Profitszerzés természetesen. Útmutató a Visegrádi országok vállalatai és civil szervezetei közötti együttműködéshez

Profitszerzés természetesen Útmutató a Visegrádi országok vállalatai és civil szervezetei közötti együttműködéshez

Profitszerzés természetesen

|

Profitszerzés természetesen: Útmutató a Visegrádi országok vállalatai és civil szervezetei közötti együttműködéshez Szöveg | Kiss Veronika Közreműködők | Eliska Balharova (ZO CSOP Veronica), Dávid Lívia (MAVIR), Stefan Hörmann (Global Nature Fund), Katarzyna Sliwa-Martinez, Małgorzata Fedas, Joanna Wylon and Piotr Dąbrowski (Academic Section of Polish Tourist and Sightseeing Society), Lubomira Vavrova (BROZ), Kristina Vilimaite and Zólyomi Ágnes (CEEweb a Biológiai Sokféleségért) Dizájn | Kristina Vilimaite Fordítás | Khell Róza, Kiss Veronika, Szlávik Attila Felelős kiadó | Zólyomi Ágnes Copyright © CEEweb a Biológiai Sokféleségért, 2013. A kiadványban megjelenő információk használata ingyenes a hivatkozás forrásának megfelelő feltüntetésével. A CEEweb a Biológiai Sokféleségért civil szervezetek nemzetközi hálózata. A CEEweb küldetése a biodiverzitás megőrzése a fenntartható fejlődés elősegítésén keresztül. CEEweb a Biológiai Sokféleségért Széher út 40. H-1021 Budapest Tel.: (+36 1) 398-0135 Fax: (+36 1) 398-0136 www.ceeweb.org

A kiadványt a Nemzetközi Visegrádi Alap és az Európai Bizottság támogatta. A donorok nem felelősek a benne megjelenő információk tartalmáért és azok felhasználásáért.

|


Tartalomjegyzék 2...........Inspirálódj! 3...........Az útmutató szükségessége 4...........Az együttműködés lehetőségeinek és hátulütőinek elemzése 5.............Erősségek 9.............Gyengeségek 11...........Lehetőségek 14...........Veszélyek 16...........Példák jól működő partnerségre 17...........Green Store (Zöld Üzlet) tanúsítási rendszer, Lengyelország 18...........Hotelek madaraknak és denevéreknek Szlovákiában 21...........Holcim Szlovákia segíti a parti fecskék túlélését 22...........Fészkelő madarak MAVIR általi támogatása 25...........Civil szervezetek által létrehozott vállalkozások 28...........A lehetőségek kihasználása, a buktatók elkerülése 28...........Ismerjük fel és hasznosítsuk az erősségeket! 28...........Győzzük le a gyengeségeket! 29...........Éljünk a lehetőségekkel! 29...........Mérlegeljük a veszélyeket! 30...........Gyakorlati tippek a partnerség megvalósításához 30...........Tervezés: építsük ki a sikeres együttműködést 31...........Végrehajtás: valósítsuk meg a tervet 32...........Értékelés és utánkövetés: gondolkodjunk hosszú távon 32...........Rövidítések 32...........Hivatkozások


| 1

Inspirálódj! Holcim Slovakia Kft. a legnagyobb gyártója és forgalmazója az építőanyagoknak és építőipari szolgáltatásoknak Szlovákiában. Saját anyagi forrásait használva hoz létre fészkelő helyeket a Duna árterületén. 2012-ben írta alá a Holcim Slovakia és a BROZ nevű természetvédelmi civil szervezet (NGO) azt a stratégiai megállapodást, amely meghatározza, milyen irányítási elveket alkalmazzanak a madár élőhelyek minőségének fejlesztésére a régióban. MAVIR ZRt. kezeli a teljes magyarországi villamosenergia-rendszer irányítását, a 2009 óta futó madárvédelmi programjában szorosan együttműködik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. Az elektromos infrastruktúra erősen zavarja a természetes környezetet. Ennek enyhítésére mesterséges fészkeket helyeznek el villanyoszlopokra, különös figyelmet fordítva a vezetékek által sebezhető gázló madarakra és nagy túzokra. Ez csak két olyan példa, amely keretében az üzleti szféra és civil szervezetek közötti együttműködésnek köszönhetően a vállalatok profitnövekedése mellett a természeti értékek is megőrződnek a Visegrádi régióban.

2|


Az útmutató szükségessége Vezető vállalatok tudják, hogy a szokásos üzleti modell, a „business as usual” nem fenntartható. A befektetők és a fogyasztók egyre nagyobb mértékben nyomatékosítják, hogy a vállalatok a társadalmi és környezeti problémákkal is foglalkozzanak. A vezető cégek felismerték, hogy olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek kielégítik ezt a befektetői és fogyasztói igényt, és egyben hozzájárulnak versenyképességükhöz. Ugyanakkor a leghatékonyabb NGO-k felismerték, hogy a piac változásaiban rejlő lehetőségek kiaknázásával széleskörű és tartós változást érhetnek el. Azért, hogy céljaikat elérjék, a vállalatok és az NGO-k utat keresnek az együttműködéshez. Ezek a partnerségek, ha hatékonyan vannak megtervezve és végrehajtva, jelentős üzleti és környezeti eredményeket érhetnek el, és inspirálhatnak további feleket az együttműködésre 1 . A biológiai sokféleség, a természeti szolgáltatások és egyéb természeti erőforrások formálják az emberi jól-lét és a vállalatok működésének alapját. A Visegrádi országoknak egyedülálló természeti szépségei és erőforrásai vannak, de a nem fenntartható üzleti modell ezek visszafordíthatatlan lerombolásához, és ez által a társadalom és a gazdaság károsodásához vezethetnek. Azért, hogy mindezt elkerüljük, az NGO-knak és a vállalatoknak szervesen együtt kell működni a biológiai sokféleség és az egyéb természetes erőforrások megőrzése érdekében. A partnerség megalapozása összetett és érzékeny folyamat a különböző nézőpontok miatt. Mialatt Nyugat-Európában az üzleti és civil szektorok közötti partnerség hosszú múltra tekint vissza, a Visegrádi országokban a civil társadalomnak nincs jelentős gyakorlata ezen a területen. Ezen útmutató célja az, hogy a vállalati és az NGO szektor partnerségét elősegítse és az együttműködő felek kapacitását növelje a Visegrádi régió természeti kincseinek megőrzése érdekében. A dokumentumot különböző konzultációs fórumokon, a különböző érintettekkel folytatott személyes és elektronikus egyeztetéseken; valamint már működő, de nem elterjedt Visegrádi jó példák feltérképezésén és megosztásán keresztül dolgoztuk ki.


| 3

Az együttműködés lehetőségeinek és hátulütőinek elemzése A vállalatok és NGO-k közötti együttműködés lehetőségeit és hátulütőit a SWOT elemzésen keresztül mutatjuk be. A SWOT elemzés egy olyan tervezési módszer, amelyben kiértékelik egy termékhez, helyhez vagy egy iparhoz köthető erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, valójában minden olyan helyzetben, amikor döntést kell hozni 2 . A mi esetünkben, a Visegrádi országokban tevékenykedő természetvédelmi NGO-k és vállalatok közötti kapcsolatot elemezzük. Az elemzés tényezői az alábbiak:

Belső tényezők Erősségek: A partnerség azon jellemzői, amelyek előnyösebbek a meghatározott célok eléréséhez, mint más módszerek.

Gyengeségek: A partnerség azon jellemzői, amelyek hátrányosabbak a meghatározott célok eléréséhez, mint más módszerek.

Külső tényezők Lehetőségek: A társadalmi, természeti és gazdasági környezetben rejlő tényezők, melyeket a vállalatok és NGO-k kiaknázhatnak az együttműködés előnyére.

Veszélyek: A társadalmi, természeti és gazdasági környezetben rejlő tényezők, melyek akadályozzák az együttműködést, és nem tudják közvetlenül befolyásolni sem az NGO-k, sem a vállalatok.

A Visegrádi NGO-ok és vállalatok közötti partnerség elemzését a következő négy ok miatt a SWOT elvei alapján végeztük. Elsőként az elemzés ilyen módja átláthatóvá teszi a Visegrádi együttműködés aspektusait, és remélhetőleg érthetőbbé teszi ezeket az összetett kérdéseket az olvasó számára. Másodsorban, a SWOT elemzéssel az voltunk a célunk, hogy javaslatcsomagot állítsunk össze vállalatok és NGO-k számára arról, hogyan hasznosítsák az erősségeket, szüntessék meg a gyengeségeket, aknázzák ki a lehetőségeket és kerüljék el a veszélyeket. Harmadrészt, a SWOT elemzést gyakran használják célok meghatározására mind az üzleti életben mind a non-profit környezetben. Reméljük, hogy a civil és az üzleti szektor közötti partnerség-elemzés által egyszerűbbé válik a SWOT elkészítése jövőbeni, szektorok közti együttműködési projektek esetén. Negyedszer, a veszélyre vonatkozó elemzésünk rendszerszintű változást indukálhat. Ugyan ezeket a külső tényezőket vállalatok és NGO-ok egyenként nem képesek megváltoztatni, de együttes fellépéssel hatékonyabban kérhetnek külső segítséget pl. kormányzatoktól, vagy az Európai Uniótól a veszélyek megszüntetésére.

4|


Erősségek Az erősségek a Visegrádi országok NGO-i és vállalatai közötti együttműködés olyan belső jellemzői, amelyek előnyösebbek a cégek és civil szervezetek céljainak egyéni megvalósításához képest. A vállalatok már felfedezték, hogy a természetes környezet határozza meg cégük egészséges működését és túlélését. Ezért gyakran különböző eszközöket használnak a környezetük fejlesztésére, ide tartozik a szennyezés megelőzése, környezetbarát termékek és szolgáltatások kidolgozása, közoktatás és az emberbarát tevékenységek iránti elkötelezettség. Ezek a kezdeményezések, azonban nem bizonyultak elegendőnek korunk környezeti és társadalmi kihívásainak kezeléséhez elengedhetetlen hosszú távú célok eléréséhez. Megfelelően tervezett és kivitelezett partnerségi projekt, azonban biztosíthatja azt a külső lökést, amely szükséges a hosszú távú célok hatékony megvalósításához. Másfelől, ilyen együttműködéseken keresztül, az NGO-k a törvényhozás és szabályozásváltozáshoz szükséges érdekképviselet területén gyakran gyorsabban érhetnek el mérhető eredményeket. Megfelelően tervezett és kivitelezett partnerség egy időben hozhat létre üzleti értékeket és pozitív környezeti hatásokat. Vállalatok és NGO-k együttműködése különböző mérhető vállalati és környezeti előnyökkel járhat. Ide tartoznak a csökkenő költségek, mérséklődő kockázatok, új piaci fejlesztések, vagy a növelt márkanév a vállalatok termelési folyamatában és működési vagy ellátási láncában fellépő csökkent környezeti hatásoknak köszönhetően. Bizonyított, hogy a bio ételek és italok teljes eladása összértékben elérte a 46 milliárd dollárt 2007-ben, ami háromszoros növekedést jelentett 1998-óta. Az elismerten „fenntartható” faipari termékek eladása megnégyszereződött 2005 és 2007 között. Ezek a tények is mutatják, hogy a vállalatokban meg van a lehetőség, hogy megemeljék a környezeti teljesítés mércéjét. Az NGO-kkal való partnerségből adódó


| 5

innovációk versenyképes előnyöket kovácsolhatnak a cégek számára és olyan környezeti kiválósági normákat hozhatnak létre, amelyek más vállalatok számára is követendő példaként szolgálnak. A 2012-ben készült, 25 ország 2500 válaszadó adatait elemző Edelman Trust Barometer jelentése szerint a legmegbízhatóbb intézmények az NGO-k. Ennek köszönhetőn civil szervezeteké az a szerep, hogy támogassák a sokszor elfelejtett, ámbár rendkívül fontos párbeszédet, amely keretében meghatározzák mit is vár el a társadalom a vállalatoktól a jövőben. A többszektorú partnerségben rejlik az a potenciál, hogy fokozza azon képességeket és kilátásokat, melyek egyenként nem elérhetőek sem az NGO-k, sem pedig a vállalatok berkein belül. Az üzleti álláspont szerint, NGO-val kötött partnerség kezelni tud olyan kérdéseket, amelyhez a vállalatnak nincsen elég szakértelme vagy forrása saját háza táján. Az NGO-k emellett hiteles külső állásfoglalást is biztosítanak. Civil szervezetek nézőpontjából, pedig a partnerség tesztelheti egy-egy, NGO-k által alkalmazott módszer hatékonyságát. Ha megbízható NGO-k és jól ismert vállalatok közötti kapcsolat konkrét eredményekkel jár, az növeli mindkét szervezet hírnevét és hitelességét. Mindez elismerést hoz a résztvevő felek számára saját szektorain belül, csak úgy, mint más szektorokban. Az üzleti hitelesség nézőpontjából, az együttműködő cég egy „független harmadik fél” által megerősítést kap környezet és társadalmi hatásaira vonatkozóan. Másrészről, ha egy zöld NGO elkötelezi magát egy átlátható és hiteles vállalattal történő együttműködésre, növelheti imázsát mind a non-profit, mind pedig a for-profit szektoron belül. A Globális Üzleti fenntarthatósági riport (Global Corporate Sustainability Report 2013) szerint, melyet az Egyesült Nemzetek Globális Egyezménye adott ki, a cégek a vállalásoktól a tettek mezejére lépnek a fenntartható jövő érdekében. Közel 113 ország 2000 vállalatától kapott válaszok áttekintésén alapuló jelentés a megtett lépések pillanatnyi állapotáról nyújt képet, melyeket a cégek felelős gyakorlatként beemelnek stratégiájukba, működésükbe és kultúrájukba 3 . A globális trendekkel párhuzamosan egy 2011-ben Magyarországon készített felmérés 4 szerint mind két szektor képviselői egyetértenek abban, hogy az NGO-k pozitívan hatnak a vállalatok környezeti szerepvállalására. Mivel a gyakorlatban ez a potenciál nincs felismerve és kiaknázva, lehetőséget ad a hatékony alkalmazáshoz. Nyugat-Európában a Nemzeti Parkok és a közösségi szektor közti együttműködés széles körben megfigyelhető, míg a Visegrádi országokban az együttműködés e fajtája még ismeretlen terület. A régióban, egyfelől a Nemzeti Parkoknak gyakran nincsen programjuk a vállalatokkal való együttműködéshez, ugyanakkor a vállalatok részéről nincs önakarat a Nemzeti Parkok támogatására. Pedig partnerségi lehetőségekre nincs hiány. Helyi vállalatok tehetnék rendbe a Nemzeti Parkok infrastruktúráját, vagy járulhatnának hozzá természetes élőhelyek védelméhez, helyreállításához. Ebben az összefüggésben az NGO-k összekötő szerepe elhanyagolhatatlan a védett területek kezelői és az üzleti szféra között.

6|


Megfigyelhetőek civil szervezetek és cégek közötti, legtöbbször szociális kérdésekre irányuló együttműködések a Visegrádi országokban is. Ebből arra következtethetünk, hogy az üzleti partnerek és az NGO-k megközelítése elvben egybeeshet. Emellett, a Visegrádi országokban a biodiverzitással kapcsolatos partnerségi példák növekedése bizonyítja, hogy az együttműködés lehetséges és hasznos ezen a területen mind két fél számára. Továbbá, a hatékony együttműködés megtervezése és kivitelezése lehetőséget nyújt arra, hogy mások is kövessék a jó gyakorlatot, amely hosszútávon megváltoztathat egy teljes iparágat. Ezek az irányvonalak bizonyítják, hogy a vállalatok természetvédelmi területre is kiterjeszthetik működésüket.

Miért nyitottak a vállalatok az együttműködésre? Számos vállalat látja, hogy civil szervezetekkel folytatott együttműködés növelheti hírnevüket, amely hozzájárul új piacok és fogyasztók eléréséhez, ezáltal ösztönzik a termékek értékesítését. A vállalatok a sikeres együttműködést PR és kommunikációs tevékenységük javítására is használhatják. Ezen kívül, a partnerség során új kapcsolatépítési utak is megnyílhatnak, és ezzel új célcsoportok válnak elérhetővé a cégek számára. A vállalatok és zöld NGO-k közötti kapcsolatok kiépítését nagyban könnyíti a környezettudatos vállalatvezetés. Egy McKinsey felmérés 5 azt mutatja, hogy 1576 megkérdezett vállalati vezető 59 százaléka inkább lehetőségnek, mint kockázatnak látja a biológiai sokféleséget és annak védelmét. A partnerséget könnyebb gyakorlatba ültetni akkor, ha a vállalatok alaptevékenysége valamilyen környezeti célhoz kapcsolódik, például fenntartható túrizmushoz vagy mezőgazdasághoz, energia hatékonysághoz, megújuló energiaforrásokhoz, környezeti neveléshez és tudatosság növeléséhez. Így a már meglévő jó üzleti gyakorlatok könnyen adaptálhatóak a biodiverzitással kapcsolatos területekre az NGO-kkal való együttműködés során. Az úgynevezett ökoszisztéma alapú megközelítésen keresztül a vállalatok könnyebben megértik és egyértelműen kommunikálják, hogy a biodiverzitás nélkülözhetetlen az emberi jól-léthez. Ez újabb motivációt ad az üzletek számára arra, hogy megmutassák, miként járul hozzá a zöld NGO-kal történő együttműködésük a társadalmi kérdésekhez. Az ökoszisztéma dinamikus rendszert alkot a növények, állatok és mikroorganizmusok közösségével, illetve azok kölcsönhatásában álló nem élő környezettel. Az ökoszisztéma megközelítés a föld, a víz és élő környezet integrált kezelését célzó stratégia, mely elősegíti a természeti erőforrások megóvását és fenntartható használatát. Felismeri, hogy az emberek, kulturális sokféleségükkel együtt szerves részei az ökoszisztémának. (forrás: www.cbd.int)


| 7

A megfelelő NGO partner megtalálása tudást és tapasztalatot hozhat a vállalatoknak olyan területeken, ahol ez hiányzik. Együttműködő vállalatok tapasztalatot szerezhetnek abban, hogy úgy reagáljanak egy-egy problémára, ahogy azt az NGO-k teszik. Bizonyos NGO-k például olyan szaktudással rendelkeznek, amely hasznos lehet az üzleti vállalkozások számára ahhoz, hogy megfeleljenek a jogi elvárásoknak, vagy életbe léptessenek önkéntes előírásokat.

Mi az NGO-k motivációja az együttműködésre? NGO-k számára a vállalatokkal való együttműködés lehetőséget nyújt arra, hogy megvalósítsák célkitűzéseiket olyan új utak és módszerek alkalmazásával, amelyek a non-profit szférában nem találhatóak. Feltéve, ha az NGO-nak és a vállalatnak hasonló a célja, könnyebben el tudják érni azokat közös erőfeszítéseiken keresztül. Egy példa erre, amikor az NGO-k helyi projektjeikbe bevonják a helyi partnereket, beleértve a helyi vállalatokat, annak érdekében, hogy jobb eredményeket érjenek el. Mennyire nyitottak az NGO-k céges partnerségre?6

nagyon nyitott

nyitott

semleges

kritikus elutasító

Európa ~ 50% (nagyon) nyitott

nagyon nyitott

nyitott

semleges

kritikus elutasító

Németország ~ 90% (nagyon) nyitott

Az NGO-k gyakran külső pénzügyi támogatásokra szorulnak, ezért nem jelentéktelen motiváció számukra az, hogy a vállalatokkal való együttműködés kiegészítő pénzügyi forrásokat nyújthat. A közjó támogatását zászlajukra tűző NGO-k általános társadalmi értékekért küzdenek, mindez elősegíti a cégekkel történő kapcsolatba lépést7. Ha a partnerkapcsolat megalapozott, az NGO-k befolyásolhatják a vállalatok működését, például csökkenhet a vállalatok által fogyasztott víz vagy elektromos áram, a munkavállalók egyre nagyobb számban közlekedhetnek kerékpárral. Az együttműködés sokkal sikeresebb lehet, ha a partner NGO-k távol tudják tartani magukat a különböző érdekcsoportoktól és aktivistáktól annak érdekében, hogy megtartsák a civil társadalom hiteles érdekképviselői szerepkörüket. Mi a különbség, azonban a három csoport között? Az NGO-k egyezségorientáltan-, az érdekcsoportok konfliktusorientáltan-, míg az aktivisták figyelemorientáltan cselekednek8.

8|


Gyengeségek A gyengeségek a zöld civil szervezetek és vállalatok közti együttműködés olyan belső jellemzői, melyek hátráltatják a partnerség kialakulását a Visegrádi országokban. A zöld NGO-k és a vállalatok működésének különböző természete van, eltérő nyelvet beszélnek, ezért nagy kihívás megérteni a másik fél céljait és módszereit. Gyakran az történik, hogy az NGO-k és vállalatok nem szentelnek elég időt, hogy megoldják ezt a problémát, ezért hiányzik a megfelelő információ a másik fél érdekeiről, működéséről. Mindez hátráltatja a hatékony együttműködést. Nagy kihívást jelent a megfelelő partner kiválasztása. Gyakran bekövetkezhet, hogy a partnerségi megállapodás után derül csak ki, hogy az elkötelezettség vagy a szakértelem hiányzik az együttműködő félből9 . Megtörténhet, hogy a partnerek hatalmas ráfordításai ellenére az eredmények jelentéktelenek bizonyulnak. Az így felhalmozott túlórákat megfelelő tervezéssel sokkal bölcsebben ki lehetne használni.

Mik hátráltatják a vállalatokat, hogy partnerségbe lépjenek zöld NGO-kkal? Mialatt a legjelentősebb vállalatoknak hosszú távú céljai és elképzelései vannak, gyakran belefeledkeznek rövid távú prioritásokba mindennapos működésük során. Végül minden megtervezett átívelő cél a részvényesek rövidtávú haszon maximalizálására szűkül. Ez a legnagyobb gátja a vállalatok hozzájárulásának a környezeti fenntarthatósághoz10. A rövidtávú megközelítésnek köszönhetően, a cégek a zöld NGO-kkal való partnerségben inkább költséget mintsem hasznot látnak. Mindemellett, a vállalatok gyakran előítéletesek a zöld NGO-kkal, mint „szűk látókörű” felekkel szemben, ellenségként tekintenek rendszeresen a non-profit szervezetekre.


| 9

Mik gátolják a zöld civil szervezeteket, hogy együttműködjenek cégekkel? Az NGO-k gyakran ellenségként tekintenek a cégekre. Egyes NGO-k úgy érzékelik, hogy a vállalatokkal való együttműködés egyet jelent a zöldrefestéssel, és úgy gondolják, hogy a változást csak konfrontáción keresztül lehet elérni. Vállalatok által alapított NGO-k11 pedig sokszor a cégek érdekeit bújtatják társadalmi vonatkozásba, amely szintén gátat szab a hatékony és hiteles szektor-közti együttműködésnek. A zöldrefestés a propagandának egy olyan formája, melyben a zöld marketing megtévesztően azt reklámozza, hogy az adott szervezet terméke, célja és politikája környezetbarát. E gyakorlat kritikusai szerint a zöldrefestés elterjedése az elégtelen szabályzásnak köszönhető. Mindez a fogyasztók zöld árukba vetett hitét gyengíti, és csökkenti a fogyasztók befolyásoló erejét, hogy a cégek a zöld megoldásokat alkalmazzanak a gyártási eljárásokban és az üzleti működésben egyaránt. (forrás: wikipedia).

Ezen kívül az együttműködésben csökkenhet az NGO-k hírneve legnagyobb erősségeik, azaz a függetlenségük és megbízhatóságuk elvesztése miatt. Ezzel egy időben, ha a céges kapcsolat nem megfelelővé válik, könnyen tudják használni ezen erősségeiket a nyilvánossághoz. A vállalatok és zöld NGO-k közötti együttműködés gyakran civil szervezetek által kezdeményezett. Helyénvaló és hiteles üzleti partnert találni, azonban gyakran nagy ráfordítással és erőfeszítéssel jár. Az NGO-k a felső vállalatvezetést nagyon nehezen érik el a Visegrádi régióban, ahol nincsenek fórumok a kapcsolatépítésre és a CEO-kal való közve-

10 |


tlen találkozásra. Ezzel szemben Nyugat-Európában civil szervezetek könnyedén folytathatnak kétoldalú megbeszéléseket vagy vehetnek részt olyan konferenciákon, ahol a cég részvényesei is részt vesznek. Ennek köszönhetően, azonban gyakran több az NGO-, mint a céges résztvevő a különböző társadalmi felelősségvállalást célzó (Corporate Social Responsibility - CSR) eseményeken. A Visegrádi régióban sok szervezet számára ez szinte teljesen felfedezetlen terület, ahol nehéz megtenni az első lépéseket a helyes partnerség felé. A finanszírozás kérdéskörében az NGO-knak gyakran saját szűk területükre jellemző projektjeik vannak, amelyekben a nemzetközi és nemzeti érdekeltségű vállalatoknak a részvétele nem közvetlenül igényelt. Emellett, az NGO-k túlterheltek a projektjeikhez kötődő tevékenységek kivitelezésében, és egyszerűen nincsen elég kapacitásuk, hogy további, esetleg cégekhez köthető programokra elkötelezzék magukat. A vállalati finanszírozás egy másik nehézsége, hogy a cégek korlátozott mértékben nyitnak az együttműködésre. A kis forrás - nagy versenyben általában az apróbb szervezetek maradnak alul.

Lehetőségek Lehetőségek olyan külső tényezők, melyek kiaknázása az együttműködést hatékonyabbá teszi. A pénzügyi válság megmutatta, hogy a „business as usual” többé nem opció, ugyanis összetett társadalmi, gazdasági és környezeti problémákkal nézünk szembe. A komplex kihívások megoldásához, pedig nagyobb szükség van a felelős üzleti modellre, mint bármikor12 . A zöld vállalatok általános társadalmi megbecsülése növekszik. A környezeti problémák felismerése egyre elterjedtebb, zöld fogyasztói életstílus felé vezet. Az emberek aktívan próbálják csökkenteni hatásukat a környezetre. Ez a hozzáállás még nem széleskörű, éppen csak kialakulóban van. A vállalatok, azonban a fogyasztók viselkedésében észrevették már ezt a változást. Igyekeznek minél nagyobb piaci részesedéhez jutni azáltal, hogy kiaknázzák a lehetőségeket az egyre terjeszkedő zöld iparban 13 . A 2011-ben elkészült Etikus Biokereskedelmi Unió Biodiverzitás Barométer Felmérése azt mutatja, hogy a fogyasztók magasabb arányban (84%) készek felhagyni az olyan vállalatok termékeinek vásárlásával, amelyek nem gyakorolják a természeti erőforrások etikus használatát. A társadalom felismeri, hogy a cégek nagy szerepet játszhatnak azon kihívások megoldásában, amelyekért a zöld NGO-k küzdenek. Ezért a két szektor közötti együttműködés a klímaváltozás elleni küzdelemben csak úgy, mint a természeti tőke megőrzésében, használatában, és az ezekre irányuló befektetésekben egyre inkább elfogadottá válik. A klímaváltozás közgazdaságtanáról szóló Stern jelentés 14 a globális felmelegedés világgazdaságra gyakorolt hatását tárgyalja. A jelentés azt állítja, hogy a klímaváltozás a legnagyobb és egyben legtágabb piaci sikertelenség, amely valaha történt az emberiség történelmében, és amely ezért egyedülálló kihívást jelent a gazdaság számára. A dokumentum fő tanulsága, hogy az erős korai fellépés hasznot hoz, és sokkal súlyosabb a költsége az ún. nem cselekvésnek. Korai fellépés nélkül a klímaváltozás teljes költsége az éves GDP legalább 5 százalékos veszteségével lesz egyenlő. A kockázatok és különböző


| 11

hatások szélesebb elemzése alapján, azonban a költség meghaladhatja GDP 20 százalékát. A jelentés azt javasolja, hogy a teljes éves GDP 2 százalékát kell befektetni éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást célzó intézkedésekbe ahhoz, hogy elkerüljük a klímaváltozás legrosszabb hatásait. Mindebben a vállalatok szerepvállalása elhanyagolhatatlan. A biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének emelkedő trendje szintén lehetőségeket hordoz a vállalatok és a zöld NGO-k közti együttműködés erősítésére. Ez a folyamat figyelmet szentel a biológiai sokféleség gazdasági hasznára. Magába foglalja a biodiverzitás csökkenéséből és az ökoszisztémák degradálódásából eredő növekvő költségeket, amelyek 2050-re feltételezhetően elérik a teljes gazdasági kibocsátás 18 százalékát15 . Ez az eszköz segíthet a döntéshozóknak felismerni, kiszámolni és ez által megőrizni az ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitás értékeit. Mi a szerepe ebben a folyamatban a vállalati részvényeseknek, miért kellene a vállalatoknak befektetni a természeti tőkébe 16? Természeti tőke: a természet értéke. Úgy határozható meg, mint a Föld természeti vagyonának készlete, mely az emberiség hasznára válik. (forrás: www.pitchfornature.com)

Természeti tőke fontos, hiszen a világ minden egyes vállalata nem csupán hat a természetes környezetére, hanem léte egyenesen attól függ. Így az ökoszisztémák jelenlegi károsodása kockázatot jelent mind most, mind, pedig a jövőben azoknak a vállalatoknak, amelyek nem ismerik fel időben, hogyan és miért bír jelentőséggel számukra a természeti tőke. A vizes élőhelyek a víz minőségéért17, méhek a beporzásért, természetes területek, pedig a rekreációért felelnek, ezek mindegyike olyan konkrét példa a természeti tőke fontosságára, amelyek egyben meghatározóak különféle vállalatok működésében. Az a felismerés, hogy az itt felsorolt vagy épp más aspektusai a természeti tőkének jelentősek egy cég számára, az első lépés a természeti tőkébe való befektetés felé vezető úton. Ebben a folyamatban a zöld NGO-k jelentős szerepet játszhatnak természetvédelmi szaktudásukon keresztül. Regionálisan, az EU és az ENSZ szintjén egyre több elvárás fogalmazódik meg a felelős üzleti működés terén, amelyeket a szigorodó jogi háttér is támogat. Azoknak a cégeknek, amelyek felismerték a követelmények teljesítésének fontosságát, szükséges mihamarabb a megfelelő szaktudásra szert tenni. Az Európai Unió kritériumokat állít a CSR terén és ezt a következőképpen határozza meg: „a vállalatok felelősek a társadalomra gyakorolt hatásukért”. Annak érdekében, hogy a cégek ennek a követelménynek eleget tegyenek, „rendelkezniük kell olyan belső, a különböző érintettek által kidolgozott rendszerrel, amely a társadalmi, környezeti, etikus emberi jogi és fogyasztói követelményeket integrálja a vállalat működésébe és alapstratégiájába”. Az Európai Bizottság 2011 és 2014 közötti időszakra meghatározott akciótervet dolgozott ki 18. Az akcióterv nyolc területet foglal magába; többek között CSR jó példák terjesztését, társadalmi és környezeti információk közzétételét meghatározó szabályozó eszközöket, valamint olyan EU szakpolitikák kidolgozását, amelyek felelős üzleti modell piaci jutalmazását teszik lehetővé.

12 |


Az Európai Unió egy másik, de a cégeket szintén érintő követelmény-csomagja a Közösség természetvédelmi, élőhely és fajvédelmi célkitűzéseiből származik. A Madár és Élőhelyvédelmi Irányelvek 220 olyan élőhely és közel 1000 faj védelmét célozzák meg, melyek európai jelentőségűek. A vállalatoknak követnie kell az előírásokat és csökkenteniük a természetre gyakorolt ártalmas hatásaikat annak érdekében, hogy ezek az élőhelyek és fajok megfelelő védelmet élvezzenek az Unióban. Természetvédelmi NGO-k óriási szakértelemmel rendelkeznek ezen a területen, ezért tökéletes partnerek lehetnek a vállalatok természetet érintő tevékenységeinek megfelelő kivitelezésében, illetve az érintettekkel történő párbeszéd erősítésében. Egy másik terület, ahol az NGO-k szaktudása hasznos a vállalatok számára az az energia- és erőforrás hatékonyság, amely területeket az EU Energiahatékonysági, Ökodizájn és Energiacímkézési Irányelveiben szabályoz. Vállalatok nagy szerepet játszanak a direktívák által meghatározott kötelezettségek teljesítésében, míg az NGO-k követik és befolyásolják azokat, így segítséget nyújthatnak a vállalatok számára, hogy teljesítsék vállalásaikat. A különböző Környezetirányítási Rendszerek (Environmental Management Schemes - EMS), csakúgy, mint a fenntarthatósági jelentések potenciális lehetőséget nyújtanak az NGO-k és vállalatok közti együttműködésre. EMS segítséget ad a vállalatok számára, hogyan csökkentsék környezeti hatásaikat átfogó, megtervezett és rendszeresen dokumentálható módon. A rendszer magába foglalja a szervezet felépítését, a tervezést, és forrásokat, amelyek segítségével kidolgozzák, megvalósítják és fenntartják a cég környezetvédelmi politikáját. Az ISO 14000 az egész világon elterjedt típuscsalád, amely önkéntes sztenderdeken és útmutatáson keresztül segít a szervezeteknek környezetvédelmi kérdésekben. Egy másik típus az Európai Unió által kidolgozott EMAS, mely a legmagasabb minőségű eszköz a vállalatok környezeti hatásainak önkéntes becsléséhez, azok jelentéséhez és a hatások mérsékléséhez. A Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Initiative - GRI) dolgozta ki és folyamatosan frissíti a világ legelterjedtebb sztenderdjeit a fenntarthatósági jelentéshez. Ez a jelentés egy olyan, az egész szervezetre kiterjedő riport, amely információkat nyújt a cég gazdasági, környezeti, társadalomi teljesítményéről. 2013 végén a GRI kiállt az integrált jelentéstétel fontossága mellett19, amely a fenntarthatósági adatokat ugyanolyan mértékben veszi tekintetbe, mint a cég más területeken elért eredményeit, hiszen ezek összessége határozza meg a vállalat működésének rövid- és hosszú távú kockázatait. Az EMS sémák tervezése és végrehajtása csak úgy, mint az eredmények mérése a GRI által nyújtott jelentéstételi eszközön keresztül lehetőséget nyújt az NGO-k számára, hogy megosszák szaktudásukat ezen a területen ezzel tovább javítva a cégek teljesítményét. Az ENSZ szintű Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention On Biological Diversity - CBD) Részes Felei egy ideje annak módját kutatják, hogy a magán-szektorral való együttműködésen keresztül hogyan lehet elérni az egyezmény céljait. A vállalatokkal történő elkötelezettség napirendre került a Részes Felek Konferenciáin. A CBD döntései így tartalmazzák a kormányzatok és vállalatok közötti párbeszédet és annak előmozdítását, szorgalmazva legjobb gyakorlatok bemutatását és a fenntartható közbeszerzést20. Ez a nemzetközi párbeszéd azt mutatja, hogy a vállalatok és természetvédelmi ügynökségek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, amely keretet ad regionális szintű kezdeményezéseknek. Ebben a kontextusban pedig a Visegrádi országok vállalatai és zöld NGO-i közötti együttműködés példamutató lehet.


| 13

Veszélyek Veszélyek olyan külső, a partnerséget gátló tényezők, amelyekre az együttműködő vállalatok és NGO-k nem tudnak hatni. Az elmúlt hatvan évben az emberiség a fogyasztás korszakát éli, amely a javak és szolgáltatások egyre nagyobb mértékű megvásárlására buzdít. Két vagy inkább három milliárd további középosztálybeli fogyasztónak köszönhetően az előrejelzések szerint 2030-ra évente 140 milliárd tonna természeti erőforrást fogunk kibányászni és a világ átlaghőmérsékletének három vagy még több fokos emelkedése várható 21 . A folyamatos növekedési és birtoklási vágy vezet a természeti források kizsákmányolásához, amely a környezetre az emberiség történelmében eddig nem tapasztalt negatív hatást gyakorol. Ez a jelenség nem folytatódhat örökké egy olyan véges rendszerben, mint a Föld, amelynek eltartó képességét a hetvenes évek óta folyamatosan túllépjük. Az 1970-es évektől az emberiség a túllövés állapotában él, ahol az emberek gyorsabban fogyasztják a természeti erőforrásokat, minthogy azok regenerálódni tudnak. Más szóval: feléljük a jövő generáció forrásait. A túlfogyasztás következményeként egyre szűkösebbé válnak az olyan természeti erőforrások, mint például az olaj, melytől egész jelenlegi gazdasági rendszerünk függ. Ezen kívül a fenntarthatatlan fogyasztás hatásai már most érzékelhetőek számos gazdasági, környezeti és társadalmi problémát okozva, mint például a források kimerítése és azokhoz való igazságtalan hozzáférés miatti gazdasági feszültségek; a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenése; vagy a szennyezésnek köszönhető egészségügyi gondok. E komplex és összefüggő problémákat EU és ENSZ szintű folyamatok a fenntartható fejlődés támogatásán és megvalósításán keresztül próbálják orvosolni, amely keretében a természeti környezet és társadalom jól-lét is javulna. A vállalatok egyrészt a fogyasztás mozgatórugói, hiszen abban érdekeltek, hogy az emberek egyre többet vásároljanak és így növeljék a részvényesek hasznát. Ezért a vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek a hatékony marketingért és a piaci versenytársak legyőzéséért. Más részről a vállalatoknak ki kell elégíteni az egyre növekvő fogyasztói igényeket. Ebben a folyamatban a cégek és azok dolgozói követik az egyre nagyobb profit növekedésének mítoszát alátámasztva a növekvő fogyasztói keresletet, amely egyre jobban fenyegeti természetes környezetünket. Mindez jelentős akadályt gördít a cégek és természetvédő civil szervezetek közti együttműködés elé.

14 |


Joel Bakan, jogi professzor munkájában 22 röviden leírja, hogy miért is olyan problematikus kérdés a vállalatok részvényeseinek profit maximalizálása. „A leginkább iparosodott országokban a vállalatok, törvényi előírás szerint, a Milton Friedman ideális szervezetéhez hasonlítanak: a vezetőket rákényszeríti arra, hogy a vállalatok és részvényeseik érdekeit mindenek elé helyezi, és eltiltja őket attól, hogy legalább is nyíltan szociálisan felelősek legyenek.” „A vállalatvezetők legtöbb esetben kedves és morális emberek. Apák, anyák, szeretők és barátok, közösségi polgárok, akik gyakran jó szándékúak és néha még idealisztikusak is. Elsőként, azonban mindig azt kell tenniük, ami a vállalat legfőbb érdekeltsége, akár egyéni értékeik és ambícióik dacára.” Ahogy azt a Lehetőségek fejezetben tárgyaltuk, a pénzügyi válság által okozott gazdasági visszaesés egyben lehetőség is a „business as usual” megváltoztatására. Másrészről, azonban a válság akadályt gördíthet a vállalatok és zöld NGO-k együttműködése elé. Hiszen a csökkenő profit, az extra, például CSR-re költendő pénzügyi források hiánya, és az NGO-k kisebb költségvetései nehezíthetik a partnerséget a gazdasági válság idején. Civil szervezetek támogató programok, mint például az Európai Unió által indított LIFE+ sem orvosolják ezt a problémát, mivel nem ösztönzik a kezdeményezettjeiket arra, hogy partnereket keressenek a profitorientált világból. Az Európai Unió célkitűzése szerint 2020-ra a környezetvédelmi adók a teljes adóbevétel és szociális juttatások 10 százalékát fogják érni. 2000 óta, azonban az arány a másik irányba mozdult el: az Európai átlag 6,67 százalékról 6,17 százalékra csökkent 2011-ben. Ugyanebben az évben a legtöbb EU országban a GDP 2-3 százaléka között mozgott a környezetvédelmi adókból származó bevétel. Az Eurostat adatai szerint23 Szlovákia azok között az országok között volt, ahol a környezeti adók el sem érik a GDP 2 százalékát. Ez az alacsony arány azt jelenti, hogy számos ország, beleértve a Visegrádi régiót nagyon messze áll a kijelölt 2020-es cél elérésétől. Ez jelzi, hogy a cégek hajlandósága még mindig hiányzik a környezeti felelősség növeléséhez. A vállalatok és zöld NGO-k együttműködésének útjában további akadályt jelent, hogy a szociális problémák kézzel foghatóbbak, közvetlenebbül érintik a fogyasztókat. Ha egy vállalat elkötelezi magát egy olyan NGO-val való együttműködésre, amely szegény gyerekekkel vagy hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozik, az együttműködés végső mélyebben hathat a vásárlókra. Úgy tűnik a fogyasztók sokkal érzékenyebbek az emberekkel kapcsolatos problémákra, ezért nagyobb az együttműködési hajlandóság szociális területen. Van egy általános fogyasztói felfogás, mi szerint, ha egy NGO kapcsolatot teremt egy szervezettel a profit orientált szektorból, akkor az partnerség bizonyosan csupán zöldrefestés. Emiatt könnyen csökkenhet hírneve és hitelessége az együttműködő NGO-nak. Annak ellenére, hogy a környezetbarát termékek piaca és a környezettudatos fogyasztók száma nő, még mindig rengeteg az olcsó importtermék. Bizonyos kereteken belül mindez csökkenti a vállalatoknak és a fogyasztóknak az érdeklődését a környezetbarát termékek iránt.


| 15

Példák jól működő partnerségre Ebben a fejezetben számos olyan példát mutatunk be a Visegrádi országokból, ahol a vállalatok és a civil szervezetek közötti együttműködés a mai napig is sikeres, vagy azt a múltban siker koronázta. Reményeink szerint ezek a példák megerősítik az olvasót abban, hogy a partnerség kölcsönös előnyökkel jár, valamint ötleteket nyújtanak lehetséges közös projektekhez. Az együttműködés alábbi három típusát fogjuk bemutatni:

Filantróp együttműködés: A vállalat pénzadománnyal támogatja a zöld szervezetet, hogy az hatékonyabban és sikeresebben tudja végrehajtani feladatait. Projektalapú partnerség: Jellemzően rövid ideig tartó, egyetlen közös projekt megvalósítására létrejött együttműködés. Stratégiai alapú partnerség: Hosszút távú együttműködés egy vagy több résztvevő között. A kooperáló felek a tevékenységeket közösen tervezik meg és azokat közös erővel valósítják meg. Ezeken a partnerségi típusokon túl két esetet mutatunk be szintén ösztönző céllal, ahol civil szervezetek alapítottak ma már független és sikeres vállalkozásokat. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a jól megtervezett és megvalósított környezetvédelmi célú vállalkozások is helyt állnak a régióban.

16 |


Green Store (Zöld Üzlet) tanúsítási rendszer, Lengyelország A „Green Store” minőségirányítási rendszert a Környezetvédelmi Partnerség Alapítvány (Environmental Partnership Foundation – EPF) és a Tchibo Varsó közösen fejlesztette ki kiskereskedők és a szolgáltatók számára. A Tchibo lengyelországi üzletei voltak az elsők, melyek ezt a tanúsítványt megkapták. Jelenleg a partnerek a rendszer országos szintű kiterjesztésén dolgoznak.

Eset típusa: Stratégiai Terület: Lengyelország, Varsó-Krakkó Területtípus: Nagy városok, kisvárosok, urbanizált területek Időtartam: 2 év, 2011 óta tart, és még folytatódik Bevont résztvevők: Environmental Partnership Foundation (EPF, Székhely: Krakkó), Tschibo Lengyelország (Varsó) Az együttműködés keretein belül megvalósított tevékenységek: Az együttműködés 2011-ben indult. A Tchibo kezdetben azért fordult az Alapítványhoz, hogy elnyerje az alapítvány „Zöld Iroda” tanúsítványát [A „Zöld Iroda” tanúsítvány egyike az alapítvány jelenlegi programjainak, mely abban segíti a vállalkozásokat, hogy a versenytársaikhoz képest alacsonyabb környezeti terheléssel, kevesebb működési költséggel és innovatív problémakezelési rendszerrel dolgozzanak.] Mivel a Tchibo nem csupán az irodáit, de az üzleteit is ennek a rendszernek a szellemében szerette volna üzemeltetni, az Alapítvánnyal közösen kidolgozta a „Zöld Üzlet” tanúsítvány feltételrendszerét. Hozzávetőleg négy hónapig tartott a tanúsítvány feltételeinek és az ellenőrzési szempontoknak a kidolgozása, melyhez a Tchibo a társadalmi felelősségvállalás, az átláthatóság és az együttműködő vezetés, míg az Alapítvány a természet- és környezetvédelem elemeinek beépítésével járult hozzá. Miután a tanúsítvány feltételrendszerei elkészültek, azok 51 Tchibo üzletben kerültek bevezetésre Lengyelország számos településén. A tanúsítványt egy független bírálókból álló testület auditálta és fogadta el. Eredmények: A „Zöld Üzlet” az első öko-tanusítvány Lengyelországban, amely kisebb üzleteket üzemeltető vállalatok számára jött létre. Első sorban olyan cégeket céloz meg, amelyek környezetbarát módon üzemelnek az átláthatóság és a felelős vezetés elveinek betartása mellett, továbbá a partnereikkel kialakított viszonyuk alapja az emberi jogok tiszteletben tartása. Az első 51 tanúsítványt 51 Tchibo üzletnek ítélték oda Lengyelországban. Távlati tervek: Az EPF Alapítvány a rendszert más kereskedők számára is elérhetővé teszi. A tanúsítvány bevezetését országszerte hirdetik, mely remélhetőleg egyre népszerűbbé válik a kereskedők körében. A projektben résztvevők közvetlen haszna és motivációs tényezők: A Tchibo számára előnyös, hogy környezetbarát, a társadalomért felelősséget vállaló, aktív CSR tevékenységet folytató cégként tudja feltüntetni magát. A Tchiboról kialakult kép, mint környezetbarát vállalkozás a vevők, beszállítók, alkalmazottak és más üzleti partnerek szemében is erősödött. Az Alapítvány nyeresége, hogy szakmai hozzájárulást kapott a tanúsítvány kifejlesztésében és kitalálásában. A Tchibo üzletek tanúsítása segítséget jelentett a minőségirányítási rendszer bevezetésében és terjesztésében. Mivel az Alapítványnak ez nem


| 17

az első ilyen jellegű öko-tanúsítványa, ezért az új rendszer bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy az Alapítványt, mint az öko-tanúsítványok terén szakértő és „piacvezető” szervezetet ismerjék meg.

A jogi háttér ismertetése, ösztönző és akadályozó tényezők az országban: A tanúsítvány szabályai és kritériumai a nemzetközi Társadalmi Felelősségvállalás ISO26000 előírások és a Fenntartható Fejlődés Globális Jelentés alapelvei alapján lettek kifejlesztve. Jelenleg a kezdeményezés az első szakaszában van, és a résztvevő partnerek együttműködésén alapul. Hosszútávon a tanúsítványt országszerte népszerűsíteni és terjeszteni fogják a kereskedők között. Lengyelországban a partnerkapcsolat fent bemutatott típusa még nem igazán ismert, ezért a cégek és a non profit szervezetek közötti együttműködés leginkább a pénzbeli adományozásra korlátozódik. További információ: www.fpds.pl/ekocertyfikaty/en/what-is-the-green-office-certificate

Hotelek madaraknak és denevéreknek Szlovákiában Két év alatt több mint 10.000 fészkelő- és pihenőhelyet őriztek meg, vagy hoztak létre madarak és denevérek számára; az építési vállalatok tucatjai pedig könnyen megoldották, hogy az előírásokat maradéktalanul betartva környezetbarát módon végezzék munkájukat. Ezek annak a néhány együttműködésnek az eredményei, amelyek környezetvédők és a vállalatok – jelen esetben főleg kivitelező cégek, létesítményüzemeltetők és gondnokok szövetkezetei – között jöttek létre. A kampány, amelynek célja a madarak és a denevérek védelme az épület felújítások vagy hőszigetelési munkák közben és után 2011-ben indult útjára Szlovákiában. 2012-óta az Európai Bizottság LIFE programja és a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium is támogatja. A projekt során az együttműködő felek lépéseket tettek a fajok és azok fészkelő- illetve pihenőhelyeik védelmére. Létrehoztak új mesterséges élőhelyeket úgy, hogy az épületeken a madarak és denevérek számára fészkelő- és pihenőhelyként szolgáló dobozokat helyeztek el.

Eset típusa: Projekt alapú Terület: Szlovák Köztársaság Területtípus: urbanizált területek Időtartam: 2011 óta Bevont résztvevők: BROZ, BirdLife Szlovákia, Szlovák Denevérvédelmi Társaság, épületüzemeltetők és gondnokok társasága, hőszigetelési és épület felújítási vállalatok társasága Tevékenységek az együttműködés keretein belül: A természetvédő szervezetek és a szakértők már az építési, vagy felújítási munkák megkezdésekor szoros együttműködésben dolgoznak a kivitelezőkkel. A természetvédők a munkák megkezdése előtt felmérik, hogy fészkelnek-e védett fajok az épületben, majd egy szakértői

18 |


véleményt állítanak össze, amely tartalmazza a fajok, illetve a pihenő és fészkelő helyek védelme érdekében elvégzendő technikai, műszaki feladatok listáját. Amennyiben a meglévő helyek védelme a kivitelezési munkák során nem biztosítható, úgy speciális, a szakértők által kialakított dobozokat helyeznek el az épületben. Az építési munkákról, illetve a fészkelő helyek megőrzését célzó beavatkozásokról az épületek felügyeletét és őrzését végző vállalkozások értesítik az állami hatóságokat. Az építési munkák során a szakértők segítik a kivitelezőket a gyakorlati szinten megvalósítandó védelmi intézkedésekben. Például, ha egy denevércsalád lakik egy felújítás/átépítés előtt álló épületben és azok túlélését az építési munkálatok súlyosan veszélyeztetik, a szakértői csoport feladata, hogy mindent elkövessen annak érdekében, hogy a denevérek elhagyják az épületet és így más lakóhely után tudjanak nézni. Máskülönben fennáll a veszélye, hogy az építési munkák eredményeképp az állatok szabad mozgása korlátozódik, és ezért az épület csapdájába esve elpusztulnak.

Eredmények: Az utóbbi két évben több mint 10.000 olyan helyet őriztek meg, vagy hoztak létre, amelyek fészkelő-és pihenő helyként szolgáltak madarak vagy denevérek számára. A vállalatok, természetvédő szervezetek és szakértők munkája során több mint 600 találkozó valósult meg a nyilvánosság, az építési vállalatok képviselőivel és a létesítményüzemeltetők képviselőivel Szlovákia mind a nyolc közigazgatási kerületében. A nagy nyilvánosság több mint 100 találkozó alkalmával ismerkedhetett meg a projekt során megvalósított gyakorlati lépésekkel és azok hasznosságával. A projektet intenzív médiakampány is kísérte. Több mint 50 közlemény jelent meg, hogy a lakosság minél szélesebb rétegét tájékoztassák a projekt által védeni fajok ökológiai jellemzőiről, az urbanizált környezet fontosságáról, továbbá a fajok épületekben lévő élőhelyeinek


| 19

védelmét szolgáló gyakorlati lépésekről. A nyilvánosság és különösen az üzleti szektor részéről pozitív hozzáállást figyeltek meg. Bizonyos vállalatok speciális dobozokat kezdtek el kihelyezni madarak és denevérek számára, amelyhez útmutatót a zöld NGO-k biztosítottak. Összességében elmondható, hogy mind a lakosság, mind az üzleti szektor részéről a projekt kedvező fogadtatásban részesült. Néhány vállalat a természetvédők ajánlásait figyelembe véve elkezdett speciálisan a madarak és denevérek védelmét szolgáló dobozokat készíteni és kihelyezni. Az utóbbi két évben jelentősen nőtt a lakosság körében a kedvező, nem ritkán közreműködő hozzáállás a fajvédelem fent vázolt formájához. A lakók egyre gyakrabban keresik meg a természetvédőket, hogy jelezzék, ha egyes fajok megjelentek az épületekben, illetve ugyanígy a természetvédőkhöz fordulnak és az ő segítségüket kérik, ha a lakóépületeken felújítást vagy átalakítást terveznek.

Távlati tervek: Még több személyes találkozó kerül megrendezésre a lakossággal és a vállalkozások képviselőivel. A gyakorlati lépésekkel kapcsolatban szakmai és nyilvános fórumokat szerveznek, míg kifejezetten a lakosság számára városi élőhelyeket bemutató kirándulásokat és előadásokat tartanak. A fontos és releváns információkat mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtón keresztül minél szélesebb rétegekhez eljuttatják. A projekthez kapcsolódóan egy utazó kiállítás és egy dokumentumfilm készül. Tájékoztató és népszerűsítő anyagokat (szórólapok, pólók, stb.) is megjelentetnek a jövőben. A projektben résztvevők közvetlen haszna és motivációs tényezők: A projektben közvetlenül részt vevők számára a legfontosabb és leginkább észrevehető haszon, hogy a madár- és denevérfajok védelme nyomán a zavaró rovarok száma jelentősen csökken. A kivitelező cégek számára a környezetvédőkkel való együttműködés lehetővé teszi, hogy pontosan betartsák a biodiverzitás védelmét célzó törvényi előírásokat, mindezt bonyodalmaktól mentesen és a munkák késedelmes befejezése nélkül. A természetvédők pedig a cégek és a lakosság felől is megkapják a kellő támogatást, amely segíti őket a városi fajvédelem hatékony megvalósításában. Különösen fontos ez a Sarlósfecske (Apus apus), vagy a rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) esetében, ezek populációja ugyanis mára majdnem 100 százalékban lakott területeken él és épületekben fészkel, vagy pihen. A jogi háttér ismertetése, ösztönző és akadályozó tényezők az országban: Szlovákiában környezetvédelmi és az építkezésekhez kapcsolódó törvények kötelezővé teszik, hogy a védett fajok és élőhelyek megőrzése érdekében az emberi tevékenységek során megfelelő védelmi intézkedéseket kell foganatosítani. A törvényi előírások korábban azonban nem voltak megfelelően betartva, az állami intézmények anyagi és emberi erőforrás hiánya miatt a jogszabályok környezetvédelmi aspektusaira ugyanis nem tudtak kellő figyelmet fordítani. Ez a fő oka, hogy jelenleg ezeknek a törvényeknek a betartását, a gyakorlati intézkedések megvalósítását és a nyilvánosság tájékoztatását jelenleg a természetvédő szervezetek végzik Szlovákiában. Ezért vannak kivetnivalók a lakosság, a közigazgatás és a vállalkozók közötti kommunikációban és emiatt hiányosságok az együttműködés sikerességében. Ezen a területen tehát további fejlesztésekre lesz szükség. További információ: www.dazdovniky.vtaky.sk

20 |


Holcim Szlovákia segíti a parti fecskék túlélését 2012-ben a BROZ, természetvédő civil szervezet és a Holcim Szlovákia együttműködési megállapodást írt alá, mely a Duna szlovákiai ártérében található madarak élőhelyeinek minőségi fejlesztését célozta meg. A Holcim Szlovákia Kft. az ország legnagyobb építőanyag gyártója, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások legnagyobb forgalmazója. A cég nagy erőfeszítéseket tesz az építőipar fenntartható módon történő fejlesztésébe.

Eset típusa: Stratégiai Terület: Szlovák Köztársaság Területtípus: Duna árterületei Időtartam: 2012 óta Bevont résztvevők: BROZ, Holcim Szlovákia Tevékenységek az együttműködés keretein belül: A megállapodás értelmében a Holcim Szlovákia Kft. Veľké Uľanyban és Podunajské Biskupiceben saját költségén végzi a parti fecskék (Riparia riparia) megfelelő fészkelő helyeinek kialakítását célzó kivitelezési munkálatokat. Szintén a vállalat feladata ezeknek a helyeknek a fenntartása. A megállapodás emellett azt is rögzíti, hogy a vállalat a munkák során, a legminimálisabb módon zavarja a parti fecskék nyugalmát. Emellett, a felek abban is megállapodtak, hogy amennyiben váratlan, de elvégzendő feladatok merülnek fel, a vállalat a BROZ véleménye és ajánlása alapján végzi el a munkálatokat azért, hogy azok biodiverzitásra gyakorolt negatív hatását minimalizálják. A megállapodás értelmében a BROZ kötelezte magát arra, hogy a Holcim Szlovákia Kft.-vel kötött együttműködést különböző elektronikus médiafelületeken keresztül terjeszti. A BROZ továbbá folytatja a kijelölt területeken a védett madárfajok populációinak megfigyelését és amennyiben a fajok és élőhelyek kedvező állapotának megőrzése megkívánja, gyakorlati lépések megvalósítására tesz javaslatot. A BROZ szakemberei amennyiben építési területen tartózkodnak, kötelesek betartani a vállalat által előírt munka- és balesetvédelmi szabályokat.


| 21

Eredmények: Két helyszínen, Veľké Uľany és Podunajské Biskupice területén helyreállított, fészkelésre alkalmas élőhelyeket hoztak létre a parti fecskék számára. Távlati tervek: Az együttműködés előre láthatóan a jövőben is folytatódni fog annak érdekében, hogy a Duna mentén található értékes élőhelyeket közösen megőrizzék. A projektben résztvevők közvetlen haszna és motivációs tényezők: A Holcim Szlovákia számára a projektből származó legnagyobb előny az, hogy magát a természettel törődő és az erőforrások fenntartható használata mellett elköteleződő vállalkozásként hirdetheti. A BROZ számára a partnerségből származó előny - amellett, hogy közvetlen segítséget kapott küldetésének megvalósításához - az, hogy a jövőbeli kommunikációja során és a későbbi projektjeiben érintettek előtt az együttműködést sikeres és jó példaként említheti. A jogi háttér ismertetése, ösztönző és akadályozó tényezők az országban: A civil szervezet és a nagyvállalat közötti együttműködés hírét rendkívül pozitív fogadtatás övezte. Ha egy piacvezető vállalat és egy civil szervezet kölcsönösen előnyös együttműködésbe kezd, az más vállalatokat is ösztönöz hasonló partnerségek kialakítására és arra, hogy a civil szervezeteket szakmai partnereknek tekintsék.

Fészkelő madarak MAVIR általi támogatása A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) legfontosabb feladatai, hogy őrködjön a magyar villamosenergia-rendszer zavartalan, biztonságos és fenntartható működése felett, tegye lehetővé az egyenlő hozzáférést a rendszerhasználók számára, biztosítsa az átviteli hálózat gazdaságos és hatékony üzemeltetését, valamint a villamosenergia-piac és a piacot segítő mérlegkörrendszer zavartalan működését, bővítését. Mivel az elektromos hálózat jórészt a természetben van telepítve, ezért a biológiai sokszínűségének megőrzése részben a hálózatüzemeltetők feladata. A MAVIR madárvédelmi programjának célja, hogy amennyire csak lehetséges, csökkentse az elektromos rendszer és a rendszer elemeinek káros hatásait. Az intézkedések gerincét a fészekprogram adja, melynek során mesterséges fészkeket helyeznek el ragadozó madarak számára. Emellett, a program részeként speciális terelők elhelyezésére is sor kerül, főként gázlómadarak és a nagy túzok védelme érdekében.

Eset típusa: stratégiai Terület: Magyarország Területtípus: Madárvédelem Időtartam: 2009 óta Bevont résztvevők: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Vértes Alapítvány, Magyar Nemzeti Parkok, Hammarprodukter (Svédország), MAVIR Az együttműködés keretein belül véghezvitt tevékenységek: A MAVIR a Pro Vértes Alapítvánnyal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, számos más társadalmi és szakértői szervezettel együttműködésben, illetve részben az EU LIFE

22 |


Programjának finanszírozásával valósította meg projektjét. Ennek során számos, a MAVIR által felügyelt távvezeték tartóoszlopán helyeztek el mesterséges fészkelő dobozokat ott, ahol nagy valószínűséggel fordulnak elő védett madárfajok. A projekt résztvevői tapasztalataikat madárvédelmi konferenciákon rendszeresen megosztják, illetve magyar és a szomszédos országok (Románia, Bulgária, Szlovákia) környezetvédelmi szakemberei számára is lehetőséget teremtenek a tanulásra és a munkamódszerek elsajátítására. A program ezek mellett a nagy túzok és a gázlómadarak vándorlásának kockázati tényezőit is csökkenti a tartóoszlopokra helyezett speciális madárterelőknek köszönhetően. A terelőket a madarak időben tudják észlelni, így kisebb valószínűséggel kerülnek veszélyes közelségbe a vezetékekkel. A madárvédelem és a program népszerűsítése érdekében a programot rendszeres és aktív kommunikációs tevékenység kíséri. Ezen kívül a fészkek életét az érdeklődők online web kamerákon keresztül még közelebbről ismerhetik meg. Ez által madarászok könnyen hasznos információkhoz juthatnak, hiszen a madarak életébe történő valós idejű betekintéssel a veszélyeztetett fajokról szerzett hasznos információk ismeretében hatékony védelmi stratégiákat tudnak kidolgozni.

Eredmények: A programnak köszönhetően ma több mint 250 kerecsensólyom - ami közel 80 százaléka hazai populációnak - a MAVIR villanyoszlopain fészkel. A fiókák ezekben a fészkekben kelnek ki és itt nőnek fel. A programnak köszönhető, hogy a kerecsensólyom megmenekült „a kihalás szélén álló” besorolástól. A nagy túzok és gázlómadár program keretein belül a mintegy 2000 madárterelőnek köszönhetően az érintett területeken a szerencsétlen kimenetelű ütközések száma látványos mértékben, az eddigiek negyedére csökkent.


| 23

Távlati tervek: A partnerek előreláthatólag folytatják az együttműködést a következő években is. A projektben résztvevők közvetlen haszna és motivációs tényezők: A madárvédelmi program egy kiváló példája a MAVIR környezeti felelősségvállalás iránti elköteleződésének, ami a környezeti előnyökön túl a vállalat megbecsülését is növeli. A MAVIR által támogatott tevékenységnek köszönhetően a programba bevont kritikusan veszélyeztetett fajok populációnak túlélési esélyei látványosan javultak. Ezek az eredmények a projektpartnereket az együttműködés folytatására ösztönzik. A program sikerességét az is igazolja, hogy egyre több civil és szakértői szervezet csatlakozott a programhoz. A jogi háttér ismertetése, ösztönző és akadályozó tényezők az országban: A magasfeszültségű vezetékek közvetlen környezetében élő kritikusan veszélyeztetett madarak védelméről uniós és magyar jogszabályok rendelkeznek. A partnerségnek magyar és nemzetközi (szlovák, osztrák, román) civil és szakértői szervezetek egyaránt tagjai. A kamerákon keresztül a lakosság számára lehetőség nyílik végig kísérni a madarak sorsát a kikeléstől a kirepülésig. A megfigyelők száma évről évre növekszik Magyarországon és külföldön egyaránt. További információk: MAVIR honlap: www.mavir.hu (a fészek kamera program követhető áprilistól augusztusig) Birdlife Magyarország: www.mme.hu LIFE Program honlap: http://ec.europa.eu/life Nemzeti Parkok honlapjai Facebook (MAVIR – Energiaszolgáltató, zsákmány madarak fészek monitoringja): https://hu-hu.facebook.com/mavir.azenergiairanyitoja

24 |


Civil szervezetek által létrehozott vállalkozások 1.Hostetin almalé üzem, Cseh Köztársaság A holstetini almalé üzem egy erős társadalmi és környezeti hangsúllyal bíró mikrovállalkozás. Az üzem alapításának az ötlete a Fehér Kárpáti Tradíciók (Tradice Bilych Karpat) szervezettől származik, a megvalósítása viszont a Luxembourg NGO Hellef fir d’Nature segítségével valósult meg. A vállalkozás számára fontos szempont a fehér Kárpátok kulturális és természeti örökségének fenntartható használata. Az almalé üzem a hagyományos gazdálkodás és feldolgozás feltételeit betartva és azokat alkalmazva működik. A ZO CSOP Veronika nevű civil szervezettel folytatott együttműködésüket is rendszeresen kommunikálják a nyilvánosság felé (weboldalakon, workshopon, publikációkban stb.). A Tradice Bilych Karpat egyesület környezetvédelmi szervezetek és a régió fenntartható fejlődését támogató magánszemélyeket tömörítő ernyőszervezet, melynek a ZO CSOP Veronica is alapító tagja.

Eset tipusa: Stratégiai Terület: Hostetin, Cseh Köztársaság Területtípus: biogazdaság, fenntartható fejlődés Időtartam: 2000 óta Bevont résztvevők: NGO: ZO CSOP Veronica és vállalat: Mostarna Hostetin Kft. Tevékenységek az együttműködés keretein belül: A partnerek egymással megosztva, közösen használják a földbirtokot és a gyümölcsöst, az előállított terméket viszont már közösen népszerűsítik. A gyümölcslé üzemben előállított gyümölcslevet az NGO CSOP Veronika üzletében árusítják. A civil szervezet az árusításon túl rendszeresen kirándulásokat szervez, hogy bemutassa a gazdaságot, mint a fenntartható fejlődés holstetini mintaprojektjét. Ezek a kirándulások a gyümölcsöst, illetve az üzemet is érintik. Mindezeken túl a kezdeményezést számos publikáción keresztül népszerűsítik, illetve a partnerek minden évben szeptember végén közösen Almafesztivált szerveznek. Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy a jövőben a projektpartnerek az almalé üzemen kívül további hasonló közös projekteket terveznek és valósítanak meg.

Gain ing Profit Profitszerzés wh ile Conserving természetesen Nature

| 25

Eredmények: A partnerek megalapítottak egy közös mikrovállakozást, amely országszerte több üzletbe szállítja a helyi biogazdaságban előállított termékeket. Távlati tervek: A partnerek a jövőben folytatják a szoros együttműködést, melyben az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt kap majd a helyi biotermékekkel kapcsolatos oktató és felvilágosító tevékenység. Emellett, tervezik az almalé üzem megújuló energiaforrásokkal történő üzemeltetését. A projektben résztvevők közvetlen haszna és motivációs tényezők: A ZO CSOP Veronica motivációját maga a szervezet küldetése adja (biogazdálkodás támogatása, régi, őshonos gyümölcsfajták újratelepítése és a fenntartható fejlődés). Az almalé üzem haszna az alapító szervezetek motivációját tükrözi és összhangban áll a környezeti, gazdasági és társadalmi célokkal.

2. A fenntartható turizmussal kapcsolatos ismeretek terjesztése, Lengyelország A krakkói Lengyel Turizmus és Városnéző Egyesület Akadémiai Tagozata (Academic Section of Polish Tourist and Sightseeing Society - AS of PTTK) és az EKO-TOURIST Sp. z o.o. közösen népszerűsítik a fenntartható turizmus jelentőségét. Ugyanígy együtt dolgoznak azon, hogy az emberek figyelmét felhívják a környezeti problémákra. Közös tevékenységeik alapja a széleskörű ország ismeretük, illetve a PTTK országszerte jól ismert védjegye.

Eset típusa: Filantróp/Stratégiai Terület: Lengyelország, Krakkó Területtípus: nagy városok, kis városok, természetes és védett területek Időtartam: folyamatos együttműködés 1989 óta Bevont résztvevők: A krakkói Lengyel Turisztikai és Városnéző Társaság Akadémiai Szekciója (AS of PTTK) és az EKO-TOURIST Sp. z o.o. Tevékenységek az együttműködés keretein belül: A krakkói székhelyű PTTK az aktív, de fenntartható turizmus, a terepi oktatás és különböző természetben végezhető tevékenységek népszerűsítését végző civil szervezet. Főleg Lengyelország déli részén és a Kárpátokban aktív. Az EKO TOURIST Sp. z o.o.-t, mint környezeti és kulturális alapokra építő turisztikai irodát 1989-ben alapították a Lengyel Ökológiai Klub (Polish Ecological Club) tagjai, valamint a PTTK környezetvédelmi aktivistái és hegyi túravezetői. A két szervezet osztozik a turizmus terén szerzett évtizedes tapasztalatokon és a közös

26 |


céljaik érdekében elkötelezett a fenntartható turizmus népszerűsítésében és a természeti kincsekben gazdag területek védelmében. Kirándulásokat és túrákat szerveznek nemzeti parkokba, különleges madárvédelmi és bioszféra védelmi területekre, védett területekre, hegyekbe és minden olyan helyre, amely gazdag természeti öröksége miatt kedvelt lehet a turisták körében. Ezekkel a tevékenységekkel próbálják egyszerre az emberek gondolkodását természetbaráttá tenni, felhívni a figyelmüket az egészséges biológiai rendszerek fontosságára, valamint a helyi közösségek körében elősegíteni és támogatni a biodiverzitás és az ökológiai rendszerek fenntartható és intelligens kezelését.

Eredmények: A szoros együttműködés évtizedei során a partnerek széles kapcsolati hálót alakították ki akadémikusokkal, a természetvédelem állami képviselőivel, civilekkel és független szakértőkkel. A két szervezet által szervezett túrák eredményeként megfigyelhető, hogy a PTTK tagjai és az EKO-TOURIST túrák résztvevői körében a környezeti problémákat jobban és mélyebben átlátják, mint korábban. Távlati tervek: Mivel a küldetésük szempontjából, illetve jogilag is erős a kapocs a két szervezet között, ezért mindkettő szándéka, hogy folytatják az együttműködést és közösen terjesztik a fenntartható turizmus eszméit. A projektben résztvevők közvetlen haszna és motivációs tényezői: Az EKO-TOURIST alapítói és tulajdonosai, akik egyben a PTTK tagjai is voltak, jól ismerték a szervezet által képviselt értékeket és a szervezet működését. Éppen ezért a cég megalapításakor a környezeti és természeti értékekre való figyelemfelhívást is a vállalkozás célkitűzései közé emelték. A turizmus területén szerzett évtizedes tapasztalatukkal egy olyan céget sikerült alapítaniuk, amely minden természetszerető embernek kínál szolgáltatásokat. A vállalkozás azzal, hogy folyamatos és szoros kapcsolatban áll a PTTK-val - amelyet országszerte jól ismernek az emberek – a cég hírnevének és elismertségének gyors és hatékony terjedését érte el. A PTTK az együttműködésből anyagi részesedést kap, a tagjai számára kedvezményeket ajánlhat az EKO-TOURIST szolgáltatásaiból, illetve a vállalkozás szervezeti és adminisztratív segítséget is nyújt a civil szervezetnek. A jogi háttér ismertetése, ösztönző és akadályozó tényezők az országban: A fent vázolthoz hasonló együttműködés a mindkét fél számára nyújtott előnyök miatt gyorsan tud terjeszkedni. Egyre több civil szervezet kezdi felfedezni, hogy érdemes olyan vállalkozásokkal partnerséget kialakítani, amelyekkel kölcsönösen tudják támogatni egymást a közös célok elérésében. Mindemellett a civil szervezetek számára az igen gyakran előforduló forráshiány idején a cégekkel történő együttműködés anyagi segítséget jelenthet. Emellett a cégek a civil szervezetek kiterjedt kapcsolati hálójának köszönhetően akár új piacok megszerzéséhez juthatnak. Végül, de nem utolsósorba a közvélemény szintén pozitívan áll hozzá az ilyen típusú együttműködéshez. További információk: EKO-TOURIST honlap: www.eco-tours.pl/about_us.php AS of PTTK honlap: http://oakrakow.pttk.pl/j/index.php?lang=english


| 27

A lehetőségek kihasználása, a buktatók elkerülése Ismerjük fel és hasznosítsuk az erősségeket! Egy partnerség akkor jön létre, ha a résztvevő felek egy cél érdekében közös nevezőre hozzák eltérő nézeteiket, szakértelmüket és forrásaikat. Az együttműködés minden résztvevőtől azt igényli, hogy a felek nagymértékben nyitottak és átláthatók legyenek. A partnereknek emellett azt is fel kell ismerniük, hogy a partnerségben milyen szerepet képesek betölteni. Közös célokat kell megfogalmazniuk, világosan meg kell határozniuk a partnerség feltételrendszerét, és egyértelműen kell kommunikálniuk érdekeltségüket a közös stratégia kidolgozásakor és megvalósításakor, mialatt figyelmet szentelnek a közös egyetértésében alapuló feladatfelosztásában. A fentiek megléte esetén a civil szervezet és a vállalat már megfogalmazhatja közös munkájuk küldetését és kidolgozhatja az együttműködéshez szükséges etikai kódexet. A partnerség eredményessége leginkább az elért környezeti- és üzleti eredmények által értékelhető.

Győzzük le a gyengeségeket! Azért, hogy a szektorok közötti együttműködésben legyőzzék a gyengeségeket, a cégeknek és civil partnereiknek meg kell ismerniük a másik félt, céljait, nyelvét, működési sajátosságait és érdekeit, továbbá látniuk kell a potenciális kihívásokat és azok lehetséges megoldásait. Túl kell lépniük azon, hogy a másikat „ellenségnek” tekintsék,

28 |


figyelembe kell venniük a különbözőségeiket annak érdekében, hogy kompromisszumképes és rugalmas partnerséget tudjanak kialakítani. Mindezeken túl a feleknek szükséges mennyiségű energiát kell befektetnie a megfelelő partner megtalálásába, és optimalizálniuk kell az együttműködésre szánt ráfordításaikat. Szükség van arra, hogy a vállalatok újraértelmezzék és egyértelműen meghatározzák céljaikat, amelyek rövid és hosszú távon is túlmutatnak az egyszerű profitszerzésen. Ez elképzelhető oly módon, hogy a társadalom érdekeit a vállalati célok közé integrálják. Amennyiben ez meg tud valósulni, a cég jogi és operatív vezetése is szolgálni fogja ennek a célnak a megvalósulását. A vállalati célok változása rövidtávon megjelenik a cég szabályaiban, a vállalati és vezetői felelősségvállalásban. Ez a változás hosszútávon, pedig tükröződni fog a törvényhozásban, valamint az általános szervezeti felelősségvállalásban, és szabad utat ad a jó cégmenedzsereknek, hogy helyesen cselekedjenek és ne rettegjenek a kirúgástól vagy beperléstől, ha nem érik el a negyedéves részvény osztalékot24. Végül, de nem utolsó sorban, ha a szervezetek már nyitottak az együttműködésre, a tudás hiánya a másik szektor tapasztalatával és munkafolyamataival áthidalható. Ez úgy lehetséges, hogy a résztvevők elég időt szánnak a másik fél működésének megértésére és hasznosítják az új, lényeges és hasznos tudásban rejlő potenciált.

Éljünk a lehetőségekkel! A zöld üzlet méltányolása növekszik, és a legmegbízhatóbb szervezetek az NGO-k. Mindez elszalaszthatatlan lehetőséget kínál a partnerségre. Az együttműködő feleknek fel kell ismerniük, hogy ugyanazon emberek érdekeit szolgálják. A civil szervezetek célcsoportjai ugyanúgy a vállalatok fogyasztói, szállítói, vagy pedig olyan közösségek tagjai, ahol az üzletek működnek. Ezt a kölcsönös érdeket, amelyet a privát szektor vagyona, szakértelme és befektetési potenciálja támogat, az együttműködés jóval hatékonyabban tudja szolgálni 25 . A vállalkozások nagy szerepet játszanak olyan kihívások megoldásában, mint pl. a klímaváltozás, vagy a biodiverzitás elvesztése, amely ellen a zöld civil szervezetek küzdenek. Ezért az ökoszisztéma értékelésébe és a klímaváltozás gazdaságtanába fektetett erőfeszítések képesek kimutatni a közös lépések gazdasági és a környezeti hatásait. Az erőfeszítéseknek köszönhetően továbbá a vállalatok könnyebben eleget tehetnek nemzetközi, EU és ENSZ szintű kötelezettségeknek.

Mérlegeljük a veszélyeket! A természeti erőforrások jelenlegi túlzott kizsákmányolásának és a „buisness as usual” üzleti modellnek köszönhetően csak idő kérdése, hogy mikor szembesülünk az egyes nyersanyagok kimerülésével. Ezért a változásra való felkészülés és az elővigyázatosság elvének alkalmazása versenyképes előnyökkel jár hosszabb távon. Azért, hogy a környezeti és társadalmi szektorok közti projektek egyensúlyba kerüljenek, a zöld együttműködéseknek hangsúlyoznia kell, hogyan járulnak hozzá a társadalmi jól-léthez az ún. ökoszisztéma szolgáltatások biztosításán keresztül.


| 29

Gyakorlati tippek a partnerség megvalósításához Az együttműködés sikere nagymértékben függ annak a projektnek az erősségétől, mely köré fel van építve. A projektnek általában három fázisa van - tervezés, kivitelezés és az eredmények mérése. Minden szakasz létfontosságú a sikerhez. Az eredményesen felépített projekt hosszú távú változásokat és innovációkat hagyhat maga után.

Tervezés: építsük ki a sikeres együttműködést Elsőként az együttműködésre nyitott szervezeteknek azonosítaniuk kell, hogy mit szeretnének elérni a projekten keresztül. Ezért a téma kiválasztásával és meghatározásával összefüggő célok szükségesek. A fő keret felvázolása után, a résztvevők azonosíthatják elvárásaikat és bizonyos kritériumokat állíthatnak fel a projekttel kapcsolatosan. Ezek magukba foglalhatják a környezeti hatásokat, üzleti előnyöket, projektek időés térbeli kereteit, hatóerőit, a vállalat vagy civil szervezet képességeit, a cégek belső értékeivel egyező érdekeket, a szükséges támogatást a menedzsment megfelelő szintjétől, illetve a pénzügyi feltételeket. A következő lépés az alkalmas partner megtalálása, aki beleillik a megtervezett keretbe. A következő kérdésekre adott válaszok segíthetnek ebben a folyamatban. Mi motiválja a vállalatot vagy az NGO-t egy másik szektorral való együttműködésre? Mi a hozzáállása a vállalatnak a biodiverzitáshoz? Hogyan látja az NGO az üzletet? Mi a döntéshozatali mechanizmus a lehetséges partnerszervezetekben? Van-e a vállalatnak/NGO-nak kedvező együttműködési története és hírneve? A kiválasztott szervezettel kötött partnerségben a bizalom és a hitelesség fennáll, illetve fennmarad? Meg van-e a partnernek a szükséges szaktudása és képessége? Azonos méretűek és lobby erejűek a partnerek? Hiszen ha egy nagyvállalat együttműködik egy kis NGO-val, ott fennáll a veszély, hogy a vállalatok érdekeltsége dominál a partnerségben 26.

30 |


A keret megtervezése és a megfelelő partner megtalálása után, választanunk kell, hogy a partnerség milyen típusát szeretnénk megalapozni. Ha a vállalat egyszerűen szponzorálni szeretne egy NGO-t, amely az üzlet számára fontos kérdéseket vet fel, vagy ha a non-profit szervezet pusztán támogatást keres, akkor egyszerű filantróp partnerségről beszélünk. Más eset, amikor a partnerek elkötelezik magukat egy bizonyos projekt kivitelezésében, amely keretében, rövid ideig együttműködnek. A legerősebb kapcsolat az együttműködő felek között a stratégiai partnerség, amikor az NGO-k és vállalatok együtt dolgozzák ki és valósítják meg hosszú távú stratégiájukat és az ahhoz kapcsolódó célokat. Bizonyos helyzetekben, azonban a partnerség lehet, hogy nem praktikus. Ha az igény azonnali, vagy elérhető függetlenül, az együttműködésnek lehet, hogy nincs értelme. Hasonlóképpen, egy NGO megállapíthatja, hogy az együttműködés nem a legjobb út ahhoz, hogy teljesítse szakpolitikai célkitűzéseit vagy társadalmi eredményt érjen el. Általában, ha egy vállalat, vagy NGO meg tudja valósítani céljait egyedül, nem biztos, hogy szüksége van partnerre.

Végrehajtás: valósítsuk meg a tervet Amikor elkezdünk megvalósítani egy projektet, a projektpartnerek megfelelő szintű vezetőinek támogatásával fel kell állítani a projektcsapatot. Már a kezdettekkor el kell dönteni, hogy a csapat számára milyen információk szükségesek a projekt hatékony végrehajtásához és azt, hogy ezeket az információkat milyen úton szerzik be. Fontos a pontos feladatkörök lehatárolása, a feladatok sorrendjének meghatározása és egy projektvezető kijelölése, akinek az egész munkafolyamatra rálátása van. Ahhoz, hogy a projekt minden egyes tagja elkötelezett legyen a projekt megvalósítása iránt, a feladatokat egyenlően kell elosztani és biztosítani kell azt is, hogy a projekt sikere minden résztvevő számára egyaránt fontos maradjon. A projektcsapat fő feladata, hogy egy tiszta és világos projekttervet dolgozzon ki. Mivel a projektterv elemei a megvalósítás során gyakran módosulnak, egy kiindulási munkaterv segíthet abban, hogy a projekt résztvevői még a kezdetekben megfogalmazzák elvárásaikat. A munkatervnek már a kezdetekkor tartalmaznia kell a megvalósítható célokat, illetve hatásköröket azért, hogy a projekt elején biztosítva legyenek a partnerek részéről a szükséges személyi és kapacitásbeli feltételek. A civil szervezetek és a vállalkozások olykor eltérő munkaidőben dolgoznak, ezért a megfelelő időkeretek meghatározása a projekt sikeres megvalósításához elengedhetetlen. Fontos továbbá a rendszeres időközi értékelő találkozók szervezése azért, hogy a projekt megvalósításának menetét össze lehessen vetni a tervezett forgatókönyvvel. Ezeken a találkozókon szükségessé válhat a projekt újra értékelése és a határidők módosítása. Mind a civil szervezetnek, mind a cégnek tisztában kell lennie a szabályokkal és a felelősségekkel, és azokat az eredményesség érdekében azonos súllyal kell elosztani. A projekttervnek a projekt költségeit és a kezdeti kritériumok alapján a költségek feloszlását is tartalmaznia kell.


| 31

A projektet megvalósítóknak fontos, hogy közösen állítsanak fel ellenőrző mechanizmusokat, amelyek fontosságát a partnerek közötti erőviszonyok egyenetlen elosztásának veszélye indokolja. Ezért az együttműködést úgy kell megtervezni, hogy a partnerek egymástól függetlenek maradjanak. Az egyensúly elérésére és a nem kívánatos bonyodalmak elkerülése lehetséges egy harmadik fél, például a kormány bevonásával. Ez lehetővé teszi azt is, hogy az együttműködés nagyobb nyilvánosságot kapjon 27. Egy másik mód arra, hogy egy bizonyos fokú ellenőrzést kapjon a projekt, az a szabványelőírások pontos betartása. Ezek az előírások erősítik a partnerség törvényes működését és kiküszöbölik az olyan helyzeteket, hogy a vállalkozást zöldrefestéssel, a civil szervezetet pedig hiteltelenséggel vádolják. A megvalósítás során a résztvevőknek fontos kommunikálniuk a köztes eredményeiket, a további terveiket és a megvalósult tevékenységeket, valamint világosan meg kell határozniuk további céljaikat és dolgozniuk kell azok megvalósításáért. Egy kis eredmény elérése és annak mihamarabbi hangsúlyozása egyrészt lelkesedést és lendületet ad a folytatáshoz, másrészt az elvárt sikernek jó indikátora. Amennyiben a projekt végig átláthatóan zajlik, és az eredményeket publikálják, az együttműködés mások számára is ösztönző tényezőként hathat.

Értékelés és utánkövetés: gondolkodjunk hosszú távon Többnyire a természetvédelmi kezdeményezések akkor maradnak életképesek a projekt befejezése után is, ha azok mérhető és meghatározható eredménnyel szolgálnak, és többé-kevésbé harmóniában állnak a cég stratégiai céljaival és fő üzleti funkcióival. A származtatott előnyök kifelé és a partnerek felé való kommunikálása növeli a projekt és a partnerek elismertségét, és másokat is hasonló együttműködésekre ösztönözhet. Ezeknek az eléréséhez fontos, hogy a résztvevő felek közösen értékeljék a projekt eredményeit és határozzák meg környezeti és a gazdasági előnyeit. Egy nemrég közzé tett tanulmány számos jó példát tartalmaz arról, hogyan lehet kivitelezni egy megfelelő értékelést28. A legszerencsésebb, ha a projekt eredményei a cég más területein, az iparágon belül, mind a lakosság és más civil szervezet számára is hasznosíthatók. Végül, de nem utolsó sorban a projekt utánkövetése elengedhetetlen a partnerség sikeres folytatásához.

Rövidítések BAU - business as usual - szokásos üzleti modell CBD – Convention on Biological Diversity CEO – Chief executive officer CSR – Corporate Social Responsibility EMAS – environmental management scheme EMS – environmental management system GRI – Global Reporting Initiative ILO – International Labour Organization

32 |


ISO – International Organization for Standardization NGO – Non-governmental Organization UN – United Nations OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development

Hivatkozások 1. Guide to Successful Corporate-NGO Partnerships, 2008 2. http://en.wikipedia.org/wiki/SWOT_analysis 3. Companies Shifting from Commitment to Action in the Drive Towards a Sustainable Future 4. From confronting to partnering – civil strategies for enhancing corporate environmental performance 5. The next environmental issue for business: McKinsey Global Survey results 6. GNF Survey, 2010/2011 7. Benhabib, S.: 1992, Situating the self: gender, community and postmodernism in contemporary ethics (Polity Press, Cambridge et al.). 8. What types of criteria help judge the legitimacy of NGOs as stakeholders? Abstract for the Swiss Master Class in CSR 2006 9. From confronting to partnering – civil strategies for enhancing corporate environmental performance 10. Beate Sjåfjell. Regulating Companies as if the World Matters: Reflections from the Ongoing Sustainable Companies Project. 2012. 11. What types of criteria help judge the legitimacy of NGOs as stakeholders? Abstract for the Swiss Master Class in CSR 2006 12. The Purpose of the Corporation 13. Green Marketing: A Study of Consumers’ Attitude towards Environment Friendly Products, Published by Canadian Center of Science and Education 14. Stern Review: The Economics of Climate Change 15. Nature's gift: The economic benefits of preserving the natural world 16. Pitch for nature: why your business should invest in natural capital 17. Business Guide to Water Valuation: an introduction to concepts and techniques 18. European Commission Communication on CSR 2011: Implementation table 19. www.globalreporting.org 20. www.cbd.int/business 21. ANPED ppt about sustainable consumption and production 22. Bakan, J. (2005). The Corporation. London: Constable & Robinson 23. Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/ten00064_esmsip.htm 24. The Purpose of the Corporation, Environmental Law Service 25. NGOs partnering with business to accelerate shared value, The Guardian 26. Crane, A. and Matten, D.: 2004, Business Ethics: A European Perspective (Oxford University Press, Oxford). 27. The Forster Company and TwentyFifty Ltd: 2005, Collaboration in Context. On the use of international standards in NGO-business partnerships 28. GEMI (Global Environmental Management Initiative) and EDF (Environmental Defense Fund): Guide to Successful Corporate-NGO Partnerships. Washington, New York, 2008


| 33

Fotókat készítették: Benedek István | címlap (jobb) Tóth Laszló | címlap (bal) ivanmarn, az sxc.hu-n keresztül | 1. oldal és címlap belív Yarik Mishin | 2. és 3. oldal Magda Prokopowicz | 4. és 5. oldal Attila Orliczki | 6. és 7. oldal George Bosela | 8. és 9. oldal Davy Kestens | 10. és 11. oldal sulaco229, az sxc.hu-n keresztül | 12. és 13. oldal Roger Kirby | 14. és 15. oldal Giedrius M (gummy72 via sxc.hu) | 16. oldal Amikosik, Wikimedia Commons-on keresztül | 18. oldal Archive SON | 19. és 20. oldal Archive BROZ | 21. oldal MAVIR | 22. oldal Bohuš Číčel, via Wikimedia Commons-on keresztül | 23. oldal www.volganet.ru, Wikimedia Commons-on keresztül | 24. oldal (bal) Jarek Zbozien | 25. oldal Janusz Gawron | 26. oldal Marek Majerczak | 28. és 29. oldal, 30. és 31. oldal Erik Svec | ez az oldal Profitszerzés természetesen

| 34

Profitszerzés természetesen. Útmutató a Visegrádi országok vállalatai és civil szervezetei közötti együttműködéshez

Recommend Documents