A Dunaújvárosi Fıiskola Nyelvi Intézete által a Déri János Kommunikációs Intézet közremőködésével
2010. március 11-12. között megrendezendı
XII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia
12th International Conference on Applied Linguistics and Communication Dunaújváros, 11-12 March 2010
PROGRAMFÜZETE CONFERENCE PROGRAMME
TARTALOM / CONTENTS PROGRAM / PROGRAMME AZ ELİADÁSOK RÖVID TARTALMI KIVONATA / ABSTRACTS FÜGGELÉK / APPENDIX A résztvevık név- és címlistája / Names and Addresses of Participants
A KONFERENCIA TÁMOGATÓI: DUNAÚJVÁROSI FİISKOLA DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
XII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia Dunaújváros, 2010. március 11-12.
12th International Conference of Applied Linguistics and Communication Dunaújváros, 11-12 March 2010
Fıvédnök / Chief Patron: Dr. Kálmán András Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere
Védnök / Patron: Dr. Bognár László fıiskolai tanár, a Dunaújvárosi Fıiskola rektora
Házigazdák / Hosts: Dr. Kukorelli Katalin, fıiskolai tanár, a Dunaújvárosi Fıiskola Nyelvi Intézetének igazgatója Dr. András István, fıiskolai tanár, a Dunaújvárosi Fıiskola Déri János Kommunikációs Intézetének igazgatója
Szervezıbizottság / Organizing Committee: Osztroluczki Istvánné, elnök Pálmai Orsolya, titkár Dr. İsz Rita, titkár
Helyszín / Site: Dunaújvárosi Fıiskola, 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı. u. 1.
A konferencia szekciói / Conference Sections: I.
Anyanyelv és idegennyelv-oktatás, médiahasználat Mother Tongue and Foreign Language Teaching, Media Application
II.
Kommunikáció és médiatudomány Communication and Media Science
III. Nyelvi és szaknyelvi kommunikáció SP Language Communication IV.
Fordítástudomány, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, szociolingvisztika, Translation Science, Psycholinguistics, Neurolinguistics, Sociolinguistics
Általános tudnivalók: Regisztráció / Registration: március 11-én 930-1130óra között Helye / Site: A Fıiskola A épülete, Táncsics Mihály u.1. College of Dunaújváros, Building „A”, 1 Táncsics Mihály St. Plenáris ülés / Plenary session: március 11-én 1230 Helye / Site: Dunaújvárosi Fıiskola A épülete, A9-es elıadóterem, Táncsics Mihály u.1. College of Dunaújváros, Building „A”, Room A9, 1 Táncsics Mihály St. Fogadás / Reception: március 11-én 1900 Helye / Site: Dunaúvárosi Fıiskola, Campus Étterem, Dózsa György u. 33-35. College of Dunaújváros, Restaurant Campus, 33-35 Dózsa György St. Szekcióülések / Section sessions: március 11-12-én Helye / Site: Dunaúvárosi Fıiskola, „C” épület, Kallós Dezsı u. 1. College of Dunaújváros, Building „C”, 1 Kallós Dezsı St. Záró plenáris ülés / Closing plenary session: március 12-én 1230 Helye / Site: Dunaúvárosi Fıiskola, „C” épület, Kallós Dezsı u. 1. College of Dunaújváros, Building „C”, 1 Kallós Dezsı St.
3
A KONFERENCIA PROGRAMJA – CONFERENCE PROGRAMME 1. nap: 2010. március 11., csütörtök 1st day: Thursday, 11th March, 2010 Érkezés, regisztráció, a szálláshely elfoglalása: Arrival and registration:
930 – 1130 930 – 1130
MEGNYITÓ, PLENÁRIS ELİADÁSOK: 1230 – 1500 OPENING, PLENARY LECTURES: 1230 – 1500 Elnök / Chairperson: Kukorelli Katalin, DF Helyszín / Site: Dunaújvárosi Fıiskola A épülete, A9-es elıadóterem, Táncsics Mihály u.1. College of Dunaújváros, Building „A”, Room A9, 1 Táncsics Mihály St.
1230-1245
Megnyitó: Dr. Bognár László, a Dunaújvárosi Fıiskola rektora
1245-1300
Köszöntı: Dr. Kálmán András, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere
Plenáris elıadások: 1300-1330
Dr. Feldné Knapp Ilona: Forma és tartalom viszonyának változása az idegennyelv-oktatásban
1330-1400
Dr. Navracsics Judit: Tartalom és forma a kétnyelvőek kommunikációjában
14001430
Dr. Horváth Dóra: A médiapiac kihívásai - a közönség hangja
1430-1500
Dr. Balázs Géza: Öröm az alakzatokban Kávészünet /Coffee break 1530 – 1545 Helyszín / Site: C épület C205-ös terem
1545
Öt perces megbeszélés a szekcióelnökök részvételével a C308-as teremben. / Briefing for chairpersons in C308. SZEKCIÓÜLÉSEK I.: 1550 – 1730 SECTION SESSION I: 1550 – 1730 Helyszín / Site: C209-es terem Elnök / Chairperson: Mátyás Judit ANYANYELV ÉS IDEGENNYELV-OKTATÁS, MÉDIAHASZNÁLAT
50
15 - 16
10
1610- 1630 1630- 1650 1650- 1710 1710- 1730
4
Mátyás Judit: Hagen-Pécs kettıs diploma-program. A távtanulás során felmerülı és megoldandó problémák Tvergyák Klaudia Klára: e-Twinning: európai dimenzió a nyelvoktatásban İsz Rita – Pálmai Orsolya – Váraljai Mariann: A tanulói környezet interkulturális kihívásai Klucsik Gábor: E-Learning rendszerben történı hallgatói tevékenységek tanulmányozása a Motivate projekt kapcsán Ludik Péter: A kommunikáció új eszközei
SZEKCIÓÜLÉSEK II.: 1550 – 1750 SECTION SESSION II: 1550 – 1750 Helyszín / Site: C208-as terem Elnök / Chairperson: András István KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY 1550- 1610 1610- 1630 1630- 1650 1650- 1710 1710- 1730 1730- 1750
Schirm Anita: Mit jelölnek a diskurzusjelölık Csiszér Annamária: Nyelvhasználat által történı befolyásolás a reklámszövegekben Tokaji Ildikó: A vizuális eszközök alkalmazásának egyes lehetıségei az üzleti és a gazdasági életben András István: A szervezetpszichológia globlokális kihívásai. Kulturális és kommunikációs kontextus Dunaújvárosban és vonzáskörzetében Kıkuti Tamás: Vállalatok kultúrája vs. régiók kultúrája, hatások és kölcsönhatások Juhász Ibolya: Interjú és tartalomelemzés: kvalitatív módszerek alkalmazása a Komplex Kultúrakutatás projektben SZEKCIÓÜLÉSEK III.: 1550 – 1730 SECTION SESSION III: 1550 – 1730 Helyszín / Site: 204-es terem Elnök / Chairperson: Rébék-Nagy Gábor NYELVI ÉS SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
50
10
15 - 16 1610- 1630 1630- 1650 1650- 1710 1710- 1730
Kovács Éva: Még mindig a helyesírásról az orvosi szaknyelvben Nagy Borbála: Medical English: Textbooks and Reality Mohácsi Márta: A nyelvi és kommunikációs kompetencia mérése elbeszélı, magyarázó és dokumentum szövegtípusban Hardiné Magyar Tamara: Teológiai szaknyelv a szakmai nyelvhasználat része – nyelvészeti vizsgálódás vallási sajtótermékek cikkei alapján Volek-Nagy Krisztina: Allegretto vagy Gyorsacskán? Utasítások a magyar zenei szaknyelvben
SZEKCIÓÜLÉSEK IV.: 1550 – 1730 SECTION SESSION IV: 1550 – 1730 Helyszín / Site: C202-es terem Elnök / Chairperson: Kegyesné Szekeres Erika FORDÍTÁSTUDOMÁNY, PSZICHOLINGVISZTIKA 1550- 1610 1610- 1630 1630- 1650 1650- 1710 1710- 1730
5
Kegyesné Szekeres Erika: „Die Medialisierung der Geburt”. Oder: Übersetzer im Kreuzfeuer der Verständlichkeit und der Begrifflichkeit Kukorelli Katalin: Az élcelıdı kommunikációs üzemmód fordításának egyes kérdései Somos Edit Csilla: A sikeres tolmácsteljesítmény egy példája: spontán üdvözlıbeszéd tolmácsolásközpontú elemzése automatizált eljárással Tóth Andrea: A forrásnyelvi beszédtempó hatása a célnyelvi önkorrekcióra Szitnyainé Gottlieb Éva: Megakadásjelenségek vizsgálata nyelvvizsgázók magyar és német nyelvő vizsgafeladataiban
2. nap: 2010. március 12., péntek 2nd day: Friday, 12th March, 2010 SZEKCIÓÜLÉSEK I.: 900 – 1140 SECTION SESSION I: 900 – 1140 Helyszín / Site: C209-es terem 900 – 1020 Elnök / Chairperson: Mátyás Judit ANYANYELV ÉS IDEGENNYELV-OKTATÁS 900-920 920-940 940-1000 1000-1020
Bíró András: A latin nyelv a hétköznapokban Ittzés Dániel: Lingua Latina medicinalis. Latintanítás a Semmelweis Egyetemen Juhász Valéria: Az azonnali üzenetküldések diskurzusszervezıdésének sajátosságai Juhász Kálmán Attila: What do the Chinese/Turkish Laugh at? (a case study) Kávészünet / Coffee break: 1040 – 1100 1100 – 1140
1100-1120 1120-1140
Gaál Zsuzsanna: Kompetenciaterületek találkozása a magyar mint idegen nyelv oktatásában Újvári Józsefné: A magyar mint idegen nyelv közvetítı nyelv segítségével történı, illetve közvetítı nyelv nélküli oktatásának néhány módszertani tapasztalata
SZEKCIÓÜLÉSEK II.: 900 – 1220 SECTION SESSION II: 900 – 1220 Helyszín / Site: C208-as terem 900 – 1040 Elnök / Chairperson: Aczél Petra KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY 900- 920 920- 940 940- 1000 1000- 1020 1020- 1040
Aczél Petra: Netorika. A digitális retorika mőfajai és jellemezıi H. Tomesz Tímea: Tartalomhoz a forma – mőfajok a médiában Zsélyi Ferenc: A képes, a kép és a képtelen Vass Csaba: Mi jött a média után? A globalizáció és a producens Bokor Tamás: Virtuális kommunikáció – rendszer és forma
Kávészünet / Coffee break: 1040 – 1100 1100 – 1220 1100-1120 1120-1140 1140-1200 1200-1220
6
Gollowitzer Diána: A megfigyelés szintjei. Néhány film- és médiaelméleti fogalom újragondolása a foersteri cirkuláris médiaelméleti modell segítségével Koltai Andrea: Interaktív televízió mősorok Szpisák Tamás: Befogadás-vizsgálat és nézettségmérés a DUFtv-nél Bajner Mária: A márka magad vagy! Az „Y – generáció” kreditjeinek átválthatósága a munkaerıpiacon
SZEKCIÓÜLÉSEK III.: 900 – 1200 SECTION SESSION III: 900 – 1200 Helyszín / Site: C204-es terem 900 – 1040 Elnök / Chairperson: Kegyesné Szekeres Erika SZAKMAI ÉS SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ 900- 920 920- 940 940-1000 1000-1020 1020-1040
Boda István Károly – Porkoláb Judit: A kommunikáció poétikai funkciója Máté Orsolya: Rossz hírek közlése a gyermekgyógyászatban. A kommunikáció buktatói Fazekas Piroska: Orvos-beteg kommunikáció – modern társadalom Hambuchné Kıhalmi Anikó: „Most ez az idı, vagy mi?” Szubjektív betegségteóriák nyelvészeti elemzése háziorvos-beteg interakciókban Varga Éva Katalin: Csont-vázlat. Tükörjelenségek az anatómiai nevekben Kávészünet / Coffee break: 1040 – 1100 1100 – 1200
1100-1120 1120-1140 1140-1200
Szécsényi István: Textfunktion und Textstruktur in deutschsprachigen EU-Briefen Nyakas Judit: Anglizismen in der ungarischen Fachsprache der Logistik Kósik Ferenc: Zum Potenzial von Blended-Learning-Umgebungen bei der Entwicklung der kommunikativen Kompetenz im Wirtschaftsdeutschunterricht SZEKCIÓÜLÉSEK IV.: 900 – 1140 SECTION SESSION IV: 900 – 1140 Helyszín / Site: C202-es terem 900 – 1020 Elnök / Chairperson: Rébék-Nagy Gábor NYELVPOLITIKA, PSZICHOLINGVISZTIKA, SZOCIOLINGVISZTIKA
900- 920 920- 940 940- 1000 1000- 1020
Rébék-Nagy Gábor: Angol nyelvő orvostudományi közlemények pszicholingvisztikai és szociokulturális háttere Vadász Istvánné: Language in Action. The Importance of Language in Worldwide Military Operations Szépe Judit: Föntözı Anna, avagy hol kezdıdik a közlésegység? Indításjelzés Broca-afáziában Kerekesné Dócs Nikoletta: „Mindenki másképp egyforma”. Az univerzális nyelvi jellemzık egyéni eltérései az afáziások beszédében
Kávészünet / Coffee break: 1040 – 1100 1100 – 1140 1100- 1120 1120-1140
Papp Vanda: A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló levelezıs hallgatók nyelvhasználatáról Nikolicza Erika: Élet a középkori városban. A városi piac szereplıi – a kofák. Jellegzetességek Buda és Magdeburg esetében
Záró plenáris ülés / Closing plenary session: 1230 – 1300 Dr. András István intézetigazgató Helyszín / Site: C208-as terem
7
AZ ELİADÁSOK RÖVID TARTALMI KIVONATA SHORT ABSTRACTS OF LECTURES
8
Plenáris elıadók FELDNÉ KNAPP ILONA ELTE, Germanisztikai Intézet Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék Forma és tartalom viszonyának változása az idegennyelv-oktatásban Kulcsszavak: forma, tartalom, standardizálás, kompetenciaközpontú nyelvoktatás, szaknyelv Az elıadásomban röviden áttekintem a forma és tartalom viszonyának változását az idegennyelv-oktatás történetében. Ezt követıen e két fogalom kérdésével foglalkozom napjaink nyelvoktatásban. Ennek során az alábbi kérdésekre keresek választ: Hogyan befolyásolják a nyelvoktatás tartalmát a napjainkban elıtérbe került standardizálási törekvések, mérési technikák és különbözı nyelvvizsgarendszerek? Milyen szerepet játszik a tartalom a kompetenciaközpontú nyelvoktatásban? Feloldható-e a tartalomközpontú és kompetenciaközpontú nyelvoktatás közötti ellentét? Milyen lehetıségeket kínál a szaknyelv oktatása a forma és tartalom szempontjából?
HORVÁTH DÓRA Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing Média Intézet A médiapiac kihívásai - a közönség hangja Kulcsszavak: marketingkommunikáció, konkuráló média, közönség, zaj, befogadás A ma üzleti célú kommunikáció, marketingkommunikáció tervezıi számára jelentıs kihívás a konkuráló média zaja, még nagyobb feladat azonban a közönség üzenet-befogadási, illetve -elkerülési stratégiáinak figyelembevétele. A ma fiataljai szelektív információ-feldolgozók, másképp kommunikálnak, és másképp kezelik a technikát és az egyes médiumokat. Elıadásunkban bemutatjuk, hogy az üzenetek legsikeresebb kibocsátói az új helyzetben leginkább úgy hallathatják hangjukat, hogy megszólaltatják közönségeiket.
NAVRACSICS JUDIT Pannon Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Tartalom és forma kétnyelvőek kommunikációjában Kulcsszavak: kétnyelvő beszélık, mentális lexikon, kódváltás, kódkeverés, spontán beszédhelyzet Elıadásomban azt ismertetem, hogy a tartalom és a forma mennyire lehet sikeresen összhangban olyan beszélık esetében, akik gyermekkoruktól fogva kétnyelvőnek tekinthetık. A kétnyelvő mentális lexikon nyilvánvalóan másként mőködik, mint az egynyelvő, hiszen a kétnyelvő beszélı sohasem tudja kiiktatni második nyelvét, így a nyelvek folyamatosan hatnak egymásra a kommunikáció során. További befolyásoló tényezık: a kommunikációs helyzet, a téma, a beszélgetı partner és még sorolhatnánk. A lényeg: ezek a tényezık elıidézhetik, sıt elı is idézik a kódváltást vagy kódkeverést, amely jelenségek a kétnyelvőek számára teljesen természetesek a kommunikáció során, az egynyelvőek pedig levonják a következtetéseket, hogy a kétnyelvő egyik nyelvén sem tud „rendesen” beszélni. Az elıadásban empirikus adatokkal szemléltetem, miként mőködik a kétnyelvő mentális lexikon spontán beszédhelyzetekben.
9
SZEKCIÓK ANDRÁS ISTVÁN DF, Déri János Kommunikációs Intézet A szervezetpszichológia globlokális kihívásai Kulturális és kommunikációs kontextus Dunaújvárosban és vonzáskörzetében Kulcsszavak: kulturális különbségek, globális szereplık, lokális-globális-kulturális kontextus, konfliktus, szervezetpszichológia Az elıadás arra keresi a választ, hogy Dunaújvárosban és vonzáskörzetében mennyire sajátosak a munkaerıvel és a szervezettel kapcsolatos "szoft" kihívások. A szocialista örökség, az internacionalizmus hatásai, a kapitalista fordulat és a globalizálódó világgazdaság helyi vonatkozásai (pl. ISD Dunaferr, Hankook Tire) egyedülálló kontextusban jelennek meg. A kulturális különbségek kezelése vajon nagyobb kihívás, mint másutt? Vajon mennyire felkészültek a globális szereplık a magyar és a dunaújvárosi munkavállalókból? Vajon a helyi média hogyan közvetíti a konfliktusokat? Vajon a cégek szervezeti kommunikációjukban milyen szerepet szánnak a lokális-globális-kulturális kontextusnak? Vajon a szereplık igénylik-e a szervezetpszichológia eredményeit? Vajon kommunikációval ellensúlyozható a kulturális sokk? E kérdéseket állítja fókuszba az elıadás, amely a cégek társadalmi felelısségvállalására is kitér.
BAJNER MÁRIA PTE IGYFK, Irodalomtudományi és Nyelvészeti Intézet A márka magad vagy! Az „Y - generáció” kreditjeinek átválthatósága a munkaerıpiacon Kulcsszavak: „Y - generáció”, globális munkaerıpiac, információs társadalom, globális falu, Internet-korszak Az elıadás célja, hogy az elızı generációs mintákkal összevetve bemutassa az 1977 után született millenniumi, vagy más néven „Y - generáció” attribútumait, különös tekintettel az egyéni és a társadalmi elvárásokra, a tanulás és a diplomák értékmérı szerepére. Az angolszász és a magyar oktatási rendszer különbözısége ellenére a globális munkaerıpiac ugyanazokat az értékeket preferálja: magasan kvalifikált, gyors észjárású, innovatív, flexibilis, kimagasló kommunikációs készséggel bíró aspiránsokat, akik nem mellesleg az információs társadalom szülöttei. Az elemzés a – többek között – Marshall McLuhan és Walter J. Ong nevével fémjelzett új ismeretszerzési módokon kifejlıdött, 21. századi „írástudás”, az önkifejezés és öneladás gyorsan változó képességeire tereli a figyelmet, miközben egymással szembe helyezi a munkaerı-piaci szereplık elvárásait. Tartalomelemzés módszerével példát hoz a kommunikációs üzenetek (pl. az „Y – generációt” képzı oktatási intézmények szlogenjei, a végzett diplomások igényei és a vállalatok ösztönzıi) közötti kommunikációs csapdákra, amelyeket az ezredforduló ösztönös és tanult kognitív kompetenciákkal rendelkezı nemzedékének kiválasztottjai azonnal megértenek, és a saját hasznukra fordítanak. A globális falu szerényebb képességő, csalódott ifjú lakóinak maradnak az üresen csengı marketing szlogenek, a hasznavehetetlen diploma, a hajzselé és a bırtetkó. Az egymásra/egymással kódolt üzenet – vagy használod a rendszert, vagy a rendszer használ (ki) téged – megértése és megértetése az együtt élı generációk közös érdeke az Internet-korszak összezsugorodott világában.
10
BÍRÓ ANDRÁS Semmelweis Egyetem, Nyelvi Kommunikációs Központ A latin nyelv a hétköznapokban Kulcsszavak: latin nyelv, hivatalos nyelv, holt nyelv, hatás, szókincs A latin nyelv az 1840-es évek közepéig Magyarország hivatalos nyelve volt. Annak eldöntése, hogy a latin nyelv holt nyelv-e, nézıpont kérdése. Nem a latin nyelv halt meg, hanem azok haltak meg, akik beszélték. Hatása a magyar nyelvre olyan jelentıs, hogy azt kevesen gondolnánk. Ha megnézzük a magyar írott vagy beszélt nyelvet, sokszor észre sem vesszük, hogy latin szavakat használunk. Ez az örökség (az európai nyelvek szókincsébe kb. 250 ezer szó került át) áthatja az élet minden területét, beleértve a reklámokat, a kereskedelmet, az ipart, az oktatást, a jogot, az orvostudományt stb. Az elıadás ezekre hoz példákat és rámutat arra is, hogy a latin nyelv ma is fontos.
BODA ISTVÁN KÁROLY - PORKOLÁB JUDIT Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék A kommunikáció poétikai funkciója Kulcsszavak: integrált kommunikációs modell, poétikai funkció, szinkronizáció, szimbólumhasználat A kommunikáció különbözı funkcióit eddigi kutatásaink szerint legjobban egy integrált kommunikációs modell segítségével írhatjuk le, amely magában foglalja – egyebek közt – Karl Bühler, Karl Popper, Roman Jakobson egyes elképzeléseit. A modell négy alapfunkciót (expresszív, konatív, informatív és kritikai) valamint négy kiegészítı funkciót (fatikus, poétikai, referenciális és metanyelvi) tartalmaz. Elıadásunk célja ezek közül a poétikai funkció vizsgálata, különös tekintettel a mővészi és költıi kommunikációban alkalmazott kifejezési formák és az általuk hordozott tartalom harmonikus egységére. A poétikai funkció fogalmát Roman Jakobson vezette be: „A poétika elsıdlegesen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi tesz egy nyelvi közleményt mőalkotássá.” A funkció célját azonban Jakobson már a funkció bevezetésekor igen általánosan értelmezte, azaz nem szőkítette le a költıi nyelv sajátosságaira. Elıadásunkban a poétikai funkciót mint az általunk használt integrált kommunikációelméleti modell egy funkcióját értelmezzük, amelynek célja a fatikus funkció által létesített kommunikációs kapcsolaton túlmenı viszony (közvetlen, intenzív, többcsatornás kapcsolat) kialakítása az adó és vevı között – például esztétikai hatás elérése céljából. A viszony kialakításának két alapvetı formájára bevezetjük a szinkronizáció és a szimbólumhasználat elnevezéseket. A szinkronizáció az üzenet megformáltságára, megfelelı formai kialakítására vonatkozik, fı formái az adott mővészeti ágak kötött ábrázolási vagy kifejezési formái, elıre rögzített idı-, tér- vagy jelentésbeli mintázatai (például alliterációk, rímek, dallamok, hangutánzó szavak stb.). A szimbólumhasználat lényege párhuzamosan egynél több jelentésréteg aktivizálása. Leghatékonyabb formája archetípusok vagy ısminták aktivizálása (ilyenek lehetnek például a természeti vagy állatszimbólumok), de egy adott kultúra mindig rendelkezik sajátos, egyedi szimbólumokkal is. A szinkronizáció és szimbólumhasználat szerepét a mővészi és költıi kommunikációban képzımővészeti és Radnóti Miklós költészetébıl vett példákkal szemléltetjük.
11
BOKOR TAMÁS Budapesti Corvinus Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Virtuális kommunikáció – rendszer és forma Kulcsszavak: virtuális, közösség, rendszer, környezet, nyilvánosság A virtuális közösségek mőködését a tudományos diskurzusban fıként technológiai, ritkábban médiapszichológiai nézıpontból szokták elemezni. Ezek a vizsgálati keretek azonban rendszerint túl specifikusnak bizonyulnak a következı kérdések megválaszolásához: hogyan változott meg a kommunikatív nyilvánosság és a kommunikáció színtere a digitalizáció beköszöntével, és miféle lehetıségek kínálkoznak a továbbfejlıdésre? Elıadásomban egy olyan modell felvázolására teszek kísérletet, amely Niklas Luhmann társadalmi rendszer-elméletének (Soziale Systeme), Jürgen Habermas nyilvánosság-elméletének (A kommunikatív nyilvánosság szerkezetváltozása), valamint a kommunikáció participációra alapozott felfogásának (PTC) fogalmi készletével kísérli meg leírni a virtuális közösségek mőködését. A kulcsfogalmak ebben a tárgyalási univerzumban az ágens (ágencia), a színtér, Luhmann forma-fogalma, az ehhez szervesen kapcsolódó rendszer/környezet megkülönböztetés, és a kommunikatív (másként kommunikátum, mint a nyilvánosság a priori feltétele) lesznek. A különbözı keretezéső vizsgálódások eredményeinek összevetésével remélhetıleg kiderül, hogy a virtuális közösség fogalmát nem elsısorban technológiai terminusként kell értenünk, hanem a rendszer és a környezet megkülönböztetésének egy speciális esetével van dolgunk, amelyben a virtualitás, mint színtér kommunikációs médiumként van jelen. E médium a rendszer és környezete megkülönböztetésével hozza létre saját kommunikációs tartalmait – a tartalom és a forma rendszerelméleti jelentését alkalmazva. A végkövetkeztetésben remélhetıleg kiderül, milyen többletet adhat a tartalom és a forma megkülönböztetése/egysége a virtuális közösségek további, rendszerszemlélető vizsgálatához.
CSISZÉR ANNAMÁRIA PTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció PhD Program Nyelvhasználat által történı befolyásolás a reklámszövegekben Kulcsszavak: befolyásolás, reklám, anyanyelv, szöveg, szociálpszichológia Konferencia elıadásomban a reklámkészítı szakemberek által használt meggyızési stratégiákat boncolgatom. Kíváncsi vagyok arra, hogy ezek kultúrafüggık-e vagy globálisan elterjedtek, hogyan értelmezik a befogadók ugyanazt a valóságot, képesek-e azonos világképet kialakítani. Az anyanyelv és a gondolkodás kapcsolatát két különbözı felfogás köré csoportosítom. Egyik felfogás szerint a nyelv és gondolkodás két külön fogalom, a másik nézıpont szerint azonos, a gondolkodás elképzelhetetlen nyelvhasználat nélkül. A Saphir-Whorf hipotézis két alapelvet kapcsol össze. A nyelvi relativizmus értelmében anyanyelvünk nagymértékben befolyásolja gondolkodásunkat. Ezzel ellentétben a nyelvi univerzalizmus azt hangsúlyozza, hogy ha önmagában a nyelv nem is, de az azt körülvevı kultúra közös kiinduló alapul szolgálhat a különbözı anyanyelvő befogadók számára. Reklámszövegek esetén a szövegalkotó célja a befogadóban pozitív képet kialakítani a termékrıl. A befogadó befolyásolhatóságának okai magyarázhatóak korával, nemével, iskolai végzettségével, érzelmi állapotával valamint a témával kapcsolatos ismereteivel. A meggyızés történhet retorikai, pragmatikai vagy szociálpszichológiai eszközökkel. Jelen elıadásomban a szociálpszichológiai megközelítésre helyezem a hangsúlyt, amelyet Petty és Cacioppo valószínőségi modellje (központi, illetve perifériális úton történı meggyızés) alapján fejtek ki. Majd pedig empirikus kutatási adatokkal (a nyelv absztraktsága vagy kontrétsága, a cselekvést és az állapotot jelentı igék használata, múlt vagy jelen idı alkalmazása), illetve diskurzuselemzéssel (fınevek elhagyása, névszósítás, szenvedı szerkezet használata, sorrendi transzformáció befolyásoló hatása, a reklámszövegek szereplıi cselekvı ágensekként való bemutatása szemben a folyamatokat elszenvedı tárgyakként való ábrázolással) támasztok alá.
12
FAZEKAS PIROSKA Országos Onkológiai Intézet, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Orvos-beteg kommunikáció – modern társadalom Kulcsszavak: orvos-beteg kapcsolat, bizalom, gyógyítás, tanácsadás, netdoki Kutatásom során arra vagyok kíváncsi, milyen hatással van a hagyományos orvos-beteg kapcsolatokra a mindinkább mediatizálódó társadalom, vagyis hogyan hat erre a több évezredes kapcsolatra és a kommunikációs attitődökre a média és az internethasználat. A hagyományos orvos-beteg kapcsolatban erıs az érzelmi involváció, hiszen az orvos közvetlen kapcsolatban van a beteg testével, esetenként intim történetekbe nyerhet betekintést az anamnézis felvétele során. Motivációja, hogy gyógyítson, ehhez évszázadokon keresztül szükség volt a közvetlen kapcsolatra, mára ez a dogma azonban megdılni látszik. A gyógyítás befolyásolás, amelynek sikere az orvos szociális képességein is múlik, azon hogy miként tudja alakítani a beteg egészséggel és betegséggel kapcsolatos attitődjeit. Ehhez mindeddig szükség volt a nonverbális jelekre is, az állandó visszacsatolásra, betegkövetésre. Ezek azonban az internetes kommunikációban szükségszerően elmaradnak. A gyógyulás eredményességéhez vezethet-e egy ilyen kapcsolat, nem siklik-e ki a gyógyulás folyamata? Hiszen ebben az új helyzetben gyógyításról nem, csupán tanácsadásról beszélhetünk. A beteg továbbra is függıségi viszonyban van. Az orvos társadalmi státusza a mindennapi életben még mindig magas, de talán már nem bízunk meg bennük annyira, mint korábban, ezért sokszor egy „arctalan” netdokit keresünk meg. Ennek miértjét és veszélyeit szeretném feltárni kutatásom során. A kutatás eredményei pedig majd igazolják, vagy cáfolják azt a felvetésemet, amely szerint e viszonylag új jelenség (az internethasználat) új kommunikációs következményeit az emberek hamar beépítik a mindennapjaikba, sikerrel használják, és egészítik ki a hagyományos gyógyulási formákat ezzel az új lehetıséggel. Az elıadás egyúttal egy hamarosan lefolytatandó kutatás témafelvetıje és elméleti áttekintıje, amelynek eredménye lehet az online „orvoslás” társadalmi kommunikációs vetületének mélyebb megértése.
GAÁL ZSUZSANNA SZTE JGYPK, AHI Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Kompetenciaterületek találkozása a magyar mint idegen nyelv oktatásában Kulcsszavak: kompetencia alapú oktatás, szövegértés-szövegalkotás, globális, részletes, szelektív szövegértés A 21. század elején az idegennyelv-oktatás megújításának vagyunk szem- és fültanúi, amelyet a kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és bevezetésével jellemezhetünk. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése érdekében olyan oktatási anyagokat, programcsomagokat kell létrehoznunk, amelyek figyelembe veszik a mindenkori tanulók életkori sajátosságait, érdeklıdését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szervezıdnek, s lehetıvé teszik, hogy a nyelvtanulók értelmes tevékenységek során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. Egy újabb oktatási anyag létrehozása azáltal (is) motivált, hogy a magyar mint idegen nyelv tankönyveinek többségére még mindig a grammatikai dominanciájú multifunkcionális megközelítés a jellemzı. Az elıadás célja, hogy bemutassam egy olyan új, alternatív oktatási (segéd)anyag tervezetét, amely az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésében nyújthat segítséget az oktatási interakció valamennyi résztvevıjének. A kiválasztott próbaanyagon keresztül betekintést nyerhetünk egyrészt a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület fı jellemzıibe, másrészt képet kaphatunk az idegen nyelvi kompetenciaterület fejlesztési célkitőzéseirıl. Ezáltal rávilágíthatunk a két kulcskompetencia terület lehetséges kapcsolódási pontjaira, azaz a két terület integrált fejlesztési lehetıségeire. A bemutatandó tanítási anyag a Közös Európai Referenciakeret nyelvi szintjeihez igazodik.
13
GOLLOWITZER DIÁNA Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A megfigyelés szintjei Néhány film- és médiaelméleti fogalom újragondolása a foersteri cirkuláris médiaelméleti modell segítségével Kulcsszavak: adaptáció, Heinz von Foerster, filmelmélet, médiaelmélet, megfigyelés Elıadásom alapötletét az Adaptáció címő film adta, mely Susan Orlean Az orchideatolvaj címő regényébıl készült. Olyan vizsgálati módszereket és elméleteket választottam, melyek a film értelmezését termékenyen viszik tovább. Ezért a központi fogalmakat több oldalról is megvizsgálom, majd egy médiaelméleti modellbe helyezem. Célom tehát nemcsak a film és a regény értelmezési lehetıségeinek és kapcsolódási pontjainak a felvázolása, hanem egy olyan vizsgálat bemutatása, melyben az elméletek a szövegekkel kölcsönhatásban állnak, egymást hozzák játékba. Az adaptációt mint mőalkotási eljárást speciálisan az irodalmi mővek megfilmesítésére használom, jóllehet érdekes a más médiumok közti átjárás is. Ez azonban éppen arról terelné el a figyelmet, amire leginkább fókuszálnék: a filmelmélet és egy lehetséges médiaelmélet közelítésérıl. A párbeszéd mindkét fél részérıl elfogadott beszédmódot és terminológiát igényel, melyet itt nem áll módomban kidolgozni, azonban gondolataimat megpróbálom olyan formába önteni, hogy mindkét tudományterület kritériumainak megfeleljen. Erre az adaptáció témakörének vizsgálata különösen alkalmas, mivel mindkét diszciplína által sokat kutatott terület. Azonban a közös nyelv használata nemcsak ezen a területen hozhatna eredményt, hanem segíthetne megérteni olyan új problémákat, melyeket az „új média” hozott magával. Vizsgálatomban kiemelt szerepük van a szerzıiség, a referencia, az idı és az adaptáció fogalmainak. Ezek ugyanis az adaptáció tárgyköre által felvetett legfıbb kérdések, melyeket mindkét diszciplína kiemelkedıen fontosnak tart. Elsıként egy klasszikus filmelemzésnek vetem alá az Adaptáció címő filmet, majd egy médiaelméleti irányba lépek tovább. Úgy vélem ugyanis, hogy a cirkuláris médiaelmélet, a foertsteri kibernetika termékenyen használható a befogadás folyamatának megértésére. Ezért az elmélet összefoglalása után ebben a keretben tárgyalom újra magukat a kulcsfogalmakat is.
HAMBUCHNÉ KİHALMI ANIKÓ PTE ETK, Szaknyelvi Tanszék „Most ez az idı, vagy mi?” Szubjektív betegségteóriák nyelvészeti elemzése háziorvos-beteg interakciókban Kulcsszavak: szubjektív betegségteória, hipertónia, terápiás együttmőködés, orvosi konzultáció, beszélgetéselemzés Szubjektív betegségteóriákkal számos szociológiai, pszichológiai és orvosi kutatás foglalkozik. Eredményeik azt mutatják, hogy a laikus elképzelések értelmezésének fontos szerep jut a betegek eredményes terápiás együttmőködésében. A laikus elméletek orvos-beteg konzultáció során történı interaktív kidolgozásával, nyelvészeti elemzésével hazánkban kevés kutatás foglalkozik. Az elıadásban ismertetendı kutatás két pécsi felnıtt háziorvosi körzetben, hipertóniás gondozottak és háziorvosuk, rendelési idıben rögzített beszélgetéseit vizsgálja. A hangfelvételek átírása és vizsgálata a konverzáció elemzés módszerével történt, és elsı lépésként a társalgások epizodikus, illetve szekvenciális szerkezetére irányult. A nyelvészeti vizsgálat eredményei a betegek gyógyszerszedéssel kapcsolatos negatív statisztikáinak ismeretében meglepı és továbbgondolandó eredményeket hoztak.
14
HARDINÉ MAGYAR TAMARA SZE, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Idegen Nyelvi Oktatási Központ Teológiai szaknyelv a szakmai nyelvhasználat része – nyelvészeti vizsgálódás vallási sajtótermékek cikkei alapján Kulcsszavak: szakmai nyelvhasználat, vallási kommunikáció, teológiai szaknyelv, írott sajtó nyelvezete, terminológiai tévedések A teológiai szaknyelv a szakmai nyelvhasználattal kapcsolatos nyelvészeti vizsgálódásokon belül még egy kevéssé ismert területnek számít, bár a theolingua - teolingvisztika létezı fogalom a nyelvtudományban. Vizsgálódást igényel a teológiai szaknyelv, a(z) – katolikus – egyházi szóhasználat, illetve a vallási kommunikáció más szaknyelvekhez való kapcsolódása. Bizonyítható a vallási szaknyelv kötıdése más tudományterületek – elsısorban a gazdaság- és gazdálkodástudomány, továbbá a jogtudomány, s nem utolsó sorban a történettudomány – szaknyelvéhez, szakmai nyelvhasználatához. A fenn említett szaknyelvváltozatok – tudományterületek – (teológia, gazdaság-, illetve gazdálkodástudomány) elsı olvasatra egymástól távolinak tőnı területek, a közöttük esetlegesen meglévı kapcsolatok fellelése és építése nyelvészeti szempontból is nehéz feladat. A kutatás sort kerít a vallási kommunikációban gyakran elıforduló nyelvi elemek értelmezésében és használatában felbukkanó nehézségek szemléltetésére, rámutat olyan értelmezési problémákra, melyek a vallási nyelvhasználatban gyakran fordulnak elı. Bizonyítható azon hipotézis/elgondolás, hogy bár a teológia, s ezen belül a vallási újságírás nyelvezete fıleg a köznyelvbıl merít, a vallási nyelvhasználat szakszókincse mögötti szemantikai tartalom többet jelent a köznyelvben megszokott és használt jelentéstartalomnál, a teológiai jelentéstartalommal is rendelkezı szavak más hatást váltanak ki mind az olvasóban, mind pedig a beszélıben. Az elméleti jellegő vizsgálatokon, korpuszelemzéseken kívül gyakorlati módszerek, például a kérdıíves felmérés útján lefolytatott empirikus kutatás is alkalmazható, mindez az egyes nyelvi jelenségek olvasókra, hallgatókra gyakorolt hatásait méri fel. Elemzés tárgyai lehetnek továbbá a teológiai nyelvhasználatban, tehát a szaknyelvi kommunikációban gyakran fellépı nyelvi helytelenségek, terminustévesztések. A vallási sajtótermékekben fellelhetı teológiai/filozófiai témájú írások, cikkek nyelvészeti úton történı elemzése is képes segítséget nyújtani a teológia, valamint annak nyelvezetének, nyelvhasználatának jobb megismeréséhez és megismertetéséhez.
H. TOMESZ TÍMEA EKF, Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszék Tartalomhoz a forma – mőfajok a médiában Kulcsszavak: médiaszövegek, tömegkommunikáció, kommunikációs üzenetek, kommunikációs kompetencia, retorikai elmélet A nyelvi megnyilatkozások rendelkeznek bizonyos közös jegyekkel vagy visszatérı tulajdonságokkal (jellemzıkkel), amelyek meghatározzák a szövegek szervezıdését, és igazodnak a kommunikációs funkcióhoz. A médiaszövegek visszatérı jellemzıi a közönség érdeklıdésének kiváltását, fenntartását célozzák, így a tömegkommunikációs folyamatban a mőfaj fontos szerepet kap. A szövegeknek mint kommunikációs üzeneteknek a típusokba sorolására többféle eljárás is létezik. A tipologizálások egy része a kész szövegeket vizsgálja, tudományos igényességgel megfogalmazott definíciókból kiindulva, a szövegjellemzıkbıl elvont kritériumrendszerek felállításával, s a kritériumok megléte vagy hiánya alapján, vagyis a formális jegyek kombinációjával szövegfajtákat határol el, majd a szövegfajták rendszerbefoglalásával szövegtípusokat különít el. Egy másik megközelítés szinte ellentétes utat jár be. A kommunikációs helyzet (fı)szereplıinek a kommunikációs kompetenciáját kívánja feltárni. Arra az intuitív, definiálatlan tudásra kíváncsi, melynek birtokában a beszédpartnerek könnyedén eligazodnak – elızetes interakcióik tapasztalatai alapján – az alkalmazott vagy alkalmazandó szövegtípusok, szövegfajták között. A kommunikációs
15
üzenetek, kiváltképp a tömegkommunikációs csatornák (média) közvetítette szövegek tipológiai megközelítése olyan értelmezési keretet kíván, amelyhez az irodalomelméleti, valamint a funkcionális sajtómőfaj-leírások nem bizonyulnak minden szempontból kielégítınek. Elıadásomban a médiaszövegek egy újabb szemlélető megközelítését kívánom bemutatni, amely a médiaüzeneteket tágabb összefüggésbe helyezve, interpretációs, interdiszciplináris keretben vizsgálja. A modern retorikai elmélet egyik értelmezése szerint ugyanis a mőfaj szociokognitív, a gondolkodásmódok hasonlósága adja. Azaz a mőfajok közös jegyekkel rendelkezı, beszédformákat létrehozó visszatérı szituációkban megjelenı szervezıelemek mőködése nyomán alakulnak ki.
ITTZÉS DÁNIEL Semmelweis Egyetem, Nyelvi Kommunikációs Központ Lingua Latina medicinalis. Latintanítás a Semmelweis Egyetemen Kulcsszavak: orvosi latin nyelv, terminológia, egészségügyi latin, orvosi latin szövegolvasás, kérdıív
Elıadásomban a Semmelweis Egyetemen folyó latinoktatást mutatom be a tanár és a diák szemszögébıl. Mivel az egyetem négy különbözı képzésére járó hallgatókat oktatjuk latinra, ezért nagyon fontos: bár (részben) azonos tankönyveket használunk, az egyes karok hallgatóihoz és a latinórákra fordítható félévek számához kell igazítanunk a tananyagot. Minden félévben külön csoportot alkotnak az orvosi terminológiát hallgató diákok, akik középiskolai tanulmányaik folyamán már tanultak latinul. A jelen félévben indítottunk elıször olyan órát, melyen Celsusszemelvényeket olvasnak, fordítanak a hallgatók. A diákok véleményét egy olyan kérdıív alapján ismertetem, melynek segítségével 2007 májusától tájékozódom a tantárgy, a követelményrendszer, az oktató és munkája megítélésérıl.
KÁLMÁN ATTILA JUHÁSZ College of Dunaújváros, Institute for Languages What do the Chinese/Turkish Laugh at? (a case study) Key words: stereotypes, prejudices, sexism, PC attitude, cross-cultural environment The aim of the article is to examine some aspects of (sense of) humour in different countries. In the framework of this article based on a survey carried out among the population of international students at the College of Dunaújváros it is intended to explore the similarities and differences appearing in jokes, limited to the appearance of different kinds and types of biases, prejudices, stereotypes, sexism, political (in)correctness. It will also be attempted to analyse how jokes of such kind from different countries work and perceived in a cross-cultural environment. The students are asked to fill in a questionnaire. The questionnaire consists of open questions as well as closed ones. The open questions aim at finding out what types of jokes exist in a certain speech community. What social groups, group of people are involved and targeted. It is intended to know whether there are racist jokes (e.g. against nationalities), jokes against representatives of different jobs (e.g. policeman, politicians), jokes against sexes (e.g. „blonde” women), family member jokes (e.g. mother in law jokes). There are closed questions to be answered as well. The participants in the survey are asked to evaluate different statements (e.g. rate of agreement in finding the jokes against different races acceptable/non-acceptable). Finally it will also be attempted to find out how some of those „national/international” jokes work in a cross cultural environment, in a cross-cultural class. On a separate sheet the participants are asked to evaluate two sample jokes (stereotypes, prejudices) on a scale of five (excellent, good, average, poor, very poor).
16
JUHÁSZ IBOLYA DF, Déri János Kommunikációs Intézet Interjú és tartalomelemzés: kvalitatív módszerek alkalmazása a Komplex Kultúrakutatás projektben Kulcsszavak: kvantitatív kutatás, kvalitatív kutatás, interjú, tartalomelemzés, kultúrakutatás A kommunikáció- és társadalomtudományi kutatásokban egyre gyakrabban alkalmazzák a kvalitatív eljárásokat a kvantitatív megközelítés kiegészítıjeként vagy egyedüli módszerként. Témától függıen olyan jellegő információk feltárására lehet szükség, melyek azokban az interakciókban – interjúkban – válnak hozzáférhetıvé, ahol a kérdezı a konkrét szituációhoz alkalmazkodva alakíthatja ki a kutatási céloknak leginkább megfelelı vizsgálati eszközöket. Elıadásomban a jelenleg is folyó, a Dunaújvárosi Fıiskola Déri János Kommunikációs Intézet Komplex Kultúrakutatás projektjének kvalitatív vizsgálati aspektusait szeretném bemutatni: elsısorban a vállalati felsıvezetıkkel készített interjúk elıkészítésének és lebonyolításának lépéseit, valamint a rögzített anyag feldolgozásának – a kvalitatív tartalomelemzésnek – szempontjait és fázisait. Mindezek alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a dunaújvárosi régióban jelenlevı cégek környezetük általi elfogadottságát a velük folytatott kommunikáció vizsgálatának tükrében feltérképezzük.
JUHÁSZ VALÉRIA SZTE JGYPK, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Az azonnali üzenetküldések diskurzusszervezıdésének sajátosságai Kulcsszavak: IM, diskurzussajátosságok, beszédjog, beszélıváltás, témaszervezıdés Az elıadás az azonnali üzenetküldı rendszerek (skype, msn, ICQ) egyedi diskurzusszervezıdési sajátosságaira mutat rá. Az IM-et (instant messaging= azonnali üzenetküldés) a korábban megjelent szakirodalmakban nyelvi és szövegszervezıdési sajátosságait tekintve összevonták a cset nyelvi jellemzıivel. Magyarországon erre vonatkozó kutatások még nem ismeretesek, illetve a fellelhetı leírások többnyire a külföldi szakirodalmak átvételének tekinthetık. Az elıadás rámutat arra egy 50 párbeszédbıl álló minta elemzésének eredményei alapján, hogy (a csettıl eltérıen) hogyan szervezıdnek a beszélıváltások, milyen kapcsolatfelvételi és búcsúzási stratégiák jellemzik ezt a csatornát, ki, illetve mi határozza meg a beszélgetés menetét, az IM hogyan befolyásolja a nyelvi szerkesztést, a beszélgetık szövegproduktumait (nyelvi, nyelvtani sajátosságok, témaszervezıdés, beszédjog-megtartás, -átvétel).
ERIKA KEGYES Universität Miskolc „Die Medialisierung der Geburt”. Oder: Übersetzer im Kreuzfeuer der Verständlichkeit und der Begrifflichkeit Schlüsselwörter: Begrifflichkeit, Verständlichkeit, Projekt, Teamübersetzung, parallele Texte Im Beitrag wird ein Projekt vorgestellt, das im Rahmen der Fachübersetzerausbildung an der Universität Miskolc durchgeführt wurde. Die Teilnehmer hatten die Aufgabe im Auftrag einer ungarischen Fachzeitschrift einen Fachtext aus dem Bereich der Medizingeschichte in Teamarbeit zu übersetzen. Der Text umfasste ungefähr 30 Seiten und wurde zwischen 4 Übersetzern aufgeteilt. Als Einführung zur Textarbeit wurde die wissenschaftliche Tätigkeit des Verfassers des Textes präsentiert, und wir haben uns in den wissenschaftlichen Stil des Autors am Beispiel seiner früheren Arbeiten hineingelesen. Wir versuchten über seine stilistischen und rhetorischen Figuren und Formen eine Liste zusammenzustellen. Als ein zweiter Schritt des Projekts wurden Texte über die Geschichte der institutionalisierten Geburtshilfe studiert. Auch ungarischsprachige, sog. parallele Texte zum Studieren des Fachvokabulars herangezogen. Am Ende des Projekts hatten wir eine Vorabfassung des Fachtestes in ungarischer
17
Sprache vorgelegt. Bevor es zum Druck abgegeben wurde, sollte noch die stilistische und terminologische Korrektheit überprüft werden. Und gerade hier tauchte das wissenschaftliche Vermittlungsproblem auf: wir fanden uns im Kreuzfeuer der Verständlichkeit und der Begrifflichkeit vor. Dieses Problem wird im Beitrag aus der Perspektive der Wissensvermittlung diskutiert, und es wird mit Hilfe verschiedener Modelle der Wissensvermittlung reflektiert, in welchen Situationen und Kontexten des Übersetzungsprozesses die Verständlichkeit und in welchen die Begrifflichkeit in den Vordergrund gestellt werden soll.
KEREKESNÉ DÓCS NIKOLETTA SZTE JGYPK, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, hallgató „Mindenki másképp egyforma” Az univerzális nyelvi jellemzık egyéni eltérései az afáziások beszédében Kulcsszavak: nyelvi univerzálék, egyedi nyelvhasználat, afázia, beszédterápia Elıadásomban azt vizsgálom, hogy melyek azok az univerzális nyelvi jellemzık, amelyeket a különbözı afáziás személyek mégis eltérıen alkalmaznak beszédükben. Munkámban kísérletet teszek az univerzális nyelvi jellemzık egy lehetséges csoportosítására, melyek közül néhányat az afázia függvényében megvizsgálok. A nyelvi univerzálék használata az egyes nyelvi szinteken nyelvtípusonként, tájnyelvenként, és egyénenként eltérı mértékben figyelhetık meg. Az egyén – egészséges és afáziás egyaránt – nyelvhasználatát befolyásoló tényezık meghatározzák a nyelvi univerzálék alkalmazását. Ilyen tényezık lehetnek az adott nyelvközösséghez, tájnyelvi csoporthoz való tartozás, a szociokulturális környezet, személyiség, érdeklıdés, kor, nem stb. A különbségek mértéke tehát egyénenként eltérı, mivel nincs két egyforma ember, akiknek beszédét ugyanolyan mértékben befolyásolják az említett tényezık. Mindenki tartozik valamilyen nyelvközösséghez, ha nem a köznyelvet beszéli, akkor egy tájnyelvi csoporthoz, és minden egyén egy adott kultúra, család tagja is egyben. Az afázia esetében is elmondható, hogy nincs két egyforma agy, személyiség és agyi sérülés. A vezetı tünetek alapján nagyjából megjósolható, hogy milyen javulás várható a késıbbiekben. A terápia során azonban a nyelvi univerzálékra támaszkodva, de az egyedi jellemzıket figyelembe véve lehet a legsikeresebb az afázia nyelvi terápiája. A hipotézisemben leírtak alátámasztására kutatási eredményeim áttekintı ismertetésével bizonyítékot keresek arra, hogy bár minden nyelvben és minden egyén beszédében léteznek univerzális elemek, az egyedi nyelvhasználat figyelembevételének jelentıs szerepe van az afáziások beszédterápiájának sikerességében. Vizsgálatom alanya szenzomotoros afáziás beteg, akinek nyelvi terápiáját nyolc hónapja végzem az említett szempontok figyelembevételével.
KLUCSIK GÁBOR DF, Déri János Kommunikációs Intézet E-Learning rendszerben történı hallgatói tevékenységek tanulmányozása a Motivate projekt kapcsán Kulcsszavak: e-learning, Motivate, keretrendszer, viselkedés, tevékenység A Motivate egy nemzetközi E-Learning projekt, amelyben a tanár szakos (mesterképzés) hallgatók vettek részt. Az angol nyelvő E-Learning anyag négy témakört ölelt fel: mi az oktatás célja, milyen interkultúrális különbségek lehetnek a hallgatók között, milyen kreatív oktatás-technológiai lehetıségek léteznek, és megvitatásra kerültek a tanítás során felmerülı problémák is. Elıadásomban ismertetem a hallgatók aktivitását és az interkultúrális környezetben felmerült problémákat.
18
KOLTAI ANDREA MTM-SBS Televízió Zrt./PTE-BTK, Kommunikáció PhD program Interaktív televízió mősorok Kulcsszavak: televízió, interaktivitás, Participation (Call) TV, szerkesztett tartalom, televíziós vásárlás (TV Shop) Alig ötven év alatt berobbant az emberek életébe, majd fenekestül fel is forgatta azt a televízió. Ez a napjainkra tömegmédiummá vált találmány talán az egyetlen olyan technikai eszköz, amely egy évszázadon belül több alkalommal is lényegi változást vitt az életünkbe: megjelenésével apavetıen formálta át az emberek szabadidı felhasználásának szerkezetét, néhány évtizeddel késıbb pedig, hihetetlen gyorsasággal végbemenı evolúciós fejlıdésének eredményeképpen, a fogyasztási (televízió nézési) attitődök mellett az általa kínált tartalmak típusát és szerkesztési elveit is jelentısen átalakította. Az egyik leglényegibb változás a nézık mősorfolyamba történı involválásának és involváltságának foka. A technikai fejlıdés következtében a korábban szigorúan egyirányú kommunikációt fokozatosan felváltotta az interaktivitás, azaz a hagyományosan passzív tévénézı (LEAN BACK vagy COACH POTATO) egyre aktívabb (LEAN FORWARD) televíziózóvá vált. Az interaktivitás televízió mősorokba történı integrálásának különbözı formái és szintjei vannak. A skála egyik végén az önmagukban, interaktív alkalmazások nélkül is élvezhetı televíziós élményt nyújtó szórakoztató televízió mősorok (talk show, vetélkedı, bulvár magazin, heti hírmagazin stb.) találhatóak. Ezek akkor is több százezer nézıt ültetnének idırıl-idıre a képernyık elé, ha nem kapcsolódna hozzájuk interaktív elem. A skála másik végén a kvízmősorok alkategóriájából napjainkra önálló mősortípussá érett telefonos kvízmősorok, a „CALL TV”/”PARTICIPATION TV” programok helyezkednek el. E mősorok esetében a nézettség másodlagos – túlnyomórészt csak az „AUDIENCE FLOW1” miatt számít -, hiszen primer funkciójuk a nézıi interaktivitásból származó bevételek generálása a csatorna számára. Az interaktivitás különbözı formáinak televízió mősorokban történı megjelenése az interaktivitás szintjétıl függıen azonban nemcsak tartalmilag, szerkezetileg tér el lényegesen egymástól, hanem egyúttal jogilag is más kategóriákba sorolható be: mősorszolgáltató által szerkesztett tartalomnak vagy televíziós vásárlásnak minısül.
KOVÁCS ÉVA Semmelweis Egyetem, Nyelvi Kommunikációs Központ Még mindig a helyesírásról az orvosi szaknyelvben Kulcsszavak: helyesírás/orthographia/ortográfia, diagnostica/diagnosztika, CT/cété, MR(I)/emer(i) Örökzöld téma orvosok és betegek körében, hogyan írják, illetve mondják azokat a szakkifejezéseket, amelyek a szakszövegekben, tankönyvekben, konferenciákon a szakemberek és a betegek, avagy a páciensek számára szóbeli vagy leírt közlésekben használatosak: magyarul, latinul, ó-görögül vagy angolul? Mely szavak tartoznak a szigorúan vett szakkifejezések körébe, melyek azok, amelyek átmentek a közhasználatba, mindennapi nyelvezetünkbe. Egy biztos, a kezdetek óta a nyelvhasználat kaotikus, nem egységes, a rendbehozatalra alig van remény. Másképpen szólva, diagnózis van, de helyes terápia az orvoslásra nincs. Mit tehetünk mi nyelvtanárok, egyáltalán tehetünk-e valamit az ügy érdekében?
1
audience flow: A televíziós mősorstruktúra olyanképp történı kialakítása, amellyel a csatorna a lehetı legjobban tudja „a nézık folyamát”, vagyis a nézettséget építeni egymást követı mősorain keresztül.
19
FERENC KÓSIK Wirtschaftshochschule Budapest, Fakultät für Außenhandel Zum Potential von Blended-Learning-Umgebungen bei der Entwicklung der kommunikativen Kompetenz im Wirtschaftsdeutschunterricht Schlüsselwörter: kommunikative Kompetenz, Sprachhandlungskompetenz, Fremdsprachendidaktik, BlendedLearning-Umgebung, DaF-Unterricht Sprachliche Handlungsfähigkeit gilt als übergeordnetes Lernziel des modernen fachkommunikativen Fremdsprachenunterrichts. Daher ist es besonders wichtig, dass die Curriculumentwicklung von WiDaF-Kursen auf angemessenen Kompetenzbegriffen basiert. Im Mittelpunkt des Vortrages steht die kommunikative Kompetenz. Nach einem kurzen Überblick über die verschiedenen Ebenen der Sprachhandlungskompetenz soll kurz aufgezeigt werden, welche Bedeutungserweiterung, bzw. -verschiebung dieser alte Schlüsselbegriff (die kommunikative Kompetenz) in der zeitgenössischen Fremdsprachendidaktik erfährt. Auch klassische Positionen sollen thematisiert werden. Unter Berücksichtigung aktueller Forschungsergebnisse wird vor allem der Frage nachgegangen, was genau unter kommunikativer Kompetenz in der beruflichen Praxis von künftigen Führungskräften der Wirtschaft verstanden werden sollte. In diesem Zusammenhang wird die Bedeutung von Tätigkeitsanalysen für das fachsprachlich orientierte Fremdsprachenlernen erörtert. Mit diesem Analyseinstrument kann die Förderung der kommunikativen Kompetenz besonders effektiv vorbereitet werden. Einen weiteren Schwerpunkt meines Beitrages bildet ein an unserem Lehrstuhl laufendes Pilotprojekt. Es verfolgt das Ziel, den Einsatz von Blended-Learning-Umgebungen im berufsbezogenen DaF-Unterricht auf der Hochschulebene zu evaluieren. Mit dessen Hilfe kann sehr transparent veranschaulicht werden, welche Lernpotentiale der Einsatz von komplementären Lernumgebungen bei der Entwicklung der kommunikativen Kompetenz mit sich bringt. Besondere Merkmale dieses Lehr- und Lernarrangements werden in Anlehnung an das Bosch-Modell exemplifiziert.
KİKUTI TAMÁS DF, Déri János Kommunikációs Intézet Vállalatok kultúrája vs. régió kultúrája, hatások és kölcsönhatások Kulcsszavak: szervezeti kommunikáció, vállalati kultúra, regionális kultúra, domináns értékek, strukturált interjú, tartalomelemzés, kvalitatív kutatás Kulturális aspektusok feltárása – a szervezeti kultúra részeként – a térségben letelepült kis-, közép-, és nagyvállalatok, vállalkozások és a régió vonatkozásaiban. Kölcsönhatások vizsgálata a meglehetısen különbözı regionális és vállalati szereplık lényeges attribútumai, mint motivációk, normák, értékek, küldetésnyilatkozatok, sztereotípiák és racionalizálás, melyek meghatározzák és körülveszik Dunaújváros és térségének következı területi tevékenységeit: emberi erıforrások, életminıség, környezettudatosság, innováció. Regionális és vállalati szereplık közötti beállítódások, helyi sajátosságok, szokások tanulmányozása. A vállalatok régióba való kulturális integrálódásának mértéke, tekintettel a régió domináns kulturális jellemvonásaira és a gazdasági szerkezet-kultúra kölcsönhatására.
20
KUKORELLI KATALIN DF, Nyelvi Intézet Az élcelıdı kommunikációs üzemmód fordításának egyes kérdései Kulcsszavak: humor, humormechanizmus, kultúra-specifikus háttérismeretek, analóg fordítás, közvetítés A humor a társas lét egyik velejárója, a kultúrák, a nemzetek, a társadalmi rétegek és csoportok együttmőködésének egyik építı eleme, az ismeretszerzés eszköze. Az ember humorhoz való viszonya szubjektív, de egy nyelvközösségen, kultúrkörön belül a humorkioldó mechanizmusok hasonlítanak. Más népek humorához való viszonyulásunkra azonban hatnak a nemzeti sztereotípiák, azaz nem könnyő más nemzetek humorát érteni, és még nehezebb fordítani, hiszen biztosítani kell az adekvát olvasói percepciót. A verbális humor kultúra-specifikus háttérismeretek nélkül nem fordítható, vagyis a nyelven kívüli ismeretek hiánya akadályozza a humormechanizmus kioldását (Lendvai, 1996, 2005). Vannak olyan kutatók (Lefevre, 1992; Snell-Hornby, 1988), akik a fordítást elsısorban nem nyelvek, hanem kultúrák közötti közvetítésnek tartják. Azzal persze egyet kell értenünk, hogy a nyelven kívüli tényezıket nem szabad alábecsülni. Hiszen szükség van a konvenciók, a kulturális, a történelmi és még az ideológiai háttér ismeretére is, ahhoz, hogy adekvát módon le tudjunk fordítani egy szöveget. A verbális humor fordítása során minden bevethetı. Ha célnyelvi analóg áll rendelkezésre, fel kell használni. Ha ilyen nincs, akkor intralingválisan kell létrehozni. Ilyenkor az analóg fordítást alkalmazhatjuk. Az elıadásom során, az elméleti háttér rövid ismertetése után példákat hozok a verbális humor fordításának lehetıségeire.
LUDIK PÉTER DF, Déri János Kommunikációs Intézet A kommunikáció új eszközei Kulcsszavak: mobilkommunikáció, oktatás, új eszközök A mobilkommunikáció elıretörése megállíthatatlan. A képzı intézmények nem mindig tudnak lépést tartani a technika fejlıdésével, az új eszközökben rejlı lehetıségek kiaknázásánál. A Dunaújvárosi Fıiskolán pályázati forrásból a legmodernebb mobiltelefonok – (iPhone) és érintıképernyıs mobil számítógépek álltak az oktatás és a kutatás szolgálatába. Elıadásomban szeretném bemutatni, milyen új lehetıségek rejlenek ezen eszközökben elsısorban az oktatás és a kommunikáció területén.
MÁTÉ ORSOLYA PTE ETK Rossz hírek közlése a gyermekgyógyászatban A kommunikáció buktatói Kulcsszavak: speciális közlési helyzet, Down szindróma, kérdıíves felmérés, kommunikációs tréning, közlési protokoll Az orvosok, ezen belül a szülészek és a gyermekorvosok gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy rossz hírt kell közölniük a szülıkkel. Az orvos feladata ebben a helyzetben még összetettebb, mint felnıtt páciensek esetében, hiszen az informált személy itt nem azonos a beteggel. Egy speciális közlési helyzetrıl van szó, ahol a tájékoztatott nem maga a páciens, és a gyermek életkora alapján itt voltaképp nem beszélhetünk pediátriai triádról sem. A 60-as évek óta számos publikáció foglalkozott azzal, hogy az orvosok hogyan közlik a posztnatálisan felismert Down szindrómát az érintett újszülöttek szüleivel, és milyen támogatást kapnak a szülık közvetlenül a hír közlése
21
után. A tanulmányok nagy része azonban a szülıi elégedettség mérésére fókuszál, a kommunikációs szituáció másik oldalával, a tájékoztató vélekedésével viszonylag kevés nemzetközi tanulmány foglalkozik. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán mőködı Down munkacsoport az Országos Epidemiológiai Központ Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása és a Down Alapítvány segítségével a szülészeti intézmények orvosaival folytatott interjúra alapozott országos kérdıíves felmérést végzett 2005-2006-ban. A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a szülıi tájékoztatás körülményeivel komoly problémák vannak a magyarországi szülészeti intézményekben. A helyzet nyilvánvalóan beavatkozást igényelne. Az orvosok nyitottságát kihasználó, nemzetközi tapasztalatok alapján mőködtetett célzott kommunikációs tréning és egy közlési protokoll kidolgozása lehetnének ennek a beavatkozásnak az elemei.
MÁTYÁS JUDIT Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Hagen-Pécs kettıs diploma-program A távtanulás során felmerülı és megoldandó problémák Kulcsszavak: távtanulási forma, idegen nyelvő szakirodalom sikeres olvasása, tanulói önállóság, kreativitás A PTE Közgazdaságtudományi Kar és az Észak-Rajna Vesztfália tartományban található Hageni Távoktatási Egyetem között 2001-ben létrejött megállapodás értelmében a pécsi diákok magyar oklevelük mellé német egyetemi diplomát is szerezhetnek. 2008-tól lehetıvé vált – a hagyományos ("osztatlan") program mellett – a Bologna-rendszerben a BA-, és a hageni MA-képzésbe is bekapcsolódni. A hallgatóknak Németországba egyáltalán nem kell kiutazniuk, és a tanulmányok idıbeli ütemezésérıl is szabadon dönthetnek, ami átlagos esetben 3-4 félévet jelent. A távtanulási forma keretében a tananyag postán érkezik. 6 tárgy/modul teljesítése kötelezı mind a BA-, mind pedig az MA-képzés keretében. Vizsgázni abban az esetben lehetséges a Budapesti Távtanulási Központban, ha a kötelezı írásbeli házi dolgozat eredménye minden modulból legalább 50 százalékos. A távtanulási forma sajátos problémákat is jelenthet a hallgatók számára. A jó eredményekhez többek között az idegen nyelvő szakirodalom sikeres olvasása, nagyobb tanulói önállóság, valamint kreativitás szükséges.
MOHÁCSI MÁRTA Nyíregyházi Fıiskola A nyelvi és kommunikációs kompetencia mérése elbeszélı, magyarázó és dokumentum szövegtípusban Kulcsszavak: emberi kommunikáció, kommunikációs szintér, nyelvi kompetencia, kommunikációs kompetencia A kommunikáció a társadalmi valóság létrehozója és megalkotója. Az emberi kommunikáció jellemzıje, hogy a felek valamilyen jelrendszer segítségével kapcsolatba kerülnek egymással, információt adnak át, és valamilyen módon hatnak egymásra. A kommunikációról gondolkodva megkerülhetetlen fogalmak: az intézmény, a színtér és az ágens. Nincs kommunikáció olyan társadalmi intézmény nélkül, mint például a nyelv. Nincs kommunikáció olyan szintér nélkül, amelynek keretében a szituáció megvalósul. Nincs kommunikáció kommunikátor nélkül, vagy másként: részt vevı ágens nélkül (Horányi, 2007). A kommunikációs folyamat jellemzésénél egyre jobban elıtérbe kerül a kommunikációs kompetencia fogalma, amely a kommunikáló személyek kommunikációs szintjére, színvonalára, a kapcsolat eredményességére, hatékonyságára utal. A kommunikációs kompetencia az általános kompetenciák sorába tartozik, a kulcskompetenciák körében pedig az elsı helyen áll. A kommunikációs kompetencia olyan összetett képességrendszer, amelyben jelen van a szóbeliség és az írásbeliség, nagy hangsúly helyezıdik a forrás- és az információkezelésre, valamint a képi információ feldolgozására. A nyelvi kompetencia elemzésénél Chomsky elméletébıl indultam ki, amely velünk született nyelvelsajátítási képességet jelent. A kétféle kompetenciát vizsgálva az egyén szintjén többféle összetevı létezik, pl: ismeret, tudás; készség, jártasság; önértékelés, szociális
22
szerep; személyiségvonások, motiváció. Egy egyedileg kifejlesztett mérıeszköz segítségével vizsgálom három szövegtípusban és három mőveletben a kommunikációs kompetencia és az anyanyelvi fejlettség szintjét a Nyíregyházi Fıiskola elsıéves hallgatói körében.
NAGY BORBÁLA Semmelweis Egyetem, Nyelvi Kommunikációs Központ Medical English: Textbooks and Reality Key words: international medical community, textbooks, medical contexts, hospital settings Medical English has been enjoying a good deal of popularity among medical students who wish to be involved in the international medical community. However, textbooks which are currently in use do not always reflect the language applied in medical contexts. In the present lecture an attempt is made to compare medical English presented in textbooks with medical English spoken in hospital settings.
NIKOLICZA ERIKA ELTE BTK, Középkori magyar történelem Doktori Program Élet a középkori városban A városi piac szereplıi – a kofák. Jellegzetességek Buda és Magdeburg esetében Kulcsszavak: magyar középkor, német középkor, várostörténet, Budai Jogkönyv, Magdeburgi Jog A középkori városok életében a mezıgazdaságnak is jutott kisebb-nagyobb szerep, a fı tevékenységi kört azonban a kézmőves termékek elıállítása mellett az esetek többségében a kereskedelem jelentette. Ezt a tevékenységet nemcsak a városon belül saját házzal és mőhellyel rendelkezı céhmesterek folytatták, hanem a piac kavargó életéhez szorosan hozzátartozó hangos és egymással igen gyakran akár tettlegességig fajuló szópárbajt vívó vagy a vevıket megkárosító kofák is. Szükséges volt tehát az árusítással kapcsolatos tevékenységüket szabályozni, a városi béke megırzése érdekében pedig viszályaikat büntetni. A magyarországi legteljesebb formában korunkra maradt jogkönyvek közül a XV. századi Budai Jogkönyv és egy a saját bevezetıjében forrásként említett német város joga, a Magdeburgi Jog ezt meg is tette. E szabályozásokból merít ez az elıadás, bemutatva a középkori város kavargó piaci életét.
NYAKAS JUDIT Pannon Egyetem, PhD hallgató Anglizismen in der ungarischen Fachsprache der Logistik Schlüsselwörter: Internationalisierung, Sprachwandel, Anglizismusgebrauch, Logistik, Terminologie Im Zeitalter der Globalisierung sind Fremdwörter, Entlehnungen bzw. die Übernahme fremder Lexeme aus einer anderen Sprache (vor Allem aus dem Englischen) ein bedeutendes Phänomen, das unwillkürlich zum Sprachwandel führt. Der Wandel unserer Muttersprache – und besonders der Fachsprachen – kann auf die Internationalisierung der wirtschaftlichen und wissenschaftlichen Beziehungen, und auf politische, gesellschaftliche, wirtschaftliche bzw. soziokulturelle Gegebenheiten zurückgeführt werden. Die Sprache als wichtiges Kommunikationsmittel war wegen der Entwicklung der Gesellschaftsformen, der politischen Integrationen bzw. der technologischen Fortschritte immer Einflüssen (z.B. Lateinisch, Französisch) ausgesetzt. Die Dominanz der englischen Sprache spielt in der globalisierten Welt eine wichtige Rolle, und der Wandel des Wortschatzes bedeutet sowohl für die Sprachverwender als auch für die Sprachforscher neue Aufgaben und Herausforderungen. Die Überfremdung der ungarischen Sprache durch Fremdwörter und Entlehnungen ist oft Anlass für Diskussionen.
23
Die Fachsprachen zeigen einen kontinuierlichen Anstieg des Anglizismusgebrauchs auf. Wortschöpfungen in der ungarischen Fachsprache der Logistik würden in vielen Fällen zu Missverständnissen in der Kommunikation führen. In meinen Sprachforschungen untersuche ich die Merkmale der schriftlichen Fachsprache der Logistik anhand von Fachtexten zweier ungarischen Fachzeitschriften. Der Schwerpunkt meiner Untersuchungen ist der Einfluss von Anglizismen auf die ungarische Terminologie.
İSZ RITA – PÁLMAI ORSOLYA – VÁRALJAI MARIANN DF, Déri János Kommunikációs Intézet – Nyelvi Intézet – Informatikai Intézet A tanulói környezet interkulturális kihívásai Kulcsszavak: tanulói környezet, információszerzés, info-kommunikációs eszközök, interkulturális A hazánkban végrehajtott oktatási reform, amelyet sokan egyenlınek tekintenek a bolognai folyamat adaptációjával, új kihívások elé állította az oktatásügyet. A változás/változtatás elkerülhetetlenné vált. Így a magyar felsıoktatásban lejátszódó folyamatok tanulmányozása új kutatási témákat hív életre. Kutatócsoportunk egy kis részterületre koncentrálva próbál új ismereteket szerezni. A tanulói környezet változását nap mint nap több tényezı befolyásolja. Az egyik az info-kommunikációs eszközök rohamos változása és az Internet-generáció megjelenése a felsıoktatásban. A másik meghatározó tényezı, a felsıoktatási intézmények piaci kihívásokra válaszoló oktatási modulok újrastrukturálása és az oktatási intézményeket irányító személyek menedzseri szemléletének kialakulása, amelyek révén egyre több felsıoktatási intézményben külföldi diákok oktatása is feladat. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a jelen helyzet hogyan felel meg az info-kommunikációs és az interkulturális kihívásoknak.
PAPP VANDA MÜTF/ Selye János Egyetem A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló levelezıs diákok nyelvhasználatáról Kulcsszavak: nyelvhasználat, kisebbségi nyelv, nyelvtudás, gazdasági szaknyelv, vizsga Az elıadás az SJE, Szlovákia egyetlen magyar nyelvő egyetemének levelezıs hallgatói körében végzett nyelvhasználatról szóló felmérés eredményeit mutatja be. Arra kerestem választ, hogy a vizsgálatban részt vett hallgatók milyen arányban használják a magyar és a szlovák nyelvet otthon, a családban, az iskolai tanulmányaik során, illetve a mindennapi életben. Jelent-e nekik valamiféle hátrányt vagy nehézséget, hogy tanulmányaikat kisebbségi nyelven végzik? Megfelelı-e az otthonról hozott és eddigi tanulmányaik során szerzett (magyar és szlovák) nyelvtudás ahhoz, hogy megbirkózzanak a gazdasági szaknyelv okozta nehézségekkel az egyetemi vizsgákon? Mindezt összehasonlítottam a tavalyi, nappali tagozatos hallgatók körében végzett felmérés eredményeivel.
24
RÉBÉK-NAGY GÁBOR PTE ÁOK, Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet Angol nyelvő orvostudományi közlemények pszicholingvisztikai és szociokulturális háttere Kulcsszavak: tudományos közlemény, kognitív folyamatok, üzenet, kódolás, kulturális és nyelvi háttér Az orvostudományi kutatások eredményeit bemutató tudományos közlemény mőfaja hosszú múltra tekint vissza. E közlemények több ok miatt mára szinte kizárólag angol nyelven jelennek meg, ami a nem angol anyanyelvő szerzık számára számos problémát vet fel. Az elıadás olyan kérdésekre keresi a választ, hogy milyen kognitív folyamatok zajlanak, miközben a szerzı az üzenetét tartalmazó szöveget létrehozza, illetve a szakmai háttérismereten felül milyen tartalmi és formai ismeret-rendszerekre támaszkodva lehet képes akár az angol anyanyelvő, akár a nem angol anyanyelvő szerzı az üzenetét úgy kódolni, hogy a hasonló szakmai felkészültséggel, de rendkívül széles skálán mozgó kulturális és nyelvi háttérrel rendelkezı olvasók megfelelı szinten tudják azt dekódolni.
SCHIRM ANITA SZTE, Magyar Nyelvészeti Tanszék Mit jelölnek a diskurzusjelölık? Kulcsszavak: diskurzusjelölı, nyelvi stratégia, töltelékszó, nyelvhasználói attitődök A diskurzusjelölık a nemzetközi pragmatikai leírásoknak már régóta kedvelt célpontjai (pl.: Jucker – Ziv, 1998; Fraser, 1999), a magyar nyelvészetben azonban még csak mostanában kerülnek a figyelem középpontjába. A hagyományos leíró nyelvészetben a diskurzusjelölıkkel, azok funkcióival, kialakulásával és használatuk okaival eddig nem foglalkoztak behatóbban, hanem többnyire funkció nélküli elemeknek tekintették ıket, amelyeket aztán a beszédtöltelék kategóriájába soroltak (Grétsy – Kovalovszky, 1983). A beszédtöltelék szerep azonban nem azonos a diskurzusjelölıi használattal, a két fogalom eltérı jelenséget takar. Elıadásomban az -e, a vajon, az ugye, a hát és a persze diskurzusjelölık funkcióit mutatom be, választ adva az elıadás címében feltett kérdésre. Eddigi kutatási eredményeim szerint a diskurzusjelölık használata kapcsolatba hozható a befolyásolással, az udvariassággal valamint az arcmunkával. A vonatkozó pragmatikai és szociálpszichológiai elméletek segítségével elvégzett elemzések alátámasztják ezt a feltevést. Kíváncsi voltam azonban arra is, hogy a nyelvhasználók hogyan vélekednek a diskurzusjelölık használatáról, így egy kérdıíves felmérés eredményeinek az ismertetésével a nyelvhasználói attitődöket és véleményeket vetem össze az eddigi kutatási eredményekkel és a szakirodalom állításaival.
SOMOS EDIT CSILLA Free-lance tolmács és fordító A sikeres tolmácsteljesítmény egy példája: spontán üdvözlıbeszéd tolmácsolásközpontú elemzése automatizált eljárással Kulcsszavak: spontán beszéd, üdvözlıbeszéd, tolmácsolásközpontú elemzés, artikulációs tempó, automatizált beszédelemzés A tolmácsolási megbízás eseményszerkezete egy multinacionális, osztrák-svájci szervezéső, a német nyelvő Andrássy Egyetemen – magyar közremőködéssel is – lezajlott szimpózium. A tolmácsolási feladat egy spontán elıadott (osztrák) üdvözlıbeszéd és egy nem anyanyelvő által elıadott (svájci) üdvözlıbeszéd szinkron tolmácsolása. Az elıadás célja a tolmácsolási sikeresség szemléltetése prozódiai jellemzık alapján, két tolmácsolás célnyelvi beszédmintázatának az összehasonlítása a forrásnyelvi beszédmintázattal az artikulációs tempó mérésével, a Praat szoftver segítségével.
25
SZÉCSÉNYI ISTVÁN Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Textfunktion und Textstruktur in deutschsprachigen EU-Briefen Schlüsselwörter: Brief, Kontakt, Textfunktion, Textstruktur, thematische Einheiten Der Vortrag setzt sich zum Ziel, die Textfunktion, d. h. die dominierende Kommunikationsfunktion und deren Einfluss auf den thematischen Aufbau anhand deutschsprachiger Brieftexte zu beschreiben und zu analysieren. Das Korpus besteht aus 39 offiziellen Briefen, die von der Internetseite des Europäischen Parlaments heruntergeladen wurden. Nach dem Inhalt handelt es sich um Bitt-, Einladungs-, Dank- und Glückwunschbriefe. Es wird untersucht, (i) welche textuellen Grundfunktionen im Korpus vorkommen, (ii) welche sprachlichen und kontextuellen Merkmale die einzelnen Funktionen signalisieren und charakterisieren. Nach den Ergebnissen sind in den offiziellen Briefen vor allem die Kontakt-, die Informations- und die Appellfunktion dominant. Die Informationsfunktion erscheint selten selbständig, sie ergänzt im Allgemeinen die anderen Funktionen. Aufgrund der Funktionen werden zugleich die größeren und kleineren thematischen Einheiten bestimmt. Die großen Einheiten (Kontakteröffnung und beendigung, Themenbehandlung) bilden die ständigen Teile aller Briefe, unter den kleineren Einheiten (z. B. Bezugnahme auf den Schreibanlass, Verweis auf Folgekontakte) gibt es auch fakultative Elemente, die vom Inhalt des Briefes abhängen.
SZÉPE JUDIT Université de Strasbourg – Balassi Intézet – MTA Nyelvtudományi Intézet Föntözı Anna, avagy hol kezdıdik a közlésegység? Indításjelzés Broca-afáziában Kulcsszavak: fonológiai parafáziák, indításjelzés, Broca-afázia, súlyossági fokozatok, idıfülkék határának felbomlása Az afáziás beszédtevékenység egyik legjellemzıbb devianciái a fonológiai parafáziák, amelyek hátterében közös vezértényezı mőködik: az információszőkítés. Az információcsökkenés egyik forrása a szekvenciahatárok megerısítése vagy bevezetésének mővelete. A folyamatos, kiemelést (fókuszt) nem tartalmazó közlésben a szóalak/frázis nagyságrendő közlésegységekben semmilyen tagolási határ jelölése nem kötelezı. Ezért a legnagyobb entrópiájú, vagyis a legkevésbé redundáns közlésegység egyáltalán nem tartalmaz tagolási határ-jegyet. Ettıl eltérni csak az információcsökkenés irányában lehetséges: méghozzá a tagolási határok akusztikailag azonosítható realizációjával, amely növeli a közlés redundanciáját. Korábbi vizsgálataim magyar anyanyelvő anterior és poszterior afáziások közléseinek elemzése alapján kimutatták, hogy az egyes fonológiai devianciák elıfordulási gyakorisága elsısorban az afázia súlyosságához köthetı, s csak azon belül, korlátozottan az egyes klinikai afázia-fıcsoportokhoz. Ez az elıadás az indításjelzés eltérı mővelettípusait mutatja be a Broca-afázia eltérı súlyossági fokozataiban, és arra a megállapításra jut, hogy az enyhe Broca-afáziára a közlésegység kezdetét megelızı tagolási határ szegmentálisan elkülönülı realizációja jellemzı, ám a súlyosság fokozódásával felbomlik a határ az indításjelzés és a határmenti szegmentum idıfülkéje között.
26
SZITNYAINÉ GOTTLIEB ÉVA Budapesti Gazdasági Fıiskola Megakadásjelenségek vizsgálata nyelvvizsgázók magyar és német nyelvő vizsgafeladataiban Kulcsszavak: megakadásjelenségek, írásfeladat, nyelvvizsga, német nyelvtanulás, hibakutatás Ahogyan a beszédben, az írásprodukció során is, megakadásjelenségek szakítják meg a közlés folyamatosságát. Az olyan írásbeli megakadásjelenségek vizsgálata során, mint a különféle nyelvbotlások, betőtévesztések és ismétlıdések, bepillantást nyerhetünk abba a folyamatba, amely hibátlan mőködés esetén rejtve marad elıttünk, hogy hogyan hozza létre az elme a nyelvet. Magyar nyelvvizsgázók német és magyar nyelven írt nyelvvizsga dolgozataiban feltárt megakadásjelenségek összevetése során arra keresem a választ, milyen hibák keletkeznek az idegen nyelv tanulásának folyamata és az anyanyelv elsajátítása során, megvizsgálva a hibák számarányát és mintázatát.
SZPISÁK TAMÁS DF, Déri János Kommunikációs Intézet Befogadás-vizsgálat és nézettségmérés a DUFtv-nél Kulcsszavak: kvantitatív kutatás, befogadás-vizsgálat, nézettség, online televízió, DUFtv A Dunaújvárosi Fıiskola professzionális televízió stúdiójának kihasználtságát növelı tervekkel, valamint a tanórán kívüli szakmai képzés lehetıségének megteremtésével, egy szakmai közösség kialakításának szellemében, egy évvel ezelıtt (2009. február vége) alapítottuk meg a DUFtv Mősorgyártó Szerkesztıséget. Tapasztalatokban bıvelkedı, mozgalmas évet zártunk, sok lelkes és tehetséges hallgatóval, ún. stábtaggal gyarapodtunk idıközben. Az évfordulóra való tekintettel elıadásomban a DUFtv-vel kapcsolatos kutatásom eredményeirıl számolok be. Vizsgálatom fókuszában állt, hogy a hallgatók milyen véleménnyel vannak a fıiskola saját online nézhetı televíziójáról, mennyire népszerő, ismert és elismert körükben, valamint milyen általános igényekkel bírnak egy fıiskolai televízióval kapcsolatban, továbbá, hogy milyen témák feldolgozását hiányolják. Néhány gondolat erejéig kitérek távlati terveinkre, a fejlıdés lehetséges irányvonalaira is. A kutatási eredményekre alapozva bízom a sikerben, a fejlıdésben, a nézıi igényekhez alakított, változatos, színes mozgóképi tartalmak, mősorok, alkotások létrejöttében.
TOKAJI ILDIKÓ DF, Nyelvi Intézet A vizuális eszközök alkalmazásának egyes lehetıségei az üzleti és a gazdasági életben Kulcsszavak: befolyásolás, hatékonyság, vizuális és verbális eszközök, a látvány értékelése Globalizált, versenyre épülı piacgazdaságban élünk, ahol a cégek a minél nagyobb profit reményében számtalan kifinomult kommunikációs eszközt használnak céljaik elérése érdekében. A befolyásolási eszközök között jelentıs mennyiségő vizuális médiumot találunk Az eszközök az idı folyamán – a technikai lehetıségeknek köszönhetıen – változnak, egyre hatékonyabbá válnak. Így a terjesztésben, a fogyasztói réteg elérésében is korszerő módszerek bevetésére nyílik lehetıség. A közvetítésben egyértelmően észlelhetı a vizuális eszközök a dominanciája. A marketing eszközök között azonban továbbra is jelentıs, meghatározó szereppel rendelkezik a verbalitás, hiszen a szövegnek a látvány értékelésében, a látnivaló által közvetítendı mondanivaló megértésében is jelentıs szerepe van. Elıadásomban a vizuális eszközök üzleti és gazdasági életben való alkalmazhatóságának egyes kérdéseivel foglalkozom.
27
TÓTH ANDREA DF, Nyelvi Intézet A forrásnyelvi beszédtempó hatása a célnyelvi önkorrekcióra Kulcsszavak: beszéd- és artikulációs tempó, tempóészlelés, önkorrekciós mechanizmus, spontán beszéd, szinkrontolmácsolás Jelen elıadás a szinkrontolmácsolási tevékenység során tetten érhetı önkorrekciós jelenségek kimutatásával foglalkozik, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szónok beszédtempójában bekövetkezı változások milyen hatással vannak a konferenciatolmácsok önjavítási mechanizmusára. Az elıadás elsı részében az egynyelvő spontán beszéd során mőködı önkorrekciós mechanizmust tekintem át röviden, majd a beszéd- és az artikulációs tempó definícióját ismertetem, végül a beszédtempó észlelésének kérdésére térek ki. Az elıadás második részében egy kísérlet részleteit és eredményeit ismertetem. E kísérlet során felállított munkahipotézisem szerint a forrásnyelvi beszédtempó növekedésével egyenes arányban nı a célnyelvi önkorrekciós jelenségek elıfordulási gyakorisága.
TVERGYÁK KLAUDIA KLÁRA Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. eTwinning: európai dimenzió a nyelvoktatásban Kulcsszavak: idegen nyelv, projektpedagógia, statisztika, esettanulmány, kommunikáció Elıadásomban egy európai uniós programnak a nyelvtanításban jelentkezı kedvezı eredményeire szeretném felhívni a figyelmet. A program történetének, céljainak és résztvevıinek rövid bemutatása után statisztikai adatok ismertetésével és felhasználói kérdıívek eredményeinek egybevetésével igyekszem magyarázatot találni a program sikerére. Elıadásomat ezután jó példák bemutatásával folytatom – olyan projektekével, ahol a projektet létrehozó pedagógusok célkitőzéseinek középpontjában az idegen nyelv kommunikatív szemlélető elsajátíttatása állt, majd kitekintést nyújtok a program további fejlıdési lehetıségeire a nyelvoktatás területén. Az eTwinning olyan testvériskolai kapcsolatok létrejöttét segítı európai uniós program, amely az iskolák közötti együttmőködéshez hatékonyan használja fel korunk technikai lehetıségeit. Lényege, hogy egyes iskolák nemzetközi párokat alkotva közösen dolgozzanak ki projekteket az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközeit használva; célja: az oktatás színesítése.
ÚJVÁRI JÓZSEFNÉ DF, Nyelvi Intézet A magyar mint idegen nyelv közvetítı nyelv segítségével történı, illetve közvetítı nyelv nélküli oktatásának néhány módszertani tapasztalata Kulcsszavak: közvetítı nyelv, kontraszt, oppozíció, szemléltetés, beszédszintő nyelvoktatás A magyar mint idegen nyelv tanítására általában valamilyen közvetítı nyelv alkalmazásával kerül sor. Elıfordulhat azonban, hogy egyazon tanulócsoportban a közvetítı nyelv ismeretének különbözı szintjérıl rajtoló diákok vesznek részt. Így részben az oktatásszervezési kényszerőség, részben nevelési szempontok ösztönöznek bennünket olyan nyelvoktatási forma létrehozására, amely közvetítı nyelv alkalmazásának mellızésével folyik. A fıiskolánkon tanuló külföldi diákok magyar nyelvi képzése során győjtött tapasztalataimból szeretnék néhányat közkinccsé tenni.
28
VADÁSZ ISTVÁNNÉ Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Nyelvvizsgaközpont Language in Action The Importance of Language in Worldwide Military Operations Key words: training US military personnel, culture, operational environment, cultural awareness, language courses The first American operations in Iraq and Afghanistan revealed certain shortcomings in training US military personnel. Inability to read, analyse and use cultural terrain to their advantage resulted in unnecessary loss of lives and fed insurgencies and terrorist operations. Realizing the importance culture plays today in operational environment, the US Department of Defense and the services are taking steps to address the issue. Cultural awareness and language courses have already become an important part of pre-deployment and basic military training.
VARGA ÉVA KATALIN Semmelweis Egyetem, Nyelvi Kommunikációs Központ Csont-vázlat. Tükörjelenségek az anatómiai nevekben Kulcsszavak: anatómiai nómenklatúra, nemzeti terminológia, kalkok, motiváció, megismerés A nemzetközileg használt latin orvosi szakszavak jelentıs részét az anatómiai nevek alkotják. Az egyes anatómiai rendszerekhez tarozó hivatalos szójegyzék legutolsó változata – a Terminologia Anatomica – 1998-ban jelent meg a Federative Committee on Anatomical Terminology (FCAT) munkájának eredményeként. A magyar orvosi szaknyelvben a latin terminus technicusok mellett megtaláljuk a magyar elnevezéseket is, melyek megalkotásában fontos szerepet kaptak a kalkok: a tükörszavak, tükörjelentések és tükörkifejezések. Elıadásomban a csontrendszer anatómiai neveinek alapján számba veszem a tükrözés módjait. A teljesebb kép kialakításának érdekében vizsgálom a latin nevek eredetét is. Megállapítható, hogy a latin elnevezések motívuma szoros kapcsolatot mutat az emberi testet egyre pontosabban feltérképezı megismerési folyamattal, amelynek lenyomatát a magyar nevekben is felfedezhetjük.
VASS CSABA DF, Déri János Kommunikációs Intézet Mi jött a média után? A globalizáció és a producens Kulcsszavak: média, közvetítés, befolyásolás, hatalmi intézmény, termelı intézmény Elıadásomban abból indulok ki, hogy a „média” fogalma, szigorú értelemben, a közvetítéshez kacsolódik. A nyomtatott sajtó kialakulásának volt olyan idıszaka, amikor a sajtó valóban az okoskodó magánpolgárok problémafelvetéseiben és azok megoldásában a közvetítés feladatát látta el. Hamarosan kialakult azonban az a felismerés, hogy a média nemcsak közvetít, hanem befolyásol, szocializál, majd a hatáselméletek megmutatták, hogy a sajtó legkülönfélébb változatainak mőködésében a közvetítés háttérbe szorult a médiumok tervezett befolyásoló tevékenysége mögött. Ez egyrészt a választói jog kiterjesztésével és a választási versennyel, másrészt a keresleti piac kínálati piaccá átalakulásával állt összefüggésben, melyek nyomán megszületett a felismerés, hogy a korábbi médium a „negyedik hatalmi ág” hatalmi intézményévé alakult át. A globalizáció egy lépéssel tovább jutott e fejlıdésben, ennek következtében a médiát összekapcsolta a szimbolikus valóság és a karakter valamint az identitás megalkotásában részt vevı más intézményekkel. Ennek következtében a korábbi közvetítı intézmény, a média, a globális valóság megtermelésében részt vevı „termelı” intézménnyé, producenssé fejlıdött. A téma jelentıségét és aktualitását a készülı új törvény, valamint a médiával kapcsolatos szakmai viták adják meg.
29
VOLEK-NAGY KRISZTINA Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Allegretto vagy Gyorsacskán? Utasítások a magyar zenei szaknyelvben Kulcsszavak: utasítás, zenei és pedagógiai funkció, olasz terminus, magyar terminus, vizuális és verbális nyelv A zenei szaknyelv széles érdeklıdésre tarthat számot. Jelen elıadásban a ma használt olasz és magyar utasításokat tekintem át a zenei szaknyelvben. Vizsgálatom tárgya az általános és a középiskolás ének-zenei tankönyvek szövege. A vizsgálat során statisztikai és tartalmi elemzést végeztem. Jelen elıadásomban csupán a zenei utasításokat kívánom bemutatni. Több szempontból is osztályozhatjuk a zenei instrukciókat, jelen kutatásom célja a nyelv szerinti rendszerezés. Emellett bemutatásra kerül a zenei és pedagógiai funkció. Zenei funkciójúak az olyan kifejezések, mint például a Lento, piano, melyek kizárólag a zenével, az énekléssel kapcsolatosak, ahhoz kifejezett pedagógiai célkitőzés rövidtávon nem társul. Pedagógiai funkciójú az a kifejezés vagy mondat, melynek célja a tanuló okítása, új ismeretre való tanítása. A rendszerezés által a zenei utasítások áttekinthetıbbé válnak, tanítása megfelelı zenei szakemberek közremőködésével tudatosabbá tehetı. Hipotéziseim: A vizsgált könyvek nagyobb számban használnak olasz szakkifejezéseket, mint magyar utasításokat; ezek sok esetben visszatérı kifejezések. Számos olasz szakkifejezésnek meghonosodott a magyar megfelelıje, melyeket az általam vizsgált tankönyvek rendszeresen használnak, gyakran egy könyvben szerepel mind a két alak. Eredmények összefoglalása: A tankönyvekben elıforduló szavak mintegy 85%-a olasz szakszó. Összesen 545 alkalommal használ a könyv olasz utasítást a kották elıtt vagy abban. Ezzel szemben mindössze 95 alkalommal használ a könyv magyar utasítást a kották elıtt. A szakszavak nagy része a könyvekben ismétlıdik: Andante, Allegro, Lépésben, Élénken. A középiskolásoknak írt könyvekhez képest, az általános iskolások számára készült tankönyvekben magasabb a magyar nyelvő szakszavak elıfordulása. Rendszerezésem hozzájárul a szükségletelemzéshez, a zenei beszélıközösség nyelvhasználatának megismeréséhez, a köznyelv és a specifikus célú nyelvhasználati jellemzık tanulmányozásához.
ZSÉLYI FERENC DF, International University of Novi Pazar, Szerbia A képes, a kép és a képtelen Kulcsszavak: kép, metonímia, mediatizálás, szemantikus, pragmatikus Hipotézis: a képes és a kép+telen a képben olvad össze. Úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a diskurzus, a szemantika és a lexikon. Tézis: Minden kép metonímia, amikor látszik; szubsztanciálisan viszont metafora. A kép ott van, ahol értelem és értelmetlenség különbözıdik el, és egyben szignifikánssá válik − egyben, a képben válnak szignifikánssá. Egyben, egymás ellenében, de nem egymás ellenére. 1. A képtelen képe a képes. Ha a képtelen − a kép-elıttes − alakot/képet ölt, képessé teszi a képtelent a beláthatóságra. A kép úgy mediatizál (köz[be]vetít) sense és nonsense között, hogy közben sense-szé, érzékelhetıvé (sensitive) és értelmessé (sense), beláthatóvá (sensibility/insight) teszi, mediatizálja, le-, ki- és átfordítja − képessé teszi − a képtelent. A kép képessé teszi azt, aki mutatja, arra, hogy mondjon is vele, ne csak mut(og)asson. A képpel beszélünk. A képtelent mondjuk el, hogy képes legyen; hogy képes legyen jel+en+teni, illetve jel(l)enni. A kép olyan, mint a detektív: összerakja, ami szertefoszlott/foszlik. Mintha önmaga után nyomozna. 2. A képes képtelen(ség)e a kép. A képes jelölı szemantikus, nem pragmatikus. A kép viszont, ha festik/fényképezik, nézik, összetörik, pragmatikus, mert ott és akkor az, ami. A kép a képes tárgyiassága a képtelen kép-elıtteshez „képest”. Idıbeli (vö. kép-elıttest követı fázis), holott térben van. A kép-elıttes, a képtelen helyébe lép a képes tárgy, a kép sorozatossága, az egymásutániság, az idı. A kép-elıttes a „tak,” a kép a „tikk,” a képes a „tik-tak.” A képes voltaképp narratív:
30
el+beszélı késleltetés, a belátás helye(i); míg a kép a fel- és bemutatásé. A képes a benedictus, a kép az agnus dei; a képtelen meg a miserere mei. 3. A kép képtelensége a képes-ség. A kép nem az, ami látszik rajta, hanem az, amit jelölnek vele, és ez gyakran nem látszik, hanem „tudjuk”. Elıadásomban azt vizsgálom, hogyan határozza meg ez a triád a média autopoetikus konstrukcióit.
31
FÜGGELÉK – APPENDIX A RÉSZTVEVİK NÉV- ÉS CÍMLISTÁJA / NAMES AND ADDRESSES OF PARTICIPANTS Sorsz.
Név Aczél Petra
1.
2.
András István Bácsi János
3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Bajner Mária Balázs Géza Bíró András Besze Kata Boda István Károly Bokor Tamás Csiszér Annamária Domanyek Jenıné Fazekas Piroska
12. 13. 14. 15.
Feketéné Bodnár Ildikó Feldné Knapp Ilona Gaál Zsuzsanna Gollowitzer Diána
16. 17. 18.
Gyarmati Imre Hambuchné Kıhalmi Anikó Hardiné Magyar Tamara
19. Horváth Dóra 20.
32
Intézmény Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Kommunikáció Intézet Eszterházy Károly Fıiskola, Kommunikáció Tanszék DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye és Napközi Otthonos Óvodája 6725 Szeged, Boldogasszony sgt.8. PTE IGYFK Irodalomtudományi és Nyelvészeti Intézet ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék SE Nyelvi Kommunikációs Központ 1049 Budapest, Ferenc tér 15. DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. DE, Informatikai Kar 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Phd Program DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. Országos Onkológiai Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1122 Budapest, Ráth György u 7-9. DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1 ELTE, Germanisztikai Intézet Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék SZTE JGYPK AHI Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 6722 Szeged, Egyetem utca 2. DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A PTE ETK Szaknyelvi Tanszék 7623 Pécs, Rét utca 4. Széchenyi István Egyetem, Idegen Nyelvi Oktatási Központ 9026 Gyır, Egyetem tér 1. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék
Elérhetıség
[email protected]
[email protected] [email protected]
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
[email protected] [email protected] [email protected]
[email protected]
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
Hulyák-Tomesz Tímea Ittzés Dániel Juhász Valéria Juhász Ibolya Juhász Kálmán Attila Kegyesné Szekeres Erika Kerekesné Dócs Nikoletta Klucsik Gábor Koltai Andrea Kósik Ferenc Kovács Éva Kıkuti Tamás Kukorelli Katalin Ludik Péter Máté Orsolya Mátyás Judit Mohácsi Márta Mészárosné Horváth Erika Nagy Borbála Navracsics Judit Nikolicza Erika
41. 42. 43. 44. 45.
Nyakas Judit Osztroluczki Istvánné İsz Rita Pálmai Orsolya Papp Vanda
46. 47.
33
Porkoláb Judit
EKF, Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszék SE, Nyelvi Kommunikációs Központ 1094 Budapest, Ferenc tér 15. SZTE JGYPK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. Miskolci Egyetem, Német Tanszék 3515 Miskolc, Egyetemváros SZTE JGYPK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A MTM-SBS Televízió Zrt. 1145 Budapest, Róna u. 174. BGF KKK, Németh Tanszéki Osztály 1165 Budapest, Diósy L.u. 22-24 SE Nyelvi Kommunikációs Központ 1049 Budapest, Ferenc tér 15. DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A PTE ETK PTE-KTK 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Nyíregyházi Fıiskola 4400 Nyíregyháza, Sóstói u 31/b. DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. SE Nyelvi Kommunikációs Központ 1049 Budapest, Ferenc tér 15. Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola 2400 Dunaújváros, Bercsényi M. u. 2. Pannon Egyetem DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája 2800 Tatabánya, Stúdium tér1. Selye János Egyetem, Komarno
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
[email protected]
48.
Rébék-Nagy Gábor Schirm Anita
49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.
Somos Edit Csilla Szakács István Szécsényi István Szécsenfalvi Zsófia Szépe Judit Szitnyainé Gotlieb Éva Szpisák Tamás Tokaji Ildikó Tóth Andrea Tvergyák Klaudia Klára Újvári Józsefné Vadász Istvánné Váraljai Mariann Varga Éva Katalin Vass Csaba Volek-Nagy Krisztina Zsélyi Ferenc
66.
34
PTE-ÁOK, Nyelvi Intézet 7624 Pécs, Szigeti u.12. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék 6720 Szeged, Egyetem u. 2. Free-lance tolmács és fordító DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. Univeristé de Strasbourg – Balassi Intézet – MTA Nyelvtudományi Intézet BGF 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. DF, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros, Kallós Dezsı u. 1. ZMNE Nyelvvizsgaközpont
[email protected]
DF, Informatikai Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u. 1/A SE Nyelvi Kommunikációs Központ
[email protected]
DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A PE, Nyelvtudományi Doktori Iskola
[email protected]
International University of Novi Pazar, DF, Déri János Kommunikációs Intézet 2400 Dunaújváros, Táncsics M.u.1/A
[email protected]
[email protected]
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
[email protected]
[email protected]
