A. szekció: INKLUZÍV ÉS INTELLIGENS NÖVEKEDÉS AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS SZELLEMISÉGÉBEN Szekció elnök: Girasek Edmond, Egészségügyi Menedzserképz Központ, Semmelweis Egyetem Dr. Nikolay Mihailov, University of Ruse, Bulgária Szekció titkár: Dr. habil. Kálmán Anikó, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vitaindítót készítette: Girasek Edmond, Egészségügyi Menedzserképz Központ, Semmelweis Egyetem
Problémák és lehet ségek az egészségügyi emberi er forrás krízissel kapcsolatban – életpálya és elvándorlás Magyarország jöv je szempontjából alapvet
fontosságú az egészségügyi ellátó
rendszer hatékony m ködése, ez azonban nem lehetséges megfelel min ség
mennyiség
és
(jól képzett) egészségügyi szakember nélkül. A magyar egészségügy emberi
er forrás krízisben van, amelyet miel bb meg kell oldani, ugyanis az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatósága múlik ezen, amely már rövidtávon is megkérd jelez dhet, továbbá meghatározza egészségügyi ellátás biztonságát is. El adásomban ezzel a kérdéssel kapcsolatban vetek fel néhány olyan problémát, amelyet mindenképpen érdemes bemutatni és megvitatni. A magyar egészségügyi ellátórendszerben nagyságrendileg 32 000 orvos dolgozik és további kb. 2000 f hiány van a rendszerben, amely már önmagában is komoly probléma. Ezt súlyosbítja, hogy meglehet sen magas 50 év körül van a dolgozó orvosok átlagéletkora, miközben jelent s és egyre növekv mértéket ölt a külföldi munkavállalás. Évente 7-800 f szerez orvosi diplomát, és a korábbi években ennek nagyságrendileg megfelel
számú
személy kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat. 2010-ben azonban jelent sen növekedett ez a szám, meghaladta az 1100 f t. A probléma tehát nemcsak jelen van, hanem valóban komoly veszélyt jelent az egészségügyi ellátás jöv jére! Az egészségügyi szakember-mobilitás kérdésében az Európai Unió két legf bb alapértéke/alapelve kerül összeütközésbe, nevezetesen a munkaer szabad áramlása, és az azonos egészségügyi ellátáshoz való jog. Ezekr l a kérdésekr l beszélni, vitatkozni kell! Az EU 2020 Stratégia nem szól az egészségügyr l, áttételesen a foglalkoztatás és az oktatás témában esik szó róla. A foglalkoztatás növelése - mint a stratégia egyik kiemelt prioritása egyik alapja a jól m köd
egészségügyi ellátórendszernek, amely biztosítja a hosszú
1
egészségben eltöltött éveket, amely el segíti a munkaképes kor kitolását. A stratégia szintén kiemeli az élethosszig tartó tanulás fontosságát, amely az egészségügyben különösen fontos a folyamatos tudományos technikai fejl dés következtében. Ezekkel a jelenségekkel mind nemzeti mind nemzetközi szinten foglalkozni kell! A jelenlegi egészségügyi kormányzat komolyan veszi az egészségügyi szakemberkrízist, éppen ezért igyekszik valódi stratégiai lépéseket tenni ez ügyben. Ennek egyik eleme a kidolgozás alatt álló egészségügyi dolgozók életpályamodellje, illetve az idei magyar EU elnökség egyik egészségügyi prioritását is erre a problémakörre f zték fel. A kapcsolódó témák, amelyeket az egészségügyi kormányzat igyekszik napirendre t zni és ott tartani, nemzeti és nemzetközi szinten ezekre a kérdésekre reagálnak. Az általános bevezet után el adásomban bemutatom azokat a tényez ket, amelyek hatást gyakorolnak az egészségügyi szakemberekre (mint például a munkaterhelés, pszichológiai nyomás, jövedelem stb). Ezek mind egy-egy elemét kell, hogy képezzék egy széleskör
egészségügyi emberi er forrás stratégiának. Az általános hatások mellett
számos olyan tényez
is van, amely sajátos magyarországi problémaként, vitakérdésként
jelenik meg: rezidensképzés átalakítása, elméleti-gyakorlati oktatás közötti hézag, szakmai és területi hiányosságok, illetve a folyamatos továbbképzés nehézségei, amelyekr l szintén szeretnék szót ejteni az el adásomban. A
felvázolt
problémák
okozzák
az
egészségügyi
szakemberek
tömeges
elvándorlását, amely jelent s hiányokat és komoly egyenl tlenségeket eredményez. Évr lévre növekszik a külföldön munkát vállaló orvosok száma, ami 2009-ben nagyságrendileg megegyezett, 2010-ben már meghaladta az egy évben végzett orvosok számát. Ezzel párhuzamosan folyamatosan elöregszik az orvosi kar, amely jelent s utánpótlás problémákat vet fel. Ezen jelenségek ered jeként jelent sen csökken az ellátórendszer kapacitása, különösen azokon a területeken, ahol leginkább szükség lenne rá, ezzel rosszabbodhat a lakosság egészségi állapota, és természetesen komoly problémákat okoz az új orvosgeneráció képzésben, ugyanis abból korosztályból jelent s a
hiány, amely mind az
egészségügyi ellátás, mind az oktatás gerincét adhatná. Ezeknek a jelenségeknek katasztrofális következményei lehetnek, éppen ezért szükséges miel bb beavatkozni. E célból a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképz Központ 2003 óta vizsgálatot folytat ebben a témában. Ennek keretében az els éves és rezidens orvosokat vizsgálunk évente önkitölt s kérd íves felméréssel, törekedve a teljes évfolyamok megkérdezésére. A felmérés a pályaválasztási, hazai és külföldi munkavállalási motivációkat vizsgálja. Ebb l pontosan ismerjük a fiatal orvosok külföldi munkavállalását meghatározó motivációs er teret, amely a beavatkozási stratégia alapját képezheti. A külföldi munkavállalást leginkább a szakmai és anyagi tényez k, még az itthon maradást leginkább
2
érzelmi tényez k befolyásolják. Ide kapcsolódik, hogy a fiatal orvosok nagyon rossznak látják mind az egészségügy, mind a saját helyzetüket. El adásomban bemutatom az els éves és a rezidens orvosok motivációi és tervei közötti legf bb különbségeket, amelyb l következik, hogy a jelenlegi els évesek sokkal inkább céltudatosabbak, anyagi tényez k által motiváltabbak, mint a jelenlegi rezidensek. Ez szintén el revetíti a következ generáció magas arányú külföldi munkavállalását, miközben elemi érdekünk a képzett szakembereink megtartása. Hangsúlyozni kell, hogy a külföldi munkavállalás akár hasznos is lehet a magyar egészségügyi számára, ha hazacsábítjuk a külföldön dolgozó orvosokat, és felhasználjuk a külföldi tapasztalataikat. Az ezt el segít dinamikus rendszer illetve megfelel szabályozás azonban még nincs meg és rendkívül körülményes az ezzel kapcsolatos ügyintézés. Továbbá az itthoni szervezeti és megélhetési viszonyok nem ösztönöznek hazatérésre. Pontos adatok érhet ek el arra vonatkozóan is, hogy mennyien váltják ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Ebb l követhet , hogy leginkább az a korcsoport érintett, amelynek már jelent s tapasztalata van, ugyanakkor még sok évig dolgozhatna az ellátórendszerben, vagyis akik az ellátás gerincét adhatnák. A felvázolt helyzet megoldása tehát nem egyszer , mindenképpen több ágazat együttm ködése szükséges hozzá, illetve többféle (anyagi és nem anyagi) ösztönz k alkalmazását, illetve többszint intézkedéseket igényel: szervezeti, nemzeti és nemzetközi szinten párhuzamosan kell kezelni ezt a kérdést, ugyanis ezek a szintek kedvez hatással lehetnek egymásra.
3
Workshop A: INCLUSIVE AND SMART GROWTH IN THE SPIRIT OF LIFELONG LEARNING Moderator: Edmond Girasek, Health Services Management Training Centre, Semmelweis University Assoc. Prof. Nikolay Mihailov, University of Ruse, Bulgaria Rapporteur: Dr. Anikó Kálmán, Associate Professor, Institute of Applied Pedagogy and Psychology, Budapest University of Technology and Economics Author: Edmond Girasek, Health Services Management Training Centre, Semmelweis University
Problems and Opportunities regarding the Human Resources Crisis in Healthcare – Career Pathways and Mobility In the view of Hungary’s future, the right operation of healthcare system has essential importance.This task is impossible in absence of sufficient number and right skilled healthcare professionals. The Hungarian healthcare system is in human resources crisis, which has to be solved as soon as possible, because it can endanger the sustainability even in short term, furthermore influences the safety of care. In my presentation, some problems and questions are being raised regarding this issue, which are worth to present and discuss. In the Hungarian healthcare sector approximately 32 000 medical doctors are working, and it is lacking about futher 2000 persons. This shortage is a serious problem in itself, but this issue is even more complexed. The average age of active medical doctors is more than 50 years, while the number of working abroad is gradually increasing. Annually aproximately 700-800 medical doctors graduate, and the number of application for diploma certification (it is need to work abroad) was matched to the number of graduations. In the last two years, the number of diploma cerfification has increased significantly, it exceeded the 1100 persons in 2010. The problem means a real danger for the future of the healthcare sector. Within the questions of health professional mobility, two basic EU values are being opposed: free movement of labour force and the equity in healthcare. These issues must be discussed! The EU 2020 strategy is not about the healthcare, but it is indirectly dealing with this issue under the employment and education topics. The increasing of employment, as one of the priorities in the EU 2020 strategy, could be the basis of a well functioning healthcare system, which ensures long, healthy years for individuals, and thus facilitates the
4
increasing of working years. The strategy also stress the priority of lifelong learning, which has special importance in the health sector through the continious scientific development. These questions have to be dealt with, both on national and international level! The present Hungarian government is dealing seriously with the HRH crisis, therefore endeavors to make real strategic steps. One of the components of the government’s strategy is the career model of healthcare professionals, and also one of the Hungarian EU presidency’s priorities. After the general introduction, in my presentation I present the factors that have impact on the healthcare professionals (e.g. workload, psychological tension, income, etc). These need to be the core elements of a comprehensive human resources strategy in healthcare. Beyond the general impacts, there are numerous factors, which appear as special Hungarian problems or questions: reform of the residency training, gap between the theoretical and practical knowledge, lacking in certain geographic or professional areas, difficulty of continious medical education. These topics will be covered in my presentation. The above mentioned problems effect the en mass emigration of health professionals, which induces significant shortages and inequalities. The number of medical doctors, who are working abroad is increasing year-by-year. In the last two years, the number of diploma cerfification was increased significantly, it exceeded the 1100 persons in 2010. This number is much higher than the graduated medical doctors in the same year. In parallel with this, the medical community is ageing, so it also raises the question of reinforcement without the new generations. As a summary of all these factors we can state that the capacity of healthcare decreases, especially in those areas, where it is the strongly needed, so the health status of the population can be worsened. Of course it generates serious problems in the training of new generation medical doctors, bacause the most significant absence appears from the generation that could be the backbone of healthcare and education. This can have catastrophic consequences, therefore intervention is urgently needed. The Semmelweis University Health Services Management Training Centre launched a research project in 2003. In this project we survey the first year medical students and resident doctors, with a self administered questionnarie in each year. The research examines the career preferences and carreer plans both in Hungary and abroad as well. From this research we exactly learn the motivation force-field, which determines the decision of working abroad etc., so it can be the basis of the intervention strategy. Working abroad is influenced by financial and professional factors, while working in Hungary is influenced by affective factors. The young medical doctors see in a negative light their and the healthcare system’s situation and perspective.
5
In my presentation I present the difference between the career preferencies of junior medical students and resident doctors. The junior medical students are more purposeful, and better motivated by the financial factors than the residents. This forecasts that a high proportion of future doctors will work abroad, while we are elementary interested in the retention of skilled workforce. We have to stress, that the work abroad could be useful for the Hungarian health sector, if the professionals could be brought home, and their experiences used here. The dynamic regalutation, which could facilitate these goals is missing at the moment, and the administration to assist this is very circumstantial. Furthermore the domestic income and organizational aspects does not help the homecoming. The solution of the described sitatuation is not easy, the cooperation of more sectors is needed for this process, and also the employment of various (financial and non-financial) incentives on different levels (organizational, national and international) is essential.
6
