QYFPG.A7.17)ALKODAS] KOZLEMEN'YTK, 200816-
A termeszetbarat visszagyepesites teehnolOgiai lehetosegei
-2701 MALNE•10.
A
Horvith Andras' - Szernan Laszli5' Bortho Sandorl - Viragh Kl ral - BOlaid Janos' Fir'lop Gyula3 Rev Sailvia 4
eiermotuidtt,
nozunretenemo.
-
'WA OkaL igia es E oran ikai Kutiaointezm, Vicratot = Scent Esan Egmcm Gyrpgazdalkodasi OsztLy, Cro{.36116 Respect KR., Sztmencli-c 'Magyar MadarUmi 6.s TErrnev.cl-vdclrra Egyesffiet, Eludapc5t adaorriatitan
kiaiakitand ,3 gyepneffter alapoi ation a larsitlasalkneri teem ,szeks - redvenyfujak heteepulesehez 6. 1..ehei6leg her-Foida vtrgy =MON tipaLFE,i iiMtelyntil *A:Pitt ntagokal kell elvetni. A rnagok beDriiitese ortenhct gi,o1 urarassal. gerpi szinabeiak,aiiidssui. yap. - las trien.nyisegnE lehetos'eg. akkar SEkir kezzel. kereskedelni; farguloinban kaphata a tern01.7.02yhez ilfo ma,g-tergk hasz -rhaVandU (legala73.6 a ciamincins Alp" eve=„en meg. es leg.Yen legnagyObb aranyban a kevergkbegt. '^'am saabadra}idegen;ujokboia1Fo rnagkedereker elvetni. 6. A gYePleit'ifilasTa tzurui..4Ta a gyvpitonriZ nehh a rermilrelynelc rnegfelela' szerkezereZ es az el-shamus cilluerargailo2t6 A rniiitan is csak alUtendell szerepet fiitszonuk berme_ aNepfebilitas• 5 °Farr a .guep ikfba i felitirE'se kerftlenrier, 0i'lenben • niugszor szenaierite,s, ',Arty dirokiveta alkultnashato. Mt a 9. Iferillenda a vepesir isek•Lapanyagwanpot2aso. leEepiegs elosi LEM SzuksEges szen,es- Vegy maltr4.z...j2K men cc jeeni6sen tonlitatja a termenet.c.s fajak 6efelepair6t: es&eir. 10 A zieciek kx...zeie'serrei kerglendar a ii61.4..rfvi46s-seretk alkulaTatava. Gy -arnirtaszer haszntilaro esuk az invazios uoinak nagyOn areiS feric5r.eSe esegn lee t.tgdokoY relepitat tnege152 ,50n. vao a karbuniari.Cisnal, u vevszer engecklyezen a z szoicszerCi haszeeilartivall. Kerrzienda a talaffeiszine es a gverhemezi karasito beavaLkozilsok (87e,aszeigzier-65, altalajlazircis, weaves talaion pi ert fogasol.k. boronalds). 22. A kia&akitott Drepek obbnyire rendszeras kurbardart thst igE'riyelnei. lehet ftnntarla kaszalas, kitrigleies legeltetes, a kezdeti ia ldszakban yzarrrizas. A th.. ,zerlas es Mgeirela saran be kell tartan a celprograin 016Tr6suit. es fokozattan ieicinteitel kell !aivri a ternszetvedelFei .-szeinpantokra kramitas idoporttiu es et4a. legeitelai interizir3s vb.).
OSSZEFOGLA.L.iS
tertneszelic5zefi prepgk visszaseepitkOe a2 tirobbi
eveAaen
Kazan anegyre Cobb pelciat ljtunk., pz elk5veilt=6" idi557..akhun pedig MaglifirOrS.Efig Videkklaulist Program ,rceneeen beli,i/ tevekenyseg terbeti kite...lea -se. A lerepiszetharrit eiVinorthia.la e.rdekeWen gyepe,sigst program-A- siket-enek ircisunkhan Lidekintrak a terrtkin'Etbarat &-kepesTti.5 tnegteneradhez sifilzstiges legianrosabb e4 .urgleti e5 gyOk,Cr ∎ 01,F szentpontakut A -visszugyeelF sortim e've•k5 Afelek &\'agy sagpk Qlraf ' urait huzunk litre egy new gyepes terUleterr • litalOban rend52-eres rnez6gurth;tsug.2 - da7ntaen arnelygThz5 szlintd-Ala't jr. A tertrthetbarat sordn -04 ..11.0.0iembe kell wenni a raj B,Solagrai aclattsagair. es rikekedni keEi arm, thy aa• adoti terinaely.ea 6sItofios riove•itfaialcbol 6116. a thiban egj,..kor felleinth terfneszeles Ave3 nokinj...261 j6jjan litre szlyeprk morsOrre't, lerpret • vb.). A cei kga6s: egyr a aeitoff tEr:,iven oshonas gyep te-rtuditelynek inegfelelo, us re.konstrukx4a rntisrszs a terniOzeres ttij rehubilikkicii.a.nak ef5segil*e- Pilitiel a feladai hem a reneto leglabb hazatni gyep vrelgte e
1-fi'lrehothsa. kamem egy 531 .gyeptiPZI5 letrQl&tenek aldsegit0se. gPe-Pes:tes Ebran a taltarrncinyterrneszteer es a techno16gia2 szempantoknn ktvrfl okolagrui es krnieszetvedeltni szentpontoliat is fi,s7elentbe keq Itf2f2i. A terrne_szeibar4t zvepesit0s- alu jueiveikgrit az
atab•biakal favasaytdc• !la egy felhaw:ott sziinhin PlEfir elice.2d5d5it a tertn&zzikozeli gyep klakilcula r-s, are invaxids gyoror.01.-67...,:ek nee] uraikadtak akkar a paring felszerntsu . ■7£17? indoknft. navabh SikeTTEI 2. Alitalabun urahat a sz4iriai.11
1.
g}eppe alaicitard,
atng lye k
jyhonas
rrOveh:rfalokban .gazdag.. termazetes 'Fogy terni6zeikazeli gyepekkei .thrind=nek. A teringszeikEzeli gyepek kitelesztese ho=r.i.jarulhat a7 taj ten.nazete.s heiyrezilliteirshoz. ..r.gyancikk,..or rn etvbefrt.gg6 sidnhiftidi kornye2eibew kva g...cpeshLserE1.s.rigetsgen:e' DkePfoltok aluitithatok kr ezQtral vciltoeatosabb, mozaikas Litszericezet rerernther5. Els5dlegesen a seaman gyepasedest kell eicisegiteni, es csak orEkor etcleTiTer ar a1 v teeprIt'S/ e;-arusuichaz fulyarno&ni, na a sPordan gyePesedesre mincs lehetoseg. 4. A l er7rrC zetka:iii gj....ersjacttneiny felletra.6 foji asszeieteEneir rntidFzerei 2:s.zenainu.mets kEaltthilaso a s.Tk.aierits
]Breit-OUrKac
visezogvepEsites. Trhfi 41. 7 ariag
ternm;.Y761.0.:62elt
.zkepek 4ousai.
os szkkcesszia
,
c.
NETAL4f AR The mimber of natural grassland restoration projects the as decade in Hungary, and probably the area of restored grasslands Will be significantly extended in the n eri years increased :n
due to New NwliMai Rural Deveoptrrem Prcgrani. TR contribt.de . success of this acn•pi.N. rn &Ls gape" we review the must tohe important theorem -a? and practical aspects of natural grassland
vorsithata. Ehhez a karnye'k megeveth f4rerni magerleieskir kassilt szgna Maecel--enEk.kel ."5rthnri gveptelepite-st aia0P erdernes vegezpi, naoraket elK...ortrasodasa, a tesadet hu 92.61.tal a irezderi dzOnvontolilcal vai6 elborftasa inegakai.i&Jozhaio. A magkeverek 5sszelerelet t y kell ffreghuiararni, hog: a
restoration method. the course of grassland restoration, hobitols clatriEnotea by grasses andlor sagas haw been restored in phare• at araitk lands. order to perform -natural" restoration. we shaLld consider the ecological conditions Of the landscape, an d recomsract
19
natural or
GYEKA7DALKDDALsi KOzLEmENYEK., 2008/6.
megfogalrnazasa szerint „a nem termelo benrhazasok olyan befekteteseket jelentenek, rnelyek a gazdasagok erteket, javedelemtermel& kopess4et jelentosen nem befolyasoljak, de mink tenrieszeti, illerve k62.joteti erteket novelik" (Uj Magyarorszag Videkfejlesztesi Program. 2007). termeszetbarat gyeptelepites elvegzesere tirnogatisi lehet650'gek mindeddig csak egy esetben es sziik kbrden alltak a gazdalkodOk rende1kezes6re (NWT FIT celproi4ram 2004.2009), ezert f6kent csak nemzeti park igazgatOsagok tevekenysegi kdri5n trelfi! kffalt SOT visszagyepes itesek re, temeszetketzeii gyepek rekonstrukciejara, es ezekre is nagyre.szt csak az utObbi nehany evben. A terrneszetbarat visszagyepesttes gyakorlara Int2ankbari what meg Rem volt steles karben ismerne, es az elmeleti hatter ifosszefogiala attekintese seal tort&it meg_ Az eirneleti k.5vetelmenyek es gyakrlati leher6s6gek ismereWnek hianyaban pedig ketseges, hogy a hamarosan akir nagyobb terOleteket is &into agrark6rnyezetgazddlkocLi..qi gyepesit6si celprogramok
serrrioarter& grassloods inolodiog of not;wz Plani SpeCi?5. t7.7sentially. rehabilitation of natural lantriscaue is SUPpOried fftss creating new semindiarral graqviand patches.
The basic principles of the rrantrui grasslur.arestoration are: Z. When o spontaneous secondary SUCEeSSiOn SiertS E{) proceed on en abandoned field wedidiir in -bwidn of any alien plan?
species. the re•io rtg.hing of the ar5ootioned field has to he igirt, red. 2.
Generally, the oldfields Surrourdeid by specias-rfrh ocastral or
serninaturai grassland pathes can succelfirTly be restorareo' Then. as a consequence of newt.- restored vegeratran porches
the recovery or the whole landscape con be acre crated ,wortheymore. by restoring isolated grassland parches .surraunded by ctrable iamb A' more diver-Se kna:Seape pattern
could be denioped. 3.
.Spootatieaus SE>cortddry succession .of grasslands should be
assisted. The
det'dopneV
of opeal species r:oropositiorr of a
seroinatural grassiond con be pi-in-noted by rherhods of
sproaect• 4oy, For succe.vstid prOMSS tr7e r7a, has ¢t Zle cur IC o hobirot 0..pe similar to ones that vali be restored
valoban bevaltjik-e a hozzajuk favin remenyeket. TrAisunk,ka_l ezerr celunk eppen az, hogy attekintsa
.4ppying seed-ma for s'ow'ing can he avefut to preverti
spreading wee,* arasaroPy 2o the early stages szeccession_ 6.
azokat a legforitosabb elm6ieti es eyakoriati szempontokat, arnelyek sziiksegesek az egyes gyepesitZsi prog-ramok megtervegesehez_ Teiiesseue a terjedelmi koriatok miatt in nem tf3rekedhenank, de a legfontosabb kerdeseket igyekszank legalibb altalanossagban megvalaszoIni, es neNny konkret otlettel is szolgalunk a visszapepesites terrn6szetbarat technologiaj atop!.
ideally. the seed-mix is oriOtaied from own honest.trig or gathering from stoniar for the scrim) kabilots.if it is not possible. Carnmerc.i6Wy avai2afne seed-ma can be applied. in whi.ch the dominant species is the same as in the restored
habitat, with similar proportionSeed-rou eursisfs of alien species
8.
has
it, be avoided.
if the rainpasthnn or structure of the restored grassland cs rot appropriate after some years. the renewai of the grrasLand could be necemary_ airirrg the iitiPitn'eumwE process' the re•
vrsszAGYEPESiTES CELIA, ES LEHET6SEGEI HAZAIAGReiRTERCILETEKEN A
bus spreading
ploughing of the restored grassland is in,oiVed,
seeds or !ray. curd 4.1ir cr. sowing can he applied. 9.
The Lading of nutrient is nor nere-SSW?.. , in
Q72.1'
slopes of
Mieri foritos
a gyepesites a fenntarthato naezbgazdasrig kialakitisiban?
grassland restoration. 1(1. ...rioplyzng chemicals is avoided: dity herbicides can be used
only when extensive irItialSiarr of alien plant species occurs.
Napjaink fontos reladata a fenntarthatO inezagazdasagi tnavelesi rendszerek kidolgo2isa_ A renraardiair3 a_grartkihan megfele16 kiterjedesben es eirendezadesben — legal.abb 7-12%-ban, de bizonyos tajtipu-sokban crinel Javal nagyobb aranyban jam ke11. lenni nem miive1t es nem beepitett z61dfehibetekb451, vedteraletekb.61. e16sovenyekbol, erdosivokbal, fasorokbol es alas tenneszeti teraletekbol 11.16 halozatos rendszcreknek (dn. Liotophalozatoknak; vo. Jedicke, 1994). A termeszetes biotOphalezat verie[mi 6s stabilitasi funkciakat hit el, koralveszi a terrnelesi es fogyasztasi funkciOja terszerkezeti elemek szigeteit: ekkor azt mondjuk, Logy a torhasznalat kiegyensnlyozott (Angyan, 1991; Angyan e3 Tritsai, 1999). A sgvepesiWs ee'ak-ittizese a feiitagyott szintOk helyen ertekes elahelyek, ierrneszetkazeli nepek letrehozasa. Fzck hosszu tavii fennmaradasa eseten Diftvekedhet a terrniihelyek faigazi -1.22saga . az elohelyck valtozatossiga, a teraiet mozaikossiga: lecrejdhet egy Okologiai[as jol rnalkEido cis egyensralvhan lev8 (de nem feltetleniil valtozat!an) taj. A gyepesitesek v6gs6 soron hozzajarulhatnak az egeszseges okologiai anapot fielyreallitisahoz,
I. The mechanical intrusions oe sad are also aYPided P2 The restored grasslands reoutrear regular or continuous management. which could be
a preserving
rmowing
nr
moderate .s.srzumg. The aspects Of nature conservotiOr shordd
be considrlred Keywords grassiarid restoration, types of rsoturar grassiands, rehabartallon of lonriseopes, old-field vticzessjoh
BE VEZETES A2 Uj Mauarorszig Videkfej[oszresi Program kereten be1u1 varhalt6an 2009-'.6] tamoga6si kerelmet lehet benyajtani „nem termel6 beruhazasokra", melyek krIzOtt szerepel a termszetver -.1eltni es a kornyezervedelmi cela gyepLelcpites, a szantott tab1a szegelyeken lives rne.f_sgye es rovarceletteN.5 hakirar letesitese, valarnint az i:litetvenyek taiajveda sorkOzgyqesitese. Ezeknek a tarnogatisi icarmaknak az a eelja, hog-y. lehetove regyek az Eink4:ni vallall agrar-lairnyezetgazdalkodasi el6irasok Letartisat, ezen kereszral eibsegitsk az egyedi lajth -Tekck fcnnmaradasat, a noveny- es allatiriag fajgazdagsaganak nbNiekediSet, a kOrnyezoti allapot javitasat, a videki taj megorzeset. A program
20
GYEPGAZDAL KODAS1 KOZL EMENYEK, 2008/6.
tertilet bkolOgial szolgaltatasainak javulasahoz. Ez annil is in.kabb stirgc...to feladat, mivel az ENSZ fehner5 prograrnjanak barom eve nvilvanossagra hozon erti:..kelese szerint az diet fenntartasahoz szukseges termeszeti folyamatok (az okoszisadma szolgAltatisok) tiibb Mint harvan szamleka karosodort Ecosystem Assessement, 2005). Ha a tajban elegend6 ar'anyban jeleti vannak a termdszetes es terrneszetkozeli ,e14.5helyek, es azok megfelelo terbeli szerkezetben helyezkednek el, akkor az ember szam'ara biztosithatjak a kaldnfele dkologiai szolgaltatisokat. Ekkor megvan az eselye annak, hogy a taij egeszsegesen mukidik, es hosszu tevon fennmarad. A szantOkb61 es termeszetkiizeli vagy termeszetes elaielyekba 6.116 taji rendszer eeszseges miikeidese azt jelenri, bogy a termeszetes akolOgiai folyamatok taji leptekben is ervenyestlhemek. A gyepekkel es teas termeszetk5zeli elohelyekkel mozaikos biotaphalozatokt61 az alabbi alapfeladatokat (fin_ Okologiai szolgaltatisokat) varjuk el (Angyan es mtsai, 1999): feladat; a terries • mezbgazdalkodasi mennyiseg e' nek novel:ese es min6segenek javitasa a talaj vedelme revers, kedvezei mikroklimatikus hasznos hatissal, a mez4ozdalkodOs s zamOra • eldlenyek (kartevok ellensegei, beporz6 rovarok, stb,) Lintara elohel3i biztositisaval; • talajvedelmi feladat: szel- es vizerozio elleni vedelern, talajregeneracia elosegiiese, a talaj terhelesenek tompitasa; • vizvedelmi feladat: az ivOviz-bazisok, a felszin alatti es a felszini vizek vedelme; • leveg6szint feladat; az aramlo levego meebanikai szurese (pl_ port61). az oxigentermeles nelvelese, sze,n-dioxid rnegkotese, allergen pollenterbeks csiikkentese; • terstruktnra-kialaklb5 feladat; a ter tagolasa, struktarilasa, reszegysegekre bontasa ., • elett e' rfeladat: az 6shonos noveny- es allatvilag, a klilembi5zo szintfi biodiveriitis fenntarlasa; • tajkepi-esztetikal, pihenesi es jaleti crtek n6velese a helyi klazi5s,9eg, illetve a vendegfogadas es az idegenforgalom szarnara.
A nagy kiteljedesii, intenziven muvelt szantOkkal kozyetlentil erintkeza termeszetktizeli nilvenyzetet alapvetoen a gyomosodas, az agressziv terjeclese es attain kartevok Ozonn6venyek veszeivezteti. Ieptekben pedig teljeseu megszainhet bizonyos 616helyek, fajok fennraaradasi e$61 Mindez leggyakrabban az elbbelyek fragmentaciejanak a kovetkezrnenye, arnelynek sorin a termeszetes eI6helyek eredeti kiterjedesnknel joval kisebb terliletrszekre esnek szet. Ezekben a kicsiny foltokban az eredetiekbez kepest sokkal kevesebb faj maradhat fenn, es sokuk sorsa bizonytalanna valik. A fragmentacio (szetdarabelodas) s,zelsaeges esetben az Oahelyfoltok eiszigetelt5dsehez (izolaciojahoz) vezet: az egymastol nagy tavolsagra lohelyek kozritt lebetetienne valik szarnos 6161Ony mozgasa, vandorlOsa (Standovar es Primack. 2001). A fenti problemOk merseklesevel a nem gyomos, terrneszetkbzeli allapotiva regeneralOdott gyepfoltok Egen fbntos szerepet iitszhatnak a termeszeNedelemben. A letrehozandO gyepek megererntherik egy adott tajban a meg meglevO gyepfoltok OsszekOneteset vandorlasi tationalat biztositva az elolenyek szamara (,,zold folyesok"). Emellett nagyon sok hazai ailat igenyli a gyepekkel itarki:tott mozaikos tajat (vZi. Standoyar es Primack, 2001). A letrehozott gyepes parcellak lehetove teszik egyes ritka vagy veden na-veny- es allatfajok megreiepedeset, tiplalkozasat, utodneveleset, elosegitik tdlelesaet. Az djonnan letesftett gyepek vedbzonat jelenthetnek a kuliintisen entekes, vedett eItibelyek k6ttE1. Fontos azonban az: is, hogy a telepitett gyepeken no szaporodjanak el az Ozongyomok finvazios ntivenyek, v4. Milkily es Borta-Dukat, 2004; gotta-Dukat es Mihaly, 2006), mert ezaltal eppen a terrneszetvedelern celjait akadrilvozhatja meg, es az emberi egeszsegre is karosak (pl. a parlagfii)_ F.zttrt kell gondoskodni telepitett gyepek megfelelO kezeleseri51, hosszabb ra34 basznosiCasiutl is. 1-logy-an megy vegbe egy gyep kialakulisa? A felhagyott terEletek spontan .ayepesedese egy szukcesszios folyamat, arnelynek saran jellegzetes ndvenyzeti tipusok valtjak egyrnasi (vC.). Fekete, 1985; Viragla, 2007). Az elso evben a szant665.ldi gyomok szaporodnak fel, ezeket a ruderalis elobelyek (pl. zavart mersgyek. utak, udvarok) nf3ve n ye i kbvetik, maj d fo ko z ato s an megjelennek a termi:.'szetes fajok es atveszik az uraIrnat (vt". Bartha, 1994). Eloszfir rendszerint gyep kepzodik, anti a terrn5helyt61 fliggben cserjesedhet es tovabbalakuIhat az erdb iranyabs_ A gyamok jelenike a gyepesedes elejen, tbrv6riyueni Nagyon kalonbifizb lehet azonban a gyomos idaszak hossza es a gyornosedis mert6ke. Megleiela gyepkezelessel vis-szaszorithatjuk a gyomokat, es lerOvidithetja az altaluk uvalt icl6szakot. A vetett gyepek fajOsszetetele es a fajok menn,visegi viszonyai meg sikeres telepites esetro sem maradnak AlIandoak. A veldt gyepben is
in.
Mayen lebet6s &get refit a gyeptelepir& a termeszetvedelem Delkitiizes-eiben? Magyarorsthgon a mezogazdasagi zerdletek az Orszig teljes teraletenek ketharrnadat teszik ki. Ezek nagy resze (a teljes rer:llet Cobb mint fele) sziirtto, kcrt, szólb vagy gytimblosiis, es kb. i 1% a gyep. A hazai termeszetkazeli elL5Ftelyek donto banyada auktaiba igyazott, ezert oshonos fajaink es eletkiiif3ssegeink megorzese, a termeszet vedelme osak a rnez5gazdasagi tevekenys6gekkel qsszhangb al] valosithat6 meg (Kelemen. 1997; Angyan es mtsai, 1997). Ugyanakkor mez6gazdalkodas erecimenyet is clOntb mertekben meghatarozza a tertnieszeti eroforrasok aIiapota (Angyin es mtsai 1999).
2]
GYEPGAZDA.LKonA31
200&!6.
rnegjelennek a gyornnt'o.renyek es a termeszetes (az. adott helvhez jobban alkalmazkodort) lajok. Mennyisegilk idovei 161yenyszerten n6, es fokozatosan (gyakran mar 1-5 ev utin) atveszik a vezeto szerepet. A vetett gyep idovel tory .enyszertien, magatal alakul termeszetk6zdi anal:iota gyeppe, am elotordulhat, hogy eat a foiyamatot valami rntggatolja (pt nem nidnak 6shonos fajok betelepubi.), ekkor a vetett gyep dpusztul. vagy elgyornosodik. A gyepesites es a gyepgazda€kodasi iriodok bat6konysiga mindig a helyi feltetelekeh Meghatirozo lenvezd a felhagyott szanto merete, gontrkiheqyi adottsagai, a kera bbi rriCtvel& ?-a6rdia es id6tzrtama, a gyepesiteshez va1asztott elja.rds, a szomszedos novenyzet allapora, termeszetes propagulurnforrs, stb. A felhagyas es a konIctet beavatkozasok harasa elosz6r magan a telepiten gyepen es a szomszedos elohelyeken mutatkezik meg, de az ikolagiai afiapol javulasa taji feptekben is je]entkezhet. A terne. szetk(izeli K,,repek kialakulas hosszU id6t vesz igenybe: tet -mbheil fuggoen legkevesebb 5-10 ev, de egyes eserekben akar Cobb evtized is tebet (v.6. Molnar es Hotta-Dukat, 1998; Csecserits es Redei, 2001; Rtaprecht, 2005; 'Byes es 1161iini, 2007),
Hogyan segithett5
es a beavatkrazisokat ezek isrnereteben kell vegrehiAjtani. Mivel bonyolult iikolegiai rend_szerekrol., es nem egyszera rnechanikai szerkezetekrol van sari, ez&ri a kezelesek ktwetkezmenye memoki pontossaggal soha nern szamithata ki. Mindent meg kell tenni annak erdekeben, Thep lete_7.6 asgyepek megmaraidjanak, inszen a gyepek mestersdges helyreallitisa takeletesen nem vegrehajthato, nehez es draga feiadat (vagy nagyon hossza id6t vesz igenybe), kimenetele sokszor bizonytalan. Ha egy korabbi szinton mar elkezdiStiatt a gyep spontan kiala1culasa. akkor megfontcplande,
bogy cijar telepiffrak, vagy hagyjek a termeszetes fo1yarnatot tovabb zajlani. Azonban soha nem szabad felszantani idos, gyepesetda parlagot, ameiy mar Kiliutott a kezdeti gyomosodisi id6szakon, Azokon a szigetszerueu elhelyezked6 szarinfiteraleteken, amelyeket terrnes -4etesterrneszetkiizefi gyepek vesznek hagyni kell termeszetes spontan szakcesszi6 akadalytalan lefo1yesaL Ezeken a teraleteken a wyornosoclist keil rrieggatoint,es ;4;..giteni Ice]] a mind job') allapoth gyep ki akul as a t. Megfele 1{5 k cut antani ss (kaszaiassat, szabalyozorr iegelletessel, szarzkizassal) a felhagyott szarito a tersegre jeftenuo lajkiszletet mutate termeszeres gyep iranyaba kezd italakuLai. Az ozOngyornok terjuddse. nek megakadaiyozisa azonba.n. jelenleg kulcsfontoss41 feladat. Azokon a felbagyando szantokon, ahol a k6zelben nincsenek olyan termeszetkbzeli el6hdyek, amelyekrol a termeszetes gyepalkote navenyfajok magudctol bejuthatnak, a terrnitahelyre jellemzo
a gyepesWs sikere?
A gyeptelepitesre kijekilt parcella talanital es a kr3rnyez8 taj allaporatol ftiggoen ugyanaz gyeptelepitesi technologia nagyon k-tiii5nbaz5 eredrnenyre vezet. A kftnyezeti viszonyokhoz aikalmazkodott tenneszetes nOvenyzet sokfelesege arm figyelmeztet, bogy a gyeptelepites techno[ogiaja nem uni.forznizalhato. A termeszetes gyepesedes iriny'.anak es selless6ge...oei a. soldelesege pediQ arra bizonyitek, bogy a gyeptciepites sikere nem ertekelbeto egyetlen seroa alapjan, a helyi sajatsagok figyelmen kivul hanisaval. A helyi 6kologiai feltetelekhez nerd alkalmazkodott (pi_ a nyugati orszagok lenvegesen nedvesehb es tapanyagd. -Usabb vkzonyaihoz nerneskett), tajidegen fajokb61, .leave kinfokli riernesitesii vagy tenneltetesu fajtak1561 gvep hazank legt6bb tertileten csak nagy miltrapa&Qisok es orir676s mellett letesithete es tarthata fen% termeszetkb2ehnek pedig egyaltala.n nern nevezbet6. gyepteiepites okoidgiai szempont1362 csak akkor lehet sikeres :. ha a fajgazdag gyepek kialakulasahoz vezet5 szukcesszios folyamatot a terrneszetes gyepn5vdnyzet fajamak berdepedese Ezek a fajok a kbrvetlen szomszedsagban. jelenlev6. termeszetes 2yepuOyenyzetia61 erkeznek, vaay pedig (a nap,- tivok,igokra is terjedni kdpes fajok eseteben) a raj fajkezletelabl szarrnaznak. A tertne. szetes gyepkepz5des legkevesebb 5-10 evig tarto foLyarnatit intenziv te.-chnologiakkal nern 1ener stirgetni, de termeszetbatit madszerekkel sgitheto a gyepesedes. Ekozben gondos apolfisi munkara, extenziv gyepkezelesi gazdalkodisra van sztikseg (v6. Rev es mtsai, 2008). amelynek some figyeiemmel kell kiserni a bektivetkezi5 valt07;asokat,
rnaglievenakkel gyepteiepites vegzenda, vagy pedig parlagon feliilvetes direktvetes alkalmazando. A gyep telepiteset megelMien tudni kell, hugy a helyi tenneszeti adonsigok mellett mi u a gyeptipus. arnely letrehozasat (visszWiitisat) celul lehet kitaari; ismerni keil a tajba illo osi, es a jelenleg ,
fenntarrhat6 gyep nOvenvzeti tipusat, a gyepet alkoto fajok Okolagiai igenyeit, A ten-h61-ielyi viszonyok, a
talajtani, a klimatilcus es a dornborzati talajdonsagok, s2erms.76dos nOvenyzet 6//vota,. 5s a t'aii rnintazai is jelentosen meatiatirozza a gyeptelepites eredmenyesseget. Even t a talaj kihaszailtsaginak erteke es a Lalajban elfekv6 eletkepes niagbaak sszeterele es mennvisege is nagymerrekben befoiyasoIja a gyepesites sikeret. A gyepesites kimettereie tehat a heiyi telt&elektol, va/amint az alkalrnazott miadszerekthl. fiiggoert nagyon ktil5nbt57..6 lehet. Egyetlen idopontban elvorett magvetes meg neat garantalja a telepites sikeret. Mivel a eel egy tenneszetkozeli allapotu, lehetaleg sok oshonos neivenyfait tartalmazd gyep kialakilisa, ezda aLapvetO tenyeza a jellemzd niavenyek bejutisa (bejuttatetsa) es fennmaradasa. Termeszetvedelmi szemp-ontb61 csak a Magyarorszigon terrnelt, ashonos (vagy hazankban nemesitett) gyepalkoto fajok vetomagjanak b&sze-rezese intiokolhat45„ Mivel kereskedelmi forgalomban ma me g nem kaphatok az
egycs hazai terrnohelyekhez rnegfelela magkeverekek, de meg egy univerzalis „pannon
22
GTEPGAZDALKODASI K1ZLEMENYEK, 200816,
•
szarazgyep" vet6mag keverek sent, ezert celszerti a magokat a megegyeza tipusti term6helyen begyiljteni. Kisebb mennyisegben a Uzi gyajtes is szoba jabet, nagyobb sztiksegiet eseten gepi aratassal allithat6 elo a vet6tnag_ Meg akkor is sokat jelent az osgyepekrol gyikitoft maguk (vagy a kaszidek) kiszOrAsa, ha riem lehet nagy mennyiseget beszerezni. A gyep fajkeszlete es szerkezete idovel rnegvaltozik, szereneses esetben oshonos fajokban egyre gazdagabb lesz. Nem kovetelmeny a vetett fajok megtartasa, felnjitisa, ha azok a kialakulo gyepben termeszetkozeli fajokra csereiodtek le. A kialakitott gyepek aftalaban rendszeres karbantartast igenyelnek. Ha a telepitett gyep nagyon kiritkult, lehet6seg van a fehijitasra. A feltilvetes saran azonban kertilend6 a gyep ismetelt feltorese, ellenben a rnagszOths, a szenaterftes, esetleg a direktvetes alkalmazhato. A gyep karbantartasa saran a kaszelast, a legeltete,st es a pihentetesi idot a vetes es a megmaradis sikerenek, illetve az idojarasnak megfelelOen kell megvilasztani„
A1t751di kOtott talajit sztyepretek: kOtott talajn sztyepretek (H5a). • Szikesek; tirmOspesztak (Fla), cickoros pusztal (F lb), szikes retch (F2), kocsordos-6szirozsas sziki magaskOrOsok, rksztyepek (F3), Me mezpazsitos szikfokok (F4), padkas szikesek es szikes tavak iszap- es vakszik nOvenyzete (F5). 1. i5bra: Termalielytiputok meghatarazasioak algal-km=1.
TERMESZETKOZELI GYEPTiPUSOK 11AZINIC K()LONBOZO TAJEGYSEGEIBEN Termohelyek es gyeptipusok A termohelyeket a talaj kialalmlasaban fo szerepet jitszO alapkozet, a talaj vizellatottsaga es sotartalma, fflerve a parcella taji elheIyezkedese alapjan kill6nbiaztetjtik meg, A gyepesites szempontjabOl alapvetben Idlenc ktilecb6z6 termohelytipus megkulonborteteset jav as o lj uk (1. abra), Az egyes termohelyekhez tobbfele gyeptipus, On. 616hely tartozik. Az elohelyeket az uralkod6 es jellernzo novenyfajaik, illetve a tovabbi term6helyi sajittossagok alapjan kiil6nb5ztetjtik meg (reszletes leirisaik: Fekete es mtsai, 1997; fenykopek: META fotatar, http://www.novenyzetiterkepluifototar ). Az egyes termohelyekhez az On. Altalanos Nemzeti El6helyosztalyozasi Rendszer (A-NER) el6helyei kOztil az alabbiak tartoznak (zarOjelben az A-NER kodok, vo. Fekete is mtsai, 1997; B616ni es mtsai, 2003): • Mocsarak es magassisosokt nem nadas mocsarak (B2, B3) es magassasretek (B5). • Ude retch: keiTeljes retek (D2) es mocsarretek (D34). • Hullamteri retek: moesarretek (D34). • Domb- es hegyvideki gyepek: franciaperjes retek (El), veres csenkeszes heal rack (E2), hegydombvideki sovany gyepek as sz6rMgyepek (E34). • Hegylibi k6tott talaju gyepek: pusztaftives lejtOgyepek, sztyepretek (H3a), felszaraz szaraz magaskorosok es erdOssztyepretek (1-14), ktStbtt talajti sztyepretek (H5a). • Nyilt homokpusztagyepek: nyilt homokpusztagyepek (01). • Zart homoki sztyepretek: hornoki sztyepretek (HSb).
Figure l; Algorithm for determining nine habitat types for grassland restoration
Magyarorszfig gyeptijai Hazink egy email() biegeografiai region - a Pannon region - beliil helyezkedik el, ezert mind a termaszetfOldrajzi es tijakologiai adonsagok, mind maguk az elohelyek, es azok hasznalatanak tortenete lenyegileg elter Europa mas tertileteinek adottsagai t6 I . Magyarorszag atrneneti klimaj a, valamint az igen valtozatos foldrajzi, vizrajzi, talajtani tenyez6k, a termeszetes elohelyek tijankenti nagy gazdagsaga miatt (vt5 . Fekete is Varga, 2006) nem lenet egyetlen gyeptelepitesi modszert az egesz orszagra megadni. A ktilonfele gyeptipusok sokfelesegenek, es a legj ellemz5bbek taj ankertti eiterj edesenek bernutatiisara a hazai tajak kataszterere alapozon tajbeosztast keszitetttink (2. dbra). A tajbeosztis kozelitoleg a kistajcsoportoknak felel meg. A gyepek koz01 csak azokat vettilk figyelembe, arnelyek szanthatO talajon is el6fordulnak. Az igy kapott nreptal-ttpusok elternek abban, bogy henna melyek a legjellemzObb termeszetes gyepek es retek. A tajak besorolasa is segithet meghatarozni azt a Hives , elohyt,arnkisgyeptarn megcelozzuk. Ugyanakkor figyelembe hell venni, hogy egyes tajreszletekben olyan nagy lehet a killonbOzo elohelyek valtozatossaga es a taj mozaikossiga, hogy csak a helyi terrathelyi adottsagok ismereteben d5ntheto el, bogy pontosan milyen tipusit gyep letrehozasara van esely.
23
OvEPGA.z.litia.KODAST KoiLttat3gYEIC, 2008/6.
Ha a szintoteralet mar legalabb nehany eve parlagon van, akkor a rnerlegetenclo szempont a gyepesedes elorehaladottsiginak a foka, Ha a felhagyott szanton mar elkezdOdOtt a termeszetkdzeli gyep kialakulasa, es az invizios gyornnovenyek nem uralkodtak el, akkor nem erdernes felszantani a parlagot. Ebberi az esetben gyepfenntartasi miadszerekke) kell tcarabb miivelai, vagy fehil kell vetni a kOrnyezia gyepekrol szarrnazo szaparitaanyaggal. Az aktiv gyepesites legkevesbe intenzfv modszere saran a termeszetes fajokat talajelokeszites naiad juttatjuk a pareellara. Ez tOrtenhet magszorissal, szenateritessei (ssanattiurvas fekilvetessei), valatrtint direktvetessel. Exeldcel a modszerekkel a spontan gyepesedo pareellara, vagy a korabban elvetett gyepre kesobb is, es tObbszOr is juttathatunk a termeszetes fajokbol, ezaltal gyorsithatjuk a jellemzo faji Osszetetel kialakulasit. TaIajeliikeszitesre ds azt kOvetor vetesre akkor van szakseg, ha a pareellan meg rajta vannak az el8zo evek gazdasagi nOvenyeinek rnaradvanyai (pl. a tario). Az elsodlegesen gazdasigi hasznositas celjara tOrtena gyeptelepftes szinte mindig talajelokeszitesre magvetesre alapul, a termeszetbarat g-yepesites azonban a korabban felsorolt, a termeszetes folyamatokat modellezo modszerek szerint is hatekonyan rnegva 'Os Ithato. Magkeverekkel torteno gyeptelepitest akkor Vegezzank, ha ezAltal a kezdeti evek nagyfolcis ekgyomosodisa, de meg inkabb a tartlet OZOngyomokkal valo elboriaisa triegakadalyozhate. A gyepesitend8 parcella termOhelyenek megfeklo elohelyr6i gept aratassal vagy kez.zel gytijthetjuk be a magokat. Ha erre nincs lehetoseg, akkor kereskedelmi forgalomban kaphata, a termohelyhez ilJo magkevereket hasznaljunk. Ne vessDnk el tajidegen fajokb61 allo magkevereket.
2. Libra; Magyarorszig gyeptAjainak terkepe
0
01
0/1
❑de retek, egyes Az egyes gyepta,i tipusok jeltemz6 terroohelyei; tajakban clombvidelti gyepek; 2: a laposokban szikcs es nedves rack, a hatakon szaraagyepeki. 3: a kiss6 magasabb reszeken szaraz, felszaraz, VA.= talajti gyepck, a vbIgyekben tide retck; 4; tide rdtek, domb-es hegyvideloi gyepek, Wale szkaz homoki gyepek; 5: sziketek uralta tiljtipus, a melyebb reszeken key& tide Mt, a hatakon keves szaraz gyep; 6: mind a homoki, mind a kotottebb talajii szaraz gyepek, valatnint szikesek; 7: szaraz homoki gyepek, de jelenros az tide, arteri jellegti raek aranya; 8; szaraz homaki gyepek, de jelentiis a szikes aranya, ds az ude retek is vannak; 9: a magasabb reszeken tEis.zaraz, a fapesabbakon, a volgyekben tide retek; I CI: Bomb- is hegyvidaki gyepek, a vdlgyekben tide- retek, illetve felszaraz gyepck is elerfordu Lhatnak; 11: a felszitraz gyepek, valamint dornh- es begyvidelci gyepek; 12: a felszaraz gyepek mellen homoki crs kitStOttebb !Maid szArazgyepeki 13; szimaz esivagy felszkraz, kotott [Maid gyepek, kisebb mennyiSegben tide retek; 14: a tatjhan sokfele gyeptipus forth]] ela haso/i16 aranyban, kottittebb ralajon (homoki szaraz gyepck es szikesek nincsenek); 15: tide es relszaraz tipusti gyepek, de a szaraz, kOtott talajti gyepeknek mogfeleb5 termaely is megtatilhat6( 1) Figure 2: Map of the grassland art.& types in Hungary The characteristic habitats in the different grassland area types: 1: alluvial meadows of river valley and other meadows; 2: salt steppes, salt marshes. and dry grasslands; 3: dry and semidry grasslands, and meadows in the valleys; 4: meadows and sand steppes; 5: dominated by salt steppes and marshes; 6: sand and loess stepp es , salt habitats; 7: sand steppes, meadows; 8: sand steppes, salt habitats, meadows; 9! semidry grasslands, and meadows in the valleys; 10: mountain meadows, alluvial meadows, semidry grasslands; 11: semidry grasslands, mountain meadows; 12; semidry grasslands, sand and loess steppes; 13: dry sad semidry lases grasslsrtrls, paribr rne$zJersys; l4. ',may habitat types occur in similar amount (there are no sand steppes and salt habitats); 15: mesic, semidry and dry grasslands(1)
Szenaterfteses vagy szenamurvas febalvetes A termeszetkOzeli gyepallomany („Osgyep") termahelyre jellernth faji osszetitelenek kialakulasat gyorsithatjuk, ha a kornyeken talalhat6, keson, vagyis jiilius vegen Icaszalt eloregedett (magerlelesben lovo) szena elpergett magjat kiszorjuk a telepitett teriiletre. Ezzel olyan fajok is betelepithetok a gyepbe, amelyek igen lassan vandorolnanak be a tertnetre. Ez tigynevezett szenateriteses, vagy szdnamurvas fe101vetes tradieionalis modszer volt Magyarorszagons A szenateriteshez kaszalekra Iesz szakseg, amelyet celszerhen egy kOzeli, hasonlO term8hely szenajakent szerezhetank be (p1, rendr81 begyajtOtt szalas szonakent). A megfelelo kaszati kivalasztasahoz kdrjuk ki a teruletileg illetekes nemzeti park igazgatOsag tanksat. Ha a nemzeti parknak nagyobb kaszaloi vannak, magat a szenat is beszerezhetjuk onnan. A szena elteriteset kovetoen celszerd a tetailetet allatokkal megjaratni (a magok kipergetese es fOldbe juttatasa vegett). Ugyanakkor a kaszalast itgy kell idoziteni, hogy a tertiletre juttatanda ntlivenyfajok
MODSZEREX A GYEPESITESHEZ Miiyen gyepesfresi modszert vdlasszunk? Miutin meghatarortuk a gyepesitend8 terulet termohelyi tipusit (vO. 1. iibra), eldontendo, hogy milyen modszerrel gyepesitstink. Ha a termohely nyilt homoki gyep, vagy mocsar, rnEtgassasos letrejottet teszi leheti5ve, akkor a spontan begyepesedesre erdemes alapozni, es magszarassal vagy szenateritessel lehet a termeszetes fajok bejutisat el6segitent. 24
CiYEPGA7Dil Ks)DA.Si KOzLENIEN-1•EK, 200g16.
ta.vaszi (febnthr 20. - marcitis 30.) e ' s a nyarvigi
magjai az elteritest megelaz6en ne peregjenek ki a szerrabol. Ha a parcella cgy kisebb resze.re mar sikerdlt fajokat betelepiteni, akkor az a folt a kesobbiek saran forraskent szolgallbat a tovAbbi szaarnunris fellilvetashez, vagy akk a vetomag gyfijtesebez (aratasabez). Egyes. tlivekbol a sz,Criateritest van , vetski5nmar sodikevhn kaszaihatunk terrn6ses szenit, magokat_
vagy atathatuak
P. via ts la:WA% digtVitti•d.ti vagy talajrntiveles nelkiili A gyeptbres gyepfehijitas egyik famidja a direkrvetes, arnelyttez speci6lisan ki al nkitoti 1:Lt3• direktvetbgePet hasznalunk. A gep kia1akitasanal fogva kepes arra, hogy kOzvetlenill a meglevb gyepnemezbe, vagy az az optimahs ver6si elavetemeny tarlbjaba m6Eysegben heIyerze el a fbnagot. Ez el az eliirassai megvdltortatjuk a gyepnemez rnagkeszletenek gyornmag-haszonnOvenyrnag ardnyat, ugyanakkor nem sernrnisitjak meg az egy6b s2empontb61 ertekes novenyek magvait, es lehetove valik a gyepben yak,. fennmaradasuk, Direktvetest v6ezczhettink egy felnjitando gyepen, vagy szintist, maid adott nOveny terTneszt6s6t kdivetoen az elovetetnenY tarlOjn. A direktvetCses telepites ideje lehet tavasszal es nyar v6gen• Ha pillangast nern tarttarnaz a keverek, akkor blabber mLodik feleig, meg a tei aid is vetheilink, tnctt tavaszig a fii•ek kiesiraznak es koran fejlikesnek irldulnak, do nem rnindig hoznak ilyeakor maRszarat. A tavaszi vetesnel figyelni keli a teruleten efo ntivenyzet elnyomo hatisara. Ez e[Ien gyakoribb, de magasra allitott fiikaszdval vegzett ka,szalassal vklekezhetank. Teljes tadajelokeszitest koveto yetis A flirnag szinte fenyben t.;sirazik, ezert sckely vetest igenyel, aro.i 6061 fliggroen 0,5-2 cm mCly idle. A tnaeLgy aprornorzsas, kertszenien elmunkalt, keth5keppim tilepedcV, tailor taEaj legyen. Ezzel biztositjuk art. }logy kesabh a vete. steralet mar ne tilepedjen, vagy a vaElOp besallyedve ne vethesse tivagok xvie:ri-ytb'un. A kfainbOza fiifajok lcralbnbozo idb alart ke]nek In, igy a korabren csilizOk cluyorahatjak a kes6bbieket, Az angol perje mAr egy het alatt kikel, mig a reti perjc csak mintegy baron) het eltelte titan hajlaude esirarni, ezert ha sok a keverekben az angol Peje, akkor gyorg fejkidese miatt einvoinja a gyengebb nEvinyeket-, vagyis 0 -vornkent viselkedik. A gyors kelesi es fejltidesi erellyel rendelkozo, agressziv uovenyfajok triagjaib61 ne tervezzank 20%ot meghafado aranyU nOvenyallomanyt a keverekbe. A megfele]a cs'iraszArninal telepitett, gyorsan kelp es fejl8d5 gyepaikoto faj a k6s6bbiekben ved o. „ takarii rnivenvk'ent viselke4lik, 6s el8segin az drtatesebb, hosszin Etivek sikeres megtclepiteset. Gyepet ket idoporttban telepithetank. Az oprirnalis telepitesi ido Mag.yarorszigon a kora
(augusztus 20• • szeptember 10. kozdtti) idoszak. Mindket idbpontnak va_nnak el5nyei es hatranyai, amelyeket figyelembe kell venni a telepites sikere erdekdben• A Let telepitdsi idopontat dsszehasonlitva niiunk a nyarvegi telepites az elonyiisebb. A tavaszi telepitAsael blYan gyoraok jelennek, mint a parJagfii (arni torvenyileg is irtasra ki:itelezett), de Cisszel mar nines je]en a telepiteshen, ós a kbvetkezb' tavasszall., a szakszerden vegzett kas.zgLissa/ ktszorithatO a gyepbol. A kiritkult gyeptak,araban viszont mar a meg5i-,.A5mrt•Vmtil isisagitk ex as A gyeptelepiteshez szilkseges vetomag a vadonterrno fajok szobadban begy jtcytt (pl. megfelda rostaval rendelkez6 kombajnnal orator°, vagy terrnesztett szaporitb anyagabal szirmazzon, csak azok hidnydb,an szarmazhat nernesitett fajekbol_ A tclepitenda teralet kornyezeteben lev . "5 hasonla termaielyi adottsagu gyepek nOvenyzetenek eketriz,esa utan megtervezliet6 a titira, terrndhelyre id urnz.6 faji osszetetelli magkeverel Osszetetele, filfaj-aritlya es vetarriae adagja. Hz a ntivenytarsitas a telepites utan kiaiakulo Depnernezevd - alapot ken hogy adjon a tirsulas alkok5 termeszetes gyepalkOtOk beavatkozis rtclkiili betelepiilesehez. Ehbez kereskedelmi vetomagkeverel eseten s.zukseges, hogy legalaibb a dominansivezer ftifal feteljen meg az adott gyeptijnak, es legyen legnagyobb ardnyban a keverekben. A vetisre kend18 itifajok kiva.lasztasktil figyelenthe kell venni a kesabbt fenntartasi lehet&s.eget, vagyis hogy a gyepet legeitetik, kasziljali, van' minciket eljarast alkalrna.zzak a gye.pnove'ny tirsulis kialakitisa Cs fenntarrasa Crdekeben. A novenytimulas faji Osszetetc161 a legeitetett allat faja es legelesi szakisa Az alkalmazott legeiteta szakszeriisegevei egyiitt aiapvet5en meghatarozzo. Az aljfii-szaifii aranyt ennek megfeleJoen kell tervezrn. A hajtasnevel.es tipusa (Iazabokrz 4-5 eves, vagy tarackos hosszit CJctii fafele) a faj varhato elettartamat is jelzi. Hat fajnad kevesebb nbvenybol ne alijon a keverek, es ezen belul egy fa aranya sem haladhatja meg a 30%-ot • Azoknal a nem terrnelb beruhazaspknal, mint a ('rives raersgye, a rovarteieltetO bakhat Cs az ZitetvenY sorkOzgyepesites, a bolygatott, vagyis sahnt 3ssati eVACeAzitell `La* eseieben a g-yepte'tepltas ru' rnag keverekk el tortenhet. Az iittet, ,eny sorkiiz-ftivesitesnel talajvedi5 gyepesitesrol van szo, ezert a (thck irnyekrfi•eset is figyelembe kell igy te]epitesre valamilyen aproeseuJiesz, voros c.senkes4, felenlasleveld cscnkesz kevetke jbhet szamitasba. LejtOn minden sorktiz eyepesitese ajinlort, rnig silo tertileten deg csak minden misoelik sorkozbOn gYePesiteni. A kaszilekot nern eelszerd orthagyni, meat a lazy mulcsrakaro utat enged a tarackb aza bete I epedesenek. A telepiast koveto gyepgazdalkodisi munkik A #6,1epitist kOveti5 evben a gyep kirneictes hasznalatot igenyel. Tavasszal a feffauasok I L:thasafa hengerezni ken_ Arad5s utan vagy
GYEPGAZDALKODASi Ki5ZLEMENY8K,
kiszapoias eseteben az iszapos gyepncrnez fogassal tartend ettivolitasa vezethet JE5 eredlitenyre. A telepitest kiivetd elso evben a gyepen a legettetest tneg nem szabad alka]mazni. A tavaszi elsb navedek kaszalisa majus vegan vagy jimius elejen van (majus 25. es janius 5_ kbzifFtt). Ha van rnegfelelo mennyisd0 fu, akkor sarjaszeria keszitesre is van lehefoseg_ Terrneszetvedelmi kezelesnel a kaszalas ekvegzese a rnadarat feszek hagyasa, altalaban Junius kozepe utan javasolt a termeszetvedelmi elv 'ara$0k b`Zcrilif (Va. Rev es. misaifi, 2008; Viszlo s Karsa, 2007), A pantos idopont teraleterdcent vattozo, ennek meg_hatirozaisaban a helyi termeszetvedeltni or lehet segitsegankre. A szenat utan lehet elszallitani_ A balakeszitesnel kerulni tell a taposisi karokat (szar.az talajviszonyok, mine] kevmbla gepi mozgas es ideiglenes depo). A cs5kkent tapanyagrartabna fiitermes felhasznalaisara ajaniott m6dszer az erjesztses takarmanykeszites
2008/6_
hatekonyan megtervezni a gyepen elvegzendo beavatkozas ' okat (vii, lion4th es Szitar., 2007). A monitorozas vegsb celja ax , hogy a gyepesedes folyamatat, majd a gyep fetmmaradasat a lehetd legjobb tnadon tudjuk elosegitetll , Hiaba ismerjak az adon eel rnegvaiasitasahoz mar j6] bevalt modszeneket, azok egy adott helyen, adott eldhelytipus eseten, adott taji kOrnyezetben, adott iddjarasi kdrulmenyek kidzdtt near bizros, bop az elvart naodon hatnak_ Az okologiai rendszerek raag$,ora sok iiEszetevabol hlak, Inelyek kZvi,tt sokfele es b-onyolult kolcsdntaias all fenn, ezert viselkedstaket csak bizonyos hattirek kElz6tt )eher megjOsolni. A.z ereiteljes behatisok ugyan j61 kiszarnithata - altalaban kata_sztroalis - hatissal jarnak, viszont egy kisebb mertekil beavatkozis (pl. egy kazepes en5ssegu legeltete0 az eppen fennallei koriarnenyektril fagglien te'llabffle kdvetkezmennyel is jarhat. Exert van szakseg a te-ytkenysegeink la.(Iverkevu6nyeCnek rendszeres mortirorazasare, a tapasztalatok ala_pjan az elvegzend5 bcavatkortsok tijragoncloiasara. A terrneszeti rendszerek monitorozasa egyes esetekben nem egyszera feladat, inert j61 ken itmerni az elohely tulajdonsagait, az 411(00 fajokat, stb. Az alabbiakban azonban felsorolunk nehiny olyan jellernzen, amei yek megfigyelese valamivel egyszerfibb, csak kisebb fajtmeretet igenyel, de segitsegtikkel a telepitett gyepben vegbemend legfontoabb folyamatok felisnlerhetok: - a tdaj novenyzet Altai boritntt siga, a nOvenyzet foltossiga, - gyorrupdvenyk tOmegessege, - invazios nbvenyek (zrangyomok) jeleniete (fontosabb veszelyes rizongyornok: gyalogakae, selyernkord, maga.s cs kanaclai aramNe;sszei, akae* bilvfinyfa, eziistfa, szerbtdvii. atokraske), - nadasodas merteke, - favek es ketszikilek aranya (sztyepretekben)„ - sxalfii es aljfii aranya, - fiivek es pillangos noven_yek aranya, - kiser3fajok jelenlete.
szerrazskzies).
Legismertebb es leggyakoribb mechanikai gyornsz-abillyozasi eljara,s a kaszEilas. Ez tdatenhet a tavaszi telepites tclejen, armkor magasra allitott ffikaszaval gazol6 kaszalast vegzank. Ekkor a kasza a ffa felett jar, es csdkkeuti az egynyari gyomok arnyeko16, vizeivono. hatisat, Gyonairt6 hatisa gyakoriatilag nincs. Nyarvegi telepitesnel altaliban nincs ri sziakseg, inert az egyeves gyonink osszel nun jelentenek konkurenciat a fiivekre, a ko vetkeza evben pedig a teli hideghatason atesett 'Ely& mar kepesek rnagszitrba szdkni es elnyonani a g yornok,at, ha jo sikern a ielepites. Legeltetett gyepeken a masodik moved& lelegeltetese utan, janius vegan - _Pius elejen vegezzilk. a Kvotnirto kaszalast, ami megakadalyozza a le nem legelt gyomnovenyek magerlele'set es a vegetativ rszek elt6vo1l.Usjval brnesiti a no-venyeket. Kazvetett vornirtO es kdzvetlen matt gyomszatalyozO hatasa alkalrnazisa meghatiroz6 a legelteteses gyephasznilatban. A legeltetesi Welty vegan a tisztito kaszalassa! tivolfrjuk- el a visszamarach ntvenyi reszeket, fiatal csetje es bokor kezdemenyeket. Cserjementesit45 hatLsa pOtolhatatlan, gyomszabalyoz6 hata.a azouban inkabb negativ, mint pozitiv_ Ha a gyomnOvenyek magot erietrek oszig, akkor at rrsztogabi kasajssal segitjak a magpergetest„ a gynnlasodkst, ami a lerorn16, kiritkulhi fi7isban I.ev5 gyepeken takarmanyertek esdkkeneshez vezet. A fajdiverzitis rnegbrzese ben jelentds szerepe van, de a baszonnOvenyiegyeb noveny aranyt nem lehet vele szabilyozni_
KOSZONETNYIEVANiTAS Cikkatic ntagiras llox a? F11.7 receizAsAbol
keszitctt ,,Tertneszetbarat gycptelepitesi litrnutato Okologiai es technologiai szernpontok az Uj Maparm.z.ig VideklejlesztEsi Program kereteben mag-valositand6 gyeptelepitesi tervek szarnara" cirna tanulmany szolgalt aLapul. A titualmany megirasiban jelen cikk szerzoin kiviii kiizremakadatt Bodon.c.zi Deak Balazs, 111yes Eszter, Lowey Laszlo, Margdcri Katalin, l'vlate Andras, Molnar Attila, Mohair Csaba, Molnar 7:soft, evari Miklos, Recfef Taina:s„ Sipos Ferenc, Szabo Rebek.a, Szitir Katalin, Timar Gabor, Toth Zoltan, Tb•rtik Peter es Tarke kbzremiikbdestiket e hely.litt is kdszortja, A cikk elkeszitesehez az OTK_A F-048785, az NICF-13 -0013/2005 es a LIFE05/NAT/HU10001 t 7 palyazatok jarratak hozza.
A *el) monitor014ga A monnorozis saran a telepitett gyep allapotat rendszeres id6k(15zbnkent (legaiabb evente egyszer) nyornon kOvetjtik„ A gyep monitorozasa saran olyan adatokat gOjtilink be, arnelyek reven kepesek vagyunk a gyep fejleideset nyomon ktivetni, felmerala problernikat eszlelni. Ezeknek az adatoknak a bintokaban tudjuk narorakeszen es
26
GYEPGAZDALKODA.S1 KOZLEMENVE,K5 200816.
MODAL OM
( :991); A novenytc:mesztes agro5koi(igiai tOnyczt Lock elem7'ise (gazdalkodki 5 trariglak, termohelyi alkalmazkodis). Kandidatusi ,Crtekezes, Gort6I16. .gy6n J.-Tardy J.-Vajtuin6 Madarassy A. (szer1c) (1997): yeLcrt es trzdkcny Term6szeti TernLetek mcie.6gazdaikodasanak alapjai. K6rnyezet es raisa_zdalkorlis I. Mezagazda Kiado, Budapest_ Angyin .1.-Podmaruczky L.-FesCis I.-Tar F. (s2erk.) (1999): Named Agrar-k6myezetvedelmi Program a ki: ,rnyezeti.imdlk termdszet es a caj megOrzocet szolgAlo tnez6gazdasagi terme/iSi medszerek T.amogatasara. 1. k&tet. Alapok. Kezirat, Budapest. Bertha, S. (1990): Spatial process in dei•elOping plant, commUML1C5: pattern iprrnatiOn d•5Cid using information theory_ In: Spatial processes in plant communities (Eds.: Kral-Jim, F. et EL). Academia, Praha. 31-47. B-otta-Dukit Z.-Mihaly B. (szerk.) (2006): Bio1Ogiai in aziek Magyaronzigon. OzOnm5v4nyek II. A KvVM ianulmanykmetel Hivatalanak Tern-45=0/6,71cl rni TermeszetB6 VAR Alalpiroi.ny Kiado. Budapest. BOlani L-Kun A.-Molnar Zs. (szerk_I (2003): tlohely-ismereti Utmutato. Kezirat. MTA OBKI. V.krateit tep!,'1.4.ww.rioveny.zetiterkcp.huiein: Csecserits, A.-RideL T. (2001): Secondary succession on sandy old-lields in Hungary. Applied Vegetation Scieme 4: 63-74. Fekete G. (s ..zetk.) (l 98-5) - A cOnologiai vaikcesszii5 kerdesei. Akaiderniai kiadO, Budapest. Fekete a•Molnar Zs.-14cireath F. (szerk_) (1997): Nenucti Biodiverzitas-monkoroze Rends.7..tr TT. A magyaron.f.4 Iciraaa, hataTorOja es a Nerrizeii Plihelyosztilyozasi Rem:1szer. Magyar Termizettudoinirtyi Ntuzeurn, Budapest. httplbacww.termes,zetvedetem.hui _uacri'downloadslbioruonrlI_%20N%C9R.pdf Fekec G.-Varga Z. (2006): Masyarorsiag tajamak nbvenyzete. is .611atvibiga, MTA Tanada/ornkutatO Kd.zporit, Budapest. Horvath A.-Szitar K. (szerk•) (2007): Agrirtajak novelty2etinek munitoroziga. A hates-monitorozas elmeleti alapjai Os
gyakorlarli lehefosegei. MTA OBKJ, VaeratOt botariikaitulahorwathiMotutorozasMoniwrozas_ismerteto.pilf 11/y4 E.-Warn J. (szerk.) (2007): Lejto'sztyepek, Loszsyepek es erd8sanrepretek Magyarorszason. Budapest., http:/.01(proN. botanika.hAdziPannonGrassBookiparmorsgrassbook.pdf J cdicke, g. (1994): Bictopverbanci. Ulmer Verla,g, Stuttgart. Kelernen (szerk•) (1997): Iranyelvek a filves teruletek termszetueclelmi arernFontU kezeklaihiz_ A KTM TvH tanolinanykFititii 4. Terinesze:Bilvir Afapicuany KiadO„ Budapest. Mihaly B.-Rota-DA:at Z. (szerk-) (2004): Bial4iai inviziOk Magyarogon. (3:zonnifivinyek. A KIN M Termeszeryedelmi Hivatalanak unulmAnykotetei 9. TermeazetaCTVAR A Laoi!vany Kiado. Budapest. Molnar Zs••Botra-Duke Z. (1998? Ltnpnaved space-for•ti substitution for hypothesis generation: secondary ,grosslands with documented site h ivory n SE Hungary_ Phytococnologia 28: 1-29. Rev Sz.-Marticsck Gy. (2048): Termeszetvedelmi szemponh). gycphas1ositas. Dona-ipoly Nemzert park Igazgat6aag. Budapest. Ruprccht. E. (2005): Secondary succession in old-fields in the Transylvanian LowLsal. (Romania). Preslia. Praha 77: 145— ] 57. Standouar T.-Primack R. (2001) A terrnzervodelmi biologia aiapjai. Ncmzetr Tankonyvkiad6, Budapest. Yrrigh K. (2007): Vegegiciodinamikai Toiyamatok t4rben es kiLben_ Agrareajak nEwenyzetenek moninorozasa. A hatisrnonitorozis elmelek alapjai Cs gyakorlati leheirkegei (szetk_! Horvath A.-Szitar K.). MTA ODKI, Vtharitot • 72-51. Vise6 L.-Karla D. (2007): A termeszetkimel6 icaszalas gyakorlata. Pro Voiles Tertniszetveeldrrn KozalapitrAny, Csakvar. Millennium Ecosystem kisesment (2035). Our human plane[: SUrrtmary for decision-makers_ islanclprcss • 'Washington, COvCio, London. hv.pliwwor. rnaweb.org Mag•arorsza,g Vid.Afejle,sztesi program (2007), )3ijdap6st.
Angyin
'.
27
