PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szabadhídvégi Napsugár Óvoda augusztus. Szabadhídvég Fő utca 13

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szabadhídvégi Napsugár Óvoda Szabadhídvég Fő utca 13.

2013.augusztus

Pedagógiai program

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................... 1 ÓVODA ADATAI ................................................................................................................................. 3 AZ ÓVODÁNK BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 4 BEVEZETŐ ................................................................................................................................... 5

I. II.

ÓVODÁNK CÉLJA, ALAPELVEI ......................................................................................... 5

II.1 Célunk ........................................................................................................................................... 5 II.2 Nevelési feladataink...................................................................................................................... 7 III.

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉS RENDSZERE ................................................. 8

IV.

A NEVELÉS ALAPVETŐ FELADATAI ............................................................................. 11

IV.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program ........................... 11 IV.2 Érzelmi,erkölcsi és közösségi nevelés ...................................................................................... 24 IV.3. Anyanyelvi – és értelmi fejlesztés és nevelés .......................................................................... 27 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI .................................................................... 29

V.

V.1. Hagyományápolás .................................................................................................................... 29 V.1.1 Óvoda jeles napjai ............................................................................................................... 29 V.1.2. A hagyományaink jellegzetes tartalma ............................................................................... 30 VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ...................................................................... 34 VI.1. A játék, játékos tanulás............................................................................................................. 34 VI.2. Mesélés, verselés ...................................................................................................................... 39 VI.3. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc: ............................................................................... 42 VI.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka .................................................................................... 46 VI.5 Mozgás, mozgásos játékok ........................................................................................................ 48 VI.6 Külső Világ Tevékeny Megismerése ........................................................................................ 54 VI.7 Munkajellegű tevékenységek .................................................................................................... 58 VII.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................ 60

VII.1 Személyi feltételek ................................................................................................................... 60 VII.2 Tárgyi feltételek ....................................................................................................................... 61 VII.3 Szervezeti és időkeretek ........................................................................................................... 61 VIII. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGETSZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................ 64

1

Pedagógiai program IX. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS............................................................................................................................ 68 INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE ................................................................... 71

X.

X.1 Az óvoda és a család................................................................................................................... 71 X.2. Az óvoda és iskola kapcsolata ................................................................................................... 71 X.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai ....................................................................................................... 72 XI.

INTÉZMÉNYÜNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI ..................................................... 74

XII: ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI .............................................................................. 75 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ........................................................................................................... 76

2

Pedagógiai program

ÓVODA ADATAI

Intézmény neve: Szabadhídvégi Napsugár Óvoda Intézmény címe: 8138 Szabadhídvég, Fő utca 13 Intézményvezető: Homoki Adrienn Intézmény elérhetősége: Tel: 06/20-269-8326 E-mail: [email protected]

Az óvodai férőhelyek száma: 50 fő Csoportok száma: 2 Az óvoda fenntartója: Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhídvégi Kirendeltsége 8138 Szabadhídvég, Községház utca 1.

Alapító okirat száma: 39/2013.(V.30.)

A programot benyújtotta az intézmény vezetője és az óvoda nevelőtestülete.

3

Pedagógiai program

AZ ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánkat 1949-ben alapították, majd elköltöztették. 1963 óta működik ebben az épületben, amely több helyiségével jobb és kedvezőbb feltételeket biztosít a gyermekneveléshez. Folyamatos változásokon ment keresztül. Megújult kívül-belül, tágasabb, szebb lett, mint kezdetekben. A gyermeklétszám változásai miatt sokszor került sor a változtatásra. Kezdetben 3 csoporttal működő óvodánk a 2008/09-es tanévben társult Mezőkomárom óvodájával. A társulás során „Mezőhídvég Óvoda” nevet kapta. A székhely Szabadhídvég, Mezőkomárom tagintézményként működött. A szabadhídvégi óvoda 1 csoporttal, míg a mezőkomáromi 2 csoporttal működött 2013. 01. 01-ig, amikor ismét változást kívánt meg a gyereklétszám, a szabadhídvégi óvoda ismét 2 csoporttal működik tovább. 2013.07.01-től

óvodánk

ismét

önálló

intézmény tagóvoda

nélkül.

Mezőkomárom

különválásával módunkban állt új nevet felvenni. „Szabadhídvégi Napsugár Óvoda„ lettünk. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk(tornaszoba kivételével). Világos, otthonos berendezésű csoportszobáinkban a gyerekeknek esztétikus, biztonságos környezetet biztosítunk, mindennapjaik kellemes eltöltéséhez. A csoportszobáink az ott dolgozó óvónők egyéniségét tükrözi. Az óvoda udvara tágas, gondozott, az udvari játékokat próbáljuk bővíteni, hogy minél több lehetősége legyen a gyermekeknek a szabad és gondtalan játékra, hogy elősegítse a 3-7 éves gyermekek mozgásfejlődését. Nagy homokozó, és hatalmas árnyat adó fa is megtalálható az udvaron, mely alatt a gyermekek szívesen játszanak. A régi és biztonságosnak már nem mondható babaház az idén új alakot ölt, s remélhetőleg új udvari játékokkal is gazdagodunk. Gondoskodás és szépítkezés jellemzi az új óvodai arculatot.

4

Pedagógiai program

I. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. c)

az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának

megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

II. ÓVODÁNK CÉLJA, ALAPELVEI

II.1 Célunk Óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése. Nevelőmunkánknak át kell fognia a gyermeki személyiség egészét. Nevelésünk figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni fejlődési ütemüket. A népi kultúra átörökítése, hagyományaink megtartása. Célunk továbbá a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi szociális és értelmi érettség elérése. Feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, és fejlődésének segítése. Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése.

5

Pedagógiai program Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk  Szeretet  Elfogadás és tisztelet  Bizalom  Egészséges életmód  Rendszeres egészségfejlesztő testmozgás  Anyanyelvi kultúra  Viselkedés kultúra  Rendszeretet  Esztétikai érzék  Természetvédelem-környezettudatosság  Hagyományok

A habilitáció általános célja:  A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása  A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése  Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása

A habilitáció fő területei:  az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése  a motoros készségek fejlesztése  a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával  a szociális készségek fejlesztése  a kognitív készségek fejlesztése  az önellátás készségeinek fejlesztése

6

Pedagógiai program

II.2 Nevelési feladataink  A pedagógiai szemléletben fontos a gyermek fejlettségének, életkori sajátosságainak és képességei szintjének figyelembe vétele.  Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységekkel.  A ránk bízott gyermekeket szeretet, türelem, megértés és tisztelet veszi körül óvodánkban.  Az óvodapedagógus és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára.  Az óvodáskorú gyermekek védelme, esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára.  A gyermekek érdekei elsődlegesek, mindenekfelett állóak.  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása.  Nemi sztereotípiák tudatos kerülése.  Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében.

7

Pedagógiai program

III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉS RENDSZERE Gyermekeink legyenek derűsek – tudjuk megőrizni nevetésüket. Élvezzék az óvodai élet boldog gondtalanságát. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat. Szeressék, óvják környezetüket. Az óvodai élet folyamán bontakozzon ki kreativitásuk. Örömmel vegyenek részt a különböző tevékenységekben. Vegyék észre a szépet és a jót. Ismerjék az alapvető illemszabályokat.

Az óvodás gyermeknek életkori sajátosságai és egyéni igényei alapján testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Az óvoda kerüli a nemi sztereotípiák erősítését. Jellemzője a sokirányú érdeklődés a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája.

Óvodakép A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda három főszereplője, a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe, szülői értekezletek, fogadó órák, befogadás, közös programok, nyílt ünnepek alkalmával. Az

óvoda

közvetlenül

segíti

az

iskolai

személyiségvonások fejlődését.

8

beilleszkedéshez

szükséges

gyermeki

Pedagógiai program Ez alapján az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörről, sokszínű, életkor specifikus tevékenységekről, kiemelten a játéktevékenységre. Segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját.

9

Pedagógiai program

A nevelési gyakorlatunk rendszertáblája Célrendszer

A fejlesztés tartalmi feladatai

Az egészséges élet-mód alakítása, egészségfejlesztés program

Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

A gyermekek tevékenységformái

Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka-vizuális tevékenység. Mozgás Munka jellegű tevékenység A külső világ tevékeny megismerése Tanulás Munka jellegű tevékenységek Az óvodai élet megszervezése

Feltételrendszer Gyerekvédelem Kapcsolatok

A fejlődés jellemzői

10

Pedagógiai program

IV. A NEVELÉS ALAPVETŐ FELADATAI  Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program  Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés.  Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését.

IV.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása.

Az óvodapedagógus feladatai:  Az

egészséges

életmód,

betegségmegelőzés

és

egészségmegőrzés

megalapozása.  Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése.  A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.  A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása.

11

szokásainak

Pedagógiai program Az egészségfejlesztés területei:  egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  személyi higiéné  testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a bántalmazás, erőszak megelőzése  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Egészséges táplálkozás

Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten

(étrend-összeállításon),

óvónői

leleményességen

(egészségpedagógiai

kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás,

12

Pedagógiai program (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét.

Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért:

- Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek),

játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a

gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás).

13

Pedagógiai program - A nevelési év során legalább 3 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. - Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét.

Mindennapos testnevelés, testmozgás

Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában! vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben.

14

Pedagógiai program Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.

Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a

15

Pedagógiai program mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A KLIK logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A KLIK pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába.

Testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A

dohányzás

megelőzésében

és

visszaszorításában

jelentős

szerep

jut

az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei : Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga

gyermek

is

(valamely

aktuális

eseménnyel,

16

élménnyel,

filmjelenettel

stb.

Pedagógiai program kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: • Kirándulási

élmények

feldolgozása: napsütés,

szabad

levegő,

madárdal,

napozás

(lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. • Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. • Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. • Gyermeki

vélemények

arról,

hogy kik

dohányoznak,

miért

dohányoznak,

hol

dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. • Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már nagy dohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. • Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. • Beszélgetés a dohányzási reklámokról: mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz) ; milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigaretta-reklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. • Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a

17

Pedagógiai program dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). • Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. • Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. Miután a dohányzásmentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét.

A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés,

18

Pedagógiai program táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet.

19

Pedagógiai program Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

ellátásában,

a

gyermek,

tanuló

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. • Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.

20

Pedagógiai program • A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. • A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését.

Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés.

21

Pedagógiai program Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az irodában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Kulturáltan étkezik  Helyesen használja az evőeszközöket  Önállóan használja a vécét  Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít  Szükség szerint használja a zsebkendőt  Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja

22

Pedagógiai program  Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne  Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri

23

Pedagógiai program

IV.2 Érzelmi,erkölcsi és közösségi nevelés Befogadás: Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot az érkezőknél. Megismertetni a gyermekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. Cél: Barátságos derűs, csoportlégkör kialakítása. Kötődési hajlam erősítése. Erkölcsi érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése.

Feladat: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése a gyermek óvodába lépésének pillanatától az óvodáskor végéig. Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő – gyermek, gyermek –gyermek között) Biztonságérzet kialakítása a csoportban való tartózkodás során. Egymás iránti tolerancia alakítása.

A gyermek elsősorban a családban nevelődik, az óvoda kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatokat. Az első találkozás befolyásolhatja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatait. A beiratkozás alkalmával informálódunk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól, elsősorban gyermek –anya kapcsolatáról, a testvérekkel való kapcsolatokról. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek kedvenc játékaikat, biztonságot nyújtó egyéb eszközeiket magukkal hozhatják. Beszoktatás ideje alatt mindig ugyanaz a pedagógus dolgozzon délelőttös beosztásban. Az óvónő ölbeli játékokkal, mondókákkal, elfogadó szeretetteljes kapcsolatot alakítson ki a gyermekekkel. A csoportba már beilleszkedett gyermekeket felkészítjük az újak fogadására. Ez azért is fontos, hogy ne legyenek féltékenyek új társaikra, másrészt a régi gyerekek sokat segíthetnek a beszoktatásban, megkönnyíthetik az új gyerekek beilleszkedését. Pihenésnél is

24

Pedagógiai program gyengédséggel foglalkozzunk az új gyerekekkel, el kell oszlatnunk félelmeiket. (simogatás, gondos betakarás, mesélés). A családias légkör segíti a társas kapcsolatok kialakulását. Mivel az óvoda csoportjai vegyes életkorú gyermekekből tevődnek össze az „idősebb” óvodások segítenek a kisebbeknek a mosdóban az öltözőben, a sétáknál. Az otthonosság érzését elősegíti, ha megfelelő biztonság mellett gyerekek önállóan mozoghatnak az óvodában, mellékhelyiségekben, az udvaron. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyerek jól érezze magát a csoportban. „ Ahhoz, hogy a gyerek a csoport tagjának érezze, magát tapasztalnia kell, hogy számon tartják, hogy szükség van rá.” Reggelente közösen állapítsuk meg a gyerekekkel, hogy ki az, aki hiányzik, miért hiányzik. figyelünk a csoport minden egyes tagjára, el kell érnünk, hogy a gyerekek is figyeljenek egymásra. Fogadjuk el a gyerekeket olyannak, amilyenek, ekkor gyermekeink is elfogadják társaikat akkor is, ha többiektől eltérő külseje van. Fokozatosan szoktassuk a gyerekeket arra, hogy legyenek türelmesek egymás iránt. Közös élmények biztosításával is közelebb is közelebb hozzuk egymáshoz a gyerekeket, ez jótékonyan befolyásolja a társas kapcsolatok alakulását a csoporton belül. Ilyenek lehetnek a születésnapok. Minden gyermek születésnapját megünnepeljük. Ilyenkor ajándékkal (óvónő, dajka által készített) kedveskedünk az ünnepeltnek. Évente szervezünk kirándulást is a falutól távolabbi helyre, színházba, és ha anyagi lehetőségeink engedik bábjátszó csoportot is meghívunk. A nehezen szocializálódó, lassan fejlődő gyermekhez a Nevelési Tanácsadótól kérünk segítséget. A társas kapcsolatok alakulása a különböző tevékenységekben valósul meg, ehhez tevékeny élet szükséges. Úgy érezzük, hogy ezt segítik elő a már meglevő hagyományaink, s ezekhez kapcsolódó tevékenységek.

25

Pedagógiai program

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén:  Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyerekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik.  Észreveszik, kinek miben van szüksége segítségre.  Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt.  Figyelmesen, türelmesen hallgatják társaik és a felnőttek közlését.  Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményére.  Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.  Képesek az adott tevékenységüket türelmesen befejezni.  Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása.  Képesek kívánságaikat módosítani, elhalasztani, ha erre szükség van.  Együttműködnek a közös cél érdekében.  Örülnek a csoport sikerének.

26

Pedagógiai program

IV.3. Anyanyelvi – és értelmi fejlesztés és nevelés Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. Cél az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értelmi képességek fejlesztésének feladatai: 

érzékelés, észlelés,



emlékezet,



gondolkodás.



beszéd és kommunikáció-fejlesztés.

Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3-7 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi

a

gyermekeket.

Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit.

27

Pedagógiai program A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben: -

Beszédszerve ügyesedik

-

Beszédkedve erősödik

-

Hallás, beszédhallása fejlődik

-

Auditív ritmusa és emlékezete bővül

-

Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak.

-

Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak

A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben lassan fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 

Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket.



Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik



Képes időrendiséget felállítani



Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni



Képről mondatokban beszél



Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.



Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.



Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani



Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését



Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.

28

Pedagógiai program

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI „ A hagyomány él, mert jönnek a fiatalok, akik megérzik romantikáját, és új dicsőséggel ruházzák fel. „ ( Michael Novak )

V.1. Hagyományápolás Nevelési programunk keretét a jeles napok adják, amelyek egyben az évszakokhoz is kötődnek. A csoportok elé állított távlatok, a közös tevékenységek, melyek a jeles napokat készítik elő a gyermekek személyiség fejlesztését szolgálják.

V.1.1 Óvoda jeles napjai 

Szüret (október)



Mihály napi vásár



Tökmulatság



Télapózás/ Mikulás várás



Advent- Karácsony



Újév



Farsang



Március 15



Húsvét



Szent György nap

29

Pedagógiai program 

Anyák napja



Gyermeknap



A nagycsoportosok búcsúztatása



Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés( okt. 23. ; nemzeti összetartozás napja jún.04.)

V.1.2. A hagyományaink jellegzetes tartalma A csoportokhoz alkalmazkodva jelenik meg a gyermekek kíváncsiságára építve, változatos tevékenységet biztosítva. 1. SZÜRET A kicsik őszi gyümölcsökkel ismerkednek meg, gyümölcsszedés (alma, körte, szőlő) Az őszhöz kapcsolódó versek, énekek bemutatása. Tekintsék meg a szüreti felvonulást. Meséljék el élményeiket. A nagycsoportosok szüreten vesznek részt egy-egy család segítségével. Megismernek mondókákat, verseket a gyümölcsökről, a szüretről. Tudnak ezzel kapcsolatos énekeket. Szürettel kapcsolatos kifejezéseket. 2. MIHÁLY NAPI VÁSÁR Szeptemberi hónapunk egyik fő eseménye: szeptember 29-e, amely Európa-szerte ismert pásztorünnep. A szülőkkel közösen Mihály-napot rendezünk az óvodában. Ez a legjobb indíttatás a szülőkkel való együttműködéshez. Ezzel a programmal az a célunk, hogy a hagyományaink iránti megbecsülést, tiszteletet és kedvet felébresszük a gyerekekben. A tanév elején megrendezzük a Szent Mihály-napi vásárt, ahol a szülők, gyerekek, pedagógusok összefogásával igazi vásári forgatagban vehet részt mindenki. A csoportok rövid műsorral készülnek a mulatságra, mely által felidézik az ünnepe hangulatát, illetve tovább fokozzák azt, ezen kívül pedig egész héten vásárfiákat készítenek. A műsort követően a szülők és a gyerekek együtt ügyességi versenyeken vehetnek részt mely, során jutalmat kap minden résztvevő.

30

Pedagógiai program 3. TÖKMULATSÁG Kiemelt feladatunk a környezeti- és az egészséges életmódra nevelés. A program anyaga harmonikusan illeszkedik a programunkhoz, a helyi adottságokat kihasználva a termőhelyen gyűjthetjük össze az alapanyagokat. A sütőtök megkóstolásával, kiemeljük az egészséges étkezében betöltött szerepét. A Tökmulatság előkészületeként a kicsik tököt és különféle őszi terméseket és terményeket gyűjtenek össze a szüleikkel, amelyeket az óvodai nyíltnapunk során használunk fel. A mulatságon az anyukák és apukák kifaragják a töklámpásokat, végül pedig mécsest tesznek bele, a szülők a gyerekekkel együtt különböző ügyességi feladatokban vesznek részt. A kifaragott tököket az óvoda udvarán állítjuk ki, melyek közül a szülőkből álló zsűri választja ki a legjobban sikerültet, ők lesznek a tökkirály és a tökkirályfi/lány. 4. ADVENTI készülődés és Mikulás- várás 

Mikulás nap



Ajándékkészítés



Jön a Mikulás



Luca nap –Búzát vetünk



Adventi koszorúkészítés



Karácsonyig- karácsonyfadíszek készítése



Karácsonyi dalok, karácsonyi versek, Betlehemkészítés

5. ÚJÉV: Az újév első óvodában töltött napján megemlékezünk az év fordulójáról. 6. FARSANG: ( Vízkereszttől- hamvazó szerdáig terjedő időszak) Hagyomány az óvodában a farsangi mulatság. A gyerekekkel maszkok, álarcok készítése, a csoportszobák dekorálása. Dalok, mondókák, ügyességi játékok erre az alkalomra. Szülőik Közössége süteménnyel, üdítő itallal járul hozzá. Konyhánk – farsangi fánk készítése.

31

Pedagógiai program 7. MÁRCIUS 15 A gyerekekhez közel álló nemzeti ünnep. A nagycsoportosok minden évben ellátogatnak a szomszéd faluba a Petőfi szoborhoz koszorúzni, zászlókkal feldíszíteni a környéket. A községi ünnepen az óvodások előadják saját kis műsorukat. Előzmény: 

nemzeti színű zászlók készítése



Kokárdák készítése



Tavaszi versek, dalok tanulása.

8. SZENT GYÖRGY NAPJA: Tavaszi programjaink részét képezi Szent György napja, a pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye ez a nap, hiszen e napon történt az állatok első kihajtása is a téli szálláshelyről a tavaszi, nyári legelőkre, amely leggyakrabban zöld ággal történt, mely a néphagyomány szerint az állatok gyarapodását, termékenységét szolgálja. A napjainkra egyre inkább eltűnőben lévő jeles nap, amelyet felidézünk a gyerekekkel egy kirándulás keretében, megnézzük az állatokat, megfigyeljük az élőhelyükön, beszélgetünk róluk, a gyerekek megismerkednek a Szent György napi hagyományokkal, majd a nap zárásaként megismerkedünk a gyapjúval, és annak felhasználási módjaival. Elsajátítjuk a nemezelés technikáját. 9. HÚSVÉT: Előzmény: 

tavaszi nagytakarítás az óvodában a gyerekekkel a csoportszobában, játékpolcokon.



Tojásfestés



Csoportszobák díszítése- tavaszi hangulat



Locsolkodás



Locsoló versek, tavaszi dalok, dalos játékok

32

Pedagógiai program 10. ANYÁK NAPJA: A gyerekekkel közösen apró ajándékok készítése. Délelőtti órákban tízórai után, a csoportok a feldíszített nagyobb csoportban együtt, de mégis külön adják elő kis verseiket, dalaikat, 1 szál virággal és a kis ajándékkal köszöntik édesanyjukat, nagymamájukat. 11. A NAGYCSOPORTOSOK BÚCSÚJA Néhány verssel, dallal és nagy szeretettel készült műsorukkal elköszönnek a nagycsoportosok az óvodától, a kisebbek verssel és ajándékkal búcsúztatják el őket. 12. CSALÁDI NAP Az óvó nénik, dadus nénik, és a szülők segítségével, részvételével közös, szalonnasütés, közös reggeli, majd játékok, versenyek, mókázások egész nap.

33

Pedagógiai program

VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI VI.1. A játék, játékos tanulás „Az az óvónő értheti meg a gyerekek játékát igazán, és csak az tudhat megfelelő viselkedést tanúsítani, aki maga is szeret játszani. Akkor képes átérezni azt az örömet, amit a játék az óvodásoknak nyújthat, ha beleéli magát a gyermek játékhelyzetébe.” ( B. Méhes Vera ) A játék a kisgyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, ezért válik óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszközévé. Hangsúlyozzuk a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését. „ A gyermek az örömért játszik, mert játszani jó. „ Ezt a fontos tényt kell kihasználnunk óvodai nevelésünkben. A játék a gyermek személyiségének alakulásában fontos tényező.

A játék által: 

Ügyesedik, okosodik



Fejleszti manuális készségét, problémamegoldó képességét.



Ismereteket szerez



Elősegíti szókincsének gyarapodását



Növeli önállóságát, kitartását



Mozgásfejlődésére is kihat

A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. CÉLUNK: Minél több sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás.

34

Pedagógiai program FELADATAINK:  A játék feltételeinek biztosítása (idő, hely, eszköz, élményalap).  Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása  A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmával gazdagítja.  Az egész személyiség fejlesztése játék közben. A játék feltételeinek biztosítása Derűs légkörmegteremtése, ahol a gyermek, önállóan, szabadon dönthet játékigényének megfelelően. Lehetőségünkhöz mérten a játszóhelyek kialakítása, illetve lehetőséget adni a gyermekeknek, hogy maguk alakítsák ki, ha erre van szükségük. A napirend kialakításánál minél hosszabb, zavartalanabb játékidőt biztosítunk. A kialakult tevékenységet csak az étkezések, a szabadban végzett játék és a pihenés szakítja meg. A játékeszközök legyenek tiszták, esztétikusak. Színben-méretben feleljenek meg a gyerekek igényeinek, keltsék fel érdeklődésüket, csináljanak kedvet a játékhoz. Mindegyik csoportban legyen, egy un. kincsesláda, melyben olyan eszközöket helyezzünk el, melyeket a gyerekek felhasználhatnak a játékuk során. Legyen kellékes láda, melyben kalap, kendő, különböző anyagok kapjanak helyet. Ezeket a gyerekek felhasználhatják mesék dramatizálásához. A játék tartalmának gazdagítása érdekében, minél több élményhez juttatjuk gyermekeinket. (séták, kirándulások) Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyerekeket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak legyünk. Figyelemmel kísérjük a gyerekek játékát, ha szükséges ötleteket adunk. Igyekszünk a játék során a pozitív megnyilvánulásokra építeni. Gyermekeink képességeinek kibontakozását,

minden

eszközzel

segítjük.

A

gyermekek

figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása.

35

egyéni

sajátosságainak

Pedagógiai program A gyakorlójáték: során biztosítjuk a mozgásteret, s azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyainak kielégítésére. A különböző eszközök rakosgatásával, összerakásával, szétszedésével ismerkednek az eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. Fejlődik tapintásuk, látásuk-hallásuk. Mozgásuk összerendezetté válik. A gyakorlójátékot gyakran kísérő halandzsa szöveg pozitívan hat a beszédfejlődésére. A szerepjáték: a nevelés szempontjából, a leggazdagabb lehetőséget nyújtja számunkra. A környezeti benyomásokat a gyerekek egyénien és szubjektív módon jelenik meg. A játék során a gyerekek a kellemes élményeket újra átélik, kielégítetlen vágyaikat beteljesítik a játék során, szorongásaik, félelmeik is oldódnak. A szerepjáték során ismereteket nyújthatunk. Segíthetünk a passzívabb, peremhelyzetben levő gyerekek kapcsolatainak, szociális helyzetének javításában. Elősegítjük az önkéntességnek, a szabad választásnak az önállóságnak az érvényesülését a játék

megszervezésében,

a

téma

megválasztásában,

a

szerepek

kiosztásában.

Magatartásunkkal ösztönzőleg hassunk a játékötletek kibontakozására. Visszatérő játéktémák lehetnek a születésnapok, a séták, kirándulásokon szerzett élmények, mese, báb, stb. Fontos, hogy a kellékes dobozunk a gyermekek számára elérhető legyen. Ha bábozunk, a bábokat hagyjuk a gyerekeknél, segítsük őket a hiányzó eszközök elkészítésében. Feladatunknak tartjuk a félénk, bátortalan gyermekek szerepvállalásának figyelemmel kísérését. A barkácsoláshoz: olyan anyagokat biztosítsunk, amelyek egyszerűen megmunkálhatóak. Bevonjuk a gyerekeket a hibás játékeszközök javításába. A szabályjáték: meghatározott szabályok szerint folyik. Betartásukat önként vállalja minden résztvevő. A 3-4 évesek csak egyszerű szabályok megértésére képesek, a 4-5 évesek már egyénileg

is

alkotnak

szabályokat,

igyekezzenek

ezt

egyeztetni

társaikkal

a

győzelemérdekében. Ügyelünk arra, hogy gyermekeink a szabadon választott játékban is megtartsák annak szabályait, egymáshoz udvariasak előzékenyek legyenek. Figyelünk arra is, ha túl könnyű a szabályt megtartani, akkor nem lesz elég érdekes a játék, ha túl nehéz a szabály nem vállalják, mert nem jelent számukra örömet.

36

Pedagógiai program A dramatizálás, bábozás: lehetőséget ad gyermekeinknek arra, hogy a mese, vers élményeiket elképzeléseik, szándékaik szerint átformálják, saját elgondolkodásaik alapján játsszák el. Ehhez megfelelő eszközökről, jelmezekről gondoskodunk, ugyanez vonatkozik a bábjátékra is. Az építő, konstruáló játék: pedagógiai értéke a kreativitásra nevelésben, a megfigyelés, emlékezet, képzelet, a manuális készség fejlesztésében van. Segítsük hozzá a gyerekeket, hogy találják meg a számukra legmegfelelőbb, építő, konstruáló elemeket, s tudjanak ezekkel elmélyülten játszani.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon  Kapcsolódjon be közös játékba  Legyenek kezdeményező megnyilvánulásai  Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékban  Képes legyen elmélyült kitartó játékra  Alkalmazkodnak egymáshoz, és betartják a játékszabályokat  Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét  Létre tudnak hozni egyszerű modelleket, maketteket. Játékos tanulás Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A gyermeket tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre. A játékban szinte észrevétlenül tanul a gyermek, a játékban kipróbálhatja, feldolgozhatja az őt ért élményeket. Játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatokat old meg, gondolkodik a jobb megvalósítás érdekében. Kialakul önállósága, kezdeményező, szervező képessége. Ebben a korban előnyt élvez az utánzásos tanulási forma.

37

Pedagógiai program Az óvónő által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak. Az ismeretek bővítését még a mikro csoportos foglalkozások adják. Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek fejlesztése lehetséges játékban integrált tevékenységekkel, és egyénre szabott differenciált fejlesztéssel. Napirendünknek nincsenek merev határai, a legnagyobb teret a játék kapja, ami kapocsként működik a gyerekek tevékenységei között. Az óvodapedagógus feladatai

 Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, esztétika, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)  A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítésére  Lehetőséget kínálni a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés kutatás örömeit  A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása  A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén

 A gyermekek eljutnak a pontos valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek  Képesek

lesznek,

a

figyel

összpontosítására

a

problémamegoldó

kreatív

gondolkodásra  Kialakul feladattudatuk  A különböző tevékenységekben kitartóak  Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet.  Végezzenek önálló megfigyeléseket, ismerjék fel a jelenségeket változásukban is

38

Pedagógiai program  Fedezzenek fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat  Legyenek képesek gondolataikat önállóan szavakba-mondatokba foglalni  Különítse el a mese és a valóság elemeit

VI.2. Mesélés, verselés A tevékenység célja: A gyermeknyelvi fejlődésének elősegítése. A mese, vers átszövi az egész óvodai életet, s részévé válik az anyanyelvi nevelésnek. A mese, vers útján élményekhez kell juttatni a gyermekeket, mely által hatunk érzelmeikre, erkölcsi, esztétikai fogékonyságukra.

Feladataink:

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. Az óvodában megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A kisgyermeknek ahhoz, hogy irodalmi élményhez jusson, közvetítőre van szükség.  Mesélési szokások kialakítása (Hol, mikor?)  Kornak megfelelő mesék ismertetése

39

Pedagógiai program

A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása

A 3-4 éves gyermekek:

Irodalmi anyagát a dajkarímek, altatók, hintáztatók, állathívogatók, hangutánzó népi mondókák teszik ki. Ennek a korosztálynak egyszerű cselekményű népmeséket adjuk elő. Mesepárna készítése a szülők segítségével. Aki hallgatni szeretné, a mesét megfogja a párnáját és elhelyezkedik az óvónő közelében. Ismerjenek 8-10 mesét, 4-5 verset.

4-5 éves korban: Válasszunk mondókát az időjárásról, állatokról, természeti jelenségekről. Kapjanak helyet vidám humoros versek. Ismerkedjenek meg láncmesékkel, egyszerűbb tündérmesékkel. Mondjunk írók által megalkotott történeteket állatokról, kölykeikről, kisgyerekekről. Ismertessük meg őket 12-14 új mesével, de ne felejtkezzünk meg az előző években megismert mesékről sem. Tanítsunk meg 5-6 hosszabb mondókát, kiolvasót.

5-6-7 éves korban: A korábban megtanult, megkedvelt mondókák versek gyakori, alkalomszerű ismételgetése. 15-20 magyar vers, ugyanannyi mese kiválasztása. Ezek között legyenek tréfás állatmesék. A népmesék közül válogassunk óvodás korcsoportnak megfelelőt. Az

irodalmi

anyagokat

változatossá

tehetjük

közmondásokkal.

40

találós

kérdésekkel,

egyszerűbb

Pedagógiai program

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése:

Leghatásosabb eszköz a mese, vers, dramatikus játék. Ezeken keresztül sajátítja el a gyermek a nyelvtanilag helyes beszédet. A mondókákon keresztül gyakorolhatja a tiszta kiejtést. Új fogalmakkal ismerkedhetnek meg, szókapcsolatokat sajátíthatnak el. A dramatizálás és a bábozás segíti őket az érzelmeik kifejezésére. Fontosnak tartjuk az elalvás előtti mesét. A gyermek születésnapján az ő kiváltsága a meseválasztás. Sokféle anyanyelvi játékot alkalmazunk, a nap folyamán mindig figyelembe vesszük az életkori sajátosságaikat a gyermekeknek. Az anyanyelv ápolása fontos teendőnk, nem választható el a többi tevékenységtől. Mi magunk az egész nap folyamán nevelünk a gondozás közben történő beszélgetéstől a foglalkozásokig mindenütt. Ezért törekedjünk a helyes, szép beszédre. Tudatosan figyeljük a gyermekek beszédét, ismerjük meg beszédszintjét. Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család, ezt

mindig vegyük figyelembe.

Ismertessük

tapasztalatainkat a szülőkkel és tájékoztassuk őket az anyanyelvi nevelésünk céljáról. Szükség esetén logopédiai biztosítása.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén:

 Szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat  Várják, igénylik a mesét, van kedvenc meséjük  Vállalkoznak önállóan mesemondásra  Képesek a mesék folytatására  Vigyáznak a mesekönyvekre, képek alapján megtalálják kedvenc meséiket  Irodalom iránti igényük megalapozódik

41

Pedagógiai program

VI.3. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc: Zenei nevelésünk célja: Megszerettetni a gyerekekkel az éneklést, az énekes játékokat. Felkelteni zenei érdeklődésüket. Fejleszteni a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét.

Feladataink: A felhasznált zenei anyag igényes válogatása, figyelembe véve az adott korcsoportot. Az óvodában tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezett formáinak biztosítása.

A

gyermekek

nyelvi

képességeinek

fejlesztése

mondókákkal,

zenei

eszközkészletének bővítése.

A néphagyomány, művészi értékű gyermekdalok, a meghallgatott zenei szemelvényekkel felébreszteni a gyermek zenei érdeklődését. Tegyük lehetővé, hogy a szülők megismerjék, milyen dalokat használunk zenei neveléshez.

Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása: 3-4 éves korban a kétszemélyes ( óvónő-gyerek) jellegű dalok dominálnak, melyeket egyszerű utánzó mozgással kísérünk ( öl béli játékok, lovagoltatók, tapsoltatók). A játékos mozdulatok lehetnek hajlongás, karlengetés, stb.. A mondókák ne legyenek 4 motívumnál hosszabbak. A daloké 8-12 ütem legyen. A hangterjedelem ne lépje túl a kvint távolságot. Megismertetjük a gyermekeket 5-6 mondókával, 8-10 dallal mozgásos dalos játékkal. Játék közben megismertetjük, őket a halk, hangos fogalmával, ezt érzékeltetjük beszéden, mondókán, éneken. Megfigyeltetjük a csendet, környezetük hangjait, dallamjátszó hangszer,

42

Pedagógiai program ritmus hangszer hangjait, hangszínét. Különböző játékos mozdulatokkal érzékeltetjük, gyakoroltatjuk az egyenletes lüktetést. Spontán zenei alkotókedv felébresztése. Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt. A nap folyamán különböző tevékenységekhez kapcsolódva nyújtunk zenehallgatási élményt.

4-5 éves Gyermekekkel megismertetni 4-6 új mondókát, 12-15 új gyermekdalt. Ismételgetjük az eddig tanult mondókákat, dalokat, dalos játékokat. A dalokhoz kapcsolódó változatos játékformák főként csoportos jellegűek legyenek: körjáték, szerepcserélő, párválasztó. Lehetőséget biztosítunk az önálló éneklésre is, kisebb gyermekcsoportokban halk-hangos, magas-mély közötti különbség gyakorlására. Egyenletes lüktetés gyakorlása játékos mozgással, tapssal, körben járással. Ritmushangszerek használata, a gyermekek által készített eszközökkel is. Nehezebb játékformák, társas jellegű mozdulatok elsajátítása, a dalokhoz kapcsolódva. A nap folyamán különböző tevékenységekhez kapcsolva is zenei élményekhez juttatjuk a gyerekeket. Segítjük a gyermekek által spontán kezdeményezett mozgásos dalos játékokat. Az 5-6-7 éves Gyermekekkel megismertetünk 6-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt. A tanult dalokhoz, jellemző szimbólummal kártyákat készítünk, ezekkel próbáljuk emlékeztetni gyermekeinket az eddig tanult dalokra. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat választhatunk, ilyenek pl. a párcsere, kaputartás, sorgyarapító, fogyójáték. Megismertetjük őket néhány egyszerű tánclépéssel is. Hallásfejlesztésnél gyakorolhatják a dallambujtatást, halk-hangos különbségének felismerését, nehezítve

más

fogalompárokkal

összekötve.

Finom

hangszínek

felismerése,

megkülönböztetése a természetben, környezetben hallható zörejekben. Egyenletes lüktetés és

43

Pedagógiai program a dalok ritmusának megkülönböztetése. Ütőhangszerek használata önállóan, változatosan, éneklés kíséretre is. Zenei formaérzéküket fejleszthetjük a ritmus –elemek, szünet motívumok érzékeltetésével. A zenei alkotókedv felébresztésére is törekszünk. Biztatjuk őket dallam, zenei ritmus dallamra szöveg improvizálására, zenére mozgás kitalálására. Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklésre.

Tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

Az ének-zenei nevelést kötetlen formában szervezzük. Énekes-mozgásos játékokon keresztül a nap bármely szakában „becsempészhetjük„ a gyermekek napirendjébe. Ez lehet az udvaron, a csoportszobában. A feladatunk továbbá, hogy halljanak minél több népdalt különböző tevékenységekhez kapcsolódva és a délutáni pihenés előtt is. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zeni képességfejlesztő játékokkal történik. A mondókák elősegítik a ritmikus szövegekben ismétlődő beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, jól hatnak a beszédritmusra is. A dalokban, mondókákban előforduló régies szavak vagy tájnyelvű szavak gazdagítják a gyermek szókincsét. Fontos, hogy az óvónő beszéde tagolt, érthető legyen a gyermekek számára

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén:

 A gyerekek örömmel játsszák az énekes játékokat.  Önállóan tisztán énekelnek  Képesek zenei fogalompárokat a dinamikai különbségekkel együtt felismerni  Megkülönböztetik a dal ritmusát az egyenletes lüktetéstől, s létrehozzák ezeket.  Szívesen végeznek egyszerű táncmozgásokat  Képesek a zenehallgatásra figyelni

44

Pedagógiai program Gyermektánc, néptánc, néphagyományőrzés: Az óvodai néptánc tanításunk célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése a gyerekekben. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. Kiemelt feladatunknak tekintjük a gyermekek mozgáskultúrájának gazdagítását, a hagyományok

átörökítését,

az

identitástudat

kialakítását,

erősítését,

a

gyermekek

érdeklődésének felkeltése, pozitív viszony kialakítása hazánk kulturális értékei iránt. Ismerkedjenek meg a szokásokkal, hagyományokkal és a tárgyi kultúra értékeivel, tanulják meg azok tiszteletét és megbecsülését. A gyermekeknek nemcsak a mozgásos- és zenei területen fejlődnek képességeik, hanem más területeken is aktívabbak lesznek, és gyorsabban reagálnak, mint kortársaik, a népzene segítségével belülről érzik, és könnyen elsajátítják a táncmotívumok, lépéssorozatok együttesét. A gyerekek megismerkednek a magyar néptánc alapvető mozdulattípusaival, motívumkincseivel, valamint elsajátítják a népi gyermekjátékok szélesebb repertoárját, ezáltal fejlődik: 

mozgáskultúrája



fizikai állóképessége



ritmusérzéke



hallása



zenéhez való alkalmazkodása



tér-, forma- és stílusérzéke



mozgásmemóriája



koncentráló képessége



improvizációs készsége



a társművészetek iránti érzékenysége



vizuális memóriája



képzelőereje

Az óvodai élet megszervezése során törekszünk arra, hogy a gyerekeknek lehetőségük nyíljon arra, hogy minél többet megtudjanak szokásainkról, a népviseletről, életvitelről, mesterségekről, ünnepekről.

45

Pedagógiai program A tevékenységek során alakuljon a gyerekek kézügyessége, hallása, ritmusérzéke, mozgása, beszédkészsége; a külső világ tevékeny megismertetése során fejlődjön szociális-, együttműködő-, értelmi-, verbális és testi képessége. Ismerkedjenek a természetes anyagok feldolgozásának lehetőségeivel.

VI.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Cél: A gyermekek fantázia világának képi önkifejezése. A gyermekek tér, forma és szín képzeteinek gazdagítása. Esztétikai érzékenységének alakítása. Feladat: Biztosítjuk a sokrétű tevékenység feltételeit. Jól elkülönített helyet a csoportszobában, ahol az eszközök rendelkezésre állnak, s a gyermekek szabadon választhatnak eszközt témájuk kifejezéséhez. A terület magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalkotást, konstruálást, a műalkotásokkal való ismerkedést, a környezet alakítást. A tevékenység során a gyermekek élmény és fantáziavilágának szabad önkifejezése valósul meg. A művelet alatt nő önismeretük, önbizalmuk. Differenciálódnak a cselekvéshez, fejlődik alkotóképességük. A gyermekek tér, forma, színképzete gazdagodik, esztétikai érzékenységük, a szép iránti igényességük alakul, növekedik. Megismerkednek a különböző anyagokkal, az egyszerű munkafogásokkal, fejlesztik a szokásrendszer kialakításánál a munkaszervezés képességét. A kisgyermekek képzeleteik, emlékezetük alapján rajzolnak, konstruálnak. Soha nem hibáznak, csak alakítják saját formanyelvüket. Minden kisgyermekre nagy gondot kell fordítani a folyamatban. Szoros kapcsolatban van a játékkal, a környezet megismerésével, s minden nevelési területtel. A gyermeki alkotó, alakító tevékenységéhez meg kell teremtenünk a feltételeket. Nyugodt derűs hangulatot, a megfelelő méretű és minőségű eszközöket. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a célszerűséget, az esztétikumot. Fontos, hogy az eszközökkel, az anyagokkal felkeltsük a tevékenység utáni vágyat. A csoportszobában mindig elérhető helyen legyen az

46

Pedagógiai program eszköz az alkotó tevékenységhez. Ne zavarják egymást a játszó és a tevékenykedő gyermekek, nyugodtan dolgozhassanak, alkothassanak.

A folyamatba bármikor bárki

bekapcsolódhasson. Megtanulják a biztonságos eszközhasználatot, módot kell adni arra, hogy szabadidőben is bármikor festhessenek, rajzolhassanak, mintázhassanak, nyirkálhassanak, ragaszthassanak, barkácsolhassanak. Az óvodába lépéskor 3-4 évesen játékosan megismertetjük a gyermekekkel az anyagot, eszközt, a technikai megoldásokat. Kialakíthatjuk az esztétikai érzékenységet, értékelőképességet. Megcsodáljuk mások alkotásait, gyönyörködünk az elkészült művekben. Felfedezzük a tárgyak szépségét, formáit, alakzatait, az anyagok alakíthatóságát. Erre jó lehetőség a homokban való karcolás, firkálgatás, várépítés, sütés-főzés. Séta alatt természetből tárgyakat gyűjtünk, válogatjuk azokat, ismerkedünk velük, csoportosítjuk azokat. Közösen zsírkrétával képeket alkotunk, festünk, agyagozunk, sógyurmázunk. Az elkészült alkotásokat értékeljük. 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük. Ceruzákkal, krétával, filccel, rostionokkal, különböző vastagságú ecsetekkel, fonalakkal, spárgával, textillel, termésekkel bővítjük eszköztárukat. Hozzásegítjük őket ahhoz, hogy saját elképzelésük alapján jelenítsék meg az emberábrázolást, a környezetről, tárgyakról, cselekményekről szerzett ismereteket. Mindig fel kell ismerni a formatervező-teremtő szándékot, eredetiséget erősíteni kell azt. A játék során a maguk készített eszközökkel bővítsék tevékenységüket. Ösztönözzük őket apró ajándék készítésére. Igényeljék az ebben való részvételt. Az 5-6-7 éves korban bátran használják az ismert eszközöket. Készítsünk közösen ajándékokat szüleiknek, szeretteiknek, valamint a játékhoz eszközöket. Váljon szokássá az ajándékkészítés. Otthoni segítséggel gyűjtsünk, anyagokat az óvodában közösen felhasználjuk azt. A környezetünkben látható esztétikai jelenséget vegyék észre, gyönyörködjenek abban. Értékeljék saját és egymás munkáját. Az eszközöket használják helyesen, igen fontos az emlékezet fejlődése, a kézmozgás, fogás biztonságossága a tiszta, rendezett alkotás, a közös tevékenységekben való részvétel, az egyéni ötletek megoldások.

47

Pedagógiai program A fejlődés várható jellemzői óvódáskor végén:

 Az eszközöket készség szintjén kezelik  Önállóan választanak technikát, ötletesen használják a különböző anyagokat  Színhasználatuk gazdag  Örülnek az elkészült alkotásuknak, közösen is képesek alkotni  Van elképzelésük térbeli elhelyezéshez, téralakításhoz  Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne

VI.5 Mozgás, mozgásos játékok CÉLJA: A mozgás megszerettetése. Az egészséges életmód kialakítása. A testi képességek, ügyesség, testi erő gyorsaság, állóképesség fejlesztése. FELADATAINK: A 3-7 éves korban tervezhető mozgásos játékok, mozgásanyagok összeállításával a gyermek mozgásigényének kielégítése. Mozgás: •

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

48

Pedagógiai program •

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

•

A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére.

•

A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív

mozgásos

játékok

széleskörű

alkalmazására,

a

szabad

levegő

kihasználására.

A pszichohigiénés nevelés feladatai: •

A lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kíművelését öleli fel. Főbb területei: az egészséges napirend gyakorlása, hibás viselkedési módok kezelése, stressz hatások kompenzációja, a magatartások érzelmi vezérlésére való készség, segélykiáltások megértése.

•

Fejlesztés főbb feladatai:

•

Társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása

•

Normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása.

49

Pedagógiai program

A mozgás fejlesztés területei: a) szabadon választott mozgásos játékok Rendszeres mozgás biztosítása: •

A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg. A mindennapos testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll.

•

A mozgásszükségletet a regenerálódást biztosító pihenés egészíti ki az alvásigény figyelembe vételével.

Mozgás a szabadban: •

Mozgásigény kielégítését jól szolgálják a az udvari játékok és a munkaeszközökkel való munkálkodás.

b) szervezett formában történő mozgások

Mindennap testnevelés: •

Egészségpedagógiai

cél

a

testedzés

mellett

a

mozgás

megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. •

Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat lehet a mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás. Ezek alkalmassá tehetik a gyermekeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására.

A szabadon választott mozgásos játékoknál a feladataink, hogy elegendő helyet, biztonságos területet biztosítunk a gyermekek számára. Az udvari mászókák, csúszda, labdák, kötelek, karikák, szolgálják azt a célt. A mindennapi testnevelés a napirendünk szerves része, minden csoportban napi 1 alkalommal egy-egy mozgás szabályjáték felhasználásával tervezzük. Az időjárástól függően a szabadban szervezzük. A szervezett formában történő mozgásokat a testnevelési foglalkozások tartalmazzák.

50

Pedagógiai program Mozgás: •

A torna kifejezés helyett megjelent az egészségfejlesztő testmozgás.

•

Testmozgás alatt értünk minden olyan mozgást, amit a vázizomzat hoz létre, és amelyet energiafelhasználás kísér. Ide tartoznak:

•

Egyrészt a mindennapi élet során végzett csekély intenzitású mozgások

•

Másrészt azok, amelyek már kimutathatóan kedvező egészségügyi hatásai vannak (járás, futás, tánc, kerékpározás, kerti munka)

•

A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly

•

A gerinc melletti tartóizomzat ereje, a hasizom és a hátizomzat sok-sok kuszással, mászással, négykézláb járással, függéssel, szökdeléssel fejleszthető

•

Az irányított mozgásos tevékenységek két nagy területe

•

Az egyik a tevékenységterületek anyagának feldolgozása a mozgással tanulás komplex módszerével. (mértani alakzatok lemozgása)

•

Másik mikor a mozgástanulás kerül a középpontba

A 3-4 évesek még fokozatosan kapcsolódnak be. Minden alkalommal megvárjuk, hogy önként vegyenek részt. A foglalkozások anyagát a természetes mozgások, játékos, utánzó gyakorlatok alkotják. A csoportszobában és a szabadban egyaránt találunk lehetőséget csúszásra, mászásra, bújásra, szabadon, vonalak között, szereken, szerek alatt. Fontos,hogy egyforma lépésekkel való járást, futást, a menetirány betartását gyakorolják. Ezután nehezíthetjük síkban elhelyezett akadályokkal, vonalakkal, kézi szerekkel a gyakorlatokat. Járás közben, futás közben tárgyak megkerülése, tárgyakra, szerekre fel-lépést. Futás: •

Futásnak 1-2 akadályon át.

•

Fussanak irányváltoztatással, szétszórtan.

Guruljanak a testük hossztengelye körül.

51

Pedagógiai program Szökdeljenek páros lábbal. Ismerkedjenek a labdával, a labdafogásával, tartásával. Játszanak a labdával- gurítsák, dobják fel. Ugrás-előkészítő, szökdeljenek páros lábon 1-2 akadályon át.

A 4-5 évesek mozgásanyaga bővül, nehezedik és minőségi végrehajtásban is változik. Továbbra is a játékon, játékosságon legyen a hangsúly. A gimnasztikai alapformáknál a változatosságot tartjuk szem előtt. Másszanak talajon, szereken fölfelé, lefelé is, Bújjanak asztal alatt, zsinór alatt. Csússzanak szereken. Guruljanak a test hossztengelye körül. Gyakorolják a gurulóátfordulást. A futásnál, ugrásnál figyeljünk arra, hogy ez rugalmasan történjen. Egyensúlyozó járásokat hajtanak végre padon. Ugorjanak helyből vagy rövid nekifutással távolra, magasba. Dobásokat végezzenek, kiemelten szerepeljenek a célra irányított dobások. Az oldaliság megkülönböztetésénél használjuk a jobbra, balra kifejezéseket. Ezt segítjük a kezükre tett jellel. Számos olyan gyakorlatot szervezünk, amelyekkel speciális izomcsoportot fejlesztünk. Az eddigi feladatok kiegészülnek speciális lábboltozat, fejlesztő gyakorlatokkal.

5-6-7 éves korban a mozgásanyag az előző korcsoportra épül. Ebben a korban mozgásuk egyre összerendezettebbé válik. A feladatok, játékok egyre nehezebbek összetettebbek lesznek. Ebben a korban a finommozgások, az észlelés, az alaklátás formaállandóságra helyezzük a hangsúlyt. Egyre több fogó, futó ügyességi játékkal ismertetjük, meg a gyerekeket. A futásnál megjelenik a tempóváltás. Egyensúlyozó járásokat végeznek rézsutos helyzetben lévő padokon is. Összetett feladatokat egyedül, társsal is végre tudnak hajtani. Jól használják a kézi szereket. Sorozatugrásokkal ismerkednek meg, különböző magasságú távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas és távolugrást. Labdagyakorlatok: dobjanak

52

Pedagógiai program labdáz egykezes alsó-felső dobással. Vezessenek labdát járás közben. Végezzék a gurulóátfordulást szalagon, karikán át. Guruljanak a test hossztengelye körül, párban egymással szemben. Kézállás előkészítő gyakorlatok elsajátítása. Versenyjátékok – futó – fogójátékok – helycserés sorversenyek. Továbbfolytatjuk a lábboltozat erősítő játékos gyakorlatokat.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: •

Növekszik teljesítőképességük, állóképességük.

•

Mozgásuk összerendezettebbé válik.

•

Mozgástapasztalataik növekednek.

•

Fejlődik a tér és időtájékozódó képességük.

•

Szeretik, igénylik a mozgást.

•

Egyéni, csoportos versenyt játszanak az óvónő segítségével, a szabályokat betartják.

•

21. század legfontosabb jellemzői.

•

Mindennap kritériuma.

•

Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele.

•

minden gyermek számára biztosítandó lehetőség.

•

Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok alkalmazására.

Jellemzői: •

Mindenki játszik, senki sem esik ki végleg.

•

Nincs győztes vagy vesztes.

•

Nincs agresszió.

•

A mozgás öröm áll a középpontban és nem a teljesítmény, eredmény.

•

Mindenki boldog lehet játék közben és a végén is. Nem valaki ellen, hanem valakivel játszanak a gyermekek.

53

Pedagógiai program

VI.6 Külső Világ Tevékeny Megismerése CÉL: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása természeti-emberi tárgyi világ értékei iránt. A felfedezés örömeinek érzékeltetése. A szerzett tapasztalatok rendszerezésének megtanítása. Összefüggések megláttatása. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki nagyságbeli tér és síkbeli szemléletének alakítása. A gyerekek ösztönösen tisztelik a természetet és rácsodálkoznak sokszínû élõvilágunkra. Segítsünk nekik abban, hogy megmaradjon bennük ez az eredendõ képesség és felnõtté válva is képesek legyenek harmóniában élni a természettel! Az óvodás korosztály játékos, kreatív, élményközpontú foglalkozások során ismerkedhet meg a hulladék, vásárlás – fogyasztás, energia, természet és a víz témájával.

FELADATAI: A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. Figyeljünk tudatosabban a környezet, illetve természetvédelem, a természetszemlélet fontosságaira. A természet szervezeti formáinak biztosítása. Annak biztosítása, hogy a gyermekek matematikai ismereteiket természetes környezetben szerezhessék meg. A környezet megismerésére nevelésünket segíti, hogy az óvodánkba járó gyermekek állat és növényvilágáról az első tapasztalataikat, ismereteiket az otthoni környezetükben szerzik meg. A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésen alapvetően elmélyülő folyamat. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát.

54

Pedagógiai program 3-4 éves korban  Óvoda elfogadása, megszeretése  Az óvoda közvetlen környezetének megismertetése, ismerkedés a velük foglalkozó felnőttekkel  A család tagjai  Testünk – ismerkedjenek a testükkel, az érzékszervek funkcióival, az érzékszervek ápolásával. Az orvos gyógyító munkájával.  Az évszakok szépségei, színei, jelenségei  Az időjárás és öltözködés összefüggései  Séták alkalmával tapasztalatokat 3-4 zöldségről, gyümölcsről, virágról állatról  Ismerkedjenek meg néhány színnel 4-5 éves korban  Élményszerző séták az óvoda közvetlen környezetében  A családról szerzett ismeretek bővítése  Testünk- testrészek ismerete, testfogalom kialakítása  Testünk ápolásának szükségessége. Az orvos gyógyító munkájának fontossága  Az évszakok: időjárás változásainak megfigyelése, összefüggések keresése, az emberek tevékenysége és az állatok életmódja között  Gyűjtőmunkák gazdagítása  Figyeljék meg néhány zöldség, gyümölcs növekedését, érését  Közlekedés:  gyalogos közlekedés szabályai  Személy és teherszállító járművek  Környezetünk tárgyain, jelenségein ismerjenek fel újabb színeket

55

Pedagógiai program 5-6-7 éves korban  Megismertetjük a tágabb környezetet, ellátogatunk intézményekbe, középületekbe  Család: nemek és kor szerinti csoportosítás, rokoni kapcsolatok  Figyeljék meg az óvónő, dajka és más személyek munkáját, a velük kapcsolatos eszközöket  Testünk : testrészek pontos megnevezése, érzékszervek használata, ápolása. A kéz funkciója a munkaeszközök használatánál. A testnevelés a sportolás fontossága  Az

évszakok az időjárás

változásai.

Emlékezés

az

évszakok jellemzőire,

összehasonlítás. Magvak gyűjtése  Állatok, madarak, lepkék, bogarak megfigyelése  Közlekedés: gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Hasonlítsák össze a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. Ismerkedjenek meg a közlekedési dolgozók munkájával.  Ismerjék fel a színeket a világosabb a sötétebb árnyalatokat. Emlékezetből idézzék fel ismert tárgyak színeit.  Elevenítsék fel óvodai élményeiket, beszélgessenek arról, hogy iskolások lesznek. Matematikai nevelés 3-4 éves korban is nyújtsunk a gyermekeknek matematikai tapasztalatokat játékainkban, mindennapi tevékenységeinkbe ágyazva. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés. Minden érzékszervünket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. Matematikai képességüket az alábbi témakörök alapján fejlesztjük:  Halmazok képzése, összehasonlítása, bontása. Sorba rendezés, összemérés, becslés, párosítás  Mennyiségek összemérése síkban, és térben  Kis számok összkép alapján ( 1,2,3)  Sorszámok

56

Pedagógiai program  Építések, alkotások szabadban  Tevékenységek tükörrel  Tájékozódás térben A fejlődés jellemzői óvodáskor végén  Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei. A környezet felfedezése, a rácsodálkozás, természet szeretete és gondozása.  Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását  Tudják saját születési helyüket, idejüket  Különbséget tudnak tenni az évszakok között  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat környezetük növényeit.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint  Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a helyeket kifejező névmutatókat.  Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival megkezdéséhez.

57

Pedagógiai program

VI.7 Munkajellegű tevékenységek CÉLJA: A gyerekek örömmel végezzenek munkajellegű feladatokat, melyek közben értelmi képességeik fejlődnek, a munkához szükséges készségek pontosabbá válnak. Az óvónő feladata: A feltételek megteremtése, eszközök biztosítása, a folyamat megszervezése, teremtse meg hozzá a megfelelő légkört 3-4 évesek Elsősorban az önmagukkal kapcsolatos teendőket végzik el. Ilyenek az öltözködéssel, vetkőzéssel kapcsolatosak, az étkezésnél az önkiszolgálás. Segítsenek a teremrendezésben, a játékok elrakásában. Az udvaron pl. a lehullott őszi levelek összeszedésében is segíthetnek. 4-5 évesek Már több feladatot tudnak ellátni önállóan Ekkor lép be a naposság is. Ezt a munkát már a közösségért végzik a gyerekek. Először önkéntes alapon vezetjük be. A csoport fejlettségi szintjének megfelelően bővítjük a naposi teendőket. a gyerekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe vesszük. Ne sürgessük őket a munka elvégzésében, legyünk türelmesek. A kerti munkában, a növények ápolásában is segíthetnek, de erre se kötelezzük őket. 5-6-7 éves Korban már teljessé válik a naposi munka. Higiéniai szempontból étkezések után mindenki maga tegye a helyére az étkezésnél használt eszközöket, ne a napos végezze el a munkát. A közösségért

végzett

munka

bővülhet

a

környezet

tisztán

tartásával,

kapcsolatos

tevékenységgel. Segíthetnek a foglalkozáshoz szükséges eszközök előkészítésében. Segítséget nyújthatnak a kicsik öltözésénél, vetkőzésénél. Figyeljünk arra, hogy minden korban, minden munkafolyamatnál a gyermek be tudja fejezni a munkát, amit elkezdett. Adjunk elegendő időt rá, és soha ne csináljuk újra a gyerek jelenlétében.

58

Pedagógiai program A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén:  Az önmagukkal kapcsolatos munkákat önállóan végzik  Szívesen vállalnak munkát a közösségért, azt pontosan végrehajtják  Önként vállalnak különböző megbízást  Naposok a feladataikat önállóan látják el  Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van  Részt vesznek a kerti munkában  Környezettudatosabb hozzáállással rendelkeznek.

59

Pedagógiai program

VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE VII.1 Személyi feltételek Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeiket. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési – önfejlesztési igényt. Ezeken túl meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus, amely

ösztönzi

a

gyerekek

kezdeményezéseit,

messzemenően

figyelembe

veszi

szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalom teli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvodába érkező gyermekek alapos megismerésének és szakszerű fejlesztésének alapvető feltétele az óvónők folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek megvalósítását szolgálja az óvónők továbbtanulási terve, és a továbbképzési tervek, melyek az évenként elkészítendő munkaterv részét képezik. Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása. A dajkai munka szerepváltása csak az óvodapedagógusi munka szerepváltásának kontextusában értelmezhető.

60

Pedagógiai program Munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában résztvevő különböző szakemberekkel együttműködünk.

VII.2 Tárgyi feltételek Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a Fenntartó Önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosit.

VII.3 Szervezeti és időkeretek A csoportok megszervezése A csoportszervezés alapja a biológiai életkor, a nemek aránya. A nehezen nevelhető vagy speciális fejlesztési igényű gyermek csoportbeli elhelyezésénél alapvető szempont a pedagógusok arányos terhelése, hogy elegendő ideje legyen a egyéni fejlesztésre (max. 1-2 fő/csoport). A csoportok létszáma (az alapító okirat alapján) maximum 25 fő, intézményi szinten 50 fő. Óvodánkban 2 heterogén összetételű csoport működik. A gyerekek csoportba sorolásának szempontjai: életkorbeli különbségek csökkentése, életkori 1/3 arány megtartása, testvérek együttnevelésének biztosítása.

A napirend kialakításának alapelvei a Napsugár Óvodában

-

A gyermekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges időtartamot.

-

Minél hosszabb, nyugalmas és tartalmas játékidőt biztosítunk.

61

Pedagógiai program -

A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez, az egyéni szükségleteknek megfelelő időtartamot biztosítjuk.

-

Az étkezésre az egyéni igények, szükségletek szerinti időtartamról gondoskodunk

-

A gyermekek alvási—pihenési igényének figyelembevétele

NAPIREND

Érkezéstől az udvari játékig A gyermekek érkezése, fogadása. Játéktevékenység. Mozgás, testnevelés foglalkozás. Tízórai, gondozási teendők ellátása. Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése. Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések. Szabad, mozgásos játék az udvaron.

Udvari játéktól az ébredésig Naposi munka feladatainak elvégzése. Ebéd, gondozási teendők ellátása. Pihenés-alvás előtti mese, altatódal. Alvás-pihenés folyamatos ébredés.

62

Pedagógiai program Ébredéstől hazaindulásig. A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén.

63

Pedagógiai program

VIII. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGETSZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Cél: Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. Az óvodapedagógus feladatai: Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő – óvó intézkedésekre javaslatot tesz. A gyermekeket és családjukat lehetőségeihez képest minél jobban megismeri. A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri. Sajátos feladataink Településünkön jelentős számban vannak HH és HHH gyermekek, az ő fejlesztésüket külön feladatként kezeljük. Közösségünkben nagyon sok a munkanélküli, ezért állandóan szem előtt kell tartanunk a gyermekek szociális helyzetét és az ebből adódó problémákat.

Célunk: A problémák feltárásával a szükséges intézkedések megtétele

64

Pedagógiai program Feladatunk:  elsősorban a megelőzés  a csoportban dolgozó óvónők és a gyermekvédelmi felelős együttes munkája, a problémás gyermekek felkutatása, a szülők a gyermekek segítése érdekében  családlátogatásokon a gyermekvédelmi felelős a csoport óvónőivel vegyen részt azokban az esetekben, ahol a szülők negatív életvitele a gyermek elhanyagoltsága, magatartása miatt szükséges  kapcsolattartás az önkormányzattal illetve a családsegítővel A gyermekvédelmi munka minden óvónőnek kiemelt feladata. A gyermekvédelmi munkánk fő feladata a segítségnyújtás, a megértés, a tanácsadás. A gyermekvédelmi felelős éves munkatervet készít, ez alapján végzi tevékenységét.

A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja. Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődést elősegíti folyamatosan ellenőrzi. Részt vesz az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, a szűrést szükség estén soron kívül javasolja. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén az óvodavezetőnek jelzi a hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíti. A szülőkkel együttműködő, partneri kapcsolatot alakít ki, a szülői szerep eredményesebb betöltését elősegíti. Jó kapcsolatot tart a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel. Az alábbi esetekben fokozottan figyelemmel kíséri a gyermeke testi lelki állapotát:

65

Pedagógiai program Ha fejlődési, beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel,  sajátos törődést igényel (dyslexia, fogyatékos)  egészségügyi problémákat tapasztal,  nemzetiséghez tartozik,  hátrányos, veszélyeztetett helyzetű,  szülők egymás közötti kapcsolata rossz,  szülő – gyermek kapcsolata nem megfelelő,  különleges gondozásban részesül (Családsegítő Szolgálat tevékenysége)

Az óvodavezető feladatai: Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten. Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal, pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel.

66

Pedagógiai program Továbbképzéseket tart az óvodapedagógusoknak. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában.

A gyermekvédelmi munka várható eredményei: Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban. Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehetőségeiről, és segítséget ügyeinek elintézéséhez. Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket. Bizalommal fordulnak felénk a szülők. Elfogadják javaslatainkat, segítségünket. Segítő szolgálatok tanácsait igénybe veszik.

67

Pedagógiai program

IX. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS Óvodánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű – az egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelésében, amennyiben intézményünk a kijelölt óvoda. Óvodai nevelési programunk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltakat.

Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink:



A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink

megvalósítására törekszünk 

Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének,

önállóságának, érzelmi életének fejlődését. 

Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi

feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. 

A habiltációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban

valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevelő óvónők és dajkák vesznek részt. 

Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai

pedagógiai programba, így a napi óvodai életbe beágyazottan valósulnak meg, a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra.

68

Pedagógiai program 

Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas

szervezeti kereteket alakítunk ki. 

A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy

kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. 

Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon

viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. 

Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.



Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik

esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja: 

a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása 

A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése



Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása

A habilitáció fő területei: 

az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése



a motoros készségek fejlesztése 

a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával



a szociális készségek fejlesztése



a kognitív készségek fejlesztése



az önellátás készségeinek fejlesztése

69

Pedagógiai program A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás:



Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az

integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. 

Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak

feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. 

Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben abban az esetben vehet részt

gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a szakvélemény megállapítja. 

Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodába már a sérülés megállapítása előtt

felvett gyermekek. A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé. 

A gyermekek csoportba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű

gyermekek elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő, a mindenkor számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt. 

Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása

után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.

70

Pedagógiai program

X. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE X.1 Az óvoda és a család Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda, az óvodai nevelés akkor működik jól, ha családi neveléssel együtt azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi életet tiszteletbe tartjuk, illetéktelenül nem avatkozunk bele. Minden lehetőséget kihasználunk, annak érdekében, hogy a szülők tájékoztatása szakszerű és korrekt legyen. A kölcsönös kapcsolat kifejezője az is, hogy a szülők kérését, javaslatait fontolóra vesszük. Szükséges az is, hogy az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közelíteni a családhoz.

A kapcsolat formái:  A beiratkozás az első személyes kapcsolat felvétel  Nyári ismerkedés  egyéni beszélgetés, spontán vagy megbeszélt időpontban  Családlátogatások  Szülői értekezletek, nevelést elősegítő, egészségnevelő előadások  Közös ünnepek, tevékenységek (anyák napja, gyermeknap, évzáró, farsang) Minden óvónőnek szem előtt kell tartania azt, hogy elsősorban a saját példájával hat a szülőre. Fontos az is, hogyan beszél a szülőknek a gyermekükről. AS szülők bizalmát, tiszteletét ezzel tudja megnyerni.

X.2. Az óvoda és iskola kapcsolata Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a kölcsönös együttműködést.

71

Pedagógiai program Érvényesülnie kellene a kölcsönös bizalomnak. Egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Az első osztályos nevelők meghívása- ismerkedjenek a nagycsoportosokkal, mi is ellátogatunk az iskolába. Nyomon követjük nagycsoportosaink iskolakezdését. Tapasztalatok megbeszélése. Az a véleményünk, hogy az iskolának kellene kicsit közeledni az óvodához.

X.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai Fenntartói önkormányzattal Formái:

 Kölcsönös tájékoztatás  Egyéni beszélgetések  Az óvodavezető beszámolója  Meghívás óvodánk rendezvényeire

Kapcsolat az egészségügyi szervekkel: Orvos, védőnő, fogorvos, családsegítő szolgálat

Formái:  Alkalmanként esetmegbeszélések  Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek  Évente orvosi vizsgálat mindkét csoportban  Tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat

72

Pedagógiai program  Hallás vizsgálat évente  Évenkénti fogászati szűrés

Kapcsolat a kulturális intézményekkel

Formái:  Gyermekműsorok  Könyvtárlátogatás  Színházlátogatás

Kapcsolat szakmai szervezetekkel:  Kapcsolatot tartunk környékünk óvodáival.  Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet Figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésüknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon.  Nevelési Tanácsadó: A gyerekek iskolaérettségének felmérése.  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

73

Pedagógiai program

XI. INTÉZMÉNYÜNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI Nevelési időn túli szervezett térítésmentes szolgáltatás, amely minden gyermek számára elérhető.

Hitoktatás: Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti – vallási meggyőződését. A szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal a gyerekek egyházi személy által szervezett fakultatív hitoktatásban részt vegyenek.

Néptánc: Szülők által szervezett formában valósul meg, helyet az önkormányzat biztosít hozzá.

74

Pedagógiai program

XII: ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI 

Az Óvoda Pedagógiai Programja



Az óvodavezető éves pedagógia, működési terve, (éves munkaterv)



A gyermekcsoportok nevelési tevékenységi programja (külön mindkét csoportnak)



Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai



Felvételi és mulasztási napló



Csoportnaplók A pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. augusztus 1-től.

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:  Szervezeti átalakítás  Új csoport indítása, megszüntetése  Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt  Ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol

75

Pedagógiai program

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte

__________________________

____________________________

DátumSzülői Közösség

2. Elfogadta

__________________________

___________________________

DátumNevelőtestület

3. Jóváhagyta

_________________________

____________________________

DátumÓvodavezető

76

Pedagógiai program 4. Érvényességi nyilatkozat 2013. augusztus1-től visszavonásig.

5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 6. Módosítás előírásai 

Törvényi változás esetén



Feladatváltozás esetén



A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a dönt a módosítás elfogadásáról.



Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek.

7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában.

Felhasznált irodalom

Az óvodai nevelés programja: Országos Pedagógiai intézet 1989. Napról- napra: Pedellus Bt. Debrecen B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Négy színvirág: A Vésztői Napközi otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja Nagy Jenőné: óvodai programkészítés, de hogyan? Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Porkolábné dr. Balogh Katalin: kudarc nélkül az iskolában Alex-typo Bp. 1992

77

nevelőtestület