Pucsek József – Sztanó Imre A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. Elemzési sajátosságok
Pucsek József – Sztanó Imre
A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. Elemzési sajátosságok
Szerzõk: dr. Pucsek József: fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ-helyettes 1., 3., 5. fejezetek és a kapcsolódó feladatok, Melléklet
dr. Sztanó Imre: fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ 4. fejezet és a kapcsolódó feladatok, Függelék
Lektor: Sándor Lászlóné dr. ny. fõiskolai docens
Szerkesztõ: Kresalek Péter egyetemi adjunktus
Tartalomjegyzék Elõszó 1. A piaci tevékenység elemzésének kiemelt területei . . . . . . . . 1.1. A piaci döntések elõkészítése során alkalmazható módszerek . . 1.1.1. Árakkal kapcsolatos számítások . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1.1. Költségalapú árképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1.2. Piaci alapú (piacvezérelt) árképzés . . . . . . . . . . . 1.1.1.3. A transzferár vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1.4. Az árrugalmasság vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1.5. Fedezet-elemzés (break-even elemzés) . . . . . . . . . 1.1.1.6. Fordított kalkuláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.2. A vevõk (vevõk hasznosságának) elemzése . . . . . . . . 1.1.3. Termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását támogató módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.3.1. Hosszú távú (stratégiai) döntések során alkalmazható módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.3.1.1. A Boston Consulting Group (BCG) megközelítése 1.1.3.1.2. A BCG új megközelítése . . . . . . . . . . . . . . 1.1.3.1.3. A General Electric – McKinsey portfolió-elemzési módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.3.2. A rövid távú döntésekhez felhasználható számítások . 1.1.3.2.1. Gyártmánykarakterisztikák . . . . . . . . . . . . . 1.1.3.2.2. Gazdasági termékösszetétel meghatározása . . . . 1.1.4. Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása . . . . . . . 1.2. Értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában, valamint utólagosan . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1. Ajánlatok vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2. A rendelésállomány elemzése . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2.1. Rendeléssel való ellátottság, fedezettség vizsgálata . . 1.2.2.2. Élõ rendelésállomány fedezettartalmának vizsgálata . . 1.2.2.3. Szállítási megbízhatóság értékelése . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . . .
. . . . . . 5
A vállalati tevékenység elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok
1.2.3. Az értékesítési összetétel és volumen alakulásának vizsgálata . 1.2.3.1. Az értékesítés összetételének vizsgálata . . . . . . . . . . 1.2.3.2. Értékesítési volumen dinamikus elemzése . . . . . . . . . 2. Az innovációs tevékenység kiemelt témaköreinek elemzése . . 2.1. Fejlesztési döntések elõkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.1. Elemzési módszerek a fejlesztési döntések elõkészítésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.1.1. Gazdasági kalkuláció összeállítása a fejlesztési döntésekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.1.2. A fejlesztés gazdaságosságának, hatékonyságának megítélésében felhasználható statikus és dinamikus mutatószámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.2. Termék- (gyártmány-) fejlesztési döntések elõkészítése . 2.1.3. Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések elõkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.4. Fejlesztési témák rangsorolása pontozás segítségével . 2.2. A termék életciklusának (életgörbéjének) elemzése . . . . . . 2.3. Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések meghozatala után
. . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . .
. . . .
3. A külkereskedelmi tevékenység elemzési sajátosságai . . . . . . . 3.1. A külkereskedelmi áruforgalom elemzése . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezeti elemzése . . . . . 3.1.2. A külkereskedelmi forgalom viszonylati szerkezetének elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. A külkereskedelmi ügyletek elemzése . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.1. Az elõkészítõ szakasz elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. A szerzõdéskötés szakaszának elemzése – a külkereskedelmi szerzõdés tartalmának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2.1. A mennyiség meghatározása, a csomagolás és funkciói . 3.2.2.2. A minõség meghatározása és tanúsítása . . . . . . . . . 3.2.2.3. A szállítási határidõ vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2.4. Az ár rögzítése a szerzõdésben . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2.5. A fizetési feltételek elemzése és ellenõrzése . . . . . . . 3.2.2.5.1. Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben . . 3.2.2.5.2. A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok . 3.2.2.6. A szállítási feltételek elemzése – az INCOTERMS és az ár kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . .
6
. . . .
. . . . . . . . . . . .
1. A piaci tevékenység elemzésenek kiemelt területei
3.2.2.6.1. A fuvarozási mód és a fuvareszköz megválasztása . . 3.2.2.6.2. Költség- és kockázatmegosztás az eladó és a vevõ között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2.7. A külkereskedelmi tevékenység kockázatainak elemzése, a kockázat-kivédés lehetséges módjai . . . . . . . . . . 3.2.2.7.1. A szállítmánybiztosítás gyakorlata . . . . . . . . . . 3.2.2.7.2. Exporthitel-biztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2.7.3. A bankok szerepe a kockázatok kivédésében . . . . . 3.2.3. A lebonyolítás és kötészárás szakaszának elemzési és ellenõrzési feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. A különleges külkereskedelmi ügyletek elemzési sajátosságai . . . 3.3.1. Nemzetközi csereügyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.2. A reexport-típusú ügyletek elemzése . . . . . . . . . . . . . 3.4. A külkereskedelmi ármunka elemzése . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.1. A vállalkozás elvi ármunkájának elemzése, ellenõrzése . . . 3.4.1.1. A vállalkozás árpolitikájának elemzési kérdései . . . . . 3.4.1.2. Árszínvonal-elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.2. Az operatív külkereskedelmi ármunka elemzése és ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.2.1. Az exportárak kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.2.2. Árdifferenciálás a külkereskedelemben . . . . . . . . . . 3.4.2.3. Az exportárat befolyásoló fõbb szerzõdési feltételek és azok hatása az elérhetõ árra . . . . . . . . . . . . . . 3.4.2.4. Összehasonlító árelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A mezõgazdasági tevékenység elemzési sajátosságai . . . . . . . 4.1. A növénytermesztés elemzési sajátosságai . . . . . . . . . . . . 4.1.1. A növénytermesztés termelési feltételeinek elemzése . . . 4.1.2. A földterület hasznosításának elemzése . . . . . . . . . . 4.1.3. A mûvelési ág változtatások gazdasági hatásának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.4. A talajhasznosulás színvonalának elemzése . . . . . . . . 4.1.5. A szántóterület kihasználásának vizsgálata, a vetéstervek teljesítésének elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.6. A növénytermelési folyamatok végrehajtásának vizsgálata 4.2. Az állattenyésztés elemzési sajátosságai . . . . . . . . . . . . . 4.2.1. Az állatállomány változásának vizsgálata . . . . . . . . . 4.2.2. Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának elemzése .
. . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . 7
A vállalati tevékenység elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok
4.2.2.1. Szaporulati mutatószámok . . . . . . . . . . . 4.2.2.2. Az állati termékek termelésével összefüggõ mutatószámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.3. Az állattenyésztési ágazatok költségeinek elemzése 4.2.4. A takarmánygazdálkodás elemzése . . . . . . . . . 4.2.5. Az állattenyésztési ágazatok vizsgálata . . . . . . . 4.2.5.1. A szarvasmarha tenyésztés vizsgálata . . . . . 4.2.5.2. A sertéstenyésztés vizsgálata . . . . . . . . . . 4.2.5.3. A juhászat elemzése . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.4. A baromfitenyésztés vizsgálata . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
5. A szállodai szolgáltatások és a vendéglátás kiemelt elemzési feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. A szálláshely-értékesítési tevékenység elemzése . . . . . . . . . . . 5.2. A vendéglátási tevékenység kiemelt elemzési kérdései . . . . . . . . Példák és gyakorló feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Feladatok a piaci tevékenység elemzéséhez . . . . . . . . . . . . . 2. Feladatok az innovációs tevékenység elemzéséhez . . . . . . . . . 3. Feladatok a külkereskedelmi tevékenység elemzéséhez . . . . . . 4. Feladatok a mezõgazdasági tevékenység elemzéséhez . . . . . . . 5. Feladatok a szállodai szolgáltatások és a vendéglátás elemzéséhez
. . . . . .
. . . . . .
Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ábrák jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táblázatok jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Melléklet: az akkreditív és az okmányos beszedvény folyamatainak sémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függelék: Elemzésmódszertani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
Elõszó A vállalati mûködés sikerességéhez hozzátartozik a gazdálkodási folyamatok alapos ismerete. Az ismeretszerzés – a vállalkozások szintjén is – bevált módszere az elemzés, a gazdasági jelenségek, összefüggések megismerése, minõsítése és értékelése. Ehhez kíván módszertani segítséget adni a most kézbevett „A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana” címû – kétkötetes – szakkönyv. A könyvek felépítése alapvetõen a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Karának tantervéhez igazodva készült, két – az alcímekben megjelölt – tantárgy tankönyveiként szolgál. A könyvek tartalma, kiegészítve – a számviteli beszámoló témakörére vonatkozó – „A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése” címû kiadvánnyal, teljes egészében megfelel a mérlegképes könyvelõi képzés „Számvitel-elemzés” tantárgy részét képezõ elemzési ismeretek tematikájának. A második kötet, folytatva az elsõ kötetben tárgyalt – ipari termelõ-szolgáltató és belkereskedelmi – vállalati gazdálkodás elemzési módszereinek bemutatását, ismerteti a piaci és az innovációs tevékenység kiemelt elemzési feladatait, valamint feldolgozza a külkereskedelmi, a mezõgazdasági, a szállodai és vendéglátóipari tevékenység alapvetõ elemzési módszertanát. A könyvek az elemzési módszerek bemutatását követõen gazdag példaanyaggal (megoldott példákkal és gyakorló feladatokkal) segítik azok megértését és a vállalati gyakorlatban történõ alkalmazását. Ezen túlmenõen a második kötet függeléke – elõsegítendõ a témával elõször foglalkozók számára a teljes szakanyag könnyebb elsajátítását – összefoglalja a legfontosabb elemzés-módszertani alapokat. Mindezek alapján – a szerzõk szándékai szerint – a könyvek felhasználhatók a felsõoktatásban, a felsõfokú szakmai képzésekben és a vállalati gyakorlatban egyaránt. Budapest, 2011. szeptember A Szerzõk 9
3.
A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSI SAJÁTOSSÁGAI
A vállalati tevékenység elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok
A külkereskedelmi tevékenység egyik lényeges – ugyanakkor más tevékenységek elemzésétõl leginkább különbözõ – területe a külkereskedelmi forgalom vizsgálata, értékelése. A sajátosságok számos területen megjelennek, amelyek közül csupán néhány kiragadása is rávilágít az elemzés nehézségeire. Az elemzés a szokásosnál is több, sokirányú, és esetenként igen nehezen megszerezhetõ információ feldolgozását jelenti. Különösen a külpiaci információk megszerzése jelent gondot a vállalkozás számára, amelyek nélkül azonban elképzelhetetlen hatékony külpiaci tevékenység. Hasonlóképpen, az elemzés nehezen megoldható problémája, hogy a vizsgálódást milyen értékmutatók alapján végezzük. A hazai pénznemben végzett összehasonlítás – az árfolyamok folyamatos változása miatt – éppúgy jelentõs torzításokhoz vezethet, mint egy kiválasztott valutanemben történõ mérés és összehasonlítás. Az áruforgalom elemzéséhez lényegében két forrásból származó alapinformációk állnak rendelkezésünkre. Az egyik forrás a vállalkozás számvitele, a másik a külkereskedelmi áruforgalmi statisztika. Az összehasonlíthatóság biztosítása megkívánja, hogy az elemzés során elõre eldöntsük, hogy a két forrás melyikére támaszkodunk, a forgalmi adatok ugyanis lényeges eltéréseket mutatnak (mutathatnak) a számbavétel eltérései miatt. Az áruforgalmi elemzés során általában – a vámokmányok alapján készülõ – statisztika adataira támaszkodunk, míg az ügyletelemzés során a gazdálkodás megítélése szempontjából esetenként pontosabb számviteli adatokra. Ezek elõrebocsátása után tekintsük át a külkereskedelmi áruforgalom elemzésének szintjeit, az elemzés fontosabb irányait, kérdéseit.
3.1. A külkereskedelmi áruforgalom elemzése Az áruforgalom elemzését alapvetõen két szinten – makrogazdasági vagy nemzetgazdasági szinten és mikrogazdasági szinten, azaz a vállalkozások szintjén – végezhetjük el. A makrogazdasági szintû forgalomelemzés lényegében a külkereskedelmi mérleg elemzését jelenti, amelybõl származó információk jól hasznosíthatók a vállalkozási szintû forgalomelemzésnél, a tendenciák megítélésénél is. A makrogazdasági elemzés kapcsán néhány módszertani kérdés mindenképpen tisztázandó, amelyek alapvetõen Magyarország 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozása következtében merülnek fel. A magyar külkereskedelmi forgalom ettõl kezdve az unió tagállamaival és az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom összege. A forgalmi adatok forrásai az EU 90
3. A külkereskedelmi tevékenység elemzési sajátosságai
tagállamaival lebonyolított forgalom esetében az Intrastat-rendszer keretében kérdõíven begyûjtött adatok, az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem tekintetében pedig a vámeljárás keretében begyûjtött adatok.
3.1.1. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezeti elemzése A külkereskedelmi forgalom árusösszetételének makroszintû elemzése során – mind export, mind import esetében – az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzékét használjuk. A SITC (Standard International Trade Classification) Szabványos Nemzetközi Kereskedelmi Osztályozást tartalmaz. A SITC-nomenklatúra felépítése: • árufõcsoportok • árucsoportok • árufejezetek. A római számmal jelölt árufõcsoportok a következõk: I. Élelmiszerek, italok, dohány (0+1) II. Nyersanyagok (2+4) III. Energiahordozók (3) IV. Feldolgozott termékek (5+6+8+9) V. Gépek és szállítóeszközök (7) A megnevezéseket követõ számok az egyes árucsoportok kódszámaira utalnak. A makroszintû külkereskedelmi folyamatok alakulásának vizsgálatához természetesen az egyes árufõcsoportok, árucsoportok forgalmának részletes elemzésére volna szükség, amelyre itt terjedelmi okokból nem vállalkozhatunk. Megjegyezhetõ azonban, hogy a magyar külgazdasági árustruktúra az ezredfordulóra behozatali és kiviteli oldalon egyaránt elérte a ma is megfigyelhetõ belsõ arányokat. Mind az exportban, mind az importban a gépek és szállítóeszközök kereskedelme dominál, amit a feldolgozóipari termékek kereskedelme követ. A két árufõcsoport a teljes kivitel közel 90 százalékát teszi ki. (Elõbbi körülbelül 60, utóbbi csaknem 30 százalékos súlyt képvisel.) Az import struktúrája hasonló az exportéhoz, ám a gépimport aránya kisebb (50%), az energia behozatalé pedig magasabb (11%). Évek óta megfigyelhetõ az élelmiszerimport lassú, de tendenciózus térnyerése, valamint a 91
A vállalati tevékenység elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok
feldolgozott termékek arányának csökkenése. Elõbbi részesedése a teljes behozatalból 2003-ban 3 százalékot, 2009-ben 5,5 százalékot tett ki, utóbbié pedig az elmúlt hat évben 36 százalékról 32-re csökkent.17 A továbbiakban az áruszerkezeti szempontú elemzés vállalkozási szintû feladatait tekintjük át, szétválasztva az export-, illetve importforgalom területét. Az export esetén az elemzés – természetesen a több terméket, termékcsoportot exportáló vállalkozás esetében – két lényeges kérdés megválaszolását célozza: • vállalkozás összexportján belül melyek a legnagyobb részarányt képviselõ termékek (termékcsoportok), illetve • hogyan alakult az egyes termékek – különösen az elõzõekben kiemelt termékek – exportforgalma a vizsgált idõszakban. Az elemzés súlypontjainak meghatározása során jól alkalmazható az ABC-elemzés, amely széles termékskálával dolgozó exportõrök esetében elõsegíti, hogy az elemzést legmélyebben a vállalkozás összexportjának jelentõs hányadát reprezentáló néhány termék vonatkozásában végezzük el. A vállalkozási szintû importforgalom elemzésének kiinduló információját az képezi, hogy az árut saját felhasználás céljára szerzi-e be a vállalkozás vagy más belföldi fogyasztói, felhasználói igényt elégít ki közvetítõként. A forgalom összetételének ezt követõ vizsgálata során arra a kérdésre keresünk választ, hogy az egyes árucsoportok beszerzése az elõzõ idõszakhoz, illetve az elõirányzotthoz képest miként alakult. Az egyes változások okait keresve feltétlenül tekintetbe kell venni, hogy az importforgalom alakulását a felhasználói igények mellett lényegesen befolyásolja hazai piacon rendelkezésre álló, belföldi elõállítású termékek köre, színvonala, árfekvése. A közvetítõként importáló vállalkozás esetében az import áruszerkezet elemzése lényegében annak a kérdéskörnek a megválaszolását jelenti, hogy az importõr ráirányította-e a felhasználók figyelmét a szükségletek kielégítésére megfelelõ színvonalon alkalmas olcsóbb, illetve korszerûbb vagy kedvezõbb beszerzési lehetõségû áruk beszerzésére és felhasználására. Ugyancsak fontos szempontja az import forgalomelemzésnek, hogy a vállalkozás a kedvezõbb áralakulást kihasználva végez-e taktikai importot.
17 Szél Katalin: A magyar külkereskedelem áruszerkezetének változásai a válság éveiben. ECOSTAT Mûhely, 2010.
92
3. A külkereskedelmi tevékenység elemzési sajátosságai
3.1.2. A külkereskedelmi forgalom viszonylati szerkezetének elemzése A kivitel ország-csoportonként részletezett adatai a makroszintû statisztikában a rendeltetési országok szerinti számbavételen alapulnak, míg a behozatal esetében az adatok 2004. május 1-jétõl – a korábbi származási ország szerinti megfigyelés helyett, az uniós szabályoknak megfelelõen – a feladó ország szerinti számbavételen alapulnak. A külkereskedelmi statisztika a makroszintû relációs elemzésekhez a következõ részletezésû adatokat kínálja mind export, mind import vonatkozásában, illetve az egyenlegre vonatkozóan is: Európai Unió (EU-27) EU-n kívüli országok Összesen Ebbõl: EU-15 (2004. május 1. elõtt EU tagok) Új EU-tagok EU-n kívüli európai országok Nem európai országok (ennek további bontása is lehetséges). A külkereskedelmi mérleg viszonylati elemzése is jól hasznosítható információkat nyújt a vállalkozási szintû elemzésekhez, amelyek fõbb szempontjait az alábbiakban tekintjük át elõször az export, majd az import vonatkozásában. Az export viszonylati elemzése keretében általában választ kell kapnunk a következõkre: • milyen az export piaci koncentrációja, azaz megfelelõ számú piacon dolgozik-e a vállalkozás; nem forgácsolja-e szét erejét túlzottan sok piacon tevékenykedve, illetve nem támaszkodik-e túlzottan egyes piacokra, amelyek esetleges elvesztése a vállalkozás exportforgalmát veszélyeztetné, • melyek a vállalkozás fõ piacai, ezen piacokon sikerült-e exportbõvülést elérni, • sikerült-e új piacokra betörni a vállalkozásnak termékeivel, illetve veszített-e piacot az adott idõszakban? Az egyes piacok esetében célszerû az elemzést cikk-, cikkelem mélységben elvégezni, ugyanis a forgalomalakulás konkrét okainak feltárása során a relációs és az áruszerkezeti elemzés egymástól elválaszthatatlan. 93
A vállalati tevékenység elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok
A viszonylati elemzés során is jól hasznosítható módszer – különösen a sok piacon és sok vevõvel dolgozó exportõr esetében – az ABC- elemzés. Ezáltal ugyanis elkerülhetõ, hogy a vállalkozás számára parciális jelentõségû, csupán esetenként jelentkezõ „kis” vevõkkel lebonyolított forgalom elemzése elvonja figyelmünket a lényeges tendenciákról. Természetesen ennek során ki kell emelnünk azon piacokat és vevõket, amelyek további piaci elképzeléseinkben fontos szerepet kaphatnak. Az import áruforgalom vállalkozási szintû viszonylati elemzése során abból kell kiindulnunk, hogy – amíg az import volumene és összetétele többnyire a felhasználó által meghatározott, addig – a forgalom relációs alakulására és importot végzõ vállalkozás lényeges hatást gyakorolhat. A forgalom viszonylati elemzése során ennek megfelelõen az importõr piaci munkájának megítélésére is sor kerül. Az elemzés fõ kérdése az lehet, hogy az aktuális központi kereskedelempolitika bázisán az importõrnek mennyire sikerült kihasználni a legkedvezõbb beszerzési lehetõségeket, versenyeztetve a különbözõ piacok szállítóit. Feltétlenül részletesebb elemzést igényel egy-egy reláció forgalmának nagymértékû csökkenése vagy kiesése, éppúgy, mint a kiugró forgalomemelkedés. Ez esetenként ügyletmélységig végrehajtott vizsgálatot is jelenthet
3.2. A külkereskedelmi ügyletek elemzése A külkereskedelmi ügylet egy meghatározott gazdasági cél érdekében megkötött, egymással szoros összefüggésben álló szerzõdéseinek elõkészítését, megkötését és teljesítését jelenti. Az átfogó elemzés keretében valamennyi – esetenként jelentõs számú – szerzõdés valamennyi érdemi feltételének vizsgálatát el kell végezni, azok gazdasági hatását egyértelmûen ki kell mutatni. Ezen szerzõdések egy része a konkrét ügylet résztvevõinek kötelezettségeit szabályozzák, a szerzõdések egy további rész az ügylethez kapcsolódó banki-, fuvarozói-, szállítmányozói-, biztosítási- stb. szolgáltatásokat érint. A külkereskedelmi tevékenység elemi részeinek – az ügyleteknek – a folyamata viszonylag jól elhatárolható, ugyanakkor tartamilag elválaszthatatlan szakaszokból, tevékenységcsoportokból épül fel. Ebben a fejezetben az egyes szakaszok legfontosabb feladatait, teendõit tekintjük át, amelyek mindegyike elengedhetetlen feltétele annak, hogy sikeres külkereskedelmi ügyletet realizáljunk. 94
3. A külkereskedelmi tevékenység elemzési sajátosságai
A külkereskedelmi tevékenységet itt elsõsorban nem jogi, hanem gazdálkodási oldalról közelítjük, ami természetesen nem jelenti a jogi vonatkozások, szempontok figyelmen kívül hagyását. A külkereskedelmi ügyletek – így általában az „általános termékforgalom” ügyleteiként definiált export és import is – lényegében négy szakaszra tagolhatók: • az ügylet elõkészítésének, • a szerzõdéskötésnek, • az ügylet lebonyolításának (a szerzõdés teljesítésének) és • az ügylet (kötés) lezárásának szakaszára. A továbbiakban ezen négy szakasz elemzési feladatait vesszük sorra ügylettípusonként, elsõdlegesen export vonatkozásában, majd utalva az importügylet sajátosságaira.
3.2.1. Az elõkészítõ szakasz elemzése A külkereskedelmi ügylet rendkívül fontos elsõ szakasza az ügylet elõkészítése. Ez alapvetõen meghatározza a késõbbi „mozgásszabadságot”. Az elõkészítõ szakasz feladatai: a piackutatás, a reklámtevékenység, az ajánlati ár kialakítása, az ajánlati tevékenység. A piackutatás rendszerint nemcsak egy ügylet létrehozásának, hanem külkereskedelmi adásvételi szerzõdések sorozatának megkötését alapozza meg. A piackutatáshoz tartozik a piac igényeinek, szokásainak, kultúrájának feltérképezése ugyanúgy, mint az adott ország(ok) bevitellel és értékesítéssel kapcsolatos elõírásainak, a piaci versenyhelyzetnek a megismerése, az értékesítési utak alakulása. Ezeket figyelmen kívül hagyni, illetve hiányos ismeretek alapján belefogni az üzletkötésbe, jelentõs veszteséggel, a vállalkozás adott piacról való kizárásával járhat. A piac megismerése azonban csak az elsõ lépés a sikeres ügyletkötés elõfeltételeinek megteremtéséhez. Az exportõr rendszerint csak akkor tudja piaci céljait ügyletkötések sorozatával megvalósítani, ha aktívan részt vesz a piaci „történésekben”, ha – a piaci versenyhelyzete által megengedett mértékben – tudatosan alakítja ki, formálja üzleti feltételeit. A piacot megdolgozni a reklám eszközeivel, külföldi utazások révén, személyes kapcsolattartással, intenzív ajánlati tevékenységgel egyaránt lehetséges. A sikeres piacbefolyásolás eredménye az egyes viszonylatok, illetve áruféleségek forgalmának növekedésében jelentkezik. Minthogy a forgalom növekedé95
3.
Feladatok a külkereskedelmi tevékenység elemzéséhez
A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok
301. feladat Határozza meg tengeri fuvarozás esetére a különbözõ fuvarparitások kikötése esetén kalkulálandó exportárat a következõ információk alapján ! (A megoldáshoz használja az INCOTERMS 2010. klauzuláinak leírását !) Az adatok egy termékre vonatkoznak: a termék termelõi ára 5 000 Ft speciális exportcsomagolás 50 Ft mérlegelés díja 10 Ft minõségvizsgálati díj 40 Ft kiviteli okmányok beszerzése 30 Ft a termék gépkocsira rakása eladó telephelyén 10 Ft szállítás a feladási pályaudvarig 30 Ft belföldi fuvardíj 80 Ft fuvardíj az indulási kikötõig 4 USD kikötõi kezelési költség (indulási kikötõben 1 USD kikötõi ügynök jutaléka (FAS érték után) 2% hajóra rakás indulási kikötõben 0,5 USD tengeri fuvarozás költsége 10 USD biztosítási díj (a tengeri útszakaszra) 2 USD kirakodás az érkezési kikötõben 0,5 USD importvám 10% fuvardíj a kikötõtõl a rendeltetési helyig 2 USD kirakodás a rendeltetési helyen 0,5 USD A számításoknál alkalmazandó árfolyam: 1 USD = 190 Ft 301. feladat megoldása: EXW Eladó telephelye Termelõi ár Csomagolási költség Mérlegelés díja Minõségvizsgálati díj EXW
284
5 000 Ft 50 Ft 10 Ft 40 Ft 5 100 Ft
3. Feladatok a külkereskedelmi tevékenység elemzéséhez
FCA Megjelölt fuvarozó EXW ár Kiviteli okmányok beszerzése Gépkocsira rakás díja eladó telephelyén Fuvardíj a feladási pályaudvarig FCA
5 100 Ft 30 Ft 10 Ft 30 Ft 5 170 Ft
FAS Indulási kikötõ FCA ár Belföldi fuvardíj Fuvarozás az indulási kikötõig FAS
5 170 Ft 80 Ft 760 Ft 6 010 Ft
FOB Indulási kikötõ FAS ár Kezelési költség az indulási kikötõben Kikötõi ügynök jutaléka Hajóra rakás költsége FOB
6 010 Ft 190 Ft 120,2 Ft 95 Ft 6 415,2 Ft
CFR Rendeltetési kikötõ FOB ár Tengeri fuvardíj CFR
6 415,2 Ft 1 900 Ft 8 315,2 Ft
CIF Rendeltetési kikötõ CFR ár Biztosítási díj a tengeri útszakaszra CIF
8 315,2 Ft 380 Ft 8 695,2 Ft
DAT Rendeltetési kikötõ CIF ár Kirakodás az érkezési kikötõben DAT*
8 695,2 Ft 95 Ft 8 790,2 Ft
* Feltételezzük, hogy exportõr DAT esetén is köt biztosítást a tengeri útszakaszra.
285
A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok
DDP Rendeltetési hely DAT rendeltetési kikötõ ár Vám (8790,2 ´10%) Fuvardíj a rendeltetési helyig Kirakodás a rendeltetési helyen DDP
8 790,2 Ft 879 Ft 380 Ft 95 Ft 10 144,2 Ft
302. feladat Egy budapesti telephelyû magyar exportõr árut szállít brazil vevõjének Marseille és Santos kikötõkön keresztül Sao Paulo-ba. A termék közvetlen önköltsége 5225 Ft/db. Az elvár bruttó eredmény 45%. Az exportár kialakításához a következõ költségekkel kell számolnia. Költség megnevezése
Költség összege
Tengerképes exportcsomagolás díja Ft/db
200
Minõségvizsgálati díj Ft/db
300
Mérlegelés Ft/db
30
Exportokmányok beszerzése Ft/db
200
Gépkocsira rakás eladó telephelyén Ft/db
30
Fuvarozás budapesti induló pályaudvarig Ft/db
100
Vasúti fuvardíj Marseille-ig Ft/db
500
Kikötõi kezelési költség Marseille-ben a FAS érték %-ában
1
Hajóra rakás /db
1
Tengeri fuvardíj Marseille–Santos /db
10
Biztosítás a tengeri útszakaszra a 10%-kal növelt CIF érték %-ában
1
Kirakodás Santosban USD/db
0,5
Brazil importvám %
12
Fuvarozás Santos–Sao Paulo USD/db
2
Kirakodás vevõ telephelyén USD/db
0,5
Feladat: Határozza meg az elérendõ exportár összegét a következõ klauzulák alkalmazása esetén: • EXW Budapest • FCA Budapest 286
3. Feladatok a külkereskedelmi tevékenység elemzéséhez
• • • • • •
FAS Marseille FOB Marseille CFR Santos CIF Santos DAT Santos kikötõ DDP Sao Paulo
Alkalmazandó devizaárfolyamok: • 1 USD = 190 HUF • 1 EUR = 280 HUF
303. feladat Egy budapesti telephelyû magyar importõr árut vásárol Calabozo-i telephelyû venezuelai szállítójától La Guaria és Hamburg kikötõkön keresztül. Az áru vételára 60 USD/db DDP Budapest Költség megnevezése Tengerképes exportcsomagolás díja USD/db
Költség összege 1
Minõségvizsgálati díj USD/db
1,5
Mérlegelés USD/db
0,2
Exportokmányok beszerzése USD/db Gépkocsira rakás eladó telephelyén USD/db
1 0,2
Fuvarozás Calabozo-i induló pályaudvarig USD/db
0,5
Vasúti fuvardíj La Guaria kikötõig USD/db
2,5
Kikötõi kezelési költség La Guaria-ban a FAS érték %-ában
1
Hajóra rakás USD/db
1
Tengeri fuvardíj La Guaria–Hamburg USD/db
15
Kirakodás Hamburgban EUR/db
0,5
EU vám %
10
Fuvarozás Hamburg-Budapest HUF/db
500
Kirakodás vevõ telephelyén HUF/db
30
287
