2011.10.24.
AKTÍV TANULÁS SZEMLÉLET – MÓDSZER - TANULÁSSZERVEZÉS I.
Az aktív tanulási módszerek alkalmazásának általános pedagógia háttere
Probléma alapú tanulás Problem Based Learning - PBL
Kérdés-kutatás alapú tanulás Inquiry Based Learning - IBL
Veres Gábor Közgazdasági Politechnikum Budapest
VÁLTOZÓ VILÁG – VÁLTOZÓ ISKOLA
TÁRSADALOM HATALOM SZEREPEK ESÉLYEK
GAZDASÁG MUNKAERŐ PIAC FINANSZÍROZÁS
TERMÉSZET
TECHNOLÓGIA
FORRÁSOK FENNTARTHATÓSÁG
ISKOLA
IKT ÉLETMÓD
Paradigma váltás szereplők és szervezetek tanulás - személyiségfejlesztés tanulási környezet …
A TUDÁS VÁLTOZÁSA: A KOMPETENCIÁK Kulcskompetenciák (Nat 2007) 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
21. SZÁZAD: ÚJ PEDAGÓGIAI PARADIGMA Régi: • Évfolyamok, osztályok • Tanórákra szabdalt, merev időkeretek • Tanulás formalizált iskolai környezetben • Tartalom központú, előíró tanterv Új: • Tankönyv központú tanítás • Rugalmasan szerveződő tanulói közösségek • Osztályozó értékelés • Tanulási módokhoz igazított időkeretek • Az átlageredmény értékelése • Iskolán kívüli tanulási környezetek • A tanítás hatalomgyakorlás • Probléma alapú, nyitott tantervek • Feladat központú tanulás • Egyéni, fejlesztő értékelés • A tanulás partnerség
KERESZTTANTERVI KOMPETENCIÁK (pl.) Kognitív kompetenciák
Szociális kompetenciák
Problémakezelés Rendszerszemlélet Alkotóképesség Kreativitás Alternatívaállítás Kritikus gondolkodás Valószínűségi szemlélet Történeti szemlélet Osztályozás, rendszerezés Oksági gondolkodás Modellalkotás Lényeg kiemelése …
Nyitottság Normaismeret Empátia Együttműködési képesség Pozitív gondolkodás Egészségtudatosság Környezettudatosság Etikai érzék Felelősségérzet Szervezőképesség Döntésképesség Harmóniára törekvés …
Meghatározásuk, fejlődési szintekre bontásuk a feladatok fejlesztésében a követelmények és értékelés megtervezésében segít.
1
2011.10.24.
A TANULÁS VÁLTOZÁSA: KONSTRUKTIVIZMUS •A tudásépítés egyéni módon megy végbe, közösség együttműködésen és tapasztalatokon alapszik. •A tanulók központi szerepet játszanak a tanulási folyamat kialakításában és ellenőrzésében. •A tanulási helyzetek valóságosak, hitelesek és a világ természetes bonyolultságát tükrözik. •A tudás komplexitása az elméletek kapcsolódásainak keresésével és az interdiszciplináris tanulással áll összefüggésben.
• A tanulók előzetes tudáskonstrukcióit, hiedelmeit és
magatartásformáit figyelembe kell venni a tudásépítés során. •A hibák lehetőséget adnak a tanuló előzetes tudásába való bepillantásra •A tanulási környezet az önellenőrzést, önszabályozást, önvizsgálatot és tudatosítást, a metakogníció erősítését szolgálja. • •A kollaboratív és a kooperatív tanulás kedvelt és alkalmas eszköze lehet a tanulók alternatív nézőpontokkal való szembesülésének. • Az értékelés hiteles és a tanítási folyamathoz kapcsolódik.
•A problémamegoldás, a magasabbrendű gondolkodási képességek és a mély megértés hangsúlyozottak. •A kutatás kedvelt módszer a tanulók önálló ismeretszerzésének bátorítására és saját célok keresésére.
A TANÁRI SZEREP VÁLTOZÁSA Belső feltételek • Dominancia helyett háttérben maradás, segítő szerep • Demokratikus meggyőződés és attitűdök • A tanulási folyamat, személyes tanulás diagnosztizálása • Önmagára figyelés helyett másokra figyelés, empátia • Tanulási motiváció és képesség, önfejlesztés • Kreativitás, ambíció • Önállóság és a csoportmunka képessége • Sokoldalú felelősségviselés, felelősségtudat Külső feltételek: • Minőségszemlélet alkalmazása az iskolában • Magasabb társadalmi és szakmai presztizs • Organikusan fejlett szakmai közélet • A társadalmi környezet megváltozása (tudás alapú társadalom)
PROJEKTMÓDSZER Diákok: • Az előzetes tudás közreadása • Megértéses tanulás • Ismereteket szereznek a saját tanulásukról • Kommunikálnak és meghallgatják egymást • Társadalmilag tájékozottabbá válnak és növekszik a tantárgyi tudásuk • A különbözőségükön alapuló tanulási munkamegosztást alakítanak ki.
Tanárok: • Aktív tanulási modell alkalmazása. • Szakterületek megosztása a kollégák között. • Személyes tudásépítés gyakorlati megvalósítása, szervezése. • Lényegi, Kutató kérdések előkészítése. • Elsődleges forrásként technológiai eszközök használata • A gyakorlati irányítás, a mentori szerep felvállalása
KOOPERATÍV TANULÁS Középpontjában az együttműködésen, egyéni felelősségvállaláson alapuló csoportmunka áll A csoportok munkája akkor hatékony, ha mindenkinek van olyan önálló feladata, melyet csak ő tud megoldani. A csapatok összteljesítményében az egyéni értékelésnek döntő fontossága van. A tanárok időnként tanulókká, a diákok tanárokká válnak A tanulók kommunikációs készségei, kritikai gondolkodása és toleranciája jobban fejlődik, mint a hagyományos módszereknél.
AZ ÉLETET ÁTFOGÓ TANULÁS Life-wide learning (LWL)
Olyan stratégia, amely a tanulókat a tantermek falain kívüli tanulási helyzetekhez juttatja. A tanárok és tanulók széleskörűen felhasználják az iskolában és a helyi közösségben (társadalmi-, gazdasági környezetben rendelkezésükre álló forrásokat és lehetőségeket a tanulási célok elérése érdekében (összekapcsolva időt, helyet és embereket). Az életközeli, tapasztalatokon alapuló tanulás hozzásegíti a tanulókat a tantermieknél összetettebb tanulási célok vállalásához (segíti a tanulók személyiségfejlődését és növeli az élethosszig tartó tanulás képességét).
2
2011.10.24.
A TANULÁS ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE
LEHETSÉGES ELŐNYÖK A tanulók szintjén:
Tanulási módok:
• növekvő tanulási kedv • hatékonyabb tanulás • önszabályozó tanulás • növekvő felelősségérzet • a mindennapi élethez szükséges készségek megszerzése
A tanárok szintjén: • jobb tanár–diák viszony • a tanulás új módjai tárulnak fel • a tanárok jobban megismerik tanítványaikat
•Formális tanulás (iskolarendszer) •Nem formális tanulás (tanfolyamok) •Informális tanulás (élethelyzetekben)
Hangsúlyeltolódás a formálistól más tanulási módok felé.
Az iskolafejlesztés szintjén: • javul a tanulási kultúra • elősegíti az iskola tanuló közösséggé válását
A helyi közösség szintjén: • növekvő szociális tőke és bizalom • a hátrányok csökkentése • az élethosszig tartó tanulás kultúrájának növekedése • a tanuló társadalom kialakulásának elősegítése
DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS A csoportok tanulói sokfélék, meglévő tudásukban, tanulási stílusukban, szükségleteikben és szociokulturális hátterükben is különböznek egymástól. A kerettantervben megfogalmazott problémák sokfélesége lehetővé teszi a tanár számára, hogy azokból válogatva, azokat megfelelően kiegészítve személyre szabott tanulási környezetet alakítson ki. A többféle információforráson, a kutatás lehetőségén alapuló tanulás kedvez az eltérő intelligenciatípusoknak, és módot ad az elmélyedésre. A differenciált fejlesztéshez nélkülözhetetlen a pozitív, ösztönző tanulási légkör. Bátorítani kell a tanulók kezdeményezéseit, pl. a problémaleírások, kutató kérdések alapján további kérdések megfogalmazását.
FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS „a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelése, célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása” (OECD CERI, 2005). Jellemzők: • a diákok bevonása a tanulási célok meghatározásába, részvételük az értékelés megtervezésében, kivitelezésében. • életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló, valós problémahelyzetekben történik • annak a célnak a megvalósítása, hogy segítsünk a diákoknak megismerni és megérteni a követelményeket, ezzel is segítve, azt hogy azok az ő céljaikká is váljanak • a tanulók ösztönzését az önértékelésre, • a rendszeres visszajelzéseket, amelyek ráirányítják tanulók figyelmét a továbblépés lehetséges formáira, • diákok megerősítése abban, hogy mindenki képes fejlődni, • a visszatekintés, reflektálás alapvető elem az értékelés folyamatban tanárok, • diákok részéről egyaránt (Lénárd Sándor alapján)
Fontos, hogy a tanulói értékelésben a minősítő (szummatív) értékelés mellett megjelenjen a felmérő (diagnosztikus) és a fejlesztő (formatív) értékelés is. A segítő értékelés az oktatási folyamat állandó kísérője, …visszajelzést ad a tanulónak arról, hogy hol tart, mit tud már, és milyen további tudásra kell szert tennie.
II. A probléma alapú tanulás gyakorlata
A diákok legyenek tisztában az elvárásokkal, az általuk elérhető fejlesztési célokkal,… ismerjék azokat a teljesítmény-összetevőket, kompetenciaelemeket, amelyek viszonylag jól elkülöníthetők és értékelhetők. A projekt alapú tanulásszervezés a cél eléréséhez vezető út nyitottsága miatt fokozottan igényli és a kötetlen munkaformákkal lehetővé teszi a segítő értékelés folyamatos alkalmazását.
3
2011.10.24.
Összehasonlítás más tanulási stratégiákkal
PROBLÉMA ALAPÚ TANULÁS (PBL, IBSL) • A tanterv, illetve általa a tanulási folyamat a tanár központúságtól a tanuló központú, interdiszciplináris megközelítések felé mozdult el. • Olyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak. • A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását dolgozzák ki. • A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.
A PROBLÉMA ALAPÚ TANULÁS SZAKASZAI Elképzelések Ötletroham Kérdések, előfeltevések megfogalma zása
Információk Milyen adatok, információk állnak rendelkezésre?
Tanulási tartalmak A probléma kielégítő feldolgozásához szükséges további adatok, ismeretek összeállítása.
Munkaterv A probléma megoldásához vezető cselekvési sor összeállítása.
Előíró, tartalom alapú tanulás
Fejlesztő, probléma alapú tanulás
Tanár középpontú
Tanuló középpontú
Részletes tartalmi követelmények
Strukturált kérdések, problémák
A résztől az egész felé tartó
Az egésztől a rész felé tartó
A tanítás tudásátvitel
A tanítás a tanulás elősegítése
A tanulás tudásátvétel
A tanulás konstrukció
Merev tanulási környezet
Rugalmas tanulási környezet
2. Információkeresés, értékelés, felhasználás Értékelés
Megoldottnak tekinthető-e a probléma? Meg kell-e ismételni az eljárást?
1. A probléma felvetése és értelmezése A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban.
Írott, szóbeli, vagy elektronikus információforrások felkutatása (a tanulók által) A probléma jellegétől (és a lehetőségektől) függő forma választása: • Internet (az információkeresés legfontosabb eszköze, de a forrás minősítése elengedhetetlen) • Sajtó (tanulói gyűjtőmunka) • Szóbeli kikérdezés (üzemlátogatás, falukutatás) • Szakkönyvek • Tankönyv (nem hagyományos forma, inkább rendszerezett és célorientált forrásgyűjtemény) • Tanári fénymásolatok
Feltehetik az alábbi típusú kérdéseket: • Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről? • Mit kell még tudnom ezen kívül? • Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, vagy egy elméletet?
Forrás értékelése: •Mennyire hiteles és pontos? •Mennyire időszerű? •Van-e jele valamilyen elfogultságnak? •Mennyire használható az adott feladat megoldásában?
NYITOTT TANULÁSSZERVEZÉSI MODELL 3. Összegzés és közreadás A probléma valamilyen megoldásának kidolgozása. Ehhez legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. Bemutatás Előadás, tabló, kiállítás, szerepjáték, (esetleg számítógépes multimédia segítségével)
Előszoba
Forgóajtó
Folyosók, Átjárók, Ablakok.
Köztér Kijáratok
Nyitás, motiválás
Alapozás, Témafelosztás, Útkeresés
Ellenőrzés Visszacsatolás Értékelés
Megoldási folyamatok Információ keresés, rendezés, beépítés Kapcsolatok keresése Elemek egyesítése, Tudásmegosztás, Megoldás kidolgozása, Új kérdések Kimenetek Továbblépés
4
2011.10.24.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KULCSKOMPETENCIA (Nat 2007) Ismeretek • A természeti világ alapelvei • Alapvető tudományos fogalmak, módszerek • A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepe • A technológiák előnyei, korlátai és társadalmi kockázatai • Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásai
III. Műveltségterületi sajátosságok, kapcsolódások
Készségek, képességek • Természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása • Természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala • Új technológiák, berendezések megismerése és működtetése Attitűdök • Szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan és globális vonatkozásban való cselekvésre • Etikai kérdések iránti érdeklődés • Kritikus és kíváncsi attitűd • Biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban
A PISA-VIZSGÁLATOK KONTEXTUS HÁLÓJA TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVELTSÉG
Alkalmazási terület
Egyéni szint
Társadalmi szint
Globális szint
Egészség
egészségmegőrzés,
Tényeken alapuló, a bizonyítás és a cáfolat lehetőségét magában foglaló gondolkodásmód (Nahalka I.)
betegségek/kórokozók terjedésének kontrollálása
járványok, fertőző betegségek terjedése
Természeti erőforrások
az egyén anyag- és energiafogyasztása
a népesség ellátása, termelés és elosztás, energiaellátás
Tudományos ismeretek és a mindennapi életben is alkalmazható tudományos gondolkodásmód együttese.
megújuló és nem megújuló energiaforrások, népességnövekedés
Környezet
anyagok használata, hulladéktermelés
A gyorsuló ütemben bővülő, változó ismeretekkel való lépéstartás csak megfelelő tanulási képességek és a tudományos gondolkodásmód birtokában lehetséges.
népességeloszlás, hulladékkezelés, környezeti hatások
biodiverzitás, fenntarthatóság, levegőszennyezés ellenőrzése
Veszélyek
a természet vagy az ember által előidézett kockázatok
termékbiztonság
klímaváltozás
A természettudomány és a technika határterületei
a természeti jelenségek iránti érdeklődés
új anyagok, új műszerek és eljárások, szállítás
fajok kihalása, űrkutatás,
Alkalmazható, társadalmilag értékes tudás (Csapó B.)
A természettudományos műveltség nem határozható meg tartalmi követelmények listájával, sokkal inkább jelenti az ismeretek rugalmasan változó halmazán túl az egyén képességét új tudományos ismeretek megszerzésére, alkalmazására és értékelésére.
TÁRSADALOMKÖZPONTÚSÁG - Tudomány – Technológia – Társadalom A természettudományos nevelés eszköz a hatékony és tudatos társadalmi cselekvésre való felkészítésben, Bővülő tartalom: •környezeti nevelés, •egészségnevelés, •tudatos fogyasztói nevelés •etikai, filozófiai problémák, •technikai alkalmazás, kutatás-fejlesztés •tudománytörténet Kiemelt szempontok: •„hétköznapi természettudomány” •az alkalmazás kérdései, •különböző megközelítések, vitatható kérdések, •konfliktusokra, döntésekre való felkészítés Tanulási módszerek: •a tanulók önálló tevékenysége, •egymással való együttműködése, •véleményalkotás, konfliktuskezelés, vita, •döntési folyamatok tanulása. A tantárgyi integráció az életközeli, komplex problémák feldolgozásával is a társadalomközpontúságot, a mindennapi élettel való szoros kapcsolatot kívánja erősíteni.
FENNTARTHATÓSÁG, GLOBÁLIS NEVELÉS
A környezettel minél harmonikusabb és minél tudatosabb együttélést szorgalmazza, az értékrendszer és az életmód fejlesztése áll a középpontjában. A „környezet” fogalom tágabban, nemcsak természeti környezetként értelmezendő, hanem az épített, mesterséges környezetre, a kulturális környezetre és az egyén saját maga által megélt, kialakított környezetére is vonatkozik. Hangsúlyozza azokat a globális eseményeket, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják mindennapjainkat Az egyedi, egyéni, lokális és globális jelenségeket, illetve problémákat összefüggéseiben mutatja be; toleráns szemléletet közvetít, toleranciára sarkall, a világ sokszínűségét láttatja, az előítéleteket tompítja és relativizálja.
5
2011.10.24.
IBL alkalmazása a történelem tanításban A természettudományos nevelés fő irányzatai
A természettudományos nevelés szervezeti keretei
cél- és feladatrendszer alapelvei szerint
tananyagszervezés módja, a különböző témák és tudományterületek viszonya szerint
Tudománycentrikus, a természettudományok logikája, sajátságai szerint
Diszciplináris (a klasszikus természettudományok tudásanyagának, elkülönült szaktudományos tudás közvetítése)
A szaktudományokat leképező tantárgyak
Két vagy több természettudomány os terület integrálása
Integrált
Társadalomcentrikus, a társadalom igényei alapján
A természet- és egyéb tudományok interakciónak bemutatása (pl. STS irányzatok)
Inter- és multidiszciplináris (átfogó tudományos világkép kialakítása)
(Olson és Loucks-Horsley,2000). 1. Egy érdekes kérdéssé alakítható történelmi probléma kiválasztása a tanulói kutató munka elindításához. A probléma először a maga komplexitásában kerül bemutatásra. 2. A feladat szempontjából adekvát források, kutatási módszerek és kutatási eszközök bemutatása. A feladat tervének elkészíttetése: az eredeti probléma részkérdésekké bontása, illetve további kérdések felvetése a téma kapcsán. 3. Információ- és adatgyűjtés. Az eredmények elemzése, értelmezése.
Természettudományos tantárgy komplex természetés társadalomtudományi kurzus(ok)
4. Az eredmények bemutatása. A tanulók által megfogalmazott következtetések megvitatása: a következtetések elfogadása, elvetése vagy pontosítása. 5. Annak ellenőrzése és megvitatása, hogy a tanulók által adott válasz valóban megoldottae problémát. 6. A feladat elvégzésének elemzése és értékelése abból a szempontból, hogy a források kiválasztása, az információk gyűjtése, a tények interpretációja megfelelt-e a történelmi források kezelésével és értelmezésével kapcsolatos szabályoknak. 7. Az elvégzett munka pedagógiai értékelése. A tanulók teljesítményének értékelése.
(B. Németh Mária, 2009)
„A tanulói aktivitás és az autentikus kontextus fontos szerepet játszik a tanulás eredményességében” „A tudáshiány felismerése és az ebből fakadó problémahelyzet pedig felkelti a tanulók kíváncsiságát és növeli a feladatok elvégzésére irányuló koncentrációt.” „ A módszer nem kész, előre leírt válaszokat vár el a tanulóktól, a munka során fontos szerepet kap a közös megbeszélés és vita.” „A tananyag megtervezéskor olyan kérdéseket kell megfogalmazni, amelyek a diákok figyelmét a lényeges ismeretekre és összefüggésekre irányítják, ugyanakkor felkeltik az érdeklődésüket a részletek megismerése iránt is.”
IV. Az aktív tanulás és a modern tanuláselméletek
Egy új téma feldolgozása a kérdéshez kapcsolódó tanulói feladat kijelölésével kezdődik. Az egyéni és csoportos tanulói aktivitásra épülő pedagógiai módszerek ugyanakkor vonzóbbá tehetik a tanulást, és elmélyíthetik, tartósabbá tehetik a magasabb szintű megértésen alapuló tudást.
Modern tanuláselméletek - modellek
A szignifikáns tanulás modellje
D. Molnár Éva: A tanulás értelmezése a 21. században
Fink 2003
A tanulás mint kompetencia Illeris 2007 A PBL előnyös hatása
A PBL előnyei
6
2011.10.24.
Projekt alapú tanulás Projekt típusok Tanulásszervezés módja szerint:
V.
Gyakorlati tapasztalatok a Közgazdasági Politechnikumban
Tanórai, probléma alapú tanulás Rendhagyó tanórák, iskolai témahét Részben vagy egészben tanórán kívüli - Szervezett - Önálló (szabadidős) Iskolán kívüli, szervezett Nemzetközi, koordinált
- Elektronikus világ, Emberi test - Görög világ, középkor - Témahét - Mars projekt - Comenius Iskolai Projekt
Időbeosztás szerint:
www.poli.hu
Számítógéppel segített kollaboratív tanulás Synergeia: http://bscl.fit.fraunhofer.de
Néhány tanórás Néhány napos Több hetes Több éves
- Elektronikus világ - Városi Iskola - Mars projekt - Comenius Iskolai Projekt
Elektronikus világ - Tanórai projekt Időtartam: kb. 3 hét Csoportalakítás: 4-5 fős, szabad Bemutatás: poszterek, kiselőadás, kiállítás
Alaptéma - osztály szint:
Elektronikus világ Résztémák, csoportok:
Háztartási gépek
Autó, jármű elektronika
Erőművek, energiaforrások Szórakoztató elektronika
Világítástechnika
Web 2 alkalmazások, pl. wetpaint, Google csoportok…
Elemek és őselemek – Tanórai és iskolán kívüli tanulási projekt Leírás : Természettudományos tanórai projekt, kapcsolatokkal egy párhuzamos, több éves nemzetközi Comenius projekttel.
Időtartam:
5 – 6 hét (15 – 18 tanóra)
Téma: A Föld, a Levegő, a Víz, valamint a háztartás és a fémek világa, Az anyagok tulajdonságai, felhasználásuk, jelentőségük, A kémiai elemek és gyakoribb (szervetlen) vegyületeik kutatása.
Cél: Az anyagok tulajdonságai, technológiai felhasználásuk, környezetei-, egészségtani jelentőségük, A kémiai elemek és gyakoribb (szervetlen) vegyületeik jellemzése. A kémiai változások mélyebb megértése. A kereszttantervi kompetencia területek fejlesztése (kommunikációs-, módszertani-, intellektuális-, személyes és társas).
Téma megnyitás, motiválás Alapprobléma felvázolása Témafelosztás, csoporttémák 17 Ötletgyűjtés 18 Csoportok megalakítása, Synergeia 19 Részproblémák állítása Kutató Kérdések Október 24 Információ gyűjtés Kísérletek 25 Kísérletek Előkészítő 26 9 Információ rendezés Problémák újrarendezése szakasz 14 Kapcsolódások, 15 részbeszámolók 16 Megoldások keresése November 21 Kivitelező szakasz 22 Megoldások bemutatása, 23 értékelése 28 2 29 30 1 Időterv: Projekt értékelés 5 6 December 7
Követő szakasz
Fogalmak és modellek összegzése, Tapasztalatok összegzése
7
2011.10.24.
A hő – tanórai projekt
Az emberi test – tanórai projekt Célok: A tanulók saját testképének, önértékelésének és önelfogadásának fejlesztése Az emberi test szépségének felfedezése, értékelése Az emberi test ábrázolásának és megismerésének kultúrtörténeti áttekintése Testünk evolúciós és egyedfejlődési eredetének áttekintése Az emberi test – az emberi faj – sokféleségének bemutatása, egységének elfogadtatása. http://www.grid-network.eu/initiatives_view.php?id=189&lang=en
Módszerek: Irányított csoportmunka elektronikus és nyomtatott tananyagok, feladatlapok alapján Filmek megnézése, forrásként való felhasználása Önálló információkeresés interneten, könyvtárban, médiában Digitális képek készítése és feldolgozása Mérések elvégzése és az eredmények matematikai feldolgozása Vitatott kérdések megbeszélése, álláspontok kialakítása, bemutatása
Probléma területek leírása:
Probléma csoportok, kontextusok a mindennapi élettel: Mobiltelefon – és hő Ruha – és hő Épület – és hő Élőlények – és hő Konyha - és hő Föld - és hő A csoportok a keretek között tartalmi- és időbeli szempontból is önállóan dolgoznak. A csoporttagok az együttműködés kialakított keretei között szintén önállóan dolgoznak (pl. otthoni kutatás, információgyűjtés, témafeldolgozás) A tanulói munka kerete: a kiadott problémakör dossziék, betervezett és elvégzett kísérletek és mérések, kérdőívek feldolgozása, saját gyűjtésű anyagok, az elkészítendő termék jellemzői problématerületek közötti hidak, csoportok együttműködése (szakértői mozaik) tanári segítés saját munka dokumentálása (mérési adatok, kutatási napló, fényképtár)
Ház és környezete Alapozó szakaszban (7. évfolyam)
Mobiltelefon
Rendszer tervezés
Probléma, Kutató Kérdések
Tények, adatok, összefüggések
Kutatás, kísérlet, mérés
Kapcsolat más csoportokkal
Feladatok
Lehet-e valamilyen hatása a szervezetre a mobiltelefon használatnak?
Mobiltelefon adóteljesítmény Alállomás adóteljesítmény Telefonálási szokások, beszélgetés időtartamok
Kimenő teljesítmény, hőhatás mérése Típusleírások,
Konyha (mikrohullám)
mérés Kérdőív szerkesztés, kitöltetés, értékelés
Milyen sugárzást bocsátanak ki a mobiltelefonok?
Elektromágneses spektrum
Mikrohullám jellemzői, energiája Agyszövet összetétele
Élőlények (sejtek, szövetek)
Információgyűjtés
Milyen sugárzás érkezik a Napból? (van-e kapcsolata a mobiltelefonálási lehetőségekkel?)
A Nap sugárzási spektruma (elektromágneses és részecskesugárzás)
Nap megfigyelés Naptevékenység kutatása
Föld (globális felmelegedés)
Milyen sugárzási jellemzői vannak a lámpáknak, hősugárzóknak?
Látható- és infravörös fény
Fényforrások hő- és fénykibocsátási arányának mérése
Épület (világítás, fűtés)
Rendszer és környezet - anyag, energia, információ Működési szimuláció, - hibakutatás Ház építés - Szerveződési szintek
mérés
A Sziget - szimulációs játék
Házépítés Tevékenység: Makett készítés, elemzés
Fejlesztett kopmpetenciák: Rendszerszemlélet, Rendszerelemzési képesség (pl. hibakutatás) Természettudományos és műszaki kompetencia Csoportmunka készség
8
2011.10.24.
Sulinet - Zorka projekt
Probléma: • Milyen hatások és következmények jelentkeznek egy véges ökológiai-, gazdasági rendszer növekedése során? • Hogyan lehet felépíteni egy szükségleteket kielégítő technológiai rendszer? • Mi korlátozza a növekedést, hogyan lehet fenntartható állapotot kialakítani?
Szabályok: • A játékot 4-5 fős csapatok játszák. • Minden sziget azonos területű. • A sziget helyéről a csapat szabadon dönt. • Az éghajlatot a hely figyelembevételével kell modellezni. • A felszín a méretarányok és a várható technológiai szükségletek figyelembe vételével szabadon alakítható. • Az élővilág a felszíni és éghajlati viszonyokkal összhangban tervezhető. • A csapatnak döntenie kell a szükségletekről. • A szükségletek kielégítése nem sértheti a modell kereteit. • A technológiák rendszert alkotnak, amely a modell keretei között fejleszthető. • A népesség növekedése ütemezett, csak a rendszer eltartó képessége korlátozza. • A modell „katasztrófa érzékeny”. • A győzelemhez a katasztrófák elkerülése és a fenntartható állapot elérése szükséges.
Tevékenység: •Kísérleti eszközök használata, •Kísérlet tervezés •Tervek megosztása a partneriskolákkal •Partneriskolák kísérleteinek megismétlése
Fejlesztett kompetenciák: • Probléma felismerési képesség • Kísérlettervezés és kivitelezés • Kísérleti eredmények rögzítése, feldolgozása • Virtuális csoportmunka készség
A játék vezetése munkakártyákkal történik, a tanár (lépésenként) ellenőrzi a modellek helyességét.
Globális éghajlatváltozás
Zorka - Meteorológiai állomás
Projekt vezetés: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Városi Iskolában
Tevékenység: Pl. a Comenius projekt városokat összehasonlító éghajlati – időjárási vizsgálatainak segítése, számítógépes adatbázis létrehozása
Erdei Iskolában
Elérhető: OKI honlap (régi) Tanulás-tanítási módszerek fejlesztése http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvany&kod=eghajlatvaltozas
Görög Világ Témahét
A projekt logikai felépítése
Évfolyam projekt
Csomópontok, magmodulok – a természettudományos alapfogalmak és műveletek alapján 0. Az éghajlatváltozás problémájának megjelenése a projekt nyitása 1. Az éghajlati rendszer természeti- és társadalmi alrendszerek és kapcsolataik 2. A rendszer állapota tudományos megfigyelések, mérések, információgyűjtés 3. Változások tények, adatok az éghajlati rendszerben bekövetkezett változásokról 4. Folyamatok előrejelzések a megfigyelt változások és a rendszermodell különféle forgatókönyvei alapján 5. Szintézis, alkalmazás Kényszerek és lehetőségek kibocsátás csökkentés és alkalmazkodás Cselekvési lehetőségek
Tevékenységek: Egyszerű gépek, makettek készítése és kipróbálása
Fejlesztett kompetenciák: •Tervezési készség •Munkavégzési készség •Természettudományos és műszaki kompetencia (egyszerű gépek) •Társadalom és technika kapcsolatának felismerése (haditechnika, építészet…)
9
2011.10.24.
Hajóépítés – tervezés, megvalósítás, kísérlet
Középkor témahét Tevékenység: Jurta tervezés, építés, berendezés
Tevékenységek: Makett készítés, anyagmegmunkálás, kísérletezés, JÁTÉK
Fejlesztett kompetenciák: • Probléma felismerés (miért voltak gyorsak a görög hajók?) • Tervezési készség (kísérleti rendszer és munkamenet) • Munkavégzési készség (több lépésben, csoportban) • Természettudományos és műszaki kompetencia (áramlás) • Társadalom és technika kapcsolatának felismerése (hajózás)
Fejlesztett kompetenciák : Természettudományos és műszaki kompetencia (szerkezetek, erők, anyagok) Szociális kompetencia (együttműködés)
Városi Ökológiai Program – Városi Iskola
Városi Ökológiai Program – Városi Iskola
Digitális tananyag: sdt.sulinet.hu, Ember a természetben, Környezet és életmód, Települési Ökológiai Projekt
Komplex témák:
altéma: Házak, utcák, terek – épített és természeti elemek a lakókörnyezetünkben
A lakókörnyezet, mint rendszer
altéma: Házak, utcák, terek – épített és természeti elemek a lakókörnyezetünkben
Ferencváros, Lenhossék u. 17: Földszintes, körbeépített belső udvaros elrendezés, közös WC
Nagy városokról mesélt a messzi vándor, Ott az emberek nem ismerik egymást… …A nagy városokat sehogy sem tudom elfelejteni, az idegen is csak róluk beszélt, a mi kertünket észre sem vette… (József Attila) Lakásunk ajtaján kilépve megszűnik a személyesség, a társasház, az utca, a tér mindannyiunké. Az időben és térben fejlődő város rétegről rétegre növekszik, a múlt, jelen és jövőidő itt a házak formanyelvében él. Az ember a természetből költözött be a maga építette városokba de a kőrengetegben is ragaszkodik a növények és állatok közelségéhez. Hogyan szolgálja az épített környezet a lakóit, hogyan teremthető meg a városi ember és a természet harmonikus együttélése?
Ferencvárosi rehabilitációs övezet (Tompa utca)
Komplex témák:
Ablakok
10
2011.10.24.
Komplex témák:
Játszóterek
Az eredmények bemutatása:
Komplex témák:
Építési technológiák
Comenius - 1 Iskolai Projekt 2002 – 2006, Koordinátor iskola: Politechnikum
A környezet négy eleme – Föld, Levegő, Víz, Tűz Városaink és környezetük múltja, jelene és jövője
Magyarország: Kandelláber Rt. - fémfeldolgozás
Fejlesztett kompetenciák: •e-kollaboratív tanulás •szociális kompetenciák •idegennyelvi kompetencia •természettudományos és műszaki kompetencia •Kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia…
Tevékenységek: •Diákcserék •Üzemek, múzeumok, Nemzeti Parkok látogatása, •Kultúrák megismerése •Előadások, közös kutatások •Nemzetközi csoportmunka…
Lengyelország: Tarnowskie Gory – Ezüstbánya múzeum
Görögország: Aspra Spitia alumínium gyár
11
2011.10.24.
Köszönöm a figyelmet!
12
