BUDAPEST FİVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1173. Budapest, XVII., Pesti út 165.
Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2009. évi beszámolója I. negyedév 2009. január 30. Évkezdet A magyar-Lengyel Baráti Kör megkezdte az újévet a Csekovszky Árpád Mővelıdési Házban. Puskás Mária körvezetı és Csekovszky Árpádné köszöntötték a tagokat. Ezt követıen Dobos Marianne Kelemen Didák (16831744) boldoggá avatása érdekében kérte a lengyelek segítségét. Dobos Marianne diáklányként részt vett 1956. október 23-án Szabó Lırinc és Illyés Gyula irodalmi estjén Miskolcon. Ez a találkozás meghatározta egész további életét. Bár kohómérnök lett 1965-ben, 1983-ban mégis visszatért „valahai humán önmagához”. Legszívesebben „média misszionáriusnak” nevezi magát, és így a szeretet, a jóság, az emberség hirdetıjeként kezdte tevékenységét. Szinte valamennyi országos napilapban, képes folyóiratban találkozhatunk írásaival ekkortól.
Páter Kelemen Didák (Baksafalva, ma Kézdialmás, Háromszék, 1683 – Miskolc, 1744. április 28.) minorita szerzetes, hittérítı és író 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván, de születésének pontos dátumát nem tudjuk, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el. Tanulmányait a minoriták eperjesi fıiskoláján folytatta, majd kitőnı eredményei következtében tanári állást kapott itt. Tanárkodása nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció idıszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésésre, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei. 1717-ben a magyar minoritarend fınöke és generális komisszáriusa, majd 1720-ban a maga alapította nyírbátori kolostor fınöke lett. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfınökévé. Nevéhez főzıdik a miskolci Nagyboldogasszony templom (minorita templomként ismert), rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. A katolikus hitélet apostola 1744. április 21-én halt meg Miskolcon. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építıjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentıs. 13 kötetnyi könyv szerzıje, s e munkák közül legkiemelkedıbb a Búzafejek címő prédikációskötete, mely nyelvmővelı szempontból is igen értékes. Rendkívül buzgó térítıi munkát folytatott a tiszai részeken. Az országgyőléseken és vallásügyi komissziókon is érvényesítette befolyását hitsorsosai érdekében. Számos iskolát és templomot épített, a szegények nagy pártfogója volt. A Magyar-Lengyel Baráti Kör Dr. Szijj Jolánt, a Magyar Hadtörténelmi Levéltár nyugalmazott igazgatóját is vendégül látta, aki a kalendárium történetérıl, január-március hónapok eredetérıl és eseményeirıl tartott elıadást. 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve.
1
Az ENSZ és az UNESCO által meghirdetett év nagyszerő alkalom arra, hogy minél szélesebb körben megismertessük a csillagászat eredményeit. A legelsı távcsöves megfigyeléseket elsısorban Galileihez kötjük. A Csillagászat Évének apropója, hogy éppen négyszáz évvel ezelıtt, 1609-ben alkalmazták elıször a távcsövet csillagászati megfigyelésekre. Galileo Galilei volt az, akinek megfigyelései igazolták Kopernikusz napközéppontú világképét, így a modern csillagászat kezdete erısen kötıdik a 400 évvel ezelıtti megfigyelésekhez. Dr. Puky Miklós, a Varangy Akciócsoport elnöke 2009. február 21-én, a Rákoshegyi Bartók Zeneházban megrendezésre kerülı „Bartók-Béka-Koncert” programjára hívta fel a figyelmet. A Varangy Akciócsoport Egyesület újabb koncertje ismét egy patinás helyszínen, a Rákoskerti Bartók Zeneházban lesz (Ahogy korábbi híreink tudtul adták 2008-ban szerepeltünk már elegáns megyeházi díszteremben, iskolai tornateremben és a Tisza partján is a programmal). A hely szellemének megfelelıen (Bartók - s ezt talán kevesen tudják - nagy természetrajongó is volt, Az éjszaka zenéje címő mővét békák is ihlették!) ezúttal a klasszikus zenemővekre az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetünk. A rendezvényt Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Oktatási és Kulturális Bizottsága támogatja.
II. negyedév A Budapest Fıváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Magyar-Lengyel Baráti Kör szervezésében 2009. május 29-31. között 47 fı utazott Lengyelországba. Az autóbuszos kirándulás keretében felkeresték a Bóbrkában található Kıolajbányászati Múzeumot, a Miejsce Piastoweban található Szent Mihályról elnevezett Sanktuáriumot, Iwonicz Zdrójt, Krosnót valamint a Duklában található Hadtörténeti Múzeumot és Szent János emlékhelyeit.
A háromnapos program során találkoztak Andrzej Guzik wicestarostával és Klara Marek bíróval (wójt) valamint a járás számos kulturális képviselıjével. A testvérvárosi kapcsolat keretében a Duklai Múzeum parkjában esti tábortőz mellett találkoztak a lengyelek és magyarok. A rendezvény szép példája a jól mőködı partnerkapcsolatoknak. A Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjai - akik Dél-Lengyelország szinte valamennyi jelentısebb tájegységében megfordultak - ámulva csodálták a Kárpátalja ezen területének az elmúlt években végbement fejlıdését, és elhatározták, hogy lehetıség szerint ismét visszatérnek ide.
2
III. negyedév 2009. szeptember 26. Magyar-Lengyel Baráti Kör évadnyitója A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2009. szeptember 26-án, Egerben tartotta évadnyitó találkozóját, amely ezúttal a 10. közös szeptemberi program volt. A baráti kör tagjai autóbusszal utaztak Egerbe, ahol a Dobó térrıl kisvonattal városnézı körútra indultak. Egri vár és Dobó István Vármúzeumnál koszorúzást tartottak az 1939-ben kitört II. világháború mártírjainak emlékére. Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A második világháborúban lengyel menekülttábor mőködött itt. A hozzá főzıdı leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédık Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerıben lévı seregét. Az egri bazilika 1831-1836-ig épült klasszicista stílusban Hild József tervei szerint. 2002-ben a város minorita templomába kerültek Nagy Lajos király leányának, a magyarok és lengyelek által egyaránt tisztelt Hedvignek (Jadwigának) ereklyéi. Február 24-én érkezett Egerbe a krakkói érsek, Franciszek Macharski bíboros. İ kísérte Szent Hedvig ereklyéit, amelyeket az egri minoriták templomában Szent Kinga és Boldog Jolán Árpád-házi királylányok ereklyéi mellé helyeztek. 2005-ben Marcipánmúzeum nyílt Egerben. A létesítményben Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász marcipánból és glazúrból készített cukorképei és szobrai láthatók. A tárlókban 120 édes tárgy látható. A vendégek láthatnak orosz ikonmásolatokat, török miniatúrákat, mesekönyveket, Eger címerét ábrázoló képet, focilabdát, hímzett díszpárnákat, egy nagy harangot, pápaportrét, egribikavér-üveget, hordókat és számtalan apróbb tárgyat csodálhatnak meg. A mester arcképét csokoládéból formázták meg. Kopcsik Lajos - aki az 1996-os berlini cukrászolimpián összesen 10 aranyérmet kapott a munkáiért, és átvehette a szakma Oscar-díját - elmondta: a kiállítás anyaga három évig készült, és a munkák elkészítésében segítségére volt az Egerben élı grafikus, Herczeg István. A kiállítás egy barokk szobaberendezéssel bıvült, ennek alapanyaga szintén édes marcipán és cukormassza. A tárlat helyérıl, az úgynevezett harangöntı házról érdemes szót ejteni. Az EVAT Rt. állította helyre a minaret tövében lévı, XVIII. századi gyönyörő mőemlék épületet, amely hosszú ideig egy harangöntı-dinasztia otthona volt. A földszintes saroképületet a második világháború alatt bombatámadás érte, de szerencsére több korabeli fotó is fennmaradt róla, így korhő módon sikerült helyreállítani az értékes házat. A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedéső, összefüggı borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. Az est a Juhász Pincében, muzsikaszó mellett zárult. A program lebonyolításáért külön köszönet illeti Puskás Máriát, a kör vezetıjét.
3
2009. október 30. Könyvbemutató A Magyar-Lengyel Baráti Kör összejövetelén Csekovszky Árpádné köszöntötte a megjelenteket. Elıször egyperces néma csenddel emlékeztünk Ácsné Lenkére, akit 2009. szeptember 17-én helyeztek örök nyugalomra. A halottak napja alkalmából Szombathy Gyula nyugalmazott református lelkipásztor Jézus feltámadásának egy rövid pillanatát érzékeltette az evangéliumokon keresztül. Jézus vasárnap, a zsenge kéve bemutatásának ünnepén feltámad, mintegy elsı "zsenge" a halottak közül (Mt. 28:6; Mk. 16:6; Lk. 24:6; Jn. 20:16-17; I. Kor. 15:20, 23; Kol. 1:18; Jel. 1:5; III. Móz. 23:3-14). Mária Magdaléna elfut az üres sírtól a tanítványokhoz (Jn. 20:1-2). Mária Magdaléna visszaérkezik a sírhoz Péterrel és Jánossal (Jn. 20:3-10). A tanítványok távozása után Mária Magdaléna találkozása Jézussal a sírnál (1.) (Jn. 20:11-18; Mk. 16:9; I. Kor. 15:4) Mária Magdaléna látja az üres sírt, de azt hiszi, hogy Jézus testét ellopták. Péter tanakodik, hogy ez hogy történhetett. János azonban hiszi, hogy Jézus feltámadt. Buskó András köszöntötte a megjelenteket. A könyvbemutató során Konrad Sutarski – Domonkos László – MEGİRZÉSRE ÁTVÉVE (UNICUS Kiadó) Megırzésre átvéve. E különösen hangzó címet adta közös könyvének Konrad Sutarski lengyel költı és Domonkos László magyar író. A húszéves barátságra visszatekintı alkotópáros sajátságos feladatra vállalkozott az Unicus Kiadó igazgatójának, Kemény Andrásnak biztatására. Górcsı alá vették annak a viszonylag kevesek által ismert történeti ténynek a következményeit, amely szerint 1920-ban Lengyelország is kapott egy kis részt a történelmi Magyarországból. A szerzık közül Domonkos Lászlóval beszélgettünk. Errıl a vidékrıl a legismertebb település Nedec, a Beszterce ostroma címő Mikszáthregénynek köszönhetıen. A régió Szepes és Árva vármegye, a történelmi Magyarország legészakibb csücskén található, huszonöt falut foglal magában, Budapestnél valamivel nagyobb területen. Akkori lakossága huszonhat-huszonnyolcezres volt. Lengyelország a trianoni szerzıdést nem írta alá, ezt a területet nem kérte. Lengyel barátaink abból a meggondolásból fogadták mégis el, hogy ha már Magyarországnak meg kell válni ettıl a területtıl, inkább legyen az övék, mint Csehszlovákiáé. Ráadásul ez egy jelentıs részben lakatlan hegyvidéki terület volt, lakossága több száz év óta lengyel, az úgynevezett górál néven ismert hegyi pásztornép. A magyar lakosság száma tényleg elenyészı volt, csak a hivatalnokok, az elöljárók és néhány földbirtokos élt ott. Dacára annak, hogy a régió színlengyel, a terület a több száz éves magyar fennhatóság miatt és a magyarok iránti szeretet következtében ırzi a magyar kultúra számos rekvizitumát. Könyvünkben meg akartuk mutatni, hogy ennek a vidéknek milyen volt a múltja, s hogy fıképpen milyen a jelene. Hogyan él az egykori magyar világ a köztudatban? S hogyan fest ennek a területnek a képe most. Konrad Sutarski lengyel költınek nemcsak nyelvtudása, hanem kapcsolatai is megkönnyítették a munkát. Konrad számos interjút készített, s voltak olyan ismerısei, barátai, helytörténészek, múzeum- és mővelıdésiház-igazgatók különféle értelmiségiek körébıl, akik rengeteget tudtak segíteni. A hagyományos ezeréves lengyel–magyar barátság fantasztikus aurát teremtett, ennek szellemében végig nagyon jó hangulatban, remek idıszakot töltöttünk ott, hogy úgy mondjam, a munka szinte magától pörgött. A kötet elsı részét Kondrad Sutarski írta. Ebben sok a szociografikus és történeti elem, amelyeket beszélgetések alapján és saját „kútfıbıl” állított össze elmélyült, szociografikus irodalmi riportregényként. Jómagam magyar szemmel elsısorban a jelenrıl igyekeztem szólni, benyomásaimat, a hangulatokat formálva egyféle esszéisztikus regénnyé, a klasszikus magyar útiesszé hagyományainak megfelelıen.
4
Hála Konrad baráti kapcsolatainak és fordításának, az elmélyült beszélgetéseket élvezettel és lendülettel írtam meg. Végül is, amit én magyar szemmel vendégként, Konrad lengyel szemmel otthon látott, azt írtuk meg. Az egykori magyar határon álló gyönyörő nedeci kastélyszállóban az igazgatónı, egy tündéri asszony azt mondta, hogy mi, lengyelek átvettük tıletek megırzésre ezt a területet. Eszmei szempontból ez tényleg igaz, a legszebb tanulsága a könyvünknek: ott, ahol nincsen tolvaj, ahol senkinek sincs rossz lelkiismerete, ahol nem mőködnek irántunk megnyilvánuló győlölségek és kisebbrendőségi érzések, mint a többi szomszédunk esetében, az ott élt régi nemzetnek, fennhatóságának rekvizitumait, múltjának emlékeit szeretik. S nemcsak a hagyományos lengyel–magyar barátság okán, hanem mert normális, jó légkörő kultúrnemzetrıl van szó. Nagy becsben tartják a Szent Koronát, Szőz Máriát ábrázoló magyar zászlókat. A kisárvai, lengyelül oravkai, XVIII. századi fatemplomban, amely a világörökség része, ötvenöt magyar szent ábrázolása található. Mivel az ország kilencvennyolc százalékában hitét tartó katolikus, sokkal kisebb a bőnözés, mint Magyarországon. Jobban megbecsülik saját kultúrájukat, s tisztelik nemzeti létüket, mint mi. Voltunk egy Jablonka nevő kisvárosban, ahol ugyanazt a szellemiséget tapasztaltuk, mint amit bármelyik elszakított magyar országrészben irodalmi esteken. S ott ismeretlen az a lengyel nyelvő irodalom, ami nem lengyel szellemő, vagy saját nemzete iránt ellenséges lenne. És naponta ezerszer tapasztaltuk az évszázados magyarbarátság megannyi megnyilvánulását. Ezen a vidéken találkoztunk olyan kilencven-, százéves emberekkel, akik még magyar iskolába jártak, és magyarul elmondták a Nemzeti dalt vagy az üdvözlégy Máriát. Forrás: Pósa Zoltán Falvak megırzésre átvéve Konrad Sutarski és Domonkos László könyve Szepes és Árva vármegyérıl 2009. október 3. 00:00 – MN Online http://gk.mno.hu/portal/667170 * Ezt követıen Kovács István „Egy a lengyel a magyarral” – A szabadságharc ismeretlen lengyel hısei c. könyvébıl ismertetésre került SZENT HEDVIG KOVÁCSAI – A hívószó: Świątniki Górne fejezete. Puskás Mária körvezetı családja éppen ebbıl a városkából származik.
Świątniki Górne magyar lakói egykor Szent Hedviggel érkeztek Lengyelországba. Krakkó közelében, itt telepedtek le. Templomát a debreceni Nagytemplom mintájára építették fel. A településen mindenki fémmővességgel és kovács- és lakatosmesterséggel foglalkozott.
* Ezt követıen került sor T. Ágoston László – LENKEY HUSZÁROK c. könyvének ismertetésére. T. Ágoston László elmesélte a könyv születésének történetét és a két Lenkey történtét. A szerzı sokéves kutatói munkájának eredményeként, családi és levéltári dokumentumok, korabeli újságok és könyvek segítségével mutatja be Lenkey János és bátyja, Károly életét, valamint a történelmi Lenkey családot. A dokumentumok változtatás nélkül, szó szerint idézve olvashatók a könyvben, ezáltal nemcsak a két nagyszerő ember jellemét, hanem a korabeli magán- és hivatalos levelezések nyelvezetét is megismerhetjük a könyvbıl.
5
Petıfi Sándor Lenkei százada címő verse és Nemeskürty István „Kik érted haltak szent Világszabadság!” címő könyve keltette fel a szerzı érdeklıdését Lenkey János 1848-as honvéd tábornok és fivére, Lenkey Károly honvéd ezredes, a Tiszai Hadsereg hadosztályparancsnoka személye iránt. T. Ágoston László dédapját pedig Zádorfalvi Lenkey Pálnak hívták. Hamarosan elıbújt belıle az oknyomozó újságíró, s éveken át tartó levéltári, könyvtári, családi kutatásba kezdett. Ennek eredménye ez a könyv, amely emléket állít a szabadságharc e két méltatlanul elfeledett fıtisztjének. A könyv a Budapest Fıváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat támogatásával jelent meg.
2009. november 27-28. Nagyszabású Andrzejki a Rákosmentén A Budapest Fıváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Diadal úti Általános Iskola meghívására 2009. november 27-én Budapestre érkezett Łęki Dukielskiebıl a „Łęczanie Együttes” Henryk Kyc vezetésével. Az együttest Puskás Mária körvezetı és Csekovszky Árpádné köszöntötte. A lengyel küldöttséggel együtt érkezett Andrzej Bytnar, Dukla Város alpolgármestere, Tomasz Węgrzyn, Łęki Dukielskie falu vezetıje, Wiesław Jakimczuk, a Duklai Kulturális Központ igazgatója valamint Bogusław Świątek, a Bóbrkai „Bobrzanie” együttes vezetıje. A „Łęczanie Együttes” pénteken este a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Körben lépett fel elıször. A szinpadon lengyel, cseh, ruszin dalok melett a magyar „Tavaszi szél vizet áraszt”, a „Kondorosi csárda ki van festve” népdalokat adták elı. A Magyar-Baráti Kör tagjai válaszul „Az a szép az a szép…”, és „Az egri ménes mind szürke…” dalokat énekelték. Felhangzott az immár klasszikus ukrán dal, a „Sokoły” is. A parázs hangulatú vendégszereplés másnap a Diadal úti Általános Iskolában folytatódott. Olejnik Ilona, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket. A „Łęczanie Együttes” bemutatója mellett az iskola harmadik osztályos növendékei magyar gyermekjátékokat és dalokat, a negyedikes gyerekek lengyel néptáncokat is bemutattak. Horváth Tamás alpolgármester értékelte a Budapest Fıváros XVII. kerület, Rákosmente Önkormányzata és a Krosnói Járás közötti testvérvárosi kapcsolat közel másfél évét, és kiemelte, hogy a kulturális programok mellett olyan tradiciók kialakítására is szükség van, mint például a mindkét országban ismert népi ünnep, az András-nap hagyományának ápolása. Buskó András megköszönte a szép programot, és egyúttal a jövı évre vonatkozóan meghívást adott át Bogusław Świąteknek, a Bóbrkai „Bobrzanie” együttes vezetıjének. A 2010. évi Andrzejkire a bóbrkai gyermek kulturális együttes kapott meghívást.
6
2009. december 18. Lengyel karácsony a Csekóban A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2009. december 18-án tartotta a hagyományos karácsonyi ünnepséget a Csekovszky Árpád Mővelıdési Házban.
A rendezvényen Leszek Kryza plébános és Szombathy Gyula nyugalmazott rákosligeti református lelkész mondott áldást. A továbbiakban Bordi András énekelt.
7
