MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR FILOZÓFIA INTÉZET
Prostitúció az irodalomban SZAKDOLGOZAT
Konzulens:
Készítette:
Dr. Veres Ildikó
Takács Máté
egyetemi docens
Szabad bölcsészet szak
Miskolc 2014 1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék………………………………....................………………………….
2
1. Bevezetés ……………………………………………………………………………
3
2. A prostitúció fogalma………………………………………………………………..
4
3. A prostitúció és az irodalom kapcsolata……………………………………………..
5
3.1. A prostitúció kialakulása…………………………………………………..
6
3.2. Középkor…………………………………………………..………………
7
3.3. A kéjek reneszánsza……………………………………………………….
8
3.4. Modern élvezet…………………………………………………………….
10
3.5. Magyarország…………………………………………………………..….
10
4. Irodalmi alkotások…………………………………………………………………..
12
4.1 .De Sade Márki - Juliette története………………………………………...
12
4.2. De Sade Márki - Filozófia a budoárban…………………………………..
14
4.3. Émile Zola - Nana………………………………………………………...
16
4.4. Szalai Vivien - Hamis gyönyör…………………………………………...
17
4.5. Paulo Coelho - Tizenegy perc…………………………………………….
19
5. Összegzés…………………………………………………………………………….. 22 6. Summary……………………………………………………………………………… 23 Irodalomjegyzék………………………………………………………………………
24
2
1. Bevezetés A prostitúció az egyik legrégebbi „mesterség” a földön. Ez a téma persze nem igazán a magas irodalom sajátja. De a téma nagyon is vitatott kérdés ma Magyarországon és persze szerte a világban. Dolgozatomban, tárgyalni fogom a mesterség kialakulását egészen az ısidıktıl napjainkig. A prosti téma rendkívül felkapott az irodalomban, a búvármédiában és a filmekben. Ezt bizonyítják a megszámlálhatatlan mőfajú és stílusú feldolgozások. Sartre-tól, Zolától kezdve Felliniig, Alan J. Pakuláig vagy De Sade Márkiig. A legısibb mesterség ötcsillagos vagy osztályon felüli kategóriája pláne izgalmas, mert a kulcslyukon való nyálcsorgató leselkedés nem is egy tabutöréssel kecsegtet: a kendızetlen és mocskos szexualitásnak, az óriási pénzösszegek csereberéjének, valamint férfi kéjencek gigantikus koituszának látványát ígéri egyszerre. Az irodalom és a prostitúció kapcsolatát keresve igyekszem bemutatni a nıi lélek változékonyságát és kiszámíthatatlanságát, a téma sajátosságait, jó és rossz oldalát. Irodalmi alkotásokon keresztül betekintést nyerni különbözı korok kurtizánjainak világába. Erkölcsös emberi felfogás szerint a háború, a szegénység termeli a prostitúciót, a bőnözést, a lopást. Ilyen esetekben nincs felmentés a mindenkori hatalomnak, a városnak, ahol iszonyatos események történnek, a felelısöket világi törvények szerint kellene megbüntetni, de semmi sem menti fel a romlás virágait, mint tiltott gyümölcsöket és azok ünneplıit. Amíg az emberiség nem jut el az emberség szintjére, ami azzal jár, hogy csak szívvel tudnak szeretni. Addig a prostitúció, mint iparág virágozni fog, kitermeli a további bőnöket, kitartja az emberi test kereskedelmével foglalkozó striciket. Amíg egyetlen ember akad, aki prédaként tekint egy másik emberre, hogy alantas igényeit kielégítse, addig rend a világban nem várható. Jó lenne a gondolatot is kordában tartani, mert a gondolat tetteket szül, a tettek megbotránkoztatják, megborzongatják a jóra törekvı emberi társadalmat. A dolgozatom három nagy részre tagolódik. Az elsı részben kiindulópontként vettem a „mesterség” fogalmát és kialakulását. A második részben általános történelmi korokra felosztva bemutattam a prostitúció történelmi alakulását. A harmadik fejezet négy különbözı irodalmi alkotást dolgoz fel.
3
2. A prostitúció fogalma „A nı: Tetıtıl talpig élet. A férfi: nagyképő kísérlet.”1
A prostitúció az emberi szabadság kiszolgáltatottsága fizetségért, vagy valamilyen ellenszolgáltatásért. A fıbb szolgáltatás fizetség ellenében nyújtott szexuális aktus. A prostituált szó a latin „Prostere”2 szóból származik. Ez a mesterség az egyik legısibb az ember történelmében. Több típusa létezik. Paul J. Goldstein3 a Prostitution and Drugs könyvében különbséget tesz a prostituáltak között: - A kitartott nık: Az ókori hetérák utódai. Akik tanult nık, és valamilyen jómódú férfi fizeti az oktatásukat, foglalkoztatottságukat. - Szent szajha: İsi sumér nyelvő kifejezés, a papnıkre használták. - Kurtizán: Az angol „court” kifejezésbıl származik, ami annyit tesz, udvarolni. Valamilyen uralkodó, nemesebb úr ágyasként tartották számon ıket.
A prostitúció már az ókori kultúrákban is jelen volt. Babilonban minden nınek és asszonynak kötelessége volt a Mezopotámiai Istár4 istennı szentélye elé járulnia. A szentély elıtt ima után, valamilyen adomány ellenében oda kellett adniuk magukat valamelyik férfinak. Az adományt a szentély elé helyezték, mint megtisztulásuk árát. Az ilyen nık történeteirıl már a Gilgamesi eposz5 verseiben olvashatunk.
„Az örömlány kibontja mellét, szeméremdombját föltakarja; Enkidu megkívánja érettségét, testével illeti közelrıl. Félredobja a lány a ruhát: pucéran, reszketı térddel simulnak össze. Tanítja a fekete kéjre, a nı ölének gyönyörére…”6
1
Weöres Sándor: A nı [1938] Prostere: Kiáll, árul, árulja magát. /Ludricum & meretrix meretricis: prostituált 3 Paul J. Goldstein: Prostituion and Drugs /Tavistock/Routledge/ [1979] p.86.-112. 4 Istár: A szerelem istennıje 5 The Epic of Gilgamesh; /Penguin Books Limited/ [1973] p.25-128 6 Gilgamesi eposz: 6. vers
2
4
3. A prostitúció és az irodalom kapcsolata A prostitúció témáját sok költı, író, filmrendezı feldolgozta már. A kéjhölgyekrıl szóló irodalmi alkotások nem sorolhatók bele a szépirodalomba. Némely alkotás beletartozik a giccs7 sajátságos légkörébe. A legtöbb alkotás mondani akar valamit. Nem vész el az érzékiség és a vágyfokozás illúziójában. Léderer Pál8 az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia tanszék vezetıje, a Kik hát ezek címő mővében a hitelességet veszi fı irányelvül. Az összefoglaló véleménye szerint tudnunk kell melyik, ami igaz és melyek íródtak vágyfokozás céljából. E kérdéskörben született alkotások9 megkérdıjelezhetetlenül a jó szándékra apellálnak. Az életszerő téma mögött a legfontosabb feladat a válaszkeresés a kurtizánok valódi életére. Ezért íródott rengeteg riportkönyv10 a témában. Csaplár Vilmos könyvében egy karrier történetet mutat be. Az újságírásban is használt interjú nyomán, kérdez – feleletet játszik az író. Ez az alkotás is valamilyen riportkönyvi feladatot lát el. A szakma árnyoldalára igazán így lehet betekintést nyerni. A téma nem hétköznapi, az életközeli bemutatásmód pedig pontosan a fent említett hitelességrıl mutat tanúbizonyságot. Ami eltorzítja ezt a képet a témáról az a bulvárirodalom és a média. A prostituáltak szerepe a médiában igen kelendı, hiszen nap, mint nap olvashat, vagy láthat valamit az ember. A szennyportálok, szennylapok és a bulvármősorok központi témája, kinek kivel és milyen formában van viszonya. A média ezt sokszor megrendítıen tálalja elénk ezeket a fájdalmas emberi tragédiákat. A média célja valamiért mégsem az, hogy megmentse a világot a prostitúciótól, nem. Az a dolguk, hogy elfogadtassák velünk a rosszat, hogy csendben együtt éljünk vele. A média császárság hatalmán lévık érdeke az, hogy passzív megfigyelık legyünk ebben a témában.11
7
Giccs: A mővészetek eszközeit használó, a mővészet látszatát keltı , többnyire kereskedelmi természető és célú alkotás. 8 Léderer Pál: Kik hát ezek /REPLIKA 21-22. szám [1996] 9 Alain Corbin: Szexuális nyomor és prostitúciós kínálat / President and Fellows of Harvard College USA/[1990] 10 Csaplár Vilmos: Kurva vagyok /Fapadoskonyv.hu/[2011] 11 Waking Life: Az élet nyomában /Animation –Drama Movie Australia/[2001]
5
3.1. A prostitúció kialakulása
„ A szexuálisan szabad ember szeretı és gyöngéd; vele teljesen lehetetlen háborúzni. De amíg a szex nem válik szabaddá a háború soha nem fog megszőnni”12
Ez az idézet akár egy kiindulópont is lehet a kéjhölgyek munkássága felé, amely Bhagwan Shree Rajneeshtıl származik. Híressé vált a Tao tanításairól Indiában. A szexualitás és szerelem gyógyító erejét vizsgálta. Az indiai kultúrában központi helyet foglal el a férfi és nı közti érzelmi kapcsolat. Az Indiában íródott szerelmi irodalmi alkotás a legismertebb világon, a szerelem „tankönyve” a Káma Szútra13. A könyv címének jelentése, a szerelem vezérfonalai. Ebben találkozunk elıször, a hatodik részben a kéjhölgyekrıl szóló fejezettel. Az elsı olyan írás melyben, nem csak szerelmi kielégülést és örömöt írnak le, hanem ebben rendezett törvényszerő módon írnak a kéjhölgyek megjelenésérıl, feladatáról, tanításáról. A könyv így fogalmaz.
„A kéjhölgyek a férfiakkal való közlekedésben nemi gyönyört és egyben megélhetési módot találnak. Ha a kéjhölgy szerelembıl fogadja a férfit, akkor ez természetes eljárás, de ha csupán azért fordul hozzá, hogy pénzt kapjon, akkor mesterséges vagy erıltetett a szerelem.” 14
Egy kéjhölgy három okból hálhatott kuncsaftjával. Anyagi okból, érzelembıl, vagy ha valami viszályt akar megoldani. A könyvben szó esik a hölgyek küllemérıl, és hogy hogyan kell megjelennie a férfi elıtt. Legyen szép a hölgy, szeretetre méltó, jó tulajdonságokkal rendelkezzen. A férfiak jó tulajdonságait becsülje meg. Szerencsét hozó jelképeket viseljen és igyekezzen mindenkit boldoggá tenni. Nagy hangsúlyt fektettek a beszéd és a jó modor tanítására. Egészen addig fokozták ezt, még a magatartásuk kifogástalan nem lett. Az elvárások nagyok voltak. A kéjhölgyek kezdetben tapasztalatlanul álltak férfijaik elıtt. Többször is kitér a könyv arra, hogy minden aktus elıtt, a hölgyek bizonyos indító okokat találtak ki.
12
Osho-Tao: Az Aranykapu /ST. MARTIN’S PRESS,2002/ p.34 Káma Szútra-A szerelem tankönyve /MEDICINA kiadó/[1982] 14 (Káma Szútra-A szerelem tankönyve /MEDICINA kiadó/[1982] Hatodik rész. p.224) 13
6
Szerelembıl, félelembıl, anyagi okok miatt, gyönyörért, hogy valakin bosszút álljanak, kíváncsiságból, szomorúságból, megszokásból, hírnév kedvéért, részvétbıl vagy, mert barátot akarnak. Ezen túl valamilyen szégyenbıl, valakire hasonlít a férfi, akit a kéjhölgy szeret, hogy valaki mással szakíthassanak. Egyszóval bármiért. A kéjhölgyek taníttatása mellett érdekes felismerni a valami utáni beteljesületlen emberi szexuális vágyat. A könyv15 hatodik részének III. alfejezetében, a pénzszerzés módját mutatja be. Kitér arra, hogy melyek azok az anatómiai pontok egy férfin, amelyek izgatásával a férfi bármennyit képes kifizetni hölgynek. Miként lehet több pénzt kicsikarni a gyönyör oltárán. A nık szép és hazug szavak mellett, elhitették megrendelıikkel, hogy zsonglırök az ágyban, és hogy hozzá hasonlóval még nem találkoztak. A pénzszerzés módja tehát nem volt bonyolult. A könyv sokszor említi,16 hogy rengeteg férfi beleszeretett egy kéjhölgybe. Ilyenkor a nı szabhatta meg eltartásának feltételeit. Ha a kuncsaft jómódú volt a nı csatlakozott hozzá párjaként, mint kitartott nı.17
„ Ez esetben megállapítja az egy éjszakáért járó díjat, miután figyelembe vette a helyet, az évszakot, látogatóinak jövedelmét, saját jeles tulajdonságait, valamint szépségét, és összehasonlította árait a többi kéjhölgy által kért díjakkal.”18
Az indiai kultúrát, mővészetet, irodalmat és történelmet szorosan behatárolja a szexualitás és a kéjhölgyek, szép önfenntartó, de korántsem szabad világa.
3.2. Középkor
Természetesen, mint minden kornak, ennek is megvoltak a sajátosságai. Nem nagyon maradtak fent írásos emlékek a kurtizánok tobzódásairól. Az irodalmi hiányosság ebben a témában, eléggé egyértelmő. Kevés volt az írni, olvasni tudó ember. Ráadásul a kereszténység kialakulásával, nem nagyon engedték ennek a témának az irodalmi
15
Káma Szútra-A szerelem tankönyve /MEDICINA kiadó/ [1982] Hatodik rész alcím: V. A nyereség különféle módjai. p.257 16 Káma Szútra-A szerelem tankönyve /MEDICINA kiadó/ [1982] Hatodik rész. p.257 17 Kitartott nık: Az ókori hetérák utódai, magas életvitelüket egy férfi teremti meg 18 Káma Szútra-A szerelem tankönyve /MEDICINA kiadó/ [1982] Hatodik rész. p.258
7
kibontakozását. De voltak itt is hivatásos nık, akik a testükbıl éltek. Mőködésük teljesen elfogadott volt. Külön céhet alapíthattak akárcsak egy egyszerő mezei kovás vagy szabó. A hierarchia természetesen ennél a szakmánál is jelen volt, egészen az utcáról fel lehetett szedni lányokat a bordélyházakig. A bordélyházak kialakulása körülbelül a XV. századra tehetı, ami már a reneszánsz hatásának tudható be. Ezek a házak általában kétszintesek voltak, alul egy társalgóval felül pedig szobákkal. Általában deszkák töltötték be a falak szerepét, az ágyak pedig szalmabálák voltak. A céhekben dolgozó nık sokszor családos anyák voltak, férjük elıtt nem volt titok a munkájuk.19
3.3. A kéjek reneszánsza A kurtizánok igazi történeteit a XVI. századtól érdemes vizsgálnunk. A szeretı20 szó jelentése ebben az idıben kezdett kialakulni. A kurtizánok több száz éves munkája ebben a reneszánsz világban teljesedett ki. Elıtérbe került az erotika és emberi szexuális aktusok, a prostituáltak ábrázolása. A kurtizán21 kifejezést az angolok vették át az olaszoktól a XVI. században. Ezek a nık már tudták, hogy bizonyos fajta hatalommal jár a munkájuk. De mindennek két oldala van. A szabad erkölcső és független nık erre a korra már kisebb hírnévre és vagyonra tettek szert. Képzett táncosokat, énekeseket teremtett ez az életmód magából, emellett pedig testi örömök legfelsıbb szintjét biztosította a gazdag és befolyásos férfiak számára. Giacomo Casanova emlékirataiban22 kétféle kurtizán fajtát különít el. Az elsı a corigina onestra23, akik az ıszinte kurtizánok voltak. A másik fajta pedig a cortigiana di lume24 volt a fény kurtizánjai. Ez a két típus kezdte el kialakítani a kurtizánok mára jól ismert mővészetét. Az ıszinte kurtizánok voltak a kelendıbbek a férfiak számára. Világi gondolkodás, tanulás és az életre való ravasz hajlam jellemezte ıket. Gyakran még a felsıbb nemesi nıi osztály tagjait is felülmúlták. Az intelligenciájuk, az állandó szépség és kellem az, ami megkülönböztette ıket az átlagos kétgyermekes otthoni prostituált családanyáktól. Sok 19
Heribert Illig: Kitalált középkor /ALLPRINT KFT./[2002] p.246 Szeretı: Szexuális partner, aki nem házastársa a partnerének 21 Kurtizán: királyi szeretı, nagyhatalmú ember szeretıje 22 Giacomo Casanova: Emlékiratai II. / ATLANTISZ KÖNYVKIADÓ/ [2002] 23 Corgina onestra: Olasz kifejezés. Az ıszinte kurtizánokat jelentette, akik felvállalták munkájukat 24 Cortigiana di lume: A fény szajhái. Szégyenben, az éjszaka utca sarkain találhatóak meg 20
8
esetben a szegénység és kilátástalanság vezérelte a nıt, hogy kilépjen a hétköznapok szürkeségébıl. De voltak olyan estek is, amikor a kurtizánok jómódú családi háttérrel rendelkeztek. A férjezett kurtizánok helyzete is más volt, hiszen a férj általában mindig tisztában volt felesége hívatásával és munkájával. De vagy a társadalmi különbségek vagy a férj anyagi jövedelme sokszor nem felelt meg a nınek. Vajon nem ez a törtetı elvárásokkal teli ravasz nıi gondolkodás az, ami eredményezte a prostituált nık ma is értelmezett világképét. Persze tisztelet a kivételnek. Nem a szeretetbıl vagy szerelembıl tett vágyaink, ha nem egy velejéig romlott ízléstelen hatalomvágy, melynek a középpontjában egy unalmas és kiszámítható hétköznapi ember áll. Casanova25 így fogalmaz a gyönyörrıl.
„… az a gyönyör, amit szemmel láthatólag a másiknak szereztem, saját gyönyöröm négyötödét tette ki mindig is. Az öregségtıl alighanem ezért irtózik a természet: mert bár maga képes gyönyörhöz jutni, de mást gyönyörhöz juttatni soha.”26
A kurtizánok munkája tehát elsı sorban a gyönyöradás, és csak másodsorban a pénzszerzés. Az alacsonyabb rendő kurtizánok egy bizonyos idıszakra ügyfeleinek adtak társaságot. Emiatt sokszor váltak anyagi problémák a kuncsafttól függıvé. Gyakran menekültek egyik klienstıl a másikig. Többször elıfordult, az is hogy középosztálybeli, jómódú férfiak eljegyeztek kurtizánokat. Vagy gazdag támogatók alakalmi feleségként tekintettek a nıre. Azonban gyakran kivetette az élet az ilyen nıket ezekbıl a gazdag körökbıl. Több nı elkövette azt a hibát, hogy mohóvá vált. Az állandó egocentrikusságtól főtött becsvágy és a nagyravágyás gyakran vetett véget a kapcsolatoknak. A nı ilyenkor kénytelen volt, visszatérni az utcára újabb kuncsaftok után kellett néznie. De legtöbbször, sokat számított a hírnév, és egy rossz hírő lánynak kevés vagy szegény anyagi jóléttel rendelkezı férfi jutott. Európa lett a prostitúció melegágya a XIX. század végére.
25 26
Giacomo Casanova: Emlékiratai II./ ATLANTISZ KÖNYVKIADÓ/ [2002] Giacomo Casanova: Emlékiratai II. / ATLATISZ KÖNYVKIADÓ/ [2002] p. 14
9
3.4. Modern élvezet
Az 1900-as évek kezdetére ez a mesterség, ismét fordulóponthoz ért. Elıtérbe került egy bizonyos fajta életstílus kialakulása. Nem csak hölgyek körében, hanem azoknál is, akik a hölgyek szolgáltatásait igénybe vették. 1914-ben kitört az elsı világháború Európában. Az európai ember kultúrája és életszínvonala ezekben az idıkben eltért a bemutatott fenti fejezetekhez képest. Elıtérbe kerültek a politikusok, hadurak, tisztségviselık megvendégelése valamilyen politikai és hadi célból. A rengeteg politikai és hadi értekezés közben, gyakran prostituáltakkal és szajhákkal gyakoroltak hatást a felsıbb réteg vezetıi egymásra. Kellemes esti vacsora, majd könnyed lányok társasága egy hotelszoba vaságyán. Amerika27 is felzárkózott az európai színvonalhoz. Az elsı és a második világháború végeztével rengeteg európai ember utazott az államokba. A kor sajátossága, hogy Amerikában, ebben az idıben az alvilág a fénykorát élte. Tomboltak az indulatok. Szesztilalom, alvilági ügyletek, tisztességtelen pénzszerzés. Nem meglepı tehát, hogy a Maffia fınökök egyik fı portékája a lányok voltak. A lány ez esetben már más elvárásoknak kellett megfeleljen. Ebben az idıben alakult ki a strici fogalma. A strici jelentése felszedni, szedni. Angol megfelelıje a „pimp28” szó. A kitartott nık száma ebben az idıben hatalmasra nıtt.29 A lányoknak a megszerzett pénzük egészével a stricijüknek kellett elszámolni. A strici ezután a saját elgondolása szerint fizette ki a lányokat. Rengeteg lány gyilkosság és bántalmazás áldozata lett. Igen sok férjezett már gyerekkel rendelkezı édesanya, állt sorba az érzékek vágóhídján.
3.5.Magyarország
Magyarországon is elterjedt a prostitúció. Az 1950-es években a kommunista vezetıség elméletileg bezárta a prostitúció intézményét. A lányoknak más képesítést adtak
27
Nelson Johnson: Boardwalk Empire / KÖNYVMOLYKÉPZİ KIADÓ KFT./[2011] Pimp [USA: pɪ'mp]: Kerítı, strici 29 Daily News: Mug shots of prostitutes from 1940’s reveal Montreal’s speedy past /Daliy News 2012.08.22./ 28
10
és bezártatták a kuplerájokat és bordélyházakat. Ekkor írta alá Magyarország a New York-i Nemzetközi egyezményt30. De ez mit sem számított, a párttagok és az elvtársak jelenlétben nem hivatalosan, de dolgozhattak a prostituáltak. A kommunizmus eszméinek fenntartására érdekében, a színfalak mögött mégis zajlott ez.31 Az 1960-as, 1970-es években ez megváltozott, akkurátus „masszázsszalonokat” hoztak létre. Persze egyértelmő volt mindenki számára milyen masszázst is szolgáltattak. A kor múlásával egyértelmővé vált ennek a mesterségnek a kialakulása. A lányok függetlenedtek, elıtérbe kerültek az utcasarkok és a kamionparkolók. Nem csak hazánkban, de az egész világon a paletta hatalmas, egészen a milliókat jelentı luxus életvitelig, vagy az utcasarkon aprópénzért kuncsorgó szakadt harisnyákig. Egy 2012-es felmérés32 szerint, a legtöbb prostituált Hollandiában magyar nı. Külön utca alakult ki az évek alatt, ahol csak magyar és román nık tündökölnek a Molensteeg utca vörös lámpafényében.
Bátran kijelenthetjük, hogy az évek alatt Európa jelentıs Prosti nemzetévé váltunk. Az erények semmisége, a szegénység vagy maga az életérzés teszi ilyenné a Magyar nıt. A magyar lakosság depresszív hajlamát nem kell bemutatni. Mind benne élünk ismerjük és érezzük. A csekély anyagi biztonság, ami munkál ezekben a nıkben. A munka könnyebb, mint sepregetni, de mégis lelkileg és szellemileg vajon felér- e bármelyik más manufaktúrás munkával. A hazánkban kiadatott erotikus írások nagy része és célközönsége, a magányos elidegenedett ember vágyainak felkeltése. Vajon együttérzéssel beleélve, ábrándozva olvassuk ezeket a könyveket? A modern erotikus irodalom, mindig leszögezi, hogy az utcasarkon álló munkáslánynak milyen lelki vívódáson kell keresztül mennie. A változás önmagától következik be, vagy már pontosan az ilyen lelkileg megváltozott emberek képesek erre a munkára. Az irodalmi remekmővekbıl minden bizonyára kiderül.
30
1950. március 21. Az egyezmény elítéli a prostitúciót és az emberkereskedelmet. „ az emberi személy méltóságával és értékével összeegyeztethetetlen és veszélyezteti az egyén , a család és a társadalom jólétét. Magyarországon érvénybe lépett 1955.ben 31 Karl Marx& Fredrich Engels: A kommunista Párt kiáltványa/ II. Proletárok és kommunisták [1896] Magyarországon [1959]) 32 Hir24: Hemzsegnek a magyar prostik Hollandiában /http://hir24.hu/prostitucio/ [2012]
11
4.Irodalmi alkotások 4.1.De Sade Márki- Juliette története
De Sade Márkit, az egyik leghírhedtebb filozófusként tartják számon. A Juliette története33 és a Filozófia a budoárban34 címő mővének vonatkozásai, a mai prostitúció világában is megállják a helyüket. De Sade pornográf elbeszélései nagy tapasztalatra mutatnak rá. A költı átélte a történeteit vagy személyesen hallotta és írta le azokat. Irodalmi sajátossága, hogy más szereplıkkel mondatta el a cselekményeket párbeszédek formájában. A mővek az 1790-es években elveszítették a politikai értéküket. A téma a társadalmi osztályok korlátait kezdte el feszegetni. A francia forradalom alakulásával Sade nem egy történelmi politikai irányt vett fel a mőveiben. Megcélozta inkább az érzékeket, a moralitást, és a szenvedélyt. Az emberi nemek gyönyörhajhászatában a teljes elidegenedést mutatta be és ennek a megszőntetésére koncentrált.
Írásaiban rengeteg olyan témát emleget, ami a mai napig megállja a helyét a prostitúcióban és a pornográfiában. A köznép egyszerőségét és erkölcseit próbálta meghazudtolni. A morális és szexuális élet teljes átalakításáról álmodozott. Felcserélt érzelmi és érték pólusokról beszél, amikben fellelhetı a 20. századi egzisztencializmus35 és nihilizmus36 csírája. Munkái nehezen emészthetık, nyelvezete sajátos. Stílusa didaktikus37 és megszállott. Önmaga igazát ismétli a legtöbbször. Remekül variál a szereplıkkel és a nemekkel. Polimorf38 világot alakít ki, amikben a szexuális különbségek eltőnnek. Megítéli, és egyszerre bírálja egy átlagos utcai prostituáltnak az életét és egy luxus prostiét. Itt eltőnnek a társadalmi kasztok közötti különbségek és szélsıségek. A hatalomvágy az utolsó sorban, sıt mondhatni sehol sincs jelen. Annál is inkább szexuális érzékeink birtoklása és uralma. 33
De Sade Márki: Juliette története/LAZI KÖNYVKIADÓ KFT./ [1990] De Sade Márki: Filozófia a budoárban / PALLAS LAP ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT/ [1988] 35 Egzisztencializmus: Egy modern polgári idealista filozófia. 36 Nihilizmus: Filozófiai felfogás, eszmerendszer, amely társadalmi értékeket és normákat tagadja. 37 Didaktikus: tanító, oktató hatású, nevelı szándékú 38 Polimorf: többféle alakban elıforduló 34
12
A nıi és férfi szerepek gyakran felcserélıdnek. A nık agresszívek, a férfiak pedig egymással szeretkeznek. A Juliette története címő regényében, egy prostituáltból lett tanárnırıl beszél. Juliette De Sade Márki filozófiájának megtestesítıje. Az érzékek felsıtudománya az emberi szexualitás valamiféle megtanításának kísérlete. Ezt a kísérletet a bőn generálja. Juliette emellett egy görbe tükör a korabeli irodalmi regények szüzességet fogadott fıhısnıi számára. A cselekményben a nı így is tesz. Juliette tanítója egy Calirwille nevő nı, aki De Sade nıi alakba bújva. A fıszereplı folyamatosan bujálkodik, lop, csal, hazudik. Eszközként él a férfiak kezében. Az élete viszontagságos történetei alapján a rontás megtestesítıje lesz Juliette. Ez a „meghurcoltatás” az, amitıl de Sade munkássága meghatározó volt a 18. századi irodalomban. Egy ilyen gyönyörő nı ártatlanságának lerombolása Sade Márki egyik kedvenc témái közé tartozik. Gyakran visszatérı motívum mőveiben. Világnézete a prostituáltakkal és az elhagyott világmindenséggel kapcsolatos életfilozófiát vall. Az igazi élet az, ha elkülönülve, ridegen és érzelemmentesen engedünk a gonosz behatásának. Az erényeket és a vallást megvetı filozófus, úgy gondolja, hogy a kegyetlenség, agresszió és az erıszak a természet igaz törvénye. Különös érzéssel kell olvasni a költıt. Sajátos pökhendisége az élet kigúnyolására törekszik. Emiatt némi irónia kell hozzá.
„A természet mulatságra teremtette az embert; ez a legelsı törvénye, amely szívem örök sarokköve leend. Úgy kell az áldozatoknak, végül is az egyensúly nélkül önmagát pusztítaná el a világegyetem; a természet gaztettek által tartja fenn magát és nyeri vissza jogait, amelyeket elbitorolt az erény. Fogadjunk hát a természetnek, adjuk át magunkat a bőnnek!”39 Ez az erotika örök toposza40. A regény esztétikájáról Michel Delon A sade-i test41 címő munkájában így fogalmaz.
39
De Sade Márki: Juliette története/LAZI KÖNYVKIADÓ KFT./ [2002] p.98 Toposz: közismert, korokon átívelı irodalmi kép 41 Michael Dealon: A sade-i test / Michel Delon, Tobia Bezzola, Ursula Pia Jauch /[1998] 40
13
„A testek elrendezése az elbeszélésben, az a színpadias jelleg, amelyet a meseszövés és az illusztráció kölcsönöz neki, kétségkívül a barokk esztétikának felel meg, melynek mintáját Sade éppen Rómában találhatta meg. (…) A sade-i esztétika, amint már sejthettük is, az erotikában oldódik fel. A test szépsége nem egyéb, mint az érzéki izgatás és a szexuális élvezet lehetısége, azaz arra való képessége, hogy részt vegyen egy oly módon felfogott természet fı mozgásaiban, amely csupán folyamatos akció és reakció, alkotás és rombolás. A tudat rögzíti a határokat, az átmeneti pillanatokat, míg maga is foglyává nem válik az ıt tagadó mozgásoknak. Ezért az írásra marad az a feladat, hogy érzékelhetıvé tegye a test rángásait és nyugtalanító villódzásait.42
4.2. De Sade Márki – Filozófia a budoárban A Filozófia a budoárban43 az egyik legismertebb mőve De Sade-nak, filozófiáját és értékrendszerét ebben az írásban közli olvasóival. Az író egy visszájára fordított Platón. A filozófiája szerint a természeti és állati ösztön az elsıdleges minden más emberi érzések fölött. Fıleg a szerelem fölött. Az emberek és az állatok szexuális szokásait vizsgálja. Míg az állatok csak a fajfenntartásért hálnak, addig az ember képes az erotikára. Tehát nem csak a fajfenntartó cselekedetekre képes, hanem élvezetekre is. Társadalmi építménynek gondolta az erotikát. Ez az erotika pedig csak a társadalomban tud kifejlıdni, mint egy interperszonális44 aktus. Az erotika a társadalom színfalai mögött a természet színe elıtt játszódik le. A szenvedélyeink pedig természetes dolgok, amit nem lehet elfojtani. Ha elfojtjuk, akkor önmagunkat csonkítjuk meg, és még rosszabb szenvedélyek kerülnek emiatt elıtérbe. De Sade a fıbb emberi bajok mivoltát a civilizációkban vélte felismerni. Az író a civilizációt reménytelennek látta. A valláselleni világnézete itt is rányomja bélyegét a mővére.
42
Michael Dealon: A sade-i test/ Michel Delon, Tobia Bezzola, Ursula Pia Jauch / [1998] 3. kötet p.28 Budoár: öltözıszoba 44 Interperszonális: egyének közötti, személyes 43
14
Úgy gondolta, hogy az európai emberbıl a kereszténység kiszívta az agyvelejét. Azért az európai ember beteg, félember. Az érzelmek, erények filantrópiai45 álcája mögött vadállatok irányítják az embereket. Úgy gondolja, az ember csak akkor valósíthatja meg önmagát, ha ezek törvények, vallások, pápák, bírák eltőnnek.
Ez az írás egy Eugenie nevő tizenöt éves lány fokozatos szexuális életbe való bevonását írja le. A történeteket más csapodár züllött emberek szemszögébıl írja le a költı. A mő hét dialógusból áll. Eugenie-t felvilágosítják a politikában történı korrupcióról, az érzelmi semlegességrıl, a világ romlottságáról. Eugenie egy lelkes tanítvány, aki igyekszik, minden tanítást magába szippantani. Ez a mő másfajta stratégiát követ, mint a Juliette története. Elsı részben fıszereplı hölgyet próbálja bevonni a libertinus46 fertı világába. A másik irányelv olyan filozófiai értekezések, amelyek a libertinizmus filozófiai eszméi értékei közé tartoznak. Nem csak a vallási és erkölcsi rétegek lerombolása történik ,nem csak az emberi öntudatot szabadítja fel a kulturális közmegegyezés tiltása alól, hanem a szexet és a prostitúciót is. Mint a társadalmat gyökeresen megváltoztató erıt tárgyalja egy lány szerepét, egy gyufásdobozban. Miként változik meg az érzékek és az érzelmek hatására egy nı. De Márki igyekszik felállítani egy bizonyos fajta faji mozgást, amitıl minden vallási, biológiai morális elv eltőnik és semmivé válik. A lány a mő végére teljesen megváltozik, elfogadja az új „barátai” világnézetét. A bujálkodás gondolatai ugyan mozognak benne, de még nem talált irányelvet nekik. Ez lesz az egyik fı pont, ami a prostituáltakat befolyásolja De Sade mőveiben. Az a pillanat, amikor a vágykeltés határa után, maga a vágy keríti hatalmába a nıt. Így ír De Sade minderrıl:
„Tagadd meg az erényeket, Eugénie! Van-e csak egyetlenegy is e hamis istenségeknek hozott áldozatok között, amely felér egy csipetnyivel abból a gyönyörbıl, amit meggyalázásunk okoz? Ugyan, az erény nem egyéb, mint kiméra, kultusza folytonos lemondást, állandó lázítást követel a vér sugallatai ellen. Lehetnek-e természet szerint valók az ilyen indulatok? Tanácsol-e a természet olyasmit, a mi gyalázatára van? Ne higgy 45 46
Filantrópia: emberszeretet Libertinus: felszabadított
15
vakon, Eugénie, az erényeseknek híresztelt nıknek! Hanem ugyanazon szenvedélyeknek hódolna is, gyakran más, más alantosabb szenvedélyek főtik ıket: becsvágy, gıg, önös érdek, nemegyszer csupán hideg vérmérsékletük teszi, hogy nem fognak semmibe. Fölteszem a kérdést, tartozunk-e bármivel is ilyen teremtéseknek? Nem kizárólag az önszeretet benyomását követik-e? Jobb, bölcsebb illıbb-e inkább az önszeretetnek áldozni, mint a szenvedélyeknek, Az én szememben egyik sem különb a másiknál, és aki csak az utóbbi szavára hallgat, több ostobaságot tanúsít, mivel a természet kizárólag ezen a hangon szól hozzánk, még az elıbbi az ostobaság és az elıítélet szava.”47
4.3. Émile Zola-Nana48
A kötet két részre tagolódik, elsı és második könyvre. A könyv egy fiatal szıke hajú színésznı szépséges érzékekkel teli életét mutatja be. Émile Zola Patkányfogó49 címő mővébıl meg ismerhetjük Gervaise és Coupeau lányát. A Nana ennek a folytatása. A mő kiinduló pontja, hogy a lány egy egyszerő színésznı a Varietés színházban. A Varietés színpadán fıszerepet kap a Szıke Vénuszban50. Nana, egy kitartott nı a kuncsaftjai és szeretıi tartják el. Egyre több és több férfival köti össze az életét. A mő elején érezhetı hogy a biztos pénzforrásra vágyik. Intelligenciája és kacérsága és testi tulajdonságai alkalmassá teszik erre az életformára. A férfiak bolondulnak érte. A legnagyobb dilemmát a 30. oldalig a férfiak kiválasztásának problémája jelenti. A történet közepére már „rettentı nagy lábon él”. Még azt a luxust is megengedheti magának, hogy szerelembe esik. De ebbıl a csapdából is nagyon hamar kilábal. Egy ilyen prostituált sztárnak nem kell énekelni, színészkedni vagy táncolni tudnia. „ Nanában valami más van meg, ami átveszi mindennek a helyét”51
47
De Sade Márki: Filozófia a budoárban / PALLAS LAP ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT [1988] Harmadik dialógus p.53 48 Émile Zola:Nana / KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT./ [2008] 49 Émile Zola:Patkányfogó / EURÓPA KÖNYVKIADÜ KFT./[2004] 50 Szőke Vénusz: Offenbach La, Bellé Heléné fikció, egy kitalált történet 51 Émile Zona: Nana/ KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT./ [2008] p.104.
16
A színházi elıadás után, egy egyszerő hétköznapi nincstelen utcalányból luxus prostivá lép elı. A sznobizmus és az egocentrikus magatartás kerül elıtérbe. De a siker nála sem tart örökké. A férfiak habzsolásával mindenki elfordul tıle. Hiszen a döghúst is már csak a keselyők eszik meg. Nana eladósodik. A regény hően tükrözi a prostituáltak valódi életét. A romlottság és hírnév elég korán megszennyezi a lelkét és a testét egyaránt. A vonzó külseje elhagyja a lányt. Betegség tör ki rajta, ami gyorsan végez vele. A regény végén halála napján kitör a francia-porosz háború, mely a császárság végét és ennek a korszaknak a lezárását jelenti.
„A külvárosok szemétdombjáról egy arany légy röppent fel” – Nana, az alkoholista ısök bőnébıl romlott vérő, gyönyörő, édes, kívánatos párizsi szajha –, és testi-lelki nyavalyával, anyagi romlással, pusztulással fertızte meg, akit csak megérintett. A végnapjait élı második császárság erıtlen arisztokratái és mohó nagypolgári vagyonukat, egészségüket, életüket vetik a buja széplány lába elé, rafinált élvezetekkel őzik el áltisztességes polgári otthonuk unalmát és a közeledı összeomlás kísértetét…"
Nana, a prostituáltakról szóló regények idealizált hısnıje. A regényben megvan minden életszakasz, ami a mai prostituáltakat is jellemzi. Az elején visszahúzódó, introvertált személyiséget láthatunk Nana személyében. Ahogy halad elıre munkája ranglétráján, úgy veszíti el nıiességét. Nem elégszik meg jelenlegi életével, több pénzre, hatalomra, befolyásra vágyik. Az egocentrikus magatartás teljesen tönkreteszi az életét. Ez a munka tehát korántsem könnyő Émile Zona regénye alapján. Tanít, hogyan ne cselekedjen egy ember, ha egy kis szerencséhez jut a szexualitás vörös szınyegén.
4.4. Szalai Vivien- Hamis gyönyör
A negyedik mő, amit választottam egy huszonnyolc éves magyar- filozófia szakos tanárnı tollából pattant ki. Szalai Vivien könyvei nem túlzottan ismertek, mégis a prostitúció témájában való jártassága igen korhő és aktuális.
17
Igaz ehhez kell egy a ragadós magyar médiában való ismeretség. Egy modern nı hogyan képes meglátni a kor prostituáltjait és, hogyan képes ezzel igaz képet festenie Ha igaznak hisszük a történetet, akkor érezhetjük, hogy egy mai napi történetrıl is lehet szó. Erotikus regénynek nem nagyon állítanám. A szerelmi jelenetek és aktusok messze állnak a vágykeltéstıl. Sıt tompítja, és idegenebb, alantosabb érzéseket táplál az emberben a vágyak helyett. A korunk prostitúciójából hiányzik a vágy, és régi regényekben olvasható különleges légkör, ami belengi az olvasót. Annyira, hogy mára már a fıhısnınk misztikus és csodaszerő lénnyé változik a szemünkben. A regény egy fontos problémája, hogy a lány személyiségét nem olvashatjuk ki a sorok között. A Szofi névre hallgató fıhıs, nem talpraesett nı. Inkább kigúnyolja az életet. Persze ı, is mint minden prosti szereplı a regényekben egy káprázatos szépség. Emellett szívtelen rosszindulatú és számító, aki éjjel-nappal dolgozik és csak a pénz érdekli. Gyerekkorától ismerjük meg a regényben a fıhısnınket. Jellembeli fogyatékosságként tálalják, miként okozott orális örömöket a padtársának egy karóráért. A lány híján van a karakterfejlıdésnek. A tulajdonságai pedig jócskán elvesznek az állandó pénzimádat mellett. Nem érdekli semmi más ezen kívül. A pénz számára legitimál minden kínt, megalázást és szenvedélyt. Eszközként tartja magát számon. Teste mentes az orgazmusoktól, könnyen feltételezhetı, hogy frigid. Lelkét a dogmatizmus52 mozgatja. Mim lehet, mim nincs még. Rengeteg jellembeli kérdést hárít az írónı az apahiányra és a szegénységre. Többször kerül elı a családi háttér kapcsolata. Ez minden erotikus regény egyik fı vezérfonala, ki honnan indul. A legtöbbször a XVIII. és XIX. századi regényekben találkozunk az anyatigris bátorító szerepével. Nem hogy eltántorítanák lányukat ettıl a mesterségtıl sıt, még biztatják ıket is rá. Ez ebben a regényben sincs másképpen. Szalai rengetegszer utal a nıi lélek hatalmas sebezhetıségére. A XXI. század technikai fejlıdése és az egyenjogúság, a szexuális forradalom erre mind hően rávilágít. A nı tárgyként való kezelése. A mindennapos munka és robot teljesen kiöli fıszereplınkbıl az emberi mivoltának minden részét. De ennek az ábrázolása és kibontása meghaladja az írónı képességeit. Más a hangvétel a fentiekben leírt mővekhez képest. Kell ehhez a mőfajhoz egyfajta sajátos élettapasztalat. Megismerni a prostitúció életének igaz voltát. Miértet kérdezni, a hogyan helyett. Az írónı egyes szám elsı személyt használ. 52
Dogmatizmus: Az elméleti és politikai problémáknak a valóságos konkrét adottságokat, helyzetet figyelembe nem vevı elvont szemlélete.
18
Idınként Szofi a fıhıs hozzánk szól, az olvasókhoz, ezekkel a monológokkal igyekszik alátámasztani a lélek jelenlétét. Szofi sokszor önmagát elemzi, keresi helyét a világban. Túlságosan leköti a múlt. Próbál valamiféle emberi kapcsolatot kialakítani a sosem látott apjával. Ezt úgy teszi, hogy különbözı fiktív leveleket ír édesapjának. Ezek a levelek segítik saját önmegismerésében. Ezek mind hamisságtól és hazugságtól bőzlı szavak, semmitmondók. A lány valódi életszemlélete az, hogy ı felıle bármi elpusztulhat. A könyv végére keserő szájíz marad az emberben. Nem azért mert megoldást várnánk egy ilyen mőben, hanem mert a végén mindnek hasonló a végzete. A luxus prostinak a pénz a vigasza és, hogy az egyszerő családanyák semmivé válnak a férfi szemekben.
„Van egy rejtett világ Magyarországon, ahol mindent pénzben mérnek. A rangot, a boldogságot és a szexet is. Egyes divatos partikon a meghívottak félmilliós ruhában érkeznek, de ezer euróért bármikor szívesen megszabadulnak tıle, akár egy percnyi röpke kéjért is.”53
A kor tehát sajátosan foglakozik a témával, igyekszik feltalálni, és cifra szavakkal magyarázni a semmit. A magyar nıi lelkület az egyik legelképesztıbb a földön. Az írónı, ha másra nem is, de pontosan erre rátapint. A nı, aki pontosan tudja, mit nem akar, de hogy pontosan mit is akar, arról fogalma sincs. Levetett száraz kígyóbırré változtatja át a nıket. Szofi esete nem különb, mint a többi luxus prostituálté, pénz, hírnév befolyásos kuncsaftok. A gyártósor hosszúságú utcasarkon való tehetetlen elmélkedés, minden aktus után.
4.5. Paulo Coelho – Tizenegy perc
A mő egy fiatal brazil lány életét mutatja be nekünk. Maria egy gyerekkori szerelmi csalódás után, úgy gondolja, soha az életében nem fogja megtalálni az igaz szerelmet. Itt találkozunk ismét a prostituáltak elsı érzéseinek és tapasztalatainak bemutatásával. Coelho ezt zseniálisan fogalmazza meg.
53
Szalai Vivien: Hamis gyönyör / ART NOUVEAU KIADÓ/ [2010] p.89
19
"Ha most el kéne mesélni valakinek az életemet, megtehetném úgy is, hogy független, bátor és boldog nınek gondoljon. De ez nincs így, mert megtiltottam magamnak, hogy kimondjam azt a szót, ami fontosabb, mint a tizenegy perc: szerelem. Egész életemben úgy gondoltam, hogy a szerelem egyfajta önkéntes rabszolgaság. Ez a hazugság: csak akkor van szabadság, amikor szerelem is van. Aki teljesen át tudja adni magát az érzésnek, aki szabadnak érzi magát, az szeret igazán. És aki szeret, szabadnak érzi magát. Ezért hiába minden élmény, tapasztalat, felfedezés, amit átélhetek - az egész nem ér semmit. Remélem, hogy ez az idıszak hamarosan véget ér, és újra elkezdhetem keresni önmagam - egy férfi tükrében, aki megért, és nem okoz fájdalmat. De micsoda ostobaságokat fecsegek? Hiszen a szerelemben senki sem bánthatja a másikat. Mindannyian felelısek vagyunk azért, amit érzünk, és soha nem hibáztathatjuk a másikat emiatt."54
Vannak olyan könyvek, amik álmodni hívnak és vannak olyanok, amelyek megmutatják a valóságot. Ez a modern mő az utóbbi kategóriába tartozik. Régi unalmas életét hátra hagyva a húsz éves Maria céltalanul Rió de Janeiróba utazik. A hölgy úgy gondolja, hogy az életében valaminek változnia kell. Brazíliában több férfi is megkörnyékezi. Itt még nem a pénzszerzés a fıszereplı célja. Érdekes, hogy az író nem nevezte el az összes karaktert. Legtöbbször a „Maria szeretıje” vagy „Maria barátja” elnevezéssel találkozhatunk. A mő így még hétköznapibb hangulatot teremt. A riói utazás során az egyik ilyen szeretıje munkát ajánl neki. A nı elıször azonnal visszautasítja az ajánlatot. Majd a férfi az anyagi jólétrıl, hírnévrıl és meggyızi a lányt. Ezek után Maria Svájcba, Genf piroslámpás negyedébe kerül. A regény fı kérdései a szexualitással, megszentelt szexualitás55 és a prostitúció kapcsolatáról szólnak. Maria a munkája során megismerkedik a szexualitás minden válfajával. Az érzelemmentes aktustól a szado-mazochizmusig.56 A regény nagyszerősége abban áll, hogy Coelho teljes nyugodtsággal beszéli el , még a legdurvább szexuális jelenteket. A lányt úgy állítja be, mint korunk prostituáltjának ideálját. Egy naiv teremtést, aki az elején még csak sodródik az eseményekkel. Majd késıbb rájön, hogy hatalomhoz juthat. Maria a történetek közben szerelemre és biztonságra vágyik. De ezt sosem kapja meg. Szerelembe esik ugyan, de ez viszonzatlan marad, a lány munkája miatt.
54
Paulo Coelho: Tizenegy perc /ATHENAEUM KIADÓ KFT./ [2004] p.126 Megszentelt szex: Tantra masszázs 56 Szado-mazochizmus: Testi fájdalmak okozása szexuális kapcsolat közben 55
20
Coelho a könyv57 utószavában ír a történet eredetérıl. Megtalálta Irving Wallace58 egyik régi írását. Ennek a mőnek a címe „Hét perc”. Wallace igazi valós személyek történeteit írta le. Azonban az amerikai cenzúra ezeket nem engedte kiadatni a hetvenes években. Coelho felvette a kapcsolatot a Wallace írásában szereplı személyekkel, egy zürichi prostituálttal, majd utal egy másik prostituáltra, aki a történet valódi inspirációját adja, aki ma Lausanneban él két lányával és férjével.
57 58
Paulo Coelho: Tizenegy perc /ATHENAEUM KIADÓ KFT./ [2004] 287.old Irving Wallance: Szexualitás témájában írt, amerikai bestseller író és forgatókönyvíró
21
5. Összegzés A prostitúció kialakulásával létrejött egy ısi mesterség, amit a mai napig a legjobban vitatott kenyérszerzési forma. Az errıl szóló néhány irodalmi és mővészeti alkotást próbáltam meg bemutatni, a teljesség igénye nélkül. Az irodalom és a prostitúció kapcsolatát kutattam. Azt, hogy hogyan alakult a prostitúció és a róla szóló néhány irodalmi mő az ókortól egészen napjainkig, hogyan és milyen mélységben próbálják bemutatni az egyes regények ezt az évezredes hagyományt. A tényfeltáró irodalom bemutatásával reális és hiteles képet szerettem volna festeni a prostituáltak sajátosságairól. Bemutattam De Sade Márki szexualitás filozófiáját a ’Juliette története’ és ’Filozófia a budoárban’ címő mővei alapján. A francia bordélyházak világából pedig Nanát a tündöklı szıke Vénuszt elemeztem. A jelenkor sajátosságait Szalai Vivien és Paulo Coelho egy-egy regényén keresztül mutattam be. A prostitúció jellemtorzító hatásait vizsgálva kitértem a nıi szerepek hatalmára, a beteljesületlen vágyak beteljesítésére, különleges pénzszerzési módokra és szerelmi praktikákra.
22
6. Summary With the formation of prostitution an ancient profession started to develop, which has become the most controversial form of bread-making of all times. My goal was to present the literary and artistic links to this phenomenon - the relationship between literature and prostitution. How the profession and the connecting literary genres has changed from antiquity to the present days. By presenting fact-finding literature of prostitutes I wanted to paint a realistic and authentic picture of the particularity of prostitution. I have portrayed Marquis de Sade's sexual philosophy based on his works of Juliette and Philosophy In The Bedroom. From the French brothels’ world I have analyzed Nana the glorious blonde Venus. I illustrated the characteristics of the present age via Vivien Szalai and Paulo Coelho. While analyzing the distorting effects on personalities of prostitution I have also reviewed the power of feminine roles, fulfilling unfulfilled desires, specific methods of making money and practices of love.
23
Irodalomjegyzék Casanova, Giacomo: Emlékiratai II. / ATLANTISZ KÖNYVKIADÓ/ [2002] Coelho, Paul: Tizenegy perc /ATHENAEUM KIADÓ KFT./ [2004] Corbin, Alain: Szexuális nyomor és prostitúciós kínálat / President and Fellows of Harvard College USA/[1990] Csaplár Vilmos: Kurva vagyok /Fapadoskonyv.hu/[2011] ) De Sade Márki: Filozófia a budoárban / PALLAS LAP ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT/ [1988] De Sade Márki: Juliette története/LAZI KÖNYVKIADÓ KFT./ [1990] Dealon, Michael: A sade-i test / Michel Delon, Tobia Bezzola, Ursula Pia Jauch /[1998] Goldstein, Paul J.: Prostituion and Drugs /Tavistock/Routledge/ [1979] Illig, Heribert: Kitalált középkor /ALLPRINT KFT./[2002] Johnson, Nelson: Boardwalk Empire / KÖNYVMOLYKÉPZİ KIADÓ KFT./[2011] Káma Szútra-A szerelem tankönyve /MEDICINA kiadó/[1982] Léderer Pál: Kik hát ezek /REPLIKA 21-22. szám [1996]) Marx, Karl – Engels, Friedrich: A kommunista Párt kiáltványa/ II. Proletárok és kommunisták [1896] Magyarországon [1959]) Osho-Tao: Az Aranykapu /ST. MARTIN’S PRESS,2002/ Szalai Vivien: Hamis gyönyör / ART NOUVEAU KIADÓ/ [2010] The Epic of Gilgamesh; /Penguin Books Limited/ [1973] Zola, Émile:Nana / KÖNYVMOLYKÉPZİ KIADÓ KFT./ [2008]) Zola, Emile:Patkányfogó / EURÓPA KÖNYVKIADÜ KFT./[2004]
Daily News: Mug shots of prostitutes from 1940’s reveal Montreal’s speedy past /Daliy News 2012.08.22./ Hir24:Hemzsegnek a magyar prostik Hollandiában /http://hir24.hu/prostitucio/ [2012] Waking Life: Az élet nyomában /Animation –Drama Movie Australia/[2001]
24
