R Tartástechnológia 2009 E L J O R B 1

BROJLER

1

Tartástechnológia 2009

Előszó

A kézikönyv célja a segítségnyújtás, melyet az Aviagen partnereinek nyújt a lehető legjobb termelési eredmény elérésének érdekében. Ez nem jelenti azonban a tartástechnológia minden részének részletes és teljes körű kitárgyalását. A kézikönyv rávilágít fontos kérdésekre, amelyekre ha a termelő nem fordít kellő figyelmet, akkor azok a termelés csökkenéséhez vezetnek. A leírt tartástechnológiai ajánlásoknak két célja van a madarakkal kapcsolatban: (a) jó átlagteljesítmény elérése a nevelés és feldolgozás során valamint (b) az egészség és jólét fenntartása. Az Aviagen, a genetikai előrehaladáson alapuló tenyésztés során a kereskedelmi szempontból lényeges paraméterek - úgymint növekedési intenzitás, fajlagos takarmány értékesítés, életképesség, húskihozatal - és az állat jólétének megtartása - láb egészség, szív és érrendszer fejlettsége, valamint szervezeti szilárdság - közötti egyensúly megtartására törekszik. A madarak genetikai potenciáljának maximális kihasználása a következő tényezőkön múlik: • a madár számára szükséges környezet megteremtése, • megfelelő beltartalmú takarmányok használata, • hatékony járványvédelem és betegség kontroll.

Ha akár egy a fent említettek közül nem teljesül, akkor a teljesítmény biztosan elmarad a várttól. A három tényező – környezet, takarmányozás és egészség – egymásra is kölcsönhatással vannak.Tehát ha az egyik tényező nem, vagy csak részben teljesül, az a másik kettőre is kihatással lesz.

A gyakorlatban a Kézikönyv használata nem adhat teljes körű védelmet a teljesítmény-ingadozásokkal szemben, amelyek számos okból bekövetkezhetnek. Elkövettünk mindent a közölt információk pontosságának és alkalmazhatóságának biztosítása érdekében, azonban az Aviagen nem vállal felelősséget a madarak neveléséhez nyújtott információk használatából származó következményekért. A kézikönyvben lévő információk egyrészről a cég belső kísérleteinek eredményeiből, másfelől tudományos közleményekből és szakismeretből, továbbá az Aviagen szakmai csapatának gyakorlati tapasztalatából és szaktudásából erednek.

Szaktanácsadás

A Ross állománnyal kapcsolatos további információért kérjük keresse helyi szaktanácsadóját vagy a szaktanácsadási osztályt. Newbridge Midlothian EH28 8SZ Scotland, UK Tel: + 44 (0) 131 333 1056 Fax: + 44 (0) 131 333 3296 [email protected] www.aviagen.com

Aviagen KFT. H-9028 Győr, Fehérvári út 75. Magyarország Tel: +36 96 516 000 Fax: +36 96 516 001 [email protected] www.aviagen.com

3

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Tartalomjegyzék

A kézikönyv használata Témakeresés

A jobb oldali szegélyen színes címkék találhatók. Ezek segítenek, hogy az olvasó azonnal a keresett témához tudjon lapozni. A tartalomjegyzékben megtalálható minden fejezet és alfejezet címe. A kulcsszavak ábécé sorrendű keresője a kézikönyv végén található. Kulcspontok

Ahol szükséges, kulcspontok kerültek beiktatásra, amelyek kifejezik az állattenyésztés és –tartás fontos részeit. Ezek piros szövegkiemeléssel találhatók a kézikönyvben. Teljesítmény mutatók

A kézikönyv függelékeként szolgálnak azok a teljesítmény mutatók, amelyek szakszerű tartástechnológiával elérhetőek.

Tartalomjegyzék 06

11 12 13 16 18

27 27 29 30 30 31 32 32 32 34 38

43 43 45 46 50

4

Bevezetés

1. Fejezet Csibenevelés Alapelvek Csibeminôség és a brojlerteljesítmény Naposcsibe-telepítés A környezet ellenôrzése Az elônevelés idôszaka

2. Fejezet Takarmány- és vízellátás Alapelvek Tápanyagellátás Takarmányozási program Takarmány formája és fizikai minôsége Szemes búza etetése Takarmány és hôstressz Környezet Alomminôség Vízminôség Itatórendszerek Etetôrendszerek

3. Fejezet Állategészségügy és Járványvédelem Alapelvek Járványvédelem Vakcinázás Betegségek vizsgálata Betegségek felismerése

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Tartalomjegyzék

55 57 60 61 62 63 65 69 70

77 77 78 80

85 85 86 90

95 98 101 102 103 104 106 109

4. Fejezet Istálló és környezet Alapelvek Istálló és szellôztetési rendszerek Minimum szellôztetési rendszerek Átmeneti szellôztetési rendszerek Alagút szellôztetési rendszerek Párologtatásos hûtési rendszerek Világítás Alomkezelés Állománysûrûség 5. Fejezet Az élőtömeg és a teljesítmény egyöntetűségének ellenőrzése Alapelvek Az élôtömeg tervezése Állomány egyöntetûség (CV%) Ivar szerint elkülönített hízlalás 6. Fejezet A vágás előtti feladatok Alapelvek Felkészülés a rakodásra Rakodás Feldolgozás

7. Fejezet Függelékek 1. Függelék: Mérések, megfigyelések a nevelés alatt 2. Függelék: Mértékegység átváltás 3. Függelék: Hatékonysági számítások 4. Függelék: Tollszexálás 5. Függelék: A hónapok besorolása 6. Függelék: Problémamegoldás 7. Függelék: Szellôztetés igény és számítások Tárgymutató

5

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Bevezetés

Bevezetés

Az Aviagen eltérő genotípusokat állít elő, amelyek a brojler piac különböző szektoraihoz igazodnak. Mind a szülőpárok, mind a brojlerek esetében a különböző típusok jól kiegyensúlyozott tulajdonság alapján szelektáltak. Az Aviagen mindegyik terméke esetében – legyen az szülőpár vagy brojler – fennáll, hogy szelekciójuk az értékmérő tulajdonságaik egyensúlyban tartásán alapszik. Ez a szelekció teszi lehetővé, hogy a madarak változatos körülmények között is a lehető legjobban teljesítsenek.

Az eltérő Ross genotípusokból az állattartók kiválaszthatják a helyi nevelési körülményekhez leginkább illőt. Az Aviagen mindig egyensúlyra törekszik a genetikai munka során. Kereskedelmi szempontból fontos tulajdonságok úgy, mint: növekedési intenzitás, fajlagos takarmány értékesítés, életképesség, húskihozatal és az állati jólét megtartása érdekében fontos tulajdonságok, mint a lábegészség, erős szív és érrendszer valamint szervezeti szilárdság – együttesen vannak fejlesztve. Ahhoz, hogy a madarak genetikai potenciáljuk maximumát ki tudják használni a következő feltételeknek kell teljesülniük: • megfelelő környezeti feltételek: szellőztetés, levegő minőség, hőmérséklet és állománysűrűség, • a betegségek megelőzése, felismerése és kezelése, • megfelelő tápanyagellátás jó minőségű takarmánnyal, valamint az ivóvízhez és takarmányhoz való hozzáférés biztosítása, • az állati jólét biztosítása az egész nevelési periódus alatt, különös tekintettel a vágás előtti időszakra.

A fenti tényezők egymással összefüggnek. Ha bármelyik közülük az optimális szint alatt marad, akkor a brojler termelés romlik. 1. ábra: A brojlertermelés és minőség limitáló tényezői Egészség

Takarmányellátás Fény

Takarmány beltartalma Hőmérséklet

Szellőztetés

Ivóvíz ellátás

Állománysűrűség

Vakcinázási státusz

6


Gazdasági és kereskedelmi szempontok, amelyek a brojlertartási körülményeket befolyásolják:

• egyre növekvő fogyasztói igény a jó minőségre és az élelmiszerbiztonságra, • kereslet olyan brojlerekre, amelyek képesek a kiszámítható és előre meghatározható növekedésre, • az állomány és ebből adódóan a végtermék egyöntetűségének igénye, • az állati jólét növelésére vonatkozó igény, • a genetikai potenciál teljes kihasználása a takarmány értékesítésre, növekedésre és húskihozatalra vonatkozóan, • az elkerülhető betegségek előfordulásának (pl. hasvízkór és lábgyengeség) minimalizálása.

Mivel a brojler termelési rendszerek egyre kifinomultabbak, a madarak nevelése egyre nagyobb odafigyelést és jobb, elérhető információkat kíván meg. A brojlerhízlalás szerves része a teljes hústermelési folyamatnak. Ez utóbbi magába foglalja a szülőpár telepeket, keltetőket, brojlerhízlaló telepeket, feldolgozó egységeket, kereskedőket és a fogyasztókat. 2. ábra: A minőségi csirkehús gyártás – A teljes folyamat Helyszín

Művelet

Szülőpár telep

Szülőpár-nevelés

Cél

Tojásgyűjtés Tojástárolás Szállítás

Keltető

Brojler telep

Tojástárolás A nevelés legfontosabb fázisai

Fertőtlenítés Takarítás

Vágóhíd

Keltetés

Csibeválogatás, kezelés

Jó minőségű naposcsibe előállítás A csibék minőségének fenntartása

Előnevelés (fűtéssel)

Az étvágy javítása Az ellenállóképesség növelése

Hízlalás

A vágott áru minőségének optimalizálása

Szállítás

Csibék minőségének fenntartása Szállítás

A csontozat illetve szív-, és érrendszer optimális fejlődésének biztosítása

Feldolgozás

Kereskedelem

7


A brojlertartó célja, hogy az állomány elérje az elvárt eredményeket a testtömeg, a takarmányértékesítés, az egyöntetűség és a húskihozatal tekintetében. A brojlernevelés első két hete a legkritikusabb periódus, ez az időszak különös figyelmet igényel. A csibék kezelése, az előnevelés és a hízlalás korai időszaka mind nagyon fontosak. A brojler nevelés egymásra épülő folyamatokból áll, és a madarak végső teljesítménye az egymást követő lépések sikeres teljesítésétől függ. A maximális teljesítmény eléréséhez minden nevelési szakaszt kritikusan értékelni és ahol szükséges, javítani kell. A brojlerhízlalás komplexitása abból áll, hogy a termelés vezetőjének tisztában kell lennie minden körülménnyel, ami a termelés egészét befolyásolja, valamint azon tényezőkkel is, amelyek a nevelést közvetlenül befolyásolják. Változtatások szükségesek lehetnek a keltetőben, a telepen, szállításkor valamint a vágóhídon.

A csirkehús termelés során a madarak fejlődése több lépcsőben valósul meg. A keltető a tojásokkal és napos csibékkel foglalkozik. A brojler telep napos csibékkel és növendék madarakkal dolgozik. A vágóhíd pedig a kifejlett brojler csirkékkel és a vágott áruval foglalkozik. Minden fent említett állomás között van egy ún. átmeneti szakasz. Ezeket az átállásokat a madarak szempontjából a lehető legkisebb stresszel kell elvégezni. Kulcsfontosságú átmeneti szakaszok a következők: • • • • •

a tojásból való kikelés, a naposcsibék leszedése, tárolása és szállítása, a napos csibék étvágyának fokozása, a kezdeti etető és itatórendszerekről az állandóra való átállás, összefogás és szállítás a brojlerhízlalás végén.

Az Aviagen szakmai csapata ezen kézikönyvet a következő alapelvek szem előtt tartásával állította össze:

• az állati jólét mindenkori figyelembe vétele, • a termelési lánc és az átmeneti szakaszok megértése, • a végtermék minőségére való törekvés a teljes nevelési folyamaton keresztül, • a madarakon illetve a környezetben bekövetkező változások megfigyelése, • megfelelő termelésirányítás a madarak folyamatosan változó igényeinek szem előtt tartásával. Nincs két egyforma csirkeistálló és minden brojlerállomány eltér igényeit tekintve egymástól. A brojlerhizlalónak ismernie és értenie kell a madarak igényeit és alkalmazkodó – ahogy a kézikönyvben szerepel – termelésirányítással kell nevelnie a brojlereket az optimális teljesítmény elérése érdekében.

8

CSIBENEVELÉS 1. Fejezet

CSIBENEVELÉS Célkitűzés

A takarmány- és vízfogyasztás növelése a megcélzott testtömeg elérése érdekében a maximális egyöntetűség megtartása mellet, az állatjóléti előírások figyelembevételével. Oldal 11 12 13 16 18

9

Tartalom

Alapelvek Csibeminôség és brojlerteljesítmény Naposcsibe-telepítés A környezet ellenôrzése Az elônevelési idôszak

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés

Csibenevelés Alapelvek

A legjobb teljesítmény elérése érdekében a csibéknek a kelést követően a lehető leghamarabb meg kell érkezniük a telepre és a madarak etetését azonnal meg kell kezdeni. Biztosítani kell az ideális környezetet, amely megfelel a csibék minden igényének.

Életük első tíz napjában a környezet a keltetőitől a telepiig jelentősen megváltozik. A környezetben lévő esetleges hiányosságok mind az aktuális, mind pedig a végső teljesítményt negatívan befolyásolják. A csibéknek sikeresen kell alkalmazkodniuk, hogy kialakíthassák az egészséges evési- és ivási szokásokat, amivel el tudják érni a genetikai potenciáljuknak megfelelő növekedési ütemet. Egy csibe kritikus változások egész sorát éli meg az első 7-10 napban. Ezek főként a takarmányfelvétel tanulásával kapcsolatosak, ezért rendkívül fontos a megfelelő termelésirányítás, amely segíti a madarat az optimális teljesítmény elérésében.

A keltetés utolsó fázisában illetve a kelést követő rövid időszakban a madarak az összes szükséges tápanyagot a szikből nyerik. Aztán kezdetben a telepen finom morzsázott, vagy mikrogranulált indító takarmányt kapnak, leggyakrabban az automata etetőrendszerbe, és papírra szórva. Amint a takarmány a bélbe jut, a szik maradványa mobilizálódik, és azoknál a madaraknál, amelyek a kelést követően azonnal takarmányhoz jutnak, a felszívódott szik anyagok egy lökést adnak a kezdeti növekedéshez. A szikmaradvány az első három napban ellenanyagokat és tápanyagokat biztosít a csibe számára. A tojásból származó sziktömlő felszívódása megelőzi a növekedés beindulását, ezért amíg a csibék el nem kezdenek szilárd takarmányt enni, a növekedés minimális mértékű. Normális esetben a sziktömlő felszívódása az első 48 órában rendkívül gyors és három nap után 1 grammnál kisebb súlyúnak kell lennie. Abban az állományban ahol néhány csibe egy, két esetleg három nap elteltével kezd csak el enni, az állomány vágáskori átlagsúlya kevesebb lesz.

Miután a csibék az első nap megtalálják a takarmányt az alom szintjén, 4-6 napos korban már meg kell találniuk az automata etetőben is, legyen az tányéros vagy láncos. A következő lépés, amikor a 10. napon a morzsázott vagy mini-granulált takarmányt a normál granulált takarmány váltja fel. Nagyon fontos, hogy mindkét váltás ʻgördülékenyenʼ menjen a csibék szempontjából, nehogy a teljesítményre negatív hatással legyen. A takarmánynak könnyen elérhetőnek kell lennie az automata etetőből, a teletöltött tányéros etető például stimulálja a takarmányfelvételt. Ha a jó minőségű granulált takarmány etetését a 10. naptól kezdjük el, akkor az limitálni fogja a takarmány formájában történő váltás hatását. Ha az egész állomány jól viseli ezeket a takarmányváltásokat és nincs különösebb környezeti vagy takarmányozási tényező, ami a növekedést negatívan befolyásolná, akkor a 7. napra a testsúlynak a napos súly 4,5-5-szörösének kell lennie.

11


A 7 napos élőtömeget rutinszerűen ellenőzízni kell, ha a várttól eltér, akkor megfelelő lépésekkel változtatni kell a technológián. A célteljesítmény mutatók megtalálhatók a Ross Brojler Teljesítmény Mutatók-ban.

Csibeminőség és Brojler teljesítmény

A brojlerhízlalás eredménye és jövedelmezősége azon múlik, hogy kellő figyelmet fordítunk-e a részletekre a teljes termelési folyamat során. Ez az egészséges szülőpárok gondos tartását, körültekintő keltetői gyakorlatot, jó minőségű, egyöntetű naposcsibék kifogástalan szállítását jelenti. A csibék minőségét a folyamat bármely szakasza befolyásolhatja. Tervezés

A csibeminőség a szülőpár nevelésen, a szülőpár egészségi állapotán és takarmányozásán valamint a keltetés minőségén együttesen múlik. A jó minőségű csibe megfelelő takarmányozása és nevelése az első 7 napban 0,7% alatti elhullást és egyöntetű állományt eredményez.

• A brojler állományok telepítésének tervezettnek kell lennie, hogy a szülőpárok közti kor és immunstátuszbeli különbség kiküszöbölhető legyen. Az az ideális, ha egy brojler állomány egy szülőpár állománytól származik. Ha a kevert brojler állomány elkerülhetetlen, akkor az egykorú szülőpároktól származó brojlereket neveljék együtt. • A szülőpárok vakcinázása maximalizálja a maternális immunitást a csibékben és sikeresen megvédi a brojler állományt azoktól a betegségektől, amelyek hatással lehetnek a teljesítményre (pl. gumboro, csirke anémia vírus és reovírus által okozott megbetegedések). • A jó minőségű csibe a kelést követően tiszta, stabilan áll, jól mozog, éber és aktív. Deformitás nem mutatkozik, a sziktömlő teljesen visszahúzódott, és a köldök begyógyult. • Ha a csibeminőség a vártnál gyengébb, a termelő időben adjon pontos, rendszeres, specifikus, mérhető visszajelzést a keltetőnek. • A minőségi probléma tovább rontható a helytelen előneveléssel. A keltetőnek és a szállítónak biztosítani kell, hogy:

• minden csibe a megfelelő vakciná(ka)t kapja, a megfelelő dózisban és módon, • a vakcinázás és szexálás után a csibéket sötét helyen tárolják, ahol a környezeti feltételek ellenőrzöttek és lehetőségük legyen a szállítás előtt megnyugodni, • a csibék felrakodása az ellenőrzött körülményekkel rendelkező csibetárolóból történjen, innen klimatizált teherautóba rakják fel (1. táblázat), • a várható szállítási idő előre meghatározott, a lerakodás és telepítés az érkezést követően azonnal megtörténjen, • a kelést követően a csibék számára a takarmány és ivóvíz a lehető leggyorsabban elérhető legyen.

12


1. táblázat: Az ideális környezeti feltételek összefoglalása – Naposcsibék tárolása és szállítása A tárolás körülményei A szállítás körülményei MEGJEGYZÉS

22-24°C környezeti hőmérséklet + minimum 50%-os relatív páratartalom (RH) 0,71 m3/perc/1000 csibe légcsere 22-24°C környezeti hőmérséklet + minimum 50%-os relatív páratartalom (RH) hosszú utazás esetén ++ 0,71 m3/perc/1000 csibe légcsere

Ha a fent megadott környezeti feltételeket biztosítjuk, az 30-35°C-ot és 70-80% relatív páratartalmat jelent a csibék között a tárolás és szállítás során. Fontos, hogy ezeket a környezeti feltételeket biztosítsuk, nem elég követni a szállítójárművek javasolt hőmérséklet beállításait követni, mivel azok a gyártó utasításai szerint eltérhetnek. + A hőmérsékleteket a csibék hőmérsékletéhez kell igazítani. A kloáka hőmérsékletének 39-40°C között kell lennie. ++ Hosszú út során, hideg időben a páratartalomról gondoskodni kell, ha huzamosabb ideig megy a fűtés, vagy ha a levegő száraz.

Kulcspontok

• A telepítés megtervezése során minimalizáljuk a csibék élettani és immunállapotbeli különbségét. Ha lehetséges egy szülőpár állománytól származzanak a csibék. • Biztosítsunk olyan körülményeket a tárolás és szállítás során, amelyek megelőzik a kiszáradást és a stresszhatásokat. • A kelést követően amilyen gyorsan lehet adjunk takarmányt és vizet a csibéknek. • Tartsunk magas higiéniai és járványvédelemi normákat a keltetőben és a szállítás során.

Naposcsibe-telepítés

A telep előkészítése a következő nevelési ciklusra

Egy telepen egykorú állománynak kell lennie (erre vonatkozik az ʻall-in, all-outʼ szabály, ami „egyszerre történő be- és kitelepítés”-t jelent). A vakcinázási és takarítási programok sokkal bonyolultabbak és kevésbé hatékonyak a vegyeskorú telepeken. Továbbá megfigyelhető a gyakoribb egészségügyi probléma és a vártnál alacsonyabb teljesítmény is.

Az istálló, az istálló körüli terület és minden használati eszköz takarítása és fertőtlenítése még az alom és a csibék érkezése előtt kell, hogy megtörténjen. (lásd 3. fejezet, Állategészségügy és Járványvédelem). Ennek megfelelően a technológiai berendezéseknek a helyükön kell lenniük, hogy semmilyen patogén ne juthasson az épületbe. A belépés előtt minden járművet, eszközt és embert fertőtleníteni kell. Az alomanyagnak 8-10 cm mélynek kell lennie. Ahol a padozat hőmérséklete megfelelő (28-30°C) az alommélység lehet kisebb, ha ezen érdemben lehet spórolni. A durva alomanyag korlátozhatja a takarmány és ivóvíz felvételt, ami az állomány szétnövéséhez vezethet.

13


Kulcspontok

• A csibéket tiszta fertőtlenített istállóval várjuk. • Egy telepre azonos korú állományt telepítsünk a betegségek terjedésének magakadályozása érdekében (ʻall-in, all-outʼ elv). • Az almot egyenletesen terítsük szét.

Telepítés

A csibék 12-14 napos korukig nem tudják szabályozni hőmérsékletüket. Az optimális testhőmérsékletet az optimális környezeti hőmérséklettel érhetjük el. A padló hőmérséklete ugyanolyan fontos, mint a levegőé, ezért az istálló fűtése elengedhetetlen. A hőmérsékletet és a páratartalmat 24 órával a csibék érkezése előtt be kell állítani. A javasolt értékek a következők:

• az istálló léghőmérséklete 30°C legyen (a csibék magasságában, az etető/itató közelében mérve), • alom hőmérséklet 28-30°C, • relatív páratartalom 60-70%. Ezeket az értékeket rendszeresen ellenőrizni kell az egységes környezet kialakítása érdekében a teljes nevelési zóna területén. A legjobb jelzésként a csibék viselkedése szolgál. A csibék érkezése előtt közvetlenül még egy utolsó ellenőrzés legyen, hogy a takarmány és ivóvíz megfelelően van-e kihelyezve. Az összes csibének a telepítést követően azonnal ennie és innia kell.

Minél tovább maradnak a csibék a dobozokban, annál nagyobb az esély a kiszáradásra. Ez pedig korai elhullást, csökkent növekedési erélyt eredményez, ami már a 7 napos súlyban illetve a végsúlyban is meglátszik. A csibéket gyorsan, de óvatosan kell a papírra kihelyezni az előnevelő területén belül. A takarmány és ivóvíz legyen azonnal elérhető számukra. Az üres dobozokat pedig azonnal el kell távolítani az istállóból.

Hagyni kell, hogy az állatok egy-két órát zavartalanul szokják új környezetüket. Csak ezt követően ellenőrizzük, hogy a csibék könnyen hozzáférnek-e a takarmányhoz és ivóvízhez. Ha szükséges állítsunk az etető, itatórendszeren illetve a hőmérsékleten. Az első 7 napon 23 óra, 30-40 lux fény legyen biztosítva azért, hogy a csibék hozzászokjanak új környezetükhöz és ott bátran egyenek, igyanak.

14


Megfelelő frissességű, tiszta vízről kell gondoskodni, amely mindig ugyanott és a megfelelő magasságban van. (lásd 2. fejezet, Takarmány és víz ellátás). A szelepes itatórendszert úgy kell kialakítani, hogy 12 csibe jusson egy szelepre, harang itatókat pedig úgy, hogy hat jusson 1000 csibére. Továbbá 1000 csibénként 6 kiegészítő miniitató vagy tálca szükséges. Kezdetben a takarmányt pormentes morzsázott vagy mini granulátum formában kell a csibéknek adni etetőtálcára szórva (1 tálca/100 csibe) és papíron pedig úgy, hogy a takarmánnyal fedett terület a nevelő felület 25%-át tegye ki. A csibéket a telepítéskor a papírra helyezzük rá, hogy így az ott lévő takarmányt azonnal megtalálják. Az automata etető és itatórendszereket a papír közelébe kell elhelyezni.

Ha elkerülhetetlen, hogy a csibék különböző szülőpár állományból származzanak, akkor az azonos származású csibéket az istálló elkülönített részén kell előnevelni. Azok a csibék, amelyek fiatal, 30 hétnél fiatalabb szülőpár állománytól származnak, magasabb kezdeti hőmérsékletet igényelnek, (a megadott értékeknél +1°C-kal melegebb) összehasonlítva az idős (50 hetes) szülőpár állománytól származókkal. Kulcspontok:

• Az istálló felfűtése és a hőmérséklet stabilizálása valamint a páratartalom beállítása elengedhetetlen a csibék érkezése előtt. • A csibék behordása és letelepítése legyen gyors. • A takarmány és ivóvíz legyen azonnal elérhető. • A berendezések elhelyezésével biztosítsuk a takarmány és ivóvíz könnyű elérését. • Használjunk kiegészítő etőtőket és itatókat az állandó rendszerek mellett. • Hagyjuk a csibéket egy-két órát megnyugodni, miközben takarmányhoz és ivóvízhez juthatnak. • Ellenőrizzük a takarmányt, ivóvizet, hőmérsékletet és páratartalmat két óra elteltével és változtassunk a technológián, ha szükséges.

A csibeindítás értékelése

Amint a naposcsibék először takarmányhoz jutnak, mivel éhesek, sokat fogyasztanak belőle, begyüket megtömik. 8 és 24 órával az érkezésük után ellenőrizzünk néhány csibét, hogy valóban megtalálták-e a takarmányt és az ivóvizet. Ehhez az ellenőrzéshez 30-40 csibét kell összegyűjteni az istálló 3-4 különböző helyéről. Óvatosan meg kell tapintani a begyüket, és ha megfelelően ettek és ittak, akkor a begy teli, puha és kerek. (3. ábra). Ha a begy tele van, de kitapintható a takarmány morzsázottsága, akkor nem jutottak elegendő ivóvízhez. 8 óra elteltével a begyek 80%-nak telítettnek kell lennie, míg 24 óra elteltével már 95-100%-nak.

15


3. ábra: A begy telítettsége 24 óra elteltéve

A bal oldali csibének a begye tele van, ezért kerek, míg a jobb oldali csibe begye üres.

A környezet ellenőrzése Bevezetés

Az optimális hőmérséklet és páratartalom elengedhetetlen a csibék egészségéhez és étvágyuk fokozásához. Ezért e két tényezőt rendszeresen ellenőrizni kell, az első 5 napon legalább naponta kétszer, majd a hatodik naptól naponta. A mérőműszereknek a csibék magasságában kell lenniük. Az automata, elektromos műszerek mérési eredményeit a hagyományos eszközökkel ellenőrizni kell. Huzatmentes szellőztetés szükséges előnevelés alatt, mert:

• a hőmérsékletet és relatív páratartalmat a megfelelő szinten kell tartani, • a megfelelő légcsere megelőzi a mérgező gázok felhalmozódását pl. szénmonoxid (olaj vagy gáztüzelésű fűtőrendszerek az istállón belül), széndioxid és ammónia.

Jól bevált gyakorlat a minimum szellőztetés már az első naptól kezdve, mely biztosítja, hogy rendszeres időközönként friss levegő jusson a csibékhez. (lásd 4. fejezet, Istálló és környezet). Belső, keringető ventillátorok alkalmasak arra, hogy a csibék szintjén fenntartsák a levegő minőséget és hőmérsékletet. Ha választani kell, akkor az előnevelő terület hőmérsékletének fenntartása előnyt élvez a szellőztetés illetve légcsere előtt. A fiatal csibék hajlamosak a meghűlésre, ezért az aktuális légsebességnek kisebbnek kell lennie, mint 0,15 méter/másodperc, vagy annyira alacsonynak, amennyire csak lehetséges.

16


Kulcspontok

• A hőmérséklet és páratartalom rendszeres ellenőrzése. • Friss levegő biztosítása, a káros gázok eltávolítása szellőztetéssel. • Huzatmentesség.

Páratartalom

A relatív páratartalom a keltetés végén magas (kb. 80%). Teremfűtéses istállókban, különösen ahol szelepes itatót alkalmaznak a páratartalom kevesebb, mint 25% is lehet. Olyan istállókban, ahol hagyományos eszközökkel dolgoznak (pl. műanya, ami nedvességet termel égés közben, vagy harangitatók, amelyeknek nyitott vízfelszínük van) a páratartalom sokkal magasabb, általában 50% feletti. A sokkhatás csökkentése érdekében, amely a csibéket éri a keltetőből az istállóba telepítéskor, a relatív páratartalomnak az első három napon 60-70% körülinek kellene lennie. Az istállóban lévő páratartalmat naponta ellenőrizni illetve mérni kell. Ha az érték 50% alá esik az első héten a környezet szárazzá és porossá válik. A csibék kiszáradnak és fogékonyabbá válnak a légzőszervi betegségekkel szemben. Ez káros hatással van a teljesítményre. Azonnali beavatkozás szükséges a páratartalom növelésére.

Ha az istálló fel van szerelve nagynyomású párásító rendszerrel (ködösítő) a túl magas hőmérséklet lehűtésére, akkor ez a berendezés a páratartalom növelésére is használható az előnevelés időszaka alatt. A páratartalom emelésére alternatíva lehet a hagyományos, háton hordott permetező is, amellyel a falakat kell finom vízpárával lepermetezni. Ahogy a csibék növekednek, a páratartalomnak csökkennie kell. A magas relatív páratartalom (70% felett) a 18. naptól már káros, mert nedves almot eredményez, ami pedig számos problémát indukál. Mivel a brojlerek testsúlya növekszik a páratartalmat szabályozni kell a szellőztető és fűtő rendszerrel. Kapcsolat a hőmérséklet és páratartalom között

Minden állat hőt ad le a környezetének a légzőszervrendszerből származó nedvesség elpárologtatásával és a bőrön át. Magas páratartalom mellett a párologtatás kisebb veszteséggel jár, ami az állatok tényleges hőmérsékletét megnöveli. Az állatok által érzett hőmérséklet függ a száraz hőmérsékletétől, valamint a páratartalomtól. A magas relatív páratartalom növeli a tényleges hőérzetet egy meghatározott száraz hőmérsékleten, míg az alacsony páratartalom csökkenti azt. Az elvárt hőmérsékleteket a 2. táblázat mutatja be 60-70% körüli páratartalmat feltételezve. A jobb oldal mutatja azt a szükséges száraz hőmérsékletet, amellyel a kívánt istálló hőmérsékletet elérjük, ha a páratartalom nem esik a 60-70% közötti tartományba.

17


2. táblázat: A szükséges száraz hőmérséklet, amely azonos hőérzet eléréséhez szükséges, különböző relatív páratartalmak esetében Kor (napok) Hőmérs. °C Napos 3 6 9 12 15 18 21 24 27

30.0 28.0 27.0 26.0 25.0 24.0 23.0 22.0 21.0 20.0

Száraz hőmérséklet adott relatív páratartalomnál (%)

Cél

Relatív páratart.% 60-70 60-70 60-70 60-70 60-70 60-70 60-70 60-70 60-70 60-70

40 36.0 33.7 32.5 31.3 30.2 29.0 27.7 26.9 25.7 24.8

Forrás: Dr Malcolm Mitchell (Skót Agrár Egyetem)

50 33.2 31.2 29.9 28.6 27.8 26.8 25.5 24.7 23.5 22.7

Ideális

60 30.8 28.9 27.7 26.7 25.7 24.8 23.6 22.7 21.7 20.7

70 29.2 27.3 26.0 25.0 24.0 23.0 21.9 21.3 20.2 19.3

80 27.0 26.0 24.0 23.0 23.0 22.0 21.0 20.0 19.0 18.0

A 2. táblázat illusztrálja az összefüggést a relatív páratartalom és a valós hőmérséklet között. Ha a relatív páratartalom kívül esik a kívánt tartományon, akkor az istálló, csibék szintjén mért hőmérsékletét módosítani kell az 2. táblázatban megadott értékekkel. Például ha a páratartalom kevesebb, mint 60%, akkor a száraz hőmérsékletet növelni kell. Minden nevelési fázisban meg kell figyelni az állatok viselkedését, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az állatok által érzékelt hőmérsékletet megfelelő. (Lásd Előnevelés időszaka alább). Ha a viselkedésük azt mutatja, hogy túl meleg vagy túl hideg van akkor az istálló hőmérsékletét meg kell változtatni. Kulcspontok

• Érjék el a 7 napos cél testtömeget helyes előneveléssel. • Figyeljék meg a csibék viselkedését, hogy a hőmérséklet megfelelőe számukra. • A megfelelő hőmérséklettel stimulálni lehet az étvágyat és fokozni az aktivitást. • Tartsák a relatív páratartalmat 60-70% között az első három napon, majd az előnevelés további időszakában 50% felett. • A hőmérsékleten állítsanak, ha a páratartalom 70% fölé megy vagy 60% alá esik, míg a csibék viselkedése nem változik.

Az előnevelési időszak

Két alapvető rendszer van a brojlercsibék előnevelésére. • Műanyás előnevelés (mennyezeti vagy hősugárzó melegítők). A fűtőtest lokalizált így a csibék el tudnak mozogni alóla és hidegebb helyre tudnak húzódni, ha akarnak, tehát ki tudják választani a számukra ideális hőmérsékletet. • Teremfűtéses előnevelés. A fűtés forrása nagy és kiterjedt, a csibék kevéssé tudják változtatni helyüket a kedvelt hőmérséklet irányába. A teremfűtés arra az esetre jó, ha az egész istállót vagy egy meghatározott részét hőlégbefúvókkal temperálják és a cél egy bizonyos hőmérséklet elérése az istállóban vagy a légterében. 18


Mindkét rendszernek a célja a minél korábbi aktivitás és étvágy növelés. Az optimális hőmérséklet elérése kritikus az állatok számára. Az előnevelés hőmérsékletét 60-70% páratartalom mellett az alábbi táblázat tartalmazza. 3. táblázat: Az előnevelés hőmérséklete Kor (napok) Napos 3 6 9 12 15 18 21 24 27

Teremfűtéses előnevelés (°C) 30 28 27 26 25 24 23 22 21 20

Műanyás előnevelés

Műanyás előnevelés (°C) A műanya 2m-re a műanya szélétől (A) szélétől (B) 32 29 30 27 28 25 27 25 26 25 25 24 24 24 23 23 22 22 20 20

A műanyás előnevelés kialakítását a 4. ábra mutatja, egy tipikus elrendezéssel az első napon 1.000 csibére. A csibék egy 5 x 5 m területen vannak (25 m2), ami 40 csibe/m2 állománysűrűséget jelent. Ha az állomány sűrűség ennél nagyobb, akkor az etetők és itatók számát valamint a fűtés kapacitását is növelni kell. 4. ábra: Tipikus műanyás előnevelés kialakítás (1000 csibe)

Műanya JELMAGYARÁZAT

60% Papír lefedettség

2m

5m

2m

Automata tányéros etetők

Szelepes itatórendszer

Mini-itatók

A 4. ábrán mutatott kialakítást alapul véve az 5. ábra azt mutatja, hogy hogyan alakul a hőmérséklet a műanya körül. A-val jelölve a műanya széle, míg B-vel a 2 méterre a szélétől. A vonatkozó hőmérsékleteket a 3. táblázat tartalmazza. 19


5. ábra: Műanyás előnevelés – Az eltérő hőmérsékleti zónák

Műanya

2m

2m B

A

A

JELMAGYARÁZAT A - Műanya széle B - 2 m-re a műanya szélétől

B

A csibék viselkedése műanyás előneveléskor

A helyes hőmérséklet beállításának legjobb visszajelzése a csibék viselkedése. Műanyás előnevelés esetén a megfelelő hőmérsékletet az mutatja, ha a madarak az előnevelés teljes területen egyenletesen elterülnek (6. ábra). A diagramon a műanya középen, a világoskék körrel van jelölve. 6. ábra: A csibék elhelyezkedése a műanya körül

A hőmérséklet túl magas A csibék nem adnak hangot A csibék pihegnek, a fej és a szárnyak leszegve A csibék eltávolodnak a műanyától

A hőmérséklet optimális A csibék szétszórtan helyezkednek el A zajszint elégedettségre utal

A hőmérséklet túl alacsony A csibék a műanya alá tömörülnek A csibék hangosan csipognak

Huzat Tovább kell vizsgálni az ilyen elhelyezkedést. Hatással van rá a huzat, egyenlőtlen fény eloszlás, külső zajok

20


Az alábbi kép műanya alatt, megfelelő hőmérsékleten nevelt, elégedett csibéket mutat. 7. ábra: Csibék megfelelő műanyás előneveléssel

Teremfűtéses előnevelés

A teremfűtéses előnevelés esetében nincs hőmérsékletkülönbség az istállón belül, bár előfordulhat kiegészítő műanyák használata. A főfűtés forrása lehet közvetlen vagy közvetett (forró levegő használata). A teremfűtéses előnevelés elrendezését az alábbi ábra mutatja. 8. ábra: Tipikus teremfűtéses előnevelés kialakítása

JELMAGYARÁZAT

60% papír takarás

Automata tányéros etetők

Szelepes itatórendszer

Mini-Itatók

A 8. ábrán bemutatott kialakítást alapul véve, a 3. táblázat bal oldala tartalmazza a megfelelő hőmérsékleteket. A csibék viselkedése teremfűtéses előneveléskor

A helyes hőmérséklet beállításáról a legjobb visszajelzést a csibék viselkedése ad. A 9. ábra bemutatja, hogyan alakul a csibék eloszlása különböző hőmérsékletek esetében. Teremfűtés esetében, helyesen beállított hőmérsékleten a csibék 20-30-as csoportokat alkotnak és átjárások fordulnak elő a csoportok között. Az evésnek és ivásnak folyamatosnak kell lennie.

21


9. ábra: A csibék tipikus viselkedése teremfűtéses előnevelés esetében különböző hőmérsékleteken Túl magas

Helyes

Túl alacsony

Ha teremfűtést alkalmazunk, különös gondot kell fordítani a hőmérséklet és páratartalom folyamatos ellenőrzésére és kontrollálására (lásd Kapcsolat a hőmérséklet és páratartalom között). Az alábbi kép teremfűtéssel megfelelő hőmérsékleten előnevelt, elégedett csibéket mutat. 10. ábra: Csibék megfelelő teremfűtéses előnevelése

Kulcspontok

• A hőmérséklet kritikus faktor, ezért állandóan a javasolt értéket kell tartani. • A hőmérsékletet a csibék szintjén kézi mérővel kell mérni. • A csibék viselkedését gyakran és alaposan meg kell figyelni.

22


Jegyzetek

23


Jegyzetek

24

TAKARMÁNY- ÉS VÍZELLÁTÁS Célkitűzés

Olyan takarmányozási program összeállítása, amellyel a brojlerek növekedésének minden szakaszában biztosítható a kielégítő és kiegyensúlyozott tápanyagszükséglet és amellyel a jövedelmezőség úgy optimalizálható, hogy közben az állatjóléti és környezeti szempontok nem szorulnak háttérbe.

Az alkalmazott itató és etetőrendszerek, valamint kezelésük befolyásolja a takarmány- és ivóvízfelvételt, és ezáltal a madarak teljesítményét illetve a hatékonyságot is. Oldal 27 27 29 30 30 31 32 32 32 34 38

25

Tartalom

Alapelvek Tápanyagellátás Takarmányozási program Takarmány formája és a fizikai minôsége Szemes búza etetése Takarmányozás és hôstressz Környezet Alomminôség Vízminôség Itatórendszerek Etetôrendszerek

TAKARMÁNY- ÉS VÍZELLÁTÁS

2. Fejezet

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás

Takarmány- és vízellátás Alapelvek

A takarmány a brojlertermelés összköltségének egyik legnagyobb része. Az optimális teljesítmény elérése érdekében a brojler tápsorokat úgy kell összeállítani, hogy bennük az energia, a fehérje, az aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok és esszenciális zsírok a helyes arányban szerepeljenek. A takarmányozási program megválasztásakor a hasznosítási irányt kell alapul venni, azaz például, hogy az élő madarakból realizálható maximális profitra, vagy pedig a daraboláskori optimálisabb kihozatalra törekszünk. Az ajánlott tápanyagszintek és takarmányozási programok az aktuális Ross Brojler Takarmányok beltartalmi értékei-ben megtalálhatók, amely további információkat tartalmaz az alábbiakról: • a termelési és piaci helyzetekhez igazított takarmányozási programok kiválasztása, • a növekedéshez, hatékonysághoz, vágóhídi feldolgozáshoz és jövedelmezőséghez tartozó optimális emészthető aminosav szintek. Takarmányozási szakemberek számára további részletes, Takarmányozás témájú információk találhatók az aktuális Ross Brojler Takarmányozási Kiegészítő Melléklet-ben. Ez további információkat tartalmaz a következőkről: • • • •

kakas- és jércebrojlerek külön takarmányozása, a szemes búza biztonságosan etethető mennyisége, takarmányozási ajánlások hőstressz idejére, a környezettel kapcsolatos takarmányozási irányelvek.

Tápanyagellátás Energia

A brojlercsirkének a testszövetek növekedéséhez, a létfenntartáshoz és a mozgáshoz energiára van szüksége. A szénhidrátforrások, mint pl. a kukorica, búza valamint különböző zsírok és olajok a legfontosabb energiaforrások a baromfitápokban. A tápok energiaszintjeit metabolizálható energiában (ME) – Megajoule-ban (MJ/kg) vagy kilokalóriában (kcal/kg) – adjuk meg, mivel ez fejezi ki a brojler számára hasznosítható energiát. Fehérje

A takarmányban, így pl. a gabonafélékben és a szójadarában található fehérjék összetett vegyületek, amelyek az emésztés során aminosavakra bomlanak le. Ezekből az aminosavakból a felszívódásukat követően testfehérjék képződnek, melyek olyan testszövetek építésében vesznek részt, mint az izom-, ideg-, bőrszövet és a tollazat.

A takarmány nyersfehérje tartalma önmagában nem jelzi a takarmányban található fehérjék minőségét. A fehérjék minőségét a kész takarmánykeverékben található aminosavak mennyisége, aránya és emészthetősége határozza meg.

27


A Ross brojler különösen érzékenyen reagál a takarmány emészthető aminosav-tartalmára, az ajánlott kiegyensúlyozott aminosav tartalmú receptúrák használatával javul a súlygyarapodás, a takarmányértékesítés és a jövedelmezőség. Az emelt szintű emészthető aminosav szintekről kimutatták, hogy a javuló brojler teljesítményen és vágási kihozatalon keresztül fokozza a jövedelmezőséget. Ez különösen fontossá válik akkor, ha a brojlerek továbbfeldolgozára vagy filézésre kerülnek. Makroelemek A nagy teljesítményű brojlerek számára fontos, hogy a legjelentősebb ásványi anyagok a megfelelő mennyiségben és a helyes arányban álljanak a rendelkezésükre. A makroelemek közé a kalcium, a foszfor, a natrium, a kálium és a klór tartoznak.

Kalcium és Foszfor: A brojlertakarmányban található kalcium befolyásolja a súlygyarapodást, a takarmányértékesítést, a csontfejlődést, a láb egészségét, az idegi funkciókat és az immunrendszert. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és folyamatos kálciumellátás. A kalciumhoz hasonlóan a foszfor is a szükséges formában és mennyiségben álljon rendelkezésre, mivel segítségével optimalizálható a csontfejlődés és a növekedés. Nátrium, Kálium, Klór: Ezek az ásványi anyagok az általános anyagcsere funkciókhoz szükségések. Hiányuk befolyásolhatja a takarmány-felvételt, a növekedést és a vér pH-ját. Túlzott mennyiségük megnövekedett vízfogyasztáshoz és emiatt gyenge alomminőséghez vezet.

Nyomelemek és vitaminok Az összes anyagcsere funkcióhoz nyomelemekre és vitaminokra van szükség. A megfelelő nyomelem és vitamin kiegészítésről a felhasznált takarmány-alapanyagok, a takarmány gyártása és a helyi környezeti tényezők figyelembe vételével kell dönteni.

Az egyes gabonafélék eltérő vitamin-szintjei miatt néhány vitamin esetében a kiegészítés mértéke is eltérő kell, hogy legyen. Ennek megfelelően, több vitamin esetében különböző ajánlások ismertek, annak függvényében, az adott takarmányban melyik gabonaféle a meghatározó (így pl. búza vagy kukorica). Enzimek Az enzimeket ma már rutinszerűen alkalmazzák a baromfitakarmányokban a takarmány emészthetőségének fokozása céljából. Általánosságban elterjedtek a szénhidrátokkal, fehérjékkel és a növényi sejtekhez kötött ásványi elemekkel kölcsönhatásba kerülő enzimek. Kulcspontok

• Az optimális brojlerteljesítmény érdekében az ajánlott emészthető aminosav szinteket alkalmazza. • Jó minőségű fehérjeforrásokat használjon. • A főbb makroelemeket a megfelelő mennyiségben és arányban biztosítsa. • A nyomelem és vitamin kiegészítésről a felhasznált takarmány alapanyagok, a takarmánygyártási gyakorlat és a helyi környezeti tényezők figyelembe vételével döntsön.

28


Takarmányozási program Indító takarmány

Az előnevelési időszak (0-10. napos életkor) legfontosabb célja a jó étvágy megteremtése, és a korai növekedés maximalizálása, hogy ezzel elérhető legyen a 7 napos technológiai testtömeg. Az első tíz nap alatt brojler indítótakarmány etetése javasolt. Az teljes takarmányköltségnek csak kis részét teszi ki az indítótáp, ezért az összetételével kapcsolatos döntéseknek elsősorban a teljesítményen és a profittermelő képességen kell alapulniuk és nem kizárólag a takarmányköltségen. Ma már bizonyított, hogy a tápanyag-felvétel maximalizálása előnyösen befolyásolja a korai brojler növekedést és az azt követő teljesítményt. A brojlerek optimális növekedését ebben a kritikus életszakaszban az ajánlásoknak megfelelő tápanyagszintű takarmányokkal biztosíthatjuk. Nevelő takarmány

A nevelő takarmányt általában az indítótáp után, 14-16 napon keresztűl etetik. Az indítóról a nevelőre való átállás egyben a morzsázott/apró granulátumról a granulátumra történő váltást is jelenti. A granulátom méretétől függően szükséges lehet az első szállításkor a nevelő takarmányt morzsázva vagy apró granulátumként gyártatni. Ebben az időszakban a brojler növekedése dinamikusan folytatódik, ezt megfelelő tápanyagellátással kell támogatni. Az optimális takarmányfelvétel, testtömeggyarapodás és fajlagos értékesítés miatt kritikus a helyes tápanyagösszetétel, különösen az energia és az aminosav biztosítása. Befejező takarmány

A brojlerek takarmányai közül a befejező takarmány teszi ki a mennyiség és a költség legjavát. Ezért az előállítandó termék típusának függvényében fontos, hogy a takarmányok úgy legyenek összeállítva, hogy ezzel a pénzügyi hozam maximalizálható legyen.

A befejező takarmány a 25. életnaptól a feldolgozásig etetendő. A 42-43. nap után vágott madarak esetében szükséges lehet egy második befejező táp etetése a 42. napot követően. Az egy vagy több befejező takarmány felhasználása a következőktől függ: • a célzott vágási súlytól, • termelési időszak hosszától, • a takarmányozási programtól.

Az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó várakozási idők határozzák meg az ilyen készítményektől mentes speciális befejező takarmányok alkalmazását. A vágást megelőzően a mentes takarmányt megfelelő ideig kell etetni, hogy ezzel kizárhatóvá válljon az állatgyógyászati készítmények maradványainak húsban történő megjelenésének kockázata. A felírt gyógyszerek esetében az adott termék adatlapja szerint a kötelező várakozási időket be kell tartani. A mentes befejező időszakban a tápanyagszintek extrém csökkentése nem javasolt. 29


Kulcspontok

• Az indítótakarmány etetése 10 napig javasolt. Az indítótakarmány összeállításakor a teljesítményt és a jövedelmezőséget kell figyelembe venni. • A nevelő takarmány biztosítsa ezen időszakban a dinamikus növekedéshez szükséges tápanyagfelvételt. • A befejező takarmányokat úgy kell összeállítani, hogy ezzel a pénzügyi hozam maximalizálható legyen, a madár korához igazodjon, azonban az extrém tápanyag csökkentés nem javasolt.

A takarmány formája és a fizikai minősége

A brojler növekedése és a takarmányértékesítése általában jobb, ha az indítótáp morzsázott vagy apró granulátum, a nevelő és befejező tápok pedig granuláltak (4. táblázat). A granulátum méretétől függően szükséges lehet az első nevelő takarmányt morzsázva vagy apró granulátumként etetni.

A gyenge minőségű morzsa és granulátum csökkenti a takarmányfelvételt és a teljesítményt. A baromfitelepen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a takarmány mozgatása közben csökkentsük a morzsa és a granulátum töredezését. 4. táblázat: A brojlertakarmány formája életkor szerint Életkor 0-10. napig 11-24. napig 25. naptól feldolgozásig

Takarmány formája és mérete Rostázott morzsa, vagy apró granulátum 2-3.5 mm átmérőjű granulátum vagy dercés durva dara 3.5 mm átmérőjű granulátum vagy dercés durva dara

A jó minőségű morzsa és granulátum előnyt élvez a dercés takarmánnyal szemben. Dercés táp etetésekor a takarmány összetevőinek mérete egyöntetű, megjelenése durva szemcséjű legyen. A dercés takarmány előnye az lehet, hogy a recepturába bekerülő zsír hatására a porosság csökkenthető, illetve a takarmánykomponensek homogenitása javítható. Kulcspontok

• A takarmány gyenge fizikai minőségének negatív hatása van a brojlerteljesítményre. • Az optimális teljesítmény érdekébe jó minőségű morzsát vagy granulátumot kell használni. • Dercés takarmány etetésekor egyöntetű részecskeméretű, durva darát biztosítsunk. Csökkentsük a finom szemcsék (<1 mm) mennyiségét 10% alá.

Szemes búza etetése

Amennyiben a keveréktakarmány mellett szemes búzát is etetnek, úgy a tonnára vetített takarmányköltség csökkenthető. Ezzel szemben a grillhús- és mellhúskihozatal csökken.

30


A keveréktakarmány receptjének összeállításakor figyelembe kell venni a szemes búza bekeverési arányát. Amennyiben a megfelelő módosítás a receptben nem történik meg, úgy a brojler teljesítmény romlani fog, mivel a takarmányadagban nem lesznek egyensúlyban a tápanyagok. Az alábbiakban a biztonságos bekeverési arányok láthatók. 5. táblázat: A szemes búza biztonságos bekeverési arányai brojlertápokban

+

Takarmány indító Nevelő Befejező

Búza bekeverési aránya Nulla Folyamatos emelés 10%-ig Folyamatos emelés 15%-ig

+ +

A búza nagyobb arányban is felhasználható, ha töményebb koncentrációjú keveréktakarmánnyal kombinálva etetik.

A vágóhídra történő szállítás előtt 2 nappal be kell fejezni a szemes búza etetését, ezzel elkerülhető a vágóüzemben a a zsigerelés közbeni szennyeződés. Kulcspontok

• A takarmányok szemes búzával történő kiegészítése csökkentheti a teljesítményt, amennyiben a keveréktakarmány összetételét nem igazítják ki megfelelően.

Takarmány és hőstressz

A helyes, egyensúlyban lévő tápanyagszintek és a magas emészthetőségi értékkel rendelkező takarmány-alapanyagok segítségével minimalizálható a hőstressz hatása. Az optimális szerkezetű morzsával és granulátummal a takarmány elfogyasztásához szükséges energia és ezzel a takarmányfelvételkor termelt hő minimalizálható. A takarmány optimális formája javítja az étvágyat és hideg időszakban segít a kompenzáló takarmányfelvételben is.

Hőség idején egyes esetekben előnyös lehet a takarmány energiatartalmát zsírokkal (és nem szénhidrátokkal) növelni, mivel ezzel a takarmányból származó hőfelszabadulás csökkenthető. Hőstressz során a legfontosabb táplálóanyag a folyamatosan elérhető hideg, alacsony sótartalmú ivóvíz.

A vitaminok és elektrolitok tervszerű használata, akár ivóvízben, akár takarmányban adva segít a madaraknak átvészelni a környezeti stresszt. Kulcspontok

• A helyesen adagolt tápanyagszintek és a jobban emészthető alapanyagok segítenek a hőstressz hatásait minimalizálni. • Az optimális szerkezetű takarmány minimalizálja a hőstresszt és lehetővé teszi a kompenzáló takarmányfelvételt. • Hideg, alacsony sótartalmú ivóvíz biztosítandó. • A madarak számára a nap leghidegebb részében legyen hozzáférhető a takarmány.

31


Környezet

A takarmány túlzottan magas nyersfehérje-tartalmának elkerülésével a nitrogén- és ammónia-kibocsátás csökkenthető. Ez úgy valósítható meg, hogy ha a takarmányrecepteket az emészthető esszenciális aminosavak ajánlati szintjei alapján hozzuk egyensúlyba, és nem a minimális nyersfehérje szintek alapján. A foszforürítés mértéke a madár szükségletei szerinti takarmányozással és a fitáz enzimek használatával csökkenthető. Kulcspontok

• Az emészthető esszenciális aminosavak egyensúlyba hozott szintjei alapján összeállított takarmányreceptekkel a nitrogénürítés minimalizálható. • A foszforürítés a madár szükségletei szerinti takarmányozással minimalizálható.

Alomminőség

Az alom minősége közvetlenül befolyásolja a madarak egészségi állapotát. Az alacsony nedvességtartalmú alom csökkenti az ammónia mennyiségét a levegőben és ezáltal a légzőszervi stressz csökkenthető. Jó alommal a talpfekély előfordulása is csökkenthető. Amennyiben a megfelelő tartástechnológiai és állategészségügyi feladatokat elvégezzük, a jó alom fenntartásához a következő takarmányozási stratégiák segítenek majd:

• a takarmányban kerülendő a túlzott nyersfehérje tartalom, • a magas só- és nátruimszintek kerülendők, mivel ezek a madarak vízfelvételét növelik és nedves alomhoz vezetnek, • a gyengén emészthető vagy nagy rosttartalmú takarmányalapanyagok kerülendők, • a takarmányhoz kevert jó minőségű zsírok és olajok segítenek az olyan emésztőszervi rendellenességek elkerülésében, amelyek nedves alomhoz vezetnek.

Vízminőség

A víz az élethez szükséges egyik alapelem. Bármilyen arányban csökkenő vízfelvétel vagy növekvő vízürítés döntően befolyásolhatja a brojlercsirke életteljesítményét. Bővebb információk a Ross Tech 08/47 – Vízminőség című kiadványban találhatók.

A brojlerek számára biztosított vízben ne legyen túl sok ásványi anyag, a víz bakteriális fertőződéstől mentes legyen. A humán fogyasztásra biztosított víz alkalmas a brojlerek számára is, azonban a fúrt kutakból, nyílt víztározókból és gyenge minőségű közös víznyerőkből származó vizek gondot okozhatnak. Szükséges vizsgálni a kalciumsók (vízkeménység), a konyhasó és a nitrátok mennyiségét a vízben.

32


Az istálló kitakarítását követően, a csibeszállítást megelőzően a bakteriális fertőződés ellenőrzése miatt vízmintát kell venni a lelőhelyen, a tárolótartályban és az itatóknál. Az alábbi táblázat az ásványi és szerves anyagok maximális elfogadható koncentrációját mutatja az ivóvízben. 6. táblázat: Ásványi és szerves anyagok maximális elfogadható koncentrációja az ivóvízben Anyag

Összes kioldott szilárd anyag (TDS) Coliformok a bélsárból Klorid

Nátruim Kalciumsók (keménység) pH Nitrátok Szulfátok Kálium Magnézium Vas Ólom Cink Mangán Réz

Elfogadható koncentráció (ppm vagy mg/liter) 0-1,000 0

250 50 70 6,5-8,5 Nyomokban 200-250 300 50-125 0,30 0,05 5,00 0,05 0,05

Megjegyzés

Magasabb koncentrációja nedves ürüléket és csökkent teljesítményt okoz. Ennél magasabb szint fertőzött vízre utal. Ha a nátrium több, mint 50, akkor az elfogadható klorid koncentráció sokkal kevesebb (20 alatti). A savas víz korrodálja a berendezéseket és gátolja az egészségügyi kezeléseket.

Maximális elfogadható szint. Felette nő az ürülék nedvességtartalma. Nagyobb koncentrációban a szulfátok hatását növeli.

A 6. táblázatban szereplő határértékeket nem lépik túl, ha vezetékes vizet használnak. A fúrt kutakból nyert víz túzottan magas nitráttartalmú és csíraszámú lehet. Ahol magas a csíraszám, ott a kiváltó tényezőt azonosítani kell és meg kell szüntetni. A bakteriális fertőzés gyakran csökkenti a biológiai teljesítményt, mind az állattartó telepen, mind pedig a feldolgozó üzemben.

A brojleristállóba belépő tiszta víz könnyedén fertőződhet az istállóban jelenlevő baktériumokkal történő érintkezéskor (11. ábra). A csíraszám csökkenthető, ha az itatóvonalon 3-4 ppm klórt adagolnak, elsősorban ott, ahol nyílt itatórendszereket használnak. Az ultraibolya (UV) sugárzással szintén hatékonyan szabályozható a csíraszám. 33


Ha a víz kemény és sok vas- vagy kalciumsót tartalmaz, az itatószelepek és csövek elzáródhatnak. Amennyiben a lerakódás ténylegesen elzárja a vízcsöveket, javasolt a vizet 40-50 mikron lyukátmérőn átszűrni. 11. ábra. Csíraszám növekedés olyan itatókban, ahol a víz a brojleristálló levegőjével érintkezik 40.000

40.000 35.000

Csíraszám

30.000 25.000 20.000

15.000

15.000 10.000 5.000 0

Kulcspontok

0

0

0

Takarítás után

0

0

1 napos

0

10.000

5 napos

• Korlátlan hozzáférést kell biztosítani a friss, jó minőségű, tiszta vízhez. • Az ivóvizet rendszeresen kell vizsgálni bakteriális fertőződésekre és ásványi szennyeződésekre, majd a szükséges helyreigazító lépéseket meg kell tenni.

Itatórendszerek

A víz álljon a brojlerek rendelkezésére a nap 24 órájában. Az elégtelen vízellátás, akár mennyiségben, akár az itatóhelyek számában, csökkenti a növekedési erélyt. Annak érdekében, hogy az állomány megfelelő vízfogyasztása biztosítható legyen, a víz-takarmány arányt napi rendszerességgel nyomon kell követni.

Vízfogyasztásmérők használhatóak a (takarmány- és vízfelvételi) rendszerhibák folyamatos ellenőrzésére, az egészségi állapot nyomonkövetésére és a teljesítmény becslésére. A madarak akkor fogyasztanak elégséges mennyiségű vizet 21°C-on, ha a víz térfogatának (liter) és a takarmány súlyának (kg) aránya megközelítőleg: • 1,8:1 harang itatóknál, • 1,6:1 csésze nélküli szelepes itatóknál, • 1,7:1 csészés szelepes itatóknál.

Az elfogyasztott takarmány függvényében a vízszükséglet változik.

Magasabb környezeti hőmérsékleten a madarak több vizet isznak. 21°C felett fokonként kb. 6,5%-kal nő a vízszükséglet. Trópusi területeken a tartósan magas hőmérséklet miatt a napi vízfogyasztás megkétszereződik.

34

JELMAGYARÁZAT

Összcsíra

S. aureous

E.coli


A nagyon hideg vagy meleg víz csökkenti a vízfelvételt. Meleg időben jó gyakorlat, ha az itatóvonalakat rendszeresen átöblítik, ezzel biztosítva, hogy a víz a lehető leghidegebb legyen. Az esetleges vízhálózati kimaradások miatt az állattartó telepen kell hogy legyen elégséges víztartalék. Ideális, ha maximális vízfogyasztás mellett 24 órányi vízkészletet biztosítunk. A mindennapos tartástechnológiai gyakorlat szerves része a vízfogyasztás mérése. A tipikus vízfogyasztást 21 °C–on a 7. táblázat mutatja. A csökkenő vízfogyasztás potenciális egészségügyi és termelési problémákra hívja fel a figyelmet. A vízóráknak az átfolyás intenzitását a nyomásváltozáson keresztül kell követniük. Legalább egy óra legyen egy istállóban; több mérővel pedig már lehetővé válik a zónás mérés. 7. táblázat: Brojlerek tipikus vízfogyasztása 21°C-on, liter/1000 madár/nap Madár életkora (nap) 7 14 21 28 35 42 49 56

Szelepes itató, csészék nélkül

K 62 112 181 251 309 350 376 386

J 58 101 162 224 278 320 349 365

V 61 106 171 237 293 336 363 374

Szelepes itató, csészékkel

K 66 119 192 267 328 372 400 410

J 61 107 172 238 296 340 371 388

V 65 112 182 252 311 357 386 398

K = kakasok, J = jércék, V = vegyes ivarban (kakasok és jércék együtt)

K 70 126 203 283 347 394 423 434

Harang itatók J 65 113 182 252 313 360 392 410

V 68 119 193 266 329 378 409 421

Szelepes itatók

Szelepes itatóknál 12 madárra jusson egy szelep; az első 3-4 napban kiegészítő napositatókat kell biztosítani (6 db/1000 csibe).

Az aktuális itatóférőhely mennyiségét befolyásolja a vízátfolyás intenzitása, az állomány kivágásának ideje, a klima és rendszer kialakítása. Az itatóvonalakat napi szinten kell felügyelni annak érdekében, hogy az optimális teljesítmény elérhető legyen. A túl magas víznyomás az itatóvonalon vízelfolyáshoz és nedves alomhoz vezethet. Az alacsony víznyomás csökkent vízfelvételt, illetve később csökkent takarmányfelvételt okozhat.

Az állomány indulásakor az itatóvonal legyen alacsonyan, és a madarak korát követve kell emelni. A túl magas itatóvonal a vízfelvétel elmaradását okozhatja, míg a túl alacsony vízvonal nedves alomhoz vezethet.

35


Az előnevelés legelején a szelepes itatókat olyan magasságban kell elhelyezni, hogy a csibe képes legyen belőle inni. Ivás közben a csibe háta a padozattal 35-45°-os szöget zárjon be. Ahogy a madár növekszik, az itatókat úgy kell emelni, hogy a brojler háta a padozattal kb. 75-85°-os szöget zárjon be, tehát a madár enyhén nyújtózkodik a vízért (12. ábra).

12. ábra: Szelepes itató magasságának beállítása

35-45°

13. ábra: Példa a szelepes itatóra

Harang itatók

Napos korban minimum 6 darab (40 cm átmérőjű) harang itatót kell biztosítani 1000 csibénként, emellett kiegészítő vízforrásként további 6 miniitatót vagy műanyagtálcát szükséges használni 100 csibére vetítve.

A brojlerek és az istállóban felhasznált terület növekedésével 8 darab (40 cm átmérőjű) harang itatót kell biztosítani 1000 csibénként. Ezeket egyenletesen kell elhelyezni úgy, hogy a víztől egy brojler se legyen 2 méternél távolabb. Irányelvként annyit, hogy kb. 7-10 napos korig a vízszint 0,6 cm-rel a perem alatt legyen. 10 nap után az itató alján legyen 0,6 cm víz.

36

75-85°


A naposkorban használt kiegészító miniitatókat és műanyagtálcákat fokozatosan kell eltávolítani, hogy 3-4 napos kortól az összes csibe az automata itatóból igyon. Az előnevelést követő minimális itató szükségletet 1000 madárra az alábbi táblázat mutatja. 8. táblázat: Minimális itató szükséglet 1000 madárra az előnevelést követően Itató Harang itatók Szelepes itatók

Itató szükséglet/1000 madár az előnevelést követően 8 itató (40 cm-es átmérő) /1000 madár 83 szelep 1000 madárra (12 madár/szelep vagy 3 kg felett 9-10 madár/szelep)

A harangitatók magasságát naponta kell ellenőrizni és állítani, úgy, hogy minden egyes itató alja 18 napos kortól a brojler hátával kerüljön egyvonalba, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. 14. ábra: Harangitató magassága

Kulcspontok

• A víz a nap 24 órájában álljon a madarak rendelkezésére. • Biztosítson kiegészítő itatókat az állomány számára az első 4 napban. • A takarmány: víz arányt naponta jegyezzük fel, ellenőrizve, hogy a vízfelvétel elégséges-e. • Magasabb hőmérsékleten lehetővé kell tenni a nagyobb vízfogyasztást. • Meleg időben öblítsük át az itatósorokat a lehető leghidegebb víz biztosítása érdekében. • Az itatók magasságát naponta állítsuk be. • Biztosítsunk elegendő itatóhelyet és könnyű hozzáférést minden madár számára.

37


Etetőrendszerek

Az élet első tíz napja során a takarmányt morzsázott vagy apró granulátum formájában kell etetni. A takarmányt lapos tálcákra vagy csibepapírra szórjuk, hogy a csibék számára könnyen elérhető legyen. A padozat legalább 25%-át papír fedje. Az első két-három nap alatt fokozatosan kell váltani az állandó etetőrendszerre, ahogy a csibék érdeklődést kezdenek mutatni iránta. Ahol a fényperiódus hosszával és programjával módosítják a hízlalást, ott különös figyelmet kell fordítani az etetőférőhelyre, hogy a megnövelt verseny miatt az elégséges legyen. A madaraknak adott konkrét takarmányok típusát befolyásolja az élősúly, a kivágás kora, a klíma, az istálló és a berendezés típusa. A nem megfelelő etetőférőhely csökkenti a növekedési erélyt és gyenge egyöntetűséget okoz. Az adott etetőrendszeren nevelhető madarak számát a vágáskori élősúly és az etető kialakítása befolyásolja. A brojlereknél használatos főbb automata etetőrendszerek:

• tányéros etető: 45-80 madár/tányér (nagyobb madaraknál a kisebb arányszám), • láncos/vonszolt spirálos etető: 2,5 cm/madár (40 madár/méter), • surrantócsöves etető: 38 cm-es átmérő (70 madár/etető).

Az etetőberendezéseket úgy kell beállítani, hogy a brojlerek könnyen a takarmányhoz férjenek és minimálisra csökkenjen a takarmány kiszoródása. A vályúk és tányérok alja a madarak hátával legyen egy vonalban (15. ábra). A tányéros és surrantócsöves etetők magasságát egyedileg lehet állítani. A láncos etetők magassága csőrlővel változtatható. 15. ábra: Az etetők magassága

Az etető helytelen beállítása növelheti a takarmány kiszóródását. Ez a fajlagos takarmányértékesítés becslését pontatlanná teszi, illetve a kiszóródott takarmány elfogyasztása miatt növekedhet a baktériumos fetőzések gyakorisága.

38


Mindegyik etetőrendszernél helyes gyakorlat, ha hagyjuk, hogy a madarak naponta egyszer teljesen kiürítsék az etetőket azzal, hogy a bennük lévő takarmányt mind elfogyasztják. Ez csökkenti a takarmány pazarlást és javítja a takarmányfelhasználás hatékonyságát.

A takarmány vastagságának a beállítása a láncos etetőknél a garatnál egyszerűen beállítható. A láncos etetők gondos karbantartása csökkenti a lábsérülések előfordulási gyakoriságát. A tányéros és surrantócsöves etetők esetében a beállítást etetőnként egyesével kell elvégezni.

A tányéros és surrantócsöves etetők (automatizált feltöltés esetén) azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy egyidőben feltölthetők, ezzel a madarak számára a takarmány azonnal elérhetővé válik. Ugyanakkor a láncos etetők használatakor a takarmánykiosztás hosszabb időt vesz igénybe és a takarmány sem jut el azonnal minden brojlerhez. Az egyenetlen takarmánykiosztás csökkenti a brojlerek teljesítményét, az etetőknél a versengés miatt a sérülések (zúzódások, karmolások) száma megnövekszik. Kulcspontok

• Az első 3 nap alatt a fő etetőrendszer mellett kiegészítésként csibepapírt és/vagy tálcákat használjanak. • Biztosítsanak elegendő etetőfelületet a brojlerek számára. • Növeljük az etetőfelületet, ha növekedést szabályzó programokat alkalmaznak, vegyék számításba az etetőknél megnövekedett versengést. • Naponta állítsák be az etetőmagasságot úgy, hogy az etetők alja a madarak hátával egy szintben legyen.

39


Jegyzetek

40

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS JÁRVÁNYVÉDELEM Célkitűzés

Maximalizálni az állomány teljesítményét a baromfibetegségek – főleg a humán-egészségügyi szempontból fontos fertőzések – megelőzésével vagy minimalizálásával, a megfelelő gondozás, járványvédelm kialakításával és az állatok jólétének biztosításával. Oldal 43 43 45 46 50

41

Tartalom

Alapelvek Járványvédelem Vakcinázás Betegségek vizsgálata Betegségek felismerése

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS JÁRVÁNYVÉDELEM

3. Fejezet

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Állategészségügy és Járványvédelem

Állategészségügy és Járványvédelem Alapelvek

A madarak egészségének biztosítása a brojlertermelés egyik legfontosabb feltétele. A gyenge egészségi állapotú csibe negatívan hat a teljes termelési folyamatra, beleértve a súlygyarapodást, takarmány értékesítést, vágóhídi kobzást, életképességet és a vágóhídi értékmérő tulajdonságokat.

A megfelelő indításhoz jó minőségű, egészséges napos csibék kellenek. A csibéknek a lehető legkevesebb helyről kell származniuk, onnan is hasonló egészségi állapotú állományból. A legideálisabb esetben a csibék egy szülőpár állományból származnak. A telepi betegség-ellenőrzési programok magukba foglalják: • betegség megelőzés, • a betegség korai felismerése, • a beazonosított betegség kezelése.

A termelési eredmények rendszeres ellenőrzése nagyon fontos a korai felismerés és célzott beavatkozás érdekében. A korai beavatkozás egy adott állományban segít megelőzni a további állományok megbetegedését. A termelési paraméterek, úgymint az utihullák száma, 7 napos testsúly, napi és heti elhullás, vízfogyasztás, átlag súlygyarapodás, takarmányérékesítés, valamint a vágóhídi kobzás áttekintése rendkívül fontos és mindig összevetendő a cég tervszámaival. Ha a valós eredmények és a célszámok nem egyeznek, akkor a helyi állatorvosnak alaposan ki kell vizsgálnia a lehetséges okokat.

Járványvédelem és vakcinázás egyaránt nélkülözhetetlenek a sikeres egészségvédelemhez. A betegségek megelőzéseben a járványvédelem az elsődleges jelentőségű, a megfelelő vakcinázási programmal pedig a járványok elkerülését célozzuk meg.

Járványvédelem

Megfelelő járványvédelemi program elengedhetetlen az állomány egészségének megőrzésében. Megérteni és követni a bevezetett és bevált járványvédelemi gyakorlatot mindenki feladata. A dolgozókat ezért rendszeresen tovább kell képezni e témában. Járványvédelemmel megelőzhető a betegségeket okozó mikroorganizmusok elterjedése az állományokban. Amikor a járványvédelmi program kialakításra kerül, három fontos szempontot kell figyelembe venni.

• Helyszín: az adott telep különüljön el más baromfi vagy más haszonállat teleptől. Egykorú állomány a telepen mindenképp előnyösebb, mert a kórokozókkal és az élő vakcinatörzsekkel való újrafertőződés korlátozott. • Telepi elrendezés: kerítés mindenképp indokolt az illetéktelen behatolás ellen. Az istállót olyan helyre kell tervezni, ahol a forgalom minimális, a takarításhoz, fertőtlenítéshez szükséges felszerelések

43


könnyen hozzáférhetők, valamint az épületnek madár és rágcsáló biztosnak kell lennie.

• Működési folyamatok: a folyamatokat úgy kell kialakítani, hogy az emberek, a takarmány, az eszközök és az állatok mozgása ellenőrzött legyen a betegségek bejutása és szétterjedésének megelőzése érdekében. Még a rutin folyamatokon is változtatni kell, ha az állomány egészségi állapotában változás áll be. Az alábbi ábra az mutatja, hogy egy betegség kitörésének hányféle forrása lehetséges. 16. ábra: A betegség kitörésének lehetséges forrásai Csibék

Takarmány Istálló Rágcsálók Víz Vadmadarak

Kulcspontok

• Látogatók számának korlátozása. • Alakítsunk ki egy látogatási rendet, amely tartalmaz egy veszélyelemzési protokollt, és amelyet belépés előtt minden látogatónak ki kell töltenie. • Készítsünk telepre belépési protokollt is, amely előírja a ruha és cipőcserét a telepi személyzet és a látogatók részére egyaránt. • Biztosítsunk cserecipőt vagy eldobható lábzsákot minden istálló bejáratánál. • Csak előzetesen letisztított, fertőtlenített tárgyat vigyünk be a telepre. • Minden járművet behajtás előtt fertőtleníteni kell. • Alakítsunk ki érthető és alkalmazható munkafolyamatokat az istálló takarítására és fertőtlenítésére. • Alakítsunk ki érhető és alkalmazható munkafolyamatokat az alom kezelésére és eltávolítására. • Csökkentsük a kórokozók továbbvitelét a tisztításhoz elegendő üres időszak biztosításával. • Alakítsunk ki érthető és alkalmazható munkafolyamatokat a takarmány higiéniára, szállításra és fogadásra. • Alakítsunk ki érthető és alkalmazható munkafolyamatokat a vízhigiéniára és vízkezelésre. • Alakítsunk ki egy integrált rovarmentesítési programot. • Alakítsunk ki a gyakorlatot az elhullott madarak kezelésére.

44

Más baromfi, haszonállat vagy kedvtelésből tartott állat Emberek Alom Rovarok Keltető Eszközök & Járművek


Vakcinázás

Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a tényezőket, amelyek elengedhetetlenek a brojler csirkék eredményes vakcinázásához. 9. táblázat: A sikeres vakcinázási program tényezői Vakcinázási Program felépítése

Vakcina beadása

Vakcina hatékonysága

Az egykomponensű vagy kombinált vakcinát az állomány kora és egészségi állapota szerint válasszuk ki.

Aki a vakcinát kezeli, illetve beadja, kapjon megfelelő képzést.

Az időszakos és hatékony istállótakarítás és alomcsere jelentősen csökkenti a környezetben lévő kórokozók csíraszámát.

Az adott programot az állatorvos alakítsa ki a helyi és regionális fertőzésveszélyek előfordulásának függvényében, az egészségi állapot felmérése és a labor vizsgálatokat követően.

Kövessük pontosan a gyártó utasításait a vakcina kezelésre és beadásra vonatkozóan.

A vakcinázás hatására állandó immunvédettség alakul ki, közben minimalizálva az esetleges negatív hatásokat.

A vakcinázás feljegyzéseit meg kell tartani.

A szülőpár programok biztosítják a megfelelő és egységes maternális ellenanyagokat, amelyek az első héten megvédik a csibéket számos vírusos megbetegedéstől.

Ha élő vakcinát klóros vízbe oldunk fel, akkor először vakcina stabilizátort kell használni (pl. sovány tejport vagy tejet) mert a klór csökkenti a vakcina titert vagy inaktivizálhatja is azt.

Maternális ellenanyagok megzavarhatják a csibék egyes vakcinatörzsekre adott immunválaszát. A maternális ellenanyagok szintje a brojlerekben a szülőpár állomány korával arányosan csökken.

Kérjük ki az állatorvos tanácsát mielőtt beteg vagy stresszes állatot vakcinázunk.

A megfelelő hosszúságú szüneteltetés két állomány között segít az istálló normál kórokozó populációjának csökkentésében, ami hatással van az állomány teljesítményére amennyiben az almot újra felhasználják.

A vakcinakezelés, az oltási technika rendszeres felülvizsgálata, valamint a vakcinázás utáni immunválasz ismerete rendkívül fontosak az esetleges fertőzések kontrollálása valamint a teljesítmény növelése szempontjából. A szellőztetésre különös gondot kell fordítani a vakcinázást követően, főleg amíg a vakcina reakciókat vált ki.

45


Kulcspontok

• A vakcinázás önmagában nem ad védelmet a túlzott állategészségügyi terhelésekkel és a gyenge telepi tartástechnológia következményeivel szemben. • A brojlerek vakcinázási programját mindig képzett baromfi állatorvossal kell kialakítani. • A vakcinázás sokkal hatékonyabb, ha jól kialakított járványvédelemmel és tartástechnológiával minimalizáljuk a betegégek elterjedését. • A vakcinázási programot a helyi fertőzéseknek és a rendelkezésre álló vakcináknak megfelelően kell kialakítani • Minden madárnak meg kell kapnia a megfelelő mennyiségű vakcinát. • A brojler vakcinázási program kialakításakor a szülőpár állomány vakcinázási programját is figyelembe kell venni.

Betegségek vizsgálata

Ahhoz, hogy egy betegséget felderítsünk, tudni kell, hogy az adott korcsoportban mire lehet számítani valamint, hogy hogyan lehet észlelni a normálistól eltérő állapotot.

Amennyiben egészségi problémák jelentkeznek egy adott brojlerállományban, amint lehetséges állatorvos tanácsát kell kikérni. Ha a betegség okát kívánjuk kideríteni, először is a fertőzött állományból meg kell próbálni izolálni azt a baktériumot vagy vírust, amely a betegség kiváltó oka. A betegség kialakulásának sokféle oka és összetevője lehet. Számos nem patogén baktérium vagy vírus is előfordulhat egészséges brojler állományban. Ahhoz, hogy az állomány egészségi állapotáról folyamatosan biztos képet kapjunk, végezzük el és jegyezzük fel a szükséges méréseket, megfigyeléseket és vegyünk mintát mind a hízlalás, mind pedig a feldolgozás során az állományból. Érdemes tájékozódni a helyi, illetve regionális egészségügyi állapotról a váratlan helyzetekre felkészülve.

46


A szisztematikus lépések segítenek az egészségi problémák megoldásában. Az alábbi tényezőkre kell különös gondot fordítani:

• takarmány megvonás: etetőfelület, fogyasztás, kiosztás, ízletesség, beltartalom, szennyeződések, toxinok, • fény: a növekedéshez és fejlődéshez megfelelő, egységes világítási idő és intenzitás, • alom: nedvességtartalom, ammóniaszint, kórokozók megtelepedése, toxinok és szennyeződések, vastagság, alomanyag, eloszlás, • levegő: sebessége, szennyeződések és toxinok, páratartalom, hőmérséklet, hozzáférés, akadályok, • víz: forrás, szennyeződések és toxinok, adalékok, hozzáférés, kórokozók megtelepedése, fogyasztás, • hely: állománysűrűség, takarmány és ivóvíz hozzáférés, helykorlátozás (akadályok, technológia), • higiénia: A helyszín higiéniája (az istálló külseje, belseje), rovarirtás, karbantartás, takarítás és fertőtlenítés, • biztonság: járványvédelemi kockázatok. A 10. és 11. táblázatok rávilágítanak arra, hogy a példaként bemutatott elhullási paraméterek milyen összefüggésben állhatnak a csibék minőségével, illetve egészségével. A táblázatok útmutatást adnak arra is, hogy milyen lépésekkel lehet a problémák okát kideríteni a fent említett pontok segítségével.

47


10. táblázat: A gyakori problémák megoldása az előnevelési fázis első 7 napjában Megfigyelés

Vizsgálat

Valószínű ok (ok)

Megnövekedett utihullaszám.

A származási állomány egészségi állapota.

A szülőpár állomány elégtelen takarmányozása.

Gyenge csibeminőség:

Túlzottan csendes, nyugodt csibék.

A csibék általános kinézete: • rosszul zárodott köldök, • vörös ízület/csőr,

• sötét, ráncos lábak,

• színtelen vagy bűzös szik.

Kicsi csibék a 1-4 napon

Takarmány, higiénia, levegő és víz: Tojások kezelése, tárolása, szállítása.

Keletetői higiénia, keltetés és menedzsment.

Napos csibék kezelése, tárolása, szállítása.

Takarmány, világítás, levegő, víz és hely:

Visszamaradott csibék a 4-7 nap körül.

Nem megfelelő tojástárolás, páratartalom, hőmérséklet és eszközhasználat.

A keltetés során nem megfelelő nedvesség veszteség. Kiszáradás, amelyet az elnyújtott kelésidő vagy a keltetőből való vagy késői leszedés okoz.

A begy teltsége 24 órával a csibék betelepítése után.

A csibék kevesebb, mint 95% ának megfelelő teltségű a begye 24 órával a betelepítés után.

A madarak komfortja és jóléte.

Nem megfelelő etetők, itatók.

Az ivóvíz és takarmány elérhetősége és hozzáférhetősége.

Törpe és visszamaradt csibék

A szülőpár állomány, keltető és eszközök egészségi és higiéniás állapota.

Takarmány, világítás, alom, levegő, víz, hely, higiénia és biztonság: Szülőpár állomány.

A csibék víztartalma.

Az előnevelés körülményei. Takarmányminőség és hozzáférhetőség.

Üresen állás két állomány között. Betegség terjedés.

Gyenge csibék.

Hibás takarmány és ivóvíz szintek. Berendezések elhelyezése és karbantartási problémák.

Elégtelen előnevelési hőmérséklet, illetve környezet.

Különböző származási állomány. Csibék kiszáradása.

Gyenge minőségű takarmány. Elégtelen előnevelési körülmények.

Túl rövid az üresen állás két állomány között.

Helytelen takarítás és fertőtlenítés. Betegség.

Elégtelen járványvédelem és higiéniés gyakorlat. 48


11. táblázat: A gyakori problémák megoldása a 7. napot követően Megfigyelés

Vizsgálat

Betegség:

Az állomány adatai:

Bakteriális

Helyi betegség terjedése.

Anyagcsere Vírusos

Gombás

Protozoa eredetű Parazitás

Toxin okozta. Stressz

Brojler telepi higiénia.

Vakcinázás és betegségmegelőzés stratégiája.

Takarmányminőség és ellátás. Világítás és szellőztetés.

Lehetséges stressz-tényezők: Hőmérséklet.

Menedzsment.

Immun-szuppressziv rendellenességek. Túl sok utihulla a vágóhídra szállítás során. Magas kobzási arány a vágóhídon.

Az állomány adatai. Az állomány rögzített mérései, adatai.

Az állomány egészségi állapota. Az állomány története a hízlalás alatt (pl. takarmány, víz vagy áramszünet).

Lehetséges veszélyes eszközök a telepen. A madarak kezelése (telepi és szállító személyzet). A személyzet tapasztalata és képzettsége az állatok kezelését, szállítását illetőleg.

Valószínű ok (ok)

Elégtelen környezeti tényezők. Elégtelen járványvédelem. Erős fertőzés.

Gyenge betegség elleni védelem. Nem megfelelő betegségmegelőzés. Gyenge takarmányminőség.

Nem megfelelő takarmányellátás. Túl sok vagy helytelen világítás. Túl sok vagy helytelen szellőztetés.

Helytelen telepi menedzsment. Nem megfelelő felszerelés.

Nem kielégítő madárkomfort és jólét.

Egészségi problémák a hízlalás alatt. A madarak egészségére és jólétére ható események menedzselése.

Szakszerűtlen madárkezelés és szállítás. Kedvezőtlen feltételek (időjárás vagy eszköz) a kezelés, összefogás és vágóhídra szállítás során.

Az összefogás és szállítás feltételei (pl. időjárás, eszközök).

Kulcspontok

• Tudjuk, hogy mire számíthatunk és legyünk felkészültek, ha nem várt esemény történik. • Megfigyelni... Kivizsgálni... Azonosítani... Cselekedni. • Szisztematikus megközelítés.

49


A betegség felismerése

Egy egészségügyi probléma felismerése számos lépést foglal magába.

Egy betegség diagnózisa, valamint a preventív program tervezése és végrehajtása során fontos szem előtt tartani, hogy minél átfogóbb a vizsgálat, annál részletesebb lesz a diagnózis, illetve annál hatékonyabb lehet a program. Rendkívül fontos a betegségek korai felismerése.

Az alábbi táblázat rámutat azokra a módokra, hogy hogyan lehet egy betegség jeleit felismerni. 12. táblázat: Egy betegség jeleinek felismerése A telepi személyzet megfigyelései

Telep és labor ellenőrzés

Adat és tendencia elemzés

A madarak kinézete (pl. tollazat, méret, egyöntetűség, színezettség).

Normál és beteg állatok rutinszerű boncolása.

Víz- és takarmányfogyasztás. Hőmérséklet változása.

A betegség klinikai tünetei (pl. légzőszervi hangok vagy fájdalom, stressz, levertség, bélsár-elváltozása, csipogás).

Megfelelő típusú és számú minta gyűjtése. A későbbi vizsgálatok kiválasztása, intézkedés a boncolások folytatásáról.

A telep, takarmány, alom, madarak és egyéb anyagok rutinszerű mikrobiológiai vizsgálata.

Megfelelő diagnosztikai tesztek Megfelelő szerológia.

Vágóhídi kobzás.

A madarak napi viselkedése.

A környezet változásai (pl. alomminőség, hő- vagy hidegstressz, szellőztetés milyensége).

Az állomány egyöntetűsége.

Kulcspontok

Rendszeres teleplátogatás.

• Napi megfigyelések. • Precíz mérés és adatrögzítés. • Szisztematikus betegségellenőrzés.

50

Napi és heti elhullás.

Utihullák száma telepítésnél vagy a vágóhídra érkezés után.


Jegyzetek

51


Jegyzetek

52

ISTÁLLÓ ÉS KÖRNYEZET

4. Fejezet

ISTÁLLÓ ÉS KÖRNYEZET Célkitűzés

Olyan környezetet biztosítani a madarak számára, amelyben elérik a várt teljesítményt a növekedési ütem, állomány egyöntetűség, fajlagos takarmányértékesítés és húskihozatal terén, miközben a madarak jóléte és egészsége nem sérül. Oldal 55 57 60 61 62 63 65 69 70

53

Tartalom

Alapelvek Istálló és szellôztetési rendszerek Minimum szellôztetési rendszerek Átmeneti szellôztetési rendszerek Alagút-szellôztetési rendszerek Párologtatásos hûtési rendszerek Világítás Alomminôség Állománysûrûség

További környezetvédelmi információkért, keresse a “Környezetvédelmi menedzsment a brojleristállóban, 2009” című kiadványt

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Istálló és környezet

Istálló és környezet Alapelvek

A madarak körüli környezet szabályozásának legalapvetőbb eszköze a szellőztetés szabályozása. A madarak számára elengedhetetlen a jó és változatlan minőségű levegő folyamatos biztosítása. A friss levegő minden nevelési szakaszban szükséges, hogy a madár elérje képességeit és megtartsa egészségét. A szellőztetés segít fenntartani a madarak komfort zónájának megfelelő istállóhőmérsékletet. A hízlalás kezdetén a csibéket melegen kell tartani ahhoz, hogy az elvártaknak megfelelően növekedjenek, később ugyanezen cél érdekében már a madarak hűtésére kell figyelni.

Az istálló típusok és szellőztető rendszerek éghajlattól függnek, azonban minden esetben szükség van megfelelő szellőztetésre, mivel az a többlet hőt és nedvességet, valamint a káros gázokat eltávolítja, emellett oxigént biztosít. A kereskedelmi forgalomban kaphatóak olyan érzékelők, amelyek az ammónia és széndioxid koncentráció, a relatív páratartalom és hőmérséklet mérésére szolgálnak, és ezek kombinálhatók az automata szellőztető rendszerekkel. Ahogy a brojlerek nőnek, oxigént fogyasztanak és szennyező gázokat valamint vízgőzt termelnek. A műanyák működtetése további káros gázok termelődésével jár. A szellőztető rendszernek el kell tudnia távolítania a termelődött káros gázokat és azokat jó minőségű friss levegőre cserélje. Levegő

Az istálló levegőjének főbb szennyeződései a por, ammónia, széndioxid, szénmonoxid, túlzott vízpára. Ha ezen szennyeződések koncentrációja megnő, károsítják a légzőszervrendszert, csökkentve annak működési hatékonyságát és ezzel csökkentik az állat teljesítményét.

A szennyezett, nedves levegővel való folytonos érintkezés a betegségek kialakulásának kedvez (pl. hasvízkór vagy krónikus légzőszervi megbetegedés), hatással van a hőmérséklet szabályozásra és gyenge alomminőséghez vezet. Az alábbi táblázatban ezek a egészségkárosító hatások vannak összefoglalva. 13. táblázat: A brojler istállók gyakori légszennyeződései Ammónia

Széndioxid Szénmonoxid Por

Páratartalom

20 ppm-től már érezhető. > 10 ppm károsítja a tüdő felszínét. > 20 ppm megnöveli a légzőszervi megbetegedésekre való hajlamot. > 50 ppm csökkenti a növekedést. > 3,500 ppm hasvízkórt okoz és magas koncentrációban halálos. 100 ppm csökkenti az oxigén megkötését és magas koncentrációban halálos. Károsítja a légzőszervrendszer belső felületét és betegségre hajlamosít. A hatások a hőmérséklettel változnak. > 29°C hőmérsékleten és > 70% relatív páratartalomnál, a növekedés korlátozott.

55


Víz

A madarak viszonylag nagy mennyiségű vizet termelnek, amely a környezetbe kerül és szellőztetéssel távolítható el (közben az istálló optimális hőmérsékletét fent kell tartani). Egy 2,5 kilogrammos madár élete során 7,5 kg vizet iszik meg és 5,7 kg vizet ad le környezetének. Ez 10000 madár esetében 57 tonna vízleadást jelent, ami a környezetbe távozik, a levegőbe leadott vízpáraként, vagy a bélsárral. Ezt a vízmennyiséget a szellőztetési rendszernek kell eltávolítania az állomány élete során. Ha a vízfogyasztás bármilyen okból megemelkedik, akkor a szellőztetési igény még magasabb lesz. Hőstressz

A brojlercsirkék normális testhőmérséklete kb. 41°C. Ha környezet hőmérséklete eléri a 35°C-t hőstressz alakul ki. Minél tovább van a csirke magas hőmérsékleten annál súlyosabb lesz a hőstressz és annak következményei. A 17. ábra bemutatja az összefüggést a környezeti hőmérséklet és annak időtartama között.

17. ábra: Összefüggés a környezet hőmérséklete, annak időtartama és testhőmérséklet között 45.0 43.9 43.3

40.6

42.8

150 130

37.8

42.2

110 90

35.0

70

32.2

41.7 41.1

170

Elhullás

43.3

50

29.7 0

1

2

3

4

Hőhatás időtartama órákban

5

6

A brojlerek kétféle módon szabályozzák testhőmérsékletüket; közvetlen és közvetett hőleadással. 13-25°C között a hőleadás főként sugárzás és hőáramlás útján történik a hidegebb környezet felé. Amikor a hőmérséklet 30°C fölé emelkedik, a madarak a hőt főleg párologtatáson keresztűl adják le pihegéssel és a légzés intenzitásának növelésével. A kétfajta hőleadás és a környezeti hőmérséklet közötti összefüggést a 14. táblázat mutatja be.

56

190 Légvételek száma/perc

Testhőmérséklet ºC

44.4

30

JELMAGYARÁZAT Elhullás

Környezeti hőmérséklet (ºC)


14. táblázat: Brojlerek hőleadása Környezeti hőmérséklet 25°C 30°C 35°C

Hőleadás %

Közvetlen (Sugárzás és áramlás) 77 74 10

Közvetett (Párologtatás) 23 26 90

A légzés intenzításának növelésével (lihegés) a madár testhőmérsékletét úgy próbálja csökkenteni, hogy a légzőszerv felszínéről és a légzsákokból vizet párologtat el. Ez a folyamat energiafelhasználással jár. Magas páratartalomnál a lihegés hatékonysága kisebb. Amikor hosszú ideig magas a hőmérséklet vagy a páratartalom, a párologtatás hatékonysága lecsökken és a brojlert hőstressz éri. A hőstressz állapotában a testhőmérséklet emelkedik, a szívműködés és az anyagcsere felgyorsul, a véroxigén-ellátottság csökken. Ezek a fiziológiás stressz állapotban bekövetkező változások elhulláshoz vezethetnek. Ha megfigyelhető a madarak lihegése, vagy az egész istálló hőmérséklete magas vagy pedig a levegő eloszlása egyelőtlen az istállóban. A hőstressz csökkenthető ha: • • • • • •

csökkentjük az állománysűrűséget, mindig biztosítunk friss, hideg, alacsony ásványianyag tartalmú ivóvizet, a nap leghűvösebb napszakában etetjük az állatokat, megnöveljük a légmozgást a madarak felett 2-3 méter/másodpercre, minimálisra csökkentjük a napsugárzás melegítő hatását az istállóban, az ivarokat külön, kisebb állománysűrűséggel helyezzük el.

Istálló és szellőztetési rendszerek

Alapvetően két szellőztetési rendszer létezik: a természetes és a mesterséges. Természetes (nyitott istálló), ami lehet: • kiegészítő rendszer nélkül, • kiegészítő rendszerrel.

Mesterséges (zárt rendszerű istálló), ami lehet: • • • • •

minimum, átmeneti, alagút, párolgtató hűtés, ködképző.

57


Természetes szellőztetés: Nyitott istálló

A természetes szellőztetés egy nyitott oldalú istállót jelent függönyökkel, hagyományos vagy műanyag ajtókkal (18. ábra). A természetes szellőztetés során kinyitják az istállók oldalát, hogy a levegő szabadon áramolhasson át az istállón. A függönyös oldalfalú épületek a legelterjedtebbek, és a természetes szellőztetés helyett gyakran használjuk a függönyös szellőztetés kifejezését. Ha az istállóhőmérséklet emelkedik, a függönyt elhúzzák, hogy a szabad levegő beáramolhasson. Ha az istállóhőmérséklet lecsökken, a függönyöket behúzzák, megakadályozva a további légmozgást. 18. ábra: Egy példa a természetes szellőztetésre

A függönyös szellőztetés 24 órás folyamatos menedzsmentet igényel, az istálló hőmérséklet megfelelő ellenőrzése érdekében. Ha a hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség vagy szélirány megváltozik, a függönyökön állítani kell. Mostanában a nyitott oldalú, természetesen szellőztetett istálló kevésbé népszerű, hiszen rendkívüli odafigyelést igényel, valamint a kontrollált környezetű istállóban jobb a madarak életképessége, növekedési üteme, takarmányértékesítése és a madarak komfortérzete. Amikor a függönyök elhúzásával szabad utat engedünk a légmozgásnak a külső és belső környezeti viszonyok kiegyenlítődnek. Ezért a függönyös szellőztetés csak olyan helyen jöhet szóba, ahol a környezeti és istálló tervezett hőmérséklet egymáshoz hasonló. A légcsere üteme a széltől függ, de ventillátorokkal lehet segíteni a légcsere hatékonyságát. Meleg illetve forró napokon, amikor csak kis légmozgás van, ventillátorokkal kell a légmozgás hűtő hatását biztosítani. Párásítók, illetve ködképzők használata a ventillátorok mellett tovább növelheti a hűtést.

Hideg időben, amikor a függönyök csak kissé nyitottak, a nehéz, hideg, külső levegő lassan áramlik az istállóban közvetlenül a padozat felé csapódik le, ez lehűti a madarakat és nedvesíti az almot. Ugyanakkor a meleg levegő az istállóból elszökik, ami végül nagy hőmérséklet ingadozáshoz vezet. Hideg időben a ventillátorok segíthetnek a bejövő hideg és benti meleg levegő keveredésében. Hideg éghajlatú területeken az istállóban automata függöny használata javasolt, oldalfalon kialakított ventillátorokkal, amelyeket termosztát irányít.

58


Mesterséges szellőztetési rendszerek: Zárt rendszerű istálló

A nyomás alatti vagy más néven negatív nyomású szellőztetés a legnépszerűbb szellőztetési módszer. Jobban kontrollálható a légcsere mennyisége és a beáramló levegő iránya, ami egységesebb körülményeket biztosít az egész istállóban.

Az ilyen rendszerek müködése során a ventillátorok kivonják a levegőt az istállóból, így alacsonyabb nyomás lesz bent, mint kint (19. ábra). Ez parciális vákuumot képez (negatív vagy statikus nyomás) az istállón belül, aminek következtében a külső levegő be tud áramolni a megfelelően beállított légbeejtőkön. A beáramló levegő sebességét a benti vákuum mértéke határozza meg, ami a ventillátor kapacitástól és a légbeejtők méretétől függ. 19. ábra: Példa a mesterséges szellőztetésre

A megfelelő negatív nyomás eléréséhez az oldalfali légbeejtők és a működésben lévő szívóventillátorok helyes aránya szükséges. A mechanikus szabályozás automatikusan a működő ventillátorokhoz igazítja a légbeejtőket. A generált negatív nyomás alakulását mind kézi, mind pedig a falra szerelt nyomásmérővel is nyomon lehet követni. A brojlerek növekedésével a szellőztetés intenzitását növelni kell. Előfordulhat, hogy további automata ventillátorok használatára lesz szükség. Az istállót szereljük fel hőmérséklet érzékelőkkel vagy termosztáttal, amiket a madarak szintjén helyezzenek el az istálló közepén vagy különböző helyeken.

A negatív nyomású szellőztetés a madarak igényének megfelelően három módon érhető el: • minimum szellőztetés, • ámeneti szellőztetés, • alagút szellőztetés.

Minden mesterséges szellőztetési rendszert generátorral kell kiegészíteni áramszünet esetére. 59


Minimum szellőztetési rendszerek

Minimum szellőztetést hideg időben és fiatal csibék esetében alkalmazzák.

A szellőztetés célja itt a friss levegő bejuttatása és az elhasználódott levegő, felesleges nedvesség és káros gázok eltávolítása. Hőmérséklet

A csibék hőmérsékletigénye 21 napos korukig a ”Csibenevelés” cimű 1. fejezetben található. A javasolt, csibék magasságában mért hőmérséklet 30°C-ról 20°C-ra csökken a 27. napra. Azt követően, vágásig a 20°C javasolt. Természtesen ettől a hőmérsékletek a csibék igényének és a körülményeknek megfelelően eltérhetnek. Lásd 1. fejezet Szellőztetés

A külső hőmérséklettől függetlenül mindenképp szükséges valamennyi szellőztetés. A 15. táblázat tartalmazza egy tipikus istállóra (20,000 madár) vonatkozó minimum szellőztetési igényt. 15. táblázat: Minimum Szellőztetési Igény (20,000 madár/istálló) Életkor (nap) 1-7 8-14 15-21 22-28 29-35 36-42 43-49 50-56

m3/óra/madár 0.16 0.42 0.59 0.84 0.93 1.18 1.35 1.52

Össz-m3/órar 3,200 8,400 11,800 16,800 18,600 23,600 27,000 30,400

A minimum szellőztetés célja a parciális vákuum (negatív nyomás) kialakítása, aminek eredményeként a friss levegő minden nyitott légbeejtőn a megfelelő sebességgel áramlik be. Ennek következtében a bejövő friss levegő és a meleg belső levegő a madarak felett keveredik össze és így biztosan nem zúdul a belépő hideg légtömeg közvetlenül a madarakra. Az egyenletes légmozgás biztosítása érdekében a belépő levegő sebessége legyen egyforma minden légbejtőn. Ez a szellőztetés ciklusidő vezérléssel működik a legjobban. Az időzítés kiszámításának módja a következő oldalon található. Ahogy a madarak nőnek vagy a külső hőmérséklet növekszik, az időzítést módosítani kell a madarak igényének megfelelően. A felülvezérléshez használjunk termosztátot, amely 1°C-os hőmérséklet változásra is tud reagálni.

60


Számítások a minimum szellőztetés ventillátorának ciklusidő beállítására

A minimális szellőztetéshez használt ventillátor beállításához a következő lépésekre van szükség (Ezek a lépések példaszámítással együtt megtalálhatóak a 7. függelékben): • A 7. függelék táblázatából kiolvasható a javasolt minimális szellőztetési igény. A pontos értékek azonban eltérhetnek az ivar, fajta szerint akár istállónként. Kérjük további információkért keresse a gyártó céget, vagy az Aviagen helyi szaktanácsadóját. A 7. függelék táblázatának értékei -1 és 16°C közötti hőmérsékletre vonatkoznak; alacsonyabb hőmérséklet esetén valamennyivel kisebb az igény, míg 16°C-nál magasabb hőmérséklet esetén enyhén magasabb.

• A teljes szellőztetési igény kiszámításához a következő sémát használjuk: Teljes minimális = Madarankénti minimális x szellőztetés szellőztetés igény

Madarak száma

• A ventillátor működtetésének százalékban kifejezett ideje kiszámolható: Időarány (%) =

Teljes szükséges szellőztetés Teljes ventillátor kapacitás

• Ha ezt a százalékban kapott időarányt megszorozzuk a ventillátor teljes időciklusával, akkor megkapjuk azt az időt, hogy mennyit kell mennie a ventillátornak egy ciklusban. Kulcspontok

• A minimum szellőztetést a hőmérséklet szabályozza, a külső hömérséklet és a madarak kora alapján. • Mindenképp szükséges néhány ventillátor használata, a külső légköri hőmérséklettől függetlenül, a friss levegő biztosítása, valamint a szennyező gázok és felesleges nedvesség eltávolítása érdekében. • A minimum szellőztetési rendszer időzítővel legyen ellátva.

Átmeneti szellőztetési rendszerek

Az átmeneti szellőztetési rendszer két szellőztetési típus alapelveit ötvözi a külső hőmérséklet és az madarak kora alapján. Abban az esetben alkalmazzák, ha az adott helyen mind forró, mind pedig hideg időszak előfordul. Míg a minimum szellőztetés idő-vezérelt, addig az átmeneti szellőztetés hőmérséklet-vezérelt. Az átmeneti szellőztetésnek ott van szerepe, ahol a minimális légcserénél többre van szükség. Ebben az esetben a szenzorok vagy termosztátok ʻfelülvezérlikʼ a minimum szellőztetés időzítőjét és tovább működtetik a ventillátorokat.

61


Az átmeneti szellőztetés rendszere alapvetően ugyanazon az elven működik, mint a minimum szellőztetés, csak nagyobb ventillátor kapacitással bír, így nagyobb légmennyiség cserélődik ki. A megfelelő átmeneti szellőztetési rendszernél az oldalfali légbeejtők statikus nyomásszabályozóval vannak kapcsolatban, ezért a hő anélkül távolítható el, hogy alagút szellőztetést kellene használni. Az átmeneti szellőztetést leginkább akkor használjuk, amikor a külső hőmérséklet maximum ± 6°Ckal tér el az istálló hőmérsékletétől. Ha a külső hőmérséklet több, mint 6°Ckal meghaladja a kívánt belső hőmérsékletet, akkor az átmeneti szellőztetés ventillátorai nem tudják a hűtő funkciójukat betölteni és ezért szükségessé válik az alagút szellőztetés. Ha a külső hőmérséklet több, mint 6°C-kal alacsonyabb a kívánt belső hőmérsékletnél, akkor az átmeneti szellőztetés ventillátorainak használata mellett a madarak megfázhatnak. Kulcspontok

• Az átmeneti szellőztetést a hőmérséklet szabályozza, a külső hőmérséklet és a madarak életkorának megfelelően. • Az átmeneti szellőztetést akkor használjuk, amikor a minimum légcserénél több levegőre van szükség. • Általánosságban elmondható, hogy az átmeneti szellőztetés akkor alkalmazható, amikor a külső hőmérséklet nem több, mint ± 6 °C-kal tér el az istálló kívánt hőmérsékletétől.

Alagút szellőztetési rendszerek

Az alagút szellőztetést olyan esetben alkalmazzák, amikor az időjárás meleg illetve forró, nagy létszámú állomány van egy helyen és a hűtő hatást nagy sebességű légmozgással érik el. Az alagút szellőztetéssel elérhető a maximális légcsere és hűtő hatás is. Egy 122 cm-es ventillátor pl. négy hétnél fiatalabb állománynál 1,4°C-os hűtő hatást vált ki. A négy hétnél idősebb állománynál ez az érték 0,7°C-ra csökken.

Mivel a légsebesség növekszik, a madarak hőérzete csökken. Fiatal madaraknál ez a hőcsökkenés kétszer olyan nagy, mint az idősebb madaraknál. 32°C-os külső hőmérsékletet és 1 méter/másodperc légsebességet feltételezve a fiatalabb madaraknál (4 hetes) ez 29°C-os hőérzetet jelent. Ha a légsebesség 2.5 méter/másodperc ugyanazon madarak 22°C-nak érzik a 32°C-ot (további 7°C csökkenés). Ugyanezt az esetet feltételezve az idősebb madaraknál (7 hetes), ez a csökkenés csupán a fele (kb. 4°C).

A madarak viselkedése a legjobb visszajelzés a komfortjukról. Ha az istálló elrendezése csak alagút szellőztetésre alkalmas, akkor a legfőbb figyelmet arra kell fordítani, hogy a fiatal csibék hajlamosak a megfázásra. Fiatal csibéknél a madarak szintjén mért légmozgás ne haladja meg a 0,15 méter/mp értéket, vagy lehetőség szerint minél alacsonyabb legyen.

62


Forró időben a csibék hajlamosak a levegő beáramlásának irányába vándorolni. Ha a légmozgás megfelelően van beállítva, akkor nem szabad, hogy túl nagy hőmérséklet-különbség legyen a beáramló és kimenő levegő között. Olyan istállóban ahol előfordul a madarak ilyen jellegű vándorlása ott az alagút szellőztetési rendszer termelési előnyei elveszhetnek. A vándorlási problémák megoldhatók, ha 30 méterenként kerítést helyezünk el a 21 naposnál fiatalabb madaraknál. Tömör kerítést alkalmazni nem szabad, mert meggátolja a levegő mozgását is. Kulcspontok

• Az alagút szellőztetést meleg illetve forró időben használják vagy ott ahol nagy mennyiségű madarat telepíttek egyszerre. • A hűtőhatást a nagy sebességű légmozgás biztosítja. • A madarak viselkedése egyértelmű visszajelzést ad a helyes környezeti feltételekről. • Figyelmet kell fordítani a fiatal csibékre, amelyek hajlamosak a megfázásra. • Az istállón belüli vándorlás megakadályozására érdemes kerítéseket kialakítani.

Párologtatásos hűtési rendszerek

Az alagút szellőztetést a nagy sebességű légáramlás alkalmassá teszi párologtatásos hűtési rendszerek beépítésére. A párologtató hűtést forró időben a környezeti feltételek javítására, valamint az alagút szellőztetés hatékonyságának fokozására használják. A párologtatásos hűtő rendszer a víz párolgását használja fel a hőmérséklet csökkentésére. Leginkább arra alkalmas, hogy fenntartsa az istállóban a kívánt hőmérsékletet nem pedig arra, hogy a már stresszt okozóan magas hőmérsékletet lecsökkentse. A párologtatásos hűtést befolyásoló három tényező: • külső léghőmérséklet, • a külső levegő relatív páratartalma, • párolgási hatékonyság.

Két fő típust különböztetünk meg a párologtatásos hűtés esetében: hűtőpanelek alagút szellőztetéssel és ködképzés/párásítás. Hűtőpanelek az alagút szellőzésnél

A hűtőpaneles rendszer a levegőt egy nedves cellulóz panelen keresztül vezeti és ezzel hűt (lásd 20. ábra). A hűtőpanel és a légsebesség kettős hatásával a 29°C feletti istállóhőmérséklet jól kontrollálható. A magas páratartalom elkerülése érdekében ne használjuk a hűtő rendszereket 27°C-os istállóhőmérséklet alatt, olyan helyen, ahol a külső páratartalom magas (több, mint 80%). 63


20. ábra: Hűtőpanelek alagút szellőztetéssel

Légmozgás Víz

A lehűlt levegő belép az istállóba

Víz újrakeringetése

Ködképzők/porlasztók

A ködképző rendszerek a bejövő levegőt hűtik úgy, hogy a ködképző fúvókákon keresztül párologtatják el a vizet. A fúvókákat a légbeejtőkhöz közel kell elhelyezni, ahhoz hogy a párologtatás sebessége maximális legyen. Javasolt további porlasztóvonalak elhelyezése végig az istállóban. 21. ábra: Példa a ködképző rendszerre

64

Párologtatásos hűtőpanel Forró levegő


A ködképzők három fajtáját különböztetjük meg:

• kis nyomású, 7-14 bar; cseppméret 30 mikronig, • nagy nyomású, 28-41 bar; cseppméret 10-15 mikron, • ultra nagy nyomású, 48-69 bar; cseppméret 5 mikron.

A kis nyomású rendszereknél a nagyobb részecskeméret nedves almot eredményezhet ott, ahol a páratartalom amúgy magas. A nagy nyomású rendszerek minimalizálják a visszamaradó nedvességet és velük tartósabb párásítás érhető el. A kis cseppmérettel megelőzhető a nedves alom kialakulása, amely különösen az előnevelés alatt fontos. Kulcspontok

• Tartsa tisztán a ventillátorokat, ködképzőket, párologtatókat és légbeejtőket. • A párologtatásos hűtés az alagút szellőztetést segíti forró időben. • Két típusú hűtés létezik: hűtőpaneles és ködképzők. • A hűtőpaneles rendszer a levegőt .egy nedves cellulóz panelen keresztül szívja, így szabályozva az istálló klimáját, ha annak hőmérséklete 29°C felett van. • A ködképző rendszerek a bejövő levegőt hűtik úgy, hogy a porlasztó fúvókákon keresztül párologtatják el a vizet. A nagy nyomású rendszerek minimalizálják a visszamaradó nedvességet.

Világítás

A világítási programnak egyszerűnek kell lennie. A bonyolult fényprogramokat nehéz jól kivitelezni. A világítási programok ajánlása a helyi törvényhozás feladata, így ezzel érdemes számolni mielőtt az adott programhoz hozzákezdünk.

A fény a brojler tartástechnológia fontos eleme. Legalább négy fontos aspektusa van, amit figyelembe kell venni: • • • •

hullámhossz (szín), intenzitás, megvilágítás hossza, megvilágítás szakaszai (váltakozó programok).

A megvilágítás hossza és szakaszai egymással kölcsönhatásban állnak.

A legtöbb termelő által használt fényprogram nem más, mint a folyamatos világítás. Ez a program egy hosszú világítási szakaszt tartalmaz, amit egy rövid, 30-60 perces sötét szakasz követ. Ez a rövid sötét szakasz hozzászoktatja a madarakat az esetleges áramszünethez.

65


A múltban úgy gondolták, hogy a folyamatos világítás segít maximalizálni a napi testtömeggyarapodást, de ez a feltételezés nem helyes.

A sötét periódusok hatással vannak a termelékenységre, egészségre, hormonháztartásra, anyagcsere intenzitásra, hőtermelésre, élettani paraméterekre és a viselkedésre is. Jelenlegi információk szerint a sötét szakasz az alábbi hatással van a brojlerekre:

• Csökkenti a korai növekedést. (Ezt azonban később a madarak – kompenzációs növekedéssel - behozhatják és elérhetik a vágási célsúlyt, de csak akkor, ha a sötétség időtartama nem túl hosszú. Azoknál a brojlereknél, amelyeket korán vágnak (<1.6 kg) előfordulhat, hogy a kompenzációs növekedés nem lesz elegendő a rövid nevelési periódus miatt.) • Javítja a takarmányértékesítést a sötétben lelassuló anyagcsere és/vagy megváltoztatja a növekedési görbét (homorúbb a görbe). • Javítja az állatok egészségi állapotát, mert csökken a hirtelen szívhalál (SDS), a hasvízkór és a vázrendszeri rendellenességek előfordulása. • Hatással van a húskihozatalra, mégpedig: – csökkenti a mellhús arányát, – növeli a lábrészek arányát, – előre nem látható változás (több, kevesebb, esetleg nincs) a hasi zsírszövetben.

Minden fényprogram hosszú nappali szakaszból álljon – pl. 23 óra fény, egy óra sötét – a növekedés kezdetétől a 7. napig. Ez biztosítja majd, a csibék jó takarmányfelvételét. Ha csökkentjük a nappal hosszúságot az csökkenti az étvágyat és ezzel együtt a 7 napos élőtömeget. Ha ugyanazon fényintenzitás mellett összehasonlítjuk a látható fény különböző hullámhosszait, akkor azt tapasztaljuk, hogy 415-560 nm (ibolya és zöld) hullámhossznál a növekedés üteme jobb lehet, mint 635 nm (piros) felett, vagy pedig teljes spektrumú (fehér) fény esetén. A 30-40 lux-os fényintenzitás a 0-7. napon, majd 5-10 lux ezt követően növeli az étvágyat és a növekedést. A fényintenzítás legyen egyenletes az egész istállóban (az égők felett elhelyezett fényvisszaverők javíthatják a fényeloszlást).

Az Európai Unióban, a megvilágítás követelményeit a 2007/43/EC Bizottsági rendelet tartalmazza. Ez a fényerősséget legalább 20 luxban határozza meg a világos periódusban, életkortól függetlenül.

A fényintenzitásnak 0.4 lux alá kell csökkennie a sötét szakaszban. Ennek eléréséhez főként arra kell figyelni, hogy a nyílásokon ne szűrődjön be fény. Ezt érdemes rendszeresen ellenőrizni.

Minden, madár egyenlő mértékben kell, hogy a takarmányhoz és a vízhez korlátlanul hozzájusson a villanykapcsolást követően. (lásd 2. fejezet, Takarmány-, és vízellátás) 66


A brojlerek evési szokásukat a nappalhosszúság csökkenésének megfelelően fogják kialakítani. Például, ha a világos periódus hossza 24 óráról 12 órára változik, akkor ez az első három napon a takarmányfogyasztásban mintegy 30-40%-os csökkenéshez vezet. Nyolc nappal később viszont a csökkenés már kevesebb, mint 10%. A brojlerek megváltoztatják takarmányfogyasztási szokásukat és begyüket előre megtöltik a sötét szakaszra felkészülve, aztán amikor megint világos lesz, újra ugyanezt teszik. Azon madaraknak, amelyeket fiatalabb korban vágnak, kevesebb idejük van a sötéthez való alkalmazkodásra, vagyis az evési és ivási szokásaik megváltoztatására. Ezért ezeknél a madaraknál a sötétség hatása még jobban megmutatkozik a vágáskori teljesítményen. Az alábbi táblázatban a különböző vágási súlyokhoz használható fényprogramokhoz találhatnak ajánlásokat.

16. táblázat: Fényintenzitás és fényszakasz ajánlások a teljesítmény optimalizálása érdekében Vágási súly Kevesebb, mint 2.5 kg Több, mint 2.5 kg MEGJEGYZÉS

Életkor (napok) 0-7 8-3 nap a vágás előtt 0-7 8-3 nap a vágás előtt

+ +

Intenzítás (lux) 30-40 5-10 30-40 5-10

Világítás hossza (óra) 23 világos 1 sötét 20 világos 4 sötét

23 világos 1 sötét 18 világos 6 sötét

++

+ Legalább a vágás előtti utolsó három napon: 23 óra fényt és egy óra sötétet kell biztosítani. ++

Az EU Brojler Jóléti Direktíva összesen 6 óra sötétséget ír elő, úgy, hogy legalább 4 óra folyamatos sötétség legyen.

Az Aviagen nem javasolja a folyamatos világítást brojlerek esetében. Minimum 4 óra sötétséget javasol az első hét napot követően. Ha ezt nem biztosítjuk az alábbi következényekkel számolhatnak: • abnormális evési és ivási szokások az alváshiány miatt, • csökkent teljesítmény, • az állati jólét csökkenése.

Ott ahol forró a klíma, vagy ahol nincs lehetőség a környezeti feltételek szabályozására, a mesterséges fény nélküli időszak szabályozásával lehet a madarak komfortját maximalizálni. Például, ha a madarakat nyitott oldalú istállóban nevelik, ahol nincs lehetőség a környezeti feltételek szabályozására, megvonják a takarmányt a nap legforróbb részében és az éjszakai folyamatos világítással érik el azt, hogy a madarak megegyék takarmányukat, mivel ekkor hűvösebb a hőmérséklet. A brojlerek számára előnyös, ha egy adott séma szerint a világos és sötét (nappali és éjszakai) szakaszok váltogatják egymást, külön időszakot biztosítva az aktivitásra és a pihenésre. Több fontos élettani folyamat, mint például a csontképződés vagy az emésztés normális esetben napi ritmust követ. Ezért egy meghatározott világos-sötét ciklussal a brojlerek számára lehetővé válik, hogy a normálisnak megfelelő növekedést és fejlődést érjék el.

67


Etetést követően a brojlerben az emésztés időszaka normális esetben kb. 4 óra. Ezért ha a folyamatos sötét szakasz a 6 órát meghaladja, akkor az túlzott agresszivitáshoz vezethet, amikor a világítást visszakapcsolják. Ez pedig a bőrsérülések, a vágóhídi kobzások és leminősítések számának növekedését okozhatja. A négy órát meghaladó sötét szakasznak a következő hatásai lehetnek: • csökkenti a mellhús kihozatalt, • növeli a lábrészek arányát.

Ez elsősorban azon termelők számára fontos, akiknek a brojler végtermékét csontozzák.

A világos periódus szakaszait is lehet szabályozni, amit váltakozó programnak neveznek. A váltakozó program olyan, egy nap alatt többször megismételt szakaszból áll, amelyekben a világos és sötét periódusok egymást váltogatják. Ennek a programnak az az előnye, hogy a brojlerek kisebb takarmányadagokat vesznek fel (rövidebb etetési idő alatt), amit aztán az emésztési időszak (sötét periódus) követ, és ezzel javul a fajlagos takarmányértékesítés (FCR). A világos és sötét időszak rendszeres váltogatása olyan extra aktivitást eredményezhet, ami javíthat a láb szerkezetén és a húsminőségen azzal, hogy a csánkizületi felfekvések valamint a mellhólyagosság csökken. Amennyiben váltakozó világítási programot kívánnak használni, úgy minél egyszerűbb sémát kell kialakítani, segítve ezzel a gyakorlati alkalmazhatóságát. A fényprogram termelésre gyakorolt hatását az alábbi tényezők befolyásolják:

• az alkalmazás időzítése (korai alkalmazás a leghatékonyabb az állat egészsége szempontjából), • a vágási életkor (idősebb madarakra a sötétszakasz hatása előnyös), • környezet (a nagy állománysűrűség hatását a hosszabb sötét szakasz felerősíti), • takarmányozás (a korlátozott számú etetők negatív hatása növekszik a hosszabb sötét szakasz alkalmazásakor), • a növekedés üteme (a gyors növekedésű brojlerek esetében a világítás egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint azon brojlerek esetében, amelyek takarmányának tápanyagtartalma alacsonyabb).

Számos fényforrás használható a brojlereknél, de a leggyakoribb az izzós és a fénycsöves világítás. Az izzós lámpák széles színképű tartományban világítanak, viszont nem energiatakarékosak. Bár az izzós lámpák nagyobb fényerő-arányos teljesítményükkel (lumen/W) végül is segítenek a működési költségek csökkentésében. A fénycsöves lámpák 1 wattra vetítve 3-5-ször több fényt bocsátanak ki a hagyományos izzókhoz képest. A fénycsövek az idő előrehaladtával veszítenek fényerősségükből, és ki kell őket cserélni, még mielőtt teljesen tönkremennek. A fénycsövekkel jelentős áramköltség takarítható meg, de csak a beruházási költségek megtérülése után. A brojlerek teljesítményére vonatkozóan nincsen különbség a két típusú fényforrás között. Az izzókat és fényvisszaverőket rendszeresen tisztítani kell, hogy maximális hatékonysággal működjenek. 68


Kulcspontok • • • •

Törekedjünk az egyszerűségre. A folyamatos vagy majdnem folyamatos világítás nem optimális. Az első hét napon 23 óra fényt (30-40 lux) és egy óra sötétet biztosítsunk. Az első hét nap után a sötét szakasz négy órára emelése hasznos lehet (de sose legyen több, mint hat óra). • A sötét órák számának megválasztása függ a helyi körülményektől és a piaci elvárásoktól. • A termelésirányítás számos eleme kölcsönhatásban áll a fényprogrammal, és ezzel módosítják az adott megvilágítási program madarakra gyakorolt hatását.

Alomkezelés

A gazdasági feltételek és nyersanyag elérhetőség határozza meg az adott telep alomanyagának kiválasztását. A jó alomanyagnak a következőket kell nyújtania: • • • • • •

jó nedvszívó képesség, biológiai lebonthatóság, komfortos a madárnak, nem porzik, szennyeződésektől mentes, folyamatos ellátás járványvédemi szempontból biztonságos forrásból.

A puhafa forgács 8-10 cm-es vastagságban, egyenletesen kell elteríteni. Ahol a padló hőmérséklete megfelelő (28-30°C), az alommélység csökkenthető, ha a trágya elhelyezése nehézkes. A beton aljzat előnyösebb, mint a föld, mert könnyen mosható és az alomkezelés jobban megolható. Néhány gyakori alomanyag tulajdonsága megtalálható az alábbi táblázatban. 17. táblázat: A gyakori alomanyagok tulajdonságai Alomanyag Új puhafa forgács

Szecskázott szalma

Darabolt papír

Gabonapelyva és törek Fűrészpor

Kémiailag kezelt pelletált szalma Homok Tőzeg moha

Tulajdonság Jó nedvszívó és jól bomlik. Mérgező rovarirtóval vagy más kémiai komponenssel történő lehetséges szennyeződés (penészes szag). A búzaszalma a legjobb erre a célra. Mezőgazdasági-vegyszerekkel vagy gombával, mycotoxinokkal történő lehetséges szennyeződés. Lassú lebomlás. A legjobb, ha keverve 50/50 arányban van puhafa forgáccsal. Nehéz használni magas páratartalmú helyeken. Fényes papír nem jó. Nem jó nedvszívó. A legjobb, ha más anyagokkal vegyítik. Lenyelés veszélye. Nem alkalmas. Porzik és az állatok elfogyasztják. A gyártó tanácsa szerint használandó. Száraz, sivatagos helyeken és betonpadló esetén alkalmazható. Ha túl mély, akkor a madarak mozgása nehézkes. Megfelelő menedzsment szükséges. Jól használható.

69


Fontos, hogy az alom laza és száraz maradjon a nevelés során. Ha az alom nedvessé vagy darabossá válik, akkor a vágóhídi leminősítések aránya jelentősen megnőhet. A gyenge minőségű alom okai a következők lehetnek. 22. ábra: A gyenge minőségű alom okai:

Gyenge minőségű alomanyag vagy nem megfelelő alomvastagság Az itatók tervezési és beállítási hibája

Magas páratartalom Rossz alom

Betegség okozta bélgyulladás Rossz minőségű takarmányzsír

Kulcspontok

Magas állománysűrűség

Rossz szellőztetés Magas só, illetve fehérjetartalmú takarmány

• Védjük a brojlereket minden sérüléstől és fedjük be a padlót meleg, száraz, megfelelő minőségű alomanyaggal. • Kerüljük a takarmányozási hiba okozta nedves alom kialakulását. • Biztosítsunk megfelelő szellőztetést és kerüljük a túlzott nedvességet. • Olyan alomanyagot válasszunk, ami jó nedvszívó, nem porzik és tiszta. • Az alom ne legyen túl drága, legyen könnyen beszerezhető és származzon megbizható forrásból. • Használjunk friss almot minden állományhoz az újrafertőződések elkerülése érdekében. • Az alomanyag tárolására használjunk az időjárástól védett a rágcsálóktól és vadmadaraktól mentes épületet.


Az állománysűrűség a gazdasági helyzet és a helyi állatjóléti szabályozás.

Az állománysűrűség hatással van a teljesítményre, egyöntetűségre, termékminőségre és az állatok jólétére.

A túltelepítés növeli a brojlereken a stresszhatást, veszélyezteti a madarak komfortját, mely végül a jövedelmezőség csökkenéséhez vezet.

70


Az istálló szerkezete és technológiai felszereltsége meghatározza az optimális állománysűrűséget. Ha az állománysűrűséget növeljük, a szellőztetést, az etető- és itatóférőhelyet növelni kell. A telepítési sűrűség függ: • • • • •

az előirányzott vágáskori élőtömegtől, az éghajlattól és évszaktól, az istálló és berendezés típusától, de különösen a szellőztetéstől, a helyi szabályozástól, a minőségbiztosítási rendszerek követelményeitől.

A Föld egyes régióiban az állománysűrűség szabályozása egyszerűen kg/m2 értéket ad meg. Példa erre az Európai Uniós ajánlás. A Európai Unióban az állománysűrűségeket a Brojler Jóléti Direktíva adja meg:

• 33 kg/m2; vagy, • 39 kg/m2, ha szigorúbb jóléti előírásoknak megfelel, • 42 kg/m2, ha kivételesen szigorú jóléti előírásoknak is hosszú ideig megfelel.

A jóléti előírások feltételezik a megfelelő takarmány és ivóvíz ellátást, jól beállított klimatikus viszonyokat az istállóban és a talpfekély minimális előfordulását. Egy lehetséges jól bevált ajánlási gyakorlat, amikor az állatok számát adják meg egy adott területre vonatkoztatva. Példa erre az Egyesült Államok ajánlása. 18. táblázat: Ajánlások az állománysűrűségre az állatok száma és súlya alapján (Egyesült Államok) Élőtömeg (kg) 1.36 1.82 2.27 2.73 3.18 3.63

Madarak száma/m2 21.5 15.4 12.7 12.0 10.8 9.4

Súly (kg)/m2 29.2 28.0 28.8 32.7 34.3 34.1

71


Állománysűrűség forró éghajlatú területeken

Meleg időben az állománysűrűség a környező hőmérséklettől és páratartalomtól függ. A megfelelő változtatásokat az istálló típusa és a felszereltsége alapján kell megtenni. Példa a forró éghajlaton használt állománysűrűségre.

• Olyan istállóban ahol a klíma szabályozható: – maximum 30 kg/m2, a hízlalás végén. • Nyitott oldalfalú istállóban, ahol a klíma szabályozása korlátozott: – maximum 20-25 kg/m2, a hízlalás végén, – az év legforróbb időszakában maximum 16-18 kg/m2. • Nyitott oldalú istállóban, ahol nincs lehetőség a klíma szabályozására: – nem javasolt a 3 kg élőtömeg fölé történő hízlalás. Kulcspontok

• Az állománysűrűséget a hízlalási idő és a vágáskori élőtömeg figyelembevételével alakítsuk. • Az állománysűrűség kialakítása függ az időjárástól és istálló típusától. • Csökkentsük az állománysűrűséget, ha az istálló klímája a forró éghajlat vagy időszak miatt nem állítható be optimálisra • Növeljük a szellőzőkapacitást, az etető- és itatóférőhelyet az állománysűrűség növelésének megfelelően. • Kövessük a helyi szabályozásokat és a felvásárlók által megkívánt minőségbiztosítási előírásokat.

72


Jegyzetek

73


Jegyzetek

74

AZ ÉLÔTÖMEG ÉS A TERMELÉS EGYÖNTETÛSÉGÉNEK ELLENÔRZÉSE Célkitűzés

Összehasonlítani az állomány teljesítményét a termelési célokkal, valamint biztosítani a meghatározott végtermék specifikációk elérését. Oldal 77 77 78 80

75

Tartalom

Irányelvek Az élôtömeg tervezése Állomány egyöntetûsége (CV%) Ivar szerint elkülönített hízlalás

AZ ÉLŐTÖMEG ÉS A TERMELÉS EGYÖNTETŰSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

5. Fejezet

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Az élőtömeg és termelés egyöntetűségének ellenőrzése

Az élőtömeg és termelés egyöntetűségének ellenőrzése Irányelvek

A jövedelemtermelő képesség attól függ, hogy a kitűzött specifikációkat a madarak mekkora hányada tudja megközelíteni. Ehhez becsülhető, egyöntetű növekedésre van szükség. A hízlalási folyamat irányítása a múltban, a jelenben és a jövőben várható növekedési teljesítmény ismeretétől függ. Ez a tudás, illetve a későbbi beavatkozások biztonságosan csak úgy érhetők el, ha a növekedést pontosan mérik.

Az élőtömeg tervezése

Az élőtömegről és egyöntetűségről (CV%) minden állománynál pontos információval kell rendelkezni a vágási életkor megtervezéséhez, hogy minél több brojler essen a kívánt súlykategoriába a vágást követően.

A fejlődési ütem növekedése és a hízlalási idő csökkenése miatt a súlygyarapodás 2-3 napon túli előrejelzése pontatlan. A vágáskori élőtömeg pontos becslése érdekében több alkalommal mérjünk nagyszámú mintát (100-nál több) a vágási korhoz közelálló (2-3 napon belül) állományokból. Az alábbi táblázat azt mutatja, hány madár megmérése szükség ahhoz, hogy az élőtömeg becsléséhez megbízható és pontos információkat kapjunk eltérő szórású állományoknál. 19. táblázat: Az élőtömeg pontos becsléséhez szükséges madarak száma az állomány egyöntetűségének függvényében Állomány egyöntetűsége+

Egyöntetű (CV% = 8) Közepesen egyöntetű (CV% = 10) Gyengén egyöntetű (CV% = 12)

MEGJEGYZÉS +

++

Lemérendő madarak száma++ 61 96 138

a varriációs koefficiensben (CV%, azaz a standard eltérés/átlagos testtömeg x 100) megadva; minél nagyobb a szám, annál nagyobb a testtömeg ingadozása állomány szinten. mintaszám, a tényleges élőtömeg ±2% pontosságú és 95% megbízhatóságú becsléséhez

A madarak tömegmérése történhet kézi és automata mérlegekkel. Az élőtömegben bekövetkező váratlan változások a mérleg működési hibájára utalhatnak. A mérlegeket rendszeresen kell ellenőrizni a pontosság és ismételhetőség szempontjából.

77


Kézi mérlegek használatakor a madarakat legalább heti háromszor kell mérni. Minden egyes alkalommal ugyanakkora mintaszámot mérjenek meg, az istállóban legalább két helyen. Az automata mérlegrendszereket ott kell elhelyezni, ahol nagyszámú madár összegyűlik és ahol az egyes madarak elég ideig maradnak, hogy a tömegmérés adatait rögzíteni lehessen.

Az idősebb és nehezebb kakasok az automata mérlegeket kisebb gyakorisággal keresik fel, ami az állomány átlagát lefelé viszi. Az automata méregek eredményénél vegyék figyelembe a használat arányát (hány sikeres mérés történik egy nap), emellett pedig legalább hetente egyszer ellenőrizni kell kézi mérleggel az eredményeket. Kulcspontok • • • •

Nagyszámú madarat kell lemérni. A mérés reprezentálja az egész állományt. A használt mérlegek pontosak legyenek. A madarakat gyakran és pontosan kell lemérni, ezzel biztosítva a vágáskori élőtömeg helyes becslését.

Állomány egyöntetűség (CV% - szórás %)

A brojlerek élőtömege egy normális eloszlást követ. Egy adott populáció (állomány) változékonysága a a variációs koefficienssel (CV% azaz szórás %) írható le, ami a populáció standard szórása az átlag százalékában kifejezve. A nem egyöntetű állományok CV%-a magas, míg az egyöntetű állományoké alacsony. Az egyes ivaroknál az élőtömeg normális eloszlást mutat. A vegyes ivarú állományokban a CV% szélesebb tartományban mozog, mint az egyes ivarokban külön-külön. (Lásd 23. ábrát, ami a hízlalás végén mutatja az állományt.)

78


23. ábra: Vegyesivarú brojler állományban az élőtömeg eloszlása Az állomány %-a egy adott élősúlynál

14

12 10

JELMAGYARÁZAT

8

Jérce

6

Kakas

Vegyesivar

4 2 0

1,200

1,400

1,600

1,800

2,000

Élőtömeg (g)

2,200

2,400

2,600

2,800

A 24. ábra három olyan, különböző egyöntetűséggel (CV%) rendelkező, azonos ivarú állomány tömegeloszlását mutatja, amelyek mind elérik a célnak megadott 1900 g-os élőtömeget. Látható, hogy mindegyik állománynál a tömegeloszlás teljesen eltérő képet mutat. A kisebb CV% egyöntetűbb állományt jelent, ezzel több madár éri el a kitűzött élőtömeget.

Az állomány %-a az élősúlycsoportban

24. ábra: A CV% hatása azonos ivarú brojlerek élőtömeg csoportjaira 14

12 10

JELMAGYARÁZAT

8

CV% = 8 CV% = 10 CV% = 12

6

Állomány információ: - szexált állomány (kakas vagy jérce) - átlag élőtömeg 1,900 g.

4 2 0

1,300

1,500

1,700

1,900

2,100

Élőtömeg (g)

2,300

2,500

2,700

A tervezett testtömeget elérő madarak aránya a célhoz rendelt sáv szélességétől és az állomány változékonyságától függ. Így például, ha egy 1,800-2,000 g-os élőtömeg sávot kell teljesíteni, akkor még a 8-as CV% esetén is csak a madarak 58%-a éri majd el a kívánt élőtömeget (ld. 25. ábra). 79


A biológiai változékonyság alapelveinek a megértése jelenti az alapot a hatékony feldolgozóüzemi tervezéshez.

25. ábra: A CV% hatása a kitűzött élőtömeg tartományban lévő madarak arányára Állomány %-a az élősúly tartományban

100 90 80 70 60 50 40 30

JELMAGYARÁZAT

20

10

0

1,800-2,000 g

1,700-2,100 g

Kitűzött élőtömeg tartomány

1,600-2,200 g

Kulcspontok

• Egyöntetűbb állományokban a madarak valószínűbb, hogy elérik a kitűzött élőtömeget. • A termelésbeli változékonyság növeli az állomány CV%-t, befolyásolva ezzel mind az állomány jövedelmezőképességét, mind pedig a feldolgozóüzem hatékonyságát. • Az állomány változékonyságát a folyamatos ellenőrzéssel és az egyöntetűség fenntartásával lehet a legalacsonyabb szinten tartani. • Az egyöntetű állományok (alacsony CV%) teljesítménye jobban kiszámítható, mint a nem egyöntetű állományoké.

Ivar szerint elkülönített hízlalás

Az állomány CV%-a alapján megbecsülhető, hogy az állomány átlagához képest hány madár fogja elérni vagy megközelíteni a kitűzött élőtömeget. Emellett pedig az egyöntetűség jobban javítható, ha a populációkat letelepítéstől kezdve ivarilag elkülönítetten hízlalják. Az állományokat ivar alapján a 4. Függelékben leírt tollszexálással lehet szétválasztani.

Az egyes ivarok külön történő hízlalásának előnyeit leginkább akkor lehet realizálni, ha a kakasokat és a jércéket külön istállókban nevelik. Ebben az esetben mindkét ivarban hatékonyabban lehet irányítani a hízlalást a takarmányozás, világítás vagy telepítési sűrűség szempontjából. A kakasok gyorsabban nőnek, takarmányfelhasználásuk hatékonyabb és testük zsírtartalma is kevesebb. A két különböző ivarban eltérő takarmányozási programot lehet alkalmazni. A leggyakorlatiasabb módszer az, ha mindkét ivarban ugyanazt a takarmányt etetik, de a 80

CV% = 8 CV% = 10 CV% = 12


jércékkel hamarabb kezdik el etetni a befejező takarmányt (azaz 25 napos kor előtt). Az indító takarmány etetésének idejét javasolt egyformán tartani, biztosítva ezzel a megfelelő korai fejlődést. Az egyes ivarok elkülönült takarmányozásával kapcsolatos további információkért kérjük forduljon az Aviagen helyi takarmányozási-szaktanácsadójához. A kakasok számára előnyös lehet a módosított fényprogram, amennyiben nagyobb tömegben kerülnek vágásra. Ezért, ha a szexált állományokat egy istállóban, de szétválasztva telepítik le úgy, hogy a környezet és a takarmány megegyezik, akkor alaposan át kell gondolni hogyan lehet az egyes ivarok hízlalását optimalizálni, anélkül, hogy egymás teljesítményét korlátoznák. Kulcspontok

• Az állomány szórását az egyöntetűség folyamatos fenntartásával, ellenőrzésével lehet minimalizálni. • A változékonyság az egyes ivarok külön hízlalásával csökkenthető.

81


Jegyzetek

82

A VÁGÁST MEGELÔZÔ FELADATOK Célkitűzés

A hízlalási folyamat végén a brojlereket optimális kondícióban kell a vágóhídra szállítani, biztosítani kell a feldolgozó igényeit, valamint teljesíteni kell az állatjóléti előírásokat. Oldal 85 85 86 90

83

Tartalom

Irányelvek Felkészülés a rakodásra Rakodás Feldolgozás

A VÁGÁST MEGELŐZŐ FELADATOK

6. Fejezet

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: A vágást megelőző feladatok

A vágást megelőző feladatok Alapelvek

A hízlalási időszak befejezésekor, a madarak összefogása, rakodása, valamint a szállítása során alkalmazott technológiai eljárások nagy mértékben befolyásolják a brojlerek minőségét az értékesítésük időpontjában. A madarak jóléti szempontjainak figyelembe vétele nem csak a madarak számára lesz előnyös, hanem húsminőségük miatt is.

A hízlalási feltételek befolyásolják a vágási kihozatalt és a kobzások gyakoriságát, a takarmány nem megfelelő megvonása pedig a vágott test bélsárral és mikrobákkal történő szennyeződését okozza a feldolgozóüzemben. A nem megfelelően kivitelezett gépi összefogás (kombájnolás) növelheti a sérülések, így a zúzódások, szárnytörések vagy a comb bevérzésének arányát.

Ezért előnyös, ha a brojlerek jó minőségét fenn tudjuk tartani a környezet szabályozásával és a madarak jólétének biztosításával az összefogás, a rakodás, a szállítás és a feldolgozás során.

A feldolgozást megelőzően, a takarmánymegvonás ideje alatt a béltartalom ürülése miatt elkerülhetetlen a súlyvesztés. A vágott test súlyának vesztesége azzal minimalizálható, ha nem túlzottan hosszú a takarmány nélküli időszak. A takarmányt több, mint 10 órája nem fogyasztó madarak kiszáradnak, szenvednek, és a vágókihozataluk csökken. A 12 óráig takarmány nélkül lévő madarak általában a testtömegük 0,5%-át veszítik el óránként (vízmegvonás csak akkor, ha feltétlen szükséges). Ha több, mint 12 óráig nem kapnak takarmányt, a tömegvesztés a testtömegük 0,75-1,0%-t is eléri óránként. Ez a veszteség nem korrigálható.

Felkészülés a rakodásra Fény

Ahol növekedést szabályozó programot alkalmaznak, ott vissza kell térni a 23 órás megvilágításra (5-10 lux). Ezzel biztosítható, hogy a madarak nyugodtak legyenek összefogáskor. Az EU Brojler Direktíva szerint legalább a kivágás megkezdése elötti 3 napban 20 lux-ot kell biztosítani. Takarmány

A vágást megelőzően a gyógyszermentes befejező takarmányt megfelelő ideig kell etetni, hogy kizárható legyen az állatgyógyászati készítmények maradványainak húsban történő megjelenésének kockázata. A kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyszerek esetében, az adott termék adatlapja szerint, a kötelező várakozási időket be kell tartani. Ahol ritkításos (részleges kivágás) programot alkalmaznak, ott szükséges lehet a kötelező vágóhídi periódusnál tovább etetni a gyógyszermentes befejező takarmányt. 85


A várható vágási idő előtt 8-10 órával kell a madaraktól a takarmányt megvonni, ezzel a feldolgozó üzemben csökkenthető a bélsárszennyeződés. Ebbe az időszakba beletartozik az összefogás, a szállítás és a várakozási idő. Ha ennél hosszabb ideig maradnak a madarak takarmány nélkül, akkor az izomszövetből víz lép ki az emésztőrendszerbe, ami csökkenti a vágási kihozatalt és fokozza a bélsár okozta baktériumos fertőzés lehetőségét. A feldolgozásra várakozó brojlereknél a nedves ürülék megjelenése azt jelzi, hogy a madarak túl sokáig voltak takarmány nélkül. Egyéb erre utaló jelek, például a vizenyős, sárga folyadék a vékonybélben vagy az alom a begyben és a zúzógyomorban. Ha szemes búzát etetnek, akkor a vágást megelőzően 2 nappal az etetését abba kell hagyni, ezzel elkerülhető az egész szemek jelenléte a bélcsatornában. Víz

Ameddig csak lehetséges korlátlan vízellátást kell biztosítani; az itatókat csak akkkor távolítsuk el, ha az összefogáshoz ez feltétlenül szükséges. A vízellátás meghosszabítható:

• szakaszos itatórendszerek használatával, • a madarak fülkékbe történő csoportosításával, • az egyedi itatók egyesével történő eltávolításával. Kulcspontok

• Ettessünk megfelelelő ideig (kokcidiosztatikum-mentes) befejező takarmányt, hogy a hús maradványanyagoktól mentes legyen. • Alkalmazzunk 3 napig teljes megvilágítást (23 óra fény, 1 óra sötét), elkerülendő a rakodás alatti problémákat. • A megfelelő takarmánymegvonással biztosítható, hogy a feldolgozásig az emésztőrendszer kiürül, egyben korlátozható a szállítás alatti bélsárszennyeződés. • Vágás előtt 2 nappal a szemes búzát el kell távolítani a takarmányból. • Az itatók eltávolítását a lehető legkésőbbre kell halasztani.

Rakodás

A brojlerek összefogása és rakodása stresszhatást vált ki. A vágóhígi kobzások zöme az összefogás és rakodás problémáira vezethető vissza ezért az egész folyamatot gondosan tervezzük meg. A brojlerek rakodását és a berendezések úgy, mint a kombájnok és targoncák működtetését megfelelően kiképzett, hozzáértő személyek végezzék. A zúzódások, karmolások és egyéb sérülések elkerülése végett szükséges a madarak aktivitását minimalizálni. A rakodás és szállítás alatti elhullás ne haladja meg a 0,1%-ot.

86


A rakodás előtti időszak

Meg kell határozni a rakodáshoz és a szállításhoz szükséges időt és a vágási időponthoz igazítva kell a madarak összefogását elkezdeni.

A brojlerek szállítása előtt meg kell határozni a szállításhoz szükséges ketrecek és járművek számát.

Az összes felhasznált eszköz (beleértve a teherautót, ketreceket, kerítőket és hálókat) fertőtlenített, tiszta és jó állapotú legyen. A törött vagy sérült ketrecek a brojlerek sérülését okozhatják. A baromfiistálló bejáratánál (és egyéb, az istállóhoz vezető mellékutaknál) a javításokat, talajkiegyenlítést el kell végezni, biztosítva a megpakolt teherautó sima kihajtását. Ez segít a zúzódások és szárnytörések megelőzésében. A rakodást végző személyek munkáját hátráltató nedves almot a brojleristállóból el kell távolítani, száraz almot szükséges tenni a helyére. Az etetőberendezéseket fejmagasság (2 m) fölé kell emelni. Helyezzük át, vagy távolítsuk el az istállóból, ha zavarja az embereket vagy a madarakat.

Nagyobb istállókban a brojlereket rekesszék le több egységbe, megelőzve a szükségtelen összezsúfolódást, illetve a később összefogásra kerülő brojlereknek biztosítsanak folyamatos vízellátást.

Amikor csak lehetséges, csökkenteni kell a rakodás alatti fényintenzitást a kisebb stressz érdekében. Az előnyösebb éjszakai rakodás során a fényintenzitás a minimálisra csökkenthető. Nappali rakodás esetében amennyire lehet, csökkenteni kell a fényintenzitást. Minden esetben a fényintenzitásnak elégségesnek kell lennie a biztonságos és pontos összefogáshoz. Erre a célra megfelelő a kék fény. A legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a fényintenzitás csökkentése után a brojlereket hagyjuk nyugodtan elhelyezkedni és a rakodást az állomány túlzott zavarása nélkül végezzük. Nappali fénynél történő rakodáskor segítséget jelent az az istálló ajtóinak függönnyel való takarása. Az ajtók nyitása és a brojlerek kiszállítása befolyásolja az automata klímaszabályozást. A rakodás alatt is gondosan ellenőrizzük és szabályozzuk a szellőztetési rendszert, elkerülendő az istálló felmelegedését és csökkentve a brojlereket érő stresszt. Rakodás

A brojlerek összefogása és kézbevétele a lábszáruknál fogva (és sohasem a combnál) történjen, ezzel a fájdalom, illetve a sérülések, zúzódások aránya minimalizálható, melyre csapkodás és vergődés esetén számíthatunk. A brojlereket óvatosan kell, fentről lefelé haladva a ketrecekbe, vagy a konténerekbe helyezni. A hagyományos ketrecekhez képest a konténerek kevesebb stresszt és sérülést okoznak.

87


A ketreceket vagy konténereket sosem szabad túlzsúfolni. A ketrecek vagy konténerek túlzsúfolása túlmelegedést, stresszt és megnövekedett elhullást okozhat. Magas hőmérséklet esetén az egy ketrecbe vagy konténerbe kerülő brojlerek számát csökenteni kell.

A nem megfelelően működtetett összefogó gépek stresszt és sérülést okozhatnak a brojlereknek. A gépeket (ilyenre mutat példát a 26. ábra), a brojlerek sérüléseinek és a stressz megelőzése miatt, csak lassan használjunk. A brojlereket ne zsúfoljuk a gépekbe. A gépek csúzdája és a ketrec vagy konténer nyílását egy szintre állítsuk be, ezzel csökkenthető a brojlerek sérülése. 26. ábra: A mechanikus kombájn egy fajtája

Szállítás

A szállítási időnek az aktuális, helyi rendelkezések és jogszabályok szerinti időn belül kell lennie.

A rakodás – szállítás során biztosítsunk megfelelő védelmet az időjárás viszontagságaitól. Szükség esetén szellőztetést, extra fűtést és/vagy hűtést kell alkalmazni. A szállítójárműveket úgy kell tervezni, hogy a madarakat védje az időjárástól. A megfelelő szellőzéssel rendelkező szállítójárművek használata minimalizálja a stresszt.

Meleg időjárás esetén megfontolandó ventillátorok alkalmazása a brojlerek felrakodásakor, ezzel biztosítva teherautón lévő ketrecek vagy konténerek közötti légmozgást. Minden második ketrec között legalább 10 cm rést hagyjunk. A feldolgozásra történő várakozás alatt a ventillátorok és ködösítők használata segít a brojlerek hűvösen tartásában. Amennyiben a szállítójármű álló helyzetben van, különösen meleg időben vagy ventillátorok hiányában, a hőstressz gyorsan kialakul. Az útitervnek lehetővé kell tennie, hogy a rakodás befejezése után a jármű mihamarabb elhagyhassa a telepet, emellett a gépkocsivezetőnek csak rövid pihenőket szabad tartania.

88


A vágóüzemben a fogadó részlegen a lerakodást késlekedés nélkül el kell végezni. Kisegítő ventillátorok alkalmázása szükséges ha a várakozás elkerülhetetlen. Hideg időben történő szállításkor a légmozgás hűtőhatásának minimalizálása miatt a szállítmányt le kell takarni. A brojlerek komfortját rendszeresen ellenőrizni kell. Érkezés a vágóhídra

A vágóhídon a teherautóknak fedett területen kell parkolniuk, és a szellőztetést esetleg akadályozó ponyvát el kell távolítani.

A megfelelő állatjólét biztosítása érdekében elengedhetetlenek az olyan tároló (várakozó) létesítmények a vágóhídon, ahol a megfelelő szellőzés és hőmérséklet szabályozás megoldható. A várakozó helyeken legyen világítás, ventilllátorok és ködösítők. Ködösítőket kell használni, ha magas hőmérséklet mellett a relatív páratartalom 70% alatt van. Forróság idején vizet lehet fújni a ventillátorokba, ezzel segítve a párologtatást. A nyári időszakban meg kell bizonyosodni arról, hogy a várakozó térben az összes ventillátor és ködösítő üzemképes. Kulcspontok

• A rakodó kombájnt megfelelően kell működtetni. • Mechanikai összefogás esetén a stressz csökkentése érdekében kiegészítő szellőztetést kell biztosítani. • Felügyeljük az összefogás és rakodás módszereit, hogy minimálisra csökkenjen a brojlerek sérülése. • Az összefogás megkezdése előtt el kell távolítani az akadályt jelentő etetőket és itatókat; a nagy istállókat részekre kell osztani, elkerülve ezzel a összezsúfolódás miatti sérüléseket. • A fényintenzitás csökkentése a rakodás előtt nyugalmat biztosít a brojlerek számára és minimalizálja a sérüléseket és a stresszt. • A brojlerek tömegének és a környezeti hőmérsékletnek a függvényében kell meghatározni a ketrecekbe és a konténerekbe kerülő madarak számát. • Útitervet és vágóhídi fogadási tervet kell készíteni. • A brojlerek jólétét folyamatosan ellenőrizni kell.

89


Feldolgozás

A nagyszámú kiváló minőségi vágóárú előállításának sikere a hízlaló – szállító – feldolgozó üzemek hatékony és integrált szervezésén alapul.

A baromfitelep és a feldolgozó üzem közötti kommunikáció, valamint az alapos tervezés tudja lehetővé tenni a hatékony, folyamatos feldolgozást. A telepi tartástechnológia befolyásolhatja a leölési, kopasztási és zsigerelési folyamatok hatékonyságát. A bélsárral történő szennyeződések, a vágott test sérüléseinek és a kobzások minimalizálása miatt figyelmet kell fordítani a következőke: • • • • • •

alomminőség, telepítési sűrűség, takarmánymegvonás ideje, rakodási eljárások, szállítási idő, várakozási idő.

Kulcspontok

• Tiszta madarakat kell átadni a feldolgozóüzemnek. • A lábfekélyek és a végtermék egyéb minőségi problémáinak minimalizálása érdekében jó minőségű, vastagságú és állapotú almot célszerű fenntartani. • A karmolási sérülések aránya megnőhet magas telepítési sűrűség, vagy nem megfelelő etető- és itatóférőhely esetén a fény, vagy takarmánykorlátozási program alkalmazásakor. • A feldolgozás során a madarak számára a legjobb állatjóléti körülményeket kell biztosítani. • A szállítási és várakozási időket a lehető legkisebbre szükséges redukálni, csökkentve ezzel a stresszt és a kiszáradást.

90


Jegyzetek

91


Jegyzetek

92

FÜGGELÉK 7. Fejezet

FÜGGELÉK

93

Oldalszám

Tartalom

95 98 101 102 103 104 106

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Függelék: Függelék: Függelék: Függelék: Függelék: Függelék: Függelék:

Nyilvántartás Átváltási táblázatok Hatékonysági számítások Tollszexálás Hónapok besorolása Problémamegoldás Szellôzési igény és számítások

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Függelék

1. Függelék Nyilvántartások

A termelési adatok feljegyzése és azok értékelése nélkülözhetetlen a takarmányozás, a termelésirányítás, a környezeti és az egészségügyi állapotváltozások hatásainak pontos meghatározásához. A termelési eredmények precíz rögzítése elengedhetetlen a hatékony menedzsmenthez, veszélyelemzéshez, rendszerellenőrzéshez valamint a fellépő problémák gyors megoldásához.

A termelési adatok értékelése és értelmezése (pl. élőtömeg, takarmányértékesülés hatékonysága, elhullás) nélkülözhetetlen a teljesítmény növeléséhez. Ellenőrizzék a higiéniés és egészségügyi állapotot rendszeresen.

Jól bevett gyakorlat a brojler termelés összes folyamatában a SOP alkalmazása (Standard Operating Protocol – Standard Üzemelési Szabályzat). Ennek tartalmaznia kell az összes dokumentációt, amely a folyamatokra, mérésekre, mérések értékelésére és megfigyelésekre vonatkozik. A brojlertermeléshez szükséges feljegyzéseket az alábbiakban részletezzük.

95


20. táblázat: A brojlertermeléshez szükséges feljegyzések Esemény

Feljegyzés

Elhullás

Napos telepítés

Gyógyszerezés Vakcinázás Élőtömeg

Takarmány

96

Magyarázat

Napos csibék száma Származási állomány és kora Dátum és időpont Csibe minősége

Élőtömeg, egyöntetűség, útihulla.

Napi Heti Göngyölített

Ivaronkénti nyilvántartás. Külön selejtezési feljegyzés, a selejtezés okával. A nagyszámú elhullás boncolásának feljegyzése. A kokcidiózis kórbonctani ellenőrzése.

Dátum Mennyiség Gyártási szám

Állatorvosi utasítás szerint.

Vakcinázás dátuma Vakcina típus Gyártási szám Lejárat dátuma

Feljegyzés a vakcinázási reakciókról.

Heti átlagtömeg Heti egyöntetűség (CV%)

Gyakoribb mérés szükséges a vágási tömeg előrejelzéséhez, vagy ha a növekedést szabályzó programokat használunk.

Szállítás dátuma Mennyiség Befejezőtáp etetésének kezdete Takarmány típusa

A takarmányfogyasztás pontos mérése szükséges a takarmányértékesülés és a brojlerhízlalás költséghatékonyságának kiszámításához.


20. táblázat (folytatás): A brojlertermeléshez szükséges feljegyzések Esemény

Ivóvíz

Feljegyzés

Napi fogyasztás

Víz/takarmány aránya Vízminőség Klórozás szintje

Környezet

Rakodás

Információk a vágóhídról Takarítás Az istálló vizsgálata

Hőmérséklet mérés: • napi minimum • napi maximum • előnevelés alatt 4-5 alkalommal naponta • alom hőmérséklet előnevelés alatt • külső hőmérséklet – napi Relatív páratartalom – napi Levegő minőség Alom minőség

Magyarázat

A napi fogyasztás grafikus ábrázolása, lehetőleg istállónként. A vízfogyasztásban bekövetkező váratlan változás mindíg problémák korai jelzője. Ásványi anyag, illetve bakteriológiai vizsgálat – elsősorban fúrt kutaknál vagy nyíltvízi tározóknál. A méréseket több helyen kell végezni, főképpen a madár magasságában.

Ideális esetben a por, széndioxid és ammónia mérése ajánlott (de legalább a por és az ammónia mennyisége).

Állatok száma Rakodás ideje

Vágott hús minősége Egészségügyi vizsgálat Vágott hús összetétele Kobzások típusa, részaránya Összcsíraszám

A napi ellenőrzések időpontja

Fertőtlenítés után, Salmonella, Staphylococcus vagy E. coli vizsgálata, ha szükséges.

97


2. Függelék Átváltási táblázatok Hosszúság 1 méter (m) 1 láb (ft) 1 centiméter (cm) 1 hüvelyk (in)

Terület 1 négyzetméter (m2) 1 négyzetláb (ft2)

Térfogat 1 liter (l) 1 angol gallon (gal) 1 US gallon (gal US) 1 angol gallon (gal) 1 köbméter (m3) 1 köbláb (ft3) Tömeg 1 kilogramm (kg) 1 font (lb) 1 gramm (g) 1 uncia (oz)

Energia 1 kalória (cal) 1 joule (J) 1 kilokalória/kilogramm (kcal/kg) 1 megajoule/kilogramm (MJ/kg) 1 joule (J) 1 láb-font (ft-lb) 1 joule (J) 1 British Thermal Unit (BTU) 1 kilowatt-óra (kW-h) 1 British Thermal Unit (BTU) Nyomás 1 font/négyzet hüvelyk (psi) 1 font/négyzet hüvelyk (psi) 1 bar 1 bar

1 Newton/négyzetméter (N/m2) v. pascal (Pa)

98

= = = =

3.281 láb (ft) 0.305 méter (m) 0.394 hüvelyk (in) 2.54 centiméter (cm)

= 10.76 négyzetláb (ft2) = 0.093 négyzetméter (m2) = = = = = =

0.22 angol gallon (gal) vagy 0.264 US gallon (gal US) 4.54 liter (l) 3.79 liter (l) 1.2 US gallon (gal US) 35.31 köbláb (ft3) 0.028 köbméter (m3)

= = = =

2.205 0.454 0.035 28.35

= = = = = = = = = =

4.184 joules (J) 0.239 kalória (cal) 4.184 megajoule/kilogramm (MJ/kg) 108 kalória/font (cal/lb) 0.735 láb-font (ft-lb) 1.36 joules (J) 0.00095 British Thermal Units (BTU) 1 055 joules (J) 3 412.1 British Thermal Units (BTU) 0.00029 kilowatt-óra (kW-h)

= = = =

font (lb) kilogramm (kg) uncia (oz) gramm (g)

6 895 Newton/négyzetméter (N/m2) vagy pascals (Pa) 0.06895 bar 14.504 font/négyzethüvelyk (psi) 105 Newton/négyzetméter (N/m2) vagy pascal (Pa) = 100 kilopascal (kPa) = 0.000145 font/négyzethüvelyk (lb/in2)


2. Függelék (folytatás) Átváltási táblázatok Állomány sűrűség 1 négyzetláb/madár (láb2/madár) 10 madár/négyzetméter (madár/m2) 15 madár/négyzetméter (madár/m2) 20 madár/négyzetméter (madár/m2) 1 kilogramm/négyzetméter (kg/m2) 15 kilogramm/ négyzetméter (kg/m2) 34.2 kilogramm/négyzetméter (kg/m2) 40 kilogramm/négyzetméter (kg/m2) Hőmérséklet Hőmérséklet (°C) Hőmérséklet (°F)

21. táblázat: Hőmérséklet átváltás °C 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

°F 32.0 35.6 39.2 42.8 46.4 50.0 53.6 57.2 60.8 64.4 68.0

°C 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40

= = = = = = = =

10.76 madár/négyzetméter (madár/m2) 1.08 négyzetláb/madár (láb2/madár) 0.72 négyzetláb/madár (láb2/madár) 0.54 négyzetláb/madár (láb2/madár) 0.205 font/négyzetláb (font/láb2) 3.08 font/négyzetláb (font/láb2) 7.01 font/négyzetláb (font/láb2) 8.20 font/négyzetláb (font/láb2)

= 5/9 (Hőmérséklet °F - 32) = 32 + 9/5 (Hőmérséklet °C) °F 71.6 75.2 78.8 82.4 86.0 89.6 93.2 96.8 100.4 104.0

Üzemelési hőmérséklet

Az üzemelési hőmérséklet egyenlő a minimum istállóhőmérséklet plusz a minimum és maximum hőmérséklet különbségének 2/3-ával. Különösen akkor fontos, ha nagy a napi hőingadozás. Pl. Minimum istálló hőmérséklet 16°C. Maximum istálló hőmérséklet 28°C.

Üzemelési hőmérséklet = [(28-16) x 2/3] + 16 = 24°C.

99


2. Függelék (folytatás) Átváltási táblázatok Szellőztetés 1 köbláb/perc (láb3/perc) 1 köbméter/óra (m3/óra)

= 1.699 köbméter/óra (m3/óra) = 0.589 köbláb/perc (láb3/perc)

Szigetelés

U érték leírja, hogy az adott építőanyag hogyan tartja a hőt. Ezt Watt/km2/°C-ban mérik.

R érték megadja az építőanyag szigetelő tulajdonságát és a magasabb R érték jobb szigetelést jelent. Ezt az értéket pedig km2/W (vagy láb2/°F/BTU)-ban adják meg. Szigetelés 1 négyzetláb/Fahrenheit fok/British Thermal Unit (láb2/°F/BTU) 1 négyzetkilométer/Watt (km2/W)

Fény

Fény 1 kandela 1 lux

= 0.176 négyzetkilométer/Watt (km2/W)

= 5.674 1 négyzetláb/Fahrenheit fok/British Thermal Unit (láb2/°F/BTU)

= 10.76 lux = 0.093 kandela

Egy egyszerű példa annak kiszámolására, hogy hány lámpára van szükség egy adott brojler istállóban: Lámpák száma+

Istálló területe (m2) x maximális kívánt lux mennyiség

=

izzó erőssége (W) x K faktor

MEGJEGYZÉS

+ Ez a képlet hagyományos izzók esetében alkalmazható 2 méterrel a madarak felett. Fénycsöves világítás 3-5-ször több luxot nyújt Wattonként, mint a hagyományos izzó.

A ʻKʼ faktor a lámpa erősségétől függ.

22. táblázat: Izzó erőssége és a K faktor Izzó erőssége (Watt) 15 25 40 60 100

100

K Faktor 3.8 4.2 4.6 5.0 6.0


3. Függelék Hatékonysági számítások Termelés hatékonysági mutató (PEF)+ Életképesség x Élőtömeg (kg)

Életkor x Takarmány értékesítés

Pl. 42 napos kor, 2 652 g élőtömeg 2,8 %-os elhullás, 1,75 tak. ért. 97,20 x 2 652 42 x 1,75

x 100

x 100 = 351

Pl. 46 napos kor, 3 006 g élőtömeg 3,10 %-os elhullás, 1,83 tak. ért. 96,90 x 3 006

MEGJEGYZÉS

46 x 1,83

x 100 = 346

A magasabb érték jobb teljesítményre utal

Ezt a számítást a napi testtömeggyarapodás erősen befolyásolja. Eltérő környezeti viszonyok akkor hasonlíthatók össze, ha a brojlerek vágáskori életkora hasonló. +

Európai Hatékonysági Faktorként (EEF) is ismert

101


4. Függelék Tollszexálás

A kakas és jérce megkülönböztetése napos korban a keltetőben könnyen elvégezhető, mivel a Ross brojlerek legtöbb vonala tollszexálható. Tollszexálható brojlereknél a gyorsan tollasodó csibék jércék, a lassan tollasodó csibék pedig kakasok. A tollasodás típusa megállapítható a szárnyvégeken található fedőtollak (felső réteg) és az evezőtollak (alsó réteg) egymáshoz viszonyított hosszából. A lassan tollasodó kakascsibék evezőtollai azonos hosszúságúak vagy rövidebbek, mint a fedőtollak (lásd alábbi ábra). 27. ábra: Ross kakas brojlercsibe szárnytollazata

Azonos hosszúságú evezőtollak

Rövidebb evezőtollak

102


A gyorsan tollasodó jércecsibék evezőtollai hosszabbak a fedőtollaknál (lásd alábbi ábra). 27. ábra: Ross jérce brojlercsibe szárnytollazata

Hosszabb evezőtollak

5. Függelék A hónapok besorolása

23. táblázat: A hónapok besorolása az Északi- és Déli félteke alapján Tavasz Nyár Ősz É.F. D.F. É.F. D.F. É.F. D.F. Március Szeptember Június December Szeptember Március Április Október Július Január Október Április Május November Augusztus Február November Május

MEGJEGYZÉS

Tél É.F. D.F. December Június Január Július Február Augusztus

É.F.. – Északi félteke D.F. - Déli félteke

103


6. Függelék Probléma megoldás 24. táblázat: Probléma megoldás Probléma

Magas korai elhullási (> 1% az első héten).

Magas elhullási arány (7. nap után).

Lehetséges okok

Rossz minőségű csibe. Helytelen előnevelés. Betegség. Étvágytalanság.

Anyagcsere-betegségek (hasvízkór, hirtelen szívhalál szindróma). Fertőző betegségek. Lábproblémák.

Gyenge korai fejlődés, Tápanyagellátás. illetve szétnövés. Csibeminőség Környezeti viszonyok.

Gyenge késői fejlődés, illetve szétnövés.

Étvágytalanság.

Alacsony tápanyagbevitel.

Fertőző betegségek. Környezeti viszonyok.

104

Tennivalók

A keltetési gyakorlat, tojás higiénia, csibeszállítás ellenőrzése. Előnevelés technológia módosítása. Elhullott csibék boncolása, állatorvosi vizsgálat. A kívánt begyteltség elérése és annak mérése.

A szellőztetés ellenőrzése. Takarmányreceptúra ellenőrzése. Túl gyors feljődés elkerülése. A keltető szellőztetésének ellenőrzése. Diagnózis (boncolás). Állatorvosi tanács a gyógykezelésre és vakcinázásra. A vízfogyasztás ellenőrzése. Kalcium, foszfor és D3 vitamin szintek ellenőrzése a takarmányban. Világítási program használata az állomány aktivitásának növelése érdekében.

Az indítótáp ellenőrzése – hozzáférhetőség valamint beltartalmi és fizikai minőség. A vízellátás ellenőrzése – hozzáférés és minőség. A keltetői folyamatok ellenőrzése: tojás higiénia, tárolás, keltetés körülményei, kelés ideje, szállítás ideje és körülményei. A hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése. A világítási program ellenőrzése. A levegő minőségének ellenőrzése - CO2, por, minimum szellőztetési igény. Az étvágytalanság okának felderítése – csak kevés csibe begye van tele.

A takarmány beltartalmának és fizikai minőségének, továbbá a receptúra vizsgálata. Takarmány felvétel és a hozzáférhetőség ellenőrzése. Túlzott korai korlátozás. A világítási program túl korlátozó. Lásd Magas elhullást fent. A szellőztetési értékek ellenőrzése. Állománysűrűség ellenőrzése. Az istállóhőmérséklet ellenőrzése. A víz és takarmány elérhetőségének ellenőrzése.


24. táblázat (folytatás): Probléma megoldás Probléma

Rossz alom minőség.

Lehetséges okok Tápanyagellátás. Környezet.

Rossz takarmány értékesítés.

Rossz tollasodás. Vágóhídi kobzás.

Fertőző betegségek. Gyenge fejlődés.

Magas elhullás (különösen a késői elhullás). Takarmányveszteség. Környezet. Fertőző betegségek. Tápanyag. Környezet. Tápanyag.

Hasvízkór. Hólyagok, felfekvések. Zúzódások, törések. Karmolások.

Oregon betegség (mély izomelfajulás vagy Zöld Izom Betegség). Túlzott elzsírosodás.

Tennivalók

Gyenge minőségű zsírok a tápban. Magas sótartalom. Magas fehérjetartalom. Naposkorban az alomvastagság nem megfelelő. Nem megfelelő alomanyag. Itató típus vagy beállítás (csepegési problémák). Túl magas páratartalom. Túl magas állománysűrűség. Elégtelen szellőztetés. Bélgyulladás okozója, konzultáljon állatorvosával! Lásd gyenge korai fejlődés, ill. késői fejlődés. Lásd magas elhullás.

Az etetők beállításainak ellenőrzése. Hagyni, hogy a madarak naponta kétszer kiegyék az összes takarmányt az etetőkből. Az istállóhőmérséklet ne legyen túl alacsony. Lásd magas elhullás. A takarmány receptúra és minőség ellenőrzése. Ellenőrizze, hogy nem túl magas-e az istálló hőmérséklete! Ellenőrizze a Metionin és Cisztin mennyiségét és arányát a takarmányban! Lásd magas elhullás. Állománysűrűség ellenőrzése. Alom minőség ellenőrzése. Madár aktivitás fokozása (pl. takarmányozási vagy világítási programmal). Ellenőrizze a súlymérés és szállítás rakodás folyamatait! Túlzott fénystimuláció. Ellenőrizze a súlymérés és szállításrakodás folyamatait! Ellenőrizze a takarmányhoz és vízhez való hozzáférést! Túl sokat zavarják a madarakat a hízlalás alatt, pl. ritkítás, súlymérés. Rossz takarmány kiosztás. Ellenőrizze a takarmány tápanyag összetételét! Ellenőrizze, hogy nem túl magas-e az istálló hőmérséklete!

105


7. Függelék Szellőztetési igény és számítások

25. táblázat: Szellőztetés igény (madaranként) -1 és 16°C közötti külső hőmérsékleten Élőtömeg (kg) 0.050 0.100 0.200 0.300 0.400 0.500 0.600 0.700 0.800 0.900 1.000 1.200 1.400 1.600 1.800 2.000 2.200 2.400 2.600 2.800 3.000 3.200 3.400 3.600 3.800 4.000 4.200 4.400

MEGJEGYZÉS

Minimális szellőztetés Maximális szellőztetés igény (m3/óra) igény (m3/óra) 0.074 0.761 0.125 1.280 0.210 2.153 0.285 2.919 0.353 3.621 0.417 4.281 0.479 4.908 0.537 5.510 0.594 6.090 0.649 6.653 0.702 7.200 0.805 8.255 0.904 9.267 0.999 10.243 1.091 11.189 1.181 12.109 1.268 13.006 1.354 13.883 1.437 14.420 1.520 15.585 1.600 16.412 1.680 17.226 1.758 18.028 1.835 18.817 1.911 19.596 1.986 20.365 2.060 21.124 2.133 21.874

További részleteket lásd a 4. fejezet alatt - Istálló és környezet Minimális szellőztetési igény az a levegő mennyiség, ami óránként szükséges ahhoz, hogy elegendő oxigént biztosítson az állománynak és fenntartja a levegő minőségét. Maximális szellőztetési igény a szabályozott környezetű istállókban, mérsékelt klímaviszonyok mellett az a levegő mennyiség, ami óránként szükséges ahhoz, hogy eltávolítsuk a metabolikus hőt úgy, hogy közben az istállón belüli hőmérséklet a külső hőmérséklet fölé maxiumum 3 ºC-kal emelkedhet. A maximális szellőztetési igény megnő, amennyiben pl. alagút szellőztetés segítségével, hőáramlással hűtik a madarakat. Forrás: Agrárfejlesztési és Szaktanácsadási Szolgálat – Nagy Britannia

106


Számítások a minimum szellőzés idővezérléses beállítására

A minimum szellőztetéshez használt ventillátor beállításához a következő lépésekre van szükség:

A 25. táblázatból kiszámítható a minimális szellőztetési igény. A pontos értékek azonban eltérhetnek az ivar, fajta szerint és akár istállónként is. További információkért kérjük, forduljon a gyártóhoz vagy a Aviagen helyi szaktanácsadójához. A 25. táblázat értékei -1 és 16°C közötti hőmérsékletre vonatkoznak; alacsonyabb hőmérséklet esetén valamennyivel kisebb az igény, míg 16°C-nál magasabb hőmérséklet esetén enyhén magasabb. A teljes szellőztetési igény kiszámításához a következő sémát használjuk: Teljes minimum Minimális szellőztetés = szellőztetés igény/madár

x

Madarak száma az istállóban

A ventillátor működtetésének százalékban kifejezett ideje kiszámolható: Időarány (százalékban) =


Ha ezt a százalékban kapott időarányt megszorozzuk a ventillátor teljes időciklusával, akkor megkapjuk azt az időt, ami megmutatja mennyit kell mennie a ventillátornak egy ciklusban.

107


Ciklusidő kiszámítása

1. lépés: Ki kell számolni a teljes szellőztetés igényt, ami az adott istállóban szükséges (m3/óra).

Teljes minimum Madarankénti minimális = szellőztetés szellőztetési igény

x

Madarak száma az istállóban

Példa: 30,000 brojler egy istállóban, 800 g átlagtömeggel 20 napos korban. Minimális szellőztetési igény: 0.594 m3/óra/madár (lásd 25. táblázat). Teljes szükséges szellőztetés: 0.594 m3/óra x 30,000 madár = 17,820 m3/óra.

2. lépés: Ki kell számolni a ventillátor működtetésének százalékban kifejezett idejét.

Feltételezve egy gyakori esetet, amikor 3 ventillátort működtetnek a minimális szellőztetési igény eléréséhez (pl. 91 cm-es ventillátorból hármat, ahol mindegyik 16,978 m3/óra kapacitással bír) a következőképpen kell kiszámolni a teljes szellőzési igény eléréséhez szükséges ventillátorok működésének idejét, százalékban kifejezve. Időarány (százalékban) =


Példa: Feltételezve, hogy 3 darab, 91 cm-es ventillátort működtetnek, mindhárom 16,978 m3/óra kapacitással. Teljes ventillátor kapacitás = 16,978 m3/óra x 3 = 50,934 m3/óra. Időarány százalékban kifejezve = 17,820 m3/óra/50,934 m3/óra = 0.35 = 35%. Tehát, 3 darab, 91 cm-es ventillátort a ciklus 35%-ban kell működtetni. 3. lépés: Feltételezve, hogy 5 perces ciklusokat használnak, a működési idő beállítása úgy számítható ki, hogy a teljes ventillátor ciklust megszorozzuk a százalékos mükődési idővel.

Példa: 3 darab, 91 cm-es ventillátort használnak. Az 5 perc (300 másodperc) 35%-át véve = 1.75 perc vagy 105 másodperc. A ventillátor így 5 percenként 105 másodpercet fog működni.

108

ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Tárgymutató

Tárgymutató

Alagút szellőztetési rendszerek

62, 63, 64

All-in/all-out (Egyszerre ki- és betelepítés) Állomány egyöntetűség, változatosság

13

50, 80

Állomány eredete, donor származási állomány

48


70


19, 57, 70, 90

Alom anyag

69

Alomminőség

32, 55, 105

Alom

13, 44, 47, 48, 49, 69, 86, 90

Alom; begy, zúzógyomor

86

Aminosavak

27, 32

Ammónia

16, 32, 55

Antitestek

12, 45

Anyagcsere betegség

49

Ásványi anyagok

28, 32

Automata etetés, súlymérés, szellőztetés

38, 55, 58

Bakteriális fertőzés

32, 33, 38, 46, 49

Begy, begy-telítettség Bélsár szennyezés Betegség

Betegségdiagnózis

15, 48 86, 90

14, 43, 46, 50, 70, 95, 104, 105

50

Betegség feltárás, betegségek vizsgálata

46

Biztonság, járványvédelem

48, 49

Búza

30, 86

Cink

33

Csibeminőség

Csibék keveredése, különböző származása

12, 104 15

Egészség

43, 45, 68

Egyöntetűség (CV%)

77, 78, 79

Egykorú istállók telep Elhullás

Ellenőrzött környezet; istálló

43

12, 14, 50, 88, 96, 104

12, 59

Előnevelési rendszerek, körülmények, melegítő 14, 15, 18, 19, 20,21, 22, 48, 104 Élőtömeg elvárás Élőtömeg

Emészthető esszenciális aminosavak, összetevők Emésztőszervi rendellenességek

79

77, 79, 96 31, 32

32

Energia

27

Enzimek

Etető férőhely, terület Etető magasság

Etetőrendszerek

28

15, 38, 49, 71, 90 38

11, 14, 15, 19, 21, 38, 49, 87, 89

Európai Hatékonysági Faktor (EEF)

101

Evező-elsőrendű tollak; tollazat

102

Evési aktivitás

Faforgács; alom

Fajlagos takarmány értékesítés (FCR) Fedőtoll; tollazat Fehérje

Feldolgozás

A rakodás előtti időszak, rakodás Fénycsöves világítás

Fénykibocsátás mértéke Fitáz

Foszfor

69

29, 38, 105 102, 105

27, 70

49, 85, 90 87 68 68 32

28, 32

Fúrt kutak

Fűrészpor; alom Fűtés

Gabonafélék héja; alom Gázok

Genetikai potenciál

Gombás megbetegedések Gyenge csibe

Gyógyszerezés Hasvízkór

Hely; madár férőhely Higiénia

Higiénia; környezet

Hirtelen szívhalál szindróma (SDS) Hőáramlás, hőveszteség Hőérzet

Hőmérséklet érzékelők Hőmérséklet

66

32, 33 69 17 69

16, 55, 60 11

49 48

85, 96

55, 66, 104, 105 47, 48, 49, 71

48, 95

44, 48, 49

66, 104 56, 58 62

59, 61

14, 15, 16, 17, 18, 19, 22, 37, 48, 50

Hőmérséklet; alom

Hőmérséklet; madár, előnevelés

14 14

109


Tárgymutató

Hőmérsékletszabályozás Hőstressz

Hősugárzás

55

31, 50, 56, 57, 89

56, 57

Hőtermelés

31

Hőveszteség

56

Hullámhossz

65, 66

Huzat/légmozgás, levegő

16, 17

Húskihozatal Hűtés, hideg

Hűtőpanel, hűtés

30

17, 50, 62, 65, 88

63, 64, 65

Immunstátusz

12, 45

Istállóvizsgálat, istálló ellenőrzése Istálló rendszertipusok Itatórendszerek

97

55, 57, 106

14, 15, 17, 19, 33, 34, 35, 36, 37, 48, 70, 71, 86, 89, 90

Ivar menedzsment, ivar szerinti hízlalás, ivarok szétválsztása

78, 80, 102

Izoláció; járványvédelem

43

Izom myopathya

105

Izzós világítás

68

Járművek lásd Szállítás Járványvédelem Jérce Jólét

Kalcium

43, 46, 48, 49

80

49, 67, 85, 89, 90

Kálium

Karmolás

Káros gázok Keltetés

28, 34 28

105 55 12

Keltető

12, 48

Kereszt vagy átmeneti szellőztetési rendszerek

61, 62

Ketrec (rekesz)

87, 88

Kémhatás, víz Kerítés

Kicsontozás Kiszáradás Kivágás

Klorid, hypo

Kobzás a vágóhídon 110

33 87

28, 68

14, 17, 48, 85

85, 97

28, 33, 45 49

Kokcidiosztatikumok

Kombájn, gépesített összefogás Komfort zóna

Konténerek, modulok

85

86, 89

49, 55, 62, 69, 89

88

Kórokozók

13, 43, 45, 70

Ködképzők, párásítók, ködképzők

17, 57, 58, 63, 64, 88, 89

Köldök; gyógyulatlan sebes köldök Környezet fertőtlenítése Környezet

48

13, 44, 48

14, 17, 49, 55, 97, 105, 106

Környezeti feltételek, változások, ellenőrzés Kút; víz

16, 50,63, 104 33

Láb részaránya

66

Lábsérülés

39, 48, 104

Lámpa reflektorburák; világítás Látogatók

Légbeejtők, szellőztetés Légcsere, légmozgás

Léghűtés, levegő sebesség

66 44

59, 60, 62, 63, 64, 66 13, 16, 58, 60, 62, 63 16, 58, 62, 89

Légzés

Leminősítés

Levegő, levegő minőség Lihegés

17, 50, 56

85, 90, 105

16, 18, 48, 49, 55, 60 56, 57

Madarak étkezési minősége

85

Madarak csiripelése hangja

50

Magnézium

33

Mangán

Maradvány anyagok; a takarmányban Megfázás,

Meleg időjárás, forróság

33

29, 86

58, 60, 62

31, 37

Mérés tömegbecsléshez

77

Mikrobiológiai vizsgálat

50

Mikron méret,ködösítés

65

Miniitató

15, 21

Műanya

17, 18, 20

Minimum szellőztetés

61

Műanyag (gumilapos) ajtó, szellőztetés Nap hosszúság, sötét szakasz Naposcsibe telepítés

58

65, 66, 67, 68, 69

14, 96


Tárgymutató Naposcsibék telepítése

12

Nátrium

28, 33

Nedves alom

17, 35, 58, 65, 70

Nedvesség; környezeti

48, 55, 60

Nitrogén, nitrátok

Normál eloszlás, súly egyöntetűség Normális hőveszteség Növekedés

29, 104

Nyersfehérje

Mérések, nyilvántartások; teljesítmény Nyitott istállók

Nyomás mérés

33

Oregon betegség

105

Oxigén

Padló, padozat területe Párásítók lásd Ködképzők

55

14, 15, 16, 22, 48, 55, 57, 58, 63, 65, 69, 70, 72, 89

Párolgás, hűtés

Veszteség, pazarlás; takarmány Pazarlás; takarmány elfolyás

Penészes alomszag, faforgács

Protozoa betegségek R-érték

Rágcsálóirtás

Rágcsálók; férgek Rakodás

Rakodás, kezelés

14, 69, 71

11, 14, 15, 19, 21, 38, 69

Parazitás megbetegedések

Probléma megoldás

58, 67 58, 59

Ólom

Pótkocsik

46, 50, 95 28

Oldalfal függöny

Post-mortem

32 59

Nyomelemek

Por

56

77, 105

Növekedés; korai

Páratartalom

78

29, 66, 104

Növekedés szabályozása

Papír

32, 33

49

56, 57, 63, 64, 89

105 38 69

30, 55, 69 50

87, 88

104 49

100 70 43

49, 86, 87, 89, 90

49, 85, 86

Rakodók képzése

49

Réz

33

Részecske méret; takarmány

30

Ritkítás

85

Rost

32

Rovarvédelem

43

Satnya, visszamaradott csibe

48

Sérülések a rakodás, feldolgozás során Só/nátrium

86, 87, 105 32, 57, 70

Stressz

49, 50, 56, 57, 86, 88

Szállítás

49

Szállítás

12, 13, 44, 85, 87, 88, 90

Szalma; alom

69

Származási állomány

12, 15

Szelepes itató, vonal

15, 17, 19, 21, 36, 37

Szárnysérülés

85, 87

Szellőztetés ellenőrzése szabályozása Szellőztetés

Szellőztetési igény

70

16, 17, 49, 50, 55, 56, 57, 88

Szellőztetési rendszer

59, 61, 106, 107, 108 55, 57, 60, 62, 87

Széndioxid, monoxid

16, 55

Szennyeződés; levegő, alom, takarmányozás

55, 69, 85

Szemét eltávolítása, megsemmisítése

44

Szerves anyagok a vízben

33

Szigetelés

100

Sziktömlő

11, 48

Szórás; élőtömeg egyöntetűség Szulfátok

78

Szülőpár állomány, származási állomány Tenyész-állomány

Takarítás; fertőtlenítés

Takarmány eltávolítás, megvonás Takarmány formája, tipusa Takarmánykiosztás

Takarmányreceptúra

Takarmány; Ivóvíz arány Takarmány

33

12, 15 43

43, 45, 48, 9 90

11, 29, 30, 31, 38 39 31 37

14, 15, 48, 49, 85, 96 111


Tárgymutató Takarmányfogyasztás, étvágy Takarmányhigiénia

18, 29, 31, 48, 50, 67, 104 44

Takarmányköltség

29

Takarmányminőség

30

Takarmányozás

104, 105

Takarmánypazarlás, veszteség, felhasználás

39

Tálcák, vályú; takarmány

15, 38

Talp, talpfekély

32, 71

Tányéros etetők

11, 21, 38

Tápanyagbevitel

104

Tápanyag koncentráció

29

Tároló tartályok; víz

33

Térdízület, térd fekély

Termelés hatékonysági mutató

48, 90

Termelési eredmények, nyilvántartások Természetes szellőztetés Termosztátok

Termosztáttal szabályozott környezet Testhőmérséklet

101

95

57

59, 61 87 57

Testtömeg csoportok, eloszlás

77, 80

Testtömeg változékonyság

78, 79

Testtömeg; kézi, automata Tollszexálás

Tolltépés; feldolgozás

Toxin okozta megbetegedések Több életkorú istállóktelep

78

102 90 49

13

Tömegmérés; intenzitás

77

Tömegvesztés a keltetés során

48

Tömegvesztés

Tőzegmoha; alom Túlfűtés

Ultra Viola (UV) sugárzás Utihullák száma (DOA) Üledék; víz

Üresen állás Vágás

Vágott test; minőség, sérülés, kihozatal 112

85 69 88 33

48, 49 34 48

77, 87, 89, 97 66, 68, 85, 90

Vakcinázás

12, 43, 46, 49, 96

Vákuum; szellőztetés

59

Vándorlás, kerítés

63

Várakozás; idő, terület

13, 86, 89, 90

Várakozási idő; takarmány gyógyszerezés

29, 85

Variációs koefficiens (CV%)

78

Vas

Vázrendszeri (csontozati) rendellenességek

33, 34

66

Védő kerítés

43

Versengés; takarmányozás

38

Ventillátorok, ventilátorok használata 16, 59, 61, 65, 66, 88, 107, 108 Világítás, világítási program, lux 14, 48, 49, 65, 66, 67, 68,69, 100 Világítás, rakodás

85, 86, 87, 89

Világos időszakasz

Vírusos megbetegedések Viselkedés Vitaminok

38, 68

Víz-arány, víz-takarmány arány Víz átfolyás sebessége Víz

28 34 35

14, 15, 32, 34, 44, 48, 49, 56, 97

Víz: takarmány arány Víz; megvonás

Víz; ürülékben, bélsárban Vízkeménység, minőség Víznyomás Vízórák

Vízporlasztás, párolgás, Vízrendszerek Víztároló

Vízvesztés

Vízszennyezettség Vízszint

Zsigerelés

Zsírok/olajok

46, 49

18, 20, 22, 50, 62, 67

Zsírosság vágáskor

34 86

56, 86 33 35 35

55, 63 34, 35 32 32

32, 34 36, 48 90

31, 32, 70 105

R Tartástechnológia 2009 E L J O R B 1

Recommend Documents