Publikációk jegyzéke Takács Imre. Könyv. Könyvfejezetek

Publikációk jegyzéke Takács Imre Könyv A magyar káptalanok és konventek középkori pecsétjei. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1992. (ISBN 963 7381 554)

Könyvfejezetek Megjegyzések a 14. századi magyar főpapi pecsétek művészettörténeti kérdéseihez. In: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei. Szerk. Bodor Imre. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1984, 21–37. 14. századi egyházi személyek pecsétjei. In: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Szerk. Bodor Imre. Budapest, 1984, 61–71. Katalógus. In: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei. Szerk. Bodor Imre. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1984, 42–56. „Rosa inter lilia rubinosa.” A zágrábi káptalan 1371. évi pecsétjének Szent István képéhez. In: Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989, 20– 25. Várad Árpád-kori székesegyháza. történeti források és kőfaragványok a 12–13. századból. In: Váradi kőtöredékek. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Szerk. Kerny Terézia. Budapest, 1989, 21–39. Bátori András „második temploma”. A székesegyház 14–15. századi átépítésének emlékei. In: Váradi kőtöredékek. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Szerk. Kerny Terézia. Budapest, 1989, 39–99. Remarks about Iconography of St. Stephan, King of Hungary In: Sprawozdania nr. 106 za Poznan, 1989. A budapesti Eligius táblakép: a bécsi késő gótikus festészet ismeretlen emléke. In: Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára. Annales de la Galerie Nationale Hongroise, Budapest, 1991, 85–94. Porta patet vitae. Az esztergomi székesegyház nyugati díszkapujáról. Strigonium Antiquum 2,1993, 53–61. A gótika műhelyei a Dunántúlon. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 22–33. Pannonhalma újjáépítése a 13. században. In: Mons Sacer. Pannonhalma 1000 éve. Kiáll. kat., Pannonhalma, 1996, I, 170–236. Fragmente des Grabmals der Königin Gertrudis. In: Die Andechs-Meranier in Franken. Europäisches Fürstentum im Hochmittelalter. Ausst. Kat. Mainz, 1998, 103–109, 276–280.

*

Az 1200 körüli márványművesség néhány emléke. In: Maradandóság és változás. Művészettörténeti konferencia Ráckeve, 2000. Szerk. Bodnár Szilvia et al. Budapest, 2004, 39–58.

*

1

Das Kloster von Martinsberg (Pannonhalma). In: Ausst. Kat. Europas Mitte um 1000. II. Mannheim, 2000, 617–620.

*

Egy eltűnt katedrális nyomában. Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, 2000, 305–337.

*

Villard de Honnecourt. Újabb szempontok a kutatásban különös tekintettel a magyar művészettörténet-írásra. In: Horvátország / Magyarország / Európa. Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Dajanov. (magyar és horvát nyelven) Zagreb, 2000, 340–349.

*

A garamszentbenedeki apátság és későközépkori felszerelése. The Church at Garamszentbenedek and its Liturgical Fittings. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Pannonhalma, 2001, 159–186, 625–633.

*

Esztergomi pecsétek az Anjou-korból. Két szokatlan példa. In: Lux Pannoniae. Esztergom. Az ezeréves kulturális metropolis. Esztergom, 2001, 77–85.

*

Pannonhalma 1000 körül. In: Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Budapest, 2002, 301–306.

*

Szombathely-Szentkirály, középkori plébániatemplom. In: Lapidarium Hungaricum. Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye. 6. Vas megye II. Szerk. Lővei Pál. Budapest, 2002, 425–429.

*

Kovács Éva (1932–1998). In: „Emberek és nem frakkok” A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai. Tudománytörténeti esszégyűjtemény. Szerk. Markója Csilla – Bardoly István. Budapest, é.n. 621–630.

*

Királyi udvar és művészet Magyarországon a késői Anjou-korban. In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387–1437. Philippe von Zabern, Mainz, 2006, 68–86.

*

Königshof und Hofkunst in Ungarn in der späten Anjouzeit. In: Sigismundus rex et imperator. Kunst und Kultur zur Zeit Sigismunds von Luxemburg 1387– 1437. Philippe von Zabern, Mainz, 2006, 68–87.

*

L’art de la cour royale à la fin de l’époque angevine. In: Sigismundus rex et imperator. Art et culture à l’époque de Sigismond de Luxembourg 1387–1437. Philippe von Zabern, Mainz, 2006, 68–87.

*

Petrus Kytel, Zsigmond király szobrásza. In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387–1437. Philippe von Zabern, Mainz, 2006, 236–238.

*

The French Connection. On the Courtenay Family and Villard de Honnecourt apropos a 13th Century Incised Slab from Pilis Abbey. In: Künstlerische Wechselwirkungen in Mitteleuropa. Hg. Fajt, Jiří – Hörsch, Markus. Ostfildern, 2006, 11–27.

*

Tanulmányok Corona Vladislaviana avagy corona coronensis. Bocskai István második, késő gótikus koronájáról. Művészettörténeti Értesítő 33(1984) 190–201. Esztergomi síremléktöredékek a 13. századból. Ars Hungarica 17 (1988) 121– 132.

2

Egy 13. századi kút töredékei a pilisi ciszterci monostorból. Művészettörténeti Értesítő 41 (1992) 1–19 Kopf einer Königsfigur und einer Engelsfigur vom Grabmal der Könögin Gertrud von Ungarn. In: Herzöge und Heilige. Das Geschlecht des AndechsMeranier im europäischer Hochmittelalter. Ausst. Kat. München 1993, 225. Mű és személyiség a 13. században. Uros pannonhalmi apát művészetpártolásáról. Pannonhalmi Szemle (1993/4) 97–106 Villard de Honnecourt utazása a művészettörténetben. Ars Hungarica 22 (1993) 15–19. A pilisi Ciszterci apátság. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000– 1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 236–241. Az esztergomi trónus. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000– 1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 234–236. Gertrudis királyné síremléke. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 248–255. Kapuívmező Krisztus és két donátor alakjával Szentkirályról. In: In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 183–185. Die Erneuerung der Abteikirche von Pannonhalma im 13. Jahrhundert. Acta Historiae Artium 38 (1996) 31–65 Nachwort zu einer Ausstellung. Acta Historiae Artium 38 (1996) 223-231 Et Deus in rota. Nagyszombat város középkori pecsétjének ikonográfiájáról. Ars Hungarica 25 (1997) 69–81

*

Kápolna alakú ereklyetartó magyar címerrel a bari San Nicola kincstárában. Ars Hungarica 26 (1998) 66–83.

*

A gyulafehérvári székesegyház lapidáriumának feldolgozásáról. In: Középkori egyházi építészet Erdélyben. (magyar és román nyelven) Satu Mare 1999, 33– 45

*

Királyi, főpapi és városi pecsétek. In: Megpecsételt történelem. Szerk. Hegedűs András. Kiáll. kat. Esztergom 2000. 19–37, 115, 127–129, 131–132, 164.

*

A kolozsmonostori konvent pecsétnyomója 1575-ből. Korunk 3 (2001/7) 21– 26

*

A pannonhalmi konvent pecsétje. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma , 2001. 100–101, 115–116.

*

Fragments de sculptures du jubé de l’abbatiale cistercienne de Pilisszentkereszt, Blason de Guillaume Bergzabern, évêque de Pécs. In: L’Europe des Anjou. Aventure des Princes angevins du XIIIe au XVe siècle. Kiáll. kat. Paris, 2001, 330, 333.

*

Pannonhalma. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma , 2001. 316-321, 671–673

*

Szermonostor (Tóth Melindával) In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary.

*

3

Kiáll. kat. Pannonhalma , 2001. 383–390, 697–700 Anjou-kori koronák In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387–1437. Philippe von Zabern, Mainz 2006. 93–95.

*

Garamszentbenedek, bencés apátsági templom. In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Philippe von Zabern, Mainz, 2006 , 116–118

*

Pieta Nagyszebenből. In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Mainz, 2006, 569–572

*

Fragmente des Grabmals der Königin Gertrud (1225-1230) In: Elisabeth von Thüringen – eine europäische Heilige. Szerk. Dieter Blume – Matthias Werner. Kiáll. kat. Petersberg, 2007, 41–44.

*

Opus duplex in der Goldschmiedekunst des 13. Jahrhunderts und die höfische Kultur. Ars Decorativa 26 (2008) 7–37.

*

Transregional artistic cooperation in the 13th century in accordance with some Hungarian court art examples. Acta Historiae Artium 2008, 47–52.

*

Tudományos recenziók, vitacikkek Feldarabolt idő. Magyarországi művészet, 1300–1470 k. Akadémiai Kiadó, 1987. Recenzió. BUKSZ 1 (1989) 51–57 Esztergom és a művészettörténet. Széless György: Az esztergomi Szt. Adalbert-székesegyház. Ford. Waigand József, Romhányi Beatrix. Recenzió. BUKSZ 11 (1999) 162–168.

*

Szakvélemény és javaslat az esztergomi Vármúzeum rekonstruált nagytermének kiállítási tervével kapcsolatban. Magyar Múzeumok 2000/3, 9– 13

*

Tudományos ismeretterjesztő cikkek Czudar László síremléke a pannonhalmi bazilikában. Művészet 22 (1981/6) 4Művészet a 14. századi Pannonhalmán. (Czudar László síremlékéről) In: Népek nagy nevelője… Szent Benedeknek, Európa védőszentjének emlékezete. Szerk. Szennay András. Budapest, 1981, 445–454. Eugène Carrière: Anyaság. Művészet 24 (1983/11) 32–33. Egy szárnyas oltár festett táblái 1514-ből. Művészet 29 (1988/11–12) 101–102. A Pannonia Regia kiállítás ismertetése. Múzeumi Hírlevél 15 (1994) 307–308 A kolostor kertje. Pannonhalmi Szemle 3 (1995/2) 21–27 A pannonhalmi Mons Sacer kiállítás ismertetése. Magyar Múzeumok 2 (1996/2) 32–34 Pannonhalma Abbey. The New Hungarian Quarterly 37 (1996) 126–132

4

Pannonhalma. Képes kalauz a bencés Főapátság történetéhez. (Csóka Gáspárral és Szovák Kornéllal). Pannonhalma, 1996. (magyar, német, angol, francia nyelven) A pannonhalmi apátság első temploma. Vigilia 65 (2000) 637–640

*

A pilisi apátság művészeti emlékei. In: Ciszterci apátság Pilisszentkereszten. Budapest 2007, 29–45

*

(* a PhD fokozat megszerzése óta megjelent publikációk jelzése)

Statisztika: összes Publikációk 1981—2008:

66

ebből idegen nyelvű 12

fokozatszerzés után megjelent

Könyv:

1 24

7

15

27

4

15

34

Könyvfejezetek: Tanulmányok: 3

2

Recenziók: 11

1

Ismeretterjesztő cikkek:

5

2

1981

Czudar László síremléke a pannonhalmi bazilikában. Művészet 22 (1981/6) 44-45

• VARGA LÍVIA - LŐVEI PÁL: "Síremlékművészet" fejezetek. In: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Budapest 1987, I, 835 • VARGA, LÍVIA - LŐVEI, PÁL: Funerary Art in Medieval Hungary. Acta Historiae Artium 35 (1990-92) 162. (72. j.) • LŐVEI PÁL: Czudar László apát (13621372) síremléke. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk. Takács Imre. Kiáll. kat. Pannonhalma 1996, 314, II.26. kat. sz. • LŐVEI, PÁL: Mittelalterliche Grabplatten und Grabsteine in Pannonhalma. Acta Historiae Artium 38 (1996) 95 (2. j.) • VÁRADY ZOLTÁN: Gótikus minuscula feliratok a Dunántúlon. (IPF Kiskönyvtár 4.) Szekszárd 1999, 52, 94 • VÁRADY ZOLTÁN: A Dunántúl középkori kőfeliratain végzett epigráfiai vizsgálatok összegzése. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Tudományos Közleményei V. Szekszárd 2002, 55 (33. j.) • VÁRADY, ZOLTÁN: Zusammenfassung der epigraphischen Untersuchungen an den mittelalterlichen Steininschriften in Transdanubien. In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Budapest 2004, 617 (33. j.), 627 • VÁRADY, ZOLTÁN: Summary of the epigraphic examinations performed on stone-carved inscriptions made in the Medieval Transdanubia. Specimina Nova Pars Prima, Sectio Mediaevalis III. Pécs 2005, 12 (33. j.)

1981

Művészet a 14. századi Pannonhalmán. (Czudar László síremlékéről) In: Népek nagy nevelője… Szent Benedeknek, Európa védőszentjének emlékezete. Szerk. Szennay András. Budapest 1981, 445-454

1983

Eugène Carrière: Anyaság. Művészet 24 (1983/11) 32-33

1984

Megjegyzések a 14. századi magyar főpapi pecsétek művészettörténeti kérdéseihez. In: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei. Szerk. Bodor Imre. Budapest 1984, 21-37

• SZOVÁK KORNÉL: A pannonhalmi convent hiteleshelyi működésének kezdetei (12441387) In: Mons Sacer. Pannonhalma 1000 éve. Kiáll. kat. Pannonhalma 1996, I, 459 (29. j.)

• Magyarországi művészet 1300-1470 körül. 1987, I. 759, 826, 842 (csak Bodor, mint szerkesztő említésével) • MAROSI, ERNŐ: Der heilige Ladislaus als ungarischer Nationalheiliger. Bemerkungen zu seiner Ikonographie im 14-15. Jh. Acta

6

Historiae Artium 33 (1987) 250 (16, 19. j.) • KOCSIS EDIT: A kápolna és az északkeleti palota kályhacsempeleletei. In: A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete (Visegrád régészeti monográfiái 1.) Visegrád 1994, 246 (16, 23. j.) • MAROSI ERNŐ: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Budapest 1995, 203 (369. j.) • ENGEL PÁL - LŐVEI PÁL: Sokpecsétes oklevelek 1323-ból és 1328-ból. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára tanulmányok. Szerk. Bardoly István - László Csaba. (Művészettörténet Műemlékvédelem X.) Budapest 1998, 147 (2. j.) • KOCSIS EDIT – SABJÁN TIBOR: A visegrádi királyi palota kályhái és kályhacsempe leletei (Visegrád régészeti monográfiái 3.) Visegrád 1998, 19 (28. j.), 22 (37. j.) • WEHLI TÜNDE: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyar művészetben. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 169, (21. j. ) • LŐVEI PÁL: Kiállítások 2000-ben Magyarországon 1. rész. BUKSZ Budapesti Könyvszemle 13/ 2 (2001) 146 (24. j.) • LŐVEI, PÁL: Ausstellungen des Jahres 2000 in Ungarn im Zeichen des Millenniums. Acta Historiae Artium 42 (2001) 250 (32. j.) • MAROSI, ERNŐ: L’art à la cour angevine de Hongroi. In: L’Europe des Anjou. Aventure des Princes angevins du XIIIe au XVe siècle. Kiáll. kat. Paris 2001, 190 (58. j.) 191 (63, 70. j.) • BERTÉNYI IVÁN: Magyar címertan. Budapest 2003, 130 (100, 101, 102, 103. j.), 135 • KERNY TERÉZIA: Az angyali koronázás motívuma Szent István király ikonográfiájában. Ars Hungarica 31 (2003) 26 (29. j.) Katalógus. In: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei. Szerk. Bodor Imre. Budapest 1984, 42-56, 26-68. kat. sz.

• MAROSI ERNŐ: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Budapest 1995, 203 (361. j.)

7

• POSZLER GYÖRGYI: Az Árpád-házi szent királyok a magyar középkor századaiban. In: Történelem – kép. Szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Kiáll. kat. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000, 186 (47, 48, 49, 50, 51. j.) • WEHLI TÜNDE In: Szent Márton kultuszának közép-európai emlékei. Szerk. Zsámbéky Mónika. Kiáll. kat. Szombathely 2008, 38, 68, 76, 77, 78 Függelék. 14. századi egyházi személyek pecsétjei. In: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei. Szerk. Bodor Imre. Budapest 1984, 61-71 1984

Corona Vladislaviana avagy corona coronensis. Bocskai István második, késő gótikus koronájáról. Művészettörténeti Értesítő 33,1984, 190-201.

• KOVÁCS ÉVA: Bocskai István „loretói koronája” In: Species Modus Ordo. Válogatott tanulmányok. Budapest 1998, 368

1988

Esztergomi síremléktöredékek a 13. századból. Ars Hungarica 17 (1988) 121–132.

• MAROSI ERNŐ: Nemzeti elemek a régi Magyar művészetben: a középkor. Ars Hungarica 1990/2, 184 (32. j.) • MM.: [ismertetés] Arte medievale 4 (1990) 227 • LŐVEI, PÁL: Mittelalterliche Grabdenkmäler in Buda. In: Budapest im Mittelalter. Szerk. Gerd Biegel. Kiáll. kat. Braunschweig 1991, 365 (44. j.), 576 • LŐVEI PÁL: A tömött vörös mészkő - "vörös márvány" - a középkori magyarországi művészetben. Ars Hungarica 20/2 (1992) 19 (32. j.), 20 (35, 39. j.), 22. (72. j.) • VARGA, LÍVIA - LŐVEI, PÁL: Funerary Art in Medieval Hungary. Acta Historiae Artium 35 (1990-92) 159 (14, 15. j.) • MAROSI, ERNŐ: Mitteleuropäische Herrscherhäuser des 13. Jahrhunderts und die Kunst. In: Künstlerischer Austausch / Artistic Exchange. Akten des XXVIII. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte Berlin, 15.-20. Juli 1992. Hg. Gaehtgens, Thomas W. Berlin 1993, II, 22-23 (15. j.) • BOGYAY TAMÁS: Jób érsek és Bizánc. Strigonium antiquum 2 (1993) 51 (18. j.) • MAROSI ERNŐ: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza – Tíz év múltán. Limes. Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle 1994/3, 14, 23, 24, 26 (2, 35, 45. j.)

8

• LŐVEI PÁL: A középkori Magyarország síremlékei - kutatási helyzetkép. Ars Hungarica 23/2 (1995) 251 (53. j.) • POSZLER GYÖRGYI – LŐVEI PÁL – MIKÓ ÁRPÁD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori szobrászata emlékei c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori Magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1997, 148 (185. j.) • VÁRADY ZOLTÁN: A középkori epigráfiakutatás Magyarországon. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Tudományos Közleményei 3 (1998) 152 (36. j.), 157 • MAROSI ERNŐ: Jegyzetek Széless szövegéhez. In: Széless György: Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház. Széless György 1761. évi leírása a Szent Adalbert székesegyház és a Szent István templom romjairól. Esztergom 1998, 163 (43. j.), 164 (57. j.), 166 (84. j.), 167 (93. j.) • VÁRADY, ZOLTÁN: Romanische und frühgotische Inschriften. Communicationes Academiae Paedagogicae Szekszardiensis. Szekszárd 1999, 74 (9, 11, 13. j.), 75 (14. j.) • MAROSI, ERNŐ: Das Figurenportal in Ungarn vor und nach 1200. In: Studien zur Geschichte der Europäischen Skulptur im 12./13. Jahrhundert. Hg. Herbert Beck – Kerstin Hengevoss-Dürkop. Schriften des Liebighauses, Museum alter Plastik. Frankfurt am Main 1999, I, 737 (18. j.) • VÁRADY ZOLTÁN: Románkori, korai gótikus és gótikus maiuscula feliratok a Dunántúlon (IPF Kiskönyvtár 8.). Szekszárd 2000, 47, 48, 49, 60, 63, 86 • VÁRADY ZOLTÁN: A románkori és a korai gótikus feliratok. A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24 (2002) 147 (9, 11. j.), 148 (1314. j.), 154 • VÁRADY ZOLTÁN: A Dunántúl középkori kőfeliratain végzett epigráfiai vizsgálatok összegzése. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Tudományos Közleményei V. Szekszárd 2002, 53 (13-15. j.), 70 • VÁRADY ZOLTÁN: A középkori epigráfia jelentősége, eredményei, feladatai. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Tudományos Közleményei VI. Szerk.

9

Kolontári Attila - Papp László. Szekszárd 2003, 31 (6. j.), 32 (8. j.) • HAVASI KRISZTINA: “1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria – Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve 39. Eger 2003, 134 (58. j.), 135 (61. j.), 159 • BUZÁS GERGELY: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely - Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 25 (76. j.) • LŐVEI PÁL: Sírkövek töredékei. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely - Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 159, 161 • VÁRADY, ZOLTÁN: Zusammenfassung der epigraphischen Untersuchungen an den mittelalterlichen Steininschriften in Transdanubien. In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Budapest 2004, 616 (13-15. j.), 627 • VÁRADY, ZOLTÁN: Summary of the epigraphic examinations performed on stone-carved inscriptions made in the Medieval Transdanubia. Specimina Nova Pars Prima, Sectio Mediaevalis III. Pécs 2005, 9 (13, 14, 15. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 192, 211, 217 (32. j.), 221 (92. j.) 1988

Egy szárnyas oltár festett táblái 1514-ből. Művészet 29 (1988/11-12) 101-102

1989

„Rosa inter lilia rubinosa” A zágrábi káptalan 1371. évi pecsétjének Szent István képéhez. In: Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest 1989, 20–25

• LŐVEI PÁL: A zágrábi székesegyház monográfiájáról. Pavilon 6 (1991) 22 (17. j.) • LŐVEI, PÁL: Ana Deanoviæ-Zeljka Èorak: Zagrebaèka katedrale. Zagreb 1988. [ismertetés] Acta Historiae Artium 36 (1993) 258 (10. j.) • MAROSI ERNŐ: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Budapest 1995, 199 (351. j.), 207 (453. j.) • SZILÁRDFY ZOLTÁN: Szent István király fölajánlásának attribútumai.

10

Művészettörténeti Értesítő 48 (1999) 84 (2. j.) • POSZLER GYÖRGYI: Az Árpád-házi szent királyok a magyar középkor századaiban. In: Történelem – kép. Szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Kiáll. kat. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000, 184 (11. j.) 1989

Várad Árpád-kori székesegyháza. történeti források és kőfaragványok a 12–13. századból. In: Váradi kőtöredékek. Szerk. Kerny Terézia. Budapest 1989, 21–39

• SZENTESI EDIT: Szabadban tárolt követek BUKSZ 3 (1991) 473 • SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: Az oszlop az Árpádkori építészetben. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk. Rostás Tibor – Simon Anna. Budapest 2000, 13 (16. j.) • MORE HEITEL, SUZANA: Recenzii. Studii și cercetǎri de storia artei. Seria artǎ plasticǎ 39 (1992) 145-146 • MORE HEITEL, SUZANA: Recenzii. Studii și cercetǎri de storia artei. Seria artǎ plasticǎ 39 (1992) 146-148

Bátori András „második temploma”. A székesegyház 14–15. századi átépítésének emlékei. In: Váradi kőtöredékek. Szerk. Kerny Terézia. Budapest 1989, 39–99

• MAROSI ERNŐ: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Budapest 1995, 200 (353. j.), 210 (490. j.) • PÉTER I. ZOLTÁN: Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége. [Budapest] 2005, 23, 49. (112, 113, 114. j.). 50 (115, 116, 119, 120, 121, 130. j.) 1989

Feldarabolt idő. Magyarországi művészet, 1300–1470 k. Akadémiai Kiadó, 1987. Recenzió. BUKSZ 1 (1989) 51–57

• LŐVEI PÁL: Néhány címeres emlék a 14-15. századból. Művészettörténeti Értesítő 40 (1991) 64 (23. j.) • KERNY TERÉZIA: Pannónia dícsérete. Új Művészet 6 (1995/9) 10 (2. j.) • MAROSI, ERNŐ: Sigismund, the last Luxembourg. In: Prague. The Crown of Bohemia 1347-1437. Ed. Drake Boehm, Barbara – Fajt, Jiří. New Haven – London 2005, 130 (46. j.) • Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Mainz 2006, 621

1989

Remarques sur l'iconographie de St Étienne roi d'Hongrie. In: Sprawozdania nr. 106 za Poznan 1989.

1991

SZERK. Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára. Annales de la Galerie Nationale Hongroise

11

1991 A budapesti Eligius táblakép: a bécsi késő gótikus festészet ismeretlen emléke. In: Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára. Annales de la Galerie Nationale Hongroise 1991, 85–94

• LŐVEI PÁL: Ahol nincs, ott ne keress? Új középkori szerzemények a Magyar Nemzeti Galériában. Új Művészet 1993/9, 10 • Der St. Pöltner Andreasaltar. Bearb. Aigner, Thomas – Berndl-Forstner, Herbert – Schragl, Friedrich. Kiáll. kat. Diözesanmuseum, St. Pölten 1998, 56, 58 (31. j.) • RAINER, MICHAEL – RAINER, THOMAS: Hans Siebenbürger. In: Spätmittelalter und Renaissance. Hg, Rosenauer, Artur. München - Berlin – London – New York 2003, 419-423 • SUCKALE, ROBERT: Der Maler Johannes Siebenbürger (um 1440-1483) als Vermittler Nürnberger Kunst nach Ostmitteleuropa. In: Die Länder der Bömischen Krone und ihre Nachbarn zur Zeit der Jagiellonenkönige (1471-1526). Ostfildern 2004, 363, 380 (7. j.)

1992

A magyar káptalanok és konventek középkori pecsétjei. Budapest 1992

• SOLYMOSI LÁSZLÓ: Az Árpád-kori veszprémi püspökök tevékenysége okleveleik tükrében. In: Veszprém kora középkori emlékei. Felolvasóülések az Árpád-korból 2. Szerk. V. dr. Fodor Zsuzsa. Veszprém 1994, 60 • MAROSI ERNŐ: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Budapest 1995, 199 (351. j.) • SOLYMOSI LÁSZLÓ: A bencés konventek hiteleshelyi oklevéladásának kezdetei. In: Mons Sacer. Pannonhalma 1000 éve. Kiáll. kat., Pannonhalma 1996, I, 494 (31. j.), 495 (46. j.), 496 (51, 70. j.), 497 (78, 80. j.), 498 (81, 93. j.) • RAINER PÁL: A középkori veszprémi püspökök pecsétjei (XIII-XVI. század). In: Tudomány és művészet Veszprémben a 1315. században. Felolvasóülések Veszprém történetéből 3. Szerk. V. dr. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1996. 49 • Sub patrocinio Adalberti Sancti. Kiállítás Szent Adalbert vértanúságának 1000. évfordulóján. Szerk. Hegedűs András – Tóth Krisztina. Budapest 1997. 18. 37. kat. sz. • WEHLI, TÜNDE: La figure de saint Martin dans l’art medieval de Hongrie. Mémoires de la Société Archéologique de Touraine 63

12

(1997) 280 (7. j.), 281 (10. j.), 282 (16. j.) • ENGEL PÁL - LŐVEI PÁL: Sokpecsétes oklevelek 1323-ból és 1328-ból. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára tanulmányok. Szerk. Bardoly István - László Csaba. (Művészettörténet Műemlékvédelem X.) Budapest 1998, 147. (2. j.) • WEHLI TÜNDE: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 168 (20. j.) • Megpecsételt történelem. Szerk. Hegedűs András. Kiáll. kat. Esztergom 2000, 173, 174 • ÉRSZEGI GÉZA: Bevezetés. In: Sigilla regum – reges sigillorum. Királyportrék a Magyar Országos Levéltár pecsétgyűjteményéből. Budapest 2001, 32 (90. j.), 33 (128. j.) • LŐVEI PÁL: Kiállítások 2000-ben Magyarországon 1. rész. BUKSZ Budapesti Könyvszemle 13/ 2 (2001) 146 (24. j.) • LŐVEI, PÁL: Ausstellungen des Jahres 2000 in Ungarn im Zeichen des Millenniums. Acta Historiae Artium 42 (2001) 250 (32. j.) • KERNY TERÉZIA: Az angyali koronázás motívuma Szent István király ikonográfiájában. Ars Hungarica 31 (2003) 24 (12. j.) • BERTÉNYI IVÁN: Magyar címertan. Budapest 2003, 130 (100. j.) • SOLYMOSI LÁSZLÓ: Az esztergomi káptalan 14. századi pecsétnyomója. In: Emlékkönyv Gunst Péter 70. születésnapjára. Szerk. ifj. Barta János - Pallai László. Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen 2004, 20, 21, 23, 24. • GESZTELYI TAMÁS – RÁCZ GYÖRGY: Antik gemmapecsétek a középkori Magyarországon / Antike Gemmensiegel im mittelalterlichen Ungarn. Debrecen 2006, 77, 143 • GOMBOSI BEATRIX: "Köpönyegem pedig az én irgalmasságom..." Köpönyeges Mária ábrázolások a középkori Magyarországon. (Devotio Hungarorum 11.) Szeged 2008, 183, 184, 222

13

• WEHLI TÜNDE In: Szent Márton kultuszának közép-európai emlékei. Szerk. Zsámbéky Mónika. Kiáll. kat. Szombathely 2008, 28, 75, 76 1992

Egy 13. századi kút töredékei a pilisi ciszterci monostorból. Művészettörténeti Értesítő 41 (1992) 1–19

• MAROSI ERNŐ: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza – Tíz év múltán. Limes. Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle 1994/3, 26, 22, 28 (32, 54. j.) • TÓTH SÁNDOR: Friedrich Dahm: Das Grabmal Friedrichs des Streitbaren im Zisterzienserstift Heiligenkreuz. [ismertetés] Ars Hungarica 27 (1997) 470 • HAVASI KRISZTINA: Az óbudai királynéi vár kőemlékei (Kutatási helyzetkép, 2004.) Budapest Régiségei 11 (2006) 233 (81. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 198, 211, 212, 219 (58. j.), 221 (92. j.), 222 (99. j.)

1993

Porta patet vitae. Az esztergomi székesegyház nyugati díszkapujáról. Strigonium Antiquum 2 (1993) 53–61.

• PAPP SZILÁRD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori emlékszerű építészete c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori Magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1993, 57. (74. jegyzet) • POSZLER GYÖRGYI – LŐVEI PÁL – MIKÓ ÁRPÁD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori szobrászata emlékei c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori Magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1993, 136 (20. j.) • MAROSI ERNŐ: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza – Tíz év múltán. Limes. Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle 1994/3, 22, 23, 24, 25, 27, 28 (28, 33, 35, 40, 46. j.) • MAROSI ERNŐ: Kapuoroszlán. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1994, 170 • MAROSI ERNŐ: A Magyar történelem képei. A történetiség szemléltetése a művészetekben. In: Történelem – kép. Szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Kiáll. kat. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000, 32 (63. j.)

14

• MAROSI ERNŐ: Az esztergomi Porta Speciosa. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 156 (1. j.), 161 (13. j.) • TÓTH SÁNDOR: Esztergom Szent Adalbert székesegyháza és az Árpád-kori építészet. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 133 (45. j.) • GALAVICS GÉZA – MAROSI ERNŐ – MIKÓ ÁRPÁD – WEHLI TÜNDE: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest 2001, 443 • HAVASI KRISZTINA: “1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria 39 (2003) 135 (61. j.) • BUZÁS GERGELY: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely - Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 24 (73, 74. j.), 25 (76, 82. j.) • A kőtárban kiállításra került faragványok katalógusa. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely - Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 141 • LŐVEI PÁL: Sírkövek töredékei. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely - Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 159 • SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years. Arte medievale 4 (2005) 43 (86. j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 314 (7388. sz.) • K. LENGYEL ZSOLT: Bogyay Tamás magyarságtudományi tevékenysége az emigrációban. Ars Hungarica 35 (2007) 167 (173. j.) • MAROSI, ERNŐ: Hof und adelige Kultur in der Kunst des frühen 13. Jahrhunderts in Ungarn. In: Elisabeth von Thüringen – Eine

15

europäische Heilige. Aufsätze. Petersberg 2007, 67, 75 (6. j.) 1993

Villard de Honnecourt utazása a művészettörténetben. Ars Hungarica 22 (1993 /4?) 15–19.

• PAPP SZILÁRD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori emlékszerű építészete c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori Magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1993, 56. (70. jegyzet) • LŐVEI, PÁL: Medieval Architecture in Hungary: ca. 895 to ca 1470. In: The Architecture of Historic Hungary. Edited by Dora Wiebenson and József Sisa. Cambridge, Massachusetts - London, England 1998, xxv. • LŐVEI PÁl: Romanika és gótika. In: Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József - Dora Wiebenson. Budapest 1998, 334 (24. j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 66 (392. sz.)

1993

Herzöge und Heilige. Das Geschlecht des Andechs-Meranier im europäischer Hochmittelalter. Ausst. Kat. München 1993, 225 (tételek)

1993

Mű és személyiség a 13. században. Uros pannonhalmi apát művészetpártolásáról. Pannonhalmi Szemle (1993/4) 97-106

• SZOVÁK KORNÉL: A pannonhalmi convent hiteleshelyi működésének kezdetei (12441387) In: Mons Sacer. Pannonhalma 1000 éve. Kiáll. kat., Pannonhalma 1996, I, 459 (29. j.) • LÁSZLÓ, GERGELY: [recenzió] Bulletin monumental 1999, (8. j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 400 (9135. sz.)

1994

SZERK. Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1994

• SCHELKEN PÁLMA: [ismertetés] Új Ember 1994 (december 8.) • SCHELKEN PÁLMA: [ismertetés] Evangélikus Élet 1994 (December 4.) 2 • P. SZABÓ ERNŐ: [ismertetés] Új Magyarország 1994 (október 25.) 7 • TAKÁCS IMRE: [ismertetés] Múzeumi Hírlevél 15 (1994) 307-308 • VADAS JÓZSEF: Pannónia feltámadása. Magyar Hírlap 1994 (december 17.) 4 • KOVÁTS ALBERT: Középkori művészetünk.

16

Beszélő 1994 (december 22.) 39 • CSAPODI CSABA: [recenzió] Magyar Könyvszemle 112 (1995/2) 197-200 • JÉKELY ZSOMBOR: [recenzió] Ars Hungarica 23 (1995) 317-322 • KERNY TERÉZIA: Pannónia dícsérete. Új Művészet 6 (1995/9) 4-11 • KÓTAI JÓZSEF: Művészet a Dunántúlon. Magyar Nemzet 1995 (február 3.) • MAKKAY JÁNOS: Pannonia Regia. The New Hungarian Quarterly 36 (1995) 127-135 • MAROSI, ERNŐ: [recenzió] Acta Historiae Artium 37 (1994/1995) 328-345 • VÉGH, JÁNOS: [recenzió] Kunstchronik 1995/9/10, 455-461 • STUDNIČKOVÁ, MILADA: [recenzió] Umění 44 (1996) 98-101 • MAROSI ERNŐ: Magyar kiállítási kézikönyvek. Magyar Múzeumok 1997/2, 12 (20. j.) • MAROSI ERNŐ: A Magyar középkor művészete. A Nemzeti Múzeumban a millecentenáriumi év kiállításain. BUKSZ 1997, 165 • LŐVEI, PÁL: Medieval Architecture in Hungary: ca. 895 to ca 1470. In: The Architecture of Historic Hungary. Edited by Dora Wiebenson and József Sisa. The MIT Press. Cambridge, Massachusetts - London, England 1998, xxv. • LŐVEI PÁL: Romanika és gótika. In: Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József - Dora Wiebenson. Budapest 1998, 349. • VÁRADY ZOLTÁN: A középkori epigráfiakutatás Magyarországon. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Tudományos Közleményei 3 (1998) 151 (19. j.), 152 (31. j.), 156 • LÁSZLÓ, GERGELY: [recenzió] Bulletin monumental 1999, (1. j.) • MAROSI ERNŐ: Az árpád-kori művészet és a Művészettörténeti Kutató Intézet. Ars Hungarica 28 (2000) 11-12

17

• LŐVEI PÁL: Kiállítások 2000-ben Magyarországon 1. rész. BUKSZ Budapesti Könyvszemle 13 (2001) 137 (6. j.) • SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: A Dél-Alföld felfedezése. BUKSZ 13 (2001) 340 (3. j.) • LŐVEI, PÁL: Ausstellungen des Jahres 2000 in Ungarn im Zeichen des Millenniums. Acta Historiae Artium 42 (2001) 249 (10. j.) • GALAVICS GÉZA – MAROSI ERNŐ – MIKÓ ÁRPÁD – WEHLI TÜNDE: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest 2001, 442 • ORIŠKO, ŠTEFAN: K počiatkom románskeho kameňosochárstva na Slovensku. Ars 1/3 (2002) 38 (46. j.) • ORIŠKO, ŠTEFAN: Kameňosochárstvo stredoveku: k problémom výskumu a interpretácie. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 110 (6.j.) • SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years. Arte medievale 4 (2005) 39 (17. j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 54-55 (125. sz.) • Mátyás és a humanizmus. Szerk. Csukovits Enikő. Budapest 2008, 693. A gótika műhelyei a Dunántúlon. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1994, 22–33

• POSZLER GYÖRGYI – LŐVEI PÁL – MIKÓ ÁRPÁD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori szobrászata emlékei c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori Magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1993, 138 (32. jegyzet) • MAROSI ERNŐ: Szermonostor gótikus kerengőjének szobrai. In: A középkori DélAlföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000, 121 (22, 24. j.) • SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: Az oszlop az Árpádkori építészetben. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk. Rostás Tibor – Simon Anna. Budapest 2000, 25 (59. j.) • PAPP SZILÁRD: Kőfaragvány a Buda feletti Szent Lőrinc-kolostorból. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk.

18

Rostás Tibor – Simon Anna. Budapest 2000, 157 (46. j.) • MAROSI, ERNŐ: L’art à la cour angevine de Hongroi. In: L’Europe des Anjou. Aventure des Princes angevins du XIIIe au XVe siècle. Kiáll. kat. Paris 2001, 191 (69, 72. jegyzet) • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (45.j.) • SUCKALE, ROBERT: Počiatky gotickej skultúry. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 126 (27.j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 54 (125. sz) • LŐVEI PÁL: Kőfaragás. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VI. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2006, 115. • HAVASI KRISZTINA: Az óbudai királyi, utóbb királynéi palota Szent Erzsébet kápolnája. A Magyar királyi “udvar” építészeti emléke(i) a XIII. század első évtizedeiből. In: Árpádházi Szent Erzsébet kultusza a 13-16. században. Studia Franciscana Hungarica 2007, 49. j. • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 192, 195, 217 (32. j.), 218 (48. j.) • 170, I-82.j kat. sz. (Porta speciosa, Oroszlánszobor sörénytöredéke) Esztergom

• POSZLER GYÖRGYI – LŐVEI PÁL – MIKÓ ÁRPÁD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori szobrászata emlékei c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori Magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1993, 136. (20. jegyzet) • LŐVEI, PÁL: Ausstellungen des Jahres 2000 in Ungarn im Zeichen des Millenniums. Acta Historiae Artium 42 (2001) 251 (40. j.) • LŐVEI, PÁL: "Virtus, es, marmor, scripta". Red Marble and Bronze Letters. Acta Historiae Artium 42 (2001) 53 (3, 17. j.) • LŐVEI PÁL: „Virtus, es, marmor, scripta”. Vörös márvány és bronzbetű. In:

19

Maradandóság és változás. Művészettörténeti konferencia, Ráckeve 2000. Szerk. Bodnár Szilvia et al. Budapest 2004, 53 (4. j.), 57 (18. j.) • LŐVEI, PÁL: Salzburg und Gran versus Krakau, Gnesen und Wilna: Die Lieferung des Rotmarmors im Fernhandel Mitteleuropas. In: Die Jagiellonen. Kunst und Kultur einer europäischen Dynastie an der Wende zur Neuzeit. Hrsg. von Dietmar Popp und Robert Suckale. Nürnberg, 2002. 419 (12. j.) • 170, I-83. kat. sz. (Griff-szobor töredéke) Esztergom

• A kőtárban kiállításra került faragványok katalógusa. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely - Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 141

• 183-185, I-103. kat. sz. (Kapuívmező Krisztus és két donátor alakjával) Szentkirály • 186-187, I-104-105. kat. sz. (Fejtöredék domborműről, Medencetöredék) Sopronhorpács

• POSZLER GYÖRGYI – LŐVEI PÁL – MIKÓ ÁRPÁD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori szobrászata emlékei c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori Magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1993, 138 (38. j.)

• 234, IV-2. kat. sz. (Oszlopfő töredéke) Esztergom • 234-236, IV-3. kat. sz. (Az esztergomi trónus)

• MAROSI ERNŐ: Az esztergomi Porta Speciosa. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 159, (6. j.) • VÉGH, JÁNOS: [recenzió] Kunstchronik 1995/9/10, 457-458

• 236-241, IV-4-11. kat. sz. (A pilisi Ciszterci apátság)

• TÓTH SÁNDOR: Pillér és ív a magyar romanikában. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István – László Csaba. Budapest 1998, 58 (22. j.) • HOLL, IMRE: Funde aus dem Zisterzienserkloster von Pilis. Budapest 2000, 16 (47. j.), 68 (263. j.) • RÉTHELYI, ORSOLYA: The lion, the dragon, and the knight: an interdisciplinary investigation of a medieval motif. M.A. Thesis, Central European University, Budapest 2000, 1-2 (2, 8. j.) • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13.

20

században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (71.j.) • HAVASI KRISZTINA: “1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria 39 (2003) 131 (52. j.), 132 (56. j.) • GOSS, VLADIMIR PETER – JUKIĆ, VJEKOSLAV: Medvedgrad – Ócsa – Spiš. Some stylistic considerations. In: Starohrvatska prosvjeta. Split 2007, 301 (25, 29. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 192, 200, 204, 217 (32. j.), 219 (60. j.), 220 (68. j.), 211, 221 (92. j.) • 241-242, IV-12. kat. sz. (Ikeroszlop fejezetének és lábazatának töredéke) Pécsvárad

• MAROSI ERNŐ: Szermonostor gótikus kerengőjének szobrai. In: A középkori DélAlföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000, 121 (22. j.) • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (68.j.)

• 242, IV-13. kat. sz. (Bimbós oszlopfők saroktöredékei) Pécsvárad

MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (68.j.)

• 242-243, IV-14. kat. sz. (Szobortorzó) Somogyvár

MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (72.j.)

• 243-244, IV-15. kat. sz. (Ikeroszlop fejezete) Somogyvár

• MAROSI ERNŐ: Szermonostor gótikus kerengőjének szobrai. In: A középkori DélAlföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000, 121 (24. j.) • GOSS, VLADIMIR PETER: Military Orders between Sava and Drava Rivers – Sculpture. Rad. Inst. povij. umjet. 30 (2006) 65 (55. j.)

• 245, IV-17. kat. sz. (Angyaltorzó) Somogyvár • 246-247, IV-20. kat. sz. (Atlasz-torzó)

21

Esztergom • 248-251 Gertrudis királyné síremléke

• LŐVEI PÁL: A középkori Magyarország síremlékei - kutatási helyzetkép. Ars Hungarica 23/ 2 (1995) 251. (44, 50, 52. j.) • TÓTH SÁNDOR: Friedrich Dahm: Das Grabmal Friedrichs des Streitbaren im Zisterzienserstift Heiligenkreuz. [ismertetés] Ars Hungarica 27 (1997) 466 • RÉTHELYI, ORSOLYA: The lion, the dragon, and the knight: an interdisciplinary investigation of a medieval motif. M.A. Thesis, Central European University, Budapest 2000, 9-10 (31. j.), 40 (124- j.) • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon /. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (46.j.) • LŐVEI, PÁL: Salzburg und Gran versus Krakau, Gnesen und Wilna: Die Lieferung des Rotmarmors im Fernhandel Mitteleuropas. In: Die Jagiellonen. Kunst und Kultur einer europäischen Dynastie an der Wende zur Neuzeit. Hrsg. von Dietmar Popp und Robert Suckale. Nürnberg, 2002, 419 (19. j.) • POMFYOVÁ, BIBIANA: Počatky gotickej architektúry. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 40 (6.j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 54 (125. sz.) • ROSTÁS, TIBOR: Eine kleine “Drakologie”. Die Ornamentik der Tišnover Porta Coeli und Ungarn. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 60 (2006/3,4) 365 (62. j.) • SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: Magyarország építészete a Tatárjárás korában. In: A Tatárjárás. Szerk. Ritoók Ágnes – Garam Éva. Kiáll. kat. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2007, 112 (56. j.) • GOSS, VLADIMIR P.: Stotinu kamančića izgugljenoga raja. Romanička skulptura u muzejima I zbirkama između Save I Drave / A Hundred Stones from a Lost Paradise. Romanesque Sculpture in Museums and Collections between the Sava and the Drava

22

Rivers. Kiáll. kat. Zagreb 2007, 40 (16. j.) • TÓTH ENDRE: In Paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról). Alba Regia 36,2007, 121 (176. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 208, 220 (83. j.) • 252-255, IV-21. kat. sz. (Gertrudis királyné síremlékének töredékei)

• VÉGH, JÁNOS: [recenzió] Kunstchronik 1995/9/10, 458 • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (46.j.)

• 256-257, IV-22. kat. sz. (Lovag síremlékének töredékei) Pilis

• VÉGH, JÁNOS: [recenzió] Kunstchronik 1995/9/10, 458 • TÓTH SÁNDOR: Friedrich Dahm: Das Grabmal Friedrichs des Streitbaren im Zisterzienserstift Heiligenkreuz. [ismertetés] Ars Hungarica 27 (1997) 466 • VÁRADY, ZOLTÁN: Romanische und frühgotische Inschriften. Communicationes Academiae Paedagogicae Szekszardiensis. Szekszárd 1999, 75 (14. j.) • HOLL, IMRE: Funde aus dem Zisterzienserkloster von Pilis. Budapest 2000, 15 (40. j.) • RÉTHELYI, ORSOLYA: The lion, the dragon, and the knight: an interdisciplinary investigation of a medieval motif. M.A. Thesis, Central European University, Budapest 2000, 10 (32. j.) • VÁRADY ZOLTÁN: Románkori, korai gótikus és gótikus maiuscula feliratok a Dunántúlon (IPF Kiskönyvtár 8.). Szekszárd 2000, 60. • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (46.j.) • VÁRADY ZOLTÁN: A románkori és a korai gótikus feliratok. A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24 (2002) 148 (14. j.) • VÁRADY ZOLTÁN: A Dunántúl középkori

23

kőfeliratain végzett epigráfiai vizsgálatok összegzése. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Tudományos Közleményei V. Szekszárd 2002, 53 (15. j.) • HAVASI KRISZTINA: “1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria 39 (2003) 134 (58. j.) • VÁRADY, ZOLTÁN: Zusammenfassung der epigraphischen Untersuchungen an den mittelalterlichen Steininschriften in Transdanubien. In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Budapest 2004, 616 (15. j.) • VÁRADY, ZOLTÁN: Summary of the epigraphic examinations performed on stone-carved inscriptions made in the Medieval Transdanubia. Specimina Nova Pars Prima, Sectio Mediaevalis III. Pécs 2005, 9 (15. j.) • HAVASI KRISZTINA: Az óbudai királynéi vár kőemlékei (Kutatási helyzetkép, 2004.) Budapest Régiségei 11 (2006) 231 (73. j.) • MAROSI, ERNŐ: Hof und adelige Kultur in der Kunst des frühen 13. Jahrhunderts in Ungarn. In: Elisabeth von Thüringen – Eine europäische Heilige. Aufsätze. Petersberg 2007, 72, 76 (27. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 192, 217 (32. j.) • BENKŐ, ELEK: Abenteuerlicher Herrscher oder gütiger Patron? Anmerkungen zu der Rittergrabplatte aus dem Zisterzienserkloster Pilis. Acta Archaeologica 59 (2008) 470 (3. j.), 480 (30. j.) • 257-258, IV-23. kat. sz. (Háromkaréjos vakárkád töredéke) Visegrád

• ROSTÁS TIBOR: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizellakápolna hazai kapcsolatrendszere. Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2, 43 (52. j.)

• 262, IV-27. kat. sz. (Konzol madarakkal) Esztergom • 262, IV-28. kat. sz. (Magyar-Anjou címer) Győr

24

• 263, IV-31. kat. sz. (Női alak töredéke) Ozora – Feld Istvánnal • 264-269, IV-33. kat. sz. (Kórusrekesztő töredékei) Pilis

• RÉTHELYI, ORSOLYA: The lion, the dragon, and the knight: an interdisciplinary investigation of a medieval motif. M.A. Thesis, Central European University, Budapest 2000, 41 (129. j.) • PAPP SZILÁRD: Kőfaragvány a Buda feletti Szent Lőrinc-kolostorból. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk. Rostás Tibor – Simon Anna. Budapest 2000, 157 (46. j.) • MAROSI, ERNŐ: L’art à la cour angevine de Hongroi. In: L’Europe des Anjou. Aventure des Princes angevins du XIIIe au XVe siècle. Kiáll. kat. Paris 2001, 191 (69. j.) • SUCKALE, ROBERT: Počiatky gotickej skultúry. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 126 (27.j.) • BUZÁS GERGELY: A visegrádi királyi palota területén feltárt Anjou-kori kőfaragóműhely. In: Buzás Gergely – Deák Zoltán – Bodó Balázs: A visegrádi királyi palota Anjoukori kőtára. Visegrád 2003, 30 (41. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 60. j.

• 269, IV-34. kat. sz. (Püspökfej magasdomborműből) Pécs

• MAROSI, ERNŐ: L’art à la cour angevine de Hongroi. In: L’Europe des Anjou. Aventure des Princes angevins du XIIIe au XVe siècle. Kiáll. kat. Paris 2001, 191 (70. j.)

• 273, IV-45-46. kat. sz. (Pálcakeretes kőlap töredéke két álló figura részletével, Dombormű töredéke női figuratorzójával) Pécs

• G. SÁNDOR, MÁRIA: Die plastischen und architektonischen Fragmente der Marienkapelle / A Mária kápolna kőfaragványai. In: Die Bischofsburg zu Pécs. Archäologie und Bauforschung /Pécs Püspökvár. Régészet és épületkutatás. Szerk. Szijártó Kálmán – G. Sándor Mária. ICOMOS. Hefte des deutschen Nationalkomitees 22 (1999) 90-91 • BUZÁS GERGELY: Bergzaberni Vilmos püspök síremléke. In: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus baldachinos síremlékek a középkori Magyarországon. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest 2004, 109 (224. j.), 113 (229. j.) • LŐVEI PÁL: Az Anjou-síremlékek újonnan előkerült töredékeiről. In: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus baldachinos

25

síremlékek a középkori Magyarországon. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest 2004, 83. (154. j.) • 274-275, IV-47. kat. sz. (Tumbafedlap töredékei) Esztergom

• LŐVEI PÁL: A középkori Magyarország síremlékei - kutatási helyzetkép. Ars Hungarica 23/2 (1995) 251 (44. j.) • VÉGH, JÁNOS: [recenzió] Kunstchronik 1995/9/10, 458 • VÁRADY ZOLTÁN: Románkori, korai gótikus és gótikus maiuscula feliratok a Dunántúlon (IPF Kiskönyvtár 8.). Szekszárd 2000, 63. • LŐVEI, PÁL: Salzburg und Gran versus Krakau, Gnesen und Wilna: Die Lieferung des Rotmarmors im Fernhandel Mitteleuropas. In: Die Jagiellonen. Kunst und Kultur einer europäischen Dynastie an der Wende zur Neuzeit. Hrsg. von Dietmar Popp und Robert Suckale. Nürnberg 2002, 419 (21. j.) • VÁRADY ZOLTÁN: A Dunántúl középkori kőfeliratain végzett epigráfiai vizsgálatok összegzése. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Tudományos Közleményei V. Szekszárd 2002, 54 (26. j.) • LŐVEI PÁL: Az Anjou-síremlékek újonnan előkerült töredékeiről. In: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus baldachinos síremlékek a középkori Magyarországon. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest 2004, 83 (149. j.) • BUZÁS GERGELY: Síremlékek a déli oldalkápolnában. In: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus baldachinos síremlékek a középkori Magyarországon. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest 2004, 9495 (181. j.) • VÁRADY, ZOLTÁN: Zusammenfassung der epigraphischen Untersuchungen an den mittelalterlichen Steininschriften in Transdanubien. In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Budapest 2004, 616 (26. j.) • VÁRADY, ZOLTÁN: Summary of the epigraphic examinations performed on stone-carved inscriptions made in the Medieval Transdanubia. Specimina Nova Pars Prima, Sectio Mediaevalis III. Pécs 2005, 11 (26. j.)

• 278, IV-50. kat. sz. (Ifjúfej) Győr

26

• 278, IV-51. kat. sz. (Emberfejjel díszített vakmérmű töredéke) Pécsvárad • 279, IV-53. kat. sz. (Gyámkő Keresztelő Szent János alakjával) Pécs • 279-280, IV-54. kat. sz. (Térdelő donátor) Sopron

• LŐVEI PÁL: Az Anjou-síremlékek újonnan előkerült töredékeiről. In: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus baldachinos síremlékek a középkori Magyarországon. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest 2004, 77 (116. j.) • Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Mainz 2006, 565

• 294-295, V-2. kat. sz. (A pannonhalmi bencés konvent pecsétnyomója)

• GESZTELYI TAMÁS – RÁCZ GYÖRGY: Antik gemmapecsétek a középkori Magyarországon / Antike Gemmensiegel im mittelalterlichen Ungarn. Debrecen 2006, 143

• 295, V-3. kat. sz. (Az esztergomi székeskáptalan kisebb pecsétnyomója)

• VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Szent Adalbert és Magyarország. Historiográfiai áttekintés. Ars Hungarica 26(1998) 332 (9. j.) • WEHLI TÜNDE: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 168 (20. j.) • Megpecsételt történelem. Szerk. Hegedűs András. Kiáll. kat. Esztergom 2000, 174

• 296, V-6. kat. sz. (Boleszló esztergomi érsek (1321-1328) pecsétje)

• WEHLI TÜNDE: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 169 (21. j.)

• 297, V-7. kat. sz. (Az esztergomi székeskáptalan nagyobb pecsétnyomója)

• WEHLI TÜNDE: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 167 (14. j.) • Megpecsételt történelem. Szerk. Hegedűs András. Kiáll. kat. Esztergom 2000, 173

• 297-298, V-8. kat. sz. (Meskó veszprémi püspök (1334-1344) pecsétje) • 298-299, V-10. kat. sz. (Kálmán győri püspök (1337-1375) második pecsétje

27

• 299-300, V-12. kat. sz. (Vilmos pécsi püspök (1361-1374) pecsétje) • 300-301, V-13a kat. sz. (A zágrábi káptalan pecsétnyomója)

• L’Europe des Anjou. Aventure des Princes angevins du XIIIe au XVe siècle. Kiáll. kat. Paris 2001, 343

• 486, X-1. kat. sz. (Fájdalmas Mária) Rajka

• VÉGH, JÁNOS: [recenzió] Kunstchronik 1995/9/10, 460 • KERNY TERÉZIA: Pannónia dícsérete. Új Művészet 6 (1995/9) 8

• 486-487, X-2. kat. sz. (Mária a gyermek Jézussal) Csepreg 1994

A Pannonia Regia kiállítás ismertetése. Múzeumi Hírlevél 15 (1994) 307-308

1994

RÉCZEI TAMÁS: Egy (üres) kiállítás képei. Beszélgetés Feld Istvánnal és Takács Imrével. 168 óra, 1994. augusztus 9. 30-31

1995

A kolostor kertje. Pannonhalmi Szemle 3 (1995/2) 21-27

1996

SZERK. Mons Sacer. Pannonhalma 1000 éve. Kiáll. kat., Pannonhalma 1996

• KERNY TERÉZIA: Pannónia dícsérete. Új Művészet 6 (1995/9) 8

• BEKE ZSÓFIA: [ismertetés] Pannonhalmi Szemle 4 (1996/3) 132-136 • HAJDÚ ÉVA: [ismertetés] Magyar Múzeumok 2 (1996/2) 25 • PÜSPÖKI NAGY PÉTER: [ismertetés] Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 8 (1996/1-2) 366373 • SÓLYMOS SZILVESZTER: Pannonhalma. Múzeumi Hírlevél 17 (1996/4) 95-96 • LŐVEI, PÁL: Millenniums Plus. Hungary-Austria 1100:1000. Budapest Rewiew of Books 5/ 4 (1996) 173-174. [ismertetés] • GALAVICS GÉZA: A Pannonhalmi Főapátság állandó kiállítása elé. Pannonhalmi Szemle 5 (1997/2) 131-133 • SZÉKELY ZOLTÁN: [ismertetés] Műhely 20 (1997) 74-79 • SZENTPÉTERI JÓZSEF: [ismertetés] Századok 131 (1997/1) 277-283 • LŐVEI PÁL: Jubileum itt és ott. Magyarország-Ausztria 1100:1000. BUKSZ Budapesti Könyvszemle 9/ 1 (1997) 60, 6667

28

• MAROSI ERNŐ: Magyar kiállítási kézikönyvek. Magyar Múzeumok 1997/2, 11, 14 (14. j.) • LÁSZLÓ, GERGELY: [recenzió] Bulletin monumental 1999, (1. j.) (2. j.) • ORIŠKO, ŠTEFAN: K počiatkom románskeho kameňosochárstva na Slovensku. Ars 1/3 (2002) 38 (46. j.) • SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years. Arte medievale 4 (2005) 39 (3. j.) Pannonhalma újjáépítése a 13. században. In: Mons Sacer. Pannonhalma 1000 éve. Kiáll. kat., Pannonhalma 1996, I, 170–236

• PAPP SZILÁRD: Jegyzetek Ipolyi Arnold Magyarország középkori emlékszerű építészete c. tanulmányához. In: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori magyar művészetről. Szerk. Verő Mária. Budapest 1993, 53 (30. j.), 56 (73. j.) • TÓTH SÁNDOR: Pillér és ív a magyar romanikában. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István – László Csaba. Budapest 1998, 60 (26. j.) • LŐVEI PÁL: Romanika és gótika. In: Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József - Dora Wiebenson. Budapest 1998, 334 (25. j.) Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert székesegyháza és az Árpád-kori építészet. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 126-127 (24. j.) • RAFFAY ENDRE: Az aracsi templom. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000, 474 (70. j.) • LŐVEI, PÁL: "Virtus, es, marmor, scripta". Red Marble and Bronze Letters. Acta Historiae Artium 42 (2001) 53 (27. j.) • KOSZTA LÁSZLÓ: Szent Márton tiszteletének magyarországi kezdete. Megjegyzések Pannonhalma alapításához. Tiszatáj 2001 (nov.) 83 • LŐVEI PÁL: „Virtus, es, marmor, scripta”. Vörös márvány és bronzbetű. In: Maradandóság és változás. Művészettörténeti konferencia, Ráckeve, 2000. Szerk. Bodnár Sz. et al. Budapest 2004, 60 (28. j.)

29

• PAPP SZILÁRD: A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480-1515. Budapest 2005, 31 (156. j.) • MAROSI, ERNŐ: Sigismund, the last Luxembourg. In: Prague. The Crown of Bohemia 1347-1437. Ed. Drake Boehm, Barbara – Fajt, Jiří. New Haven – London 2005, 130 (71. j.) • I, 274-275, II.3. kat. sz. (II. András átirata Pannonhalma kiváltságleveleiről a monostor felszentelése alkalmából) • I, 284-286, II.14. kat. sz. (Kötegpillér és falpillérek töredékei) • I, 286-287, II.15. kat. sz. (Íves kváder konzollal) • I, 287, II.16. kat. sz. (Nyílásbéllet lábazatának töredéke) • I, 288, II.17. kat. sz. (Íves lemez töredéke) • I, 288-298, II.18. kat. sz. (A Porta speciosa töredékei)

• RAFFAY ENDRE: Az aracsi templom. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000, 474 (69. j.)

• I, 298-299, II.19. kat. sz. (Párkányrészlet) • I, 299, II.20. kat. sz. (Párkánytöredék) • I, 301-302, II.22. kat. sz. (Ikeroszlop lábazata)

• MAROSI ERNŐ: Szermonostor gótikus kerengőjének szobrai. In: A középkori DélAlföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000, 121 (23. j.)

• I, 303-306 Deáki, Szűz Mária-templom • I, 316-318, II.29. kat. sz. (Falfestés töredékei a kerengőben) • I, 503-504, IV.6. kat. sz. (A pannonhalmi konvent pecsétnyomója) • I, 506-507, IV.9. kat. sz. (Uros apát pecsétje)

• GESZTELYI TAMÁS – RÁCZ GYÖRGY: Antik gemmapecsétek a középkori Magyarországon / Antike Gemmensiegel im mittelalterlichen Ungarn. Debrecen 2006, 77

• I, 507-508, IV.10. kat. sz. (Miklós apát pecsétjének töredéke) • I, 508, IV.11. kat. sz. (László apát (13091311) pecsétje) • I, 508, IV.12. kat. sz. (Hammer Vilmos apát

30

(1333-1354) pecsétje) • I, 509-510, IV.14. kat. sz. (Czudar László apát (1365-1372) pecsétje) • I, 510, IV.15. kat. sz. (István apát (1380-1398) pecsétje) • I, 511, IV.16. kat. sz. (Dobói Miklós apát (1422-1438) pecsétje) • I, 511, IV.17. kat. sz. (Tolnai Máté főapát (1500-1535) címeres pecsétje) • II, 40-41, VII.3-4. kat. sz. (Giulio Turco: Pannonhalma alaprajza és látképe délről) • II, 106, VIII.6. kat. sz. (Megújított hiteleshelyi pecsétnyomó) • II, 114-115, VIII.14. kat. sz. (Zsoldos Xavér: Pannonhalma látképe keletről) • II, 116-120, VIII.15. kat. sz. (A főmonostor épületeinek elmérése) • II, 120-124, VIII.16. kat. sz. (Josef Ignaz Gerl – W. Sauer: A főmonostor átalakítási terve) • II, 220-235, IX.37. kat. sz. (Robert Onderka: Rajzok a templomról és a monostorról) 1996

Die Erneuerung der Abteikirche von Pannonhalma im 13. Jahrhundert. Acta Historiae Artium 38 (1996) 31–65

• LÁSZLÓ, GERGELY: [recenzió] Bulletin monumental 1999, (1. j.) • LŐVEI, PÁL: "Virtus, es, marmor, scripta". Red Marble and Bronze Letters. Acta Historiae Artium 42 (2001) 53 (27. j.) • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 287 (18.j.), 288 (32, 34, 37, 38, 39, 42, 43, 44, 47, 63.j.) • SALONTAI, MIHAELA SANDA: Profile cu pinten în arhitectura Europei central-văsăritene din secolul al XIII-lea. Ars Transilvanie 12/13 (2002-2003) 31 (29. j.) • OTER, MIJA: Arhitekturna plastika nekdanje cistercijanske cerkve v Kostanjevici na Krki. Acta historia artis Slovenica 9 (2004) 17 (74. j.) • SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years.

31

Arte medievale 4 (2005) 43 (90. j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 399 (9126. sz.)

1996

Nachwort zu einer Ausstellung. Acta Historiae Artium 38 (1996) 223-231

• BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 399 (9126. sz.)

Pannonhalma. Képes kalauz a bencés Főapátság történetéhez. (Csóka Gáspárral és Szovák Kornéllal). Pannonhalma 1996

• LÁSZLÓ, GERGELY: [recenzió] Bulletin monumental 1999, (2. j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 398 (9106. sz.)

1996

A pannonhalmi Mons Sacer kiállítás ismertetése. Magyar Múzeumok 2 (1996/2) 3234

1996

Pannonhalma Abbey. The New Hungarian Quarterly 37 (1996) 126-132


1996

Takács Imre ajánlása Mojzer Miklósról. Henszlmann Lapok 5 (1996) 44-45


1997

Et Deus in rota. Nagyszombat város középkori pecsétjének ikonográfiájáról. Ars Hungarica 25 (1997) 69–81

• KOVÁCS IMRE: “Címere, lám, a kerék, oltalma e mennyei jelkép”. Még egyszer a nagyszombati pecsét ikonográfiájáról. Ars Hungarica 26 (1998) 339-351 • SZILÁRDFY ZOLTÁN: A Krisztus-arc mint palladium, s egyéb védőpajzsokról. Ars Hungarica 27 (1999) 288 (1. j.) • LŐVEI, PÁL: Ausstellungen des Jahres 2000 in Ungarn im Zeichen des Millenniums. Acta Historiae Artium 42 (2001) 251 (33. j.) • GESZTELYI TAMÁS: Sol-Christus in rota. Magyszombat középkori pecsétjének ikonográfiájaés ikonológiája. A debreceni Déri Múzeum évkönyve 2005, 183 (9. j.) • GESZTELYI, TAMÁS: Sol – Christus in rota. Ikonographie und Ikonologie des mittelalterlichen Siegels von Tirnau. Specima nova universitatis quinqueecclesiensis 20 (2006) 182 (9. j.), 187

1998

Fragmente des Grabmals der Königin Gertrudis. In: Die Andechs-Meranier in Franken. Europäisches Fürstentum im Hochmittelalter. Ausst. Kat. Mainz 1998, 103– 109, 276–280

• LŐVEI, PÁL: Salzburg und Gran versus Krakau, Gnesen und Wilna: Die Lieferung des Rotmarmors im Fernhandel Mitteleuropas. In: Die Jagiellonen. Kunst und Kultur einer europäischen Dynastie an der Wende zur Neuzeit. Hrsg. von Dietmar

32

Popp und Robert Suckale. Nürnberg 2002, 419 (19. j.) • KUTHAN, JIŘI: Zisterzienserklöster als Begräbnisstätten mitteleuropäischer Herrschergeschlechter. Denkmalpflege in Sachsen. Mitteilungen des Landesamtes für Denkmalpflege Sachsen. Jahrbuch 1994, 47 (58. j.) • SUCKALE, ROBERT: Počiatky gotickej skultúry. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 121 (1.j.) • SUCKALE, ROBERT: Mal’by retabula hlavného oltára v Dóme sv. Alžbety v Košiciach. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 366 (13. j.) • ROSTÁS, TIBOR: Eine kleine “Drakologie”. Die Ornamentik der Tišnover Porta Coeli und Ungarn. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 60 (2006/3,4) 365 (62. j.) • GOSS, VLADIMIR P.: The Battle of Cathedrals: or how Zagreb almost Became Archbihopric int he 13th Century. In: Europa della Cattedrali. Ed. Arturo Carlo Quintravalle. Parma 2007, 153 (30. j.) • GOSS, VLADIMIR P.: Bishop Stjepan II and Herceg Koloman and the beginnings of the Gothic in Croatia. Hortus artium medievalium 13 (2007) 62 (31. j.), 63 (59. j.) • GOSS, VLADIMIR P.: Stotinu kamančića izgugljenoga raja. Romanička skulptura u muzejima I zbirkama između Save I Drave / A Hundred Stones from a Lost Paradise. Romanesque Sculpture in Museums and Collections between the Sava and the Drava Rivers. Kiáll. kat. Zagreb 2007, 40 (16. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 208, 220 (83. j.) 1998

Kápolna alakú ereklyetartó magyar címerrel a bari San Nicola kincstárában. Ars Hungarica 26 (1998) 66–83.

• POSZLER GYÖRGYI: Az Árpád-házi szent királyok a magyar középkor századaiban. In: Történelem – kép. Szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Kiáll. kat. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000, 186 (39. j.) • BANFI, FLORIO – SÁRKÖZY PÉTER: Itáliai magyar emlékek. Budapest 2007, 61.

33

1998

SZERK. Kovács Éva: Species modus ordo. Válogatott tanulmányok. (Selected studies) Budapest 1998.

• MAROSI ERNŐ. Kovács Éva: Species modus ordo [recenzió]. Művészettörténeti Értesítő 1998, 259-262 • HOLLER LÁSZLÓ: A magyar országalmáról. Művészettörténeti Értesítő 50 (2001) 323 (13. j.) • SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: A Dél-Alföld felfedezése. BUKSZ 13 (2001) 346 (30. j.)

1999

Esztergom és a művészettörténet. Széless György: Az esztergomi Szt. Adalbertszékesegyház. Ford. Waigand József, Romhányi Beatrix. Recenzió. BUKSZ 11 (1999) 162–168.

• MAROSI ERNŐ: Az esztergomi Porta Speciosa. In: Strigonium antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Hegedűs András – Bárdos István. Esztergom 2000, 160 (10. j.) • SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years. Arte medievale 4 (2005) 43 (85. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 193, 218 (40, 41. j.)

1999

A gyulafehérvári székesegyház lapidáriumának feldolgozásáról. In: Középkori egyházi építészet Erdélyben. (magyar és román nyelven) Satu Mare 1999, 33–45


2000

SZERK: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged 2000

• SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: A Dél-Alföld felfedezése. BUKSZ 13 (2001) 340-347 • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 53 (118. sz.)

Egy eltűnt katedrális nyomában. Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000, 305– 337

• ROSTÁS TIBOR: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizellakápolna hazai kapcsolatrendszere. Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2, 42 (42. j.) • MAROSI ERNŐ: Bencés építkezések a 13. században. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001, 288 (29, 52, 53, 64.j.) • SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: A Dél-Alföld felfedezése. BUKSZ 13 (2001) 344 (22. j.), 345 • A kőtárban kiállításra került faragványok katalógusa. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely

34

-- Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 135 • PAPP SZILÁRD: A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480-1515. Budapest 2005, 240 • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 53 (118. sz.) • MOLNÁR ANTAL: Kalocsai kövek Pakson. In: Labor omnia vincit. Tanulmányok Tüskés Gábor 50. születésnapjára. Szerk. Bretz Annamária - Csörsz Rumen István Hegedűs Béla. Budapest 2005, oldalszámot meg kell nézni! • SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years. Arte medievale 4 (2005) 43 (89. j.) • HAVASI KRISZTINA: Az óbudai királynéi vár kőemlékei (Kutatási helyzetkép, 2004.) Budapest Régiségei 11 (2006) 230 (59. j.), 233 (82. j.), 234 (90. j.) • HAVASI KRISZTINA: Az óbudai királyi, utóbb királynéi palota Szent Erzsébet kápolnája. A Magyar királyi “udvar” építészeti emléke(i) a XIII. század első évtizedeiből. In: Árpádházi Szent Erzsébet kultusza a 13-16. században. Studia Franciscana Hungarica 2007, 45, 49. j. • MAROSI, ERNŐ: Hof und adelige Kultur in der Kunst des frühen 13. Jahrhunderts in Ungarn. In: Elisabeth von Thüringen – Eine europäische Heilige. Aufsätze. Petersberg 2007, 68, 69, 75 (13, 17. j.) • MOLNÁR ANTAL: Kalocsai kövek Pakson. In: Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Budapest 2008, 152 (6, 9. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 190, 206, 212, 216 (10. j.), 220 (76. j.), 222 (97, 99. j.) 2000

Villard de Honnecourt. Újabb szempontok a kutatásban különös tekintettel a magyar művészettörténet-írásra. In: Horvátország / Magyarország / Európa. Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Szerk. Jadranka Dajanov. (magyar és horvát nyelven) Zagreb 2000, 340–349


35

2000

Das Kloster von Martinsberg (Pannonhalma). In: Ausst. Kat. Europas Mitte um 1000. II. Mannheim 2000, 617–620.

• SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years. Arte medievale 4 (2005) 42 (66. j.)

2000

Megpecsételt történelem. Szerk. Hegedűs András. Kiáll. kat. Esztergom 2000

• HOLLER LÁSZLÓ: A magyar országalmáról. Művészettörténeti Értesítő 50 (2001) 323 (25. j.)

• 19, 1. kat. sz. (II. Géza ólombullája) • 20, 2. kat. sz. (II. Géza nagypecsétje) • 21, 3. kat. sz. (III. István nagypecsétje) • 22, 4. kat. sz. (Imre nagypecsétje)

• MAROSI, ERNŐ: Hof und adelige Kultur in der Kunst des frühen 13. Jahrhunderts in Ungarn. In: Elisabeth von Thüringen – Eine europäische Heilige. Aufsätze. Petersberg 2007, 68, 75 (8. j.)

• 23, 5. kat. sz. (II. András első nagypecsétje)


• 24, 6. kat. sz. (II. András második nagypecsétje)


• 25-26, 7. kat. sz. (II. András aranypecsétje)


• 27, 8. kat. sz. (II. András második kettőspecsétje)


• 28, 9a-b kat. sz. (IV. Béla első kettőspecsétje) • 29, 10a-b kat. sz. (IV. Béla második kettőspecsétje) • 30, 11. kat. sz. (V. István, ifjabb királynak és Stájerország hercegének kettőspecsétje) • 31, 12. kat. sz. (Izabella (Erzsébet) királyné kettőspecsétje) • 32, 13. kat. sz. (IV. László második kettőspecsétje)

36

• 33, 14. kat. sz. (IV. László harmadik kettőspecsétje) • 34, 15. kat. sz. (IV. László ötödik kettőspecsétje) • 35-36, 16. kat. sz. (III. András kettőspecsétje) • 37, 17. kat. sz. (Fenenna királyné kettőspecsétje) • 115, 87. kat. sz. (Telegdi Csanád esztergomi érsek pontifikális pecsétje) • 117-118, 89. kat. sz. (Demeter bíboros, esztergomi érsek pontifikális pecsétje) • 127, 97. kat. sz. (István veszprémi püspök pontifikális pecsétje) • 129, 99. kat. sz. (Demeter veszprémi püspök pontifikális pecsétje) • 131, 101. kat. sz. (Lőrinc boszniai püspök pontifikális pecsétje) • 132, 102. kat. sz. (Hédervári János győri püspök pontifikális pecsétje) • 151, 118. kat. sz. (Az óbudai társaskáptalan pecsétje) • 152, 119. kat. sz. (Az esztergomi székeskáptalan kisebb pecsétje) • 153, 120. kat. sz. (Az esztergomi székeskáptalan nagyobb pecsétje) • 154, 121. kat. sz. (Az esztergomi stephanita konvent pecsétje)

• KERNY TERÉZIA: Az angyali koronázás motívuma Szent István király ikonográfiájában. Ars Hungarica 31 (2003) 24 (12. j.)

• 155, 122. kat. sz. A győri székeskáptalan pecsétje) • 156, 123. kat. sz. (A pécsi székeskáptalan pecsétje) • 157, 124. kat. sz. (A pozsonyi társaskáptalan pecsétje) • 158, 125. kat. sz. (Az ipolysági premontrei konvent pecsétje) • 159, 126. kat. sz. (A zobori bencés konvent pecsétje)

37

• 164, 130. kat. sz. (Nagyszombat város pecsétje)

• GESZTELYI TAMÁS: Sol – Christus in rota. Nagyszomat középkori pecsétjének ikonográfiája. A debreceni Déri Múzeum évkönyve 2005, 181 (1.j.) • GESZTELYI, TAMÁS: Sol – Christus in rota. Ikonographie und Ikonologie des mittelalterlichen Siegels von Tirnau. Specima nova universitatis quinqueecclesiensis 20 (2006) 181 (1. j.)

• 175, 138. kat. sz. (A garamszentbenedeki bencés konvent pecsétnyomója) 2000

A pannonhalmi apátság első temploma. Vigilia 65 (2000) 637-640


2000

Szakvélemény és javaslat az esztergomi Vármúzeum rekonstruált nagytermének kiállítási tervével kapcsolatban. Magyar Múzeumok 2000/3, 9-13

• MAROSI ERNŐ: Még egyszer az esztergomi Porta Speciosáról. In: Lux Pannoniae. Esztergom. Az ezeréves kulturális metropolis. Esztergom 2001, 56 (18. j.) • MAROSI ERNŐ: Forrásfoglalás. Restaurálások Székesfehérvárott, Esztergomban és Visegrádon a 2000. évben. BUKSZ 13 (2002) 356 (17. j.) • BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia. Magyar Műemlékvédelem 12 (2005) 313 (7373 sz.)

2001

SZERK. Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiáll. kat. Pannonhalma 2001

• LŐVEI PÁL: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Kiállítás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban, 2001. március 21-től november 11-ig. Műemlékvédelmi Szemle 11/ 1-2 (2001) 169-173. • ORIŠKO, ŠTEFAN: K počiatkom románskeho kameňosochárstva na Slovensku. Ars 1/3 (2002) 38 (46. j.) • ORIŠKO, ŠTEFAN: Kameňosochárstvo stredoveku: k problémom výskumu a interpretácie. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 110 (7.j.)

• 97-98, II.2 kat. sz. (A pécsváradi konvent pecsétje) • 98, II.3 kat. sz. (A rahoncai konvent pecsétje) • 99, II.4 kat. sz. (A garamszentbenedeki konvent és Lőrinc apát pecsétje) • 100-101, II.5 kat. sz. (A pannonhalmi konvent oklevele pecsétjével)

38

• 102, II.6 kat. sz. (A somogyvári konvent pecsétje) • 103, II.7 kat. sz. (A tihanyi konvent pecsétje) • 103, II.8 kat. sz. (A zobori konvent pecsétje) • 103-104, II.9 kat. sz. (A csatári konvent pecsétje) • 104, II.10 kat. sz. (A bakonybéli konvent pecsétje) • 104-105, II.11 kat. sz. (A zalavári konvent pecsétje) • 106-107, II.12 kat. sz. (A szekszárdi konvent pecsétje) • 107, II.13 kat. sz. (A kapornaki konvent pecsétje) • 108, II.14 kat. sz. (A kolozsmonostori konvent pecsétje) • 108-109, II.15 kat. sz. (A garamszentbenedeki konvent pecsétje) • 109-110, II.16 kat. sz. (A garamszentbenedeki konvent pecsétje) • 110, II.17 kat. sz. (A szentjobbi konvent pecsétje) • 110-111, II.18 kat. sz. (Uros apát pecsétje) • 111-112, II.19 kat. sz. (Péter győri püspök, a pécsváradi és a bakonybéli apát pecsétje) • 112, II.20 kat. sz. (Az eperjesi apát és Ubaldus esztergomi prépost pecsétje) • 112, II.21 kat. sz. (Tamás kanizsai apát pecsétje) • 114-115, II.24 kat. sz. (István pannonhalmi apát pecsétje) • 115, II.25 kat. sz. (Dobói Miklós pannonhalmi apát oklevele) • 115-116, II.26 kat. sz. (A pannonhalmi konvent pecsétnyomója) • 116, II.27 kat. sz. (A garamszentbenedeki konvent pecsétnyomója) • 116, II.28 kat. sz. (A kolozsmonostori konvent

39

pecsétnyomója) • 116, II.29 kat. sz. (Királyi pecsétnyomó utánzatának töredéke) A garamszentbenedeki apátság későközépkori felszerelése. The Church at Garamszentbenedek and its Liturgical Fittings. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Pannonhalma 2001, 159– 186, 625-633

• ORIŠKO, ŠTEFAN: K počiatkom románskeho kameňosochárstva na Slovensku. Ars 1/3 (2002) 43 (129, 130. j.) • ŠUGÁR, MARTIN: Neskorogotické tabul’ové maliarstvo v oblasti stredoslovenských banských miest. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 482 (11.j.) • VÉGH, JÁNOS: Zlatý vek oltárného umenia. Ikonografia maliarstva a sochárstva neskorého 15. storočia. O krídlových oltároch. In: Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 359 (20.j.) • Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Szerk. Buran, Dušan. Kiáll. kat. Bratislava 2003, 634, 699, 700, 714, 716, 717 • A kőtárban kiállításra került faragványok katalógusa. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely - Tolnai Gergely. (Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2.) Esztergom 2004, 164 (4, 5, 6, 7. j.) • SZAKÁCS, BÉLA ZSOLT: The research on Romanesque architecture in Hungary: A critical overview of the last twenty years. Arte medievale 4 (2005) 41 (62. j.) • ŠUGÁR, MARTIN: Hoc opus fecit fieri… Niekol’ko poznámok k interpretácii tabúl’ oltára z Hronského Beňadika z roku 1510. Ars 38 (2005) 148 (1, 2, 3. j.), 149 (5. j.) • MAROSI, ERNŐ: Sigismund, the last Luxembourg. In: Prague. The Crown of Bohemia 1347-1437. Ed. Drake Boehm, Barbara – Fajt, Jiří. New Haven – London 2005, 310 • TÖRÖK GYÖNGYI: Oltárművészet a Zsigmond-korban. In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Mainz 2006, 550 • Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Mainz 2006, 586, 623

40

• 220, IV.33 kat. sz. (Szent Benedek) • 316-321, 671-673 Pannonhalma

• PAPP SZILÁRD: A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480-1515. Budapest 2005, 31 (156. j.)

• 383-390, 697-700 Szermonostor (Tóth Melindával)

• SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: A Dél-Alföld felfedezése. BUKSZ 13 (2001) 344 (17. j.) • MAROSI, ERNŐ: Hof und adelige Kultur in der Kunst des frühen 13. Jahrhunderts in Ungarn. In: Elisabeth von Thüringen – Eine europäische Heilige. Aufsätze. Petersberg 2007, 72, 76 (30. j.)

• 410-411, V.4 kat. sz. (Madonna-dombormű három töredéke) Pécsvárad • 411-412, V.5 kat. sz. (Törpepillér töredéke) Pécsvárad • 419, V.17 kat. sz. (Indadíszes medence töredéke) Pannonhalma • 424-425, V.23 kat. sz. (Kockaoszlopfő állatalakos és növényi díszítéssel) Csoltmonostor • 425, V.24 kat. sz. (Párkánytöredék indadísszel és emberfejjel) Csoltmonostor

• HAVASI KRISZTINA: “1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria – Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve 39. Eger 2003, 145

• 437-438, V.40-41 kat. sz. (Oszlopszobor töredéke) Szer • 438-439, V.42 kat. sz. (Zárókő) Vértesszentkereszt • 443, V.51 kat. sz. (Lábazat részlete) Kolozsmonostor • 444, V.52 kat. sz. (Bélletfejezet) Kolozsmonostor • 445-447, V.53-56 kat. sz. (A kaplonyi apátsági templom alaprajza, déli homlokzata, keleti homlokzata, keresztmetszete) • 448, V.57 kat. sz. (Ikeroszlop fejezete alakokkal) Somogyvár • 449, V.58 kat. sz. (Íves kőlemez töredéke levéldísszel) Somogyvár • 449, V.59 kat. sz. (Bimbótöredék) Somogyvár

41

• 449, V.60 kat. sz. (Bimbós oszlopfő saroktöredéke) Somogyvár • 449, V.61 kat. sz. (Ikeroszlop lábazata és fejezettöredéke) Pécsvárad • 449, V.62 kat. sz. (Hurkolt nyaláboszlop két töredéke) Pannonhalma • 450, V.63 kat. sz. (Víztartó töredéke) Pannonhalma

• GOSS, VLADIMIR PETER – JUKIĆ, VJEKOSLAV: Medvedgrad – Ócs – Spiš. Some stylistic considerations. In: Starohrvatska prosvjeta. Split 2007, 295 (3. j.)

• 454-455, V.71-72 kat. sz. (Mérműtöredék emberfejjel) Pécsvárad 2001

Esztergomi pecsétek az Anjou-korból. Két szokatlan példa. In: Lux Pannoniae. Esztergom. Az ezeréves kulturális metropolis. Esztergom 2001, 77-85

2001

L’Europe des Anjou. Aventure des Princes angevins du XIIIe au XVe siècle. Kiáll. kat. Paris 2001, 330, 95. kat. sz. (Fragments de sculptures du jubé de l’abbatiale cistercienne de Pilisszentkereszt) • 333, 102. kat. sz. (Blason de Guillaume Bergzabern, évêque de Pécs) • 335, 103.i kat. sz. (Matrice du sceau majeur du chapitre métropolitain d’Esztergom)

2001

A kolozsmonostori konvent pecsétnyomója 1575-ből. Korunk 3 (2001/7) 21-26

2002

Pannonhalma 1000 körül. In: Szent István és az államalapítás. Szek. Veszprémy László. Budapest 2002, 301-306

2002

Szombathely-Szentkirály, középkori plébániatemplom, Töredékek katalógusa 1. szám. In: Lapidarium Hungaricum. Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye. 6. Vas megye II. Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd – Zsennye. Szerk. Lővei Pál. Budapest 2002, 425-429

2003

SZERK. Old Masters Gallery. Museum of Fine Arts. Summary Catalogue 3. Budapest 2003

• Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Mainz 2006, 508, 608

2004

Az 1200 körüli márványművesség néhány emléke. In: Maradandózeság és változás. Művésttörténeti konferencia Ráckeve, 2000. Szerk. Bodnár Szilvia et al. Budapest 2004, 3958

• LŐVEI, PÁL: "Virtus, es, marmor, scripta". Red Marble and Bronze Letters. Acta Historiae Artium 42 (2001) 53 (16. j.) • LŐVEI PÁL: „Virtus, es, marmor, scripta”.

42

Vörös márvány és bronzbetű. In: Maradandóság és változás. Művészettörténeti konferencia, Ráckeve, 2000. Szerk. Bodnár Sz. et al. Budapest 2004, 57 (17. j.) • HAVASI KRISZTINA: Az óbudai királyi, utóbb királynéi palota Szent Erzsébet kápolnája. A Magyar királyi “udvar” építészeti emléke(i) a XIII. század első évtizedeiből. In: Árpádházi Szent Erzsébet kultusza a 13-16. században. Studia Franciscana Hungarica 2007, 44. j. • TÓTH ENDRE: In Paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról). Alba Regia 36,2007, 119 (151. j.) • HAVASI KRISZTINA: A pilisszentkereszti ciszterci apátság töredékei Esztergomban. Művészettörténeti Értesítő 58 (2008) 193, 195, 198, 218 (41, 43. j.) 219 (57. j.) é.n.

Kovács Éva (1932-1998). In: „Emberek és nem frakkok” A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai. Tudománytörténeti esszégyűjtemény. Szerk. Markója Csilla – Bardoly István. Budapest é.n. 621–630.

2006

The French Connection. On the Courtenay Family and Villard de Honnecourt apropos a 13th Century Incised Slab from Pilis Abbey. In: Künstlerische Wechselwirkungen in Mitteleuropa. Hg. Fajt, Jiří – Hörsch, Markus. Ostfildern 2006, 11-27

• GOSS, VLADIMIR P.: Some observations on the chapel at Medvedgrad. Starohrvatska prosvjeta III/33 (2006) 167 (13, 15. j.) • GOSS, VLADIMIR P.: The Battle of Cathedrals: or how Zagreb almost Became Archbihopric int he 13th Century. In: Europa della Cattedrali. Ed. Arturo Carlo Quintravalle. Parma 2007, 153-154 (30, 32. j.) • GOSS, VLADIMIR P.: Bishop Stjepan II and Herceg Koloman and the beginnings of the Gothic in Croatia. Hortus artium medievalium 13 (2007) 62 (31, 33. j.) • GOSS, VLADIMIR P.: Stotinu kamančića izgugljenoga raja. Romanička skulptura u muzejima I zbirkama između Save I Drave / A Hundred Stones from a Lost Paradise. Romanesque Sculpture in Museums and Collections between the Sava and the Drava Rivers. Kiáll. kat. Zagreb 2007, 40 (16, 22. j.) • MAROSI, ERNŐ: Hof und adelige Kultur in der Kunst des frühen 13. Jahrhunderts in Ungarn. In: Elisabeth von Thüringen – Eine europäische Heilige. Aufsätze. Petersberg 2007, 67, 72, 75 (7. j.), 76 (27. j.)

43

• BENKŐ, ELEK: Abenteuerlicher Herrscher oder gütiger Patron? Anmerkungen zu der Rittergrabplatte aus dem Zisterzienserkloster Pilis. Acta Archaeologica 59 (2008) 470 (3. j.), 474 (7. j.), 480 (30. j.) 2006

SZERK. Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum, Budapest - Musée national d’Histoire et d’Art. Mainz 2006

• Műértő 2006 március (különszám) • Múzeumi Hírlevél 2006. március (melléklet) • História 2006/2 (tematikus szám) • VÉGH JÁNOS: [ismertetés] Műértő 2006. május • WEHLI TÜNDE: [ismertetés] Új Művészet 2006/6, 4-7 () • GERMAN, KINGA: [ismertetés] Kunstchronik 55 (2006) 321-328 • GERMAN, KINGA: [ismertetés] Colloquia. Journal of Central European History 13 (2006/1-2) 377-379 • KERTÉSZ GYULA: [ismertetés] Magyar Iparművészet 2006/3 • MAROSI, ERNŐ: [ismertetés] Hungarian Quarterly (2006 Summer) • ORIŠKO, ŠTEFAN: [ismertetés] Ars 39 (2006/1) 31-52 • SZENDE LÁSZÓ: [ismertetés] Kommentár 2006/2 – kommentar.info.hu • REINERT, FRANCOIS: [ismertetés] Antike Welt 37 (2006/3 és 2006/4) • MOREL, GUILLAUME: [ismertetés] L’Oeil (Lausanne) 2006, no. 582, 108-111 • HELLER, ISTVÁN: Ritter, König, Kaiser Weltkunst 76/5 (2006) 79 • JUCKES, TIM: [ismertetés] Renaissance Studies (Oxford), 21 (2007. February) 99105 • JUCKES, TIM: [ismertetés] Umeni 55 (2007/2) 154-157 • WOLL, CARSTEN: [ismertetés] Kurtrierisches Jahrbuch 47 (2007) 606-613 • PALMER, MATTHEW: [ismertetés] Acta

44

Historiae Artium 48 (2007) 341-349 • BOSETTI, PETRA: Kaiserliche Prahlerei mit Kunst. Art (Hamburg), no. 7. • MAROSI ERNŐ: [ismertetés] Bulletin du Musée des Beaux-Arts – A Szépművészeti Múzeum Közleményei 105 (2007) • VÉGH JÁNOS: Sigismundus rex et imperator. [recenzió] Művészettörténeti Értesítő 56 (2007) 149-162 Internetes folyóiratok: • Peregrinations – International Society for the Study of Pilgrimage Art, 2-1. • Studia Patzinakia – Online Journal of Medieval Studies (Bucharest), 2006, No. 2. (Ana Maria Gruia) • Kontextus.hu – (Szilágyi B. András) • Múlt-kor történelmi portál • Papiruszportál.hu – (L. Kiss Anna) • B. SZABÓ JÁNOS: A huszárság megjelenése Magyarországon. In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Szerk. Veszprémy László. Budapest 2008, 122 (6. j.) • BENEŠOVSKÁ, KLÁRA: L’art à la cour des derniers Luxembourg. Perspective. La revue de l’INHA 2008/1, 138-145 2006

SZERK. Sigismundus rex et imperator. Art et culture à l’époque de Sigismond de Luxembourg 1387—1437. Exhibition catalogue, Szépművészeti Múzeum, Budapest – Musée national d’Histoire et d’Art. Mainz 2006

• BENEŠOVSKÁ, KLÁRA: L’art à la cour des derniers Luxembourg. Perspective. La revue de l’INHA 2008/1, 138-145

2006

SZERK. Sigismundus rex et imperator. Kunst und Kultur zur Zeit Sigismunds von Luxemburg 1387-1437. Ausst. Kat. Szépművészeti Múzeum, Budapest - Musée national d’Histoire et d’Art. Mainz 2006

• BARTLOVÁ, MILENA: Die Repräsentationsstrategien der Luxemburger auf dem böhmischen Thron. In: Schlesien. Die Perle in der Krone Böhmens. Geschichte, Kunst, Kultur. Hg. Kapustka, Mateusz – Klípa, Jan – Koziel, Andrzej – Oszczanowski, Piotr – Vlnas, Vít. Kiáll. kat. Národní galerie, Praha 2007, 109 (44. j.) • BENEŠOVSKÁ, KLÁRA: L’art à la cour des derniers Luxembourg. Perspective. La revue de l’INHA 2008/1, 138-145 • Damals 2006 június (tematikus szám) • Chronico – Magazin für Geschichte, 2006.

45

Juli 18. (Martel Schwanzenberger) Királyi udvar és művészet Magyarországon a késői Anjou-korban. In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Mainz 2006, 6886

• KERNY TERÉZIA: A magyar szent királyok tisztelete és ikonográfiája a XIV. század közepéig. In: Szent Imre 1000 éve. Tanulmányok Szent Imre tiszteletére születésének ezredik évfordulója alkalmából. Szerk. Kerny Terézia. Székesfehérvár 2007, 82 (68.j.) • VÉGH JÁNOS: Sigismundus rex et imperator. [recenzió] Művészettörténeti Értesítő 2007, 151 • MAURER, HELMUT: [recenzió] Rottenburger Jahrbuch für Kirchengeschichte 26 (2007)

L’art de la cour royale à la fin de l’époque angevine. In: Sigismundus rex et imperator. Art et culture à l’époque de Sigismond de Luxembourg 1387-1437. Mainz 2006, 68-87 Königshof und Hofkunst in Ungarn in der späten Anjouzeit. In: Sigismundus rex et imperator. Kunst und Kultur zur Zeit Sigismunds von Luxemburg 1387-1437. Mainz 2006, 68-87

• Mit Schwert und Kreuz zur Kurfürstenmacht. Friedrich der Streitbare, Markgraf von Meißen und Kurfürst von Sachsen (1370-1428). Hg. Jutta Charlotte von Bloh – Dirk Syndram – Brigitte Streich. Kiáll. kat. Staatliche Kunstsammlungen, Dresden. München – Berlin 2007, 201 (2.2.1. kat. sz.)

• 93, 1.1 kat. sz. (Korona) Zára

VÉGH JÁNOS: Sigismundus rex et imperator. [recenzió] Művészettörténeti Értesítő 2007, 152

• 93-94, 1.2 kat. sz. (Korona) Trogir


• 94-95, 1.3 kat. sz. (Korona) Várad


• 95, 1.4 kat. sz. (Országalma) Várad • 95-96, 1.6 kat. sz. (Hímzett kendő) Zára


• 96-97, 1.7 kat. sz. (Infula) Zágráb


• 99, 1.16 kat. sz. (Övcsat) Bukarest


• 99-100, 1.17 kat. sz. (Palástcsat) Szentpétervár

46

• 100-101, 1.18 kat. sz. (Palástcsat) Emmerich • 101-102, 1.19 kat. sz. (Két címeres ékszer) Aachen

VÉGH JÁNOS: Sigismundus rex et imperator. [recenzió] Művészettörténeti Értesítő 2007, 151-152

• 102, 1.20 kat. sz. (Két pár címerpajzs) Aachen


• 102-104, 1.21 kat. sz. (Hegyikristály kereszt) Esztergom


• 106, 1.24 kat. sz. (A zágrábi káptalan pecsétnyomója) • 109-110, 1.29. kat. sz. (Cudar László pannonhalmi apát (1365-1372) síremléke)


• 111-112, 1.32 kat. sz. (Domborműves fríz részlete) Pécs • 112-113, 1.33 kat. sz. (Domborműtöredék két álló alakkal) Pécs • 113, 1.34 kat. sz. (Angyalfigura töredéke) Pécs • 116-118, 1.38 kat. sz. (Garamszentbenedek, bencés apátsági templom) Petrus Kytel, Zsigmond király szobrásza. In: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 13871437. Mainz 2006, 236-238


• 317-318, 4.10 kat. sz. (Angyali üdvözlet szoborcsoportjának töredékei) Buda • 318-319, 4.11 kat. sz. (Női figura arcrésze) Buda • 319, 4.12a-b kat. sz. (Két fej arcrészlete) Buda • 319-320, 4.13 kat. sz. (Álló alak töredéke) Buda • 320-321, 4.14 kat. sz. (Szobortorzó) Buda


• 321-322, 4.15 kat. sz. (Apostol szobra (Szent Bertalan) Buda


• 323-324, 4.16 kat. sz. (Apostol szobrának

VÉGH JÁNOS: Sigismundus rex et imperator.

47

torzója) Buda

[recenzió] Művészettörténeti Értesítő 2007, 154-155

• 324-326, 4.17 kat. sz. (Apostol szobrának torzója) Buda


• 326, 4.18 kat. sz. (Prófétafej) Buda


• 327-328, 4.19 kat. sz. (Női szent szobrának torzója) Buda


• 328-329, 4.20 kat. sz. (Püspökszobor torzója) Buda


• 341-342, 4.42 kat. sz. (Sárkányrendi jelvény, koronaliliom és országalma rajza) Várad


• 374, 4.86 kat. sz. (Kristályhordó) Erdődy • 374-375, 4.87 kat. sz. (Sótartó) Esztergom • 382-383, 4.92 kat. sz. (Korona rajza Tomkó János De coronis ungaricis című kéziratának mellékletében)


• 503, 6.17 kat. sz. (Habsburg Albert portréja)


• 569-572, 7.6 kat. sz. (Pieta) Nagyszeben


• 572, 7.7 kat. sz. (Szobortorzó) Nagyszeben


• 573-574, 7.8 kat. sz. (Kálvária) Nagyszeben • 574, 7.9 kat. sz. (Fájdalmas Mária) Nagyszeben

2007

• 635-636, 7.79 kat. sz. (Hordozható oltár) Győr


• 636-637, 7.80 kat. sz. (Hordozhazó oltár) Augsburg


Elisabeth von Thüringen – eine europäische Heilige. Szerk. Dieter Blume – Matthias Werner. Kiáll. kat. Petersberg 2007, 41-44, kat.

48

11. sz. (Fragmente des Grabmals der Königin Gertrud (1225-1230) 2007

A pilisi apátság művészeti emlékei. In: Ciszterci apátság Pilisszentkereszten. Budapest 2007, 29-45

2007

Szent Imre 1000 éve. Tanulmányok Szent Imre tiszteletére születésének ezredik évfordulója alkalmából. Szerk. Kerny Terézia. Székesfehérvár 2007, [DVD] 24. kat. sz. (Piacenzai Jakab zágrábi püspök (1345-1348) pecsétje) – Kerny Terézzel

• BENKŐ, ELEK: Abenteuerlicher Herrscher oder gütiger Patron? Anmerkungen zu der Rittergrabplatte aus dem Zisterzienserkloster Pilis. Acta Archaeologica 59 (2008) 470 (3. j.), 480 (30. j.)

• 28. kat. sz. (Két címeres ékszer a három magyar szent király szobrocskáival) – Kerny Terézzel 2008

Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458-1490. Szerk. Farbaky Péter – Spekner Enikő – Szende Katalin – Végh András. Kiáll. kat. Budapest 2008, 386-387, 9.45. kat. sz. (Oltárszárny táblája, egyik oldalán Szent Eligius legendájának jelenetével) • 418-419, 10.7. kat. sz. (Üvegablak Szent Márton és a koldus jelenetével és Hunyadicímerrel) Búcsú Tóth Sándortól. Művészettörténeti Értesítő………

2008

Szent Márton kultuszának közép-európai emlékei. Szerk. Zsámbéky Mónika. Kiáll. kat. Szombathely 2008, 101–102, III.88. kat. sz. (Szent Márton és a koldus üvegfestményen, 1480–1490)

2008

Opus duplex in der Goldschmiedekunst des 13. Jahrhunderts und die höfische Kultur. Ars Decorativa 26 (2008) 7–37.

2008

Transregional artistic cooperation in the 13th century in accordance with some Hungarian court art examples. Acta Historiae Artium 2008, 47–52.

2009

A Curious Early Gothic Rib Vault in Hungary and the Question of cerce (megjelenés alatt)

49

Publikációk jegyzéke Takács Imre. Könyv. Könyvfejezetek

Recommend Documents