Rácz Andrea: A magyar gyermekvédelmi rendszer Eloadásomban a magyar gyermekvédelmi rendszer szerkezeti felépítését, a jogszabályi hátteret, a szolgáltatások rendszerét kívánom bemutatni. Kitérek a foglalkozások áttekintésére is. Ezt követoen a gyermekvédelmi rendszerben a minimum sztenderdekrol kívánok beszélni. I. Jogszabályi háttér - A Gyermekek védelmérol szóló 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelmérol és gyámügyi igazgatásról 1997. április 22-én fogadta el a magyar parlament. - Alapja az Alkotmány, amely megteremti a gyermekek, a fiatalok és a családok védelmének általános kereteit. -Az Alkotmány által megteremtett tág keretet pontosítja le a Gyermekek Jogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-án elfogadott Egyezmény. A szabályozás: - a gyermek érdekeit és jogainak érvényesítését helyezi elotérbe, - legfontosabb a gyermek családban történo nevelkedésének biztosítása. A ellátások igénybevétele általában önkéntes, csak meghatározott esetekben kötelezheto a gyermek törvényes képviseloje az ellátások igénybevételére. A gyermekek védelme során (nemhez, nemzethez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyozodés, vagyoni helyzet miatt) tilos a hátrányos megkülönböztetés.
A gyermekek védelmét - pénzbeli ellátások, - személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, - gyermekvédelmi szakellátások, - a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer muködtetése állami és önkormányzati feladat. (Eloadásomban a pénzbeli ellátásokról és a hatósági intézkedésekre nem térek ki.)
A kormányzat és az önkormányzatok, NGO-k szerepe Az 1980-as évek vége óta igen jelentos változások zajlottak le a kormányzat szerepkörében. Az államszocializmus alatt minden ellátást a központi költségvetésbol finanszíroztak, a gazdasági átmenet évei alatt az állam fokozatosan visszahúzódott a decentralizáció felé, és sok korábbi feladatát a helyi önkormányzatokra ruházta át. A kormányzat elsodleges feladata: - a jogi keretek meghatározása, - a szolgáltatások normatív finanszírozásának biztosítása, -a szakemberek képzése, képzésérol való gondoskodás, - a felügyelet és minoségbiztosítás kereteinek kialakítása. A helyi önkormányzatnak alapszolgáltatásokat biztosítanak kötelezo jelleggel a területükön lakó népesség számára. Ezek a napközbeni kisgyermekellátás, átmeneti gondozás,
1
gyermekjóléti szolgáltatások. A többi gondozási szolgáltatást a megyei önkormányzatok kötelesek biztosítani. 2005-ben közel 75 ezer non-profit szervezet muködik, ezek aránya az egészségügyben, oktatásban és szociális szolgáltatások területén alacsony. Ennek oka a szolgáltatáshoz szükséges toke hiánya. A személyes gondoskodási formákat jórészt helyi és megyei önkormányzatok tartják fent.
II. Szolgáltatások szerkezete A) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás: - gyermek testi és lelki egészségének biztosítását, - családban történo nevelkedésének elosegítését, - a gyermek veszélyeztetettségének megelozését, - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja. A gyermekjóléti szolgálatok 94%-a önkormányzati fenntartású, 1600 körüli a számuk, az országos lefedettség 90%-os. A kezelt problémák többsége anyagi, gyermeknevelési, de jellemzo a családi konfliktus és a magatartászavar. Gyermekek napközbeni ellátása: A bölcsode a családban nevelkedo 3 éven aluli gyermekek számára nyújt napközbeni (10-12 órás), intézményes ellátását. A legtöbb bölcsode kb. 60 férohelyes, de nem ritkák a 20 vagy a 100-120 férohelyes intézmények sem. A csoportok 10-12 fosek, 2 gondozónovel. A magas színvonalú munkát módszertani útmutató segíti. 2002-ben 536 bölcsode muködött Magyarországon, 25 ezer férohellyel, a nagy többségük önkormányzati fenntartású. A 3 év alatti korcsoport kb. 8%-a járt bölcsodébe. A családi napközi 0-14 éves gyermekek számára nyújt nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, az ellátást nyújtó otthonában. 5-7 gyermeket láthat el. Sajnos ez a gondozási forma alig elterjedt, 36 családi napközi muködik az országban. Házi gyermekfelügyelet 0-14 éves gyermekek részére biztosítható a szülo otthonában, amíg a gyermek gondozásában a szülonek segítségre van szüksége (például beteg gyermek esetében). Ez a szolgáltatás a szülo munkaideje alatt veheto igénybe. 14 házi gyermekfelügyelet muködik. Gyermekek átmeneti gondozása: A helyettes szülok saját otthonukban nyújtanak átmeneti gondoskodást (6 hónapra) azoknak a gyermekeknek, aki családjukkal élnek, de a szülok átmenetileg nem képesek gondjukat viselni válsághelyzet miatt. A helyettes szülok száma 177 volt.
2
Gyermekek átmeneti otthonában az a 6-18 éves gyermek kerülhet, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad saját családjában, vagy aki a család életvezetése miatt veszélyeztetett. 22 ilyen intézmény muködik az országban. Családok átmeneti otthonaiban olyan családoknak és gyermekeiknek nyújtanak maximum 6 hónapra lakhatást, akik otthonukat elvesztették és emiatt a gyermekeket gyermekvédelmi gondozásba vennék. 59 ilyen intézmény muködik az országban. B) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások A neveloszülo saját háztartásában biztosít teljes köru ellátást, saját gyermekivel együtt maximum 5 gyermeket nevelhet. Elterjedt gondozási forma, közel 5000 neveloszülo muködik, kb. 10 ezer gyermeket gondoznak. A gyermekotthoni elhelyezés célja, hogy a gondozott gyermek és a fiatal felnott számára otthont nyújtó ellátást biztosítson, ennek része a teljes köru ellátás, családgondozás és az utógondozás. (legalább 12, maximum 40 gyermek gondozása) A gyermekotthon típusai: A lakásotthon 12 gyermek ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias környezetben. A speciális gyermekotthon a tartósan beteg, fogyatékos, kora miatt különös ellátást igénylo gyermek, speciális ellátását, gondozását, rehabilitációját biztosítja. Utógondozói otthon a fiatal felnottek teljes köru ellátását biztosítja (18-24 éveseknek). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülo gyermekek és fiatal felnottek száma 20 ezer fo körüli. A neveloszülokhöz kihelyezett gyermekek aránya 51,2%. Több mint 80%-uk 0-17 éves, a 15-17 éves korcsoportba tartozók aránya a legmagasabb. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülok 53%-a fiú. III. Foglalkozások szerkezete A csecsemo- és kisgyermekgondozó feladata a 3 éven aluli gyermekek gondozása, testi és pszichológiai szükségleteik kielégítése, fejlodésük elosegítése. Arányuk a bölcsodékben 91%. Fontos lenne egy felsofokú szakképzés bevezetése, a csecsemo- és kisgyermekgondozó képzés még mindig középfokú. csecsemo -és kisgyermekgondozó – középfokú végzettség, 4 éves szakközépiskolai képzés plusz további két év ugyanabban az iskolában, gyermekgondozásra specializálódva. (5600 a számuk) bölcsodei szakgondozó – 10 hónapos képzés, ha intézmény-vezetok akarnak lenni, vagy csak fejleszteni akarják a tudásukat. Családi ellátást nyújtó személy - minimum-követelményként saját gyermekekkel kell rendelkeznie, valamint erkölcsi bizonyítvánnyal. 40 órás tanfolyamot kell végezni) (Számuk 80 fo) A helyettes szülo a szülot helyettesíti, átmeneti gondozást biztosítva a gyermekeknek. Szükséges képzettség az általános iskola és 60 órás tanfolyam. (Számuk 142.)
3
A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülo gyermekek közös háztartásban élnek a neveloszülovel, aki szüloként viseli gondját a gyermekeknek. 60 órás tanfolyam szükséges a „hagyományos” és 360 órás a „hivatásos” neveloszüloknek. (Számuk 5000.) A gyermekek „neveléséért” felelos személy a nevelo. A gyermekfelügyelovel és a gondozóval együtt dolgozik, de o a legmagasabb beosztású gyermekekkel foglalkozó dolgozó Pedagógiai vagy szociális felsofokú (4 éves) képesítés, vagy pszichológiai, teológiai, mentálhigiénés foiskolai vagy egyetemi végzettség szükséges. (Számuk 1000 fo) A gyermekfelügyelo a gyermekek felügyeletét végzi, és együtt dolgozik a nevelovel és a gondozóval. Középfokú képzettség szükséges. (Számuk 1700.) A gondozó leginkább a gyermekek fizikai gondozásával (étkeztetés, éjszakai gondozással összefüggo feladatok) foglalkozik. Középfokú végzettség szükséges. (Számuk 1200.)
IV. Minimum sztenderdek a gyermekvédelemben A minimum sztenderdek a jogszabályi háttérbol erednek- jogosultsági sztenderdek; - A gyermekek védelmérol és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, - A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjólét, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és muködésük feltételeirol szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet. Ezek az ellátás tartalmi és minoségi feltételeit csak részben határozza meg: - a gyermekek elhelyezésére és ellátására szolgáló lakóteret, játszóteret, - az ellátási formának megfelelo intézményi munkakört és képesítést, - a szakmai létszám irányszámait. Ezáltal sokszínu a gyakorlat az ellátások és szolgáltatások muködésében. 3 fo csoportja különítheto el a minimum sztenderdeknek – szolgáltatási sztenderdek : 1) tárgyi feltételek - gondozási egység (hány gyermeket gondozhatnak) - gyermekek által használt helyiségek száma, és alapterülete (felületi kialakítás) - egyéb helyiségek rendelkezésre állnak-e a gyermekek szükségleteinek kielégítésére - dolgozók szociális helyiségei (étkezo, öltözo, zuhanyzó) - felszerelések (játékok, szórakoztató elektronika, speciális fejleszto eszközök) - ergonómia (vízellátás, futés, külso világítás, biztonság) 2) személyi feltételek - dolgozók létszáma 4
- képesítési eloírások - munkarend (munka és pihenoido) - továbbképzés, szupervízió 3) szakmai feltételek - módszertani kiadványok, szakmai protokoll, szervezeti muködési szabályzat, oktatófilmek, egyéb szakmai segédletek, továbbképzések, szupervízió A minimum sztenderdek az egyes ellátások és szolgáltatások minoségi és mennyiségi feltételeit határozzák meg. Ezek mellett az indikátorok az egyes ellátások, szolgáltatások hatékony muködését mutatják. A gyermekvédelemben a szakterületek, mint alap –és szakellátás mentén, de azon belül is különböznek: A gyermekjóléti szolgáltatás területén indikátor: - hány gyermeket gondoznak, - hány gyermek van szakellátásban, - mennyi az adott településen élo gyermekek száma, - prevenciós programok száma, típusa (ifjúsági klub, tábor) - egy családgondozóra jutó gyermekek száma. Gyermekek napközbeni ellátása esetében indikátor: - a bölcsodék, családi napközik és házi gyermekfelügyelet kihasználtsága (férohelyek, gyermekek, szakemberek száma), - milyen speciális és egyéb szolgáltatást nyújtanak, - mennyire illeszkednek a szolgáltatások a gyermekek és szüleik egyéni /családi igényeihez. - hogyan segíti elo a szocializációt, - sérült gyermekek gondozása, fejlesztése (integráció) hogyan valósul meg, - egyéb szolgáltatások köre (idoszakos elhelyezés, játszócsoport, gyermekhotel, játék-és eszközkölcsönzés), - szakember / gyermeklétszám. Átmeneti gondozás esetén indikátor: - átlagos gondozási ido, - korábban volt-e a gyermek gondozott, -a család vándorol-e a rendszerben, - szakember ellátottság, segíto szakemberek száma.
5
A gyermekvédelmi szakellátásban indikátor: - hány gyermek van a rendszerben, - adott évben (december 31.-ig) hány gyermek érkezik szakellátásba, - hány gyermeket sikerül haza gondozni, - hányan válnak nagykorúvá, és hányan maradnak utógondozói ellátottként a rendszerben, - milyen gyakorlati tudással rendelkeznek a gyermekek (nyelvtudás, IT ismeret, Internet), - a bekerülés és kikerülés közötti idoszak alatt mekkora a gyermek szocializációs szintje, - mennyi idot tölt bent a gyermek a rendszerben, - hány gyermek speciális szükségletu, - hány gyermek fejezi be az általános iskolát túlkorosan, mennyien ismételnek osztályt, hányszor váltanak iskolát, hogyan alakul a középiskolai és felsooktatási részvételük, - képzettségük mennyire felel meg aktuálisan a piaci követelményeknek. - szakember / gyermeklétszám. - networking: családi kapcsolatok aránya, ezek intenzitása, kapcsolattartás formája, a kapcsolati háló kiterjedtsége, formális és informális kapcsolatok száma. V. Jövobeli kihívások A minimum sztenderdek szakmai kidolgozása elindult, de jelenleg ezek a jogszabályi háttérbol erednek, nem pedig a szakmai munkára, annak eredményességére, hatékonyságára épülnek. Ennek oka kettos: 1) a gyermekvédelmi rendszer jelenlegi formája 1997-ben jött létre, ez ido alatt egységes muködési mód (muködési sztenderd) nem alakult ki. 2) A jogszabályban eloírt szakmai munka nem minden esetben felel meg az, intézményekben folyó munkának. Ebbol kifolyólag a szakmai munkát nehéz alapul venni a sztendertek kialakításához, egységesítéséhez. Ugyanakkor elindult a szakmai sztenderdek kimunkálása, mert 1997 óta komoly módszertani munka indult meg az egyes szakterületekhez kötodve, elkészültek a módszertani levelek. Elkezdodött a minoségbiztosítási rendszerek kidolgozása és bevezetése a gyermekvédelembe, ez kétirányú folyamatot jelöl. 1) folyamatszabályozás (sztenderdizációs folyamat), 2) teljesítményértékelése az egyes ellátásoknak, szolgáltatásoknak. A teljesítményértékelésrol fontos megjegyezni, hogy nem hoz létre sztenderdeket, csak a „jó” vagy „rossz” intézményi / szolgáltatás-szintu teljesítményeket mutatja, csak indikátorként szolgálhat, amennyiben intézményi hatékonyságot mutat.
6
This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.
