protestáns seregszemle és diaszporáma " mert trombita fog szólni "

Gyülekező

2016. július 31. gyulekezo.blogspot.com

Alaszkától Új‐Zélandig, Nahodkától a Tűzföldig

protestáns seregszemle és diaszporáma ‐ " mert trombita fog szólni "

KIÉ LESZ EURÓPA ? Rev. Dr. Pungur József, Edmonton, AB, Canada

ANGLIA

SKÓCIA

WALES

ÉSZAK ­ ÍRORSZÁG

N

omen est omen –

I.

amit úgy fordíthatunk, hogy “a név jelzi a sorsot”. A görög mitológia szerint Agénór főníciai király szépséges lányát Európét Zeusz a főisten elrabolta egy bika képében s a hátán Kréta szigetére vitte és magáévá tette. Európa mint földrész tőle kapta nevét – és sorsát is. Nincs még egy olyan földrész amit idegen erők és hatalmak annyiszor akartak elrabolni s magukévá tenni mint Európát – mint névadóját szépsége, gazdagsága és előkelő‐ sége miatt. Tegyük hozzá olykor sikerült is hosszabb‐rövidebb ideig, de sohasem véglegesen. Népvándorlás keletről jövő, egymás érő hullámai próbálták birtokolni Európát történelme folyamán: Kelták, Hunok, Szkíták, Mongolok, Latinok, Szlávok, Germánok, Törökök és Arabok meg‐megújuló támadásai sorra kudarcot vallottak. Jóllehet mára egy minden eddiginél összetettebb, mégis erélyesebb, békésnek látszó, ám alapjában igencsak agresszív többmilliós közel‐keleti és észak‐ afrikai népvándorlással kell megküzdenie az öreg Európának akik egyáltalán nem beilleszkedni akarnak a befogadó országokba, hanem azok radikális megszünte‐ tésével azok helyére akarnak

betelepülni. A régi közmondást, hogy “engedd be a tótot és kiver a házadból” – az újonnan jöttek és jövők ezt kontinentális méretben akarják megvalósítani. Külön kategóriába tartoznak a nagy hódítók, akik félelmetes hadseregeikkel akarták Európát hatalmuk alá kényszeríteni. Dáriusz perzsa király hódításával szemben 300 spártai hős mentette meg Európát a Thermophüle‐i csatában (Kr.e. 480). A karthagói hadvezér Hannibál seregével és harci elefántjaival átkelt az Alpokon s már Róma kapuinál állt (Kr.e. 216). Rómának három Pun háborút kellett vívnia míg megszabadult halálos ellenségé‐ től. Attila győztes hadait csak a Catalaunum‐i csata (451) és korai halála (453) állította meg, hogy Európa kizárólagos ura legyen. A harcos Iszlám miután karddal meghódította Észak‐Afrikát és Kis‐ Ázsiát, kipusztítva az ott virágzó kereszténységet, sikerrel foglalta el az Ibériai félsziget nagy részét s alapította meg a Córdobai Kalifátust (756‐1031), ahonnan nyugat‐európai előretörését a 732‐ es Poitiers‐i csatában Martell Károly (686‐741), a Karoling Ház atyja állította meg. A harcias Iszlám Európába való behatolása nemcsak nyugat felől történt, hanem keletről is, amely Konstantinápoly (Bizánc) 1453‐ban

elfoglalásával kezdődött. Ezzel megnyílt az út a Balkánon keresztül Európa belseje felé. Történelmünkből ismeretesek Hunyadi János és Mátyás királyunk (1458‐1490) harcai a déli hátároknál az ország és Európa vé‐ delmében. Majd a nagy hadvezér I.Szulejmán oszmán szultán alatt bekövetkezett a Mohács‐i tragédia (1526), Buda elvesztése (1541), az ország három részre szakadása és a 150 éves Török hódoltság. Amikor az Oszmán‐Török már Bécset ostromolta 1683‐ban végre megmozdult Európa felismervén, hogy a harcos Iszlám harapófo‐ gójába került Ibéria és a Balkán félszigetek között. Nemzetközi haderőt hoztak létre mely felmentette Bécset, felszabadí‐ totta országunkat, amit a Karlócai béke pecsételt meg 1599‐ben. Majd az európai hegemóniáért folyt a verseny az osztrákok, németek és franciák között. Melyből előbb Bonaparte Napoleon (1769‐1821) kerül ki győztesen aki azonban belebukott oroszországi hadjáratába. Az I. Világháborút követően a győztes Társult Hatalmak 1920‐ban a Párizs környéki béke‐diktátumokban újraosztották Európát. Amely egyenesen vezetett Adolf Hitler (1889‐1945) revansizmu‐ sához és a II. világháborúhoz, melynek első felében >>>>>

KIÉ LESZ EURÓPA ? 2. közel került birtoklásához. II.

Európa

végső

A II. Világháborúból Európa romba döntve és kettéosztva került ki. Kelet‐Európa országai a Szovjetunió hatalma alá kerülve a kiutat a szovjetizálásban kellett, hogy keressék, amely óriási fel‐ fordulással és fájdalommal járt. Nyugat‐Európa országait az amerikai Marshall segély állította talpra és a politikai közeledés nehéz útját választották, melynek főbb állomásai voltak a NATO katonai szövetség (1949); az Acél‐Szén Közösségi Szerződés (1951); a Római Szerződés (1957), mely Franciaország, Olaszország, Nyugat Németország és a Benelux államok között jött létre, megalapozva az  Európai Gazdasági Közösséget (EGK); az Euratom csatlakozásával; a De Gaulle – Adenauer nevével fémjelzett Élysée Szerződés (1963) a francia‐nyugat német barátságról véget vetett a két nép közti évszázados versengésnek; a Brüsszeli Szerződés (1965) az európai intézményrendszer egyszerű‐ sítését végezte el; az Egységes Európai Okmány (1986) az uniós intézmények megreformálását kezdeményezte; a Maastrichti Szerződés vagy Szerződés az Európai Unióról (1992) a gazdasági és monetáris unióra való felkészülés bevezetésének dokumentuma; az Amsterdam‐i Szerződés (1997) az uniós intézmények megreformálása a jövőbeli tagállamok csatla‐ kozására való felkészülés céljából jött létre; a Nizzai Szerződés (2001) egy olyan intézményi reform, amelynek révén az EU számos tagállammal is hatékonyan működhet; a Lisszabon‐i Szerződés (2007) meghatározza, hogy mely hatáskörök tartoznak az EU‐hoz, melyek a tagállamokhoz s melyek közösek. Az alapító szerződéseket minden új állam csatlakozásakor módosították, így 2004 ben is amikor hazánkat is felvették az Európai Unióba. Az első lépés az Európai Unió megalakulása felé az  Európai Szén‐és Acél‐ közösség, azaz a  (Montánunió) megszületése volt (1951). Alapító tagjai a Benelux‐államok, Nyugat‐Németország, Francia‐ ország és Olaszország voltak. Az összefogás gondolatát Robert Schuman, Francia külügy‐ miniszter karolta föl, aki  1950 május 9‐én  javasolta egy európai szervezet létrehozását a tartós béke érdekében. Ez az Európai Unió

2

Gyülekező ‐ 2016 . július 31.

megalakulásának dátuma. Megalakulásakor minden szépen és jól indul Nyugat‐Európában. Jellemzői: a népek békés egymás melletti élése, közös jövő építése és töretlen fejlődése a jóléti társadalmak felé. A keleti blokk államainak függetlenülése, a Szovjetunió felbomlása és a két Németország egyesülése, az 1988‐1992 között lezajlott politikai változások, a kétpólusú világ eltűnése gyökeres változásokat hozott Európában. Társadalmi, politikai és ideológiai káoszból való lázas kiútkeresés határozta meg ebben az időben Kelet‐Európa népeit. Míg Nyugat‐Európa egyrészt új piacokat talált a volt szatellit államokban, másrészt erőfeszí‐ téseket tett ezeknek Nyugat‐ Európához való felemelésére. További tendencia a volt szatellit államok és pártjai vezetősé‐ gének, apparatcsikjainak azon törekvése, hogy miként menthetik át magukat az alakuló új rendszererek gazdaságába, vezetésébe és pártjaiba. Céljuk volt a parlamentek, állami hivatalok és intézmények ellepése. Ebbe a sorba estek a nemzeti és nemzetközi szervezetek, bankok, pénzintézetek, de főleg az Európai Unió jól fizetéses állásainak elfoglalása. Idők folyamán sikerült az EU‐ban egy balliberális vezetést létrehozni szociáldemokraták, liberálisok, volt kommunisták, maoisták, zöldek révén – annak ellenére, hogy az európai néppártok többségben voltak. Időközben, főleg 2004 után, az Európai Unió 28 tagúvá bővült. Lassan és szisztematikusan a balliberális vezetésű EU nem népei akarata szerint kezdte az EU‐t vezetni, hanem nemzet‐ ellenes, globalista, világkapitaliz‐ must elősegítő diktátumok alkalmazásával. Jellemző, hogy a Lisszaboni Szerződésbe fel sem vették a kereszténységet, mint az Európai Unió egyik történelmi alapját. Az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére ugyan jó határozato‐ kat hoztak, de szabotálták azok érvényre juttatását. Európa jövőjét az Európai Egyesül Államok létrehozásában látják, melyben az országok rendre feladják nemzeti önállóságukat, gazdasági és pénzügyi függetlenségüket – szemben a nemzetek Federális Egységének elfogadható tervével. Nem tudtak és nem is akarnak hatályosan fellépni az utóbbi években Európa aláásását és lerombolását előidéző, mester‐ ségesen indított és pénzelt illegális népvádorlálásnak. >>>>>

TARTALOMJEGYZÉK: Rev. Dr. Pungur József : KIÉ LESZ EURÓPA ........... 1‐2‐3

Demeter Zsolt : Pásztor ........................ 4 Ft. Demeter Andor : Ma, ha az Ő szavát halljátok .....4 Nt. Lizik Zoltán: Zavarok az Istennel való kapcsolatban .............. 5‐6 György L. Attila: Magyar királyjelölt ? ..... 7‐8 ...................................... IMPRESSZUM :

2016 / 4

Gyülekező antológia jellegű protestáns szöveggyűjtemény a magyar diaszpórából az öt lakott kontinensen tördelő : György L. Attila Montreal, QC, Canada email:[email protected] web: gyulekezo.blogspot.com

...................................... protestáns lelkészek írásait javítás és rövidítés nélkül adjuk közre * kézIratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza mint lingua franca, angol nyelvű írásokat is közlünk * beküldött írásért honoráriumot nem áll módunkban fizetni, sem bármilyen költségtérítést eszközölni, * a megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a GYÜLEKEZŐ hitvallási, filozófiai vagy társadalom‐ kritikai álláspontját, * a közlésre került írásokért a szerzők maguk vállalnak mindennémű felelősséget. * a képek a wikipediaról és a pixabayről származnak

3

KIÉ LESZ EURÓPA ? 3.

Európa megvédése helyett annak elözönlését és népessége átcserélését elősegítő politikát folytatnak. Elősegítik a párhuzamos társadalmak létrejöttét a befogadó országokban, mely végül is a 2000 éves európai civilizáció és a fehér embernek a történelemből való gyors eltüntetéséhez vezet. III.

Mindez logikusan és kérlelhetetlenül az Európai Unió vezetősége hitelének fokozatos elveszeséhez vezetett, amely végül is a június 24‐én a Brexit‐hez, az Egyesült Királyság kilépéséhez vezetett. Erre senki nem számított. Általános káosz és tanácstalanság uralkodik egész Európában. Sokan az EU vezetőségét hibáztatják erőszakos politikáért, a nemzetállamok aláásásáért, az Európai Egyesült Államok tervének erőszakoltatásáért, de főleg az illegitim népvándorlás hallgatólagos támogatásáért, mely immár elönti Európát Az kétségtelen, hogy az Egyesült Királyság népszavazás útján való kilépése az Európai Unióból több ok mellett főleg a nagyarányú bevándoroltatás miatt történt. A probléma visszanyúlik a II. világháború utánig, mikor is az Egyesült Királyság mint gyarmat birodalom kezdett felbomlani s gyarmatai sorra függetlenültek – ez a múlt század 60‐s éveivel kezdődött el. Ennek egyik következménye volt nemcsak a gyarmati angol tisztviselőréteg hazaáramlása, hanem a gyarmati bennszülött burzsoázia és a magasan képzett

Gyülekező ‐ 2016 . július 31.

rétegnek a volt anyaországba való betelepülése. Ez a folyamat még ma is tart. Gondoljunk a volt Rhodéziára, Ugandára, Kenyára, Malavira vagy éppen Dél‐Afrikára vagy Indiára, Pakisztánra és Bangladeshre. A szigetországnak éppen elég volt az új, sokszínű bevándorlók befogadásával, letelepítésével és asszimilálásával foglalkozni. Ehhez jött korunk népvándorlása. Csak a múlt évben az Egyesült Királyságnak mintegy 650 ezer új bevándló terhével kellett számolnia – ami végül is kiverte a biztosítékot és inkább kiváltak a EU‐ból, mintsem vállalják a végeláthatatlan néptömegek befogadását, akik háládatlanok, követelőzők, idegen vallású és erölcsű emberek, akik a befogadók közé nem kívánnak beilleszkedni, hanem párhuzamos társadalmat építenek maguknak a 7‐ik századból hozott Shária törvényt, többnejűséget és egy harcias Iszlámot telepítve a 21‐ik századi Európára. Viszont arra a kérdésre, hogy igazából miért is indult el ez a földrészeket megmozgató népvándorlás főleg iszlám lakta régiókból, kielégítő választ eddigelé nem találtak. Háborúk, túlszaporodás, munka‐ nélküliség, jobb élet keresés, az iszlám erőszakos terjesztése elfogadható részokok. Ám milyen magyarázat van arra, hogy a napjainkban zajló népvándorlást vajon miért milliárdosok pénzelik és támogatják még színes útikalauz nyomtatása és terjesztése által is. Kinek van erre pénze, indoka és ereje hogy ezt tegye? Egy lehetséges magyarázat az, amely visszanyúlik az állandó

arab‐izraeli konfliktusig. A zsidó állam 1948‐as megalakulása óta az arabokkal‐ palesztinokkal viselt háborúkat (1967, 1973, 1978, 1982, 1987). Korábban a világ szimpátiája Izrael mellett állt, amely az utóbbi években a palesztinokra való csapásmérések miatt fokozatosan azok oldalára állt. Bizonyára ennek megállítására és visszafordítására egy háttérben álló agytröszt kitalálhatta, hogy az európai tömegek közelről kell, hogy megismerjék az arab‐ iszlamista gondolkodást, életvitelt és erkölcsbeli magatartást. Ez úgy érhető el – vélhették‐ , ha ezeket tömegestől rászabadítják Európa népeire, hogy maguk tapasztalják meg az ezekkel való együttélés problémáit és lehetetlenségeit. Ehhez csupán pénz kellett – de ez mindig van és megfelelő propaganda, ami két‐három éve beindult. Ezzel elkezdődött Európa elárasztása és népeinek friss, de meglepő tapasztalatok szerzése. Ma Európa léte forog kockán. Európai kézben való megtartásához legalább három dolog kell: 1, Új, Federális Európáért küzdő vezetés. 2, Megújított, modern, összefogó kereszténység, 3, Bevándorlók hazaküldése repülőjeggyel és életkezdéshez való pénzzel. Edmonton, 2016. július 1.

Dr. Pungur József

Gyülekező ‐ 2016 . július 31.

Demeter Zsolt , Phoenix, AZ, USA Kötelességtudattal Mindazok akik magyar egyházat, magyar jövőt, magyar kultúrát álmodnak, azokban nagy gond és tiszta lélek kell, hogy őrködjék emberi méltóságuk felett és erős HIT, hiszen hit nélkül az emberi érdek uralkodik és az az egyház gyengülését jelenti. Mutassunk példát abban, hogy együtt vállaljuk és feltudjuk mérni a ránk váró feladatokat a holnap sikeréért. Emeljük fel egymást, szeressük egymást, hívjuk egymást az Isten házába és legyünk bizonyosak abban, hogy az igazi felemelkedésünk még hátra van. Az ősi rög, a haza, nagy örök misztérium. Puha, selymes és édes mint édesanyánk arca. Az Úr csendben várja a Te döntésedet.

pásztor zöld mezőkre született, hogy vigyázza göndör nyáját nekidöntve hátát egy rügyező nyárfa derekának. egy ilyen pásztornak ezer a dolga: csillagot olvasni tiszta nyári éjen, tilinkózni új dalt, láthatatlant, követni egy magányos madár ívelését a messzi égen vágyakozó szemmel, bicskával a botra tulipánt faragni, felhők, változó rajzát szívbe fogadni, a mezők túlzsúfolt életét: fűszálak növését, pillangók szerelmét, hangyák oktalan lelkes háborúját, madárszót, zizzenést, nehéz lélekzését a földnek, mondószemű kuvaszt, egy lesántult bárányt, és hallgatni egyedül, mint királyi vendég ezt az egész hozzászoló, értezengő nagy, nagy életszínfóniát, nekipirosló, nekizöldelő, nekiaranyló, nekirügyező isteni színfalak visszhangjában. arra született, hogy cifra szűrt hordjon, amit boldogtalan, szép, sápadt szűcsnék remegő keze varrjon teli tulipánnal, paraszti rózsával, cifra cirádával. hogy kulacsból igya a szőlő istenadta nedvét dalra mámorítón. s jöhetne hozzá krisztus álruhában, rongyos, tépedt koldus, nyújtaná kulacsát, kenyerét osztaná két egyenlő részre. s napnyugtakor ott állna a mezőn egyedül a százszólam csöndben, görcsös botján támaszkodva, diadalmasan, és a nap utolsó biborát reá ragyogná, színaranyba vonná: isten veled, te jó egyszerű ember.

” MA, HA AZ Ő SZAVÁT HALLJÁTOK ”

4

Ft. Demeter Andor ny. püspök‐lkp “Ezért

egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból,mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlé‐ lektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek”.( Péter második levele 1,19‐21.)

Az apostol, mint szemtanú hívatása és küldetése tudatában szíve szerint szól a Szentlélek által egybegyűjtött gyülekezet hívő népéhez. Bizonyságot tesz Isten szuverén kijelentésének csodálatos valóságáról. Mi is, és olvasóink is tudják, hogy Isten minden körülményben Szentlelke és Igéje által kinyilatkoztatja magát, üzen – szól. A külső létformák és az időbeni történések koronként külön‐ bőzőek és változóak de Isten akarata, üzenete változatlanul mindig ugyanaz. Az elhívott, megszó‐ lított küldöttek a próféták,‐ apostolok,‐ tanítványok a Szentlélek megbízásával hirdették Isten szent Igéjét. Jézus Isten fia is a szolgálatra küldő Atyja akaratát cselekszi. Ebből következik, hogy az Isten beszédét alkalmas és alkalmatlan időben tisztán , elegyítetlenül kell szólni. Az Isten beszéde: I G E . Az ige pedig mindig cselekvést jelent. Ezzel a tudattal Isten akaratát engedelme‐ sen elfogadva teljesítsük egyházi szolgáltunkat, és hirdessük Szent Igéjét. A teendő nemcsak nagy, hanem igen felelősségteljes. Teljes erőbedobással és odaszánó élettel végezzük feladatainkat. Igen, az igehírdetőnek, az igemunkásnak nincs más megbíza‐ tása, mint Isten Igéjének a tisztán való hírdetése szóban,‐ cselekedettel és hűséges életfolytatással. Az Ige szolgálatában mindig arra kell vigyázni, hogy “előre világítson”. A Szentlélek munkája által az igehirdetés gyümölcse a “virradás” ‐ a hit. A hit alapján felragyog a “hajnal csillag” és az Úr Jézus Krisztus lesz, illetve van a szívben. A Szentlélek közbenjárására kialakul az újfordulat és a lélekből feltör a bizonyságtétel … " Itt van szívem, neked adom Uram! " Továbbmenően az Úr szolgálatában, ‐ már mint az egyházban‐ mindig azokra kell gondolni, akikre nézve Isten e szolgálatot adta, ‐ a gyülekezet hívő népére. Az egyházban végbemenő szolgálatot a Szentlélek Isten létrehozza és működteti. Minden a Szentlélektől van, mert nem a próféták, az apostolok akartak szólni, hanem a Lélek indította őket cselekvésre. Engedelmesen hallgattak az isteni kijelentésre és azután rendíthetetlen hűséggel hírdették az Úr üzenetét. Ma is érvényes: engedelmes gyermekei legyünk Istennek, hallgassunk szavára és akkor hűségesebb munkásai leszünk Isten Anyaszentegy‐ házának. Végeredményében állandó feszültségben élünk. Kiváltképpen a szolgálat felelősségére nézően. Egyáltalán lehetünk‐e nyugodtak, mindent elvégeztünk‐e? De ez nem passzivitásba, hanem aktivitásba lendítsen. Ma, ha az Ő szavát halljuk engedelmes komolysággal felül kell vizsgálnunk igehirdetői szolgálatunkat, gyülekezeti munkánkat, hogy Isten akaratának megfelelően végezzük‐e, vagy pedig a magunk szűkre méretezett önérdekű gondolataink síkjába taszítjuk egyházi tevékenységünket. Az igénk arra figyelmezetet, hogy ne egyénieskedjünk! Imádkozzunk naponként, hogy a gyülekezet szétágazó munkatevékenységét és az igehirdetői szolgálatot áldja meg és vezesse a Szentlélek Isten. Ámen.

5

Zavarok az Istennel való kapcsolatban 1.

Nt. Lizik Zoltán, Windsor , ON. Canada 2016.06.26. Lectio: Jakab 1,19‐26. Textus: János 10,27 Kedves testvérek! Nézem az Európa bajnokság mérkőzéseit, hol televízión, hol computeren, hol telefonon, néha vételi zavarok akadályozzák a kapcsolatot. Nagyon rossz dolog ez, pláne amikor izgalmas és élvezetes a mérkőzés. Vajon a keresztyének életében nincsenek ilyen pillanatok, amikor elveszítjük a kapcsolatot az Istennel, és nem halljuk, hogy beszél hozzánk? Mik lehetnek ezek a kapcsolatzavarok? Még az évek óta templomba járó emberek sem lelkendeznek mindig: No, ez nekem szólt. No, ez engem telibe talált. Néha elmennek szótlanul, nem érintette meg őket az üzenet. Tényleg honnan tudjuk, hogy Isten beszél hozzánk? Kiderül erre is van válasz: Az Isten szavát hallani és érteni egy bizalmi kapcsolat kérdése: Az én juhaim hallják az én szómat! Az én juhaim! Azok, akik ismernek, akiknek én vagyok a pásztoruk, akik engedelmeskednek nekem. Aki csak egyszer is hallotta soha nem felejti azt el. Ilyen történetekkel van tele a Biblia, ezért érdekes és megunhatatlan! Olvasd! Van néhány dolog, ami miatt egészen biztos, hogy nem halljuk a szavát. Először azért, mert nem is hallgatjuk. Tisztelet a kivételeknek. Miért nem hallgatjuk? Mert lelkileg nagyon távol vagyunk tőle és nem vagyunk hozzá közel. Vannak ilyen periódusaink? Igen. Vagy azért, mert más hangokat hallgatunk, nem az Övét, mint Ádám és Éva, akik az ellenség szavát hallgatták s neki hittek s nem Istennek! Vannak ilyen emberek, akik Isten helyett mások szavát hallják meg? Igen. Aztán azért nem jönnek az emberek a templomba, mert nem szeretik azt amit Ő mond, nincsenek Istennel egy hullámhosszon. És nem is akarnak ráhangolódni, sőt fölényesen, föléje helyezik magukat, kritizálják, elutasítják az egészet s azt mondják rá, hülyeség az egész! Aztán talán azért nem, mert csalódtak abban, amit mond: Ne tedd! Ne kívánd! És azt kérdezik: Miért avatkozik bele a mi életünkbe az Isten, hogy mit csináljunk? Miért nem szabad lopni, csalni, ölni, paráználkodni? Mi köze hozzá? Azért, mert szeret, mert félt, azért mert tudja, mi a következménye, mi az ára. Nem erre teremtett! Pál

is írja: mindent szabad nekem, de nem minden használ, mindent szabad nekem, de nem minden válik a javamra! Ezért! Véd! Aztán, sokan kérdezik, miért akar felszólítani engem jócselekedetekre? Eredj el és te is hasonlóan cselekedj, mint az irgalmas samaritánus. Nem akarok jó lenni! Nem akarok segíteni! Én nem! Aztán sokan félre is vezetnek, ki is nevetnek bennünket: Minek jársz templomba, nem hallasz ott semmit. Ne ámítsd magad, te sem hallod az Isten szavát! De ez nem igaz, mert mi halljuk. Jézus azt mondta: Az én juhaim hallják az én szómat és Ő nem hazudik! Én is juha vagyok. De a mi lelki ellenségünk azt akarja, hogy mi kételkedjünk magunkban is, és Istenben is. Ez az ő örök módszere, már Ádámnál és Évánál elkezdte és azóta sem hagyta abba. Mindent megkérdőjelez: csakugyan úgy van? Csakugyan azt mondta az Isten? Igaz? Elhiszed? Ne légy szamár. Mindenkit kikezd! Ez nyilván nem egy jó állapot, nagyon rossz szituáció. Nekünk lényeges, sőt létfontosságú, hogy halljuk az Ő szavát, különben teljesen elveszettek vagyunk és az elveszett bárányt elviszi és megeszi a farkas! Soha nem a pásztor küldi el a bárányt magától! Soha! Aki hozzám jön semmiképpen ki nem vetem, mondja Jézus! Semmiképpen! A bárány megy el, mert önfejű, mert figyelmetlen, vagy mert csábítja valami, valaki, elkóborol! De elfelejti, hogy nem tudja megvédeni magát, nem tud magára vigyázni, szüksége van pásztorra, védelmezőre, oltalmazóra. Ez az Isten! Persze lehet hatalmas öntudata valakinek, tudjuk mi, hogy kell élni, mit kell csinálni, de ez önbecsapás! Ne értékeljük túl magunkat! Mi a hallás feltétele? A fül! Akinek van füle a hallásra, az hallja, a többi nem hallja. Ez persze belső, lelki fület jelent, fogékonyságot, képességet, adottságot, érzékenységet az Ő szava iránt. Az emberek tehát két csoportra oszthatók: hallókra és nagyothallókra! Hallgatókra és süketekre! Ez persze ítélet rajtuk! Hogy lehet meghallani az Isten szavát? A kis gyermek, Sámuel még nem tudta, hogy szól az Isten, de szót fogadott, engedelmeskedett, úgy tett ahogy mondták neki, imádkozott halló fülekért: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Odafordította nemcsak a fülét, szívét is, akarta hallani, mit mond az Isten! Ez ma is az egyik módszer. Kérni kell, imádkozni kell!

Gyülekező ‐ 2016 . július 31.

S egyszer csak megszólalt neki az Isten. Kiderült, igaz volt, amit mondtak neki, meg is tapasztalta és Isten többet nem hallgatott el neki, egész életében szólt hozzá az Úr, késő öreg koráig, egészen haláláig! Nem engedett egy szót sem a földre hullani abból, amit az Isten mondott neki! Nagyon vigyázott tehát, hogy hogy hallgatja! Minden szót fontosnak tartott! Semmit el nem veszített abból. Mi is így hallgatjuk? Ennyire figyelmesen? Később Szűz Máriáról olvassuk, hogy a mikor jöttek a pásztorok és elmondták mit tapasztaltak azon az éjszakán, az angyalok megjelenését és hogy miket mondtak a kisgyermek felől, szívében rejtette azokat a kijelentéseket, hiszen az ő fiáról szóltak azok, akiről tudta, hogy egyben az Isten Fia is. Hogyne figyelt volna oda minden szóra! Érdekelte. Jó igehallgató volt! Szűz Mária mindent tudott Jézusról. Illés próféta is azt tapasztalta meg, amikor megjelent neki az Isten, hogy Isten nincs a viharban, nincs a földrengésben, nincs a tűzben, a villámlásban, mert nem ez különbözteti meg Őt lényegében a pogányok természeti isteneitől. Az Úr az Ő valódi lényét, erejét, a halk és szelíd hangban mutatta meg, az Igében, ez az ő különlegessége. Ő nem néma, hanem beszélő Isten! Nem néma bálvány! Beszélő Isten! Szól és a szava lélek és élet, erő és energia, hatalom, csoda. Azt mondja a világ teremtésekor: Legyen világosság és lesz világosság. Ezzel nyűgöz le és nem hókuszpókuszokkal. Teremtő szavával! Szól: Ne félj, mert én megváltottalak, neveden szólítottalak, te az enyém vagy! Vagy: Úgy szerette Isten e világot, benne engem, hogy az Ő egyszülött Fiát adta oda értem, hogy az, aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen! Kell még más? Nem kell, ennyi éppen elég! Ezt tapasztalta meg Dávid is és a többiek is, mi is. Kibéleli szavával lelkünket, ellenállóvá teszi, megerősíti, megvigasztalja, felébreszti halálos álmából, tettre késszé teszi, mint egy pajzzsal körülveszi, s többé nem éri baj és veszedelem. Csoda. Elég a szava, hogy új világot teremtsen bennem is! Szólj Uram hozzám! A próféták tulajdonképpen üzenetközvetítők voltak, hírvivők. Az embereknek elmondták: Így szól az Úr! De ki hitt nekik? A többség nem. Inkább megölték a prófétákat, csakhogy ne kelljen unos‐untalan hallgatni az Isten szavát. De ebben a bűnben benne van a büntetés is. >>>>>

Gyülekező ‐ 2016 . július 31.

Zavarok az Istennel való kapcsolatban 2.

Az elhangzott üzenet meg nem hallása maga után vonja a büntetést, a megkeményedést! Sokszor volt erre is példa és sajnos van is. Többet már nem fogja tudni meghallani, s így fog meghalni. Játszott az Istennel! Azt mondta: Akkor fogok templomba menni majd, ha nyugdíjas leszek, de nem élte meg a nyugdíjas kort. Vagy megélte, de nem teljesítette ígéretét, s amikor rászánta magát már késő volt, nagyothallóvá vált, vagy nem volt képes meghallani az üzenetet, mert olyan beteg volt, vagy túl későn történt már, megközelíthetetlen, elérhetetlen volt, csak a vezetékek tartották életben, nem volt már magánál. Isten nem erőlteti ránk szavát, de e nélkül nincs megtartatás. A hit hallásból van! Aki nem hallgatja, annak nincs hite! Járni kell, hallani kell, oda kell szánni magunkat. De a hit nem a hallgatásból van, hanem a hallgatáskor hirdetett Igéből, az Isten szavából, nem akármiből! Hol hirdettetik még ma a templomon kívül Isten szava? Sehol! Tehát, aki nincs itt, az mondhat, amit akar, de nincs igaza! Ez nem csupán emberi hang, ez igehirdetés, titokzatos hang. Jézus azt mondta: Aki titeket hallgat engem hallgat! Azonosította magát velünk! Pál ezért merte elmondani: Az általam szóló Jézus! Vagy ezt: Nem én mondom, hanem az Úr! Nem a papot hallgatjuk! Szégyellje magát az a

pap, aki nem az Igét hirdeti és becsapja az embereket! S elvárja, hogy az emberek járjanak a templomba! Ez megbotránkoztató! Te hallod az Istent az istentiszteleteken? A lelkem megfeszül s a hallásban segít! Ha a kisgyermeked, unokád nem hallana, beletörődnél, vagy megijednél? Sürgősen orvost keresnél, mert azt szeretnéd, ha megértene, ha hallaná a hangodat, mert ezzel neveled, ezáltal tanítod, oktatod. Ez által érti meg mit mondanak neki mások, létfontosságú tehát, hogy odafigyeljen a szóra. Felnőttként viszont természetes az, hogy nem hallja valaki az Isten szavát? Belenyugszunk? Nem szabad. Keresni kell a megoldást! Az utolsó időkben éhséget bocsát az Úr a földre, de nem kenyér után való éhséget, hanem az Ő Igéje után való éhséget, és vándorolni fognak tengertől‐tengerig, hogy meghallják azt, óriási erőfeszítéseket fognak tenni érte. Most kényelmesen lehetne hallgatni, de nem teszik! Érzitek, milyen nagy probléma ez? Jön még változás ebben a dologban! Ha Ő szól, elnémít minden más hangot, mert olyat mond, amit eddig még senki. Az Ő szava eligazítás, gyógyulás, vigasztalás, bölcsesség. Sokan azt kérdezik: Jézus foglalkozott a bűnnel? Ha valaki, akkor Ő igazán: ha valaki közületek nem bűnös! Szabad‐e a császárnak

6

adót fizetni? Nemcsak a császárnak, mondja, de az Istennek is adjátok meg, amivel tartoztok! Érdekelte‐e a betegség? Ki vétkezett, hogy ez az ember vakon született? Nem ez az érdekes, itt vagyok, ezért vagyok itt, hogy meggyógyítsam! Ezzel foglalkozzatok! Foglalkozott‐e a halállal? Igen, ezt mondta Lázár feltámasztásakor: Ez a betegség nem halálos, mert itt van az aki a feltámadás és az élet! Hiszed‐é ezt? Szerette‐e az embereket? Igen, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való nyáj. Szerette‐e az Övéit? Igen, mindvégig szerette őket, az utolsó vacsorán még a lábukat is megmosta, példát mutatott a szolgálatból. És életét adta értünk, mert senkiben nincs nagyobb szeretet, mint ha valaki életét adja az Ő barátaiért. Kellenek ennél nagyobb, fontosabb szavak? Nem és nem! Érdemes ezeket hallgatni, olvasni? Feltétlenül. Élet van bennük, lélek! Szeresd azért az Urat, a te Istenedet és minden szavát! Örök életnek beszédei azok! Ember még nem szólt úgy, mint Ő! Hallgasd! Mindig! Ámen.

Nt.Lizik Zoltán, Windsor, ON

Khor Virap Monastary in Armenia with Mount Ararat in the background.

wikipedia cc.3.0.

7

Magyar királyjelölt ? 1.

A Kenyér “ Mindennapi kenyerünket add meg

Majd ötszáz évet kellett várnunk, hogy megforduljon a nyugati szél.

Mary Poppins esetében a szélkakasfordulás meglehetősen gyakori volt, de Kelet‐Európa degradációja, a reneszánsz évszázadai óta erősen tartotta a szélirányt. Amíg Nyugat‐Európában birodalmak épültek a gyarmatok aranyából, a rabszolga‐ kereskedelemből és a nyersanyagrablásból, addig Kelet‐Európa előbb a török majd később a szovjet expanzió céltáblája, ütközőzónája, határövezete lett. Szociális, gazdasági, szellemi fejlődése elakadt, és feudalizmusát konzerválva többnyire túlélési üzemmódra kapcsolt évszázadokig. Amikor a török nyomás megszűnt, Kelet‐Európa is rohamos, bár ellentmondásos polgárosodásnak indult, melyet a világháborúk és a szovjet megszállás szakított félbe. Kelet‐Európa úgy tűnt, hogy véglegesen buffer zónává süllyedhet. A szovjet hadsereg kivonulása alapvetően nem is változtatott ezen a helyzeten, Kelet‐Európát egyszerűen átcsatolták Nyugat‐ Európa határsávjává, úgyhogy népeinek katonai, gazdasági és civil alávetettsége és kiszolgáltatottsága továbbra is megmaradt, s ez jól lehet más körülmények között, de 25 év múltán is szembetűnő. Paradox módon a trend szélváltozását nem Szovjet‐ Oroszország és szatelit szövetségi világblokkjának 1991‐ es összeomlása, (1) hanem Oroszország újból való megerősödése okozza. Szép csendben, kevésbé látványosan mint Kína, de Oroszország, ‐ melynek sikerült a Federációt is életben tartania, ‐ az állami monopolkapitalizmus és a magán szektor ötvözésével, a központi hatalom koncentrálásával modernizálta az orosz gazdaságot, és visszaépítette annak katonai erejét. A birodalom visszatért. Azelőtt is már, de az ukrán konfliktussal végképpen, a hidegháború újrakezdődött, s a feszültség akármikor eszkalá‐ lódhat. A szél nem csak, hogy megfordult, hanem fel is erősödött, s a vihar akármikor a nyakunkba zúdulhat. A hidegháborús valóság önmagában is felértékeli a kelet‐európai határsáv NATO pozícióját. A trend fordulás másik főoka, hogy (2) az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió

Gyülekező ‐ 2016 . július 31.

érdekei nem mindig esnek egybe. Egy ötszázmilliós egységesülő Európai Egyesült Államok nem csak szövetségesként, hanem riválisként is megjelenhet a globális kontroll küzdőterén. Az Amerikai Egyesült Államoknak egyszerűen nem érdeke egy túl erős Európai Föderáció, s itt az amerikai és a brit nézőpontok találkoznak a francia‐német tengelyű Európát illetően. Tehát logikusan megnőtt a Kelet‐ Európai térség geopolitikai értéke, mint az Európai Unió lehetséges töréspontja. A szuperszónikus és digitális érában a távolságok lecsökkentek, Kelet‐Európa szoros atlanti kapcsolódása és orientációja nem csak szükségszerű, de technológiailag lehetséges is. A trend fordulás harmadik oka az, (3) hogy az orosz katonai árnyéknak Kelet‐Európára való ismételt vetülése miatt a határsáv országainak gazdasági és katonai együttműködése is fokozódik. A térség Marshall segély szintű patronálása pedig már meg is kezdődött az Egyesült Államok részéről, melynek súlypontja Lengyelország és részben a balti államok. Az atom ‐ és tengeri nagyhatalom Nagy‐Britannia kilépése az unióból annak önálló védelmi és gazdasági potenciálját jócskán gyengíti, így az unió jobban kell hagyatkozzon, illetve jobban kell figyeljen a Washington‐ London erőközpont direktíváira. A brit kilépés az Egyesült Államok világ pozícióját erősíti, mely kilépés az Európai Unió zsákutcás törekvéseihez képest az unió keleti felének empátiájával találkozik. Annál is inkább, mert az Egyesült Államok (és Nagy‐Britannia) Kelet‐Európával való szövetsége geopolitikailag felértékelődött, és az unión belüli nyugati‐keleti törés‐vonal és érdekellentét egyre nyilvánvalóbbá lett. Ez ugyan elég szomorú, hiszen nem kellett volna, hogy így legyen. >>>>>

nekünk ma “ A magyar történelemben a kenyér mindig az életet jelentette. Az apák a fiakat gyakran már egészen zsenge korban is befogták a kenyérkeresetbe, ami az elmúlt századokban bizony gyakran keserves és verejtékes elfoglaltság volt. Amikor más nemzetek fohászkodnak kenyérért és életért, az is mindig az emelkedett áhítat könyörgése, de talán, amikor magyarul szól a mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, akkor az imában benne van az ezer esztendő minden bánata, vérkönnyes keserűsége, és a mindig megújuló remény a jobb életre, vagy legalább a túlélésre. Azonban kérdéses lehet, hogy a mai, modernkori társadalmakban, szinte mindegyként, hogy a balkáni keletre gondolunk vagy a jólét nyugati partjaira, hogy vajon a kenyér ugyanazt jelenti‐e az új nemzedékeknek, mint az apáknak és a nagyapáknak? Vajon megvan‐e még a becsülete a megszegett kenyérnek, mint ahogy megvolt régen, avagy talán az új nemzedékek természetesnek veszik, hogy az éhínséget a globális rend a harmadik világba száműzte? Pedig semmi sincs csak úgy magától. A nap sem sütne az égen, ha Isten nem adna neki meleget, egy kalász sem bújna ki a földből, ha Isten nem rendelné, hogy a csírából zöldellő, majd aranyló búzatenger legyen. Jézus Krisztus maga így tanította a hálaadó imát: Áldott légy, Ó Úr Isten, világmindenség királya, aki kirendeled a kenyeret a földből. A kenyeret pedig megtörte és szétosztotta. És ettek belőle mindnyájan, négy és ötezeren a pusztában, tizenketten Nagycsütör‐ tökön az Utolsó Vacsorán. Azóta pedig gyülekezetről gyülekezetre az Úr Jézus Krisztus nevében törjük meg a kenyeret, és áldjuk érte Szent nevét. Ámen

Imádság

Hálát adunk Uram, a mindennapi kenyérért, amely az Égből száll alá, amellyel lelkünket táplálod az Örök Életre. Hálát adunk Uram, a földi kenyérért, amelyet kirendelsz a Földből, hogy tápláld testünket, családjainkat és gyermekeinket, mint Mindenható, Gondviselő, irgalmas és kegyelmes Jó Isten. Hálát adunk Uram, Megtöretett testedért, keresztfán kiontott véredért és minden szavadért, amelyet a mi üdvösségünkért mondottál ki minden népeknek füle hallatára, hogy apostolaid és egyházad hirdessék az Igét szívből szívbe, lélekből lélekbe, gondolattal, szóval és cselekedettel, igyekezettel és buzgósággal, amint ezt tették az előttünk járó nemze‐ dékek, hadd járjunk elől mi magunk is a jó példával most és mindörökké, ÁMEN. György L. Attila

8 Gyülekező ‐ 2016 . július 31. Viszont itt a valódi esély Kelet‐ Európa anyagi és technológiai felzárkozására, melyhez a logisztikai segítség elsősorban a tengerentúlról érkezik. Az ukrán válság óta még egyértelműbb, hogy alapvető érdek a visegrádiak közé bekapcsolni a még újabban csatlakozottakat, és ezért messzemenőleg kerülnünk kell a nacionalista ábrándokat. Ennek ellenére Magyarország számára elérkezett az idő a huszadik század második felének közjogi újra‐gondolására. Ez már el is kezdődött a 2012. január 1‐ én életbe lépett Alaptörvénnyel. A honatyák nagyon bölcsen Alaptörvénynek nevezték el, hiszen Magyarországnak legkésőbb 1222 óta már van egy organikus, angol típusú, szokásjogra épülő alkotmánya, amit Történelmi Alkotmánynak nevezünk. Jól lehet az új alaptörvény B cikkelye kimondja, hogy Magyarország köztársaság, ugyan‐ ezen alaptörvény bevezetőjében a magyar alkotmányozó parlament kijelenti, hogy "Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését." Az ebből fakadó logikus következtetés az, hogy a történelmi alkotmány érvényben van, hiszen azt sem nemzetileg, sem nemzetközileg senkinek nem volt legális joga felfüggeszteni. A Magyar Királyságot és annak alkotmányát a szovjet hadsereg kényszerítette a nemzeti emlékezetből való időleges kitörlésre 1946. február 1.‐én a csonka alkotmánnyal, amit aztán 1949‐ben a sztálinista, Buharin‐ féle alkotmánnyal felülírtak. A 2012‐es új Alaptörvény nagyon helyesen hatályon kívül helyezte az egyébként illegális 1949. évi XX. számú törvényt, és annak módosításait. Azonban a valódi, az ezer éves jogfolytonosság helyreállítása ott kezdődik, hogy az új alaptörvényű magyar állam előbb vagy utóbb visszatér az ország 1944. március 19‐i német megszállás előtti, vagy még inkább 1938. március 12.‐e előtti organikus, angol típusú alkotmányához, és visszatér ezeréves (nyolcszáz éves) államformájához, az alkotmányos királysághoz. Jóllehet a német megszállás 1944‐ ben következett be, Magyarország kvázi már az Anschluss idején, 1938. december 12.‐én, elveszítette önállóságát, azaz cselekvési szabadságát, hiszen a náci Németország, Ausztria bekebelezésével Magyarország közvetlen szomszédjává vált, ami hamarosan és

Magyar királyjelölt ? 2.

tragikusan az egymást követő zsidó törvények szégyenletes bevezetését eredményezte. Ha a demokratikus elvek és parlamentarizmus szülőföldje, Anglia, büszke 800 éves alkotmányára és jogfejlődésére, megtartva a királyi jelenlétnek a nemzetet pártok felett egyesítő szerepét, akkor nekünk magyaroknak különösen is, és ha lehet még jobban is ragaszkodnunk kellene ősi alkotmányunkhoz, és a magyar korona jelenlétéhez a jog‐ alkotásban és a törvénykezésben. Ami Magyarországon a két világháború között és azóta történt, azt úgy hívják, hogy interregnum, vagyis egy olyan időszak, amikor az országnak nincs királya. A történelmi alkotmány úgy rendelkezik, hogy az ilyen időszakra kormányzót kell választani, aki a következő király trónraléptéig az ország szuverenítását képviseli, és a fegyveres erők főparancsnoka. 2016‐ban még mindig interregnum van, a világháborúk máig tartó következményeként. Az új Alaptörvény azonban már hivatkozik a magyar szent koronára és a történelmi alkotmányra, s önmagát Alkotmánynak nem nevezvén, önmagát (alap)törvényként értelmezi, mégha alkotmányként is funkcionál jelenleg. A magyar korona, mint az ezeréves magyar államiság szimbóluma hosszú és jelképes utat tett meg az amerikai Fort Knox katonai raktárából a Nemzeti Múzeumon át a Magyar Parlament épületéig (1978‐2011). Azonban az interregnum nem tarthat örökké, mert előbb‐utóbb

az ország a (történelmi) alkotmánynak megfelelően új királyt választ. Találtunk is egy lehetséges királyjelöltet, akit talán valóban érdemes lenne megkérdezni, hogy adott esetben vállalja‐e a jelölést. Egyenesági árpádházi leszármazottat keresni ma már tényleg anakronizmus lenne. A Habsburgok magyar ellenes bűnei listájának hossza kifutna a naprendszerből is, nem hogy valaki arra gondoljon, hogy szinte szakadatlan négyszáz éves szabadságharc után vissza‐ kívánjuk őket a történelem jogos süllyesztőjéből. Viszont van egy tekintélyes uralkodóház, melynek Erdély szeretete közismert, és amely magyar vagy legalábbis részben magyar. Ugyanis reméljük, hogy mindenki tudja, hogy II. Erzsébet angol királynő nagymamájának a nagymamája, Rhédey Claudia, erdélyi grófkisasszony volt, apja Erdély akkori egyik leggazdagabb főura, Rhédey László. Egy bécsi bálon Sándor Pál Lajos württembergi német királyi herceg beleszeretett a világszép lányba. A házasságból egy fiú és két lány született. A fiú feleségül vette III. György angol király egyik unokáját. E házasságból születő, Mary Victoria, Teck hercegnője pedig V. György angol király felesége lett, és így II. Erzsébet királynő nagymamája, s ekként szinte majdnem az összes trónutódlásért Windsorban sorban álló herceg és hercegnő ősanyja, akik mind, legalábbis részben magyarok. Ha pedig a Windsor királyi család (részben) magyar nem volna, nem jelölnénk őket. A Windsor ‐ Sachsen ‐ Coburg dinasztia azonban olyan, pusztai irredentizmussal végképpen nem vádolható királyi család, amelynek Nagy‐Britannia‐i mai tagjaiban ősi magyar gének (is) találhatók. Annál is inkább, mert Rhédey Claudia egyenesági őse Rhédey Ferenc 1657‐től Erdély fejedelme volt. Sőt a Rhédey család eredetileg Aba Sámuel (1041‐ 1044) magyar király leszárma‐ zottja, aki István király sógora volt, Árpádházi István (Vajk) nővérét vévén feleségül. Az eljövendő alkotmányozó magyar nemzetgyűlés szíves figyelmébe ajánljuk tehát, mint részben magyar származású lehetséges királyjelöltet, Prince Henry‐t of Wales‐t, akit a nagyközönség Prince Harry‐ként ismer. Isten segítse az eljövendő Magyar Királyságot, amikor eljön. György L. Attila, Montreal, QC,