projekt megvalósítása során használt, illetve ajánlott módszertani anyagok gyűjteménye

A TÁMOP 5.6.1.C-11/2-2011-0003 projekt megvalósítása során használt, illetve ajánlott módszertani anyagok gyűjteménye

0003

Humán Infó Dél-Dunántúli Régió Alapítvány 2015.

A TÁMOP 5.6.1.C-11/2-2011-0003 projekt megvalósítása során használt, illetve ajánlott módszertani anyagok gyűjteménye

Humán Infó Dél-Dunántúli Régió Alapítvány TÁMOP 5.6.1.C-11/2-2011-0003 számú Ne legyél áldozat! projekt A kötet szerzői: Balogh M. Mónika Belány Viktória Dóczi Eszter Dombrádi Zita Dr. Szemelyácz János Fodorné Bauer Andrea Hegedűs Attila Kárpáti Mária Máté Zsolt Vörös Ildikó

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kötet a www.kosskinalunk.hu internetes címen is olvasható. Készült a BM Grande 21 Kft. nyomdaüzemében. 2015.

1

Tartalom „FÜGE” DEVIANCIA PREVENCIÓS PROGRAM................................................ 4 A program megvalósulása iskolai színtéren: .................................. 5 A program megvalósulása közösségi színtereken: ......................... 8 Komplex beavatkozáson alapuló prevenciós program/”FÜGE” Egészségfejlesztő és Devianciaprevenciós program - akkreditált képzés:............................................................................................ 8 MUNKAHELYI PREVENCIÓ ....................................................................... 11 NŐI PROGRAMOK .................................................................................. 16 Női torna...................................................................................... 21 Nő a tükörben – csoport a társfüggőségről................................. 24 PÁRKAPCSOLATI ERŐSZAK PREVENCIÓJA .................................................... 26 Párkapcsolati erőszak megelőzésre irányuló egészségfejlesztő programok szakmai tartalma ....................................................... 33 ÉJSZAKAI SPORT .................................................................................... 37 Prevenciós éjszakai sportprogramok szakmai tartalma ............... 41 SZÍNHÁZTRÉNING .................................................................................. 48 Program javaslat: ......................................................................... 54 BÖRTÖNPROGRAM ................................................................................ 63 Program javaslat: ......................................................................... 67 1. Egyéni foglalkozások: ............................................................ 67 2. Csoportfoglalkozások............................................................ 70 BULISEGÉLY PROGRAM ........................................................................... 80 Party Busz (PB) – Érj Haza Biztonságosan Kampány (ÉHBK) ........ 81 Biztonságos Szórakozóhely Program............................................ 83 VENTILÁTOR KLUB ................................................................................. 86 IRÁNYMUTATÓ GONDOSKODÁS TANODA .................................................. 91 TINÉDZSER KLUB - BIZTOS SZIKLA KLUB ..................................................... 91 PINCEKLUB ........................................................................................... 91 IFJÚSÁGI CSOPORT ................................................................................. 92 SEGÍTŐ SZAKMÁK MŰHELYE ................................................................... 92 NYITOTT JÁTSZÓHÁZAS DÉLELŐTTÖK ......................................................... 93

2

BEVEZETŐ Jelen projekt révén megvalósul Kaposváron és Pécsett a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések sértettjeinek nyújtható szolgáltatások szélesítése az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésével és összekapcsolásával, az áldozatokkal közvetlenül és közvetve kapcsolatba kerülő szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, az áldozatok mikrokörnyezetében élők érzékenyítése, a Kaposváron, Pécsett élő állampolgárok felkészítése az áldozattá válásuk megelőzésére. A projekt hozzájárul azon célunk megvalósításához, hogy lerakjuk az alapjait az egyéni és társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozó szemléletnek, mely az áldozattá válás megelőzését, a már áldozattá váltak környezetükbe való reintegrációját, a másodlagos viktimizáció elkerülését és a társadalmi esélyegyenlőséget segíti elő. A projekt közvetlen célja a pszicho-szociális áldozatsegítés összekapcsolása más áldozatsegítő programokkal, univerzális és célzott prevenció, képzés nyújtása, és hálózatépítés a területen dolgozó szakemberek részére. A projekt hosszú távú célja a szakmai program és a kialakított protokoll alapján felálló szakmai ellátórendszer hosszú távú fenntartása, az áldozatok, a bűncselekmények számának csökkentése Kaposváron. 24 kaposvári szervezet/intézmény szakembereinek képviselői együttműködésének eredményeképpen született meg a „Kaposvári áldozatvédelmi, áldozatsegítési együttműködést szabályozó protokoll”. A munka során a szakemberek javasolták, hogy az általuk működtetett és elérhető, preventív jellegű szolgáltatások, programok is kerüljenek megjelenítésre a protokollban. 3

A kötetben szereplő programok közvetetten vagy közvetve az áldozattá válás megelőzését is szolgálják, így a projekt célcsoportja számára szervezett programelemek (pl. csoportos terápia, „Ismerd fel a veszélyt”, „Oszd meg és jelezd”, „Éjjeli kikötő”…) megvalósítása során ezeket a módszertani anyagokat, szakmai tartalmakat használták a szakemberek. Célunk ezzel a kiadvánnyal az, hogy az együttműködésben szerepet vállaló szervezetek, intézmények ne csupán az áldozattá vált személyek segítése kapcsán ismerjék meg egymás munkáját, hanem a programok, nyújtott szolgáltatásaik is „közkinccsé” váljanak. A kötetben szereplő módszertani anyagok jó alapként szolgálhatnak arra, segítséget nyújthatnak abban, hogy a jelentkező, helyi szükségletekre a megfelelő szakmai anyagok megvalósításával adjanak választ. A kötet tartalmaz speciális csoportoknak kidolgozott anyagokat, mint például nők, fiatalok, fogvatartottak, munkahelyi közösségek. Részletes információk, tanácsok a megadott elérhetőségeken kérhetők.

„FÜGE” DEVIANCIA PREVENCIÓS PROGRAM A „FÜGE” Deviancia prevenciós program arra szerződött, hogy elsősorban iskolai felületen, vagy közösségi színtereken a holisztikus, és univerzális prevenció és egészségfejlesztés szemléletében megszólítsa a kijelölt célcsoportjait, úm. diákok, szülők, pedagógusok. A rövidtávú cél egy aktív kapcsolat létrehozása az oktatási intézmények, és közösségi színterek valamint a segítő intézmények között. Fontos továbbá észrevenni és észrevetetni azokat, akik az 4

életvezetésükben súlyosan elakadva élnek, és sok esetben tudatmódosító szereket és más szenvedélyt keltő módozatokat, vagy pszichés és szomatikus megbetegedéseket „alkalmaznak” a lelki „jóllétük, komfortjuk” megteremtésére. Őket időben észrevéve - a segítő intézményekkel szoros kapcsolatban -, kézből kézbe delegálja a program. Ők azok, akiknek szándékában áll életmódjuk megváltoztatása. A középtávú cél csökkenteni az előítéletet, növelni a segítői típusú, humanisztikus, elfogadó gondolkodást a társadalom mind szélesebb körében. Javítani az együttműködéseket az oktatási és a segítő intézmények között, teremteni egy közös gondolkodási alapot, amelyben könnyebbé válnak az együttműködések mind a prevenciós célcsoportok- (diák, szülő, pedagógus), mind az oktatási és segítő intézmények között. A hosszú távú cél egy értékorientáltabb gondolkodás kialakítása a célcsoportok mindegyikénél, ahol érték az ember, az egészség, az együttműködésen alapuló kooperatív gondolkodás, és az elfogadó típusú, ítéletmentes gondolkodás. A program szakmai stábja: A szakmai team létrejötte a multidiszciplinaritás, multiprofesszionalitás elvén alapul, amely azt jelenti, hogy a team tagjai a szociális ellátás különféle területéről érkezvén a különböző szemléletüket ötvözve állandó dinamikában fejlődésben tartják a stábot azzal, hogy a szemléletüket összehangolva, információikat cserélve tanítják, fejlesztik egymást. A program megvalósulása iskolai színtéren: 1. modul:

5

5x45 perc diákokkal végzett prevenció: tanórai keretben, kettős csoportvezetésű csoport, az életvezetés különböző színtereire fókuszált, a résztvevők témaigényét és érdeklődését és az aktuális élethelyzeteket figyelembevevő alapvetően a verbalitásra és a szimbolikus gondolkodásra építő program, melynek célja a korai intervenció/kezelésbevétel, a kapcsolatteremtés, segítségnyújtás, személyes konzultáció kezdeményezése, előítéletek csökkentése a segítő kapcsolat létrehozásával szemben. A csoport létszáma max. 29 fő, 30 fő felett bontott csoportokban folyik a foglalkozás. 3x45 perc diákokkal végzett prevenció: tanórai keretben, kettős csoportvezetésű csoport, az életvezetés különböző színtereire fókuszált, a résztvevők témaigényét és érdeklődését és az aktuális élethelyzeteket figyelembevevő alapvetően a verbalitásra és a szimbolikus gondolkodásra építő program, melynek célja a korai intervenció/kezelésbevétel, a kapcsolatteremtés, segítségnyújtás, személyes konzultáció kezdeményezése, előítéletek csökkentése a segítő kapcsolat létrehozásával szemben. A csoport létszáma max. 29 fő, 30 fő felett bontott csoportokban folyik a foglalkozás. 2x45 perc diákokkal végzett prevenció: tanórai keretben, egy vagy két prevenciós szakember vezetésével, az interaktivitás jegyében (melyben a főszereplők a diákok, ők azok, akik válaszokat adnak, nem a szakemberek), kizárólag a függőségi módozatokra fókuszálva (annak a résztvevők által ismert fajtái, és a betegség kialakulásának rizikófaktorai), melynek célja a függőségekkel kapcsolatos negatív információk, hiedelmek átgondolása, kapcsolat kialakítás, a segítségkérés előítéleteinek csökkentése. A csoport létszáma a teljes osztálylétszám. 1x45 perc diákokkal végzett prevenció: tanórai keretben, egy vagy két prevenciós szakember vezetésével, az interaktivitás jegyében 6

(melyben a főszereplők a diákok, ők azok, akik válaszokat adnak, nem a szakemberek), kizárólag a függőségi módozatokra fókuszálva (annak a résztvevők által ismert fajtái, és a betegség kialakulásának rizikófaktorai), melynek célja a függőségekkel kapcsolatos negatív információk, hiedelmek átgondolása, kapcsolat kialakítás, a segítségkérés előítéleteinek csökkentése. A csoport létszáma a teljes osztálylétszám. Célcsoport: 7.oszt.-12.oszt. diákok 2. modul: 2x60 perc pedagógusokkal végzett prevenció: tantestületi értekezlet keretében először a programot felvezető, kapcsolat kialakítását és a program megvalósulását előkészítő megbeszélés tartása, ahol a prevenciót vezető szakember tájékozódik az iskola aktuális helyzetéről, a diákság mentálhigiénés állapotáról, illetve a programot lezárandó beszámol a végzett munkáról, melynek célja egy közös gondolkodás kialakítása, közös megoldások találása, az iskolai drog- és egészségstratégia aktualizálása, és az együttműködés további alakulásának rögzítése. A csoport létszáma max. 25 fő, az egész tanári kar igénye szerint csoportbontással. 3. modul: 2x60 perc szülőkkel végzett prevenció: iskolai szintű szülői értekezlet, vagy iskolai egészségnap keretében szervezett szülői fórum, melynek célja a szülők szemléletének formálása információ átadáson és személyes élményű csoporton való részvétel keretében, ahol a felismerésre helyezve a hangsúlyt a segítői szférával való együttműködés kialakítása és a szülői szerep tudatosítása, és az ez általi felelősség felvállalása a cél (úm. tudatos párválasztás, a párkapcsolat ápolásának felelőssége, tudatos gyerekvállalás, tudatos nevelés, feltétel nélküli elfogadás és szeretet). 7

A csoport létszáma max. 25 fő. A program megvalósulása közösségi színtereken: 1. modul: A helyi igényektől függően 2x60, vagy 3x60 perc gyerekekkel végzett prevenciós program: életvezetési kérdésekről, kettős csoportvezetés formájában, hangsúlyozottan az ön- és életismeret fókuszában zajló interaktív beszélgetések, amelyek figyelembe veszik a közösség helyi sajátosságait és aktualitásait és igazodnak hozzá, a cél az együttműködés kialakítása, a függőségekkel kapcsolatos negatív hiedelmek átgondolása, a pozitív mintára szerveződő közösség facilitálása, segítségnyújtás-segítségkérés kialakítása. A csoport létszáma max. 25 fő. 2. modul: A helyi igényektől függően 2x60, vagy 3x60 perc felnőttekkel, elsősorban szülőkkel végzett prevenciós program: egy vagy kétszemélyes csoportvezetéssel, melynek témája a helyes családépítés kialakítása, a tudatos gyerekvállalás szülői felelőssége, a problémás gyerek észrevétele és a segítségkérés lehetősége, hangsúlyozottan az önismeret és a személyes élményeken alapuló módszerek segítségével. A csoport létszáma max. 25 fő. Komplex beavatkozáson alapuló prevenciós program/”FÜGE” Egészségfejlesztő és Devianciaprevenciós program - akkreditált képzés: A munka során összegyűjtött, tapasztalatokon alapuló képzési program, amely módszertanra fókuszálva ismereteket közöl, és a csoportdinamikára felkészíti a képzési programon résztvevőket. Szemléletében az egyéni életvezetésben elakadásokat észrevevő, és 8

megfelelő kezelésbe irányító program, humanisztikus értékrenddel, folyamatos kapcsolattartásra törekedve a rászorulókkal. A képzést igénybevevők szakmai kritériuma: Felsőfokú, segítői alapvégzettség, úm. szociális munkás, pszichológus, mentálhigiénés szakember, addiktológiai konzultáns, szociálpolitikus, szociálpedagógus. A képzési csoport összlétszáma: min. 6, max. 12 fő. A „FÜGE” Devianciaprevenciós program létrehozásának feltételei: Egyrészről a program szorosan kapcsolódik a Nemzeti Drogellenes Stratégiához, ill. a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) Prevenciós Munkacsoportjához. A helyi KEF-ek, amelyek magukba foglalják mindazokat a civil és önkormányzati fenntartású intézményeket, valamint a helyi önkormányzat e témában felelős szakembereit, akik a helyben élő és tanuló ifjúsággal foglalkoznak, és ezáltal hiteles ismerettel rendelkeznek az aktuális addiktológiai és gyermekpszichiátriai helyzetről, valamint a gyermekvédelmi alap- és szakellátásból is érkező információkból készek helyi stratégiákat és cselekvési terveket kialakítani, amely aktuálisan reagál a helybeli, sajátságos helyzetekhez. A KEF-ek egyik alappillére a prevenció, ahol az ott dolgozó szakemberek kezdeményezhetik egy, a helyi igényekre reagáló prevenciós program létrehozatalát. A KEF helyi koordinátora széles ismeretekkel és személyes kapcsolatokkal bír a helyi szociális/segítő intézmények vezetőivel, és kollégáival kapcsolatban. Így a stáb összetételére vonatkozó alapkritérium, amely a multidiszciplinaritás elvén alapszik már a megalakulásnál meg tud valósulni. A KEF koordinátora képes érzékenyíteni a KEF tagjait, valamint a helyi önkormányzatot a prevenciós szükségletre, ezáltal ezen intézmények vezetői a munkatársaikat a program megalakításhoz a rendelkezésre bocsáthatják. 9

A program létrehozása előtt lehetőleg történjen helyi adatgyűjtés, kutatás, amely pontosabb képet mutatna a helyi diákság- és szüleik mentálhigiénés állapotáról, szerfogyasztási és addiktológiai szokásairól, igényszükségleteiről - az őket érő segítő beavatkozásokra fókuszálva, vonatkoztatva. Így az egyébként holisztikus, univerzális „FÜGE” Devianciaprevenciós Program is a helyi igényekhez igazodva tudna működni és aktuálisan a változásokhoz igazodva tartaná meg frissességét, szükségszerűségét. A KEF által kezdeményezett „FÜGE programnak állandó kapcsolata van a KEF-en belül a helyi KLIK szakembereivel, amely szintén erősítheti a program elismertségét, mindamellett egyfajta szakmai kontrollt is kap a program az iskolákból érkező állandó visszajelzésekből. Fontos továbbá, hogy a prevenciós programnak legyen intézményi háttere, hisz a prevenció a kábítószerügyi palettán egy örök másodállású tevékenység, tehát a benne való működés egy pályázatkész hozzáállást igényel a benne dolgozóktól, amely vagy egy civil vagy egy önkormányzati fenntartású intézmény keretein belül tud megvalósulni. Feltétel továbbá a „Komplex beavatkozáson alapuló prevenciós program/”FÜGE” Egészségfejlesztő és Devianciaprevenciós program-akkreditált képzés” elvégzése a programot vállalóknak, ez ad jogi és működési alapot a létrehozáshoz. A szakembereknek bírnia kell egy olyan komplex szemlélettel, melyben nemcsak a szakmailag magas kritériumoknak felelnek meg (felsőfokú segítői diploma pl. szociális munkás, mentálhigiénikus, szociálpedagógus, pszichológus), hanem magas önismerettel, előítélet-mentes gondolkodással (deviáns gyerekekről, szüleikről, és a pedagógus társadalomról), önreflektív működéssel is. Nagyfokú szociális készség, jó kommunikáció, a kapcsolat kialakításának-, és a 10

játszásnak a képessége, stabil, humanisztikus értékrend, és mély elköteleződés a téma iránt teszi alkalmassá az alapdiplomával rendelkező segítőt arra, hogy prevenciós munkát végezzen és jó preventor legyen. További információ: Dombrádi Zita 72/315-083 [email protected]; drogambulancia@)indit.hu MUNKAHELYI PREVENCIÓ A prevenció nem pusztán információk átadása, hanem megfelelő és aktualizált tájékoztatás, konfliktuskezelés, kommunikációs fejlesztés, önismeret stb., elsősorban a tapasztalati tanulás segítségével. Ez teszi a képzésen résztvevők számára az addiktológiai jelenségeket érthetőbbé, a pszichológiai-, kapcsolati hátteret világosabbá. Munkahelyi prevenció rendszerszemléletű megközelítésen alapuló megoldás, és stratégia. Az első pillér keretében a dolgozók tájékoztatást kapnak a szerfogyasztás/szerfüggőség veszélyeiről, a függővé válás rizikófaktorairól, a megelőzés fontosságáról, és lehetőségeiről, valamint a segítségkérés helyben fellelhető lehetőségeiről. A második pillér a középvezetők szeminárium jellegű képzése, az aktuálisan jelen lévő szerekről, fogyasztásuk mikéntjéről, és a felismerhetőségéről. A második pillér, vagy más néven érzékenyítés célja az ismeretek átadása, élményszerű átélése (a szenvedélybetegség kialakulásának rizikófaktorairól, az úgynevezett bio-pszicho-szociális modell szerint). 11

A harmadik pillér egy a dolgozókat érzékenyítő, és motiváló kampány, amelynek keretében párhuzamos aktivitásokkal szólítjuk meg a résztvevőket, annak érdekében, hogy jobb észrevevői legyenek saját, vagy a környezetükben előforduló mentálhigiénés, vagy addiktológiai problémáknak. Legyenek információik a segítségnyújtás mikéntjéről, a lehetséges személyekről és intézményekről, az önsegítés helyben fellelhető formáiról. Ennek a programelemnek a kölcsönös segítségnyújtás mellett általános hozama, és haszna a közösséggé szerveződés lehetősége, amelyben közös célok, értékek mentén képesek önmagukat meghatározni, ezáltal a munkahelyi közeg is humánusabbá, toleránsabbá, szolidárisabbá, elfogadóbbá válik. Ezáltal is növekszik a munkakedv és a munkahely megtartó ereje. A projekt negyedik pillérében fontos, hogy a vállalat állandó segítséget kapjon egy addiktológiai konzultáns személyében, aki havi néhány alkalommal konzultál, állapotot felmér, szűr, és segít a problémás esetek delegálásában. Az ötödik pillér a folyamatos információ-adás és tájékoztatás, felhasználva a helyszín adta lehetőségeket (helyi médiák) - általános tájékoztatás az aktualitásokról, cikkek az addiktológiai problémák hátteréről és megoldási lehetőségeiről (segítőhelyek, gyógyulási lehetőségek helyben és a közeli településeken). 1. a. -

Előadás tematika: Munkavállalók: a függőségek fajtái: kémiai szerfüggőség (alkohol , pszichiátriai gyógyszerek nem orvosi rendeltetésű használata, illegális kábítószerek, legális „designer” drogok), viselkedési függőségek (visszaélésszerű internet használat, játékszenvedély stb.) 12

-

a függővé válás folyamata, rizikófaktorai (bio-pszichoszociális modell) - az alkalmi fogyasztás veszélyei - a szerek hosszú távú fogyasztásának egészségügyi, pszichés, családra gyakorolt és szociális hatásai - a szerfogyasztás/szerfüggőségek kialakulásának megelőzése: protektív tényezők - értékorientált gondolkodás, az életvezetés lehetséges pozitív megoldásai, pozitív jövőképek kialakítása b. Vezetők: - a szerek fajtái, hatásai, a fogyasztás/függőség felismerhetősége - a szerfogyasztás/szerfüggőség kialakulásának rizikófaktorai (bio-pszicho-szociális modell) - értékorientált gondolkodás, az életvezetés lehetséges pozitív megoldásai, pozitív jövőképek kialakítása - betegségelv, betegségtudat: a humanisztikus megoldási elvek vezetői szintű gyakorlata - a segítségnyújtás lehetséges eszköztára - vállalati, többlépcsős megoldási stratégia kidolgozása: közösségi elv; megtartó politika; jobb munkahelyi légkör kialakítása; stabil, elkötelezett munkavállalói réteg kialakítása c. Foglalkozás-egészségügy és mentőszolgálat szakemberei: - a függőségek fajtái és felismerhetőségük: kémiai szerfüggőség (alkohol, pszichiátriai gyógyszerek nem orvosi rendeltetésű használata, illegális kábítószerek, legális „designer” drogok), viselkedési függőségek (visszaélésszerű internet használat, játékszenvedély stb.) - értékorientált gondolkodás, az életvezetés lehetséges pozitív megoldásai, pozitív jövőképek kialakítása 13

-

az addiktológiai szűrés lehetséges eszközei: vizelet, vér, állapotfelmérő tesztek: pl. Addikció Súlyossági Index - a szerfogyasztásban vagy függőségben érintett munkavállalók személyközpontú segítése: szükség esetén kezelésbe, terápiába, helyben is fellelhető önsegítő csoportokba történő delegálás - a titoktartás, a helyes probléma kezelés etikai kérdései, és megoldásai d. Fegyveres biztonsági őrök, és a biztonsági szolgálat szakemberei: - a szerek fajtái, hatásai, a fogyasztás/függőség felismerhetősége - a függővé válás folyamata, rizikófaktorai (bio-pszichoszociális modell) - az alkalmi fogyasztás veszélyei - a szerek hosszú távú fogyasztásának egészségügyi, pszichés, családra gyakorolt és szociális hatásai - a vezetőkkel és a foglalkozás-egészségügyben való dolgozókkal történő együttműködés kialakítása, stratégiai útvonaltervezés e. szakértő, tanácsadó: - addiktológiai ismeretekkel bíró szakember, megegyezés szerint állandó jelenléttel - konzultáció végzése érintett munkavállalókkal - szűrésekben való részvétel, kérdőíves (Addikció Súlyossági Index) állapot felmérés - a vezetők segítése, közös megoldási módozatok kialakítása - szakmai tájékoztató anyagok készítése - internetes portálra, munkahelyi újságba cikkek írása

14

2. Motiváció, szakmai koncepció: Jelen képzés által egy olyan, gyakorlati tapasztalatokra épülő program valósulhat meg, amely az ismeretszerzésen túl lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra, hogy megértésük mentén elfogadóbb, támogatóbb, segítség-központúbb hozzáállást tanúsítsanak szerfogyasztásban érintett munkavállalóik felé. Ezáltal a munkahely egy vonzóbb, humanisztikusabb légkörben, megtartó erővel hathat munkavállalóira. Emberibb értékekre fókuszáló megközelítéssel jobb munkahelyi közeget, légkört teremthet, amellyel csökkentheti a fluktuáció jelenségét, ezáltal csökkenhet az új emberek kiképzésére fordítandó pénzösszeg. 3. A képzés hosszú távú hatásai: Folyamatos kapcsolattartás, krízis-menedzselés, akár delegálása a problémás eseteknek. Ugyanakkor folyamatos tanácsadás, szupervíziós lehetőség biztosítása. 4. A munkahelyi prevenciós programok megalakításának feltételei: Addiktológiai szakterületen több éve dolgozó, felsőfokú, szakirányú végzettséggel (pszichiáter, addiktológus, pszichológus, szociális munkás, addiktológiai konzultáns) és gyakorlati tapasztalattal bíró szakemberek teamjére van szükség, amelynek szakmai stábját egy civil vagy önkormányzati fenntartású addiktológiai intézmény vagy szolgálat fogja össze, akik a prevenció és a kezelés/ellátás több színterén dolgoznak és lehetőséget is tudnak nyújtani az érintettek számára a kezelésbe való közvetlen delegálásra, megjelenésre. Szakértelmüknél fogva közvetlen telefonos vagy e-mailes 15

kapcsolatot képesek kialakítani a munkahelyen dolgozó középés csúcsvezetőkkel, tanácsadással tudnak szolgálni konkrét esetekre vonatkozólag, akár esetmegbeszélő formájában is. Emellett fontos a munkahelyi prevencióban dolgozónak a stabil önismeret, önbecsülés, önképviselet. A stabil, morális, humanisztikus értékrend, elfogadó, és együttműködő, partneri hozzáállás. Fontos a jó kommunikációs készség, a segítői készségek széles repertoárja. Szükséges továbbá egy managment, aki képviseli a munkahelyi környezetben ezt a komplex megközelítésű munkahelyi prevenciós programot, kellő tárgyalási készséggel és realisztikus, megfizethető (és ezáltal a könnyebb hozzáférést lehetővé tevő) anyagi kondíciókkal. További információ: Dombrádi Zita 72/315-083 [email protected]; drogambulancia@)indit.hu

NŐI PROGRAMOK ÁLLAPOTLEÍRÁS: A kezelésben részesült kábítószer-fogyasztók között a férfiak és a nők aránya hosszú idő óta stabilan 65%–35% körüli, ez minden változás ellenére 2008-ban is megmaradt. A nők között sokáig szintén a 20–24 évesek voltak legtöbben, 2008-ban viszont jelentősen megnőtt a 30–34 évesek száma, a változás az előző évi 43%-a. Szintén jelentősen nőtt a 45–49 évesek száma, 31%-kal.

16

Az EU Drog Monitoring Központja (EMCDDA) már 2006-os éves jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a nőknek szóló kezelési szolgáltatások még mindig csak korlátozott számban érhetők el bizonyos tagállamokban, Magyarországon ma is alig vannak ilyen programok. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek azok a nők, akiket a társadalmi megítélésből is fakadó bűntudatuk, szégyenérzetük és az elutasítástól való félelmeik visszatartanak abban, hogy felismerjék és felvállalják a problémáikat, hogy segítséget kérjenek.

17

A szenvedélybeteg nők tulajdonképpen kénytelenek betagozódni a többségében férfiak által látogatott kezelési programokba, önsegítő közösségekbe. Ez abból a társadalmi jelenségből is adódik, hogy a szenvedélybetegség „maszkulin” betegség, a kezelésben megjelentek aránya a fentiek szerint hosszú idő óta állandó. Ezért a programok tervezésénél a kezelőhelyek főként általános terápiás tervek mentén dolgoznak, nincs fókuszált figyelem a nők speciális igényeire, ezáltal olyan lényeges kérdések feldolgozására sem, mint: • korábban elszenvedett családon belüli erőszak, • szexuális abúzusok, • társfüggőség, • női szerepek, az anyaság, gyermeknevelés. A rendszerszemléletű megközelítések és módszerek alkalmazása bár egyre számottevőbb, s így a szenvedélybetegségek és annak kezelési módszereinek elemzésekor is egyre nagyobb figyelmet kap az függő személyek kapcsolatrendszere, mégis viszonylagosan elhanyagoltnak tekinthető a szenvedélybetegekkel együtt élők köre. A hozzátartozókat ténylegesen segítő lehetőségek száma ma is alacsonynak mondható. Egy szenvedélybeteg személy és társfüggő partnere – vagy egyéb kodependens hozzátartozója (szülő, testvér) – közötti kapcsolat igen speciális figyelmet igényel, és a két személy függőségét célszerűtlen lenne egymástól elszigetelten kezelni. E kétfajta függőség találkozásakor összetett kapcsolatdinamikai jelenségek játszódnak le a párkapcsolatban, melyek felerősíthetik a másik függőségét. Az addiktológia a függő egyén jelenlétében nagy eséllyel feltételezi a társfüggő, idegen szóval élve kodependens fél jelenlétét. A társfüggőség kifejezés elsődleges asszociációként bevonzza a partneréhez irreális és makacs módon ragaszkodó, passzivitásba és önfeladásba húzódó fél képét. A kodependencia azonban részletes 18

és átfogó tünettannal rendelkezik, ami némileg eltér a magától értetődőnek tűnő elképzelésektől. Hemfelt becslése szerint egy szenvedélybeteg négy-öt hozzátartozója érintett a társfüggőség kérdésében. A társfüggőség nem kizárólagosan a nők sajátja, de feltételezhető, hogy a férfiakhoz képest nagyobb arányban képviseltetik magukat a tárgykörben. A gyermekkorból eredeztethető az elutasítástól és elhagyástól való félelem, ami gátolja az érzelmi igények kielégítését és az érdekek érvényesítését, egyúttal a kényszeres törekvést szül kontroll gyakorlására életesemények és személyek felett, melyek azonban többnyire törvényszerűen kicsúsznak az egyén keze közül. A bizalom kiépítésében és fenntartásában minden bizonnyal problémái adódnak, csakúgy, mint az intimitás elérésében. Bizonyos értelemben a társfüggő valóban mellékszereplő marad, saját gondolatai és érzései háttérbe szorulnak, miközben túlzott figyelmet fordít környezete történéseire és résztvevőire. Habár többnyire a szerfüggő személyek környezetében keresendőek a kodependens hozzátartozók, olyan személyek mellett is megtalálhatóak, akik valamilyen személyiségzavarral, indulatszabályozási zavarral küzdenek. A társfüggő gyakran szorongásaival él együtt, depresszióban szenved, kényszeres viselkedést tanúsít, tagadásban él, érzéseit elfojtja, melyet drámai indulatkitörések kísérhetnek, emellett fokozott reagálási készenlétben várja mindennapjainak történéseit. Bettie szerint a társfüggő „olyan ember, aki engedékenyen tűri, hogy egy másik ember viselkedése befolyásolja őt, miközben elszánt erőfeszítéssel törekszik a másik viselkedésének szabályozására”. Egyszerre szerep, identitás és személyiségvonás, ahogy Kelemen Gábor írja. A PROGRAM CÉLJA: Felépülés-központú programok működtetése 19

 női szerhasználóknak  társfüggőségben érintett nőknek. Cél, hogy a szerhasználatban érintett nők speciális programokban vehessenek részt, megvalósulhasson a célcsoport minél szélesebb körben való elérése, melynek érdekében önszerveződésre építő, közösségteremtő elemek mellett teret kap a professzionális segítés eszközeinek és innovatív módszereknek az alkalmazása is. Közösségteremtő programelem:  Női torna Tematikus csoport:  Nő a tükörben – csoport a társfüggőségről A közösségteremtő programelemek indokoltsága, hogy ezen programok ingyenesek, önkéntesek, anonimak, tehát lehetőséget adnak a célcsoport tagjaival való bizalom kiépítésére. Elgondolásunk szerint, mivel ezen csoportok nem állítanak terápiás elvárásokat, a mindennapi élet tevékenységeihez kötődnek, alkalmat adnak arra, hogy a tagok megismerjék egymást, női szervezők, csoportvezetők között olyan tevékenységeket végezzenek, melyek jóléti jellegüknél fogva nem az egyébként stigmaként megélt „anyagos” identitásukhoz kapcsolódnak, a megkülönböztetés és a kirekesztés helyett a tolerancia és társadalmi befogadást, valamint a sokszínűséget erősítik. Egyben a közösségben végzett sportolás kreatív és produktív alternatívát jelent a szabadidő hasznos eltöltésére, mely a relapszus-prevenció hatékony eszköze. A tematikus csoport a családi együttműködés hiánya ellenére is rendszerszemléleti személyiségfejlesztést nyújt. Technikai repertoárja segíti a kodependenciában rejlő kettős probléma: a kapcsolati probléma és a traumatikus kötődési probléma feloldását, melyek mindegyike eredhet az eredeti családműködésből. Családfa állítás, verbális módszer, csoport visszatükröződések, alkotási 20

feladatok és pszichodramatikus feldolgozás útján tudatosulhatnak és rekonstruálódhatnak a traumatikus élmények és kapcsolati játszmák, valamint facilitálhatnak egy kreatív krízist, mely segíti a leválási folyamatot. PROGRAM JAVASLAT: Közösségteremtő programelem:  Női torna A szenvedélybetegek egy része valamilyen testképzavarral küzd, ez az érintett nők körében is megfigyelhető, éppen ezért cél a testkép zavarainak leküzdése, a test elfogadása sem. Feltételezhető, hogy ha testtel kapcsolatos élmények átszerveződnek, kialakul az elfogadás, akkor az egyén képessé válik többet tenni önmagáért, az egészségéért, szépségéért. Amíg valaki nincs jóban önmagával, saját megjelenésével, addig a test a negatív gondolatok céltáblájává válik. Ha testkép megfelelő, az önértékelés nő, akkor képessé válik reálisabban, pozitívabban, áttekintőbben gondolkodni sikerekről és kudarcokról. A csoportban részt vevők nők 60 %-a fogyni akar, a maradék 40%, akiknek nincs súlyfeleslegük formásodni szeretnének, illetve a csoport összességéről elmondható, hogy szándékuk egészségesebben táplálkozni, fittebbnek lenni. A csoport az egészséges életmód megvalósításához ad útmutatást, a táplálkozás, a testmozgás, illetve a káros szenvedélyektől való mentesség tekintetében. Az életmód olyan kerete életünknek, amely mindennapi tevékenységeinket foglalja egybe, szorosan összefügg identitásunkkal, és meghatározza a társadalomban és a kisebb csoportokban kijelölt helyünket. Meghatározza tehát személyiségünk alapjait, ugyanakkor különböző formában és módon beilleszt minket a társadalomba.

21

Az egészségtudatos magatartás terjedésével egyre fokozottabb szerep hárul az ún. egészségvédő, és életőrző sportok iránt. Ezek azok, melyek a kardiorespiratorikus állóképességet, szív és tüdő állapotát, valamint az általános erőnlétünket fokozzák. A program alapvető célja tehát: az egészségesebb életmód elősegítése. A mozgás, a rendszeres testmozgás a szervezet egészére kihat. A mozgató, légzési, szív és keringési rendszert egyaránt terheli, ezért működésüket párhuzamosan fejleszti, javítja. Munkavégző képességük és ellenálló képességük a terhelés hatására nő, javul. A mozgatórendszer részei (izmok, ízületek, inak, csontok) a terhelés hatására fejlődnek, gyarapodnak, erősödnek, az izomrostok anyagcseréje felgyorsul, vérellátottsága megnő. Az emésztés felgyorsul, a felesleges zsírokat elégetjük, a testsúly optimalizálódik. Az idegrendszerre nyugtató hatású, mert az agy vérellátottsága nő. Az immunrendszerre fejlesztő, erősítő hatással van, így a szervezet ellenálló képessége javul. A képességeink pedig az alábbiak szerint változnak: javul az állóképesség, növekedik az izomtömeg, az izomerő, az ízületi mozgékonyság megnő, javul a mozdulatgyorsaság, javul a mozgáskoordináció. Felépítés: Az edzések alapvetően 2 részből állnak: az első részben mindig van egy 30 perces súlyzós edzés,(kettlebell) ami elsősorban kalória égető, állóképességet növelő erőnléti edzés, a második részben pedig 30 perc aerob edzés, ahol minden alkalommal valamelyik testrész formálására fordítódik a hangsúly. A kettlebell vagy gömbsúlyzó a crossfit edzés egyik népszerű kiegészítője. Bár az edzésmódszer leginkább a saját súllyal 22

végezhető gyakorlatokra épít, helyet kaphat benne néhány eszköz is, például a súlyok, a kötél, a gyűrű vagy a már említett kettlebell. Ez egy hagyományos orosz súlyzó, tulajdonképpen egy fogantyúval ellátott vasgolyó, melynek sporteszközként való használata PavelCaculin nevéhez fűződik. Ősei a takarmány mérésére használt vassúlyok voltak, így a kettlebell súlya a hagyományos 1 pudos mértékegység (16 kg) töredéke vagy többszöröse, a 8 kg-tól a 40 kgig. 1. A kettelbell egy roppant egyszerű eszköz, mely segítségével a test minden izma remekül megdolgoztatható. 2. Javítja a testtartást, keringésre, szívre, érrendszerre jó hatással van. 3. A kettlebell edzés nem a "tükörről szól". Itt a mozgás helyessége, a gyakorlat hatása az elsődleges. A külső alakulása "csak" az eredmények egyik része. 4. Az erő (maximális és gyors erő), az állóképesség fejlesztésére kiváló edzésmódszer. 5. Törzs izomzatát, a "core" izmokat hihetetlen mód megerősíti. 6. A kettlebellel végzett edzés során, a gerincet körülölelő izmok külön hangsúlyt kapnak. Így megelőzhetőek a gerincproblémák, illetve a már meglevőek karbantarthatóak. 7. Kiválóan skálázhatóak a kettlebell gyakorlatok, az edzettség, a testalkat és természetesen a meglevő erő, állóképesség, lazaság, technikai tudás szerint. 8. A kettlebell edzést akár elit küzdősportolók felkészítése során, akár katonák, rendőrök, tűzoltók edzése, akár rehabilitáció során használhatjuk. Így nemtől és kortól függetlenül mindenkinek ajánlott. 23

9. A !helyesen! végzett kettlebell gyakorlatok biztonságosak, a sérülés veszélye elenyésző. Csoportlétszám: kis csoportos - maximum 8 fős - kettlebell edzések. Ezzel lehet biztosítani, hogy mindenkire a megfelelő figyelem jusson. Tematikus csoport:  Nő a tükörben – csoport a társfüggőségről A program célcsoportja az a női réteg, akiknek problémát okoz az életükben a helytelen kapcsolatok fenntartása. Társfüggő nők a résztvevők, akiknek az életét megnehezítik a társfüggő életformájuk. Egy 12 témát felölelő egyéni és/vagy csoportfoglalkozás keretében, önsegítő jelleggel, de tematikus feldolgozásban működik a csoport. Tematika: 1. Kapcsolati zavarok Szerződéskötés Társfüggőség fogalma (teszt kitöltése, kiértékelése) 2. A tagadás megszüntetése Őszintétlenség, lebecsülés, önámítás jelenlétének tudatosítása Szociogram – a jelenlegi kapcsolatrendszer felállítása A tudatos odafigyelés területei (naplózás) 3. A kapcsolati zavarok és a gyermekkorban átélt élmények, az átélt dolgokhoz kapcsolódó érzések kapcsolódása (elhanyagolás – bántalmazás) Neheztelések Szülői helytelenítetések- én mit helytelenítek magamban és másokban Szülőktől átvett értékek, hitrendszerek, előítéletek 4. Társfüggő kapcsolatok feltérképezése A régi kapcsolatok párhuzama a jelenlegi kapcsolatokban 24

Rosszul működő viselkedési minták beazonosítása a jelen kapcsolatokban Családi szerepek beazonosítása (a család hőse, a magányos farkas, a gondoskodó, és a lázadó) 5. Önmagunk ellenségei A helyzetek túlreagálása A személyiség elnyomott részei (Mit vetítünk ki másokra?) Negatív érzelmek elfogadása, szülők elleni vádak megfogalmazása, (megértés, megbocsátás) Az elnyomott én részek kifejezése (pl. öltözködés) 6. Az öngyűlölet felszámolása Önmaga szeretete a testápolás és a spirituális fejlődésben A megérdemlem hozzáállás elsajátítása Önbecsülés a pozitív önértékeléssel. A megjelenésen való munka, a támogató megerősítések tudatossá tevése 7. Passzivitás, a megmentés, az alá fölérendelt játszmák Önérvényesítés képességének fejlesztése Szükségletek és vágyak felsorolása, konkrét lépések megtervezése 8. Megtanulni újra érezni – az önelfogadás terepei A régi feszültség levezetések tudatosítása (manipulálás, hibáztatás) Naplóvezetés az érzésekről 9. A sérült belső gyermek gyógyítása. Lezáratlan fejlődési folyamatok, melyek a társfüggőséget okozhatják. Az önfejlesztés gátló tényezői. 10. A határok meghúzása A romboló családi szimbiózis felismerése, majd merni másnak lenni 25

A magánszféra Az egészségtelen szimbiózis-kapcsolatok megszakítása (szerepjáték) 11. Újfajta kapcsolatok kialakítása A sikertelen társfüggő minta helyett hatékony minta kialakítása a meglévő kapcsolatokban leírni, miben hasonlít rá, miben viselkedik így? Miben tudna változtatni? Visszajelzések kezelése 12. Az elkötelezett tudatos és együttműködő kapcsolatok szerepe Tudatos önismereti munka A PROGRAM SZERVEZŐI ÉS LEBONYOLÍTÓI: Szervezők: civil szervezetek, szociális szolgáltatók, egészségügyi szolgáltatók Lebonyolítók: szociális, mentálhigiénés szakemberek, pszichológus, pszichiáter További információ: Dóczi Eszter (Női torna) Horváth Andrea (Nő a tükörben) 72/532-300 [email protected]

PÁRKAPCSOLATI ERŐSZAK PREVENCIÓJA TÖRTÉNET, ELŐZMÉNYEK Az egészségfejlesztésben, prevencióban viszonylag újonnan megjelenő, elsősorban az iskolai színtérhez kötődő programok. Megjelenésükben jelentős szerepe van a nőjogi mozgalmaknak,

26

mivel a párkapcsolatokban történő erőszak áldozatai többnyire – de nem semmiképpen sem kizárólagosan – a nők. Magyarországon 2015-ben csak néhány párkapcsolati erőszak megelőzésével foglalkozó egészségfejlesztő programról tudni, ezek közül a legismertebbek: a nemzetközi együttműködés révén létrejött prevenciós program a NaNe: Szívdobbanás1 című projektje, illetve a pécsi Drogprevenciós Munkacsoport CSAT-projekt az egészségesebb párkapcsolatokért, ez utóbbi 2015-ben megszerezte az Országos Egészségfejlesztési Intézet ajánlását. A legtöbb hazai prevenciós beavatkozás azonban még mindig főként univerzális illetve médiakampányokat jelent és témájában elsősorban a nők elleni erőszak illetve a családon belüli erőszak megelőzése áll a központban, pl.: X Kommunikációs Központ a nők elleni erőszak megfékezéséért kampánya: „Az igazi férfi nem bánt nőt” (2012)2 Karbon Kör Sportegyesület, PMFC-MATIAS, Nő az Esély Egyesület és Pécs Megyei Jogú Város szemléletformáló kampányba: "Férfiak a Nőkért" (2013)3 Ökumenikus Segélyszervezet kapcsolati erőszak elleni kampánya: „Vedd észre” (2014)4

1

program leírása: Luzia Köberlein (szerk):Heartbeat Szívdobbanás. Párkapcsolat erőszak nélkül. Deutscher Paritätischer Wohlfahrtsverband, Stuttgart, 2010 2 forrás: http://xkk.hu/, letöltés dátuma: 2015.III.8. 3 forrás: http://www.pmfc.hu/hir/az-igazi-ferfi-nem-bant-not, letöltés dátuma: 2015.III.8. 4 forrás: http://www.segelyszervezet.hu/veddeszre, letöltés dátuma: 2015.III.8 27

A jelenség összetettsége miatt könnyen belátható, hogy a jelenség visszaszorítása érdekében széleskörű szakágak közötti együttműködésre van szükség, amelyben a különféle beavatkozási stratégiák egymást erősítik a köztudat- formáló, felvilágosító média kampányoktól, áldozatsegítést célzó szabályozásokon át, az iskolai szintéren megvalósuló szociális- és érzelmi készségfejlesztésekig. ELMÉLETI HÁTTÉR, INDOKOLTSÁG A párkapcsolati erőszak, illetve a házastársak közötti erőszak közismerten régi jelenség, azonban a családon belüli bántalmazás vagy más néven hozzátartozók közötti bántalmazás sokáig a család „belügyének számított”, és csak a súlyosabb következményekkel járó, jelentős orvosi ellátást igényelő sérülések kerültek napvilágra. A párkapcsolati erőszak kérdéskörét újabban egyre nagyobb figyelem övezi, azonban a jelenség nagysága, a jelentős látencia miatt, még mindig csak inkább becsülhető, kevés tényszerű adat áll rendelkezésre. Magyarországon – a Belügyminisztérium által Drogprevenciós Munkacsoportnak megküldött tájékoztatója szerint - 2012-ben közel 5916 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményt regisztrált az igazságügyi statisztika, ebből 4273 párkapcsolati jellegű cselekmény volt. (Forrás: dr. Bődi Judit osztályvezető Belügyminisztérium Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Statisztikai Osztály, 2014. augusztus 21.) European Union Agency for Fundamental Rights jelentése a Nők elleni erőszakról (2014) szerint az Európai Unióban a nők 33%-nak volt része fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban 15 éves kora óta (ez 62 millió nőt jelent). Az áldozatok 22%-a a bántalmazást a partnerétől szenvedte el. Az áldozatok 67%-a nem jelentette a bántalmazást a rendőrségnek, ha a bántalmazó a partnere volt.

28

Forrás: http://fra.europa.eu/en/press-release/2014/violenceagainst-women-every-day-and-everywhere letöltés dátuma: 2014.07.18. Szakirodalmi adatok szerint a párkapcsolati erőszak vonatkozásában számos kockázati tényező ismert, amelyek közül a korábbi, családban előforduló erőszakot, az alkohol- és tiltott drogfüggőséget vagy káros mértékű használatot, valamint az erőszak elfogadottságát az adott közösségben, társadalomban5 emeljük ki. (Kuszing – Spronz – Wirth, 2012, 22-23 o. és WHO: Preventing intimate partner and sexual violence against woman ,2010, 21, 27 o. Ranschburg 2006, 25-27 o, Pikó, 2006) Ezt erősíti a 2010-es Eurobarometer felmérés, mely szerint a lehetséges okok közül a családon belüli erőszakkal összefüggésben az alkoholizmus a leggyakrabban említett a 27 EU tagállamban, a megkérdezettek 95%-a szerint. Ezt szorosan követi 92 %- al a drogfüggőség. (PéliTóth) Tóth Olga A családon belüli, partner elleni erőszak című oktatási segédlete szerint több kutatás alapján úgy tűnik, hogy a szülők egymás közötti erőszakos kapcsolata nem csak növeli a gyerekek felnőttkori erőszakos kapcsolatának esélyét, hanem számos érzelmi, viselkedési problémát vált ki belőlük. A szülei erőszakos kapcsolatát végigélő gyerek számos olyan viselkedési, pszichológiai tünetet 5

Magyarországon ez hagyományosan magas, amit jól illusztrálnak a közismert szólásmondások, közmondások, népmesék, népi versek, kiszámolók (lásd: „Pénz olvasva, asszony verve jó”, „lementem a pincébe…”, Az állatok nyelvén tudó juhász-magyar népmese, stb.), lásd még: Új Ember – Magyarország Katolikus Hetilapja http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=20132:ap%C3%A9nz-olvasva-az-asszony-verve-j%C3%B3? letöltés dátuma: 201408-01 29

mutat, mint az, akit bántalmaztak. (Tóth Olga, http://www.equalgender.eu/ ill. IN: http://www.equalgender.eu/img/HU/file/tothoszerk.pdf letöltés dátuma: 2014-11-03) Ráadásul a problémák újratermelődhetnek, az agresszív szülői minták identifikációja (eltanulása, azonosulás), illetve a diszfunkcionális családi működés a majdani gyermekek serdülőkorában, felnőttkorában ugyanazon problémákat okozhatja. Ugyanakkor a párkapcsolati erőszak, majd a családon belüli erőszak számos addikció, különösen a kémiai szerfüggőség kialakulása vonatkozásában jelent kockázati tényezőt. (Rácz 2001., 57-62 o.) A párkapcsolati erőszak összefüggésbe hozható még a kodependenciával (társfüggőség), annak kialakulásával. Szakemberek jelentős része szerint a társfüggő diszfunkcionális családból származik, ahol leggyakrabban az egyik szülő szenvedélybeteg, ritkábban agresszív-bántalmazó személy volt. (Komáromi, 2010, 347 o.) A fentiek alapján kijelenthető, hogy a párkapcsolati erőszak és a szenvedélybetegségek (különösen az alkoholizmus, illetve a kontrollvesztő ivás) több szempontból szoros összefüggésben állnak egymással, egymásra nézve kölcsönösen kockázati tényezők. Ezért könnyen belátható, hogy a párkapcsolati erőszak prevenció közvetve kémiai szer- használat prevenciónak is tekinthető, hiszen olyan viselkedésre igyekszünk hatni, amely jelentős kockázati tényező. Az egészségfejlesztő megközelítés egyik lényegi eleme, hogy a kockázati tényezők mérséklése, illetve a védő tényezők erősítése kedvezően befolyásolja az életstílust, életminőséget, illetve végső soron a problémajelenséget. (Rácz 2001., 93-94 o.)

30

Fontos megjegyeznünk, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy mely programok lehetnek hatásosak a párkapcsolati erőszak megelőzésére, mindazonáltal a szociális készségfejlesztést, a problémamegoldást, az erőszakmentes kommunikációt, konfliktuskezelést, érzelmi készségeket fejlesztő iskolai programok úgy tűnik, hogy képesek mérsékelni a későbbi párkapcsolati erőszakot. (WHO: Preventing intimate partner and sexual violence against woman, 2010. 36-43 o.) Az iskolai programok mellett szólnak – a korábban idézet WHO ajánláson túl – azon érvek is, hogy a jelenség nagyságrendjében vetekszik a droghasználat problémájával, (lásd visszaélés kábítószerrel és párkapcsolati erőszak rendőrségi adatai fentebb)6 így érdemesebb szélesebb célcsoport elérésére törekedni, figyelembe véve azt, hogy így az esetleges stigmatizáció is elkerülhetővé válik. Bár a tankötelezettségi kor Magyarországon csökkent, ezzel együtt az oktatási, nevelési intézményekben a fiatalok még mindig nagy számban elérhetőek, és az adott intézmény partnerségének kialakításával bent is tarthatóak a programokban.7 (Fontos körülmény, hogy az iskolai hiányzások aránya is csökkenőben van). Mindezek mellett szakirodalmak elemzésével megállapítható, hogy az iskolának a fiatalok életében kitüntetett szerepe van: Felvinczi úgy fogalmaz, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az iskola nem a „nagybetűs életre” készít 6

hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményből párkapcsolati jellegű: 4273 visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma: 5989 7 lásd még Európai drogprevenciós minőségi standardok Nemzeti drog Fókuszpont, 2012, 103. oldal

31

fel, hanem az élet maga. Bár az iskola alapvetően az ismeretátadás funkcióját hangsúlyozza, ugyanakkor a mindennapok gyakorlatában – akarva-akaratlan – alapvető szociális technikák elsajátítása folyik. E szociális technikák a személyközi kapcsolatok alakulásánakalakításának mintáit teremtik meg. (Felvinczi, 2009., 43-44. o.) Ilyen értelemben az iskolában (iskolai színtéren) megjelennek a párkapcsolatok, itt szövődnek az első szerelmek, diákszerelmek, tehát a személyközi kapcsolatok kezelésében, a párkapcsolati erőszak megelőzésében kitüntetett helye van. A középiskolában az iskolai kortárscsoport szocializációs szerepének növekedése, és a család nevelő hatásának csökkenése egyre erőteljesebb, ezzel egyidejűleg a párkapcsolatok is egyre fontosabbá válnak, a diákok jelentős részénél megkezdődnek az első együttjárások. A párkapcsolat, mint téma iránti érdeklődésük egyre erősebb (Posta – Molnár, 2009.), emellett gondolkodásukban is érettebbé válnak, ekkorra alakul ki a felnőttekre is jellemző ún. formális műveleti gondolkodás, ekkor jelenik meg az erkölcsi gondolkodás ideologikus módja, az elvont morális kategóriák megértése (pl.: igazság, egyenlőség, méltóság). (lásd még: Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH): A Korhatár Bizottság besorolási eljárásának szakmai szempontjai, 2011.) A fentiek alapján, az iskolai színtéren (elsősorban a középiskolákban) a drog prevenció, iskolai zaklatás ellene fellépés, prevenció mellett kitüntette helyett kaphat a párkapcsolati prevenció is, annál is inkább mert ezek sokszor oksági viszonyrendszerükben egymással összefüggésben állnak, így a különféle prevenciós programok egymást erősíthetik.

32

Párkapcsolati erőszak megelőzésre irányuló egészségfejlesztő programok szakmai tartalma Párkapcsolati erőszak megelőzésre irányuló programok (referencia program: CSAT Projekt8) célcsoportjai:  közvetlen célcsoport: középiskolás korú diákok  közvetett célcsoport: pedagógusok, iskolai mentálhigiénés munkacsoport A program elsődleges célja a párkapcsolati erőszak prevenciója, az egészséges, egymás tiszteletén alapuló, erőszakot elutasító párkapcsolat iránti elköteleződés erősítése. A program a felelős párkapcsolat kialakításának, valamint a családi életben felmerülő konfliktusok megoldásának képességét fejleszti. Javasolt időkeret: a közvetlen célcsoport esetében minimum 6 tanóra Ajánlott technikák: szociális készségfejlesztés különféle technikái, interaktív prevenciós játékok, un. strukturált gyakorlatok, egyéb kreatív módszerek (filmrészletek, képek, montázsok) alkalmazása, órai megbeszélés, kiscsoportos megbeszélés, vita Elvárható eredmények: Rövidtávon:  A diákok hiteles információkon alapuló ismeretbővülése a párkapcsolati erőszak, és az egészséges, nem bántalmazó párkapcsolatokról.

8

CSAT- projekt a Drogprevenciós Munkacsoport egészségfejlesztő programja (2014) 33



A diákok erőszakmentes kommunikációval kapcsolatos, hiteles információkon alapuló ismeretei és készségei növekednek. Közép- és hosszú távon a program hozzájáruljon:  Párkapcsolati erőszak előfordulásának csökkenéséhez.  A fiatalok körében az egészséges életmód9, egymás tiszteletén alapuló, erőszakot elutasító párkapcsolat iránti elköteleződés növekedéséhez. Diák csoportfoglalkozások lehetséges témakörei: 1. alkalom: Egészség, család, párkapcsolat. (bevezető, beleértve családszociológiai alapfogalmak tárgyalását, nemi- és családi szerepek, udvarlás- együtt járás témái, stb.) 2. alkalom: Konfliktusok a párkapcsolatban, azok kezelési lehetőségei.(Kifejezetten javasolt, hogy tartalmazzon szociális készségfejlesztést, például asszertív kommunikáció tanítását) 3. alkalom Devianciák, drogfogyasztás hatása a párkapcsolatra. A diákfoglalkozások megszervezésénél ajánlott, hogy a csoport nemileg heterogén legyen és a csoport létszám ne haladja meg a 20 főt. Néhány módszertani megfontolás: Mint utaltunk rá a szociális készségfejlesztés hatékonynak látszik a párkapcsolati erőszak megelőzésében, mérséklésében, így ezt mindenképpen érdemes beépíteni az egészségfejlesztő programban. A szociális kompetencia meghatározásának sok változata ismert, a legelterjedtebb felfogás 9

itt különösen fontos az addiktológiai problémák kezelése, függőségek kémiai szerfüggőség és társfüggőség megelőzése, hiszen ezen problémák a kapcsolatban, a család életvitelében, életmódjában komoly problémák forrása, a párkapcsolati erőszak vonatkozásában jelentős kockázati tényezővé válhat 34

szerint a szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. A szociális készségek meghatározásakor a legtöbben Trower és mtsai definíciójára hivatkoznak: „A szociális készségek azok a reakciók, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy egy adott szociális interakción belül elérje kívánt célját, mégpedig oly módon, hogy az szociálisan elfogadható legyen, és ne mások kárára történjék.” (Zsolnai, 1994. , 293 oldal) Az angol szakirodalomban döntően a szociális készség (social skill) kifejezéssel találkozunk. A készségeket sokszor a szociális kompetencia (social competence) szinonimájaként használják, vagy összevonják a két kifejezést (social skill competence). Mindazonáltal jól látszik, hogy a szociális készségek a szociális képességek (social ability) mint átfogó kategóriák elemei (a képességek az öröklött és a tanult komponensek szerveződéseinek tekinthetők). Argyle 1983-as tanulmánya szerint a szociális kompetencia olyan képességek és készségek birtoklását jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni és elsősorban a kommunikációs képesség hatékony működését hangsúlyozza.(Kasik, 2007, 26, 28 oldal) A szociális összetevők fejlesztésének alapvető formája a közvetlen fejlesztés, vagyis kizárólag az adott szociális készség, képesség fejlődésének a segítése. Ennek a legelterjedtebb módszere a DSST (Direct Social Skills Training). A tréningeken először az adott készségről beszélgetnek a diákok, majd szerepjátékokkal gyakorolják az egyes készségeket. (Kasik-Kelemen, 2011) Mivel az 5–10 éves korosztály kevésbé képes a szociális kapcsolatok absztrakt elvonatkoztatására, a DSST leginkább 10 éves kortól alkalmazható.(Kasik 2007)

35

A másik jelentős direkt fejlesztő módszer az SCT (Social Cognitive Training), a szociális kognitív készség program, ami a társas interakciók során kialakult problémák hatékony megoldására helyezi a hangsúlyt, s valójában a szociálisprobléma-megoldó gondolkodás fejlesztésére irányul. A tréning során hipotetikus helyzeteket oldanak meg a gyerekek, majd különböző szituációkban próbálják ki és gyakorolják a hatékonynak ítélt válaszokat Vizsgálatok szerint a tiszta SCT-módszer az általános iskolásoknál a legkevésbé hatékony, ugyanakkor a valós életben való hatása miatt sokat adhat az iskoláknak. Azok a diákok, akik a szociális probléma megoldására és empátiára irányuló tréningeken vettek részt, sokkal jobb kapcsolatokat tudtak teremteni a mindennapokban. Tapasztalatok szerint, az SCT- és DSST-módszerek akkor vezetnek a legjobb eredményre, ha kombináljuk őket! (Sütőné, 2005) Fontos probléma ugyanakkor, hogy a fejlesztéseknek csak kis része foglalkozik a serdülőkorúakkal pedig Manger, Eikeland és Asbjornsen szerint10 a többszempontú (kognitív-szociális) fejlesztések éppen ebben az életkorban szükségesek leginkább, hiszen például a fluid intelligencia ebben az életkorban éri el maximumát. Szintén gyakorlati problémaként nevesíthető, hogy az egyébként gyakran használt szerepjáték témái sokszor nem elég életszerűek, ezért ezek megtervezésére különös figyelmet kell fordítani vagy a problémahelyzeteket az osztály mindennapi életéből érdemes meríteni, ilyen értelemben ezek már nem is szerepjátékok. (Lásd még Mangler –Eikeland – Asbjomsen, 2003) 10

Mangler, T., Eikeland, O. és Asbjornsen, A. (2003): Effects of training on pupil’s social skills. Research in Education, 7, 17–29. 36

További információ: Máté Zsolt 72/538-037 [email protected] ÉJSZAKAI SPORT TÖRTÉNET, ELŐZMÉNYEK A fiatalok éjszakai sportjának ötlete az Amerikai Egyesült Államokban levő Maryland-i Glen Arden településen született meg 1986-ban. G. Van Standifer és munkatársai fiatalkorúak deviáns viselkedését kutatták, ennek keretében a rendőrségi jelentések adatait vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a bűnözés előfordulása a fiatalok körében az esti, éjszakai órákban (22-02 óra között) volt a jellemzőbb, továbbá, hogy az elkövetők egy szűk 17-25 éves, fiatal korosztályból kerültek ki. Ezen felismerés nyomán született az ötletet, hogy a helyi önkormányzat vezetésének támogatásával utcai kosárlabdapályák építését kezdeményezzék, amelyek mellett szükséges kísérő objektumokat is létrehozzanak és éjszakai nyitott sportklubként működtessék. Éjszakai kosárlabdamérkőzéseket szerveztek, amelyek később a Midnight Basketball Legaue (MBL) néven váltak mozgalommá és közismertté. Az Éjféli Kosárlabda Bajnokság (MBL) elnevezésű program újszerűsége – a szokásos prevenciós sport tevékenységekhez viszonyítva – a következőkben rejlett:  egyrészt abban, hogy a bűnözés visszaszorításának vonatkozásában a sporttevékenységre „közvetlen” eszközként tekintett, és a bűnözésben korábban résztvevő fiatalok bevonását is célul tűzte ki  másrészt abban, hogy a sportot a szabadidő spektrum olyan sávjában – este tíz és éjjel kettő óra között – jelenítette 37

meg, ahol korábban elsősorban fogyasztás orientált, illetve strukturálatlan szabadidős tevékenységekben (pl. bulizás, „csavargás, lógás a haverokkal”) vettek részt a fiatalok. (Sailes, 1999.) Bár nemzetközi mozgalommá vált az éjféli kosárlabda bajnokság, mégis az angol nyelvterületen (Ausztrália, Anglia) terjedt inkább el. Az éjszakai sport mozgalom elsősorban kampány jelleggel, közösségi rendezvényként, sport illetve egészség promóciós eseményként lett népszerű a világban (maratoni hosszúságú / 24 órás sport napok stb.) Magyarországon viszonylag hamar, már az 1990-es évek elején megjelent az amerikai programból kiindulva kidolgozott, ám attól sok vonatkozásban eltérő éjszakai pingpong11, azonban ezzel kapcsolatosan mindeddig hatékonyság vizsgálatok nem ismertek. Az asztaliteniszt nemcsak a helyiséggondok miatt tartották alkalmas sportnak, hanem azért is, mert a pingpongot egyéniben és csapatban is lehet játszani, az agresszió tulajdonképpen kizárt, és a sport nevelő hatása mellett alkalom nyílik meccsek közötti – sokszor segítő vonatkozású – beszélgetésekre. Magyarországon 1993-tól vált rendszeressé az éjszakai pingpong, és hamarosan országos mozgalommá vált, ernyőszervezetük a Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület (MÉSE). Természetesen időközben más sportokkal is szélesedett a sportágak repertoárja, például Pécsett az INDIT Közalapítvány Éjjeli Kikötő programjában labdarúgás, kosárlabda és asztalitenisz is megtalálható volt. (Bíró – Máté, 2010)

11

bevezetője dr. Faragó Sándor, óbudai gyermekorvos, pszichiáter (később Pinpong doki néven vált országosan ismertté) 38

ELMÉLETI HÁTTÉR, INDOKOLTSÁG Mikulán Rita, Keresztes Noémi és Pikó Bettina 2010-ben közzé tett tanulmányukban a sport egészségmagatartásra, illetve a lelki egészségre gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatás eredményei azt igazolták, hogy a rendszeres fizikai aktivitásban (tömegsportban) részt vevő fiatalok jobbnak értékelik egészségi állapotukat, elégedettebbek életükkel, kevesebb depresszív tünettel rendelkeznek, és optimista attitűd jellemzi őket. Összességében ők tehát jobb életminőségről és kedvezőbb pszichoszociális egészségi állapotról számoltak be, mint társaik. A magasabb szabadidős aktivítási szint szignifikáns összefüggést mutat a dohányzás alacsonyabb szintjével és a tudatosabb táplálkozással, igaz, hozzá kell tenni, hogy a magasabb szabadidős sportolás nincs összefüggésben az alkoholfogyasztás gyakoriságával. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy olyan védőfaktorról van szó, amely jelentősége a serdülő korosztályban rendkívüli jelentőségű, mivel a rendszeres sport pszichikai hatása közé tartozik, hogy fejleszti az önbizalmat, illetve elősegíti a pozitív gondolkodásmód, a kompetenciaérzés, az autonómia, a belső kontroll és az öndetermináció kialakulását is. Továbbá javítja az önértékelést és az énhatékonyságot, illetve formálja a fiatalok versenyszellemét és teljesítményorientációját is. A rendszeresen sportoló fiatalok fontosabbnak tartják az olyan posztmateriális értékeket, mint a család, a barátság, a lelki béke, a becsületesség és az egészség. Ráadásul a sportoló fiatalok szabadidejüket is hasznosabban szervezik meg és töltik el, mint azok, akik nem végeznek fizikai aktivitást. (Mikulán – Keresztes – Pikó, 2010., 117-122. o.)

39

A fentiek alapján a sport kedvező mentálhigiénés vonatkozásai a következők: A fiatalkori problémaviselkedés, illetve a devianciák vonatkozásában kiemelt védő tényező  Hasznos, strukturált konvencionális szabadidős tevékenység  Az egyén testi és lelki egészségére egyaránt kedvezően hat, továbbá lehetőséget teremt a közösségi részvétel és a kortárs kapcsolatok erősítésére is Kézenfekvő, hogy kedvező mentálhigiénés hatásai miatt a sportot, illetve a rendszeres testmozgást célszerű prevenciós programokban alkalmazni. Épp ennek köszönhető, hogy számtalan olyan külföldi és hazai népegészségügyi és egészségfejlesztő program van, ahol a sportnak ezen kedvező hatását igyekeztek kiaknázni (pl.: „A sport legyen a szenvedélyed” programsorozat). Carmen Trenz tanulmányában felhívja a figyelmet, hogy a sport és a szabadidős tevékenységeknek számos pozitív hatása van, de a fiatalkori bűnözés, illetve az erőszak tekintetében az eredmények korlátozottak, a kampányszerű események pedig hatástalanok. A sport önmagában nem elég, fontos, hogy a program rendszeres, és legalább középtávon folyamatosan elérhető legyen, továbbá, hogy egészüljön ki olyan szolgáltatásokkal (képzés, műhelyszerű foglalkozások), ahol a célcsoport különféle életvezetési-készségeket tanulhat meg, illetve fejlesztheti azokat (pl.: impulzus kontroll, agresszió-kezelés; konfliktuskezelés és kommunikációs készségek; problémamegoldó készségek). A program sikerességének további lényeges szempontja, hogy minél több veszélyeztetett fiatalt tudjon elérni és bevonni, ugyanis gyakori probléma, hogy ezeket a veszélyeztetett és erőszakra hajló fiatalokat nem érik el az ilyen jellegű programok. Továbbá fontos, hogy ezekkel a problémás, nehezen kezelhető fiatalokkal viszonylag jól képzett munkatársak foglalkozzanak, illetve 40

ők nyújtsák a program felügyeletét, bár Carmen Trenz szerint a teljesen tisztán szakértői csoportok által megvalósított programok sem elég sikeresek. A programokkal kapcsolatosan fontos elvárás, hogy azok integrálódjanak más segítői rendszerekhez, alakítsanak ki együttműködéseket társ szakmákkal vagy más projektekkel, továbbá, hogy kapcsolódjon hozzájuk folyamatés eredményértékelés, illetve minőségbiztosítás (a szisztematikus hatékonyság vizsgálat növeli a program eredményességét.). (Trenz, 2004., 4-6. o.) Összefoglalva az eddigieket, azt mondhatjuk, hogy éjszakai sportprogramok akkor hatékonyak, ha megfelelnek az alábbi elvárásoknak:  Képesek elérni és bevonni a veszélyeztetett fiatalokat.  Folyamatosan, rendszeresen biztosított programok, tehát nem egyszeri vagy kampány jellegűek.  Kiegészítő pszicho-szociális szolgáltatásokat is nyújtanak.  A programban dolgozók és a felügyeletet biztosítók jól képzett felnőtt szakemberek (azonban legyenek közöttük olyanok is, akik életkorukat tekintve közel állnak a kamaszkorhoz, így ideális frissen végzett, illetve végzős egyetemistákat is alkalmazni).  A programot megfelelő szükségletfelmérés, tervezés, eredményértékelés, illetve hatékonyság vizsgálat kíséri. Prevenciós éjszakai sportprogramok szakmai tartalma A program elsődleges célcsoportja:  Szabadidejűket az utcán eltöltő, csellengő fiatalok, illetve egyéb okból a szerhasználat, a szenvedélybetegség és a bűnözés tekintetében veszélyeztetett fiatal felnőtt populáció  Már szerhasználó, fiatal, fiatal felnőtt korcsoport 41



„Rejtett” – tehát segítő intézményekkel kapcsolatot nem tartó – droghasználó fiatalok .A program alapelvei: 1. Díjmentesség 2. Cigaretta-, alkohol- és drogmentes helyszín 3. Esti-éjszaki nyitva tartás 4. Rendszeresség 5. Versenyek lebonyolítása díjazással 6. Sportjelleg 7. Lehetőség szerint étkezés biztosítása (egyszerű szendvicsek, tea) 1. Megkereső munka: A megkereső munka az ellátási területen élő, életvitelszerűen ott tartózkodó, vagy az ellátási területen megjelenő célcsoporttal történő kapcsolatfelvételt jelenti (egyéni és csoport közösségi szinten is), amely a programba történő bevonás, illetve a célcsoport számára információs és pszicho-szociális szolgáltatások közvetítése céljából történik. A megkereső munkát kampányszerűen, minden éjszakai sportbajnoksági idény elindulásakor, illetve a programtevékenység által meghatározott időszakokban és helyzetekben (pl.: nagy mértékű lemorzsolódás, krízis események, stb.) intenzíven ajánlott folytatni. Ennek keretében félévente – a Prevenciós éjszakai sport program adott helyszínének vonzáskörzetében – el kell készíteni a település/település részi ifjúsági-szociális térképet, ennek elemzése segíti a program tervezését és értékelését.

42

2. Sporttevékenységek12 Lehetséges sportág paletta:  pingpong  kosárlabda  teremfoci  csocsó  stb. A sporttevékenységek során – az éjszakai sport bajnokságok ajánlásainak megfelelően - rendszeresen vetélkedőket és versenyeket javasolt tartani (ez utóbbit évente minimum 2 alkalom). A verseny megnyitásakor a lebonyolítási rendet ismertetni kell, magát a lebonyolítást pedig nem lehet sürgetni. Ha egy versenyre nagy létszámú nevezés érkezik, akkor kategóriákat az alábbiak szerint lehet alkotni: alsós, felsős, középiskolás, felnőtt – ezeken belül kezdő és haladó –, illetve „profi” kategória, és minden kategórián belül lehetséges nemek szerinti bontás is. A versenyek keretében lehetőség szerint minél több játéklehetőséget kell biztosítani a fiatalok számára. A versenyek nyertesei díjkiosztó keretében jutalmat kapnak (pl. érem, serleg, emléklap, tárgyi nyeremények, stb.). A sporteszközöket a program biztosítja, de természetesen saját sporteszközök is használhatóak. A Prevenciós éjszakai sport program drog, dohányzás és alkoholmentes környezetben valósul meg, ezek fogyasztása a rendezvény során nem megengedhető. (Más tekintetben azonban lehet alacsonyküszöbű módon szervezni a programokat, például lehet anonomitást biztosítani, illetve a pszicho-szociális

12

a szokásos állandó helyszín mellett elképzelhető változó helyszínen is, ez esetben elsősorban promóciós céllal időszakonként – főként a késő tavaszi és nyári hónapokban – kitelepülhet a lakótelepi környezetben lévő parkokba 43

szolgáltatások vonatkozásában nem elvárás az absztinenciára való törekvés.) Továbbá fontos, hogy az Prevenciós éjszakai sport program versenyei nem a hagyományos értelemben vett sportversenyek, az ott induló fiatalok nem fizikailag felkészített, edzett sportolók, ezért a versenyeken mindenek előtt a részvételt kell méltányolni, továbbá a sportszerű játék és a szurkolás mindenkitől elvárt! 3. Egyéb drogalternatív jellegű szabadidős klubtevékenységek: a.) Szabadidős tevékenységek:  Art műhely: rajz, illetve egyéb kreatív- és készségfejlesztő tevékenységek (a program során a rajzlapok és rajzeszközök folyamatos biztosítása szükséges)  Társasjátékok (a program során főként táblajátékok folyamatos biztosítása szükséges)  Stb. A sportolást jól kiegészítő szabadidős tevékenységek közül elsősorban a rajzolási lehetőség és a társasjátékok biztosítása tartozik ebbe a szolgáltatási elembe. A rajzolás és a játék kedvező pszichológiai hatásai közismertek. A játék univerzális örömforrás, segíti a növekedést és a személyiségfejlődést, és ezeken keresztül az egészség megőrzését is. A játék csoportkapcsolatokat eredményez, illetve erősíti azokat, sőt, a pszichoterápiában a játék nem csak a kommunikáció, hanem a feszültségcsökkentés módja is. (Juza, 1995) b.) Filmklub: A sportesemények mellett kiegészítő programelemként tematikus filmek megtekintésére, illetve az azokat követő téma-feldolgozó beszélgetésekre is lehetőséget biztosíthatunk. Mindazonáltal érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a média fogyasztási szokások, az internetes filmmegosztó programok elterjedésével a hagyományos filmklubok hatékonysága 44

korlátozott. A hosszú filmek vetítése helyett sokszor célravezetőbb rövid, 5-10 perces kisfilmek megtekintése, feldolgozása. E programelem célja, hogy a filmekben bemutatott történetek olyan hatást gyakoroljanak a befogadóra, amelyek továbbgondolkodásra késztetik, vagy sokszor érzelmi szinten ragadják meg. A filmek segítséget nyújtanak az olykor nehezen beinduló beszélgetések elindításához, és lehetőséget teremtenek az együtt gondolkodásra, az eszmecserére is. A Filmklub keretén belül elsősorban olyan filmeket lehet levetíteni, amelyek tartalmában, mondanivalójában kötődnek a szenvedélybetegségekhez, a társadalmi kirekesztődéshez, illetve a családi- és baráti viszonyokhoz. A vetítéseket követően a jelenlévők számára ajánlott lehetőséget biztosítani, hogy a filmben látottakat, hallottakat – és saját kapcsolódó élményeiket – szakemberekkel, kötetlen formában beszélhessék meg. 4. Pszicho-szociális intervenciók: a.) Egyéni beszélgetés / konzultáció b.) Csoportos foglalkozások:  Spontán szerveződő – a munkatársak vezetésével  Előre megtervezett csoport – műhelymunka munkatársak vezetésével (helyszínenként évi 30 órában) Mind az egyéni konzultációkat, mind a csoportfoglalkozásokat a kliensek aktuális szükségletéhez kell igazítani. Ebben a programelemben a segítő szakemberek a szociális munka módszereit, eszközeit, és készségeit használják. Ezek közül kiemelt szerepet kap a probléma-megoldó modell, valamint jelentős szerepet kapnak a viselkedéstani és kognitív iskolákon alapuló készségfejlesztések is. A műhelymunka kapcsán törekedni kell arra, hogy abba minél több fiatalt lehessen bevonni. A műhelymunka alkalmai mindig az egyes 45

programalkalmak elején – késő délután vagy kora este – kerülhetnek lebonyolításra például az alábbi témakörökben:  Egészségügy (felvilágosító foglalkozások nemi úton terjedő betegségekről, kábítószer-prevenció, egészséges táplálkozás)  Családi kapcsolatok (beleértve a családon belüli erőszakot, illetve a fiatalkori terhesség és a kamaszkori szülő szerep problematikáját)  Agresszió, stressz-kezelés, döntéshozatal, kreatív problémamegoldás  Foglalkoztatás (álláskeresési készség fejlesztése, pályakezdők munkavállalói felkészítése)  Jogi alapismeretek (gyermekek jogai, emberi jogok, munkajog, betegek és ellátottak jogai)  A társadalmi tudatosság növelése, továbbá véleményformálási, közösségi szerepvállalási készségek fejlesztése  Fogyasztói intelligencia (többek között beszélgetés az okos pénzügyi háztartás vezetésének mibenlétéről, a költőpénz beosztásáról, továbbá a felelőtlenül felvett banki hitelek veszélyeiről) A programelem során használt intervenciók és módszerek:  Konzultáció, tanácsadás  Szociális és/vagy egészségügyi ellátáshoz való juttatás elősegítése  Szociális készségfejlesztés 5. Információs, valamint felvilágosító szolgáltatások: Ezen szolgáltatás keretén belül minden érdeklődő számára alapvető információkhoz való hozzáférést kell biztosítani, továbbá – 46

elsősorban a problémás droghasználók számára – személyes tanácsadás keretében szakszerű tájékoztatást is javasolt nyújtani. A szolgáltatás tehát egyszerre foglalja magába az írásos és a szóbeli edukációt, ezért a munkatársakkal kapcsolatosan elvárás, hogy ne csak birtokolják, hanem megfelelő kommunikációs készségekkel át is tudják adni a kábítószer-probléma jelenségével kapcsolatos komplex tudásukat. 6. Étkezés: Elsősorban nagyobb rendezvényeken és versenyeken – valamint lehetőség szerint egyéb alkalmakkor is – egyszerű szendvicsek, tea, ásványvíz, pezsgőtabletta, stb. biztosítása (kiegészítő tevékenység). Helyiséggel szemben támasztott követelmények és minimális tárgyi feltételek:  A program megvalósításához minimum akkora alapterületi helyiség szükséges, ahol legalább 2 db pingpongasztal elfér úgy, hogy a játék kényelmesen, balesetmentesen folytatható.  Minimum egy WC  Minimum 2 db pingpongasztal, 4 pár ütővel, labdákkal és hálókkal Nyitva tartás:  Rendszeresen, legalább heti egy hétvégi napon (péntek, szombat vagy vasárnap)  A programnak alkalmanként legalább 5 órát kell nyitva tartani, mégpedig oly módon, hogy minimum 5 óra a 18 óra utáni időpontra essen Munkatársakra vonatkozó minimum feltételek:  Az ügyeleteket úgy kell megszervezni, hogy egyszerre legalább 2 munkatárs legyen jelen. A pszicho-szociális 47

szolgáltatásokat csak szakmailag felkészített személyek végezhetik.

kompetens,

illetve

Irodalom:  Bíró Szabolcs – Máté Zsolt: Éjjeli kikötő. INDIT módszertani füzetek 2, 2010, Pécs  Juza Katalin: A fantasy szerepjáték pszichológiai vonatkozásai,1995., Debrecen  SZH - SZMI Addiktológiai Szakértői Munkacsoport: Szakmai ajánlás a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatások részére FSZH, Budapest, 2008  Mikulán Rita - Keresztes Noémi - Pikó Bettina: A sport, mint védőfaktor. Fizikai aktivitás, egészség, káros szenvedélyek. IN:Pikó Bettina (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. L’Harmattan, Budapest, 2010., 115-130. o.  Carmen Trenz: Qualitätsmerkmale von Gewaltprävention, Erkenntnisse aus der Evaluationsforschung VIDAKJ, Köln, 1 / 2004, p. 4-6.

További információ: Máté Zsolt 72/538-037 [email protected] SZÍNHÁZTRÉNING ÁLLAPOTLEÍRÁS: A rehabilitációs kezelések vonatkozásában elmondható, hogy a sikeres terápia, reintegráció érdekében a kliensek gyakran nem térnek vissza eredeti lakóhelyükre, hanem a hosszúterápiás kezelést követően, életvitelszerűen máshol telepednek le, vállalnak munkát, keresnek továbbképzési lehetőségeket, kezdenek új életet.

48

Pécs a reszocializáció, reintegráció szempontjából a környék legvonzóbb településének tekinthető. Ez több tényezőből tevődik össze:  Munkalehetőségek  Támogatott lakhatás  Tanulmányi, képzési lehetőségek (tanfolyamok, felsőoktatási intézmények, középfokú oktatási intézmények a hagyományos tankötelezettségi rendszerből kikerülők részére)  Szabadidő-eltöltési lehetőségek  Önsegítő csoportokhoz való hozzáférés: a városban évtizedek óta működnek 12 lépéses programokra épülő önsegítő csoportok (NA, GA, AA)  Az addiktológia teljes spektrumát megajánlani képes intézményi ellátórendszer A terápiát elvégzett kliensek esetében elmondható, hogy az absztinens élet felé motiváltak, együttműködőek, rendszeresen látogatnak önsegítő csoportokat. Esetükben a Tisztás konzultációs, egyéni esetkezelő, szociális ügyintézést segítő, relapszus-prevenciós programjai nagy hatékonysággal működnek. Ugyanakkor a drogdependencia krónikus, visszaesésekre hajlamos (kór)lefolyást mutat, mely jelenség a rehabilitációban részt vett klienseink esetében is gyakran megjelenik. A szerhasználat, illetve a függőség relapszusokkal és remissziókkal jellemezhető. Elvonó kezelést követően a betegeknél a visszaesés arány rendkívül magas, Hunt, Barnett és Branch 1971-es klasszikus felmérése szerint a heroin, a nikotin és az alkohol relapszusmintája hasonló, a kezeltek 2/3-adában jelentkezik visszaesés az első három hónap során. Más felmérések ennél is nagyobb arányú visszaesésről

49

számolnak be, amennyiben az elvonó kezelést nem követik visszaesést megelőző célú beavatkozások. A megcsúszás, és visszaesés egyben újra aktivál olyan magatartásformákat a szenvedélybeteg életében, mint izolálódás, szegregálódás, ismét jelentkeznek azok az érzelmi állapotok (bűntudat, szégyenérzet, hárítás, önsajnálat), mely magában rejti azt a veszélyt, hogy a korábban a terápiás konzultációban kooperáló személy bizalmatlan lesz az intézménnyel, a segítőivel szembe, és a továbbra is józan életet élő függő társait igyekszik elkerülni. A relapszus szempontjából veszélyeztetett, vagy a „megcsúszás”, illetve „visszaesés” fázisában lévő klienseink esetében szükséges, hogy:  Olyan szolgáltatást tudjunk részükre biztosítani, mely adekvátan képes reagálni a problémákra, azaz biztosítani képes: o gondozást és a pszichoszociális rehabilitációt az ellátott otthonában illetve lakókörnyezetében o Segítségnyújtást az egészségi és pszichés állapot javításában;  a meglévő képességek és készségek megtartásában, illetve fejlesztésében;  a mindennapi életben adódó konfliktusok feloldásában és a problémák megoldásában;  a szociális és mentális gondozásban és,  az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban, o Motiválni újra klienseinket a szolgáltatások felé.

50

Ezen dimenziók mentén a relapszus-prevenciós intervenciók egyik fontos eszköze a művészetterápiás foglalkozások használata a felépülés folyamatában. A programok nyitottak a terápiát befejező, és a kezelést megszakító kliensek felé egyaránt. Speciális körülmény, hogy a színházterápiás csoportok a nem szenvedélybeteg résztvevők felé is nyitottak, így teret adnak a szociális, mentálhigiénés felsőoktatásból érkező hallgatóknak is. A PROGRAM CÉLJA: Alapgondolatunk, hogy a testi-, lelki- vagy szociális sérülés többnyire együtt jár az érzelmek felborulásával, az önkifejezés gátoltságával és a kapcsolatrendszerek diszfunkcionális működésével, s hogy ezek a művészi élmény tapasztalásán keresztül (passzív befogadás) vagy cselekvő részvétellel (kreatív aktivitás) enyhíthetők és oldhatók. A művészi élményen, a katarzison keresztül egyrészt lehetőség nyílik egymás jobb megismerésére, a sérült lét árnyaltabb megfogalmazására, az emberi kapcsolatok kitágítására, másrészt saját érzelmeik, indulataik áttételes levezetésére, érzéseik megfogalmazására vagy vágyaik kifejezésére. A művészetterápia eszköz, lehetőség és persze öröm. Elmondani az elmondhatatlant. A test-tudati, zenés színház- és mozgásterápiás csoportcélja, hogy a csoportos munka, az alkotás folyamata és az alkotás közbeni sikerélmény segítségével a résztvevők "kimozduljanak" bezártságukból, újra fontosnak, hasznosnak érezhessék magukat. A mozgás, az irodalom, a zene olyan verbális és non-verbális csatornákat nyithatnak meg, amelyek a résztvevők segítségére lehetnek az önkifejezésben, az önértékelési válság leküzdésében, vagyis a gyógyulásban. A művészetterápia közösségi és egyéni közléseken alapul, de azokon túl az egyén belső világából kiszakadt 51

közlésével, dimenzionálva többet ad, mint az addig alkalmazott módszerek. Új lélektani elemek felszínre juttatásával az énkifejezésmód addig nem ismert elemeit mutatja be, az én-kifejezés teremtő szerepét jeleníti meg. Korábban fel nem tárt pszichoszociális mezőket mutat, új kommunikációs mezőt ad, a szóhatárokat cselekvés-hatásokká alakítja át. (Pető) A testtudati munka célja a testérzeteink minél objektívebb átélése mentén a valódi szelf átélése. Egyfajta érzetbeli letisztázás, mely során érzeteink mentesülnek a rárakódott tartalmaktól, esetleges traumatikus tapasztalatoktól. A felbukkanó primer testi tapasztalatok differenciálása, majd pedig integrálása a szimbolikus tartománnyal. A testtudati állapot során tudnak olyan szelf-érzetek megjelenni, melyek feltöltő erővel bírnak, így lehetőséget teremtenek a korrekciós munkára. Olyan nyitott állapot ez, mely mozgósítja a kreativitás, a preverbális testi élményeket, ugyanakkor lehet az önszabályozó állapotaira építeni. A színházterápia a test nyelvén beszél, a test mozgását, látványát, a test teremtette emberi hangot változtatja át szimbolikus erőforrássá, izgalmas lehetőséget teremt a habilitáció és pszichoszociális rehabilitáció terén. A színházterápiás próbák, a különleges gyakorlatok, váratlan helyzetek, a nehézségként átélt munka számtalan, változtatásra sarkalló érzelmi élményt tartogat, önvallomásra késztet, és kapcsolati fejlődést indít be. Várt eredmények: 

a résztvevők önelfogadása, én-tudata pozitív irányban fejlődik, mely fejlődés segíti őket szociális, oktatási, foglalkoztatási aktivitásukban is.

52



a résztvevők életében segítsük a „más”-sággal kapcsolatban megélt traumáik, a traumatikus eseménnyel kapcsolatos emlékeik, érzelmeik, gondolataik, szorongató fantáziáikmegoszthatóvá, ezáltal feldolgozhatóvá tételét



azoknak a személyiségdimenzióknak a mobilizálása, melyek segítik a résztvevőt a megfelelő coping, megküzdési stratégiák kialakításában, az egyéni védő, protektív működések felismerésében és gyakorlásában



lehetőséget adni az önismeretre, a tudatosan választott értékrend szerinti (egyéni és közösségi szinten történő) életvitelre, valamint arra, hogy sajátélményben megélhető, megismerhető és elismert legyen mindenki egyedi lélektani működése, értékszemlélete, bármely - a többségi társadalomtól eltérő – életforma létjogosultsága. Így a csoport hatása megakadályozhatja, hogy a résztvevők – a többségitől - eltérő életformájuk miatt minősített szerepbe kerüljenek. A csoport hozzájárul, hogy mindenki önmaga értékrendjét, életformáját autonóm módon képviselje, ugyanakkor mások értékrendjét, életfelfogását tolerálja, megértse – ezzel egy multikulturális társadalom alapműködéséről tapasztalatot szerezzen

A színház- és mozgásterápia révén a probléma, a trauma valamilyen cél érdekében hasznosítható eszközzé válik. A résztvevők élete során átélt csapások, szégyen, megaláztatások, kontrollvesztés stb. mind-mind a művészeti munka felhasználásra váló nyersanyagai. A program felépítése során az alábbi szempontok érvényesítését tartjuk szem előtt: 

kontinuitás, folyamatosság, az élményszerűség beépítése a hétköznapokba

53



produktivitás, a nyilvánosság előtt történő megjelenés, a műhelymunka eredményeinek láthatóvá tétele



egyéni szükségletek szem előtt tartása, a program folyamatos illesztése a részt vevők egyéni sajátosságaihoz

CÉLCSOPORTOK: o Szenvedélybetegek o Szociális képzésben részt vevő hallgatók Program javaslat: Test-tudati, zenés színház- és mozgásterápiás csoportfelépítése: 1. Alapegység a műhely:  egy átlagban három órás folyamatos foglalkozás, a csoport összes tagjának teljes, megszakítás nélküli aktív részvételével.  A közös szabályok, csoportnormák minden résztvevőre vonatkoznak, világosak, deklaráltak. Ezen normák: titoktartás, egymás tisztelete, minősítések mellőzése, szermentesség, erőszakmentesség  A műhelymunka minden alkalommal más, de mindig az előbbi műhelyre alapozott. Keretei viszont (a felhalmozott tapasztalat, a pillanatnyi helyzet és az aznapi közeli cél számontartásával) meghatározottak. 2. Időtényezők:  Az idő fontos szerepet játszik: a folyamatot gyorsítani nem szabad, számon kell tartani a fiziológiai tényeket (az izmok felmelegedése, új lélegzési ritmus, stb.), az intenzív pillanatokat lazított, fesztelenebb percekkel kell váltani, a csöndnek, várakozásnak ugyanúgy megvan a szerepe, mint a

54

kitörő energiának. A fáradtság, testi-lelki kimerülés szerves része a munkának.  A munka ritmusát a terapeuta és a csoporttagok között kialakult dinamikus egyensúly határozza meg.  A csoportok gyakorisága: hetente egyszer, lehetőleg azonos napokon, azonos időben és helyen, olyan időpontban, ami a célcsoport nagyobb részének megfelel a munkavégzés és az egyéb, a felépülés szempontjából fontos tevékenységekre (önsegítő csoportok) figyelemmel. Javasolt időpont: késő délután, estefelé  Javasolt idő alkalmanként 180 perc, 15 perces szünettel 3. A foglalkozások tere:  a terem legyen szinte üres, vagy könnyen kiüríthető, fűthető, szellőzéssel, akadálymentes padlózattal, lehetőleg sima falakkal  legyen biztosított a lehetőség az átöltözésre, legyen mellékhelyiség  a helyszín legyen lehetőleg frekventált, tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető helyen 4. Csoportlétszám: 6-15 fő 5. Egyéb szempontok:  Ne legyenek krónikus testi betegségek (pacemaker, krónikus asztma, erős vérnyomás problémák, epilepszia stb.)  Javasolt létrehozni egy zárt facebook csoportot (vagy valami hasonló csatornát), ahol lehetőség van kommunikációra, szakmai leírások megosztására, a foglalkozásokon készült fotók, videók megtekintésére A foglalkozások felépítése: 1. Beöltözés, a tér (a gyakorlatok tere) elfoglalása után rituális hagyomány egy kör, a földön ülve, ahol hosszú bevezetőre, 55

sok beszédre nem kerül sor, de mindenki mondhatja, ha különös problémája van. A kezdő kör jellegzetes témái: hogy vagyok az adott pillanatban, helyzetben, kell e valakinek előbb távoznia aznap stb. 2. A következő gyakorlatsorozat alapja a tér elfoglalása, bejárása. Az első kérés: járjuk be az egész teret, minden irányban, nem egymást követve, közben kezdjünk magunkra figyelni, felejtsük el a külvilágból jött problémákat, gondolatokat, stb. Az első találkozásokat akkorra váltjuk ki, tekintetre, érintésre, hangra hívó feladatokkal, amikor már mindenkinek sikerült magára koncentrálnia. Minden "gyakorlat" a lehető legszabadabb, sohasem utánzásról vagy egy előre meghatározott mozdulat sikeres megvalósításáról van szó. A térbe írt gyakorlatok (járás, vagy sétálgatás névre becézve) legalább 20-40 percet vesznek igénybe. Tapasztalatunk szerint ennek az időszaknak a gondos felépítése nélkülözhetetlen előfeltétele a további munkának. 3. Tematikus egyéni, páros vagy tömeg gyakorlatok 4. Rövid egyéni vagy páros gyakorlatok bemutatása, feldolgozása „kiemelt térben” (az aktuális játszókon kívül mindenki félrevonul nézőként, és figyel) 5. Levezető gyakorlat (általában feloldó, vidám, nyugtató) 6. Verbális záró érzéskör (hogy vagyok a tréning után): a tréningek minden alkalommal záró érzéskörrel érnek véget, hogy az átélt élmények, inspirációk feldolgozás a terápia biztonságos terében történhessen meg 7. Közös elpakolás, rendrakás… Kiegészítések:  Gyakran nincs hagyományos értelemben vett „szövegkönyv”, a szereplők puszta vokalizációkkal 56

dolgoznak, vagy a megjelenítésre kiválasztott irodalmi műveket saját céljaiknak megfelelően formálják át. A színházterápia jelenleg is gyakorolt változatában mindegyik szereplőnek van egy „blokkja”, ahol az ő feladata saját érzéseinek, gondolatainak minél jobb kifejezése, s ebben minden társa segítségére van. A játékból megtudhatják, miképpen lehet a másiknak segíteni, s hogyan lehet a segítséget elfogadni.  Olyan szövegekkel dolgozzunk, amelyek megőrizték életerejüket, melyeknek rangja van.  A színháztréning koedukált, létrejöhetnek szerelmek, kapcsolatok, vagy megjelenhetnek párok, ezeket egyénileg szükséges kezelni.  A nyitott műhelymunka jellegzetesen nem olyan mély és intenzív, mint például egy zárt közösségben, rehabilitációs intézetben. Fontos, hogy a nyitott csoportban a már kint élő, felépülésben lévő emberek már „nem az életükért tréningeznek”, hanem test-tudati, művészeti csoporthoz, közösséghez tartoznak, amiben lehet fejlődni, ami hasznos józan időtöltést jelent. A műhelymunka 3 órájának alkalmasnak kell lennie a megkezdett folyamatok biztonságos lezárására is. A PROGRAM SZERVEZŐI ÉS LEBONYOLÍTÓI: Szervezők: civil szervezetek, felsőoktatási intézmények, szociális szolgáltatók, egészségügyi szolgáltatók Lebonyolítók: színház-terápiás szakember, asszisztens (a színházterápiában jártas asszisztens, főleg a tematikát, a résztvevők viselkedését figyeli, és a verbális beszélgetéseket koordinálja) További információ: Belány Viktória 72/532-300; [email protected] 57

Kezdeti munkafázis

Orientációs fázis

MOZGÁSCSOPORT DINAMIKÁJÁNAK FOLYAMATMODELLJE ÉS JELLEGZETESSÉGEI A KÜLÖNBÖZŐ FÁZISOKBAN (Merényi Márta) MOZGÁSBAN VERBALITÁSBAN A folyamat jellegzetességei

Vezetés jellegzetességei

Mozgásos helyzet szokatlansága; Tanácstalanság (rövid időtartamú gyakorlatok, sok váltás)

Struktúra fontossága; Inkább direkt vezetésmód; Tiszta támpontok adása; Az egyéni és csoportos mozgásminták, mozgásmódok megfigyelése; Gyakorlatbemutat ás során mintaképzés elősegítése: széles mozgásspektrum mentén, de egyszerű módon

Megjelennek a főbb mozgásos témák; Az élmény újdonságának varázsa, hirtelen, erős benyomások; Hárítási módok: túlmozgások, kinézés; Megszokott, kész mozgássémák, biztonságához való ragaszkodás

58

A folyamat jellegzetessége i Mozgással kapcsolatos fantáziák, (félelmek, vágyak, stb…) bizonytalanság ; Magyarázatok keresése: pl. mire jó a mozgás Indifferens, leíró jellegű leírások, visszajelzések; Kevés interakció; A mozgás- és a verbalitás élmény között nagy a távolság;

A

VEZETÉS

Vezetés jellegzetességei Nincs terápiás intervenció; Érték-norma képzés kialakításában mintaadás; Előkészíti a csoporttagok kommunikációját; Mozgáscsoporttal kapcsolatos előképek, fantáziák megjelenését segíti;

Mélyülő munkafázis 1. szakasz

A testtudati munka kapcsolati hangsúlyú; A mozgásos kényszerpályák tisztább megjelenése; VALÓS TAPASZTALÁS talaján: áttételi történések egyre láthatóbb megjelenése;

A struktúraadás még fontos, mert a struktúra mentén bontakozik ki a csoport munkaképessége; Ennek megfelelően, egyre hosszabb időszakasszal dolgozik; A direkt vezetés elmozdul az indirekt felé,

Élmények megosztásának tanulása; Kölcsönös áttételi viszonyok fokozatos megjelenése az egymásnak való visszajelzésekb en

CSOPORTKOHÉZIÓ

59

Érzelmek, indulatok kifejezésének facilitálása; Csoporttagok interaktív jelenlétének további segítése;

Mélyülő munkafázis 2. szakasz

Egyéni testtudati munka kibontakozása; Kapcsolati munkák további differenciálódá sa; Kiemelt térben (utak, kör, 4 sarok) a csoportfigyelem inspiráló, biztonságadó hatására kockázatvállalá s képessége fejlődik

Áttételi viszonyok megjelenését észlelni, és ennek teret adni minél több szinten, több minőségben; Ezért többekkel való munka preferálása;

Szeretet, agresszió kifejezése, alaptémák, alapproblematikák megjelenése; Sok egymás közötti interakció; Áttétellel történő munka

KOHÉZIÓ

CSOPORT-

60

Fontos a „saját” és a „másik” történéseinek szétválasztása, azaz a felszínre kerülő, verbalizált érzésekben, történésekben az áttételi szint és a konkrét, valós, ill. az interszubjektív minőségek szétválasztása; Verbális terápiás beavatkozások és értelmezések fontossága;

Mélyülő munkafázis 3. szakasz Átdolgozás

Kreatív potenciál nő; Alaptémák ismétlődő, újra megmunkálása; Verbális anyag beforgatódik; Artikuláltabb kapcsolati munkák; Kiemelt játéktér;

Indirekt vezetés: Strukturált testtudati munkából kibontakozó egyéni és csoport dinamika folyamatának követése; Instrukciók a folyamat kibontakozását, az elakadásokkal való munkát, a csoportvezetőcsoporttagok kapcsolatfenntartá sát segítik; Egyik vezető sokszor teljesen benne van a folyamatban, testterapeutaként, dolgozik a csoporttagokkal, áttételviszontáttétel szintjén is, vagy mindketten kint vannak; A történésekhez szükséges idő-tér, szabadságfok növekedik, a vezetői jelenlét minősége változik: „tér-tartás”, kísérés jelentősége előtérbe kerül, 61 megfelelő holding mellett;

Narratívák kibontakozása; Csoport mozgásos történéseinek illesztése a narratívákba, A mozgás és a verbális szakasz közötti átkötés élménye; Belátás, elfogadás, a csoporttagok egymás terapeutái verbális szinten is;

A narratíva, az „itt és most”, és az áttételek összekötése; Vezetővel kapcsolatos érzések, áttételek kimondhatóságán ak facilitálása, és az ezekkel való munka; Csoporttagok interakciói terápiás értékűek;

Lezáró fázis

Átmeneti regresszió erősödés; Erős érzelmek, indulatok: szeretet, harag átélése kapcsolatban, vagy egyedül; Intimitáskreativitás spektrum mentén megnyugvás, autonómia átélése;

A csoport regresszió miatt átmenetileg szükség lehet a strukturáltabb, és a direktebb vezetésre, majd a kreatív potenciálra épülő transzformációkra; Találkozás, kapcsolat, elválás, egyedül továbbfejlesztés (kapcsolati történések beépítésével) van a fókuszban; A csoport folyamat történetének fontosabb, meghatározó történéseinek (testtudati, térbeli, kapcsolati) felidézése(indirekt módon, vagy direkt instrukció útján); Ami megjelenik, azt segíti a vezető kibontakozni

62

Veszteségekkel , búcsúval való munka, és ezek narratívákba való illesztése; Koherens csoportnarratív a; Harag, szomorúság, szeretet, megértés, megnyugvás;

Áttételi érzések, a közösen megélt konkrét valós történések narratívába illesztése; Veszteségekkel való munka; Koherens csoport-narratíva együttes létrehozása, Csoport befejeződése utáni időszakkal kapcsolatos fantáziák kimondása,

BÖRTÖNPROGRAM ÁLLAPOTLEÍRÁS: A 2000 és 2007 között az EMCDDA számára készült országjelentésekben szereplő kutatások adatai szerint az Európai Unió országaiban átlagosan a fogvatartotti populáció több mint fele fogyasztott már a letartóztatást megelőzően valamilyen illegális drogot (PAKSI, ARNOLD, 2009). 2008-ban 40,9%-kal többen követtek el bűncselekményt kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt, mint 2007-ben (2007: 2761 fő, 2008: 3891 fő). A kriminálstatisztikai adatok továbbra is azt tükrözik, hogy a bűnözői szubkultúrában egyre több a kábítószerfüggő, illetve növekszik azoknak az aránya, akik „belecsúsztak” a szenvedélyszer-használat következményeként az egyre gyakoribb bűnelkövetésbe és a bűnöző szubkultúrába. 2008-ban kutatás (Paksi 2009a) készült a jogerősen elítélt fogvatartottak kábítószer-használatáról. A kutatás célpopulációját a vizsgálat idején a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben jogerősen fogvatartott, magyar állampolgárságú, felnőtt korú elítéltek képezték. A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben jogerősen fogvatatott populáció 43,8%-a kipróbált már bekerülése előtt valamilyen tiltott drogot. A valaha fogyasztók több mint kétötöde, azaz minden ötödik-hatodik fogvatartott (18,2%) kinti életében pedig volt olyan periódus, amikor legalább heti rendszerességgel élt valamilyen tiltott szerrel. A büntetés megkezdését megelőző évben minden harmadik, az utolsó kint töltött hónap során pedig minden ötödik, jelenleg fogvatartott, használt valamilyen tiltott drogot. A valaha használók körében a folyamatos fogyasztási ráta 76% volt a bekerülésük előtt, és az aktuálisan is használók aránya megközelítette a valaha fogyasztók háromötödét (58,3%). A fogyasztás elterjedtségének növekedése mellett jelentősen, 2-3-szorosára növekedett a valaha 63

fogyasztókon belül azok aránya, akiknek az életében a drogfogyasztás következtében előfordultak már különböző – családi, munkahelyi, rendőrségi – problémák, vagy drogfogyasztásuk miatt valamilyen kezelésre szorultak.

A börtönpopuláció drogérintettsége a bekerülést megelőzően jelentősen meghaladja a társadalomban általánosan jellemző érintettséget, azaz a büntetés-végrehajtási intézetekben jóval nagyobb arányban vannak jelen szerhasználók, mint az általános népességben. Esetükben nem egyszerűen a kábítószerekkel való kapcsolatba kerülés kockázata nagyobb, hanem a folyamatos fogyasztás aránya is (PAKSI, ARNOLD, 2010). A börtönökben fogva tartott szerhasználók számos szociológiai mutató és személyiségvonás, valamint a személyiség alakulását és működését érintő dimenzió mentén különböznek a civil droghasználóktól, illetve a kábítószerekkel nem élő fogvatartott társaiktól is. A Váltó-sáv Alapítvány munkatársainak a Budapesti Fegyház és Börtönben végzett vizsgálata (CSÁKI és mtsai., 2010) eredményei: a szerhasználó fogvatartottak szociálisan hátrányos helyzetűek; droghasználatuk kezdete igen korai életévekre tehető; esetükben gyakori a politoxikomán – többféle kémiai anyagot érintő – 64

fogyasztás. Igénylik a támogatást és a segítséget, ugyanakkor gyenge önérvényesítő képességeik és elégtelen társas kompetenciáik nem teszik lehetővé, hogy – az amúgy is szűkösen rendelkezésükre álló – forrásokat hatékonyan kutassák fel és vegyék igénybe. Kutatási adatok alapján a droghasználó fogvatartottak elítélttársaiknál gyengébb társas kompetenciával rendelkeznek. Az életüket kevésbé tartják értelmesnek, jelentéstelinek. Az önértékelésük alacsonyabb, az énképük sok esetben erősen negatív színezetű. Többnyire pesszimisták: nem hisznek abban, hogy képesek kézben tartani és irányítani életük eseményeit. Rugalmatlanok: a környezet változó kihívásaira ritkán képesek adekvát módon reagálni. Problémáik adódnak az önirányítással: érzelmi és indulati kontrolljuk elégtelen. Mindezzel szoros összefüggésben kevésbé kitartóak: egyfelől nem is bíznak abban, hogy képesek befolyásolni a helyzetüket, másfelől pedig minden apróbb kudarcélmény megerősíti őket a negatív vélekedéseikben – „Gyenge vagyok, nekem ez úgysem sikerülhet!” –, ami miatt hamarabb fel is adják a küzdelmet. Összefoglalva: a börtönökben hatékony beavatkozások kidolgozásakor az egyéb kontextusokban sikeresen működő drogprevenciós és drogterápiás programok módosításokra szorulnak. A fogvatartotti populáció esetében figyelembe kell vennünk és kezelnünk kell a fokozott pszichés sérülékenységet, a gyenge megküzdő kapacitást és az antiszociális személyiségzavart is. A PROGRAM CÉLJA: Komplex intervenciós program működtetése a büntetésvégrehajtási intézetben fogvatartottak számára. A program célja a drogfogyasztásban érintett fogvatartottak elérése, társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatása, addiktológiai és 65

mentálhigiénés ellátása, reszocializációjuk/(re)integrációjuk elősegítése. Szemléleti keret: 1. A kezelés filozófiájának világosnak, érthetőnek és konzisztensnek kell lennie. 2. Empatikus, biztonságos légkörben kell zajlaniuk a foglalkozásoknak. 3. Egyértelmű magatartási szabályokat kell meghatározni a program résztvevői számára. 4. Az elkötelezett, megfelelően képzett személyzet alapvető feltétel. 5. Szükség van arra is, hogy volt bűnözők és korábbi, gyógyult kábítószerfüggők, mint szerepmodellek vegyenek részt a team munkájában. 6. Kortárs csoportokban érdemes a programot tartani. (Amint arra Sims (2005) is rámutat, a kortársak jelenléte amiatt kívánatos, mert fokozottan érzékennyé és éberré teszi az egyes résztvevőket azokra a viselkedésmintákra és attitűdökre, amelyeket önmagukban is meg kell változtatniuk.) 7. Hangsúlyt kell fektetni a visszaesés megelőzésére, a relapszusprevencióra. 8. A kezelés folytonosságát biztosítani kell a szabadulás után is. A közösségi utógondozás nélkülözhetetlen a sikerhez. 9. A programokat hatékonyságvizsgálatnak kell alávetni. 10. A kezelés önállóságát, egységességét, ugyanakkor nyitottságát és rugalmasságát mindvégig fenn kell tartani. CÉLCSOPORTOK: Büntetés-végrehajtási intézetben  előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottak  szabadságvesztéses, vagy elzárásos fogvatartottak, akik a szenvedélybetegségben, droghasználatban érintettek. A célcsoport megoszlása: 66

 

fiatalkorú fogvatartottak felnőtt korú fogvatartottak o férfiak o nők

Program javaslat: A komplex intervenció felépítése: 1. Egyéni foglalkozások: az egyéni foglalkozások célja a programban részt vevők állapotfelmérésén túl, azon fogvatartottak ellátása, akik nem tudnak csoportfoglalkozásokon részt venni. Ide tartoznak a fokozott őrzésű rabok, a női fogvatartottak, a bűntársak, és azok a droghasználó kliensek, akik több olyan problémával küzdenek – ezek részben a szerhasználat kiindulópontjául szolgáltak, de előállhattak a drogfogyasztás következményeképp is –, amelyek megbeszélésére és kezelésére egyéni konzultáció válik szükségessé. Az egyéni foglalkozások felépítése: A. Állapotfelmérés A folyamatosan végzett szűrés, az állapotfelmérés és a korai felismerés alapvető jelentőségű a szenvedélybetegekre irányuló szolgáltatásban, mert általuk olyan információkhoz juthatunk, amelyek segíthetnek a terápiás célok, stratégiák kialakításában, tervezésében, kivitelezésében és aktualizálásában. Az állapotfelmérés a segítő kapcsolat kiindulása. Használata több célt szolgál. Információt szerzünk, melynek során kialakíthatjuk a terápiás célokat és a terápiás stratégiát. Az állapotfelmérés során megalapozódhat a segítő kapcsolat, kliensünknek visszajelzést adhatunk helyzetéről, állapotáról mindezek mellett a folyamatos állapotfelmérés lehetővé teszi a kliens változásának monitorozását, valamint az eredményesség megállapítását. A segítséget kérő 67

megtapasztalhatja, hogy együtt érzők és segítők vagyunk vele, ami csökkenti feltételezhető védekező álláspontját droghasználatának tekintetében. Állapotfelmérés során használt eszközök 1. Addikció Súlyossági Index 2. Strukturált interjú B. Egyéni konzultáció 1. a felépülésre való készség mérése, fokozása (felépülési modell) 2. változásra ösztönzés (motivációs interjú) 1. Motiváció felmérése 2. A változásra irányuló motiváció kialakítása és erősítése 3. A változás melletti elköteleződés megerősítése 3. addiktológiai konzultáció (counseling) 1. rövid, - és hosszútávú célok meghatározása 2. a tevékenység végrehajtásához szükséges eszközök, módszerek meghatározása közös egyeztetés alapján 3. a kitűzött célok és az azokhoz rendelt eszközök, módszerek felülvizsgálata 4. új célok, majd a célokhoz rendelet új eszközök, módszerek meghatározása 4. problémaelemzés, problémamegoldás 1. Személyes problémák meghatározása a. rövid- és hosszútávú célok meghatározása b. fontossági sorrend felállítása 2. Problémamegoldó beszélgetések a. akadályozó tényezők, problémák feltárása, elemzése, kulcsproblémák meghatározása b. megoldási lehetőségek összegyűjtése c. megoldási terv készítése 68

d. krízisintervenció 3. Rövid pszichoedukáció a. hiányzó ismeretek felmérése b. információnyújtás, tájékoztatás 4. Együttműködés értékelése 5. visszaesés-megelőzés 1. Inger-kontroll, az első, másod és harmadfokú kockázati tényezők /magas kockázatú helyzetek azonosítása a. 6.1.1. alapvető fogalmak tisztázása b. elsődleges, másodlagos és harmadlagos megerősítő ingerek azonosítása és összegyűjtése c. ingerek kockázati szempontból történő értékelése 2. A korai figyelmeztető tünetek azonosítása a. korai figyelmeztető tünetek azonosítása, egyéni lista készítése b. összefüggések tisztázása 3. A relapszus megelőzése érdekében alkalmazandó stratégiák kidolgozása és gyakorlása a. stratégiai terv kialakítása, a megfelelő készségfejlesztés, probléma-megoldási hiány meghatározása b. a visszaesés-megelőzéshez szükséges készségek elsajátítása, gyakorlása 4. A visszautasítás, nemet mondani tudás képességének megtanulása a. harmadfokú triggerekhez kapcsolódó helyzetek azonosítása b. a visszautasításhoz szükséges készségek elsajátítása, gyakorlása 6. Kommunikációs készségek fejlesztése  Pozitív érzés kifejezés készségének fejlesztése 69

  

Pozitív szemléletű (konstruktív) kérés készségének fejlesztése Negatív, kellemetlen érzések kifejezésének fejlesztése Aktív figyelem technikájának a fejlesztése

2. Csoportfoglalkozások Csoportlétszám: egy csoporton jellemzően 6-12 fő vesz részt. A létszám kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a fogvatartottakkal kapcsolatos ügyintézések (tárgyalás stb.) miatt rendszeresen a hiányzások, egy tematikát nem lehet ugyanazzal a csoportösszetétellel végigvinni. Emellett a csoport összetétele menet közben is változik annak okán, hogy van, aki szabadul, és kerülnek be újabb eljárás alá vontak. Bekerülés: a börtönben dolgozó nevelők közreműködésével kerülnek be a fogvatartottak a foglalkozásokra, az eljutásukat, felügyeletüket szintén ők koordinálják. A csoportokra bekerülő fogvatartottak minden esetben állapotfelmérésen vesznek részt. Specifikáció: az önsegítő jellegű csoportot felépült szenvedélybeteg vezetésével kell tartani A. Önsegítő jellegű csoportok: cél a szenvedélybetegség természetével és a felépüléssel kapcsolatos ismeretek átadása, változás segítése, a visszaesés megelőzés Tematika: Ismerkedés, bemutatkozás. Csoportszabályok, tematika tisztázása A szenvedélybetegség fogalma, a bio-pszicho-szociális függőség A szenvedélybetegség kórfolyamata: 1. Korai stádium – fokozódó tolerancia és függőség 2. Középső stádium – fokozatos kontrollvesztés 3. Krónikus stádium – bio-pszicho-szociális állapotromlás 70

A függőség körfolyamata: 1. Rövid távú kielégülés 2. Hosszan tartó fájdalom 3. Függőséghez vezető gondolkodásmód 4. Fokozott tolerancia 5. Kontrollvesztés 6. Bio-pszicho-szociális károsodás A függő gondolkodás, a változás akadályai: Önbecsapás, Az időről alkotott fogalom, Ok és okozat felcserélése, Tagadás, racionalizálás, projektálás, Konfliktuskezelés, Túlérzékenység, Morbid balsejtelmek, Mások manipulálása, Bűntudat és szégyen, Mindenhatóság és tehetetlenség, Harag, Az önvédelem fala, Az érzések kezelése, A függő gondolkodású ember és a bizalom, Lelkiség és lelki üresség, Visszaesés-megelőzés Felépülés és részleges felépülés 1. A felépülés folyamat szakaszai 2. Megrekedés 3. Stressz és a részleges felépülés 4. Kényszeres pótcselekvések 5. A visszaesés folyamata A visszaeséssel kapcsolatos tévhitek a. az alkohol- és drogfogyasztás felépülésben és visszaesésben betöltött szerepével kapcsolatos tévhitek b. a visszaesésre figyelmeztető jelek meglétével és természetével kapcsolatos tévhitek c. a motiváció felépülésben betöltött jelentőségével és szerepével kapcsolatos tévhitek d. a kezelés hatékonyságával kapcsolatos tévhitek 71

A kényszercselekvések szerepe a visszaesésben: evés/diétázás, szerencsejáték, munka/teljesítés, testedzés, szex, izgalomkeresés, menekülés, költekezés A visszaesés szakaszai és a figyelmeztető jelek I. szakasz – Belső változás: Fokozott stressz Gondolkodásmódbeli változás Érzelmi változás Magatartásbeli változás II. szakasz – Tagadás Aggodalom Aggodalom tagadása III. szakasz – Elkerülő és védekező magatartás A fogyasztástól való végleges tartózkodás gondolata Másokért való aggódás Védekező magatartás Kényszercselekvések Megfontolás nélküli cselekvés Magányosságra való hajlam IV. szakasz – Válság Csőlátás Enyhe depresszió Konstruktív tervezésre való képesség hiánya Tervek szertefoszlása V. szakasz – Tehetetlenség érzése Ábrándozás és vágyálmok Megoldhatatlannak tűnő helyzet Gyerekes boldogságvágy VI. szakasz – Zavarodottság és túlreagálás Tiszta gondolkodás nehézsége 72

Érzésekkel

és

érzelmekkel

való

megbirkózás

nehézsége Emlékezés nehézsége Időszakos zavartság Stresszel való megbirkózás nehézsége Barátokkal szembeni harag Ingerlékenység VII. szakasz – Depresszió Rendszertelen étkezési szokások Tettvágy hiánya Pihentető alvás nehézsége Napi rutin felborulása Eseti mély depresszió VIII. szakasz – Viselkedéskontroll elvesztése Rendszertelen részvétel a kezelésen és a gyűléseken Közönyös hozzáállás Segítség nyílt elutasítása Az élettel való elégedetlenség Gyengeség és tehetetlenség érzése IX. szakasz – Kontrollvesztés felismerése Mozgáskoordinációval összefüggő nehézségek és balesetek Önsajnálat Az alkalmi szerhasználat gondolata Tudatos hazugság Teljes önbizalomvesztés X. szakasz – Választási lehetőségek szűkülése Ésszerűtlen neheztelés A kezelés és a 12 lépéses program felfüggesztése Nyomasztó magány, frusztráció, harag és feszültség Viselkedés feletti kontroll elvesztése 73

XI. szakasz – Alkohol- és drogfogyasztás Kontrollált használattal való kísérletezés Csalódottság, szégyenérzet és bűntudat Életvitelbeli és egészségügyi problémák A visszaesés tünetegyüttese Belső zavar i. Gondolkodási zavar ii. Érzelmi zavar iii. Memóriazavar iv. Nagyfokú stressz v. Alvászavar vi. Koordinációs zavar Külső tünetek vii. Ismételt tagadás viii. Elkerülő és védekező magatartás ix. Fokozott válságérzet x. Tehetetlenség érzése xi. Zavarodottság és túlreagálás Kontrollvesztés xii. Depresszió xiii. Viselkedéskontroll elvesztése xiv. Kontrollvesztés felismerése xv. Választási lehetőségek szűkülése xvi. Eseti visszaesés A visszaesés-megelőzés tervezése 1. Stabilizáció 2. Kiértékelés 3. Visszaesés-megelőző ismeretszerzés 4. Figyelmeztetőjel-azonosítás 5. Figyelmeztetőjel-kezelés 6. Leltárkészítés gyakorlat 74

7. Felépülési program felülvizsgálata 8. Fontos személyek bevonása 9. Utókövetés és megerősítés B. Önismereti csoportok: cél a hiányzó önismereti, kommunikációs, problémamegoldó, konfliktuskezelő készségek elsajátítása, a pszichoedukáció, jogi és életvezetési ismeretek fejlesztése Tematika: Önismeret - Önmagunk pozitív, ill. negatív tulajdonságainak tisztázása Alkalmazott módszer:Szociális tükör Előre elkészített tulajdonság-lista alapján először minden csoporttag önjellemzést készít, majd ezt félretéve a csoport minden tagjáról készített egy ugyanilyen jellemzést a lista alapján. A csoport végén a résztvevők összevetetik a kapott jellemzéseket a saját tulajdonságskálájukkal. Önismeret - Konfliktus-kezelés Teszt segítségével kiderül, hogy ki, hogyan oldja meg a konfliktusokat. A konfliktuskezelési stratégiák felmérése Alkalmazott módszer: Thomas-Kilmann teszt kitöltése és kiértékelése Önismeret - Probléma-megoldó modellek A strukturált problémamegoldás technikájának ismertetése és az alkalmazás gyakorlása Alkalmazott módszer: Strukturált problémamegoldó módszer Önismeret - Az érdekérvényesítés és kompromisszum. Egy játék keretében megnéztük, hogy ki, hogyan képes a kompromisszum kötésre és a csoportérdek képviselésére.

75

Önismeret – A bizalom szerepe a közös munkában és a társas kapcsolatokban A csoport célja a bizalom szerepének megerősítése a közösségi kapcsolatok fejlesztése. A csoportot saját élmények megosztásával kezdtük, kinek milyen tapasztalatai voltak a bizalom-bizalomvesztés kapcsán az életében Életvezetési készségek fejlesztése – alapvető kommunikációs formák Először felmértük a személyek közötti kommunikációs készségeket, majd a résztvevőknek elmagyaráztuk, hogy milyen előnyei lehetnek az egyes hatékony kommunikációs készségek használatának. Életvezetési készségek fejlesztése – alapvető kommunikációs formák Az előző alkalommal megkezdett készségfejlesztés folytatása Életvezetési készségek fejlesztése – érzelmi feszültségek, a stresszhelyzetek kezelése A vissza-esésben szerepet játszó ingerek tisztázása, az első-, másod és harmadfokú triggerek azonosítása. A másodfokú triggerek részletes átbeszélése, úgymint sóvárgás, depresszió, szorongás, vagy a hétköznapi életben elkerülhetetlen stresszhatások. Korai figyelmeztető tünetek azonosítása. Életvezetési készségek fejlesztése – érzelmi feszültségek, a stresszhelyzetek kezelése Az előző alkalommal megkezdett készségfejlesztés folytatása  A visszautasítás készségének fejlesztése  Előny-hátrány elemzés  Emlékeztető kártyák Drogjogi kérdések átbeszélése. Az új drogtörvény. A szigorítás várható következményei. Az elterelés lehetőségének változásai. 76

Dizájner drogok. Mi a C-lista. A dizájner drogok használatának legfőbb veszélyei Munkába álláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése Személyes kompetenciák felismerése, képviselete Kinek milyen végzettsége, kinek milyen szakmai tapasztalata van, ezek mennyire idomulnak a munkaerőpiacra. A már meglévő végzettséggel biztonságosan tudna-e dolgozni egy adott munkahelyen (sok a kereskedelmi - és a pultos végzettség). A saját magunk határait nem feszegetni, egyelőre a biztonságos munkavégzés a cél. Munkába álláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése A döntéshozatal lépései A munkakeresés folyamatos kompromisszumok és döntések sorozata. El kell tudni dönteni, ki mennyit enged az álmaiból, vágyaiból annak érdekében, hogy munkát találjon. Az évek óta tartó munkanélküli időszak hiányosságaiból származó lukakat be kell tölteni, és azokat pótolni kell. Lehet, előbb hátrafelé kell lépni ahhoz, hogy a végén ugorhassunk egyet. Intimitás, szexualitás. Nemi szerepek. Társ- kapcsolati függőségek. Szexfüggőség. Szexuális parafíliák. A család. A család, mint védőháló. A családi szerepek. Házasság. Párkapcsolat. Gyermeknevelés. Az ünnepek jelentősége, fontossága az ember életében A PROGRAM SZERVEZŐI ÉS LEBONYOLÍTÓI: Szervezők: büntetés-végrehajtásban dolgozó nevelők, szervezetek Lebonyolítók: Addiktológiai, mentálhigiénés szakemberek

77

civil

A PROGRAMOK IDŐTARTAMA: A foglakozásokat heti rendszerességgel érdemes szervezni, az egyéni foglalkozásokat 60, a csoportfoglalkozásokat 90 perces időtartamban. A Drogprevenciós Munkacsoport, az INDIT Közalapítvány és a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet együttműködésének köszönhetően több mint 10 éve, heti rendszerességgel kerül megrendezésre a ”Drogprevenciós és egészségfejlesztő csoportfoglalkozások kábítószer-használat okozta problémákkal küzdő, illetve kábítószer függő fogvatartottak részére” címet viselő programsorozat Pécsett, a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. A program első eleme, a tematikus elemekből álló prevenciósegészségfejlesztő csoport eleinte csak a felnőtt korú fogvatartottak részére volt elérhető, de a jelentkező igényeknek köszönhetően ez a tematikus csoport 2007. januárja óta a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében is megrendezésre kerül. Ezt követően a program tovább bővült mind a felnőtt, mind a fiatalkorú fogvatartottak körében szervezett önismereti jellegű csoporttal is, amelyet józan szenvedélybetegek tartanak. A csoportfoglalkozások valamennyi esetben kettős csoportvezetéssel kerülnek megrendezésre. A fenti csoportokból álló prevenciós-egészségfejlesztő program 2009-től egy újabb speciális elemmel, egy un. „egyéni prevenciós modullal” egészült ki, ugyanis a tapasztalatok azt mutatták, hogy bizonyos esetekben a fogvatartottak nem csoporthelyzetekben, hanem inkább négyszemközt akarnak segítséget kérni, ugyanis részükről a „gyenge pontok”, a pszichés sérülések felvállalása ebben az egyedi környezetben sokkal könnyebb. A programsorozat 201378

tól időszakos jelleggel egyéb kreatív csoportokkal – pl. színház és mozgás csoport, kézműves csoport – is kiegészült. A programban résztvevő szakemberek a program 2004-es elindulása óta a büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozók számára több alkalommal is tartottak a szenvedélybetegség ismereteire fókuszáló képzést. A program főbb célkitűzései a következők:  A drogos karrier miatti, a változást akadályozó bűntudat, szorongás, csökkent önértékelés feloldása, az önismeret és az önsegítés előmozdítása  A drogok beszerzésére, biztonságos elfogyasztására, következményeinek elviselésére irányuló merev cselekvési struktúra helyett a fogvatartottak spontán, alkotó jelegű cselekvéseket alakítsanak ki  Fogvatartottak körében a kábítószer-használat megelőzése, következményeinek megismertetése (a korábban „nem használó” fogvatartottak szabadulásukat követően se használjanak kábítószert)  A személyes önállóság előmozdítása, felelős magatartás kialakítása  A fogvatartott felismerje pozitív személyiségfejlődési lehetőségeit  A fogvatartottak a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását követően minél könnyebben – és a lehető legsikeresebb módon – illeszkedjenek vissza a társadalomba A modell-program elindulása óta jól működik, általában hetente összesen 18-20 fő vesz részt rajta. Egyik legfontosabb eredménye, hogy a büntetés-végrehajtási intézet nyújtotta „szokatlan” csoport keretek között is lehet szociális ismereteket és mintákat nyújtani, 79

befolyásolni lehet a normákat, valamint teret lehet adni az önismeret- és a személyiség fejlődésének is. A program fontos eredményének tartjuk, hogy a csoportokon résztvevők közül többen is fogvatartásuk megszűnését követően megkeresték Pécsett azokat a szociális vagy egészségügyi szférában dolgozó szakembereket, akikkel a csoportfoglalkozások során találkoztak, és esetenként a már meglévő kapcsolatot sikerült megtartani, elmélyíteni, bizonyos esetekben pedig terápiás keretek közé terelni. A program tehát a célzott prevenció mellett elősegíti a társadalmi visszailleszkedést, illetve az életminőséget kedvezően befolyásoló készségek és jártasságok kialakítását is. További információ: Belány Viktória 72/532-300 [email protected]

BULISEGÉLY PROGRAM BS Filozófia A Bulisegély (BS) a nyugati világban ismert Party Service típusú szolgálatok, magyarországi adaptációját kívánja megvalósítani. Az ilyen típusú megkereső programok működésének színterei a szórakozóhelyek, fesztiválok, partik, azaz a fiatalokkal a szórakozóhelyeken, bulizás közben kerül kapcsolatba a szolgáltatás. A tapasztalatok alapján a BS látóterébe olyan, már szerhasználó fiatalok kerülnek, akik még nem látják drogfogyasztásuk destruktív voltát, így valószínűleg nem fordulnának segítő intézményekhez. A zenés táncos szórakozóhelyeken drogokat használó fiatalok jelentős részénél a szerhasználattal járó negatív következmények, 80

eltörpülnek a pozitív, kedély-hangulatjavító, euforizáló hatások mellett. A BS célja, hogy a fentiek realizálása mellett a szolgáltatás oly módon legyen jelen a fiatalok által látogatott szórakozóhelyeken, rendezvényeken, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a szolgáltatás iránt. Fontos, hogy a szórakozó közönség számára a szolgáltatáshoz való kapcsolódás könnyed, közvetlen lehessen, amely anonym módon képes objektív információt nyújtani a számukra. A BS célja, hogy mind a drogokat még nem használók, mind pedig az aktív szerhasználók részére hiteles információkat közvetítsen a legális és az illegális kábítószerek használatával kapcsolatban, és ezzel mérsékelje a szerfogyasztás okozta fizikai, pszichés és szociális ártalmakat. Továbbá célja a biztonságos szórakozás és a tudatos, mértékletes szerhasználatra nevelés. A BS szemlélete szerint a parti kultúra része az ifjúsági kultúrának, így a partizás olyan védendő érték, amely értelmében a partizás szinterei kulturális intézményeknek számítanak. Party Busz (PB) – Érj Haza Biztonságosan Kampány (ÉHBK) A PB szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó ÉHBK kampány első lépése a tervezési fázis, amely során a lakosság és az éjszakában mozgó csoportok igényeinek felmérése történik. Ez egy olyan speciális utcai szociális térkép felrajzolását jelenti, amely leírja a város bulizással kapcsolatos paramétereit. Meg kell tudnunk, hogy a különböző korcsoportok, milyen idősávban, hol és hogyan mozognak, ill. szórakoznak. A vizsgálat során nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a különböző célcsoportok milyen nehézségekkel szembesülnek az adott település éjszakai életéhez kapcsolódóan. Ha a vizsgálat során spontán megjelenik az éjszakai hazajutás problémája, és az előzetes felmérések alapján a megkérdezettek 81

igénybe vennének egy új éjszakai buszjáratot, akkor érdemes felvenni a kapcsolatot a település éjszakai közlekedésében érdekelt szereplőivel és megkezdeni a PSZ megszervezését. A szolgáltatás és a kampány akkor tud sikeres lenni, ha sikerül az éjszakai életben érdekelt szereplőket együttműködésre bíztatni. Fontos, hogy a városi összefogásnak része legyen a helyi önkormányzat, rendőrség, helyi busz társaság, a bulisegély szolgálatot üzemeltető szervezet, és minél több szórakozóhely. Érdemes bevonni olyan további együttműködő partnereket, akikre közvetve vagy közvetlenül hatással lehet az új szolgáltatás pl. oktatási intézmények, kollégiumok, taxi társaságok. A kezdeményezés célja tehát az, hogy egységes szemlélet mentén fogja össze az érintett szervezetek és szolgáltatók munkáját, hogy közösen biztonságosabbá és élhetőbbé tegye a település éjszakai életét. A tervezett programok alapvetően a már meglévő szolgáltatások összehangolásán alapulnak. Partnereknek meg kell egyezniük abban, hogy mindenki a saját eszközeivel harcol a biztonságos éjszakai életért és a szórakozók biztonságosabb hazajutásáért. A megvalósítás fázisában egy olyan éjszakai busz ún. Party-Busz járat indítása a cél, amely az érintett szórakozóhelyek és kollégiumok között közlekedik úgy, hogy közben érinti a város fontosabb közlekedési csomópontjait is. Ha a járatok szükségességét az előzetes hatástanulmány igazolta, akkor ebben a fázisban az a legfontosabb, hogy a pontos menetrendet és útvonalat a tesztidőszak folyamán sikerüljön kialakítani. Az első hónapokban további adatokat kell gyűjteni az utazó közönségtől, hogy a későbbi menetrend valóban az ő igényeikhez illeszkedjen. A leghatásosabb, ha közvetlenül az utasoktól kérdezzük meg, hogy mit gondolnak a szolgáltatásról, illetve fontos felhasználnunk a 82

kampányban részvevő összes médiafelületet arra, hogy visszajelzéseket szerezzünk az utazó közönségtől és a város lakóitól. A kampánynak és az új szolgáltatásnak az lehet a nem titkolt társadalmi célja, hogy egy olyan új az egész várost érintő komplex éjszakai menetrend jöjjön létre, amely a főbb vonalakon az igényeknek megfelelő járatsűrűséget biztosít az utazó közönség számára. A Party Busz szolgáltatás bevezetésével egybekötött Érj Haza Biztonságos kampány alkalmas arra, hogy a konkrét szolgáltatáson túl elérje a lakosság széles rétegeit és diskurzust teremtsen az éjszakai életet érintő témákban is. A szolgáltatás beindítása azonban nem lehet öncélú, nem irányulhat pusztán arra, hogy az éjszakai életet érintő negatív stigmákról diskurzust generáljunk vagy azokat elfedve látszatmegoldásként politikai, gazdasági tőkét kovácsoljanak partnereink. Ezért fontos, hogy a szolgáltatás beindítását alapos tervezési fázis előzze meg. Biztonságos Szórakozóhely Program Ez a program szerencsés esetben egy alulról szervező dő mozgalom, amely a szórakozóhelyek társadalmi felelő sségvállalása okán egy valódi minő ségbiztosítási rendszert képes létrehozni. Egy jól működő rendszer létrehozásához azonban elengedhetetlenül fontos az éjszakai életet meghatározó partnerek bevonása. A program sikeressége múlik az önkormányzat és a szórakozóhelyek aktív részvételén, amelyek a lehetőségekhez mérten elvi, gyakorlati és anyagi támogatásaikkal képesek fenntarthatóvá tenni a programot. Amennyiben a program finanszírozása hiányos és az audit szolgáltatást végző szakmai szervezetnek nincs lehetősége az audit szolgáltatás elvégzésére a Biztonságos Szórakozóhely védjegyet fel kell függeszteni, addig, amíg az audit szolgáltatás nem 83

tud zavarmentesen folytatódni. A szakmai audit folyamatos megléte tehát alapja a Biztonságos Szórakozóhely program megfelelő minőségének szavatolásához. A nemzetközi és a magyar kutatások alapján a következő minimálfeltételeket tartjuk alapvetően megvalósítandónak a szórakozóhelyek részéről (2000, Demetrovics és Pelle)  ingyenes, korlátlan mennyiségű ivóvíz elérhetővé tétele, amely nyomán elkerülhető a kiszáradás veszélye; 
  annak lehetővé tétele, hogy az árusított italok között a legolcsóbb ital alkoholmentes üdítő legyen, ami nyomán csökkenthető az illegális drogok és az alkohol egyidejű használatának veszélye; 
  lehetőség szerint egy elkülönített, (a tánctérnél) hűvösebb és csendesebb, jól szellőztetett, pihenésre alkalmas helyiség (vagy helyiségrész), úgynevezett „chill-out room” vagy pihenőszoba biztosítása, annak érdekében, hogy a szórakozó fiatal ebben a helyiségben lehűthesse magát, kivonódhasson a tánctérből. Ennek következtében a túlhevülés kockázatának csökkenése várható; 
  megfelelő szellőztetés biztosítása, ami szintén a túlhevülés kockázatát hivatott csökkenteni; 
  a nyitvatartási idő alatt olyan képzett szakember jelenléte a szórakozóhelyen, aki felvilágosítást tud nyújtani a droghasználat következményeit illetően, és tanácsot tud adni a drogfogyasztás következtében fellépő egészségügyi és pszicho-szociális kockázatok elkerülésével kapcsolatosan;  a nyitvatartási idő alatt elsősegélynyújtásban képzett szakember jelenléte a szórakozóhelyen, aki képes az esetleges túladagolási tünetek vagy egyéb negatív tünetek felismerésére, ezek súlyosságának megítélésére, s ennek 84







megfelelően az elsősegélynyújtás elvégzésére és annak megítélésére, hogy szükséges-e további segítséget (mentőt) hívni; 
 a droghasználat veszélyeire vonatkozó szóróanyagok terjesztése, ami egyaránt szolgálja a fiatalok pontosabb, hiteles tájékoztatását, illetve kapcsot jelenthet a segítőszervezetek, drogambulanciák elérésének irányába is; szóróanyagok terjesztése a biztonságos szexszel kapcsolatosan, annak érdekében, hogy csökkenjen a nemi betegségek és a nem kívánt terhességek kockázata; 
 a szórakozóhelyen dolgozók (biztonsági őrök, pultosok stb.) megfelelő képzése annak érdekében, hogy az esetlegesen megjelenő drogproblémával kapcsolatosan adekvátan és racionálisan tudjanak fellépni. 


A modell szerint a helyi KEF kéri fel a Bulisegély Szolgálatot üzemeltető szervezetet az audit szolgáltatás elvégzésére és a szórakozóhelyek számára tartandó speciális tréningek megtartására. A program szemléleti kerete szerint a parti kultúra az ifjúsági kultúra része, tehát a szórakozóhelyeket kulturális intézményekként kell kezelnünk. A „Biztonságos Szórakozóhely“ címet csak azok a szórakozóhelyek kaphatják meg, akik részt vesznek egy speciális tréningen és az ezt követő egy éves minőségügyi auditon. Ha a szakmai szervezet (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) úgy találja, hogy a szórakozóhely minden feltételnek megfelel, akkor megkaphatja a „Biztonságos Szórakozóhely“ védjegyet. A „Biztonságos Szórakozóhely“ címmel rendelkező helyek ezt követően vállalják, hogy folyamatosan megfelelnek a minőségi követelményeknek, amiket a KEF a felkért szakmai szervezeten keresztül rendszeresen ellenőriz. Ha valakinél hiányosságot tapasztalnak, akkor visszavonhatják vagy azonnal felfüggesztik a 85

megszerzett minősítést ezt lehetőség szerint a helyi sajtóban is közzé teszik. További információ: Hegedűs Attila 70/257-3106 [email protected]

VENTILÁTOR KLUB A Ventilátor Klub 2013. november óta várja a Kaposvár területén élő, illetve az ott tanulmányokat folytató, ott tartózkodó fiatalokat, akik különböző programokkal, közösségben szeretnék szabadidejüket tölteni. A program célcsoportját azok a 12-20 év közötti gyermekek, fiatalok jelentik, akik a szerhasználat, illetve a szenvedélybetegség kialakulásának szempontjából veszélyeztetettek, továbbá akiknél már kialakult valamilyen függőség. A klub működtetésében, programjainak megvalósításában az INDIT Közalapítvány "TÜKÖR" Somogy Megyei Drogambulancia és "TÜKÖRKÉP" Addiktológiai Konzultációs Központ szakemberei, szakmai segítői vesznek részt. A klub célja, hogy az idejüket az utcán eltöltő gyerekek és fiatalok, illetve ismerőseik számára biztonságos környezetben különféle alternatív lehetőséget biztosítsunk a szabadidejük eltöltéséhez, továbbá, hogy csökkentsük azokat a veszélyeztető tényezőket, melyek hozzájárulnak a különböző szerek kipróbálásához, illetve azok aktív használatának kialakulásához. Szeretnénk továbbá kiemelten figyelmet szentelni a szakellátásban élő fiataloknak, számukra is biztosítva a délutáni szabadidő optimális eltöltésének 86

lehetőségét. A programok szervezése és lebonyolítása mellett a munkatársak egyfajta bizalmi légkör megteremtésére törekszenek, mely hatására az érintett személyek gátlások és korlátok nélkül jelezhetik segítségkérési szándékukat, behozhatják az őket érintő és/vagy érdeklő, a társadalomban tabuként megjelenő témákat akár egyéni, akár csoportos feldolgozás szintjén. Mindemellett hasznos, és gyakorlati tudás átadására törekszünk a drogokról, alkoholról, a szerhasználat veszélyeiről, kockázatairól és a segítségnyújtás lehetőségeiről egyaránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte minden fiatal érintett valamilyen mértékben a szenvedélybetegségekkel kapcsolatban, akár saját maga, akár barátai, vagy családtagjai révén. A klub szolgáltatásainak igénybevétele mellett lehetőséget tudunk nyújtani az egyéni beszélgetésekre, a problémában kompetens szakemberek, intézmények felé történő delegálásra a segítség igénylése esetén. A klub működtetésében kompetens szakemberek a szenvedélybetegségekkel szembeni prevenciós tevékenységekre helyezik a hangsúlyt, ezzel törekedve a megye- és város szinten egyre nagyobb mértékben jelentkező szerhasználat lecsökkentésére, az érintett fiatalok korai kezelésbe vételének megvalósítására. Korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok esetén együttesen több, a szerhasználathoz, illetve függőséghez vezető rizikófaktor áll fenn. Fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak a gyermekotthonban élő gyermekek, hiszen nem veszi körül őket olyan, jól funkcionáló családi rendszer, amely elősegíti megfelelő szocializációjukat, énképük, önismeretük kialakulását. Mindezek hozzájárulnak azon készségek, képességek hiányához, melyek a szerhasználat rögzülése szempontjából védőtényezőként jelenhetnének meg. Ebből kiindulva nagy hangsúlyt fektettünk a kaposvári 87

gyermekotthonokkal való együttműködésre. Tapasztalataink szerint sajnos a saját családjukban élő gyermekek, fiatalok körében is nő a különböző szerhasználat aránya, mely többek között a diszfunkcionális családi működések, a kortárshatás, a korosztály sajátosságaiból adódnak. A korosztály tapasztalatlanságából, naivságából adódóan nem számol azzal, hogy valamely szer okozta örömszerzés függőséghez vezethet. A kémiai szerek iránti függőség mellett nagy veszélyt jelent a XXI. század technikai vívmányainak személyiségre gyakorolt destruktív hatása. A viselkedéses függőségek közül az adott célcsoportot leginkább a számítógép és az internet okozta dependencia jellemzi, különös tekintettel az online közösségi felületekre és a virtuális játékokra, ezért fontos feladatunknak tekintjük, hogy megismertessük a klub résztvevőivel, milyen további lehetőségeik lehetnek még a szabadidő eltöltésére. A kémiai szereket tekintve az alkohol a legnépszerűbb a célcsoport tagjai között, emellett azonban gyakran fogyasztanak cannabis származékokat, illetve különböző designer termékeket. Ezek fogyasztása leginkább a kortárscsoportokban, különböző rekreációs helyszínekre jellemző. A bulizás központi szerepet játszik a fiatalok mindennapjaiban, így fontos, hogy a klub által biztosított csoportfoglalkozás tematikája segít kialakítani olyan készségeket, képességeket, amelyek védőfaktorként jelenhetnek meg a kábítószer- és alkoholfogyasztással szemben, továbbá amelynek segítségével a fiatalok elsajátíthatják a biztonságos bulizás „szabályait”, a segítségnyújtás és a segítségkérés lehetőségeit. Kiemelt cél a különböző szenvedélybetegségek és függőségek káros hatásaira való figyelemfelhívás, a drogról, alkoholról és más káros szerekről az életkornak megfelelő ismeretek nyújtása. A klub kapcsolatot teremt a fiatalok és a különböző intézményben dolgozó szakemberek között, akik a későbbiekben a megfelelő ellátás felé 88

tudják őket delegálni, felmerülő életvezetési gondjaik és személyes problémáik esetén segítséget nyújtanak számukra. A klub által kínált program hozzájárul az életkorukból adódóan még nem kiforrott személyiségek megfelelő énképének, magas önbecsülésének, értékrendjének kialakulásához, önmaguk megtalálásához, az önelfogadáshoz. Segít a problémamegoldó, illetve konfliktuskezelő technikák kialakításában, a stressz- és az indulatok feldolgozásának folyamatában. A programok hatására a fiatalok szenvedélybetegségekkel, és különböző tudatmódosító szerekkel kapcsolatos ismerete bővül, információkat szereznek ezek káros következményeiről. Ezáltal rendelkeznek ismeretekkel a segítségnyújtás és a segítségkérés témakörét tekintve, tudják, hogy a szenvedélybetegség kapcsán milyen intézményeket kereshetnek fel, milyen lehetőségeik vannak egyes problémák jelenléte esetén. Fontos, hogy rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel és információkkal, amelyekre támaszkodhatnak egy problémás helyzetben, az elméleti ismereteiket gyakorlatban is alkalmazni tudják önmaguk, a családi, illetve baráti körük esetében. A célcsoport tagjai a klub működése során ki, illetve továbbfejleszthetik azokat a képességeket, készségeket, amelyek hozzájárulhatnak a káros szenvedélyektől, a szerektől mentes élet fenntartásához, eléréséhez. Különféle alternatívákat, problémamegoldó mintákat ismernek meg, mely hosszútávon elősegítheti, hogy egy-egy probléma megjelenésekor képesek legyenek önállóan, érett és megfelelő megoldást találni, kezelni a mindennapi életben felmerülő problémákat, ahelyett, hogy valamilyen deviáns viselkedésforma mellett döntenek, vagyis ellenállóbbá váljanak a destruktív viselkedésmintákkal szemben.

89

A klubot az érdeklődő fiatalok hetente 2 alkalommal kereshetik fel, keddi és szerdai napokon, az iskolai tanítást követő órákban. Korábbi próbálkozások, tapasztalások után a klub eredeti koncepciója is változott annak érdekében, hogy a célcsoport tagjainak minél hatékonyabb elérése megvalósulhasson. A fiatalok akkor látogatták leggyakrabban a klubot, amikor az konkrét, meghirdetett programmal várta őket, ezért két havonta egy alkalommal péntek esti zenés, vetélkedős programmal készülünk számukra. A nyári időszakban délutánonként a célcsoport tagjai szabadidejüket a sportpályákon, strandokon, parkokban töltik, és nem a négy fal között egy intézményben, ezért a szerdai napon a Ventilátor Klub kitelepül a város frekventált, fiatalok által látogatott helyszíneire,a Városliget és/vagy a Deseda tó területére ahol különböző sportolási, szórakozási lehetőségeket, Bulisegély szolgáltatást biztosítanak 14 és 21 óra között. Intézményünket emellett más, fiatalokkal kapcsolatba kerülő személyek és intézmények (pl. IKSZT vezetők, gyermekotthonok, kollégiumok, stb.) is rendszeresen felkeresik, segítséget kérnek szerhasználattal, illetve más devianciával érintett személyekkel kapcsolatban. A Ventilátor Klub keretein belül a keddi napok állnak e szakemberek rendelkezésére. Előzetes telefonos egyeztetés után lehetőség van arra, hogy egy felnőtt kísérő segítségével eljuttassák a klubba a fiatalokat, akiknek mi 8 alkalomból álló drog- és deviancia prevenciós csoportfoglalkozást és/vagy intézménylátogatást szervezünk. További információ: Kárpáti Mária/Vörös Ildikó [email protected] 82/511-635

90

IRÁNYMUTATÓ GONDOSKODÁS TANODA Program bemutatása: Lehetőséget kínálunk elsősorban hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásainkon részt vegyenek. A tanodánkba járó gyermekek sok esetben cipelik kis vállukon a családi helyzetük nehézségeit (alkoholizmus, válás, erőszak, rendezetlen életkörülmények), így számukra a tantárgyi ismeretek elsajátítása hosszabb időt, több energiát vesz igénybe. Foglalkozásainkat szakképzett pedagógusok a gyermek igényeihez, képességeihez mérten vezetik, élmény- és tevékenységközpontú módszerekkel. A szülők számára is nagy segítséget jelent a program, hiszen számukra anyagi terhet mindez egyáltalán nem jelent. Program időpontja: hétfőtől péntekig 12-18 óra Célcsoport: 5-12. évfolyamos tanulók számára Jelentkezés, további információ: www.bekevaralapitvany.hu, [email protected] és [email protected] TINÉDZSER KLUB - BIZTOS SZIKLA KLUB Program bemutatása: Rendszeres interaktív foglalkozásokat, személyiségfejlesztést, közösségfejlesztést, a korosztály igényeihez igazodó hasznos időeltöltést biztosítunk. Program időpontja: Kéthetente szombaton 17-19 óra Célcsoport: 10-12 éves korosztály Jelentkezés, további információ: www.bekevaralapitvany.hu, [email protected] és [email protected] PINCEKLUB Program bemutatása: Életkori sajátosságokhoz igazodva, hétvégén késő esti órákban hasznos szabadidő eltöltést biztosít beltéri 91

játékokkal (csocsó, darts, pingpong) és programokkal, személyiségfejlesztő foglalkozások megtartására alkalmas helyiséggel. A fiatalok heti rendszerességgel látogathatják. A közösséggé formálódó csapat alkalmi sportrendezvényeket, ifjúsági alkalmakat szervez és valósít meg. Program időpontja: Péntek 19:00-21:30 Célcsoport: 14 éven felüli fiatalok Jelentkezés, további információ: www.bekevaralapitvany.hu, [email protected] és [email protected] IFJÚSÁGI CSOPORT Program bemutatása: Középiskolásoknak szervezett tematikus találkozók. Személyiség fejlesztés, közösség építés, önálló életre nevelés, párkapcsolati beszélgetések, keresztény értékek bemutatása, elmélyítése. Program időpontja: Szombatonként 2 hetente 17.00 – 21.00-ig Célcsoport: Középiskolások, folyamatosan befogadó csoport Jelentkezés, további információ: www.sziacsalad.hu SEGÍTŐ SZAKMÁK MŰHELYE Tematikusan felépített, a tanév során havi rendszerességgel működő csoport. Célja: Kiégést, konfliktuskezelést, életvezetést segítő előadás és beszélgetéssorozat (tanév során nyitott csoport) és bibliodráma (tanév első alkalmával nyitott, majd zárt csoport) váltakozásával. Program időpontja: Minden hónap második hétfőjén 17.00 – 19.00ig Célcsoport: Segítő szakmákban dolgozó szakemberek, nővérek, orvosok, pedagógusok. Jelentkezés, további információ: www.sziacsalad.hu 92

NYITOTT JÁTSZÓHÁZAS DÉLELŐTTÖK Tematikusan felépített, szülő-gyermek kapcsolatot segítő program. Bejelentkezéssel. Program időpontja: Hetente csütörtökönként: 9-00 – 11.00-ig Célcsoport: Kisgyermekes szülők Jelentkezés, további információ: www.sziacsalad.hu

93