+
A Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft fenntartásában működő,
Hajdúnánás Humán Szolgáltató Otthon PSZICHIÁTRIAI BETEGEK LAKÓOTTHONÁNAK H Á Z I R E N DJE
2009
E házirend célja: hogy meghatározza a lakóotthon belső rendjét, és az érdekelteket az alapvető szabályokról tájékoztassa. Ezen szabályok ismerete és elfogadása szükséges a nyugodt és otthonos légkör kialakításához. A házirend mindenki számára egyformán irányt mutató. A házirend tartalmazza a lakóotthoni ellátásban részesülők és az őket ellátó dolgozók fontosabb magatartási kötelezettségeit, a kapcsolattartás rendjét, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyainak használatára vonatkozó előírásokat. Szabályozza az ellátottak pénzének, vagyontárgyainak kezelését, valamint a kötelező ellátáson felüli szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit. Tartalmazza a panasz kivizsgálások rendjét, az Érdekképviseleti Fórum működését, a takarítást, személyi higiénét, étkezés igénybevételét, a látogatás, kapcsolattartás lehetőségeit, eltávozás rendjét. I. Az intézményi jogviszony keletkezésére és megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az intézménybe a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet alapján lehet felvételt nyerni. Az lakóotthonba a jogviszony keletkezése, kérelemre történik, melyben az intézményvezetője dönt a pszichiátriai javaslatot figyelembe véve. Az intézményvezetője, a kérelmet nyilvántartásba veszi. A lakóotthonba történő elhelyezés során az intézményvezetője az ügyvezető igazgató jóváhagyásával, a szolgáltatást igénybevevő ellátott, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, amely tartalmazza: - az ellátás kezdetének az időpontját, - az intézményi ellátás időtartamát határozott, vagy határozatlan időtartamú megjelölését, - az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, - az ellátott tájékoztatására vonatkozó adatokat, - az ellátást igénybevevő eltemettetésére vonatkozó nyilatkozatot, - az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat.
2. A hely elfoglalásának időpontjáról az intézményvezetője írásban értesíti a kérelmezőt, és tájékoztatja az előgondozás I. és II. fázisának időpontjáról. Az ellátással kapcsolatos férőhelyek kijelölése a nyilvántartásba vétel sorrendjében történik. 3. Az ellátott a hely elfoglalásakor megkeresi főmunkaidőben az részlegvezető ápolót, aki tájékoztatja őt / és a vele érkező gondnokot (hozzátartozót) / az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, ismerteti a Házirendet, valamint gondoskodik az elhelyezéséről. Főmunkaidőn kívül érkező ellátottat a szolgálatban lévő rangidős ápoló fogadja, a tájékoztatást a következő munkanapon az részlegvezető ápoló köteles megadni. 4. A felvételkor az ellátott, vagy törvényes képviselője megköti a rendelet szerinti megállapodást az intézet vezetőjével. 1. Az ellátott intézményi jogviszonya (ellátása) megszűnik: • az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, • határozott idejű intézeti elhelyezés esetén, a megjelölt időtartam lejártával, • kivéve, ha a törvény rendelkezése alapján az elhelyezés meghosszabbítható • az ellátott halálával. 6. Az ellátott intézményi jogviszonya (ellátása) megszüntethető: A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézmény ügyvezető igazgatója az intézményi jogviszonyt megszüntetheti. Intézményi jogviszonyt az ügyvezető igazgató megszüntetheti, - ha a jogosult másik intézetbe történő elhelyezése indokolt, - az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, - intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény ügyvezető igazgatója,(a mint a Hahuszo Kht fenntartója), az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról, írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.
A Házirend súlyos megsértésének minősül: - ha az otthon lakója együtt élő lakótársaival szemben veszélyes magatartást tanúsít, megszegi az együttélés szabályait, - szándékos rongálás esetén, - rendszeres alkoholfogyasztás esetén. Ha az ellátottak több alkalommal (legalább három) fordulnak panasszal az Érdekképviseleti Fórumhoz jogsértés miatt, az Érdekképviseleti Fórum elnöke a panaszt továbbítja a fenntartónak /a Hahuszo Kht ügyvezető igazgatójának/, aki a további intézkedéseket megteszi. 7. A jogviszony megszüntetése: A fenntartó (a Hahuszo Kht ügyvezető igazgatója), a jogsértést megállapító vizsgálat után, kezdeményezheti, az ellátott jogviszonyának megszüntetését. Erről tájékoztatja az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét. A felmondási idő három hónap. Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátott, vagy törvényes képviselője vitatja, kérheti a bíróságtól a jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, míg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. 8.
Tartós állapotromlás esetén az intézmény vezetője visszahelyezheti a lakót az anyaintézetbe. Együttélés szabályai
1. Az étkezések rendje: Az intézmény az ellátottak részére napi háromszori főétkezést nyújt, ha az ellátott igényli térítés ellenében. Ha az egészségi állapota indokolja részére – orvosi javaslatra – az orvos előírásának megfelelően diétás étkezési lehetőséget biztosít. Ha az ellátott az étkezést nem kívánja igénybe venni (mert az intézetből napközben távol van, születésnapot ünnepel, családja körében étkezik stb.) ezt köteles két nappal az igénylés előtt írásban bejelenteni, mert csak ebben az esetben van módjában az intézménynek őt az étkezés költsége alól mentesíteni.
Az étkezések ideje: reggeli: 8 – 9 óra között ebéd: 12 – 13 óra között vacsora: 17 – 18 óra között Ha az ellátott nem igényli az étkezést, lehetősége van a lakóotthon konyhájában főzni. Az ebédlő felszerelési tárgyainak tárolásáról, tisztán tartásáról az e célra kijelölt helyen az intézmény gondoskodik. Az ebédlő felszerelési tárgyai, az evőeszközök a lakóotthon leltárjába tartoznak, megóvásuk, rendeltetésszerű használatuk az ott élők feladata. A lakószobákban romlandó élelmiszert csak hűtőszekrényben szabad tárolni. 2. Éjszakai pihenés rendje: Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében az intézmény lakószobáiban este 22 órakor a mennyezeti világítást ki kell kapcsolni. A közös helyiség (társalgó) rendelkezésre áll, de a szolgálatban lévő ápolónő köteles gondoskodni arról, hogy a szórakoztató eszközöket (rádió, magnó, televízió, stb.) 21 óra után csak csökkentett hangerővel szabad üzemeltetni. A lakóotthonban az olvasólámpa, a televízió, rádió, magnó – a szobatársak megállapodása szerint – 22 óra után is használható, a szomszéd lakószobákban élők zavarása nélkül. 3. A dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása: a. Lakószobákban dohányozni tilos! Dohányozni közös helyiségekben, csak a kijelölt helyen, illetve az e célra meghatározott helyiségben szabad. b. Az intézményben tartózkodni kell az alkoholfogyasztástól, amely az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve a lakótársak nyugalmát zavarja. c. Az alkoholt fogyasztani az intézet területén tilos, gyógyszert szedő ellátottnak az orvos is megtiltja.
4. A tisztaság megtartása és a tisztálkodás rendje: a. Minden ellátott és dolgozó kötelessége, hogy az intézmény rendjét, tisztaságát megőrizze. Az ellátottak – egészségi állapotuktól függően – környezetük tisztán- és rendben tartásában (takarítás, ágyazás) részt vesznek. A lakószobákban a takarítást a beosztott munkarend szerint a lakóotthon lakói végzik. b. A tisztálkodásra vonatkozó egészségügyi előírások betartása közös érdek. Fürdésnél, mosakodásnál – ahol erre az ellátottak igényt tartanak – a szükséges segítséget megkapják. Az intézmény biztosítja az ellátottak részére az alapvető tisztálkodási felszereléseket: Szükség szerint törölközőket, tisztálkodási eszközöket. (1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet 49 § szerint). Az intézet térítés ellenében mosást biztosít az intézet mosodájában. c. Az ellátottnak - ha igényeli - lehetősége, van a mosásra a lakóotthon fürdőszobájában. 5. Egészségügyi ellátás: Az egészségügyi alapellátásáról, a szakellátás és fekvőbeteg intézeti ellátás hozzáférhetőségéről az intézmény gondoskodik. Az intézmény orvosát az ellátottak egészségi állapotáról az ápolónők folyamatosan és szükség szerint tájékoztatják. Ha szükséges ügyeletes orvost hívnak. Az ellátottak az ápolónők tudtán kívül nem szedhetnek, illetve nem tarthatnak maguknál gyógyszert. Gyógyszerelést csak az e feladattal megbízott ápolónő végezheti. A kiadagolt gyógyszert az ellátottak – általában – az étkezések után kapják meg, melynek bevétele az ápolónő ellenőrzése mellett történik. Szakrendelés igénybevételére illetve fekvőbeteg-intézeti elhelyezésre csak orvos intézkedhet. Gyógyszer, gyógyászati segédeszközök beszerzéséről az intézet gondoskodik.
A test távoli segédeszközökről az intézmény gondoskodik, mely az intézet tulajdonát képezi. Az alaplistás gyógyszert, melyet a 1/2000-es ill. a módosított 6/2000 SzCsM rendelet szabályozza, az ellátott ingyen kap az intézettől. A jogszabályban meghatározott gyógyszerek használata esetében az intézmény a költségeket megtéríti, ezen túlmenően a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költségének megtérítése az ellátottat terheli, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 6. Kulturális és egyéb szórakozási lehetőségek: Az intézményben rendelkezésre álló társalgó szórakoztató eszközök, társasjátékok – egymás igényeinek kölcsönös figyelembevételével – használhatóak. Napilapokat, folyóiratokat a közös helyiségben olvashatják az ellátottak. Az intézmény nevezetes napokon, vagy azokra emlékezve, közös műsorokat szervez intézményen belül. Ilyenek különösen: farsang, nők napja anyák napja, húsvét, szüreti mulatság, karácsony stb. Lehetőség szerint évente egy alkalommal az intézmény az ellátottak részére térítésmentesen belföldi kirándulást szervez. 7. Az intézményből való eltávozás rendje: Az ellátottak napközbeni – néhány órás - eltávozását, egészségi állapottól függően, a szociális segítőnek jelzik. Az intézményből való egész napos, vagy több napos eltávozásra, a gondnok előzetes egyeztetése után az ügyvezető igazgató, tartós távolléte esetén az intézetvezető ápoló engedélyével kerülhet sor. Adaptációs szabadságra – szakorvosi vélemény alapján – az előzőekben leírtak szerint mehet az ellátott. Az intézményből való eltávozást más nem engedélyezheti. Az engedély nélküli eltávozásról – szökésről – a rendőrséget köteles értesíteni a szolgálatos ápolónő a balesetek és egyéb rendkívüli események elkerülése érdekében. Az otthonból való távozás illetve, visszaérkezés az ott élők nyugalmát ne zavarja.
8. Egyéb magatartási szabályok: Az intézményben élő ellátottak kötelesek egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Kerülni kell az egymás nyugalmát zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, lehetőség szerint a rosszabb egészségi, érzelmi állapotban lévők részére segítséget nyújtani, az újonnan intézménybe kerülőket segíteni a beilleszkedésben. Az intézmény dolgozói és ellátottjai egymással szemben udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani. Az intézmény tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használat során kellő gondossággal kell eljárni, mind az előbbiek, mind a személyi használatra kiadott tárgyak, ruházat, textília esetében. Szándékos rongálás esetén az intézmény kártérítési igénnyel élhet. Az ellátottak a dolgozóktól, a dolgozók az ellátottaktól semmit nem vásárolhatnak, kölcsönt nem adhatnak, nem kérhetnek és egymás között kezességet nem vállalhatnak.
III. fejezet Ruházati ellátás 1. A megfelelő minőségű saját ruházat esetén az ellátott azt használhatja. Ennek hiányában az intézmény köteles az ellátottat az évszaknak megfelelő alsó- és felső ruházattal, valamint cipővel ellátni a jogszabályi előírásnak megfelelően, melyek az intézmény tulajdonát képezik. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és kisebb javításáról az intézmény gondoskodik - ha ezt az otthonlakó igényli - térítés ellenében. 2. Az intézménybe behozható személyes tárgyak: • Közvetlen személyes tárgyak (fényképek, emléktárgyak, ékszerek). • Textília, ruházat (ágynemű, alsó- felső ruházat) használható állapotban.
• Kisebb használati és szórakoztató eszközök (rádió, TV, hűtőszekrény, stb..). • Nagyobb lakberendezési tárgyak megegyezés alapján.
IV. fejezet A vagyon- és értékek megőrzése, kezelése 1. A rendszeresen nem használt vagyon- és értéktárgyakat az ellátottak az intézményben letétbe helyezhetik. A letétbe helyezésre kerülő tárgyakat két tanú jelenlétében a betétkönyv kezelőnek kell átadni, aki tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt ad az átvett értékekről. Ékszerek és ékszerszerű tárgyak esetében (amennyiben becsüs vélemény nem áll rendelkezésre) részletes, a tárgyat pontosan jellemző leírást kell mellékelni, melynek alapján a tárgy bármikor azonosítható. Az ellátott a letétbe helyezett tárgyat (tárgyakat) a pénztári órákban bármikor visszaveheti, két tanú jelenlétében és átvételi elismervény ellenében. Ebben az esetben az átvételkor készített listát módosítani kell. Az intézmény az ellátott zsebpénzét – pénzkezelési szabályzat alapján – kezeli és kérésükre megfelelően segítséget, biztosít annak beosztásában. 2. Az intézményben elhunyt ellátott személyes használatában volt vagyontárgyak, értékek, készpénz számbavételéről a halál beálltát követően azonnal intézkedni kell. A haláleset időpontjában a szociális segítő, ápoló két tanú jelenlétében jegyzéket készít, melyet a két tanúval aláírat, és letétbe helyezi az értékeket. 3. Az intézmény csak a letétbe helyezett vagyontárgyakért, pénzösszegekért vállal felelősséget.
V. Az ellátottak foglalkoztatása Az intézmény szervezi az ellátottak életkorának, igényének, képességének és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást. 1. Lehetőség szerint az intézmény szervezett elfoglaltságot biztosít az ellátottak részére, így különösen: kézimunka szakkör, kultúrcsoport, vita-délutánok, vetélkedők szervezése, rendezése. 2. Az intézmény megszervezi a gondozottak terápiás célú foglalkoztatását. Az éves foglalkoztatási tervet a mentálhigiénés csoportvezető, a foglalkoztató nővér készíti el az intézetvezető ápoló segítségével. A foglalkoztatási tervet az ügyvezető igazgató hagyja jóvá. A foglalkoztatásnak folyamatosnak és célszerűnek kell lennie. 3. A szociális foglalkoztatás (munka-rehabilitáció) keretében, azok az ellátottak, akiket a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat állapotértékelés alapján alkalmasnak talált, bekapcsolódhatnak az intézmény működését elősegítő munkák végzésébe. (takarítás, konyhai előkészítő munka, kerti munka, mosodai kisegítés). A rendszeres munkavégzésért munkadíjban részesülnek a végzett munka arányában. 4. Az ellátottak az intézményben szervezetten más gazdálkodó szervezet részére is végezhetnek munkát. Ebben az esetben az ellátott munkabért kap a végzett munka arányában, illetve a szerződésben foglaltak szerint. 5. Az ellátottak – az igazgató előzetes hozzájárulásával – az intézmény működési körén kívül szervezett munkavégzést is vállalhatnak.
VI. A térítési díj fizetésének szabályozása 1. Az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni. 2. A hatályos jogszabályok / 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 24§; 28 § (3), (4); 30/A § /alapján az együttműködési megállapodást is figyelembe véve, az intézményi térítési díj összegét az önkormányzati rendelet alapján a fenntartó (Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.) állapítja meg. 3. Az intézményi térítési díjat - figyelembe véve az ellátott rendszeres jövedelme alapján - az intézményvezető állapítja meg. A lakóotthoni térítési díj a lakó jövedelmének 50%-át nem haladhatja meg. 4. A lakóotthonban élő a térítési díjon kívül az egyéb szolgáltatásért meghatározott költséget fizet. 5. Lakhatási költség alatt, (egy főre eső) a fűtés, áram, gáz, víz és csatorna szolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak együttes összege értendő. 6. A lakóotthonban elhelyezett személy, távolléte idejére személyi térítési díjként a lakhatási költség 50%-át fizeti. 7. A gondnok a gondnokoltjának a megállapított személyi térítési díjat az intézmény által rendelkezésre bocsátott postai utalványon köteles befizetni, legkésőbb a tárgyhót követő hó 10. napjáig. 8. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével, írásban értesíti. Ha a határidő eredménytelen, az intézmény vezetője a fenn álló díj hátralékot, valamint az érintett nevét, lakcímét nyilvántartásba veszi. 9. A nyilvántartott díj hátralékról, az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díj hátralék behajtására vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. 10. A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj közadók módjára történő behajtásáról, vagy a behajthatatlan követelés törléséről, vagy követelését polgári per útján érvényesíti. 10. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény(továbbiakban:Szt.) 115§ (5) bekezdése szerint, ha az ellátást igénybevevő, törvényes képviselője vagy a térítési díjat fizető személy a fenntartó által megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell fizetni.
VII. Kapcsolattartás a hozzátartozókkal, látogatás Az ellátottakat rokonaik, ismerőseik bármikor látogathatják, reggel 8 órától este 20 óráig. Az ellátottak látogatóikat a társalgóban, valamint a szobatársak beleegyezésével a lakószobákban fogadhatják. A látogatók a látogatás ideje alatt magatartásukkal a gondozottak nyugalmát, az intézmény rendjét nem zavarhatják. A házirendben foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező a látogatás ideje alatt. Ha a látogató zavarja az ellátottak nyugalmát, veszélyezteti a lakó és a személyzet testi épségét, a dolgozónak joga van rendőri segítséget hívni. A lakóotthon szociális segítői, kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső kapcsolatainak alakulását. Szükség esetén segítséget nyújtanak az ellátottak levelezésének lebonyolításához, telefonon történő kapcsolattartáshoz. Az intézmény a gondozottak és hozzátartozóik kapcsolattartását az évente egy-egy alkalommal megrendezett gondozott-hozzátartozó találkozóval is elősegíti. VIII. Az ellátottak érdekvédelme, az Érdekképviseleti Fórum működése Az ellátott (hozzátartozója) az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panasza esetén a gondozást végző ápolóhoz fordulhat a sérelem orvoslásáért. Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentősebb érdeksérelem esetén az ellátott (hozzátartozója) panaszával az Kht. ügyvezető igazgatójához, annak távollétében az intézet vezetőjéhez fordulhat. Ha a panasz az előzőek szerint megnyugtató módon nem rendezhető, az ellátott (hozzátartozója) a panasszal az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat. Érdekképviseleti Fórum működése: Az intézmény fenntartója, (a Kht. ügyvezető igazgatója), köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók, és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló
fórumot(a továbbiakban: Érdekképviseleti Fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. Az Érdekképviseleti Fórum az intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak érvényességét hivatott elősegíteni. 1. Az Érdekképviseleti Fórum működése: Az Érdekképviseleti Fórum a jogszabályban meghatározottak alapján működik. Tagjai: az 1993. évi III. törvény 99 § (2) alapján - választást alapján, az intézetben, ellátásban részesítettek közül: 2 fő, - választás alapján, hozzátartozóik képviselői közül: 1 fő, - kijelölés alapján, fenntartó szervezet képviseletében: 1 fő, - választás alapján, intézmény dolgozói képviseletében: 1 fő. Az intézményben élő ellátottakból illetve a hozzátartozók képviselőiből történő választás az intézményvezető szervezésével valósul meg. Az érintetteket, három héttel a választás előtt tájékoztatja az intézmény vezetője. A meghívottak részletes ismertetést kapnak, az Érdekképviseleti Fórum működéséről. Amennyiben a meghívottak 50% jelen van, megtörténhet a szavazás. A szavazás jelölt állítással kezdődik, mely történhet nyílt szavazással, vagy titkos szavazással. Az Érdekképviseleti Fórum tagok választásáról jegyzőkönyv készül, melyet az intézményvezető, valamint a választáson jelenlévők maguk közül választott hitelesítők írják alá (5fő). A jegyzőkönyvet az intézményvezető nyolc napon belül átadja a fenntartónak. A fenntartó képviseletében nem történik szavazás, kijelölés útján történik a megválasztása. Érdekképviseleti Fórum tagjai maguk közül megválasztják, az érdekképviselet elnökét, elnökhelyettesét. Amennyiben, az Érdekképviseleti Fórum valamely tagjának tagsága megszűnik, helyébe haladéktalanul új személyt kell választani. Az Érdekképviseleti Fórum évente értékeli az elvégzett munkát, erről beszámol, az ellátottaknak, hozzátartozóknak, a fenntartónak.
2. Az Érdekképviseleti Fórum - véleményezi az intézményvezető által elkészített szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak számára készült tájékoztatókat, - megtárgyalja az intézményben élők panaszait, intézkedést kezdeményez az intézmény vezetője felé, - tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartó felé, illetve más hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az ellátott (hozzátartozója) közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat panaszával különösen: az intézményi jogviszony megsértése miatt, személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén, ha az intézmény dolgozói szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték, lakótársának a Házirend súlyos megsértése esetén. 2. Amennyiben azonnali intézkedés a panasszal kapcsolatban nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. 3. Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, panaszával a fenntartóhoz fordulhat. 4. Évente legalább 2 alkalommal lakógyűlést kell szervezni. a. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt írásban az Érdekképviseleti Fórum elnökéhez lehet benyújtani, aki köteles haladéktalanul intézkedni. b. Az Érdekképviseleti Fórum elnöke az ügyet kivizsgáltatja és a Fórum arról érdemben határoz 15 munkanapon belül. c. Az Érdekképviseleti Fórumot az elnök hívja össze, s annak ülésére írásban a panasztevőt is meghívja. 1. Az ellátott (hozzátartozója), törvényes képviselője panasszal, javaslattal, kifogással, fordulhat az intézmény vezetőjéhez, az intézményi Érdekképviseleti Fórumhoz.
2. Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentősebb érdeksérelem esetén, az ellátott (hozzátartozója) panaszával az intézmény alapítójához, a Hajdú Bihari Megyei Önkormányzathoz is fordulhat. 3. Fentieken túl az ellátott (hozzátartozója) közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat panaszával különösen: • az intézményi jogviszony megsértése miatt, • személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén, • ha az intézmény dolgozói szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték, • lakótársának a Házirend súlyos megsértése esetén. 4. Amennyiben azonnali intézkedés a panasszal kapcsolatban nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. 5. Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet vagy a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, panaszával a fenntartóhoz fordulhat. 6. Gondnokság alatt álló lakók érdekeinek védelmében az intézmény, a gondnokot is tájékoztatja. IX. Vallásgyakorlás biztosítása Az intézmény biztosítja a vallásgyakorlás lehetőségét, vallási hovatartozástól függetlenül. A református lelkész rendszeresen látogatja intézetet, hívásra, egyéni kívánságra a görög katolikus pap is tiszteletét teszi. A lakóotthon lakóinak lehetősége van a város templomainak látogatására is. A foglalkoztatás keretei között is lehetőség van közös imádkozásra és a Biblia értelmezésére. A lakóotthon lakói minden egyéb – más - vallásukat is gyakorolhatják az intézetben.
XII. Korlátozó intézkedések Amennyiben az ellátást igénybevevőnek egészségi állapota miatt sürgőségi gyógykezelésre van szüksége /1997. évi CLIV. tv. 196.§ b) pont, 199§/ úgy az arra illetékes egészségügyi szolgáltatónál kezdeményezi az ellátott pszichiátriai egészségügyi ellátását. A pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések{ 60/2004. (VII:6.) ESzCsM rendelet}. 1. Pszichiátriai korlátozás: Felszólítás a közvetlen veszélyeztető magatartás abbahagyására, illetve az együttműködésre. Eredménytelenség esetén, figyelmeztetés, hogy korlátozó intézkedés alkalmazása következik. 2. Fizikai korlátozás: A beteg szabad mozgásának megtagadása, így az osztály, az intézet elhagyásának megakadályozása, elkülönítés, testi kényszer, rögzítés, valamint lekötés. 3. Kémiai vagy biológiai korlátozás: a szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. 4. Egyéb korlátozó intézkedés: a 2. 3. pontban felsoroltak komplex alkalmazása. Ha a pszichiátriai otthonban az ellátott személy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezeléssel hárítható el, az ellátási kötelezettséggel rendelkező orvos intézkedik a pszichiátriai intézetbe szállításról, és annak okait részletesen indokolja, és dokumentálja. Ez az egészségügyi dokumentáció része. Korlátozó intézkedések elrendelése során, az alkalmazás teljes időtartalma alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható. A korlátozó intézkedés alatt álló személy jogai csak annyiban korlátozhatóak, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja, vagy veszélyezteti a korlátozó intézkedés célját.
A korlátozó intézkedés nem alkalmazható büntetésként. A veszélyeztető magatartású személy korlátozásáról az ide vonatkozó törvények szerint az intézet által elkészített szabályzat rendelkezik. A kényszerintézkedés szabályozás célja, hogy védje az ellátott személyt és a dolgozó jogait. Elsődleges cél az ellátott személlyel való megállapodás a veszélyeztető állapot megszüntetése. Kényszerintézkedést csak orvos rendelhet el, és mindig a legmagasabb végzettségű ápolószemélyzet kezdeményezheti. Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedésről, az eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek biztosítása, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. Az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt, a korlátozó intézkedésről. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét, az ellátottjogi képviselő megkeresésének szükségességéről. Veszélyeztető magatartásnak minősül a pszichiátriai sürgősségi állapot; zavartság, agresszió, negatívizmus, stupor, agitáltság
Kényszerintézkedés fokozatai, általános lépései Pszichés nyugtatás /dokumentáció nem szükséges/. Megpróbáljuk az ellátott együttműködését megszerezni. Ha nem működik együtt, a szakdolgozó kezdeményezi a korlátozó intézkedést, a biztonságos helyzet visszaállásáig, jelzi a veszélyeztetést az orvosnak, az orvos elrendeli a kényszerintézkedést, ami lehet gyógyszer alkalmazása, vagy mozgáskorlátozás elrendelése, veszélyt, okozó eszközt, ha nem adja át az ellátott, erőt is alkalmazhat, lefoghatja átmenetileg, és rendőrt hívhat, megakadályozza az ellátott személynek az intézményből való eltávozását, ha veszélyt jelent önmagára és környezetére. Agresszió esetén, ha van rá mód, külön helyiségbe kell lefolytatni a veszély elhárítását. Fizikai korlátozás esetén, csak a végtagot kell rögzíteni, kétóránként lazítani kell a kötést/ csak 8-10cm széles bőrszíjjal lehet a rögzítést alkalmazni/. Folyamatos felügyeletet kell biztosítani, két személy legyen mindig jelen./ Korlátozás más ellátott jelenléte nélkül történjen/. Az orvos irányításának megfelelően. Az intézkedést, az eljárásokat, folyamatosan az erre kijelölt adatlapon dokumentálni kell. A kényszerintézkedés 16-órát nem haladhatja meg, ezután felül kell vizsgálni. A korlátozás nem lehet büntető jellegű, csak addig tarthat, amíg az ok fennáll. A kényszerintézkedésről tájékoztatni kell az ellátottjogi képviselőt, akinek a dokumentációba betekintési joga van. Ha az ellátott úgy érzi, hogy a kényszerintézkedés során sérelem érte, panasszal fordulhat, az ellátottjogi képviselőhöz, az Érdekképviseleti Fórumhoz.
A HÁZIRENDET minden lakónak és dolgozónak kötelessége betartani. Ezen HÁZIREND 2009. 05. 29.-től érvényes, ezzel egy időben a régi HÁZIREND hatályát veszti. Hajdúnánás, 2009. 06.01.
.................................................... Verdó György ügyvezető igazgató
................................................... Vitányi Imréné intézményvezető
………………………............................. Érdekképviseleti Fórum részéről
