Magyar Közgazdasági Társaság
A magyar pénzügyi rendszer elmúlt húsz éve Előadó:
Erdei Tamás Elnök – vezérigazgató, MKB Bank Zrt. Elnök, Magyar Bankszövetség
Budapest, 2010. december 16. 1
A szektor legújabbkori dinamikus fejlődése jól jellemezhető szakaszokból áll, melyet csak a bankkonszolidáció és a globális válság tört meg eddig (Nem pénzügyi vállalati és háztartási hitel és betétállományok)/Bankok száma (MdFt) 600 500 400 300 200
47
100
39
0
Bankok
21
28.400
~14.500
Létszám
MNB Specializált bankok Egy offshore bank
Egyszintű
1949
1987
Termékinnovációk, fiókhálózatbővülés
~1.000
~500
Fiókok
1.700
Kétszintű bankrendszer Extenzív növekedés
Átstrukturálás, konszolidáció és a privatizáció első szakasza
Extenzív növekedéssel a bankkonszolidációig 1991
Zöldmezős bankok, privatizációk zöme Nagyvállalati finanszírozás Pénz- és tőkepiac
Privatizációk zöme
1995
Adatok forrása: MNB, PSZÁF Belföldi ügyfélhitel és ügyfélbetét: Monetáris pénzügyi intézmények és államháztartás nélkül
1998
Erősödő verseny Akvizíciók (fúziók), kivonulások Nyitás a retail és KKV szektorok irányába
Határon átnyúló szolgáltatók megjelenése Bank-biztosítás Regionális terjeszkedés Bázel 2 MIFID
Kockázatkezelés Követelésbehajtás Fogyasztóvédelem, szabályozási változások SEPA
Retail, KKV és CEE nyitás
2000
32.000
2008
Globális válság
2010 2
Teljes szolgáltatás választék mellett középtávú potenciál különösen hiteltermékekben, A 2009-es magyar és megtakarításokban/befektetésekben és pénzforgalomban EU-s adatok aránya DK
Folyószámlával rendelkező ügyfelek aránya
+ 68 %pont
76%
1,2
1,3
1,7
4,2**
3,1
29%
2,0
2,7
19 %*
15 %
2,9
3,3
1987
2009
2,3
3,4
2009
+ 72 %pont
72 % 1987
2009
+ 15 %pont
Lakossági hitelkártya/fő
15 % 1987
Lakossági hitel/GDP Lakáshitel/GDP
Lakossági megtakarítás/ GDP
Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia
1,1
8% 1987
Lakossági debitkártya/fő
Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország
+ 10 %pont
2009
Potenciál
1
Magyarország
Szolgáltatásválaszték
+ 26 %pont
59 % 33 %* 1987
* 1987-es adatok hiányában 1988-as adatokkal számolva
2009 ** Olaszország, Spanyolország: n.a.
3
Ugrásszerű fejlődés az értékesítési tevékenységben és csatornákban, már jóval kisebb az elmaradás, sőt egyes területeken (Mobilbank) lépés tartás
A 2009-es magyar és EU-s adatok aránya
2
Népesség/ fiók**
DK
- 87 %
~ 21 018 2009
+ 24 %pont
Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia
0,6
1,2
0,6
2,5
2 820 1987
Internetbank/ fő
Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország
Magyarország
24 % 1987
Potenciál
Szolgáltatási csatornák
2009
Az SMS alkalmazásában a kártyás fizetésekben úttörő szerep Call Centerek penetrációja és szolgáltatásminősége szintén ugrásszerűen javult
** Takarékszövetkezetekkel
4
A hatékonyság sokat javult minden dimenzióban, de a bankadó és a vártnál lassabb üzleti növekedés miatt változatlanul kulcskérdés A 2009-es magyar és EU-s adatok aránya
DK
Magyarország
Működési hatékonyság Költséghatékonyság (költség/ bruttó eredmény)
- 45 %pont
Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország
Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia
1,2
1,3
0,5
1,4***
1,5
1,4*
1,6
1,8*
90 % 45 % 1987
2009 - 35 %
Létszám/fiók**
29
19
1987
2009
+ 2,5 %pont
Bruttó eredmény/GDP
Jutalékeredmény/ bruttó eredmény
* Dánia: n.a.
2,5 %
5%
1987
2009
n.a.
14 %
1987
2009
* * Csak a bankfiókok
Potenciál
3
*** Franciaország és Németország: n.a.
5
A pénzügyi szektor hozzájárulása a nemzetgazdasághoz jelentős (1) Pénzügyi rendszer részaránya a nem zetgazdaságban (2008)
Egyes kiemelt nemzetgazdasági ágak GDP-hez való hozzájárulása (2008)
fizetett adó
25% 20%
immat. javak*
15% 10%
saját tőke
5%
osztalékfizetés Villamosenergia, gáz-, vízellátás
Pénzügyi közvetítés
Mezőgazdaság
Építőipar
Szállítás, posta, raktározás, távközlés
Kereskedelem
Feldolgozóipar
0%
létszám
0% 2% 4% *alapvetően (software)
6%
8%
10%
A PÉNZÜGYI SZEKTOR A MAGYAR GAZDASÁG ÁTLAGÁT KÉTSZERESEN MEGHALADÓ HATÉKONYSÁGGAL DOLGOZIK: A PÉNZÜGYI SZEKTOR ALKALMAZOTTI LÉTSZÁMA (AZ ÖSSZLÉTSZÁM KEVESEBB, MINT 2 %-A) A GDP 4%-ÁHOZ JÁRUL HOZZÁ KÖZVETLENÜL, A TŐKÉBŐL (SAJÁT+ALÁRENDELT) MINTEGY 6%-BAN RÉSZESEDVE AZ OSZTALÉK KIVÉTEL KORLÁTOZOTT MÉRTÉKŰ VOLT, AZ EREDMÉNNYEL A TŐKÉT NÖVELVE AZ ÜZLETI BŐVÜLÉST TÁMOGATTÁK A TULAJDONOSOK A GAZDASÁG SZÁMÁRA ENNÉL ALAPVETŐBB A JAVULÓ HATÉKONYSÁGÚ KÖZVETÍTŐ SZEREPE Forrás: KSH, MKB kalkuláció
6
A pénzügyi szektor hozzájárulása a nemzetgazdasághoz jelentős (2) Egyes ágazatok adóterhelése 2009-ben és a különadó 2010, 2011 mértéke (MdFt)
2010 Válságadó extra hatása
2009 (különadó 2010-ben kivezetve)
JELENTŐS MÉRTÉKŰ ADÓTERHELÉS (ÁLLAMI MENTŐÖVRE A SZEKTOR NEM SZORULT) ADÓTERHELÉS MÁR 2006-TÓL, DE 2009-2010 SORÁN TÖBB, MINT AZ UTÁNA KÖVETKEZŐ KÉT SZEKTOR EGYÜTTESEN NINCS KIVÉTEL AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL, MINT AZ ENERGIA ÉS A TELEKOM CÉGEK ESETÉBEN 7
A világgazdasági válságban a hazai pénzügyi szektor jól vizsgázott (1)
1
FX/HUF hitelezés Összes új hitel 2007-2009. (mrd forint)
200
2
3 Költségalkalmazkodás
Likviditás
% 50
Működési költségek változása Infláció (jobb skála)
Likvid eszköz/mérlegfőösszeg
40
180
%
Lakosság
160
12,0
30
140
% 9 8
8
9,0
120 80
3,0
60
10
7
6,1
6,0
20
100
4,2
4,9
0,0
40
3 2
-3,0
20
CHF-hitelezés azonnali leállítása EUR és HUF hitelek megváltozott feltételrendszerben HUF-hitelezés felé terelés, stabilizáló, de adminisztratív intézkedések átmenetileg jelentősen megnehezítik (pl. kilakoltatási moratórium) EUR-hitelezés egy konvergencia folyamatban természetes lehetne
Forrás: MNB
2010 Q3
2010 Q2
2010 Q1
2009 Q4
2009 Q3
2009 Q2
2009 Q1
2008 Q4
2008 Q3
2008 Q2
2008 Q1
Hitel, CHF
2007 Q4
Hitel, EUR
2009
2007 Q3
Hitel, HUF
2008
2007 Q2
2007
2007 Q1
0
0
A válság hatására legalább 2000 Md Ft-tal bővülő, tartósan magas, alapvetően HUF likviditás jegybanki betétben, illetve állampapírban elhelyezve A jegybanki eszközök (betétek) hozama alacsony, a likviditás felesleges mértékű Az ügyfélkereslet hiánya és az ügyfélkockázatok miatt lassan csökkenthető a többlet likviditás
-6,0 -9,0
6 5 4
1
2007
2008
2009
2010 Q3
0
2007-2008: még a hálózati expanzió determinációi miatt növekvő reálköltségek 2009-2010: drasztikus, reálértéken közel 20%-os csökkenés két év alatt Belső struktúra részben módosult (válság miatt az üzletről áthelyeződik a hangsúly a kockázatkezelésre, behajtásra) Minden költségnemben jelentős csökkentés
8
A világgazdasági válságban a hazai pénzügyi szektor jól vizsgázott (2)
4
5
Tőkehelyzet
14%
Önfinanszírozás Mrd Ft
Loan-to-Deposit ratio (%)
Tőkemegfelelési mutató alakulása
%
A bankrendszer külföldi forrásai
80
12 000
180
13%
9 000
170 12%
60
6 000
160 11%
40
3 000 150
10%
20
júl
ápr
2010.jan
júl
okt
ápr
okt
2009.jan
júl
ápr
2008.jan
okt
júl
ápr
2010 Q3
2010 Q2
2010 Q1
2009 Q4
2009 Q3
2009 Q2
2009 Q1
2008 Q4
2008 Q3
2008 Q2
2008 Q1
2007 Q4
2007 Q3
2007 Q2
2007 Q1
2007.jan
2 0 1 0 .jú n
2 0 1 0 .sze p t
2 0 0 9 .d e c
2 0 1 0 .m á rc
2 0 0 9 .jú n
2 0 0 9 .sze p t
2 0 0 8 .d e c
2 0 0 9 .m á rc
2 0 0 8 .jú n
2 0 0 7 .d e c
2 0 0 8 .m á rc
2 0 0 6 .d e c
2 0 0 8 .sze p t
130
8%
2 0 0 5 .d e c
9%
2 0 0 4 .d e c
2 0 0 3 .d e c
0 140
Külföldi - hosszú lejáratú források Külföldi - rövid lejáratú források Külföldi források aránya az idegen forrásokhoz (jobb skála) Külföldi forrásokon belül a tulajdonosi források aránya (jobb skála)
Állami (IMF/EU) tőkeinjekcióban csak egy bank részesült, egy pedig kölcsönben – a tőkét visszafizették
Tartósan előtérbe kerül az önfinanszírozás szűkítése, drasztikus alkalmazkodás, az LTD ráta csökkentése szinte minden szereplőnél rövidközéptávú cél
Anyabankok a tőkeellátottságot biztosították
A megtakarítások visszacsatornázása core betétekbe (alapok, értékpapírok átmeneti vesztesek)
A mutató rendszerszinten biztonságos
Tartósan magas lakossági megtakarítási ráta (óvatosság) Csak két bank vett igénybe állami (IMF/EU) FX kölcsönt – már visszafizették Saját jogú (nem anyabanki) FX forrásbevonás lehetőségek fokozatosan enyhülnek csak
Forrás: MNB
9
A világgazdasági válságban a hazai pénzügyi szektor jól vizsgázott (3)
6
Portfolióminőség Az NPL alakulása
14%
NPL - Háztartások - Szektor
12%
NPL - Vállalatok - Szektor
Céltartalékképzés (Mrd Ft) és NPL értékvesztés fedezettség alakulása
10% 8%
450
57%
400
56%
350
55% 54%
300
6%
53%
250
4%
52%
200
51%
20 10 Q3
20 10 Q2
20 10 Q1
20 09 Q4
20 09 Q3
20 09 Q2
20 09 Q1
20 08 Q4
20 08 Q3
20 08 Q2
48%
20 08 Q1
49%
50
20 07 Q4
100
20 07 Q3
0%
20 07 Q2
150
20 07 Q1
2%
50%
0
47% 2008
2009
CT
2010 évesített
ÉV/NPL (jobb skála)
Három-négyszeresére megugró ráták, vállalati szektor jobban érintett
Két év alatt ~ 1000 Md Ft eredményt csökkentő céltartalékképzés
Késleltetett a javulás a gazdasági növekedéshez képest
A problémás állomány felére van értékvesztés megképezve
Várhatóan 2010-ben tetőzik a ráta
Alapvető javulásnak kellene bekövetkeznie, hogy a bankszektor a további tőkevesztést elkerülje és finanszírozási szerepét betöltse
Magas szintje miatt a banki kockázati étvágyat fékezi – gátja a növekedésnek
Forrás: MNB
10
A financiális fundamentumok megerősítésén túl a válság a banki működés összes operatív területét érintette
Ügyfélkezelés
Kockázatkezelés
Hitelezési tevékenység harmadára csökkent A megtakarításokban kevésbé komplex, rövidebb futamidejű
termékek nyertek átmenetileg teret Panaszkezelés, tájékoztatás dinamikusan nőtt Restrukturálási megoldások aktív kiajánlása dinamikusan nőtt
Szofisztikáltabb kockázatkezelési módszerek Monitoring megerősítése, kiterjesztése Intenzív kezelés (üzleti és kockázati elindítása/kiszélesítése) Fedezetek megerősítése, értékelése Behajtási tevékenység megerősítése Erősödő felügyeleti kontroll
Operáció
Növekvő centralizáció a megugrott problémás ügykezelés miatt, dedikált egységek,
Pénzügyi területek
Megnövekedett tulajdonosi és felügyeleti kontroll
erőforrások
Nagyon sok szabályozási változás a válságtól teljesen függetlenül, de azzal egyidejűleg fejtette ki hatását
11
A kormányzati intézkedések hozadéka a rövidtávú makrogazdasági stabilizáció a bankszektor jelentős tehervállalásával
Az eddigi konkrét intézkedések a makrogazdasági környezet stabilizációjához, a hiánycél tartásához járultak hozzá A költségvetési fegyelem relatíve kedvező nemzetközi pozíciót eredményez Megalapozott strukturális reformokra szükség van
Az 5 éves magyar CDS-felár relatív alakulása
Forrás: MNB
A svájci frank árfolyama és abban a CHF/EUR keresztárfolyam szerepe 2010-ben
12
A bankszektor pozíciója bankadó nélkül is kritikus 2010–ben, számos bank veszteséggel zár 14-90% közötti visszaesések az egyes eredménykategóriákban A bankszektor főbb eredménytételeinek éves változása 1-10 hóban
Mérleg
Mrd Ft
Mérlegfőösszeg
32 224
ügyfélforrások
12 128
Ügyfélhitelek
16 919
Saját tőke
2 794
Kam ateredm ény
812
Jutalék- és díjeredm ény
230
Egyéb eredm ény
28
Bruttó eredm ény
1 070
Költség
533
Üzem i eredm ény
537
Céltartalék
347
AEE bankadó nélkül
158
Eredmény
93
AEE bankadóval
50
AEE időarányos bankadóval -100%
-80%
-60%
-40%
-20%
0%
A jutalékeredmény alig nőtt (export beindult, de még kevés új egyéb üzlet). A rendkívüli, Treasury eredmények nem ismétlődnek meg (pénztárakhoz kötődő bevétel részben kiesik 2011-től) A bruttó eredmény 14%-kal csökkent Az elmúlt években a bankszektor költségeit reálértéken minden költségnemben jelentősen csökkentette már, nominálisan stagnáló költségek 2010-ben Az üzemi eredmény 24%-kal esett vissza A portfolióminőség várt fokozatos javulása még csak korlátozottan tükröződik a céltartalék-képzésben Bankadó nélkül is közel feleződik az eredmény, de az időarányos bankadóval számolt adó előtti eredmény 84%-kal kevesebb az előző időszakinál októberig (Szeptemberben és októberben bankadó nélkül is veszteség). A bankszektort 2011-ben még magasabb krízisadó terheli, mint idén Regionális összevetésben alacsony a jövedelmezőség Nincs belső tőkeakkumuláció és a külső források is korlátosak Korlátozott a bankszektor képessége a hazai gazdasági növekedés finanszírozására
20%
13
A regionális és anyabanki összevetésben gyenge jövedelmezőség a növekedési lehetőségek (RWA, tőke, refinanszírozás, beruházások) bankcsoportokon belüli átmeneti kedvezőtlen allokációját eredményezhetik Egyes anyabanki és hazai ROE és ROA mutatók, 2009 (százalék)
ROE és ROA mutatók a régióban, 2009 (százalék) 12
20
CZ
15
PL BG SK 10 HU RO HU 2010 becsült mutató 8
10 -
5 0 -5
Raiffeisen
BayernLB
-10 -15
E6 O R
E O -20 R -25
EE
HU
-30
Erste
Intesa Sanpaolo
4
-35 -40
LV
- becsült HU 2010 mutató
2
-45 LT
-50 -55
0 -5
-4
-3
-2
-1 ROA
0
1
2
0,0
0,2
0,4 ROA
0,6
0,8
REGIONÁLIS ÖSSZEVETÉSBEN ALACSONY JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS A BELSŐ TŐKEAKKUMULÁCIÓ HIÁNYA, VALAMINT A KORLÁTOS KÜLSŐ FORRÁSOK MIATT KORLÁTOZOTT A BANKRENDSZER KÉPESSÉGE A HAZAI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÁMOGATÁSÁRA Forrás: MNB
14
Néhány rövid-, középtávú kihívás
Piac, Környezet
Stratégia
Termék és sales Kockázatkezelés
A korábbiaknál előre jelzetthez képest lassabb ütemű növekedés hitelezésben, valamint lényegesen nagyobb megtakarítási/befektetési növekedési ütem: jelentősen nő a tartós megtakarítások, befektetés, öngondoskodás, előtakarékosság szerepe, alapvetőek a: TBSZ, ÖNYPT, EPT, LTP Hatósági (felügyeleti, fogyasztóvédelmi) szigorítások egy egyébként is kritikus környezetben Univerzalitás nem öncél: üzleti modellek felülvizsgálata, önfinanszírozóvá nem tehető üzletágakból kivonulás
mérethatékonnyá,
jövedelmezővé,
vagy
Konvergencia folyamat folytatódhat: marzsszűkülés, a hatékonyság, az innováció, a minőségi szolgáltatások, valamint az ezeknek alárendelt, átalakított belső folyamatok kulcstényezők
Dedikált értékajánlatok, személyes kiszolgálás, életút, illetve befektetési jellegű tanácsadás Hiteltermékek forgalomhoz/forráshoz kötése, árazás (kockázat, tőke, refinanszírozás)
A válság a hazai kockázatkezelési rendszerek, folyamatok, szervezetek első igazi tesztje volt A befogadási kritériumok, kockázati árazás, monitoring és fedezetek tekintetében alapvető tapasztalatok A válság miatti extra kapacitások és feladatok az áthúzódó hatások miatt csak lassabban építhetők le A kockázati szempontok az üzleti tevékenységbe jobban beépülnek
Fiókhálózati racionalizálás (Raiffeisen, Erste, K&H) Csatornák
A válságból való kilábalást támogatja egyes ágazatok technológiai robbanása miatti fellendülés (chipkártyák, paypass kártyák, robbanás előtt álló mobilbankár) Csak a minőségi ügynökhálózatok maradnak, drasztikusan zsugorodott a közvetítői piac
Kiegészítő pénzügyi szolgálta tások
A dezintermediáció visszafordult, a kiegészítő szolgáltatások piaca erősen zsugorodott (lízing, hitelközvetítés, értékpapír befektetés, alapok) Változó piaci struktúrában lassú fellendülés
15
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
http://www.mkb.hu/
Az előadás anyaga, további pénzügyi és ágazati elemzések mellett, elérhető az MKB honlapján, díjmentes regisztrációt követően az MKB Central European BankerOnline elektronikus publikációi között: http://www.mkb.hu/friss_informaciok/elemzesek/index.html?cid=5 Portálunkon az MKB napi, heti és időszaki pénz- és tőkepiaci elemzéseihez is hozzáfér.
16
