Móra Ferenc Általános Iskola RÁBATAMÁSI
Pedagógia Program
Készítette:
2012. augusztus 13.
Gaál Istvánné mb.igazgató
OM azonosító: 030570 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Törvényi előírások: Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, rendelkezései alapján, a 11/1994. (VI. 8.) többször módosított MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 2003. évi LXI. törvény módosításaival egybeszerkesztve.
BEVEZETŐ Az intézmény adatai: Az intézmény hivatalos elnevezése: Móra Ferenc Általános Iskola Székhelye: 9322 Rábatamási Szent István u. 47. Fenntartója: Rábatamási Község Önkormányzata, Intézményi Társulás formájában Jobaháza és Magyarkeresztúr községek Önkormányzataival Az intézmény jogi státusa: Az intézmény önálló jogi személy Az intézmény típusa: Az intézmény működési területe: Az intézmény földrajzi működési területe: − Általános iskola: Rábatamási, Jobaháza, Magyarkeresztúr községek közigazgatási területe
Mottó: „Hiszek az emberben” /Móra F./
ISKOLÁNKRÓL
Iskolánk, a rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola több mint 300 éves múltra visszatekintő intézmény. Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd állami iskola lett. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk
fenntartója
Rábatamási
Község
Önkormányzata,
társulásban
Magyarkeresztúr és Jobaháza községek Önkormányzataival. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alaptevékenysége és feladata: nyolc évfolyammal működő nevelési-és oktatási intézmény. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete eltérő, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, Iskolánkban fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus foglalkozik ezekkel, a gyermekekkel. Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felnövő polgároknak. A rendeletek módosítása miatt vált szükségessé, hogy az egy évvel ezelőtt létrehozott társulást, az idei év szeptemberében ismét szétválasszuk külön iskola és óvoda
intézményre. Az országos tendenciához hasonlóan a gyermeklétszám évről-évre csökkent iskolánkban. Az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzatunk – annak ellenére, hogy az iskola megtartása volt a cél,- kényszerhelyzetben tette meg a csoportösszevonásokat. A tantestületben 8 főállású pedagógus tevékenykedik jelenleg. Rendelkezünk fejlesztőpedagógussal és gyógytestnevelő kollégával. A szakos ellátottság kérdését óraadók alkalmazásával igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten a legjobban megoldani. SNI-s tanulóinknak gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok biztosítják a törvény által meghatározott óraszámban a fejlesztést. HH-s tanulók aránya évek óta 10% körül mozog. Jelenleg alatta van.(9.6) HHH-s tanulónk az idei tanévben nincs. Iskolánk tágas, jól felszerelt tantermekkel, rendezett udvarral, sportpályával és tornateremmel rendelkezik. A pályázatok segítségével 5 tantermünkben használunk interaktív táblát, illetve 16 számítógép áll rendelkezésünkre az informatika teremben. Kis iskolaként elsők között adtunk választási lehetőséget tanulóinknak, hogy német vagy angol nyelvet tanuljanak. A döntést a szülő hozza meg a gyermekével közösen. Az arányokban nincs nagy eltérés, a német nyelv is népszerűségnek örvend az ausztriai munkalehetőségeknek,illetve a határ közelségének köszönhetően. Iskolánkban nincsen iskolaotthonos nevelés, alsó tagozatban napközis csoport, felsőben tanulószobai csoport működik.
NEVELÉSI PROGRAM
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Szakmailag önálló nevelő-oktató munkánk középpontjában a gyermek- és az emberközpontúság áll hivatásunkból adódóan, erkölcsi értékrendünknek megfelelően. Törekvéseink egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére alapulnak.
Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelyet közösen alakítottunk ki. Alapértéknek tekintjük: -
gyermekközpontúságot / személyiség tiszteletben tartása /
-
nyitottságot, korszerűséget
-
értékközvetítést /műveltség és erkölcs területén egyaránt /
-
képesség szerinti fejlesztést
-
harmonikus személyiségfejlesztést
-
hagyományőrzést és teremtést
Alapelvünk vezérfonala a humánum. Azon munkálkodunk, hogy elősegítsük a gyermekek személyiségének fejlődését, képességeik kibontakozását, biztosítsuk az esélyegyenlőséget. Mindezen célok elérése érdekében szorosan együttműködünk a szülőkkel. Arra törekszünk, hogy tanulóinknak - képességeik szerint - közvetítsük a magyarság és európaiság értékeit, azt a tudást, ami a középiskolai képzést megalapozza, felkészíti őket a közösségi életre, a családi életre. Tervszerű és következetes oktató-nevelő munkával fejleszteni kell a tanulók alapképességeit. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. Iskolánk, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő a szakvélemény által meghatározott órakereten
belül a szakszerű gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógia ellátást. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelését-oktatását a gyógypedagógus által meghatározott speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel és speciális terápiák alkalmazásával valósítjuk meg. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve
gyermeki nyitottságra, a személyiségfejlődés
szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, figyelmesség.
őszinteség,
egymás
elfogadása,
udvariasság,
5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
6. Kulturált
magatartás
és
kommunikáció
a
közösségben.
Udvariasság,
figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. Elősegítjük, hogy a tanulók a hasznosítható tudás megszerzéséhez illeszkedő kötelező és szabadon választott foglalkozásokon vehessenek részt, továbbá egyéni, eseti felkészítést kaphassanak. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok > Ismeretközvetítés, ismeretátadás: Érzékelés útján szerzett tapasztalatok jó továbbfejlesztése, a megértés és alkalmazása, a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, a biztonságos alapozáshoz megfelelő tanulási tempó, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, az elvont fogalmi és elemző gondolkodás előtérbe kerülése, felkészítés a továbbtanulásra, előkészítés a társadalomba való majdani
beilleszkedésre. > A tanulás tanítása: A tanulás számos összetevője tanítható. Fel kell kelteni a tanulókban az érdeklődést a különböző szaktárgyak iránt, útbaigazítást adunk a tudás elsajátítása mikéntjéről. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának az elsajátítása, az önművelés kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsődleges szempont. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. > A kommunikáció helyes formáinak kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása, emberi kapcsolatok kialakításának elősegítése, humánus magatartásminták megerősítése, egyéni és közérdek, egymáshoz való viszonyulás. > A Hon-és népismeret: Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző tulajdonságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a szülőföld megismerését és hagyományainak őrzését eredményezik. > A Környezettudatosságra nevelés lehetőségeinek ismerete és gyakorlása, fogékonyság a környezet és a természet iránt, a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolat, a környezet védelme és a szennyezés megelőzése. > Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés a közösség demokratikus működésének jellemző szabályai, a többség és kisebbség fogalma és fontossága a közösségben. A jogok és kötelességek gyakorlásának segítése fórumokon, diákönkormányzati rendezvényeken, diákparlamenten, a közösség személyiségformáló szerepe, egyéni és közérdek. > Gazdasági nevelés: célunk, hogy a tanulók megismerjék a gazdaság alapvető összefüggéseit. El tudjanak igazodni a gazdaság és a pénz világában. E tudás általános műveltségük részévé válik. > Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: a tanulók megismerik az Európai Unió kialakulásának történetét, alkotmányát, intézményrendszerét, az uniós politika szempontrendszerét. Az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése, a nemzetiségi hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés, Európához való tartozás tudatának erősítése, más népek szokásainak, életmódjának, kultúrájának megismerése és megbecsülése, más népekkel szembeni tolerancia. > Testi és lelki egészség, a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának felkeltése, a
testi és lelki egészség feltételeinek megteremtése, az egészségvédelem technikájának elsajátítása. A mindennapos testnevelési lehetőség biztosítása. > Felkészülés a felnőtté válásra: A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell mutatnia a munka világáról. > Felkészítés a szabadidő hasznos eltöltésére, a közművelődési intézmények használatára, a médiák igényes használatára, olvasóvá nevelés. > Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. > A sérült tanuló folyamatos és szakszerű fejlesztése érdekében együttműködés a Szakértői Bizottság és az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola, és Módszertani Központ szakembereivel. > Az együttműködés formáinak kialakítása - rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. > A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, fejlesztő logopédussal, osztályfőnökkel a szakértői vélemény alapján.
pedagógussal,
> A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében - egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással - a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. > A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. > Diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések. > A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint - a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Módszertani Központtal együttműködve. > Igény és lehetőség szerint a terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek
biztosítása az intézményen kívül is - a Módszertani Központ szakemberei szervezésében. > Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel. > Esélyegyenlőség: Az esélyegyenlőség törvény által biztosított jog. Célunk a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatása, a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményének értékelése, tehetségek fejlesztése, differenciálás és egyénre szabott tanulási követelmények kialakítása. > A fogyatékosság hátrányai: A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása. A hátrányos szociokulturális környezetből érkező tanulók felzárkóztatása, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése.
beilleszkedési,
> Szociális helyzetből adódó hátrány csökkentése, az egész napos ellátás biztosítása (napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba, étkezési térítési kedvezmény, segélyezések, felzárkóztatás, korrepetálás, fejlesztő órák stb.)
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés. célzó, beidegző - Gyakoroltatás. módszerek. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek - Elbeszélés. bemutatása, közvetítése.
- Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos kiemelése életből.
a
minták közösségi
- Magyarázat, beszélgetés. Felvilágosítás a - A tanulók önálló elemző betartandó magatartási munkája. normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: •
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi
tantervében megfogalmazott követelményeknek.) •
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
•
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben magatartásformákat,
•
éléshez
szükséges
viselkedés-
és
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi meggyőződéssé alakítása.
értékek
megismertetése,
tudatosítása
és
2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése.
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók művészeti nevelése Feladat: A tanulók esztétikai szemléletének, kommunikációs kialakítása, az alkotó- alakító cselekvőképesség fejlesztése
képességének
A sajátos nevelési igényű tanulók személyiségfejlesztése. Iskolánkban évek óta jellemzően magas, 10 % körüli az SNI-s tanulók száma. Többségük az SNI/A kategóriába tartozik. Emiatt ülönleges feladatként jelentkezik számunkra a sajátos nevelési igényű, az integrációban részt vevő tanulók személyiségfejlesztése. Tudjuk, hogy e tanulók személyiségét jelentősen befolyásolja a különböző fogyatékosságuk, mely különböző problémákat vet fel: - a családban -
a gyermekközösségben
-
a munkaalkalmasságban, a pályaválasztásban
-
az önálló életvitel lehetőségeiben
-
az önismeretben.
A fent említett tevékenységek, módszerek és eszközök alkalmazása mellett szükségesnek érezzük, hogy kiemelten foglalkozzunk: - a családdal - a szocializációs képesség erősítésével - a specializáltsághoz alkalmazkodó pályaorientáltsággal
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, d) A csoportbontásoknál, a csoporton belüli differenciálásnál, továbbá a
délutáni foglalkozások megszervezésénél az a cél kiemelt hangsúlyt élvez, ami a felzárkóztatáshoz és fejlesztéshez optimálisan alkalmazható oktatásszervezés megválasztásában is megnyilvánul
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:
a) Hagyományőrző tevékenységek •
Fontos feladat az iskola névadójának, Móra Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés
•
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6. október 23., március 15. karácsony, farsang, a gyermeknap, illetve a 8. osztályosok ballagása.
•
Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény található A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. b) Diákönkormányzat.
A
tanulók
és
a
tanulóközösségek
érdekeinek
képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
c) Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 18. évfolyamon napközi otthon működik d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek
minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. •
A 2004-05-től kezdődően felmenő rendszerben felzárkóztató órát szervezünk.
•
Tehetséggondozó foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe nevelőtestülete dönt.
•
vételével
–
minden
tanév
elején
az
iskola
A munkaközösségi munkatervekben tervezni kell, hogy az egyes pedagógusok hogyan hangolják össze a Pedagógiai Program céljában megfogalmazott felzárkóztató, fejlesztő tevékenység adott tanévre történő lebontását, a célok eléréséhez illeszkedő módszertani formákat és segédleteket (feladatbank, hospitálás, esetmegbeszélés, jó gyakorlat átvétele, stb.).
f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
h) Tanulmányi kirándulások, erdei iskola. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a KT. 114.§ (4)-ben megfogalmazottak figyelembevételével a tanulók számára tanulmányi kirándulást, erdei iskolát szerveznek. A helyszínek és költségek az évente az iskola munkatervében kerülnek rögzítésre.
i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési
intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.
j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez k) Könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. m) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. n) Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. o) A sérült tanuló folyamatos és szakszerű fejlesztése érdekében együttműködés a Szakértői Bizottság és az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola, és Módszertani Központ szakembereivel. p) Az együttműködés formáinak kialakítása - rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. > A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, osztályfőnökkel a szakértői vélemény alapján. > A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében - egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással - a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. q) A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek,
taneszközök beszerzése, felhasználásuk, gyógypedagógus irányításával.
beemelésük
ütemezése
a
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
•
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel és családsegítő szolgálattal;
•
kis létszámú osztályok
•
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
•
a felzárkóztató órák; logopédiai foglalkozások, fejlesztés
•
a napközi otthon;
•
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
•
a családlátogatások;
•
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
Intézményünkben a részképesség-zavarok korrigálása, integráltan, részben differenciálás útján történik a fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus irányításával. Az érintett gyermekek nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos iskolai tagozaton történik. A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján meghatározott órakeretnek megfelelően, a foglalkozást gyógypedagógus végzi.
rehabilitációs
A foglalkozások időkeretei figyelembe veszik az iskolai tanítási órakeretet, lehetőséget biztosítva a minél hatékonyabb együttnevelésre. Az érintett tanárok, tanítók, ennek érdekében: - folyamatosan együttműködnek a gyógypedagógussal, szülőkkel, közvetett formában a szakértői bizottsággal. -
nyomon követik az érintett gyermekek fejlődését,
-
az osztályon belüli fejlesztési tartalmakat rögzítik, a megvalósítás folyamatában team munkában rendszeresen esetmegbeszélést tartanak az eredményesség érdekében
A gyógypedagógus: -
a TKVSZRB. véleménye alapján elkészíti az egyéni fejlesztési tervet, vezeti a
fejlődési lapot, értékel, fejlődési eredményvizsgálatot készít, -
a törvényi előírásnak megfelelően kapcsolatot tart a Bizottsággal,
-
vezeti a habilitációs. rehabilitációs, fejlesztő foglalkozásokat
A logopédus, gyógy testnevelő, mentálhigiénikus, fejlesztőpedagógus, szociálpedagógus : - szükség szerint részt vesz a fejlesztésben, szakmai követelményeinek megfelelően
Szoros kapcsolatunk van a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, Szakszolgálttal, így, megfelelő szakvéleménnyel rendelkeznek tanulóink, mely útmutatást nyújt további fejlesztésükre vonatkozóan, illetve felmentést ad a tantárgyi értékelés alól a Kt. törvény alapján. Ezek a gyermekek egyéni fejlesztési terv alapján haladnak, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok irányításával az adott tantárgy elsajátításában. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
•
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
•
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
•
a tehetséggondozó foglalkozások;
•
az iskolai sportkör;
•
a szakkörök;
•
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, művészeti stb.);
•
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
•
könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
•
a továbbtanulás segítése.
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy kapcsolatot tartson a Családsegítő Szolgálattal. Segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a családsegítő szolgálatot, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt programokról.
a
tanulók
részére
esetén
gyermekvédelmi
szervezett
szabadidős
c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni kell a felmerült szakembereinek.
problémát
a
gyermekjóléti
szolgálat
d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató órák, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő szolgálatról, szolgáltatásról.
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: •
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
•
kis létszámú osztályok
•
a napközi otthon;
•
az egyéni foglalkozások;
•
a felzárkóztató foglalkozások;
•
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
•
a továbbtanulás irányítása, segítése.
7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: •
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
•
kis létszámú osztályok
•
a felzárkóztató órák;
•
a napközi otthon;
•
a diákétkeztetés;
•
a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
•
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
•
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
•
a családlátogatások;
•
a továbbtanulás irányítása, segítése;
•
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
•
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a családsegítő szolgálattal annak
érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
•
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, •
a szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, környezetvédelem és egészségvédelem fontosságáról az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Nyílt tanítási órák. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. - A szülői értekezletek, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Minőségirányítási Programban és a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a Pedagógiai Programban foglaltakon túl a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Minőségirányítási Program, illetve az évente az iskolai Munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: -A pedagógusok esetében: az igazgató, munkaközösség vezető, szakértők, szaktanácsadók -A tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki. A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - A tanár-diák kapcsolatra, a tanuló személyiség tiszteletben tartására. - A szülőkkel való kapcsolattartásra. - A nevelő és oktató munka a tanítási órákon. ~ A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. ~ A tanítási óra felépítése és szervezése. ~ A tanítási órán alkalmazott módszerek. ~ A tanulók ellenőrzése, értékelése.
~ A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. ~ Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. ~ A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. - A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. - A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. - A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.
A tanulók iskolai munkáján belül. - A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. - A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.
A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők munkatervek alapján.
által
összeállított
tanmenetek
és
osztályfőnöki
Értékelés Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a tanulói közösségek értékelésére,
(osztályközösségek)
tevékenységének,
fejlődésének
- a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magtartására és viselkedésére. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek, épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, évismétlések száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanévben értékelik. A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban értékelik. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó,
kazettás magnetofon, interaktív táblák, laptopok, CD lejátszó. 3. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként: ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Jogszabályi háttér 1. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.
Az egészségnevelés iskolai területei: Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések
fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete •
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
•
az értékek ismerete
•
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
•
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
•
a
barátság,
a
párkapcsolatok,
a
szexualitás
szerepe
az
egészségmegőrzésben •
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
•
a tanulás és a tanulás technikái
•
az idővel való gazdálkodás szerepe
•
a rizikóvállalás és határai
•
a szenvedélybetegségek elkerülése
•
a tanulási környezet alakítása
•
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
Témák: • az egészséges táplálkozás •
a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
•
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció
•
a betegség és a gyógyszerhasználat)
•
a testi higiénia
•
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
•
a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)
gyógyulást
segítő
magatartás
(elsősegélynyújtás,
•
a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
Az egészségnevelés színterei: Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák A felsorolt tanórákon a tantervi anyagnak megfelelően, annak részeként folyik a tanulók egészségnevelése -
környezetismeret
-
természetismeret
-
biológia
-
testnevelés
-
technika
-
osztályfőnöki órák
Tanórán kívüli foglalkozások - Napközis foglalkozások -
Délutáni szabadidős foglalkozások
Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. - Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Sportrendezvények, kulturális programok. - Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok - Szülői értekezlet, -
Szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató
-
Szakmai tanácskozások, tréningek (pedagógusoknak)
Az egészségnevelésben résztvevők köre: Belső –
az intézményvezető vagy megbízottja
–
a diákönkormányzatot segítő pedagógus,
–
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
–
a testnevelő,
–
osztályfőnökök
–
az iskolaorvos,
–
védőnő,
–
fogorvos
–
Rendőrség DADA koordinátora
–
szülői szervezet
–
Gyermekvédelmi Szolgálat
Külső:
Alkalmazott tevékenységek, módszerek: •
Iskolánk a védőnő koordinálásával részt vesz a Johan Béla Nemzeti Programban, melynek keretében tanulóink előadás és gyakorlati foglalkozás keretében ismerkedhetnek az egészséges táplálkozással
•
Több éve részt veszünk a rendőrség prevenciós DADA-programjában, ahol külső előadó rendszeresen foglalkozást tart tanulóinknak.
•
Szervezzünk
kirándulásokat,
tegyük
lehetővé
a
rendszeres
testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe •
Iskolánkban nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, célkitűzésünk, hogy egy - a téma iránt fokozott affinitást mutatókollégánk részt vegyen egészségneveléssel foglalkozó szakirányú továbbképzésben.
A mindennapos iskolai testedzés programja Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő
testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: •
Iskolánk pedagógusainak egészségneveléssel kapcsolatos elkötelezettségét mi sem mutatja jobban, minthogy 2-4. és 6-8. évfolyamon heti három testnevelés órát vezettünk be.
•
A 2011.évi CXC. értelmében 2012.szeptember 1-től az első és ötödik évfolyamon bevezettük a mindennapos testnevelést.
•
minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; azokon a napokon, melyeken nincs testnevelés, tanórán kívüli foglalkozás keretében megteremtjük a mozgás lehetőségét.
•
minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;
•
minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait);
•
a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt]
•
minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;
•
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban;
•
a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít
A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.
és
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Alapok 1.1. Törvényi háttér A Nemzeti Alaptörvény környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. §., 16. §., 18. §, 70. §. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól).. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvény A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról 1.2. Helyzetkép 1. Belső: az iskola Rábatamási központjában helyezkedik el. Az épület adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Iskolaudvarunk tágas, füvesített, padokkal ellátott. Az évek során sok fát ültettünk, melyek napjainkra árnyas, kulturált környezetet biztosítanak, lehetőséget kínálnak a környezeti nevelésre • Előélet, hagyományok: -
Iskolánk nagy múlttal rendelkezik a környezeti nevelés terén. Udvarunkban a tanulóink ültették, ápolták, gondozták a fákat, egyéb növényeket. Évente legalább egy alkalommal gyűjtünk papírt. Iskolánk környékét és a
szomszédságunkban található parkot rendszeresen takarítjuk, ápoljuk tanulóinkkal. A tantermeinkben virágokat gondoznak a gyerekek. Kerékpár és gyalogtúrákat, kirándulásokat szervezünk évente legalább két alkalommal. Programjaink sikeresek, hatékonyak -
Épület és berendezése: Iskolaépületünk több szakaszban épült téglaépület Egyes részei felújításra szorulnak.
-
Az iskola világítása előírásoknak megfelelő, fűtése központi fűtés.
-
A termeink tágasak, Rendelkezünk könyvtárral, mely közös iskolai, községi funkciót lát el. Tornateremmel rendelkezünk.
-
Mosdók állaga higiéniája megfelelő
-
Iskolánk auláját, termeinket a gyerekek munkáival folyamatosan díszítjük
• Étkeztetés: -
Iskolai étkezést a jobaházi napközi otthonos óvoda biztosítja.
2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Településünk a Rábaközben, a Hanság peremén található, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szomszédságában. Ezt az adottságot igyekszünk a környezeti nevelés terén kihasználni. Lakosainak száma 1000 körül mozog. 1.3. Erőforrások 1. Belső személyi erőforrások • Pedagógus: -
tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket,
-
részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb.
• Diák: -
részt vesz a környezeti nevelési programokon
-
magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását.
2. Külső személyi erőforrások • önkormányzat, • szülők, lakosság, • civil szervezetek,
3. Anyagi források • Állami források: pályázatok • OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása. • Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, • Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások, vállalkozások
2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus,
problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.
2.2. Konkrét célok és feladatok . • A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. • Érzékennyé tenni a gyerekeket befogadására, élvezetére.
a
harmonikus
környezet
szépségének
• Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. • Lehetővé tenni a problémák, látásmódjának kialakítását.
jelenségek
sokoldalú
megközelítésének,
• Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. • A pedagógusok odafigyeljenek a gyerekek előrehaladására, problémáira. Mivel kis létszámú osztályaink vannak így nagyobb a lehetőség arra, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. • A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.
tudomány
eredményeinek
• A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és az egészségtan keretében
• Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, tevékenységgel.
megfelelő
irányítással
történő
természetvédelmi
• A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek. és az önkormányzat munkájába.
3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet • hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve • nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanaptémahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek.
Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés
-
A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;
-
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;
-
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;
-
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,
-
tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.
Magyar nyelv és irodalom
-
a tanulók ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);
-
egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.
-
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;
-
törekedjenek az anyanyelv védelmére;
-
sajátítsák el a média elemzésének technikáit;
-
A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;
-
növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közlekedést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;
-
fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.
Történelem
-
A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;
-
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;
-
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;
-
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és faladatait a
problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv
-
A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;
-
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;
-
ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;
-
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni;
Matematika
-
A tanulók legyenek értelmezésére,
-
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni;
-
logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;
-
váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;
-
ismerjenek konkrét, a valós éltből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetést levonni;
-
legyenek képesek reális becslésekre;
-
tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni;
-
alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készséget.
Fizika
képesek
a
környezeti
mérések
eredményeinek
-
A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,
-
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségét;
-
ismerjék fel, az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;
-
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,
-
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel szabad csak felhasználni;
Földrajz
-
A tanulók szerezzenek tapasztalatot , gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;
-
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;
-
ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.
Biológia
-
A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;
-
ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,
-
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;
-
ismerjék meg a környezet- egészségügyi problémákat;
-
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;
-
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
Kémia
-
A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;
-
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;
-
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;
-
értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és építetett környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
-
Ismerjék fel a környezetszennyezés károsító hatásáit.
Művészeti Nevelés Ének-zene
-
A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
-
ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
-
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
-
vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,
-
tudják, hogy élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,
-
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Rajz és vizuális kultúra
-
A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
-
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;
-
ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszművészet hazai
előfordulásaira; -
ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
-
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;
-
legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;
-
ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;
-
tudjanak példákat formatervezésre;
-
kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
mondani
a
környezetvédelmi
szempontok
szerinti
Tánc és dráma
-
a tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;
-
legyenek
képesek
adott
szituáció
megfogalmazására mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.);
tartásképben
-
sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.
-
sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);
A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel - Közös tanulmányi kirándulások, - vetélkedők, - különböző akciókban való közös részvétel Nem hagyományos tanórai foglalkozások
• Erdei iskola:
és
• Témanap – témahét: • Jeles Napok • Terepgyakorlatok • Nem a tanteremben tartott óra
3.2. Tanórán kívüli lehetőségek - gyűjtőmunka - vetélkedő - tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, - kirándulás, túra - tanulmányút - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - madárbarát kert - hulladékgyűjtés - nemzetközi projektek - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése 4. Módszerek Játékok Terepgyakorlati módszerek Aktív, kreatív munka Művészi kifejezés 5. Taneszközök • Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok, interaktív táblák.
természetfilmek,
• Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. • Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). • Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) • Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.)
gyakorlati
• Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)
6. Továbbképzések 1. Belső (helyi) • Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. • Tanulmányutakon a leendő erdei iskolai helyszíneket térképezzük fel.: • Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar 2. Külső • Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken.
HELYI TANTERV
AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK
A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv és a 2012. szeptember 1-től életbe lépő új NAT.
Az iskola heti óraterve
Tantárgy
1.
2.
3.
4.
5.
6.*
7.
8.
8
8
8
7
4
4
4
4
3
3
3
3
3
Természetismeret
2
2
Történelem és áll.polg.
2
2
2
2
1,5
1,5
4
4
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Környezetismeret
1
1
1
2
Földrajz Matematika
5
5
5
5
Informatika
4
4
1
1
1
1
Technika
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
Rajz
1
1
1
1
1
1
1
1
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
5
3
3
3
5
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
Felzárkóztató
1
1
1
1
1
Hon-és népism.
Mindösszesen
1
1
1
TÁD Összes
1
1 24
22
22
24
26
24
26,5
26,5
195
Nem kötelező tanórai foglalkozás Kt. 52. § (7) bekezdés(énekkar, szakkörök, sportkör, előkészítő, stb.)*
34,5óra
Egyéni, kiscsoportos foglalkozás Kt. 52.§ (11) (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetségfejlesztés,
21 óra
stb.)* Összesen
55,5óra
*Megjegyzés: A választható órák, és az egyéni foglalkozásra fordított órák beosztása tanévenként változhat, a tanulók felkészültségétől, igényeitől és a szülői elvárásoktól függően. A válaszható órák konkrét megjelölését osztályokra lebontva az aktuális tanév óraterve tartalmazza.
A közoktatási törvény által meghatározott tanítási időkeret Jogszabályi alap: a kt. 52. § (3), (5), (7), (8), (10), (11) bekezdése, valamint az 53. § (4) bekezdése A 2011.évi CXC. törvény 6.melléklet
Órakeret tartalma Köt.
1.
2.
3.
4.
20+5
20
20
22,5
2
2
2,4
24,4
5.
6.
7.
8.
összes
22,5
25
25
160
2,25
5,6
7,5
7,5
28.85
2,4
2,7
2,7
3
3
24,4
27,45
30,8
35,5
35,5
tantárgyi
óraszám
23+5
Kt. 52. § (3) Nem kötelező, választható óra Kt. 52. §(7) Egyéni
fogl.
haszn. óra 52. § (11) c),
16.2
129. (10) 12%
25
összes Napközi
1-4.
évf. 53.§ (4)
28
2 csoport x 22,5 óra
221.25 45
5% osztf., stb. Kt. 1.sz. mell. III. rész
9
Mindösszesen
387 óra
1. A modulok közül a következő tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: Egészségtan 6. osztály testnevelés, 8. osztály osztályfőnöki tárgyba integrálva, Etika: 7. osztály osztályfőnöki órába integrálva, Mozgókép- és média: 8. osztály magyar órába integrálva 2. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával a bevezető és kezdő szakaszokon a matematika, valamint a magyar tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. 3. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. (A követelményeket tartalmazó anyag nyomtatott formában az igazgatói irodában hozzáférhető) 4. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol illetve a német nyelv tanulását választhatják. 5. A Kt. 52§ (11) alapján az időkeret terhére 1-1 felzárkóztató órát terveztünk. 6 Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: • Az első és ötödik évfolyamon •
a heti öt kötelező testnevelés óra,
•
Az iskolai sportkör foglalkozásai
•
a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
•
A második-negyedik évfolyamon
o a heti három kötelező testnevelés óra, o Az iskolai sportkör foglalkozásai
o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
•
Az hatodik-nyolcadik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
•
A napközi otthonban o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvek kiválasztási elveinél nagy hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatás lehetőségére, az alapkészségek megerősítésére. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.
2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
4. A taneszközök kiválasztásánál a nevelők a következő szempontokat veszik figyelembe: •
A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!
•
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
•
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezen taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.
3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: •
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
•
a szülő személyi igazolványát;
•
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
•
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
•
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: •
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
•
a szülő személyi igazolványát;
•
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
•
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatjae tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A közoktatásról szóló törvény értelmében a 2008/2009-es tanévtől az általános iskolákban kötelezővé vált a nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5. majd azt követő tanévben a 6. osztályokban. A közoktatási törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXI módosító törvény megváltoztatta a Kt. 8. § (3) bekezdésében foglaltakat. A változás szerint lehetővé
vált az 5-6. évfolyam osztályaiban a nem szakrendszerű oktatás folytatása vagy megszűntetése. A nevelőtestület dönthetett arról, hogy a nem szakrendszerű oktatást az 5-6. osztályokban megszűnteti, vagy a továbbiakban is folytatni kívánja. Az iskola nevelőtestülete úgy döntött, hogy az iskolában az 5-6 évfolyamokon 20112012. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben megszűntette a nem szakrendszerű oktatást. A változtatást a felmenő rendszer elvének érvényesítésével következő ütemezésben oldotta meg az iskola: •
A 2011/2012. tanévben az 5. évfolyamon megszűntette a nem szakrendszerű oktatást. A 6. évfolyamosok részére a módosítás előtti szabályok szerint folyt tovább a nem szakrendszerű oktatás.
•
A 2012/2013. tanévben a 6. évfolyamon is megszűntettük a nem szakrendszerű oktatást. Mindkét évfolyamon szakrendszerű oktatás valósul meg.
•
Az
A 2013-2014. tanévben csak az 1-4. évfolyamokon folyik nem szakrendszerű oktatás.
5-6.
évfolyamokon
a
nem
szakrendszerű
oktatás
megszűntetésével
kapcsolatosan az általános előírásoknak megfelelően a következő intézkedéseket végzte az iskola: • Szülők, tanulók tájékoztatása a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatos változtatásról. • •
Tantervek módosítása. A szakrendszerű meghatározása,
oktatás
tantervi
követelményrendszerének
•
Tantárgyfelosztás, pedagógusok órabeosztásának elkészítése,
•
Pedagógiai program módosítása
•
A pedagógiai program benyújtása jóváhagyásra a fenntartó részére.
A nem szakrendszerű oktatás megszűntetésével kapcsolatos feladatok felelőse az iskola igazgatója.
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Amennyiben a tanuló három tantárgyból szerzett elégtelen osztályzatot, a nevelőtestületi döntés alapján javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén háromnál tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.
több
5. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
•
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
•
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
•
magántanuló volt.
6. Az első évfolyamon- a közoktatási törvény előírásának megfelelően- a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve amennyiben a szülő kéri.
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Tanulmányi Munka 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
2. Az
előírt
követelmények
teljesítését
a
nevelők
az
egyes
szaktárgyak
jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: •
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
•
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 5. A számonkérésnél nagyobb hangsúlyt helyezünk a szóbeli számonkérésre, illetve arra, hogy az írásbeli munkákban a tantestület minden tagja javítja a nyelvhelyességi, nyelvtani hibákat.
6. Ennek érdekében minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, •
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: •
Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
•
A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
•
Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
•
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
9. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.
10. A harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
11. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 12. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie.
13. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 14. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők az 1-8. évfolyamon:
Teljesítmény
Érdemjegy
0-33 %:
elégtelen (1)
34-50 %:
elégséges (2)
51-75 %:
közepes (3)
76-90 %:
jó (4)
91-100 %:
jeles (5)
15. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: -
Második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,.illetve negyedik évfolyamon idegen nyelv
-
ötödik évfolyamon: magyar nyelv és magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon-és népismeret.
-
hatodik évfolyamon: magyar nyelv és magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, fizika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, egészségtan, TÁD .
-
hetedik évfolyamon: magyar nyelv és magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,
-
nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv és magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,.
Magatartás 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök legalább kéthavonta érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
-
tisztelettudó;
-
társaival, nevelőivel, a segítőkészen viselkedik;
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
felnőttekkel
szemben
udvariasan,
előzékenyen,
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
-
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki. -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
-
feladatait nem minden esetben teljesíti;
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
-
igazolatlanul mulasztott;
-
osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok többségének az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Szorgalom: 1. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
2. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
-
munkavégzése pontos, megbízható;
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
-
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
-
a tanórákon többnyire aktív;
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
-
taneszközei tiszták, rendezettek.
c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
-
feladatait többnyire nem végzi el;
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok többségének az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Az iskolai jutalmazás formái a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
napközis nevelői dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
-
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért részesíthetők.
és
kiemelkedő
szorgalomért
dicséretben
c) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. d) Az
iskolán
kívüli
versenyeken,
bemutatókon eredményesen részesülhetnek.
vetélkedőkön,
szereplő
tanulók
illetve igazgatói
előadásokon, dicséretben
e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Büntetés Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
napközis nevelői figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki intés;
-
osztályfőnöki megrovás;
-
igazgatói figyelmeztetés;
-
igazgatói intés;
-
igazgatói megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés;
-
tantestületi intés;
-
tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS SÚLYA
Csak olyan tananyagot lehet számon kérni, aminek a feldolgozása tanórán – rövidebb, hosszabb formában- megtörtént, készségfelmérés esetén ilyen jellegű felkészítés is történt. Iskolánkban az írásbeli beszámoltatások formái a következők lehetnek: Írásbeli felelet, a teljes tanulócsoport írhatja. Célja, hogy elsősorban azoknál – az elméleti ismereteket is tartalmazó- tantárgyaknál, melyek heti óraszáma nem haladja meg a 2 órát elősegíteni az elegendő lehetőséget a tanuló számára arra, hogy a tananyagban való jártasságát bizonyítsa. Az utolsó két óra anyagából bejelentés nélkül bármikor iratható Röpdolgozat, feladatlap Az adott szaktárgyi témakör maximum feléből ( új anyag feldolgozó részek fele) A teljes tanulócsoport írja, kizárólag előzetes bejelentéssel iratható Témazáró dolgozat: egy adott témakör anyagából – előzetes bejelentés és gyakorló, rendszerező ismétlés után- íratott írásbeli munka. Egy tanítási napon egy tanuló maximum két témazáró dolgozatot írhat. Ennek egyeztetése a tanárok között történik. A témazáró dolgozatok érdemjegyeit a PEPO-ban lefektetett %-os kulcs alapján adjuk. Házi dolgozat magyarból és idegen nyelvből félévente maximum 4, a többi tárgyból maximum 1 iratható. A házi dolgozat érdemjeggyel értékelhető.
Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak, a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került rájuk sor és megtörtént az előzetes bejelentés. Tanítási szünet utáni 1. nap tanóráin témazáró dolgozat nem iratható. A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különböző jellegű osztályzatok más-más színnel kerülnek be a naplóba. Egységesen alkalmazzuk a következő színjelölést: Témazáró dolgozatok: piros szín Szóbeli-és írásbeli feleletek, röpdolgozatok: kék szín Egyéb érdemjegy: gyűjtőmunka, kiselőadás külalak, pontok stb. zöld szín A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró, írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Az év végi osztályzatok megállapításánál a félévi osztályzat egy jegyként szerepel.
AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; •
az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatot;
•
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
•
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 4. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok az irodában nyomtatott formában hozzáférhetők
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2012. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 4 hónapra – azaz 2012. szeptember 1. napjától 2012. december 31. napjáig – szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A munkaközösség értékeli. 2. A 2013. január 1-vel a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai
programot kell kidolgoznia.
A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők munkaközössége;
-
a szülői közösség;
-
az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői közösség, diákönkormányzati képviselő útján javasolhatja 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az
iskola
pedagógiai
programja
nyilvános,
minden
érdeklődő
számára
megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola könyvtárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Rábatamási, 2012. 08.28. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a szülői közösség iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:Rábatamási.2012.08.29. ................................................................ a szülői közösség elnöke
A pedagógia programot a nevelőtestület a 2012. év 08. hó 31 . napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. mb. igazgató
A … Általános Iskola pedagógiai programját a … Önkormányzat Képviselő-testülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................. Polgármester
Tartalom JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .................................................................................................................................... 2 BEVEZETŐ 2 ISKOLÁNKRÓL .................................................................................................................................................... 3 NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................................................... 4
1.PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ................................................................................................................. 4 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 5 3.A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 11 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 13 5.A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 14 6A SZÜLŐK, A TANULÓK, ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 23 7.A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 25 8.A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 27 9.ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 28 10.ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 33 11.HELYI TANTERV 45 12.TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 50 13.AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 50 14.A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 53 15.A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 53 16.OTTHONI (NAPKÖZIS,TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZIFELADATOK MEGHATÁROZÁSA 65 17.A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 66 18.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 66
