1
RÁBAGYARMATI FALUSZÉPÍTŐ ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA
Az Egyesület 2010. Május 15-i közgyűlése az alábbi módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.
I. Az Egyesület adata 1. Az Egyesület neve: Rábagyarmati Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 9961 Rábagyarmat. Kocsis László út 4. 3. Az Egyesület működési területe: Vas megye, Nyugat-dunántúli régió, Magyarország és Nemzetközi szintű 4. Az Egyesület jogállása: szervezet önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult 5. A szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 6. A szervezet besorolása: közhasznú Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
II. Az Egyesület célja, feladatai és tevékenysége Az Egyesület célja: Az alapítók lakókörnyezetének, közterületeinek tisztán tartása, kulturális értékeinek óvása, környezetének védelme, közösségi összetartozást erősítő rendezvények szervezése. Az Egyesület olyan non-profit és közhasznú civil szervezet, amely a következő célok szerint tevékenykedik: Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében : 1. együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 2. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. Gazdasági
2 társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet,melynek eredményét visszaforgatja alapcéljaira. 3. tájékoztatja a lakosságot az Egyesület működéséről 4. adománygyűjtő tevékenységet folytat 5. Önmaga írásos anyagokat, egyéb információhordozókat és az egyesület céljai érdekében egyéb termékféleségeket ad ki és árusít 6. Pályázatokkal fordul a meghirdető szervezetekhez 7. falusi turizmussal összefüggő feladatok felvállalása. 8. az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat 9. az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat 8. A célok elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja az 1997. évi CL. VI. Tv 26. § c.) bekezdése alapján: 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 5. kulturális tevékenység 6. kulturális örökség megóvása 7. műemlékvédelem 8. természetvédelem, állatvédelem 9. környezetvédelem 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kissebségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 19. euroatlanti integráció elősegítése 20. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások. III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja Az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelem alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület tagjának jogai: - részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; - a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; - felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyről az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni; - választhat, illetve 18. életévének elérése után választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; - indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; - betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; - a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A
3 pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. 4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. 5. A tagsági viszony megszűnik: - a tag halálával, - az Egyesület megszűnésével, - a tag kilépésével, - a tag kizárásával. 6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül - azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, illetve a fizetésre eredménytelenül szólították fel. A felszólítást írásban közölni az érintettel, amely a mulasztás következményeiről szóló tájékoztatást is tartalmazza Tag kizárását bármely tag kezdeményezheti a közgyűlés előtt. A kizárási ok megvalósulását ezt követően az elnökség vizsgája, és megállapításait a soron következő közgyűlés elé terjeszti úgy, hogy legkésőbb 30 nap elteltével a közgyűlés a kizárás kérdésében dönthessen (szükség szerint rendkívüli közgyűlés összehívásával). Az elnökség a vizsgálat körében az érintett tag meghallgatását nem mellőzheti, kivéve, ha a tag erre nem tart igényt. Az érintett tagot a vizsgálat megkezdéséről, a rendelkezésre álló tényekről, bizonyítékokról nyomban, írásban értesíteni kell. A meghallgatás időpontját a taggal egyeztetve kell meghatározni úgy ,hogy az írásbeli értesítésben legalább 3 munkanapot kell megjelölni, az első és a harmadik nap között legalább 15 nap eltérésnek kell lenni, illetve a három megadott dátum legalább egyikének délelőtti, legalább egyikének délutáni időpontra kell esnie. Az elnökség köteles megvizsgálni minden olyan tényt, adatot és bizonyítékot, amelyet elé terjesztenek, vagy bármilyen módon tudomására jut. A Közgyűlés a vizsgálat eredményeinek ismeretében dönt a kizárás kérdésében, az erről szóló határozatát írásban kell kézbesíteni az érintettnek. A határozatnak tartalmaznia kell a részletes indoklást, és a jogorvoslatról szóló részletes tájékoztatást. - azt, aki bírósági jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagság idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A tagsági viszony megszűnik a kilépő tag Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatának kézbesítésével. 7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
4 IV. Az Egyesület szervezete, működése A,. Az Egyesület szervei: 1.- Közgyűlés, - Elnökség, - Pénztárnok. 2.A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ugyanazon a napon, ugyanazon a helyszínen - változatlan napirend mellett – fél órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza. 3. A Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni: - ha a tagok egyharmada cél és ok megjelölésével írásban kéri ezt, - ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, - ha a bíróság az összehívást elrendeli. 4. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. 5. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. 6. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - Az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása; - az Alapszabály elfogadása és módosítása; - tisztségviselők megválasztása és visszahívása; - tagdíj mértékének megállapítása; - az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; - döntés minden olyan kérdésben, amelyet a jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. 6.1. a tisztségviselők visszahívására vonatkozó részletes szabályok: Visszahívásra akkor kerülhet sor, ha a tisztségviselő az Egyesület alapszabályában foglalt kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, vagy ismételten megszegi; illetve ha a tisztség viselésére méltatlanná válik. A Közgyűlés ez utóbbit akkor állapíthatja meg, ha a tisztségviselőt a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elmarasztalja, de a közügyektől nem tiltja el. A visszahívásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított egy éven túl nem lehet visszahívást kezdeményezni. A visszahívás kezdeményezésére a fejezet 3. pontja irányadó: azaz a tagok egyharmada indítványozhatja, hogy az Elnökség ilyen tárgyban Közgyűlést hívjon össze. 6.2. A tisztségviselőt a visszahívásról határozatot hivatott Közgyűlés összehívásával egyidejűleg írásban értesíteni kell az ellene felhozott indokokról, és a lehetséges jogkövetkezményekről. Tájékoztatni kell arról, hogy távolmaradása a határozathozatalt nem befolyásolja, azonban azzal tudomásul veszi, hogy a védekezés ezen módjáról lemond. Tájékoztatni kell, hogy a Közgyűlésen a védelme érdekében jogi képviselőt hatalmazhat meg. 6.3. A Visszahívásról határozó Közgyűlés vezetésében nem vehet részt az a személy, aki ellen a visszahívási eljárást kezdeményezték. Ha nincs ilyen Elnökségi tag, akkor a Közgyűlés a tagok sorából választ levezető elnököt. Ismertetni kell a visszahívást elviekben megalapozó körülményeket, és nyomban
5 lehetőséget kell adni, hogy a tisztségviselő ezekkel szemben szóban védekezhessen. Helye van írásbeli védekezés előterjesztésének is a Közgyűlési meghívó átvételét követő 8 napon belül. Ha az eset bonyolultsága indokolja, a Közgyűlést legfeljebb 8 nappal el lehet napolni. Törekedni kell azonban arra, hogy már az első Közgyűlésen érdemi döntés szülessen. 6.4. A Közgyűlésen jegyzőkönyvbe kell venni minden hozzászólást, amely a tényállás pontos felderítését szolgálja. Bizonyítási eszköz különösen az okirat, a visszahívást kezdeményező tagok és a tisztségviselő nyilatkozata, de szükség szerint egyéb bizonyítékok is figyelembe vehetők. Az eljárás végén a levezető elnök köteles a feltárt tényállás, a pro és kontra bizonyítékok ismertetésére, majd a Közgyűlés titkos szavazására kerül sor. A tisztségviselő a visszahívásról rendelkező döntés ellen jogorvoslattal élhet, amelynek részletes szabályait jogszabály állapítja meg, de a visszahívást kimondó határozatban erről részletesen tájékoztatni kell. 7. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 8. A jelenlevő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: - Az Alapszabály elfogadásához, módosításához; - az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához; - a tag kizárásával kapcsolatos határozatához. 9. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik, kivéve az első tisztségviselőkről az alakuló Közgyűlésen történő szavazást. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. 10. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi. 11. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. 12. Elnökség Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. 13.A három tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából három éves időtartamra. 14. Az Elnökség feladata és hatásköre: - a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
6 - az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása, elfogadása; - személyzeti munka irányítása; - tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; - az Egyesület tagjainak kizárásával kapcsolatos eljárás; - minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 15. Az Egyesület tisztségviselői - Az Egyesület elnöke Az Egyesület elnökét három éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. - Az elnök feladata és hatásköre: - az Egyesület tevékenységének irányítása; - a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; - döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; - a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; - kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; - irányítja az Elnökség munkáját; - vezeti az Elnökség üléseit; - képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben; - intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; - összehívja az Elnökség üléseit; - vezeti az ügyintéző apparátust; - irányítja az Egyesület gazdálkodását; - utalványozási jogot gyakorol; - gyakorolja a munkáltatói jogokat; - minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
- Pénztárnok Az Egyesület vagyonát adminisztratív értelemben kezeli (nyilvántartja) és az Elnökkel együttesen rendelkezik a bankszámla felett. B, A határozatok rendje B/1A közgyűlésről és az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. B/2A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell: - a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség esetében név szerint) - a határozatképességet - a véglegesített napirendet - a hozott határozatok szó szerint közlését, beleértve hatályukat is - a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének közlését - a testületek határozatait támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint)
7 B/3A jegyzőkönyvet hitelesítik: A közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tagok, az elnökségi jegyzőkönyvet pedig a jegyzőkönyvvezető és az elnök. B/4A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: - a határozat véglegesített szövegét - a határozat hozatal időpontját - annak érvényességi körét, hatályát - a határozatokat támogatók és ellenzők számarányát és személyét. B/5A testületek döntéseit évente ki kell adni a „Hatályos Határozatok” tárában, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk. B/6A határozatok érintettekkel való közlésének módja: - közlésről az elnök köteles gondoskodni - a határozat meghozatalát követő 15 napon belül - írásban, postai úton, ajánlott küldeményként. C,. A testületi összeférhetetlenség C/1. Nem lehet a szervezet elnöke az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. C/1. Közgyűlés A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban hozzátartozó) a határozat alapján a,) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b,) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának , a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. C/2. Elnökség A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban hozzátartozó) a határozat alapján a,) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b,) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának , a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
8 Az egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszt elfogadásra a közhasznúsági jelentést, amelynek részei: - a számviteli beszámoló - a költségvetési támogatás felhasználása - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás - a célszerinti juttatások kimutatása - a központi költségvetési szervtől az állami elkülönített pénzalapból, a helyi önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke - a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege - a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: - alapítóitól, államháztartás alrendszereitől, más adományozóktól kapott támogatás, adomány, - közhasznú tevékenységből származó bevétel, - tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; - magán- és jogi személyek támogatásai; - pályázati bevétel - az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevétel; - rendezvény bevétel; - egyéb bevételek. 2.1. A tagdíj évi összege 2000,- (Kettőezer,-) Ft. 3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – nem felelnek. 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. 5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A számla feletti rendelkezési jog az elnököt illeti meg. 6. Az Egyesület az elért eredményét nem osztja fel, hanem tevékenységére fordítja. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint. 7. Az Egyesület a kapott támogatásokat írásbeli szerződés alapján fogadja, amelyben meghatározzák az elszámolás feltételeit és módját. 8. Működéséről a nyilvánosságot tájékoztatja. 9. Juttatásit pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 10. Váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
VI. Az Egyesület működésének nyilvánossága
9
1. Az egyesület a közgyűlés időpontja előtt saját honlapján, és a település hirdetőtábláján megjelenteti a közgyűlésről szóló tájékoztatást. 2. Az Egyesület bárki számára hozzáférhetővé teszi a „Hatályos Határozatok” kiadványt. 3. Az egyesület az Alapszabály szerinti tevékenységét, éves beszámolóját saját honlapján megjelenteti. 4. Az egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotni. 5. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba szolgáltatásai igénybevételére a szervezet székhelyén bárki betekinthet, vagy információt kaphat az elnökkel egyeztetett időpontban. Az éves közhasznúsági jelentéséről – saját költségére – másolatot készíthet. 6. - a határozatok nyilvánosságra hozatalról az elnök köteles gondoskodni - a határozatokat a meghozatalt követő 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni - nyilvánosságra hozatal módja: az egyesület székhelyén kifüggesztés útján. 7. nyilvánosságra hozatali kötelezettség alól kivételt csak a személyi, fegyelmi és munkaügyi tárgyú döntések jelentenek. 8. Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát a székhelyen történő kifüggesztés és az egyesület honlapján történő közzététel útján biztosítja az Egyesület. VII. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: - ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja, - ha feloszlatják, - ha más szervezettel egyesül, - ha az Egyesület szétválik, - ha a megszűnést megállapítják. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. „Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.” (1989. évi II. törvény 21.§ (2) bekezdés alapján) Közhasznú jogállás megszűnésekor köztartozásait rendezi, kötelezettségeit időarányosan teljesíti. VIII. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989 évi. II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
10
Kelt: Rábagyarmat, 2010. Május 15.
…………………………………. Jegyzőkönyvvezető
………………………………… az Egyesület Elnöke
Előttünk, mint tanúk előtt: 1. ……………………………………
2 ……………………………….
11
RÁBAGYARMATI FALUSZÉPÍTŐ ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET
MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
ALAPSZABÁLYA
Székhelye: 9961 Rábagyarmat, Kocsis László u. 4. 2010
