szakügyintéző, gazdálkodási menedzserasszisztens) • informatikai (gazdasági informatikus, ) • jogi (jogi asszisztens) • műszaki (logisztikai‐műszaki menedzserasszisztens, műszaki informatikus, hegesztő, műszerész, gépi forgácsoló) • idegenforgalmi • vendéglátó‐ipari • mezőgazdasági (környezetvédelem‐vízgazdálkodás, dísznövénykertész, zöldségtermesztő, hulladékgazdálkodási technológus) • egészségügyi (ápoló, mentőápoló, általános‐, gyógyszertári asszisztens, sportedző)

31 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu)



37

• valamint asztalos, szabó, grafikus, szobrász, bútoripari‐, ruhaipari technikus, kőműves, festő‐mázoló, fodrász, kárpitos, géplakatos, autószerelő stb. képzésekre lehet jelentkezni. A képzések 1 évtől 2‐5 évig terjedhetnek, valamint vannak olyan képzések is, melyekről továbbtanulási lehetőség nyílik a Kecskeméti Főiskolán és a Pécsi Tudományegyetemen. A Kecskeméti Főiskola három, magas színvonalú karral működik: Kertészeti, Tanítóképző és Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karokkal. A Munkaügyi Központok is indítanak képzéseket, OKJ‐s végzettséget is biztosítva, legnagyobb számban a 8 osztályt végzetteknek, de általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek is. Az építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, feldolgozóipar területén, valamint gazdasági, nyelvi, számítástechnikai, egészségügyi képzések is indulnak. A lakosság és a munkanélküliek legnagyobb arányban általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Óvoda és általános iskola szinte minden településen található, a középiskolák azonban jóval nehezebben közelíthetők meg. A külterületi lakosok közlekedési nehézségei is hátráltató tényezők. Szakiskolák, szakközépiskolák, főiskola, valamint a munkaügyi központ által indított képzések nagyrészt megfelelnek az álláskínálathoz szükséges elvárásoknak.

2.4.2

Közművelődés, kultúra

A kistérségben számos épített, természeti és szellemi kulturális érték van. A kistérségi adatbázisban található értéktárak múzeumokat, képtárakat, időszakos és állandó kiállításokat említenek, nem csak Kecskeméten, hanem a kistérség többi településén is. Civil szervezetek, különféle egyesületek, alapítványok működnek a településeken, polgárőrség vigyázza a lakosokat. Többek között falunapokat, vásárokat, majálist, szüreti bált rendeznek. A sporttevékenységekre is klubok alakultak, hagyományőrző közösségek, táncegyüttesek, dalkörök gyűlnek össze. Több településen tájház működik, van, amelyik helytörténeti gyűjteménnyel, valamint tanyák fogadnak vendégeket, bemutató és turisztikai jelleggel. Helyi hivatásos és amatőr képzőművészek tevékenykednek szerte a kistérségben: fafaragók, fazekasok, hímzők, szövők, szalmafonók őrzik a



38

hagyományos kézműves tevékenységet. Az épületek nagyobbrészt tradicionálisan vályogból készültek. Szobrok, szoborparkok, emlékművek, műemlékek, templomok, színházak, mozik, könyvtárak várják a látogatókat. A kistérség három települése (Kecskemét, Helvécia, Tiszakécske) testvérvárosokkal, partnertelepülésekkel tartja a kapcsolatot a Föld minden tájáról.

2.4.3

Közigazgatás32

A kistérségben minden településen működik önkormányzat, melyek forráshiányos, viszont felelős gazdálkodást folytatnak. Az önkormányzatok kapcsolata a lakossággal, vállalkozásokkal az információáramlás hiánya miatt nehézkes. Külső partnerekkel, testvérvárosokkal csak néhány település tart kapcsolatot. A kistérségi kutatóintézetek eredményes munkát folytatnak, innovációs potenciáljuk jelentős. Az intézményrendszer (pl.: iskola, rendelő) fejlesztésre szorul, a lemaradó társadalmi rétegek felzárkóztatására nincsenek megfelelően működő intézmények, programok. A Tanyatörvény életbe lépése után a tanyás külterületekkel rendelkező települések önkormányzatainak jelentős szerepe lesz a tanyafejlesztési intézkedésekben.

2.5 Gazdaság 2.5.1

A gazdaság általános bemutatása

A kistérség földrajzi elhelyezkedése és természeti adottságai kiaknázható lehetőségeket tartalmaznak. A regisztrált vállalkozások száma jelentősen nőtt az utóbbi években, valamint a jövedelmek is emelkedtek, a munkanélküliséget mégsem sikerült lecsökkenteni, az inaktív munkaképes korú lakosságot aktivizálni.

32 Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata, 2004 (Forrás: www.aranyhomok.hu)



39

2.5.1.1

A vállalkozások helyzete

A regisztrált vállalkozások száma jelentősen emelkedett a kistérségben, gazdálkodási formánként elemezve érdekes kép tárul elénk. A Központi Statisztikai Hivatal 2007‐es adatai alapján elmondható, hogy a 77.887 adófizető 66,94%‐a, a 2801 társas vállalkozás 75,94%‐a, illetve a 3840 egyéni vállalkozó 65,81%‐a, viszont a 621 mezőgazdasági kistermelő csupán 29,31%‐a volt kecskeméti. A regisztrált vállalkozások száma a megyében 1997 és 2008 között folyamatosan emelkedett, csaknem a kétszeresére nőtt, ez erős vállalkozási hajlandóságra vall. A működő vállalkozások aránya azonban a 2002‐es 63,81%‐ról 54,07%‐ra csökkent 2007‐re. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a Kecskeméti kistérségben 165 db (ötödik legmagasabb a 10 kistérség között), a megyében 170 db, a régióban 171 db, az országos átlag pedig 156 db. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségek között a kecskemétiben volt a legmagasabb (75 db), a következő legmagasabb érték a Kiskunhalasi (62 db), a legalacsonyabb a Bácsalmási kistérségre vonatkozott (32 db). A legtöbb vállalkozást 2008‐ban a mezőgazdasági, ipari, szolgáltatási szektorban is a Kecskeméti kistérségben regisztrálták. A kistérség egészét tekintve a regisztrált vállalkozások száma 2000‐ről 2008‐ra gazdálkodási formánként különböző mértékben, 38‐64%‐kal nőtt. A jogi személyiséggel rendelkező és az egyéni vállalkozások száma nőtt legnagyobb mértékben. Kecskeméten 22‐60%‐kal nőtt a vállalkozások száma, a kistérség többi településén azonban 56‐147%‐kal. Legnagyobb mértékben az egyéni vállalkozások száma emelkedett 2005‐ről 2008‐ra, azon belül is a regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozók száma 460‐ról 2047‐re emelkedett, ez kb. négy és félszeres növekedést jelent. A regisztrált vállalkozások megoszlása a megyeszékhely és a többi település között a 2000‐es 77‐23%‐ról 2008‐ra 69‐31%‐ra változott. Mind a megyeszékhelyen, mind a többi településen emelkedett a regisztrált vállalkozások száma, azonban a településeken nagyobb mértékben, főleg az egyéni vállalkozások száma és aránya nőtt. 2005‐ről 2008‐ra a gazdasági társaságok társasági forma szerinti megoszlása a korlátolt felelősségű társaságok irányába tolódott el Kecskeméten és a többi településen is. A részvénytársaságok, betéti társaságok és közkereseti társaságok



40

száma a Kecskemét nélküli kistérségben emelkedett, a mezőgazdasági szervezetek, szövetkezetek száma csökkent. Legnagyobb mértékben a Kecskeméti mezőgazdasági szövetkezetek száma csökkent 9‐ről 5 db‐ra, ez közel 50%‐os csökkenést jelent. A társasági formák közül a Kft., a Bt. és a nonprofit szervezetek aránya 96‐97%‐ ot tesz ki mind Kecskeméten, mind a többi településen. Országos szinten 2005‐ről 2008‐ra a gazdasági szervezetek száma 27,35%‐os emelkedést mutatott. Legnagyobb mértékben az egyéni vállalkozások száma nőtt, közel 290 ezer új vállalkozást regisztráltak. A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma csökkent legnagyobb mértékben (kb. 70 ezer), ez 15%‐kal kevesebb, mint 2005‐ben volt. A gazdasági szervezetek gazdálkodási formán belüli megoszlása kis mértékben változott, a betéti társaságok (4,21%) és a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások aránya csökkent legnagyobb mértékben (kb. 12%), az egyéni vállalkozások és korlátolt felelősségű társaságok aránya nőtt. A megyék és régiók összes regisztrált vállalkozását összehasonlítva, azt az eredményt kapjuk, hogy az egész ország területén nőtt a vállalkozások száma 2005‐ ről 2008‐ra, ugyanakkor a régiók közötti megoszlás változott, a két alföldi és az Észak‐magyarországi régióban nőtt a vállalkozások aránya a Dunántúllal szemben. A regisztrált vállalkozások száma a kistérségben folyamatosan nőtt, az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a megyei, régiós és országos szintet is meghaladta. Ez megegyezik az országos tendenciával. Korábban a kecskeméti vállalkozások nagy aránya jellemezte a kistérséget, a háromnegyedes érték 2008‐ra azonban kétharmadra csökkent. A működő vállalkozások 2007‐es aránya (54,07%) alacsony, az országos értéknél (51,9%) azonban magasabb. A gazdasági szervezetek a kistérség csupán három településén értek el negatív adózás előtti és adózott eredményt: Fülöpháza, Kunbaracs és Nyárlőrinc vállalkozásai zártak összesítve mínuszban. Az egy lakosra jutó adózott eredmény kistérségi szinten 87.810 Ft, a települési átlag 61.950 Ft, a megyei érték 93.640 Ft volt 2007‐ben. Kecskemét, Orgovány, Tiszakécske és Városföld vállalkozásai érték el a legmagasabb összegeket. Az árbevétel arányos jövedelmezőség, vagyis az adózás előtti eredmény a vállalkozási tevékenységből származó bevétel arányában Tiszaugon volt a legmagasabb (19,48%), a kistérségi szint 3,94%, a települések átlaga 2,51% volt 2007‐ ben, a megyei szint 3,51%.



41

A kistérség települései, a külterületi egységek, tanyák egymástól távol helyezkednek el. Az egyéni vállalkozások aránya kiemelkedően magas, 2008‐ban a településeken átlagosan 80%‐ot tettek ki. Az egyéni vállalkozók magas aránya nem feltétlenül jelenti azt, hogy megéri ezt a formát választani, állhat kényszermegoldás is a háttérben. A vállalkozások tőkehiánnyal küzdenek, a hitelfelvétel, a piacra jutás nehézségekbe ütközik. A gyenge marketingtevékenység, információhiány, alacsony technológiai szint, a konkurencia jelenléte mind hátráltató tényező. A tanyák elszigetelt jellege, a kapcsolatok, összefogás hiánya hozzájárulhat az egyéni vállalkozások alapításához. Kecskeméten volt a legmagasabb a társas vállalkozások aránya, ez visszavezethető a megfelelő infrastrukturális ellátottságra, a vállalatok könnyen elérhetőek, nagyobb kapcsolatrendszer, szakképzett munkaerő áll rendelkezésükre. A kényszerből lett egyéni vállalkozók a megélhetésért választották ezt a formát, valamint arra lehet következtetni, hogy a tanyasi lakosok egy része mindenképpen lakóhelyén élne annak ellenére, hogy a megyeszékhelyen vagy a fővárosban jobb lehetőségei lennének. A vállalkozások összefogásával, közös alapítással olyan folyamatokat indíthatnak be, melyek az ottlakók életminőségének javulását eredményezik. Minél többen állnak össze, annál stabilabb lesz a vállalkozások háttere, és még több embert lehet bevonni, ha bővülésre kerül sor. 2.5.1.2

Jövedelmek

A települések különálló egységként történő vizsgálata során alacsonyabb jövedelemértékeket kapunk, mintha a kistérséget összevontan figyelnénk. A kistérségi főállásban dolgozó lakosok főállásból szerzett havi jövedelme 2007‐ ben Kecskeméten volt a legmagasabb, közel 160.000 Ft. Ballószög, Helvécia és Városföld főállású lakosai 130.000 Ft fölött kerestek, a többi település a kb. 119 ezer Ft‐os átlag körüli értéket ért el 2007‐ben, a legalacsonyabb Tiszaugon volt. A Kecskemét közeli települések lakosainak jövedelmi szintje a megyeszékhelyről kitelepült, oda bejáró lakosok jövedelmi szintje miatt magasabb. Az összes belföldi jövedelem összes adózó közötti megoszlása hasonló értékeket mutat, Kunbaracs, Orgovány és Tiszaug kivételével. A főállásból származó jövedelem és az összes belföldi jövedelem egy főre jutó része közötti legnagyobb különbség Kunbaracs és Orgovány településeken volt. Ebből arra lehet következtetni,



42

hogy a nem főállásban dolgozók jóval alacsonyabb bért kapnak, illetve a főállásúak aránya alacsony. Kunbaracsra inkább az első megállapítás vonatkozik, Orgoványra a második, ott a főállásúak csupán 65,73%‐ot tettek ki az összes adófizetőből. Tiszaug esetében azonban az egy adófizetőre jutó belföldi jövedelem magasabb volt 2007‐ben, mint az egy főállású dolgozóra jutó munkajövedelem, egyedül a kistérség települései között. Itt a nem főállásból származó jövedelem magasabbnak bizonyult a munkajövedelemnél. Ugyanakkor nem volt őstermelő és mezőgazdaságból származó bevétel, ugyancsak egyedüliként a kistérségben. Az összes adófizető és főállású dolgozó közötti különbség az egyes településeken kb. 20%‐ot tett ki, tehát az adófizetők húsz százaléka nem főállásból származó jövedelemből szerezte bevételét. A kistérség teljes lakosságát tekintve az egy főállású dolgozóra jutó havi munkajövedelem 2007‐ben 145.878 Ft, az egyes települések átlaga 118.847 Ft volt. A belföldi jövedelem egy adófizetőre jutó kistérségi átlaga havi 137.286 Ft, a települési átlag 109.540 Ft volt. A kistérséget egységes egészként tekintve kedvezőbb összegeket kapunk, az egyes települések értékei ettől átlagosan kb. 30 ezer Ft‐tal maradnak el. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének megyei összehasonlításában a 2000‐2008‐as időszakban Bács‐Kiskun megye Csongrád és Békés között helyezkedett el. A régiós átlagtól 1,58%‐kal, az országostól 15,48%‐kal maradtak el a megyei eredmények a teljes időszak átlagában. A régiók összehasonlításában 2007‐ben a Dél‐alföldi régió ötödik‐hatodik helyen szerepelt az egy főre jutó évi jövedelmek tekintetében. Az Észak‐alföldi és Észak‐magyarországi régióban elért bevételek nagyrészt megegyeznek a Dél‐ alföldiekkel. Az országos átlagtól kb. 15%‐kal marad el mind a nettó, mind a bruttó jövedelem, viszont a mezőgazdasági jövedelem kb. két és félszer több, mint az országos átlag, és a második legmagasabb értéket elért Észak‐alföldi régiónál is kétszer magasabb volt. 2000‐ről 2008‐ra az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete a megyében 224,1%‐ra emelkedett, ez 10,57%‐kal nagyobb intenzitás az országos átlagnál, valamint a megyék közül a negyedik legmagasabb növekedési ütemmel áll Nógrád, Baranya és Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megye mögött. A legmagasabb havi bruttó bérek azonban a pénzügyi közvetítések, közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén voltak, mind a megyeszékhelyen, mind a megyében. A feldolgozóipar, szállítás, egészségügy és oktatás megyei átlagos munkabére alacsonyabb szintű, mint a kecskeméti, a kereskedelemből származó bérek azonban



43

Kecskeméten voltak magasabbak. A kecskeméti átlagbérek összességében magasabbak, mint a megye egészét érintőek. Összességében elmondható, hogy bár az egy főre jutó jövedelmek 2000 óta folyamatosan növekedtek, a kistérség, a megye és a régió is elmarad az országos átlagtól. Kecskemét húzóerejével is a legalacsonyabb jövedelműek közé tartozik a kistérség, ha a települési átlagot vesszük figyelembe. A kistérséget egészben kezelve sokkal kedvezőbb képet kapunk. Ez azonban torzító hatású. A 18 településből csupán 6 ért el a települési átlagnál magasabb eredményt, így pontosabb képet kapunk a kistérség helyzetéről, ha nem egészként kezeljük. 2.5.1.3

Gazdasági ágazatok

Országos szinten a kereskedelemmel és az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek képviselik a legnagyobb arányt. A megyei munkavállalók legnagyobb része a feldolgozóiparban (27,98%) ‐ azon belül legnagyobb arányban az élelmiszeriparban és gépiparban foglalkoztatott. Ezen kívül a kereskedelemben (17,2%), az oktatásban (7,99%), az egészségügyben (6,91%), a szállításban (6,35%), dolgoztak legtöbben 2008‐ban. A megyei megoszlás ennél magasabb értékű, a szállítás, egészségügy, oktatás ág országos szinten több munkavállalót foglalkoztat. A kistérségi vállalkozások közül kiemelkedik a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek száma, a feldolgozóipar áll a harmadik helyen. A legnagyobb foglalkoztatók a feldolgozóiparban, villamos energia‐, gáz‐, gőz‐ és vízellátás, bányászat szektorban tevékenykednek, valamint a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy területen.33 A földrajzi elhelyezkedés, a térség mezőgazdaságilag értékes jellege, és Kecskemét oktatásiközpont‐szerepe miatt alakult ki ez a struktúra.

33 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a Homokhátságig LFCS (http://www.homokhatsag‐ leader.hu/index.php?option=com_rokdownloads&view=folder&Itemid=58&id=8%3Ahvs&lang=hu)



44

A kistérség feldolgozóipara 2007‐ben 10,15%

14,85%

Élelmiszer, ital és dohánytermék Textília, ruházat és bőrtermék

8,62%

Fa‐, papír‐ és nyomdatermék

22,61%

Vegyipar Nem fém ásványi termék Kohászat és fémfeldolgozás

19,03%

Gépipar 15,44%

3,33% 5,97%

Egyéb feldolgozóipari termék

12. diagram: A kistérségi feldolgozóipar megoszlása 2007‐ben 34

A kistérségi feldolgozóiparban tevékenykedő működő vállalkozások közül 2007‐ben Kecskeméten a gépipar (25,19%), valamint a fa‐, papír‐ és nyomdatermékek gyártása (18,98%) volt kiemelkedő. A kistérség többi településén inkább az élelmiszer, ital és dohánytermékek (20,77%), valamint a faipari termékek gyártása (19,13%) tette ki a legnagyobb részt a feldolgozóiparon belül. A mezőgazdasági termékek, termények feldolgozottsági szintje alacsony, többnyire feldolgozás nélkül értékesítik. A nagy kapacitású hűtőházak, tárolók, raktárak is hiányoznak. A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások teszik ki mind a kistérség, mind az ország gazdasági szervezeteinek jelentős hányadát. A kiskereskedelmi üzletek 65,3%‐át az iparcikküzletek és – áruházak, 27,47%‐át élelmiszerüzletek és ‐áruházak tették ki országos szinten, a további 7,14% járműüzlet és üzemanyagtöltő állomás. 2008‐ban Bács‐Kiskun megye kistérségei között a kiskereskedelmi üzletek 33,09%‐a a Kecskeméti kistérségben tevékenykedett. Ez összesen 2.993 üzletet jelent. Az élelmiszerüzletek száma ugyan jóval meghaladta a többi kistérségben működőt, aránya a kistérség összes üzletén belül csupán 21,32%‐ot tett ki, ez a többi kistérséggel összehasonlítva a legalacsonyabb érték. A ruházati, festék, vasáru, barkács‐ és építésianyag‐üzletek aránya a Kecskeméti kistérségben a legmagasabb, a járműüzletek és üzemanyagtöltő állomások aránya átlagosnak mondható. Az 34 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján



45

iparcikküzletek és –áruházak aránya 71,07%‐ot tett ki a kiskereskedelmi üzletekből, ez megyei szinten a legmagasabb, valamint az országos átlagnál is magasabb. A megyében működő gyógyszertárak 30,87%‐a a Kecskeméti kistérségben található, valamint a nagykereskedelmi raktárak és kölcsönzőhelyek száma is itt a legmagasabb a kistérségek összehasonlításában. Tízezer lakosra 174 üzlet jut, ez a megyei átlag körül van. A kistérség agglomerációjában található 2.570 kiskereskedelmi üzlet 86,93%‐a volt Kecskeméten. Az élelmiszerüzletek 20,08%‐ot, a járműüzletek 7,67%‐ot, az iparcikküzletek és –áruházak pedig 72,26%‐ot tettek ki. A feldolgozóipar és az ingatlanügyletek mellett a kereskedelem emelkedik ki a gazdasági ágak közül. A feldolgozóiparon belül legnagyobb arányban a gépipari, élelmiszeripari és faipari termékek gyártása jellemzi a kistérséget. A kiskereskedelmi üzletek száma a megyei kistérségek közül itt a legmagasabb, összetétele azonban inkább az iparcikküzletek irányába tolódik el, a járműüzletek és üzemanyagtöltő állomások aránya megegyezik a megyei, országos átlaggal, az élelmiszerüzletek aránya kisebb. A kereskedelmi szálláshelyek száma Magyarországon 2003 után jelentősen csökkent, 2009‐ben azonban kisebb növekedés tapasztalható az azt előző évhez képest. A kiadható férőhelyek száma folyamatosan csökkent 2003 óta. A kereskedelmi szálláshelyek egyre kisebb kapacitással rendelkeznek, ez a kempingek és a turistaszállók férőhelyeinek csökkenésére vezethető vissza.



46

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása (2000‐es év adatai = 100%)

130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 2000

2001

2002

2003

Dél‐Alföld régió

2004

2005

Magyarország

2006

2007

2008

2009

Bács‐Kiskun megye

13. diagram: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása Bács‐Kiskun megyében, a Dél‐ alföldi régióban és Magyarországon35

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek területi bontásában Bács‐Kiskun megye 2008‐ban a régió férőhelyeinek 33,09%‐át, valamint az ország egészét tekintve 2,93%‐ot tudhatott magáénak. Ezek az arányok 2009‐ben kisebbek voltak. Amíg országos szinten egyenletesen csökkent a férőhely‐alakulás 2003 után, addig a Dél‐ alföldi régió férőhelyei 2004‐ben érték el maximumukat, és még 2009‐ben is több mint 10%‐kal meghaladták a 2000‐es szintet. Bács‐Kiskun megye férőhely‐kapacitása szinte évről évre változott, 2002‐ben, 2006‐ban és 2008‐ban magasabb volt, mint az előző évben, de a következő évben mindig csökkenés következett. A 2009‐es szint több mint 15%‐kal marad el a 2000‐estől. A szálláshelyek vendégforgalma azonban mind az ország, régió, mind a megye szintjén 2008‐ig emelkedtek, azután átlagosan 7,5%‐os csökkenés következett. Ez betudható a férőhelyek számában bekövetkezett változásnak, valamint a gazdasági válság globális szintű hatásának is. Bács‐Kiskun megye a régió vendégforgalmának 30,9%‐ét bonyolította, ez 2009‐re 32,4%‐ra emelkedett, de így sem érte el a 2002‐es 36,5%‐os értéket. Az országos forgalom átlagosan 2,12%‐át tudhatta magáénak 2000 és 2009 között a megye, ez régiószinten 6,46% volt.




47

A külföldiek hazánkban eltöltött vendégéjszakáinak mértéke országos szinten csökkent 2001 óta. A Bács‐Kiskun megyei vendégforgalom aránya 2000 és 2009 között átlagosan 28,99%‐ot tett ki. Ez a legtöbb évben és az évek átlagában is alulmarad a megyék átlagától, csakúgy, mint a régiós átlag (24,89%), melyet Békés megye alacsonyabb érteke befolyásolt. A Kecskeméti kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek férőhelyei a megye kereskedelmi szálláshelyeinek 45,6%‐át tették ki 2008‐ban, a magánszállások férőhelyei pedig az összes magánszállás 24,75%‐át. A vendégéjszakák mértéke is hasonlóan alakult. A vendégéjszakák 34,12%‐át külföldiek töltötték el a kistérség kereskedelmi szálláshelyein. A kistérségek átlagánál majdnem 6%‐kal magasabb, megyei szinten pedig a külföldiek vendégéjszakáinak 55,67%‐át jelenti. A kecskeméti kereskedelmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák 36,99%‐át tették ki a külföldiek, a magánszálláshelyeken pedig 1,79%‐ot. A kistérség magánszálláshelyein a külföldiek 8,51%‐ot tettek ki, ez a kistérségi átlagnak (15,93%) kb. a fele. Megyei szinten az összes vendégéjszaka 16,83%‐át töltötte külföldi a Kecskeméti kistérségben. Átlagosan két éjszakát tartózkodtak a vendégek a Kecskeméti kistérség kereskedelmi szálláshelyein, Kecskeméten 2,1 éjszakát, a magánszálláshelyeken 5,8 éjszakát, Kecskemét magánszálláshelyein 11,1 éjszakát. A kereskedelmi szálláshelyre vonatkozó értékek alulmaradnak a kistérségi átlagnál, a magánszállásra vonatkozók magasabbak annál. A kistérség turisztikai potenciálja kiaknázatlan, a megyei vendégforgalom kb. felét bonyolította le 2008‐ban. Elsősorban Kecskeméten töltötték az éjszakát, noha a kistérség kulturális turisztikai kínálata széles területre terjed ki. Változatos programok indulnak a településeken, többször egyidőben, és hiányos időszakok is előfordulnak36. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások leginkább Kecskeméten találhatók meg, a külterületeken vendéglátási funkcióval működő tanyák számára pedig kiugrási pontot jelenthet az ökoturizmus, mely a külföldi vendégeket is nagyobb arányban csábítaná a térségbe.

36 Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata, 2004 (Forrás: www.aranyhomok.hu)



48

2.5.2

A mezőgazdaság helyzete

A Kecskeméti kistérség földhasználati megoszlása arányaiban hasonló a megyei megoszláshoz. A szántóterület elmarad, az erdő‐ és gyepterület viszont meghaladja régiós értékeket. Az erdősítés a talaj megkötése miatt szükséges, az állattartáshoz pedig elengedhetetlenek a legelők. A mezőgazdasági területek művelési ágak szerinti megoszlása a Dél‐alföldi régió megyéiben hasonlóan alakultak 2000‐ben és 2009‐ben. Mindhárom megyében a szántóterület nagysága dominált, valamint az erdő és gyep területe volt kiemelkedő. A két év között legnagyobb mértékben az erdőterület növekedett kb. 10 ezer hektárral, és a szőlőterület csökkent 8.600 hektárral. Bács‐Kiskun megyében a művelés alól kivont terület növekedett legnagyobb mértékben (4.200 hektár), a mezőgazdasági művelésre alkalmas területen 3.600 hektárral nőtt a gyepterület, a legnagyobb mértékben a szőlőterület csökkent, 6.700 hektárral. A Kecskeméti kistérség földhasználati megoszlása, 2000 Művelés alól kivett Halastó

terület

0,39%

8,00% Nádas

Szántó‐ és szántóként

2,02%

használt

kert

40,94% Erdő 21,69% Konyhakert 0,81% Gyep legelő 16,09%

Üvegház és fólia

Gyep rét

4,04% Gyümölcsös terület összesen 2,84%

területe 0,04% Szőlőterület összesen 3,13%

14. diagram: A Kecskeméti kistérség földhasználati megoszlása 2000‐ben 37




49

Az Általános Mezőgazdasági Összeírás 2000‐es adatai alapján a Kecskeméti kistérségben is a szántóterület nagysága emelkedett ki a különböző földhasználati módokból, ezt követi az erdő és gyepterület, legkisebb mértékben üvegházas és fóliás területet használnak a lakók. A kistérség adatbázisában található 2007‐2008‐as adatokat alapul véve elmondható, hogy a szántóterület több, mint 50%‐os arányt képvisel, ugyanakkor megjelenik az erdő és gyepterület mellett a szőlő és gyümölcsös nagyobb aránya. A vizsgált években történt változások során leginkább a szántó, szőlő és gyümölcsös területének növekedését eredményezték, legnagyobb mértékben pedig az erdők csökkentek. Ez utóbbi a tájidegen fafajok elterjedésére és kiirtására vezethető vissza. A kistérség földrészletszámainak közel felét a művelés alól kivett területek teszik ki. A szántó és legelőként használt gyepterületek, valamint a szőlőterületek száma tesz ki említésre méltó nagyságot, a birtokok elaprózottak. A földrészletek 35%‐a Kecskemét területéhez, a földrészletek 65%‐a a többi településhez tartozik. A legnagyobb eltérés Kecskemét és a többi település között a gyepterületek és a kertek számában jelenik meg. Amíg Kecskemét területén a földrészletekből csupán 3,62%‐ot tett ki 2007‐ben a gyepterületek száma, a többi településen összesen ez 8,61% volt.38 Átlagosan a földrészletek 28,3%‐a tartozik Kecskeméthez, 38% fölött van a fásított területek, gyümölcsösök, kertek és kivett területek száma a kistérség viszonylatában. A többi településhez tartozó területek átlagos aránya 71,7%, legnagyobb arányban a rétként funkcionáló gyepterületek és nádasok találhatók itt.39 2000‐es adatok alapján a szántók inkább a Városföldhöz, Tiszakécskéhez és Kecskeméthez tartozó területeken jelennek meg. A konyhakert Felsőlajoson, Kecskeméten és Kerekegyházán található nagyobb arányban az egyes települések területéhez viszonyítva. Üvegházak leginkább Felsőlajoson találhatók. A szőlőterület és a szőlő termőterülete között egyes településeken nagyobb eltérések voltak: Fülöpházán, Ladánybenén és Városföldön nem érte el a 70%‐ot a hasznosított terület. Ugyanakkor a legnagyobb arányú szőlő‐termőterület a település összterületének arányában Ágasegyháza, Lakitelek és Orgovány területein volt. A gyümölcsösök területe és termőterülete között is voltak különbségek, Fülöpháza, Kunbaracs és Szentkirály területein nem érte el a 40%‐os hasznosítottságot a gyümölcsös. A települések összterületéhez viszonyítva a gyümölcsösök termőterülete Jakabszálláson és Lakitelken volt a legnagyobb.

38 http://www.takarnet.hu/pls/tknet/terkep4_p.terkep_indul 39 http://www.takarnet.hu/pls/tknet/terkep4_p.terkep_indul



50

A legnagyobb gyepterületek Felsőlajos, Fülöpháza, Kecskemét, Kerekegyháza, Nyárlőrinc és Orgovány területein voltak. Kunbaracs területének valamivel több, mint felét erdő borítja, de kiemelkedik még Helvécia, Jakabszállás és Ladánybene erdőterülete. A legnagyobb halastóterületek Kecskemét és Lajosmizse mellett találhatók, a nádasok pedig Kecskemét, Fülöpháza és Ágasegyháza mellett. Fontos kiemelni, hogy a kistérségi és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa eltérően épül fel, valamint a kistérségi adatok csupán iránymutatóként szolgálhatnak – azok hiányos volta miatt. Kistérségi egyéni gazdaságok termőterületének megoszlása 2000‐ben (%)

3,5%

3,0%

2,5%

2,0%

1,5%

1,0% 0‐0,15

0,15‐0,50

0,51‐1,00

1,1‐5,00

5,1‐10,00

10,1‐50,00

50,1‐100,0

100,1‐300,00

300,1‐

hektár

15. diagram: A Kecskeméti kistérség egyéni gazdaságainak termőterület‐megoszlása, 2000‐es állapot40

Az egyéni gazdaságok többnyire 5,1‐10 hektáros területen gazdálkodtak a kistérségben, valamint nagyobb arányt képviselt még az 1,1‐5 és a 10,1‐50 hektáros birtoknagyság, derül ki a 2000‐es Általános Mezőgazdasági Összeírás adataiból. A birtoknagyságok eloszlása viszonylag egyenletesnek mondható. Összehasonlítva ugyanezen időszak gazdasági szervezeteinek termőterület‐megoszlásával, azt a képet kapjuk, hogy a 10 ezer hektár fölötti, 10 hektár alatti és a 100,1‐300 hektár közötti birtokok emelkednek ki, a köztes birtoknagyságok kisebb arányt képviselnek. Az egyéni gazdaságok szántóföldi vetésszerkezetében kistérségi szinten a legnagyobb területet a kalászos gabona (44,41%), kukorica (25,17%) és az ugar, 40 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján



51

parlag (11,87%) foglalta el 2000‐ben. A gazdasági szervezetek szántóinak vetésszerkezete is hasonló: a kalászos gabona (32,65%), kukorica (17,78%), vetetlen terület (23,93%) mellett a takarmánynövények (10,04%), ipari növények (9,07%) termelése kiemelkedő. A burgonya, cukorrépa, zöldségfélék és egyéb növények termesztése nem érte el az 5%‐ot, sem az egyéni gazdaságoknál, sem a gazdasági szervezeteknél. 2000‐ben a kistérségi állatállomány legnagyobbrészt szárnyasokból állt (tyúk, liba, kacsa, pulyka), a sertések kb. 5%‐ot, a juhállomány 2,5%‐ot, a házinyúlállomány 1,5%‐ot tett ki. Egy százalék alatt volt a szarvasmarhák, méhek, lovak, kecskék aránya. Az adatokat összehasonlítva kistérségi adatbázissal, 2007‐2008‐ra a juhok, tyúkok és lovak aránya nőtt, a többi háziállat aránya csökkent. Egyes településekhez hungarikumok neve is fűződik (pl.: barackpálinka, libamáj, libatoll), és állattenyésztés terén specifikálódtak, mint pl.: Kerekegyháza tojástermelése és baromfitenyésztése országos szinten ismert.41 A monokultúrás növénytermesztés, a beszűkült termékszerkezet kivédésére a termékdiverzifikálás, biotermékek előállítása megoldást nyújthat. A termékszerkezet kialakításában a kistérségi mintagazdaságok, valamint mezőgazdasági szaktanácsadók segítségül szolgálhatnak. A kistérségben az állattenyésztés és növénytermesztés összekapcsolása révén megoldott a melléktermékek hasznosítása, azonban még így is alacsony szintű a gépesítettség42. Működnek biogazdaságok, melyek őshonos növény‐ és állatfajokat termesztenek, tenyésztenek és génbankként funkcionálnak (pl.: Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum, Caprovicum Bt.), számuk a lehetőségekhez mérten kevés. Közlekedési szempontból jól megközelíthető, kihasználatlan raktárkapacitások állnak rendelkezésre43, melyeket az új vállalkozások birtokba vehetnek. A szétaprózott birtokok, a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a nem megfelelő, korszerűtlen összetételű termékszerkezet, az összefogás hiánya hátráltató tényezőként jelentkezik a gazdaságok életében. A tanyák már elsősorban nem értékesítésre termelnek, önellátási célból azonban még folyik termelés.44 A mezőgazdasági termékek felvevőpiaca Magyarországon belül is nagy lehetőségeket 41 Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata, 2004 (Forrás: www.aranyhomok.hu) 42 Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata, 2004 (Forrás: www.aranyhomok.hu) 43 Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata, 2004 (Forrás: www.aranyhomok.hu) 44 A tanyai átalakulás főbb jellegzetességei a Kiskunság felmért településein, 2002 Tanyakollégium (Forrás: www.alfoldinfo.hu)



52

rejt magában, a Tanyasi Áruk Boltja45 kedvező fogadtatásra talált Budapesten, új boltok nyitását tervezik. A feldolgozóipar, azon belül is az élelmiszeripar összefogása a kereskedelemmel, a mezőgazdasági termékek forgalomba kerülését, eladhatóságát segítik, a szállítás bekapcsolása pedig a terjesztést könnyíti. A saját márkás termékek kialakítása, azok országos (esetleg külföldi) bevezetése, megismertetése a vásárlókkal a kistérség megítélését is megváltoztathatja: ismertsége okán vonzóbbá válik a turizmus számára.

2.6 SWOT‐elemzés Természeti tényezők Erősségek Az éghajlat (napsütéses órák száma, évi középhőmérséklet) mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi a területet. A tanyák a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területekre telepedtek. Sok a hagyományos (extenzív) állattartásra alkalmas legelő. Növekvő erdősültség, erdőgazdálkodás. Megőrzött környezet, védett területek, megőrzött őshonos növény‐ és állatfajták („génbankok”). Környezetszennyező iparok hiánya. A kistérség változatos termőhelyi adottságokkal rendelkezik, amelyek széleskörű gazdálkodási skálát tesznek lehetővé. A védett területek aránya nagy. A domborzat sík, a művelési adottságok kedvezőek, vonzó pl.: a lovasturizmus számára, valamint a közművek kiépítése alacsonyabb fajlagos költséggel jár.

Gyengeségek Az átlagos csapadékmennyiség alacsony. Gyakoriak aszályok és viharok. Az átlagos évi maximális hóvastagság az egyik legalacsonyabb az országban. A homoktalaj hőgazdálkodása kedvezőtlen, vízháztartása rossz, szervesanyag‐tartalma alacsony. A talajvíz egyre mélyebbre süllyed (melioráció), csökken az öntözésre alkalmas víz mennyisége, valamint nitrátot is tartalmaz, ami elősegíti a szikesedést. A talaj minőségének romlását okozza a tarvágás, az ezek pótlására telepített nagy vízigényű fák, valamint a földterületek elhanyagolása. A korábban épített csatornák, melyek a nedves időszak felesleges vizeit vezették el, a száraz időszakban is működnek, a csapadék talajba szivárgását megakadályozzák.

45 www.tanyasi.hu



53

A térségben környezet.

egészséges,

tiszta

a Kis hozamú fafaj‐összetétel. Az ivóvízbázis arzén‐, vas‐ és mangánszennyezettsége több településen problémát okoz. Nagy forgalmú autópálya halad át a térségen. Tájidegen fajok jelentősen elterjedtek. Lehetőségek Veszélyek Víztakarékos technológiák bevezetése, jó Hosszabb távon elsivatagosodás, a gyakorlatok adaptálása. termőterület csökkenése fenyeget, ha a A talajvédelem, talajerő‐utánpótlás, vízháztartás, vízellátás problémájára szikesedés kezelésére meg kell találni a nem születik megoldás. jó gyakorlatokat. Homokfúvások, futóhomok A talaj gyümölcstermesztésre alkalmas. kialakulásának fennáll a veszélye. Melegházi kertészet fűtésére és Az ivóvízbázisra veszélyt jelentenek az termálfürdők létesítésére alkalmas illegális fúrt kutak is, melyek a gazdag termálvízkészlet. vízzáróréteget is átüthetik. Talajerő‐utánpótló anyagok gyártása. A külső környezetszennyezés kistérségi A szélsőséges időjárási viszonyokat lecsapódása (pl. a Tisza felső szakaszáról kiegyenlítő vízgazdálkodási érkező szennyeződések, az áthaladó infrastruktúra fejlesztése. úthálózat forgalma). A megújuló energia‐források alkalmazásának növelése, különösen a kisüzemi területen, ezen belül: • napenergia, • mezőgazdasági, erdészeti, legelőterületi és dűlőúti irtási hulladék, • energia‐előállítási célú növénytermesztés, • kommunális hulladék és depógáz, • termálhő, • szélenergia háztáji és kisüzemi hasznosítása. A természeti adottságoknak legjobban megfelelő őshonos növény‐ és állatfajták előnyben részesítése. Klímaelőrejelző berendezések telepítése. Településszerkezet, térszerkezet, közlekedés, infrastruktúra



54

Erősségek A zöldség és gyümölcstermesztés és a kisállattartás feltételeinek megfelelő birtokméretek jellemzik a kistérséget. A magasabb rendű úthálózat megfelelően kiépült, a települések jól megközelíthetőek. Kecskemét vasúti és közlekedési csomópont, kedvező logisztikai adottsággal rendelkezik. Kecskemét erős fejlődőképessége, térségi húzóereje, foglalkoztatási képessége. Budapest térségfejlesztő hatása a kistérségre is kihat. Sok jól elérhető és jól kiépített mezőgazdasági telephely, mezőgazdasági termékpiac, jelentős épület‐, raktárkapacitás. Viszonylag kisszámú, nagy közigazgatási területtel rendelkező települési önkormányzat, jól szervezhetőek. A városok, nagyközségek mikrotérségi vonzáscentrumként működnek. Jól kiépített belvíz‐ és árvízvédelmi infrastruktúra. Lehetőségek Az agglomerációs folyamat lehetőségeinek kihasználása a Kecskemét környéki települések fejlesztésében. Külterületek infrastruktúrájának fejlesztése lokális (szigetüzemű) megoldások révén és/vagy megújuló energia felhasználásával: ‐ villamosenergia‐előállítás, ‐ hűtés‐fűtés, ‐ szennyvíztisztítás, ‐ ivóvíz és öntözővíz biztosítása,

Gyengeségek Az infrastruktúra (közművesítés, úthálózat) kiépítettsége alacsony a külterületeken. Vegyesen alakuló tanyafunkciókból eredő szomszédsági feszültségek (szélsőségesen eltérő szerepek, igények és kultúrák szomszédsága fordulhat elő). A tanyák jelentős részén szinte teljes az infrastruktúra‐hiány (villamos energia, szennyvíz, kábeltévé, gázvezeték, telefonvezeték, vízvezeték), a kiépítési hajlandóság alacsony a költségek miatt. A külterületek kiterjedtsége nehezíti az infrastrukturális ellátást. Nem megfelelően megszervezett tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés infrastruktúrája alacsony kiépítettségi szintű. A külterületek értékvesztése, az alacsony státuszú lakosság arányának növekedése. A meglévő vízelvezető csatornarendszerek és ‐művek elhanyagolt állapotban vannak.

Veszélyek Az újonnan emelt épületek tájesztétikailag idegenek. Az értékes termőterületre épült egykori tanyák kizárólagos lakófunkcióra történő hasznosítása. A belterülettől távol elhelyezkedő tanyák elnéptelenedése. A gazdátlan ingatlanok elszaporodása. Dűlőutak cserjésedése, befásodása, használhatatlanná válása. A nagyobb városok közelsége elszívó



55

‐

kommunikációs kiépítése.

infrastruktúra hatással bír.

Alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztése a vidékfejlesztési támogatások felhasználásával. A tanyák eredeti mezőgazdasági funkciójának visszaállítása, lakóhelyi, turisztikai, rekreációs kiegészítő funkcióval. Kihasználatlan ingatlanok nagy száma. Nemzetközi forgalmi helyzetből adódó lehetőségek kihasználása.



56

Népesség, iskolázottság Erősségek A kistérségben a lakosságszám folyamatosan emelkedik, nő az élveszületések és odavándorlások száma. A munkaképes korúak a lakosság több mint 60%‐át teszik ki. A tanyai lakosság egy része ragaszkodik lakóhelyéhez. A falugondnoki rendszer kiépült.

Lehetőségek A szakképzési rendszer átalakításában rejlő lehetőségek kihasználása, kiemelt figyelmet szentelve az agrárszakképzésre. A lakhatás feltételeinek javítása, tanyai életpályamodell kialakítása. Munkahelyteremtés a vidékfejlesztési támogatások felhasználásával.

Gyengeségek A halálozások száma nő, a természetes szaporulat negatív. A kistérségi lakosság elöregedő képet mutat. A hatvan éven felüli korosztály nőtt, az általánosiskolás‐korúak aránya csökkent legnagyobb mértékben, öregszik a lakosság. A népsűrűség alacsony. A kistérségben Kecskeméten kívül kedvezőtlenek az iskolázottsági mutatók, magas a csak általános iskolai végzettségűek aránya. A humán szolgáltatások az igényektől elmaradtak. Zárt közösségek alakultak ki. Az öko‐ és biogazdálkodás terjesztéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakképzett, tapasztalt biogazdálkodási tanácsadó. Veszélyek A vidéki lakosság „kilúgozódása” (fiatalok, diplomások, szakképzettek a nagytelepülésekre vándorolnak, a külterületek és kistelepülések elnéptelenednek). Egyre több iskola válik fenntarthatatlanná. A kistelepüléseken közintézmények finanszírozása fenntarthatatlanná válik, a közszolgáltatások központosítása valósul meg. Az emberek bezárkóznak, elidegenednek, az összefogási készség gyengül. A társadalom bizalomvesztése.



57

Foglalkoztatás Erősségek

Gyengeségek

A kistérség munkanélküliségi rátája Nőtt a regisztrált munkanélküliek alacsonyabb, mint a megyei, országos száma. Kecskeméten, a nagyobb átlag. városokkal összehasonlítva magasabb a Csökkent a 8 általánost el nem végzők munkanélküliségi ráta. aránya a regisztrált munkanélküliek Foglalkoztatottsági és aktivitási ráta között. 10%‐kal az országos átlag alatt van. Nagy létszámú, relatív olcsó, alacsony A Kecskeméten kívüli településeken a képzettségű munkaerő áll rendelkezésre. munkanélküliek között egyre nagyobb Az önfoglalkoztatás, háztáji gazdálkodás arányban jelennek meg a fiatalok. kultúrája a mai napig él.

A nagyüzemek elterjedésével a mezőgazdasági foglalkoztatási potenciálja csökkent. A lakosság jelentős része a munkaerőpiacon kívül helyezkedik el. A munka világából végleg kiszoruló réteg kialakulása és növekedése, a társadalmi feszültségek növekedése: •

•

•

korunk gazdasága a kompetenciahiányos emberek számára kevés lehetőséget kínál, az alacsony képzettség gyenge szociális környezettel párosulva „öröklődik”, a kitörés lehetősége kicsi, a természetes szaporodás a hiányos vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkező rétegek körében magas – ez előrevetíti az állástalan réteg növekedését.

Munkaerőhiány és munkanélküliség egyszerre van jelen a kistérségben, a munkaerőmérleg strukturálisan egyensúlytalan.



58

Lehetőségek

Veszélyek

Szakmunkásképzőt, szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot, főiskolát, valamint egyetemet végzettek magas aránya a regisztrált munkanélkülieken belül.

A foglalkoztatási politika és munkanélküliek nyilvántartása nem kerül megreformálásra. A szociális segélyezési rendszer továbbra is hátráltatja a foglalkoztatás bővítését.

A zöldség‐, gyümölcstermesztés, A jövőben keletkező munkahelyeket állattartás fejlesztésével a mezőgazdaság vendégmunkásokkal és bevándorló foglalkoztató‐képességének növelése. munkaerővel igyekeznek betölteni. A kistermelői élelmiszertermelés, A negatív makrogazdasági folyamatok feldolgozás és értékesítés feltételeinek újabb munkahelyek megszűnéséhez javulásával új munkahelyek vezethetnek. megteremtése. A mezőgazdasági támogatások Kecskemét fejlődése felszívja a beszűkülése következtében csökken az munkanélküliek egy részét. agrárium foglalkoztatottsága. a Jelentős foglalkoztatás‐bővülés Mercedes‐beruházás révén. Településszintű foglalkoztatási módszer átvétele sikeres mintából.



59

Oktatás, közművelődés, kultúra Erősségek

Gyengeségek

Óvoda és általános iskola – egy Középiskola csupán Kecskeméten és kivételével – minden településen Tiszakécskén működik. működik. A kistérségben az óvodások és általános Az adottságokkal, a gazdasággal iskolások kb. 35%‐a, a középiskolások kompatibilis sokszínű felsőfokú képzés csupán 5%‐a vidéki. (gépipar, agrárium‐élelmiszeripar). Külterületi iskolák szűntek meg. A természetszeretet és –ismeret erős a Kecskeméten kívül a közművelődési és helyi társadalomban. kulturális szolgáltatások színvonala Az átlagnál erősebb lokálpatriotizmus, alacsony. társadalmi kohézió. Funkcionális analfabétizmus. Erős önszervező‐képesség, a lakosság közösség iránti érdeklődése erős. Működnek a térségben tudományos egyesületek, amelyek jelentősen hozzájárulnak az itt élők továbbképzéséhez. Más térségek, más országok településeivel többoldalú kapcsolatok alakultak ki (testvérvárosok). Lehetőségek

Veszélyek

A hátrányos helyzetű településeken és a külterületeken lakók integrációját segítő oktatási infrastruktúra‐hálózat, szociális hálózat, munkalehetőségek kialakítása.

A társadalom „kettészakadása” életszínvonal és életvezetés vonatkozásában.

Az oktatási szektor a szakképzésben Markáns gazdaságfejlődési profilhoz nem tudja kiszolgálni a kvalifikált igazodó világos képzési igények munkaerő iránti növekvő igényeket. alakultak ki (gép‐ műszeripar, Tanyai, vidéki kulturális, gazdálkodási, automatizálás, innováció‐érzékenység, természet‐ismereti, létfenntartási magasan képzett szakképzett dolgozók hagyományok, ismeretek feledésbe, iránti igény stb.). veszendőbe merülése. Mérnök‐képzés fejlesztése, műszaki és



60

kereskedelmi felnőttképzés.

A turisztikai programok A kedvező logisztikai adottságok koordinálatlansága, párhuzamosan futó következtében szükségessé váló események, hosszabb hiányos időszakok. képzések megszervezése. Ökológiai szemléletű, helyi kulturális és természeti értékeket hangsúlyozó oktatás bevezetése az általános iskolákban. Az organikus gazdálkodás által támasztott középfokú szakképzési igények kielégítése (baromfi‐, sertés‐, kisállattenyésztő, biotermesztő, kertészeti). A kistérségben számos programot szerveznek.

turisztikai



61

Gazdaság Erősségek A regisztrált vállalkozások tekintetében a megye kistérségei között az első helyen áll, 2000 és 2008 között nőtt a vállalkozások száma. Erős vállalkozási hajlandóság, sok vonzó vállalkozói minta. Változatos agrárgazdasági üzemméretek és formák alakultak ki. Hungarikumok és magas hozzáadott értéket képviselő termékek előállítása zajlik a térségben (pl. barackpálinka). A komplex gazdálkodás feltételei (állattenyésztés és növénytermesztés összekapcsolása) helyben adottak. Mintagazdaságok működnek a kistérségben. Erős gépipar, élelmiszer‐feldolgozó ipar, fejlődő faipar, magas ipari foglalkoztatottság, húzóágazatok jelenléte és fejlődése. Innováció‐igényes ipari kultúrák jelenléte. Erős állattenyésztés, kiemelkedően erős baromfitenyésztés. Jó hagyományok a hungarikumok előállítása, biotermesztés, turizmus, vendéglátás terén. Génbankok, őshonos fajták jelenléte. Kecskemét és Budapest a helyi termékek hagyományosan jó élelmiszerfelvevő‐piaca.

Gyengeségek Alacsony az önszerveződési készség és kooperációs hajlandóság, különösen az agrárgazdaságban tevékenykedők körében. A hagyományos táj átalakulása, az agrársivatag terjedése. A monokultúrás növénytermesztés térnyerése. A kényszervállalkozók mint egyéni vállalkozók magas aránya a kistérségben. A működő vállalkozások alacsony aránya a regisztrált vállalkozásokhoz képest. Kecskeméten kívül az ipar alacsony reprezentációja. A települések között nagy jövedelemkülönbségek alakultak ki. Gyenge a települések, a vállalkozások marketing‐tevékenysége. A gazdaságban jelentős a tőkehiány, hitel igénybevétele – különösen a kisgazdaságok, kisvállalkozások számára – nehéz. A mezőgazdasági támogatások nem ösztönzik a termékdiverzifikálást. A termékek, a termelés sok területen alacsony színvonalú, minőségbeli elmaradások érzékelhetők, a termékskála egysíkú. Egyes ágazatok technológiai színvonala alacsony, különösen az agrárgazdaságé. Hiányos a termékek, termények feldolgozottsági szintje, az alapanyagokat gyakran feldolgozás nélkül értékesítik, nem helyben jelentkezik a termelés teljes nyeresége.



62

A térségben hiányoznak az osztályozó‐, csomagoló‐, tároló‐, hűtő‐, szárítórendszerek, amelyek segítségével jobb minőségű árut állíthatnak elő. A térségben keletkező számos melléktermék hasznosítása alacsony fokú. Kevés bio‐ és ökogazdaság működik a térségben, nem megoldott a biotermékek értékesítésének integrációja. A belső és külső piac hiányos, bizonytalanságok, szervezetlenség jellemzi a piacrajutást. A piackutatás hiányos, a gazdálkodók nem kapnak megfelelő információkat, így a termelésben olykor hiányok, olykor többletek jelentkeznek. A termelés – feldolgozás – értékesítés teljes vertikumának hiányosságai tapasztalhatók. Komoly gondot jelent, hogy az élelmiszer‐feldolgozásban a külföldi érdekeltség terjedt el, több üzemet bezártak. Nincsenek kiépült, jól működő informatikai rendszerek, az információk gyűjtése, feldolgozása, értékelése és az információk gazdálkodókhoz juttatása nem megfelelő. Leromlott ültetvényállományok, korszerűtlen fajtaszerkezet is található a térségben. A térségben egyszerre van jelen az öntözési kapacitások kihasználatlansága és a pazarló vízhasználat. A föld tulajdonviszonyainak



63

Lehetőségek A kis és közepes gazdaságok, családi gazdaságok preferálásának kihasználása. Egészséges élelmiszerek iránti keresletnövekedés. Élelmiszerbiztonság egyre növekvő jelentősége. Megfelelő termesztési, tenyésztési struktúra kialakítása. Az új gazdaságpolitikának megfelelően javuló lehetőségek a kkv‐ szektorban. Lehetőségek a Mercedes‐gyárhoz való beszállítóvá váláshoz. Hálózatos együttműködésen alapuló termelési‐értékesítési rendszerek. Kistérségi, mikrotérségi belső piac életre keltése. K+F bázisok fejlesztése. Az agrár‐ és vidékpolitika változásából származó előnyök kihasználása: ‐ földtörvény változása, ‐ gmo‐mentességet garantáló törvények megalakulása, ‐ családi gazdaságok, mezőgazdasági kisüzemek preferálása, ‐ helyi termelés, feldolgozás és értékesítés támogatása. Hungarikumok iránti belföldi és

rendezetlensége szétszórt birtokok, osztatlan közös tulajdon viszályai, a termékszerkezetnek nem megfelelő birtokméretek komoly problémákat jelentenek. A turizmust kiegészítő szolgáltatások nem teljesen kiépítettek. Veszélyek A kvalifikált munkaerő hiánya gátolja a gazdaságfejlődést A beszűkült termékszerkezet magas termelői kockázatot jelent A kompetenciahiányos réteg arányának növekedése miatt romlik a gazdasági aktivitás és a települések önfenntartó‐ képessége. A megműveletlen területek szaporodása, legelők, gyepek cserjésedése, befásodása. Általános előítélet, bizalmatlanság az agrárgazdaság új irányaival (pl. bio‐ és ökogazdálkodás) és a termelői szövetkezésekkel szemben. A termelők és fogyasztók közé ékelődő, túl hosszú kereskedelmi lánc kialakulása, amely árfelhajtó hatású. Sok kis termelővel szemben koncentrált, külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipar kialakulása. Agrárolló további nyílása. Földbirtokok tulajdonviszonyainak tartós rendezetlensége. Az energiaköltségek további emelkedése.



64

külföldi kereslet bővülése. Országos tanyavédelmi program széleskörű alkalmazása. A térségi marketingszemlélet és ‐ tevékenység széleskörű elterjedése érdekében összefogás más térségekkel, régiókkal. A fenntartható mezőgazdaság jegyében a melléktermékek további hasznosításának technológiai kidolgozása, elterjesztése. Termelési, feldolgozási, értékesítési integrációk szerepének felértékelődése a piaci verseny következtében. A föld tulajdonviszonyainak általános és jogi rendezése. Alternatív gazdasági tevékenységek széleskörű elterjedése. A turisztikai programok összekapcsolása a helyi termények, termékek értékesítésével. Új vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari és mezőgazdasági létesítmények állnak rendelkezésre. Megújuló energiák felhasználásával az energiaköltségek optimalizálása.



65

Közigazgatás, közszolgáltatás Erősségek

Gyengeségek

Jól működő önkormányzatok.

Forráshiányosak az önkormányzatok.

Felelős önkormányzati gazdálkodás. Kutatóintézetek eredményeit körben felhasználják.

Az önkormányzatok külső és belső széles kapcsolata hiányos.

Lehetőségek

Veszélyek

Az intézményrendszer fejlesztése. Társadalmi programok forrásból.

A makroszintű döntések 46 rétegek felzárkóztatására láthatók előre. finanszírozása pályázati A forráshiány tartóssá válik.

nehezen

Közigazgatási rendszer korszerűsítése megtörténik. A tanyák revitalizációjának lehetőségei a törvényi szabályozás (tanyatörvény) következtében javulnak.

46 Előzetes információk szerint a közigazgatás rendszere a jövőben megyékre épül, melyeket kiegészít a járási rendszer visszaállítása. Ez értelemszerűen magában hordja a régiókhoz és a kistérségi társulásokhoz delegált szerepek átrendeződését. Fontos, hogy a közigazgatás átalakításának átmeneti időszaka során az elért eredmények, kedvező folyamatok fenntarthatóak legyenek. Az új kormányzati célkitűzések közt kiemelten szerepel a hosszú távú kiszámíthatóság, melynek hiánya a múltban jelentősen megnehezítette a jövő tervezését az egyén, a közösségek és a gazdaság szintjén egyaránt.



66

3 A STRATÉGIAI IRÁNYOK BEMUTATÁSA A SWOT ÉS A MEGLÉVŐ STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ALAPJÁN Az alábbiakban a SWOT‐ban kimutatott tényezőket stratégiai irányokba soroljuk. LEHETŐSÉGEK

Váltás‐orientált stratégiát támogató helyzetek

Offenzív stratégiát támogató helyzetek

GYENGESÉGEK

ERŐSSÉGEK

Defenzív stratégiát támogató helyzetek

Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek

VESZÉLYEK

A lehetőségek és a gyengeségek által egyaránt érintett területeken változtatni szükséges a fennálló gyakorlaton, javítani kell a tevékenységeket a lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A lehetőségek és az erősségek közös mezejében lévő adottságok igen kedvezőek, kis kockázat mellett, nagy eredményességgel lehet előrehaladni ezeken a területeken, ezért offenzív magatartás ajánlott. Az erősségek és a veszélyek által átfedett területeken nem megváltoztatni, hanem megerősíteni szükséges a folyó tevékenységeket annak érdekében, hogy a felismert veszélyek ne tudjanak érvényre jutni. Olyan intézkedések szükségesek,



67

amelyek képesek csökkenteni a veszélyekben rejlő kockázatokat, lehetővé teszik a veszélyek megelőzését. Azokon a területeken, amelyek gyengeségnek számítanak, s amelyek veszélyek által is érintettek, túl nagy erőfeszítésekkel és költségekkel jár a helyzet fenntartása, így ezeken a területeken meg kell szüntetni a rossz gyakorlatokat, meg kell akadályozni a káros folyamatokat. LEHETŐSÉGEK

VÁLTOZTATANDÓ

OFFENZÍV Gazdaság

Gazdaság

Agrárgazdaság támogatása.

civil

Mezőgazdaság diverzifikálása:

szervezeteinek Vállalkozásfejlesztés, termékpálya‐vertikum együttműködések ösztönzése.

-

mezőgazdasági képzés, oktatás,

-

szaktanácsadás,

-

fizetőképes kereslet megteremtése (helyi piacok kialakítása),

-

marketing,

-

hagyományos növények felkutatása, termelése, konzerválási technikák.

Hagyományos gazdálkodási forma, bio‐, ökogazdálkodás terjesztése, komplex gazdálkodás, szaktanácsadás, földalap biztosítása, melléktermékek hasznosítása, alternatív gazdaság. Termékfejlesztés, termelés – feldolgozás‐ értékesítés, logisztika.

Szigorú minőségi védjegyrendszer.

kritériumrendszer,

Bio‐ és ökogazdaság megteremtése.

feltételeinek

Mezőgazdasági termelés jogi szabályozásának átláthatóvá tétele, egyértelmű, átlátható jogszabályi környezet (termelés, feldolgozás, értékesítés, pályázat, családi gazdaság ‐ őstermelő). Mezőgazdasági fejlesztése.

tanácsadás, kialakítása,

tanácsadói

Mezőgazdasági K+F‐szektor erősítése.

rendszer

Termékdiverzifikálás – génbank megőrzése, fejlesztése. Helyi termékek, bevezetése:

hungarikumok

piaci

-

marketing,

-

védjegy,

-

új márka kialakítása,

-

élelmiszerminőség biztosítása, ellenőrzése,

-

magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása,

-

szaktanácsadás,

-

logisztika.



68

Mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok Egységes turisztikai arculat, ökoturizmus. felmérése biomassza célú felhasználhatóság Tanyasi termékeket forgalmazó bolthálózat és szempontjából. termékportfóliójának kialakítása a piaci Fokozott marketingtevékenység a kistérség igények alapján. értékeinek bemutatása érdekében. Ipari K+F támogatása, elsősorban az Vállalkozások és önkormányzatok élelmiszeripar és a gépipar területén. összefogása. Vállalkozások közötti horizontális és vertikális Foglalkoztatás együttműködés megteremtése. Ökológiai jellegű oktatás. Mezőgazdasági és feldolgozóipari logisztikai Komplex foglalkoztatási program differenciált és raktárkapacitások fejlesztése. megközelítésssel (önellátás, alkalmazotti Piacfelmérés, elemzés (tanyasi élelmiszerként státusz, vállalkozó): toborzás, felkészítés előállított termékek piaci igényeinek megszervezése. felmérése). Ipari beszállítói státusz megszerzése (helyi, Oktatás, kultúra, közösségfejlesztés országos, budapesti). Vállalkozások profilváltásának ösztönzése.

A helyi kulturális és természeti értékek kiemelt szerepeltetése, bemutatása a tananyagban.

Hitelfeltétel lehetővé tétele a vállalkozások oktatásban környezettudatos, számára (önkormányzati rendeletek, civil Alapfokú szervezetek által nyújtott vállalkozásfejlesztő ökológiai szemlélet kialakítása. támogatások). Középfokú oktatásban való részvétel Önkormányzati és állami, használaton kívüli ösztönzése a tanyasi fiatalok körében ingatlanvagyon felmérése és felhasználása (ösztöndíj program, életpálya program). szociális foglalkoztatás céljára. Szakképzési rendszer piaci igényeknek Helyi adórendszer vállalkozóbarát átalakítása.

megfelelő továbbfejlesztése.

Helyi jogszabályok átalakítása, betelepülést segítő kedvezményrendszer. Demográfia Feldolgozóipari kapacitások fejlesztése A helyi komfortérzet növelése, szolgáltatások, (önkormányzat, tanácsadás, civil szféra, infrastruktúra, környezetfejlesztés révén. munkaügyi központ támogatásával). Földalap vizsgálata. Természeti tényezők Turizmust kiegészítő szolgáltatások kiépítése. Átalakuló helyi klimatikus viszonyoknak Új turisztikai szolgáltatások kialakítása megfelelő növények alkalmazásának elérése. (célcsoportok igényeinek felmérése). Kertészeti ágazat, kisállattartás fejlesztése. Torlódó turisztikai programok helyett éves Megújuló energiaforrások alkalmazása a rendezvényprogram kialakítása. tanyák, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, önkormányzati intézmények energiaellátásában. Foglalkoztatás

Tanyasi

mintagazdaságok

fejlesztése, Nemzeti

Park

ismeretanyagának,



69

kialakítása önkormányzati részvétellel.

tapasztalatának használata gazdálkodásban.

az

ökológiai

monitoring

rendszer

Mezőgazdasági oktatás, szakképzés fejlesztése, piaci szerkezet átalakításhoz igazodóan. Vízgazdálkodás fejlesztése. Értékteremtő szociális településszintű kialakítása.

foglalkoztatás Klíma előrejelzés, működtetése.

Helyi foglalkoztatási programok, projektek Klímaváltozásból adódó cselekvése program kialakítása. indítása. Fiatalok munkába állási támogatása (gyakornoki programok, kedvezmények). Oktatás, kultúra, közösségfejlesztés Közép‐ és felsőfokú oktatás, képzés elérhetőségének javítása közlekedési rendszer fejlesztése által. Vidéki kulturális szolgáltatások fejlesztése. Demográfia Lakosságmegtartást intézkedések.

szolgáló

települési

Lakhatási feltételek javítása, életpályamodell kialakítása.

tanyasi

Fiatal családok letelepedésének támogatása. Közösségi élet megerősítése. Egészségügyi javítása.

fejlesztése,

intézmények

közösségek

elérhetőségének

Mentőszolgáltatás fejlesztése. Agglomerációs összehangolása.

folyamatok

kistérségi

Természeti tényezők

Talajjavítás, talajvédelem, vízgazdálkodási rendszer kialakítása, vízgazdálkodási infrastruktúra felújítása, öntözés megszervezése. Faállomány preferálása.

diverzifikálása,

őshonos

fajok

Porszennyezés elleni védelem.



70

Infrastruktúra

A tanyák infrastruktúrájának fejlesztés, megújuló energiaforrások felhasználása: ‐

villamosenergia‐előállítás,

‐

hűtés‐fűtés,

‐

szennyvíztisztítás,

G

‐

ivóvíz és öntözővíz biztosítása,

Y

‐

kommunikációs infrastruktúra,

E

‐

alacsonyabb rendű úthálózat kiépítése.

G

A tömegközlekedési menetrend összeegyeztetése az iskolák, munkahelyek munkarendjével.

E

DEFENZÍV

N

S É G E K

E R Ő S

Gazdaság

DIVERZIFIKÁLANDÓ Gazdaság

É

Monokultúrás visszaszorítása.

növénytermesztés A térség kedvező pozíciójának megőrzése, őshonos fajták és hungarikumnak minősülő termékek terén. A mezőgazdasági nyersanyagtermelés gyakorlatának felszámolása, mezőgazdasági Helyi értékek, bio‐ és ökogazdálkodás termékek feldolgozás nélküli értékesítésének eredményeinek továbbfejlesztése. felszámolása. Meglévő termékpálya‐vertikum megőrzése, Génmanipulált termékek elterjedésének fejlesztése. megakadályozása. Baromfitenyésztés vezető pozíciójának Talajpusztulás, elsivatagosodás, talajvízszint megőrzése. csökkenésének megakadályozása. Élelmiszeripar innovációs képességének A legelők, gyepek záródásának megőrzése. megakadályozása. Szántóföldi kertészet. Biogáz hasznosítása. Foglalkoztatás Helyi, helyközi közlekedési rendszer Oktatás, kultúra, közösségfejlesztés visszafejlődésének megakadályozása, a Lakosság bevonása az őket érintő térségfejlesztő munkába járás biztosítása. tevékenységekbe. Felsőoktatás versenyképességének piaci Oktatás, kultúra, közösségfejlesztés alkalmazkodóképességének, innovációs Alacsony iskolázottság terjedésének képességének erősítése. megakadályozása. Hagyományos (kézműves) szakmák



S

71

segítése, érdekérvényesítő számok képviselőinek képesség, együttműködés fejlesztése (klaszter).

Iskolák kollégiumi férőhely csökkenésének megakadályozása.

Funkcionális analfabétizmus visszaszorítása. A munkanélküliség csökkentése.

Testvérváros és egyéb nemzetközi kapcsolatok gazdaságfejlesztő tevékenységének, hatásának erősítése.

A dologtalan életforma, az élősködő életmód kialakulásának megelőzése, terjedésének visszaszorítása, a munka becsületének Természeti tényezők helyreállítása. Őshonos növények termesztésének és állatok tenyésztésének támogatása. Demográfia

A hagyományos és új technológiák ötvözése a mezőgazdaságban.

Alacsony státuszú népesség társadalmon, munkaerőpiacon kívül rekedésének Erdők megóvása, telepítése. visszaszorítása. Termőföld fokozott védelme. A periférián elhelyezkedő tanyák Természetvédelmi területek fokozott megóvása. elnéptelenedésének megakadályozása. Alacsony környezetterhelés fenntartása a fejlődő Faluközösségek felbomlásának gazdaság mellett. megakadályozása. Természeti tényezők A megműveletlen területek kiterjedésének visszaszorítása. Dűlőutak befásodásának, becserjésedésének, az invazív fajok elterjedésének megakadályozása. Szántóföldi vízelvezető árkok beszántásának megakadályozása. Belvízvédelmi közműrendszerek felszámolásának megakadályozása.

VESZÉLYEK



72

4 AZ

ÖNFENNTARTÓ

MEGHATÁROZÁSA,

FEJLŐDÉS

A

KULCSTÉNYEZŐINEK

BEAVATKOZÁSI

LEHETŐSÉGEK

AZONOSÍTÁSA

4.1 A kulcstényezők meghatározását segítő külföldi példák bemutatása, adoptálási lehetőségei 4.1.1

A dán szövetkezeti modell

Dánia mezőgazdasága mélyen gyökerező tradíciókra épül, technikailag a legfejlettebbek között tartják számon, a mezőgazdaságban alkalmazott szövetkezeti modellnek köszönhetően „a gazdag parasztok országává” vált. Sikerük kulcsa a földbirtok‐politikában, a szaktanácsadói rendszerükben és a szövetkezeti társulásokban rejlik. Földbirtok‐politika A Dániában működő 52 000 mezőgazdasági vállalkozás átlagos mérete 55 hektár (Magyarországon a mezőgazdasági vállalkozások száma: 155 400, 26ha átlagos területtel). Törvényeik alapvetően védelmezik a családi gazdaságok alapját jelentő paraszttanyát, ugyanis Dániában csak az lehet farmtulajdonos, aki a tanyáján lakik és letette a megfelelő vizsgákat (ha a gazdaság 30 hektárnál nagyobb, akkor törvényi előírás a mezőgazdasági szakképzettség, a „zöld diploma” megléte). A dán földtörvény az egy gazda által birtokolt földtulajdon méretét 125ha‐ban maximalizálja, továbbá meghatározza, hogy egy gazdának legfeljebb három tanyagazdasága lehet, maximum 15 km‐re egymástól. Törvény szabályozza az egy gazda által tartható állatlétszámot, miszerint egy gazda annyi állatot tarthat, amennyi után keletkező szerves trágyát saját birtokán el tudja helyezni. Szaktanácsadói rendszer A dán gazdák hatékonyságát nagymértékben segíti a szaktanácsadó és továbbképző rendszer. A gazdákkal közvetlen kapcsolatban álló tanácsadó hálózat hátterében egy olyan független, tudományos kutató, elemző, fejlesztő, továbbképző és információs bázis és hálózat áll, amely a döntéshozókat és a tanácsadói hálózatokat folyamatosan kiszolgálja, munkájukat megalapozza és segíti. A szaktanácsadás országos szervezete és regionális intézményei a gazdaszervezetek tulajdonában vannak. A szervezetre jellemző, hogy annak költségviselői az úgynevezett „kisgazda és nagygazda” szervezetek, akik a gazdák tagdíjai alapján járulnak hozzá az alapszolgáltatások fenntartásához. Ezek az intézmények nyújtják a



73

legtöbb gazda számára a könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadói szolgáltatást, amelyekből képesek a legkülönbözőbb elemzéseket elkészíteni. Ma olyan felkészült intézményekkel rendelkezik a szaktanácsadó szervezet, amely az EU és az állam részére is tud megbízásokat teljesíteni.

Szövetkezeti társulások

A dán szövetkezet olyan társulás, melyben több gazdaság valamely gazdálkodási műveletet közös üzemben végez vagy végeztet el, úgy, hogy a gazdaságokat egyébként független különállásukban meghagyja. A szövetkezet a tagok tevékenységét előmozdító szerveződés, valójában egy kisvállalkozói beszállító rendszer. A szövetkezeti rendszer legalján az önálló farmok alkotta „farm szint” helyezkedik el. Erre épülve jönnek létre az elsődleges szövetkezetek, melyek gazdaságilag és igazgatásilag függetlenek, és érvényesül bennük az egy tag, egy szavazat elve. A következő szinten vannak az elsődleges szövetkezetekből speciális céllal létrejött másodlagos szövetkezetek, melyek segítségével valósul a lényegi koordináció és az integráció, területi és/vagy termék alapon. Legfelül a szektor (pl.: tejszektor) csúcsszervezete található, mely a másodlagos szövetkezetek mellett a „független” magánvállalkozásokat is tömöríti s az egész szektor gondjait igyekszik orvosolni, annak működését közvetetten irányítani. A szövetkezeti csúcsszervezethez tartozás teljesen önkéntes. A mezőgazdasági termelők piacra jutását a szövetkezeti társulások (pl.: vágóhíd, tejfeldolgozó stb.) segítik elő. A szövetkezeti tulajdonban levő vállalatok esetében erőteljes koncentráció ment végbe, ennek köszönhetően a piaci részesedésük egyes termékpályák esetében megközelítik a 100%‐ot (A dán sertésvágás és tejfeldolgozás 98%‐a a szövetkezeti vállalatoké). A rendszer méreteit szemlélteti, hogy a gazdatulajdonban lévő vállalatok komoly versenytársai a világ legnagyobb élelmiszeripari cégeinek. Mivel a feldolgozóiparban (amely szintén a gazdák tulajdonában van) csapódik le az ágazat profitjának a legnagyobb hányada, ezért a szövetkezetek az ágazati haszonból annyit építenek be a termékek árába és annyit fordítanak a fejlesztésre, amennyit az egész vertikum nemzetközi versenyképessége szempontjából jónak ítélnek. Alapelvek: • Önkéntesség és nyitott tagság: A szövetkezéseknek legfőbb demokratikus elve, melyből egy bizonyos fokú önkorlátozás következik. A szövetkezés egyes tagjai bizonyos egyéni jogaikat az együttműködés érdekében korlátozzák, ezáltal a közös cselekvés jogait arányosan megnövelik. A nyitottságból



74

következik, hogy minden csatlakozni kívánó tagot azonos jogok melletti csatlakozás illeti meg, abban az esetben, amennyiben a potenciális tag elfogadja a többség által kialakított együttműködési elveket és írásos szabályokat. • Szövetkezeti demokratizmus: Az egy tag, egy szavazat elve, azaz minden tag azonos jogosítványokkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy mekkora gazdasági erőt képvisel, továbbá a gazdasági együttműködésben is azonos jogok illetnek minden tagot, azonos feltételek esetén. • Korlátozott tőkekamat: A korlátozott tőkekamat elve szorosan összefügg a non‐ profit jelleggel, mivel a tagok alapérdeke a szolgáltatás fenntartásához, bővítéséhez, hatékonyságának növeléséhez fűződik. Az együttműködés tartalma nem a tőkehasznosítás, hanem a közös társulásban és szolgáltatásban megnyilvánuló együttműködés. A dán állam a társulásokat rendkívül kedvezményesen adóztatja, mivel a gazdák tevékenységének részeként kezeli. • Demokratikus nevelés, képzés: A gazdákkal, mint szövetkezeti tagokkal el kell tudni fogadtatni, hogy csak abban az esetben tudnak az élelmiszergazdaság piaci keretei között eredményesen működni, ha önállóságukat részben feladva koordinálják tevékenységüket.

4.1.2

A mezőgazdasági termékek direktértékesítésének gyakorlata Ausztriában

A mezőgazdasági termékek értékesítésének jelenlegi formája, amelynél a fuvarozás, szállítmányozás meghatározó, hosszú távon nem fenntartható és a térség számára sem jelent gazdasági növekedést, mivel a multinacionális áruházakban elköltött pénz nagy része kiáramlik az országból. Ezt a problémát Ausztriában a helyi termékek vásárlásának ösztönzésével kívánják orvosolni. Az élelmiszer előállítás, feldolgozás, értékesítés képzett szakembereket igényel, ennek biztosítása érdekében Ausztriában regionális ökológiai hálózatok épültek ki. A hálózat célja a gazdák, feldolgozók és értékesítők között együttműködés előmozdítása, melynek eredményeképpen lehet a minőséget minden szinten garantálni. A fogyasztók maximális védelme érdekében az élelmiszerkereskedelemben szigorú jogi és higiéniai előírásokat kell betartani. A gazdák a hálózat révén kapcsolatba tudnak kerülni az e területeken illetékes szakemberekkel. A gazdák direktértékesítésnek a réspiacok segítségével meghatározó szerepe van a regionális ellátásban, továbbá a túltermelés és a fuvarozás csökkentésében is. A direktértékesítőktől majdnem minden élelmiszert meg lehet vásárolni, ami a napi



75

ellátáshoz szükséges. Emellett olyan termékek is kaphatók náluk, amelyek nem az élelmiszerek közé tartoznak (takarók, textíliák, kozmetikai cikkek stb.) A direktértékesítés formái Ausztriában: • Gazdasarok az élelmiszerboltokban: A gazdák és kereskedők helyi együttműködésének eredménye az élelmiszerboltokban kialakított gazdasarok, ahol megvásárolhatók a helyi gazdák friss termékei. • Gazdaboltok: A hazánkban működő gazdaboltok a gazdák mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással kapcsolatos igényeit elégítik ki. Ezzel ellentétben áll az osztrák gazdabolt, amelyek több mezőgazdasági termelő összefogásával valósulnak meg és a bolt a gazdák portékáinak értékesítési színhelye. A boltokat a gazdák üzemeltetik, és korlátozott nyitva tartással üzemelnek. • Gazdapiac: A hetente megrendezésre kerülő gazdapiac nagy előnye a gazdabolttal szemben, hogy megvalósítása könnyebb és költséghatékonyabb. A vevők elégedettsége érdekében a termékek eredetét a gazdáknak igazolniuk kell. • Vendéglátóhelyek, konyhák, éttermek ellátása: A gazdák számára ez a forma azért kedvező, mert a megrendelő igényének ismeretében könnyen tervezhető, és a nagyobb mennyiség miatt igen jövedelmező. Sajnos a direktértékesítésnek ez a fajtája a vendéglátók bizalmatlansága miatt nem terjedt még el. • Bio‐boltok: Ezeket a boltokat lehet a mezőgazdaság és a helyi kereskedelem közti kapcsolat úttörőjének tekinteni. Mivel ezek a boltok csak elszórtan általában a városokban találhatóak, ezért a gazdáknak a hagyományos élelmiszerkereskedelem kifizetődőbb. • Házhozszállítás rendelésre: Az internet előretörésével a gazdák is megjelentek virtuális boltjaikkal a világhálón. A költséges kiszállások elkerülése érdekében expressz csomagküldő szolgáltatásokat vesznek igénybe. A vásárló a gazda virtuális boltjában megadhatja a kiszállítás pontos időpontját, a kényelemért cserébe valamivel a bolti árnál magasabb áron jut a termékhez. • Bolt az udvarban: Elsősorban a nagyobb gazdaságoknál vagy a gazda‐ összefogásoknál figyelhető meg bolt a gazdaság udvarában. Ez esetben a legnagyobb problémát a termékválaszték jelenti. • Tej‐automaták: Ausztria, Olaszország után hazánkban is nagy népszerűségnek örvend a direktértékesítés e formája. A tej‐automatáknál az elhelyezés helyszínének kiválasztása a legfontosabb. A cél az, hogy a vevőknek ne kelljen felesleges utat megtenniük, ha tejet szeretnének vásárolni. • Mobil kereskedelem/ mozgó gazdaboltok: A széles termékválasztékkal rendelkező, meghatározott időszakonként járó mobil gazdaboltok kedveltek



76

a fogyasztók körében. Ennél a direktértékesítési formánál nagy figyelmet kell fordítani a vevők tájékoztatására és a termékismertetésre. • Iskolatej szállítás, iskolások uzsonnáztatása, iskolai büfé: Az utóbbi években az iskolatej szállítása nagyon elterjedt értékesítési forma Ausztriában. A hazai iskolatej programtól annyiban tér el, hogy Ausztriában a hentesekkel, pékekkel együttműködve egy paraszti közösség keretein belül az uzsonnáztatást és az iskolai büfé üzemeltetését is meg lehet oldani. A program kiemelt figyelmet fordít az oktatásra, ugyanis az előállítókat meg lehet látogatni, felhívva a figyelmet az ökológiai, gazdasági kapcsolatok fontosságára. • Rendezvényellátás: Az ausztriai gazdák összefogásának újabb példája ez. A különböző rendezvények ellátásánál egyre jobban terjednek el az olyan büfék, amelyek a régió gazdáinak termékeit kínálják fel. Ez esetben kiemelt szerephez jutnak a kuriózumnak számító specialitások, vagy az adott tájegységre jellemző ételek. • Üzemek, intézmények ellátása: A gazdák értékesítési problémájának megoldása szempontjából egy nagyon leleményes ötlet az üzemek, intézmények dolgozóinak közvetlen ellátása. A rendszerben a szállító szerepe meghatározó, egyből fel tudja venni az újabb rendelést, több vevőt szolgál ki egyszerre, és erősíti piaci versenyképességét. Hazánkban a közbeszerzési törvény módosításával az iskolák, kórházak bölcsődék asztalaira magyar gazdák terményei kerülhetnek. Érdemes lenne átgondolni ennek a felvásárlói körnek a bővítését az üzemek és intézmények bevonásával.

4.1.3

A termelő szektor strukturális jellemzői a rendszerváltás után

A pozitív példák sikeressége azt a látszatot kelti, mintha egyszerűen át kellene venni a jól bevált megoldásokat. A valóságban a farmgazdálkodás, kisparaszti gazdálkodás hagyományának, gyakorlatának gyengesége, egyes területeken (földrajzi és/vagy szerkezeti értelemben) hiánya miatt a termelők hálózata hiányzik vagy kialakulatlan, az ország jelentős területein egyelőre kevés az olyan szereplő, aki alternatív kínálat előállítására képes a multinacionális cégek főként importra alapozott kínálatához képest. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kevés az olyan foglalkoztató, aki a helyi munkaerő‐kínálat felszívásában érdemi szerepet tud játszani, továbbá mindaddig korlátozott lehetőség van az áruházláncokban megjelenő olcsó és alacsony minőségű import termékek kiszorítására, amíg nem vagyunk képesek versenyképes alternatívát nyújtani.



77

Mint ahogy az iparban, a mezőgazdaságban is jellemző a duális gazdaság. Témánk tekintetében legalább érintőlegesen az ipari struktúráról is beszélni kell, mivel az agrártermékek feldolgozása már az ipar körébe tartozik. Azért is említjük mindkét gazdasági ágat, hogy rávillantsunk arra a problémára, hogy szétválasztott irányításuk, szabályozásuk, a mesterségesen szeparált gondolkodás sajátos problémákat generál, az erőforrások ésszerűtlen hasznosításához vezet.47 A rendszerváltást megelőzően az iparban a vállalati piramis a „feje tetején állt”, azaz a vállalatszerkezetben a nagyvállalati méret dominált, mely a rendszerváltáskor nagyrészt felbomlott. A nehézipari, országos, megyei, területi szervezésű gépipari, építőipari, kereskedelmi vállalatrendszerek, korszerűtlen veszteségközpontok nagyrészt már közvetlenül a rendszerváltást megelőző kormányzati intézkedések nyomán (támogatások, egyedi szabályozások megszüntetése, a csődtörvény „újraélesztése”, sorozatos vállalatmegszüntetések, kormányzati kezdeményezésre indított felszámolások, stb.) megszűntek vagy szétestek. A rendszerváltást követően a kevés, világpiaci összehasonlításban is versenyképesnek számító vállalkozás –egy‐két „családi ezüstnek” vagy alapinfrastruktúrának számító vállalat kivételével‐ közvetlenül privatizáció tárgyává váltak, s a vevők döntően külföldiek voltak. Az erőltetett üteműnek tekinthető privatizáció következtében a tőkével nem rendelkező hazai középréteg kiszorult a privatizációból. A 90‐es évek elején a KGST szétesése, a munkaerő‐igényes iparágak távol‐keletre történő áttelepítése, a meghatározó európai piaci élelmiszeripari szereplők termelőkapacitás‐vásárlás révén elért piacszerzése következtében a könnyűipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termékfeldolgozó ipar, melyek jellemzően a vidék iparát jelentették, gyakorlatilag megszűnt.48 Ezzel lecsökkent a mezőgazdaság iránti alapanyag‐termelési igény is (cukorrépa, kender, konzervipari alapanyagok, állattenyésztés, stb.), előidézve a mezőgazdaság termékszerkezetének leszűkülési folyamatát.

Az agrár‐ és az ipari üzleti infrastruktúra egymástól függetlenül támogatott fejlesztése pédául a források pazarlásához, párhuzamos fejlesztésekhez vezethet, mivel a kialakított vidéki ipari park‐hálózat a legtöbb konkrét esetben megfelel vagy megfeleltethető a mikro‐ vagy kistérségi agrár‐logisztikai igényeknek – raktározás, osztályozás, hűtőházi szolgáltatás, feldolgozás, csomagolás, fuvareszközök telephelye, energiaudvar‐ valamint a koncentrált szolgáltatási kapacitás‐kiépítés, megújuló energiával való ellátással kombinálva jelentősen javítja a gazdaságosságot. Az ipari üzleti infrastruktúra kialakítása során ugyancsak célszerű figyelembe venni a működő vagy infrastruktúrával ellátott barnamezős agrárbázisok, használaton kívüli katonai létesítémények által nyújtott lehetőségeket. 47

Bőripar, cipőipar, kesztyűipar, textilipar, konzervgyártás, húsipar, cukoripar, gumiipar, stb.

48



78

A megszűnő és „racionalizált” vállalatoktól felszabaduló munkaerő‐tömeg nagyobb része a munkanélküliek, járadékosok, rokkantsági, korengedményes, korkedvezményes nyugdíjasok táborát szaporította, míg a magukról gondoskodni kívánó, elhelyezkedni nem tudó réteg az új lehetőség: az önálló vállalkozás‐alapítás felé fordult. A helyenként „elnézően” kezelt privatizáció viszonylag kevesek számára tette lehetővé, hogy kevés tőkéjükből érdemi tevékenységhez elegendő eszközökhöz jussanak, a vállalkozást alapítók döntő része megragadt az önfoglalkoztató, családi foglalkoztató vagy részmunkaidőben tevékenykedő mikro‐vállalkozási kategóriában. Ebben a kategóriában nagy a fluktuáció, sok a megszűnő és újonnan keletkező vállalkozás, azonban csak kicsi hányaduk tudja áttörni a kisvállalkozás, majd a középvállalkozás mérethatárát. Ennek egyik fő oka a tőkehiány, emellett sokak esetében a vállalkozási és gazdálkodási, vezetési ismeretek, a piacismeret, a más vállalkozásokkal való együttműködés hiánya is fellelhető. Az új, zöld mezős vállalkozások döntően a nagyipari méretstruktúrát gyarapították. A folyamatok összességében a rendszerváltás előtt is viszonylag gyenge középvállalkozási kategória visszaszorulásához, a duális struktúra kialakulásához vezettek. A mezőgazdaságban a kárpótlás folyamatát, a szövetkezetek sok esetben spontán megszűnését, csődbe jutását, átalakulását követő privatizáció, felvásárlások következtében az termelési rendszer döntően a korábbi vezetők kezében összpontosuló nagyvállalatok keretében szerveződött újjá. A kárpótlási folyamat egy időre esett azokkal a folyamatokkal, amelyek a feldolgozóipar oldaláról tömeges kereslet‐megszűnéshez vezettek. A tömeges piacvesztés és a kárpótlás miatt kialakult föld‐ és eszközkínálat dömpingje miatt ebben a szektorban viszonylag egyszerűbben lehetett termőföldhöz és termelő infrastruktúrához jutni. A földvásárlók nem minden esetben a mezőgazdasági termelők vagy termelésbe becsatlakozni kívánók voltak, hanem olyanok is, akik a kárpótlási jegyek felvásárlásával az EU‐csatlakozást követő áremelkedésre spekuláltak. Befektetésük már a külföldiek földvásárlási moratóriuma előtt is megtérült részben az árak emelkedése, részben a bérleti díjak révén. Sokan – ugyanilyen megfontolásból‐ magtartották a kárpótlás révén szerzett földjeiket, azonban nem kezdtek mezőgazdasági tevékenységbe, hanem bérbe adták azokat. A termelők rákényszerültek a meg nem vásárolható földterületek bérbe vételére az elegendő és egy tagban művelhető földalap kialakítása érdekében. A piaci folyamatokat jól vagy jobban értő és azokat jobban kezelni tudó szakemberréteg a termékstruktúrát rövid idő alatt az egyszerűbben kezelhető, nagy tagban előállítható, homogénebb, jobb hatékonysággal kihasználható eszközrendszert igénylő tőzsdei termékek, gabonafélék felé irányította. Ezzel nagy termelékenységű, ipari



79

módszerekkel művelhető szerkezethez jutottak, amely mind versenyképesebbé vált a globalizálódó piacon. A termelési szerkezet elbillent a növénytermesztés irányába az állattenyésztés kárára, a növénytermesztésen belül dominánssá vált a kukorica és a búza‐termelés, az állattenyésztésben a sertés, baromfi és marha dominál. Egyúttal azonban a leszűkült termékstruktúra piaci érzékenysége, kockázata is nőtt, ami az importverseny erősségétől és a hazai időjárástól stb. függően hol árproblémákban, hol tárolókapacitás‐hiányban jelentkezett. Az állattenyésztés‐ növénytermesztés egyensúlyának felbomlása is a kockázatot növeli, hiszen a biztos piacnak is tekinthető saját felhasználásra kerülő takarmányigény is lecsökkent. A termelékenység növekedése, a technologizáltság növekedése következtében az agrárszektor foglalkoztatási képessége lecsökkent és folyamatosan ma is csökken. A vidéki lakosság aktív gazdasági szerepének helyreállítását a gazdaságból való kiszorulása mellett a jövőbe vetett hitének, bizalmának meggyengülése is akadályozza. Hosszú fejtegetések megelőzése érdekében egy összefoglaló ábrán mutatjuk be a folyamatokat. A vidéki lakosságban a kétszeres erőltetett TSZ‐szervezés negatív emlékeket és érzelmeket hagyott hátra. Az agrárium fejlődése jelentős termelékenység‐ növekedéssel járt, melynek következtében a lakosság nagyobb része kiszorult a mezőgazdaságból, valamint az iparfejlődés és az ipar térszerkezeti átalakulása következtében az iparból is. A rendszerváltással megszűnt iparvállalatok és TSZ‐ melléküzemeágak helyett létrejövő, főként multinacionális ipar területileg döntően az ország középső és nyugati területein, térségeken belül pedig a legnagyobb munkaerőbázist és a legjobb közlekedési‐logisztikai pozíciót jelentő városok környezetében telepedett le. A Dunántúl déli területe, az Alföld és Észak‐ Magyarország kimaradt az ipar rendszerváltás utáni újraszerveződéséből, s csak napjainkban kezdődött meg ezen régiók nagyvárosainak, vonzásközpontjainak felzárkózása, jelentős részben az autópálya hálózat kiépülésének köszönhetően. Az agrárgazdaság átalakulása következtében a vidéki lakosság többsége azt a lehetőséget is levesztette, hogy részt vegyen az ország élelmiszer‐ellátásában. A gazdasági funkciók elvesztése,az a tapasztalat, hogy a vidéki lakosság jelentős része a múlt század közepétől napjainkig – végeredményben egy emberöltő alatt‐ több alkalommal kényszerült olyan ígéretesnek és hosszú távúnak látszó és akként propagált irányváltásra, mely számára egyénileg vagy családi szinten sikertelenül



80

zárult, önbizalomvesztést, a jövőben való bizalom meggyengülését, a közösségben, együttműködésben való hit meggyengülését eredményezte. A kudarcok, csalódások, az önbizalomhiány és a társadalmi‐gazdasági funkciók elvesztése tükrében nem várható, hogy a dán szövetkezeti modell személyegyesítésen, egyenlő szavazati arányokon alapuló modellje zökkenőmenesen és gyorsan adaptálható. A változások modellezése a vidéken az 1940-es évektől napjainkig TSZ-ek előtti időszak

Kisparaszti önellátó falusi létforma Fő jellemzője: Természet és helyi társadalom harmóniája Növénytermesztés

196070-es évek

Ipari növények termesztése

Állattenyésztés

Háztáji gazdálkodás (életforma részbeni továbbélése)

TSZ, ÁG munkahely

Állami ipar, iparfejlődés , kisipar kiváltotta a háziipart

Gazdaság fejlődése – új munkahelyek a mezőgazdaságon kívül

Kisparaszti ipari növény-termesztés megszűnt

Háztáji szerepe lecsökken

Életforma-változás (paraszti életforma háttérbe szorul)

1980-90-es évek 2. feléig

Magángazdálkodók, őstermelők (kevéssé jellemző)

90-es évek végétől napjainkig

Modernizáció, privatizáció, iparosodott mg-i technológiák, kárpótlás

Munkahelyek számának drasztikus csökkenése

A falu, a tanya és lakossága elveszítette hagyományos funkcióit

Igény új létformákra, funkciókra

Környező gazdaságban szerkezetváltás, (Nehézipar, építőipar, gépipar, könnyűipar, élelmiszeripar. leépülése) ingázó munka lehetősége lecsökken

A nagyüzem elszakadt a falutól –települési és térségi letartó szerepe lecsökken

Különállás, az agrárium és a vidék azonossága megszűnik

Helyzetfelismerés: egymásra utaltság

6

Új harmónia igénye

3. ábra: A változások modellezése a vidéken az 1940‐es évektől napjainkig

A szétesett gazdasági és társadalmi struktúra, a gazdaság, a társadalom és a természet közti összhang megszűnése számos negatív következményben nyilvánul meg. A munkanélküliség emelkedése, a tanyák elnéptelenedése, a kistelepülésekről való elvándorlás, az „agrársivatagok” kialakulása, a dűlőutak elhanyagolása, a parlagfű terjedése, a külterületi bűnözés felerősödése, a helyi közösségek szétesése mind e gondolatkörhöz kapcsolódik. A problémák többsége a foglalkoztatotti körből kiesett lakosság tekintetében az önkormányzatokra terhelődik, melyeket egyedül vagy kistérségi, mikrotérségi



81

szinten igyekeznek megoldani, ehhez azonban nem rendelkeznek megfelelő eszközrendszerrel és erőforrásokkal. E tekintetben elsőként a pénzhiány merül fel, de ugyanekkora problémát jelent a szakamberhiány, a pozitív tapasztalatok hiánya és a földalap hiánya is. Továbbá szükség van az intézményi és társadalmi összefogás kialakítására is egy válság által sújtott környezetben. Intézményi tekintetben a megoldásra törekvő kormányzati szándékok adottak a jelenlegi helyzetben, fontos azonban, hogy a kormányzati, tárca szintű, regionális, megyei, mikrotérségi és települési szintek együttműködjenek, sikerüljön bevonni az aktív vállalkozói réteget, a szakmai‐tudományos‐képzési hátteret, a munkaképes lakosságot és a civil szférát. A részmegoldások akkor lesznek hatékonyak, ha egy új egyensúlyi állapot megteremtése irányában hatnak, és szinergiájuk érvényre jut. Ezért szándékunk az, hogy a globalizáció ellenállhatatlanságának korlátlan elfogadása helyett, de e hatásokat reálisan figyelembe véve a helyi közösség egészének érdekei alapján tegyünk javaslatokat a harmonikus társadalom és gazdaság újrateremtésére.

4.1.4

A külföldi példák adaptálásának lehetőségei és korlátai

A rendszerváltás utáni lehetőség a vállalkozásra és a magántulajdon megszerzésére, a meggazdagodás elvi lehetősége a profitérdekeltség mindenhatóságához vezetett. Ezért olyan esetekben is nehézséget jelent a non‐profit elvű vállalkozás alkalmazása, amikor a közös érdek azt kívánja. Egyes TÉSZ‐ek kudarca is azt sugallja, hogy a közösségi elvű gazdasági szerveződések működésképtelenek. Ugyanakkor éppen az jelenti a problémát, hogy az elvileg közösségi elven működő szervezetek kudarcát néhány személy, kisebb csoport közösségi érdeket mellőző vagy azzal ellentétes felfogása, magatartása, a rendszerben résztvevők helytelen szerepfelfogása okozhatta. E tekintetben a következő hiányosságokra bukkanhatunk: • az integrátor szervezet nem vállalta fel vagy nem volt képes az integrátori szerepek megfelelő színvonalú ellátására o stratégiai tervezés o piacelemzés o termelési struktúra megtervezése o minőségirányítás



82

o termelők termelési tevékenységének megszervezése o üzleti tervkészítés, gazdálkodás o értékesítés, marketing • vezetők egyéni érdekének és a közösség érdekének összehangolása • az integrátor szervezet és a termelő közösség érdekeinek összehangolása • hiteles és rendszeres tájékoztatás • probléma‐megelőző jellegű, jövőorientált döntési mechanizmus. A felsoroltak nem rendszerhibából, a szervezeti keret alapvetően rossz megválsztásából, hanem az előrelátó tervezés, döntéshozatal, informáciáramlás és érdekösszehangolás hibáiból adódnak. Ezek a hibák nem modellfüggőek, hanem a szervezetfejlesztés és irányítás általános problémáiból következnek, profit alapú és non‐profit szervezetekben egyaránt csődhelyzetet idézhetnek elő. Mégis magyarázatra szorul a megszervezendő termelői közösségek tagjai számára, hogy a közösség alapú szervezetek miért váltak sikertelenné olyan esetben is, amikor a kezdettől fogva hosszú ideig siker jellemezte a szervezet működését. (ld. Mórakert).

4.1.5

A mezőgazdasági termelés szerepének újrapozicionálása a tanyavilágban

A tanyavilág fejlesztésének programja elsősorban a mezőgazdasági termelés egykori szerepének visszaállítását helyezi a középpontba. A földművelés és állattartás lehet az a jövedelemtermelő tevékenység, amely az itt élő emberek teljes vagy részleges önellátását biztosítja. Az elmúlt évtizedek folyamatai következtében a vidéki települések, térségek belső társadalmi és gazdasági kohéziója meglazult. Az egyes területeken korábban jellemző, a talaj‐ és éghajlati adottságoknak, mikroklímának megfelelő mezőgazdasági termékek előállítása megszűnt, az egymásnak és a városnak szánt termékek eltűntek a piacról. Helyüket átvette a bevásárlóközpontok nemzetközi kínálata, mely elsősorban állandó, évszaktól független elérhetőségével, árszínvonalával és esztétikai tulajdonságaival vette át a piaci pozíciókat. Megkönnyítette ezt a mezőgazdaság rendszerváltás utáni tulajdoni átrendeződése, valamint a monokultúrás gazdálkodás irányába történt elmozdulása, a volt szovjet piac elvesztése, melyek komoly kínálati vákuumot okoztak. Az eredmény: túlnemesített, drága szaporítóanyagot, speciális szakértelmet, drága kórokozók elleni védelmet igénylő, háztáji körülmények közt gazdaságosan



83

nem elállítható fajták elterjedése, a közízlés „EU‐konform” átalakítása, melynek értelmében nem a valóságos tartalom (kedvező élettani hatások, íz), hanem a küllem, a minőség látszata, illúziója dönti el a piacképességet. Az alternatív mezőgazdasági termelés azokat a problémákat kívánja orvosolni, és olyan fejlődési irányokat kíván megcélozni, amelyekre a nagyüzemi termelés keretein belül nincs mód. A helyi termelés egyrészt az alapvető élelmiszerekkel való ellátottság hiányát tudja enyhíteni a súlyos szegénységben lévő területeken (önellátás), másrészt – közösségi szinten – a helyi gazdaság élénkítésének is eszköze lehet. Indokolja e kínálat megjelenését, hogy a jelenlegi gazdasági válság hatására éppen a legolcsóbb élelmiszer‐kategórában esett vissza a fogyasztás, azaz a legkisebb jövedelmű vásárlók voltak kénytelenek az eddigiekhez képest is visszafogni élelmiszerfogyasztásukat. Feltehető, hogy ez a kényszerű spórolás más területeken, elsősorban az egészségügyben és a szociális szférában okoz majd hátrányokat, költségeket az érintettek és a társadalom számára egyaránt. Azokon a területeken, ahol a kívülről származó jövedelem is jelen van (pl. munkabérek révén), a helyi lakosság fogyasztási keresletének megcélzása reális piacot jelent a helyi termelők számára. Az eddig le nem fedett, az adott területtől független réspiacok (pl. éttermek, szállodák, organikus élelmiszerek fogyasztói stb.) szintén kitörési pontot jelenthetnek a helyi termékek számára. Önellátás A hagyományos mezőgazdasági modell a családi gazdaságokra alapozva a bizonyos mértékű specializáció mellett az alapvető élelmiszerek tekintetében is biztonságos ellátást nyújtott a vidéki családoknak. A hagyományos növényfajták termeléséhez és a termelési folyamatok összehangolásához szükséges tudás hosszú időn keresztül csiszolódott és generációról generációra öröklődött. Ennek a tudásnak a továbbörökítése a hagyományos termelés rendszerének felbomlása után megszakadt. Ezzel együtt az egy család birtokában levő földnagyság is csökkent, és sokszor ezeket a földeket több tíz éves szerződés keretében bérbe adják. Az önellátás lehetősége így meglehetősen korlátozott, ám a rászoruló lakosság oktatásával, a termeléshez kötődő szaktanácsadással, a mintafarmokon történő gyakorlati képzéssel újra feleleveníthető. Önellátás alatt a saját célra történő termelést értjük, amely a család saját fogyasztási célú termelésén felül alapvetően a felesleget értékesíti. Az önellátás az élelmiszer‐ellátási problémák orvoslása és az alacsony jövedelműek kereset kiegészítése mellett jelentősen hozzájárul a lakosság egészségügyi, morális és tudati állapotának javulásához. Az önellátás elsősorban



84

családi szinten értelmezhető, de megfelelő tanulópálya lehet a helyi piacra való értékesítés, a mezőgazdasági alkalmazottá váláshoz is, amennyiben a résztvevők igyekezete, tanulási képessége és hajlama elindít egy olyan fejlődést, amely egyre magasabb arányú, piacra vihető termékmennyiségben realizálódik. A családok önellátásra való termelése sokat segíthet a fiatalok munkára való ösztönzésében a mezőgazdasági alapismeretek elsajátításában. Helyi piac A helyi keresletnek a helyi termékek felé való irányítása több európai ország bevett módszere az elmaradott vidéki térségek fejlesztésében. A helyi piacok lényege, hogy a helyi munkabérek és a megtermelt tőke visszaforgatásán keresztül a helyi kereslet önmagában is képes gazdasági fejlődést indukálni. A helyi piacban rejlő lehetőségek: • az önkormányzati intézményekben zajló közétkeztetés alapanyaggal történő ellátása, • a helyi boltok kiszolgálása (incl. saját bolthálózat), • helyi vendéglátó egységek ellátása • a kispiacok fejlesztése, a piaci árusítóhelyeken való megjelenés, • házhoz szállítás. Fontos, hogy az előállított élelmiszerek minél szélesebb körben tudják biztosítani a lakosság igényeit és szükségleteit. A feldolgozott termékek körének lehetőleg a • • • • • • • • • • • • • •

tejtermékek, pékáruk, húsáruk, zöldségek, gombák (friss és száraz ill. szárított), gyümölcsök, méz, konzervált házitermékek (savanyúságok, befőttek, lekvárok), házitészták, gyümölcs‐ és zöldséglevek, aszalt gyümölcsök, helyi borok, pálinkák, helyi készítésű teák (gyógytea, gyümölcstea), helyi fűszernövények, fűszerek, helyi termesztésű virágok, dísznövények



85

körére szükséges kiterjednie. A helyi piacok általi gazdaságfejlesztés fontos momentuma, hogy a kezdeti fellendülés után tartós növekedés csak akkor érhető el, ha a helyileg generált jövedelmeken kívül külső jövedelem is részét képezi a helyi termékek iránti keresletnek. Ez lehet egyrészt a helyi termelésen kívül alkalmazott lakosok munkabéréből származó jövedelem, másrészt az adott helyen kívüli térségekből származó „export‐bevétel”. Tanyasi (speciális és prémium) termékek A speciális termékek olyan, helyileg előállított termékek, amelyek egy bizonyos, általában speciális igényekkel rendelkező réspiac kiszolgálására alkalmasak. A speciális termékek legfőbb tulajdonsága, hogy hozzáadott értékkel rendelkeznek a nagyüzemi termelésben előállított termékekhez képest. A hozzáadott érték megjelenhet a termékek speciális jellemzőiben (pl. speciális termelési eljárások), a minőségükben (pl. organikus termékek), illetve a hozzájuk társított mentális tartalomban (hungarikum, helyi nevezetesség). A speciális termékek esetében elterjedt az eredet és földrajzi megjelölés védelme, amelyre az Európai Unió kétfajta minőségbiztosítási kódot is létrehozott. A program részeként a magas minőségű tanyasi termékek előállítása és értékesítése érdekében feldolgozóipari kapacitás és értékesítési hálózat kialakítására van szükség. Új márkanév és védjegy bevezetésével és egy piacfelmérésen alapuló termékportfólió kialakításával szükséges megalapozni az értékesítést. Kiemelt szerepet kap a minőségbiztosítás és az eredetvédelem. E tekintetben szükséges a génmódosítástól mentes fajta, a termelőhely, a termelő, a termelési eljárások, káttevők, betegségek elleni védekezési módszerek, a szermaradványmentes végtermék igazolása és követhetősége, mely hosszú távú piacstabilitás megalapozását szolgálja. Mindez nem jelenti az innovatív megoldások és fajták megfontolás nélküli elvetését, hiszen a paici verseny a minőség mellett a magas termelékenységet és a szolíd költségszínvonalat is megköveteli, azonban ebben a szegmensben nem a legalacsonyabb ár, hanem az adott minőségi kínálathoz mért versenyképes ár elérése a cél. A költségek kordában tartását főként a kereskedelmi lépcsők számának minimalizálása útján kívánjuk elérni, amely az árrések és azok ÁFÁ‐jának végösszegét tartja kordában. A piaci áron belül az így megtakarított rész a rendszeren belül marad.



86

A tanyasi termékek legfontosabb piacát Budapest és Kecskemét lakossága jelenti, de egyes réspiacok kiszolgálására is lehetőség nyílik (pl.: biotermékek). Fontos szerepe lehet a turizmus kiszolgálásában, szállodák, vendéglátó létesítmények ellátásában, és a termékek ajándékként történő értékesítése révén. A program fejlettebb szakaszában elérhető nagyobb volumenek esetén a biztosabb és magasabb áron történő értékesítés, export érdekében szükségessé válik a biotermék minősítés, a nemzetközi GLOBALGAP (Global Good Agricultural Practice) minősítés megszerzése. Kapcsolódó programelemek: A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének növelése mellett számos olyan beavatkozási lehetőség adódik, amelyek szükségesek a térség gazdasági, társadalmi revitalizálásához. Szükséges az elmúlt évtizedek alatt pusztuló közlekedési, közmű és mezőgazdasági infrastruktúra helyreállítása és fejlesztése. A még meglévő tanyák leromlott épületállományának megmentése, funkcióval való megtöltésük. A felhagyott földterületek mezőgazdasági hasznosítása, a talajvédelem és a vízgazdálkodás fejlesztése. A megújuló energiaforrások alkalmazása a tanyák szigetszerű ellátására, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek igényeinek kielégítésében és az önkormányzati intézmények energiaellátásában. Fontos feladat a közösségi közlekedés a postai szolgáltatás fejlesztése és az internetkapcsolat biztosítása. Az oktatási, egészségügyi, szociális alapszolgáltatások elérhetőségének javítása. Kiegészítő gazdasági és foglalkoztatási tevékenységek megvalósítása (turizmus, kapcsolódó szolgáltatások, vályog építészet, kézműipar). A beavatkozások egymást erősítve próbálják elérni a tanyavilág gazdasági és foglalkoztatási reaktivizálását, elsősorban a program alapfeltételeinek biztosításnak mértékéig.

4.2 A kulcstényezők meghatározása A tanyavilág hosszú távú fennmaradásának feltétele, hogy az itt élők minél kevesebb külső segítséggel legyenek képesek boldogulni. A hosszú távú fenntartható fejlődésnek az alábbi kulcstényezők a feltételei: • termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése,



87

• • • •

foglalkoztatás bővítése, a fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása, az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása, a természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása.

A kulcstényezők biztosítása érdekében az alábbi beavatkozási lehetőségek adódnak a tanyavilág fejlesztését figyelembe véve: • termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése o családi és kisgazdaságok fejlesztése, a termelés diverzifikálásával, kertészet és állattartás térnyerésével, o termelő, feldolgozó, értékesítő szervezet kialakítása, széles körű együttműködés révén, több termékcsoport teljes vertikumának lefedésével, o tanyasi termékeket forgalmazó bolthálózat kiépítése, tanyasi védjegy bevezetése, új márka termékportfóliójának kialakítása a piaci igények alapján, o mintagazdaságok fejlesztése és létrehozása önkormányzati szerepvállalással, o megújuló energiatermelés feltételeinek megteremtése, • foglalkoztatás bővítése o komplex foglalkoztatási program differenciált megközelítéssel (öngondoskodók, alkalmazottak, vállalkozók), o képzési programok szervezése és lebonyolítása gazdálkodók és mezőgazdasági munkavállalók számára, o mezőgazdasági szakképzésben való részvétel ösztönzése a tanyán élő fiatalok körében (ösztöndíj program, életpálya program), o szociális munka biztosítása az önkormányzatok részvételével kialakított mintagazdaságokban, • a fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása o fiatal gazdálkodók támogatása, földterülettel, termelő eszközökkel, o felújított tanyák biztosítása fiatal családok számára, munkalehetőséggel, o oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetőségének javítása, o közlekedési és közmű infrastruktúra javítása, alternatív megoldások alkalmazásával, • az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása o segélyezési rendszer átalakítása, a szociális foglalkoztatás feltételeinek megteremtése,



88

közoktatás színvonalának javítása, felzárkóztató képzés, délutáni és hétvégi foglalkozások a tanyás térségekben, iskolai étkeztetés fejlesztése, o felnőttképzés erősítése, felkészítés egyszerű fizikai munkára, szakképzés, életvezetési ismeretek oktatása, • a természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása o őshonos növény és állatfajok megóvása, hosszú távú fennmaradásuk biztosítása gazdasági hasznosításuk révén, o öko‐ és biogazdálkodás terjesztése, feltételeinek megteremtése széles körben, o talajjavítás, talajvédelem, vízgazdálkodási rendszer kialakítása, infrastruktúra felújítása, öntözés megszervezése. o

5 A TANYAVILÁG FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA 5.1 A tanyák fejlesztési programja kistérség szintjén A kulcstényezőknek való megfelelés érdekében az intézkedések részletes bemutatásra kerülnek. A program csak akkor lehet sikeres, ha a ezen a széles tevékenységi területen átfogóan cselekszünk. Az értékteremtő gazdaság megteremtése a legfontosabb terület, mert ez a program motorja. Foglalkoztatás nékül nincs területfejlesztési hatás. A fiatalok megnyerése és bevonása a tanyavilág elöregedése, elnéptelenedése miatt szükséges, legfőbb eszköze az otthonteremtés. Az alacsony státuszú népesség problémájának kezelése nélkül a társadalmi feszültségek tovább nőnek, ennek alapvető eszköze az oktatás. A környezetvédelmi szempontok a program fenntarthatósága, a természeti értékek megőrzése és az egykor a temészettel harmóniban élő őseink tudásának felidézése miatt is fontosak. Értékteremtés, munka, otthon, oktatás és környezetvédelem ezekbe a csoportokba soroltuk intézkedéseinket, amelyek az alábbi ábrán kulcstényezőnkét kerülnek bemutatásra.



89

termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése családi és kisgazdaságok fejlesztése, a termelés diverzifikálásával, kertészet és állattartás térnyerésével termelő, feldolgozó, értékesítő szervezet kialakítása, széles körű együttműködés révén, több termékcsoport teljes vertikumának lefedésével tanyasi termékeket forgalmazó bolthálózat kiépítése, tanyasi védjegy bevezetése, új márka termékportfóliójának kialakítása a piaci igények alapján mintagazdaságok fejlesztése és létrehozása önkormányzati szerepvállalással megújuló energiatermelés feltételeinek megteremtése

őshonos növény és állatfajok megóvása, hosszú távú fennmaradásuk biztosítása gazdasági hasznosításuk révén öko- és biogazdálkodás terjesztése, feltételeinek megteremtése széles körben talajjavítás, talajvédelem, vízgazdálkodási rendszer kialakítása, infrastruktúra felújítása, öntözés megszervezése

a természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása

foglalkoztatás bővítése Értékteremtés

Munka

komplex foglalkoztatási program differenciált megközelítéssel (öngondoskodók, alkalmazottak, vállalkozók) képzési programok szervezése és lebonyolítása gazdálkodók és mezőgazdasági munkavállalók számára

A tanyavilág gazdasági és foglalkoztatási reintegrációja

mezőgazdasági szakképzésben való részvétel ösztönzése a tanyán élő fiatalok körében (ösztöndíj program, életpálya program) szociális munka biztosítása az önkormányzatok részvételével kialakított mintagazdaságokban

Otthon

Környezetvédelem Tanulás

fiatal gazdálkodók támogatása, földterülettel, termelő eszközökkel

segélyezési rendszer átalakítása, a szociális foglalkoztatás feltételeinek megteremtésel

felújított tanyák biztosítása fiatal családok számára, munkalehetőséggel

közoktatás színvonalának javítása, felzárkóztató képzés, délutáni és hétvégi foglalkozások a tanyás térségekben, iskolai étkeztetés fejlesztése

oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetőségének javítása

felnőttképzés erősítése, felkészítés egyszerű fizikai munkára, szakképzés, életvezetési ismeretek oktatása

közlekedési és közmű infrastruktúra javítása, alternatív megoldások alkalmazásával

a fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása

az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása



90

5.1.1

Termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése,

5.1.1.1

Családi és kisgazdaságok fejlesztése, a termelés diverzifikálásával, kertészet és állattartás térnyerésével

Az intézkedés célja a monokultúrás és teljesen gépesített nagyüzemekkel szemben egy alternatíva megteremtése. A kis és közepes méretű gazdaságok fejlesztését elsősorban élőmunka igényes ágazatokban szükséges támogatni. A táji adottságok kihasználásával jellegzetes helyi termények előállítása a cél. Az őshonos fajták, hagyományos technológiák felhasználásával, az öko‐ és biogazdálkodás elterjesztésével magas minőségű helyi élelmiszereket szükséges előállítani. Lehetőség szerint a komplex gazdálkodás az állattenyésztés és növénytermesztés együttes művelésével is foglalkozni kell. A program keretében megkülönböztetünk önellátásra termelő és árutermelő gazdálkodókat. A helyi piacokon már megjelenhet az önellátásra termelők terményfeleslege is, de a cél az árutermelők helyi ellátó szerepének jelentős növelése. A helyi piacokra való termelés mellett fontos, hogy a termékek feldolgozhatók és értékesíthetők legyenek a nagyvárosokban is. Javaslatok: •

Hosszú távú földbérlet lehetőségének megteremtése a családi gazdaságok számára a Nemzeti Földalap fejlesztése révén

•

Termelőeszköz vásárlásának támogatása, közös termelőeszköz kapacitás kialakítására való ösztönzés

•

Termelői infrastruktúra fejlesztésének támogatása (telephelyek, gazdasági épületek, öntözőrendszer, energia‐ellátás, hulladékkezelés‐ és hasznosítás)

•

Kecske és juhtenyésztés fejlesztése a tanyás térségben

•

Melegházak létesítése a biogáz üzem hulladékhőjének hasznosítása céljából Kerekegyházán

5.1.1.2

Termelő, feldolgozó, értékesítő szervezet kialakítása, széles körű együttműködés révén, több termékcsoport teljes vertikumának lefedésével

Annak érdekében, hogy a megtermelt zöldségek, gyümölcsök, hús, gabonafélék ne csak alapanyagként kerüljenek értékesítésre, szükséges egy összefogás révén megalakuló termelő, feldolgozó, értékesítő szervezet kialakítása (továbbiakban integrátor szervezet). Az integrátor szervezet feladata, hogy koordinálja a teljes



91

vertikumot lefedő termelési láncot. A változó piaci helyzetben szükség lesz mindig megmondani, hogy mit szükséges termelni, azt mivé kell, feldolgozni, hol és hogyan értékesíteni. Az integrátor szervezet fenntarthatóságát az biztosítja, hogy a szereplők előre lefektetett normák alapján megosztják a kockázatokat, a döntési jogköröket és a jövedelmeket is. Cél, hogy a termeléstől az értékesítésig egy kézben maradjon a folyamat és így a profit valamennyi résztvevő között méltányosan oszoljon meg. Fontos, hogy a szereplők jogai és kötelezettségei rögzítésre kerüljenek. Szükséges biztonsági elemeket is beépíteni a rendszerbe, ennek egyik eleme az, hogy több termékpálya együttes lefedésével az egyes ágazatokat sújtó időleges problémákat átmenetileg ellensúlyozni lehessen. Az integrátor szervezet saját feldolgozó, szállító, értékesítő kapacitással kell, rendelkezzen annak érdekében, hogy ne legyen kiszolgáltatva a multinacionális cégek ellehetetlenítő üzletpolitikájának. A termékek két csoportra oszthatók, helyi értékesítésre szánt jó minőségű élelmiszerek, illetve magas minőségű áruk, amelyek a tehetősebb rétegek és a réspiacok számára készülnek. Javaslatok: •

Mikrotérségi termelői termékcsoportonként

•

Integrátor szervezet létesítése (Non‐Profit Kft.) mikrotérségenként

•

Szállítási, csomagolási és feldolgozó kapacitások kialakítása több ütemben, végül egy agrár‐logisztikai központ kiépítése

5.1.1.3

együttműködések

kialakításának

ösztönzése,

Tanyasi termékeket forgalmazó bolthálózat kiépítése, tanyasi védjegy bevezetése, új márka termékportfóliójának kialakítása a piaci igények alapján

A mezőgazdasági termelők legnagyobb problémája, hogy nem képesek megfelelő tárgyalási pozíciót kiharcolni a feldolgozó iparral és az értékesítőkkel szemben. Terményeiket, amelyek leggyakrabban csak alapanyagnak minősülnek, sokszor az önköltségi ár alatt tudják értékesíteni. A termelő soha nem tudja előre tervezni bevételeit, így egyik napról a másikra gazdálkodik. Az értékesítési ágazat kiépítése elengedhetetlen része a modell működésének, hiszen a nagyáruházak, nagykereskedők feltételeit rendkívül nehéz egy családi gazdaságnak betartania. Ezért szükséges saját értékesítési kapacitásokat kiépíteni, amely a helyi értékesítés és a nagyvárosokban történő értékesítést is képes megoldani. Ennek első lépése egy tanyasi termékeket forgalmazó bolthálózat kialakítása. A bolthálózat a helyi piacok ellátása mellett első lépésben Kecskeméten és Budapesten indulhat el. Fontos, hogy piacfelmérés alapján kidolgozásra kerüljön egy termékportfólió, amely a boltok



92

gazdaságos működtetését fogja megalapozni. A termékek esetében a tanyasi védjegy használata mellett célszerű egy márkanév bevezetése is. A helyi fogyasztásra termelt termékek esetében a településeken működő intézmények, gazdasági társaságok is vásárlók lehetnek, ezzel is megalapozva a megfelelő piacot. A prémium termékek éttermek, szállodák ellátására és a turisták kiszolgálására is alkalmasak. Javaslatok: •

tanyasi termék védjegy kialakítása, minőségi garanciákkal, minősítési rendszerrel

•

részletes piacfelmérés, kereslet‐kínálat elemzése

•

termékportfólió kialakítása márkanévvel

•

Helyi piacok, árusítóhelyek, boltok kialakítása és fejlesztése, helyi üzletekbe történő beszállítás elterjesztése

•

bolthálózat létesítése a nagyvárosokban

•

prémium termékek, alapanyagok beszállítása éttermek és szállodák részére

5.1.1.4

Mintagazdaságok szerepvállalással

fejlesztése

és

létrehozása

önkormányzati

A mintagazdaságokat önkormányzati szerepvállalással célszerű létrehozni, illetve ahol már van ilyen létesítmény ott megerősíteni. A települési önkormányzatok tulajdoni hányaddal, földterülettel, termelőeszközökkel és elsősorban munkaerővel támogathatják a mintagazdaság működését. A mintagazdaságok bemutató, oktató szerepe mellett a szociális foglalkoztatás színterei is. Az őshonos növények és állatok jellemzőit, hagyományos gazdálkodási formákat, az öko és biogazdálkodás módszereit, a növényvédelem és állategészségügy elméleti alapjait itt sajátíthatnák el a gyakorlott és kezdő gazdák egyaránt. A mintagazdaság non‐profit szervezetként működhet a feldolgozás és értékesítés területén segítséget kell kapjon az integrátor szervezettől. Javaslatok: •

szántóföldi termelésre szakosodott mintagazdaság létesítése

•

Állatartásra szakosodott mintagazdaság létesítése

•

Zöldség és gyümölcstermesztésre szakosodott mintagazdaság létesítése



93

5.1.1.5

Megújuló energiatermelés feltételeinek megteremtése

Napjainkban a mezőgazdasági termékek és a feldolgozott élelmiszerek költségösszetételében a legjelentősebb tétel az energiaköltség. A modell fenntarthatóságának egyik legfontosabb mércéje, hogy milyen mértékben vagyunk képesek függetleníteni magunkat az energiaárak világpiaci változásaitól. Ennek érdekében az energiahatékonyság, energiatakarékos megoldások, az alternatív energiatermelés, a megújuló energia felhasználás lehetőségeit szükséges megvizsgálni és minél szélesebb körben alkalmazni. Az alábbi tevékenységek során merül fel jelentős energiaigény a termelési folyamat során: •

termelés o talajerő utánpótlás o öntözés o mezőgazdasági gépek meghajtása villamos árammal o mezőgazdasági járművek ellátása üzemanyaggal o mezőgazdasági épületek fűtése, hűtése o terményszárítás

•

feldolgozás, raktározás o raktárépületek hűtése, fűtése o feldolgozóipari üzemek energiaellátása, hűtés, fűtés, villamos áram (mirelit üzem, konzerv üzem, aszaló üzem, pálinkafőzde) o csomagolás

•

szállítás, értékesítés o szállító járművek üzemanyaggal történő ellátása o boltok villamos energia ellátása, hűtése, fűtése

Mivel a megújuló energetikai beruházások költségesek ezért a felsorolt területekre a fokozatos bevezetésük lehetséges. A témáról a kistérségben jelen tanulmánnyal egy időben egy külön előkészítő dokumentum készül, ami a helyi viszonyoknak megfelelően tesz javaslatot a konkrét energiaforrások és technológiák felhasználására. Javaslatok:



94

A megújuló energia alkalmazásának két kiemelten fontos területe a jelenleg villamosítatlan tanyák és a jelentős fogyasztók ellátása. Egyes távoli tanyák villamos hálózatba történő csatlakoztatása a tulajdonosok számára megfizethetetlen költséggel jár, ezek egyre inkább elnéptelenednek, a gazdálkodás fejlesztésére nincs lehetőség. Itt sziget üzemű energiatermelő kapacitás kiépítésére van szükség. Erre lehetőség van a szél és napenergia együttes felhasználásával (szélkerék és napelem), vagy a hidegen sajtolt növényi olajjal üzemelő mini‐erőmű telepítésével. A nagyobb majorságok, családi gazdaságok esetében a nap és a szél kombinált felhasználása szintén működőképes (napelem és szélturbina), de vizsgálandó a termálvízre alapozott energiaellátás (meglévő kútra építve, metán tartalom esetleges felhasználásával), a kis és közepes méretű biogáz vagy biomassza tüzelésű kogenerációs (villamos áram és hő előállítására is képes) üzem telepítése is. Ezek a mezőgazdasági telephelyek hálózati csatlakozással is rendelkezhetnek és korlátozott mértékben villamos energia értékesítése is lehetséges (50 kVA csatlakozási teljesítményt meg nem haladó rendszer) A nagyobb feldolgozóipari üzemek, agrár‐logisztikai központok jelentős energiaigényét is a majorságoknál felsorolt megoldásokkal lehet biztosítani. Ilyen nagy volumen esetében már érdemes vizsgálni a zöldáram értékesítésének lehetőségét (hálózatba táplálását), a keletkező hőenergiát pedig melegházak, önkormányzati ingatlanok fűtésére is fel lehet használni. A mezőgazdasági munkák és a szállítás jelentős mennyiségű üzemanyagot igényelnek. A jelenleg is magas üzemanyagárak további emelkedése nem látszik elkerülhetőnek. Ezért a modell működtethetőségét jelentős mértékben javítaná az alternatív üzemanyagra történő átállás. Abban az esetben, ha biogáz üzem létesül, az itt keletkező biogázból tisztított metán állítható elő, ami a járművek kisebb átalakítását követően felhasználható, de kaphatóak eleve erre kialakított járművek is. Jóval kevesebb beruházást igényel a biodízel előállítása. Ez származhat hidegen sajtolt növényi olajból, de használt sütőolaj és főzési zsiradék begyűjtéséből is. Az alapanyagok észterezéssel, viszonylag egyszerű technológiával alakíthatók biodízellé, amely felhasználható a dízel üzemű járművek működtetéséhez.



95

5.1.2

Foglalkoztatás bővítése

5.1.2.1

Komplex foglalkoztatási program differenciált megközelítéssel (öngondoskodók, alkalmazottak, vállalkozók)

A kistérségben 8 %‐ot meghaladó a munkanélküliségi ráta, ami megközelítőleg 10 000 embert jelent. Ők azok az egészséges, munkaképes korú lakosok, akik állást keresnek és ennek érdekében regisztrálták magukat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségében és együttműködnek a szervezettel. Ennél is többen vannak, az úgynevezett passzív munkanélküliek, vagy önkéntes munkanélküliek, akik az adott bérszínvonalon, vagy egyéb okok miatt nem keresnek állást. Az államnak, az önkormányzatoknak igen nagy terhet jelent ennek az embertömegnek az eltartása, de a legnagyobb probléma az, hogy ezt csak a foglalkoztatottak és a munkaadók egyre nagyobb áldozatvállalásával lehet megtenni. A vállalkozások azzal a problémával is szembe kell nézzenek, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő kompetenciákkal és szakképzettséggel rendelkező munkaerő. Ez a strukturális munkanélküliség jelensége, amellyel úgy lehet felvenni a harcot, ha a képzési rendszert a munkaerő kereslethez igazítjuk. A kistérségben mára igen nagy problémát okoz, hogy több ezres létszámban vannak jelen Romániából és Ukrajnából érkezett dolgozók, akik többnyire fekete munkát végeznek. A foglalkoztatási programot kistérségi szinten érdemes megfogalmazni. Egyszerre kell, foglalkozzon a gazdaságilag aktív népesség arányának növelésével, a strukturális munkanélküliség és a munkahelyek megszűnésének problémájával. A program területfejlesztési hatása elsősorban a foglalkoztatás növelésével érhető el. Fontos, hogy a foglalkoztatás igényes mezőgazdasági ágazatok preferálása révén termelő, értékteremtő munkát végeznek az emberek. A tanyavilág fennmaradásának egyik legfontosabb feltétele a munkalehetőség biztosítása. A mezőgazdasági termelés felfutása, a helyi piacok élénkülése, először a jövedelmek, állami támogatások helyben maradást tudnák biztosítani. A távolabbi piacokra történő értékesítés pedig új forrásokhoz juttatná a térséget, ami egy fokozatos gazdasági bővülést és foglalkoztatás növekedést tudna generálni. Ennek a folyamatnak a megalapozása azonban számos igen nehéz feladattal jár. A foglalkoztatási programok, kezdeményezések kidolgozásakor szükséges a differenciált megközelítés alkalmazása. Fel kell mérni, hogy ki milyen kompetenciával rendelkezik és mindenkinek a megfelelő képzést és munkalehetőséget szükséges biztosítani. A foglalkoztatottak körének kialakításakor három célcsoportot különítettünk el:



96

a) öngondoskodók Ebbe a célcsoportba elsősorban a tartós munkanélküliség következtében mélyszegénységben rekedt rétegek tartoznak. Ez esetben a cél, hogy a hátrányos helyzetű emberek szociális juttatásaikat kiegészítsék, saját létfenntartó szükségleteiket megteremtsék. b) alkalmazottak A bér és fizetésből élők csoportja. Jelen esetben a cél egy olyan bérszínvonal elérése, melyből az alkalmazott finanszírozni tudja saját maga és családja megélhetését. Az ehhez a csoporthoz tartozók szakképzettek és versenyképes foglalkozással rendelkeznek. Ideális esetben a helyi munkaerőpiac képes kiszolgálni a helyben jelentkező munkaerő‐piaci keresletet. c) vállalkozók Megfelelő vállalkozói kompetenciákkal rendelkező, önállóan kezdeményező réteg. Jelentős szerep jut nekik a termelői, feldolgozói tevékenységek megszervezésében és a foglalkoztatatás bővítéséban. Javaslatok: •

Az öngondoskodást elősegítő program indítása, az emberek felkészítése, hogy saját maguk, számára élelmiszert termeljenek

•

Munkahelyek létesítésének támogatása, elsősorban a mezőgazdaságban

•

Induló vállalkozók és a meglévők profilváltásának segítése, tanácsadással, hitellel, földterülettel

5.1.2.2

Képzési programok szervezése és lebonyolítása gazdálkodók és mezőgazdasági munkavállalók számára

A foglalkoztatás kínálati oldalának megszervezése legalább ilyen komoly feladat. Az emberek jelentős része eltávolodott az agrárkultúrától, de nagy számban vannak olyanok, akik a munkavégzéstől is. Az ő társadalmi és munkaerő piaci integrációjuk is a program célkitűzése. Az oktatás tematikája figyelembe veszi a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete I.

Élelmiszertörvény 2,

Magyar Élelmiszer könyv



97

II.

3, Fogyasztóvédelem 4, Állatvédelem 5, Takarmány 6, Állategészségügy 7, Növényegészségügy 8, Környezetvédelem HACCP Kézikönyv 1, 2, 3, 4,

HACCP rendszer kialakítása, fejlesztése. HACCP rendszer működtetése. HACCP rendszer dokumentálása és nyilvántartása. HACCP rendszer oktatása.

Az oktatási programot célszerű a meglévő közoktatási és felsőoktatási infrastruktúrára alapozni. Az elméleti képzést szükséges alap, közép és felsőfokon is biztosítani. A mezőgazdasági képzések finanszírozására lehetőség van regisztrált termelőként 1000 Euro támogatás igénylésére. A tananyagban kiemelt hangsúlyt kaphat a hagyományos gazdálkodás, az őshonos fajták ismerete, az öko és biogazdálkodás, a kisüzemi feldolgozás, a kiskereskedelem. Javaslatok: •

Arany és ezüstkalászos gazdák képzése

•

kisüzemi feldolgozás különböző formáinak oktatása

•

öko és biogazdálkodásra való felkészítés

•

vállalkozói alapismeretek oktatása

•

szaktanácsadói hálózat megerősítése

•

gazdák továbbképzési programja

5.1.2.3

Mezőgazdasági szakképzésben való részvétel ösztönzése a tanyán élő fiatalok körében (ösztöndíj program, életpálya program)

A kistérségben alacsony a Kecskeméten kívüli településekről származó diákok aránya a középiskolákban. Szükséges a tanyán élő fiatalok minél nagyobb arányban történő középiskolai képzése. Kiemelten szükséges támogatni a mezőgazdasági pályát választó diákokat, mivel az ő visszatérésükre nagyobb a lehetőség. Az



98

általános iskolai tanulókat támogatni kell a középiskolai felvételi követelmények és a bent maradás esélyének megteremtésében. Annak érdekében, hogy a szegényebb családok gyermekei is eljuthassanak a középiskolákba ösztöndíjrendszer és kollégiumi helyek biztosítása szükséges. A nyári gyakorlat, tapasztalatszerzés, a jövedelem kiegészítés érdekében az integrátor szervezet, a gazdálkodók és a mintagazdaságok alkalmilag foglalkoztathatnák az ösztöndíjasokat. Fontos, hogy a jó képességű tanulók felsőfokú képzésben is részesüljenek. Annak érdekében, hogy vonzóvá tegyük a fiatalok számára a tanyasi életet, életpálya program kidolgozása szükséges, ez azonban csak akkor lesz hiteles, ha bizonyos sikereket már sikerül elérni a tanyavilág revitalizációjában, a mezőgazdaság jövedelmezőségében és lesznek példaként állítható fiatal gazdálkodók is. Javaslatok: •

középiskolára való felkészítés tanyán élő általános iskolások számára

•

középiskolai ösztöndíj program kialakítása tanyán élő fiatalok számára

•

életpálya program kidolgozása tanyán élő fiatalok számára (tanulás, munkatapasztalat szerzése, otthonteremtés, vállalkozás)

5.1.2.4

Szociális munka biztosítása az önkormányzatok részvételével kialakított mintagazdaságokban

Jelenleg a közmunkások által végzett legtöbb tevékenység település kép javítását szolgálja. Cél, hogy a szociális munka termelőjellegű legyen. Külön eredmény, ha az itt szerzett tapasztalatokat valaki saját önellátása érdekében is fel tudja használni. A gyakorlati oktatás helyszíne a mintagazdaság és a tanüzem lehet. A gyakorlatba elsajátítottakat mindenki felhasználhatja saját kertjének, gazdaságának megművelésére, önellátásának biztosítása érdekében. Egyesek alkalmazottként, vagy vállalkozóként bekapcsolhatnak az árutermelő mezőgazdaságba. A tanüzemben elsajátított élelmiszeripari ismeretekkel felvértezett emberek elsősorban a kialakuló feldolgozó kapacitás munkaerő ellátásában tudnak szerepet vállalni. Szükséges megvizsgálni, hogy a tanya program kapcsolódó elemei esetében, milyen lehetőségek rejlenek a szociális foglalkoztatásban. Ilyen terület lehet az infrastruktúra fejlesztése és karbantartása kapcsán, a csatornahálózat karbantartása, a dűlőutak járhatóvá tétele (tuskók kiszedése, bozótirtás), a belvíz és árvízvédelmi létesítmények fejlesztése, javítása is. A leromlott állapotú tanyák és mezőgazdasági épületek felújítása, elsősorban a vályoggal történő építkezések esetén szintén jelentős foglalkoztatási lehetőséget rejt magában.



99

Javaslatok: •

szociális munka biztosítása mintagazdaságokban

•

dűlőutak, csatornák, belvíz és árvízvédelmi létesítmények karbantartása

•

tanyák épületállományának felújítása

az

önkormányzatok

által

működtetett

5.1.3

A fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása

5.1.3.1

Fiatal gazdálkodók támogatása, földterülettel, termelő eszközökkel

Az a fejlesztési program, amely nem képes a fiatalok megszólítására és bevonására hosszú távon eleve kudarcra van ítélve. A fiatalok munkabírása, terhelhetősége, vállalkozó kedve, alkalmazkodó képessége elengedhetetlen egy ilyen merész célokat megfogalmazó program végrehajtásához. Problémát jelent, hogy a fiatalok jelentős része nem lát a mezőgazdaságban, vidéki életben perspektívát. A világtól elszigetelt tanyákon való élet pedig csaknem minden mai fiatal számára elképzelhetetlen. Mégis akadnak kis számban olyan fiatal gazdálkodók, akik szeretnének gazdálkodni és megélhetésüket ez által biztosítani. A legfontosabb feladat ezeknek az embereknek a segítése, gazdálkodásuk feltételeinek biztosítása. Azon felül, hogy a kialakítandó termelő – feldolgozó ‐ értékesítő hálózat adta lehetőségeket kihasználhatják, további támogatást is biztosítani kell a fiatal gazdák számára. Fontos a meglévő ilyen célú támogatások felülvizsgálata, annak érdekében, hogy ténylegesen csak az arra érdemesek részesüljenek ezekből a forrásokból. Sajnos az eddigi támogatási rendszer olyan biztosítékokat követelt meg, amik nem voltak teljesíthetők egy átlagos induló gazdálkodó számára, viszont sokan visszaéltek a pályázattal és a felvett támogatást nem gazdálkodásra fordították. Úgy kellene átalakítani a támogatási rendszert, hogy az átlagos vagy annál rosszabb egzisztenciával rendelkező fiatalok is kerüljenek támogatásra. A létrejövő integráció szereplői a hiányterületek és a hosszú távú kiszámíthatóság érdekében, földterületek biztosításával, termelőeszközök átadásával, a fejlesztésekhez szükséges biztosítékok garantálásával segíthetik a fiatal gazdálkodókat. Javaslatok: •

fiatalok földhöz juttatása hosszú távú bérlet révén



100

•

fiatalok gépvásárlásának támogatása

5.1.3.2

Felújított tanyák munkalehetőséggel

biztosítása

fiatal

családok

számára,

A tanyavilág másik jelentős problémája a tanyák és tanyacsoportok elnéptelenedése és ennek következtében a megműveletlen földek arányának növekedése. A lakatlanná váló tanyák állaga leromlik, a környező mezőgazdasági területek becserjésednek, elbozótosodnak, a használaton kívüli utakat is visszahódítja a természet. Az évszázadok alatt kialakult kultúrtáj felszámolódik, helyét átveszi az agresszívan terjeszkedő invazív fajokkal tarkított élővilág. Ennek megakadályozása érdekében a felhagyott tanyák felújításával, munkalehetőség biztosításával lehetőséget a fiatalok letelepedésére. A felújítás során figyelembe kell venni a lakhatás alapvető feltételeinek biztosítását. Szükség van a villamos áram, ivóvíz, kommunikációs hálózat kiépítésére akkor is, ha ez csak szigetszerűen lehetséges. A megújuló energia és alternatív ellátási formák a családok rezsiköltségeit csökkenthetik. Javaslatok: •

A tanyákat a fiatalok hosszú távú bérletbe vehetnék, aminek a tulajdona az időszak végére rájuk zárulna.

•

A gyermekvállalást föld vagy ingatlan haszonélvezeti joggal lehetne jutalmazni

5.1.3.3

Oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetőségének javítása

Annak érdekében, hogy megállítsuk a tanyavilág elnéptelenedését és családok telepedjenek le a térségben szükséges az alapszolgáltatások elérhetőségének fejlesztése. Ennek keretében támogatni kell a mobil szolgáltatások (egészségügyi, oktatási, szociális) további térnyerését, az utak‐dűlőutak rendbetételét, a közösségi közlekedés fejlesztését. A különböző szolgáltatókat (pl. internet, mobil telefon) kötelezni kell a minimum szolgáltatás biztosítására a távoli tanyákon is. Az oktatás, egészségügyi és szociális szolgáltatások elérését sok esetben elegendő lenne a települések belterületén biztosítani, hiszen ezt mindenki viszonylag könnyen elérheti, ellentétben a mikrotérségi és kistérségi központokkal.



101

A mobil szolgáltatások esetében vizsgálandó a komplex több feladat ellátására képes egység kialakítása, ami a költséghatékonyságot is fokozhatja. Javaslatok: •

Mobil egészségügyi, oktatási, szociális szolgáltatások kialakítása a tanyavilágban

•

Internet hozzáférés biztosítása a tanyán élők számára

5.1.3.4

Közlekedési és közmű infrastruktúra javítása, alternatív megoldások alkalmazásával.

A tanyavilágot a külterületi dűlőutak rossz minősége sújtja elsősorban, ezek alig 5%‐a rendelkezik szilárd burkolattal a kistérségben. Az időjárási viszonyoktól erősen befolyásolt járhatóságuk mellett sok helyen problémát okoz becserjésedésük, nyomvonalukon bokrok, fák, tuskók jelennek meg. Minden településen programot szükséges kidolgozni a dűlőutak tisztítására, karbantartására. A villamos energia rendszer megújítására érdekében az utóbbi évtizedekben nagyon kevés erőfeszítés történt. Az energiaellátás színvonala a külterületeken nagyon alacsony, ami korlátozza a gazdasági tevékenységek telepítésének lehetőségét és alkalmanként károkat is okozhat a meglévő berendezésekben. Összefogással megfelelő tárgyalópozíciót lehet teremteni az áramszolgáltatóval szemben. Ezen felül szükséges megvizsgálni a szigetszerű energiatermelés lehetőségét a korábbiakban vázolt módokon. A vízellátás és a szennyvíz elvezetés sok helyen nem megfelelően megoldott, itt a vízszolgáltatóval való tárgyalás mellett a szigetszerű ivóvízellátás és szennyvíztisztítás megvalósítása lehet alternatíva. Fontos az esővíz tárolásának és felhasználásának lehetőségeit felmérni és lehetőség szerint bővíteni. A víz mozgatására a kutak üzemeltetésére alkalmasak lehetnek az erre a célra évszázadok óta használt szélkerekek, de a napelemmel működtetett szivattyúk is. Javaslatok: •

dűlőutak kitisztítása, karbantartása

•

Tanyák és tanyacsoportok szigetszerű energiaellátásának megteremtése

•

vízellátás és szennyvíztisztítás alternatív módon



102

5.1.4

Az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása

5.1.4.1

Segélyezési rendszer átalakítása, feltételeinek megteremtése

a

szociális

foglalkoztatás

A jelenlegi segélyezési rendszer nem ösztönöz a munkavállalásra, az önkormányzatok régóta keresik a lehetőségét egy igazságosabb és progresszívebb rendszer kialakításának. Számos önkormányzati kezdeményezés történt az ügyben (szociális kártya, munkáért segély stb.) és a legtöbb komoly indulatokat, jelentős sajtóvisszhangot váltott ki. Nagyon érzékeny terület ez, amely mélyen gyökerező társadalmi konfliktusokat képes megbolygatni. Alapvetően a segélyezés a rászorulók, elesettek támogatását szolgálná. A társadalmi konfliktusokat az generálja, hogy egyre nagyobb réteg szorul a társadalom perifériájára, így folyamatosan növekszik az adófizetőkre nehezedő teher. Az igazán komoly sérelmeket az generálja, hogy a segélyezettek egy jelentős része a társadalom általános véleménye szerint nem önhibáján kívül került ilyen helyzetbe és gyakran visszaél a támogatások igénylésével. Elsősorban az alacsony fizetésből élők nehezményezik az általuk tanúsított inaktivitást, feketemunkát és vagyonelleni bűncselekményeket. A probléma súlyosságát csak fokozza, hogy ahol magas a roma népesség aránya, ott ez a konfliktus etnikai színezetet is kap. A probléma kezelése éppen ezért nem hagyhatja figyelmen kívül a helyi sajátosságokat, a kulturális és társadalmi szempontokat. A probléma kezelése elsősorban az országos segélyezési rendszer átalakításában rejlik, ahol talán most megjelenik az erre vonatkozó politikai akarat. Az önkormányzatok eddig sokszor kénytelenek voltak szembemenni az országos folyamatokkal, ami alacsony hatékonyságot és jogi bonyodalmakat eredményezett. Az egyes települések esetében eltérő létszámú népességről van szó, ezért a probléma kezelésének módját is különbözően szükséges megválasztani. Ott, ahol viszonylag kevesen tartoznak a segélyezettek körébe, törekedni kell a teljes foglalkoztatás elérésére, mindenkinek munkát adhat az önkormányzat, aki segélyért folyamodik. Ez a rendszer Tolna megyében Belecskán már bevált, de ott egy rendkívül agilis polgármester képes volt megszervezni a munkát. Ez azonban csak akkor működik, ha minden munkavégzésre képes igénylő számára biztosítható a munka. Az önkormányzatnak és kiemelten az államnak ez több pénzébe kerül, de hosszú távon mindenképpen pozitív hatást eredményez minden résztvevő számára. Ennek a megoldási módnak a tangazdaságok lehetnek a kulcsszereplői. Ott, ahol nagy számban vannak segélyezettek, csak részben tudja az önkormányzat egymaga felvállalni ezt a szerepet. Itt a vállalkozók bevonása szükséges, akik célzottan ezzel a szándékkal munkaerő igényes tevékenységet



103

alakítanak ki. Itt is jelentős önkormányzati és állami támogatás szükséges, de részben a vállalkozóknak is áldozatot kell hozni. Település szinten a legjelentősebb vállalkozások és az önkormányzat egyezséget köthetnének, hogy milyen mértékben vennék ki a részüket a foglalkoztatásból, ennek érdekében, akár közös vállalkozásba is foghatnak. Ez az áldozat azonban nem feltétlenül önzetlen azok részéről, akik a településen jelentős ingatlanállománnyal vagy vállalkozásokkal rendelkeznek. Ott, ahol sikerül egy ilyen programot megvalósítani, növekszik a vásárlóerő, fellendül a helyi piac, középtávon növekednek az ingatlanárak és helyreáll a demográfiai egyensúly. Ez a hatás mikrotérségi, kistérségi szinten összeadódik, még erősebb, ha más térségekben nem sikerül hasonló eredményeket elérni. Javaslatok: •

Rendelkezésre állási támogatás fizetésének megszűntetése azzal, hogy az önkormányzat mindenkinek munkát biztosít

•

nagyobb településeken a vállalkozókkal összefogva kell minden jelentkezőnek munkát biztosítani

5.1.4.2

Közoktatás színvonalának javítása, felzárkóztató képzés, délutáni és hétvégi foglalkozások a tanyás térségekben, iskolai étkeztetés fejlesztése

Az alacsony státuszú népesség újratermelődését, arányának növekedését első sorban az oktatás eszközével lehet megakadályozni. A két legfontosabb feladat a fiatalok használható tudással való felvértezése és egy a közösségek kialakulását, fejlődését lehetővé tévő morális értékrend kialakítása bennük. Ez az alacsony státuszú lakosság körében azért is különösen nehéz feladat, mert a család legtöbb tagja általában funkcionális analfabéta, nem rendelkezik versenyképes foglalkozással, hiányoznak az életvezetéshez szükséges alapvető kompetenciáik. Az ingerszegény környezetben a külvilágból érkező tapasztalatok elsősorban a televízióra korlátozódnak, a műsorok tartalma és morális mondanivalója, ha lehet még tovább ront a helyzeten. Ebben a helyzetben az oktatási intézményekre nagyon komoly feladat hárul, ami nagyban túlmutat eredeti funkciójukon. Annak érdekében, hogy az új generáció megfelelő oktatásban, nevelésben részesüljön szükséges a kistelepüléseken és a tanyákon élők számára kiegészítő szolgáltatásokat biztosítani. Fontos, hogy minél korábban bekerüljenek a közoktatási rendszerbe, ezért az óvodai beíratásuk lehetőség szerint 3 éves korban meg kell történjen. A felhagyott kistelepülési és tanyasi iskolaépületekben, vagy egyéb használaton kívüli ingatlanokban, szükséges délutáni és hétvégi napközi otthonok kialakítása. Itt a felzárkóztató képzés, kiegészítő oktatás (mezőgazdasági



104

alapismeretek, helyi ismeretanyag, művészeti oktatás, néphagyományok), közösség építés zajlana, önkormányzati és civil (egyházi, alapítványi, egyesületi) fenntartásban és működtetésben. Szerepet kaphatnak az oktatásban szemléletformálásban a helyi lakosok is, legyenek azok idős földművesek, tapasztalt mesteremberek, sikeres vállalkozók, vagy jó példát mutató fiatalok. Kiemelt jelentőséggel bír az oktatási intézményekben és a tanyasi napközikben az étkeztetés, ami az alultápláltság és a egysíkú táplálkozás problémájának megoldásán túl, szemléletformáló szerepet is kaphat. A gyermekekkel meg kell ismertetni az ételek és ízek sokszínűségét és alternatívát mutatni a divatos, de sivár uniformizált, globális ételkultúrával szemben. Tankertek létesítésével, tangazdaságok és élelmiszer feldolgozók látogatásával bemutatni és átélni az élelmiszer előállítás folyamatát számukra. Javaslatok: •

délutáni és hétvégi napközi ellátás megszervezése, felzárkóztató képzés, kiegészítő oktatás tartása

•

étkeztetés megszervezése, tankertek létesítése

5.1.4.3

Felnőttképzés erősítése, felkészítés egyszerű fizikai munkára, szakképzés, életvezetési ismeretek oktatása

A foglalkoztatási programok nem lehetnek sikeresek, ha a munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel és kompetenciákkal. Azoknak, akik vissza kívánnak térni a munka világába, illetve szükségszerűségből új területen kívánnak elhelyezkedni meg kell adni a tanulás, átképzés lehetőségét. A felnőttképzésnek hatékonynak és a helyi igényekre, munkaerő piaci keresletre alapozottnak kell lennie. Az alacsony státuszú népesség esetében fel kell mérni a jelentkezők kompetenciáit és ezzel összhangban szükséges meghatározni a képzési célt. Elsősorban a fizikai munkákra való felkészítésre van szükség, de lehetőséget kell biztosítani a törekvő emberek számára a szakképzés elérhetőségét is. Annak érdekében, hogy az általános munkahelyi és társadalmi elvárásoknak meg tudjanak felelni, szükséges életvezetési ismeretek oktatása is. A háztartási ismeretek, családi kassza kezelése, közösségi ismeretek, gyermekvállalási és nevelési tanácsadás segít az életmódváltozást támogató családi háttér megteremtésében. Javaslatok: •

mezőgazdasági munkára való felkészítés, gyakorlati oktatással

•

egyszerű fizikai munkák betanítása



105

•

8 osztályos általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása, jogosítvány megszerzése

•

szakképzés felnőttek számára

•

életvezetési, háztartási ismeretek oktatása

5.1.5

A természeti hasznosítása.

5.1.5.1

és

kulturális

értékek

megőrzése,

tudatos

Őshonos növény és állatfajok megóvása, hosszú távú fennmaradásuk biztosítása gazdasági hasznosításuk révén

A helyi őshonos növény és állatfajok évszázadok alatt lezajlott nemesítési folyamat eredményeként jöttek létre, speciálisan az itteni természeti viszonyoknak megfelelően. Ezek a növények és állatok természetes védettséget élveznek a legtöbb kártevővel szemben és nem igényelnek semmilyen különleges odafigyelést ezen a vidéken. Termesztésük biztonságos, nincs szükség drága növényvédő és állatgyógyászati szerekre. Sajnos a nagyobb termésátlagok és húshozamok csábítása miatt, korábban felhagytak ezeknek a mezőgazdasági hasznosításával, ezért jelentős részük már csak génbankokban lelhető fel, vagy végleg eltűnt. Az utóbbi években az öko és biogazdálkodást folytató tanyákon felismerték ezeknek a fajoknak a gazdasági jelentőségét és kezdeményezések indultak megmentésük érdekében. Folytatni kell ezt a kármentő tevékenységet is, de igazán akkor lehetünk nyugodtak, ha újra megvalósul mezőgazdasági hasznosításuk. A kistérségben megőrzött növény és állatfajok fennmaradását és ezek termesztését és tenyésztését támogatni kell. Az egyes kiemelten veszélyeztetett vagy különleges gazdasági értéket képviselő fajok megmentésére és hasznosításuk lehetővé tételére külön programokat szükséges kidolgozni. A mintagazdaságokban oktatni kell ezek termesztését és tenyésztését, tapasztalatok hiányában kísérleti hasznosításukat kell kezdeményezni. Javaslatok: •

a helyi gazdaságokban fellelhető őshonos növény és állatfajok felmérése

•

egyes fajták megőrzésére konkrét programok indítása (pl. cigája juh)

•

az őshonos fajok tenyésztésének és termesztésének támogatása

•

vetőmag termelés és szaporulat biztosítása a gazdálkodók számára



106

5.1.5.2

A biogazdálkodás terjesztése, feltételeinek megteremtése széles körben

Az biogazdálkodásnak a kistérségben számos elismert képviselője van, széles körben azonban nem terjedt el. Az ilyen módon előállított termékeknek jelentős piaca van Nyugat‐Európában, de hazánkban is bővül a kereslet. Az őshonos növény és állatfajtákra alapozott termelést célszerű ilyen módon végezni, hiszen ezek amúgy sem igényelnek jelentős vegyszerezést és antibiotikum használatát. Az ökogazdálkodás szemléletét minden képen széles körben kell terjeszteni, mert ennek környezetvédelmi jelentősége is van és jelentősen hozzájárul az itt élők életminőségéhez. Fontos a biogazdálkodás kritériumait az érdeklődőkkel megismertetni, ehhez kapcsolódóan tananyagot készíteni és oktatásokat tartani. A mintagazdaságok a gyakorlati képzés helyszínei lehetnek, de a már jól működő biogazdaságokban is szükséges tanulmányi látogatást tenni. A biogazdálkodás feltételeinek megteremtését célszerű a helyszínek megválasztásával kezdeni, vizsgálni kell, hogy melyek a legalkalmasabb területek erre. Kedvező adottságokkal rendelkezhetnek a természetvédelmi területekkel határos földek és a gazdálkodásra alkalmas Natura 2000‐es területek. Tervezni kell a vetőmag, palánta és állati szaporulat ellátást, az őshonos fajok állományának terjesztése érdekében. Központilag érdemes megszervezni a növényvédelmet is. Javaslatok: •

kistérség mezőgazdasági területeinek felmérése a biogazdálkodásra való alkalmasságuk szerint

•

népszerűsítő programok, mintagazdaságok bemutatása, oktatási és tanácsadói hálózat megszervezése

•

új biogazdaságok létrehozásának önszerveződésének segítése

támogatása,

biotermelők

5.1.5.3

Talajjavítás, talajvédelem, vízgazdálkodási rendszer kialakítása, infrastruktúra felújítása, öntözés megszervezése

A kistérségben kiemelt jelentősége van a talajerő utánpótlásnak és a termőréteg megóvásának. Annak érdekében, hogy a művelhető területek ne zsugorodjanak tovább, figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági tevékenység hatásaira a termőtalajra. Számos kutatás foglalkozott a homoki talajok, a szikes talajok



107

javításával, termőképességük fokozásával. Ezeket a módszereket ismertetni kell a gazdálkodókkal és a szükséges eszközök és anyagok központi beszerzését is vizsgálni szükséges. A Homokhátság vízgazdálkodása egy hosszú évtizedek óta tartó szakmai vita tárgya, a témáról szóló tudományos értekezések részletesen taglalják a megoldási lehetőségeket. A problémák térségi szintű megoldása csak kormányzati szinten kezelhető méretű beruházásokkal képzelhető el. Ezzel együtt léteznek olyan beavatkozások, amelyek helyi szinten javíthatnak a helyzeten. A víztakarékosság, az esővíz felfogása, a kutak vizének fenntartható használata javíthatnak a helyzeten. A csatornahálózat karbantartása, az öntözőrendszerek felújítása is sok helyen megoldandó feladat. Meg kell fogalmazni a kormányzat felé a helyi közösségek és gazdálkodók igényeit a vízgazdálkodással kapcsolatosan, annak érdekében, hogy a jogalkotás és a nagyprojektek generálása során ezek figyelembe legyenek véve. Javaslatok: •

a talajvédelemmel és talajjavítással kapcsolatos eljárások és jó gyakorlatok megismertetése a gazdákkal, ezek alkalmazásának támogatása

•

A Homokhátság vízellátását szolgáló nagyberuházások érdekében lobbitevékenység folytatása, kiemelten a Duna Stratégia kapcsán a magyar uniós elnökség alatt

•

Víztakarékosságra, az esővíz felfogására, a kutak vizének fenntartható használatára a tisztított szennyvíz felhasználására fel kell hívni a figyelmet

•

El kell érni a vízhasználati díj mérséklését, de felhasználás hatékonyságát szavatolni kell

5.2 Az agráralapon történő térségfejlesztés szereplőinek azonosítása A mezőgazdasági termelés célja e programban kettős: a) saját felhasználás célját szolgáló termelés, b) árutermelés. Alaphelyzetben egyik cél sem érinti a közfeladatok körét. A saját célra történő termelés magánszemélyek, családok ügye, háztáji termelés formában valósul meg.



108

A második esetben vállalkozási tevékenységről van szó, amely valamely vállalkozási (KKV) keretben történik, a vállalkozás tárgya a mezőgazdasági termékek előállítása, osztályozása, feldolgozása, raktározása, hűtőházi tárolása, szállítása, értékesítésre való előkészítése és értékesítése, kapcsolódó tevékenységekként az ezekhez kapcsolódó oktatási, képzési, építési, anyagokkal, eszközökkel történő ellátási, pénzügyi, hatósági, szakértői stb. tevékenységek jelennek meg. A két cél közt nincs éles határvonal, hiszen a vidéken élők egy jelentős része mindkét célból végzi mezőgazdasági tevékenységét: a megtermelt termékeket részben maga fogyasztja el, illetve használja fel, és a saját igényein felüli mennyiséget értékesíti. A befolyt bevételből részben pótolja az újraelőállítás forrásait (szaporítóanyag, eszközök, stb.), részben fogyasztási javak megvásárlására költi. Minden olyan esetben, amikor ezt a tevékenységet egy személy, család vagy vállalkozás önálló tevékenységként, saját kockázatára végzi, a tevékenységnek rajtuk és a velük szerződött (üzleti) partnereken kívül nincs egyéb szereplője. Abban az esetben, ha ezt a tevékenységet szélesebb érdekrendszerbe ágyazottan végzik, a szereplők száma megszaporodik. A területfejlesztési és/vagy településfejlesztési célt is szolgáló termelési – értékesítési rendszer (hálózat) a következő szereplők részvételét igényelheti: Közvetlen részvétel: • egyéni gazdák, • a termelők együttműködési keretét reprezentáló szerveződés (szövetkezet, gazdasági társulás, jogi személyiséget nem jelentő forma, pl. klaszter, konzorcium), • települési önkormányzat(ok) vagy azok társulása, • állam • pénzintézetek, kiemelten a Takarékbank, ill. a helyi takarékszövetkezet helyi tagja, • ÁFSZ, munkaügyi központ • szakmai szervezetek (kamara, oktatási‐képzési szakmai intézmények, kutató‐ fejlesztő szervezetek stb.), • civil szervezetek, • non‐profit szereplők.



109

Közvetett résztvevők: • szakhatóságok (szabályozás, működés befolyásolása, feltételrendszerrel, szervezeti rendszerrel, támogatásokkal kapcsolatos döntési jogok gyakorlása o Vidékfejlesztési Minisztérium: kormányzati irányítás, átfogó rendeleti és szabályozás és szakmai irányítás, o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal: a mezőgazdaság, halászat és a vidékfejlesztés fejlesztési és termelés‐támogatási és informatikai rendszerének működtetése, o Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal fővárosi és megyei növény‐ és talajvédelmi szolgálatok; Növény‐ és Talajvédelmi Központi Szolgálat; megyei földművelésügyi hivatalok; fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer‐ellenőrző állomások; Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet; Állami Erdészeti Szolgálat; Földművelésügyi Költségvetési Iroda; Országos Borminősítő Intézet; Állatgyógyászati Oltóanyag‐, Gyógyszer‐ és Takarmányellenőrző Intézet; Országos Állategészségügyi Intézet; Országos Élelmiszervizsgáló Intézet. • partnerszervezetek (tapasztalatcserében résztvevők, adatszolgáltatók, eseti szerződésekkel kapcsolódó vállalkozások), • társadalmi szervezetek és szereplők: Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft. • a politikai szféra résztvevői, • a sajtó képviselői. A közvetlen résztvevői csoportba soroltak közül kizárólag maguk a termelők nélkülözhetetlenek, a többi közvetett résztvevőként is támogathatja a programot, azonban – különösen az előkészítés szakaszában – fontos, hogy minden kulcsszereplő véleményét és érdekeit figyelembe vevő szervezeti és szakmai keretek jöjjenek létre. Az önkormányzatok szerepe különösen a szociális földalap biztosításában és előkészítés alatti koordinációban, a szereplők tájékoztatásában nélkülözhetetlen.



110

Az állam szerepe szintén elsősorban a földterületek biztosításában rejlik. A kormány terve az, hogy a mezőgazdasági terültekre elővásárlási joga legyen és 10‐14 milliárd forintot évente földvásárlásra fordítson. Az így kibővített Nemzeti Földalapból a fiatal gazdálkodók kaphatnának hosszú távú bérletbe földterületet, gyermekvállalás esetén további kedvezményeket élvezhetnének és gyermekeik örökölhetnék is a bérleti jogot. A pénzintézetek, különösen a helyi vállalkozások és a lakosság szempontjából legfontosabb takarékszövetkezet az elinduláshoz szükséges források, valamint a folyó finanszírozás tekintetében játszanak kulcsszerepet. Az ÁFSZ, különösen a területileg illetékes munkaügyi szervek az elérhető munkahely‐teremtési, szociális foglalkoztatási, képzési pályázatok előkészítése, a toborzásban szerzett tapasztalatok révén nyújthatnak nélkülözhetetlen és hatékony segítséget. A szakmai szervezeteknek a külföldi és hazai tapasztalatok hasznosítása, az adott talaj‐, klíma‐ és hidrogeológiai viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó fajták kiválasztásában, a növény‐ és állategészségügyi felkészítésben, a tananyagok elkészítésében, a részletes technológiai előírások kidolgozásában szükséges közreműködniük. A helyi civil szervezetek a helyi szükségletek megismerésében, az alkalmas szereplők felkutatásában, a helyi hagyományok felkutatásában, a résztvevők közti bizalom megteremtésében tudnak segítséget nyújtani. A non‐profit szervezetek – amennyiben van a területen ilyen releváns szereplő – a non‐profit működés tapasztalatainak átadásában tudnak közreműködni. A vidékfejlesztési minisztérium a szükséges szabályozási, törvény‐ és rendeletalkotási, támogatási kérdésekben áll centrális szerepben. Az MVH a támogatási rendszer által reprezentált lehetőségek és követelmények terén tud segítséget nyújtani. A szakhatóságok a belső követelményrendszer kialakításához járulhatnak hozzá tanácsaikkal, tapasztalataikkal, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokkal segíthetik a „piacálló” termékstruktúra, technológiai és minőségirányítási rendszerek kialakítását. A partnerszervezetek közül a leendő vevőkkel, beszállító partnerekkel, feldolgozó üzemekkel, logisztikai szereplőkkel szükséges egyeztetni. A társadalmi és politikai szereplők az összhang megtalálásában, a helyes és reális célok kitűzésében, lehetőségek felismerésében és kommunikálásában, a szükséges háttér megteremtésében nyújthatnak segítséget.



111

A sajtónak az ügy mellé állítása ugyancsak fontos, hogy a lakosság –különösen az érintettek‐ reálisan tájékozódhassanak az őket érintő témákról.

5.3 Az együttműködés feltételeinek és formáinak kidolgozása 5.3.1

A termelő‐ értékesítő területfejlesztési modell kulcskérdései:

• egyéni érdeken és a létfenntartás kényszerén alapuló önfoglalkoztatás • társadalmi érdekből indított foglalkoztatás, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése • a családi és kisgazdálkodók piaci megjelenésének támogatása és a piaci jelenlét kockázatának, kitettségének csökkentése • térség‐ és településfejlesztési érdekek érvényesítése: o a tanyavilág fenntarthatóságának, funkcióinak erősítése o a térség önfenntartó képességének erősítése, a központi költségvetéstől való függőség lazítása o a családok szociális helyzetének javítása, a helyi társadalom összetartásának, kohéziójának erősítése o a népesség‐megtartó képesség erősítése, különösen a fiatalokra és a szakképzettekre vonatkozóan o a jövedelem‐termelés növelése, a keletkező jövedelmeknek a térségben, a helyi társadalom közösségének körében való megtartása, a jövedelem‐akkumuláció kereteinek kialakítása. • helyi adottságokra, erőforrásokra való támaszkodás

5.3.2

A modell működésével kapcsolatos követelmények

A működési modellnek meg kell felelnie a következő igényeknek: • biztosítsa a programban részt vevő családi gazdálkodók megélhetését • a profittal szemben a foglalkoztatást részesítse előnyben • biztosítsa a családi gazdálkodók termékfeleslegének átvételét és piacra juttatását, ösztönözze a családok saját ellátást szolgáló élelmiszer‐termelését, segítse annak gazdaságos megvalósítását, • a helyi piacok életre keltése révén javítsák az olcsó, friss élelmiszerrel való helyi ellátást, • csökkentse a résztvevő önkormányzatok segélyezési, szociális terheit,



112

• segítse elő a kisüzemekben termelt áru piacra juttatását, segítse a termelők kockázatcsökkentését, a termékek átvételi biztonságát, csökkentse kiszolgáltatottságukat, a feldolgozottsági fok és a hozzáadott érték növekedését, • segítse az árutermelés versenyképességének kialakítását és tartós fenntartását, • segítse a tanyákon élők vagy tanyákon gazdálkodók bekapcsolódását

5.3.3

A működés lehetséges szervezeti megoldásai

a) A programban saját élelmiszer‐ellátásuk és napi megélhetésük érdekében résztvevő személyek, családok foglalkoztatása az önkormányzat közreműködésével, a szociális földprogram keretében oldható meg. b) Laza konzorciális, szerződéses rendszer valamely szervezet (pl. működő piaci szereplő) gesztorsága mellett. i) Előnyei: • laza kötöttség a résztvevők számára, • a piacon jobban, eredményesebben érvényesíthető volumenhez és minőséghez vezet. ii) Hátrányai: • közös vagyon kezelését, termelési alap biztosíthatóságát nem oldja meg • fegyelmezett együttműködés lehetősége korlátozott, több éves előrelátás korlátozott, nagyobb bizonytalanság, • könnyen felbomolhat. c) Szövetkezet a közös tevékenység és vagyon működtetésére, a bedolgozó‐, beszállító hálózattal szerződéses rendszer. A TÉSZ‐ek kedvező és kedvezőtlen tapasztalatait hasznosítani szükséges. Lényege: személyegyesítés i) Előnyei: • megfelel a hálózatos termelői együttműködési modellnek, képes biztosítani az előzőekben sorolt elvárásokat (a résztvevők számának növelésére törekszik), • demokratikus (részjegynek megfelelő szavazati arány, de az alapszabály rögzíti az egy tag által birtokolható részjegyek számát; a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli társaságok részjegyeinek összege nem haladhatja meg az 50%‐ot), • lehetővé teszi a termelő tagok számára az önálló gazdálkodás lehetőségének megtartását, • non‐profit természetű,



113

• jó tapasztalatok támasztják alá külföldön, és most már Magyarországon is. ii) Hátránya (nehézsége): • a résztvevők részéről önfegyelmet, valódi önkéntességet, csoportszellemet, együttműködési készséget és képességet, kompromisszumképességet, egymás iránti bizalmat igényel, melynek kevés a hazai gyakorlata, a résztvevők többségének tanulnia kell d) Gazdasági társaság Lényege: vagyonegyesítés i) Előnyei: • fegyelmezetten működtethető, kialakult gyakorlata van, • hatékonyságra, versenyképességre törekszik. ii) Hátránya: • a belső demokrácia, döntéshozatali, jövedelem‐elosztási kérdésekben a hatalom koncentrálódása irányába haladhat, előtérbe kerülhet a profitérdek (vagyon‐arányos szavazatok), • a termelékenység növelésére, a bevont személyek számának csökkentésére törekszik, a foglalkoztatottak számának csökkentése irányába hat. A gazdasági társaság nonprofit változata relevánsabb, közelebb áll a szövetkezeti formához a kritériumok szerint. A TÉSZ‐ek tapasztalatai szerint a non‐ profit működés a fejlődés, a vagyonfelhalmozás ellen hat, mivel általában a hasznot elosztják.49 e) Termelői csoport: nem jogi, hanem regisztrációval hivatalossá tehető kategória, mely támogatási előnyökhöz kötődik az agrárium zöldség‐ gyümölcs‐ termesztésen kívül eső területeire vonatkozóan. Klaszter jellegű együttműködési (társulási) szerződési keretet preferált az agrár tárca természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság formában dolgozó termelők között, de nem zárja ki jogi személyiségű társulás létrejöttét sem. f) TÉSZ: nem jogi, hanem hivatalos regisztrációs kategória, mely a zöldség‐ gyümölcs ágazatban az EU agrárpolitikai céljaihoz igazodó támogatás‐ centrumként működik. Az agrárpolitikai preferenciák közt felfedezhető a szövetkezés jellegű együttműködés, a termelők piacon való együttes 49 A non‐profit fogalom helyes értelmezése szerint nem a potenciális nyereség felosztására kell törekedni annak érdekében, hogy ne maradjon nyeresége a szervezetnek, hanem az árrés termelők részére történő visszaosztása helyett a szervezet fejlesztésére kell azt fordítani. Sőt, a non‐profit jelleg éppenséggel azt jelenti, hogy a keletkezett haszon nem osztható fel a tulajdonosok között.



114

megjelenése, a feldolgozottsági fok növelése és a non‐profit jellegű működés. Bár a TÉSZ jogi formája nem feltétlenül szövetkezet, hanem lehet gazdasági társaság is, a regisztrációhoz tapadó kötöttségek visszaidézik a szövetkezeteknek a gazdasági társaságokhoz képest demokratikusabb szellemét. i) Előnyei: hasonlatosak a szövetkezeteknél felsoroltakhoz. ii) Hátrányai: a non‐profit jelleg félreértelmezése folytán alacsony felhalmozás, a piaci ingadozásoknak való erősebb kitettség (a pénzügyi válság következtében pénzügyileg megingott dél‐alföldi TÉSZ‐ek a DATÉSZ ZRt.‐be tömörültek, melyet az állam átmenetinek szánt tőkeemeléssel tett stabillá a Regionális Fejlesztési Holding révén).

5.3.4

A szervezeti megoldásokkal kapcsolatos preferenciák

• A programhoz szociális alapon csatlakozók számára a szociális földprogram jelenti a megfelelő, máshol már kipróbált keretet. E tekintetben Belecska sikeres példája lehet az irányadó. Az idézett példa azonban nem lép túl a szociális foglalkoztatás célján, mivel szinte teljesen tőke nélkül megvalósítható megoldásokra épül. A megvalósítás keretét és a támogatáshoz szükséges pályázati munkát az önkormányzat biztosítja, s értékesíti a termékfelesleget, mint vállalkozó. A jelen tanulmányban javasolandó modell a térség eltartó‐képességét markánsabban javító megoldásra törekedve eleve árutermelési célú fejlesztésre törekszik, ennél fogva az önkormányzatot nem tekinti potenciális vállalkozónak, mivel ez a feladat meghaladja az önkormányzat lehetőségeit. A szociális földprogramban részt vevők gyakorlatilag munkavállalóként dolgoznak az önkormányzat vagy az agrár‐logisztikai központ által szervezett termelési feladatokon. • Mindaddig, amíg az EU agrártámogatási rendszere a zöldség‐gyümölcs ágazatban TÉSZ‐t preferálja, ez a regisztrációs keret szükséges és ajánlható a résztvevők számára (ld. pl. Kiskunsági TÉSZ ‐ Kiskunfélegyháza, Mórakert ‐ Mórahalom), mivel a támogatások ehhez a regisztrációhoz kötődnek. • Az egyes elsődleges, nem a zöldség‐gyümölcs ágazatba tartozó agrártermékek tekintetében releváns piaci mennyiség elérése érdekében termelői csoportok létrehozása indokolt. Előnyös lehet, ha egy‐egy termék előállítására a termelők szövetkezetbe tömörülnek, mely csatlakozhat a TÉSZ‐hez, elsődleges szerződéses keretben. A zöldség‐gyümölcs ágazatba tartozó termelő nem lehet a TÉSZ alapító tagja, és a TÉSZ zöldség‐gyümölcs ágazatból származó bevételének meg kell haladnia az 50%‐ot. Jelenleg az



115

FVM által preferált keret a szövetkezet létrehozása nélküli, klaszter jellegű együttműködés az egy termék előállítására szakosodott termelő tagok között (az FVM Társulási szerződés mintát közölt erre az esetre). • A mennyiben a TÉSZ‐be számottevő nagyságrendben kívánnak belépni jogi személyiségű tagok és/vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetek, melyek már induláskor is jelentős vagyonnal rendelkeznek, célszerű eltérni a szövetkezeti jogi kerettől, és gazdasági társaság keretében létrehozni a feldolgozó – értékesítő integrátor szervezetet. • Amennyiben a termelő tagok döntő többsége természetes személy, akik nem rendelkeznek számottevő tőkével, a szövetkezeti keret preferálható. Ebben az esetben felülről korlátozott az egyes tagok szavazati súlya a döntésekben. Ebben a formában biztosítható a legnagyobb mértékben, hogy a teljes vertikum meghatározó tulajdonosi és döntéshozó csoportja a termelők maradjanak, ne billenjen el a rendszer a vagyont koncentráló személyek (befektetők, a résztulajdonokat felvásárló vezetők) felé.

5.3.5

Földrajzi terjedelem, globális hatások, piac‐stratégia

Az agrárium körének legjellemzőbb értékesítési piacát az országba települt kereskedelmi láncok képezik, ezért a javasolt modell mozgásterét ennek a piacnak a tapasztalataiból vezetjük le. Ezen a piacon az előző kormányzat alatt 70%‐ról 75%‐ra történő beszállítási aránynövekedést tűztek ki. Nehéz lenne meghatározni, hogy a kedvezően hangzó nagyságrenden belül mennyi az elsődlegesen hazai (nem külföldi többségi tulajdonú) termékek aránya, illetve azt, hogy mennyi az eredetileg Magyarországon, magyar munkaerővel előállított termékek aránya. A beszállítás értékének döntő hányada a piacon már befutott, nagycégek által előállított feldolgozott termékekből, száraztermékekből áll (borok, malomipari termékek, tészták, ételízesítők, fűszerek, ásványvizek, tojás, fagyasztott termékek, pékáru, cukor, édesipari termékek, stb.). A kistermelők szempontjából elsődlegesen szóba jöhető zöldség‐gyümölcs ágazatra vonatkozóan készült kutatás, a piaci, beszállítási követelményeknek való megfelelést ezen keresztül mutatjuk be, feltételezve, hogy a nem termékcsoport‐függő tényezők (mennyiségi szállítási képesség, megbízhatóság, szerződéses fegyelem, stb.) többé‐kevésbé a teljes spektrumot jellemzik. 5.3.5.1

Földrajzi terjedelem, globális hatások

A projektméretet illetően változatos megoldások jöhetnek szóba, a szervezők szervezőképessége, felelősségvállalása, a résztvevő önkormányzat(ok)



116

áldozatvállalása és tőkéje, a bekapcsolódó, már működő vállalkozások által vállalt feladatok és tőkebefektetés nagysága határozza meg a szervezet méretét, az annak kereti közt vagy ahhoz kapcsolódóan foglalkoztatott munkaerő számát és a földrajzi kiterjedést. Nyilvánvalóan a résztvevőkön múlik, hogy milyen megoldásokat választanak a lehetségesek közül. A szövetkezeti törvény és a TÉSZ‐ekre vonatkozó jogszabályok meghatározzák az alapításkori minimális létszámot, de a gyakorlatban megvalósult TÉSZ‐ek általában ezt lényegesen meghaladó taglétszámmal jöttek létre (50‐60 termelő taggal). Felismerhető, hogy a TÉSZ‐ek legalább mikrotérségi, de inkább azt meghaladó földrajzi területet fednek le, a Dél‐Alföldön létrejött TÉSZ‐holding, a DATÉSZ ZRt. pedig egyenesen regionális nagyságrendű.50 Ez a következő piaci preferenciák következménye: • Célpiacnak a nagy volumeneket értékesítő, így legnagyobb árufelvásárló áruház‐láncokat tekintik • versenytársaik az áruházláncok beszállítói • célközönségüket azok a legnagyobb vásárlóréteget jelentő, átlagos igényekkel jelentkező vásárlók • termékkínálatuk az EU szabványainak megfelelő tömegtermékek, melyek gyakorlatilag azonosak az áruházláncok bármely országban működő egységeinek termékeivel. Ezen a versenypiacon Magyarországon hagyományosan a következőknek kell megfelelni: • • • • • •

szabványos minőség (az EU és az áruházlánc előírásai szerint) nagy mennyiség rendszeres szállítási képesség pontosság, megbízhatóság erős finanszírozó‐képesség alacsony ár.

A fentiek közül általában az ár a legfontosabb versenytényező, a többi tényező inkább „alkalmassági” vagy minimumfeltétel.

50 A Datész Zrt. tagjai: Mórakert Tész, Homoki Rózsa Burgonya Tész, Magyar Termés Tész, Zsengekert Tész, Röszkert Tész, Kunkert Tész, Gyulakert Tész, Grand-Coop Tész, Kunsági Értékesítő Szövetkezet



117

A termékek minőségi paraméterei közül a méret, a szín, a forma, a frissesség elsődleges az illattal, zamattal, vegyszermentességgel, eredetiséggel, helyhez kötődéssel szemben. A magyar agrárium ezekben a paraméterekben már kezd felnőni a konkurenciához, azonban az ország általános versenyképességi helyzetét nehéz átlépni egy adott ágazat terén. Számos történelmi és gazdaságpolitikai elem ‐ a technológiai lemaradások, a versenytapasztalatok hiánya, az alkalmazkodási, együttműködési képességek és tapasztalatok hiánya, a közép‐ hosszú távú érdek dominanciájának hiánya, az agrárium tőkehiánya, a nagy társadalmi és területi különbségek, a magas adósságszolgálat, az alacsony foglalkoztatottság, a foglalkoztatottságon belül az inaktívak magas aránya, a termelő ágazatokban foglalkoztatottak alacsony aránya, a társadalom egészségi állapota, a társadalom korösszetétele, stb. ‐ következtében nagy teher hárul a termelő szektorra, s ezzel a hendikeppel kell a globális versenyben helyt állnia. A verseny akkor is globális, ha a termelő nem exportál, hanem a magyar piacon találkozik az import‐konkurenciával –így pl. az angol vagy dán sárgarépával, a kínai fokhagymával és a spanyol paprikával, melyet ráadásul Marokkóban termeltek. Hátrányainkból adódik és azokat növeli többek közt, hogy egyes országok több támogatást képesek fordítani az agrárágazat és a megújuló energia‐termelés támogatására – az EU támogatáson felül saját forrásból is. Földrajzi, éghajlati előnyeink ugyanakkor Európán belül sok tekintetben kétségtelenek, azonban ezeknek a versenyben való kihasználásában – így pl. a centrális logisztikai helyzet, a Kárpát‐medence időjárási védettsége, változatos felszíni viszonyok, a napsütéses órák magas száma, folyó vizekben való bőség, geotermikus energiában való bőség, viszonylag megőrzött, jó termőképességű talajok, jó agrárhagyományok, erős történelmi biodiverzitás‐ még nincs elég tapasztalatunk. Miközben ezen tapasztalatok megszerzésén fáradozunk akként, hogy felvesszük a kesztyűt a konkurenciával a tömegáruk terén, jóval nagyobb figyelmet szükséges fordítani a ki nem használt lehetőségekre. Azon piaci modellben, amelyben az áruházláncok diktálják a feltételeket, jelentős hátrányokkal indulunk, ezek ellensúlyozása érdekében a klasszikus tőkés megoldások (feltőkésítés, a profit‐érdekeltség előtérbe helyezése, a vállalatméretek és a földrajzi lefedettség növelése a nagyságrendi megtakarítások és a piaci érdekérvényesítő képesség növelése szolgálatában) kerültek előtérbe. Így olyan területen és olyan eszközökkel versenyzünk, melyek terén az adottságaink nem a legkedvezőbbek. A magyar agrárgazdaság jelentős potenciálja miatt ezt a kihívást



118

nem is kerülhetnénk el, azonban a tömegtermelés eltereli a figyelmet a fennmaradt piaci rések kihasználásának fontosságáról. Érdemes felfigyelni azokra a korábban megszokott, majd látenssé vált igényekre, amelyek kielégítésére éppenséggel jobban megvannak az adottságok, így az ízek, illatok, az igazolt helyi származás, a hamisítatlan eredetiség, a kulturális gyökerek, hagyományok, a természetesség, a vegyszer‐ és génmanipuláció‐ mentesség szerepére. Jelentős és egyre erősödő igény jelentkezik ezen terméktulajdonságok iránt, s erre akkor is figyelni kell, ha a fizetőképes kereslet ma még főleg az alacsony árat jutalmazza. 5.3.5.2

Igényváltozás, tendenciák a nagy kereskedőláncok zöldség‐gyümölcs piacán51

A hazai kistermelők legjellemzőbb termékköre a zöldség‐gyümölcs ágazat, ezért az alábbiakban ezzel a beszállítói kö A fent leírt piaci igények a feltörekvő országokba belépő kereskedőláncok kezdeti stratégiája, mely megfelel a helyi fizetőképességből eredő igényeknek és egyúttal bizonyos mértékben lehetővé teszi a fejlett országokban történő felvásárlásaik osztályozása során alacsonyabb minőségi kategóriába tartozó termékek elhelyezését. Ez az igénytípus nagyobb részben ma is jelen van, elsősorban az elővárosi nagybevásárlóközpontokat jellemzi. Az igényesebb vevőkör által jellemzett lakóterületeken mindinkább átfordul a kínálat az esztétikus állapotú és elrendezésű, beltartalom szempontjából is igényesebb árukínálat felé. Mindkét piaci területen előretört a kínált áru tisztított (mosott) állapotban való értékesítése, mivel a munkából hazatérő, csinosan öltözött háziasszonyok nem szívesen fogják meg a földes zöldséget. Ugyancsak ennek köszönhető a csomagolt áru arányának növekedése, a megbízhatóságot tükröző biotermék‐sarok. Fontos ez amiatt is, hogy a zöldség‐gyümölcs részleg sok áruházban a bejárathoz közel helyezkedik el, itt szerzi a vevő az első benyomást, ami az egész áruház megítélésére kihat. Mindennek megfelelően ma már nem minden áruházban az alacsony ár játssza a meghatározó kínálati elem szerepét, az áruházlánctól és a konkrét áruház elhelyezkedésétől függően a minőség szerepe erősödik.

Kürti Andrea – Kozák Anita – Seres A. – Szabó Márton: Mezőgazdasági kisárutermelők nagy kereskedelmi láncoknak történő beszállítása a nagyvevői igények alapján a zöldség‐gyümölcs ágazatban. ‐ Budapest : MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2009. felhasználásával 51



119

Ebből adódik, hogy nyári időszakban elsődlegesen a hazai árut keresik és kínálják, télen megnő az import aránya, mivel nincs megfelelő kínálat. Nyári időszakban különösen az eltartható termékek (földes és szárazáru) körében erős az import által generált árverseny. A hivatkozott tanulmány tanulsága szerint a láncok lehetőség szerint hazai terméket vásárolnak, azonban a zöldség‐gyümölcs ágazatban a kínálat nem fedezi az igényeket. A meg nem felelés okai címszavakban: • megbízhatóság, tervezhetőség hiánya (jobb ajánlat esetén elpártolás) • mennyiségi teljesítőképesség ingadozása • egyenletesen jó minőség hiánya– de főleg a külsődleges jellemzőket illetően, tisztaság hiánya • igényektől eltér az áru mérete • csomagolás eltér az igénytől • ár nem megfelelő (pusztán a magyar eredet nem alapoz meg prémium árat) • rövid szállítási szezon • rendelkezésre állás, elérhetőség. Az íz, illat, beltartalom tekintetében nem merül fel kifogás, azonban úgy tűnik, ezek a szempontok az értékesíthetőség terén a láncoknál még nem érték el fontossági „ingerküszöböt”. Ezek a szempontok tehát –idejében hozzászoktatva a vásárlókat‐ eredményes versenytényezővé válhatnak egy a kereskedelmi láncokon kívül eső értékesítési modellben. Az áruházláncok igyekeznek mindinkább kiiktatni a nagykereskedőket az árrés kiküszöbölése érdekében, kivéve azokat, akik megszervezik a termeltetést (integrátorként működnek) és a fenti kritériumoknak nagy tételekkel és folyamatosan meg tudnak felelni. Ugyanezért a nagy tételben és megbízhatóan szállító TÉSZ‐ek jó partnernek bizonyulnak. Közülük azok státusza és jövője stabil, akik megértik a láncok értékesítési és logisztikai rendszerének követelményeit, igyekeznek a vevők fejével gondolkodni és teljesíteni az elvárásokat. Kiemelkedően fontos ezen belül a komplex integrátori szerepkör teljesítése, vulgárisan úgy fogalmazhatnánk: olyan beszállítói szolgáltatást kell nyújtani, hogy az áruháznak az eladáson kívül semmilyen megelőző tevékenységet ne kelljen végeznie: meg kell oldani a termelésszervezést, az áru begyűjtését, osztályozását egyenletes minőségi osztályokra, melyek a vevő



120

igényének megfelelnek, tisztítását, átmeneti raktározását, hűtését, csomagolását, helyszínre szállítását és kívánság szerint az áruházon belüli manipulációt. Más kérdés, hogy mindezt fedezi‐e az az ár, amely elérhető, és a vevő is hasonló fegyelmezettséggel és egyensúlyosan teljesíti‐e vevői kötelezetségeit: az időben történő megrendelést, szerződéskötést, a szerződéses átvételi kötelezettségek teljesítését, a szerződésnek megfelelő fizetést, és méltányosan viszonyul‐e a többnyire kiszolgáltatott vevőhöz az árak és a fizetési feltételek kialakítása tekintetében. A hosszú távú sikeres együttműködés alapja, hogy ezek a feltételek is érvényesüljenek, mert hiányuk vezethet a beszállító pillanatnyi érdeken alapuló elpártolásához, a szervződéses kötelezettségek be nem tartásához. Fontos tehát, hogy a kölcsönös hosszú távú érdekek a mindennapi üzleti tevékenység körében rövid távon is érvényesüljenek. Árucikkentként 2‐6 beszállítóval dolgoznak a kiszolgáltatottság megelőzése, egyúttal nagy számú beszállítóval való „bajlódás” elkerülése érdekében, kiemelt szempont a megbízhatóság és a tisztesség. Az „ügyeskedőket” kizárják. A nagykereskedők ebbe a folyamatba a termékek mosása,osztályozása, csomagolása, címkézése, raktározása terén tudnak a folyamatban maradni, de a láncok igyekeznek kiküszöbölni őket. Az integrációhoz nem csatlakozó kistermelők (1‐3 ha‐nál kisebb területen termelők, napi 100 ezer Ft‐nál kisebb tételben szállítók,évi 10millió Ft‐nál kisebb értékben szállítók) beszállítási esélyei a külföldi tulajdonú láncok esetében igen alacsonyak, beszállítási arányuk általában 5% alatti. A hazai láncok esetén az arány elérheti a 40%‐ot is, ha a nagy tételű beszállítók nem állnak rendelkezésre, akár több száz kistermelővel is szerződnek, ami egyenetlen minőséghez és magasabb szervezési, logisztikai stb. költségekhez vezet. 5.3.5.3

Kistermelői háttérhálózatra alapozott termelési‐értékesítési modell lehetőségei a tanyasi márkatermékek körében (Üzletek, kínálat, beszállítói követelmények)

A lehetőségek körében célszerű figyelembe venni az áruházláncok tapasztalatait, mivel azok előnyös tulajdonságaihoz már idomult a hazai vásárlói kultúra, a vásárlók szokásrendszere. Szeretünk egy helyen nagy és széles áruválasztékkal találkozni, hozzászoktunk a rendezett, tiszta, vonzó környezethez, bosszúsan vesszük tudomásul, ha valamit nem lehet megkani azonnal és helyben, sőt, akkor is, ha az adott megszokott választék, márka helyett más azonos funkciójú terméket találunk.



121

Ebből következően egy kis vegyesbolt, élelmiszerbolt kategóriába tartozó üzletláncnak is igen magas követelményeknek kell megfelelnie, amennyiben nem helyi boltként, hanem a tanyasi termékek márkaboltjaként, delikátesz jellegű üzletként funkcionál. Azokat azigényeket, amelyeket az áruházláncok közvetítenek, célszerű alapul venni, hiszen azok hosszú idő alatt több földrészen felhalmozódott tapasztalatokon, a vevői igények és a vevő‐befolyásolás módszereinek alapos ismeretén alapulnak. Különösen az exkluzívnak számító élelmiszersarkok számíthatnak mintául, amelyek réspiaci termékeket, bioélelmiszert, különlegességeket, egzotikumokat, natúrtermékeket, egészséges életmódhoz kötődő termékeket kínálnak. Mindezt azonban a vevőkörhöz kell igazítani a mennyiségi, csomagolási, választéki elvárások tekintetében. Az állandó, magas minőségi színvonal az ár és a környezet tekintetében, a folyamatos kínálati képesség és mindenekelőtt a megbízhatóság kiemelt kritériumoknak tekintendők. Az áruválasztékot illetően a márkabolt, delikátesz jelleg határozza meg, ezért ebben a kategóriában kerülni szükséges a kommersz kínálatot, amely az alacsony minőséget a népiesség, eredetiség álcájába igyekszik bújtatni. A stílus, a dizájn tekintetében a kínálatot jellemző, a célközönséget „eltaláló”, de egyedi, jól megkülönböztethető és jól reklámozható, a memóriába könnyen beivódó, nem harsány, de a környezetbe nem beleolvadó megoldásokat célszerű alkalmazni. Nagyon fontos az üzlet helyének kiválasztása; olyan környezetet szükséges választani, ahol a célközönség koncentráltan van jelen, jól látható, könnyen elérhető és jól reklámozható. A piacot meghatározó nemzetközi láncoknál a nagy és egyenletes, tervezhető tételekben szállító, megbízható partnerek irányába folyik tovább a beszállítók szelekciója, ezért a szűkebb termékcsoportokra szakosodó, de azon belül választékot kínálni képes termelők/integrátorok lesznek képesek versenyben maradni. Elegendő ilyen kategóriájú beszállító híján az import erősödése következhet be. Ez azt jelenti, hogy a kistermelők fenti kritériumokat teljesítő, integrált termelési rendszerekbe való bevonása révén lenne piaci rés a foglalkoztatás növelésére, ehhez azonban a gondolákig tartó út minden egyes lépése tekintében el kell jutni a professzionális szintig. Ez a követelmény a tanyasi termékcsaládra épülő üzletek esetében sem kerülhető meg. Ebből következően a rendszer elindítása nem történhet teljesen kezdő termelők megszervezésével, hanem kezdetben a megfelelő termelési tapasztalatokkal, tőkével már rendelkező, piacismerettel is bíró, működő vállalkozásokat szükséges bevonni.



122

A programot mikrotérségi méretben, mintaprogramként javasoljuk elindítani egy termelői és értékesítői hálózat kialakításával. A mintaprojekt gazdája lehet a kerekegyházi kistérség, mely az organikus mezőgazdaság terén mintagazdasággal rendelkezik. A mintagazdaság válhat a program kompetenciaközpontjává, amely a felkészítés, az integráció szervezése, a képzés és a tervezés terén kulcsszerepet játszhat. A projektet az indulást követő tapasztalatok alapján érdemes elindítani a kistérség többi kistérségében.

5.4 A hagyományos technológiák, agrárinnovációk és jó gyakorlatok adaptálási lehetőségei A térségben az agrárszakember ellátottság megfelelő, ez köszönhető a Kecskeméti Főiskolának és a magas szintű mezőgazdasági szakképzésnek. A hagyományos technológiák használata elsősorban az öko‐ és biogazdálkodás térnyerésével kapott újra teret és mára sok jó gyakorlat alakult ki. Az agrár innováció is jelen van, de ez elsősorban a nagygazdaságokat jellemzi, ezen innovatív megoldások kisgazdaságokban történő alkalmazása a jövő feladata. A program szakmai és elméleti előkészítése az elmúlt évtizedben nagyrészt megalapozódott, a Bács‐Kiskun Megyei Agrárkamara és Kecskeméti egyetem több program keretében foglalkozott a Homokhátság mezőgazdaságának fejlesztési lehetőségeivel. Jó példa a Homokhátsági Füzetek, amelyek részletes és gyakorlatias útmutatást adnak a helyi őshonos és szárazságtűrő növények termesztéséről és sok egyéb szakmai kérdésről. Számos sikeres vállalkozás honosított meg jó gyakorlatokat a térségben, ezek a teljesség igénye nélkül a következők: • • • • • •

Helibor Pincészeti Szövetkezet, Izsák Ferkó Tanya, Kecskemét Rendek Ökogazdaság, Kerekegyháza Kujáni Tanya, Kecskemét‐Talfája Szilvási Imre gazdasága, Kerekegyháza Esed Kft., Nagykőrös



123

5.5 A termelési és értékesítési lehetőségek összevetése, termelési és értékesítési előterv A termelési és értékesítési lehetőségek összhangja szempontjából a legfontosabbnak annak a termékprofilnak a kialakítását tartjuk, amely alapján a program megkülönböztethető lesz a mai üzlethálózatoktól és az elsősorban azok számára terméket előállító termelők termékkörétől. Az alábbiakban összehasonlítjuk három értékesítési csatorna: a helyi piac, a kisüzemi termelők által létrehozott és működtetett, elsősorban az organikus körülmények közt előállított élelmiszertermékek, biotermékek termék‐ és értékesítési jellemzőit, valamint felsoroljuk azokat a termékcsoportokat, amelyeket ebben a tervezett bolthálózatban érdemes kínálni annak érdekében, hogy a kereskedőláncok által megkövetelt pénzügyi követelmények helyett a minőséget és a fejlődést lehessen középpontba állítani. A saját bolthálózatot elsősorban Budapesten, Kecskeméten és a környező városokban célszerű létrehozni. A hálózat piaci bevezetése során a következő kulcstényezőkre célszerű ráirányítani a figyelmet: • • • •

ellenőrizhető és igazolt hazai származás, ellenőrizhető és igazolt termelő természetes előállítási körülmények szabályozott és ellenőrzött termelési körülmények kiemelkedő minőség, különösen a fogyasztás élvezeti értéke tekintetében.

Termék ‐ és értékesítési jellemzők

Helyi piac

Exkluzív piac („Eredeti tanyasi Áruházlánc termék”)

Fajta

Helyi egyszerűen reprodukálható

Hazai, különleges, őshonos

Tömegfajta, típustermék (ʺnemzetköziʺ)

Beltartalmi, élvezeti érték Jó, megfelelő

Kiváló, kiemelkedő

EU‐szabványos méret, forma, szín (Jó, kiváló, de egyhangú) Alacsony, közepes

Eltarthatóság Megbízhatóság egészségügyi szempontból (bizalmi tényező)

Jó, megfelelő

Jó

Változó

Változó

Magas

Közepes, alacsony

Alaki jellemzők

Megfelelő

Kiváló



124

Megbízhatóság Magas származás szempontjából Mennyiség egy üzletben Mennyiség, részesedés a teljes piacon Mennyiség, részesedés a célpiacon Változékonyság

Magas, kiemelkedő

Alacsony

Kicsi

Kicsi, közepes

Nagy, közepes

Jelentéktelen

Kicsi

Nagy, közepes

Kicsi

Kicsi, növekvő

Nagy, közepes

Nagy

Kicsi, közepes

Kicsi, közepes

Nagy

Közepes

Magas

Magas

Természetes, hagyományos

Természetes, tudásigényes, hagyományokra épülő

Mesterséges, technologizált, ipari jellegű

Alacsony

Közepesen magas

Magas

Erős

Közepes

Magas

Fontos

Közepes

Nagyon fontos

Alacsony

Közepesen magas

Közepes, alacsony

nagyon fontos

kevésbé fontos

Exkluzív bolthálózat

Nagyáruház

Kicsi, közepes (növekvő) Házikerti növények Kisüzemi körülmények közt feldolgozott, tartósított, aszalt, szárított, csomagolt, fagyasztott zöldség, gyümölcs, gomba, húsáru, tej és tejtermék, fagylalt Kisüzemi kertészeti virág, szárított virág Gyógynövények, teák, fűszerek, szörpök, Ice‐teák Helyi és hazai minőségi borok, bioborok, pálinkák Termelői méz Egyedi pékáru Biogabona termékek, saját müzlitermékek, magok Minden termék helyi termék (ʺTanyasi termékʺ) védjeggyel, származás‐igazolással ellátva,

Nagy Nagyüzemi termékek széles árucikk‐fajta kínálatben Exkluzív gondolák termékei kisüzemekből Származási ország feltüntetve, de nem ellenőrizhető

Választék Szűk Szállítási képesség iránti Kicsi igény Termelés módja Finanszírozóképesség követelménye a termelő szempontjából Szezonalitás Ár szerepe a vevő szempontjából Árszínvonal Élvezeti érték szerepe

fontos Egyszerű, szabadtéri piac, Értékesítési körülmények kisüzlet, szociális üzlet Tőkeigény Nagyon alacsony A termékjellemzőknek Házikerti megfelelő termékek növények Háztáji tartású élő és frissen vágott kisállatok Füstölt töltelékáru Savanyúságok, befőttek



125

szabályozott, ellenőrzött és ellenőrizhető termesztési feltételek mellett előállítva Általában a biotermékek, organikus mezőgazdaság termékei A termékekhez illő kiegészítők, díszek, eszközök (konyharuhák, kötények, ételfogók, üvegek, kerámiák, stb.) Ajándék kiszerelésben kínált termékek Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a következő, szigorúan helyi előállítású termékek minőségére, eredetére és ennek reklámjára: őrölt paprika, fokhagyma, méz Szigorúan ajánlott elkerülni a következő termékek termesztését és árusítását a saját bolthálózatban: kommersz kígyóuborka, TV‐ paprika, tápfolyadékban nevelt élelmiszer növény 5. táblázat: A termék‐ és értékesítési jellemzők összehasonlítása

A korlátozott vegyszerhasználat, a növekedést intenzíven befolyásoló szerek, pl hormonok használatának kerülése, a kisüzemi technológia, mely előtérbe helyezi az élőmunkát, a biotermelési módszerek alkalmazása, a magas minőségi cél megnöveli a termék‐előállítás költségeit, így számítani kell arra, hogy az ár tekintetében nem lesz egyszerű a versenyben való helytállás. A vásárlók nagy része –bár hiányolja a termékek ízét, élvezeti értékét‐ rendkívül árérzékeny és kényelemszerető, valamint időtakarékosságra törekszik, ezért továbbra is a bevásárlóközpontokban szerzi be élelmiszereit. Ebből következik, hogy az üzletek nyitása és a termékek piaci bevezetése tekintetében 2‐3 üzlet erejéig Budapestre kell koncentrálni, valamint egy üzletet Kecskeméten is érdemes nyitni. A sorrendben ezt Szeged, majd a logisztika szempontjából könnyen elérhető többi környező város követi.



126

Az első budapesti üzletek forgalma alapján lehet majd előre jelezni a több éves keresletet, és ehhez szükséges méretezni a program reklámját és a termékválaszték valamint a termelési volumen nagyságrendjét. A termelés induló volumenét tekintve a következő szempontokat javasoljuk figyelembe venni: • A foglalkoztatás érdekében az önkormányzatoknak szükséges szociális földprogramot indítania, mely elsősorban a résztvevők saját élelmiszer‐ ellátásának javítására és háztáji termelésből származó bevételeinek generálására irányul. A nagyságrendet a jelentkezők száma adja meg, mivel a megtermelt termékeket nagyrészt maguk fogyasztják el, s csak a termékfelesleg kerül a helyi piacokra. • Olyan termelők bevonásával lehet egyszerűbben elindítani az árutermelő programot, akik már jelenleg is a piacon vannak és rendelkeznek legalább kielégítő szinten raktározási és feldolgozó kapacitással is. Köztük elsősorban a zöldség‐gyümölcs ágazat képviselőinek kell túlsúlyban lenniük, mivel TÉSZ alapítók csak ők lehetnek. Induláskor javasoljuk limitálni a résztvevők számát 10‐12‐ben mindaddig, amíg a rendszer rendes működése ki nem alakul. Amint ez bekövetkezett, döntés születhet a második lépcsős bővítésről. • Célszerű megalakítani a TÉSZT azzal az alapszabályi kötelemmel, hogy a mindenkori tagok nem zárják ki új, az alapszabályban rögzített céloknak és jellemzőknek megfelelő tagok belépését. Az alapszabályban célszerű megkötni a termékek körét, a minimális és maximális nagyságrendi követelményeket. • A nem zöldség‐gyümölcs termesztéssel foglalkozók esetében termelői csoport létrehozása indokolt a mai támogatási feltételrendszer mellett. • Amennyiben a tárcapolitika megváltozása következtében változik a támogatott szervezési megoldás, akkor ahhoz igazodni szükséges. Ezt megkönnyíti, hogy a TÉSZ és a termelői csoport nem jogi személy, nem gazdasági társaság, így az esetleges megszűnés nem jár bonyolult jogi és vagyonfelosztási következményekkel.



127

5.6 A Modell megvalósításának bemutatása a Kerekegyházi mikrotérség példáján 5.6.1

Szereplők azonosítása

Az integrátor szervezet alapítói: • kerekegyházi mikrotérségben működő egyéni gazdák, 10‐12 gazda bevonása szükséges az induláshoz • Legalább 3 többségi önkormányzati tulajdonban lévő mintagazdaság A kezdeményezés további szereplői: • kerekegyházi mikrotérség önkormányzatai • Magyar Állam (Nemzeti Vagyonkezelő) • Pénzintézet, Takarékszövetkezet (Fókusz Kecskeméti Takarékszövetkezet) • ÁFSZ, munkaügyi központ (Dél‐alföldi Regionális Munkaügyi Központ) • szakmai szervezetek (kamara, oktatási‐képzési szakmai intézmények, kutató‐ fejlesztő szervezetek stb.), • civil szervezetek, (Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete) • Kecskeméti Főiskola

5.6.2

Együttműködés feltételei és formája

A termelő szervezetek egymás munkáját segíthetik, szükség esetén közösen vásárolhatnak termelő eszközöket, vetőmagot, üzemanyagot a költséghatékonyság érdekében, de ez az együttműködés nem kötelező jellegű és nem központilag szabályozott keretek között történik. Fontos eleme lehet ezeknek az együttműködésnek a munkaerő kölcsönzés. A mintagazdaságok által kiképzett és foglalkoztatott közmunkások szükség esetén bérmunkát végezhetnek a partner termelő szervezeteknél52, így ezek munkaerőigényét biztosítani tudják, az önkormányzat bérterhei pedig csökkenek. Ezért a mintagazdaságokat üzemeltető gazdasági szervezetnek munkaerő kölcsönzéssel is kell foglalkoznia, egyfajta transzfer szervezetként is kell működnie. A mintagazdaság keretei közt az elvárt munkaerőpiaci kompetenciákkal felruházott és munkagyakorlatot szerzett közmunkások, volt munkanélküliek A gazdálkodó szervezeteknél közmunka‐támogatás terhére történő munkavégzéshez a közmunka finanszírozását szabályozó 1993. évi III. tv. módosítása szükséges 52



128

számára lehetőség nyílik arra, hogy a termelő szervezetek valamelyikénél helyzkedjenek el, így a mintagazdaság tranzit‐szervezetként is működhet, javítva a termelők munkaerő‐ellátását.



129

Feldolgozás, logisztika és értékesítés

Tanya program: Termelő‐értékesítő területfejlesztési modell

Tanyasi termék butikok

Egyedi (saját) bolthálózat

Tanyasi termék sarok áruházakban, egyéb értékesítési partnerek

Marketing

Szálloda és vendéglátás besszálítói

Értékesítés

Integrátor szervezet, Non‐profit Kft. Helyi piac 1.

Helyi bolt 1.

Helyi piac 2.

Helyi bolt 2.

...

Helyi piac n.

Helyi bolt n.

Intézmények ellátása

Tanácsadás, Képzés, munkaerő szervezés

Termékfelesleg értékesítése, termelői csoportok kialakítása termékek szerint (zöldség, gyümölcs, baromfi, tej stb.)

Szállítás

Raktározás

Feldolgozás

Termelés szervezés

Tész‐ek vagy termelői csoportok kialakítása termékcsoportonként (zöldség, gyümölcs, baromfi, tej stb.)

Termelés

MINTAGAZDASÁG

Helyi termelő 1.

Helyi termelő 2.

...

Helyi termelő n.

Szociális foglalkoztatás Munkaerő kölcsönzés Képzés Kompetenciaközpont Génbank

Kisüzemi gazdaság 1.



Kisüzemi gazdaság 2.

...

Kisüzemi gazdaság n.

130

A termelő szervezetek (gazdák és mintagazdaságok) létrehoznak egy Non‐profit Kft.‐t., a társaság törzstőkéje 100 millió Ft legyen, amit a tagok egyenlő arányban biztosítanak. Az integrátor szervezetbe történő belépést nyitva kell hagyni a többi termelő előtt, de ezt csak a megfelelő mértékű tőkeemeléssel tehetik meg. Az integrátor szervezet tevékenysége a tervezésre, koordinálásra, szállításra, feldolgozásra, értékesítésre terjed ki. A termelést a tulajdonosok maguk végzik, de elfogadják a közösen meghatározott feltételrendszert, amely a termékek minőségét szavatolja. A rendszer akkor lehet működőképes, ha tudatos tervezés alapján döntik el, hogy mit termeljenek. Az integrátor szervezet az általa végzett piacfelmérés, az előző év értékesítési tapasztalatai és a meglévő szállítói szerződések alapján megteszi javaslatait a termékekre vonatkozóan. Az egyes gazdaságok éves termelési tervet kötelesek leadni az integrátor szervezet részére. Ezt követően az integrátor szervezet feldolgozza a termelési terveket és az összehívott taggyűlésen elfogadják a következő évre vonatkozó termelési kvótákat és átvételi árakat. A termelési kvóták alapján beszállított árut az integrátor szervezet minimáláron fizeti ki. A minimál ár pl. az előző három év legalacsonyabb piaci értékesítési árának %‐ában kerül meghatározásra. A % az üzleti terv alapján alakul ki óvatos piaci és időjárási előrejelzések figyelembe vételével, mivel az árbevételnek az integráció költségeire is fedezetet kell nyújtania (ld. az 5.6.10. pontot). A végleges termelői ár a továbbértékesítési ár minimálárral és a raktározási, osztályozási, értékesítési költségekkel csökkentett mértéke közti különbözet megosztásából adódik. A megosztás arányát a tulajdonosok előre meghatározzák az integrátor szervezet éves üzleti terve alapján. Ezen belül fedezetet kell képezni mindazokra a tevékenységekre és költségtételekre, amelyek az integrátor szervezet feladatkörébe tartoznak. A költségek levonása után fennmaradó bevétel 50‐50% mértékben történő megosztása a minimál‐árhoz viszonyítva kellő ösztönzést biztosít a termelők számára és az integráció menedzsmentje számára is. A Non‐profit Kft. bevételekből a temelői ár levonásával keletkező részéből fedezi költségeit az üzleti tervben elfogadott költségvetési sor mértékéig. A megtakarításokat célszerű kisebb részben (pl. 1/3) ösztönzésre fordítani, a fennmaradó részt eredménytartalékba helyezni. A bevételből a termelői kifizetések és az integráció költségeinek levonása után fennmaradó nyereséget 2/3 részben fejlesztésre, 1/3 részben eredménytartalékba célszerű helyezni. A költségtúllépéseket igazoltatni, az üzleti tervben meghatározott mérték felett szankcionálni szükséges.



131

Az integráció és a termelő közti viszonyt részben a Társasági Szerződés, részben a két fél közti szerződések rögzítik. Létrejön egy keretszerődés, melynek tartalmát és irányadó elemeit a Szervezeti és Működési Szabályzatban, vagy Integráció Alapszabályában rögzítik a tulajdonosok. A keretszerződés szerepe, hogy meghatározza az alapvető szállítási és együttműködési feltételeket: • a szerződés célja (középtávú árualap biztosítása az integráció, alacsony kockázatú, folyamatos piac és a termékhez hozzáadott érték biztosítása a termelő részére) • a termékkör meghatározása • az árképzés módszere • a termelő kötelezettségei (általános követelmények az 5. pontban bemutatott szempontok szerint, a piaci célszegmens és a fegyelmezett integrátori tevékenység biztosíthatósága érdekében) • az integrátor kötelezettségei (integrátori szerepek teljesítése, átvételi kötelezettség, fizetési feltételek, tájékoztatási, tanácsadási kötelezettségek, stb.) • a szerződés keretében évente minimálisan leszállítandó és a megrendelő által átveendő maximális mennyiségek • a termékek minőségi kritériumai, a minőségbiztosítási rendszer működésében való részvétel kötelezettsége • logisztikai és csomagolási követelmények (elfogadott szállítóeszközök, tartályok, göngyölegek, szállítási ütemezés) • a termelés során követendő eljárások, tiltott beavatkozások és eljárások • a beszállító integrációs tanácsadásban, képzésben való részvételi kötelezettségei • munkavállalókkal, szakember‐ellátással kapcsolatban támasztott követelmények • betartandó speciális jogszabályok a felek részéről • a szerződés hatálya és felmondásának feltételei • a szerződés‐teljesítés elmulasztásával járó konzekvenciák. Az egyedi éves, szezonális szállítási szerződések a keretszerződés mellékleteiként értelmezhetők, és konkrét szállítási időszakokra és mennyiségekre, pontosított minőségi és logisztikai kritériumokra, árakra, fizetés‐ütemezésekre vonatkoznak.



132

5.6.3

Szervezeti felépítés

Jelenleg a mezőgazdasági termelők a felvásárlóknak, vagy közvetlenül a feldolgozóknak szállítanak, akik a feldolgozott termékeket nagykereskedőknek adják el, csak ezután kerül a kiskereskedőkhöz és végül a vásárlókhoz. Ez 3‐5 szereplőt jelent és a folyamat során minden szereplő ráteszi a költségeit a profit rátát és Áfa fizetési kötelezettség is felmerül. Ennek hatására a termelők nagyon nyomott áron értékesíthetnek és a vásárlók európai viszonylatban is magas áron vásárolhatnak. A modellben a szervezeti felépítés igen egyszerű. Az útvonalak üzleti értelemben és földrajzilag is lerövidülnek, ami jelentős költségmegtakarításokkal jár. A lánc három szereplője a termelő, az integrátor szervezet (Non‐profit Kft.) és a vásárló.53 Az integrátor non‐profit Kft‐t maguk a termelők hozzák létre, akik a működő rendszerben a saját cégük részére beszállító pozícióba kerülnek. A Non‐profit kft szervezeti felépítését az egyszerűség és a hatékonyság kell jellemezze, kiemelten fontos ez a kezdeti időszakban. El kell kerülni, hogy a társaság menedzsmentje vízfejként felélje a bevételeket. A hagyományos mezőgazdasági terméklánc lerövidülésével két‐hátrom menedzsment helyett csak egy működteti a rendszert, de ez jóval szélesebb körű szakmai kompetenciákkal kell rendelkezzen. A költséghatékonyság érdekében a különböző tevékenységek (szállítás, raktározás, feldolgozás, értékesítés, marketing, tervezés, koordináció) lehetőség szerint azonos telephelyről legyenek irányítva, a könyvelés, bérszámfelytés, irodai háttér is egységesen legyen biztosítva. Az integrátor szervezet hatékony és ellenőrízhető vezetés alatt kell működjön. A Non‐profit Kft. legfőbb szerve a taggyűlés, amely a társasági szerződésben meghatározott kizárólagos jogait gyakorolja. A társaság vezetését megbízott ügyvezető végzi, munkáját a taggyűlés alá rendelt felügyelőbizottság ellenőrzi. Az ügyvezető gyakorolja a társaság munkáltatói jogait és felelősséggel tartozik a működéséért. A társaság működésének rendjéről részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzatnak kell rendelkeznie. A szabályozás, a tervezés és az ellenőrzés szerepe kiemelten fontos azért, mert egy induló szervezet esetében viszonylag hosszú idő alatt alakul ki a szállítási és általában a szerződéses, adminisztrációs fegyelem. Azok a problémák, amelyeket az áruházláncok soroltak fel, mint a beszállítók hiányosságait, ezzel függnek össze. A Még egyszerűbb lenne, ha sz integrátor szervezet végezné a termelést is, de a termelők tulajdonának és termelőeszközeinek egyesítése ma Magyarországon nem reális célkitűzés, legalább is a kezdeti időszakban..

53



133

fegyelmezett és összehangolt tevékenység alapját az Társasági Szerződésben lefektetni, hogy a csatlakozók számára már a cégalapítást megelőzően világossá váljon, milyen rendszerben történik majd a termeléstől az értékesítésig tartó folyamat. Az ellenőrzés fontosságát azért szükséges kiemelni, hogy az esetleges pénzügyi problémák, valóságos jövedelem‐elosztási állapotok reálisan és időben a tagok által követhetőek legyenek. Ezzel megelőzhető, hogy az alapítók a saját cégük „áldozataivá” váljanak, mint beszállítók. Mindazon igényeket, amelyek piaci és integrált termelői‐értékesítői rendszer‐építés tekintetében támasztani szükséges, összefoglalja a TÉSZ‐ek alapításával szembeni követelményeket tartalmazó jogszabály (25/1999. (III. 5.) FVM rendelet, a zöldség‐, gyümölcstermelői és ‐értékesítő szervezetekről). A TÉSZ‐sz válás a támogatásokhoz való hozzájutás fontos feltétele, adminisztratív szerepén túl azonban maguknak a résztvevőknek érdeke, hogy ne formálisan, hanem érdemben teljesítsék a rendelet átal támasztott követelményeket. Mint ahogy ugyanazon gazdasági társasági keretben működnek sikeres és kevésbé sikeres cégek, a TÉSZ, mint keret sem határozza meg eleve a keretei közt működő szervezet és közösség sikerességét. A téma fontossága miatt az alábbaiakban a TÉSZ‐t, mint a zöldség ágazatban termelő és értékesítő közösséget az 1. sz. mellékletben mutatjuk be.54 Mindazonáltal nem tartjuk elsődlegesnek a TÉSZ létrehozásának erőltetését, mivel az modell tekintetében nemcsak az fontos, hogy az elindulást követően azonnal bevételeket legyen képes produkálni, hanem az is, hogy a 2015‐től megszűnő agrártámogatási rendszer tükrében is piacképesen tudjon működni maximális foglalkoztatási képesség mellett.

5.6.4

Az integrátor szervezet tevékenységei

Az integrátor szervezet legfőbb célja, hogy a termelőtől a fogyasztóig ő legyen az egyetlen köztes láncszem a temékpályán. Ehhez egy rendkívül széleskörű tevékenységkört kell kialakítania, ami csak több ütemben a fokozatosság elve mentén lehetséges. Az alábbiakban az egyes tevékenységek rövid jellemzése történik meg. Az idézett cikk a Cégvezetés honlapjáról származik.

54



134

Tervezés: A modell működőképességének elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaságok számára pontosan meg legyen határozva mit kell a következő időszakban termelniük. Ezt nekik el kell fogadniuk és teljesíteniük kell. Ellenkező esetben a kezdeményezés kudarcra van ítélve. A termelés megtervezésébe be kell vonni a termelőket is, de elsősorban a piaci szempontok kell döntsenek. Fontos, hogy a tervezés időben történjen és alkalmazkodjon az idénymunkák esedékességéhez. Termelés‐szervezés: A megismert piaci igényeknek megfelelően befolyásolni szükséges a termelőket a termék, az adott fajta, az összetéte, mennyiség, szállítási ütemezés, minőség vonatkozásában. A termelőket reálisan tájékoztatni szükséges az elréhtető árszintról, minimum és maximum ár meghatározásával. A temelőknek ismerniük kell a csomagolással/adagolással, a szállítási ütemezéssel kapcsolatos követelményeket, a fizetési feltételekt, a várható kockázatokat, azaz minden olyan elemet, amelyek szerződéses kötelezettséghez vezető termelési döntéseiket magalapozzák. Képzés, tanácsadás, kompetenciaközpontok, munkarőutánpótlás megszervezése Az integrátori szerepek közt kiemelten fontos a szükséges szakismeret, tanácsadás, humán erőforrás‐biztosítás. Ez nem jelenti azt, hogy minden ezzel kapcsolatos tevékenységet az integrátornak kell végeznie, azonban a szerepei közé tartozik, hogy a résztvevői körből vagy azon kívül biztosított legyen minden szükséges funkció. Kiemelten fontos a termelés‐technológiai, állat‐ és növényegészségügyi, élelmiszerbiztonsági, jövedési, adózási, piaci követelményekkel kapcsolatos, foglalkoztatás‐jogi ismeretek közvetítése. Ez nem csupán az elvégzett munka minőségét és hatékonyságát biztosítja, hanem a termelői kör számára igazlja az integrációban való részvétel indokoltságát, javítja a rendszer kohézióját és a résztvevők elkötelezettségét, szállítási fegyelmét. Szállítás: Az integrátor szervezet saját szállító kapacitást kell kialakítson, ennek a járműparknak költséghatékony módon kell üzemelnie. Lehetőség szerint alternatív üzemanyaggal meghajtott járműparkot kell kialakítani. A kezdeti időkben számításokat kell végezni a szállítás kiszervezésének gazdaságosságáról, de csak helyi céget szabad megbízni ezzel.



135

Raktározás: A raktározás az egyik olyan terület, ahol a legnagyobb megtakarításokat lehet az együttműködéssel elérni. A raktárépületek számát, jellemzőit a termelési terv alapján kell kialakítani. A hűtőház az egyik első nagyberuházás kell legyen, ilyen létesítményt egy átlagos mezőgazdasági termelő nem tud önmaga létrehozni. A hűtőház működtetéséhez megújuló energiát szükséges igénybevenni. Erre a célra kiváló a napelemek telepítése, mert elsősorban a nyári időszakra esik a csúcsüzem. Feldogozás: A kisebb termelési volumenű feldolgozókapacitás (sajtkészítő, savanyító üzem, lekvárfőző üzem, léüzem, aszaló, vágóhíd, pékség) már a kezdeti időszak beruházásai között szerepelhet. A későbbiekben a nagyobb léptékű beruházások megvalósítása is elképzelhető (húsüzem, konzervgyár, tejüzem). A feldolgozókapacitásokat lehetőség szerint a raktárak mellett kell kialakítani. Kezdetben feldolgozott terméket is vásárolhat a szervezet a termelőktől, de bérfeldolgozást is igénybe vehet szigorú ellenőrzés és garanciák mellett. A helyi piacra szánt termékeken túl, különleges minőségű prémium termékek előállítására is szükség van. Értékesítés: Az értékesítés talán a legjelentősebb tevékenységi kör, mivel a termelők és az integrátor szervezet számára egyaránt ez a legfontosabb bevételi forrás is. A model itt találkozik a piaci versenytársakkal és itt dől el a sikere vagy kudarca. Elsődlegesen a helyi piacokra kell figyelmet fordítani. A termelés helyétől a feldolgozás raktározás helyén át az eladás helyszínéig úgy kell eljutnia terméknek, hogy 50 km‐nél nem tesz m eg nagyobb utat. Ez biztosítja a helyi termék státuszt, az alacsony szállítási költséget és a frisseséget. A helyi boltok és piaci árusítóhelyek az elsődleges piacrakerülés helyszínei. Szükséges a kisboltokkal leszerződni, ahol kell saját boltot és piaci árusítóhelyet nyitni. A környékbeli vendéglátóhelyek, intézmények ellátása is komoly megrendeléseket eredményezhet. Kerekegyházán egy fedett piaccsarnok kialakítása lehet az egyik szükséges fejlesztés, de itt egy saját bolt megnyitása is célszerű a település központjában.



136

A prémium termékek értékesítése a fővárosban és Kecskeméten történik az ott kialakított boltokban. Ezeket a termékeket is árusítani lehet a helyi piacokon elsősorban a turisták számára. A prémium termékekkel meg lehet jelenni kiállításokon, vásárokon, de éttermek és szállodák ellátásban is rész lehet venni. A prémium termékek számára márkanév kialakítása szükséges. Marketing: A helyi piacokon elsősorban a direktmarketing eszközei vezetnek célra. Az emebrek közvetlen meggyőzése, beszélgetések, termékkóstolók, főzőversenyek, stb. révén. Fontos, hogy a lakosság megértse a kezdeményezés célját és jelentőségét. A prémium termékek marketingje elsősorban a különböző vásárokon, rendezvényeken lehet sikeres, emelett fontos az online megjelenés is. Az üzletek közvetlen környzatében elhelyezkedő koncentrált piacon (pl. lakótelepen, kerületen belül, a területet érintő közlekedési eszközökön) a koncentrált marketing‐megjelenés nagyon fontos (kábel‐TV, plakát, szórólap vagy reklámújság, helyi újságban hirdetés). Amíg a saját üzlethálózat igényeit jelentősen meghaladó termékkínálat nem alakul ki, az országos reklámozás, túlreklámozás veszélyes lehet, mivel a rendszer nem lesz képes kielégíteni a maga által generált keresletet, ami az értékesítés felfutási folyamatának megtöréséhez, kudarchoz vezet és a piac átcsúszik a lehetőséget felismerő konkurrencia kezébe.

5.6.5

Piaci stratégia

A konkrét mikrotérségi rendszer piac‐stratégiája esetében az 5.3.5.3. pontban foglalt elveket javasoljuk figyelembe venni. A rendszer fő célcsoportjai: Háztáji termékek körében: helyi lakosság helyi intézmények Márkázott termékek körében:

hazai ízeket kedvelő vásárlók



137

egészség‐ és környezettudatos vásárlók hazai termékeket előnyben részesítő tudatos vásárlók

az import termékekkel szemben bizalmatlan vásárlók

magas minőségű termékeket előnyben részesítők

intézmények

éttermek, vendéglők (felsőbb kategóriás)

szállodák, panziók (4‐5 *) exportőrök exkluzív termékek forgalmazói

5.6.6

Termékfilozófia

A kisüzemre alapozott termelési és értékesítési modell termékfilozófiáját a stratégiai irányokból levezetve alakítjuk ki. Meghatározó tényezők: • foglalkoztatási szempont → munkaigényesség • a tanyás és vidéki térség önfenntartó képességének erősítése → jövedelmek helyben tartása, helyi társadalmon belüli értékesítés lehetőségének kihasználása • a versenyhátrányok ellensúlyozása → piaci rések kihasználása • a társadalom –gazdaság‐ természet harmóniájára való törekvés → az organikus, biotermesztési, hagyományokra épülő, de az ezekhez illeszkedő innovatív megoldásokat hasznosító termék‐ és technológiai skála. Ennek a termékkörnek a következő terméktípiusok felenek meg: • helyi lakossági igényt kielégítő, házátji és házi üzemi körülmények közt előállítható termékek • a kereskedelmi láncok tömegtermékeitől eltérő, gazdag íztartalmú, garantáltan egészséges, hagyományokon alapuló termékek, a hagyományos értékeket is hordozó innovatív termékek • az áruházláncok pocairól hiányzó, magas minőségű, rétegigényeket kielégítő termékek.



138

Ezen a körön belül azokat a termékeket szükséges kiválasztani, amelyek előállításához rendelkezésre állnak vagy a realitások határain belül rövid távon megteremthetők a következő feltételek: • földterület • infrastruktúra • termelési tapasztalat, megfelelő mennyiségű kapacitás • az együttműködés feltételrendszerét elfogadó, elkötelezetté tehető résztvevői kör • szakember háttér, munkaerőbázis. 5.6.6.1

Háztáji és szociális foglalkoztatás keretében előállított egyszerű, nem márkázott termékek

E termékkörbe a háztáji, kisparcellás körülmények között, eredetileg saját fogyasztásra szánt élelmiszerek tartoznak, melyek feleslege kerül értékesítésre. Példák: burgonya, hagyma, sárgarépa, petrezselyem, bab, borsófajták, paprika, paradicsom, tökfajták, káposzta, savanyúságok, befőttek, lekvárok, hús‐ és húskészítmények a 14/2006. (II.16.) FVM‐EüM‐ICSSZEM kistermelői rendelet módosításával lehetővé vált mennyiségekben. A helyi termékeket elsősorban a termelésben is érintett települések helyi boltjaiban, piacain szükséges elhelyezni. Ahol nincs megfelelő üzlet és/vagy piactér, ott az önkormányzatok együttműködése keretében szükséges megoldani az infrastruktúra léesítését. Az üzlet lehet saját integrátor szervezet tulajdonában lévő vagy valamely alapító vállalkozásé, de lehet egy beszállítói szerződéssel rendelkező kiskereskedőé is. Amennyiben a kínálati mennyiség meghaladja a helyi keresletet, a felesleget a mikrotérségen kívüli települések helyi üzleteivel kell megkísérelni leszerződni. Amennyiben a többlettermékek fajtája és mennyisége indokolja, szóba kerülhet, hogy az integrátor szervezet begyűjtése révén osztályozásra kerüljön, a minőségileg megfelelő szortiment a kisüzemi termékekhez csatlakozzon, az erre nem alkalmas rész feldolgozásra kerüljön (pl. lekvár, gyümölcslé, savanyúság, befőtt céljára).



139

5.6.6.2

„Tanyasi élelmiszer” védett márkajelű termékek

Állattenyésztés és feldolgozott termékek: mangalica, őshonos vagy a területen otthonos sertés, juh‐, kecskefajták, baromfi, beleértve a ritkább fajokat, pulyka, szarvasmarha, incl. szürkemarha, házinyúl, a felsoroltak tenyésztésén alapuló feldolgozott, házi/tanyasi jellegű termékek (friss húsáru, töltelékáru, füstöltáru, tejtermék, csomagolt, tartósított, előkészített termékek) Növénytermesztés és feldolgozott termékek: tájjellegű és őshonos gyümölcs és zöldség, szőlő, ezek csomagolt, feldolgozott, aszalt, szárított változatai, erdei gombák, méz, vágott, szárított virág Egyéb termékek: nagyvárosi, exkluzív üzletek esetében az értékesített termékkörre épülő egyedi recept‐ és szakácskönyvek, konyhai kiegészítők, evőeszközök, a tájhoz és természeti értékeihez kötődő albumok, filmek, emléktárgyak, ruházati elemek, kiegészítők, dísztárgyak, bútor‐elemek, stb. Stílus: népművészeti ihletésű, de a giccset távolról elkerülő, iparművészeti minőségi igényű stílus. Az egyéb termékek kategóriája és a csomagolás kínálja a legjobb lehetőséget arra, hogy a termékkör kialakítása és megjelenése a giccset idéző, maradi megjelenés helyett a minőség és a hagyományokra épülő modernség szimbóluma legyen. Ez a stílus az élelmiszerek csomagolásánál is követendő, de az élelmiszerek esetében az eredetiség hangsúlyozása fontosabb. Ügyelni kell arra, hogy a piacon már sok olyan termék van jelen, amelyek tanyasinak hirdetik magukat, mechanikusan megjelenítik ennek szokásos jegyeit (pl. egy parasztember fotója látható a címkén harsány trikolór kíséretében, de a terméknek magának sem a tanyasi környezethez, sem az eredetiséghez, sem a garantált minőséghez, sem az organikus mezőgazdasághoz nincs köze. Reklámüzenet: a reklám során a háziasságot, személyességet (megszemélyesített gazda), eretiséget, kisüzemi jelleget, garantált ízeket és minőséget, ellenőrizhető származást, vegyszer‐ és GMO‐mentességet hordozó üzeneteket célszerű közvetíteni.

5.6.7

Termelés és értékesítés lehetőségei

5.6.7.1

Háztáji és szociális foglalkoztatás keretében előállított egyszerű, nem márkázott termékek

A helyi termékeket elsősorban a termelésben is érintett települések helyi boltjaiban, piacain szükséges elhelyezni. Ahol nincs megfelelő üzlet és/vagy piactér, ott az önkormányzatok együttműködése keretében szükséges megoldani az infrastruktúra



140

léesítését. Az üzlet lehet saját közösségi tulajdonú vagy valamely alapító vállalkozásé, de lehet egy beszállítói szerződéssel rendelkező kiskereskedőé is. Az önkormányzat, mint tulajdonos elsősorban szociális bolt esetében lehet releváns. Amennyiben a kínálati mennyiség meghaladja a helyi keresletet, a felesleget a mikrotérségen kívüli települések helyi üzleteivel kell megkísérelni leszerződni. Amennyiben a többlettermékek fajtája és mennyisége indokolja, szóba kerülhet, hogy az integrátor szervezet begyűjtése révén osztályozásra kerüljön, a minőségileg megfelelő szortiment a kisüzemi termékekhez csatlakozzon, az erre nem alkalmas rész feldolgozásra kerüljön (pl. lekvár, gyümölcslé, savanyúság, befőtt céljára). 5.6.7.2

Kisüzemben előállított termékek termelési értékesítési rendszere

A kisüzemi termelés katagóriájának behatárolására nincs szabály. A szerzők olyan résztvevőkben gondolkodnak, akik min 1ha, max. néhány száz ha földterülettel rendelkeznek, és gazdaság mérete megfelel a 2004. évi XXXIV. tv. KKV kategóriájának. Közülük elsősorban a nem nagyüzemi gazdálkodást folytatókra számítunk. A gazdálkodás jellegét nem csupán a méret, hanem a termék és az alkalmazott eljárások is meghatározzák. A modellben pl. a kis területen, de teljes egészében vagy többségében mesterségesen táplált („szuperintenzív”) növénytermesztés nem illik a termékfilozófiába. A beszállítók által biztosítandó termékek összetételét a piacstratégia, a termékfilozófia és az értékesítés tervezett csatornái (saját és külső üzlethálózat) által megkövetelt termékfajta‐, minőség és mennyiségi összetétel határozza meg. A rendszer lépési a következők: 1. Piacvizsgálat a piac‐stratégia és a termékfilozófia tükrében 2. Értékesítési hálózati (bolthálózati) terv 3. Értékesítési előterv (mennyiségben és értékben) 4. A potenciális termelői kör azonosítása és termékstruktúrájának felmérése 5. A potenciális termelői kör tájékoztatása, a részvételi szándékok felmérése 6. A beszállítói kör előzetes meghatározása 7. Az előzetes beszállítók által biztosítható termék‐alap meghatározása, az értékesítési előtervvel való összehangolása 8. Előzetes termelési és értékesítési rendszer megtervezése a szükséges kapacitás‐ elemekkel (előzetes megvalósíthatósági tanulmány) 8.1. Középtávú termelési és értékesítési előterv



141

8.2. Fizikai kapacitások iránti igény meghatározása •

szállítási kapacitás igény

•

raktározási kapacitás igény

•

termékek minőségi osztályokba sorolásának és fizikai osztályozásának technológiái és eszközei

•

hűtő kapacitás igény

•

feldolgozó‐kapacitás igény

•

hulladékkezelés technológiái és kapacitásai

•

irodakapacitás igény

•

a termelőknél rendelkezésre álló, induló állapotban igénybe vehető kapacitások felmérése

•

átmeneti (bérelhető) kapacitások felmérése

•

agrár‐logisztikai központ helyszínének előzetes kiválasztása

•

beruházási tervkoncepció, a beruházás forrás‐igényének meghatározása

8.3. Induló árualap összetételének, mennyiségének, forgóeszköz‐szükségletének megtervezése 8.4. Hosszú távú üzleti terv készítése 8.5. A termékek és a bolthálózat piaci bevezetését szolgáló marketing terv elkészítése (termékösszetétel, árpolitika, célközönség azonosítása, arculatterv, marketing üzenetek kidolgozása,reklámeszközök, információhordozók meghatározása, értékesítési hálózat pontosítása, a marketing pénzügyi terve) 9. Az integrátor cég megtervezése •

jogi forma (pl. non‐profit Kft)

•

alaptőke szükséglet (pl. 100 MFt)

•

résztvevők, tőkeösszetétel (pl. 12 résztvevő vállalkozás + 1 mintagazdaság, egyenlő részedésekkel)

10. Megállapodás a tagokkal, társasági szerződés előkészítése és megkötése (cégalapítás) (Az 1‐10 tevékenységeket megbízott cég végzi a gesztor szervezet megbízásából) 11. Az előkészítés további részének megvalósításáért felelős menedzsment kiválasztása és megbízása 12. Marketing terv elkészítése



142

13. Bolthálózati terv a célközönség koncentrált elérésének szem előtt tartásával 14. A cég telephelyének kiválasztása 15. A megújuló energiaforrásokon alapuló optimalizált rendszerterv elkészítése 16. Ingatlanvásárlások, bérletek előkészítése, lebonyolítása 17. A telephely (és szükség esetén az üzletek) építési engedélyezési tervének és a részletes költségbecslésének elkészíttetése, ehhez kapcsolódóan a megújuló erőforrásokon alapuló energia‐ellátási terv 18. Finanszírozási terv készítése 19. A finanszírozási terv alapján szükség esetén hitelfelvétel előkészítése, pályázatok elindítása 20. Az üzletek kialakítása, felvezető reklámozás elindítása 21. Értékesítési szerződések előkészítése (külső értékesítés) 22. Működési alapszabály kidolgozása 23. Beszállítói keretszerződések előkészítése és megkötése 24. Az induló árualap feltöltése 25. Éles bevezető reklámok elindítása 26. Az üzletek berendezése, feltöltése 27. Nyitás, az értékesítés megkezdése az árualapból 28. Az ütemes szállítási‐logisztikai‐ feldolgozási – értékesítési folyamat felépítése

5.6.8

Beruházási terv

A konkrét beruházási tervet a lehetséges együttműködő partnerek szándékainak, tevékenységének, infrastruktúrának felmérése után lehet elkészíteni. Az alábbiakban egy a tanulmány készítői által meghatározott 1. ütem beruházásait mutatjuk be, amely megalapozná a tanya program gerincét adó mezőgazdasági modell megvalósítását, végső soron egy a teljes vertikumot lefedő termelő, feldolgozó, értékesítő hálózat kialakítását és hosszú távú működtetését. A mintaterületnek a Kerekegyházi mikrotérséget jelöljük meg, mivel itt van a legtöbb együttműködő partner beszervezésére lehetőség jelenlegi ismereteink szerint. Annak érdekében, hogy a kezdeményezés minél hamarabb kézzel fogható eredményekkel járjon, az értékesítési oldal fejlesztésével érdemes elindulni. A modell



143

legmarkánsabb eleme a nagyáruházak uniformizált kínálatától való gyökeres eltérés, egyfajta alternatíva biztosítása az élelmiszer beszerzése terén. A kialakítandó értékesítési hálózat árukészletét a meglévő helyi termelők és feldolgozók, jelenleg is forgalmazott termékeire lehet építeni. Első lépésben 3 budapesti és 1 kecskeméti üzletet célszerű megnyitni. A helyi piacok, kispiacok fejlesztését is szükséges elvégezni, minden településen fel kell mérni ennek lehetőségét. Az árusítóhelyek ellátása érdekében egy kisebb logisztikai központ létrehozása szükséges, itt raktár és egy kisméretű hűtőház kialakítása célszerű. Szükséges a szállítást végző járművek beszerzése és a logisztika megszervezését, adminisztrációt végző iroda felállítása. A tanyasi termék védjegy bevezetése és a marketing tevékenység megalapozása is fontos feladat. Termelési oldalon egy Kerekegyházán korábban létrehozott mintagazdaság stabilizálása és fejlesztése lehet az első lépés. Beruházás megnevezése 3 budapesti kialakítása

1 kecskeméti kialakítása

Tartalma

bolt

bolt

Piacfejlesztés és árusítóhely kialakítása Kerekegyházán és a környező településeken

Előkészítés költsége, Beruházási költség, nettó Ft nettó Ft Tartós bérlet esetén 900 000 Ft‐ 3 000 000 Ft 7 500 000‐ 15 000 000 Ft nem szükséges megvásárolni a boltokat. Felújításuk, az arculat kialakítása (táblák, installáció, kirakat), bolt berendezése, felszerelése 2 000 000 Ft‐ 4 000 000 Tartós bérlet esetén 200 000 Ft‐ Ft nem szükséges 600 000 Ft megvásárolni a boltokat. Felújításuk, az arculat kialakítása (táblák, installáció, kirakat), bolt berendezése, felszerelése A piacok fejlesztése 1 000 000 Ft‐3 000 000Ft 10 000 000 Ft‐ árusítóhelyek 50 000 000 Ft kialakítása.



144

Logisztikai kialakítása

központ 2 ha‐os terület vásárlása, közműfejlesztés, csatlakozó és belső úthálózat, parkoló kialakítása, 1000 m2‐es raktárépület, 300 m2‐es hűtőház napelemmel, 150 m2‐es irodaépület, berendezés, felszerelés Szállítóeszközök 2 db áruszállító beszerzése teherautó és 1 db hűtőkocsi beszerzése Homokhátsági kisléptékű fejlesztés a mintagazdaság szociális munka stabilizálása és kiszolgálása érdekében fejlesztése

40 000 000 Ft‐ 60 000 000 Ft

570 000 000 Ft‐ 750 000 000 Ft

‐

35 000 000 Ft

1 000 000 Ft‐3 000 000Ft

10 000 000 Ft‐ 50 000 000 Ft

6. táblázat: Beruházási költségek bemutatása

5.6.9

Humán erőforrás‐terv

A humánerőforrás terv az első ütem megvalósítását és a második ütem előkészítését veszi figyelembe. Nem számol a termelők erőforrásigényével, csupán a beruházással megvalósuló kapacitások üzemeltetését és az előkészítő munka szakemberigényét mutatja be. Munkakör ügyvezető

kereskedelmi vezető

pénzügyi vezető

logisztikai menedzser

Elvárt szakképesítés/ munkatapasztalat szakirányú felsőfokú végzettség/ kereskedelmi, beruházási tapasztalat szakirányú végzettség/ ágazatban tapasztalat közgazdász, végzettség/ tapasztalat logisztikai végzettség

felsőfokú élelmiszer kereskedelmi, pénzügyi kereskedelmi

szakirányú

Feladatok

szükséges létszám

beruházások előkészítése értékesítési hálózat kiépítése munkaszervezet irányítása cég képviselete értékesítési hálózat kiépítése piacfelmérés irányítása értékesítési terv kidolgozása védjegy és márka kialakítása pénzforgalom irányítása, likviditás felügyelete, pénzügyi tervezés, számlák rendben tartása logisztikai feladatok ellátás, szállítás megszervezése

1

1

1

1



145

marketing menedzser

integrátor

boltvezető

bolti alkalmazottak gépjármű vezető raktáros

közgazdász, marketing marketing tevékenység szakirány/ élelmiszer irányítása, marketing tapasztalat piacfelmérés megszervezése, marketing kampány megszervezése mezőgazdász / felvásárlói, termelőkkel való értékesítési tapasztalat kapcsolattartás, áruk minőségének ellenőrzése

1

jogosítvány/ gépjárművezetői tapasztalat érettségi

3

3 (növénytermesztés, állattenyésztés, egyéb) kereskedelmi végzettség / boltok irányítása, értékesítés, 4 élelmiszer boltvezetői rendelések leadása gyakorlat kereskedelmi végzettség értékesítés 8 szállítás, raktározás raktározás

2

7. táblázat: Az üzemeltetés humánerőforrás igénye

A további feladatok elvégzését célszerű kiszervezni, így a műszaki tervezést, pályázatírást, jogi tanácsadást, könyvelést és egyéb alkalmi feladatokat.

5.6.10 Pénzügyi terv Konkrét pénzügyi terv készítése csak konkrét szervezetre és konkrét projektre/programra lehetséges. A tanulmányban arra törekszünk, hogy azokat az elveket és módszereket rögzítsük, amelyek követését fontosnak tartjuk a tartalmi célok megvalósíthatósága érdekében. A program pénzügyi működésével kapcsolatos kiemelt szempontok: •

Fenntarthatóságot biztosító versenyképesség o A versenyképességet az adott termékkategóriában és piaci szegmensben értelmezzük (organikus mezőgazdaság módszerek, magas minőség, biotermelés, piaci rések, megbízható származás, igazolt fajtaeredet). o A versenyképesség a piaci keresettségre, az eladhatóságra, piaci részesedésre és a rendszer hosszú távú fenntarthatóságára, piaci jelenlétére vonatkozik, nem profittermelő képességére.

•

A termelők biztonsága



146

o A rendszer a non‐profit jelleg és a kiemelt foglalkoztatási cél miatt a termelőkre épül. o A termelők biztonsága azt jelenti, hogy a termelők nem az árbevétel maradékára, hanem a piaci eredmények alapján járó jogos, arányos részére tarthatnak igényt. Más megfogalmazásban a pénzügyi modell kizárja a termelők kiszolgáltatottságát, mivel a termelésre épülő további folyamatok –szállítás, raktározás, hűtés, feldolgozás, értékesítés‐ a termelők által létrehozott közös, nonprofit vállalkozás keretei között zajlanak. Ez nem jelenti minden körülmények között a mindenkori költségek fedezetét, mert a piaci, időjárási ingadozások, a szabályozás, adórendszer stb. hatásai ebben a modellben sem kerülhetők meg. Az árbevételnek a teljes termelési és értékesítési vertikumra kell fedezetet nyújtania és felhasználásának kellően előrelátónak, rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a rendszer működése stabil legyen. A magyarországi tapasztalatok többnyire a termelők kiszolgáltatottságát mutatják, mivel a termelésre rárakódó folyamatok, különösen a rendszer‐irányítás, mely a szövetkezeti modellben is elkülönül, saját elsőbbségüket biztosítják elsősorban. A TÉSZ‐ek ettől eltérő tapasztalata az ellenkező oldali hibát mutatták: a termelők a non‐profit jelleget úgy értelmezték, hogy a nyereséget eleve felosztották maguk között. Ebből adódóan nem jutott fedezet a fejlesztésekre és a bizonytalanságokból eredő kockázatok fedezésére.55 Az arányosság és a rugalmasság egy idejű alkalmazása nehéz vezetési és döntési folyamat, mivel az „alap”, a termelői szféra oldalán a természeti és a szabályozási folyamatok okoznak bizonytalanságot, a „tetején”, az értékesítési ponton pedig a piac kiszámíthatatlansága, így a bevételek elosztása végső soron a profit és a kockázatok elosztásáról is szól. A termelők az agrártermelési fázisban egyenként elért profitjukat tudják kivenni és más célokra felhasználni, mivel a közös tevékenységek non‐profit keretben működnek. Az arányosság egyben önmérsékletet jelent, amely azt jelenti, hogy a jövő érdekében a közös tevékenységeknél kell hagyni a fejlődésüket biztosító és kockázatukat mérséklő bevételeket.

A dél‐alföldi TÉSZ‐ek esetében az államnak kellett beavatkoznia tőkeinjekció révén, azonban nem bizonyos, hogy ez a lépés helyreállítja a fizetőképességüket és működőképességüket.

55



147

•

Fejlődés o Minden rendszer, amely nem fejlődés‐központú, eleve bukásra van ítélve. A non‐profit jelleg nem azt jelenti, hogy maga a fejlődési motívum hiányzik a működéséből, sőt, ennek az ellenkezőjét jelenti, hogy t. i. a keletkező nyereséget a tulajdonosok nem veszik ki a rendszerből más célokra, hanem teljes egészében annak a fejlődésére visszaforgatják. o A fejlődési igény nemcsak a közösen létrehozott vállalkozási részre vonatkozik, hanem a rendszernek kell biztosítania maguknak a termelőknek a fejlődési lehetőségét is. A termelők egyrészt beszállítók, másrészt a vevő tulajdonosai is egyben. Úgy kell tehát viselkedniük, hogy egyensúlyt hozzanak létre a beszállított nyersanyag termelői árának kialakítása során a termelők és a felépítményi szervezet jövedelme között. o A rendszerben részt vevő termelők motivációja tehát nem a feldolgozott termékek révén elért profit‐termelés, hanem a termelési fázisban a tisztességes munkabér és a termelést érintő befektetés után járó szerény haszon megszerzése, a közös tevékenységeket tekintve pedig saját mezőgazdasági termékeik biztos és kiszámítható elhelyezése, a termelés biztonsága, a piaci jelenlét és részesedés biztosítása, a vagyonérték növekedése jelenti a motivációt.

A bevételek elosztásának a következő fő költségcentrumokra kell fedezetet nyújtania: • • • • • • • • • • • • •

Agrártermelés A termelési integráció szervezése, működtetése, minőség‐irányítása A termelők tájékoztatása, részükre szolgáltatott tanácsadás, felkészítés Szállítás Osztályozás Raktározás Hűtőház üzemeltetés Csomagolás Feldolgozás Hulladék‐kezelés, környezetvédelem Marketing Értékesítés Kockázatkezelés költségei (biztosítások kötése, tartalékok képzése)



148

• Fejlesztés (K+F és beruházás) • Vezetés, szervezés, adminisztrációs tevékenységek. A sokfelé oszló bevételek forrása a termelésen kívül a feldolgozásban, piaci munkában, stb. rejlő hozzáadott érték. Termelői ár A termelők biztonsága érdekében a termelői árat javasoljuk két lépcsőben kialakítani. A szerződések megkötése során kialakításra kerül egy garantált ár, amely biztonsági árként definiálható. A végleges ár a végtermékek – nyers és feldolgozott állapotban történő‐ értékesítési árainak ismeretében alakul ki. A termelő a szokásos árat alulról közelítő garantált ár ismeretében kényszerülne termelésének finanszírozására mindaddig, amíg a végleges ár ismertté nem válik, s a raktározás, feldolgozás fázisában sem kellene irreális kockázatot vállalni. Ugyanakkor biztosítva lenne a termelő arról, hogy termékét értékesíteni tudja. A termelő érdekelt lesz abban, hogy a termelést követő folyamatok szervezése a leghatékonyabb legyen, ezt tulajdonosként befolyásolni is tudja. Egyúttal ellenőrzési lehetősége lesz a bevételek felosztása tekintetében, meggyőződhet arról, hogy a bevételeket valóban a nyereséget hozó módon használják‐e fel.

6 A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK MEGHATÁROZÁSA 6.1 Szervezés, együttműködések kialakítása 1) A program megvalósításához széles körű összefogásra van szükség. Az első lépésben 10‐12 kis és közepes méretű gazdaság bevonása indokolt, akik jelenleg is rendelkeznek feldolgozott értékesítésre alkalmas termékekkel. Ezek értékesítésének megszervezése lehet az első feladat. Ennek érdekében célszerű létrehozni egy Non‐Profit Kft.‐t, amely a logisztikai értékesítési feladatok mellett a tervezését is végzi. Ezt a társaságot megfelelően fel kell tőkésíteni, annak érdekében, hogy pályázó képes legyen. Az önkormányzatok korlátozott mértékben tulajdoni hányadot kaphatnak a társaságban.



149

Az értékesítési hálózat kialakítása 3 budapesti és 1 kecskeméti bolt megnyitásával kezdődhet. Ezzel párhuzamosan a helyi értékesítés lehetőségeit is meg kell vizsgálni. Kezdetben az árukat közvetlenül a termelőktől kell a boltokba szállítani. 2) A következő lépésben szükséges a logisztikai központ beruházásának az előkészítése. A kapacitások meghatározása után a műszaki tervezés megkezdése és ezzel párhuzamosan a megvalósíthatósági tanulmány készítése kell, megtörténjen. A finanszírozási háttér megteremtésében pályázat készítése és benyújtása adhatja az alapot. Emellett szükség van egy pénzintézet bevonására is, aki az önerő biztosításában vállal szerepet. 3) A nagyberuházás előkészítésével párhuzamosan a szociális foglalkoztatási program alapjai is megteremthetők. Ennek központi szereplője a Kerekegyházi mintagazdaság, amely kompetenciaközpontként is funkcionál majd. A programba bevonni kívánt emberek beszervezésében a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete is segítséget nyújthat. Az önkormányzatok különböző állami források igénylésével teremthetik meg az anyagi hátterét ennek a programelemnek. 4) Fontos feladat a helyi piacok felélesztése, fejlesztése. Kisebb beruházásokkal, erre a célra elnyert pályázati forrásokkal a helyben történő értékesítés lehetőségeit bővíteni szükséges. 5) Az 1. ütem legnagyobb beruházása a logisztikai központ kialakítása. Lehetőség szerint az önkormányzat által biztosított területen szükséges kiépíteni a központot. Fontos, hogy az ingatlan lehetőséget biztosítson a bővülésre, a 2. ütemben ugyanis itt célszerű kialakítani az energiatermelő és élelmiszer feldolgozó kapacitásokat. A kerekegyházi önkormányzat rendelkezik egy közel 20 ha‐os földterülettel, ahol zöld mezős beruházással kialakítható egy ipari, logisztikai, mezőgazdasági termékfeldolgozó infrastruktúrát biztosító telephely.



150

Feldolgozás, logisztika és értékesítés

A program szervezeti háttere

Bolthálózat (Budapest, Kecskemét)

Helyi piacok

Integrátor szervezet, Non‐profit Kft.

Szállító kapacitás

Raktározás

1.

2.

Csomagolás

Hűtőház

3.

Feldolgozó kapacitás

4.

5.

Termelés

Létrehozás sorrendje

Zöldség‐gyümölcs TÉSZ, termelői hálozat, szövetkezet

Állattenyésztők, Takarmány termesztők (Termelői csoport)

Feldolgozott termék és egyéb termék előállíttók



151

6.2 Szakmai háttér A szervezés szakmai támogatását az együttműködő partnerek, a létrehozandó integrátor szervezet menedzsmentje és a külső szakértők együttesen biztosítják. Fontos, hogy minden érintett szakterületről bevonásra kerüljön egy megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember. Kerülni kell azokat a megoldásokat, amelyeknél bizonyos terülteket nem a megfelelő szakemberrel, vagy „közösen” kívánnak a partnerek felügyelni (marketing, kommunikáció, piackutatás, kereskedelem, stb.). A kezdetben célszerű mindenki véleményét meghallgatni és széles körben tájékozódni. Idővel azonban az integrátor szervezetnek ki kell alakítani egy stabil menedzsmentet és szakértői hátteret, ami egy hosszú távú állandó fejlesztési folyamatot megfelelően tud lebonyolítani. A szakmai háttérnek biztosítani kell a stratégiai irányok meghatározását, a minőségbiztosítást, a pénzügyi és szervezeti stabilitást és a hitelességet.

6.3 Lakosság szerepvállalása A program sikerének elengedhetetlen feltétele a helyi lakosság támogatása. A helyi lakosok fontos, hogy megismerjék a programot, megértsék célkitűzéseit, felismerjék saját szerepüket és lehetőségeiket. Vízválasztó lehet a lakosság reakciója a helyi piacok felélesztését célzó akciókra, fontos, hogy minél inkább saját településükön vásárolják meg háztatrtásuk szükségleteit. Ennek érdekében népszerűsíteni szükséges a lakosság körében a piacot és a bolthálózatot. amennyiben ez a kezdeményezés elbukik, a program térségfejlesztő hatása csak kis mértékben lesz érzékelhető.

6.4 Jogszabályi környezet A jelenlegi jogszabályi környezet szigorú feltételeket szab a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer feldolgozás és értékesítés számára. A szabályozás egy része indokolatlanul nagy terheket ró a gazdálkodókra és ellehetetleníti tevékenységüket. Bizonyos szabályozások tekintetében sajnos túlzásokba is estek a szakértők és a



152

törvényalkotók, emiatt számos olyan tevékenység hazánkban nem művelhető legálisan, amelyek Nyugat‐Európában is megengedettek. A 2010‐ben hivatalba lépő kormány első lépései között olyan jogszabályokat alkotott, melyek a tanyaprogram eredményes megvalósításához hozzájárulhatnak. A következőkben a kistermelői élelmiszer‐előállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat, a közbeszerzési törvény módosításának a közétkeztetési alapélelmiszerek beszerzésére gyakorolt hatását és a Nemzeti Földalapot érintő változásokat ismertetjük, valamint összegyűjtöttük az élelmiszertermeléshez kapcsolódó Uniós és hazai jogszabályokat. A kormány vidékfejlesztési területen véghezvitt tevékenységei folytatódnak, hiszen számos jogalkotási feladat van még hátra, ezek közül a teljesség igénye nélkül szeretnénk megemlíteni az alábbiakat: • • • • • •

tanyatörvény megalkotása szociális segélyezési rendszer átalakítása oktatási, szakképzési rendszer átalakítása kis és középvállalkozások terheinek csökkentése multinacionális áruházláncok tevékenységének szabályozása import élelmiszerek szigorú minőségellenőrzése

1) Könnyítések a kistermelői élelmiszer‐előállításra és kereskedelemre vonatkozó előírások tekintetében A 2010. július 5‐én hatályba lépő 4/2010. (VII. 5.) VM jelű rendelet módosította a kistermelői élelmiszer‐előállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat, ezáltal újabb lehetőségeket nyitva a kistermelők számára. A 4/2010. (VII. 5.) VM jelű kistermelő rendelet a projekt szempontjából lényeges tartalmi változásai a következők: • Az állati alaptermékek (tojás, tej, nyers hús stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten (régióban), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40km távolságon belül végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is. • Régión belül értékesíthető a kistermelői nyers hús, fogyasztók részére háztól, illetve házhozszállítással, valamint kiskereskedelmi és vendéglátó egységek számára is. • A kistermelő élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer‐



153

vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával. (Pl.: hús füstöltetés, terményszárítás, őrlés) Ehhez kapcsolódóan a kistermelő is végezheti a fent említett szolgáltatásokat más magánszemély, kistermelő részére élelmiszerének előállítása során. (Az állat vágása és húsának feldolgozása és ételkészítés szolgáltatási tevékenység más kistermelővel nem végeztethető.) • Ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágása esetében a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti 50 db házi tyúkféle, 25 db víziszárnyas vagy pulyka, 13 db nyúlféle vágása esetén. Kiskereskedelmi és vendéglátó egységek részére csak hatósági igazolással értékesíthető a szárnyasok és nyúlfélék húsa is. • A 14/2006. (II.16.) FVM‐EüM‐ICSSZEM kistermelői rendelet módosításával a kistermelők által előállítható, értékesíthető mennyiségek felső határai növekedtek: 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Termék vagy alaptermék, és a hozzá kapcsolódó tevékenység megnevezése Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése 50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése*** Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése 100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése*** Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése Nyúlféle levágása és húsának értékesítése Húskészítmény előállítása és értékesítése Tej értékesítése Tejtermék előállítása és értékesítése Méz és méhészeti termék értékesítése Tojás értékesítése Hal értékesítése Növényi eredetű alaptermék értékesítése Savanyúság

Heti* maximális mennyiség

Éves maximális mennyiség**

6 db

72 db

10 db

120 db

2 db

24 db

2 db

24 db

200 db

100 db

50 db

70 kg

2 600 kg

200 liter 40 kg 500 db

Együttesen 5 000 kg 20 000 db 6 000 kg

20 000 kg

150 kg

5 200 kg



154

16 17 18 19

Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése Termesztett gomba értékesítése

150 kg

5 200 kg

50 kg

50 kg

100 kg

8. táblázat: 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet 1. sz. melléklete

* Tej és tejtermék esetében napi maximális mennyiség. ** Az adott termékre vagy alaptermékre vonatkozó napi, heti vagy havi maximális mennyiség betartásával. *** Élősúlyban. 2) A közbeszerzési törvény módosításának hatásai a közétkeztetési alapélelmiszer beszerzésre: 2010. szeptember 15‐től életbe lépett a közbeszerzési törvény módosítása, melynek köszönhetően a közétkeztetést végző intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, mézet, tojást és gabonát. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésének következtében a kereskedelmi lánc lerövidült, a helyi termelők piacra jutási esélyei jelentősen növekednek. 3) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény: Mivel a programjavaslat egyik hangsúlyos eleme a tanyasi életformát választó emberek földhöz jutásának állami ösztönözése, ezért ismertetni kell az e tekintetben végbement változásokat. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény elfogadásával az állam céljai a következőek: •

fiatal gazdák földhöz juttatatása

•

földspekuláció és a zsebszerződésekkel való visszaélések megakadályozása

•

az állam elővásárlási jogának biztosítása: A földtulajdonosoknak elsőként az NFA‐nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket. Ezáltal az állam a földpiac aktív szereplőjévé lép elő, így tartós, örökölhető földbérleti jogot adhat a gazdálkodó családok részére.



155

•

az állami tulajdonban lévő erdők értékesítésének megakadályozása

A törvény elfogadásával a Nemzeti Földalap visszakerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.‐től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, mivel a NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.‐nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani. A törvény rendelkezik a Nemzeti Földalapba tartozó földeket értékesítési módjairól melyek a következők: nyilvános pályázaton történő eladás, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adás, valamint földcsere. A földspekulációk kikerülése érdekében a Nemzeti Földalapban lévő 100 millió Ft. vagy 100 hektár feletti nagy értékű földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt. 4) Élelmiszer előállításhoz kapcsolódó jogszabályok: Mivel a program kiemelt célja a tanyasi élelmiszerek összehangolt értékesítésének előmozdítása ezért a következőkben ismertetjük az e területre érvényes jogszabályokat. Élelmiszertörvény: • Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról. • 2009. évi XXVIII. törvény: Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása. Fogyasztóvédelem: • 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről. Állatvédelem: • 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről. • 9/1999. (I.27.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól. • 52/2003. (VIII.15.) GKM‐FVM együttes rendelet az állatszállítás állatvédelmi szabályairól. • A Tanács 2005/1/EK rendelete 2004. december 22. az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról.



156

• 88/2008.(VII.18.) FVM rendelet az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról. Takarmány: • 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. • 43/2003.(IV.26.) FVM rendelet a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény végrehajtásáról. • 44/2003.(IV.26.) FVM rendelet a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól. • A bizottság 386/2009/EK rendelete (2009. május 12.) az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok új funkcionális csoportjának létrehozása tekintetében történő módosításáról. • 183/2005/EK rendelet (2005. január követelményeinek meghatározásáról.

12.)

a

takarmányhigiénia

• A Bizottság 152/2009/EK rendelete (2009. január 27.) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról. Állategészségügy: • 2008.évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. • 41/1997.(V.28) FM rendelet az Állat‐egészségügyi Szabályzat kiadásáról. Növényegészségügy: • 2008.évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. Környezetvédelem: • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. • 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. • 1995. évi LVI törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról. • 10/1995.(IX.28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról. • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.



157

• 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról. • 94/2002. (V.5.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól. • A Bizottság 2009/292/EK határozata (2009. március 24.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém‐koncentráció határértéktől a műanyag rekeszek és a műanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról.

6.4.1

Javaslatok a jogszabályi rendszer átalakításával kapcsolatosan

A jelenlegi jogszabályi környezet szigorú feltételeket szab a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer feldolgozás és értékesítés számára. A szabályozás egy része indokolatlanul nagy terheket ró a gazdálkodókra és ellehetetleníti tevékenységüket. Bizonyos szabályozások tekintetében sajnos túlzásokba is estek a szakértők és a törvényalkotók, emiatt számos olyan tevékenység hazánkban nem művelhető legálisan, amelyek Nyugat‐Európában is megengedettek. A 2010‐ben hivatalba lépő kormány első lépései között olyan jogszabályokat alkotott, melyek a tanyaprogram eredményes megvalósításához hozzájárulhatnak. A következőkben a kistermelői élelmiszer‐előállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat, a közbeszerzési törvény módosításának a közétkeztetési alapélelmiszerek beszerzésére gyakorolt hatását és a Nemzeti Földalapot érintő változásokat ismertetjük, valamint összegyűjtöttük az élelmiszertermeléshez kapcsolódó Uniós és hazai jogszabályokat. A kormány vidékfejlesztési területen véghezvitt tevékenységei folytatódnak, hiszen számos jogalkotási feladat van még hátra, ezek közül a teljesség igénye nélkül szeretnénk megemlíteni az alábbiakat: ¾ Tanya törvény elfogadása az alábbiak figyelembevételével o tanyás térségek azonosítása kistétrségi és települési szinten o tanyás térségek privilegizálása, kedvezmények nyújtása az LHH‐s térségekhez hasonló támogatási intenzitás mellett o tanya fogalmának meghatározása, épületállomány és kultúrtáj védelmére való törekvés



158

o A tanyasi emberek érdekérvényesítő képességének javítása az önkormányzati testületekben (részönkormányzatokhoz hasonló jogosítványok biztosítása, tisztán külterületi és belterületi szavazókörök kialakítása, külterületi polgárok képviseletének biztosítása a lakonépességre való tekintett nélkül) o A külterületi normatíva megemelése, forráshiány esetén csak a tanyás térségekre vonatkozóan o Bizonyos fogyasztói létszám vagy fogyasztási mennyiség esetén az áramszolgáltató kötelezhető legyen a gerincvezeték kiépítésére, az önkorményzat pedig az utak karbantartására o Többfunkciós (oktatás, egészségügy, szociális, közösségi) tanyasi közösségi házak működésének finanszírozása érdekében normatíva biztosítása o Tanyagondnoki hálózat fejlesztése (legyen bizonyos létszám fölött kötelező, OKJ‐s képetíshez legyen kötve, bővüljön a feladatkörük, emelkedjen a normatíva feladatbővülés fedezeteként) o Vályoggal való építkezés egyszerű szabályozása, lehetővé tétele o Mintagazdaságok létrehozása a tanyás térségekben o Tanyás térségek esetében a művelőségi ág változtatásra tilalom bevezetése, ettől való eltérés csak nagyon indokolt esetben legyen lehetséges o Tanyák megújuló energiával való ellátása normatív jellegű pályázati támogatásban részesüljön o Tanyagazdaság megújuló energiával való ellátásához elkülönített beruházási pályázat indítása az LHH‐s kistérségekét elérő támogatási intenzitás mellett o Tanyák virtuális elérhetőségének védelmének támogatása

biztosítása

és

elektronikus

o Külterületek biztonságát szavatoló helyi rendőrség létrehozása (az autópályarendőrséghez hasonlóan) ¾ Javasoljuk az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójánaknak csökkentését ¾ Az import élelmiszerekre vonatkozó szigorú minőség‐ellenőrzés bevezetése ¾ Élelmiszerek minőségellenőrzése történjen meg értékesítés helyén is (áruházakban, üzletekben)



159

¾ Szükség van az áruházláncok által diktált beszállítói szerződéskötési feltételek tartalmának szabályozására, a termelők kiszolgáltatottságának csökkentésére ¾ Javasoljuk a saját előállítású biodízel felhasználásának szabályozását. A mezőgazdasági gépek esetében az illeték és adómentes felhasználást, még az egyéb gazdasági és magáncélra a kedvezményes terhek megfizetésének lehetőségét ¾ Javasoljuk a megfelelő jogszabályok meghozatalát annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalapból a gazdálkodók (elsősorban a fiatalok) és az önkormányzatok szociális földprogramjaik számára kellő mennyiségű földet, a piaci ár alatt hosszú távú bérletbe kapjanak ¾ Javasoljuk a szociális támogató rendszer átalakítását olyan módon, hogy az munkavégzésre ösztönözze az embereket ¾ A szakképzésben, kiemelten a mezőgazdasági szakképzésben a gyakorlatorientált szemlélet bevezetése, a munkaerőpiaci keresletre rugalmasan reagáló képzési összetétellel ¾ Javasoljuk az integrált termelési‐értékesítési rendszerben résztvevő vállalkozások, termelők felnőttképzési költségeinek támogatását az integrátor szervezetnél ¾ Javasoljuk a többségi önkormányzati tulajdonú mintagazdaságok létrehozásának támogatását, a termelő célú közmunka kiemelt támogatását

6.5 Támogatási rendszer 6.5.1

A pályázati rendszerben elérhető jelentősebb források jegyzéke

Mezőgazdasági Nemzeti támogatások: • Csoportmentességi támogatások: o Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatás o állati hulla elszállításával kapcsolatos támogatások o Növény‐egészségügyi támogatások o Tenyésztés‐szervezési támogatások • Egyéb nemzeti támogatások o Baromfi és sertés állatjóléti támogatások o Erdők telepítésének támogatása o Erdők telepítés



160

Jégeső elhárító rendszer működtetése o Mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez nyújtandó hitel és lízing támogatás o

• Mezőgazdasági de minimis jellegű támogatások o Anyakecske‐tartás támogatása o Mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez nyújtandó hitel és lízing támogatás o Szőlő és gyümölcsültetvények gázolaj‐támogatása • Agrárkár‐enyhítési rendszer • Átmeneti állami támogatások o Tejtermelők számára o Családi gazdálkodók • Általános de minimis jellegű támogatások o Erdészeti közcélú feladatok támogatása o Erdők felújítása o Jégeső‐ elhárítási rendszerek működése o Rendezett piaci kapcsolatok kialakításának támogatása o Erdészeti szakirányítási tevékenység támogatása Nemzeti kiegészítő támogatások és Tejkvóta • Állati termékek közvetlen támogatása (anyajuh, anyatehén, húsmarha, szarvasmarha exterzifikációs támogatása) • Tejkvóta és történelmi bázisjogosultság (tejtermelés, dohány, juh, hüvelyesek, gabona, rizs, extenzifikációs támogatások stb.) Területalapú és közvetlen támogatások (zöldség‐gyümölcs, takarmány, cukornád, rostgyártás, keményítő‐felhasználás) Intervenciós intézkedések (gabona, cukor, hús, rizs, tejtermelés, zöldség‐ gyümölcs stb.) Külpiaci intézkedések (baromfi, hús, tojás, cukor, feldolgozott termékek, gabona, sertés, tej, szarvasmarha) Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásai 2007‐2013 között • EMVA I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása o Állattartó telepek korszerűsítése o Kertészeti gépek beszerzése, kertészetek korszerűsítése



161

Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése o Erdészeti géppark korszerűsítése o Szaktanácsadás o Mezőgazdasági termékek értéknövekedéséhez nyújtandó támogatások o Mezőgazdasági/erdészeti szakmai képzések támogatása o Mezőgazdasági utak felújítása (tanyák, borvidékek elérhetőségének javítása) o Termelői csoportok létrejöttének, működésének támogatása o Gazdaságátadási támogatás (55 év feletti mezőgazdasági termelők gazdaságának átadásához nyújtott jövedelempótló típusú támogatás). o Lágy szárú energiaültetvények o Fiatal gazdálkodók támogatása o Energiaültetvények o Ültetvények telepítése, korszerűsítése (kertészeti ültetvények is) o Gépvásárlási támogatás (Mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatás) o Bio‐üzemanyag gyártás támogatása(Kis kapacitású nyersszesz‐ és nyersolaj üzemek létesítéséhez) EMVA II. tengely: Környezet és vidéki élet fejlesztése o Mezőgazdasági területek erdősítése o Erdészeti potenciál helyreállítása o Agrárerdészeti‐rendszerek támogatása o erdő‐ környezetvédelmi intézkedések támogatása o Erdőszerkezet átalakításának támogatása o Agrár‐környezetgazdálkodás támogatása o Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása o Kedvezőtlen adottságú területek támogatása o Natura 2000 gyepterületek támogatása o Védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták megőrzése EMVA III. tengely: o Helyi Vidékfejlesztési Irodák működéséhez nyújtandó támogatások o Turisztikai tevékenységek támogatása o Mikrovállalkozások támogatása o Vidéki örökség megőrzése o Falufelújítás támogatása o Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése o Integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása EMVA IV. tengely o

•

•

•



162

Leader csoportok és HVI‐k támogatása Nemzeti Diverzifikációs Program o Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése o Mezőgazdasági termékek értéknövelése o Vidéki települések fejlesztése o Turisztikai tevékenységek támogatása o Mikrovállalkozások támogatása o Vidéki örökség védelme o

A különböző mezőgazdasági támogatások támogatás intenzitása 25‐70 % között van, a pályázati kiírás céljától, a beruházás helyszínétől, a pályázó szervezet méretétől, illetve a beruházás céljától függően. Hazai foglalkoztatási támogatások: • MPA decentralizált forrásai (munkaügyi központok által bértámogatásra, foglalkoztatás‐bővítésre, utazási támogatásra nyújtott támogatások, hátrányos helyzetűek illetve megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására stb. ) • MPA munkahelyteremtő pályázatai (MPA‐1; MPA‐2) • Képzési támogatás (munkanélküliek és munkavállalók számára is nyújtható) • Munkanélküliek vállalkozó válását segítő támogatás • Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatai (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés, munkaügyi kutatások támogatása) Hazai szociális támogatások/ programok: • Nemzeti Civil Alap keretében működési, kapcsolatépítési‐kapcsolatteremtési pályázatok civil szervezetek számára • „Út a munkába” program • Közhasznú foglalkoztatás (1‐6 hónap) • Minisztérium által meghirdetett eseti pályázatok elsősorban esélyegyenlőség, civil szervezetek, ifjúság és kábítószerügyi területen Önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása • Önerő Alap • Önkormányzati fejlesztési feladatok támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE) • Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT)



163

• A területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések pályázatok (TEKI)

Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai: Az ÚMFT operatív programjai közül a Tanya‐ programhoz megvalósításához kapcsolódó operatív programokat és azok legfontosabb prioritásait, lehetséges pályázatait soroljuk fel: Államreform Operatív Program • Közpolitikai döntések eredményesebb megalapozása • Önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátásának megalapozása • Partnerség erősítése Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért • Piacorientált kutatásfejlesztési tevékenység támogatása • Kutatás‐fejlesztési központok fejlesztése • Akkreditált innovációs klaszterek támogatása • Innovációs és technológiai parkok támogatása • Vállalati innováció ösztönzése • Vállalati kutatás‐fejlesztési kapacitás erősítése • Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs tevékenységének fejlesztése • Integrált K+F projektek támogatása 2. prioritás: A vállalkozások komplex fejlesztése • Mikro‐ és kisvállalkozások technológia fejlesztése • Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro‐, kis‐ és középvállalkozások számára • Komplex vállalati technológia fejlesztés • Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben • Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása • Vállalati folyamatmenedzsment és e‐kereskedelem komplex támogatása • Környezetközpontú technológiaváltás • Hulladékhasznosítási célú technológiafejlesztés

3. prioritás: Modern üzleti környezet elősegítése



164

• • •

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése SaaS központok fejlesztése Hálózati infrastruktúra létrehozása Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések prioritási tengely

• • •

Települési szilárdhulladék‐gazdálkodási rendszerek fejlesztése ( Szennyvízelvezetés és tisztítás Ivóvízminőség‐javítás támogatása 2. prioritás: Vizeink jó kezelése

• • • • • • • • • • •

Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra Komplex vízvédelmi beruházások Komplex vízvédelmi beruházások Duna‐Tisza közi Homokhátság vízháztartásának javítása A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata Üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése A települési szilárdhulladék‐lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése Szennyezett területek kármentesítése Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék‐lerakók területén 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely

• • • • •

Élő‐ és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Élőhelyvédelem, ‐ helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Élőhely ‐ megőrző erdő‐mező gazdálkodás Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése



165

• • • • • • •

4. prioritás: A megújuló energiaforrás‐felhasználás növelése prioritási tengely Hő‐ és/vagy villamosenergia‐előállítás támogatása Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Megújuló energia alapú térségfejlesztés Megújuló energia alapú villamosenergia‐, kapcsolt hő‐ és villamosenergia‐, valamint biometán‐termelés Nagy –és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Geotermikus alapú hő‐, illetve villamosenergia‐termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 5. prioritás: Hatékony energia‐felhasználás prioritási tengely

• • • • •

Harmadik feles finanszírozás Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Távhő‐szektor energetikai korszerűsítése Bioetanol üzemek létesítése 6. prioritás: Fenntartható életmód és fogyasztás prioritási tengely

• • •

A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E‐ környezetvédelem)

Regionális Operatív Programok (ROP) ‐ Dél‐Alföldi Regionális Operatív Program 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés •

• •

Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése (ipari parkok, iparterületek fejlesztése; ipartelepítés; inkubátorházak támogatása; telephelyfejlesztés, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alap; LHH projektek) Vállalkozások fejlesztése tanácsadással Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése, közös eszközbeszerzései és beruházásai



166

•

•

• •

Régió innovációs potenciáljának a fejlesztése (Technológia transzfer tevékenység ösztönzése; Kísérleti jellegű fejlesztések) 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztések Versenyképes turisztikai termék‐ és attrakciófejlesztés (Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése; turisztikai szolgáltatásfejlesztés; Aktív turisztikai fejlesztések; Konferenciaturizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések; Kulturális és gasztronómiai turisztikai célú rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése; Bor‐ és pálinkaturizmushoz kapcsolódó kizárólag turisztikai célú infrastrukturális fejlesztések; Muzeális intézmények, témaparkok és az épített örökség turisztikai célú fejlesztése) Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése Turisztikai Desztináció Menedzsment fejlesztése

• • • •

3. prioritás: Közlekedési infrastruktúrafejlesztés Állami kezelésű közutakon az elérhetőség Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Közösségi közlekedés fejlesztése

• • •

• • •

•

•

4. prioritás: Humáninfrastruktúra fejlesztés Alap és járóbeteg ellátás fejlesztése helyi egészségházak és szakrendelők fejlesztése) Rehabilitációs és hosszú idejű ápolási ellátás fejlesztése Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése (Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának; Szociális ellátás és közösségi terek fejlesztése) Oktatásfejlesztés (Az oktatási‐nevelési intézmények infrastrukturális ellátottságának fejlesztése) Akadálymentesítés Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése 5. prioritás: Térségfejlesztési akciók Integrált szociális városrehabilitáció (Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése; A városi örökség megőrzése és korszerűsítése; Megyei jogú városok integrált fejlesztése) Város‐ és városrész megújítási akciók



167

•

Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság (Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések; 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése; Belterületi csapadék‐ és belvíz elvezetés; Települési hulladéklerakók rekultivációja) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

• • • • • •

• • • • • • • • • • • • • •

1. prioritás: A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért Út a munka világába Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Helyi és határmenti foglalkoztatási együttműködések és megállapodások Képzéssel kombinált munkaidő‐csökkentés a munkahelyek megőrzése érdekében 2. Prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Lépj egyet előre! Munkahelyi képzések támogatása A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése A szak‐ és felnőttképzés struktúrájának átalakítása (TISZK rendszer fejlesztése a közép‐magyarországi régióban) Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén Munkaerő‐piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése Atipikus foglalkoztatási formák támogatása A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése a foglalkoztatás kifehérítése érdekében Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése Munkaerő‐piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásának megerősítése 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek



168

•

•

Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) A szak‐ és felnőttképzés struktúrájának átalakítása (TISZK rendszer fejlesztése) Nevelési‐oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés ‐ Innovatív intézményekben Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében Diagnosztikus mérések fejlesztése Új tanulási formák és rendszerek – Digitális Középiskola program , Második Esély Gimnáziumi programok „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában „Építő közösségek”, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért „Tudásdepó‐Expressz”‐ A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében ( Múzeumok Mindenkinek” Program Audiovizuális emlékgyűjtés Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása Tanoda programok támogatása Civil részvétel erősítése az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében A „Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás” szakmai támogatására Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése Migráns tanulók a magyar közoktatásban Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatására Iskolai tehetséggondozás és Géniusz program

•

5. prioritás: A társadalmi befogadás, részvétel erősítése Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért

• • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • •



169

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai‐módszertani megalapozása és a program kísérése A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos kezdet programok elterjesztése országos szinten, Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt segítő programjai A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő‐piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása A nők elleni erőszak áldozatait segítő szolgáltatások fejlesztése Kísérleti program az adósságcsapda megelőzése érdekében Komplex telep‐program Szociális szolgáltatások modernizációja, központi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása Központi szociális információs fejlesztések Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése A fizikai és info‐kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése Elemi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése) A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése Modellprogram az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok Önkéntesség elterjesztése Anti‐diszkriminációs műsorok, kampányok támogatása A fogyasztóvédelem társadalmasítása tudatos fogyasztói magatartás kialakításával Elítéltek visszavezetése a társadalomba oktatási és munkáltatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül ‐ A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása

6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés • Bizonyítékon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei és különböző korosztályok számára • Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok • Szűrőprogramok és országos kommunikációjuk: Népegészségügyi szervezett szűrési programok támogatása • Koragyermekkori (0‐7 év) program



170

• •

Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés Foglalkoztatás támogatása Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése • Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban • A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése • Agóra – multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó • szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása • Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási‐képzési szerepének infrastrukturális erősítése • Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúrafejlesztése– „Tudásdepó Expressz” • Infrastrukturális fejlesztések a minőségi oktatás, az egész életen át tartó tanulásnak a kultúra eszközeivel történő elősegítése érdekében az LHH kistérségek esélyegyenlőségéért 2. prioritás:Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése • Regionális járóbeteg szakellátó intézmények fejlesztése • Sürgősségi ellátás fejlesztése • Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg‐ ellátásban • Korszerű regionális onkologia hálózat kialakítása és fejlesztése 3. prioritás: A munkaerő‐piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések • A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése • Jelnyelvi tolmács‐szolgálatok fejlesztése • Elemi rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek kialakítása • Bentlakásos intézmények kiváltása • Bentlakásos intézmények korszerűsítése



171

Európai Területi Együttműködés Programok Európai Területi Együttműködés programok keretében HU‐SRB IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívásaira pályázhatnak a térségben működő szervezetek. A program az oktatáson át üzleti kapcsolatok kiépítésén keresztül sokoldalú támogatási lehetősget nyújt. A program 2. pályázati felhívása jelenleg társadalmi egyeztetésen van, várhatóan október végén jelenik meg. Az alábbi témákban lehet pályázni: 1. prioritás: Infrastruktúra és környezet 1.1. Infrastruktúra fejlesztés

1.1.1. Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása

1.1.2. Határon átnyúló közlekedési útvonalak tervezése, a helyi tömegközlekedés összehangolása 1.2. Közös felelősségvállalás a környezetért

1.2.1. Határon átnyúló vízgazdálkodási (ár‐ és belvízvédelem) tevékenységek

1.2.2. Állategészségügyi monitoring, a környezet minőségét javító tevékenységek 2. prioritás: Gazdaság, oktatás és kultúra 2.1. Gazdasági együttműködés, turizmus és K&F

2.1.1. Képzések és határon átnyúló üzleti partnerkeresés

2.1.2. Határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem

2.1.3. A régió terület‐ és ágazati fejlesztéséről szóló közös tanulmányok

2.1.4. Termékorientált közös kutatás‐fejlesztés és innováció

2.2. Oktatási és kulturális együttműködések

2.2.2. Emberek közötti (people‐to‐people) együttműködés

6.5.2

Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez

Az Új Széchenyi Terv egy olyan összehangolt EU‐s és hazai forrásokat is magába integráló pályázatási rendszer, amely négy ágazati és három átfogó kitörési pontot tartalmaz. A következőkben azon elemeit ismertetjük a tervnek, amely a tanyaprogram szempontjából relevánsak.



172

1) Gyógyító Magyarország‐ Egészségipar Az Új Széchenyi Terv legígéretesebbnek vélt kitörési pontja, amely igen tágan kezeli az egészségipar ágazatot, magába foglalja a gyógyító‐megelőző szolgáltatásokat, a kiszolgáló‐ és háttérágazatokat, az ezeket megalapozó kutatásokat, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártását és forgalmazását is. E sokszínű ágazatban a növényházi kertészeti termelés az a pont, amihez a tanyaprogram csatlakozni tudna. Növényházi kertészet, (bio)élelmiszeripar

Az Új Széchenyi Terv vitairata a növényházi kertészet esetében kiemeli a termálvíz hasznosításának kérdését (ezzel a témával részletesen a jelen tanulmánnyal párhuzamosan készülő, „Megújuló energiára alapozott komplex kistérségi energetikai modell” című tanulmány foglalkozik), valamint a hangsúlyozza a bio‐ élelmiszerek, illetve a növényvédőszer‐maradványoktól mentes termékek iránti növekvő igényben rejlő gazdasági lehetőségeket. 2) Megújuló Magyarország‐ Zöld Gazdaság A tanyaprogram során célunk, hogy a helyi erőforrások alapján a nagyüzemi szolgáltatókhoz képest kedvezményesebb áron állítsunk elő energiát, mivel az önköltségen vagy annak közelében meghatározott belső áron a vállalkozások részére átadott energia megalapozza a versenyképes költségszintű termék‐előállítást. Mivel az Új Széchenyi Terv is kiemelt prioritásként kezeli az energiaimport‐függőség csökkentésének kérdését, így várhatóan ez a terület állami és uniós támogatásokban részesül. A tanyaprogramban megújuló energiával elsősorban a nagy energiaigényű előkészítő, feldolgozó, csomagoló, hűtő funkciókat is ellátó agrárlogisztikai központot kívánjuk ellátni. 3) Otthonteremtés és lakásprogram A kormány álláspontja, hogy a magyar vidék, azon belül pedig a magyar tanyavilág a magyarság kulturális öröksége, amelynek fennmaradása, megőrzése, ápolása közös felelősségünk. Ahhoz, hogy a tanyák valóban élhetővé váljanak, szükség van a megfelelő gazdálkodási, infrastrukturális feltételek megteremtésére. A Nemzeti Földalap, valamint a lakásprogram kínálta lehetőségek kihasználásával a fiatal gazdálkodó családok számára a tanyasi életforma vonzóvá válhat, ennek következtében a tanyák jövője hosszútávon biztosítható.



173

4) Vállalkozásfejlesztés – üzleti környezet fejlesztése Az Új Széchenyi Terv kiemelt célkitűzése a kis‐ és középvállalkozások forráshoz juttatása. Az első körben (2011. január 15‐én) megjelenő pályázatok is ezt a célt fogják szolgálni. Azonban a kormány a vállalkozások támogatásával egy időben a vállalkozási feltételeket ellehetetlenítő körülményeket (magas adóterhek, bürokrácia) is fel kívánja számolni. Amennyiben a kormányzat elképzelései megvalósulnak, a kistérség agrárvállalkozási is kedvezőbb körülmények között gazdálkodhatnak. A tanyaprogram egyik kulcskérdése a kis agrárvállalkozók összefogásának és közös értékesítési feltételeiknek megteremtése, ezért a kormányzat vállalkozásfejlesztési intézkedései e területen is kedvező hatást fejthetnek ki. 5) Foglalkoztatás A kormány célkitűzése, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsen, ehhez a célkitűzéshez a tanyaprogram is hozzájárul, hiszen a mezőgazdaság versenyképességének fokozását célzó fejlesztések is a magas élőmunka‐igényű ágazatokat érintik. A programban megjelenő ‐ az önkormányzati szerepvállalással létrehozott‐ mintagazdaságok foglalkoztatásban betöltött szerepe meghatározó, hiszen a mintagazdaságokban alkalmazottak elsősorban a szociálisan rászorulók lesznek.

6.5.3

Javaslatok a támogatási rendszer átalakítása kapcsán

A jelenlegi támogatási rendszer hibái közé sorolható, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatását nem kezeli egységesen. Szintén ettől teljesen elkülönülten jelennek meg a környezetvédelmi, társadalom fejlesztési, gazdasági , regionális fejlesztési programok. A pályázati rendszer legnagyobb hibája a túlbürokratizált, végtelenül bonyolult adminisztrációs rendszer. A pályázat kiírója határozza meg, hogy a pályázók milyen tevékenységeket végezzenek, így azok mindig csak azt tudják mérlegelni „mire van pénz”, nem pedig azt mit lenne a leghasznosabb megvalósítani. A történelmi és társadalmi okok miatt hiányzó kooperációs hajlandóságot, felülről szerveződő álegyüttműködések generálásával kívánják helyettesíteni, amelyek során pénzt adnak az együttműködésért. A központilag kitalált, a gyakorlati tapasztalatokat sokszor nélkülöző fejlesztési elképzelések megvalósításába, állami tulajdonban lévő non‐profit szervezetek bevonását írják elő, ezek a szervezetek élik fel a támogatások jelentős részét. A program megvalósulásának feltétele a támogatási rendszer átalakítása, amely elsősorban a logisztikai központ megvalósításának finanszírozása és a mezőgazdasági termelők támogatása miatt lényeges.



174

¾ A termelő munka támogatása komplex szociális foglalkoztatási programok révén. Lehetőséget kell adni, hogy az álláskeresők és az inaktívak a mintagazdaságokban képzésben, munkakipróbálásban részesüljenek, majd foglalkoztatva legyenek. A mintagazdaságok munkaerőkölcsönzési tevékenységét is engedélyezni és támogatni szükséges. ¾ Legyen a munkahelyteremtési támogatások körében külön a termelő munka támogatása cimkézett forrás ¾ Az egyes őshonos növény és állatfajok megőrzésére és piaci hasznosítására irányuló programok részesüljenek állami támogatásban (a gazdasági hasznosítás legyen alapkövetelmény) ¾ Szükséges az élelmiszerfeldolgozást támogató beruházások támogatása (ingatlanvásárlás, építés, eszközbeszerzés), de ennek legyen alapfeltétele, hogy mezőgazdasági termelők által tulajdonolt integrátor vállalkozás pályázhasson csak, aki a közvetlen értékesítést is maga végzi. ¾ A részben lakófunkcióval is rendelkező tanyák felújítása is legyen támogatható, támogassák a vályogépítést és a megújuló energia felhasználást ¾ Az állami forrásokból támogatott infrastruktúra fejlesztések esetében (útjavítás, csapadékvíz elvezető, tanyák és egyéb gazdasági épületek felújítása) lehetőséget kell biztosítani a saját teljesítésre, az építési anyagok és berendezések finanszírozásával ¾ Tanyák alternatív energián alapuló szigetszerű ellátásának támogatása meghatározott összeggel (4 millió Ft / tanya) ¾ A Homokhátság vízellátását biztosító Duna‐Tisza csatorna legyen kiemelt projektként nevesítve.



175

IRODALOMJEGYZÉK Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra ,(Tanyafelmérés) 2005‐2006 VÁTI‐MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet; Budapest, 2006 A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására (tanulmány), Dr. Varga István; Pécs, 2005 Munkaerőpiaci helyzetkép Dél‐alföld, DARMK; 2010 május Tájékoztató az iskolarendszerből kikerülő fiatalok munkaerő‐piaci helyzetéről a Dél‐ alföldi régióban, DARMK; 2010 Negyedéves Munkaerő‐gazdálkodási jelentés 2010. II. negyedév Dél‐alföld, DARMK; 2010 május Munkaerő‐piaci barométer: Keresett ill. túltelített szakmák Dél‐alföldi régió; DARMK; 2010 Bács‐Kiskun Megye Agrár‐környezetvédelmi Cselekvési Programja Helyzetelemző Munkarész, Kecskemét és térsége, Hamzáné Lakó Judit ‐ Tóth Márta; 2002 Agrárgazdasági statisztikai zsebkönyv, KSH, 2007 Jelentés az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről, Dr. Tassy Sándor, Budapest, 2009 Kecskemét és térsége agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programjának Felülvizsgálata, 2004‐április A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban, FVM, 2009 Új szabályozás a földvásárlási moratórium helyett? újságcikk, Krónika Suri Szilvia‐ Bőti Attila 2010‐07‐06 Bács‐Kiskun Megye Területrendezési Terve, VÁTI, 2005 Bács‐Kiskun Megye Idegenforgalmi Koncepciója, 2003‐2008 Dél‐alföldi Operatív Program, NFÜ, 2006 Dél‐alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia, 2007‐2013, EuroSpa Hungary Kft, 2006 A Kecskeméti kistérség humán erőforrás feltárása, Vázlat Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Közfoglalkoztatási Terve 2010. évre Közoktatási és Intézkedési Terv Kecskeméti Kistérségben 2008‐2013 Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Terv, szerk.: Kutasi Ferenc, 2005



176

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia‐Tiszától a homokhátságig LFCS, 2008 2001. ÉVI Népszámlálás 6.területi adatok 6.2 Bács‐Kiskun megye Az adatok értékelése; KSH, 2003 A főbb állattenyésztési ágazatok helyzete, AKI, 2009 A termálenergia hasznosítási lehetőségei a Dél‐Alföldi Régió Területén, ATIKÖZVIZIG, 2008 Klímaváltozás Káros Következményeinek Mérséklésének Eszközrendszere, Dr. Kozák Péter, ATIKÖZVIZIG Duna‐Tisza közi homokhátság vízgazdálkodási problémáinak megközelítése a hidrodinamikai modellezés alkalmazásával, Dr. Kozák Péter, ATIKÖZVIZIG Mintaprojekt a Duna‐Tisza közi közép‐homokhátság helyzetének javítására, Rónay István‐Keve Gábor Homokhátság füzetek 1‐13. füzet, 2001‐2006, Bács‐Kiskun Megyei Agrárkamara Határérték, Kerekasztal beszélgetés a vidékfejlesztésről, Balavány György, újságcikk‐ Magyar Nemzet 2007 június 9. „Nem szűnik meg átalakul” újságcikk‐Népszabadság 2004 Kulturális stratégia rövid távú operatív programja, Kecskemét és térsége többcélú társulás, 2010 Munkanélküliség a Kecskeméti Kistérségben‐Munkát kereső pályakezdő fiatalok helyzetelemzése, Kecskemét, 2009 A fenntarthatóság szemléletének érvényesítési lehetőségei a Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. település és térségfejlesztési tevékenységében, a meghatározott prioritások mentén; Kecskemét,2010 Homokhátsági tanyás térség energiaellátási és elérhetőségi viszonyai javításának térszerkezeti tanulmányterve‐5. Kecskeméti kistérség, VÁTI, Budapest 2006 Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének Programja; MTÉE, 2009 Tanyakollégium 2002‐2003‐A tanyai átalakulás jellegzetességei a Kiskunság felmért településein, MTA‐LN‐SZIE; Kecskemét, 2003 Elmaradt az állami konszolidáció‐végnapjait éli a Mórakert?, újságcikk Agromonitor.hu, 2010.08.27 A szövetkezet és az egyesülés összehasonlító elemzése a hazai és az európai uniós szabályozás tükrében Javasolt Földprogram Vázlatok, Belecska, Dr. Jakab Róbert, 2009



177

Még az idén befejezi és életbe lépteti a kormány a már előkészítés alatt lévő, hungarikumokról szóló törvényt, jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. újságcikk, Magyar Hírlap, 2010 Termelő és értékesítő szervezetek Magyarországon, Cégvezetés VII. évfolyam 8. szám, 1999



178

DIAGRAMJEGYZÉK 1. diagram: A Kecskeméti kistérség lakosságának megoszlása a különböző nagyságú települések között 2008‐ban ......................................................................................................................................... 14 2. diagram: A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség‐nagyságcsoportja szerint 2001‐es népszámlálási adatok alapján ................................................................................................................. 16 3. diagram: Népsűrűségi adatok a 2000‐2008‐as időszak átlagában ........................................................... 17 4. diagram: A lakosságszám alakulása a Kecskeméti kistérségben 2000 és 2008 között .......................... 23 5. diagram: A természetes szaporulat alakulása a Kecskemét kistérségben 2000 és 2008 között ........... 25 6. diagram: Állandó és ideiglenes vándorlás a Kecskeméti kistérségben 2000 és 2008 között ................ 26 7. diagram: A Kecskeméti kistérség korfájának 2000‐es és 2008‐as összehasonlítása ............................... 27 8. diagram: A belterületi és külterületi népesség aránya a kistérség településein a 2001‐es népszámlálási adatok alapján ................................................................................................................. 28 9. diagram: Magyarország külterületi lakónépessége 2001‐ben .................................................................. 29 10. diagram: A Kecskeméti kistérség 2001‐es iskolázottsági adatai, nemek szerint ................................. 31 11. diagram: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %‐ában, 2000. december, 2005. december és 2010. áprilisi átlagos adatok összehasonlításában ............................ 32 12. diagram: A kistérségi feldolgozóipar megoszlása 2007‐ben .................................................................. 45 13. diagram: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása Bács‐Kiskun megyében, a Dél‐ alföldi régióban és Magyarországon ...................................................................................................... 47 14. diagram: A Kecskeméti kistérség földhasználati megoszlása 2000‐ben ............................................... 49 15. diagram: A Kecskeméti kistérség egyéni gazdaságainak termőterület‐megoszlása, 2000‐es állapot51

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A kistérség települései vízszennyezettségük szerint, 2007 ....................................................... 13 2. táblázat: A VÁTI 2006. évi tanyafelmérésének összegző adatai .............................................................. 20 3. táblázat: A Kecskeméti kistérség települései a népességszám csökkenése, ill. növekedése szempontjából csoportosítva, 2000 és 2008 adatainak összehasonlítása ........................................... 24 4. táblázat: Országos foglalkoztatottsági adatok 2010 I. negyedévére a munkaképes korú lakosságra vonatkoztatva ............................................................................................................................................ 33 5. táblázat: A termék‐ és értékesítési jellemzők összehasonlítása .............................................................. 126 5. táblázat: Beruházási költségek bemutatása .............................................................................................. 145 6. táblázat: Az üzemeltetés humánerőforrás igénye ................................................................................... 146

TÉRKÉPJEGYZÉK 1. térkép: A Homokhátság területe .................................................................................................................... 8 2. térkép: A Kecskeméti kistérség elhelyezkedése a megyében ..................................................................... 9 3. térkép: A kistérség közlekedési térképe ...................................................................................................... 21 4. térkép: A tanyás térségek elhelyezkedése Magyarországon .................................................................... 30



179

ÁBRA JEGYZÉK 1. ábra Külterületi népesség a Homokhátságon (VÁTI, 2006.) .................................................................... 15 2. ábra: A homokhátsági tanyák funkcionális összetétele 2006‐ban a VÁTI felmérése szerint ............... 19

MELLÉKLETEK 1) sz. melléklet: Termelő‐ értékesítő szervezetek Magyarországon

Termelői értékesítő szervezetek Magyarországon56 Uniós csatlakozásunk elősegítése érdekében, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény felhatalmazása alapján született meg ‐ a közösségi szabályozással harmonizáló ‐ 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet, a zöldség‐, gyümölcstermelői és ‐értékesítő szervezetekről, röviden a TÉSZ‐ ekről. A TÉSZ fogalma

A termelői szervezeteket ‐ az Európai Unió agrárjogi rendelkezéseivel összhangban ‐ a magyar jogi szabályozás sem tekinti önálló jogi formának. A TÉSZ‐ek a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok agrárpolitikai szempontból kiemelten kezelt regisztratív szervezetei, amelyek költségvetési preferenciák vonzáspontjai. A jogi minősítés nem az alapítás, hanem az alapítási szabályzat és a működés feltételei alapján nyerhetők el külön állami elismerés útján. A TÉSZ nem önálló jogalany, hanem a különböző jogalanyok ʺkülönös minőségeʺ. Termelői, értékesítő szervezetet nem lehet közvetlenül létrehozni, hanem pl. szövetkezetet, gazdasági társaságot kell alapítani, amelyekre mint majdani tagokra, az adott szervezetekre vonatkozó szabályokon túl a TÉSZ‐re előírt külön feltételeket is érvényesíteni kell, ezáltal nyílik lehetőség a tagok által létrehozott szervezet TÉSZ‐ kénti elismerésére. 56

Termelő és értékesítő szervezetek Magyarországon, Cégvezetés VII. évfolyam 8. szám, 1999



180

A szervezet a tagjai által demokratikusan irányított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodónak tekinthető. A demokratikus tagi irányítás önmagában nem sokat mond, legfeljebb emlékeztet a szövetkezet azonos tartalmú fogalmi elemére. Megfelelő szintű képzettársítási képesség mellett a többségi szavazati jog határozatformáló erejét fedezhetjük fel a demokratikus irányítás fogalma alatt. A TÉSZ mint gazdálkodó szervezet nem működhet egyesületi, polgári jogi társasági vagy más, nem gazdasági célt szolgáló szervezeti formában. Nem keverhető össze a terméktanácsokkal sem, hiszen azok az adott termékpálya minden szegmensét és szereplőjét ‐ nem csak a termelőket ‐ fogják össze. Az agrárjogi szakembereket a nyugat‐európai marketingszövetkezetekre emlékezteti a hazai termelői, értékesítő szervezet az alábbi sajátosságai miatt: • a személyes közreműködés kötelezettsége és annak kizárólagossága, • a tagi anyagi hozzájárulás, • a szavazati jogok összekapcsolása a tagi szállítások értékével, • a szervezet tevékenységének a tagok felé irányultsága, • adott esetben a tevékenység nonprofit jellege, • kiegészítő ideális célok, így többek között a környezetvédelem támogatása. Az alapítók személye - személyi kötöttség

Zöldség‐, gyümölcstermelői, ‐értékesítő szervezetek alapítói kizárólag zöldség‐ és gyümölcstermelők lehetnek. A termelői minőség jogi kategória, nem azonos a köznapi nyelv által használt fogalommal. A TÉSZ tagja ‐ a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet szerinti ‐ kizárólag az alábbiakban definiált termelő lehet: • természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki • eleget tett a mezőgazdasági termelők agrártámogatások igénybevételével kapcsolatos, a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, és ennek alapján nyilvántartásba vették.

A szervezet taglétszámának a tizenöt főt el kell érnie.



181

Termékhez kötöttség

TÉSZ‐ek kizárólag a zöldség‐, illetve gyümölcstermelést (TEÁOR A 01.12, 01.13) folytatók által előállított termékek piacra lépésének elősegítése érdekében alapíthatók, más termékek kapcsán TÉSZ‐kénti elismerésre nincs lehetőség. A tárgyi körön ‐ zöldség‐, gyümölcstermelés ‐ belül étkezési, piaci vagy feldolgozóipari értékesítésre szánt termékek • • • •

termelésének szervezésére, termékeik tárolására, piacképes áruvá történő előkészítésére, közös értékesítése céljából

létesíthető termelői, értékesítő szervezet. A szervezetnek a tagok által termelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétele az összes árbevételének ötven százalékánál nem lehet kevesebb. Az árbevétel számításánál az egyéb mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevételt figyelmen kívül kell hagyni.

A rendelet hatálya alá tartozó termékek

Vámtarifaszám/alszám 0702 00 0703 0704 0705 0706 0707 00 0708 ex 0709

Árumegnevezés Paradicsom, frissen vagy hűtve Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle, frissen vagy hűtve Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle, frissen vagy hűtve Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.), frissen vagy hűtve Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, feketegyökér, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve Uborka és apró uborka, frissen vagy hűtve Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve Más zöldség, frissen vagy hűtve (pl. 0709 20 00 spárga, 0709 30 00 padlizsán, 0709 51 10 termesztett



182

gomba, 0709 60 10 édes paprika), kivéve a 0709 60 91, 0709 60 95, 0709 60 99, 0709 90 31, 0709 90 39 és 0709 90 60 alszámokat (paprika kapszaicin, illóolaj-tartalmú festék, illóolaj vagy gyanta előállítására; olajbogyó; csemegekukorica) Más dióféle, frissen vagy szárítva, héjastól is Csemegeszőlő, frissen

0802 0806 10 21 0806 10 29 0806 10 30 0806 10 40 0806 10 50 0806 10 61 0806 10 69

Dinnye (beleértve a görögdinnyét is), frissen (kivéve 0807 20 00 papaja) Alma, körte és birs, frissen Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény, frissen Más gyümölcs, frissen

ex 0807 0808 0809 0810 Célhoz kötöttség

A TÉSZ‐ként elismerhető szervezetet a tagok abból a célból hozzák létre, hogy ezáltal • biztosítsák a termelésnek a kereslethez történő igazítását, elsősorban a mennyiség és minőség vonatkozásában, • biztosítsák a kínálat koncentrációját, és segítsék a tagjaik által megtermelt termékek piacon történő elhelyezését, • csökkentsék a termelési költségeket, és stabilizálják a termelői árakat, • elősegítsék olyan környezetbarát termesztési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazását, amelyek védik a környezet minőségét, javítják a környezet biológiai állapotát, • biztosítsák a termékeik tárolásához, előkészítéséhez és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret. Alapszabályhoz kötöttség

A zöldség‐, gyümölcstermelői, ‐értékesítő szervezetek alapító okiratában maga a szervezet és a tagok jogi helyzetével kapcsolatban az alábbi kérdéseket kell rendezni:



183

• a tagok kötelezettséget vállalnak a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi szabályok betartására, • a tagok vállalják a szervezet által meghatározott értékesítési szabályok betartását, • a szervezet finanszírozásához, a TÉSZ‐en keresztül forgalmazott termék értéke vagy tervezett értéke alapján a tagok meghatározott mértékű működési hozzájárulás fizetésére kötelesek, • a tagok az alapszabályban meghatározott módon termelési adatokat szolgáltatnak a szervezetnek különösen a termőterületről, a betakarított termék mennyiségéről, hozamáról, valamint a TÉSZ‐en kívüli értékesítéséről, • a termelők adott termék értékesítésére csak egy TÉSZ‐nek lehetnek tagjai, • a tagok zöldség‐ és gyümölcstermésük száz százalékát a szervezeten keresztül kötelesek forgalmazni, • a belépést követő egy évig a TÉSZ‐ből nem lehet kilépni, • a kilépési szándékot az előző év május 31‐éig írásban jelezni kell, • a gazdasági társaságként működő TÉSZ‐ek esetében egy tag részesedése, illetve szavazati aránya sem haladhatja meg a szervezet alap‐, illetve törzstőkéjének harminc százalékát, • a gazdasági társaságként működő szervezet döntéseinél a tagok számára a megtermelt termékük értékével arányos szavazati jogot kell biztosítani, • a szervezet tagjai számára köteles segítséget nyújtani a környezetbarát termesztési módszerek alkalmazásához, • a szervezet technikai eszközöket biztosít a termelőknek a megtermelt termékek tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához, • meg kell határozni a működési hozzájárulás fizetésének módját és mértékét, elmulasztásának következményeit, valamint azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagok demokratikusan felügyelik a szervezetet és annak működését, • szabályozni kell az új tagok felvételének rendjét és a legrövidebb tagsági időt, • rögzíteni kell a tagokat terhelő kötelezettségek megsértéséhez fűződő jogkövetkezményeket. Kivételek a kizárólagosság alól

A tagi közreműködés kizárólagossági szabályától ‐ a tagok termelésük száz százalékát a szervezeten keresztül forgalmazzák ‐ a TÉSZ legfőbb döntéshozó



184

szervének hozzájárulásával, az alapszabályban rögzített módon az alábbi esetekben lehet eltérni: • a tagok saját gazdaságuk területén, közvetlenül a fogyasztók számára, azok személyes szükségleteinek megfelelő mennyiségben értékesíthetik teljes termésük legfeljebb huszonöt százalékát, • önállóan, illetve saját szervezetük által kijelölt másik TÉSZ‐en keresztül értékesíthetik azokat a termékeket, melyek mennyisége a szervezet teljes forgalma szempontjából elhanyagolható, • önállóan, illetve a szervezet által kijelölt másik TÉSZ‐en keresztül értékesíthetik azokat a termékeket, amelyek jellemzőiknél fogva nem illeszthetők bele az érintett szervezet kereskedelmi tevékenységébe. Állami elismeréshez kötöttség

A termelők által létrehozott szervezetek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elismerése útján nyerik el TÉSZ‐kénti minősítésüket. Ennek előfeltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt fő legyen, és a tagok által megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi várható árbevétel a százötvenmillió forintot elérje. Amennyiben természeti katasztrófa (fagykár, jégkár stb.) következtében a zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi árbevétel jelentős mértékű csökkenése várható, a szervezet 8 napon belül köteles a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivataltól igazolást kérni, amelynek tartalmaznia kell a becsült kárértéket. Az elismerés ilyenkor egyedi eljárás keretében történik. Az elismerési eljárás

Az elismerés iránti kérelmet a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell öt példányban benyújtani, amelyet a hivatal öt napon belül továbbít a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalához. A kérelmet a benyújtott dokumentumok és szükség esetén helyszíni szemle alapján a javaslattételre felkért bizottság véleményének beszerzése után a minisztérium bírálja el. A kérelemhez csatolni kell: • az elismerést kérő szervezet cégbírósági nyilvántartásba vételét igazoló határozat eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, kivonatát, • az alapszabály eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, • a rendelet szerinti adatlapot az elismerés iránti kérelem benyújtási időpontjának megfelelő állapot szerint,



185

• a zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó várható éves árbevételt, • a Zöldség vagy a Gyümölcs Terméktanács véleményét.

Az elismerésről, illetve a kérelem elutasításáról szóló igazolást a minisztérium harminc napon belül köteles kiállítani. A szervezet TÉSZ‐kénti elismerése határozatlan időre szól. Amennyiben a szervezet az elismerést követően a fentiekben ismertetett feltételek valamelyikének nem felel meg, a minisztérium az elismerésről szóló határozatát visszavonhatja. Az előzetes elismerés

A minisztérium legfeljebb ötéves időtartamú előzetes elismerést adhat azoknak a szervezetnek, amelyek a következő feltételeknek megfelelnek: • • • •

a szervezetet a TÉSZ‐ekről szóló rendeletben foglalt célból alapították, alapszabálya a főbb jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, tárgyévi várható árbevétele legalább hatvanmillió forint, taglétszáma legalább nyolc fő.

Az előzetes elismerést megelőzően a kérelmező elismerési tervet köteles készíteni, amely éves bontásban tartalmazza, hogy a szervezet milyen ütemben kívánja elérni a TÉSZ‐ekről szóló rendeletben foglalt valamennyi feltételt, végső soron pedig a végleges hatályú állami elismerést. Az elismerési terv időtartama legfeljebb öt év lehet, melynek végrehajtását az elfogadását követő hónap első napján kell megkezdeni. Az elismerési terv megvalósítása során ‐ ha annak feltételei fennállnak ‐ a szervezet bármikor kérheti a végleges elismerést. Jelentéskészítési kötelezettség

A TÉSZ előzetes jelentést köteles készíteni, amelyet a tárgyév november 15‐éig a minisztérium részére meg kell küldeni. Az előzetesen elismert szervezetek a tárgyévet követő március 31‐éig az elismerési terv végrehajtásáról a minisztériumnak kötelesek írásban beszámolni. A zöldség‐ és gyümölcsértékesítésről éves jelentést kell készíteni, amelyben különös jelentőséget kapnak a termelők földterületére és termelésére vonatkozó adatok. A TÉSZ‐eknek az éves beszámolójuk részét képező zárómérleget a Cégbíróság mellett május 31‐ig a minisztérium részére is meg kell küldeniük. Kurucz Mihály



186

A részvénytársaságok külön szabályai

Részvénytársasági formában működő gazdálkodó termelői, értékesítő szervezetként akkor ismerhető el, ha kizárólag névre szóló részvényeket bocsát ki. A TÉSZ igazgatósága köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely a névre szóló vagy ideiglenes részvényekkel kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazza: ‐ a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát, ‐ a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat, ‐ a részvényvásárlás és a részvénykönyvbe történő bejegyzés időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját, ‐ közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét). Forrás: Cégvezetés, VII. évfolyam 8. szám



187

REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft

Recommend Documents