projekt keretében

„Egészség-ismeretek átadását és készségek fejlesztését célzó szakmai támogató anyagok fejlesztése a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 projekt keretében”

Az iskolai, kollégiumi egészségfejlesztés különböző témaköreihez kapcsolódó szakmai irányelvek, standardok kialakítása, feltételrendszerének meghatározása 3 korcsoport-specifikus szempontrendszer alapján

SZEMÉLYI HIGIÉNÉ

Készítette:

Patócs Judit iskolavédőnő

2015. január 20.

Tartalom Bevezetés .........................................................................................................................................3 1.

Az irányelvek megalkotásának célja, és célcsoportja ...........................................................3

2.

Személyi és környezeti higiénét érintő jogszabályok ............................................................4

3.

Nemzetközi kitekintés ..............................................................................................................5

4.

Hazai helyzetkép ......................................................................................................................6

4.1

A személyi higiénével kapcsolatos egészségismeret oktatása a hazai iskolákban........6

5.

Az irányelvek meghatározásának és fejlesztésének szükségessége .................................9

6.

Általános irányelvek a személyi higiéné témakörében..........................................................9

6.1

Az iskolai és kollégiumi egészségfejlesztés célja a személyi higiéné terén ....................9

6.2

Az iskolai és kollégiumi egészségfejlesztés feladatai a személyi higiéné terén ........... 10

6.3

Az iskolai és kollégiumi egészségfejlesztés célcsoportja a személyi higiéné terén ..... 10

6.4

A mindennapos személyi higiénés szokások................................................................... 10

6.5

A személyi higiéné fejlesztésének lehetséges színterei ................................................. 14

6.6

A személyi higiéné fejlesztésére vonatkozó lehetséges módszerek ............................. 14

7. Az irányelvek bevezetésével elérhető eredmények, a várható egészség-nyereség bemutatása ..................................................................................................................................... 15 8.

Az irányelvek bevezetésének feltételei................................................................................. 15

8.1 A személyi higiénével kapcsolatos egészségfejlesztési feladatok személyi feltételei az iskolákban, kollégiumokban .......................................................................................................... 15 8.2

A személyi higiénével kapcsolatos egészségfejlesztés infrastrukturális feltételei ........ 16

8.3

A személyi higiénével kapcsolatos egészségfejlesztés rendszerfeltételei .................... 17

9. A személyi higiénével kapcsolatos irányelvek bevezetésétől várt eredmények és azok mérése ............................................................................................................................................ 17 10.

Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban ...................................................................... 18

11.

A pedagógusok felkészítése, és szakmai kísérése az irányelvek alkalmazásában ..... 21

12.

Az együttműködő partnerek bemutatása .......................................................................... 21

Összegzés, javaslatok megfogalmazása ..................................................................................... 22 Fogalomtár...................................................................................................................................... 23 Jogszabályi háttér .......................................................................................................................... 26 Felhasznált irodalom...................................................................................................................... 27

Bevezetés „A tisztaság fél egészség” – a már szinte közhellyé vált mottó tartalmi mondandója senki számára nem vitatott, hiszen köztudott tény, hogy a higiénés rendszabályok be nem tartása számos betegség forrása lehet. A személyi higiéné nemcsak a különböző betegségek, kiemelten a fertőző betegségek megelőzésében játszik fontos szerepet, de nem elhanyagolható a hatása az énkép alakulására sem. Az énkép egyik meghatározója a közérzet, amit nagymértékben befolyásolhat a külső megjelenés, az ápoltság, az öltözködés. A külső megjelenés betekintést nyújt a személyiségbe, szokásokba, viselkedési módokba, tükrözi a magunkról alkotott véleményt, ezáltal az önismeret egyik alappillére. De a külső megjelenés hat mások véleményalkotására, a társas kapcsolatokra is. A nem megfelelő külső következtében zavarok léphetnek fel a kommunikációban, a kapcsolatok kialakításában, és ha a társadalmi elvárásoknak az egyén nem tud megfelelni, akkor az számos mentális következménnyel járhat. Mindezek alapján a személyi higiéné nem csupán a fizikai egészség területére korlátozódik, hanem a lelki, szociális egészséggel is összefügg. Napjainkban az élet megkérdőjelezhetetlen része a napi tisztálkodás, de a történelmi visszatekintés során tudjuk, hogy nem volt ez mindig így. Világméretű járványok és számos betegség forrása lehet a higiéné hiánya. Empirikus megfigyelések és tudományos kutatások bebizonyították, hogy a személyi és környezeti higiénia jelentősége a mindennapokban, a munkavégzés során, a gyógyításban, a prevenció minden területén elengedhetetlen. A tisztasággal, tisztálkodással kapcsolatos attitűd elsajátításához egy hosszantartó, rendszeres tanulási folyamat szükséges a gyermek szültésétől. Az alapismeretek és készségek megteremtésének elsődleges színtere az otthon, a család feladata. Az oktatási intézményekbe kerüléskor azonban ennek a területnek a fejlesztésében is fontos szerepet tölt be az iskola, hiszen idejének nagy részét tölti itt, a konkrét tevékenységek egy része is idekötődik. Az iskolai egészségfejlesztésre vonatkozó jogi szabályozás egyik kiemelt területe a személyi higiéné, amely a higiéné területének egyik ága. A higiéné jelentését tekintve: egészségtan; 1. az egészség és megőrzésének tudománya; 2. tisztasági viszonyok, körülmények. Ezen belül a személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő egészségügyi szabályok összessége. Ide tartozik: tisztálkodás - bőrápolás, hajápolás, szájápolás (fogak és szájüreg ápolása) kéz és lábápolás, szem- fül és orrápolás, a nemi szervek higiéniája, ruházatunk, közvetlen környezetünk tisztasága.

1.

Az irányelvek megalkotásának célja, és célcsoportja Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a személyi higiénével és a szorosan vett közvetlen környezet

higiénéjével kapcsolatos ismeretek és készségek oktatásának helyzetét. Irányelveket fogalmazzon meg, melyek segítséget nyújtanak az oktatási intézményekben egészségfejlesztést végző pedagógusok, szakemberek számára, hogy miként lehet hatékonyabbá tenni a személyi higiénére vonatkozó ismeretek oktatását, a szabályok beépülését a napirendbe, hogy az egészség attitűd szerves részévé váljanak. Elsődleges célcsoport a pedagógusok, iskolavédőnők, iskolaorvos és egyéb segítő szakemberek, akik részt vesznek a feladat megvalósításában, de megjelenhetnek másodlagos célcsoportként a szülők, a család is, míg a végfelhasználók maguk a diákok.

Az oktatási intézmények és kollégiumok személyi higiéné ismereteinek oktatását, a készségek fejlesztésével kapcsolatos feladatait, a személyi higiéné és az ehhez kapcsolódó közvetlen környezet ellenőrzését számos rendelet szabályozza.

2. -

Személyi és környezeti higiénét érintő jogszabályok 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

„128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen f) a személyi higiéné területére terjednek ki.” -

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

A Nemzeti alaptantervben a testi és lelki egészségre nevelés fejlesztési területének egyik nevelési céljaként fogalmazódik meg a testi higiénia szabályainak elsajátítása. A szociális és állampolgári kompetencia, mint kulcskompetencia részét képezi a harmonikus életvitel, és kimondja, hogy ”A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket.” A személyi higiéné témakörét, fejlesztési feladatait és közműveltségi tartalmait elsősorban az alábbi műveltségi területekhez kapcsolja - ember és természet, ezen belül a környezetismeret, természetismeret, biológia valamint az életvitel és gyakorlat. -

59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.

A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozásokat ír elő, melynek egyik témaköre a testi és lelki egészségre nevelés. Ezeken a foglalkozásokon olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, melyek a testi-lelki egészségük fejlesztését célozza. A jogszabály tartalmazza, hogy a kollégium belső életének szabályozása során – biztosítani kell a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. -

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

Az iskola-egészségügyi szolgálat is ellát az oktatási intézményekben személyi higiénével kapcsolatos feladatokat. A nevezett rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok felsorolását, melynek 5. pontja a részvétel a nevelésioktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. A 3. számú melléklete az iskolát ellátó védőnő által önállóan ellátandó feladatai között sorolja fel a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzését valamint a testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet,

az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvételt. Feladatként jelöli még az egészséggel kapcsolatos alapismeretek – így a személyi higiénével kapcsolatos ismeretek oktatásában való részvételt. -

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről, 4. sz. melléklet.

Személyi higiénével kapcsolatos szűrővizsgálatok során nagy hangsúlyt kap a haj fejtetűre való szűrése. Erre vonatkozó jogszabály a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 4. számú melléklet 1. pontja. A szűrővizsgálatra vonatkozó módszertani leírást az Országos Epidemiológiai Központ 3. számú módszertani levele a tetvesség elleni védekezésről című kiadvány tartalmazza.

3.

Nemzetközi kitekintés A személyi higiénéhez kapcsolható WHO-s ajánlások a részterületekre irányulnak. Az

„Egészséget mindenkinek 2000-re” programban megfogalmazódott a célkitűzések között, hogy az 5-6 éves gyermekek 50%-a ép fogú legyen, a 18 évesek 85%-ának ne legyen foghiánya. (Health for All by 2000 (1979)) 2000-ben új stratégiai célokat tűztek ki 2020-ra, a WHO az FDI-vel (Fédération Dentaire Internationale) és az IADR-ral (International Association for Dental Research) együtt, amely elsősorban nem számokban jelöli ki a feladatokat, hanem egy keretet ad az egyes országokban megvalósítható egészségügyi tervezéshez. A legfontosabb általános primer prevenciós cél a szájüregi eredetű megbetegedések befolyásának csökkentése az egészségre és a pszichoszociális fejlődésre, hangsúlyt helyezve az orális egészség fenntartására, az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére. Gyermekkorban különösen a fogszuvasodás megelőzésére kell koncentrálni, ezzel is csökkentve azoknak a szájüregi és fogászati megbetegedéseknek a számát, amely a populációt tekintve legmagasabb előfordulási arányt mutatja, ezzel a legnagyobb terhet róva a társadalomra. A WHO 2020-ra kitűzött céljai között szerepel, hogy a 6 évesek 80%-a cariesmentes legyen, és a 12 évesek DMF-T (fogászati státusz Decayed - szuvas, Missing - hiányzó, Filled - tömött, Tooth - fog) indexe ne haladja meg a 1,5-t. (Forrai, 2013) 2003-ban megfogalmazódott a WHO állásfoglalása az iskolai egészségfejlesztés számára, a fogápolásra vonatkozó lényeges elemekről, Szájápolás az iskolákon keresztül (Oral health promotion through schools) címmel. A kézhigiéne fontosságára hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik kiemelt programja is, a „Ments Életeket: Moss Kezet!”. A WHO a kézhigiéné jelentőségét prioritásként kezeli, az erre vonatkozó ajánlásokat elsősorban az egészségügyi ellátórendszer számára dolgozta ki. Jelentős kezdeményezése az Unicef-vel együttműködve, amelyhez a hazai iskolák is kapcsolódtak, a 2008 óta megrendezésre kerülő Kézmosás világnapja (október 15.). A rendezvény célja a kézmosás fontosságára való figyelemfelhívás, a fertőző betegségek megelőzésére.

4.

Hazai helyzetkép A tisztálkodás alapvető szabályait már kisgyerekkorban el kell sajátítani. Ez a tanulási folyamat

nem állhat meg az életkor előrehaladásával, folyamatosan frissíteni, bővíteni kell az ismereteket és készségeket. A családból hozott minta jelentheti az alapját az intézmények személyi higiénére vonatkozó egészségfejlesztési tevékenységének. Az eltérő szociális háttérrel rendelkező gyermekeknél az otthonról hozott készség más és más. Az óvodába a gyermek a családból érkezik, magával hozva az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem biztos, hogy az elvárásoknak, az életkori követelményeknek, az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjének megfelelnek. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvónő (és a dajka) bensőséges ellátását igényli, az intimitás betartásával. A legfőbb személyi higiénés nevelési feladat az óvodában: a kéz- és a fogmosás szokássá fejlesztése, szabályainak megtanulása, a saját személyi felszerelés (törülköző, zsebkendő, fésű, fogmosó-felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna) használata. Továbbá a WC és a WC-papír használatának elsajátítása. (Bukovicsné, 2012) Az óvodák fokozott figyelmet fordítanak a személyi higiénét érintő feladatokra, az óvodapedagógusok elkötelezettek, a tárgyi feltételek a korosztály igényeinek megfelelően alakítottak, és ezek a tevékenységek az óvodai napirendbe beilleszthetőek – megfelelő mennyiségű idő áll rendelkezésre. Az iskolába kerüléskor az óvodában megkezdett folyamat továbbfejlesztése a cél. Sajnos gyakori tapasztalat, hogy a hiányozó tárgyi feltételek, például - nincs kézmosási lehetőség az osztályteremben, nem áll rendelkezésre megfelelő számú mosdókagyló az ebéd utáni fogmosáshoz -, és az időhiány a már kialakult gyakorlatot visszaveti. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a tananyagokban hol és milyen módon történik a személyi higiénével kapcsolatos ismeretek átadása, azok készség szintjére történő emelése. 4.1 A személyi higiénével kapcsolatos egészségismeret oktatása a hazai iskolákban Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján található letölthető tanmenetek alapján a személyi higiéné témaköre a szaktantárgyakba építve az alábbiak szerint jelenik meg: (1. ábra) Az óra témája

Célok, feladatok

Tisztálkodás

Alapvető testápolási tennivalók, egészségvédelem.

1. osztály Környezetismeret

2. osztály Környezetismeret

Étkezés

Egészségtudatos, helyes étkezési és táplálkozási szokások kialakítása ismeret.

Fejlesztési terület A rendszeres és helyes higiénés szokások tudatosítása, alkalmazása a napi gyakorlatban. A helytelen szokások megbeszélése, javítása. A tisztálkodáshoz használt eszközök. Fogmosás helyes módja. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, folyadékfogyasztás stb.) biológiai hátterének felismerése.

Ismeretanyag

A tisztálkodáshoz használt eszközök. Az alapvető higiéniás tennivalók.

Az étkezések típusai, a helyes táplálkozás, a terített asztal, az evőeszközök használata, a folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés.

5. osztály Erkölcstan

6. osztály Természetismeret

A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. Milyen az egészséges ember? Hogyan kerülhet veszélybe és hogy védhető meg az egészség? Én egészségesen élek-e? Van-e olyan szokásom, amelyen jó lenne változtatnom az egészségem érdekében. A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése.

Érezd magad jól a bőrödben!

Az ember szervezete és egészsége

Bőr

A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése. Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása.

Az ember megismerése és egészsége A bőr elhelyezkedése, feladatainak megértése. A helyes szokások megismerése és gyakorlása (tisztálkodás, környezet állapota).

Testi tulajdonság, lelki tulajdonság, szükséglet, fejlődés, egészség, betegség.

Faggyúmirigy, mitesszer, pattanás, verejtékmirigy, égési sérülés, sebellátás, bőrápolás, tisztálkodás.

1. ábra A táblázatból látható, hogy a témakör a szaktantárgyakban önállóan vagy más témakörökhöz csatolva közvetlenül vagy közvetve beépül a tanrendbe. Alsó tagozaton a természetismeret és az olvasás, a felső tagozaton a természetismeret és a biológia tantárgyak közvetítenek évfolyamonként 2-3 órában személyi higiénéhez köthető tartalmat. Más tantárgyak, mint például a technika, a testnevelés az ismeretek átadásán túl, a gyakoroltatásra is lehetőséget teremtenek. A tanítási órákon kívül a szünetekben, az étkeztetések során, a délutáni foglalkozások során a készségek automatizálására van lehetőség, ami komoly odafigyelést feltételez a tanárok és az iskola egyéb szakdolgozói részéről. Tanítási órák keretében kiemelendő az osztályfőnöki óra, ahol az egészségismeretek és készségek témaköre hangsúlyt kap. Meghatározott időkeretben az életkornak és igényeknek megfelelő területek feldolgozása válik lehetővé az osztályfőnökök illetve meghívott szakemberek vezetésével. Itt kapcsolódhat az oktatáshoz az iskola-egészségügyi szolgálat. Az iskolaorvos és az iskolát ellátó védőnő javaslatukra vagy a pedagógusok felkérésére az egészséget érintő bármilyen, így a személyi higiénére vonatkozó témakörben is részt vehetnek a diákok egészségismeret oktatásában, fejlesztésében. Más külső szakember, szervezet csak akkor kapcsolódhat be programjaikkal, ha rendelkeznek az Országos Egészségfejlesztési Intézet ajánlásával. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128.§ 7.bek.) Az OEFI honlapján található ajánlott programok között a személyi higiénére vonatkozóakat is találunk, amelyeket adott települések iskola-egészségügyi szolgálatai nyújtanak. Ezek célja a különböző

életkorok igényeinek megfelelő, változatos módszerekre épülő ismeretátadás, és az önálló testápolásra való készség fejlesztése. (http://www.oefi.hu/) Az ajánlott programok is alkalmazzák azokat az oktató anyagokat, amelyek az elmúlt években segítséget jelentettek a megfelelő higiénés szokások kialakítását célzó egészségismeretek átadásához. Néhány higiénés termékeket előállító cég jól alkalmazható iskolai programokat, eszközöket (plakát, film, szemléltető eszköz) biztosított az oktatóknak, a gyermekeknek pedig tájékoztató kiadványokat és ajándék termékmintákat, melyek által különösen népszerűvé váltak. A lebonyolításban általában az iskolavédőnők kapcsolódtak be. Ilyenek: -

Blend-a-med fogápolási program

-

Colgate fogápolási program

-

Procter & Gamble – Always serdülőkori intim higiéné

-

Libresse - intim higiéné

-

Johnson & Johnson – intim higiéné

-

Gillette – „A férfivé válás útján” program

Nagy segítséget jelentettek ezek a kezdeményezések, de sajnos a gazdasági nehézségek miatt többségük már nem aktív, azonban a kifejlesztett programok továbbra is jól alkalmazhatóak a témaköröket feldolgozó foglalkozásokon. Újdonságot jelentenek azok az egészségfejlesztő programok, amelyek az interneten játékos formában oktatnak, akár órai keretek között csoportosan vagy egyénileg feldolgozva. A személyi higiéné területéhez köthető az „e-Bug”, ami egy iskoláskorú gyermekeknek szóló internetalapú, játékos egészségfejlesztési oktatási eszköz. 18 ország - köztük Magyarország - közreműködésével jött létre egy 2005-ben az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) által kiírt európai uniós pályázat nyomán. Az e-Bug célja, hogy a segítségével a 6-10 és a 11-15 éves gyerekek elsajátítsák a megfelelő személyi higiénére (kéz- és légúti higiéné), a szexuális egészségre, a védőoltásokra és a felelősségteljes antibiotikum-használatra vonatkozó alapvető ismereteket. Az e-Bug érdekesen, szemléletesen mutatja be számukra a mikrobák világát, és a gyerekek sok játék, kísérlet, tesztfeladat segítségével fejleszthetik tudásukat. (http://www.e-bug.eu/) A személyi higiéné szabályainak életszerű követéséhez elengedhetetlen az iskolai környezet tárgyi feltételeinek és tisztaságának biztosítása is. Arra vonatkozó aktuális mutatókat, hogy milyen az oktatási intézmények és kollégiumok higiénés helyzete nem találtunk. A kollégiumok körében ilyen irányú felmérést 2004-ben végeztek, melyben meghatározásra kerültek azok az alapvető feltételek, amelyek higiénés szempontból a megfelelő kollégium követelményei. Ezen mutatók közül legnagyobb gyakorisággal az épületek műszaki állapota (75 %), a vizes blokkok állaga (45%) és a kollégiumok berendezése (40 %) volt kifogásolható. A vizsgálat adatai alapján a megfelelő kollégiumok kritériumaként felállított higiénés mutatók egyidejűleg, csupán a kollégiumok 11 %-ban voltak jelen. (Bihari, Kakucs, Gyulai, Zentai és Kásai, 2004) A jelenlegi helyzet reális megítéléséhez egy átfogó új helyezet feltárása indokolt.

Az iskolában történő tisztálkodáshoz szükséges eszközöket – folyékony szappan, kéztörlő, WC papír – a fenntartó biztosítja, azonban előfordul, hogy ezek nem a mosdóban állnak rendelkezésre, hanem az osztályban, így használatuk gyakran elmarad. Összefoglalva a tantárgyakba beépített ismeretek átadása megtörténik, a számonkérések jól tükrözik, hogy a diákok tudják a leadott anyagot, de mégsem „mutatják”. A feladatok kitűzésénél tehát a készségek fejlesztésére kell fektetni a fő hangsúlyt.

5.

Az irányelvek meghatározásának és fejlesztésének szükségessége „A fejlődő országokban naponta csaknem 5000 öt év alatti kisgyerek hal meg hasmenéses

kiszáradásban, melynek legfőbb okai: a szennyezett víz, a WC-k hiánya és a rossz higiénés körülmények, pl. a kézmosás hiánya.” (Kézmosás világnapja, október 15, UNICEF) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja témakörben végzett kutatás (HBSC) során látható, hogy hazánkban a diákoknak 92,9 %-a naponta legalább egyszer mos fogat, naponta kétszer pedig csak 59,8 %. A lányok mutatói a napi többszöri fogmosás terén (62,4-75,3%) egyre jobb eredményt tükröznek a kor előrehaladásával, mint

a fiúk,

akik

aránya 50% körüli minden évfolyamon.

Nemzetközi

összehasonlítások tükrében a magyar fiatalok szájhigiénéje az átlagnál kissé rosszabbnak mondható, tehát e területen is javasolható az egészségfejlesztés hatékonyabbá tétele. (Németh és Költő, 2010) A két kiragadott példa is jól szemlélteti, hogy a személyi higiéné terén a világ különböző területein élő, más és más környezeti, gazdasági és kulturális adottságokkal rendelkező embereket, gyermekeket egyaránt

veszélyeztetnek

olyan

tényezők,

amelyek

megfelelő

oktatással

és

körülmények

biztosításával elkerülhetők. Az iskolai egészségfejlesztés komplex feladatai közül nem hiányozhat a személyi higiéné szabályainak tanítása, a készségek kialakítása, az ehhez szükséges irányelvek megfogalmazása, azok felülvizsgálata, a változó világ igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése közben esetleges újragondolása.

6.

Általános irányelvek a személyi higiéné témakörében A mindennapos higiéné elsősorban egészségügyi követelmény, a betegségek megelőzésében

játszik fontos szerepet. Ezen túl, a test tisztán tartása az egyén közérzetének fontos meghatározója, és ugyanakkor a környezetében lévő embertársak elvárásai is, ezért alapvető kulturáltságot feltételez és nem tekinthető magánügynek. 6.1 Az iskolai és kollégiumi egészségfejlesztés célja a személyi higiéné terén Célja a primer prevenció, járványügyi, közegészségügyi alapismeretek átadása, a gyakorlati tevékenységekhez szükséges készségek és képességek fejlesztése, a szakszerű eszközhasználat elsajátíttatása. Elősegíteni a gyermekek, a fiatalok harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését, egészséges testképük kialakítását, életkoruknak megfelelő szinten történő tudatos fejlesztéssel, amelynek során életvitelébe automatikusan beépülnek a személyi higiénével kapcsolatos magatartási szabályok.

6.2 Az iskolai és kollégiumi egészségfejlesztés feladatai a személyi higiéné terén Az intézményeknek komplex egészségfejlesztési programot kell elkészíteni, melynek részeként a személyi higiénére vonatkozó feladatokat is meg kell határozni, a szükségletek feltárása alapján. Általános irányelvként a feladatok az alábbiakban foglalhatók össze. -

Ismeretek átadása a korcsoportoknak megfelelő szinten, tisztálkodással, öltözködéssel, étkezéssel, életmóddal kapcsolatos egészségügyi követelményekről.

-

Megfelelő minta és környezet nyújtása az igény és a motiváció kialakításához.

-

Az ismeretek átültetése a tevékenységbe, készség szintű begyakoroltatása.

-

Az ismeretek és a készség összefonódásából kialakított helyes szokások automatizálása.

6.3 Az iskolai és kollégiumi egészségfejlesztés célcsoportja a személyi higiéné terén Jelen tanulmány három célcsoportot céloz meg: -

1-4. évfolyam tanulói

-

5-8. évfolyam tanulói

-

9-12. évfolyam tanulói

6.4 A mindennapos személyi higiénés szokások A napirendbe épülő higiénés szokások: -

Reggeli mosakodás, szükség esetén zuhanyozás.

-

Fogápolás (minden étkezés után, de legalább naponta 2x, reggel és este).

-

Fésülködés.

-

Igény szerinti bőr- és arcápolás (reggel és lefekvés előtt bőrtípustól és kortól függően).

-

Kézmosás – tevékenységtől függő gyakorisággal.

-

Esti fürdés, zuhanyozás.

-

Fül tisztítása.

A heti rendbe épülő higiénés szokások: -

Hajmosás.

-

Körömvágás, tisztítás.

Testrészekre irányuló higiénés tevékenységek A különböző testrészek bőrterületei más és más ápolást igényelhetnek. Eszerint a fej – arc, ajak, fogak, fül, szem, hajas fejbőr, haj, nyak -, szőrzettel borított testrészek – hónalj, intim területek -, testhajlatok, köldök, kéz, láb, körmök ápolása. Az ember testét bőr fedi, ez a legnagyobb kiterjedésű szerve, védelmi, légző és érző funkciókat lát el. A bőr védi a belső szerveket a mechanikai hatásoktól (sérülésektől), a kórokozóktól (baktériumok, vírusok, gombák), és a káros napsugaraktól. Szabályozza a test hőmérsékletét. A bőr által termelt váladékok – faggyú, izzadság – a levegőből illetve a környezetből rátapadó por és egyéb szennyeződések a kórokozók szaporodásának ideális táptalajt biztosíthatnak, ez pedig a fertőző betegségek kialakulásának, terjedésének nyithat szabad utat. A pangó váladékok erjedése kellemetlen szaggal is jár.

A bőr tisztántartására irányuló tevékenységek a jó megjelenés és a jó közérzet alapja a mindennapos mosdás, fürdés, tusolás. Elengedhetetlen eszközei a víz, a tisztálkodó szerek és a saját, rendszeresen kimosott törülköző. A tisztálkodás során külön figyelmet kell fordítani a testhajlatok, különösen a hónalj tisztítására, mert az ott keletkezett testszag az ápolatlanság benyomását kelti. Az egészség szempontjából előtérbe helyezendő a kádban történő fürdéssel szemben a tusolás. A mosakodás általában a felkelést követő tisztálkodási forma, míg a fürdés és a tusolás a napirend végéhez köthető. Bizonyos tevékenységek esetén, mint pl. az iskolában a testnevelés órák után, napközben is szükségszerű a megfelelő tisztálkodás. Az alapos fürdést követően bőrtípustól függően javasolt a testápoló krémek és dezodorok használata. §

Kézmosás

Testünk szennyeződésnek leginkább kitett része a kéz. Egészségünk megóvásának egyik legegyszerűbb, de leghatékonyabb módja lehet a rendszeres és alapos kézmosás. Fontos rögzülnie, hogy illemhely használata előtt és után, orrfújás, köhögés, tüsszentés, sebkezelés, takarítás, cipőpucolás, nyers hússal való bánás, szeméttel bánás, szabadban való játék, állatsimogatás után kezet kell mosni. De megelőző kézmosásra is szükség van, például evés, főzés, sminkelés, gyógyszer bevétele vagy sebkezelés előtt. A rendszeres kézmosással csökkenthetjük az olyan fertőző betegségek esélyét, mint amilyen a nátha, az influenza és a hasmenés. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni erre járvány veszélyes időszakokban. Nem elég azonban a rendszeres kézmosás, fontos annak szabályait is betartani. A bevizezés után megfelelő adag szappannal 20 másodpercig kell dörzsölni a kezek minden részét, szükség esetén körömkefét is használni kell. Az alapos öblítés után következik a szárítás, kéztörlő vagy kézszárító segítségével. A kéz bőrének védelmére kézkrém bedörzsölése alkalmazható. Az UNICEF adatai szerint a fejlődő országokban évente 3 millió gyerek hal meg olyan fertőzésekben, melyek kézmosással megelőzhetők lennének. (Kézhigiéne, Lakossági tájékoztató) §

Hajápolás

Az ápolt külső egyik legszembetűnőbb jele a haj rendezettsége. A hajat, típusának megfelelő gyakorisággal kell megmosni, és naponta alaposan átfésülni. Közösségbe járó gyermekeknél fokozott figyelmet kell fordítani a fejtetvesség megelőzésére. A serdülők esetében a zsírosodó, korpás haj egyéni kezelést igényel. §

Arcápolás

Az arc bőrének ápolásánál fontos a bőr tisztán és szárazon tartása, különösen a serdülőkori pattanások és mitesszerek megelőzése érdekében. Mindig a bőrtípusnak megfelelő arckrémeket kell alkalmazni, a sminket a nap végén mindig gondosan le kell mosni. Férfiaknál az arcszőrzet borotválása, szakáll esetén annak rendszeres nyírása biztosítja a rendezett megjelenést. §

Szem higiénéje

Alvás után a szemzugban felgyülemlett, beszáradt váladékot mosakodás során el kell távolítani. §

Fül tisztítása

A fülkagyló és a mögötte lévő terület mosása és hallójárat tisztítása is napi feladat, a fülben képződő váladék eltávolítása akkor helyes, ha addig nyúlunk bele, amíg az ujjbegyünk beér.

§

Orr higiénéje

A rendszeres, alapos orrfújás eltávolítja az esetlegesen felgyülemlett baktériumokat a váladékkal együtt. A zsebkendő használatának helyes módjára is ügyelni kell. §

Ajakápolás

Az ajkakat ajakbalzsammal kell kenni a kiszáradás elkerülésére, vagy annak kezelésére. §

Körömápolás

A körömápolás a kézen és a lábon külön figyelmet igényel. Kézmosás során a körömkefe használata is szükséges, a körmök alatt megbújó szennyeződések, kórokozók eltávolítására. A napi tisztítás mellett a rendszeres körömvágás is ide tartozik, melyhez körömvágó ollót vagy körömcsipeszt lehet használni. A lábkörmök vágásánál ügyelni kell, az egyenes körömszél kialakítására, a körömbenövés megelőzésére. §

Lábápolás

A lábápolás követelménye a lábak szappannal való alapos mosása és szárazra törlése. Különösen fontos a lábujjak közének gondos szárítása, mert ha ez a terület nedves marad, jó táptalajul szolgál a gombák megtelepedésének. A láb, a sarok bőrének ápolására, semleges hatású, bőrpuhító krémeket érdemes használni. A lábak egészségének fenntartásához fontos a természetes alapanyagú zokni és jól szellőző cipőt viselése. §

Száj és fogápolás

A fogak egészsége elengedhetetlen feltétele az evésnek, az étel feldolgozásának, de fontos a helyes hangképzéshez, a beszédhez és nem utolsó sorban a szép mosolyhoz. A napi rendszeres fogápolás híján a szájüregben bomló ételmaradékok a fogak romlásához, fogágy betegségekhez, kellemetlen lehelethez vezetnek. A fog, a fogágy és az íny elváltozásai további súlyos betegségek kiinduló pontja lehet, mint góc és más szervek krónikus gyulladását és egyéb megbetegedéseit okozhatja. A fogak és az íny egészségének megőrzésében kiemelt szerepe van a megelőzésnek. A napi kétszeri, megfelelően végzett fogmosással, a fogközök alapos tisztításával, rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel, egészséges táplálkozással elejét lehet venni a problémák kialakulásának. A gyermekek esetében a legnagyobb kockázatot a fogak szuvasodása jelenti, a megelőzésnek 4 fő alappillére van: -

Helyes táplálkozás.

-

Fluoridok általános és helyi alkalmazása.

-

A helyes fogápolási módszerek a lepedék eltávolítására.

-

Barázdazáró anyagok alkalmazása az őrlőfogak barázdáinak lezárására.

Az iskolai egészségfejlesztésben is fontos célkitűzés megőrizni a gyermekek szájüregének és fogsorának egészségét, épségét. Ennek megvalósítása érdekében fontos az fogakkal kapcsolatos ismeretek átadása a gyermekeknek és a szülőknek, megfelelő környezet biztosításával a készség fenntartása. (Forrai, 2013) A célkitűzések megvalósítását szolgálja az iskolafogászati szűrővizsgálatok, melyek évente két alkalommal zajlanak a tanulók körében.

A fogak helyes fogmosási technikája Fogmosás előtt, az evés befejezésekor a szájat alaposan ki kell öblögetni vízzel, s a fogmosást csak 10-30 perc múlva kell elvégezni, így óvjuk a fog saját védekező-képességét. A fogak külső felszínét, körkörös mozdulattal tisztítsuk, továbbhaladva az ínyszélekre. Hasonló mozdulatokkal folytassuk a tisztítást a belső fogfelszíneken majd a rágófelszínen is. A metszőfogak belső felszínének tisztítása függőlegesen tartott fogkefével történjen, apró le, és felfelé irányuló mozdulatokkal. A fogak mögötti területekről sem szabad megfeledkezni. A nyelvet is meg kell tisztítani. Használható elektromos fogkefe is. A fogközök kitakarítása fogselyemmel végezhető, ennek a menete a következő. A két középső ujj közé 30-40 cm hosszú fogselymet lazán fel kell tekerni, amit a fogak közé illesztve, óvatos mozdulatokkal lehet fel-le mozgatni, így a fogkefével el nem érhető fogfelszínekre is oda lehet figyelni. A fogorvosi ajánlásoknak megfelelően a fogszuvasodás megelőzése érdekében fluorid tartalmú fogkrémek használata javasolt. A fogkefét háromhavonta indokolt cserélni. Ugyan az ajánlások szerint a napi kétszeri fogmosás (reggel és este) az elvárható, azonban a készség fenntartására vonatkozóan kívánatos lenne, hogy az óvodában rendszerszerűen kialakított ebéd utáni fogmosás az iskolában is folytatódna. §

Intimhigiénia

A nemi szervek tisztaságáról naponta kell gondoskodni, langyos víz és lehetőleg intim szappanok, gélek segítségével. Az intim területek tisztántartása annál is inkább fontos, miután ezeken a területeken fokozott az izzadás, és a test különböző váladékaival (vizelet, széklet, hüvelyváladék) szennyeződhetnek. Külön kell beszélni a férfi és a női nemi szervek higiénéjéről. A férfiaknál a hímvessző tisztántartását kell kiemelni. A fityma bőre alatt termelődő váladék, a smegma jó táptalajt képezhet a különböző kórokozók elszaporodásának, ezért ennek lemosására kell nagy gondot fordítani. Az esti fürdés alkalmával, minden este a fityma bőrének felhúzását követően, a pangó váladék meleg, szappanos vízzel történő eltávolítása szükséges. A nők

szeméremtestének

tisztántartása még alaposabb gondoskodást

igényel.

Anatómiai

felépítésükből és a ciklusos működésükből adódóan az intim zóna tájékáról többféle váladék távozik, ezek meghúzódnak a redők között és kedveznek a különböző baktériumok elszaporodásának. Ezért a nemi szerveket naponta legalább két alkalommal szükséges meleg vízzel és intim mosakodó szerrel lemosni, amit feltétlenül bő vízzel történő öblítés kövessen. Az egész test és egyben az intim szféra tisztántartására a legmegfelelőbb a zuhanyzás. A nőknek, amennyiben egészséges belső flórával rendelkeznek, és nincs szexuális úton szerzett betegségük a hüvelyöblítés nem indokolt, sőt, bizonyos esetekben akár káros is lehet, hiszen az öblítés megzavarja a hüvely természetes baktériumflóráját. A menstruáció időszakában a tisztálkodásra még nagyobb gondot kell fordítani. Ilyenkor feltétlenül ajánlatos a kétszeri (reggel, este) zuhanyozás. A menstruációs váladék felfogására az intimbetét ajánlható, melyet rendszeres időközönként cserélni kell, a bomlástermékek miatt 2-3 óránként. Hüvelytampon használatakor ügyelni kell a kéz tisztaságára, így súlyos fertőzéseket lehet megelőzni. Szexuális aktus előtt és után is fontos mosakodni. Naponta tiszta fehérneműt kell váltani, ami lehetőleg pamutból készüljön, hogy magába szívja a verejtéket. (Breitenbach, Szabó és Szekeresné, 2014)

A kamaszkor érdeklődésének megfelelően, az alapvető elvárások között szerepel a szexuálhigiéné oktatása is, különös tekintettel a nemi betegségek megelőzésére vonatkozóan. Az intim higiénével kapcsolatos ismeretek és készségek átadása a családon belül gyakran nehezen megközelíthető téma, gátlásokat vált ki a szülők és gyerekek részéről is, ezért fontos, hogy az iskolában, különösen a kamaszkortól a figyelem központjába kerüljön. A személyi higiéné nem korlátozódhat a test tisztántartására, hiszen legalább olyan fontos figyelmet fordítani a ruházat, a cipő és egyéb a testen hordott eszközökre, mint például a szemüveg. A közvetlen környezet, élettér tisztasága, rendje is nagymértékben befolyásolja a személyi higiénét, a nem megfelelő tisztaságú fürdőszoba, WC, konyha is megbetegedési veszéllyel jár, az áporodott levegőjű lakás kellemetlen szaga beleivódik a ruházatba és a bőrbe. Ide tartozik az étkezésekkel kapcsolatos higiéné is, hiszen a piszkos kéz, a kétes tisztaságú edények, evőeszközök, poharak használata szintén jelentős fertőzés forrása lehet. 6.5 A személyi higiéné fejlesztésének lehetséges színterei Az iskola, mint színtér kulcsszerepet játszik a családból, az óvodából hozott ismeretek és készségek továbbfejlesztésére. Folyamatos lehetőséget kell biztosítani az ismeretek életkornak megfelelő bővítésére és ezeknek az információknak készség szintjére való emelésére. Az intézményekben oktatott bármilyen tantárgy lehetőséget kínál a személyi higiénével kapcsolatos ismeretek átadására. De ezen túl minden tevékenységhez, ami az iskola falain belül és azon kívül az iskola által szervezett programokon történik, ha nem is célzottan, de közvetett módon lehetőséget teremt, ha nem is minden tekintetben, a készségek begyakoroltatására. (például kézmosás) Kiemelt jelentőségű a téma egészének vagy egy-egy részterületének projektszerű feldolgozása. Lehetséges színterek az iskolában: -

Szaktantárgyak

-

Osztályfőnöki órák

-

Szakkörök, klubok

-

Napközi otthonos, tanulószobai foglalkozások

-

Projektnap/ hét

-

Egészségnap

-

Osztálykirándulás, gólyatábor, erdei iskola

Kollégiumokban: -

Kollégiumi foglalkozás – kötelező vagy szabadon választható

-

Napirendbe történő beépítés

6.6 A személyi higiéné fejlesztésére vonatkozó lehetséges módszerek A fejlesztés érdekében számos módszer alkalmazható, mégis ahhoz, hogy készségszintűvé válhasson a megtanult ismeret, mindenképp előtérbe kell helyezni az interaktív lehetőségeket. -

Előadás

-

Tanulói kiselőadás

-

Prezentáció

-

Esetmegbeszélés

-

Szituációs játék

-

Szemléltetés, figyelemfelkeltő, emlékeztető plakátok, poszterek, média, informatika eszközei

-

Projektmódszer

-

Kooperatív módszer

A különböző módszerek kombinálhatók egymással. Bevonható plakátok, szóróanyagok használata, film, video anyagok megtekintése, feldolgozása, internetes oktatási program, játék, élménypedagógiai elemek. De, ami a legfőbb komoly odafigyeléssel a gyakoroltatás, a napirendbe történő beépítés. Összefoglalva az eddigieket, a személyi higiénére vonatkozó egészségfejlesztés során az iskolákban a következő főbb irányelveket kell érvényesíteni: -

A személyi higiénével összefüggésbe hozható minden ismeret átadása a lehetséges színtereken, korszerű módszertan segítségével.

-

Az

iskola

napirendjébe

illeszthető

tevékenységek

készségszintű

elsajátíttatása,

gyakoroltatása, fokozott figyelemmel, ellenőrzéssel. Ezek a kézmosás, fogmosás, zsebkendő használat, testnevelés utáni tisztálkodás. -

A személyi higiéné és az iskola higiéné szűrése, ellenőrzése, a megfelelő környezet biztosítása.

-

7.

A megfelelő minta nyújtása az iskola dolgozói részéről, a rejtett tanterv biztosításához.

Az irányelvek bevezetésével elérhető eredmények, a várható egészség-nyereség bemutatása A személyi higiénéhez kapcsolható irányelvek bevezetése olyan szemléletbeli változást

eredményezhet, amelynek során a tanulók be tudják építeni a mindennapjaikba a rutinszerű, de tudatos tisztálkodási folyamatokat. Ennek hatására csökken a fertőző betegségek száma, a fogbetegségek és azok következményeinek előfordulása. A személyi higiéné irányelveinek betartásával nem csupán a fizikai egészség területén érhetők el pozitív eredmények, hanem a lelki, szociális egészség terén is. A jó közérzethez hozzátartozik a tiszta, ápolt külső, ami megfelelő önbizalmat eredményez, melynek hatására a célok elérésében, a feladatok megvalósításában hatékonyabban lehet működni. Ezek hatására a tanulók későbbi életükben is sikeresebbek, kiegyensúlyozottabbak lesznek. Az egészség nyereség következtében, várhatóan csökkennek az egészségügyi terhek az egyén, a munkáltató és a társadalom oldaláról is.

8.

Az irányelvek bevezetésének feltételei Az irányelvek bevezetéséhez szükséges feltételek az alábbiak szerint rendszerezhetők:

8.1 A személyi higiénével kapcsolatos egészségfejlesztési feladatok személyi feltételei az iskolákban, kollégiumokban Intézményi szinten nem szűkülhet le a feladat egyes személyekre, a rejtett tanterv kapcsán is fontos, hogy az iskolai színtér minden jelenlévő tagja – elsősorban a felnőttek, de a kortársak is – mintaként szolgálnak. A személyi higiénével kapcsolatosan az ismeretek átadásán túl, kiemelt feladat,

a gyakoroltatás, a napirendbe történő beillesztés, a mindennapokba rendszerszerűen működő odafigyelés a készségek, a megfelelő attitűd eléréséhez. Ezek figyelembevételével a személyi feltételek a következők: -

Elkötelezett vezetés.

-

Az iskolai tantestület minden tagja.

-

A kollégiumi nevelő tanárok.

-

Az intézmény minden dolgozója – gazdasági-, titkársági ügyintéző, karbantartó, portás, büfés, konyhai dolgozók, takarítók.

-

Az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársai – iskolaorvos, iskolavédőnő, iskolafogász

-

Együttműködő család.

Elengedhetetlen feltétele a hatékonyság szempontjából, hogy a különböző feladatkört ellátó szakemberek, munkatársak egyenrangú partnerként együtt tudjanak működni, mindenki legyen elhívatott a cél elérése érdekében, naprakész információkkal rendelkezzen, ismerje és alkalmazza az egészségfejlesztés hatékony módszereit. A személyi higiéné terén különös hangsúllyal bír a személyes példamutatás, a követendő minta. 8.2 A személyi higiénével kapcsolatos egészségfejlesztés infrastrukturális feltételei A gyermekek higiénés biztonságához és a személyi higiénével kapcsolatos ismeretek és készségek elsajátításához is a környezet tárgyi feltételei és az iskola tisztasága, rendezettsége elengedhetetlenek. Az oktatási intézmények és kollégiumok működéséhez szakhatósági engedély szükséges (Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv), az egészségügyi szabályok ismeretében a vonatkozó előírások betartásának biztosítása az intézmény kötelezettsége. (Magyar Előszabvány – MSZE 24203 – 2012.)

A tanulók harmonikus fejlődéséhez, egészségük megtartásához, fejlesztéséhez sok szempontú feltételrendszer szükséges. Így az épület fizikai állapota, elhelyezkedése, környezete, udvara, a tantermek, a kiszolgáló és mellékhelyiségek száma, nagysága, felszereltsége, biztonsága, tisztasága. A megfelelő világítás, hőmérséklet, bútorzat, burkolatok, tárgyi eszközök és felszerelt orvosi szoba megléte, kívánatos higiénés attitűd kialakításának alapját képezik. Az iskolai egészségfejlesztésnek a személyi higiénére vonatkozó feladataihoz azokat a feltételeket kell biztosítani, amelyek az iskolában töltött idő alatti tevékenységekre irányulnak. -

Mosdóhelyiségek, WC, mosdókagyló – létszámnak megfelelő számban – folyamatosan biztosított legyen WC papír, folyékony szappan, kéztörlő és/vagy kézszárító. A lány WC helyiségeiben külön-külön fedeles badella.

-

Osztálytermekben mosdókagyló, kézmosási lehetőség – folyékony szappan, kéztörlő és/vagy kézszárító, papír zsebkendő, szemetes kosár.

-

Ebédlőben elegendő számú mosdókagyló – folyékony szappan, kéztörlő és/vagy kézszárító

-

Tornatermeknél – öltöző, hideg-meleg vizes tusoló, mosdókagyló, folyékony szappan, kéztörlő és/vagy kézszárító, WC.

-

Öltöző szekrények, fogasok a folyósón, a zsibongóban vagy ruhatár a kabátok, cipők tárolására. (az oktató-nevelő helyiségekben a ruhatárolás nem megengedhető).

-

Orvosi szoba és az ehhez tartozó, a tornatermi öltözőktől elkülönített váró és öltöző helyisége,

hideg-meleg vizes mosdó, folyékony szappan, kéztörlő és/vagy kézszárító, WC. A kollégiumokban a mindennapos tisztálkodáshoz szükséges korszerű, tiszta vizesblokkok biztosítása, a rendszerszerű tevékenységek elvégzéséhez. 8.3 A személyi higiénével kapcsolatos egészségfejlesztés rendszerfeltételei A személyi és tárgyi feltételek mellett nem elhanyagolható szempont az idő faktor sem. A személyi higiénés tevékenységekre elegendő időt kell biztosítani – testnevelés óra utáni tisztálkodás és öltözködés, kézmosási lehetőség étkezések, WC használat előtt és után.

9.

A személyi higiénével kapcsolatos irányelvek bevezetésétől várt eredmények és azok mérése A személyi és környezeti higiénét szem előtt tartó oktatáspolitika következtében az iskolában

harmonikus légkör kialakulása várható, mely pozitívan befolyásolja a tanulók és a pedagógusok jó közérzetét. Ez kihat a tanítási-tanulási folyamatok eredményességére. A hatékonyság mérésére statisztikai adatok szolgálhatnak, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat szűrővizsgálati eredményei: -

Várhatóan csökken a higiénés szokások hiányából kialakuló fertőző megbetegedések száma, ezáltal csökken a hiányzások száma is. Javasolt a betegségek miatti távollét pontos rögzítése.

-

A fejtetvesség előfordulásának a visszaszorítása, tetves gyermekek száma. A probléma kiemelt iskola-egészségügyi feladat, erre irányulnak a rendszeres időközönként végzett szűrővizsgálatok, valamint a szülők és a gyermekek részére történő felvilágosítás.

-

Fogszuvasodás és egyéb fogbetegségek számának csökkenése – status vizsgálatok és a fogászati szűrések kapcsán gyűjthető előfordulási arányszám.

„Egészség-ismeretek átadását és készségek fejlesztését célzó szakmai támogató anyagok fejlesztése a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 projekt keretében”

10. Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban A személyi higiéné ismereteinek és készségeinek elsajátíttatása a korcsoportok esetében alapvetően a fejlettségi szintekben különböznek. A serdülőkorba lépéskor ezeket az ismereteket az intim higiénével, később a szexuálhigiénéval kell kiegészíteni.

Korosztály

1-4. évfolyam 6-9 évesek

Elsajátítandó ismeretek és információk Alapvető higiénés ismeretek. Napirend rendszeresen visszatérő elemeinek a tudatosítása, jó szokások megismerése. Tisztálkodás formái, eszközhasználat. Higiéné hiányának következményei, a tisztaság és az egészség kapcsolata. Fertőző betegségek terjedésének megelőzése. – kézmosás fontossága. Zsebkendő használat módja. Fogápolás, megfelelő fogkrém és fogkefe használata, fogorvosi ellenőrzés fontossága, fogak erősítése, rágás, egészséges ételek. Étkezéssel kapcsolatos higiéné ismerete. A saját testápolási eszközök használatának jelentősége. Helyes öltözködés, ruházat tisztántartása. Mellékhelyiség használatának módja.

Az ismeretátadás és módszere

Mese feldolgozás, megbeszélés, kérdezés visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése, szemléltetés, projektmódszer szimuláció, szerepjáték és játék.

Készségek kialakítása

Ismétlés, gyakoroltatás ellenőrzés és mindennapos, rendszerszerű alkalmazás.

Kívánatos attitűd bemutatása

Tisztálkodási tevékenységek felismerése, megnevezése, végzésük időpontja, napirendbe illesztése. Testápolási szerek, eszközök felismerése, csoportosítása, alkalmazása. Legyen képes az alapvető higiéniai tevékenységeket önállóan és szakszerűen elvégezni. Iskolai környezetben: Helyes kézmosás rendszerszerű alkalmazása. Szabályos fogmosás. Zsebkendő használat. Testnevelés, mozgás utáni tisztálkodás. Ruházat, felszerelés tisztántartása. Csak saját tisztálkodási eszközöket használ. A közvetlen környezet tisztaságának és rendjének biztosítása.

Alapismeretek mélyítése, bővítése, higiénével kapcsolatos fogalmak megismerése, tisztálkodási szerek – mit, mire? Felhívni a tanulók figyelmét a személyi higiénia fontosságára. Alapvető tisztálkodási szokások felelevenítése, szabályos kézmosás. Fertőző betegségek megelőzése – közegészségügyi rendszabályok. Helyes szokások rögzítése.

5-8. évfolyam 10-14 évesek

Fogászati prevenció. A száj higiénéhez szükséges eszközök megismerése. Helyes fogmosási technika elsajátítása. Körömápolás kézen és lábon. Hajápolás, hajviselet – hajtípusnak megfelelően. Serdülőkori változásokhoz kapcsolható bőrápolás. Fokozott verejtékezés, megelőzés, dezodorok használata. Zsíros bőr, haj, pattanások, mitesszerek. Intimhigiéné – nemi szervek tisztán tartása, menstruáció higiénéje. Egészségtudatos magatartás erősítése. Igényességre, ápoltságra nevelés. Helyes önismeret, önkép kialakítása, rendezett, ápolt külső.

Előadás, tanulói kiselőadás, megbeszélés, kérdezés, visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése, szemléltetés, projektmódszer, szimuláció, szerepjáték és játék.

Ismétlés, rendszerszerű alkalmazás.

Rendezett, ápolt külső, magatartásában tükrözze a személyi higiéné szabályainak gyakorlatát. Tisztálkodási tevékenységek napirendbe illesztése, jó szokások, időbeosztás. Legyen képes a személyi higiénés tevékenységeket önállóan és szabályszerűen elvégezni. Ismerje fel a fertőző betegségek megelőzéseinek lehetőségeit. Iskolai környezetben: Helyes kézmosás rendszerszerű alkalmazása. Zsebkendő használat. Testnevelés, mozgás utáni tisztálkodás. Ruházat, felszerelés tisztántartása. Csak saját tisztálkodási eszközöket használ. A közvetlen környezet tisztaságának és rendjének biztosítása.

A meglévő tudás elmélyítése, bővítése higiénés tevékenységek terén.

Készség szintjén tudja, és kellő jártasságot szerez a higiénés szokások terén, beépül napirendjébe és automatizálja azt.

Kornak, bőrtípusnak megfelelő arc és bőrápolás.

Egészségtudatos szépségápolás. Rendezett, ápolt megjelenést mutat. Határozott, egészséges énkép jellemzi.

Fogápolás, fogászati prevenció. Haj és körömápolás. Szőrtelenítéssel kapcsolatos tudnivalók. „Férfias” higiéné – Borotválkozás, szakáll, bajusz gondozása 9-12. évfolyam 15-18 évesek

Smink, és az ezzel kapcsolatos ismeretek, kozmetika. Tetoválás, testékszerek. Természetes szépítőszerek. Intimhigiénia. Szexuálhigiénével kapcsolatos ismeretek. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Egészségtudatos magatartás erősítése. Igényességre, ápoltságra nevelés. Helyes önismeret, önkép kialakítása, rendezett, ápolt külső, a megjelenés.

Előadás, tanulói kiselőadás, megbeszélés, kérdezés, visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése, szemléltetés, projektmódszer, szimuláció, a szerepjáték és a játék.

Tisztában van a környezetvédelem jelentőségével, ennek szellemében él.

Ismétlés, rendszerszerű alkalmazás.

Alap szintű közegészségügyi és járványügyi jártasságot szerez. Felelős párkapcsolatot létesít, a szexuálhigiéné szabályait betartja.

„Egészség-ismeretek átadását és készségek fejlesztését célzó szakmai támogató anyagok fejlesztése a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 projekt keretében”

11. A pedagógusok felkészítése, és szakmai kísérése az irányelvek alkalmazásában Az oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztés komplex egészének egyik területe a személyi higiéné. A személyi higiéné általános irányelveinek alkalmazásához szükséges tudás a pedagógusok birtokában van, azonban szükség van olyan naprakész információs háttéranyagra, tanácsadó szolgálatra, amely segítségül szolgál bizonyos problémák kezelésére. A személyi higiéné terén is fontos együttműködési lehetőséget jelent az iskolákban jelenlévő védőnő, akivel szakmai konzultációra van lehetőség.

12. Az együttműködő partnerek bemutatása A személyi higiéné területén kiemelkedő szerepet tölt be az együttműködő partnerek között az iskola-egészségügyi szolgálat, különös tekintettel a védőnő tevékenysége. Az iskola-egészségügyi szolgálat kapcsolódási pontjai a személyi higiénével kapcsolatos egészségfejlesztés terén Az oktatási intézményekben tevékenykedő egészségügyi szolgálat működését szabályozza a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról. A meghatározott feladatok közé tartozik a tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése. Az általános személyi higiéné ellenőrzése kiterjed a test, a ruházat, a körmök, a haj állapotára. Külön ki kell emelni a gyermekek rendszeres kézmosásra történő szoktatását, különösen az étkezés előtt és a WC használat után. Ennek ellenőrzése kiemelt védőnői feladat. A szűrővizsgálat szempontjából prioritást élvez a haj fejtetűre való szűrése. Erre vonatkozó jogszabály a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről, 4. számú melléklete. A szűrővizsgálatra vonatkozó módszertani leírást az Országos Epidemiológiai Központ 3. számú módszertani levele a tetvesség elleni védekezésről című kiadvány tartalmazza. A vizsgálatot negyedévente kell elvégezni, illetve szükség szerint. A tisztasági vizsgálatok alkalmával minden esetben fel kell hívni a tanulók figyelmét a személyi higiéné fontosságára, egyéni tanácsadásokkal az adott gyermeknél észlelt problémák megoldására, a személyiségi jogok betartása mellett. Az iskola-egészségügyi szolgálat közegészségügyi és járványügyi feladatokat is ellát. Figyelemmel kíséri a közegészségügyi követelmények érvényesülését, az észlelt hiányosságokkal kapcsolatban jelzéssel él az oktatási intézmény vezetése, illetve a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

felé,

kiemelten a gyermekek

kézmosási,

étkeztetési

és mozgási

lehetőségeinek

körülményeivel. Járványügyi teendők a fertőző betegségek megelőzésére irányul, a védőoltások végrehajtására, valamint az ezzel kapcsolatos ismeretek oktatására. (Aszmann, 2005) A személyi higiénéhez kapcsolódva az egészségfejlesztési foglalkozások alkalmával a kiválasztott korcsoport életkorának megfelelően, az alábbi témakörök feldolgozása javasolt a védőnői módszertani útmutatások alapján: (Székely, Szél és Szeles, 1999) -

A bőr felépítése, működése, ápolása.

-

A napi tisztálkodás, körömápolás, hajápolás, napirend.

-

Az arcbőr ápolása, kozmetika. Kiütések, gyulladások, pattanásos arcbőr.

-

A fogápolás fontossága, lépései, a fogazat gondozása (fogászati ellenőrzés, kezelés).

-

Az orr tisztántartása, a fül helyes tisztítása, zsebkendő használat.

-

A szem védelme, ápolása, szemüveg tisztántartása.

-

Egészséges öltözködés (természetes anyagok, réteges, az időjárásnak megfelelő, egészséges cipő). A ruházat és a cipő tisztántartása.

-

Fertőző betegségek megelőzése.

-

Serdülőkori változásokkal kapcsolatos higiéné, nemi szervek, menstruáció higiénéje.

-

Szexuálhigiéné.

A személyi higiéné terén is elengedhetetlen a családokkal történő az együttműködés.

Összegzés, javaslatok megfogalmazása A tanulmány az iskolai egészségfejlesztést a személyi higiéné oldaláról vizsgálata. Feltárta a jogszabályok idevonatkozó utasításait és a nemzetközi ajánlásokat. Kitekintést végzett a témakör oktatásával és helyzetével kapcsolatosan. Összegyűjtötte a személyi higiénére vonatkozó alapvető tevékenységek körét, az ezekhez kapcsolódó ismereteket. Áttekintette azokat a feltételeket, amelyek a személyi higiénével kapcsolatos ismeretek oktatásához és a készségek kialakításához szükségesek. Általános irányelveket fogalmazott meg, melyek alapján a következő főbb javaslatok emelhetők ki. -

A személyi higiénével kapcsolatos ismeretek oktatása minden korosztály számára elengedhetetlen, a korcsoportok szükségleteinek megfelelő szinten.

-

A személyi higiénével kapcsolatos feladatok ellátása minden pedagógusra és az iskolában tevékenykedő szakdolgozóra vonatkoznak, részükről fontos az elkötelezettség és a személyes példamutatás.

-

Az iskolában és a kollégiumban tartózkodás ideje alatti higiénés szükségletek feltételeit biztosítani kell.

-

A személyi higiénével kapcsolatos tevékenységeket az iskola napirendjébe be kell illeszteni, annak ellenőrzésére és gyakoroltatására fokozott figyelmet kell fordítani, ezáltal történhet a készségszintű elsajátítás.

-

A várható eredmények eléréséhez az oktatási-nevelési intézményeknek együtt kell működni a családdal és az iskola-egészségügyi szolgálattal.

-

Szükséges az infrastrukturális feltételek meglétének, esetleges hiányosságának átfogó feltérképezése a hazai oktatási intézményekben.

Az

iskoláknak

és

kollégiumoknak

a

felnövekvő

generációk

egészségtudatos

attitűdjének

kialakításához figyelembe kell vennie a személyi higiénére vonatkozó általános irányelveket, ezen ismeretek és készségek elsajátításához hozzá kell segíteni az ifjúságot.

Fogalomtár Egészség (Health) A teljes fizikai, szociális, és mentális jóllét állapota és nem pusztán a betegség vagy rokkantság hiánya. Az egészség a mindennapi élet erőforrása és nem az élet célja. Az egészség pozitív fogalom, amely hangsúlyozza a társadalmi és személyes forrásokat csakúgy,

mint

a

fizikai

képességeket.

Hivatkozás:

Ottawai

Karta

az

egészségfejlesztésért, EVSZ, Genf, 1986 Az egészség átfogó megközelítése feltételezi, hogy minden rendszer és szervezet, amelynek működése és tevékenysége hatással van a szociális, a gazdasági és a fizikai környezetre vegye figyelembe azok hatását az egyén és a társadalom egészsége és jóléte érdekében. Az egészség feltételeinek kialakítása, megőrzése, fejlesztése össztársadalmi feladat és felelősség. Az ember testi, lelki, szociális jólétén túlmutató állapot és folyamat: • Nem csak a betegség hiánya, • Érték, • Befolyásolja az egyéntől a társadalom intézményein keresztül mindenkinek a kompetenciáját • Az egyén optimális önmegvalósításának erőforrása és feltétele, • Dinamikus kölcsönhatásban van a fizikai, pszichológiai, biológiai és társadalmi környezettel. •

Minőségi

jellemzője

az

egyéni

akadályozottság

minimalizálása

és

az

esélyegyenlőség megvalósulása Egészség nyereség (Health gain) Az egészségi állapot javulást az egészség nyereségi mutatóval tudjuk jellemezni. Így annak bemutatására használjuk, hogy melyik beavatkozás produkált nagyobb eredményt az egészségi helyzet javításában. Egészségfejlesztés (Health promotion) Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. • Szemléletmód, amely társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja interszektorális módon. • Képesség, amely az egyén és csoport szintjén megvalósítja és fenntartja az egészség állapotát. • Folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségünk jobb legyen. Hivatkozás: Ottawai Karta az egészségfejlesztésért, EVSZ, Genf, 1986 Az Ottawa Karta 5 tevékenységi területet jelöl ki prioritásként: • Egészséget támogató politikai gyakorlat; • Egészséget támogató környezet biztosítása;

• Egészségbarát közösségi akciók támogatása; • Egyéni képességek fejlesztése; • Az egészségügyi ellátórendszer új hangsúlyainak megteremtése. A Jakarta Nyilatkozat szintén 5 tevékenységi területet jelöl ki prioritásként a XXI. Századra: • A társadalmi felelősségvállalás támogatása az egészségért • A beruházás az egészségbe megközelítés használata; • Az együttműködés kiszélesítése az egészségfejlesztés érdekében; • A közösségi erőforrások növelése és az egyén képessé tétele egészsége javítására • Infrastruktúra biztosítása az egészségfejlesztés számára Eszközrendszere: • Propagálás: az egészség pártolása – egyéni és társadalmi akciók kombinációja, politikai elkötelezettség, politikai támogatottság, társadalmi elfogadottság, konkrét egészség cél vagy program érdekében. • Felkészítés – az egyént képessé teszi az egészség feletti kontrollra. •

Közvetítés

(közbenjárás)

–

különböző

érdekek

és

szektorok

egyeztetik

álláspontjaikat az egészség érdekében. Életmód (Lifestyle) Az életmód azt fejezi ki, ahogyan élünk. Beazonosítható magatartásformákon alapszik, amelyben egyéni személyiségbeli karakterek, társadalmi interakciók, társadalmi-gazdasági- kulturális és környezeti életkörülmények is közrejátszanak. Ezek a magatartásformák folyamatosan kipróbálásra kerülnek és különböző társas szituációkban ismétlődnek, de nem állandóak, hanem megváltoztathatóak. Az egyéni életmódnak hatása van az egyén és mások egészségére is. Ha egészségi állapot javulást

szeretnénk

elérni

az

egyéni

életmód

megváltoztatásával,

akkor

tevékenységeinknek nem pusztán az egyént kell megcélozniuk, hanem a társadalmi és fizikai életkörülményeket is, amelyek az adott magatartásforma fenntartásában közrejátszanak. Fontos azt észrevenni, hogy nincs "optimális" életmód, amely mindenkire egyetemlegesen érvényes. A kultúra, a jövedelem, a család felépítése, az életkor, a fizikai képességek, az otthoni és munkahelyi környezet is hatással van mindennapi életvitelünkre. Énkép Az énkép a személy önmagáról kialakított állandósult mentális kép, ami olyan dolgokat foglal magába, amelyek a külső szemlélő számára hozzáférhetőek; eszköz, amellyel a személy kísérletet tesz önmaga objektív szemlélésére. Higiéné Jelentése: egészségtan; 1. az egészség és megőrzésének tudománya; 2. tisztasági viszonyok, körülmények. OEFI – Egészség.hu - http://egeszseg.hu/egeszsegszotar/-/encyclopedia/higiene

Higiéné fogalma Az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését, a károsodások, megelőzését kívánja elérni. Elméleti részét közegészségtannak, gyakorlati munkáját közegészségügynek nevezzük. http://egeszsegugy.hupont.hu/44/higiene Iskola légköre Az egyének által észlelt belső sajátosságok, az iskolával kapcsolatos attitűdök, érzések, elégedettségek, elégedetlenségek Ollé J. (2006). Az iskola, mint szervezet. In Golnhofer E. (szerk.), Az iskolák belső világa A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 6. kötet Iskola-egészségügyi ellátás 26/1997.

(IX.

3.)

NM

rendelet

az

iskola-egészségügyi

ellátásról:

A 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola-egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Az iskolaegészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként

vagy

több

intézmény

ellátásának

közös

biztosításával

megszervezni. Az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos és védőnő tevékenységét a gyermek, a tanuló háziorvosával (házi gyermekorvosával), illetőleg területi védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi. Lelki egészség Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lelki egészséget a jóllét olyan állapotaként határozza meg, amelyben az egyén képes kihasználni lehetőségeit, megküzdeni a mindennapi élettel járó stresszel, produktívan és eredményesen dolgozni és aktívan részt venni közössége életében. A jó mentális egészséggel rendelkező munkavállalók jobb teljesítményt nyújtanak munkahelyükön. Személyi higiéné Az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő egészségügyi szabályok összessége. Ide tartozik: tisztálkodás - bőrápolás, hajápolás, szájápolás (fogak és szájüreg ápolása) kéz és lábápolás, szem- fül és orrápolás, a nemi szervek higiéniája, ruházatunk, közvetlen környezetünk tisztasága. http://egeszsegugy.hupont.hu/200/egeszsegmegorzes-egeszsegfejlesztesegeszsegneveles-15-tetel

Jogszabályi háttér ·

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról {2015.01.03.}

·

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról {2015.01.03.}

·

59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról {2015.01.03.}

·

Az emberi erőforrások minisztere 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról {2015.01.03.}

·

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről {2015.01.03.}

·

MAGYAR ELŐSZABVÁNY – MSZE 24203 – 2012. január

·

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról {2015.01.03.}

·

19/2009. (VI. 18) EüM rendelet a tizenhat éveseknek szervezett ingyenes orvosi vizsgálat megvalósításával és az új Egészségügyi Könyv bevezetésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról {2015.01.03.}

·

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről {2015.01.03.}

Felhasznált irodalom -

Aszmann A., (2005): Iskola-egészségügy – OGYE, Budapest

-

Bukovicsné Nagy Judit (2012) – Egészségfejlesztési feladatok az óvodában, ELTE, Budapest {2015.01.05.}

-

Bihari Á., Kakucs R., Gyulai É., Zentai É., Kásai I., (2004): Kollégiumok (diákotthonok) higiénés helyzetének országos felmérése, (Egészségtudomány,2005. 3.) {2015.01.03.}

-

Breitenbach Z., Szabó Z., Szekeresné Szabó Sz., (2014): Életkor, életciklus és az egészség védelmének feladatai, Szolgáltatási kézikönyv vállalatoknak, PTE, Pécs {2015.01.07.}

-

Forrai J., Ruzsa M., (2013): Fogvédelem, fogápolás (caries megelőzése), Gyakorlati módszertani útmutató, TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Koragyermekkori (0-7 év) program, OTH, Budapest. {2015.01.07.}

-

Kézhigiéne – Lakossági tájékoztató - ÁNTSZ {2015.01.05.}

-

Kézmosás világnapja, október 15, UNICEF {2015.01.06.}

-

Németh Á. és Költő A.,: Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010 - Az iskoláskorú gyermekek

egészségmagatartása

című,

az

Egészségügyi

Világszervezettel

együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés -

OFI - Tanmenetek - {2015.01.02.}

-

Országos Epidemiológiai Központ 3. számú módszertani levele a tetvesség elleni védekezésről {2015.01.04.}

-

Székely-Szél-Szeles (1999): Védőnői módszertan

OEFI programajánlások a személyi higiénével kapcsolatban {2015.01.04.} -

Amit a személyi higiénéről tudni kell!, Pro- Family Humánszolgáltató Betéti Társaság {2015.01.04.}

-

„Tisztaság fél egészség! Amit a személyi hygiénéről tudni kell!”, Görbeháza Község Önkormányzatának Védőnői Szolgálata {2015.01.04.}

-

„Tisztaság fél egészség! Amit a személyi hygiénéről tudni kell!”, Hajdúdorog Város Védőnői Szolgálata {2015.01.04.}