Prof. Dr. Balázs Judit. Törökország és az Arab Világ a nemzetközi gazdasági és politikai szintéren

Prof. Dr. Balázs Judit

Törökország és az Arab Világ a nemzetközi gazdasági és politikai szintéren

Az arab világ a 21. században A világgazdaság perifériáján – a nemzetközi politika centrumában

Ahlan ve sahlan

Új arab (Oszmán) világ születik?

Válaszokat keresünk:  Az Arab világ és az iszlám kialakulásának történelmi körülményei.  Mi tette a VII-XIII. század között a világ vezető hatalmává?  Miért hanyatlott?  Az iszlám újrafelfedezése.  Az „arab tavasz” okai.  Biztonsági körkép. A kulcs országok szerepe.  Mit hoz a jövő?  Törökország szerepe. Új Birodalom születik?  Milyen világgazdasági-biztonsági hatások prognosztizálhatók?

Az Arab Világ kialakulásának, történelmének fontosabb állomásai-az iszlám szerepe

Az arab világ dín wa daula, azaz vallás és állam egyszerre.

Az iszlám elterjedése. Az iszlám hódítások első, 7-8.századi szakasza

Az arab világ aranykora A klasszikus arab virágkora, egybeesik az európai

„sötét középkorral”.

Mi tette a középkori iszlám világot lényegesen fejlettebbé, mint a korabeli

?

Európát

• mai napig használatos műszaki találmányok, • a középkorban fejlesztettet ki, • al-Dzsazarit, a mérnöki tudomány atyja.

Muzulmán mérnökök forradalmi újításai • A világ az iszlám mérnököknek köszönhet számos forradalmi újítást, mint a vízi erő ipari méretű alkalmazása, a szélenergia hasznosítása, a gőzerő kiaknázása, és a fosszilis energiahordozók, mint a például a petróleum felhasználása. Az első vízimalmok a VII. században létesültek, míg a IX.századtól széles körben elterjedtek.

Muzulmán mérnökök forradalmi újításai • Muzulmán mérnökök számos olyan műveletet tettek ipari méretűvé, amit az ókorban még kézi erővel végeztek. • A XVIII. századi európai ipari • forradalmat tulajdonképpen egy ezt megelőző középkori iszlám ipari forradalom tette lehetővé.

A modern bankrendszer csirái • Megjelennek máig használatos üzleti formák: • hitellevél (a hitelkártya egy korai formája), • a pénzre beváltható csekk, • az üzleti szerződések, • a nemzetközi piac.

• Olyan kifejezések kerültek be ekkor a köztudatba, mint a profit, a veszteség, a tőke, a tőkemozgás, a tröszt, a bankár, a pénzváltó, a kettős könyvelés, a szerződés, a váltó, a távolsági kereskedelemben alkalmazható partnerség fogalma.

A modern bankrendszer csirái • További fogalmak: • tartozás, könyvelő, vagyonkezelő,

elzálogosítás, átruházás, tőkeakkumuláció, takarékbetét, kölcsön, letét, ügynökség.

A közgazdasági gondolkodás Számos iskola működött, elméletek születtek. Megjelent a munkaérték elmélet csirája.

VII. és a XIII. század között az iszlám birodalom volt a világ vezető gazdasága és katonai hatalma

Hanyatlása  Vallási és  történelmi okokra vezethető vissza.  Oszmán Birodalom kialakulása.

Mi zajlik az arab világban?     

Forradalom? Sőt polgári forradalom? Szociális lázadás? Vallási indíttatású megmozdulás? Demokratikus reformokat követelnek?

Az arab világ térképe

A jelenkori Arab Világ Masrik (Arab Kelet) Bahrein Egyesült Arab Emírségek Egyiptom Irak Jemen Jordánia Katar Kuvait Libanon Omán Palesztina Szaúd-Arábia Szíria Magreb az Egyiptomtól nyugatra fekvő arab lakosságú észak-afrikai területek: Algéria Líbia Marokkó Mauritánia NyugatSzahara Tunézia Egyéb Comore-szigetek Szomália Szudán

Történelmi visszatekintés

Iszlám ébredés és a civilizációk összeütközése  Az Oszmán Birodalom összeomlása,  1924 A kalifátus eltörlése.  II. világháború –kétpólusú világrendszer kialakulása.  Az iszlám elveszíti politikai-gazdasági súlyát.  1924-79 között az iszlámnak nincs(?) saját történelme a nyugat által globalizált világban.  Előtérbe kerül az iráni iszlám forradalom után.

Az Iszlám ébredése és a civilizációk összeütközése  2008-ra az iszlám követőinek száma meghaladta az eddigi legnagyobb hitkövetőket képviselő keresztények számát és ezzel számszerűen a világ legerősebb vallásává lépett elől.  Legnagyobb hitté vált Marokkótól Indonéziáig, Egyenlítői Afrikától KözépÁzsiáig.  Az iszlám a fejlett nyugati világban, Európában és Amerikában a második legnagyobb vallási közösség.

A vallási fundamentalizmus megjelenése  Khomeni ajatollah iszlám forradalma új korszakot nyitott az iszlám világban.  Ellentétben állt a korábban megjósolt iszlám-világméretű szekularizációval. (Törökország példáját nem követték.)  Az iszlám „iszlámizmusként”(politikai iszlám) tér vissza a történelem színpadára.

Nagyhatalmak és az arab világ  A politikai iszlám kialakulása.  Mesterségesen terjesztett iszlámgyűlölet Nyugaton.  Szovjetunió iszlám politikája.  Az „iszlám szocializmus” megjelenése.

Az olaj szerepe 

  



Az 1972-74-es olajárrobbanás átrendezte a világgazdaságot Hirtelen megnőttek a bevételek. Javultak az életkörülmények. Az olajpénzek ugyanakkor bebetonozták a térség önkényuralmi eszközöket alkalmazó rezsimjeit, és eleve megakadályoztak mindennemű demokratikus kibontakozást. .

Törésvonalak az arab világban     

Szunnita-síita (alavita, wahabita). Olajország-nem olaj ország. Gazdag ország - szegény ország olajtól függetlenül. Külpolitikai orientáció-külpolitikai érdekek különbözősége. Pánarab eszmék helyett a nacionalizmus

Az arab tavasz

Mi zajlik az arab világban?     

Forradalom? Sőt polgári forradalom? Szociális lázadás? Vallási indíttatású megmozdulás? Demokratikus reformokat követelnek?

Mi volt az általános kiváltó ok?    

mélyülő szociális szakadék – korrupció, áremelkedések – elsősorban alapélelmiszerek, a fiatalok munkanélkülisége a (lakosság 50%-a 30 év alatti, a munkanélküliség ca.20%) Politológusok szerint, ahol a fiatal munkaképes korúak aránya kimagaslóan magas, az erőszakba torkolló konfliktusok kirobbanásának valószínűsége kétszer akkora.

Mi volt az azonosság?   

 

 

Társadalomszervező erő nem mutatkozik. Résztvevők kis számú emberjogi aktivisták, a Szociális Világfórum mozgalom baloldali képviselői és a politikai baloldal általában. Egyiptomban és Tunéziában megszerveződtek a társadalmi önvédelem első helyi szervezetei, vezető pozícióhoz azonban nem jutottak Médiák szerepe: hírtévék, internetes kommunikáció. Az iszlám egyesítő ereje: az umma (muszlim nemzet) (nem a dominóeffektus) hanem a „minta követése”.

Mi volt az azonosság?  

   

Nincsenek konkrétan megfogalmazott politikai célok. Nincsenek politikai vezetők. Nem jelenik meg a Nyugat-ellenesség. De a Nyugat iránti elkötelezettség sem. Nem jelenik meg a szélsőséges fundamentalizmus. A palesztin-izraeli viszony sem tűnik fel a transzparenseken.

A Muszlim Testvériség 

1928-ban alapították.



Egyiptom jelenkori történetében a Muszlim Testvériségnek van a legnagyobb súlya az iszlám csoportosulások közül.



2005-ben 88 helyet szerzett meg a parlamentben,de inkább mozgalom, mint párt

  

Politikai szerepe jelentős. Számos leágazása működik. A mozgalom alapjaiban konzervatív. A tüntetésre visszafogottan reagált.

Kulcs országok az arab világban Ország specifikus okok   

Egyiptomban: a katonai gazdasági társaságok bevételei. A gazdaság 40%-a a katonaság kezében összpontosult. Líbia: Megkezdődött az osztozkodás Líbia olajkincse felett

Mi jöhet Aszad után? •

Optimális esetben Törökország és Irán olyan tervet dolgoz ki, amelynek középpontjában a polgári lakosság védelme áll Aszad távozása után. • Ehhez remélhetőleg Moszkva és Washington is a nevét adja utólag. A legrosszabb esetben viszont Szíria etnikai, vallási és politikai törésvonalak mentén darabokra hullik, és a káosz lesz az úr. • A menekültek növekvő áradata arra enged következtetni, hogy a szíriai lakosság inkább az utóbbi opció bekövetkeztétől tart

Az Aszad-rezsim jelenleg is a szíriaiak jelentős részének támogatását élvezi. Ugyanakkor a „csendes többség” – bár nem támogatja a rezsimet – mégis azt vallja, jobb a diktatúra és az így biztosított viszonylagos stabilitás, mint a polgárháború.

Szíria és a nemzetközi közösség  



Új alkotmány polgárháborús körülmények között, Az államfő megőrizte kivételes hatalmát Assad akár további 16 évig maradhat hatalmon Az ország 21 milliós lakossága rendkívül megosztott

Szíria és a nemzetközi közösség     

A hatalmon lévő pártot támogatja a: 10 százalék az uralkodó réteghez tartozó síita alavita, 10 százalék keresztény Irakból 1 milliót űztek el találtak menedéket Szíriában. Szunnita vállalkozó réteg (pénz nyelve). Érdekük a rendszer fenntartása, a radikális szunnita ellenzék, a dzsihádistáknak hatalomra kerülésének megakadályozása.

Szíria és a nemzetközi közösség 

 

Irakon keresztül szivárognak be a fegyverszállítmányok (Irakban a legtöbb közkézen lévő kézifegyver a világon). Az Al Kaida is aktivizálod. Ha radikális szunnita hatalomátvétel lenne, ez kihatna a síita többségű Irakra is.

Szíria és a nemzetközi közösség    

Miért nem avatkozik be a nemzetközi közösség? Mi a különbség Líbia és Szíria között? A líbiai beavatkozást Kína és Oroszország nem vétózta meg. Moszkva és Peking szövetségest vesztett el Khadafiban és kiszorult a líbiai olajpiacról.

Szíria és a nemzetközi közösség  

  

Oroszország Szíriát nem veszítheti el, A volt Szovjetunió területét leszámítva egyetlen külföldi támaszpontja van Szíriában a Földközi tengeri Tartusz kikötőjében Szíria a legnagyobb fegyvervásárlója Líbiához hasonló beavatkozás esetén szembetalálják magukat félmilliós hadsereggel felszerelve orosz légvédelmi eszközökkel

Kulcs országok a térségben Irán  

   

Két éve a nem arab Iránban az elégedetlenség az ország vezető teokrácia elleni haraggal párosul. Minden síita érdekű politikai folyamatot támogat külföldön, de keményen elnyom otthon. Kiválóan kiépített titkosszolgálat. Átláthatatlan atomprogram. Síita térnyerés felboríthatja az egész térség erőegyensúlyát.

Irán napjainkban • Háború vagy fenyegetés? • Elutasít mindent, az Atomenergia ügynökséget is. • Előrejelzés: 5 évre van szüksége az atomfegyver előállítására. • Nincs megbízható amerikai bázis Irán közelében. • Legközelebbi az 1500 km-re Izrael. • Izrael csak korlátozhatóan alkalmazható utánpótlás bázis kiépítésére.

Irán napjainkban • Irán elleni egységes fellépés akadályozója Oroszország. • Irán deklarált külpolitikai célja Izrael megsemmisítése. • Iráni hadsereg kiépítése orosz segítséggel. • Irán támadó képessége minden haderőnemben és fegyvernemben: • 300 ezer hivatásos, 200 ezer sorozott, 1.5 mozgósítható haderő • Kiépített dublirozás.

Gázai övezet

A Gázai-i övezet • Novemberben merénylet áldozata lett a Gázai övezetet ellenőrző Hamasz katonai vezetője ellen. • Kiújultak a kölcsönös rakétatámadások. • Szíriával 197óta tűzszünet él, de a támadások kiterjedtek Izraelre is.

A Gázai-i övezet • 1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. • A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. • Az 1993. szeptember 13-án megkötött oslói megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. • A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. • .

A Gázai-i övezet • A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe. • A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamasz között: a Ham ász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt amire válaszul az 2008-ban, 2009-ben és 2012-ben is katonai akciót indított.

A „szAbAdság” árA • Az arab tavasz eseményei a térségben

55 milliárd dolláros kárt okoztak. • Tunézia és Egyiptom fő bevételi forrása a turizmus felére esett vissza. • A polgárháborúba süllyedt Szíria veszteségei felmérhetetlenek. • Paradox módon egyedül Líbia mutat komoly fellendülést, 2012-re 13%-os GDB növekedést várnak.

Mit jelent mindez a Nyugat számára? Nyugati felfogás szerint az Iszlám a XXI. század globális konfliktusainak egyik fő forrása.

A legsúlyosabb kihívás Európa és az iszlám 21. századi Európa nagy kérdése, mennyiben képes megküzdeni a nyugati civilizációt és egyben a kereszténységet érintő eddigi legnagyobb kihívással, azaz az iszlámmal. A közel 1400 éves vallás jelentette fenyegetésben, Európa és az iszlám kapcsolatában az elmúlt fél évszázadban jelentős változás állt be: „akik korábban karddal nem tudtak betörni a kontinensre, most szíves invitálásra(?) érkeztek és érkeznek.” (Khadafi)

Globalizáció és az Iszlám • Az iszlám, a nyugattal, a nyugati értékrenddel szembenálló legbefolyásosabb eszmei irányzat a fejlődő világban. • Iszlámista tudósok között sokan élesen támadják. • Globalizáció a Nyugat törekvése uralmának kiterjesztésére.

• Ezt próbálja maga alá gyűrni a lassan mindent átható globalizáció

Az Iszlám és a Nyugat kapcsolata • A Nyugat individuális.

• Az Iszlám világot a közösségi érdek tartja össze. • Ezzel áll szembe a lassan mindent átható globalizáció. • . A globalizáció maga hívja életre saját ellenreakcióját, a civilizációs-kulturális fragmentációt

• Az ezzel történő szembenállás, pedig kitermelte a szörnyű választ, a terrorizmust.

A szörnyű válasz a terrorizmus

A terrorizmus nem a modern kor terméke • A történelemből számos terrorcselekményt ismerünk, • egyes személyek ellen irányultak, • személyes motiváltságuak voltak.

A terrorizmus nem a modern kor terméke 



A terrorizmus mint nemzetközi jelenség is már évezredes múltra tekint vissza, hiszen az első szervezett, felfegyverzett, terrorista akciót elkövető alakulatról már XI. századi források is beszámolnak. A modern terrorizmus mintegy 150 évvel ezelőtt bukkant fel, mikor anarchista csoportok az állam megdöntésére, sőt megszüntetésére törekedve követtek el merényleteket.

Terrorizmus   

A világ súlyos konfrontációk elé néz. Az összeütközések eltérnek a korábbi háborúktól, más „hadviselést” kívánnak.

Terrorizmus-aszimmetrikus háború  Ez a jövő új típusú globalizálódó fenyegetése összemosódik az iszlámmal.  Egy olyan jelenség, mely korábban is létezett, de nem öltött világméreteket, vagy legalább is nem jelentett világméretű fenyegetést.  A terrorizmus megjelenésével új biztonsági kihívásokkal szembesül az emberiség..  Kiszámíthatatlanabb, és éppen ezért a vele szembeni védekezés is merőben új feladatokat ró a világra.

Arcnélküli veszély  Miért jelent új típusú hadviselést a terrorizmus elleni harc?  Mert:  Határtalan:  Ez a háború határok nélküli, földrajzilag pontosan nem körülhatárolható konfliktusok kezelését igényli.  Láthatatlan:  A korábbi háborúk idején hagyományos fegyverekkel küzdöttek, ezúttal azonban az ellenség láthatatlan és a hagyományos eszközök már nem elegendőek. (A szeptember 11-i terrorakciók a háborút „hazahozták”)

Arcnélküli veszély  Elhúzódó:  Egy terrorista csoport felszámolása nem jelent megoldást, a  hálózat tovább működik, vannak más terrorista csoportok is.  A válságban nincs döntő győzelem, nincs egyértelmű befejezés.  Elhúzódó, erőket felőrlő küzdelem a terrorista gócok felszámolása. Lehetnek kisebb győzelmek, feltehetően nem harci cselekmények, hanem titkosszolgálati működés eredményeképpen.

Arcnélküli veszély  Univerzális:  Az információs forradalom révén, a terroristák az interneten keresztül tudják kommunikálni, és koordinálni a támadásokat.  Nyitott  Kérdés, hogyan lehet összeegyeztetni a társadalmi nyitottságot és az átláthatóságot a terrorizmus világában? Miként egyensúlyozzon a világ a két véglet.

Milyen jövő vár az arab világra?  Ugyan egyelőre világszerte még nagy kereslet mutatkozik az olaj iránt, ami néhány országnak közvetlenül segíti jelentős jövedelemre szert tenni, másoknak pedig közvetett hasznot hajt, de ez nem marad így mindörökké.  Az olajpénzek ugyanakkor bebetonozták a térség önkényuralmi eszközöket alkalmazó rezsimjeit, és eleve megakadályoznak mindennemű demokratikus kibontakozást

Milyen jövő vár az arab világra?  Az olajkincs egyben a gazdasági fejlődés gátjának is bizonyult. Minthogy az olajforrások előbb vagy utóbb kiapadnak, vagy a világ más megoldásokat talál az energiaszükséglet kielégítésére, így az ebből fakadó jólétnek is egyszer vége szakad majd.  A néhány öböl-menti állam által felpörgetett turizmus messze nem képes pótolni azt, amit egyelőre az olaj jelent ezeknek a társadalmaknak

Paradoxon a Nyugat-orientált rezsimek társadalma általában Nyugatellenes, a Nyugat-ellenes rezsimek lakossága pedig a nyugati liberalizmustól várja hiányzó szabadságának megszerzését

Nyugat nem ura a helyzetnek!

USA félelmei   







a térség destabilizálódása, az olajellátás és a hajózás zavarai, az amerikai támaszpontok elleni támadások, az emberi jogok, a demokrácia kérdései nyers gazdasági és politikai érdekek mellett szóba sem jöttek. Az amerikai támogatás dollár milliárdjai éppen Mubarak Egyiptomát és részben Jordániát kedvezményezték, ez a két ország szavatolta a Camp David-i békeszerződést és Izrael államiságát.

USA változó szerepe a térségben 

 



USA befolyása csökkenőben. Az „arab tavasz” alatt egyetlen Amerika barát diktátort sem támogatott. Obama a belpolitikára koncentrált. Eredményesen. Afganisztán és Irak után nem vállalhat újabb szerepet. Fellépő vákuumot ki tölti be?

Orosz érdekek     



Kétarcú külpolitika. Fegyvereladásokban és az olajár növekedésében érdekelt. Amerikai kudarc Irakban. Amerikai-orosz fiaskó Afganisztánban. Fegyvereladások - átmeneti(?) – csökkenése a jelenlegi válságtérségekben. Új konfliktusgócok gerjesztése.

Kína katonai ambíciói 

 

Kína a Sychelle szigetek fővárosának közelében tervezi első tengeri támaszpontjának létesítését. Hivatalos érv: a szomáliai kalózkodás ellenőrzése. Valójában a nagy nyersanyagigényű ország az olajút ellenőrzésére számít.

Kinek van még érdeke? Ellenérdeke?   

India, gazdasági behatolás Kelet-Afrikába. Irán, vallás terjesztési érdekek. Európa egységesülése ellen ható tényezők, pl. a migrációs politika, a multikulturális együttélés csődje.

Törökország különleges szerepe

Új oszmánizmus?

A török külpolitikai orientáció 

  

Törökország alapvetően multidimenzionális külpolitikát folytat, nem egyértelműen elkötelezett Kelet felé. 1963 óta folyik az Európai Unióhoz (Közös Piachoz) történő csatlakozási kísérlet. USA teret veszít a térségben. Ki tölti be a vákuumot?

a török külpolitika alapelve: • Doktrína: „nulla probléma a térségben” • Nincs gond a szomszédokkal(?) • Szíria: ellenzi a katonai erők bevetését, ezrek menekülnek Törökországba. • Ciprusi kérdés. • Kurd belpolitika, ami esetleg külpolitikává válhat.

Oszmán birodalmi érdekek újraéledése?

Megkezdődött az Oszmán Birodalom Visszahódítása?

Új hidegháború kezdődik?  



Két blokk alakulása körvonalazódik. A szunnita blokk Szaud-Arábia vezetésével és a siita blokk élén Iránnal. Egy sajátos hidegháborúval - vagy meleg békével szembesülünk: mindkét blokk a félhold égisze alatt áll szembe egymással.

Megmaradnak a rendszerek? • Feltételezhető, hogy a sejkségek és királyságok uralkodó családjai átmentik hatalmukat. • A köztársasági berendezkedésű országokban egy-egy különösen gyűlölt családi klánt elkergethetnek, de aligha kerül napirendre az egész politikai elit letaszítása. • Nem várható, hogy a gazdaság működési módját megkérdőjeleznék.

Egy új veszély(?) A szalafizmus  

  

Kik a szalafisták? „Puritán populisták”. A szunnita iszlám legradikálisabb képviselői. A szó elődöt jelent, őst, a próféta igazi követőit. Líbia, Mali. A legszegényebbeket, a mindenből kiábrándultakat egyesíti. Visszatérés a VII. századi gyökerekhez. A nők számára katasztrofális következményekkel járhat az eszme áttörése.

Egy új veszély(?) A szalafizmus 





 

Követelik az egyetemeken a női hallgatók elkülönítését. Alantas támadásokat intéznek női sportolok ellen. Általában a nők és a kisebbségek jogai ellen harcolnak. Még a humort is elvetik. A szalafista mozgalomhoz tömegével csatlakoznak az arab államokban.

Ki vezesse az iszlám világot? 



 

Kalifátus? Rijád olaj milliárdokból támogatja a szalafistákat, az amerika ellenes erőket. Katar a muzulmán testvériséget pénzeli. Az Egyesült Államok szövetségese Katar, aki pénzügyi támogatást nyújt a Hamasznak, illetve Szaúd-Arábia, aki pénzeli a szalafistákat, akik pedig az amerikaiak ellen szent háborút, dzsihádot viselők lelkes támogatói.

Mit jelenthet a világ biztonsága szempontjából az arab világban zajló változások? • Hiú remény lenne európai értelemben véve demokráciák kialakulásában bízni. • A legnagyobb valószínűsége újabb autokratikus diktatúrák alakulnak ki. • De lehet, hogy egy sajátos demokratizálódási folyamat kezdetén vagyunk. • De nem kizárt, hogy a fejlődés/változás eddig ismeretlen irányt vesz. • A legrosszabb forgatókönyv, ha az Iszlám világ és a Nyugat között világméretű konfliktusra kerülne sor.

És a jövő?........... 

 

Ennél a pontnál elgondolkozhatunk azon, hogy ha tartós békét akarunk, akkor a nemzetközi együttélés normáit az egész világra ki kell terjeszteni. Minden népcsoportnak joga van a saját kollektív biztonságáról gondoskodni. Nemcsak a NATO-nak van joga az északatlanti térség biztonságát szavatolni, hanem a világ más térségei számára adott legyen a kollektív önvédelem joga.

A világ felelőssége 



Ha egyenlő biztonságot akarunk, akkor mindennemű nukleáris, kémiai, biológiai tömegpusztító fegyvert vagy meg kell semmisíteni, vagy bele kell törődni abba, hogy azokat idővel muzulmán és más államok is gyártják. Mielőtt szociáletikai alapon diszkriminálnánk civilizációk között, ne felejtsük el, hogy a „nukleáris tömegpusztítás fegyverét” eddig nem a Szovjetunió és nem Kína, de először a polgári demokratikus USA – a hatás tudatában – ismételten bevetette.

Van stabilizáló erő? Nincs!!! Érdekek vannak, akár a destabilizálás/ódás árán is

Kritikai összegzés S végezetül: egy, a perzsáktól átvett elvnek megfelelően az iszlám dín wa daula, azaz vallás és állam egyszerre. A vallás világa állandó, a hatalomé forgandó. E hatalom az iszlám világban

egyértelműen “a kard emberei”-é volt, és az ma is, amihez “a toll emberei” csak asszisztálnak.

Köszönöm a figyelmet