QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 30. Tel.: ; Fax:

QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. 1132 Budapest, Váci út 30. Tel.: 2-999-999; Fax: 2-999-990 [email protected] www.quaestor.hu

A QUAESTOR Tallér Részvény Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap

2013. éves jelentése

QUAESTOR Tallér Vegyes Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap

2013. éves jelentés

A befektetési alap megnevezése: QUAESTOR Tallér Részvény Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap A befektetési alap típusa, futamideje: Nyilvános, határozatlan. Az alapkezelő társaság neve, székhelye: QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. 1132 Budapest, Váci út 30. A letétkezelő társaság neve, székhelye: Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. A forgalmazó társaság neve, székhelye: QUAESTOR Értékpapír Nyrt. 1132 Budapest, Váci út 30. A könyvvizsgáló neve és székhelye: Kijelölt könyvvizsgáló: dr. Rocskai János (004148) EV-555033 számú egyéni vállalkozó A forgalomban lévő befektetési jegyek száma: A tárgyidőszak elején (2013. 01. 02.): Az éves tájékoztató lezárásakor (2013.12.30.):

89.688.172 db 39.560.935 db

A portfolió összesített nettó eszközértéke: A tárgyidőszak elején (2013. 01. 02.): Az éves tájékoztató lezárásakor (2013.12.30.):

340.848.638 Ft 138.838.019 Ft

Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke: A tárgyidőszak elején (2013. 01. 02.): Az éves tájékoztató lezárásakor (2013.12.30.): A tárgyidőszakban forgalmazott befektetési jegyek száma: eladás 5.025.572 db visszavétel 55.152.809 db A befektetési jegyek után kifizetett hozam: Az alap nem fizet hozamot.

2. oldal

3,8004 Ft 3,5095 Ft



A befektetési alap eszközeinek tételes felsorolása: Az értékpapír portfolió tételes felsorolása a 2013. január 2-i állapotnak megfelelően:

Instrumentum D130417 D130724 D131113 A150212A04 2015/A A171124A01 2017/A A231124A07 2023/A COCA-COLA 2014/01/15 7.875 E-STAR 2015/A BANK PEKAO SA CEZ ERSTE BANK KGHM KOMERCNI BANKA MOL MTELEKOM OTP PKO BANK POLSKI KONCERN Richter TELEFONICA C.R TELEKOMUNIKACJA POLSKA SA

Az értékpapír portfolió tételes felsorolása a 2013.december 30-i állapotnak megfelelően:

Árfolyamérték

Instrumentum

10 212 656 7 003 542 39 167 915 2 692 675 2 603 088 1 802 365 16 705 502 7 967 817 28 084 794 24 742 275 17 238 938 34 777 310 28 843 920 7 094 340 4 210 176 6 833 040 30 942 981 23 075 853 5 149 200 21 900 078 17 344 927

Árfolyamérték

D140625 D141015 A150212A04 2015/A A160212C05 2016/C A171124A01 2017/A A231124A07 2023/A COCA-COLA 2014/01/15 7.875 BANK PEKAO SA CEZ ERSTE BANK KGHM KOMERCNI BANKA PKO BANK POLSKI KONCERN TELEFONICA C.R

5 031 099 6 670 007 2 696 561 6 150 937 2 718 301 1 861 924 16 020 464 12 857 585 8 538 643 10 167 006 14 791 595 9 575 886 16 659 562 10 161 432 6 549 443

Vagyonkimutatás: Vagyonkimutatás Átruházható értékpapírok Banki egyenlegek Egyéb eszközök Összes eszköz Kötelezettségek Nettó eszközérték

2012.12.28 332 159 183 2 684 807 309 382 335 153 372 -430 913 334 722 459

2013.12.30

99,11% 0,80% 0,09% 100,00%

130 450 445 8 585 756 13 544 139 049 745 -211 726 138 838 019

93,82% 6,17% 0,01% 100,00%

A befektetési alap összetétele: Eszközmegoszlás Tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok Más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok Közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok Egyéb átruházható értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő papírok Devizális kitettség Cseh korona Lengyel zloty Euró Forint

2012.12.28 244 174 571 72,9% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 87 984 612 26,3% 2012.12.28 22,3% 39,6% 9,9% 28,2%

3. oldal

2013.12.30 89 301 152 26,6% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 41 149 293 12,3% 2013.12.30 18,3% 39,8% 19,0% 22,9%



Befektetési alapok nettó eszközértékei (Ft) 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.30 QUAESTOR Aranytallér Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Borostyán Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Deviza Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR EHLA Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Kurázsi Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Tallér Árfolyam Nettó eszközérték

Quaestor Aranytallér Quaestor Borostyán Quaestor Deviza Quaestor EHLA Quaestor Kurázsi Quaestor Tallér

2012.12.28

2013.12.30

3,6886 296 842 678

3,8489 324 648 112

3,5002 178 679 547

3,728 131 556 472

3,9394 126 504 761

3 399,11 674 467 478

3 569,55 717 553 859

3 381,59 391 230 217

3 950,70 374 356 078

4 115,23 366 062 311

0,8308 167 532 134

0,8434 164 988 916

0,885546 105 765 661

0,925203 145 194 798

0,971445 157 998 579

1,293935 1 854 038 861

1,236679 2 067 093 635

1,215716 2 029 653 148

1,196453 1 557 113 252

1,125009 1 485 810 982

2,9784 748 611 551

3,0817 1 155 929 762

3,192434 973 548 249

3,391878 907 190 961

3,505462 919 030 745

3,5386 403 187 722

4,0121 446 062 988

3,4966 376 622 893

3,7321 334 722 459

3,5095 138 838 019

Befektetési alapok hozamai évről évre 2013 2012 2011 5,67% 6,51% -8,99% 4,16% 16,83% -5,19% 5,00% 4,48% 4,52% -5,97% -1,58% -1,70% 3,35% 6,25% 3,61% -5,96% 6,74% -13,07%

2010 4,35% 5,01% 1,52% -4,59% 3,47% 13,38%

2009 26,03% 9,83% 9,70% -10,20% 7,47% 27,06%

Az alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása az elmúlt években:

4. oldal



Pénzügyi adatok: a)

befektetésekből származó bevételek

b)

egyéb bevételek

c)

kezelési költségek

d)

a letétkezelőnek fizetett díjak

e)

egyéb díjak és adók

f)

nettó jövedelem

g)

felosztott és újrabefektetett jövedelem

h)

a tőke változásai

50 638 472 0 2 647 028 525 688 3 139 136 -12 407 549 0 -50 045 940

i)

a befektetett eszközökre elszámolt értékvesztés

j)

minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire

0 9 459 504

Befektetési politikában bekövetkezett változások Az Alap befektetési politikája Az Alap befektetési célja, hogy döntően Magyarország, illetve az Európai Unióhoz csatlakozott vagy csatlakozó régiós országok, valamint a gazdaságilag fejlett OECD tagországok tőzsdéire bevezetett társaságok értékpapírjaiba, és ezen országok államai, kormányai által garantált kötvényeibe történő befektetéseken keresztül, konzervatív befektetési politika folytatása mellett, az Alap likviditását fenntartva hosszú távon az elérhető maximális tőkenövekedést érjen el. Az Alap nyilvántartásba vétele A QUAESTOR Tallér Részvény Nyíltvégű Befektetési Alapot, mint Magyarországon nyilvános módon létrehozott nyíltvégű értékpapír befektetési alapot, az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet 1996. december 27-én vette nyilvántartásba, 780.709.633,- forint saját tőkével a 1111-28 lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: 110.008-4/96. Az Alap jogelődje a Tallér Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap volt, amelyet a Felügyelet 1993. július 13-án vett nyilvántartásba 1112-05 lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.008-2/93. Az Alap futamideje Az Alap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételétől határozatlan ideig tart. Piaci teljesítmény A fejlett országok részvénypiacai kimagaslóan teljesítettek a múlt évben. Sorra dőltek a rekordok az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is. Térségünk megítélése azonban nem változott, így a régiós részvénypiacok végeredményben kimaradtak a globális tőzsdei fellendülésből. A Tallér alap portfoliójában szereplő papírok ennek ellenére számottevő hozamot biztosítottak az alapnak 2013-ban.

5. oldal



Általános piaci környezet A tavalyi év is az észak-amerikai részvénypiacok szárnyalása jegyében telt el, ennek eredményeként természetesen komolyabb javulást mutattak a fejlett országok tőzsdéi is. Az Egyesült Államokban tovább javult a vállalatok működése, a gyorsjelentési szezonokban rendre növekvő eredményekről számoltak be. Önmagában ez nem lett volna elegendő magyarázat a Wall Street újabb és újabb rekordjaira, a korlátlan likviditás azonban a részvénypiacokat támogatta. A Federal Reserve reálgazdaságot támogatni életre keltett eszköze, a pénznyomda továbbra is masszív új forrásokkal látta el a részvénypiacokat, feljebb és feljebb srófolva az árfolyamokat. Míg az év elején a Fed jegyzőkönyveiből az derült ki, hogy legkésőbb 2013 végéig befejeződhet a jegybank kötvényvásárlási programja, mindössze az év utolsó ülésén kezdték kurtítani azt – miután a gazdaságból kedvező hírek érkeztek, a stabilan növekvő GDP adat és 7,9%-ról 6,7%-ra csökkenő munkanélküliségi ráta számított a legfontosabbnak. A szóbeli intervenció és a programok visszavágásának eltolása egész évben működött, és ehhez a fegyverhez folyamodott az Európai Központi Bank is. Ugyan az EKB nyáron 25 bázisponttal 0,5%-ra mérsékelte alapkamatát, továbbá szintén futtat egy eszközvásárlási programot, ám a legnagyobb hatást a negatív betéti kamat belengetésével érték el, újra és újra. És bár év közben meglehetősen sok oldalról érkeztek negatív hírek, a központi bankok által generált pénzhullámot nem lehetett megállítani. Pénzügyi mentőövet kellett Ciprusnak dobni, kormányválságok zajlottak Olaszországban és Portugáliában, mély recesszióba süllyedt Görögország és nemzetközi eszkalációval fenyegetett a szír polgárháború. A kiszámíthatóság Európa vezérállamából szolgált nyugtatóval, az őszi parlamenti választás Merkel kancellár győzelmével zárult, melyet nagykoalíció követett – általános vélekedések szerint fordított végeredmény esetén sem fordult volna el az ország a szorosabban együttműködő Európa összekovácsolásáról, mely most az Unió jövőjét határozza majd meg. A piacok így simán léptek át az amerikai adósságplafon és a költségvetés kiújult problémakörén, pedig szeptemberben még a közigazgatás is részleges leállásra kényszerült. A Wall Street tehát fürdött a pénzben, a Dow Jones 26%-ot ugrott, az S&P átfogó 500-as indexe 1997 óta legjobb évét produkálta, közel 30%-os erősödéssel, amely mintegy háromszorosa volt az átlagos elemzői várakozásoknak. Az S&P 500 index tagjai közül három is 200% feletti emelkedéssel zárta a tavalyi évet. Az online videokölcsönző Netflix 296%-ot, a Micron memóriagyártó és a Best Buy elektronikus eszközökkel foglalkozó kiskereskedelmi cég papírja 240%-ot ugrott. Ugyan még csak kisebb indexek tagja, ám kiemelt figyelem övezte a Tesla 346%-os teljesítményét, az elektromos autó iránti hisztériát csak megtörni tudták az elemzők által rendre kiadott figyelmeztetések, illetve egy-két jármű tűzesete. Európa magasan jegyzett tőzsdei cégei közül a Nokia emelkedett ki, mely 98%-os emelkedést produkált - miután a Microsoft bejelentette, felvásárolja a jobb napokat látott mobilgyártót. Tőzsdén kívül akadt durvább történet is, a Bitcoin árfolyama megötszázszorozta árfolyamát a dollárhoz képest egy év alatt, jól teljesítettek a hasonló típusú, de még kevésbé felkapott virtuális fizetőeszközök is. Az év igazi nyertese azonban a japán részvénypiac volt, a Nikkei közel 60%-ot vágtatott egy év alatt, ez még a jen ugyanezen idő alatt bekövetkezett 20%-os dollárral szembeni gyengülését figyelembe véve is kiugró teljesítmény. Az ok egyszerű volt, a japán jegybank is beállt a sorba a központi bankok eszközvásárlásait tekintve. Sőt a Bank of Japan igen nagyot dobott, korlátlanul vásárolja a kötvényeket, ami igen drasztikus lépés az ország gazdasági méretét tekintve. Emellett úgy határoztak, hogy az 1%-os inflációs célt 2%-ra emelik, megtámogatva a kormány defláció elleni próbálkozásait. A lakossági fogyasztás és a gazdasági növekedés is beindult, ami a vállalati profitokban is jelentkezett. Az év második felében a fogyasztói árak is felfelé indultak, novemberben már 1,5%-os inflációt regisztráltak a szigetországban. Kínában lefelé csúsztak a részvényárak, a Sanghaj index (-7%) négy utolsó évében háromszor is negatív szaldóval zárta az évet. A továbbra is masszív, de már nem annyira dübörgő gazdasági teljesítmény kapcsán rendre azt emelték ki a kommentárok, hogy az eddigi exportboom után immár a belső fogyasztásra építenek az országban, a buborékfújástól pedig idegesek szoktak lenni a piaci szereplők (kivéve, ha az a fejlett országokban zajlik). A biztos menedéknek tekintett amerikai és német állampapírpiacon az Eurózóna perifériális országaiból érkező kedvezőtlen hírek időszakát leszámítva hozamemelkedés zajlott, valamennyire már

6. oldal



árazták a befektetők azt a szcenáriót, amikor a jegybanki kötvényvásárlási programok kifutása után erősen csökken majd a kereslet. A tőkebőség következményekkel bírt a spekulatívabb piacokra is. A negatív reál- és esetenként nominálhozam elől a rizikósabb és ennek megfelelően hozamfelárral forgó eszközök felé menetelő likviditás nyomán a magas államadósság és a költségvetési hiányok csapdájában lévő Eurózóna államok állampapírjai iránt is volt kereslet. Komoly hozamcsökkenés játszódott le az olasz, a spanyol és a görög kötvényeknél is, utóbbi piacon 2013 végére ismét viszonylag ismert formájú hozamgörbe rajzolódott ki. A PIGS meghatározás idejétmúltságáról (?) Írország is gondoskodott, három év után kilépve az Uniós mentőprogramból, visszatérve a piaci finanszírozáshoz. A csődkockázati felárak időközben az egész kontinensen lefelé tartottak, ebben a javuló hangulat mellett szerepet játszott a fedezetlen CDS pozíciók uniós betiltása is. A nagynevű elemzőházak többsége egyetért abban, hogy 2014-ben sem döfik még le a részvénypiaci bikát. Az S&P 500 indextől 8-10%-os emelkedésre számítanak az idei évben. Vélhetőleg az állampapírok hozamemelkedése is folytatódik majd. A brent olaj kurzusa az előző években tapasztalt igen jelentős mozgékonyság után egy jóval szűkebb sávban (97-117 $/hordó) ingadozott, a közel-keleti feszültségek ellenére sem emelkedett jelentősen, ebben nagy szerepe volt a palagáz fokozatos térnyerésének az Egyesült Államokban. Az inflációs félelmek tovaszállása után összeomlott az arany piaca. Az évekig töretlenül emelkedő trend 2012-ben tört meg, de 2013-ban jött a korrekció, az árfolyam a januári unciánként 1.700 dollárról decemberig 28%-ot zuhant (1.205 $), az ezüst 35%-os mínuszban zárt. Hazai események Idén hosszú évek után kikerült az ország az Európai Unió túlzott deficit eljárása alól, mivel 2012 után 2013-ban és 2014-ben is a referenciaszint alatt marad a költségvetés hiánya. Az évet stabilabb forintárfolyam, sosem látott mélységű infláció jellemezte. A gazdasági növekedés az év második felében beindulni látszott a katasztrofális előző év után. Éves szinten 0,5%-os és 1,7%-os GDP bővülést mértek a II. és III. negyedévben, a Mercedes gyár termelésbe kapcsolódásának, valamint a kiemelkedően teljesítő mezőgazdaságnak köszönhetően. Jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta, igaz ehhez egyrészt kreatívan módosított szabályok (példa: külföldön munkát vállalók) és a közfoglalkoztatottság felfuttatása kellett. A hosszú távú választási fegyverként bevetett rezsicsökkentési sorozat fogyasztói árakra gyakorolt hatása megsemmisítő volt. Az extra tételek, mint a dohánytermékek árrésének emelése, a banki költségek megugrása homályosították az amúgy sem tiszta képet, mindenesetre az év vége felé már 1% alatti éves inflációt mértek (a kevésbé torz maginflációs mutató 3% környékén ragadt). A tavasszal teljes mértékben kicserélődött jegybanki döntéshozók folytatták a 2012 augusztusában megkezdett kamatcsökkentési sorozatot, melyre az infláció csökkenése és a nemzetközi hangulat enyhesége teret is adott Szűk másfél év alatt tizenhétszer vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, hogy az ütem ne legyen túl erőteljes, ezért a 25 bázispont helyett már kisebb lépésközben is beavatkozhat a Monetáris Tanács. Az alapkamat az év végére 3%-ra mérséklődött, ez 275 bázisponttal volt alacsonyabb az év eleji nyitóértéknél. Az MNB növekedési programot is beindított, ebben jellemzően devizahitel állományukat válthatták ki a bankszektoron keresztül a vállalkozások. Devizahitelek kapcsán több bírói döntést követően a Kúria (a korábbi legfelsőbb bíróság) került nyomás alá azzal, hogy egységesítse a joggyakorlatot, azonban jelezték, hogy a legfontosabb részletkérdésekben megvárják az Európai Bíróság legkorábban februárban esedékes döntését. A devizahitelesek ügye évek múltán is megoldatlan maradt. A külkereskedelmi mérleg folyamatos szufficitet mutatott, valószínű, hogy az év végi többlet rekordot dönt majd és a folyó fizetési mérlegben is rendre kiugró többlet jelentkezett. A hitelminősítőknél érvényben lévő rating minden esetben befektetésre nem ajánlott kategória, a Fitch által adott stabil kilátás ellenében a Moody’s és az Standard & Poor’s leminősítést valószínűsítő negatív címkével látta el a besorolást. Nyáron újabb megszorító csomag érkezett a pénzügyi tranzakciós illeték (készpénz felvét, tranzakciók), a megemelt távközlési adó (hívások, üzenetek után), az árfolyamnyereség és a kamatadó mögé felsorakoztatott egészségügyi hozzájárulás formájában. Az érvényben lévő vállalati, illetve szektorális különadók kapcsán a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy akár tíz évig is érvényben maradhatnak.

7. oldal



Az állam 2013-ban többek közt a takarékszövetkezetek irányítását vonta saját kézbe, a takarékbankot a tervek szerint azonban 2014-ben értékesítik. A költségvetést az E.On magyarországi gázüzletágának megvásárlása is részlegesen terhelte, ennek ellenére tartható volt az év során hétszer módosított államháztartás hiányterve, a költségvetés GDP arányos deficitje minden bizonnyal 3% alatt maradt. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul – nyilatkozta az MNB elnöki székébe ugró Matolcsy György utódja, varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A forint árfolyama a lengyel zlotyhoz hasonlóan 2%-kal gyengült az évben (a cseh korona 10%-ot esett), az országgyűlési választások előtt viszonylag nyugalomban állt be a 300 Ft/€ szintre. Az állampapírpiacon nagymértékű hozamesés mutatkozott. A globális hozaméhség hatása itthon is hatott, a kockázatvállalásra hajlandó tőke oda vándorolt, ahol magas hozamot remélhetett. Az MNB kamatcsökkentéseivel párhuzamban az éven belüli állampapírhozamok 3% alá süllyedtek, 50-150 bázisponttal csökkentek a távolabbi lejáratokon mért értékek is, a leghosszabb papírok kivételével. Az állampapírpiac átlagos teljesítményét rögzítő MAX index 2013-ban 10%-kal emelkedett. Az időszakonként beköszöntő negatív világpiaci hangulatban az ország viszonylagos sebezhetősége miatt többször is kiszáradtak a hazai állampapír aukciók, ám az ÁKK mégis sikeres évet zárhatott. A lakossági részarány meredeken nőtt, a tervezett mennyiség piacra került és két devizakötvény kibocsátást is végre lehetett hajtani, az IMF hitelek visszafizetése mellett. Februárban a hasonló amerikai papírhoz képest 345 bázispontos extrahozammal 3,25 Mrd dollárnyi, novemberben 325 bázispontos felárral 2 Mrd dollárért adott el az ország tízéves kötvényt. Sikeres volt a belföldön kibocsátott devizakötvény is (P€MÁK), ebből több mint 2 Mrd eurónyit bocsátott ki tavaly az Államadósság Kezelő központ. Magyarország csődkockázati árazása az év elejéhez mérten lényegében nem változott, igazodott az európai trendbe, a legnagyobb kilengést a ciprusi mentőcsomag körüli bizonytalanság okozta. A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában konzerválódtak a megelőző évben látott állapotok. A részvényforgalom napi átlagban nem érte el a 10 Mrd Ft-ot, a vállalati különadókkal, egyéb terhekkel küzdő társaságok részvényeinek árfolyama éves összevetésben alig változott, a BUX 2%-kal emelkedett. Az illikvid piacon minden sztori jelentős hatással volt a legnagyobb társaságok részvényeire is. A Richter májusban ki-, majd novemberben visszakerült az MSCI Magyarország index tagjai közé, a Magyar Telekom a legutolsó felülvizsgálatnál hullott ki a kosárból. A távközlési részvény sosem látott mélységbe süllyedt, a nyáron profit figyelmeztetést kiadó cégnél bekövetkezett az, amitől év elején még csak a legpesszimistábbak tartottak: az MTelekom 2013-as eredménye után várhatóan nem fog osztalékot fizetni. A bankszektorra kivetett újabb adók és illetékek hatása nem maradt hatás nélkül az OTP piacán sem. Míg az európai bankrészvények átlagosan 20%-kal emelkedtek a tavalyi évben, addig Magyarország legnagyobb bankjának papírja gyakorlatilag ugyanott zárta az évet, mint ahol elkezdte. Mindenképp magyarázó és jelzés értékű, hogy a menedzsment az elnök-vezérigazgatóval az élen fél év alatt több tízmilliárd forint értékben és folyamatosan adott el saját részvény állományából. A MOL és Horvátország közül ősszel fokozódtak odáig a véleménykülönbségek, hogy a magyar társaság közölte, hajlandó megválni leánycégétől, tárgyalási alapként az INA orosz tulajdonba kerülését vetve fel. Az Európai Unióhoz időközben csatlakozó horvát állam a MOL vezére ellen kért nemzetközi elfogatóparancsot, ami hamar a két ország közti feszültség növekedéséhez vezetett, egyre-másra érték a nyilatkozatok legfelsőbb kormányszinteken is. A BÉT indexének két szokásos évközi felülvizsgálatakor már vadászni kellett a megfelelő részvényeket, az őszi kosármódosítás után pedig újabb papír hagyta el a parkettet. Az Egis-re meglepetésszerű nyilvános vételi ajánlatot tett francia nagytulajdonosa, az aktuális tőzsdei árhoz képest több mint 30%-os nyereséget kínáló felvásárlási árszint után nem volt kérdéses az ajánlat sikeressége és a kivezetés. A mélyrepülésből kikerülni nem tudó Est Media az év közben kopott ki az indexkosárból. Az indextagok közül az egyre jobb gazdálkodás számottevő javulást eredményezett a Danubius és a Rába árfolyamában, közéjük az FHB furakodott be – elsősorban a Takarékbank megvételével kapcsolatos év végi spekulációk nyomán.

8. oldal



Az alap 2013 év folyamán nem vett igénybe hitelt. Az alapnak 2013 év folyamán nem volt származékos ügylete.

Budapest, 2014. április 17.

Mellékletek: 1. sz. melléklet: Mérleg 2. sz. melléklet: Eredménykimutatás 3. sz. melléklet: Könyvvizsgálói jelentés 4. sz. melléklet: Kiegészítő melléklet 5. sz. melléklet: Cash-flow 6. sz. melléklet: Üzleti jelentés

QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviseletében

Palumby László igazgatósági tag

9. oldal

QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 30. Tel.: ; Fax:

Recommend Documents