QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 30. Tel.: ; Fax:

QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. 1132 Budapest, Váci út 30. Tel.: 2-999-999; Fax: 2-999-990 [email protected] www.quaestor.hu

A QUAESTOR Deviza Nyíltvégű Értékpapír Alap

2013. éves jelentése

QUAESTOR Deviza Nyíltvégű Értékpapír Alap

2013. éves jelentés

A befektetési alap megnevezése: QUAESTOR Deviza Nyíltvégű Értékpapír Alap A befektetési alap típusa, futamideje: Nyilvános, határozatlan Az alapkezelő társaság neve, székhelye: QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. 1132 Budapest, Váci út 30. A letétkezelő társaság neve, székhelye: Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. A forgalmazó társaság neve, székhelye: QUAESTOR Értékpapír Nyrt. 1132 Budapest, Váci út 30. A könyvvizsgáló neve és székhelye: Pénzmentő Kft. 1037 Budapest, Farkastorki út 54., ügyvezető: dr. Rocskai János Kijelölt könyvvizsgáló: Popovicsné Palócz Mária (000593)

A forgalomban lévő befektetési jegyek száma: A tárgyidőszak elején (2013. 01. 02.):

156.932.907 db

Az éves tájékoztató lezárásakor (2013.12.30.):

162.642.913 db

A portfolió összesített nettó eszközértéke: A tárgyidőszak elején (2013. 01. 02.):

146.402.681 Ft


157.998.579 Ft

Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke: A tárgyidőszak elején (2013. 01. 02.):

0,932900 Ft


0,971445 Ft

A tárgyidőszakban forgalmazott befektetési jegyek száma: eladás

5.775.814 db

visszavétel

65.808 db

A befektetési jegyek után kifizetett hozam: Az alap nem fizet hozamot.

2. oldal



A befektetési alap eszközeinek tételes felsorolása: Az értékpapír-portfolió tételes felsorolása a 2013. január 2-i állapot alapján: Instrumentum D130724 D130918 DIAGEO 2013/07/01 5.5 REPHUN 3.875 DJ FOOD ETF ISHARES CORP ETF RBS AGRI ETF

Az értékpapír-portfolió tételes felsorolása a 2013. december 30-i állapot alapján:

Árfolyamérték

Instrumentum

942 224 37 073 537 15 418 294 32 708 966 12 141 522 11 670 823 7 110 051

Árfolyamérték

D140430 D140806 REPHUN 3.875 BMW ISHARES JAPAN ETF

8 124 355 40 622 199 35 414 329 12 668 805 9 454 657

Vagyonkimutatás: Vagyonkimutatás Átruházható értékpapírok Banki egyenlegek Egyéb eszközök Összes eszköz Kötelezettségek Nettó eszközérték

2012.12.28 115 972 724 79,71% 29 515 277 20,29% 11 796 0,01% 145 499 797 100,00% -304 999 145 194 798

2013.12.30 106 284 345 67,13% 52 028 132 32,86% 20 063 0,01% 158 332 540 100,00% -333 961 157 998 579

A befektetési alap összetétele: Eszközmegoszlás Tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok Más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok Közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok Egyéb átruházható értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő papírok

Devizális kitettség Euró Forint

3. oldal

2012.12.28 30 580 556 0 0 0 85 392 168

21,0% 0,0% 0,0% 0,0% 58,7%

2012.12.28 73,4% 26,6%

2013.12.30 66,5% 33,5%

2013.12.30 22 123 462 15,2% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 84 160 883 57,8%



Befektetési alapok nettó eszközértékei (Ft) 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.30 QUAESTOR Aranytallér Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Borostyán Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Deviza Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR EHLA Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Kurázsi Árfolyam Nettó eszközérték QUAESTOR Tallér Árfolyam Nettó eszközérték

Quaestor Aranytallér Quaestor Borostyán Quaestor Deviza Quaestor EHLA Quaestor Kurázsi Quaestor Tallér

2012.12.28

2013.12.30

3,6886 296 842 678

3,8489 324 648 112

3,5002 178 679 547

3,728 131 556 472

3,9394 126 504 761

3 399,11 674 467 478

3 569,55 717 553 859

3 381,59 391 230 217

3 950,70 374 356 078

4 115,23 366 062 311

0,8308 167 532 134

0,8434 164 988 916

0,885546 105 765 661

0,925203 145 194 798

0,971445 157 998 579

1,293935 1 854 038 861

1,236679 2 067 093 635

1,215716 2 029 653 148

1,196453 1 557 113 252

1,125009 1 485 810 982

2,9784 748 611 551

3,0817 1 155 929 762

3,192434 973 548 249

3,391878 907 190 961

3,505462 919 030 745

3,5386 403 187 722

4,0121 446 062 988

3,4966 376 622 893

3,7321 334 722 459

3,5095 138 838 019

Befektetési alapok hozamai évről évre 2013 2012 2011 5,67% 6,51% -8,99% 4,16% 16,83% -5,19% 5,00% 4,48% 4,52% -5,97% -1,58% -1,70% 3,35% 6,25% 3,61% -5,96% 6,74% -13,07%

2010 4,35% 5,01% 1,52% -4,59% 3,47% 13,38%

2009 26,03% 9,83% 9,70% -10,20% 7,47% 27,06%

Az alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása az elmúlt években:

4. oldal



Pénzügyi adatok: a)

befektetésekből származó bevételek

b)

egyéb bevételek

c)

kezelési költségek

d)

a letétkezelőnek fizetett díjak

20 693 421 0 2 293 627 720 000

e)

egyéb díjak és adók

2 107 029

f)

nettó jövedelem

7 172 569

g)

felosztott és újrabefektetett jövedelem

7 172 569

h)

a tőke változásai

5 701 057

i)

a befektetett eszközökre elszámolt értékvesztés

j)

minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire

0 8 970 791

Befektetési politikában bekövetkezett változások Az Alap befektetési politikája: Az Alap befektetési célja, hogy döntően gazdaságilag fejlett OECD–tagállamok, különösen az Európai Monetáris Unió tagállamainak tőzsdéire bevezetett társaságok értékpapírjaiba, nyilvánosan forgalomba hozott és tőzsdén jegyzett (forgalmazott) kötvényeibe és államilag garantált, tőzsdén jegyzett (forgalmazott) értékpapírokba történő befektetéseken keresztül, konzervatív befektetési politika folytatása mellett, az Alap likviditását fenntartva hosszú távon az elérhető maximális tőkenövekedést érjen el. Az Alap nyilvántartásba vétele: A Zürich Deviza Nyíltvégű Befektetési Alapot, mint Magyarországon nyilvános módon létrehozott nyíltvégű értékpapír befektetési alapot, az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet 1999. október 7-én vette nyilvántartásba, 192.343.507,- forint saját tőkével a 1111-93 lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma:110.141-1/99. Az Alap futamideje: Az Alap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételétől határozatlan ideig tart. Piaci teljesítmény A fejlett államok kötvényei és a szolvens vállalatok papírjai továbbra is igen alacsony hozammal forogtak a piacokon 2013-ban, egyre inkább jellemző volt az, hogy a legnagyobb vállalatok kötvényei árazás alapján biztonságosabbnak számítottak az országok által kibocsátott hasonló paraméterű papíroknál. Az elérhető hozamok csökkenésével a Deviza Alap az előző évhez hasonlóan növelte részvénypiaci hányadát. Az elsősorban a német piacon megnövelt pozícióvállalás eredményeként az Alap befektetési jegyeinek árfolyama annak 5%-kal emelkedett, erre a kismértékben gyengülő forint is hatással volt.

5. oldal



Általános piaci környezet A tavalyi év is az észak-amerikai részvénypiacok szárnyalása jegyében telt el, ennek eredményeként természetesen komolyabb javulást mutattak a fejlett országok tőzsdéi is. Az Egyesült Államokban tovább javult a vállalatok működése, a gyorsjelentési szezonokban rendre növekvő eredményekről számoltak be. Önmagában ez nem lett volna elegendő magyarázat a Wall Street újabb és újabb rekordjaira, a korlátlan likviditás azonban a részvénypiacokat támogatta. A Federal Reserve reálgazdaságot támogatni életre keltett eszköze, a pénznyomda továbbra is masszív új forrásokkal látta el a részvénypiacokat, feljebb és feljebb srófolva az árfolyamokat. Míg az év elején a Fed jegyzőkönyveiből az derült ki, hogy legkésőbb 2013 végéig befejeződhet a jegybank kötvényvásárlási programja, mindössze az év utolsó ülésén kezdték kurtítani azt – miután a gazdaságból kedvező hírek érkeztek, a stabilan növekvő GDP adat és 7,9%-ról 6,7%-ra csökkenő munkanélküliségi ráta számított a legfontosabbnak. A szóbeli intervenció és a programok visszavágásának eltolása egész évben működött, és ehhez a fegyverhez folyamodott az Európai Központi Bank is. Ugyan az EKB nyáron 25 bázisponttal 0,5%-ra mérsékelte alapkamatát, továbbá szintén futtat egy eszközvásárlási programot, ám a legnagyobb hatást a negatív betéti kamat belengetésével érték el, újra és újra. És bár év közben meglehetősen sok oldalról érkeztek negatív hírek, a központi bankok által generált pénzhullámot nem lehetett megállítani. Pénzügyi mentőövet kellett Ciprusnak dobni, kormányválságok zajlottak Olaszországban és Portugáliában, mély recesszióba süllyedt Görögország és nemzetközi eszkalációval fenyegetett a szír polgárháború. A kiszámíthatóság Európa vezérállamából szolgált nyugtatóval, az őszi parlamenti választás Merkel kancellár győzelmével zárult, melyet nagykoalíció követett – általános vélekedések szerint fordított végeredmény esetén sem fordult volna el az ország a szorosabban együttműködő Európa összekovácsolásáról, mely most az Unió jövőjét határozza majd meg. A piacok így simán léptek át az amerikai adósságplafon és a költségvetés kiújult problémakörén, pedig szeptemberben még a közigazgatás is részleges leállásra kényszerült. A Wall Street tehát fürdött a pénzben, a Dow Jones 26%-ot ugrott, az S&P átfogó 500-as indexe 1997 óta legjobb évét produkálta, közel 30%-os erősödéssel, amely mintegy háromszorosa volt az átlagos elemzői várakozásoknak. Az S&P 500 index tagjai közül három is 200% feletti emelkedéssel zárta a tavalyi évet. Az online videokölcsönző Netflix 296%-ot, a Micron memóriagyártó és a Best Buy elektronikus eszközökkel foglalkozó kiskereskedelmi cég papírja 240%-ot ugrott. Ugyan még csak kisebb indexek tagja, ám kiemelt figyelem övezte a Tesla 346%-os teljesítményét, az elektromos autó iránti hisztériát csak megtörni tudták az elemzők által rendre kiadott figyelmeztetések, illetve egy-két jármű tűzesete. Európa magasan jegyzett tőzsdei cégei közül a Nokia emelkedett ki, mely 98%-os emelkedést produkált - miután a Microsoft bejelentette, felvásárolja a jobb napokat látott mobilgyártót. Tőzsdén kívül akadt durvább történet is, a Bitcoin árfolyama megötszázszorozta árfolyamát a dollárhoz képest egy év alatt, jól teljesítettek a hasonló típusú, de még kevésbé felkapott virtuális fizetőeszközök is. Az év igazi nyertese azonban a japán részvénypiac volt, a Nikkei közel 60%-ot vágtatott egy év alatt, ez még a jen ugyanezen idő alatt bekövetkezett 20%-os dollárral szembeni gyengülését figyelembe véve is kiugró teljesítmény. Az ok egyszerű volt, a japán jegybank is beállt a sorba a központi bankok eszközvásárlásait tekintve. Sőt a Bank of Japan igen nagyot dobott, korlátlanul vásárolja a kötvényeket, ami igen drasztikus lépés az ország gazdasági méretét tekintve. Emellett úgy határoztak, hogy az 1%-os inflációs célt 2%-ra emelik, megtámogatva a kormány defláció elleni próbálkozásait. A lakossági fogyasztás és a gazdasági növekedés is beindult, ami a vállalati profitokban is jelentkezett. Az év második felében a fogyasztói árak is felfelé indultak, novemberben már 1,5%-os inflációt regisztráltak a szigetországban. Kínában lefelé csúsztak a részvényárak, a Sanghaj index (-7%) négy utolsó évében háromszor is negatív szaldóval zárta az évet. A továbbra is masszív, de már nem annyira dübörgő gazdasági teljesítmény kapcsán rendre azt emelték ki a kommentárok, hogy az eddigi exportboom után immár a belső fogyasztásra építenek az országban, a buborékfújástól pedig idegesek szoktak lenni a piaci szereplők (kivéve, ha az a fejlett országokban zajlik). A biztos menedéknek tekintett amerikai és német állampapírpiacon az Eurózóna perifériális országaiból érkező kedvezőtlen hírek időszakát leszámítva hozamemelkedés zajlott, valamennyire már

6. oldal



árazták a befektetők azt a szcenáriót, amikor a jegybanki kötvényvásárlási programok kifutása után erősen csökken majd a kereslet. A tőkebőség következményekkel bírt a spekulatívabb piacokra is. A negatív reál- és esetenként nominálhozam elől a rizikósabb és ennek megfelelően hozamfelárral forgó eszközök felé menetelő likviditás nyomán a magas államadósság és a költségvetési hiányok csapdájában lévő Eurózóna államok állampapírjai iránt is volt kereslet. Komoly hozamcsökkenés játszódott le az olasz, a spanyol és a görög kötvényeknél is, utóbbi piacon 2013 végére ismét viszonylag ismert formájú hozamgörbe rajzolódott ki. A PIGS meghatározás idejétmúltságáról (?) Írország is gondoskodott, három év után kilépve az Uniós mentőprogramból, visszatérve a piaci finanszírozáshoz. A csődkockázati felárak időközben az egész kontinensen lefelé tartottak, ebben a javuló hangulat mellett szerepet játszott a fedezetlen CDS pozíciók uniós betiltása is. A nagynevű elemzőházak többsége egyetért abban, hogy 2014-ben sem döfik még le a részvénypiaci bikát. Az S&P 500 indextől 8-10%-os emelkedésre számítanak az idei évben. Vélhetőleg az állampapírok hozamemelkedése is folytatódik majd. A brent olaj kurzusa az előző években tapasztalt igen jelentős mozgékonyság után egy jóval szűkebb sávban (97-117 $/hordó) ingadozott, a közel-keleti feszültségek ellenére sem emelkedett jelentősen, ebben nagy szerepe volt a palagáz fokozatos térnyerésének az Egyesült Államokban. Az inflációs félelmek tovaszállása után összeomlott az arany piaca. Az évekig töretlenül emelkedő trend 2012-ben tört meg, de 2013-ban jött a korrekció, az árfolyam a januári unciánként 1.700 dollárról decemberig 28%-ot zuhant (1.205 $), az ezüst 35%-os mínuszban zárt. Hazai események Idén hosszú évek után kikerült az ország az Európai Unió túlzott deficit eljárása alól, mivel 2012 után 2013-ban és 2014-ben is a referenciaszint alatt marad a költségvetés hiánya. Az évet stabilabb forintárfolyam, sosem látott mélységű infláció jellemezte. A gazdasági növekedés az év második felében beindulni látszott a katasztrofális előző év után. Éves szinten 0,5%-os és 1,7%-os GDP bővülést mértek a II. és III. negyedévben, a Mercedes gyár termelésbe kapcsolódásának, valamint a kiemelkedően teljesítő mezőgazdaságnak köszönhetően. Jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta, igaz ehhez egyrészt kreatívan módosított szabályok (példa: külföldön munkát vállalók) és a közfoglalkoztatottság felfuttatása kellett. A hosszú távú választási fegyverként bevetett rezsicsökkentési sorozat fogyasztói árakra gyakorolt hatása megsemmisítő volt. Az extra tételek, mint a dohánytermékek árrésének emelése, a banki költségek megugrása homályosították az amúgy sem tiszta képet, mindenesetre az év vége felé már 1% alatti éves inflációt mértek (a kevésbé torz maginflációs mutató 3% környékén ragadt). A tavasszal teljes mértékben kicserélődött jegybanki döntéshozók folytatták a 2012 augusztusában megkezdett kamatcsökkentési sorozatot, melyre az infláció csökkenése és a nemzetközi hangulat enyhesége teret is adott Szűk másfél év alatt tizenhétszer vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, hogy az ütem ne legyen túl erőteljes, ezért a 25 bázispont helyett már kisebb lépésközben is beavatkozhat a Monetáris Tanács. Az alapkamat az év végére 3%-ra mérséklődött, ez 275 bázisponttal volt alacsonyabb az év eleji nyitóértéknél. Az MNB növekedési programot is beindított, ebben jellemzően devizahitel állományukat válthatták ki a bankszektoron keresztül a vállalkozások. Devizahitelek kapcsán több bírói döntést követően a Kúria (a korábbi legfelsőbb bíróság) került nyomás alá azzal, hogy egységesítse a joggyakorlatot, azonban jelezték, hogy a legfontosabb részletkérdésekben megvárják az Európai Bíróság legkorábban februárban esedékes döntését. A devizahitelesek ügye évek múltán is megoldatlan maradt. A külkereskedelmi mérleg folyamatos szufficitet mutatott, valószínű, hogy az év végi többlet rekordot dönt majd és a folyó fizetési mérlegben is rendre kiugró többlet jelentkezett. A hitelminősítőknél érvényben lévő rating minden esetben befektetésre nem ajánlott kategória, a Fitch által adott stabil kilátás ellenében a Moody’s és az Standard & Poor’s leminősítést valószínűsítő negatív címkével látta el a besorolást. Nyáron újabb megszorító csomag érkezett a pénzügyi tranzakciós illeték (készpénz felvét, tranzakciók), a megemelt távközlési adó (hívások, üzenetek után), az árfolyamnyereség és a kamatadó mögé felsorakoztatott egészségügyi hozzájárulás formájában. Az érvényben lévő vállalati, illetve szektorális különadók kapcsán a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy akár tíz évig is érvényben maradhatnak.

7. oldal



Az állam 2013-ban többek közt a takarékszövetkezetek irányítását vonta saját kézbe, a takarékbankot a tervek szerint azonban 2014-ben értékesítik. A költségvetést az E.On magyarországi gázüzletágának megvásárlása is részlegesen terhelte, ennek ellenére tartható volt az év során hétszer módosított államháztartás hiányterve, a költségvetés GDP arányos deficitje minden bizonnyal 3% alatt maradt. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul – nyilatkozta az MNB elnöki székébe ugró Matolcsy György utódja, varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A forint árfolyama a lengyel zlotyhoz hasonlóan 2%-kal gyengült az évben (a cseh korona 10%-ot esett), az országgyűlési választások előtt viszonylag nyugalomban állt be a 300 Ft/€ szintre. Az állampapírpiacon nagymértékű hozamesés mutatkozott. A globális hozaméhség hatása itthon is hatott, a kockázatvállalásra hajlandó tőke oda vándorolt, ahol magas hozamot remélhetett. Az MNB kamatcsökkentéseivel párhuzamban az éven belüli állampapírhozamok 3% alá süllyedtek, 50-150 bázisponttal csökkentek a távolabbi lejáratokon mért értékek is, a leghosszabb papírok kivételével. Az állampapírpiac átlagos teljesítményét rögzítő MAX index 2013-ban 10%-kal emelkedett. Az időszakonként beköszöntő negatív világpiaci hangulatban az ország viszonylagos sebezhetősége miatt többször is kiszáradtak a hazai állampapír aukciók, ám az ÁKK mégis sikeres évet zárhatott. A lakossági részarány meredeken nőtt, a tervezett mennyiség piacra került és két devizakötvény kibocsátást is végre lehetett hajtani, az IMF hitelek visszafizetése mellett. Februárban a hasonló amerikai papírhoz képest 345 bázispontos extrahozammal 3,25 Mrd dollárnyi, novemberben 325 bázispontos felárral 2 Mrd dollárért adott el az ország tízéves kötvényt. Sikeres volt a belföldön kibocsátott devizakötvény is (P€MÁK), ebből több mint 2 Mrd eurónyit bocsátott ki tavaly az Államadósság Kezelő központ. Magyarország csődkockázati árazása az év elejéhez mérten lényegében nem változott, igazodott az európai trendbe, a legnagyobb kilengést a ciprusi mentőcsomag körüli bizonytalanság okozta. A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában konzerválódtak a megelőző évben látott állapotok. A részvényforgalom napi átlagban nem érte el a 10 Mrd Ft-ot, a vállalati különadókkal, egyéb terhekkel küzdő társaságok részvényeinek árfolyama éves összevetésben alig változott, a BUX 2%-kal emelkedett. Az illikvid piacon minden sztori jelentős hatással volt a legnagyobb társaságok részvényeire is. A Richter májusban ki-, majd novemberben visszakerült az MSCI Magyarország index tagjai közé, a Magyar Telekom a legutolsó felülvizsgálatnál hullott ki a kosárból. A távközlési részvény sosem látott mélységbe süllyedt, a nyáron profit figyelmeztetést kiadó cégnél bekövetkezett az, amitől év elején még csak a legpesszimistábbak tartottak: az MTelekom 2013-as eredménye után várhatóan nem fog osztalékot fizetni. A bankszektorra kivetett újabb adók és illetékek hatása nem maradt hatás nélkül az OTP piacán sem. Míg az európai bankrészvények átlagosan 20%-kal emelkedtek a tavalyi évben, addig Magyarország legnagyobb bankjának papírja gyakorlatilag ugyanott zárta az évet, mint ahol elkezdte. Mindenképp magyarázó és jelzés értékű, hogy a menedzsment az elnök-vezérigazgatóval az élen fél év alatt több tízmilliárd forint értékben és folyamatosan adott el saját részvény állományából. A MOL és Horvátország közül ősszel fokozódtak odáig a véleménykülönbségek, hogy a magyar társaság közölte, hajlandó megválni leánycégétől, tárgyalási alapként az INA orosz tulajdonba kerülését vetve fel. Az Európai Unióhoz időközben csatlakozó horvát állam a MOL vezére ellen kért nemzetközi elfogatóparancsot, ami hamar a két ország közti feszültség növekedéséhez vezetett, egyre-másra érték a nyilatkozatok legfelsőbb kormányszinteken is. A BÉT indexének két szokásos évközi felülvizsgálatakor már vadászni kellett a megfelelő részvényeket, az őszi kosármódosítás után pedig újabb papír hagyta el a parkettet. Az Egis-re meglepetésszerű nyilvános vételi ajánlatot tett francia nagytulajdonosa, az aktuális tőzsdei árhoz képest több mint 30%-os nyereséget kínáló felvásárlási árszint után nem volt kérdéses az ajánlat sikeressége és a kivezetés. A mélyrepülésből kikerülni nem tudó Est Media az év közben kopott ki az indexkosárból. Az indextagok közül az egyre jobb gazdálkodás számottevő javulást eredményezett a Danubius és a Rába árfolyamában, közéjük az FHB furakodott be – elsősorban a Takarékbank megvételével kapcsolatos év végi spekulációk nyomán.

8. oldal



Az alap 2013 év folyamán nem vett igénybe hitelt. Az alapnak 2013 év folyamán nem volt származékos ügylete.

Budapest, 2014. április 17.

Mellékletek 1. sz. melléklet: Mérleg 2. sz. melléklet: Eredménykimutatás 3. sz. melléklet: Könyvvizsgálói jelentés 4. sz. melléklet: Kiegészítő melléklet 5. sz. melléklet: Cash-flow 6. sz. melléklet: Üzleti jelentés

QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviseletében

Palumby László igazgatósági tag

9. oldal

QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Váci út 30. Tel.: ; Fax:

Recommend Documents