PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK VI. KONFERENCIÁJA

PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK VI. KONFERENCIÁJA

MISKOLC, 2003

A KONFERENCIA TÁMOGATÓI

Szent István Egyetem Oktatási Minisztérium

ii

PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK VI. KONFERENCIÁJA MISKOLC, 2003. NOVEMBER 28-30.

EL ADÁSOK SZERKESZTETTE: PÁSZTORI BERNADETT SZATMÁRI ALEXANDRA

PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK TÁRSASÁGA BUDAPEST

iii

ISBN 963 216 837 2 Kiadja: Pro Scientia Aranyérmesek Társasága 1034 Budapest, Kecske u. 24/b. Felel s kiadó: dr. Radnai Márton elnök Nyomás és kötés: L vér-Print Kft. nyomdája, Sopron, Ady Endre u. 5. Példányszám: 400

iv

TARTALOMJEGYZÉK PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK .............................................................................VII HONORIS CAUSA PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK............................................XII HUMÁN TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ I. ............................................................................1 RADNAI MÁRTON ................................................................................................................2 Vezessük be újra a hídpénzt! ...........................................................................................3 CSUKÁS CSONGOR – KOVÁCS TAMÁS ................................................................................12 A társadalmi bizalom mérésének lehet ségei.................................................................14 PETH ESZTER ..................................................................................................................20 Közgazdász szemmel a logikai pozitivizmusról ..............................................................21 SZATMÁRI ALEXANDRA .....................................................................................................26 Az Európai Unió döntési mechanizmusa és szavazati struktúrája ..................................27 LÉNÁRT SÁNDOR JÓZSEF: ..................................................................................................34 Haditechnikai eszközök életciklusának környezetvédelmi vonatkozásai .........................34 HUMÁN TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ II. ........................................................................37 CSÍKY BALÁZS ..................................................................................................................38 Az els felekezeti egyetemi diákegyesület a Budapesti Tudományegyetemen – A Szent Imre Kör története ........................................................................................................39 KORSÓSNÉ DELACASSE KRISZTINA ....................................................................................44 Ügyvédek a zalaegerszegi büntet törvényszék el tt 1929-1934 ....................................45 SZELE BÁLINT ...................................................................................................................52 Jean Monnet és a „Nagy Háború”................................................................................53 HANCZÁR GERGELY ..........................................................................................................58 A számítógép-használati attit dök egy nemzetközi felmérés tükrében ............................59 KOLOSSA SÁNDOR.............................................................................................................66 Mi is ez a CIMIC? ........................................................................................................67 HUMÁN TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ III. .......................................................................75 JUHÁSZ VIKTOR ................................................................................................................76 A rugalmas gyártórendszerek m velettípuson alapuló kapacitáselemzésének egyszer sítése ...............................................................................................................77 VILLÁNYI JÓZSEF ..............................................................................................................84 A számítástechnikai b nözés elleni fellépés büntet jogi eszközei...................................85 BALOGH JUDIT ..................................................................................................................92 Történelmi tapasztalatok és a magánjog kodifikációja ..................................................93 ÉLETTELEN TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS M SZAKI TUDOMÁNYOK I. .....95 CSISZÁR CSABA ................................................................................................................96 Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modellje ...........................................97 IMREH CSANÁD ...............................................................................................................104 Az online k-szerver probléma......................................................................................105 SZALAI RÓBERT ..............................................................................................................110 Bifurkációk és káosz a nagysebesség marási folyamatban .........................................111 VUKOSZÁVLYEV ZORÁN ..................................................................................................112 Templomépítészet Magyarországon az ezredfordulón .................................................113 BUJDOSÓ ILDIKÓ .............................................................................................................118 Fotografikus látásmód az építészetben ........................................................................119

v

ÉLETTELEN TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS M SZAKI TUDOMÁNYOK II...125 BAKÓ TAMÁS ..................................................................................................................126 Filmhang restaurálás: a nemlineáris kompenzálás egy gyakorlati alkalmazása ..........127 BARBARICS TAMÁS .........................................................................................................134 Szenzorok együttm ködése neurális hálózattal ............................................................135 SZTÁRAY BÁLINT: ...........................................................................................................137 Fémorganikus vegyületek vizsgálata fotoelektron-spektroszkópiával és fotoelektronfotoion koincidenciaspektroszkópiával ........................................................................137 ÉLETTUDOMÁNYOK (ÉL

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK)..................................139

GEREBEN BALÁZS ...........................................................................................................140 A pajzsmirigyhormon aktiváció molekuláris szabályozása ..........................................141 VÁMOS ESZTER PANNA ...................................................................................................146 Végstádiumban lév hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attit djének vizsgálata ................................................................................................147 KÄLBLI KATALIN ............................................................................................................150 Mozgások, sportmozgások a terápia és teljesítménynövelés szolgálatában ..................151 BAI PÉTER .......................................................................................................................156 Poli (ADP-ribóz) glikohidroláz szerepe A549 sejtek oxidatív stressz-érzékenységében 157 SÓLYMOS PÉTER .............................................................................................................164 Ritkaság, fajgazdaság és forró pontok a hazai csiga-faunában....................................165 SZABARI MIKLÓS ............................................................................................................170 Összefüggések bikasperma in vitro funkcionális min sítési teszt eredményei és in vitro fertilitása között ..........................................................................................................171 GARAB EDIT ANNA .........................................................................................................176 Pacman-nel definiált illuzórikus kontúrok kiváltotta egy-sejt válaszok rhesus majom inferiotemporalis agykérgében....................................................................................177 FALUSI ESZTER ...............................................................................................................178 A makrophyta vegetáció hosszútávú felmérése Kohler-módszerrel a Friedberger Ach vízfolyásaiban.............................................................................................................179 POSZTERSZEKCIÓ .......................................................................................................185 KONFERENCIA IDEJÉN KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓK .....................................187 ÁRVA ZSUZSANNA ..........................................................................................................188 Az Alkotmánybíróság választási eljárásokkal kapcsolatos joggyakorlata az Alkotmány 57. (5) bekezdése tükrében ..........................................................................................189 HAJÓS BENCE..................................................................................................................196 Van még jöv ? ............................................................................................................197 KOVÁCS ISTVÁN ..............................................................................................................204 A nógrád-gömöri granulit xenolitok petrogenetikai és geodinamikai jelent sége ........205 MECSI BEATRIX ..............................................................................................................212 “Halhatatlanok”-e a buddhista arhátok?....................................................................213 VALKÓ BENEDEK ............................................................................................................218 Sokrészecskerendszerek hidrodinamikai határátmenete...............................................219

vi

Pro Scientia Aranyérmesek 1989 Ambrus Lakatos Loránd Antal Zoltán Balázs László Balla István Bánáti Diána Bényei Tamás Bistei Attila Bozóki Zsolt Buzás Gergely Csókáné Hirka Anikó Dessewffy Tibor Dinnyés András Emri Zsuzsa Evanics Ferenc Farkas Albert Zsolt Fazakas Gergely Ferdinandy Péter Fodor Gyula Frei Zsolt Fücsök Kinga Géczyné Miklóssy Katalin Grallert Beáta Hajnal András Hangodi Ágnes Hárs György Péter Horváth Tibor Hörcsik Tibor Zsolt H. Tóth Tibor Illés Péter Kéki Sándor Koczka Ferenc Kothalawala , Saman Krümmling, Thomas

Lipták Emilia Molnár Eszter Mucsi László Nagy László Nagy Sándor Zoltán Nagy Tibor Nagy Zoltán Nyerges Levente ifj. Ördögh László Pálfi György Patvaros Kornél Sándor Ildikó Sashalmi Endre Somogyi Gábor Szabó Csaba Szabó Géza Szabolcsiné Mecsei Andrea Szakály Zsolt Szeöcs Judit Szécsi Gábor Szél Sándor Szikszai Tibor Sz ke Tamás Teke András Tischer, Thomas Törcsvári Attila Vinkó József Weisz Ferenc Zimmermann Claudia

vii

1991 Ács Géza Balázs Zoltán Bene László Boros Tibor Braun Mihály Fancsik Judit Farkas Gábor Fodor Éva Hamecz István Jánoska Ferenc Jedlovszky Pál Juhász László Kalocsai Péter Kántor Raimund Kántor Tibor Kántor Zoltán Kása Csaba Kenessey Ágnes Keszmann János Kiss Rita Kozák Katalin Kriszt Balázs Kuthy Antal Losonczi Luca Makó Ferenc Matus Gábor Mikala Gábor Nemes Áron Novák István Ormay Gábor Osvay Károly Padányi József Palotás Árpád Bence Panyi György Pénzes Zoltán Pintér Ákos Pohl Árpád Soós Sándor Szakács Béla Zsolt Török Tamás Varga Ern Vereb György

1993 Ábrahám István Ács Péter Bacsáné Makai Margit Barbarics Tamás Benczúr András Biacs Péter Károly Bodnár Viktória Buzás András Delacasse Krisztina Es Ern Péter Fancsik Tamás Fuxreiter Mónika Gelete Anna Geretovszky Zsolt Gyimóthy Szabolcs Hanich András Hódosy Annamária Jakab Zsuzsa Káldi Krisztina Kelemen Ágnes Kiss Zoltán László Kolossa Sándor Kovács Tibor Kovács Zsolt Kozek Tibor Kucsera Itala Kuti Géza Laczkó Tünde Lanczki Miklós Pálffy Géza Papp Imre Patterman Lilla Révész Gabriella Rohács Tibor Sal András Szabó Gábor Szabó Pál Szepesvári Csaba Thímár Attila Till Szabolcs Péter Töltési Imre Varga Zsolt Vas András Vertse Judit Vitai Miklós

viii

1995 Balogh Judit Bánhegyi Andrea Bárány Attila Pál Bogya Sándor Boros Ferenc Czeglédy Attila Darvas Zsolt Dudás József Egyedi Csaba Erdei Pálma Gereben Balázs Gocsál Ákos Gyuricza Csaba Horváth Gábor Jákli Imre Kiséry András Kiss István Koch Noémi Mária Kóczán György Koronkai Zoltán Kulcsár-Szabó Zoltán Letenyei László Magyar István Mészáros Balázs Molnár Edit Nagy Gábor Nagy Péter Németh Károly Nyisztor Tinka Oláh Szabolcs Paizs László Prohászka Zoltán Radnai Márton Reisch Róbert Rudner Zita Edina Szentgyörgyi Ákos Szilágyi Róbert Szittya György Tímár Gábor Tóth Gergely Vágó István Vukoszávlyev Zorán Vutskits László Zöld Eszter Zvara Edina

1997 Antal Judit Babcsán Norbert Bajmócy Péter Baráth István Barta Csaba Berendi József Czirók András Domsa Zsófia Dudás Dóra Espák Gabriella (Tóthné) H. Nagy Péter Heged s Tamás Zoltán Holló Gabriella Horváth Csaba Horváth Márta Ikits Milán Janky Béla Jelasity Márk Józsa Krisztián Kállay Mihály Katona Olga Király Ildikó Király Réka Zsuzsa Krámer Tamás Le Thanh Giang Mendler Luca Molnár Gábor Tamás Németh Csaba Novák Tibor Pákozdi Anita Pál László Pete László Péter Mária Pólya Tamás Radics Kornélia Rajkó Andrea Resperger István Sövényi Szabolcs Szabó Lilla Szatmári Alexandra Szmolenszky Ágnes Sztáray Bálint Török Gábor Urbán Péter Villányi József

ix

1999

2001

Bakó Tamás Béla Bali Balázs Barbarics Zsuzsa Csiszár Csaba Csizmazia Norbert Csorbai Attila Csörnyei Mariann Csukonyi Csilla Demeter Tamás Dornbach Péter Balázs Fónagy Tamás Forster Horváth Csaba Frankóné Varga Amaranta Garai Borbála Gy ry Máté Hagymásy Zsuzsanna Hanczár Gergely Imreh Csanád Joó Ervin Koppányi Szabolcs Miklós Kora András Lénárt Sándor Lieli Róbert Pál Losonczy Attila Łuszcz Viktor Staniszław Mecsi Beatrix Medgyes Tamás Megyesi Zoltán Kristóf Mesterházy Balázs Müller Anetta Éva Nánay Bence Nemescsói András Osztoics András Paller Attila Pandurics Anett Perger Tamás Rózsa Szabolcs Sahba Yaghmaee Maziar Schmikli Norbert Siska Andrea Sólymos Péter Szabó Anita Sztriha László Vedres Balázs Veres Gábor

Agod Attila Péter Bai Péter Bartal Mária Bebesi Zolt Békési Kálmán Bereczky Zsuzsanna Bíró Tímea Bóka János Budai Marianna Cserfalvi Annamária Csorbai Hajnalka Csukás Csongor Erd s István Farkas Illés Fejérdy Gergely Hajós Bence Homoki Hajnalka Hudák Krisztina Imrek Viktor Jánosi László Kármán József Kollár Anna Kovács Gábor Kovács Mihály Kovács Tamás Landi Balázs Mann Zoltán Ádám Nádasdy Bence Nagy Csongor István Nemoda Zsófia Orbán András Papp Balázs Papp Tamás Rajnai Judit Romsics Gergely R szer Tamás Somodi Sándor Szabó Gyula Szatmáry Botond Szele Bálint Torma Péter Tóth Csaba Tóth Erzsébet Valkó Benedek Vizeli Kornél

x

2003 Árva Zsuzsanna Bacsa György Baranya Sándor Bereczkné Urbán Mónika Biczó Veronika Bónis Péter Bujdosó Ildikó Csíky Balázs Czikora Ildikó Falusi Eszter Fehér Krisztina Garab Edit Anna Geambasu Réka Henn Péter Hoffmann Nóra Huszánk Róbert Juhász Viktor Kälbli Katalin Kálmán Orsolya Karosi Tamás Kiss Norbert Tamás Kovács István Kun Gábor Losonczy Attila Laczay Bálint

Mészáros György Molnár Tamás Mund Katalin Páll Attila Peth Eszter Petró Kata Rangits János Gábor Raucsikné Varga Andrea Beáta Ruszin Romulusz Simon Anna Sip cz Brigitta Somodi Imelda Szabari Miklós Gábor Szabó Mária Szalai Róbert Szepes Anikó Szita István Takács Bálint Tóth István Balázs Vámos Eszter Panna Várkonyi Péter Vétek Gábor Vukics András Wodala Barnabás

xi

Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmesek 1989

2001

Csikesz Erzsébet

Dávid Ibolya

Csurgay Árpád

Göncz Árpád

Kövér András

Medzihradszky Kálmán Vigh József

1991 Máriás Antal

2003

Patvaros József

Freund Tamás

Pungor Ern

Kroó Norbert Zlinszky János

1993 Biszterszky Elemér Cséfalvay Klára Tamás Attila

1995 Dimény Imre Kosáry Domokos Ritoók Zsigmond

1997 Glatz Ferenc Kékes Szabó Mihály Spät András

xii

Humán Tudományok szekció I.

El adások: Radnai Márton Vezessük be újra a hídpénzt! Csukás Csongor - Kovács Tamás A társadalmi bizalom mérésének lehet sége Peth Eszter Közgazdász szemmel a logikai pozitivizmusról Szatmári Alexandra Az Európai Unió döntési mechanizmusa és szavazati struktúrája Lénárt Sándor Haditechnikai eszközök életciklusának környezetvédelmi vonatkozásai

1

PSAK VI. 2003. Miskolc

Radnai Márton: Vezessük be újra a hídpénzt!

Radnai Márton

Budapest, 1972 Ramasoft Kft. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 19. [email protected] Tel/fax:473-1219 Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1997. London Business School, Egyesült Királyság, PhD vendéghallgató (6 hónap) Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 6 Konferencia el adásainak száma: 5 Legjelent sebb 5 publikációja: Radnai, Márton: A kárpótlási jegy, a magyar t kepiac Jolly Jokere, Közgazdasági Szemle, vol. 42, no. 3 (1995), pp. 279-300. Radnai, Márton: Mese a devizakosár fedezésér l, in: Bankról, pénzr l, t zsdér l: Válogatott el adások a Bankárképz ben / [szerk. Bácskai Tamás et al.], 1998, Budapest, pp. 86-91. Radnai, Márton: Árazási hiba a határid s indexpiacokon, Közgazdasági Szemle, vol. 49, no. 11 (2002), pp. 905-927. Radnai, Márton – Szatmári, Alexandra: VAR alapú ügyfélkockázat-kezelés, Hitelintézeti Szemle, vol. 2, no. 1 (2003) Radnai, Márton: Futures and forward prices – Theory and Hungarian experience, Acta Oeconomica, vol. 54. no. 2. (2004), pp. 159-174.

Tanulmányai: 1986-90 Szent László Gimnázium, Budapest 1990-95 Budapesti Közgazdaságtudmányi Egyetem, Közgazdasági szak, Pénzügy f szakirány 1995-03 Budapesti Közgazdaságtudmányi Egyetem, Közgazdaságtan PhD program Jelenlegi munkahely: Ramasoft Kft. (ügyvezet igazgató) Tudományos fokozata: a közgazdaságtudomány doktora (2003, BKÁE) “Határid s indexpiacok érési folyamata” Tudományos tevékenység: • derivatívok értékelése • arbitrázstevékenység elemzése • pénzügyi kockázatkezelés • zsúfolódásra hajlamos er források árazása

Kedvenc szabadid s tevékenységei: zene, programozás

Oktatási tevékenység: • mikroökonómia • makroökonómia • modern vállalati pénzügyek Díjak, kitüntetések: 1995. Pro Scientia Aranyérem

2



Vezessük be újra a hídpénzt!

Mottó: „Tillárom haj, az összes hídon bedugult a forgalom. Tegnap is bedugult, tillárom haj, és holnap is így lesz, tudom. Vidám a dalunk és semmi bajunk, iszunk egy bort, és otthon vagyunk. Vidám a dalunk és semmi bajunk, iszunk egy bort, és otthon vagyunk.” Heilig Gábor: Otthon vagyunk (részlet, énekli Kern András) 1. Bevezetés Kevés olyan területe van a gazdaságnak, amelyben az árazás olyannyira irracionális, annyira elmaradott és annyi veszteséget okoz, mint a tömegközlekedés esetében - írta 1961-ben William Vickrey Nobel díjas amerikai közgazdász1. Ez az állítás sajnos a budapesti tömegközlekedésre még ma is igaz. Ha moziba megyünk, természetesnek vesszük, hogy jegyet kell váltanunk, és azon sem lep dünk meg, hogy péntek este drágább a jegy, mint hétköznap. Ugyanennyire természetes az is, hogy éjjel olcsóbb a telefon, mint nappal, vagy a szállodai szobák drágábbak az ünnepek idején, mint egyébként. Cserébe viszont az is természetes, hogy mindig van szabad hely a moziban vagy szállodában, és tudunk telefonálni is. Ha viszont valaki például metróra vagy buszra ül, ugyanannyit fizet akkor is, ha reggel 8-kor a zsúfoltságban teszi ezt, mintha déli 12-kor az üres járatot veszi igénybe. Ha olcsóbb volna csúcsid n kívül utazni, bizonyára sokan indulnának ilyenkor útra, így csökkenne a zsúfoltság. Rövid id n belül már csak azok utaznának csúcsid ben, akik munkahelyükre, vagy iskolába sietnek. Hosszú távon azonban lehet, hogy néhány munkahely vagy iskola úgy döntene, hogy kés bb kezdi a munkát vagy tanítást, ha így a munkatársak vagy diákok pénzt takaríthatnak meg. A közlekedési vállalatnak pedig kevesebb járm re lesz szüksége, így költséget csökkenthet. Még rosszabb a helyzet az autós közlekedés terén - hiszen az utak, hidak igénybevételéért egyáltalán nem kell fizetni. Az eredményt minden autós ismeri - dugók és zsúfoltság. Az egyik legproblémásabb a budapesti hidak esete - a Lánchídon átjutni például este 10-kor 2 perc, hétköznap délután 5-kor viszont akár 10-20 percet is igénybe vehet. Es s id ben, és egy másik híd korlátozása esetén pedig akár egy órán keresztül is tarthat az út. Bár a probléma hosszú távon új hidak vagy alagutak építésével is megoldható, rövidtávon csak a forgalom korlátozása a megoldás (és forgalomkorlátozás nélkül a probléma újratermel dik). Ennek a közgazdászok által javasolt módja a hídpénz bevezetése. Hídpénz szedése nem ritka a világban – a New York-i Manhattan szigetre men hidak és alagutak többségén fizetni kell. Régen a budapesti hidak sem voltak ingyenesek – ezt bizonyítják a megmaradt fülkék a Szabadság-híd pesti hídf jénél. Londonban pedig 2003 1

Vickrey, W: Pricing in Urban and Suburban Transport, American Economic Review, 53 (1963) 3



februárjában vezették be a zsúfoltsági adót, amely szerint 5 fontot kell mindenkinek fizetni, aki London városközpontján akar keresztülhaladni autóval. Az els vizsgálatok azt mutatják, hogy a rendelkezés bevált – a forgalom 20 százalékkal csökkent az intézkedés bevezetése óta.2 Cikkünkben annak elméleti kérdéseivel foglalkozunk, hogy hogyan határozható meg az optimális (társadalmi összhasznot maximalizáló) hídpénz, és mely tényez k növelik, illetve csökkentik a hídpénz nagyságát. 2. A hídpénz modellje Tegyük fel, hogy az i. autós (i=1…n) hasznossági függvénye az alábbi alakú: U i = U i (xi , T ( X )) + mi X=

n i =1

(1) (2)

xi

ahol xi az autós döntése az utazásról ( xi = 0 , ha nem használja a hidat, xi = 1 , ha használja), X a hidat egy id ben használók száma, T a menetid , mi az autós egyéb javakra elkölthet jövedelme pénzben. Feltesszük, hogy ez a függvény xi -nek szigorúan monoton növ , T -nek pedig szigorúan monoton csökken függvénye, továbbá, hogy T -szerint folytonos és differenciálható. Feltesszük emellett, hogy T X -nek folytonos és differenciálható függvénye (ez nyilvánvalóan csak közelítés, de nagy X esetén elfogadható) a. Társadalmi optimum A társadalmi összhaszon az egyének hasznainak összege csökkentve a híd fenntartásának költségével, amir l az egyszer ség kedvéért feltesszük, hogy a használat mértékét l független, konstans érték. Ennek maximuma a társadalmi optimum:

W = max xj

n j =1

U j (x j , T ( X )) − c

(3)

Az optimális pont akkor alakul ki, ha

U i ( xi = 1) − U i ( xi = 0) = −

∂T ∂xi

n j =1

∂U j ( x j , T ( X )) ∂T

,

(4)

vagyis ha az egyén haszna az áthaladás esetén éppen annyival n , amennyivel az összes többi egyén haszna csökken amiatt, hogy megnövelte a menetid t. b. Egyéni optimum Nézzük meg ez után, hogy mi lesz az egyének saját optimalizálásának az eredménye, ha van hídpénz. Az egyén feladata az alábbi: 2

Business Support for C-Charge remains firm, This is Local London, 19th August 2003 4



max U i (xi , T ( X ) ) − pxi

(5)

xi

Az optimum els rend feltétele: U i ( xi = 1) − U i ( xi = 0) = p −

∂T ∂U i ( xi , T ( X )) ∂xi ∂T

(6)

Ha p helyére az alábbi értéket helyettesítjük be: p=−

∂T ∂xi

∂U j ( x j , T ( X ))

n

(7)

∂T

j =1

akkor az egyén feladata U i ( x i = 1) − U i ( x i = 0) = −

∂T ∂x i

≈−

∂T ∂xi

n

∂U j ( x j , T ( X )) ∂T

j =1

n

∂U j ( x j , T ( X )) ∂T

j =1

−

∂T ∂U i ( xi , T ( X )) ≈ ∂x i ∂T

,

(8)

(9)

mely majdnem a társadalmi optimumot eredményezi. A pontos társadalmi optimumot csak személyre szabott árakkal lehetne elérni, ahol ezt a majdnem optimális árat csökkentjük az egyénnek az áthaladási id növekedéséb l saját maga számára okozott kárral. Ha azonban a szerepl k száma kell en nagy, akkor ez az érték elhanyagolható az összes kárhoz képest, így a majdnem optimum igen közel lesz a tényleges optimumhoz. A hídpénz optimális értékét tehát meghatároztuk. Nézzük meg, hogy mi történik, ha nincs hídpénzszedés, azaz p = 0 . Az egyén feladata ekkor:

U i ( xi = 1) − U i ( x i = 0) = −

∂T ∂U i ( x i , T ( X )) ∂x i ∂T

(10)

Az egyén ekkor csak a saját maga számára okozott kárt veti össze az áthaladás hasznosságával. Mivel feltettük, hogy az U a T -nek szigorúan monoton csökken függvénye, az egyenlet jobb oldalán található érték kisebb lesz, mint az optimális ár esetén. Ez azt jelenti, hogy már sokkal kisebb haszon esetén is áthalad a hídon az autós, figyelmen kívül hagyva a többi autós számára áthaladásával okozott kárt. Ez a híd túlzott használatához, zsúfolódásához vezet.

5



3. Az optimális hídpénz tényez inek becslése A fenti optimális ár meghatározásához két tényez becslésére van szükség. El ször a szorzat els tényez jét vesszük szemügyre. a. Az els tényez becslése Az áthaladó autók és a menetid közti összefüggés meghatározásához egy egyszer mechanikai modellt használunk. Feltesszük, hogy két autó közti követési távolság akkora, amely elegend a teljes lefékezéshez még akkor is, ha az elöl haladó autó azonnal megáll (például beleütközik az el tte haladó autóba). Mivel az autós reakcióideje alatt még nem tudja megnyomni a fékpedált, a reakcióid alatt tartja sebességét, majd az út min ségét l függ gyorsulással lassulni kezd, míg meg nem áll. Az ez alatt megtett út, így a követési távolság az alábbi: 3

s = vk +

v2 2a

(11)

Ahol v a kezd sebesség, k a reakcióid , a pedig a gyorsulás mértéke. Tegyük fel emellett, hogy a híd hossza d , az autók hossza pedig l . Feltesszük, hogy minden autó (és autós) egyforma. A hídon áthaladó autók száma egyenl a híd hossza osztva a követési távolság és az autó hossza összegével (amennyiben a hídra felhajtáshoz már sorba kell állni, a híd hossza a sor méretével meghosszabbodik). Behelyettesítve az iménti képletet: X =

d = s+l

d v2 vk + +l 2a

A fenti egyenletb l kifejezve v -t (a megoldás létezéséhez szükséges, hogy X <

v = a k2 − 2

l d +2 − ak a aX

(12)

d ): l (13)

A menetid ennek segítségével már könnyen meghatározható:

T=

d = v

d l d a k −2 +2 − ak a aX

(14)

2

így ennek xi , azaz X szerinti deriváltja is: 3 Esetünkben a követési távolság az egyik autó orra és a másik autó fara közti távolságot jelenti. Más szerz k a követési távolságot a két egymást követ autó orra közti távolságként definiálják. Ezért a megjegyzésért köszönettel tartozom Csiszár Csabának.

6


∂T ∂T = = ∂xi ∂X


d2 v

2

v +k X2 a

d2

= a k2 −2

l d +2 − ak a aX

2

k2 − 2

l d 2 +2 X a aX

(15)

Érdekességképpen meghatározhatjuk azt a sebességet is, amely mellett az egy másodperc alatt áthaladó autók száma maximális. Ez az érték B=

v = s+l

v 1 = 2 v l v + vk + +l k + 2a v 2a

(16)

B -t v szerint deriválva

l 1 − 2 ∂B 2a v = ∂v v l k+ + 2a v

(17)

2

Amely akkor és csak akkor nulla, ha a számlálója nulla, azaz ha v * = 2al

(18)

b. A második tényez becslése Most következik a második tényez becslése, azaz az autósok várakozás miatti összes kárának becslése. Tegyük fel, hogy minden autós egyedül ül a kocsijában, és béréért túlórázhatna is, ha egy kicsit tovább benn maradhatna a munkahelyén (az inaktív autósok bére 0). ∂U j (1, T ( X )) ∂T

= −w j

(19)

Ha valaki nem használja a hidat, nyilván nem is szenved kárt, ha azt valaki más használja, így ebben az esetben a határhaszna nulla.

∂U j (0, T ( X )) ∂T

=0

(20)

A második tényez ezért az alábbi módon becsülhet : n j =1

∂U j ( x j , T ( X )) ∂T

=−

n j =1

7

x jwj

(21)



c. Összefoglalás Összefoglalva tehát az optimális hídpénz d2

p= v

2

n

v +k X2 a

j =1

x j wj =

d2

= a k2 −2

l d +2 − ak a aX

(22)

n 2

k2 −2

l d 2 +2 X a aX

j =1

xjwj

(23)

A fenti kifejezés az autók számának „robbanó” függvénye.

4. Példa A fenti kifejezés intuitív vizsgálatához egy rövid számpéldát is mellékelünk. Tegyük fel, hogy egy híd hossza 100 méter, és el tte még további 900 métert sorba kell állnunk, hogy felhajthassunk rá – így a teljes út hossza, amikor a hídon lév k akadályozzák utazásunkat 1000 méter. Tegyük fel emellett, hogy a reakcióid 0,5 másodperc, az autók hossza 4 méter. m m A gyorsulás a = µg es s id ben 5 2 , száraz id ben pedig 10 2 . Az átlagbér nettó 357,10 s s Ft / óra (60000 Ft/hónap). A következ két táblázatban látható néhány f bb részadat illetve a kiszámított optimális hídpénz nagysága száraz és es s út esetén az autók számának függvényében (az autók számának elméleti maximuma 1000/4=250).

8



1. táblázat – száraz út Autók száma Sebesség Köv. táv. Menetid 1 mp alatt áthaladó (db) (km/h) (m) (mp) autók száma (db) Díj (Ft) 1 490,40 996,00 7,34 0,1362 0,38 11 133,20 86,91 27,03 0,4069 1,57 21 89,84 43,62 40,07 0,5241 2,53 31 69,46 28,26 51,83 0,5981 3,54 41 56,89 20,39 63,28 0,6480 4,66 51 48,10 15,61 74,84 0,6815 5,93 61 41,47 12,39 86,82 0,7026 7,42 71 36,20 10,08 99,44 0,7140 9,18 81 31,87 8,35 113,00 0,7171 11,28 91 28,21 6,99 127,60 0,7131 13,83 101 25,05 5,90 143,70 0,7029 16,96 111 22,28 5,01 161,60 0,6869 20,86 121 19,81 4,26 181,80 0,6657 25,79 131 17,58 3,63 204,80 0,6397 32,14 141 15,55 3,09 231,50 0,6090 40,47 151 13,68 2,62 263,10 0,5739 51,68 161 11,95 2,21 301,20 0,5345 67,19 171 10,34 1,85 348,30 0,4910 89,39 181 8,82 1,53 408,20 0,4434 122,60 191 7,38 1,24 487,60 0,3917 175,20 201 6,02 0,98 598,40 0,3359 265,00 211 4,71 0,74 764,70 0,2759 435,90 221 3,45 0,52 1044,00 0,2117 821,00 231 2,23 0,33 1614,00 0,1431 1991,00 241 1,05 0,15 3444,00 0,0700 9231,00

2. táblázat – es s út Autók száma Sebesség Köv. táv. Menetid 1 mp alatt áthaladó Es /Száraz -1 (db) (km/h) (m) (mp) autók száma (db) Díj (Ft) (%) 1 350,40 996,00 10,27 0,0973 0,52 38,57% 11 97,51 86,91 36,92 0,2979 2,08 32,29% 21 66,72 43,62 53,95 0,3892 3,27 29,11% 31 52,18 28,26 68,99 0,4493 4,48 26,62% 41 43,19 20,39 83,36 0,4919 5,80 24,52% 51 36,87 15,61 97,65 0,5223 7,28 22,67% 61 32,08 12,39 112,20 0,5435 8,98 21,00% 71 28,26 10,08 127,40 0,5573 10,96 19,43% 81 25,10 8,35 143,40 0,5647 13,30 17,91% 91 22,41 6,99 160,60 0,5666 16,12 16,56% 101 20,08 5,90 179,30 0,5634 19,54 15,21% 111 18,02 5,01 199,80 0,5557 23,76 13,90% 121 16,17 4,26 222,60 0,5436 29,05 12,64% 131 14,49 3,63 248,40 0,5274 35,80 11,39% 141 12,95 3,09 278,00 0,5072 44,60 10,21% 151 11,52 2,62 312,60 0,4830 56,34 9,02% 161 10,17 2,21 353,90 0,4549 72,46 7,84% 171 8,90 1,85 404,40 0,4229 95,39 6,71% 181 7,69 1,53 468,00 0,3867 129,50 5,63% 191 6,53 1,24 551,40 0,3464 183,10 4,51% 201 5,40 0,98 666,60 0,3015 274,10 3,43% 211 4,30 0,74 837,70 0,2519 446,70 2,48% 221 3,21 0,52 1122,00 0,1969 833,80 1,56% 231 2,12 0,33 1699,00 0,1360 2006,00 0,75% 241 1,02 0,15 3537,00 0,0682 9251,00 0,22%

9



Mivel nem tettünk korlátozást a maximális sebességre, alacsony autószám esetén igen magas átlagsebességeket is kaptunk. Az egy másodperc alatt áthaladó autók száma es s id ben körülbelül 90 autónál és 22 km/h sebességnél a legnagyobb (a korábban levezetettek miatt ez az érték pontosan 2 * 5 * 4 * 3,6 = 22,77 km/h) – itt az útdíj 16 forint. Ebben az esetben a menetid 160 másodperc, azaz kevesebb, mint 3 perc. A menetid 181 autónál mintegy 8 perc, míg 221 autónál már közel 19 perc. Vegyük észre, hogy az es esetén optimális díj egyre csökken mértékben tér el a száraz id esetén optimális díjtól (ennek oka az, hogy a sebesség csökkenésével a követési távolságon belül egyre n a reakcióid , és csökken a lassulási id miatti távolság). Látható, hogy a díj igen lassan kezd növekedni, de utána annál gyorsabban növekszik – a pszichológiai korlát 100 forintot körülbelül 181 autónál éri el, de 231 autónál már az 1000 forintot is átlépi.

5. Végkövetkeztetések Most, hogy meghatároztuk az optimális hídpénz mértékét, nyilvánvaló, hogy mely tényez k növelik, és melyek csökkentik a nagyságát. A hídpénzt növeli a hídon lév (és arra sorba álló) autók száma, a reakcióid hossza, az autók hossza, az es s id 4, valamint a hídon utazók órabéreinek összege (minél több aktív utazik a hídon, annál magasabb). Ezek közül az autók száma és az órabér miatt is mindenképpen magasabb díjat kell csúcsid ben meghatározni, mint csúcsid n kívül. Ésszer ek, de valószín leg nem népszer ek lennének azok az intézkedések, amelyek a magasabb reakcióidej ek (n k, vagy id sebbek) számára vagy nagyobb autóval rendelkez k számára magasabb díjakat szabnának meg. Bár elvileg a levezetett képlet minden paramétere megadható, ennek folyamatos kiszámítása igencsak költséges lenne. A gyakorlatban (Szingapúrban) ezért inkább azt a megoldást választják, hogy a hídpénzt napon belül úgy változtatják, hogy az id egység alatt áthaladó autók száma mindig egy bizonyos értékkel legyen egyenl . Ez azonban valószín leg nem egyezik meg az általunk is levezetett maximális áthaladó autók számával. Az érték meghatározásához ezért az általunk levezetett képletet érdemes alkalmazni úgy, hogy megvizsgáljuk, mikor egyenl az általunk az adott forgalom mellett számított hídpénz a valós, ugyanilyen mérték forgalmat biztosító díjjal (modellünkben az optimális díj a forgalom növekedésével n , míg a díjemelés hatására a forgalom csökken).

4 Az es nemcsak a megnöveked követési távolságon keresztül növeli a menetid t, és így a hídpénzt, hanem az áthaladó autók számának megnövekedésén keresztül is, mivel es ben többen ülnek autóba. Ezért a megjegyzésért köszönettel tartozom Hanczár Gergelynek.

10

11


Csukás Csongor-Kovács Tamás: A társadalmi bizalom mérésének lehet sége

Csukás Csongor – Kovács Tamás Csukás Csongor PhD hallgató Budapesti M szaki Egyetem Pénzügy és Számvitel Tanszék [email protected]

Jelenlegi munkahely: Jelenleg részt veszek egy francia-magyar kétoldalú együttm ködési, kutatói programban - Balatonprogram. Oktatási tevékenység: • Franciaországban egy posztgraduális képzésben pénzügyeket oktatok Díjak, kitüntetések: 2001. Pro Scientia Aranyérem 2001. OTDK els helyezés

Tanulmányai: 1996-01 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2002. külföldi posztgraduális képzés keretében francia nyelv Master fokozatot szereztem keletnyugatközi beruházási projektek menedzsmentje témában.

1997-02 Budapesti Közgazdaságtudmányi és Államigazgatási Egyetem, Pénzügyi Befektetéselemz f szakirány 2001- Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, PhD program

12



Kovács Tamás Miskolc, 1978 PhD hallgató Miskolci Egyetem Üzleti Statisztika Tanszék [email protected] [email protected] 2001. Pro Scientia Aranyérem 2003. OTDK 1. helyezés az Állam- és Jogtudományi szekció Pénzügyi Jog tagozatában a T kejövedelmek adózása Magyarországon és az Európai Unióban cím dolgozattal Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1998. Université Louis Pasteur, nyári egyetem Strasbourgban 2001. Université Louis Pasteur, Strasbourgban kísérleti közgazdaságtani témájú kutatási tanulmányút a Fukuyama’s Trust Conjecture igazolására 2002. Université Louis Pasteur, Strasbourgban kísérleti közgazdaságtani témájú kutatási tanulmányút a bizalom és viszonosság nemzetközi összehasonlításának témájában

Tanulmányai: 1992-96 Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc 1996-01 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, gazdálkodási szak, pénzügy-számvitel szakirány 1998-03 Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar 2001-04 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Üzleti Statisztika és El rejelzési Tanszék, PhD program

Nyelvismeret: angol (középfok), német (középfok) Konferencia el adásainak száma: 11

Jelenlegi munkahely: Jelenleg részt veszek egy francia-magyar kétoldalú együttm ködési, kutatói programban - Balatonprogram .

Legjelent sebb publikációk: Kovács, Tamás: Gondolatok a kockázatvállalás mértékének vizsgálatáról, Pénzügyi Szemle, (2002/8), pp. 748-772. Kovács, Tamás: Az Irreversibility Effectt tesztelése, Hitelintézeti Szemle, vol. 1, no. 6 (2002), pp. 76104. Kovács, Tamás – Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese: Statisztika III., Miskolci Egyetem-GTK oktatási segédlet, (2003) Kovács, Tamás: A t kejövedelmek adószabályainak legfrissebb módosításai az uniós csatlakozás tükrében, Hitelintézeti Szemle, (2003/2), pp. 1-41. Kovács, Tamás: An Analysis on the Determining Effects of Trusting Behaviour, 4th International Conference of the PhD students University Of Miskolc, Economics I., (2004), pp. 121-127. Kovács, Tamás: Capital income taxation in Hungary, 4th International Conference of the PhD students University Of Miskolc, Law., (2004), pp. 213-220.

Tudományos tevékenység: • Adózás területe • Irreversibility Effect igazolása Díjak, kitüntetések: 2000. TDK 1. helyezés a BMGE Menedzsment szekciójában a Kockázatvállalás mértékének vizsgálata bizonytalan döntési szituációkban (Az Irreversibility Effect igazolása) cím dolgozattal 2000. TDK 2. helyezés az ME Pénzügy szekciójában a Kockázatvállalás mértékének vizsgálata bizonytalan döntési szituációkban (Az Irreversibility Effect igazolása) cím dolgozattal 2001. OTDK 1. helyezés a Közgazdaságtudományi szekció Vállalatfinanszírozás tagozatában a Kockázatvállalás mértékének vizsgálata bizonytalan döntési szituációkban (Az Irreversibility Effect igazolása) cím dolgozattal

Kedvenc szabadid s tevékenységei: Tenisz, labdarúgás, utazás, más kultúrák megismerése

13



A társadalmi bizalom mérésének lehet ségei 1. Bevezetés – A gazdasági sikeresség és a bizalom A siker a gazdaság makroszintjén az országok teljesít képességével mérhet a leginkább. A teljesít képesség elég összetett fogalom – gondoljunk csak a nyújtott szociális szolgáltatások színvonalára, a biztosított életszínvonalra, a termelés volumenére, a külkereskedelem intenzitására stb. –, így jellemezni egyetlen mutatószámmal nem is lenne szabad, ennek ellenére elfogadott, hogy a GDP/f mutatóval azonosítják egy ország gazdasági potenciálját. Számos tanulmány tett már kísérletet arra, hogy megmagyarázza az országok gazdasági fejlettségi szintjei közötti különbségeket. Voltak, akik történelmi sajátosságokra, makrogazdasági folyamatokra, kiváltságos helyzetekre vezették vissza az eltéréseket. Kérdés, hogy az el bb felsorolt tényez kön kívül van-e egyéb olyan meghatározó változó, amelyet az éppen hatalmon lév kormányok befolyásolni tudnának és ezzel az ország gazdasági színvonalára tudnának hatni. Francis Fukuyama1 japán szociológus-közgazdász állítása szerint igenis van ilyen változó. Ezt szociális t kének2 nevezte el és legalább akkora jelent séget tulajdonított neki, mint a pénzt kének. Egy ország szociális t kéjének szintjét azonosítja az adott társadalom tagjai között fennálló bizalom szintjével, mely a könyvében megfogalmazott sejtés szerint pozitív korrelációban áll a gazdasági teljesítménnyel. Ezt a sejtését történelmi példák sokaságával igyekszik alátámasztani m vében. Nézzük meg kicsit közelebbr l a gazdasági teljesítmény és a bizalom szintje közötti kapcsolat jellegét. A gazdasági életnek mindig is velejárója volt a bizalom, mondhatnánk elengedhetetlen eleme. Igaz ez legf képpen manapság, amikor a társadalmi fejl dés olyan szintjére értünk, ahol már a szerz déskötések és sajnos ezzel egyidej leg a szerz désszegések is majdhogynem mindennaposakká váltak. Ebben a „furcsa” világban kell eligazodnunk és teljesítenünk nap, mint nap. Ráadásul a gazdaság színterén, a piacon való szereplés járulékos, tranzakciós költségekkel jár. Ezen tranzakciós költségek a piac tökéletlenségéb l és a szinte követhetetlenül gyors fejl désb l erednek. Azaz abból, hogy az információhoz való jutásnak költsége van, illetve szükség van olyan ügynökökre, akik kiválasztják azon szerz déseket, amelyeknek a betartása biztosított – mivel a piaci tökéletlenségb l és az új lehet ségek adta egyre növekv számú kiskapuk létezéséb l következ en vannak szerz dések, amelyeket megszegnek. Hasonlóan a tranzakciós költségeket növelik a különböz szerz dések módosításából ered költségek is. Ezeket a tényez ket elfogadva beláthatjuk „a piaci szereplés” járulékos költségekkel jár. A gazdasági kapcsolatok körében viszont a bizalmat, mint tranzakciós költségeket csökkent tényez t értelmezhetjük, annak köszönhet en, hogy megkönnyíti a gazdasági döntések meghozatalát. Ez utóbbi logikai sort követve szintén arra a következtetésre jutunk, hogy a bizalom a gazdasági élet velejárója.

2. A bizalom kialakulásának meghatározó tényez i A bizalom meghatározó tényez it három csoportba osztja a szakirodalom. Ezek a csoportok azon elemeket gy jtik össze, amelyek egy bizalmi viszony kialakulásánál szerepet játszhatnak, illetve amelyek a kés bbi kapcsolat fejl désében felmerülnek, és magát a 1

Fukuyama F. (1994), “Trust: The Social Virtues and the Creation of Prosperity”, New York: Free Press. Fukuyama F. könyvében social capital néven vezette be a szakirodalomba. A kés bbiekben szociális, illetve társadalmi t ke elnevezéssel fogunk rá hivatkozni. 2

14



kapcsolatot meghatározzák. Ezek a csoportok a következ k: el rejelezhet ség, ellen rizhet ség, kölcsönös függ ség. Az els csoportba azon elemek tartoznak, amelyek azt határozzák meg, hogy a kapcsolat jöv beni alakulása mennyire el rejelezhet , azaz a kapcsolat fejl dése során mit várhatunk annak másik résztvev jét l és azt hogy ebben a várakozásban, mennyire lehetünk biztosak. Ezt a következ elemek befolyásolják a leginkább: hírnév, hasonlóság, kapcsolati múlt. Hírnév alatt azt az el zetes információt értjük, ami a résztvev feleket jellemzi és múltjuk során alakult ki. A felek közötti hasonlóság abból eredhet, hogy egyazon, tágabb csoporthoz tartoznak, ahol a normák ennek következtében ismertek. Végül a kapcsolati múlt akkor játszhat szerepet, ha a felek korábban már valamiféle viszonyba kerültek egymással, amelynek során viselkedésüket és normáikat bizonyos mértékben feltárták egymás el tt. A második csoportba azon tényez k tartoznak, amelyek a kapcsolat ellen rizhet ségét, ezáltal tisztaságát határozzák meg: szerz dés, fogadalom, megtorlás. A szerz dés rögzíti azon szabályokat, amelyek alapján a kapcsolat a kés bbiekben folyttható, vizsgálható és ellen rizhet . A fogadalom szintén olyan intézmény, amely természetesen szavahihet ségt l függ en az adott szót határozza meg és ezáltal lehet séget ad a jöv ben annak számonkérésére. Végül a megtorlás azon lehet ségeket tartalmazza, amelyek a szerz désben foglaltak és az adott szó kikényszerítését teszik lehet vé, nem feltétlenül alkalmazásuk által, hanem pusztán létezésükkel. Ide tartoznak például olyan jogintézmények, mint a kötbér. A harmadik csoportba kölcsönös függ séget er sít tényez k tartoznak, amelyek a következ k: közös érdek, közös haszon, függ ség. Amennyiben az egyik fél által elérhet eredmény a másik fél eredményességét l is függ, úgy mindketten érdekeltek lesznek a közösen elérhet legnagyobb teljesítményben, ami közvetve pedig er síti a kettejük között lév függ séget és ezáltal a kapcsolat szorosságát. Ha a felek úgy érzékelik, hogy az elérhet haszon szétválaszthatatlanul összekapcsolódik, azaz közös, úgy ez szintén a kapcsolat szorosságának és az együttm ködésnek kedvez. Végül pedig a függ ség attól függ en határozza meg a kapcsolatban a felek közötti viszonyt, hogy az milyen mértékben aszimmetrikus.

Az alábbi összefoglaló táblázat vizuálisan mutatja be az imént felsorolt és leírt tényez ket: Hírnév (el zetes információ) El rejelezhet ség

Hasonlóság (valahová tartozás) Kapcsolati múlt (el z viszony) Szerz dés (megfigyelhet ség, ellen rizhet ség)

Ellen rizhet ség

Fogadalom, eskü (adott szó, szavahihet ség) Megtorlás (jogi fenyegetés szerz désszegés esetére) Közös érdek (érdekeltség a másik sikerességében)

Kölcsönös függ ség

Közös haszon (elválaszthatatlan hasznosság) Függ ségi viszony (aszimmetria mértéke)

15



3. A bizalom mérésének lehet ségei Az el z részekben áttekintettük a bizalomnak a gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepét és annak fontosságát, illetve hogy mely tényez kt l függ a bizalom kialakulása. Ahhoz viszont, hogy mérni tudjuk az adott társadalmon belül fennálló bizalom szintjét szükséges valamilyen módszer kidolgozása. Ennek célja egyfel l a nemzetközi összehasonlíthatóság, bizalmi rangsor felállítása, valamint olyan állítások tesztelése, mint például Fukuyama fejtegetése a bizalom és gazdasági teljesítmény pozitív irányú kapcsolatáról. A bizalom szintjének mérésére szolgáló módszereket irányultságuk alapján két csoportra bonthatjuk: vannak a kérdést teoretikus, azaz elméleti módon közelít módszerek, melyek alternatívájaként a 90-es évek végén megjelentek a kísérleti gazdaságtan által kidolgozott gyakorlati modellek.

3.1 A bizalom szintjének elméleti meghatározása Az ebbe a körbe tartozó módszereket azért tekintjük elméletinek, vagy teoritikusnak, mert nem a „bizalmat gyakorló” személyek tényleges viselkedésének megfigyelésén alapszanak, hanem megkérdezéseken és felméréseken. Ezek során arra kell válaszolniuk, hogy egy-egy elképzelt szituációban hogyan viselkednének, vagy a bizalomhoz köt d kérdésekre kell eldöntend , vagy valamilyen skálán mérhet választ adniuk. A nemzetközileg is legjobban elfogadott és általánosan használt elméleti jelleg mérése a társadalmi bizalomnak a World Value Survey (Nemzetközi Értékvizsgálat3, továbbiakban WVS) nev felmérés V94-es számú kérdése, illetve az arra adott válaszokból számított mutatószám. A kérdés igen egyszer , talán éppen ezért vált ennyire elfogadottá az általános bizalmi szint meghatározásában: „Ön szerint általában a legtöbb ember megbízható, vagy soha nem lehetünk elég óvatosak másokkal?”4 A kérdésre csak ’igen’, vagy ’nem’ válasz volt adható érdemben, természetesen a ’nem tudom’ mellett. A WVS-re alapozva a legnagyobb szabású nemzetközi összehasonlítást, illetve a bizalom szintjének és gazdasági teljesítménymutatóknak a kapcsolatára vonatkozó vizsgálatot La Porta és kutatócsoportja végezte el 1995-ben. La Porta tanulmányában arra keresi a választ, hogy a bizalomnak milyen hatása van a nagy szervezetek teljesítményére, amely teljesítményt a következ mutatókkal mértek5: kormányzati hatékonyság társadalom sikerességét mér mutatószámok a szakszervezetekben és civil szervezetekben való részvételi arány a GNP hozzájárulás szempontjából a 20 legfontosabb vállalat mérete két gazdasági teljesítményt mér mutató (az infláció logaritmusa a GNP/f növekedése 1970-t l 1993-ig terjed id szakra) Ami a bizalmat illeti, La Porta a WVS kérd ívére adott válaszokra támaszkodik, és ezek alapján méri a bizalom mértékét a társadalomban. Két fajta bizalmat különböztet meg, a személytelen és a csoportos/családi bizalmat. Az elemzésbe mintegy 40 országot vontak be. 3

Ezt a felmérést 1980-ban folytatták le el ször kb. 20 országra kiterjed en, mindenhol pontosan ugyanazokkal a kérdésekkel. Magyarország el ször az 1990 és 1993 közötti felmérésben vett részt (ekkor már majdnem kétszer annyi ország részvételével folyt a megkérdezés), míg a legújabb felmérést 1998 és 2000 között végezték el. 4 Az eredeti angol nyelv kérdés a következ volt: “V94 Generally speaking, would you say that most people can be trusted or that you can' t be too careful in dealing with people?” 5 Az egyes mutatók további részmutatókból tev dtek össze, ezekért lásd. La Porta, R.: Trust in Large Organizations. American Economic Review, 87 (2), 333-338. 16



A szerz k azt találták, hogy a bizalom hatása a teljesítményre igen meggy z . Eredményeik szerint a bizalmi szint egy százaléknyi növekedése, 0,7% hatékonyságnövekedést jelent a jogi apparátus m ködésében, 0,3%-kal növeli a korrupcióellenességet, illetve szintén 0,3%-kal javítja az adóügyi szabályok betartásának helyzetét. Rendre hasonlóan pozitív eredményeket kaptak a személytelen bizalom és az oktatás, az egészségügy, az infrastrukturális fejl dés, illetve az inflációs szint közti kapcsolatok vizsgálata során. A bizalom szintjének elméleti mérésével más szerz k is hasonló eredményre jutottak, elegend csak Zak és Knack 2001-ben publikált cikkére gondolni, melyben egy 41 országra kiterjed vizsgálattal bizonyitják egy szignifikáns és pozitiv irányú kapcsolat meglétét a vizsgált országok GDP növekedési rátája és a WVS-b l származó bizalmi szintet mér mutatószám között. Az emlitett vizsgálatból levonható következtetések erejét növeli az is, hogy a korreláció szorosságát 1970 és 1992 között, azaz 23 évre kiterjed en vizsgálták. Hasonlóan a gazdasági növekedéshez, a beruházásoknak a GDP-hez viszonyitot aránya is pozitiv irányú kapcsolatot mutatott a bizalmi szinttel. E vizsgálat eredményeit meger sítend , hasonló eredményre jutott 1997-ben Knack és Keefer is. Mint láthattuk, La Porta és más szerz k eredményei nagyrészt alátámasztják Fukuyama megállapításait, viszont ez utóbbi vizsgálatok nem védhet k teljes mértékben, ugyanis a bizalom szintjének meghatározása nem teljesen egzakt, ugyanis kérd ívek kiértékelésén alapszik, amely önmagában bizonytalan eredményeket szolgáltat.

3.2 A bizalom szintjének kísérleti meghatározása A bizalom elméleti úton történ mérésének problémáira jól rávilágít a Gleaser által 2000-ben az Egyesült Államokban elvégzett kísérlet. A kísérlet els részében bizalommal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó kérd ívet töltettek ki a kiválasztott személyekkel, majd néhány hét elteltével egy bizalomhoz kapcsolódó játékot játszattak el ugyanezen személyekkel. Az eredményekben az volt a legmeglep bb, hogy az egyének a játék során nem úgy viselkedtek, mint ahogyan az elvárható lett volna t lük a kérdésekre adott válaszaik alapján. Azaz azok az emberek, akik néhány héttel a kísérlet lebonyolítása el tt azt válaszolták a kérd ívben feltett kérdésekre, hogy adott esetben megbíznának embertársaikban, amikor cselekvésre került a sor annak ellenkez jér l tettek tanúbizonyságot. Mindez arra enged következtetni, hogy a kérd íves felmérések eredményei bizonytalanok lehetnek. Mivel La Porta következtetéseit a WVS kérd ívének bizalommal kapcsolatos kérdésére adott válaszok alapján határozta meg, így állítása a kérd ívek bizonytalanságából következ en megkérd jelezhet vé válik. A kísérleti útra történ lépés egyértelm nek t nik, ha azt vesszük alapul, hogy az elméleti fejtegetések nem mindig tudják teljes pontossággal leírni a valóságot – leginkább olyan összetett és kevéssé megfogható jelenségek esetén mondanak cs döt, mint amilyen Fukuyama „problémafelvetése” is. Logikusnak t nik megfigyelni, hogy a valóságban ténylegesen mi is történik ahelyett, hogy elméleti találgatásokba bocsátkoznánk. Az el bb leírt bizonytalanság elkerülése végett döntöttünk amellett, hogy az országok gazdasági teljesítmény mutatóját nem az emberek bizalomról vallott véleményeivel vetjük össze, hanem azzal a bizalmi fokkal, amit bizonyos el re kidolgozott és szimulált helyzetekben tanúsítanak. Ezzel egyszerre két dolgot is képesek vagyunk vizsgálni. Egyrészt összevethetjük a kísérletek alapján tapasztalt bizalmi fokot a kérd ívek kiértékeléséb l nyert bizalmi fokkal, illetve Fukuyama megállapítását is tesztelhetjük. Az általunk használt kísérleti modell a szakirodalomban a „trust games” – bizalmi játékok – csoportjához tartozik. Magát a koncepciót már régebben az USA-ban kidolgozták, az els ilyen jelleg kísérletet Berg folytatta le 1995-ben. Azóta számos újabb, hasonló jelleg kísérletet végeztek, melyek közül a legfontosabbak a következ k voltak: Bolle 1998-as, Cox 1999-es és Chaudhuri 2002-es kísérlete.

17



A játék – mellyel több országban mértük a bizalom szintjét – egy bizalmi szituációt szimulál, ahol a szerepl k – összesen ketten vannak: A és B „játékosok” – által elérhet nyereség nagyban függ az egyének egymásba vetett bizalmán és a viszonosságon. Viszonosság alatt az angol „reciprocity” terminológia magyar megfelel jét értem, mely jelenséget rendszerint a bizalommal együtt szokták vizsgálni. A játék kiindulópontja az, hogy az el bb emlí-tett mindkét szerepl rendelkezik 10 Euróval, amelyet a kísérlet szervez it l kaptak, tehát nem saját vagyonuk. Az els lépésben az A játékosnak lehet sége van arra, hogy a rendelkezésére álló 10 Euróból valamekkora összeget B játékostársának elküldjön (ez X 3*X bármely 0 és 10 közötti egész szám lehet). Ezt az összeget jelöltük az ábrán X-szel. B 10 10 A B Euro Euro játékosunk, viszont nem az A játékos által elküldött X Eurót kapja kézhez, hanem annak háromszorosát, amit az ábrán 3*X-szel Y Y jelöltünk. A játék második lépésében a B játékosnak nyílik lehet sége pénzküldésre. A B játékos csak a neki megküldött összegb l gazdálkodhat. Ez azt jelenti, hogy azon döntésének meghozatalában, hogy mennyit is küldjön az A játékosnak, figyelmen kívül kell hagynia a saját 10 Euróját, amit még a játék legelején a szervez kt l kapott. Ezt a visszaküldött összeget jelöli az ábránk Y Euróval. A B játékos által visszaküldött összeg, viszont nem háromszorozódik, így ugyanezt az Y Euro összeget fogja az A játékos kézhez kapni. Ezt a kísérletet négy országban végeztük el: Brazíliában, Görögországban, Magyarországon és Oroszországban. Összehasonlítási céllal rendelkezésünkre álltak Berg 1995-ös amerikai és Willinger 2000-es francia és német kísérletének adatai. Az adatok kiértékelése a következ , tömören összefoglalt eredményre vezetett6: egyes országok bizalmi szintje között szignifikáns eltérések mutathatók ki (pl.: Brazíliában és Oroszországban szignifikánsan nagyobb bizalmi szintet találtunk, mint Görögországban); a nemnek a hatása ellentétben néhány más kísérlet eredményével 5%-os szinten nem szignifikáns, bár a n k átlagos bizalmi szintje minden országban és a teljes mintában is meghaladja a férfikét; a kísérlet elején – a WVS bizalommal kapcsolatos kérdéséhez igen hasonló – kérdésre adott válasz alapján szignifikáns eltérés mutatható ki a résztvev k között (azok, akik a bizalmi kérdésre pozitív választ adtak, szignifikánsan nagyobb bizalmi szintet produkáltak a kísérlet során is). Az egyes országok elemzése során az el bb felsoroltakon kívül még más, szignifikáns hatással biró tényez ket is találtunk (pl.: jövedelem hatás, végzettség, stb.), de ezek a tényez k csak az országok egy részében bizonyultak meghatározónak, máshol nem. Fontos kiemelni még, hogy a kísérlet során meghatározott bizalmi szint adatokból felállított rangsorát az országoknak (2.sz. táblázat) összevetettük mind a WVS adataiból felállított rangsorral, mind pedig az országok egy f re jutó GDP mutatójának rangsorával. Spearman féle rangkorrelációs tesztet alkalmazva gyenge, pozitív irányú, de 5%-on nem szignifikáns kapcsolatot találtunk csak a kísérletekb l származó és az elméleti bizalom adatok között. Ez az eredményünk azt támasztja alá, hogy a kérd ívek alapján kapott bizalom adatok csak korlátozottan fogadhatók el. 6

Az elemzés során valamennyi tesztet 5%-os szignifikancia szinten végeztük el, az ebben a felsorolásban szerepl eredmények pedig Mann-Whitney tesztekb l származnak. 18



Ország

Küldött összeg

Németország Oroszország Brazília USA Magyarország Franciaország Görögország

6.6 5.9 5.9 5.2 4.5 4.2 3,5

A kísérletileg kapott bizalom-rangsort összevetve az országok GDP/f mutatóinak rangsorával még meglep bb eredményt találtunk: a korreláció közepesen er s, de negatív irányú és szintén nem fogadható el szignifikánsnak 5%-on. Ez az eredmény viszont nem támasztja alá ezen országok esetében a Fukuyama sejtés helyességét. E rövid cikk keretében igyekeztünk egy rövid áttekintést adni a társadalmi bizalom létezésének fontosságáról gazdasági szempontból, e bizalom kialakulásáról és meghatározó tényez ir l, a bizalom szintjének kétféle mérési módszerér l, illetve kivonatosan ismertettük néhány f bb megállapítását annak a kísérletsorozatnak, melyet 2001-2002 között folytattunk le nemzetközi összehasonlítás céljából. Amennyiben valakit b vebben érdekel ez a téma, vagy a cikkel kapcsolatban észrevétele van, azt a szerz k szívesen fogadják a következ címen: [email protected].

19


Peth Eszter: Közgazdász szemmel a logikai pozitivizmusról

Peth Eszter

Miskolc, 1980 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Tanszék Miskolc [email protected]

Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2002. École Superieure de Commerce de Rouen, Rouen, Franciaország (3 hónap) 2002. Wirtschaftsuniversitát Wien, Bécs, Ausztria, kutatói ösztöndíj (3 hónap) 2002. Köztársasági ösztöndíj 2004. Erasmus University of Rotterdam, Hollandia, posztgrad. kurzus (1 hónap) Nyelvismeret: angol (fels fok), (középfok)

Tanulmányai: 1992-98 Avasi Gimnázium, Miskolc 1998-2003 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományik Kar, pénzügy-számvitel szakirány 2003-(06) Miskolci Egyetem GTK, Vállalkozáselmélet és Gyakorlat Doktori Iskola, PhD-program

német

(fels fok),

francia

Konferencia el adásainak száma: 4 Legjelent sebb publikációk: Peth , Eszter: A magyar számviteli szabályozás és a Nemzetközi Számviteli Szabványok összehasonlítása, OTDK Gyöngyös, Közgazdaságtudományi Szekció, Számvitel tagozat (2003) p. 226. Peth , Eszter: Közgazdász szemmel a logikai pozitivizmusról, Pro Scientia Aranyérmesek VI. Konferenciája (2003) pp. 48-50. Peth , Eszter: Communication between the Three Levels of Economic Discourse, MicroCAD 2004. International Scientific Conference, (2004), pp. 103-108. Peth , Eszter: Logical Positivism and its Effect on Modern Economics, Business Studies ME Gazdaságtudományi Kar periodikája (2004) folyamatban

Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet (doktorjelölt) Tudományos tevékenység: A retorikai közgazdaságtan kritikai értékelése Nemzetközi Számviteli Szabványok (IAS) Oktatási tevékenység: • mikroökonómia • makroökonómia Díjak, kitüntetések: 2003. Pro Scientia Aranyérem

Kedvenc szabadid s tevékenységei: utazás, kirándulás

20



Közgazdász szemmel a logikai pozitivizmusról Bevezetés A logikai pozitivizmus gyökerei egészen a 19. század második feléig vezethet k vissza az ún. naiv pozitivizmus képvisel inek (A. Compte, P. Duhem, E. Mach és H. Poincaré) színre lépésével. Számunkra kiemelked jelent séggel bír, hogy Auguste Compte felismerte a vitát arra vonatkozóan, hogy a tudományban kétféle kijelentés létezik. Az els kategóriába azok a kijelentések tartoznak, amelyek kognitívak, tudás jelleg értelemmel bírnak, azaz a valóságra vonatkoztatott tényszer megállapítások. A második csoport azokat a kijelentéseket tartalmazza, amelyek nem a valóságra vonatkoznak, a kohézióra törekszenek, azaz önmagukban nem üzennek semmit a valóságról. Compte az el bbi felismerésével megadta a kezd lökést a kifejlett (logikai) pozitivizmus megszületéséhez, amely a XX. század els felében a tudomány valamennyi területén meghatározó episztemológiai irányzattá vált. A logikai pozitivizmus az 1920-as években Ausztiából és Németországból indult ki, amikor a filozófiai iskolák legf bb célja a tudományos ismeret logikai elemzése volt. Az irányzat legf bb képvisel i Moritz Schlick, a híres Bécsi kör megalapítója, valamint Rudolf Carnap, akik meghatározták a logikai pozitivizmus alaptételeit.

1. A logikai pozitivizmus alapvet tanai A logikai pozitivizmus szerint a tudományos ismeretnek két forrása van: a logikai érvelés és a tapasztalati megfigyelés. Az elmélet kimondja, hogy empirikus tudásra csakis úgy tehetünk szert, ha a tapasztalatból közvetlenül származtatott állításokat logikailag elemezzük. A logikai pozitivizmus kimondja, hogy tudományos elmélet megalkotásakor vagy analitikus kijelentések, vagy logikailag származtatott szintetikus kijelentések alkalmazhatók. A szintetikus kijelentéseket azonban empírikus megfigyelésekkel kell alátámasztani (verifikáció). Az adott állítás jelentése is a verifikáció módszerével származtatható, azaz, ha ismerjük az állítás el feltételeit, akkor ismerjük magát az állítást is. A tudományos ismeret forrása és a verifikáció alapelve mellett a logikai pozitivizmus egyik legf bb tana, hogy a világot szétválasztja tudományos és nem-tudományos, kemény és lágy részre. Csak olyan kijelentések és állítások tartozhatnak a tudományos részbe, amelyek kognitív jelentéssel bírnak. Következésképpen, a metafizika állításai a logikai pozitivizmus szerint értelem nélküliek és a világ nem tudományos felébe sorolandók. Végezetül, minden tudományos munka célja csakis egyetlen, általános tudás lehet. A logikai pozitivizmus az el bbi elvet arra vezeti vissza, hogy az emberi tudás egyetlen és végs forrása a tapasztalat, valamint alapvet en hasonló elemzési módszereket alkalmaznak.

2. A modern közgazdaságtan által alkalmazott logikai pozitivista tanok Köztudott, hogy a közgazdaságtan hivatalos metodológiája a modernizmus. A modern közgazdaságtanban széles körben elterjedt a logikai pozitivizmus, amely szemben áll a klasszikus közgazdaságtannal. A klasszikus közgazdaságtan a mondanivalót verbálisan, azaz természetes nyelven fogalmazta meg, egyszerre alkalmazva tény- és értékítéleteket. váltakoztak. A modern közgazdaságtanból azonban hiányoznak az értékítéletek, kizárólagosan a tényítéleteket vették figyelembe.

21



A modernizmus valójában a logikai pozitivizmus, a behavioralizmus, az operacionalizmus és a tudomány hipotetikus-deduktív modelljének egyvelege, amelyb l most kiemeljük a logikai pozitivizmusból átvett legfontosabb tanokat. Egy elmélet igazságának bizonyításakor csak az elmélet megfigyelhet következtetéseit vesszük figyelembe. A megfigyelhet ség egyben objektív, újra el állítható kísérleteket jelent. Továbbá, egy elmélet gyakorlati alkalmazása hamisnak bizonyul, az elmélet akkor és csak akkor tekinthet hamisnak. Csakis az objektív megfigyelést vesszük komolyan, a szubjektív megfigyelés nem tekintend tudományos kísérletnek. A módszertan dolga, hogy elhatárolja egymástól a tudományos és a nem tudományos érvelést, valamint a pozitívot a normatívtól. Végezetül, a tudósoknak, különösen a közgazdászoknak nincs mondanivalójuk az értékekr l, az erkölcsiségr l, sem a m vészetekr l.

3. A modernista közgazdaságtanban alkalmazott logikai pozitivista tanok bírálata Donald N. McCloskey alapján: 3. 1. Önmagában a modernizmus lehetetlen és nincs is követ je Ha a logikai pozitivizmusból átvett modernista tanokat szó szerint vesszük, az abszurditás talaját súrolhatjuk. A modernizmus kétségek, metafizika, erkölcs és személyes meggy z dés nélküli tudást ígér, amikor szembe fordul a spekulatív filozófiával, valamint az idealizmus metafizikájával. Valójában azonban a tudományos ismeretek nem különböznek a személyes ismerett l. Ha a tudást meg akarjuk változtatni ahelyett, hogy jobbítanánk, az a tudomány halálát fogja eredményezni. Más szavakkal, a modernizmus alkalmazása nem vezet használható közgazdaságtanhoz, megállítja a haladást. Például, Einstein megfigyelési anomáliáiról hosszú évekig hallgattak, majd a kés bbiekben azokat, mint mérési hibákat tárták föl.

3. 2. Nincs értelme szembe állítani a tudományos és a plauzibilis állításokat A logikai pozitivizmus szerint „tudományosnak lenni” azt jelenti, hogy eltérni a társadalom többi tagjától. Ezért, a logikai pozitivizmus legf bb programja az volt, hogy a tudományt elhatárolja minden más gondolkodástól. Az 1. Táblázat bemutatja, hogy a világ miként van szétválasztva objektív és szubjektív, pozitív és normatív, tudományos és humanisztikus, valamint kemény és puha részre. A modernizmus feltételezése szerint a világ szépen elválik az ilyen vonalak mentén, és minden tudományos tudás csak a táblázat kemény és objektív részéb l származhat.

tudományos tény objektív pozitív nyomatékos precíz dolgok megismerés, észlelés kemény

humanisztikus vélemény szubjektív normatív felületes bizonytalan szavak megérzés puha

1. táblázat 22



A logikai pozitivizmus szerint a tudós feladata nem az, hogy a eldöntse, hogy a javaslatok hasznosak-e a világ megértéséhez és megváltoztatásához, hanem az, hogy az állításokat becsoportosítsa a fenti táblázat valamelyik felébe, a tudományos vagy nem tudományos részre. A lényeg, hogy minél több dolog kerüljön a tudományos félbe. Mint ahogy a közgazdaságtani meggy zés is mutatja, az embereket sokféle módon meg lehet gy zni. Nincs értelme a mentális térképen az egyes módszerek között elhatároló vonalakat húzni, a tudomány feladata McCloskey szerint inkább az, hogy elmozdítsa az elválasztó vonalat. Érdekes megállapítás, hogy pusztán az alapján, hogy az adott állítás a táblázat melyik feléb l származik, még nem tudjuk eldönteni, hogy az állítás meggy z -e, vagy nem. Csakis akkor tudunk err l dönteni, ha elgondolkozunk az állításon. Minden állításhoz másféle meggy zési mód szükséges, nem feltétlenül a vizsgálat tudományos jellege a legfontosabb. Azt hisszük, és az alapján cselekszünk, ami bennünket meggy z, nem pedig az alapján, amely egy rosszul kiválasztott bíróság tagjainak többségét meggy zi. Társadalmunk jól képzett tagjait és az adott terület befolyásos embereit ami meggy zi, az alapján kell cselekednünk.

3. 3. A logikai pozitivizmus f bb kánonjainak cáfolata A demarkációs kritérium mellett bírálat érte logikai pozitivizmus több kánonját. A logikai pozitivizmus azt hirdeti, hogy képes el re jelezni a jöv t, mivel meg tudja ítélni az elméleteket. Bármely gazdasági eseményt tekintjük, a jöv beli állapotot el re jelezni valamennyi halandó ember képessége felett áll. Éppen ezért csak feltételes el rejelzések készülnek. Ha a közgazdászok el re tudnának jelezni, már réges-régen nagy gazdagságban élnének. A logikai pozitivizmus túlzott egyszer sítési módszerét is súlyos kritika érte. A tudomány nem egyetlen egyszer képlet, amely pillanatok alatt megérthet , és azután bármire alkalmazható. Hasonlóan, az adott vizsgálathoz nem releváns tényez k mell zése sem célra vezet , hiszen ez a valóság torz leírását fogja eredményezni. A könnyedén számszer síthet , megfigyelhet alkalmazásokon kívül semmi mást nem tudunk meg az adott jelenségr l. Oda kell figyelnünk az anyagra, hogy meglássuk a dolgok sorrendjét. Ehhez kapcsolódik a pozitivizmus azon kánonja, amely takarékosságra int. Ennek értelmében, az egyszer elméletek érdeme nagyobb, mint a bonyolultabbaké. Azonban, bármilyen egyszer nek t nik is a felszín, valamennyi elmélethez hozzátartoznak mellékfeltevések, amelyeket valamennyi esetben alkalmazni kell. A demarkációs kritérium és az egyszer sítés mellett bírálatot kapott az a feltevés, amely szerint csak egyetlen tudomány létezik. Azaz, hogy minden biológiai ismeretet redukáljunk egyszer fizikai képletekre. „Oda kell figyelni az anyagra”- mondta Barbara McClinton, az eminens biológus. A természetben nem létezik olyan központi dogma, amely mindenre alkalmazható. A pozitivizmus javasolja a fenomenológia, azaz a behaviorizmus alkalmazását. Azt hirdeti, hogy a dolgokat próbáljuk meg kívülr l szemlélni. „Nem az a probléma a behaviorizmussal, hogy hamis, hanem az, hogy már egyre inkább igaz lesz.1”. A társadalomtudományok tekintetében a behaviorizmus mindenképpen helytelen, mivel elveti az önelemzés, bels szemlél dés bizonyítékait. A pozitivizmus hívei hevesen hangoztatták a pozitivizmus hozzájárulását a szabadsághoz. A pozitivizmus valójában az emberi szabadság tagadása, egy lépés a szabadságtól és a tisztelett l hátrafelé. A ritka szisztematikus zsenik alá rendeli az egyéneket. 1

Hannah Arendt a behavioriznusról 23



A totalitárius baloldalnak pozitivista gyökerei vannak, mivel ez a történelmi materializmus tudománya, és ezt a történelem terveként mutatta be néhány szisztematikus zseni. A totalitárius jobboldalnak is vannak pozitivista gyökerei: a tudományon alapuló radikális purizmus leírása néhány zseni által. Végezetül, a pozitivizmus azon kánonja, mely szerint a pozitivizmus független a kultúrától és a történelemt l, egyes egyedül 1910-ben, Közép-Európában, Wittgenstein Bécsére volt igaz. A filozófus Gustav Bergmann, a Bécsi Kör fiatal tagja elhozta Bécs szellemét 1930-ban az iowai Egyetemre. Azonban a pozitivizmus eszméje nem nagyon illett a XX. század végi liberális demokráciákhoz, legkevésbé az érett közép-amerikai demokráciához.

4. Következtetések Bár a logikai pozitivizmus a tudományfilozófiában túlhaladottá vált, a modernista közgazdaságtanban a mai napig szilárd pozíciókkal rendelkezik. Amikor a filozófiában a pozitivizmust már leírták, akkor terjedt át a szaktudományokra, jelent s terepet meghódítva. A közgazdaságtan, miként a többi szaktudomány, állítólag csak tényítéltekkel operál. Valójában a logikai pozitivizmus lényegesen korlátozta a közgazdaságtan, mint tudományos diszciplína sokoldalú fejl dését. Felvet dik a kérdés, hogy hol tartana most a közgazdaságtan a pozitivizmus nélkül. Valószín leg a közgazdaságtan sokkal szigorúbb és tudományosabb lenne, mivel sokkal több érvet figyelembe vesz. Például, ha nincsen egyetlen egyszer képlet, amely bármire alkalmazható, akkor a közgazdászok sokkal komolyabban veszik a kérd íveket. Egy értelmez közgazdász sokkal több figyelmet fordítana bels megérzéseire. Továbbá, nem redukálnának mindent a hasznosság szintjére, hiszen jelenleg – McCloskey szerint – az utilitarizmus egyet jelent a gondolkodással.

Irodalomjegyzék Donald N. McCloskey (1994): Knowledge and Persuasion in Economics, Cambridge University Press Donald N. McCloskey (1983): The Rhetoric of Economics, Journal of Economic Literature, 1983. július, XXI. szám, 481-571 oldal Nagy Aladár (1997): Az ‘értelmez közgazdaságtan’ (interpretative economics) alapjai. Miskolci Egyetemi Kiadó Nagy Aladár (1996): A közgazdaságtan tudományelméleti alapjai. Miskolci Egyetemi Kiadó www.utm.edu./research/iep/l/logpos.htm

24

25


Szatmári Alexandra: Az Európai Unió döntési mechanizmusa és szavazati struktúrája

Szatmári Alexandra

Budapest, 1974 BKÁE pénzügyi PhD program hallgatója HVB Hungary Bank Rt., kockázatkezel [email protected] 1998-2003 Széchenyi István F iskola, majd Egyetem (Gy r), óraadó, Vállalati pénzügyek I. és II., T zsdei ismeretek, Költségvetési ismeretek, Banküzemtan I. és II. 1998-2000 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, MBA képzés, óraadó Vállalati pénzügyek I. és II., T zsdei ismeretek 1997- Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Pénzügyi Intézet (jelenleg Befektetések Tanszék), óraadó Vállalati pénzügyek I. és II., Befektetések, Értékpapírpiacok 1994-1996 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, demonstrátor, vállalatgazdaságtan, mikroökonómia, számítástechnika

Tanulmányai: Árpád Gimnázium, Budapest 1993-98 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, pénzügy f szakirány, aktuárius mellékszakirány (diplomamin sítés: kiváló) 1998- Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, pénzügy PhD

Díjak, kitüntetések: 1997. Pro Scientia Aranyérem 1997. OTDK I. hely 1994-1998. TDK helyi I. és II. hely Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1994: Az Európatanács által diákszervezet vezet i számára szervezett német nyelvtanfolyam, Kassel, 1994. július-augusztus

Jelenlegi munkahely: HVB Hungary Bank Rt., kockázatkezelés (jelenleg GYES-en) Tudományos tevékenység: • Pénzügyi kockázatkezelés • Származékos ügyletek • Az EU döntéshozatali mechanizmusa

Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 3 Konferencia el adásainak száma: 4 Legfontosabb 3 publikációja: Szatmári Alexandra: Aukciók, avagy a képbe kerül, ha a Louvre a képbe kerül? Közgazdasági Szemle, 1996. április (303-314. oldal) Szatmári Alexandra: Árveréselmélet, Élet és Tudomány 1996. december (1640-1641. o.) Radnai, Márton – Szatmári, Alexandra: VAR alapú ügyfélkockázat-kezelés, Hitelintézeti Szemle, vol. 2, no. 1 (2003)

Oktatási tevékenység: 2003- Károly Róbert F iskola (Gyöngyös), óraadó, T zsdei ismeretek 2002- Budapesti Kommunikációs F iskola, óraadó, Befektetések és vállalati pénzügyek I. és II., Sikeres befektetések a t zsdén, European Business Driving License kurzus 1999- Nemzetközi Üzleti F iskola, óraadó, Vállalati pénzügyek I. és II., T zsdei ismeretek, Befektetések, Pénzügyi számítások, Banküzemtan, T ke szabad áramlása az EU-ban, Bank- biztosítás és t kepiaci ismeretek az EU-ban, Stock Exchange, Financial Management, Foreign Exchange Risk Management

Kedvenc szabadid s tevékenységei: Programozás, oktatás, Harry Potter

26



Az Európai Unió döntési mechanizmusa és szavazati struktúrája1 1. Bevezetés Több közgazdasági és pszichológiai tanulmány rámutatott már arra, hogy egy döntési mechanizmus, vagy egyszer en egy szavazati rendszer megváltoztatása hatással lehet a választás kimenetelére. Ebben a tanulmányban arra szeretnénk rávilágítani, hogy az EU döntéshozatali mechanizmusában milyen változások következtek be az utóbbi években, illetve hogyan zajlik jelenleg a jogalkotás, döntéshozatal. Egy közösségre, csoportra nézve valószín leg akkor érzünk „igazságosnak” egy választási eredményt, ha az a többség akaratát tükrözi. Az EU esetében nem is olyan egyszer meghatározni, hogy mit is jelent az, hogy „többség”. Egyrészt jelentheti a tagországok többségét, vagy egy másik definíció szerint a közösség polgárainak többségét. Ugyanakkor nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy az egyes tagországok gazdasági teljesít képessége eltér , így a közösségi költségvetéshez való hozzájárulásuk egyik fontos szempontja az országok bruttó hazai össztermékének (GDP), illetve bruttó nemzeti össztermékének (GNP) szintje. Felvet dhet az az ötlet is, hogy esetleg vegyük figyelembe a gazdasági termel képességek arányát is a szavazati súlyok kalkulációja során. A GDP vs. GNP mutatószámok alkalmazása során is kérdéses, mi számítson inkább, az unión belüli országhatárok, vagyis a határon belül él k aránya, vagy pedig a nemzeti hovatartozás. Kétségtelen, hogy a közösségi döntéshozatal rendkívül bonyolult és többször megváltozott az utóbbi id szakban, hiszen egy zseniálisan felépített rendszer 6 ország részvételével nem feltétlenül m ködik ugyanúgy, mint 12, 15, vagy 25 ország részvételével. F leg akkor, ha az újonnan belép országok lobbiereje más, mint a régi tagoké. A továbbiakban az egyes szavazati súlyok esetében mindig kitérünk hazánk szavazati arányának ismertetésére. A legtöbb esetben a „kis” országok arányuknál magasabb súllyal vehetnek részt a döntéshozatalban, mint a nagyobbak. A jobb összehasonítás kedvéért említsünk meg néhány fontos arányszámot is2: a 25 tagú unió lakossága 451 millió f , ebb l a magyar lakosság 2,23%-ot tesz ki. Területileg az EU jelenleg közel 4 millió négyzetkilométeren terül el, ebb l területe hazánk 2,34% (kevésbé releváns adat), azonban az EU tagországok által megtermelt GDP-nek (10.060 milliárd USD) csak alig több mint fél százaléka (közel 55 milliárd USD, vagyis 0,54%) származik hazánktól.

1

Köszönettel tartozom a PSAT Miskolci Konferenciáján tartott el adásomon tett rendkívül hasznos kérdéseiért és hozzáf zéseiért Hanczár Gergelynek, Jedlovszky Pálnak, Kolossa Sándornak, Korsósné Delacasse Krisztinának és Radnai Mártonnak. Hálás vagyok dr. Radnai Gyulának, hogy az elkészült tanulmányt lelkiismeretes átnézte és köszönöm a módosító megjegyzéseit is. 2 Források: http://www.ksh.hu/, illetve http://eusab.mti.hu/. Az adatok egy része 2001-es, illetve 2002-es. 27



2. Az Európai Unió intézményrendszere - dióhéjban3 Miel tt rátérnénk a konkrét döntési mechanizmus ismertetésére, fontos, hogy röviden megismerjük az EU intézményrendszerét, a döntési mechanizmusban résztvev szerveket. 2.1 Európai Parlament (European Parlament)4 Az Európai Parlament az Európai Unió döntéshozó szerve, amelynek tagjait az egyes tagállamok közvetlen választással 5 évre választják meg. Az Európai Parlament legfontosabb tevékenységei: a törvényhozás, a költségvetés megszavazása, valamint az operatív testületek ellen rzése. Az Európai Parlamentnek a 15 tagú EU-ban 626 képvisel je volt, jelenleg (2004. május 1-je óta) 786 tagú, hazánknak 24 képvisel je van (3,05%). A képvisel k nem nemzetiség, hanem politikai hovatartozás szerint tevékenykednek a nemzetközi pártfrakciókban, a legnagyobb két frakció az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták (294 f ), valamint az Európai Szocialisták Pártjának (232 f ) képvisel csoportjai. 2.2 Az Európai Unió Tanácsa (European Council)5 Nemzetek feletti döntéshozó szerv, amelyben minden tagállamot egy-egy miniszteri rangú személy képvisel. A döntéseknél azonban az egyes tagállamok népességük és súlyuk alapján képviseltetik magukat. Ezek a szavazati súlyok a döntéshozatalnál érvényesülnek. A Tanácsnak fontos szerepe van az EU úgynevezett három pillérét érint döntéshozatalt illet en. Az els pillér az úgynevezett közösségi politikákat érinti (mez gazdasági, közlekedési, környezeti, energia, kutatás és fejlesztés stb. politikák). A második pillér a közös kül- és biztonságpolitika. A harmadik pillér az együttm ködés az igazságügy és a belügy területén. Mindezen területeken a Tanács döntéshozó és kezdeményez szereppel rendelkezik. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország számára a hozzá hasonló népesség jelenlegi tagállamokkal azonos számú szavazatot állapítottak meg. Ez a csatlakozás napjától, 2004. május 1-t l kezd d en 5 magyar szavazatot jelent. A Nizzai Szerz dés6 vonatkozó módosítása értelmében 2004 november 1-t l a 25 tagállam összes szavazatainak száma 321-re, és ezzel párhuzamosan Magyarország szavazatainak száma 12-re fog emelkedni. Az új rendszerben legalább 232 szavazatra és a tagállamok több mint felének támogatására lesz szükség a döntések elfogadásához, amikor a határozatokat az Európai Bizottság javaslatára hozzák. Minden más esetben a Tanács min sített többségi döntéséhez a tagállamok legalább kétharmadától származó 232 szavazatra lesz szükség. Ha a Tanács min sített többséggel hoz döntést, bármelyik tagállam kérheti annak igazolását, hogy a min sített többséget alkotó tagállamok együtt az EU teljes lakosságának legalább 62 százalékát képviselik. Ez további érvényességi feltétel a döntéshozatalhoz. 3

Lásd: http://www.celodin.org/read.php?lang=hu&pid=88 Lásd: http://www.europarl.eu.int 5 Lásd: http://ue.eu.int 6 2001. február 26-án írták alá és 2003. január 1-jén lépett hatályba. Jelent sége, hogy a népességi súlyokat jobban tükröz arányokat állapított meg az EU döntéshozatali szerveiben. 4

28



A miniszterek üléseit, illetve vitáit a tanácsi intézményrendszer alsóbb fórumai, el ször az úgynevezett tanácsi munkacsoportok, majd ezt követ en az adott területért felel s magasabb szint testületek készítik el . Ezek közül a legismertebb, és a legáltalánosabb jelleg felhatalmazással bíró testület a tagállamok brüsszeli állandó képviseleteinek vezet ib l álló nagyköveti bizottság, a COREPER. A Tanács, illetve az el készít testületek munkájának fontos adminisztratív segít je a Tanács F titkársága. A Tanács f titkára az Amszterdami Szerz dés7 értelmében egyben az EU közös kül- és biztonságpolitikájának "F Képvisel i" tisztségét is betölti. A Tanács soros elnöki tisztsége jelenleg féléves váltásban, több évre el re meghatározott rendben jár körbe a tagországok között, de napirenden van az elnökségi rendszer reformja.8 Szavazati súlyok az Európai Unió Tanácsában 2004. november 1-jét l: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország Lengyelország, Spanyolország Hollandia Belgium, Csehország, Görögország, Magyarország, Portugália Ausztria, Svédország Dánia, Finnország, Írország, Litvánia, Szlovákia Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia Málta Összesen

29 27 13 12 10 7 4 3 321

Forrás: http://ue.eu.int/cms3_fo/showPage.asp?id=242&lang=EN&mode=g

Érdekességként megemlítjük, hogy a szavazati arányokról a már korábban említett Nizzai Szerz dés rendelkezik. Mivel ennek aláírásakor (2001 februárjában) még a tervekben szerepelt Románia és Bulgária csatlakozása is, ezen országok rendre 14 és 10 szavazatot kaptak volna, így az összes szavazatok száma 345 lett volna. Mivel e két ország nem csatlakozhatott 2004. május 1-jén, szükséges volt a szerz dés módosítása: ezt „egyszer en” a két ország szavazatainak kihagyásával oldották meg. A Nizzai Szerz dés értelmében hazánk szavazati súlya 3,48% lett volna a novembert l érvényes 3,74%-kal szemben. 2.3 Az Európai Bizottság (European Commission)9 Az Európai Unió legfontosabb operatív szerve az Európai Bizottság. A Bizottság olyan intézmény, mintha az EU kormánya lenne, az egyes ágazatokat megjelenít F igazgatóságokkal. A 25 tagú unióban minden tagállamnak 1-1 tagja van a Bizottságban (hazánknak tehát 4% a súlya), de a jelenlegi tervek szerint át fognak kés bb térni a rotációs eljárásra (nem lesz mindig minden tagállamnak képvisel je).

7

1997. október 2-án írták alá és 1999. május 1-jén lépett életbe. http://www.magyarorszag.hu/eu/intezmenyek/int_eutanacsa.html 9 http://europa.eu.int/comm 8

29



A Bizottság feladatai: javaslatokat fogalmaz meg a törvénykezés számára, rködik a korábbi egyezmények betartásán, irányítója és végrehajtója az EU politikájának és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatoknak A Bizottság apparátusának közel 16.000 dolgozója van, ez az EU legnagyobb intézménye.

3. Döntéshozatal az Európai Unióban10 A közösségi jogalkotás három f szabályozót ismer: • • • •

szabályok (regulations), amelyek közvetlenül alkalmazhatók, nincsen szükség ezek alkalmazásához a tagállamok közrem ködésére direktívák (directives), lényegében ajánlások az egyes tagállamok felé, a tagállamok maguk döntenek, hogy milyen formában és eszközökkel alkalmazzák azokat döntések (decisions) azokra alkalmazandók, akikre vonatkoznak. A döntések címzettje lehetnek az egyes tagállamok, valamennyi tagállam, de a döntések vonatkozhatnak egyénekre is ajánlások és vélemények - ezek nem kötelez érvény ek

Az EU döntéshozatala régebben az el készítést végz Bizottság és a döntéshozó Tanács között oszlott meg, a Parlament egyre több jogot szerzett a döntéshozatali eljárásban. Bár a mai napig sem bír önálló jogalkotási kompetenciával, mindig a Tanáccsal együtt hoz döntéseket, miközben a Tanács önállóan és meghozhatja azokat. A Római Szerz dés11 alapján a Tanács önállóan is hozhat döntéseket, de a hatvanas évekt l kezdve minden fontosabb kérdéssel kapcsolatban konzultálnak a Parlamenttel. Az Egységes Európai Okmány12 létrejötte az Európai Parlament szerepét jelent sen megnövelte, hiszen tíz területen bevezette az úgynevezett együttm ködési döntéshozatali eljárást, amely nem kizárólag konzultációs, hanem ennél szélesebb kör beleszólási jogot biztosított számára. A Maastrichti13, majd az Amsterdami Szerz désben14 a Parlament szerepét egyre magasabb szintre emelték, létrehozták az úgynevezett együttdöntési mechanizmust, ami bizonyos kérdésekben15 (a Maastrichti Szerz dés esetében 15, míg az Amsterdami Szerz dés esetében további 23 területen) a Parlamentet és a Tanácsot egyenrangú döntéshozóvá tették. A korábban már többször említett Nizzai Szerz dés ezt további 5 területtel szélesítette. Ezzel vált a Parlament a Tanács mellett társjogalkotó intézménnyé. Együttdöntés esetén a parlament aktívan részt vehet a kérdések megalkotásában, hiszen módosításokat is tehet és a döntést csak vele egyetértésben lehet meghozni. Az együttdöntési eljárás els lépcs je, hogy a Bizottság eljuttatja javaslatát a Tanácshoz és a Parlamenthez, amit a Parlament véleményez és esetleges módosításokat eszközöl. Ha a Tanács egyetért a Parlamenttel, el is fogadhatja a jogszabályt és az eljárás befejez dik. Ha nem ért egyet vele, akkor saját javaslatot készít és 10

Lásd: Horváth (2002), 5. fejezet Az 1957. március 25-én aláírt és 1958. január 1-jén életbe lépett Római Szerz dés hozta létre az Európai Gazdasági Közösséget. 12 A Római Szerz dést módosító Egységes Európai Okmányt 1986. február 18-án írták alá és 1987. január 1-jén lépett hatályba. 13 Az Európai Unió létrehozásáról szóló szerz dést 1992. február 7-én írták alá és 1993. november 1-jén lépett hatályba. 14 Lásd a 7. lábjegyzetet. 15 Például: munkaer szabad áramlása, foglakoztatás és szociálpolitikai kérdések, egészségügy, fogyasztóvédelem 11

30



visszaküldi, hogy a Parlament ezt is megtárgyalhassa. A Parlament ezt elfogadhatja, elutasíthatja, vagy újabb módosításokat tehet, illetve dönthet úgy is, hogy nem alkot róla véleményt. Ha nem véleményezte, vagy elfogadta, akkor a döntés megszületik és az eljárás befejez dik. Ha elutasította, akkor szintén lezárul az eljárás, jogszabály nem keletkezik. Ha módosításra kerül sor, akkor a Tanács tagjaiból álló úgynevezett egyeztet bizottságokat hoznak létre, az üléseken a Bizottság képvisel je is jelen van. Feladata a kompromisszum el segítése. Az együttdöntési eljárást sokan kritizálják, mert a döntéshozatal nehézkes és a döntés nagyon lassan születik meg. 1993. november 1-je és 1999. május 1-je között 165 együttdöntési eljárást fejeztek be, ezek 40%-ában kellett egyeztet bizottságot összehívni de csak 3 esetben nem született konszenzus. Meg kell említenünk még a hozzájárulási eljárást is, amely a Parlament számára vétójogot biztosít néhány (a Nizzai Szerz dés életbe lépését követ en hét16 területen) nagyobb jelent ség döntés esetében, azonban módosítási javaslatot nem tehetnek, így nemleges döntés esetén a kérdést a Tanács nem tárgyalhatja. A döntéshez általában egyszer többség, a fontosabb kérdésekben (csatlakozás szerz dések) abszolút többség kell. 3.1 Döntés az EU költségvetésér l Érdemes egy rövid fejezetet szánnunk az EU költségvetésének elfogadására, hiszen ez a többi döntéshozatali eljárástól eltér en zajlik. Ez az egyetlen döntéshozatali procedúra, ami a Bizottság (el készít ), a Tanács (döntéshozó) és a Parlament (döntéshozó) együttm ködésén keresztül valósul meg. A Bizottságnak minden évben el zetes költségvetési tervezetet kell készítenie és azt szeptember 1-ig kell beterjesztenie a Tanácsnak. A Tanács legkés bb október 5-ig min sített többséggel fogadja el a tervezetet, a Bizottság javaslatait is min sített többséggel módosíthatja, majd továbbítja Parlamenthez. A Parlament 45 napon belül plenáris ülésen vagy jóváhagyja az els olvasatban, vagy a kötelez kiadások területén egyszer többséggel (a jelenlév k többsége) módosításokat, a nem kötelez kiadásoknál abszolút többséggel (az összes képvisel többsége) változtatásokat szavaz meg és visszaküldi a Tanácsnak. A Tanács a kötelez kiadásokra végleges döntést hoz min sített többséggel (ezután a Parlament az egyes tételeket külön-külön nem, csak a költségvetés egészét utasíthatja el kétharmados többséggel), majd a változtatások esetében is min sített többséggel dönt (ez a tanácsi második olvasat). A második olvasat után a Parlament fogadja el a költségvetési a decemberi ülésszakán. A költségvetést a Parlament elnöke hirdeti ki, a végrehajtásért a Bizottság, a végrehajtás ellen rzéséért a Számvev szék felel s.

16

Például: csatlakozás szerz dések, egységes választási rendszer elfogadása, az Európai Központi Bank egyes feladatainak és hatáskörének módosítása. 31



4. Összefoglalás A tanulmányban röviden ismertettük az Európai Unió döntéshozatali rendszerét, kitértünk a jelenleg hatályos módszert megel z döntési mechanizmusokra is. Röviden bemutattuk a jogalkotás három alapintézményét, az Európai Parlamentet, az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot. A döntéshozatali mechanizmusnál lehet ség szerint kitértünk hazánk szavazati arányára, hogy ezt össze lehessen hasonlítani Magyarország EU-n belüli objektív mutatószámok segítségével meghatározható arányával (területi, lakosságon belüli és GDP-arányos megoszlás). Úgy t nik, hogy hazánkra is igaz, hogy a kisebb tagállamok arányukhoz képest magasabb súlyt kapnak az EU döntési rendszerében. Röviden kitértünk az egyik legösszetettebb döntési mechanizmus bemutatására is, vagyis arra, hogy hogyan fogadják el a korábban ismertetett intézmények az EU költségvetését. Ez a példa nemcsak azért fontos, mert a döntési mechanizmus elég bonyolult és többfordulós, hanem azért is, mert ebben az esetben a kérdés jelent sége miatt a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek is fontos szerep jut.

5. Irodalomjegyzék dr. Balázs Péter (kiadó): EU-csatlakozás 2004 – dióhéjban (Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 2003, ISBN 963 7038 30 2) David G. Dickinson, Andrew W. Mullineux: Financial and monetary integration in the new Europe: Convergence between the EU and Central and Eastern Europe (Cheltenham [etc.] : Elgar, 2001, ISBN 1 84064 246 7) Paul De Grauwe: Economics of monetary union (Oxford, GB [etc.] : Oxford Univ. Press, 2000, ISBN 0 19 877632 2) Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgy lés, 2002, ISBN 963 202 759 0) Lénárt Levente: EU texts English-magyar (Bíbor Kiadó, 2003, ISBN 963 9466 02 6) L rinczné Istvánffy Hajna: Pénzügyi integráció Európában (KJK, 2001, ISBN 963 224 568 7) Palánkai Tibor : Economics of European integration (Akadémiai Kiadó, 2003, ISBN 963 05 7990 1) Internetes források http://europa.kontextus.hu/konvent/030610_hirek.html, 2004.05.19., 10:00:00 http://europarl.eu.int 2004.05.19., 10:00:00 http://europa.eu.int/comm 2004.05.19., 10:00:00 http://eusab.mti.hu/ 2004.05.19., 10:00:00 http://www.celodin.org/read.php?lang=hu&pid=88 2004.05.19., 10:00:00 http://www.eduport.hu/cikk.php?id=4799 2004.05.19., 10:00:00 http://www.magyarorszag.hu/eu/intezmenyek/int_eutanacsa.html 2004.05.19., 10:00:00 http://ue.eu.int 2004.05.19, 10:00:00

32

33


Lénárt Sándor: Haditechnikai eszközök életciklusának környezetvédelmi vonatkozásai

Lénárt Sándor József:

Haditechnikai eszközök életciklusának környezetvédelmi vonatkozásai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest [email protected]

A Magyar Honvédségben rendszerben tartott haditechnikai eszközök és alkalmazott hadianyagok, technológiai folyamatok környezetvédelmi problémák sorát vetik fel a rendszerben tartás során és a rendszerb l történ kivonás után. Napjainkban e problémákat még inkább elmélyíti a kincstári vagyoni körb l (rendszerb l) történ kivonás után keletkez nagy mennyiség – és jelenleg kényszertárolt – inkurrencia (honvédelmi célokra feleslegessé vált elfekv hadfelszerelési készletek) környezetvédelmének rendezetlensége is. A választott téma kutatása során egy határterületet, a haditechnikai eszközök életciklusa és a környezetvédelem közötti összefüggéseket vizsgáltam. Külön vizsgáltam a téma három nagy területét: a haditechnika rendszeresítésének, rendszerben tartásának, valamint rendszerb l történ kivonásának környezetvédelmi aspektusait.

Következtetések 1. A hidegháború idején a környezetbiztonság és a környezetvédelem másodlagos (elhanyagolható) szempont volt. Nem vették figyelembe a „bölcs t l a sírig” elvet. Nem vizsgálták a rendszerben tartás során és a rendszerb l történ kivonás után keletkez hulladék és inkurrencia kezelésének, illetve megsemmisítésének kérdését és költségvonzatát sem. 2. A rendszerben tartás során a haditechnikai eszközök környezetterhelésének mértéke függ a konstrukció és az üzemeltetési technológia korszer ségét l, az aktuális m szaki állapottól és az üzemfenntartás min ségét l. Az elavult és el írt üzemidején túl üzemeltetett haditechnika magában hordozza a környezetszennyezés és a környezetkárosítás fokozott kockázatát. 3. A haditechnika és hadianyag környezetre gyakorolt negatív hatása a rendszerb l történ kivonás után sem sz nik meg. A kivont haditechnika átalakítása, hatástalanítása – környezetvédelmi szempontból elfogadható szétszerelése vagy bontása – valamint a keletkez hulladékok hasznosítása vagy ártalmatlanítása jelent s munka- és költségráfordítást igényel. 4. A haditechnikai eszközök esetében a preventív környezetvédelem elvének érvényesülése a felhasználói igények és a környezetvédelmi követelmények közötti egyensúly el relátó, egyben költség-hatékony megteremtését jelenti. Ehhez szükség van a rendszeresíteni kívánt hadfelszerelési eszköz várható környezeti hatásainak ismeretére. 5. A rendszeresítés (a beszerzési folyamat) kezdeti szakaszában, az életciklus elemzése során a bekerülési költség mellett figyelembe kell venni az üzembentartás, üzemfenntartás során keletkez hulladékokkal kapcsolatos, és a kivonást követ megsemmisítéssel, a hulladékok hasznosításával vagy ártalmatlanításával kapcsolatos költségeket. 6. A haditechnikai eszközök váltását az életciklusra vonatkozó költség-elemzésnek, környezetvédelmi szempontból életciklus-értékelés vizsgálatnak kell megel znie. 7. A jöv ben minden rendszeresítésre kerül új haditechnika, hadianyag komplex megfelel ségi vizsgálata a környezeti hatások, és a környezetvédelmi megfelelés elemzését is igényli. 8. A környezetvédelmi elvárásoknak történ megfelelés érdekében a rendszeresítés és a rendszerben tartás során különböz stratégiákat lehet alkalmazni. 34


Lénárt Sándor: Haditechnikai eszközök életciklusának környezetvédelmi vonatkozásai

9. A rendszerben tartás során, és a rendszerb l történ kivonás után jelentkez környezetvédelmi problémák nagy része megel zhet , ha a vonatkozó igényeket már a beszerzést megel z en megfogalmazzuk, és azokat a kés bbiekben érvényre is juttatjuk. A Magyar Honvédségben a preventív környezetvédelem megvalósulása érdekében szükségesnek tatom az élettartam szemlélet két irányba történ kiterjesztését életciklusa. Egyrészt az igények korai megfogalmazásának irányába, másrészt a kivonás utáni id szakra, vagyis a keletkez hulladékok hasznosításának, vagy megfelel kezelésének id szakára. Ennek megfelel en a haditechnikai eszközök életciklusa az általam javasolt szélesebb értelmezésben az alábbi három f bb szakaszból áll: a.) A rendszerbe állítást megel z id szakból – amikor meg kell fogalmazni a haditechnikai eszközökre vonatkozó környezetvédelmi igényeket. b.) A rendszerben tartás id szakából – amely magában foglalja az üzemeltetés során jelentkez emissziók csökkentésének igényét is. A kivonás utáni id szakból – amely során meg kell valósulnia a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának és jogszabályokban megkövetelt ártalmatlanításának. Ez utóbbi viszont nem valósulhat meg anélkül, hogy az ilyen irányú igények a folyamat kezdetén ne fogalmazódjanak meg.

35

36

Humán Tudományok szekció II.

El adások:

Csíky Balázs Az els felekezeti egyetemi diákegyesület a Budapesti Tudományegyetemen A Szent Imre Kör története Korsósné Delecasse Krisztina Ügyvédek a zalaegerszegi büntet törvényszék el tt 1929-1934 Szele Bálint Jean Monnet és a „Nagy háború” Hanczár Gergely A számítógép-használati attit dök egy nemzetközi felmérés tükrében Kolossa Sándor Mi is ez a CIMIC?

37


Csíky Balázs: Az els felekezeti egyetemi diákegyesület a Budapesti Tudományegyetemen

Csíky Balázs

Budapest, 1978 I. éves doktorandusz, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Történettudományok Doktori Iskola [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2000, 2001, 2002, 2003 – ELTE BTK tudományos ösztöndíj 2003 – tudományos ösztöndíj, Politikatörténeti Alapítvány 2003 – kutatási ösztöndíj, OTP Bank Rt. Fáy András Alapítvány 2003-2004 – parlamenti ösztöndíj az Országgy lés Hivatalában 2004 – Pro Renovanda Cultura Hungariae „Diákok a tudományért” Szakalapítvány ösztöndíja Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 8 Konferenciael adásainak száma: 4 Legjelent sebb 5 publikációja: Csíky Balázs-Mózessy Gergely: Rendi hagyomány és modernitás konfliktusa – diktatúrák szorításában. Egyháztörténeti Szemle, 2001/2., 125-133. Csíky Balázs: A Szent József Hospitium Egyesület. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2001/1-2., 101121. Csíky Balázs: Az angolkisasszonyok iskolája Klotildligeten. Sic Itur Ad Astra, 2002/4., 151-183. Csíky Balázs: Nemzetiségi konfliktusok és liturgikus nyelvhasználat a XIX-XX.. században.Sic Itur Ad Astra, megjelenés alatt Csiba Eszter-Csíky Balázs: A Szent Imre Kör története – A Bethlen Gábor Kör története. Fels oktatástörténeti Kiadványok. Új sorozat. Megjelenés alatt.

Tanulmányai: 1993-97 Pannonhalmi Bencés Gimnázium 1997-98 PPKE BTK, magyar-történelem szak 1998-2003 ELTE BTK, történelem szak 1999-2003 ELTE BTK, levéltár szak 1999-2004 ELTE BTK-TáTK, politológia szak 2003-tól ELTE BTK, Történettudományok Doktori Iskola Tudományos tevékenység: • egyháztörténet • fels oktatás-történet • politikatörténet Díjak, kitüntetések: 1998 – Európai Zenei Fesztivál, Neerpelt (Belgium), II. helyezés (kórussal) 2001 – 11. Egyetemi Anyanyelvi Napok (ELTE), Bárczi Géza Érték rz Kiejtési Alapítvány különdíja 2003 – Pro Scientia Aranyérem

Kedvenc szabadid s tevékenységei: természetjárás, asztalitenisz

38



Az els felekezeti egyetemi diákegyesület a Budapesti Tudományegyetemen – A Szent Imre Kör története Politikai és egyházpolitikai helyzet a Kör megalakulásának idején A 19. század utolsó évtizedeinek fontos politikai eseménye volt a kultúrharc megindulása Magyarországon is. A kultúrharc 1890-ben robbant ki, el zményei, az „elkeresztelésekkel” kapcsolatos viták azonban már az 1870-es évek végén elkezd dtek. Ezen kívül a nemzetközi példák, mindenekel tt a német Kulturkampf is befolyásolták a magyar politikát.1 A magyar kultúrharc központi kérdései 1890-t l kezdve a polgári házasság, az állami anyakönyvezés bevezetése és a szabad vallásgyakorlás voltak. Az egyházpolitikai harcokból vesztesen kikerül katolikus egyház bels megújulási folyamatát feler sítették ezek a küzdelmek. A megújulás a templomépítés és igehirdetés mellett kiterjedt az egyház társadalomszervez , egyesületi és ifjúságnevel tevékenységére is. Sorra alakultak meg a katolikus egyesületek, és ennek a folyamatnak egyik els jele volt a Szent Imre Kör, illetve akkori nevén a Szent Imre Önképz Egylet megalakulása.2 A katolikus megújulás központi alakja Zichy Nándor gróf volt. Felismerte, hogy a megváltozott körülmények között a katolikus értékek és érdekek érvényesítése a vallásos emberek mozgósításával, a katolikus tömegek támogatásával képzelhet csak el. Legismertebb alkotása az 1895-ben létrehozott Katolikus Néppárt, amely a politika terén vállalkozott az egyházi érdekek megjelenítésére, de híve volt a katolikus egyesületek alakításának is, így a Szent Imre Kör megalapításában is részt vett.3 A Kör megalakulása, m ködésének f bb szakaszai A kör, akkori nevén a Szent Imre Önképz Egyletet 1888-ban alapították Budapesten. Az egylet alapítói egyházi részr l Steiner Fülöp, a Szent István Társulat alelnöke és Breznay Béla egyetemi tanár, a világiak közül pedig Zichy Nándor, Szápáry László és Pálffy Sándor grófok voltak. Az egylet elnevezése szinte magától adódott a katolikus fiatalok számára, mivel Szent Imre herceg a magyar ifjúság véd szentje. A Szent Imre Önképz Egylet célja a katolikus vallás gyakorlása és elmélyítése mellett éppen annak bizonyítása volt, hogy a tudomány megállapításai és a vallás tanai, a tudományos munka és az egyház tanítása nem ellenkeznek egymással. Az egylet jelszava kifejezi azt is, hogy a már említett két cél mellett a nemzeti érzés er sítését is fontosnak tartották: „Vallás – Haza – Tudomány”. A Kör m ködésének virágkora a 20. század elejére esik. Ezt a korszakot az új egyházi elnök, Glattfelder Gyula megválasztása nyitotta meg 1899-ben.4 1902-ben az egyesület új alapszabályt fogadott el, ekkor lett a neve Szent Imre Kör. Megalakították a különböz szakosztályokat. Els ként a természettudományi szakosztály jött létre 1903 januárjában. Vezet je el bb Damián János, majd Komárik István jezsuita szerzetes volt. A szakosztályban tartott el adások között az útleírások mellett szó volt például Bolyai-féle geometriáról, a víz közgazdasági hasznáról, a gyomor falának szövettanáról vagy a növények színeir l. Gál 1

Bár a Szent Imre Kör 1888-ban alakult, így mégis hatással voltak rá a magyar kultúrharc hazai és nemzetközi el zményei. 2 Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. köt. Ecclesia, Bp., [1988], 492-506. p. 3 Uo. 105-107. p. 4 Prímási Levéltár, Esztergom (a továbbiakban: EPL) Cat. 25. 4850/1899. 39



Sándor az elektromos távollátásról szóló dolgozatában azokat a módszereket tárgyalta, amelyekkel a térben történt események távoli helyeken elektromos átvitellel láthatóvá tehet k. Különösen aktív volt az el adások megtartásában és az azokat követ vitákban Pinkert Ede és Kerékgyártó Árpád. Az el adások közül több szaktudományos folyóiratokban is megjelent. Az el adások mellett az ismeretterjeszt kirándulások segítették az önképzést. Ellátogattak többek között az óbudai hajógyárba, a ferencvárosi gázgyárba vagy a közvágóhídra.5 A természettudományi szakosztály felt n aktivitását az magyarázhatja, hogy éppen a természettudományok terén elért eredmények jelentették a legnagyobb kihívást a katolikus egyházi tanítás számára. A természettudományi szakosztály mellett szociális, filológiai-szépirodalmi és jogitörténeti szakosztály is alakult, de ezekben nem folyt olyan aktív tevékenység mint a természettudományi szakosztályban. A tagok verseit és novelláit a Kör saját lapja, a Keresztény Magyar Ifjúság közölte, amely 1903 és 1908 között jelent meg. A filológiai és szépirodalmi szakosztály vezetését Négyesy László egyetemi tanár vállalta el. Az egyetemi stílusgyakorlati szemináriumait a Nyugat kés bb híressé vált írói és költ i látogatták, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezs , Csáth Géza vagy Juhász Gyula. A társas életet a Kör januárban szokásos, hangversennyel egybekötött táncestélyei vagy az el adásokkal színezett teadélutánok tették változatossá.6 Egyházi ünnepeken is rendeztek ünnepségeket, amelyeken a Kör zenekara lépett fel. A Kör szociális szakosztálya a századfordulótól a keresztényszocializmus ideológiai m helyévé vált, a mozgalom értelmiségi utánpótlásának, káderképzésének fontos tényez je volt. Az elmélet mellett azonban gyakorlati tevékenységet is kifejtettek. A karitatív célú Szent Vince Egyesület három f városi konferenciájában (csoportjában), különösen a józsefvárosiban dolgoztak. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom 1903-ban indult. A budapesti szervezkedésben dönt szerepe volt a Lakatos Géza által vezetett Szent Imre körös egyetemistáknak.7 Glattfelder Gyula, a Kör egyházi elnöke az 1900/1901-es tanév elején nyitotta meg az általa alapított els Szent Imre Kollégiumot. A kollégium els lakói mindannyiak a Kör tagjai voltak. 1902-ben avatták fel az új kollégiumi épületet a VIII. kerület Üll i út 22. szám alatt. Az új épületben helyet kapott a Szent Imre Kör is. A kollégium ifjúsága a Szent Imre Körben élte egyesületi életét egészen az els világháborúig. 1918 szén alakult azután meg a Budai Szent Imre Kollégiumi Klub és 1921-ben a Pesti Szent Imre Kollégiumi Kör.8 A Szent Imre Kollégiumok az Eötvös Kollégium mellett a legtöbb szolgáltatást és legjobb tanulási feltételeket biztosító, legrangosabb egyetemi kollégiumok voltak. 1908-ban alakult meg a Galilei Kör, a szabadgondolkodó egyetemi hallgatók egyesülte. A Galilei Kört ateista és egyházellenes programja élesen szembeállította a katolikus egyetemi hallgatók egyesületével. Két tábor állt egymással szemben ekkor a budapesti egyetemen. A „hivatalos” egyetemi szerveztek, az Egyetemi Kör és a segélyegyletek válságban voltak. A meghatározó szerepet a felekezeti, f ként a katolikus, valamint ezek mellett a szabadgondolkodó diákok egyesületei játszották. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1908-ban, a Galilei Kör megalakulásakor a Galilei Kör és a Szent Imre Kör együttes taglétszáma a budapesti egyetemi hallgatók létszámának még a 10%-át sem érte el, tehát az egyetemi ifjúság ebben az id szakban is eléggé passzív volt a szervezkedés terén.9 (Még az 1918-19-es 5

A Szent Imre Kör Természettudományi Szakosztályának almanachja az 1902/03-1904/05. évekre. Szerk.: P. Komarik István S. J. elnök felügyeletével Pinkert Ede és Kerékgyártó Árpád. Veszprém, 1905, 11-22. p. 6 Keresztény Magyar Ifjúság, 1904/3., 5. p. 7 Gergely Jen : A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Akadémiai, Bp., 1977, 16, 30. p. 8 Glattfelder Gyula: A Szent Imre Collegium. Az 1900-1911. terjed id . In: Szent Imre Collegium 1900-1925, h. n., é. n., 4-9. p. 9 A Galilei Körnek 1908-ban 256 tagja volt, a Szent Imre Körnek az 1906/1907-es tanévben pedig 343 (sajnos 1908-as adatot nem ismerünk), a Budapesti Tudományegyetemre az 1908/1909-es tanévben 7048 hallgató 40



budapesti diákmegmozdulások is csak az akkor kb. 16000 f városi hallgató egynegyedét tudták mozgósítani.10) Az els világháborút követ forradalmak után kialakult Horthy-rendszer az egyetemi ifjúsági szervezetek életében is új korszakot jelentett. A legjelent sebb szervezetek ebben az id szakban az ellenforradalmi egyetemi zászlóaljakból kin tt bajtársi szövetségek voltak, mint a tudományegyetemi Turul, a m egyetemi Hungária vagy a legitimista Szent István Bajtársi Szövetség. A katolikus szervezetek között az Emericana volt a legjelent sebb, de az Emericana az összes egyetemi szervezet közül is az egyik legnagyobb létszámmal és befolyással rendelkez szervezet volt. Német mintára 1921-ben hozta létre Bitter Illés és Schwarz Elemér cisztercita tanár. Felépítésében, elnevezéseiben és szertartásaiban a középkori lovagrendek szervezetét utánozta. Az Emericana is tagja volt a Magyar Katolikus F iskolai Diákszövetségnek, amely 1921-ben alakult a katolikus egyetemi egyesületek összefogására. A két szervezet között azonban állandó rivalizálás folyt és az Emericana hamarosan függetlenítette magát a diákszövetség tevékenységét l. A Magyar Egyetemi és F iskolai Hallgatók Országos Szövetsége 1920-ban alakult meg, ekkor 15 szervezetet fogott össze, köztük a protestáns diákszervezeteket, valamint a Szent Imre Kört is. A Kör azonban 1923-ban kilépett a szövetségb l, mert nem látta biztosítottnak a katolikus diákság érdekeinek érvényesítését.11 Ezután csak a katolikus diákszövetség tagja maradt. A katolikus püspöki kar szorgalmazta, hogy a katolikus diákszervezetek egyesüljenek, hogy így egyszer bb és hatékonyabb legyen az adományok gy jtése és felhasználása, valamint er teljesebben tudjanak fellépni a felekezeti érdekek érvényesítése érdekében. A kérdés csak az volt, hogy az Emericana vagy a katolikus diákszövetség fogja-e össze az egyesületeket.12 A két szervezet már említett rivalizálása miatt az egység nem valósult meg, de a katolikus szervezetek között az Emericana dominanciája érvényesült. A Szent Imre Kör két világháború közötti tevékenységéb l két kezdeményezést érdemes kiemelni. Az els a Pro Iuventute Catholica akció. Ezt a diákszociális jelleg mozgalmat 1918-ban indították a támogatásra szoruló egyetemi ifjúság megsegítésére „Akié az ifjúság, azé a jöv ” jeligével. Az anyagi alapot az els világháború alatt a püspöki kar és a katolikus arisztokraták adakozása teremtette meg. Tanulmányi, szigorlati, étkezési, beteg és állandó havi segélyeket osztottak ki egy félév id tartamra. A segélyezés feltétele volt a gyakorlati katolikus élet, a jó tanulmányi el menetel és az igazolt szegénység. Az összegek általában fedezték az egy hónapi ellátás vagy étkezés költségeit. 1920-tól a Kör szünidei vasúti kedvezményeket szerzett a hallgatóknak. Nem csak tagjait, hanem bármely egyetem vagy f iskola bármely hallgatóját kedvezményhez juttatta. A karácsonyi, a húsvéti és a nyári szünetekben több száz, s t kés bb több ezer hallgatónak szereztek a köztisztvisel kéhez hasonló vasúti kedvezményeket. A segélyezésnek számos más formája is volt. 1921-ben például nagyobb mennyiség b rt adtak önköltségi áron vagy ingyen 75 tagnak, és a Kör szolgája, aki cipész volt, olcsóbban javította meg a cip ket. Az 1922-23-as tanévben egy könyvtárat állítottak fel, hogy a szegény sorsú egyetemistáknak ne kelljen megvásárolniuk a drága tankönyveket. Ezeken kívül minden tanév elején informáiókkal látták el az egyetemi életben még tájékozatlan els éveseket.13 Végigtekintve a fennmaradt elszámolásokon, az iratkozott be, a M egyetemre pedig 1492, tehát a budapesti egyetemi hallgatók létszáma ebben a tanévben 8540 f volt; ezek alapján a két egyesület taglétszáma a budapesti egyetemi hallgatók létszámának 7%-át tette ki. (Ladányi Andor: A magyarországi fels oktatás a dualizmus kora második felében. Bp., 1969, 12, 242. p. és A Budapesti Szent Imre Kör értesít je 1906/907-ik évr l. Bp., 1907)) 10 Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az 1918-1919. évi forradalmak id szakában. In: A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon 1918-1945. F szerk.: Vass Henrik. Kossuth, Bp., 1978, 55. 11 EPL Cat. 46. 4056/1923. 12 EPL Cat. 46. 1325/1924. 13 EPL Cat. 55. 3473/1923. Pro Iuventute Catholica (nyomtatvány), benne: Összefoglaló jelentés a Szent Imre Kör „Segít Bizottságának” eddigi m ködésér l, 1923. 41



adakozók között dönt többségben az egyházi személyek vagy szervezetek voltak. Jelent s az egyetemi tanárok, a vezet beosztásúak, így ügyvédek, bírók, orvosok, hivatalnokok száma, de találkozhatunk arisztokratákkal, vagy elvétve iparosokkal, keresked kkel is az adományozók között. Az ismertebbek közül Angyal Dávid történész, egyetemi tanárt, Ranschburg Pál egyetemi tanárt, a híres pszichológust, Ugron Gábor, Hazay Samu volt minisztereket, Hóman Bálintot, Huszár Károlyt, Eckhardt Sándort, Baranyay Lajost, a Központi Sajtóvállalat vezérigazgatóját vagy Karafiáth Jen , budapesti f polgármestert említem a teljesség igénye nélkül. Az els gy jtéskor az egyik legnagyobb összeget, 5000 koronát a szegények orvosaként emlegetett Boldog Batthyány-Strattmann László herceg adta. Egy id után a már elhelyezkedett vagy az akcióból korábban segélyezett Szent Imre köri tagok is jelent s számban viszonozták a korábbi segítséget. A másik jelent s kezdeményezés a Horthy-korszakban a Szent Imre Szenátus megalakítása volt 1927-ben. A szenátus a Kör, a budai és a pesti Szent Imre kollégiumok közös öregdiák-szervezete volt. A nagy ifjúsági egyesületek, így a Turul vagy az Emericana egyszerre tömörítették a hallgatókat és a már végzett, elhelyezkedett öregdiákokat. A Szent Imre Kör esetében azonban ez a két csoport szétvált, külön szervez dött. A szenátus tagjai egyrészt területi alapon, megyék szerint alkottak csoportokat, másrészt pedig szaktestületekbe tömörültek. Öt ilyen volt: az orvosi, a mérnöki, az ügyvédi-bírói, a tisztvisel i és a gazdasági szaktestület. A szervezet vezetését az elnöki tanács látta el. 1935ben 696 tagja volt a szenátusnak, zömükben a pesti vagy a budai kollégiumok volt növendékei. Csak 78-an voltak köri tagok. A legtöbben Budapesten tevékenykedtek, de az ország szinte minden részéb l voltak tagok. Az ismertebb tagok közül Simon Elemért, a Magyar Vöröskereszt elnökét, Nyisztor Zoltán publicistát, Glattfelder Gyulát, Tóth Tihamért, Hász István tábori püspököt, Barankovics Istvánt vagy Aradi Zsoltot, a Korunk Szava alapítóját említhetjük a teljesség igénye nélkül.14 A Kör tagjai Az egyesület taglétszáma virágkorában, a 20. század elején a 300 f t is meghaladta, míg a két világháború között 200 f körül mozgott. Csak katolikus vallású, egyetemre vagy f iskolára járó férfiak lehettek tagok. N hallgatókat nem vettek fel. Bár 1928 végén megalakították a Kör hölgybizottságát, amelynek tagjai f ként a Kör tagjainak leánytestvérei voltak, de a lányokat nem tudományos munkára, hanem csak azért szervezték be, hogy az ismerkedési teadélutánokon legyen kivel táncolni.15 Az egyetemek n i hallgatóinak külön egyesülete volt, az 1906-ban a Szent Imre Kör mintájára alapított Szent Margit Kör. A Szent Imre Szenátust azért alapították, hogy a régi emlékek és eszmék felidézése, tehát a nosztalgiázás mellett tagjai segítsék az egyetemr l kikerült fiatalok elhelyezkedését, érvényesülését. A Szent Imre Kör tagjai közül többen országosan ismert politikusok lettek. Zichy Aladár, Zichy Nándor fia 1903-tól 1918-ig a Katolikus Néppárt elnöke volt és a dualizmus id szakában többször miniszteri pozíciót is betöltött. 1925-t l a Szent István Társulat elnöke volt. Zichy János, Zichy Nándor unokaöccse, aki 1889-t l hét éven át volt a Kör elnöke, hasonló szerepet töltött be a két világháború között, mint nagybátyja a dualizmus idején: a korszak vezet katolikus politikusa volt, a különböz keresztény pártok elnöki tiszte mellett számos más pozíciót is birtokolt. Míg a két Zichy a politikai katolicizmus konzervatív, arisztokrata irányzatát képviselte, addig Lakatos Géza16 a keresztényszocialista irányzat meghatározó személyisége volt. 1903 éa 1913 között a Keresztényszocialista Párt ügyvezet 14

Szent Imre Szenátus II. Bp., 1936. Vox Academica, 3 (1928-29), 185, 286. p. 16 Nem azonos a hasonló nev katonatiszttel, aki miniszterelnök volt. 15

42



alelnöke volt, dolgozta ki annak els programját. Lakatos a Horthy-korszakban is a keresztényszociális irányzat meghatározó politikusa maradt: az Országos Keresztényszocialista Párt elnökségének tagja, 1925-t l haláláig pedig a f városi törvényhatósági bizottság tagja. Feloszlatás A második világháború utáni új politikai helyzet a Szent Imre Kör és általában a katolikus egyetemi diákszervezetek számára is jelent s változásokat hozott. A baloldal, különösen a Kommunista Párt politikai és ideológiai ellenfeleinek tekintette a jobboldali és felekezeti, els sorban a katolikus ifjúsági szervezeteket és az els adandó alkalmat kihasználta, hogy felszámolja ket. Erre egy váratlan esemény szolgáltatott ürügyet 1946 nyarán. Június 17-én Budapesten, az Oktogonon lövöldözés történt, amelynek következtében két szovjet katona meghalt. Ez az esemény adott ürügyet a Szent Imre Kör feloszlatására is 1946-ban.

43


Korsósné Delacasse Krisztina: Ügyvédek a zalaegerszegi büntet törvényszék el tt…

Korsósné Delacasse Krisztina

1970. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék Pécs [email protected]

Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 13 Konferencia el adásainak száma: 9 Legjelent sebb 5 publikációja: Die Geschichte der ungarischen Rechtspflege und des Prozessrechts (Zusammenfassung). in: Bónis György-Degré Alajos-Varga Endre: A magyar igazságszolgáltatási szervezet és perjog története, 2. b vített kiadás, Zalaegerszeg, 1996. 275-293. p. A modern vádképviseleti rendszer meghonosítása Magyarországon. in: Jogtudományi Közlöny 1997/10. 424-432. p. Reformügyvédek és ügyvédreformok. in: Jogtudományi Közlöny 1999/7-8. 293-303. p. Die Veränderungen der Befähigungsanforderungen von Anwälten. in: Zusammenarbeit der Grazer und der Pécser Rechtshistoriker. (Hrsg.: Szekeres, Róbert) A Pécsi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének Kiadványai 5. szám Pécs, 2000. 5458. p. Verantwortlichkeit der Rechtsanwälte in Ungarn nach der Rechtsanwaltsordnung vom Jahre 1874. in: Neuere Rechtshistorische Arbeiten. (Hrsg.: Szekeres, Róbert) A Pécsi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének Kiadványai 6. szám Pécs, 2004. 30-41.p.

Tanulmányai: 1985-89. Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg 1989-94. Janus Pannonius Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Pécs 1995-98. Janus Pannonius Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Pécs, nappali tagozatos doktori képzés Jelenlegi munkahely: Pécsi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti Tanszék (egyetemi tanársegéd) Tudományos tevékenység: • Az ügyvédség kialakulása és története Magyarországon, európai kitekintéssel, összehasonlítással, ennek keretében különösen: • a perbeli képviselet • az ügyvédség szervezeti kereteinek létrejötte: az ügyvédi kamara, mint az ügyvédség testületi önkormányzatának megjelenít je • az ügyvéd felel ssége, els sorban a fegyelmi felel sségre vonás szabályozása és gyakorlása

Kedvenc szabadid s tevékenységei: Konyham vészet, kertészkedés, üvegfestés

Oktatási tevékenység: • magyar alkotmány- és jogtörténet keretein belül nappali és levelez tagozatosoknak els sorban választható tárgyak (szemináriumok), esetenként el adások tartása • Díjak, kitüntetések: 1990. Országos Ifjúsági Jogász Napok, ókortörténeti és római jogi verseny, I. hely 1992. a legf bb ügyész és az Ügyészek Országos Egyesülete Kozma Sándor emlékpályázata, ifjúsági tagozat I. díj 1993. Pro Scientia Aranyérem

44



Ügyvédek a zalaegerszegi büntet törvényszék el tt 1929-1934 Talán meglep a cím és az alcím összekapcsolása, de egy rövid „metodikai-íz ” bevezetést szánok a tényleges téma kifejtése elé, különös tekintettel a konferencia „fiataltudós” jellegére. Bizonyára más ifjú kutató is el bb-utóbb szembekerül azzal a problémával, hogy hosszú id t tölt el valamely kérdés kutatásával, ám az eredmény mégsem az, amit várt. Tudományterülett l függ en ez nyilván sok- és különféle okra vezethet vissza, jelen esetben történeti munkáról és konkrétan levéltári kutatásról lévén szó, a rendelkezésre álló anyag töredékessége, hiányossága jelentette a buktatót. Ám mégis, ezek a felszínre hozott töredékek értékelhet ek lehetnek, példa gyanánt szolgálhatnak, ha nem is épp minden esetben a tervbe vett konkrét téma kapcsán, s t akár más kutatók számára is értékes segítséget nyújthatnak.1 Meggy z désem ezért, hogy nincs ilyen értelemben sikertelen kutatás, s ezt próbálom meg bizonyítani a továbbiakban e munkában. Hozzáf zend , hogy ezen ügyek vizsgálata egy nagyobb ív kutatás részét képezi, amely az ügyvédek felel sségével illetve felel sségre vonásával foglalkozik a XIX. században és a XX. század els felében. Ebb l következ en a büntet bíróság el tt álló ügyvédeket most nem véd i szerepkörükben, hanem mint terhelteket fogom vizsgálni. Az 1874. évi XXXIV. tc. - az els modern magyar ügyvédi rendtartás - VIII. fejezete (64-72.§§) szólt az ügyvédek felel sségér l, a IX. fejezet (73-108.§§) pedig a fegyelmi eljárás szabályait tartalmazta. Az ügyvédek felel sségét ez a törvény több irányban jelölte ki. Ezek szerint lehetett szó büntet jogi felel sségr l, kártérítési (azaz magánjogi) felel sségr l és fegyelmi felel sségr l, valamint e „klasszikusnak” számító felosztás mellett léteztek a felel sség megállapításának sajátos formái is, mint az ügyvéd elleni panaszeljárás,2 és a bírói, illetve közigazgatási hatóságok tárgyalásain elkövetett – a jogszabály3 megfogalmazása szerint - „rendetlenkedésekért”, azaz rendzavarásokért való felel sségre vonás. A büntet jog szabályozási körébe tartozó magatartásokat maga az ügyvédi rendtartás is megállapított. Így hivatali b ntettet követett el az ügyvéd, ha hivatása szerinti kötelességét azért szegte meg, hogy illetéktelen hasznot szerezzen akár magának, akár pedig másnak, vagy hogy valakinek jogtalanul kárt okozzon. Ilyenkor az illetékes büntet bíróság elé tartozott az ügy, amely elmarasztalás esetén az ítéletben az ügyvédkedést l való elmozdítást is ki kellett mondja. Mindazonáltal, a 64. § szerint bármely hivatali b ntett vagy vétség megfenyítése csak a rendtartásban szabályozott „úton és módon” volt alkalmazható. A törvény más részében, nevezetesen V. fejezetében is találunk utalást b ncselekmény ügyvéd általi elkövetésére: a 48. § második fordulata értelmében, ha az ügyvéd a fél részére behajtott pénzt és értéktárgyakat más célra fordította, sikkasztás miatt felelt – szintén a rendes büntet bíróság el tt. Természetesen ezek az esetek csak az ügyvédi rendtartás által kiemelt büntet jogi tényállások, amelyeknél az elkövet i oldal speciális: e b ncselekmények elkövet je jellegüknél fogva csak ügyvéd lehetett. Ett l függetlenül azonban az ügyvéd is 1

Például e munkával összefüggésben ilyen kapcsolódási pontok, témák lehetnek a bíróságok megnyilvánulásai jogértelmezési kérdésekben, a választójogot kutatók számára a választójogi vétségeket bemutató esetek, vagy akár bizonyos b ncselekmények egymástól való elhatárolása, stb. 2 Az ügyvéd elleni panasz intézménye az ügyvédi rendtartás 66. §-án alapult, amelyet az 1879. május 1-én kiadott 4544/1879. sz. igazságügy miniszteri rendelet szabályozott részletesen. 3 A bíróság rendfenntartó hatalmát szabályozta az 1874.:XXXIV. tc. 67. §-a, amelyet kés bb az 1887.:XXVIII. tc. módosított. 45



éppen olyan állampolgár volt, mint bárki más, azaz az egyéb büntet jogi normák rá éppúgy vonatkoztak, mint más természetes személyre. Kérdés maradhatott azonban ezzel kapcsolatban, hogy ha egy ügyvédet egyéb, tehát az ügyvédi rendtartásban nem szerepl , bárki által elkövethet b ncselekmény miatt ítéltek el, az vajon ugyanúgy maga után vonta-e a hivatás gyakorlásától való elmozdítást. Figyelmet érdemel ez különösen azért, mert e törvény elfogadásakor kodifikált büntet jogra még négy évig várni kellett, s az 1878. évi V. tc., a Csemegi-kódex adott csak választ a felvet dött problémákra. Az ezt életbe léptet 1880. évi XXXVII. tc. hatályon kívül helyezte a rendtartásban megjelölt eseteket és helyükbe a Btk. szabályozása került. Ez már teljesen egyértelm helyzetet teremtett az ügyvédek büntet jogi felel ssége kérdésében. Az ügyvédek általi b nelkövetést háromféleképpen értékelte a törvény. Egyrészt, meghatározott b ntettek vagy vétségek valamelyikének elkövetése esetén az ügyvéd az erre kiróható szabadságvesztésen felül hivatalvesztéssel is büntetend volt, amely egyet jelentett azzal, hogy – a bíróság által meghatározandó id re - elveszítette állását (Btk. 54-55.§). A b ncselekmények e széles körére nézve4 a törvény parancsa kategorikus, azaz az elmozdítás bírói mérlegelést l nem függött. Másrészt - igaz, csak egyetlen b ncselekménynél - külön értékelte a törvény az ügyvéd általi elkövetést, így az ügyvédi megbízás körében elkövetett csalás az okozott kár összegét l, azaz értékhatártól függetlenül min sült b ntettnek (381.§). Harmadrészt, voltak speciális tényállások, csak bizonyos személyek, köztük ügyvédek által elkövethet b ncselekmények. Ezek egyike volt a tiltott titok felfedezése (XXIV. fejezet), amelynek megvalósítója kizárólag ügyvéd, orvos, sebész, gyógyszerész, szülészn vagy ezek segédje lehetett. Vétséget követett el eszerint az ügyvéd, ha a hivatásánál fogva tudomására jutott, vagy reá bízott, valamely család jó hírnevét veszélyeztet titkot fedett fel (328. §). Külön szabályozta a Csemegi-kódex ezen kívül XLII. fejezetében az úgynevezett hivatali és ügyvédi b ntetteket. Ezek egyike (482.§) azt a – már a XVI. századtól is az ügyvédi esküben5 szerepl , és így esküszegés miatt büntethet – esetet tartalmazta, amikor az ügyvéd mindkét félnek tanáccsal vagy tettel kötelességellenesen szolgált, vagy az ügy folyama alatt ügyfelének képviseletével felhagyván vagy lemondván ennek beleegyezése nélkül az ellenfele képviseletét elvállalta. A legsúlyosabban volt büntetend az ellenérdek vel való összejátszásnak azon esete, amikor az ügyvéd az ellenféllel egyetértve saját ügyfele kárára m ködött, erre akár öt év börtönbüntetést is kiszabhatott a bíróság. Az el z vel ellentétben, ahol annak jellegéb l folyóan alapvet en polgári ügyekben követhette el az ügyvéd a b ncselekményt, a 483.§ kifejezetten a (büntet eljárásban szerepl ) véd ügyvédre vonatkozott. Büntetni rendelte azt az ügyvédet, aki ajándék vagy ígéret által megvesztegetve védence ártalmára kötelességellenesen járt el, mégpedig úgy, hogy a büntetés mértéke a védenc terhére rótt cselekmény súlya szerint emelkedett. Röviden ennyiben lehet összefoglalni az ügyvédek büntet jogi felel sségére vonatkozó anyagi jogi szabályokat, amelyek a vizsgált id szakban - az 1929-34. években - is hatályban voltak. Ami az eljárási szabályok kiindulópontját, vagyis a hatáskört illeti, a királyi törvényszék b nügyekben két min ségben járhatott el: vagy itt indult meg az eljárás bírósági szakasza, azaz els fokon, vagy fellebbvitel útján a járásbíróságok valamelyikér l ide került ügyekben, vagyis másodfokú fórumként. A hatáskörr l az 1897. évi XXXIV. tc., a b nvádi perrendtartást életbe léptet törvény rendelkezett. A Zalaegerszegi királyi törvényszék elé els fokon tartozó b nesetek közül az itt következ kett 6 nem is - úgymond - „klasszikus” b ncselekmény, hanem ún. választójog 4

felsorolja Králik Lajos: A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar. II. kötet Budapest, Franklin-társulat, 1903. 216217.p. 5 Értve itt ügyvédi eskü alatt az ügyvédt l megkövetelt patvarkodási esküt is. 6 Zalaegerszegi királyi Törvényszék B. 2004/1931.és B. 95/1931. Zala Megyei Levéltár, a Zalaegerszegi királyi 46



elleni vétség, amelyet nem a Btk., hanem az 1925. évi XXVI. tc., a választójogi törvény jelölt meg ilyenként. Összekapcsolható ez az ügyvédek közéleti-politikai szerepvállalásával, amely már a XVIII. század végét l nyomon követhet a magyar történelemben illetve jogtörténetben.7 A megismert mindkét esetben az ügyvéd képvisel jelöltként szerepelt és követett el a törvénybe ütköz cselekményt. Konkrétan röpcédulák terjesztésér l volt szó, amelyet a választójogi törvény a tiltott korteskedés esetei között tartott számon. Az egyik ügyben valódi röplapokkal találkozhatunk, melyek a képvisel jelölt ügyvéd és az t támogató párt programját, illet leg t magát népszer sít szövegeket és emellett róla írt költeményeket tartalmaztak. Az ügyvéd már az ügy rend rségi szakaszában elismerte a röpcédulák kinyomtattatását és kiosztását, de azzal védekezett, hogy azoknak az utcai terjesztését megtiltotta. Mindazonáltal a csend r rsön tett vallomásában „kijelentette, hogy a röpiratok terjesztéséért az esetleges büntetés nem párthiveit, hanem t illeti meg”.8 A bíróság valóban meg is állapította a felel sségét és 20 peng pénzbüntetést szabott ki rá, míg a többi vádlottat felmentette a vád alól. A másik választójog elleni vétség elkövetése már nem „egyszer ” röpcédula terjesztésével valósult meg, s az ügy körüli értelmezési problémák kiderülnek abból is, hogy az els fokú törvényszéki ítélet megjárta a gy ri ítél táblát és aztán a királyi Kúriát is. A vád az volt, hogy a b ncselekményt egy id szaki lap különszámával valósította meg a képvisel jelölt. Eszerint a vádlott ügyvéd a Zalamegyei Ujság cím lapba az t népszer sít cikkeket megrendelte, megíratta, a kiadást finanszírozta, majd pedig a megjelenést követ en az összes lapszámot megvette és társaival terjesztette. A törvényszék ítélete éppen azért, mert újságról volt szó, felmentette ket, az alábbi hivatkozással: „Nincsen tiltó jogszabály arra, hogy a napilapok rendes számaikon kívül rendkívüli kiadásokat is megjelentessenek, s így rendkívüli kiadásaiknak lappéldányai a rendes számok példányaival azonos elbírálás alá esnek. A napilapok példányai pedig nem tekintend k röpcéduláknak, s így nem esnek az 1925:XXVI. Tc. 60. §-anak a korlátozása alá még akkor sem, ha tartalmuk a választással áll kapcsolatban.”9 Mégpedig a bíróság megítélése szerint akkor sem, ha az a bizonyos különszám csupán egyetlenegy lapból állt, s az sem tartalmazott mást, mint a képvisel jelöltet bemutató írást. Ugyanezen az állásponton volt a gy ri ítél tábla tanácsa is, ahová az ügyész fellebbezése folytán került az ügy. Helyben hagyó ítéletének indokolásában amellett, hogy egyetértett a törvényszékével, azt azzal egészítette ki, hogy „a rendkívüli kiadások lappéldányai éppen ugy, miként a rendes példányszámok a felel s szerkeszt és kiadó nevét is feltüntetik s igy a rendes kiadásu lappéldányoktól miben sem különböznek”.10 Hozzátette még ez a bíróság azt is, hogy amennyiben ezzel b ncselekmény valósult volna meg, azt a sajtó útján elkövetett b ncselekményként kellene elbírálni. Ezt követ en került az eset immár harmadfokon a Kúriába, amely egész más véleményének adott hangot, s ítéletében b nösnek mondta ki a képvisel jelöltet 100 peng pénzbüntetést szabván ki rá.11 Indokolásából kiemelend , hogy teljesen másként foglalt állást a szóban forgó kiadványok jellegét tekintve. Azt a – a jogi gondolkodásban egyébként általánosnak mondható – nézetet képviselte, hogy a kiadványt nem formája, címe, hanem tartalma alapján kell megítélni, eszerint pedig az illet „újság” korteskedést tartalmazott. Kevés tehát a nyomtatvány címrésze, a bels lényegi tartalmat megvizsgálva a tények arról árulkodtak, hogy a lapszám nem „a lap rendes törvényszék iratai VII. 2. (a továbbiakban: ZML. Zeg.-i Tvsz.) 7 Ld. pl. Zlinszky János: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében. 43-44. p. (In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. Székesfehérvár, 1974. 7-147. p.); Balogh Judit: Vázlatok a Miskolci Ügyvédi Kamara történetéhez. 42-43. p. (In: Cserba Lajos (szerk.): Emlékkönyv az ügyvédi kamarák fennállásának 125. évfordulójára. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara, Miskolc, 2000. 30-57.p.) 8 ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 1246/1931/1. sz. alatt csatolt feljelentés a lenti csend r rst l 9 ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 2004/1931. 10 Gy ri királyi ítél tábla B. I. 95/1931/10. sz., ld. ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 2004/1931. iratai között 11 Magyar királyi Kúria B. I. 1828/1932/12. sz ítélete, ld. ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 2004/1931. iratai között 47



feladatát alkotó hirszolgálatra” készült, így minden körülményt egybevetve röpcédulának min sült, ezáltal pedig a jelölt valóban választójogi vétséget valósított meg. Az ügyvédek által elkövetett deliktumoknak - pontosabban azon deliktumoknak, amelyekkel ket vádolták - két csoportját tartom fontosnak még kiemelni. Ezek egyike a vagyon elleni b ncselekmények kategóriája, melyek közül az iratokban sikkasztással12 valamint jogtalan elsajátítással13 találkoztam.14 Az ügyvéd tevékenységéb l adódóan pénzek, értékek kezelését is végezte és ezzel kapcsolatban botlásokat követhetett el. Egy esetet találtam ezek közül említést érdeml nek, szintén az els - és a másodfokú bíróság értelmezése közötti eltérés miatt. Ez az ügy a zalaegerszegi járásbíróságon indult és fellebbezés folytán került a törvényszék elé.15 A tényállás a következ képpen alakult: az ügyvéd végrehajtást vezetett egy adós ellen, amelynek során annak ingóságait lefoglalták és zár alá helyezték. Ezután az illet ügyvéd a zárgondnok tudta nélkül a zár alá vett dolgot (szénát) eladta, s a befolyt összegb l a saját követelését kielégítette, annak ellenére, hogy maga a követelés (az ügyvédnek a végrehajtást szenvedettel szemben fennálló követelése) egy biztosító intézet számára le volt foglalva. A járásbíróság elé jogtalan elsajátítás vétségének vádjával került az ügy, az azonban áttétellel a törvényszékhez továbbította, mivel lopás és sikkasztás b ntettének a tényállását látta benne. A törvényszék szerint a járásbíróság valóban „helyesen ismerte fel, hogy a K. A.-nak a feljelentés tárgyát képez cselekménye két részb l áll, amelyek mindegyike más és más jogi érdeket sért”. Az egyik ilyen magatartás, hogy a zárgondnoki kezelés alatt álló ingókat önhatalmúlag értékesítette, ezzel a végrehajtást szenvedett fél érdeke sérült. Ezt tekintette a járásbíróság lopásnak, ám megítélését a törvényszék nem tette magáévá, mivel az eljárás adatai szerint az ügyvéd az így befolyt összeget ténylegesen fennálló követelésének kielégítésére fordította, azaz a „lopás tényálladéki alkotó elemét képez jogtalan elsajátítási szándék nem ismerhet fel”16 bel le. A másik jogsért magatartást a vádlott azzal valósította meg, hogy az értékesítésb l származó vételárat felvette, a „végrehajtást szenved vel szemben fennálló követelésére önmagát kielégítette, jóllehet követelése a Frankfurti Biztosító Társaság javára bíróilag le volt tiltva.” Ezzel természetesen a biztosítótársaság jogi (és persze anyagi) érdekét sértette els sorban, s az ügyészség vádirata szerint ezáltal valósította meg a jogtalan elsajátítást az ügyvéd. A járásbíróság álláspontja ezzel ellentétes volt, szerinte ez a cselekmény sikkasztásnak min sült, mivel az elvétel nem a végrehajtást szenvedett beleegyezésével, s nem is annak érdekében, nem az számára történt, pedig ez a jogtalan elsajátítás tényállási elemét képezte.17 A törvényszék meglátása szerint ez az érvelés téves volt, mivel a biztosítót „nem a zárgondnoki kezelés alatt álló szénára, hanem K.A.-nak Z.Gy.-vel szemben fennálló készpénz követelésre illette meg a végrehajtási zálogjog, tehát K.A. nem a szénát, hanem a letiltott készpénzkövetelést vonta el a letiltó hitelez zálogjoga alól”. Ilyen viszonylatban pedig közömbös, hogy a széna kinek a tulajdona volt és hogy az elvétel a zárgondnok beleegyezésével történt-e, mert a biztosítóval szembeni jogsértés „nem a széna önhatalmú értékesítésében, hanem a letiltott követelés tárgyát képez készpénz felvételében állott.” Ez pedig épp a jogtalan elsajátítás törvényi tényállását 12

Pl. ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 1050/1930., Bf. I. 2671/1934. Pl. ZML. Zeg.-i Tvsz. Bf. I. 1543/1930. 14 Hasonló, de nem egészen ide tartozó b ncselekmények voltak az ún. pénzügyi kihágások, amelyeket az adókra, jövedékekre vonatkozó szabályok megsértésével lehetett elkövetni. Ilyenre is akad példa: ZML. Zeg.-i Tvsz. 1414/1930., 1922/1933., 267/1934. 15 A fellebbezést azonban nem a járásbíróság ítélete ellen, hanem annak egy áttételt elrendel végzése ellen nyújtották be, amely az ügy elbírálását törvényszéki hatáskörbe tartozónak vélte. 16 ZML. Zeg.-i Tvsz. Bf. I. 1543/1930/6. sz. végzés 17 ”368. § Vétséget követ el, és hat hónapig terjedhet fogházzal, valamint ezer forintig terjedhet pénzbüntetéssel büntetend : a ki a saját, - vagy a tulajdonos beleegyezésével, vagy annak számára más ingó dolgot a haszonélvez t l, zálogbirtokostól, vagy attól, aki a dologra nézve használati vagy megtartási joggal bír, jogtalanul elveszi.” 13

48



valósította meg. A törvényszék hozzátette még, hogy a „bírói gyakorlatban meghonosult jogi fictio szerint ugyanis az adós, akinél valamely követelést letiltottak, jogilag helyettesíti a követelésre zálogjoggal bíró letiltó hitelez t (B.jog Tára XLVII. Kötet 125. old.), tehát aki a letiltott követelését felveszi, a saját dolgát a zálogbirtokostól veszi el jogtalanul.” Mindezek alapján pedig azt állapította meg a törvényszék, hogy az ügyben az eljárást a járásbíróság kell lefolytassa, mivel törvényszéki hatáskörbe tartozó b ncselekmény „tényálladékának a megállapítására” nem látszott alkalmasnak. A vagyon elleni b ncselekmények mellett még a véleménynyilvánítási szabadság túlzottan kiterjesztett értelmezése miatti cselekmények említhet k. Az ügyvédi rendtartás rögzítette ugyanis, hogy az ügyvéd teljes szólásszabadsággal bír megbízója védelmében a bíróságok és egyéb hatóságok el tt.18 Ez a teljesség azonban nyilvánvalóan csak odáig mehetett, míg az illend ség és az igazságszolgáltatásnak kijáró tisztelet korlátait nem lépte át.19 Természetesen ez a határvonal nem volt élesen meghúzva, kitetszik ez más, a korabeli irodalom által feldolgozott döntésekb l.20 Adott esetben a bírósággal szembeni tiszteletlenség csupán a pervezetésb l folyó rendbírságolással, illetve fegyelmi úton volt szankcionálva, de amennyiben az a Btk.-ban foglalt tényállások (rágalmazás, becsületsértés) valamelyikét kimerítette, azaz súlyosabb megítélés alá esett – különösen, ha az ügyvéd nem meghatalmazotti min ségében használt sért szavakat, hanem saját ügyében21 – akkor nyilván a büntet bíróság elé tartozott az ügy. El fordult persze olyan eset is, amikor az ügyvéd a hatóságokat nem az eljárás folyamán illette sért kifejezéssel, hanem – úgymond – magánéletében, valamely nyilvános helyen, nevezetesen egy vendégl ben. Az ominózus kijelentést, amely az emiatt 100 Peng re ítélt ügyvéd szájából ittas állapotában (melyet a bíróság a büntetlen el élettel együtt enyhít körülményként vett számításba) hangzott el, az ítélet szó szerint idézte.22 Mivel az ilyen cselekményével az ügyvéd egyben az ügyvédi kar általános tekintélyén és becsületén is csorbát ejtett, azaz valószín leg fegyelmi vétséget is elkövetett, ezért a bíróság elrendelte az ítéletnek az ügyvédi kamarával való közlését. Természetesen a fent említett b ncselekményeket nemcsak hatóságokkal, azok közegeivel szemben követhette el az ügyvéd, hanem bárkivel, így például kartársával szemben is. Ilyen ügyben is indult eljárás, rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt, de felment ítélettel zárult már a járásbíróságon, melyet a másodfok is helyben hagyott.23 A Zalaegerszegi Királyi Törvényszék mint büntet bíróság elé került ügyeket els merítésként az 1929-34. közötti id szakban vizsgáltam. A bírósági lajstromkönyvek adatai jó kiindulást nyújtottak annak kiválogatásához, hogy melyekben szerepelnek ügyvédek terheltként. E lajstromok tanúsága szerint több olyan személy is a törvényszék elé került, aki doktor titulussal bírt. Éves bontásban 1929. évben 14, 1930-ban 14, 1931-ben 15, 1932-ben 7, 1933ban 6, 1934-ben 21 olyan folyamatba tett ügy található, melyeknek vádlottja, vagy valamely vádlottja „doktor”. Ez összesen 77 ügy, amely azonban amiatt, hogy egy-egy személy több alkalommal, több ügyben is szerepel, szám szerint 52 doktort takar. A következ feladat volt immár annak kiderítése, hogy közülük kik lehettek ügyvédek. A fellelt levéltári anyag, 18

1874. évi XXXIV. tc. 52. § Az 1868. évi LIV. tc. 118. §-ban írtak megtartásával: ”A felek kötelesek magukat a bíró el tt egymás irányában illend en, a bíróság iránt pedig tisztelettel viselni.” 20 Králik: i.m. 190-195. p. 21 Magyar kir. Kúria 1902. 446. sz., ismerteti Králik: i.m. 194. p. 22 A bíróság az ítéletben leírja, hogy a vádlott a becsületsértést úgy követte el, hogy „Tapolca községben 1929. február hó 2-án a Gömbös-féle vendégl ben, - tehát nyilvános helyen a m. kir. Csend rséget és a m. kir államrend rséget: ‘le van szarva a csend rség, rend rség és hatóság’ meggyalázó kifejezéssel illette.” ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 901/1929/11. sz. 23 ZML. Zeg.-i Tvsz. Bf. I. 2568/1929/7. sz. 19

49



valamint a statisztikai hivatal által jegyzett és kiadott ezen évekre vonatkozó tiszti cím- és névtárak24 adatai alapján közülük 24 személy (de maximum 28) bizonyosan ügyvéd, 4 kivétellel a zalaegerszegi ügyvédi kamara tagjai. További 11 személyr l derült még ki egyértelm en a foglalkozása (orvosok, fogorvos, bírák illetve tisztvisel k) a jegyz könyvekb l, vagy a cím- és névtárakból. A megtalált iratok szerint Zalában becsületsértés és rágalmazás, sikkasztás, pénzügyi és közcsend elleni kihágás illetve választójog elleni vétség miatt kerültek a törvényszék elé ügyvédek. Az így a büntet bíróság elé állított ügyvédek ügyei közül a kiemelések azonban – els sorban a levéltári anyag már említett hiányossága miatt – egyel re (a kutatás nagyobb id intervallumra és területre, több bírói fórumra való kiterjesztésének fenntartásával) pusztán esetlegesek, statisztikailag értékelhet mennyiséget nem képeznek, inkább szemléltet jelleggel, pillanatfelvételekként kívántam velük felvillantani a XX. század eleji ügyvédek „másik arcát”.

24

Magyarország tiszti cím- és névtára 1927. Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Pesti könyvnyomda Rt., Budapest, 1927.; Magyarország tiszti cím- és névtára 1928. Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Pesti könyvnyomda Rt., Budapest, 1928.; Magyarország tiszti cím- és névtára 1929. Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Wodianer F. és fiai grafikai intézet és kiadóvállalat Rt. Könyv- és hírlapnyomdája, Budapest, 1929.; Magyarország tiszti cím- és névtára 1931. Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Magyar kir. állami nyomda, Budapest, 1931.; Magyarország tiszti cím- és névtára 1932. Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Magyar kir. állami nyomda, Budapest, 1932. 50

51


Szele Bálint: Jean Monnet és a “Nagy Háború”

Szele Bálint

Mór, 1977 Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Miskolc [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1998 ITS Language School, Egyesült Királyság, szakmai gyakorlat 2000-01 Université Catholique de l’Ouest, Angers, Franciaország, vendéghallgató (1 szemeszter) Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 14 Konferencia el adásainak száma: 12 Legjelent sebb 5 publikációja: Szele Bálint: Elvetni és megtartani: a Sweeney Agonistes fordításáról. A Miskolci Egyetem Doktorandusz Fórumának kiadványa. Bölcsészettudományi Kar, 2003. pp. 105-109. Szele Bálint: „Crises Are Opportunitites” Jean Monnet and the First Steps towards Europe. In: European Integration Studies Vol. 2, No. 2 (2003). Miskolc University Press. Miskolc, 2003. pp. 5-15. A Vízkereszt, vagy: amit akartok Szabó L rinc fordításában. In: Szabó L rinc kiadatlan drámafordításai 1. William Shakespeare: Vízkereszt, vagy: amit akartok. A szöveggondozást végezte és a kísér tanulmányt készítette Szele Bálint. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2004. pp. 124-152. Szele Bálint: A Vízkereszt magyar fordításainak összehasonlító elemzése. In: Modern Filológiai Közlemények, 2003. V. évf. 2. szám. pp. 42-62. Szele Bálint: Az Európai Közösség atyja. In: Árgus, 2004. XV. évf. 5. szám. pp. 53-61.

Tanulmányai: 1991-95 József Attila Gimnázium, Székesfehérvár 1996-2001 Veszprémi Egyetem, Angol nyelv és irodalom szak 2001-04 Miskolci Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem Tudományos tevékenység: • drámafordítások kiadása, elemzése • T.S. Eliot drámái • Jean Monnet életm ve Oktatási tevékenység: • angol nyelvi készségfejlesztés • angol és amerikai irodalomtörténet • alkalmazott nyelvészet (psziholingvisztika) • a nyelvtanítás módszertana

Kedvenc szabadid s tevékenységei: üt hangszerek, csillagászat, nyelvtanulás, szobanövények

Díjak, kitüntetések: 2001 Pro Scientia Aranyérem

52



Jean Monnet és a „Nagy Háború” A francia nyelv szakirodalomban három szinonima használatos egy és ugyanazon személy megjelölésére: Jean Monnet; Európa atyja1; az ötletadó2. Az az ember, aki egyszerre volt üzletember, politikus, közgazdász, tisztségvisel , de igazán egyik sem. A történelem ritka pillanataiban találkozik a háttér és a tudás a megfelel személyiséggel és körülményekkel, s az eredmény egy ember, aki maradandó újat, és valóban újat tud alkotni. Ez történt Jean Monnet esetében, aki az els és a második világháborúban a szövetségesek oldalán síkra szállt a gazdasági és politikai együttm ködésért, majd az 1950-es években létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, megvetve az egységesül Európa alapjait. Monnet gyermekkorának idején Franciaország fejletlen, er sen konzervatív ország volt. Gazdaságát protekcionista törvényekkel védte, politikájában nacionalista szemlélet volt. Sz kebb pátriája, Cognac borterm vidéke ezzel szemben mindig is a nemzetköziség híve volt, hiszen a konyak f városaként f leg külföldi eladásokból élt. A világ minden tájáról megfordultak itt emberek, így Cognac közvetlen kapcsolatban volt szinte az egész világgal, különösen Londonnal, a hatalmas Brit Birodalom f városával. 16 évesen Monnet abbahagyta a tanulást és utazni kezdett. Apja beleegyezésével két évet töltött el Londonban, ahol leny gözte az angol kultúra, a hatalom és az együttm ködés – itt ismerte meg az együttcselekvés el nyeit: „[Angliában] tanultam meg, hogy mi a közös munka, aminek sem Cognac-ban, sem Franciaország más részén nem láttam ilyen szint megvalósulását.”3 Személyes fejl désében nagy szerepet játszott második útja, mely Kanadába vezetett az 1900-as évek legelején. Kanada ekkor még szinte lakatlan, vad vidék volt, ahol nem voltak társadalmi határok, s az emberek közti bizalom természetes volt. Monnet itt értette meg, hogy „ahol a tér határtalan, a bizalom mérhetetlen”4 – és ahol az emberek megbíznak egymásban, minden lehetséges. S r n vett részt üzleti megbeszélésekben: konyakot adott el a kanadai Hudson Bay Társaságnak, s a tárgyalások során sok befolyásos barátra tett szert. De ami ennél is fontosabb: közvetlen kapcsolatot alakított ki az angolszászokkal. Külföldi élményei és tapasztalatai nagyban hozzájárultak a háborús gazdaságról való elképzeléseihez, s nem kis részben nekik köszönhette, hogy a háború alatt gyorsan elismert, megbízható munkaer vé vált, s t, szinte hónapok alatt döntéshozó pozícióban találta magát. Politikai – jobb szó híján fogadjuk el ezt – karriere tehát az els világháború kitöréséhez köthet . A külföldr l hazatér Monnet meglepve tapasztalta, hogy általános a háborús lelkesedés: Londonban egymást érik a katonai parádék, Franciaország is a háború lázában ég. A politikai elit sem mérte fel a helyzet súlyosságát: Németországhoz hasonlóan mind a Foreign Office, mind a Quai d’Orsay gyors megoldásra számított. Poincaré elnök megnyugtatóan jelentette ki: „a mozgósítás még nem jelent háborút.”5 Monnet-t hazaérkeztekor nem várta behívólevél, mert 1908 óta vesebaj miatt alkalmatlan volt a katonai szolgálatra. Ekkor csak 26 éves volt, és – mivel katona nem lehetett – másképp akarta hasznossá tenni magát. Csak jó angolszász kapcsolataira támaszkodhatott, mert semmiféle pozícióval nem rendelkezett és a f városban sem ismert senkit. A politikusok számára ekkor még távolról sem volt nyilvánvaló, hogy ez a háború csak 1

Az eredeti francia kifejezés: le père de l’Europe. Állítólag de Gaulle nevezte így Monnet-t. Fontaine, P.: Jean Monnet: l’inspirateur. 13. 3 Monnet, J.: Mémoires. 52. 4 Mémoires. 57. 5 Idézi: Roussel, E.: Jean Monnet. 46. 2

53



összefogással nyerhet meg. Sem London, sem Párizs nem gondolt a szorosabb együttm ködésre. A sebtében megkötött entente cordiale nem szüntette meg évszázadok gyanakvását. A háború els hónapjaiban óriási volt a fejetlenség: a francia és brit beszerz k összehangolatlan és egymásra rálicitáló megrendelései miatt gyorsan drágult a fa, a réz, a gabona, a szén. A szállítást sem szervezték meg. Az angol hajók áruval megrakottan futottak be a francia kiköt kbe, s üresen mentek vissza – a francia hajók fordítva. Monnet tisztában volt vele, hogy a két ország tervszer tlenül tevékenykedik – mindkett a saját útján jár, pedig céljaik azonosak.6, de nézeteit senkinek sem fejthette ki. Franciaországon közben pánik lett úrrá. A német támadás kezdeti sikerei után szeptember másodikán a kormány Gallieni követelésére Bordeaux-ba menekült. A hadsereg kifáradt, kevés volt a hadianyag. A „marne-i csodát” követ megkönnyebbülés, majd a háború kezdeti véres ütközetei döbbentették rá a vezet ket, hogy sürg sen ki kell találni valamit, konkrét elképzeléseik azonban nem voltak. A fiatal Monnet elég bátor volt ahhoz, hogy egyenesen a miniszterelnökhöz forduljon. Segítségére volt ebben a Monnet-vállalkozás jogásza, Fernand Benon, aki ismerte a miniszterelnököt, René Vivianit. Viviani, nagy meglepetést okozva, fogadta s meghallgatta Monnet-t. A fiatalember kifejtette, hogy a háború valószín elhúzódása miatt a hadtáp és a polgári ellátás biztosítása el bb vagy utóbb kulcsfontosságú lesz, s a szövetségeseknek ebben kell az ellenség fölé kerekedni. Henri Bergson így foglalta össze, miben látta a nagy háború lényegét: une guerre d’idées, ötletek háborúja. S Monnet-nak – nemzetközi tapasztalatai révén – rengeteg ötlete volt. Egy el ítéletek nélküli friss elme, régr l visszamaradt beidegz dések nélkül, más szemszögb l látta a dolgokat, mint a 19. század viszonyain nevelkedett szakért k.7 Monnet alapvet ötlete szemtelenül egyszer volt. El ször is, meg kell szüntetni a pazarlást és az antant országok egymásnak kárt okozó lépéseit: szervezett, közös cselekvésre van szükség. Ezt az alapgondolatot vitte magával Vivianihoz a bordeaux-i bölcsészkar épületébe. El adta érveit, s hosszas kérdez sködés után sikerült meggy znie Vivianit. Monnet biztosította t, hogy Nagy Britannia el bb-utóbb teljes odaadással veti magát a harcba, de erre várni kell. Logikus érveléssel támasztotta alá, hogy nem annyira az angol csapatokra van szükség, mint az angol gazdasági potenciálra és a brit flottára – ezeket kell minél hamarabb bevonni a küzdelembe. Végs soron pedig egy olyan szövetséget vázolt fel, amelyben egyik szövetséges sem dönt a másik beleegyezése nélkül. Az általa jól ismert Hudson Bay Társaságnak is szerepet szánt a háborús er feszítésekben. Monnet szorgalmazta, hogy legyen a Társaság a Francia Köztársaság vásárló ügynöke, amely gondoskodik a gabonaellátásról. Vivianinak tetszett Monnet eltökéltsége, s esélyt adott a fiatal tehetségnek: Alexandre Millerand-hoz küldte, aki ekkor a hadügyi tárca vezet je volt. Millerand állást ajánlott neki: Eugène Mauclair8, a francia civil beszerzési szolgálat vezet jének tolmácsa lett, és Londonba utazott, hogy biztosítsa a kapcsolatot az anyaországgal. A brit f városban egyébként ekkor már m ködött egy nemzetközi ellátási bizottság, amely azonban a név ellenére tisztán angol szervezet volt. Azon kívül, hogy hajókat kölcsönzött Francia- és Olaszországnak, kevés valódi hasznot hozott, inkább fantomszervezetként írhatnánk le. Közben a szeptemberi, októberi, novemberi harcok idején Joffre, a vezérkari f nök figyelmeztette a politikusokat: az országot minél hamarabb át kell állítani a hadigazdálkodásra. Monnet tökéletesen értette, hogy erre miért lett volna szükség. A szövetségeseket viszont meg kellett gy zni, s ehhez még sok tennivaló maradt: felül kellett kerekedni a féltékenységen, az újítással szembeni ellenérzéseken, a megkövesedett hierarchikus viszonyokon. Hiszen a szabad kereskedelemben hív angolok nem toleráltak volna semmiféle állami beavatkozást, a franciák viszont a véráldozatot és tönkretett 6

Interjú a BBC-vel (1971). Mémoires. 60. 8 Egyes forrásokban Mauclère. 7

54



országukat fájlalták és fokozott er feszítést követeltek az angoloktól. Monnet álma a valódi szövetség volt: közös beszerz bizottságokat, együttes döntéseket akart. Ez a terv egyel re süket fülekre talált. Sikerült viszont nyélbe ütnie egy megállapodást a Hudson Bay Társasággal. A tárgyalások 1914. október 9-én kezd dnek el. A Társaság garantálta a stabil árakat, vállalta, hogy megoldja a szállítást, így Franciaország olcsón jutott élelmiszerhez és megtakaríthatta a járulékos költségeket. A Társaságnak megvolt az a londoni és amerikai bázisa, szakértelme, amely Franciaországnak olyannyira hiányzott. Bár sokan nem nézték jó szemmel, hogy a francia hadigazdaság legfontosabb nyersanyagait egy angol cégre bízták, a szerz dés Monnet els átüt sikere lett: a cég a háború alatt 13 millió tonna árut szállított le, 150 millió fontos forgalmat csinált, aminek 1%-át vonták le jutalékképpen. Újabb fordulatot hozott Monnet karrierjében az 1915-ös év. Ekkortól dolgozott ugyanis Étienne Clémentellel, aki 1915 októberét l Franciaország kereskedelmi minisztere volt. Clémentel hivatalba kerüléséig nem nagyon volt lehet sége távlati tervei megvalósítására, hiszen az antant országaiban meglehet s fejetlenség uralkodott. Clémentel azonban jó vezet nek bizonyult. Volt távlati stratégiája, hallgatott mások tanácsára, tudott dönteni. A háború els éve szerencsére elég volt arra, hogy a politika átlássa a helyzetet, és terveket dolgozzon ki. Monnet és haladó gondolkodású kollégái lassan bebizonyították, hogy a liberális gazdaságpolitika nem tartható fenn háború idején, s háttérbe kell szorítani a nemzeti és az egyéni érdekeket is. Megkezd dött az átállás a hadigazdálkodásra. Újabb célokat is kit ztek – sürgették az angol és a francia kereskedelmi flotta hadrendbe állítását egységes parancsnokság alatt. Egyel re nehéz dolguk volt, hiszen az elit a régi rendhez ragaszkodott Lassan világossá vált azonban, hogy a háborút az dönti majd el: ki bírja tovább er vel, készletekkel.9 Egyre nehezebbé vált az élet: be kellett vezetni a jegyrendszert, n tt az infláció, a n ket is munkába küldték. Az elhúzódó háború miatt kulcsfontosságúvá vált az ellátás – meg kellett szervezni a központi elosztást is. A francia gazdaság ekkorra a végletekig gyengült, ráadásul 1916-ban majdnem összeomlott a tengeri szállítás is: egyre kevesebb hajótér maradt a szállításokra. Tetézte a bajt, hogy az angolok – Lord Curzon indítványára – csökkenteni akarták a franciáknak átengedett hajóteret, de ezt Monnet-nak – a brit Arthur Salter segítségével – sikerült megakadályoznia. Monnet továbbra is szorgalmazta, hogy rekvirálják el a kereskedelmi hajókat, az élelmiszert pedig központilag osszák szét. A vezet k közben felismerték (nem kis mértékben Monnet és társai hatására), hogy Franciaország – mivel jelent s deficittel gazdálkodik – érdekelt lenne egy nemzetközi szervezet létrehozásában. A már meglév szervezetek átalakításával – kerek 28 hónappal a háború kitörése után – 1916 novemberére Monnet és Clémentel, Salter segítségével, létrehozta a Wheat Executive nev szervezetet, amely a polgári élelmezést volt hivatott biztosítani. Salter feladata volt, hogy angol hajókkal biztosítsa a szállítást. A Wheat Executive már a közösség elvén m ködött: a három irányító (egy brit, egy francia, egy olasz) felmérte országa igényeit, majd közös rendelést adott le. Ezzel folyamatossá tették a gabonaszállítást, megel zték az áremelkedést és hajóteret takarítottak meg. A Wheat Executive nagy sikernek bizonyult – ebb l kifolyólag Monnet-t kinevezték a közös er forrásokat felügyel szervezet (repartition des ressources communes) londoni megbízottjává. Az antant 1917-ben újabb problémákkal találta szemben magát, mikor a németek elindították a korlátlan tengeralattjáró-háborút. Bár Amerika kés bb emiatt lépett be a háborúba, az adott pillanatban a német tengeralattjárók komoly veszélyt jelentettek. Minden négy hajóból hármat elsüllyesztettek, emiatt nem volt annyi hajótér, amennyi az összes szövetséges országnak elég lett volna. Egy id re a hajózás vált a legnehezebben megoldható feladattá. Prioritásokat kellett felállítani, minden hajót számba kellett venni, részletesen fel kellett mérni az igényeket: ez volt az els eset, mikor a hadvisel knek titkos nemzeti 9

Roussel a guerre d’usure kifejezést használja. i.m. 58. 55



információkat kellett egymással megosztaniuk. Nem csak a gabonát, de más termékeket is központi ellen rzés alá kellett vonni. A háború végére gyakorlatilag minden termék szállítását a szövetséges tanács irányította. Az angol irányítás helyett – melyre eddig azon az alapon tartottak igényt, hogy k birtokolják a hajókat – bevezették azt a rendszert, hogy nem az er források, hanem a szükségletek szerint osztják el a meglév árut. Nagy-Britannia vállalta, hogy csökkenti fogyasztását, és egymillió tonnányi hajóteret engedett át Franciaországnak, illetve egy jelent s flottát Olaszországnak. 1917-re kikristályosodott a tengeri szállítás egyesítésének ötlete. A körülmények ijeszt ek voltak: a francia csapatok lázongtak, a háború leállt, a hajókat kedvükre süllyesztették el a németek. 1917 júliusában végül eldöntötték, hogy elrekvirálják a kereskedelmi hajókat. Az elhatározás kezdett valósággá válni, mert a kormányok a kényszerít körülmények hatására úgy döntöttek, hogy megérett az id a tengeri szállítás közös parancsnokság alá helyezésére. Október elején kezd dött el az a konferencia, amelynek során határoztak az Egyesített Tengeri Szállítás Tanácsának létrehozásáról (Allied Maritime Transport Council). Már csak a kölcsönös bizalom hiányzott. Az angolok továbbra is aggódtak, hogy nekik is kevesebb jut majd. 1917 novemberében azonban dönt változás történt a politikai porondon – hatalomra került Clemenceau és Lloyd George. Az angolok innent l kezdve készek voltak az együttm ködésre; ráadásul számíthattak az amerikaiak segítségére is, annak ellenére, hogy az újvilágiak még mindig nem bíztak meg az európai hatalmakban. A Tanács végül 1918 márciusában kezdte meg munkáját, azonnal beváltva a hozzá f zött reményeket. A szervezet vezet i Monnet, Salter, Rublee (az amerikai küldött) és Attolico (Olaszország képvisel je) voltak. k négyen közvetlen kapcsolatban álltak a minisztériumokkal, vagyis a nemzeti döntéshozókkal, akik végrehajtották a közös határozatokat. A mindennapi kapcsolat, a személyes bizalom adta meg a hatékony m ködéshez szükséges többletet. A rendszer tehát jól m ködött, Monnet azonban nem nyugodott meg: folyamatosan dolgozott azon, hogy a párizsi és New York-i francia beszerz k között közvetlen kapcsolatot hozzon létre. A Tanácsnak nem kis szerepe volt abban, hogy az antant gazdasági fölénye kézzelfoghatóvá vált – ezzel nagyban hozzájárult a központi hatalmak legy zéséhez. A gy zelem ténye azonban – Monnet egy mondásának igazságát bizonyítva10 – igencsak megváltoztatta a szövetséges országok gondolkodását. A vezet k ellustultak – a francia kormány például elfeledkezett arról, hogy a béke beköszöntével az addig megszállt területeken is biztosítania kell az élelmezést. Ebbe bele is bukhattak volna, ha Monnet – angol barátai segítségével – nem szerez angol hajóteret (500.000 tonnát). Ezzel megmentette a kormányt – fáradozásait hivatalosan is megköszönték 1919-ben. Monnet részt vett a német élelmezés megszervezésében is, amivel bebizonyította, hogy valóban emberséges vezet . Monnet lelkes híve volt annak, hogy a gazdasági együttm ködést békeid ben is folytatni kell. De a veszély elmúltával hamar visszatért a nacionalista gondolkodásmód. Bár Franciaországnak jogos igénye volt az, hogy az ország (és a szintén megszállt Belgium) újjáépítésében szövetségesei segítséget nyújtsanak neki, ez nem valósult meg. A megoldás az lett volna, ha a szövetségesek lassan, megfontoltan, közös döntésekkel állnak át a békebeli gazdálkodásra, s Franciaország angolszász segélyeket kap, melyekb l újjáépítheti a tönkretett országrészt. Felvetették azt is, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokat közösen – és egyenl en – osszák el, különben egyes országok behozhatatlan el nyre tehetnek szert. Monnet érvelését nem hallgatták meg. A meger södött Egyesült Államok nem akarta, hogy London befolyása a világban tovább n jön, Angliának viszont nem állt érdekében az, hogy Franciaországot er sebbé tegye, vagy bevonja a fontosabb döntésekbe. Az amerikai vezet knek – látva a tönkretett, megújulásra önerejéb l képtelen Óvilágot – nem volt nehéz rájönni: az újjáépítés költségeit úgyis k fogják kifizetni. És, ha már így alakult, fenntartották 10

„Semmi sem veszélyesebb, mint a gy zelem”. Duchêne, F.: Jean Monnet. The First Statesman Of Interdependence. 23. 56



maguknak a jogot arra, hogy meghatározzák, Európa miként használja fel a pénzt. A Tanács a háborút követ en tehát beleolvadt a Népszövetség Legfels bb Gazdasági Tanácsába.

Irodalom: Duchêne, François: Jean Monnet. The First Statesman Of Interdependence. Norton, New York, 1994. Fontaine, Pascal: Jean Monnet: l’inspirateur. J. Grancher, Paris, 1988. Giscard d’Estaing, Valéry: Jean Monnet. Fondation Jean Monnet pour l’Europe – Centre des recherches européennes, Lausanne, 1989. Lecerf, Jean: Histoire de l’unité européenne. Editions Gallimard, Paris, 1965. Lutz, Hermann: Jean Monnet. Un portrait. Dalloz, Paris, 1968. Monnet, Jean: Les Etats-Unis d’Europe ont commencé. Robert Lafford, Paris, 1955. Monnet, Jean: Mémoires (Tome I.-II.). Librairie Arthème Fayard, Paris, 1976. Monnet, Jean: Repères pour une méthode. Propos sur l’Europe à faire. Librairie Arthème Fayard, Paris, 1996. (Monnet-idézetek gy jteménye) Roussel, Eric: Jean Monnet. Librairie Arthème Fayard, Paris, 1996.

57


Hanczár Gergely: A számítógép-használati attit dök egy nemzetközi felmérés tükrében

Hanczár Gergely

Budapest, 1975 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: Brookes University (Oxford, Great Britain) tanulmányút LaVilla Media Európai Uniós kutató ösztöndíj Université de Provence Aix-Marseille (Aix-enProvence, France) tanulmányút Open University (Milton Keynes, Great Britain) tanulmányút Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 3 Konferencia el adásainak száma: 16

Tanulmányai: 1999-02 Ph.D. képzés - ELTE BTK 1999 matematika tanári diploma - ELTE TTK 1993-... matematikus majd, mat.-, fiz.-, info.-, ábrázoló geometria tanár - ELTE TTK 1998-02 sportedz vitorlás sportágban Testnevelési Egyetem 1996-99 grafológus szakasszisztens - CEREG 1990-93 szerkesztett videofilm készít 1993 Budapesti Piarista Gimnázium

Legjelent sebb 3 publikációja: 2003 „Tanítsunk-e programozást?” Információs társadalom 1999 „térlátás-fejleszt oktatóprogram” Informatika és Technika 2003 „Oktatástechnika eszközök matematikaórán” Tanári Kincsestár – szeptember Kedvenc szabadid s tevékenységei: Vizisportok

Jelenlegi munkahely: 2002-t l ELTE TTK - tanársegéd 1998-t l Gödöll i Waldorf Gimnázium matematika, fizika, informatika tanár, osztályf nök Tudományos tevékenység: • egér kezelés alapján kézeredetazonosítás • OECD ' ICT and the Quality of Learning'project szakért • térlátás-fejleszt oktatóprogram készítése • közterületi reklámhordozók tervez szoftverének matematikusa Oktatási tevékenység: • oktatástechnológia tantárgy tantervének tervez je, tantárgyi felel s • különböz fotótechnikai speciálkollégiumok • bevezetés az informatikába Díjak, kitüntetések: 1999. Pro Scientia Aranyérem

58



A számítógép-használati attit dök egy nemzetközi felmérés tükrében Összefoglaló elemzése az OECD háromezer 17 éves diákot érint országos felmérésnek

Bevezetés Az informatika iskolai tanításának célja mára egyre kevésbé világos, és egyre kevésbé lehet olyan általános és örökérvény tananyagrészeket találni, amik feltehet en a diákok végzésekor vagy utána tíz évvel is még nyilvánvalóan hasznos lesz. A középiskolák jelent s hányada állt át az ECDL vizsgák anyagainak tanítására, esetleges kitekintésekkel de a cél nem valamilyen általános informatikai tudás, hanem sokkal inkább naprakész ma népszer programok felhasználói szint oktatása, hiszen ez az ami leginkább piacképes. Várhatóan a jöv programjai nem csak elvi hanem marketing okokból is hasonlítani fognak seikre, így könnyen tanulhatók lesznek azok számára akik a maiakat ismerik, használják. Ennek ellenére felmerül a kérdés, hogy nincs-e az informatikának valami olyan „örökérvény ” alapja amit érdemesebb lenne tanítani, és többet vagy mást nyújtana nem csak az újabb verziók hanem újabb generációk, más környezetek kezeléséhez, az informatika ma még nem is sejthet jöv jében is.

Napjaink informatika oktatása A társadalmi, piaci igények alakulása Egyre több munkahelyen kezdték el használni a számítógépeket a mindennapokban. Az irodák igyekeztek átállni a gazdaságos és praktikus számítógépes számlázásra, adatnyilvántartásra, szervezésre. Ezen irodák sorra küldték alkalmazottaikat számítógépes tanfolyamokra, hogy elsajátítassák a szükséges alapokat. Amilyen természetes volt, hogy egy titkárn nek tudnia kell gépelni, ekkorra természetessé vált, hogy legalább alap szinten, de értenie kell a számítógéphez is. Ezzel az igénnyel párhuzamosan jelentek meg a különböz célú, egyre több hasznos funkcióval ellátott szoftverek. S mivel mind több szakterületen használták a számítógépet, így az iskolák alkalmazkodtak a társadalom közvetlen elvárásaihoz, és a tananyagot is ehhez alkalmazkodva alakították ki. A kerettanterv következtében az informatika óraszám sok iskolában nagyon lecsökkent. Az iskolák célja, és egyik jellemz adata lett (a középfokú nyelvvizsga bizonyítványok száma mellett), hogy hány tanuló tesz ECDL-vizsgát középiskolai tanulmányai alatt. Ezen mér számnak még nagyobb jelent sége lett amióta a fels fokú intézményekben már nem annyira nehéz bejutni (vagyis a felvételi arány inkább az ott tanuló diákok szándékát, és nem a képzést min síti), és a diákokért való harc is kiélez dött. Ezen okokból kifolyólag a programozás tanítása megint csak visszaszorulni látszik, az alkalmazások pedig el térbe kerülhetnek. A tananyag változása Az elvárás az volt, hogy az iskola befejezésével a tanuló minél több programot tudjon használni. Ennek megfelel en a programozás tanítása visszaszorult, sok helyen meg is sz nt. Kizárólag programhasználatot tanítottak a diákoknak. "Csak azt tanulták, amire szükségük lesz."

59



Ez az id szak nem tartott sokáig, hamar felt ntek a problémák a szaktárgy módszertanával foglalkozók számára. Az e fajta számítástechnika tanítás olyan, mintha biológiából csak az ember m ködésér l, matematikából csak a racionális számokról tanultak volna, az irodalom órán pedig csak a napi sajtót olvasták volna a diákok. Úgy kívánták elérni a szaktárgy megfelel alapozását, hogy némi szükséges elméletet is tanítottak (nem a kettes számrendszert feltétlenül), és a programozást is valamilyen formában, valamilyen nyelven bevették a tantervekbe. A jöv kérdései Ma még nem látszik, hogy az informatikai eszközök mennyire lesznek kényszerít erej ek, térhódításuk hol áll meg, mennyire lesz mindenki számára létfontosságú ezeket készség szinten alkalmazni. A mai feln tt generáció úgy tud telefonon „tárcsázni”, hogy figyelmének tört részét sem köti le, azonban egy nyomtatáshoz, vagy egy Internetr l való letöltéshez, ami korántsem bonyolultabb oda kell figyelnie. Akkor tudjuk megérteni, hogy mit jelent készség szinten ismerni a modern eszközöket, ha elképzeljük, hogy legalább olyan kényelmesen, és épp olyan kevés figyelemmel tudjuk megnézni a menetrendet, átnyilazni egy bekezdést a fogalmazásban, rádióállomást váltani, kommunikálni vagy bevásárolni, mint ahogyan ezt régen a hagyományos eszközökkel tettük.

Az eredmények faktoranalízise A 2983 darab 204 itemb l álló valid teszt faktoranalízise során a következ faktorokat találtuk sajátértékek szerinti sorrendben. Tudva, hogy az egyes faktorok nem feltétlen különálló csoportokat jelentenek, mégis az egyszer bb fogalmazás Az elutasítók Az els és kiemelked en er s faktor a számítógépet nem használók, s azzal ellenséges viszonyban lev k köre. k saját bevallásuk szerint rossz viszonyban vannak a gépekkel, szeptember óta csak néhányszor használták egyáltalán, és inkább néznének TV-t, mint bármi számítógéppel kapcsolatos dolgot csinálnának. Ahol mondatrészeket kellett összepárosítani k rakták legtöbbször össze, hogy: „A gépekkel kezdetben rossz viszonyban voltam, és ez a helyzet csak romlani látszik.” A számítógépet szükségtelennek, vagy jobb esetben szórakozó eszköznek tekintik, és amúgy is három óra után már könnyezik t le a szemük. k a programozás témakörének végét alig várták, alig emlékeznek valamire, és számukra egészen biztosan/valószín leg szükségtelen is volt, és nem gondolják, hogy hozzátartozna az alapm veltséghez. Ami számukra fontos, azt az Interneten biztosan nem lehet megtalálni, veszélyesnek tartják belenyúlni a bekapcsolt számítógépbe, és természetesen sohasem tettek ilyet. Az is meggy z désük, hogy a CD könnyen törik. Szerintük szinte biztosan nem indul el a gép floppyról, és számukra nem lenne hasznos, ha laptoppal rendelkeznének. Szerintük a gyermekekre káros hatással van a számítógép, és a szüleik is így gondolják. Nem csak az informatika, hanem a magatartás jegyük, és a tanulmányi átlaguk is rosszabb az átlagnál. A többségnél világosabban tudják azonban, hogy az örökmozgó lehetetlenségére nem számítógépes kísérletek mutattak rá, de azt már nem, hogy a lottón sem n ne meg az esélyünk programok segítségével, de hogy ez az elutasító attitüd, vagy reális megfontolás következménye nem tudhatjuk. Az informatikai tudástól független logikai kérdéseknél is rosszabb eredményt mutattak.

60



A logikusak Második faktor f ként a logikai kérdések megválaszolásának, illetve általános tesztgyakorlottságnak a faktora, azonban sok olyan kérdésre is jobban tudtak válaszolni, amelyek csak tárgyi tudás alapján tölthet k ki. k tudták legbiztosabban, hogy a Ctrl+G nem szokott semmit sem jelenteni, nem ismerték a fantom programnyelveket, mint például a Constructor-t, VisalPascal-t, vagy a Macintosh-t. Nagyobb valószín séggel programoztak már, és három óra monitornézés után sem könnyezik a szemük. Ezek után érdekesnek mondhatjuk, hogy k az átlagnál kevesebbet ülnek gép el tt, kevesebb id t töltenek szövegszerkesztéssel, táblázatkezeléssel, és egyéb számítógépes tevékenységekkel, attól eltekintve, hogy otthon az átlagnál többet játszanak. Talán ennek lehet a következménye, hogy gyakrabban telepítenek programokat. Ezek alapján azt gondolnánk, hogy k biztos jobban szeretik a matematikát, és az informatika jegyük is jobb, ez nem igaz, viszont a bizonyítványuk átlagáról ez már elmondható. A “nagy mellény ” érdekl d k F ismertet jük, hogy alig használnak gépet, viszont az anonim tesztbe bevallották, hogy bizony jártasak mindenféle számunkra is ismeretlen fantom programnyelvben is a valódiakon kívül. Természetesen, írtak már saját használatra programot, és tekintet nélkül arra, hogy létezik-e az a nyelv, különböz környezetekben fejlesztették. A faktornak azonban mégis van értelme, mert bár mint validitásmutatót használtuk, mégis kifejezi a hozzáállásukat a számítástechnikához. A kihíváskeres k, maximalisták Érdekes, hogy egy dönt en informatikai jelleg kérdéssorban ilyen markánsan jelenik meg ez a személyiségjegy. k azok akik nehéznek, de fontosnak és elkerülhetetlennek tartják az informatikát, nem játszanak, hanem szöveget szerkesztenek, táblázatot kezelnek, kommunikálnak. Szerintük veszélyekkel teli dologról van szó, ami a gyerekeknek biztosan árt, belenyúlni is veszélyes, és a CD e faktor számára a legtörékenyebb, és a monitort is k tartják a legnehezebbnek. Tudják, hogy a könyveket bizonyos mértékben az Internet ki fogja szorítani, és bár nem örültek a programozás tanításának, bonyolultnak nehéznek és áttekinthetetlennek tartották, nem lennének programozók, és elég lett volna szerintük a programozóknak tanítani, mégis azt gondolják, hogy bizony ez is hozzátartozik az alapm veltséghez, és jobb lett volna már korábban tanulni. Ezt a már ellentmondásosnak tekinthet véleménycsoportot valahogy úgy élhetik meg, hogy nehéz a világ, tele van küzdéssel, dolgozni kell, tanulni. Ami egy kicsit rossz hír ennek a faktornak, hogy k tudták legkevésbé, hogy melyik Napóleon is vezette a waterloo-i csatát. Mindenkit l jobban félnek a határid kt l, könnyezik a szemük a monitortól, és k szeretnek legjobban kirándulni is. A jogtisztaságot fontosnak tartják, egyet is értenek vele, de már a jogi jelleg kérdésekre nem adnak biztosabban jobb választ. Abszolút megért k a géppel szemben, ha lefagy és nekik egyébként is ritkábban fagy le. A magatartásuk lényegesen jobb az átlagnál.

61



A hedonisták Ennek a faktornak sok jellemz je közül a kulcsot leginkább az adja, hogy k az Internetet, a számítógépet, az informatikát szórakozásnak tartják. Sokat játszanak, és nem zavarja a szemüket a monitor. Az átlagnál rosszabb a bizonyítványátlaguk, és magatartásjegyük, és nem tudnának nekik annyit fizetni, hogy csirkebelet lapátoljanak. Szívesen ülnek gép elé, és beállítják a fényerejét a monitornak. Szeretnek szerepjátékot játszani, bulizni, és jó helyre sorolják magukat az osztályban informatikából annak ellenére, hogy az informatikai tárgyi tudást mér kérdésekben nem jobbak az átlagnál, és a jegyük sem ezt mutatja. Meglep en sokat csetelnek, és e-maileznek otthonról, ami napjainkban egy kicsit a család anyagi helyzetére is enged következtetni. A „mama kedvence” Nekik a legjobb a magatartásuk, gépbe még nem nyúltak, nem szeretnek szerepjátékozni, és a szüleikkel abszolút egyetértenek abban, hogy nem szabad a kisgyerekeket számítógéphez ültetni. Nem szeretik a kólát ellentétben a túrórudival, és csak az iskolában játszanak a géppel, otthon szöveget szerkesztenek, vagy más hasznos dolgot csinálnak. Kifejezetten jó a bizonyítványuk, és sok segítséget is kapnak mind otthon, mind az iskolában, de magukat nem tartják átlagnál jobbnak informatikából, annak ellenére sem, hogy osztályzatuk lényegesen jobb az átlagnál. „Játékosak” k ültek tegnap legtöbbet a számítógép el tt, és játszottak. A programozást nagyon nem szerették. Hardverépítésben, telepítésben abszolút otthon vannak, és egyáltalán nem látják reménytelennek, hogy valaha átlássák az egész rendszer m ködését. Mind informatika, matematika, magatartás jegyük, mind bizonyítványuk átlaga rossz. k szívesen befestenék valami meredek szín re a hajukat, kikapcsolódást, szórakozást keresnek a weben, illetve az egész informatikában. Sokat játszanak a barátjuknál is, szeretnek buliba járni, a szüleikkel nem értenek egyet a számítógép használattal kapcsolatban, és szenvednek a programhibáktól. Nem gondolják, hogy a programozás kellene nekik, nem lennének programozók, már alig emlékszenek valamire a programozás témaköréb l, és különben is jobb lett volna valami mást tanulni helyette. A programozás egész témaköre reménytelen volt, és az is maradt számukra, nem tartják jártasnak magukat a programozásban, és szerintük a számítógép legkevésbé sem munkaeszköz egyesek szükséges rossznak is mondják. Talán éppen ezért szerintük a lyukkártya semmire sem volt alkalmas. Nagyon izgalmas eredmény, hogy szerintük számítógépes kísérletek világítottak rá az örökmozgó lehetetlenségére. Messze vezet gondolatsort lehetne ebb l levezetni, hiszen épp ez a faktor, ami leginkább mutatja, hogy mennyi id t töltenek a virtuális valóságban, de tudva, hogy nekik a lottón is megn ne az esélyük programok használatával lehet, hogy egyszer en csak a számítógépbe vetett hit a mozgatórugó. A Net Nemzedék k kapcsoltak legtöbbször Internetre gépet, k leveleznek, neteznek, csetelnek a legtöbbet. Megtalálják a Neten amit keresnek, tudják mi a Java, szeretik a matematikát, és általában egyedül számítógépeznek. Saját maguktól tanultak a legtöbbet informatikából, jól válaszolnak a logikai jelleg kérdésekre, jók a jegyeik, és a magatartásuk. Sokkal jobban szeretik a túró 62



rudit a kólánál. Ennek a faktornak a markáns megjelenése egyértelm en mutatja, hogy a Net nemzedék már jelen van, érdekes azonban, hogy sok olyan dologtól nem független amit nem sejtettünk. A „csavarhúzós programozó” Ezen a faktor tagjait akkor tudjuk legkönnyebben elképzelni, hogy ha egy csavarhúzóval felszerelkezett „programozót” próbálunk meg megjeleníteni magunk el tt. Ezek azok, akik legközelebb állnak a hardverhez, és a programozáshoz. Nagy biztonsággal szórták ki a nem létez nyelveket, és biztosan van náluk éppen most is egy kislemez. Nem nagyon ismerik a programozási nyelveket, de tudják, hogy floppyról is lehet bootolni. Szeretik a matematikát, a sportot inkább csak nézni, megírnák a lottósegít programot is akár, és tudják, hogy az örökmozgó problémáját egyértelm en számítógéppel oldották meg. Beállítják a monitor fényességét is. Ami izgalmas, hogy legkevésbé k használják információkeresésre, e-mailezésre, csetelésre a gépet, ha fontosat keresnek a weben, akkor azt nem találják meg, és általában is távol tartják magukat a html-t l. A jogi kérdésekben nem túl jártasak. A kóla messze vezet a túrórudi, tábla csoki el tt. A programozást hamarabb és alaposabban szerették volna tanulni, s t tanulták is. Az asztalukon a gép valószín leg nyitott dobozzal, a gombjaival a fal felé fordítva áll, hogy jól hozzá lehessen férni a gép „érdemi részéhez”. Mindezekkel együtt nem tartja magát jártasnak a programozásban. „Delphiember”

Nagyon érdekes eredmény, hogy ez a faktor megjelenik. k akik grafikus környezetben tanultak programozni, élvezték is, sokat is tanultak, szívesen lennének programozók. Az el bbit l két dologban különöl el élesen. Az egyik, hogy sokkal inkább általában is vizuálnyelveket ismernek, és míg az el z csoport az átlagnál lényegesen kevesebbet használja a Netet, addig ez a csoport lényegesen többet. Talán kiemelked fontosságú lehetne elgondolkodni azon, hogy miért áll ez ilyen er s kapcsolatban, a kezdetben tanult nyelvvel. Talán a vizuális nyelvek hatására érzik úgy, hogy fél óránál kevesebbre nem érdemes leülni a számítógép elé. Azzal is egyetértenek, hogy fontos a jogtiszta programok használata. Érdekes, hogy ez a csoport is a chips-et és a kólát részesíti el nyben, az édességekkel szemben, és különösen érdekes, hogy míg a csavarhúzós programozók jobb, addig ennek a csoportnak rosszabb a magatartása az átlagosnál. Amíg az el z csoport tagjai hordanak magukkal kislemezt, addig az ebbe a faktorba tartozókra ez nem jellemz . Szintén szeretik a szerepjátékokat, és a számítógépezést természetesen jobb dolognak tartják a tévénézésnél, és boldogok, ha bekapcsolhatják a számítógépet. Érdekes továbbá, hogy míg az el bbi csoport a monitort az átlagnál gyakrabban, addig ez a csoport az átlagnál sokkal ritkábban állítja be. Talán lehetne ezt a faktort „hardvertávoli” programozóknak nevezni. Azt sem mellékes megjegyezni, hogy amíg egy csavarhúzós programozó nem szívesen másol le bárkinek olyan programot, amelyen sokat dolgozott, addig a delphiember ezt még szívesen is teszi. Jogtisztaság Ezt a faktort a jogtisztaság jellemzi. Szereti bekapcsolnia számítógépet, és jobbnak tartja a tévénél. Szerinte a legkevésbé káros a gyerekekre a számítógép, utál kirándulni és tévézni. Mindenben a jogtisztaságot támogatja, ugyanakkor ezzel párhuzamban megért , ha 63



programhiba miatt lefagy a gépe, és szívesen másolja le az általa készített programot bárkinek. A számítógépet szórakozásnak, illetve használati tárgynak tartja. Kiemelked en magas a könyvtári adatkereséséhez a tapasztalata. Vizuális kultúra Ez a faktor azt mutatja, hogy vannak sokan, akiknek fontos szerepet játszik a számítógépes kapcsolatukban a vizualitás. k legtöbbet, grafikai programokat használtak, szeretik a webet csinálni is, biztosan ízlésesen megtervezett saját oldaluk van, k ismerik legjobban a mappelési technikát. k gondolják leginkább, hogy a kisgyereknek ártalmas a gép, és érdekes hogy náluk csak az els faktorban szerepl elutasítók használnak kevesebbszer gépet otthon. Ez a faktor mutatja, hogy az Internetnek, és a számítástechnikának a legmeglep bb megközelítései lehetnek. Talán a nagy tárigény grafikus programoknak és fájloknak köszönhet en az összes közül ez a csoport tudta leginkább, hogy mit jelent a Mega. Az „ember- és könyv-közeliek” Ez a faktor egyfajta reális konzervativizmust mutat. k hisznek legkevésbé abban, hogy az Internet kiszorítja a könyveket, k értik legkevésbé a grafikonokat, diagramokat, folyamatábrákat. k gondolják leginkább, hogy a számítógép szükséges rossz, de szüleikkel egyetértésben azt gondolják, hogy nem árt a kisgyereknek sem. A kólát egyenesen utálják, a csokoládé pedig a kedvencük. Nem szeretnek buliba járni, és nem lennének szívesen programozók. Mint várható volt, nincs nálunk kislemez, nem szeretik a szerepjátékokat, és úgy gondolják, hogy a szoftverekben sok a programhiba.

64

65


Kolossa Sándor: Mi is ez a CIMIC?

Kolossa Sándor

Pécs, 1959 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar Szárazföldi M veleti Tanszék Budapest [email protected]

Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1998. SFOR MMK (6 hónap) 1999. SFOR HQ Szarajevó (3 hét) 2002. NATO SHAPE CIMIC CEP tanfolyam Oberammergau, Németország (1 hét) Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 5 Konferencia el adásainak száma: 10 Legjelent sebb 5 publikációja: Kolossa Sándor (szerkeszt és társszerz ): A honvédelmi dandár rendeltetése, szervezete, felkészítése és alkalmazása In: Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, jegyzet, 1993, Budapest Kolossa Sándor: A gépesített lövész-(harckocsi-) dandár együttm ködésének megszervezése a területvédelmi, határvédelmi er kkel, önkormányzati szervekkel. Új feladatok a honvédelmi alapelvek és követelményrendszer tükrében In: ZMKA Hallgatói Közlemények 1994. 44. szám, 36 oldal Kolossa Sándor: A Magyar Honvédség és a szintjei közötti közigazgatás különböz együttm ködés el készítése és fenntartása rendkívüli állapotban In: ZMNE Hallgatói Közlemények 1995. 45.szám, /ISSN 1218-5493/ 28 oldal Kolossa Sándor (társszerz ): A Magyar Honvédség Összhader nemi Civil-Katonai Doktrínája In: HM HVK 2004, Budapest (megjelenés alatt) Kolossa Sándor (társszerz ): A válságreagáló m veletek elmélete és gyakorlata a 21. században In: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, jegyzet, 2004., Budapest (megjelenés alatt)

Tanulmányai: 1974-78 Vegyipari Szakközépiskola, Pécs 1978-82 Kossuth Lajos Katonai F iskola, Szentendre, Gépesített Lövész szak 1982-88 Csapatszolgálat, Lenti 1989-90 Frunze Katonai Akadémia, Moszkva 1990-92 Zrínyi Miklós Katomai Akadémia, Budapest 1998-2000 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem PhD Doktori Iskola Jelenlegi munkahely: 1992- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi Kar, Szárazföldi M veleti Tanszék, egyetemi adjunktus Nyelvismeret: • orosz (középfok) • angol (alapfok) • szlovén (alapfok) Tudományos tevékenység: • válságreagáló és béketámogató m veletek • civil-katonai együttm ködés (CIMIC)

Kedvenc szabadid s tevékenységei: zene, túrázás, evezés

Oktatási tevékenység: • szárazföldi csapatok harcászata és hadm velet elmélete • törzsszolgálat • katonai metodika • válságreagáló és béketámogató m veletek • civil-katonai együttm ködés (CIMIC) Díjak, kitüntetések: 1993. Pro Scientia Aranyérem

66



Mi is ez a CIMIC? MI IS EZ A CIMIC VAGY PKE? A 21. század elejére kialakult globális biztonsági helyzet el térbe állította a fejlett világ és a NATO szövetség tagjainak biztonságát fenyeget , az európai hadszíntéren kívüli területeken keletkez konfliktusok, válságok kezelésének fontosságát. Ezen válságok megel zése, hatékony kezelése a szövetséges és a nemzeti fegyveres er k részér l a jöv ben fokozottabb mérték szerepvállalást tesz szükségessé. Ezen m veletek jellemz je a katonai m veletek rendkívül magas politikai érzékenysége, a hader alkalmazási szintjeinek (hadászati, hadm veleti, harcászati) összecsúszása, a hadvisel felek közötti szilárd, jól látható határvonalak hiánya. A felek gyakran ugyanazon a területen helyezkednek el, keveredve a helyi lakossággal, ami a m veletek magas fokú „civil érzékenységét” eredményezi. A politikai döntéshozóknak és a parancsnokoknak a katonai m veletek el készítése és végrehajtása során ma már fokozottabban figyelembe kell vennie a m veleti terület társadalmi, politikai, vallási, gazdasági, környezeti és humanitárius tényez it. A m veleti területen jelenlév polgári lakosság, kormányzati és számos nem-kormányzati szerv, ENSZ vagy más nemzetközi szervezet munkájukkal, „nemzetközi médianyilvánosságukkal” jelent s hatásokat gyakorolhatnak a katonai m veletekre, az általuk képviselt eltér érdekek összehangolása pedig nem katonai jelleg kihívást jelentenek a parancsnokok és törzsek számára. A megváltozott biztonságpolitikai környezet változást igényelt a NATO szövetség feladatrendszerében és katonai struktúrájában is, s ennek megfelel hader átalakításba kezdett 2003-ban a Magyar Honvédség is. Az új hader struktúra kialakítása során el térbe került a 2000-ben megkezdett civil-katonai együttm ködési képesség megteremtése meggyorsításának igénye is. A XXI. század elején a társadalmi fejl dés és a globalizáció jótékony hatása eredményeként a világban ma már nagyon sok nemzeti és nemzetközi civil szervezet, mozgalom létezik, melyek felel sséget érezve a szenved emberek, közösségek fájdalmainak enyhítéséért, jelen vannak és m ködnek a világ számos feszültséggel, konfliktussal, válsággal terhes körzetében. Napjaink katonai m veletei a média fejlettsége jóvoltából a világ széles közvéleménye el tt zajlanak. Órák alatt értesülnek a katonai m veletek sikereir l és kudarcairól egyaránt, valamint a polgári lakossággal, civil szervezetekkel való bánásmódról. Az egyszer emberek ezen tudósítások alapján ítélik meg a katonai m veleteket, s politikai véleménynyilvánításaikkal alakítják, formálják, befolyásolják a katonai m veletet tervez , irányító honi fels politikai vezetés tevékenységét.

A CIMIC kialakulása 1836-ban az USA-ból beáramlott telepesek elszakították Mexikótól Texast. Az Egyesült Államok Mexikó gyengeségét kihasználva hódító háborút kezdett az ország ellen, és az amerikai-mexikói háborút (1846-1848) lezáró Guadalupe Hidalgói békében megszerezték a Rio Grande folyótól északra es területeket (Texas, Új-Mexikó, Arizona, Fels -Kalifornia). A háború alatt megszállt mexikói területeken katonai igazgatást bevezet (1847) Winfield Scott tábornok demonstrálta, hogy a megfelel en végrehajtott civil-katonai m veletek a harcoló

67



er k parancsnokát megkímélik a civil lakossággal kapcsolatos problémáktól. Scott úgy tartotta, hogy a civil-katonai m veletek emberéleteket, id t és er forrásokat takarítottak meg és gyakran képesek voltak garantálni a sikert olyan helyzetben, amikor más lehet ségek már kudarcot vallottak. Scott tábornok azokat a civil-katonai kapcsolattartási tényez ket alkalmazta, amelyeket ma a civil-katonai kapcsolattartás szakterületeinek nevezünk. A kapcsolattartás a lakosság feletti katonai ellen rzésen és a közigazgatásba bekerült megbízható helyi tisztvisel kön alapult. Jóllehet Scott tábornok csaknem száz esztend vel a második világháború el tt élt, gyakran használt olyan kijelentéseket, amelyek nagyon hasonlatosak az Eisenhower tábornok által a Szicíliában partra szállni készül katonai közigazgatási különítményeknek mondottakhoz: „Ne feledjék, uraim, hogy mindegyikünk az Egyesült Államokat képviseli azon emberek el tt, akikhez mennek. Ezek az emberek mindegyike az Önök viselkedése alapján ítéli majd meg az Egyesült Államokat. Franklin Delano Roosevelt elnök 1943-ban John Hildring vezér rnagy vezetésével, létrehozta az Egyesült Államok Szárazföldi Er i Civil-katonai Kapcsolattartási Hadosztályát. A második világháborúban a civil-katonai kapcsolattartó er k a gyakorlatban olyan problémákkal kerültek szembe, amelyekr l a Virginia Egyetem Katonai Igazgatási Iskolájában nem is álmodtak. A civil-katonai kapcsolattartás keretei közötti tevékenységek egy harang beszerzését l (az Adano-i templom számára; Olaszország) a m kincsek ezreinek megmentéséig és restaurálásáig terjedtek. A civil-katonai kapcsolattartó szervezetek hagyományos szerepükben „kormányzati támogatást” nyújtottak a szövetséges kormányoknak és katonai igazgatást vezettek be a megszállt országokban. A boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeszerz dést megvalósító IFOR/SFOR m veletben jutott el ször önálló és meghatározó szerephez a CIMIC. Leighton Smith admirális az IFOR els parancsnoka 1996 áprilisában Szarajevóban egy vezet i értekezleten az alábbiakat mondta: „1995 novemberéig nem is hallottunk a CIMIC-r l és nem tudtuk mit csinálnak….most nem tudnánk m ködni nélküle.” [1]. Az IFOR/SFOR, KFOR m veletekben szerzett tapasztalatok alapján a NATO legfels vezetése az 1999-es washingtoni és a 2002-es prágai csúcsértekezleteken újraértelmezték a NATO válságreagáló m veleteinek helyét és szerepét a nemzetközi biztonság szavatolásában, ezzel együtt kijelentették a CIMIC fontosságát a katonai m veletek támogatásában. A NATO csúcsértekezletek dokumentumaiban lefektetettek alapján a tagországok mindegyike meggyorsította a szövetségi m veletek támogatására is alkalmas nemzeti CIMIC képességek kialakítását. Hazai példát is találunk a CIMIC-hez hasonló tevékenységekre. A magyar királyi honvédelmi minisztérium által 1940-ben kiadott KATONAI KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT. HADTÁPSZOLGÁLAT. SZABÁLYZAT. I RÉSZ. 1. §.-a a következ kben határozta meg a katonai közigazgatási szolgálat feladatát: „A hadviselés érdekeinek minél hathatósabb kielégítése minden téren és a hadrakelt sereg tehermentesítése mindattól, ami harckészségét és harcképességét hátrányosan befolyásolná. Gondoskodik a hatáskörébe tartozó területen az összes szükséges közigazgatási tennivalók ellátásáról, a lakosság életviszonyinak és magatartásának szabályozásáról, a közrend és közbiztonság, valamint a gazdasági élet folytonosságának fenntartásáról.” A Varsói Szerz dés szocialista hadseregeiben a pártpolitikai apparátus megfelel szakemberei végeztek ún. „területi munkát”, melynek célja a lakosság és a hadsereg közötti kapcsolatok kialakítása, ápolása volt, szem el tt tartva mindenekel tt a hadsereg érdekeit, a katonai feladat, a parancsnok támogatását. Egyes katasztrófavédelmi m veletekben már ekkor is természetesen a polgári érdekek voltak a dominánsak. A katonai m veletek tervezésénél és végrehajtásánál tehát messzemen en figyelembe kell venni a m veleti terület társadalmi, politikai, kulturális, vallási, gazdasági, környezeti és humanitárius tényez it. A katonai vezet knek számolniuk kell a nagyszámú és egyre

68



professzionálisabb nemzeti és nemzetközi, nem kormányzati polgári szervezetek tevékenységével, annak hadm veletekre gyakorolt hatásával, s mindezt a nemzetközi média (hírcsatornák) figyel szemei el tt. A hader és a polgári szféra közötti kapcsolat pozitív formálásáért, együttm ködés kialakításáért a hader CIMIC rendszere felel.

A CIMIC MEGHATÁROZÁSA A hazai szakirodalomban különféle meghatározásokat, megfogalmazásokat találhatunk a CIMIC-re. Történtek kísérletek a magyar rövidítés bevezetésére is (PKE - Hadnagy Imre és Kolossa Sándor). A CIMIC magyar fordítása polgári (vagy civil) - katonai együttm ködés. A HM HVK Hdm és Kikp. Csfség. Civil-Katonai Kapcsolatok és Lélektani M veletek osztály osztályvezet jének szóbeli állásfoglalása szerint a „civil-katonai együttm ködés” kifejezés használandó, rövidítése a CKE. Az állásfoglalás megengedi a CIMIC angol rövidítés használatát mind írásban és szóban, mivel az a polgári és a katonai köztudatba már így ment át. A polgári vagy civil-katonai együttm ködés meghatározása a MH Összhader nemi Civilkatonai együttm ködési doktrína (tervezet) szerint: „A civil-katonai együttm ködés (CivilMilitary Co-Operation, továbbiakban: CIMIC) a katonai és a civil oldal (kormányzati és nem - kormányzati szervezetek, nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek, és a helyi lakosság) között kiépített és fenntartott koordináció és együttm ködés a támogatott parancsnok küldetésének eredményes végrehajtása érdekében.

A CIMIC CÉLJAI A CIMIC céljának meghatározásához mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a CIMIC egy katonai tevékenység, csak akkor és ott van CIMIC m velet, CIMIC tevékenység, ahol katonai er kerül alkalmazásra. Nem beszélhetünk tehát olyan önálló CIMIC m veletr l, mely nem kapcsolódik katonai er alkalmazásához, valamilyen katonai m velethez még abban az esetben sem, amikor a katonai er alkalmazásának célja a polgári környezet támogatása. A CIMIC általános célja így szorosan köt dik az adott katonai er alkalmazásának általános céljához, melynek keretében a CIMIC megvalósul, vagyis a katonai er alkalmazási (katonai küldetés) céljának elérése érdekében befolyásolni a m veleti területen lév polgári környezetet. A CIMIC konkrét célja a törzsi elemek által végzett tevékenységekkel a parancsnok (törzs) támogatása, segítése a katonai m veleti tervek, utasítások, direktívák, intézkedések és parancsok kidolgozásában, megfogalmazásában, meghatározásában; míg az alegységek által végrehajtott – a polgári környezetre irányuló m veletek során olyan hatás elérése, melynek eredményeképpen a polgári környezet segíteni fogja (nem akadályozza) a katonai köteléket feladatai végrehajtásában, célja(i) elérésében.

A CIMIC KÉPESSÉGEK, ESZKÖZÖK A fenti célok elérése érdekében a katonai szervezeteknek szükségük van CIMIC képességekre. A CIMIC képesség összetev i: a.) Kidolgozott irányelvek, doktrínák és koncepciók (elméleti összetev ): A NATO, illetve a nemzeti parancsnokságokon belül meglév irányelveket, doktrínákat, szabályzatokat, CIMIC Egységes M veleti Utasításokat (SOP), kézikönyveket, értékeléseket, tanulmányokat, el z m veletek tapasztalatait és azok feldolgozását, tervezési és eljárási módszereket jelenti, valamint a CIMIC tevékenységek ellen rzését és koordinációját a kiképzés és a m veletek során. b.) Készség és képesség az elmélet gyakorlatba történ átültetésére (gyakorlati összetev ): Jelenti a tanfolyamokat, kurzusokat, el adásokat, konferenciákat és

69



szemináriumokat valamint a felügyeletet és a tanultak alkalmazását, de nem csak ezekre korlátozódik. A legfontosabb feladat a CIMIC teljes integrációja minden gyakorlatba, illetve katonai m veletbe. c.) Felállított szakalegységek, felkészített, kiképzett állomány, technikai eszközök és anyagi készletek (er forrás összetev ): CIMIC törzsek, azok részei, részlegei, CIMIC szakemberek; CIMIC alegységek; funkcionális szakért k; katonai alegységek, egyes katonák; haditechnikai eszközök, anyagi készletek; pénz.

A CIMIC FELADATOK A CIMIC feladatok végrehajtásában a következ szervezetek vehetnek részt: Hader : a katonai m velet végrehajtására kijelölt hader . Helyi polgári szféra: a katonai m veleti területen él , vagy oda, vagy onnan menekült lakosság, önigazgatási, kormányzati szervek, nemzeti (helyi) és nemzetközi civil szervezetek. Helyi katonai, félkatonai szervezetek: a katonai m veleti területen m köd állami vagy félreguláris katonai szervezetek, melyekkel a válságreagáló er k vagy konfliktusba keverednek, vagy segítik ket, vagy együttm ködnek velük, vagy közvetítenek közöttük a válság jellegének megfelel en. A CIMIC tevékenységek és m veletek igen széles területet ölelnek fel, a törzsek, csapatok felkészítését l kezdve a polgári lakosság számára az alapvet életfeltételek biztosításán, a menekültek, hontalanok segítésén, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartáson keresztül a helyi önigazgatási, kormányzati szervek m ködésének támogatásáig. Az osztályozás érdekében a következ csoportosítás használható: Irányultság szerint A csoportosítás során az osztályozási szempont az, hogy a CIMIC feladatok a katonai m veletben részvev hader re, vagy a polgári szférára irányulnak-e? A m veleti tervezés CIMIC feladatai, a CIMIC képességek megteremtése és a felkészítés CIMIC feladatai a katonai szervezetre irányulnak és a CIMIC törzsi elemek, illetve a CIMIC alegységek végzik. A hader támogatása a polgári szféra irányából történik a katonai szükségleteknek megfelel en és olyan területeket ölel fel, melyeket a hader nem képes önmagának a megfelel szinten biztosítani. A támogatásnak kett s célja van: egyrészt biztosítani a hader számára a hiányzó er forrásokat, másrészt a lakosság és az er források feletti ellen rzéssel kell megakadályozni a hader számára kellemetlen vagy ellenséges hatások megjelenését, er re kapását. A morális támogatás megszerzése érdekében célszer a CIMIC feladatok végrehajtása során szorosan együttm ködni a lélektani m veleti szakemberekkel és biztosítani a CIMIC feladatok végrehajtásának médiatámogatását is. A m veleti területen lév polgári szférára irányuló két nagy feladatot (kapcsolattartás és támogatás) a célzottságuk szerint nehéz elkülöníteni, mivel a hatékony támogatás megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges a két fél közötti megfelel kommunikáció, kapcsolattartás. A vonatkozó NATO szakirodalomban [2] a kapcsolattartási feladatok önálló csoportot alkotnak, de véleményem szerint a kapcsolattartás nem önálló feladat, hanem módszer a megfelel együttm ködés megteremtéséhez. A kapcsolattartás célja lehet a párbeszéden kívül a kölcsönös bizalom megteremtése, a hatékony kommunikáció biztosítása, a katonai m velet elfogadtatása. Ezen feladatok végrehajtása is igényli a lélektani m veleti és a média szakemberekkel való szoros együttm ködést. A polgári környezet támogatása egyes válságreagáló m veletek – pl. katasztrófa elhárítás, humanitárius m velet – során f feladat is lehet a CIMIC m veletekben.

70



A m veleti id szak szerinti felosztás A CIMIC feladatok másik csoportosításában a feladatok végrehajtását a m veleti id szakhoz viszonyítjuk és e szerint megkülönböztetünk m veleti id szak el tti, alatti és utáni feladatokat. Egyes szakirodalmakban [3] a m veletek utáni id szakot nevezik átmeneti id szaknak is. A válságreagáló m velet megkezdése el tti feladatok A válságreagáló m veletek el tti id szakban a civil-katonai együttm ködést irányító és végz szakemberek feladata, hogy felkészítsék az alkalmazásra kerül szövetséges törzseket és csapatokat a hadm veleti terület „civil” viszonyaira. Ez alapvet en négy tevékenységi folyamaton keresztül valósulhat meg: - a m veleti területr l CIMIC értékelés elkészítése; - részvétel a m velet tervezésében; - a polgári környezet hader t támogató képességének felmérése; - a törzsek, csapatok CIMIC felkészítése. A válságreagáló m velet alatti feladatok A hadm veleti id szakban a civil-katonai együttm ködés feladatainak lényege, a megtervezett feladatok hatékony valóra váltása, a szükséges kapcsolatok kiépítése és folyamatos fenntartása a polgári szervezetekkel. A hadm veleti id szakban hat f feladata van a civil-katonai együttm ködés szervezetének - a kommunikációs feltételek megteremtése; - koordináció végzése a katonai és a polgári szerepl k között; - egyezmények, szerz dések megkötésének segítése; - az információ szerzés és csere megszervezése;; - a katonai és a CIMIC m veletek folyamatos tervezése, elemzése és értékelése; - kapcsolat a válságreagáló m veletekkel. A válságreagáló m veleti id szak utáni feladatok Építve a hadm veletek folyamán megalapozott kapcsolatokra, a civil-katonai együttm ködést végz szervezet feladata, hogy biztosítsa a könnyed és sima feladat átadásátvételt a civil és katonai szervezetek között, mikor azt a küldetés lehet vé teszi. Ennek a feladatnak a lakosság számára a lehet legkevesebb áldozatokkal kell járnia. A CIMIC m veletek csoportosítása azok szintje szerint Attól függ en, hogy melyik szint parancsnokság szervezi az adott CIMIC feladatot, megkülönböztethetünk hadászati, hadm veleti és harcászati szint CIMIC m veletet.

A CIMIC ALAPELVEI A CIMIC (alap)elvei alkalmazandók a CIMIC teljes rendszerében és hatást gyakorolnak a CIMIC m ködésére és megvalósulására az adott katonai m velet teljes végrehajtására alatt. Két nagy kategóriára oszthatók: A CIMIC katonai irányítását vezérl elvek, melyek azokat a bels katonai folyamatokat vezérlik, amelyek lehet vé teszik és szabályozzák a CIMIC támogató terv

71



kifejlesztését és végrehajtását (a katonai feladat els bbsége; parancsnoki irányítás; gazdaságosság; koncentráció; humanitárius elkötelezettség). A civil-katonai kapcsolatokat vezérl elvek, melyek iránymutatást adnak a hatékony civil-katonai kapcsolatrendszer kiépítéséhez és fenntartásához a polgári hatóságokkal, a vezet ügynökségekkel, szervezetekkel és a lakossággal (kulturális és vallási érzékenység; közös célok; a felel sség megosztása; egyetértés; átláthatóság; kommunikáció).

A CIMIC M VELETEK A CIMIC m veletek a modern szárazföldi hadviselés szerves részét képezik. A parancsnokoknak valamennyi harctevékenységbe integrálniuk kell a CIMIC m veleteket. int a harctevékenységeknek, úgy a CIMIC m veleteknek is összhangban kell állniuk a vonatkozó nemzetközi jogi normákkal és más, azoknak nem ellentmondó egyezményekkel, szerz désekkel. A CIMIC m veletek irányulhatnak a katonai er re és a polgári szféra elemeire. Bármilyen irányultságú is a CIMIC m velet, annak közvetve vagy közvetlenül a katonai er támogatását kell szolgálnia. A katonai er támogatása általában magában foglalhatja a polgári lakosság és az er források feletti ellen rzés, az er források részbeni felhasználása és a terrorizmus elleni küzdelem CIMIC feladatait. A polgári szféra érdekében végzett CIMIC m veletek irányulhatnak: - a helyi, területi és központi igazgatási (kormányzati) szervek támogatására, - a lakosság élet- és vagyonbiztonságának a támogatására, - a közrend megszilárdítására, - a nem harci kiürítés támogatására, - a lakhelyüket elhagyni kényszerültek életkörülményeinek a támogatására, - a katasztrófa elhárításra vagy a következmények hatásainak csökkentésére, - a civil szervezetek tevékenységének a támogatására. A CIMIC m veletek irányítása és végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a humanitás, a pártatlanság, a semlegesség, az egyetértés fontossága, valamint a katonai er alkalmazásának korlátozása alapelvek betartására és betartatására. A katonai m veletek akkor fejez dnek be, amikor sikerült elérni a m veletek elején kit zött végállapotot. A küldetés végállapota tartalmazza a katonai és a CIMIC végállapoti helyzetet. A katonai végállapot általában el bb elérhet , mint a CIMIC végállapot. A katonai végállapot elérése után a katonai er fokozatosan kivonásra kerül, illetve katonai er források szabadulnak fel a CIMIC m veletek végrehajtására. Általában a CIMIC er k és a CIMIC m veletekhez szükséges katonai er k kerülnek utoljára kivonásra a m veleti területr l. Mivel nincs két egyforma konfliktus, nagyon fontos a m veletek végrehajtása után a tapasztalatok összegy jtése, tanulmányozása, feldolgozása, azok értékelése és megfelel következtetések levonása. A válságreagáló m veletekben játszott központi szerepe miatt a végrehajtott CIMIC tevékenységek és m veletek helyes értékelése nagyban hozzájárulhat egy következ , még ismeretlen konfliktus helyes kezeléséhez, a válságreagáló m velet sikeres végrehajtásához. Összegezve az eddig leírtakat megállapítható, hogy a CIMIC olyan képesség, amely képes elvégezni egy adott terület civil helyzetének értékelését, kapcsolatot teremt a saját vagy más ország hatóságaival, kormányzati és nem–kormányzati szervekkel, nemzetközi szervezetekkel, a lakossággal, és e kapcsolatokat kiegyensúlyozott együttm ködéssé fejleszti. Mindezek meghatározók lesznek a hader eredményes tevékenységét illet en. A civil-katonai együttm ködés a parancsnok eszköze ezen kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, mind a kollektív védelmi, mind pedig a válságreagáló m veletek során.

72



IRODALOMJEGYZÉK [1] MC 411/1 NATO Katonai CIMIC Irányelvek (NATO Military Policy for CIMIC, 17 Jul 01) [2] AJP-01(B) – Szövetséges Összhader nemi Doktrína (Allied Joint Operations Doctrine) [3] AJP-9 NATO POLGÁRI-KATONAI EGYÜTTM KÖDÉS (CIMIC) DOKTRINA TBP 2000. Provisional final draft, kézirat). [4] MH Összhader nemi Doktrína MH DSZOFT kód: 11313. HM HVK Hadm veleti Csoportf nökség kiadványa Budapest, 2002. [5] MH Összhader nemi Civil-Katonai Együttm ködési Doktrína. HM HVK Hadm veleti és Kiképzési Csoportf nökség tervezett kiadványa. Várható kiadása 2004.) [6] CIMIC 2000 kézikönyv. A Szövetséges Európai F parancsnokság irányelvei a civilkatonai együttm ködés végrehajtására. Kiadta a HVK Euro-atlanti Integrációs Munkacsoport. Budapest, 1997. [7] FM 41-10 Civil-katonai kapcsolattartás (USA szabályzat, 1993) HVK Védelmi Tervezési F csoportf nökség kiadványa, Budapest, 1998) [8] PADÁNYI, József: A Polgári – katonai együttm ködés a békefenntartó m veletek során. HM HVK pályázat 2001. [9] KATONAI KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT. HADTÁPSZOLGÁLAT. SZABÁLYZAT. I RÉSZ. 1. §. A m. kir. honvédelmi minisztérium kiadványa. BUDAPEST, ATTILA-NYOMDA R. T. 1940.

73



A CIVIL-KATONAI EGYÜTTM KÖDÉSR L (CIMIC) Rezümé A 21. század elejére kialakult globális biztonsági helyzet el térbe állította a fejlett világ és a NATO szövetség tagjainak biztonságát fenyeget , az európai hadszíntéren kívüli területeken keletkez konfliktusok, válságok kezelésének fontosságát. Ezen válságok megel zése, hatékony kezelése a szövetséges és a nemzeti fegyveres er k részér l a jöv ben fokozottabb mérték szerepvállalást tesz szükségessé a honi területen kívüli válságreagáló, béketámogató vagy humanitárius m veletekben. Ezen m veletek jellemz je a katonai m veletek rendkívül magas politikai érzékenysége, a hader alkalmazási szintjeinek (hadászati, hadm veleti, harcászati) összecsúszása, a hadvisel felek közötti szilárd, jól látható határvonalak hiánya. A felek gyakran ugyanazon a területen helyezkednek el, keveredve a helyi lakossággal, ami a m veletek magas fokú „civil érzékenységét” eredményezi. A politikai döntéshozóknak és a parancsnokoknak a katonai m veletek el készítése és végrehajtása során ma már fokozottan figyelembe kell vennie a m veleti terület társadalmi, politikai, vallási, gazdasági, környezeti és humanitárius tényez it. A m veleti területen jelenlév polgári lakosság, kormányzati és számos nem-kormányzati szerv, ENSZ vagy más nemzetközi szervezet munkájukkal, „nemzetközi médianyilvánosságukkal” jelent s hatásokat gyakorolhatnak a katonai m veletekre, az általuk képviselt eltér érdekek összehangolása pedig nem katonai jelleg kihívást jelentenek a parancsnokok és törzsek számára. A válságreagáló hader és a polgári szféra közötti kapcsolat pozitív formálásáért és az együttm ködés kialakításáért a hader CIMIC rendszere felel. ON CIVILIAN-MILITARY CO-OPERATION (CIMIC)

Abstract The global security situation that has evolved by the beginning of the 21st century has highlighted the importance of managing the conflicts and crises outside the European theatre of operations, threatening the security of the developed countries, Nato and its allies. The prevention and effective management of these crises by the allied and national armed forces will require a more intensive participation in the crisis response -, peace support -, and humanitarian relief operations outside the national territories. These operations are characterised by an extremely high sensitivity to politics, the blurring of the boundaries of the different levels (strategic, operational and tactical) of deploying forces, and the absence of clearly discernible lines between the parties at war. The opponents are often occupying the same territory, mixed with the locals, which results in a high degree of ‘civilian sensitivity’ of operations. While preparing and conducting military operations, political decision-makers and military commanders have to take into consideration the social, political, religious, economic, environmental and humanitarian aspects of the theatre of operations. The civilian population, governmental and international bodies, the UN and other international organisations can greatly influence the military operations with their work and ‘international media publicity’, and bringing the interests they represent into harmony with each other presents commanders and staffs a challenge of the non-military type. The constructive forming of the relationship between crisis-response forces and the civilian sphere and the development of co-operation are the responsibilities of the CIMIC system of the armed forces.

74

Humán Tudományok szekció III.

El adások:

Juhász Viktor A rugalmas gyártórendszerek m velettípuson alapuló kapacitáselemzésének egyszer sítése Villányi József A számítástechnikai b nözés elleni fellépés büntet jogi eszközei – avagy hogyan írtsunk férget a Büntet Törvénykönyvvel? Balogh Judit Történelmi tapasztalatok és a magánjog rekodifikációja

75


Juhász Viktor: A rugalmas gyártórendszerek m velettípuson alapuló ...

Juhász Viktor

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozásgazdaságtan Tanszék Ph.D. hallgató Budapest Tel.: 30-270-7346; 436-1337 [email protected] Tanulmányai: okl. M szaki Menedzser, 2002, Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar MBA szakirányú továbbképzés, Pénzügyi és Gazdasági szakirány, 2004

Legjelent sebb 4 publikációja: Juhász V., Koltai T.: Some Practical Issues of the Capacity Analysis of Flexible Manufacturing Systems. MicroCAD 2004 International Scientific Conference, Miskolc, 2004, pp. 91-96. Juhász V., Koltai T.: Some practical issues of the capacity analysis of FMS based on the concept of operation types. MicroCAD’2003, International Computer Science, Miskolc, 2003, pp. 84-89. Juhász V.: Examination of the Relationship Between Aggregate Production Planning and Production Scheduling in FMSs. 4th International Conference of PhD Students, Miskolc, 2003, pp. 77-82. Koltai T., Sebestyén Z., Juhász V.: Production scheduling of a part manufacturing process based on the concept of operation types. MicroCAD’2001, International Computer Science Conference. Management Section, Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma. Miskolc, 2001, pp. 99.-104.

Jelenlegi munkahely: Nappali tagozatos Ph.D. hallgató, Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék Tudományos tevékenység: • Termelésszervezés • Rugalmas gyártórendszerek vizsgálata Díjak, kitüntetések: Pro Scientia Aranyérem, 2003. Harsányi István Díj, 2003 Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Gyöngyös, I. díj, 2003 Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Szeged, I. díj, 2001

76



A rugalmas gyártórendszerek m velettípuson alapuló kapacitáselemzésének egyszer sítése 1. BEVEZETÉS A modern, profitorientált termel vállalatok els dleges célkit zései közé tartozik a profit növelése és a termelés hatékonyságának növelése. Manapság, egy termel üzem egyszerre több termék legyártására kaphat megbízást, melyeket hasonlóságuk miatt egyetlen gyártórendszerben is le lehet gyártani. Nagy tétel esetén a szükséges géppark kapacitását, a gyártás költségét és a szükséges id t szignifikánsan le lehet redukálni rugalmas gyártórendszerek alkalmazásával. A rugalmas gyártórendszerekben több-célú, számítógép vezérelt CNC gépek végzik a m veleteket, melyeket számítógép vezérelt anyagtovábbítórendszer köt össze. Ezek a gépek képesek egyazon szerszámkészlettel, többféle munkadarabon többféle m velet elvégzésére akár egyazon gyártási periódusban is (például egy m szakban). Ebb l következve, az üzemnek kevesebb célgépet kell megvásárolnia, mivel a CNC gépek a jelenlegi és a jöv beli termékek megmunkálásához szükséges m veletek nagy részét el tudják végezni. A gyártási rendszerek alapvet problémája, hogy rendelkezésre áll-e elegend kapacitás bizonyos rendelések legyártásához. Szükségesnek látszik-e újabb, drága gépek beszerzése, avagy elvégezhet a feladat az adott gépparkkal is. A másik felmerülhet kérdéskör, hogy a jelenlegi gépparkunkkal milyen termékeket és azokból mennyit tudunk legyártani. A kapacitáselemzések nagy része közönséges gépeket tartalmazó gyártórendszerekre voltak alkalmazhatóak. A rugalmas gyártórendszerek, a sajátos tulajdonságaiból ered en nagy komplexitást mutatnak. A komplexitás az elvégezhet m veletek, a szerszámkészletek és a legyártandó munkadarabok kombinatorikájából ered. Az ilyen nagy komplexitású gyártórendszerek elemzését többek között elvégezhetjük úgy nevezett m velettípus koncepcióján alapuló modellel is. Az ilyen módszerrel már elemezhet vé válik a komplex gyártórendszerünk A dolgozatomban szerepl kapacitáselemzési modell egy aggregált termelési tervben használatos, aggregált kapacitáselemzési eljárás. A dolgozatom tárgya a kapacitáselemzési modell egyszer sítése és az ebb l származó el nyök azonosítása. Az aggregálás már egy széles körben használt módszer a termelés-tervezésben. Amíg a termelési rendszer néhány eleménél az aggregálás módszerét már alkalmazzuk, az egyszer bb, közönséges módszerek alkalmazása a jellemz bb a termelés-szervezés legtöbb területén úgy, mint a kapacitás-, leltár- és termelés- elemzésben. Nyilvánvalóan, néhány információt elvesztünk az aggregálás folyamán, de a döntések bizonyos szintjén az eljárás elegend számunkra. Amikor részletesebb információkra van szükségünk, részletesebb modellt kell alkalmaznunk. A tradicionális termelés-tervezési modellben termékek és termelési képességek vannak aggregálva (Thomas and McClain, 1993). A lineáris programozás megjelenik az aggregált termelés-tervezés korai modelleiben is. Ezekben a termelést csupán a gépek, a termékek és az id periódusok paramétereiben elemzik. A kés bbiekben megjelentek a m veletek szerinti aggregációk is, melynél a gyártási rendszerünket az elvégzend m veletek alapján vizsgáljuk. Ennek az egyik változata a m velettípusok felállításán alapuló kapacitáselemzés. A m velettípus fogalmát el ször Niess (1980) használta. Niess kidolgozott egy algoritmust[2], ami különböz termelési periódusokra határoz meg rendelés-halmazok sorozatát. A létrehozott termelési program gondoskodik a kapacitáshasználat egyensúlyáról, vagyis hogy ne legyen kapacitás alul- illetve túlhasználat.

77



2. A M VELETTÍPUSOK VIZSGÁLATÁN ALAPULÓ MODELL RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK KAPACITÁSELEMZÉSÉRE

A

A fogalmak és definíciók nélkülözhetetlenek az ebben a fejezetben illusztrált termeléstervezési modell megértéséhez. A szükséges rövidítéseket és paramétereket a 1.táblázatban foglaltuk össze. A rugalmas gyártórendszer (az angol rövidítésb l: FMS) gépek csoportja, melyek automatikus munkaanyag-továbbító rendszerrel vannak összekötve és amelyeket egy központi számítógép vezérel. Egy i típusú termék rendelése ri darabból áll. Minden munkadarabon véges számú m veletet végzünk. Az o j m veletet az adott gépen jelentkez m veleti id és a szerszámkészlet határozza meg. Az ot h m velettípus azon m veletek aggregált halmaza, melyek azonos gépeken végezhet k el. Tekintsünk példaképp egy terméket, mely számos fúrás és esztergálás m veletet igényel. Amennyiben az összes m velet végrehajtható minden gépen, akkor a termék egyetlen m velettípust igényel, mely tartalmaz minden fúrás és esztergálás m veletet. Amennyiben viszont két gép tud elvégezni fúrást, és csak egy esztergálást, akkor pedig a m veletek két m velettípusba vannak aggregálva. [1] Az S k m velettípus-halmaz egyedülálló vagy összetett m velettípusokból áll. Annyi m velettípus-halmazt hozunk létre, ahány a m velettípusok kombinációjából kijön. Mivel a m velettípusokat kombináljuk, és egy m velettípus-halmazban minden m velettípus legfeljebb egyszer szerepelhet, ismétlés nélküli kombinációról van szó. Így a K ′′ m velettípus-halmaz száma a

K ′′ = 2 H − 1 ,

(1)

képlettel számítható ki, ahol H az egyedülálló m velettípusok száma. A CNC gépek lehetnek egycélúak (egyetlen m velettípust tud végezni) vagy sokcélúak (két vagy több m velettípus tud elvégezni). A gép gyártási kapacitását a bináris x km változó jellemzi. Értéke egy, ha a k m velettípus-halmazt alkalmazzuk az m gépen és nulla abban az esetben, ha nem. Valahányszor, ha a k m velettípus-halmaz alkalmazott az m gépen, a gép képes végrehajtani az adott halmazhoz tartozó m velettípusoknak az összes m veletét. Egy gép cm kapacitása kapacitásegységekben (CU) van kifejezve, mely lehet egy m szak, egy nap vagy akár egy hét is. Az i rendelés j m veletének a pij m veleti ideje szintén kapacitásegységben van kifejezve. Egy m velettípus m velettípushoz tartozó m veletek m veleti idejeinek az összege:

ph =

I

pij ,

o j ∈ oth ,

i =1

h = 1,..., H

ph

m veleti ideje a

(2)

Ha például az ot1 m veletet négy különböz termék elkészítéséhez használjuk, a négy m veleti id t összeadva kapjuk meg a ph1 -et. Egy m velettípus-halmaz kapacitás-követelménye az a periódusonkénti CU szám, ami az adott termelés-követelményhez megkívánt. A m velettípus-halmaz m veleti ideje a m velettípusai termelésidejének az összegével számítható:

78



pk =

H Sk h =1

ph , k = 1,..., K

(3)

Ha például az S 6 m velettípus-halmaz az ot1 -b l és az ot 3 -ból áll, akkor a p k 6 kiszámításához a ph1 -et és a ph3 -at kell összeadni. A gyártórendszer termelés-követelményei az un. f termelési munkatervb l (angol rövidítés alapján MPS) nyerjük periódusonként: m szakonként, naponként vagy hetenként. Egy adott k m velettípus-halmaznak az uk fels kapacitáskorlátja a k m velettípushalmaznak az igénybe vehet legnagyobb értéke. Ezt úgy számítjuk ki, hogy összegezzük azon gépek CU-jait, melyek képesek végrehajtani bármelyik vagy az összes m veletet, mely a m velettípus-halmazhoz tartozik: uk =

h = 1,..., H ; cm ⋅ x k ′′m , k = 1,..., K ; {k ′′ ot h ∈S k ∩ ot h ∈S k′′′′ } m =1 k ′′ = 1,..., K ′′. M

(4)

Egy adott k m velettípus-halmaznak az l k alsó kapacitáskorlátja a k m velettípushalmaznak az a tervezett szabad kapacitásnak a legkisebb értéke, amely csak az adott m velettípus-halmazhoz vehet igénybe. Ezt úgy számíthatjuk ki, hogy összegezzük azon gépek CU-jait, melyek csak azt a m veletet képesek végrehajtani, amely a m velettípushalmazhoz tartozik:

lk =

h = 1,..., H ; cm ⋅ xk ′m , k = 1,..., K ; {k ′ oth ∈S k ∩ot h ∈S k′ ′ } m =1 k ′ = 1,..., K ′. M

(5)

Ez szabad kapacitás, mivel ha nincs kihasználva, a gépen üres id jelentkezik. Egy m velettípus-halmaznak az egy periódusra jutó ideális igénybe vehet kapacitása az alsó és fels kapacitáskorlát közötti tartomány. A kapacitás elegend , ha az összes m velettípus-halmaz termeléskövetelménye kisebb, mint a megfelel fels határ. Ha az összes m velet ki van osztva a gépekre és ha bármelyik m velettípus-halmaznál a töltés kisebb, mint az alsó határ, akkor üres id lép fel. Ideális töltés-kiosztás esetén az összes m velettípus-halmaz termelés-követelménye az alsó és a fels határ között van:

lk ≤ p k ≤ u k ,

k = 1,..., K ′′

79

(6)



1.táblázat: Jelölések. Paraméterek: termék rendelése m velet m velettípus m velettípus-halmaz m velettípus-halmaz alhalmaza az adott m velettípus-halmaz összes alhalmaza gépek

i=1,...,I j=1,...,J h=1,...,H k=1,...,K k’=1,...,K’ k’’=1,...,K’’ m=1,...,M

Változók: ri = i termék gyártási követelménye oj = j m velet oth = h m velettípus Sk = k m velettípus-halmaz S’k’ = Sk összes lehetséges alhalmazainak halmaza S’’k’’ = Sk összes olyan lahatséges alhalmazainak halmaza, mely az összes m velettípust tartalmazza xkm = bináris változó, értéke 1, ha a k m velettípus-halmaz megjelenik az m gépen, máskülönben az értéke 0 cm = m gép kapacitása pij = i termék j m veletének m veleti ideje ph = h m velettípus összes m veleti ideje pk = k m velettípus-halmaz m veleti ideje uk =k m velettípus-halmaz fels kapacitáskorlátja lk = k m velettípus-halmaz alsó kapacitáskorlátja

2.3. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT Fontos információt szolgáltat a termelés megszervez je számára a kapott eredmény érzékenység-vizsgálata. El lehet végezni m velettípus m veleti idejének érzékenységvizsgálatát, valamint a gépkapacitás érzékenység vizsgálatát. A m velettípus m veleti idejének érzékenységvizsgálatakor egy adott m velettípus m veleti idejének megengedhet növekedését illetve csökkenését számítjuk ki. A m veleti id k ezen értékek közötti változása nem befolyásolja a termékpaletta legyárthatóságát illetve nem okoz kihasználatlan kapacitást. A számításokhoz az összes olyan m velettípus-halmazt meg kell vizsgálnunk, amelyek tartalmazzák az adott m velettípust. A gépkapacitás érzékenységvizsgálatakor az adott gép megengedhet kapacitáscsökkenését illetve növekedését számítjuk ki. A kapacitások ezen értékek közötti változása nem okoz sem kapacitáshiányt sem kapacitásfelesleget. A számításokhoz az összes olyan m velettípus-halmazt meg kell vizsgálnunk, amelyek tartalmaznak olyan m velettípust, mely elvégezhet az adott gépen.

3. A M VELETTÍPUS-HALMAZOK SZÁMÁNAK REDUKÁLÁSA A rugalmas gyártórendszerek m velettípusokon alapuló kapacitáselemzése a m velettípus-halmazok elemzésén alapul. Mint azt ahogy az el z fejezetben láthattuk, az egyes m velettípus-halmazok a m velettípusok kombinációjaként jönnek létre. Amennyiben H db m velettípusunk van, akkor 2 H − 1 db m velettípus halmazunk lesz (ismétlés nélküli kombináció). Mint ahogyan a képlet mutatja, a m velettípus-halmazok száma a

80



m velettípusok számának hatványaként növekszik. Emiatt már néhány m velettípus esetén is igen nagy számú m velettípus-halmazunk lesz, igen nagy számú vizsgálatot kell elvégeznünk. Azonban, bizonyos esetekben az elvégzend elemzések egy része felesleges, elhagyható. Vannak ugyanis olyan halmazok, melyek már nem hordoznak új információkat, ezen halmazok vizsgálatának elhagyásával se nem vétünk hibát, se nem vesztünk információt.

3.1. A RELEVÁNS HALMAZOK KIVÁLASZTÁSA A kiválasztási eljárás tulajdonképpen a követelt és a rendelkezésre álló kapacitások közötti kapcsolat valóságos viszonyát keresi meg. Az így feleslegesnek ítélt halmazok azonosításával kapjuk meg az új információt nem tartalmazó, és így a relációelemzés alól kihagyható m velettípus-halmazokat. A módszer mátrix elemzésen alapul.[3] Els lépésben fel kell állítanunk egy úgy nevezett gép/m velettípus mátrixot. Ennek a mátrixnak az oszlopai a gyártórendszerünk egyes gépei, a sorai pedig a gépeken elvégezhet m velettípusok. Ebb l következik, hogy egy MxH-s mátrixunk lesz, ahol M a gépek száma, H pedig a m velettípusoké. Jelöljük a mátrixot AMxH -val, az egyes elemeit pedig amxh -val. A mátrix egyes elemei jelöljék, hogy az adott m velettípus az adott gépen elvégezhet -e vagy sem: amennyiben elvégezhet , legyen az értéke 1 ( amxh =1), amennyiben nem, legyen az értéke 0 ( amxh =0). És végül, az A mátrix sorai az adott m velettípushoz tartozó sorvektor, jelölése legyen: a h . Annak eldöntésére, hogy az adott m velettípus-kombinációhoz (halmazhoz) tartozó vizsgálatot el kell-e végezni, azt kell az eljárás szerint megvizsgálni, hogy az adott kombinációban szerepl m veletek sorvektoraiból felépített Ak (ahol k: az adott m velettípusokból felépített halmaz jele) mátrix diagonális blokkokra particionálható-e vagy sem. Amennyiben elkülönül blokkokra particionálható, akkor nem kell elvégezni az adott (k) vizsgálatot. Amennyiben az Ak nem particionálható, úgy el kell végezni az adott vizsgálatot. Az eljárás szerint az összes halmazra fel kell írnunk a mátrixot és meg kell vizsgálnunk a mátrix particionálhatóságát. Ekkor teljes bizonyossággal kisz rhet k azok a halmazok, amelyek nem tartalmaznak a többihez képest új információt, emiatt azok relációvizsgálata elhagyható. E módszer által, a gyártórendszerünk tulajdonságaitól függ en jelent sen lecsökkenthetjük az eredeti modellben szerepl vizsgálataink számát.

4. HASZNÁLHATÓSÁG Az irreleváns halmazok kiválasztása számos el nnyel jár. Egyrészt, a kapacitáselemzésünk, azaz annak vizsgálata, hogy van-e elegend kapacitásunk a termékpaletta legyártásához, illetve hogy jelentkezik-e felesleges, kihasználatlan kapacitás, egyszer södik, mivel kevesebb számú halmaz esetén kell elvégeznünk a 6. relációelemzést. Másodrészt, a kapacitáselemzésünk érzékenységvizsgálatakor, mind a m veleti-id érzékenységvizsgálatakor, mind pedig a kapacitás érzékenység-vizsgálatakor az irreleváns halmazok kiejtésével jelent sen csökkenhet az elemezend halmazok száma. Harmadrészt pedig, a kapacitáselemzési eljárás elvégzéséhez egy kevert-egész érték operációkutatási feladatot kell felírni. A Feladatban szerepelnek egész érték valamint lineáris változók. A m velettípus-halmazok csökkentésével az operációkutatási feladat változóinak száma csökkenthet , így nagyobb feladatok lesznek megoldhatók, nagyobb gyártórendszerek válnak elemezhet vé. De kétségkívül, a második el ny a legjelent sebb, azaz átláthatóbb lesz a vizsgálandó rendszer.

81



Példaként, tekintsünk egy rugalmas gyártórendszert, mely 4 gépet tartalmaz. A legyártandó termékek megmunkálásához 4 féle m velettípust kell elvégezni. Az egyes gépek és az általuk elvégezhet m velettípusokat az 1. ábra szemlélteti.

Gép-1 ot1; ot2

Gép-2 ot1; ot2

Gép-3 ot1; ot3

Gép-4 ot4

1. ábra. Mivel négy m velettípust azonosítottunk, a 1. képlet alapján a m velettípusokon alapuló kapacitáselemzéshez 15db m velettípus-halmazt kell azonosítani. A m velettípus-halmazokat diagrammon ábrázolva, a 2. ábrát kapjuk. Miután elvégezzük az egyszer sítési eljárást, 8db m velettípus-halmaz kiejthet , így 7 db halmaz marad (3. ábra).

6

[CU]

5 4 3 2 1

2. ábra

4

[CU]

3

2

1

Operation type sets

3. ábra.

82

{ot(1);ot(2);ot(3)}=S(11)

{ot(1);ot(3)}=S(6)

{ot(4)}=S(4)

{ot(1);ot(2)}=S(5)

{ot(2)}=S(2)

{ot(3)}=S(3)

0

{ot(1);ot(3);ot(4)}=S(14)

{ot(1);ot(2);ot(3);ot(4)}=S(15)

{ot(1);ot(2);ot(4)}=S(12)

{ot(2);ot(3);ot(4)}=S(13)

{ot(3);ot(4)}=S(10)

{ot(1);ot(2);ot(3)}=S(11)

{ot(2);ot(3)}=S(8)

{ot(2);ot(4)}=S(9)

{ot(1);ot(3)}=S(6)

{ot(1);ot(4)}=S(7)

{ot(4)}=S(4)

{ot(1);ot(2)}=S(5)

{ot(3)}=S(3)

Operation type sets

{ot(1)}=S(1)

{ot(2)}=S(2)

{ot(1)}=S(1)

0



Példaként, végezzük el az ot3 m velettípus m veleti idejének érzékenységvizsgálatát. Ehhez 7db halmaz elemzését kell elvégezni (S3, S6, S8, S10, S13, S14 és S15). Az egyszer sítés után, viszont elegend csak kett halmaz elemzése: S3 és S6. Amennyiben a GÉP-3 er forrás érzékenységvizsgálatát végezzük el, akkor 12db halmaz elemzése válik szükségessé (S1, S3, S5, S6, S7, S8, S10, S11, S12, S13, S14 és S15). Amennyiben viszont az egyszer sítéssel az irreleváns halmazokat kiejtjük, 5db halmaz elemzése is elegend lesz (S1, S3, S5, S6, S11).

5. KONKLÚZIÓ A rugalmas gyártórendszerek aggregált kapacitáselemzéséhez egy megfelel eszköz a m velettípusokon alapuló metódus. Ez a kapacitáselemzési eljárás leegyszer síthet a géptermék mátrix elemzésén alapuló eljárással. Ezáltal, egyrészt az érzékenységvizsgálat folyamán átláthatóbb információkhoz juthat a termelés megszervez je, másrészt pedig nagyobb rendszerek válhatnak elemezhet vé a módszer segítségével.

IRODALOMJEGYZÉK [1] Koltai T., Farkas A., Stecke, K.E.: An aggregate capacity analysis model for a flexible manufacturing environment. 2000 Japan-USA Symposium on Flexible Automation, Ann Arbor, MI, ASME International, 2000, pp. 1-8. [2] Niess, P.S.: Kapacitatsabgleich bei Flexiblen Fertigungssystemen, IPA Forschung und Praxis, Springer Verlag, Berlin, Germany, 1980. [3] Koltai T., Juhász V.: Some practical issues of the capacity analysis of FMS based on the concept of operation types. MicroCAD’2003, International Computer Science, Miskolc, 2003, pp. 84-89. [4] Thomas, L.J. and McClain, J.O.: An Overview of Production Planning, In: Logistics of Production and Inventory, North-Holland, Amsterdam, The Netherlands, 1993.

83


Villányi József: A számítástechnikai b nözés elleni fellépés büntet jogi eszközei

Villányi József Békéscsaba, 1973

Európai Közösségek Bírósága Luxembourg [email protected]

Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2001. szakmai gyakorlat a Francia Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Európai és Nemzetközi Ügyek Szolgálatánál (1 hónap) 1999. Francia Nemzeti Bíróképz Intézet (École nationale de la magistrature) elméleti képzés 1996. Université de Toulouse, Faculté de droit, Franciaország, Francia-kormányösztöndíj 1995. Diplomatie et protocole francaise, Séminaire Dohalsky, Thonon les bains, Franciaország, nyári egyetem 1994. Université de Toulouse, Faculté de droit, Franciaország 1993. Université de Liége, Faculté de droit, Belgium

Tanulmányai: 1987-91 Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba 1991-97 József Attila Tudományegyetem, Államés Jogtudományi Kar, Szeged 2000-2003 Európai jogi szakjogász, posztgraduális diploma, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar 1997- József Attila Tudományegyetem, Szeged, Jogtörténeti Tanszék PhD program Jelenlegi munkahely: Európai Közösségek Bírósága, Luxembourg Tudományos tevékenység: • középkori francia jogtörténet kutatása • a Párizsi Parlement középkori történetének kutatása • büntet anyagi és eljárásjogi területen végzett kutatások (számítástechnikai b nözés)

Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 9 Konferencia el adásainak száma: 4 Legjelent sebb 5 publikációja: A Párizsi Parlement középkori történetéhez, In: Jogtörténeti Szemle, 2004/1., 41-54. p. Az EU kölcsönös b nügyi jogsegélyér l szóló egyezményhez kapcsolódó jogalkotási feladatok, In: Acta Juridica et Politica, Publicationes Doctorandum Juridicorum, 2003/3., 209-252. p. Bíróképzés Franciaországban-követend példa? In: Magyar Jog 2001/4. szám 248-253. p. Az Európa Tanács Informatikai b nözéssel kapcsolatos egyezményér l – In.: Magyar Jog 2001/8., 464-478. p. A Párizsi Parlament középkori történetéhez In: Acta Juridica et Politica 2002., 120-145. p.

Oktatási tevékenység: • francia jogtörténet Díjak, kitüntetések: 2003. Miniszteri Elismer Oklevél, Igazságügyi Minisztérium 1997. Pro Scientia Aranyérem 1997. XXIII. OTDK I. helyezés 1996. Diploma Pro Labora Scientifico, Szegedi József Attila Tudományegyetem 1995. XXII. OTDK, Állam- és Jogtudományi szekció különdíja

Kedvenc szabadid s tevékenységei: olvasás, tenisz

84



A számítástechnikai b nözés elleni fellépés büntet jogi eszközei - avagy hogyan írtsunk férget a Büntet Törvénykönyvvel?

Bevezet A számítástechnika felhasználási lehet ségeinek széles kör , a mindennapi élet mind több tevékenységi szintjét átfogó elterjedésével, a számítástechnikai rendszerek közvetlen, határokon átível kapcsolatát biztosító világháló kialakulásával a társadalom is fontos változásokon ment keresztül. Az információs társadalom kialakulásával azonban nemcsak az egyes alapjogok állampolgári érvényesítésének lehet ségei tágultak ki, nemcsak az államhatalom és intézményei m ködésének törvényességét biztosító, egyben annak kontrollját is jelent nyilvánosság kapott új lehet ségeket, eszközöket, hanem ezzel együtt megjelent a számítástechnika visszaélésszer , jogellenes célok elérését szolgáló felhasználása is. A technikai fejl déssel egyidej leg - sajnálatosan - nemzetközi szinten és hazánkban is egyre nagyobb teret nyer a számítástechnikai b nözés. A szervezett b nözés is azonnal felismerte a számítástechnika jelent ségét, így a határon átnyúló b nelkövetések egyik legfontosabb eszközévé a számítógép és a világháló vált. A mindeddig nem tapasztalt nagyságú és sebesség adatáramlást, valamint kommunikációt lehet vé tev Internet napjainkra az ellen rizhetetlen pénzmozgások, így többek között a pénzmosás egyik f színtere lett. A jöv ben azonban nemcsak mennyiségbeli, hanem min ségbeli változásnak is tanúi lehetünk, amely el revetíti a számítástechnikai b ncselekmények kialakult fogalmiságának, rendszerének megváltozását is.1 A számítógép már nemcsak mint a b ncselekmény elkövetésének eszköze fog megjelenni (mint például a pénzintézetekkel szemben elkövetett csalások esetében), hanem egyre inkább maga a számítástechnikai rendszer, illet leg a benne tárolt adatok válnak a visszaélések célpontjaivá. A b ncselekmények tárgya is az így megszerzett információ lesz. Ezzel egyidej leg a világhálón lebonyolított pénzmosás mellett a számítástechnikai terrorizmus és a cégek és közintézmények elleni számítógépes cracker támadások is a nemzetközi b nözés egyik új és rohamosan fejl d területét jelentik majd.

A hatályos büntet jogi szabályozás el zményei Az informatikai b ncselekmények a magyar büntet anyagi jogban a számítástechnikai eszközök elterjedésével párhuzamosan az 1990-es évek közepén jelentek meg. Az els tényállások a szerz i jogok újra kiépül büntet jogi védelmével voltak összefüggésben. A Büntet Törvénykönyvr l szóló 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Btk.) módosító 1993. évi XVII. törvény iktatta be a Btk.-ba a szerz i és szomszédos jogok megsértése (329/A. §) tényállását2, amely megfelel büntet jogi védelmet biztosított a software hamisításokkal

1

Az informatika területén megjelen sajátos b ncselekményekkel, azok jogi jellemz ivel foglalkozik kimerít részletességgel - alapos jogelméleti elemzését adva a témának – Manfred Möhrenschlager: Droit pénal positif lié á l’informatique cím tanulmánya (Comité Européen pour les Problémes Criminels, Strasbourg 1997., 18 p.). 2 Részletesen elemzi ILLÉS Irén: A szerz i és a szomszédos jogok megsértése b ncselekményének egyes kérdései, Ügyészek Lapja, 4/1994., pp. 29-33. 85



szemben is3. A Btk.-t módosító 1994. évi IX. törvénnyel megjelent a magyar büntet jogi rendelkezések között is a számítástechnikai b ncselekmény önálló tényállása4. A számítógépes csalás (300/C. §) tényállása mellett a bankkártya-hamisítás (313/B. §), valamint a bankkártyával visszaélés (312/A. §) is a számítástechnikai eszközökkel elkövetett, illet leg azok ellen irányuló b ncselekmények büntethet ségét teremtette meg.5 A Btk.-t módosító 1996. évi LII. törvény a számítógépes csalás, míg az 1998. évi LXXXVII. törvény a bankkártya-hamisítás tényállását terjesztette ki.6 Az 1997. évi LXXIII. törvény megteremti a gyermekkorúakról készített pornográf felvételek készít ivel, forgalmazóival szembeni büntet jogi fellépés jogi alapját (Btk. 195/A. §). Az 1999. évi CXX. törvény koncepcionális változásokat hozott, amikor már nemcsak a Különös Részben, hanem a Btk. Általános Részében is megjelennek a számítástechnikai fejl désre és környezetre figyelemmel lév rendelkezések. A hivatkozott törvény az értelmez rendelkezések alkotta 137. § 12. pontjában meghatározott nagy nyilvánosság fogalmát kiterjesztette az elektronikusan rögzített információ távközl hálózaton való közzétételére is. A Különös Részen belül a szerz i vagy szomszédos jogok megsértése (329/A. §) tényállásának átalakítása mellett új b ncselekményeket iktatott be a módosító törvény: a szerz i vagy szomszédos jog védelmét biztosító m szaki intézkedés kijátszását (329/B. §), és a jogkezelési adat meghamisítását (329/C. §), valamint megteremtve az iparjogok büntet jogi védelmét az iparjogvédelmi jogok megsértése (329/D. §) tényállását.7

A hatályos büntet anyagi jogi szabályozás A büntet anyagi jog területén a Btk.-t módosító 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a Büntet Törvénykönyvbe az Európa Tanács számítástechnikai b nözésr l szóló egyezményének (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseivel összhangban álló új szabályokat, tényállásokat. A módosított, illet leg új rendelkezések 2002. április 1-jén léptek hatályba.8

Büntet jogi védelem a számítástechnikai rendszer feltörése ellen Az Egyezménnyel összhangban a Btk. módosított 300/C. §-ában meghatározott számítástechnikai rendszer és adatok elleni b ncselekmény (1) bekezdése büntetend cselekménnyé nyilvánítja a számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedések megsértésével vagy kijátszásával történ jogosulatlan belépést, valamint az engedélyezett belépést követ en a jogosultság kereteit túllép , illet leg azt más módon megsért bennmaradást is.

3 A szerz i jog büntet jogi védelmével foglalkozik részletesen BÍRÓ Kornélia: A szerz , a szoftver és a büntet jog. Ügyészek Lapja, 4/1998., pp. 21-36. 4 A számítógépes csalás korábbi tényállását mutatja be MAGYAR Szilvia: A számítógépes csalás. Adó Per Számvitel, 12-13/2000., pp. 57-59. 5 Részletes elemzés NAGY Zoltán: A számítógéppel megvalósítható vagyoni jogsértésekr l, B nügyi M helytanulmányok, 1/1992., pp. 22-26. 6 A tárgykörben el remutató elemzést tartalmaz NAGY Zoltán: Az elektronikus adatfeldolgozó- és adatátviteli rendszerek elleni támadás büntet jogi értékelésér l, Magyar Jog, 10/1996., pp. 596-602. 7 A magyar szabályozás lehetséges irányait elemzi NAGY Zoltán: A számítógépes környezetben elkövetett b ncselekmények kodifikációjáról, de lege lata - de lege ferenda. Belügyi Szemle, 11/1999., pp. 16-27. 8 Az el készítés alatti jogi rendelkezéseket mutatja be VILLÁNYI József: Az informatikai b nözéssel szembeni jogalkotás a Magyar Köztársaságban In. az Európa Tanács Számítástechnikai b nözésr l szóló Egyezménye aláírási konferenciája, 2001. Budapest

86



Az új rendelkezések szerint így b ncselekményt valósít meg az a hacker, aki az adott program, software, illet leg védett számítástechnikai rendszer gyenge pontjainak a nyilvánosság elé tárása érdekében, illet leg saját tudását fitogtatva feltör különböz védett rendszereket, úgy, hogy azokban nem változtat meg érdemi információkat. Nem szükséges tehát a b ncselekmény megvalósításához sem annak bizonyítása, hogy adatok megváltoztatása, esetleg üzleti titoknak min sül adatokhoz történ hozzáférés történt, és nem feltétel az sem, hogy a behatolás kimutatható vagyoni vagy nem vagyoni kárral járjon. Már önmagában a jogosulatlan belépés ténye megvalósítja a b ncselekményt. Az új rendelkezés a büntet jog eszköztárának kiszélesítésével így jelent sen hozzájárul a világháló biztonságának növeléséhez. Az informatikai szakma részér l több kritika is érte az említett rendelkezést a fejlesztések kerékköt jeként, a programokban jelentkez rejtett hibák feltárását lehetetlenné tev szabályként bélyegezve meg azt. A bírálók elfelejtik azonban azt a tényt, hogy az említett hackereknek lehet ségük van arra, hogy el zetesen engedélyt kérjenek – kizárva így a jogellenességet, amelynek hiányában nem valósul meg b ncselekmény - az adott védett rendszer tulajdonosától, használójától, illet leg az adott software programfejleszt jét l arra, hogy feltárhassák a rendszer, illet leg a program hibáit, hiányosságait. Lehetséges, hogy a nagyobb programfejleszt cégek, illet leg egyes intézmények nem járulnak hozzá ehhez a kísérletezgetéshez, azonban ez sem igazolhatja az „informatikai Robin Hoodok” „közjót szolgáló” cselekedetét. A bírálók logikáját követve – elnézést a példa abszurditásáért, csak az érvelés abszurditását kívánom szemléltetni - a „nagy tudású” pesti zsebtolvaj is sikeresen hivatkozhatna a bíróság el tt arra, hogy azzal, hogy elemelte a sértett pénztárcáját, csak fel akarta fedni táskájának hiányos védelmi rendszerét, és így áttételesen fel akarta hívni a sértett figyelmét arra, hogy megbízhatóbb zippzárú táskát vegyen – így szolgálva a gyenge min ség táskát megvásárló fogyasztók védelmét. A b ncselekmény fontos tényállási eleme a „védelmét szolgáló intézkedés megsértése vagy kijátszása”. Az említett vétséget valósítja így meg az a személy aki jogosulatlanul szerez meg belépési kódot, valamint az is, aki speciális programot használva töri fel a biztonsági rendszert, vagy fejti meg a kódot. Nem min sül azonban jogosulatlan belépésnek és így b ncselekménynek sem a kéretlen üzenetek, reklámok küldése (spam), amelyek részletes szabályait az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelvével összhangban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefügg szolgáltatások egyes kérdéseir l szóló 2001. évi CVIII. törvény a 14. §-a határozza meg. Az Egyezmény 4. Cikkével összhangban, amely az adatok jogosulatlan törlését, megváltoztatását szankcionálja, a Btk. 300/C. §-ában meghatározott számítástechnikai rendszer és adatok elleni b ncselekmény (2) bekezdésének a) pontja rendeli büntetni azt a személyt, aki a számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztatja, törli vagy a jogosultak számára hozzáférhetetlenné teszi. A crackerek így a fenti, két évig terjed szabadságvesztéssel, közérdek munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegetett b ncselekményt valósítják meg, amikor egy védett rendszert feltörve az adott weboldalon saját üzeneteiket helyezik el, miként történt az még a hivatkozott rendelkezés hatályba lépése el tt a Nemzetbiztonsági Hivatal, illet leg egy ismert párt honlapja esetében.

A magántitok fokozottabb védelme A Btk. 178/A. §-ában meghatározott magántitok jogosulatlan megismerése b ncselekményi tényállása a módosítás után lehet vé teszi a számítástechnikai úton

87



továbbított adatok, közlemények jogosulatlan kifürkész inek büntet jogi felel sségre vonását. B ncselekménynek min sül így a számítástechnikai rendszer jogosulatlan, engedély nélküli lehallgatása, az elektronikus levelezés illetéktelenek általi „felbontása” is. A személyiségi jogok és ezeken belül a levéltitok védelmét szolgáló rendelkezés lehet vé teszi annak a munkáltatónak a felel sségre vonását, aki a munkavállalók el zetes beleegyezése nélkül, azaz jogellenesen ellen rzi elektronikus levelezésük tartalmát, és adott esetben éppen egy jogellenesen megismert, kritikai hangvétel e-mail tartalmára alapozva szünteti meg felmondás útján beosztottja munkaviszonyát. A magántitokhoz való alapvet személyiségi jog sértetlenségének biztosítása, illet leg a polgári és büntet jogi szabályok megsértésnek elkerülése érdekében a cégeknek a jöv ben kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy csak írásbeli hozzájárulás vagy a munkaszerz désben foglalt kifejezett rendelkezés esetén ellen rizzék - az üzleti titkok kiszivárogtatásának megel zése érdekében - a munkavállalók céges elektronikus levelezését.

Féregirtás és vírusvédelem a büntet jog eszközeivel Az Egyezmény 5. Cikkével összhangban, amely a számítástechnikai rendszer m ködésének jogosulatlan akadályozását nyilvánítja b ncselekménnyé, a Btk. 300/C. §-ában meghatározott számítástechnikai rendszer és adatok elleni b ncselekmény (2) bekezdésének b) pontja rendeli büntetni azt a személyt, aki adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illet leg egyéb m velet végzésével a számítástechnikai rendszer m ködését jogosulatlanul akadályozza. A Btk.-módosítás hatályba lépésével így hazánkban is b ncselekménynek min sül nemcsak a cégeknek jelent s anyagi kárt okozó, a programokat lefagyasztó vírusok, férgek egy adott rendszerbe juttatása, hanem egy-egy számítástechnikai rendszer vagy szolgáltató ellen indított DOS-támadás is. Az Egyezmény 6. Cikke önálló, sui generis b ncselekményként rendeli büntetni a nemzeti jogokban a számítástechnikai eszközökkel történ visszaélést, azaz a számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy a számítástechnikai rendszerbe való belépést lehet vé tev adatnak, berendezésnek számítástechnikai b ncselekmények elkövetése érdekében történ készítését, megszerzését, forgalomba hozatalát, az azzal való kereskedést, vagy más módon történ hozzáférhet vé tételét.9 Az egyezményi szabályokkal teljes mértékben összhangban álló önálló b ncselekményi tényállást a Btk.-módosítás az új, a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása elnevezés 300/E. § megalkotásával iktatta be a Btk.-ba. Hazánkban is b ncselekménynek min sül így már nemcsak a vírusok, férgek terjesztése, más számítástechnikai rendszerbe juttatása, hanem azok készítése is. B ncselekmény valósít meg az a személy is, aki a vírusok, férgek készítésére vonatkozó ismereteket, „know-how-t” másnak kifejezetten b ncselekmény elkövetése céljából átadja, az Interneten terjeszti, illet leg hozzáférhet vé teszi. B ncselekményt követ el az a személy is, aki a belépési kódokat jogosulatlanul megszerzi, vagy a jogszer en megszerzett, titkos belépési kódokat nyilvánosságra hozza, veszélyeztetve így a védett rendszerek biztonságát, zártságát. Az említett rendelkezések szerint lesz büntethet az a személy is, aki software-ek, 9

A „Visszaélés eszközökkel” tényállás megfogalmazása kapcsán felmerült elméleti és gyakorlati problémáknak – például már egy belépési kód megszerzése is elegend -e a b ncselekmény megvalósításához, illet leg miként határozzák meg az eszközök körét, továbbá a célzatosság problematikája - szemléletes megjelenítését adja a Rapport abrégé de la 9e réunion du groupe de rédaction du Comité d’expert sur la criminalité dans le cyberespace du Comité Européen pour les Problémes Criminels, (Strasbourg, 2000., 56 p.). 88



illet leg számítástechnikai rendszerek feltörését megkönnyít , vagy kifejezetten arra szolgáló programokat fejleszt ki vagy azzal kereskedik.

Az elektronikus okiratok büntet jogi védelme Az elektronikus okiratokba vetett bizalom meger sítését, elterjedésük megkönnyítését segíti el az elektronikus okirat-hamisítás b ncselekménnyé nyilvánítása. Az Egyezmény a 7. Cikke rendeli büntetni a számítástechnikai hamisítást. Az elektronikus okirat-hamisítás a magyar jogrendszerben az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény hatálybalépésével vált büntetend cselekménnyé. A hivatkozott törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. §-ának (1) bekezdése e) és f) pontjába, a magánokiratok körébe beiktatta az elektronikus okiratot. Az elektronikus okirat Egyezmény szerinti meghamisítása így a Btk. 276. §-ába ütköz magánokirat-hamisítás b ncselekményét valósítja meg. Az elektronikus okirat biztonsági zárját feltör , az elektronikus aláírást megváltoztató, vagy a digitális dokumentum tartalmát meghamisító személy így éppúgy egy évig terjed szabadságvesztéssel lesz büntethet , mint a papíralapú polgárjogi szerz dést meghamisító személy.

A gyermekpornográfia elleni fellépés Az Egyezmény 9. Cikkében – a teljes kör és általános tilalom elvéb l kiindulva önálló tényállásként szabályozza a gyermek-pornográfiával kapcsolatos, számítástechnikai rendszer útján megvalósuló cselekményeket, többek között megkövetelve a gyermekpornográfia készítése mellett a számítástechnikai rendszer útján történ felajánlásnak, hozzáférhet vé tételnek és az ilyen termékek birtoklásának büntetend vé nyilvánítását is.10 A Btk. módosított 195/A. §-ában az Egyezmény 9. Cikkében foglaltaknak megfelel en a tiltott pornográf felvétel vagy felvételek vonatkozásában új elkövetési magatartásokat nyilvánít b ncselekménnyé. Büntetni rendeli – új magatartásként - a tiltott pornográf felvételek megszerzését és tartását, valamint a pornográf képfelvétel akár ingyenes, akár ellenszolgáltatás fejében történ átadását, illet leg kínálását is. Ennek megfelel en hazánkban is b ncselekménynek min sül a gyermekekr l készített, a nemiséget súlyosan szeméremsért nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló digitális fénykép, digitális film, illet leg ilyen számítógépes játék készítése. B ncselekményt valósít meg a jöv ben egy weboldalon ilyen képek megvásárlási lehet ségének hirdetése, bárki által megtekinthet honlapra feltétele, másnak e-mailben elküldése, forgalomba hozatala, valamint saját vagy más részére megszerzése, továbbá a gyermek-pornográfiának egy számítástechnikai rendszerben (a számítógép merevlemezén vagy hálózati tárhelyen), illet leg egy számítástechnikai adattároló-egységen (CD-lemez, floppy) történ birtoklása is. A birtoklás a többi elkövetési magatartáshoz hasonlóan természetesen csak szándékos elkövetés esetén büntethet . Nem vonható büntet jogilag felel sségre így az a személy, akinek például egyes weboldalak megnyitásakor az ott futó programok közvetlenül nem 10

A gyermekpornográfiával összefügg informatikai b ncselekményekkel részletesen foglalkozik – bemutatva a b ncselekményt megvalósító eljárási cselekményekkel kapcsolatos eltér jogelméleti megközelítéseket, valamint a „gyermek pornográfia” fogalmának meghatározásával összefügg problémákat - Rapport sommaire de la 5e réunion du Comité d’expert sur la criminalité dans le cyberespace du Comité Européen pour les Problémes Criminels, (Strasbourg, 1999., 62 p.). 89



érzékelhet módon helyeznek el ilyen képeket a számítógépén. Szintén nem büntethet az, aki egy legális oldal megtekintése során egy semleges nev , de megtéveszt hiperhivatkozásra klikkelve egy gyermekpornográf oldalra jut, elvileg kimerítve a megszerzés tényállási elemét. Mindezek ellenére érdemes gyakran ellen rizni a gépek merevlemezét, különösen a Temporary Internet File alkönyvtárban található adatokat, információkat.

Összefoglaló Összefoglalva elmondható, hogy az új büntet jogi rendelkezések a technikai védekezéssel párhuzamosan létrehozzák a jogi védelem eszköztárát, növelik az Interneten megjelen információk és gazdasági tevékenységek biztonságát, és a büntet jogi fenyegetettség megteremtésével visszatartó er t jelentenek a világháló kalózaival szemben. Pozitív hatásként értékelhet az is, hogy a büntet eljárási szabályok módosításával könnyebben, az érintettek számára kevesebb káros következménnyel és költségkihatással biztosítják a kényszerintézkedések foganatosítását, egyben a b nüldöz és igazságszolgáltatási szerveket is a legmegfelel bb és legkevésbé költségigényes megoldások választására sarkallják. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy az új intézmények bevezetése további beruházásokat és költségráfordításokat is szükségessé tesz a számítástechnikai eszközöket használó és a világhálón megjelen cégek részér l. Bizonyos korlátozások is megjelennek, azonban a jogalkotás során mindvégig az arányosság és a legkisebb korlátozás elve lebegett a jogszabály-el készít szeme el tt, és a jogi rendelkezések gyakorlati alkalmazása során is minden bizonnyal a szükségesség/arányosság mérce lesz az irányadó. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: a megalkotott büntet jogi szabályok a társadalom védelmét, a világhálón zajló információcsere és gazdasági tevékenységek biztonságossá tételét szolgálják, ugyanakkor fontos szerepük van az informatikai b ncselekmények felderítésének hatékonyabbá, a b nüldöz és igazságszolgáltatási szervek munkájának eredményesebbé tételében. Az új büntet jogi védelmi rendszer megteremtése így nemcsak az internetes információforgalom biztonságát szolgálja, hanem hozzájárul a modern információtechnológiai megoldásokba, az új fizetési és szolgáltatási módokba vetett bizalom meger södéséhez, ezáltal az informatika térhódításához és gazdasági szerepének, jelent ségének növekedéséhez.

90

91


Balogh Judit: Történelmi tapasztalatok és a magánjog rekodifikációja

Balogh Judit

Budapest, 1972 Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debrecen [email protected] 1997. Westfälische Wilhelms-Universität Münster (6 hónap) 1998. Universität Trier (2 hét) Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 8 Konferencia el adásainak száma: 5 Legjelent sebb 5 publikációja: Német-magyar párhuzamok a törvényesítés (legitimatio) intézményének történetében, in: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XII. Miskolc, 1996. 318. old. Adalékok a miskolci ügyvédség történetéhez in: Miskolc a millecentenárium évében I-II., (szerk.: Dobrossy István) Miskolc, 1997. II. kötet 366-372. old. 100 éve történt: BGB in statu nascendi, in: Jogtudományi Közlöny LII. évfolyam 10. szám (1997. október) 437-442. old. Österreichisches Recht in Ungarn und in Siebenbürgen – Westeuropäische Einflüsse auf die ungarische Zivilrechtskodifikation im 19-20. Jahrhundert, in: Martin Polaschek – Anita Ziegerhofer (Hrsg.): Recht ohne Grenzen – Grenzen des Rechts (Europäisches Forum Junger Rechtshistorikerinnen und Rechtshistoriker Graz, 1997) Frankfurt am Main (etc.) 1998. 123-135. old. Osztrák jog Magyarországon a XIX-XX. században, in: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XIV. Miskolc, 1997. 5568. old.

Tanulmányai: Teleki Blanka Gimnázium Tiszalök 1990-95 Miskolci Egyetem, jogász Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (egyetemi tanársegéd) Tudományos tevékenység: • Ifjúsági OTKA 1997-99 között: Magánjogi kodifikációs törekvések Magyarországon a XIX-XX. században Oktatási tevékenység: • Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék Díjak, kitüntetések: 1995. Pro Scientia Aranyérem 1995. Szemere Bertalan Emlékérem Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1994. Universität Trier (4 hónap) 1996. Universität Wien (2 hét)

Kedvenc szabadid s tevékenységei: városnézés, olvasás, kert

92



Történelmi tapasztalatok és a magánjog kodifikációja - avagy mit adhat a jogtörténet napjaink jogalkotásához?

„Munkálatok helyes véghezvitelének els feltétele, alaposan átgondolni a megoldandó feladatot; és ment l fontosabb a feladat, ment l nehezebb a megoldás, annál szükségesebb, amazt szabatosan meghatározni, emezt tervszer leg megállapítani, eleve, a munkálat zsinórmértékéül. ... Az emberi szellemer egyik legnagyszer bb és egyszersmind legnehezebb feladványa a törvénykészítés. Igaz, csak fogalmazás az egész: de az egyéni s társadalmi élet legbecsesebb érdekei függnek a fogalmazványtól...” – e szavakkal kezdte Hoffmann Pál az általa készített törvénytervezet általános indokolását 1871-ben. Szavai arra mutatnak rá, mennyire fontos és nagy feladat volt a XIX. század utolsó harmadában aktív jogászság egésze számára a magánjogi kódex oly régen várt és – ugyan csak deklaratív módon és az elvi igényt megfogalmazva, az elkészítéshez viszont gyakorlati vezérfonalat nem adva – már az 1848:XV. törvénycikkben kifejezésre juttatott megvalósítása. Hasonló az alaphelyzet napjainkban is, hiszen már jónéhány éve a magánjogi kodifikáció, illetve – mivel egy törvénykönyvünk már van, rekodifikáció el tt állunk. A kodifikációs bizottság egyes albizottságai még ebben az évben, az egész szöveget tekintve pedig 2004 tavaszára tárgyalható, egységes szövegtervezetet ígérnek. Annak ellenére reálisnak tartják ezen id pontokat, illetve a végleges új Ptk elfogadásának – kormányszinten is rögzített – 2005. évi elfogadását, hogy alig négy éve folyik az effektív kodifikációs folyamat, és az eddig eltelt id nagy részét is egyel re még az elvek rögzítése, a jelenleg hatályos Ptk. és az ideálisnak tartott állapot egybevetése – nem pedig a tényleges szövegezési tevékenység – tette ki. Tekintve, hogy egy hasonló folyamat a magyar magánjog történetében a XIX. század végén már végbement, logikus a jogtörténész kérdése: tanulnak-e napjaink kodifikátorai a történeti szemléletb l, az akkori id szak kudarcaiból, illetve hogyan járulhat hozzá a jog történeti szemlélete, a hajdani sikertelen kodifikáció a ma kérdéseinek megoldásához. A kérdés számos aspektusból vizsgálható, és a szerz számára örömteli, hogy a kodifikációs albizottságok számos tagja (és nem csupán a „hivatalból jogtörténészek”, mint Zlinszky János) valóban figyelembe veszi a XX. század eleji, igen fejlett magánjogtudomány, -gyakorlat és jogalkotás eredményeit, sok helyen (ezesetben egyáltalán nem negatív el jellel értve) visszatérés tapasztalható az 1928-as Magánjogi törvénykönyv rendelkezéseihez. Ezen aspektusból igen érdekes párhuzamot mutat az általános rész kérdése, amelyet – amint a XIX. század végén – a jelenlegi kodifikáció során is elvetettek. A magánjogot a hagyományos felfogásnak is megfelel en a jogászok – Werb czy óta Magyarországon is – három részre osztották. A felosztás a római jogon és els sorban azon alapult, hogy ez a jogág egyrészt vagyoni, másrészt személyi kérdéseket tárgyal. Így különbséget tettek tiszta személyi jogi, vegyes jogi és tiszta vagyonjogi rész között, kialakítva a klasszikus ' személyek - dolgok kötelmek'felosztást. A XIX. század közepének pandektajogi irodalmában merült fel ezzel szemben az az elméleti felvetés, hogy a magánjog körébe tartozó szabályok csoportosítására nem felel meg a fenti felosztás, hanem új, fejlettebb meghatározást, „rendszert” kell felállítani. Kétségtelen, hogy a magánjog körébe részben családi, részben vagyoni viszonyok tartoznak, de az öröklési jog tárgyánál fogva vagyoni jelleg , alapját mégis els sorban a személyi (családi, vérségen alapuló) viszonyok adják, s ennélfogva az sem az egyik, sem a másik részben nem helyezhet el, hanem ennek külön, a kett után kell szerepelnie. A XIX. század végének kodifikációs munkái ezt az új rendszert követték, és az újabb törvénykönyvekben helyet kapott az önálló öröklési jog, és egyes törvénykönyvekben egy külön „általános rész” is.

93



Az általános rész feladata az, hogy levonja, a különös szabályokból az általánosan érvényes rendelkezéseket, azaz deduktív módszerrel állítson el olyan absztrakt normákat, amelyek minden különös részi tényállásban egyaránt alkalmazhatók. Ez a megközelítés jellemz volt a XIX. századi német jogtudományra, amely – eképpen is deklarálva a szakítást a megel z század kazuisztikus szabályozási rendszerével – átfogó levekben kívánt gondolkodni, az általánosból, mint nagy egészb l levezethet konkrét normát akart (deduktív gondolkodást), nem pedig az egyes részletekb l, normákból apránként összeálló, építkez egészet. Vajon alkalmas-e a jelenlegi jogrendszerünk arra, hogy abból elvont, általános elveket vonjunk le egy önálló általános részben? A kodifikációs bizottság álláspontja szerint nem…

94

Élettelen természettudományok és m szaki tudományok I.

El adások:

Csiszár Csaba Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modellje Imreh Csanád Az online k-szerver probléma Szalai Róbert Bifurkációk és káosz a nagysebesség marási folyamatban Vukoszávlyev Zorán Templomépítészet Magyarországon az ezredfordulón Bujdosó Ildikó Fotografikus látásmód az építészetben

95


Csiszár Csaba: Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modellje

Csiszár Csaba Budapest, 1975

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék 1111 Budapest Bertalan Lajos u. 2. 618.sz. [email protected] Tel.: (1) 463-19-78 Fax: (1) 463-32-69 Díjak, kitüntetések: 1997/98-as tanév Köztársasági ösztöndíj 1998. Közlekedéstudományi Egyesület diplomaterv pályázatán I. díj 1999. Pro Scientia Aranyérem 2000. Alapítvány a távközlési és telematikai fels oktatásért Kuratóriumnak a Közlekedésmérnöki Karon meghirdetett legjobb doktorandusz hallgatói díja Ösztöndíjak, tanulmányutak: Részvétel a Neptune Association szervezésében megrendezett nemzetközi tervezési feladatokban (1998, 1999, 2003 – Leeuwarden [Hollandia], Budapest)

Tanulmányai: 1989-93 Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium, Budapest 1993-98 Budapesti M szaki Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar, közlekedésmérnöki szak, közúti szakirány 1998-2001 Budapesti M szaki Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedéstudomány PhD program

Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 12 Konferencia el adásainak száma: 9 Legjelent sebb 5 publikációja: Cs. Csiszár - Gy. Westsik: Modelling of Computer Integrated Transportation Periodica Polytechnica. Vol.27. No. 1-2. pp. 43-59. Budapest, 1999. (ISSN 0303-7800). Cs. Csiszár: Model of Integrated Intelligent Passenger Information Systems Periodica Polytechnica. Vol.31. No. 1-2. pp. 17-44. Budapest, 2003. (ISSN 0303-7800) Cs. Csiszár: Development of integrated, intelligent passenger information supplying system beyond 2000. "Expo 2000-Shaping the future” conference, Hannover, Germany, 2000. Elektronikusan publikálva: CD-n. (ISBN 3-00006462-1). URL cím: http://www.shaping-thefuture.de. Csiszár Cs.: Nagy települések személy-forgalmának integrált dinamikus irányítása telematikai eszközökkel Városi Közlekedés. XLIV.évf. 2.szám 84.-97.o. Budapest, 2004. Csiszár Cs.: Elektronikus utastájékoztató rendszerek a helyi közösségi közlekedésben Közlekedéstudományi Szemle. LIV.évf. 4.szám 147.-155.o. Budapest, 2004.

Jelenlegi munkahely: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésüzemi Tanszék Tudományos fokozata: Ph.D. (2002, BME) “Az integrált, intelligens utasinformatikai rendszer modellje” Tudományos tevékenység: • “integrált telematikai rendszerek alkalmazása a személyforgalmi áramlatok hatékonyabb kezelésének céljából” kutatási terület m velése Oktatási tevékenység: • közlekedési informatika • közlekedési hálózattervezés • üzemszervezés

96



Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modellje Az utasinformatikai rendszerek a közforgalmú közlekedési eszközöket igénybe vev utasok helyváltoztatását támogató közlekedés informatikai rendszerek. Ezek kétirányú információs kapcsolatot teremtenek a közlekedési vállalatok szervezeti egységei és az utasok között. A rendszerek információ forrásai és felhasználói mindkét oldalon megjelennek. Az utasok csoportja tágabb értelmezés szerint magában foglalja a közforgalmú közlekedést választó és azt igénybe vev személyek csoportját, valamint a közforgalmú közlekedés lehetséges használóit, az ún. potenciális utasok csoportját. Az utasinformatikai rendszerek fejlesztése napjainkban id szer . A személyközlekedési igények korszer , környezetbarát kielégítése szükségszer vé teszi a közforgalmú közlekedés fejlesztését, min ségének javítását. Az infrastruktúra fejlesztése nagyon költséges, hatékonysága azonban növelhet az informatikai rendszerek fejlesztésével is. A hazai kutatások szükségessége és aktualitása az alábbiakkal támasztható alá: • a közforgalmú közlekedés információellátásának technikai fejlesztésére társadalmi igény van, • fejlett telematikai megoldások állnak rendelkezésre, • újszer tudományos diszciplínák (informatika, rendszerelmélet, rendszertechnika, stb.) ismeretei alkalmazhatók. Az utasinformatika területén a fejl dés eddigi gyors üteme napjainkban tovább gyorsul. A korszer telekommunikációs megoldások kiépülése a közlekedési informatikát a közlekedési telematika irányába b víti. A fejlesztések - a telematika eszközrendszerének felhasználásával - immár a rendszerek koordinálását, összeépítését célozzák. Mindezek eredményeként ma már reális cél a személyszállítás egész információs rendszerére kiterjed integráció, vagyis az integrált intelligens utasinformatikai rendszer. Hasonló fejl dési irány tapasztalható az áruszállítási informatikai rendszereknél, ami együttesen a közlekedés egész információs rendszerére kiterjed informatikai integrációt jelenti. Ennek eredménye a számítógéppel integrált szállítás (Computer Integrated Transportation=CIT). Az információknak, adatoknak a személyszállítás egészén belül is értéke van. A gyors technikai fejl dés elengedhetetlenné teszi egy olyan tartós fejlesztési alap megalkotását, amely nem változik a technikai fejl dés ütemében, hanem objektív, vagyis a felhasználási, funkcionális alapokon nyugszik. A téma újszer sége miatt célom volt olyan információrendszeri struktúrát kialakítani, amely a személyszállítási szervezet statikus és dinamikus struktúrája fel l közelítve megfelel stabil alapot biztosít a hosszú távú kutatáshoz, fejlesztéshez. Alapvet célkit zésem volt, hogy átfogó rendszermodellezési igénnyel határozzam meg az integrált rendszer céljait, funkcióit, az összetev it, felépítését, m ködését. A modell konkrét területi egységre kiterjed gyakorlati alkalmazását alátámasztják a jelenlegi rendszerek elemzését, értékelését követ en tett fejlesztési javaslatok. A célkit zések megvalósításához széles témakört fogtam át és összetett kapcsolatok vizsgálatával foglalkoztam. Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modelljét - deduktív eljárást követve - a számítógéppel integrált szállítás metamodelljére alapozva építettem fel. Az integrált rendszerben lehet vé válik a korszer információkezelés növelt érték információk használatával. Ezek az alapinformációk felhasználásával, továbbá a többi rendszerb l származó információk feldolgozásával, a számítógépes algoritmusok képviselte mesterséges intelligencia beiktatásával képezhet k. Az integrált rendszer által nyújtott teljes 97



kör , növelt érték információszolgáltatás része a napjainkban formálódó információs társadalomnak. Egy ilyen komplex megoldás kialakulását többféle tényez és ezen tényez k kölcsönös egymásra hatása motiválta, ezért a rendszer modellezése el tt a kialakulás el zményeit és alapjait és a fogalmakat tekintettem át rendszerszemléletben (1. ábra).

UTASINFORMATIKA

1

UTASTÁJÉKOZTATÁS

UTASKISZOLGÁLÁS

2

Helyváltoztatáshoz közvetlenül kapcsolódik

Helyváltoztatáshoz közvetetten kapcsolódik

Unimodális információk

Multimodális információk

3

4

Statikus információk (t > 1 év)

5

6

Féldinamikus információk (1 év >t >1 nap)

Hagyományos megoldások

csak tájékoztatás vagy tájékoztatás és fizikai kiszolgálás

Dinamikus információk (t < 1 nap)

Intelligens megoldások

Kollektív megoldások

Individuális megoldások

1. ábra Az utasinformatika témaköréhez kapcsolódó fogalmak közötti összefüggések

98

a helyváltoztatáshoz való kapcsolódás

az információk alágazati kiterjedtsége szerint az információk érvényességének id beli állandósága szerint

a növelt érték információk

alkalmazása szerint

az információkat felhasználók

köre szerint



Az integrált rendszer befolyásolja a teljes személyközlekedési igényeket. Ezért összefoglaltam a korszer utasinformatikai megoldások céljait és funkcióit. Az információs igények felmérése a következ kérdések szerinti, szisztematikus helyzetfelmérési és tervezési lépések szerint végezhet el: 1. Kinek van szüksége információra? - Az információt felhasználók csoportjának meghatározása. 2. Hol szükséges az információ? - Az információszolgáltatás helyének meghatározása. 3. Mikor és mennyi ideig szükséges az információ? - Az információszolgáltatás id beliségének meghatározása. 4. Milyen információra van szükség? - A közlend információk tartalmának, min ségi, mennyiségi meghatározása, a kollektív és az individuális igények, és az azok közötti sorrend figyelembe vételével. 5. Milyen technikai eszközökkel és milyen megjelenési formában szükséges az információ? - Az információt szolgáltató eszközök, berendezések meghatározása, a telepítési, megjelenítési szempontok rögzítése. A személyközlekedési menedzsel rendszer részeként az integrált intelligens utasinformatikai rendszer az individuális és a teljes helyváltoztatási folyamatot lefed információk közlésével az utasok irányításának eszköze. A személyekre lebontott irányítás rendkívül összetett feladat, ugyanis az utasok magatartása nagyon sok tényez t l függ. Az általános utazási szokás-statisztikák általában nem használhatók. A magatartást befolyásoló tényez k nagy száma abból adódik, hogy a közlekedési folyamatban résztvev , és azt befolyásoló összetev k (pálya, járm , ember, környezet) egymásra hatása különböz képpen érinti az utazó személyeket. A modellezés nem nélkülözheti az integrálandó alrendszerek ismeretét, ezért azokat a megfelel logikai és m ködési rendbe állítva mutattam be. Az utasinformatikai rendszerek csoportosítása lehetséges a megvalósított hardver megoldások, az alkalmazott szoftverek, a felhasznált adatbázisok jellemz i szerint, és magának a helyváltoztatási (utazási) folyamatnak a sorrendjében is. A leghelyesebben akkor járunk el, ha a rendszerek számbavételénél a helyváltoztatási (utazási) folyamatot tekintjük a f rendez elvnek, ugyanis az alapfolyamat, azaz a kiinduló és a rendeltetési pont közötti helyváltoztatási folyamat elemei, logikája állandó; míg a hardver, a szoftver, és az adatbázis összetev k folyamatos változáson, technikai fejl désen mennek keresztül, és ezért az ilyen bázisra épül rendszertechnika nem lehet id tálló. Így eljárva az alrendszerek a következ csoportokba sorolhatók: 1. A személyszállítási rendszer tervezésénél használt informatikai rendszerek 2. A helyváltoztatás, az utazás el készítését segít utasinformatikai rendszerek 3. A helyváltoztatás, az utazás közbeni utasinformatikai rendszerek 4. Az utazás utáni utasinformatikai rendszerek 5. A személyszállítási rendszer számbavételénél használt informatikai rendszerek 6. A személyszállítási folyamatot irányító rendszerek Egy térben kiterjedt közforgalmú közlekedési hálózatot lefed integrált intelligens utasinformatikai rendszer a személyszállítási informatikai rendszerek több fázisban történ összekapcsolásával hozható létre. Ezek a fázisok a következ k: 1. az utasinformatikai rendszerek egy vállalaton belüli integrálása, 2. a vállalati integrált intelligens utasinformatikai rendszerek alágazaton belüli integrálása, 3. az alágazati integrált intelligens utasinformatikai rendszerek alágazatok közötti integrálása,

99



4. a multimodális integrált intelligens utasinformatikai rendszerek térbeli integrálása (országos, kontinentális, interkontinentális, globális integráció), 5. a térben integrált rendszerek teljes integrációja. Az információs rendszeren belül meg kell különböztetni az összetev k vázszerkezeti (statikus) struktúráját és az összetev k m ködéséhez tartozó funkcionális (dinamikus) struktúrát. Ezeket a kidolgozott modellek kell részletezettséggel ábrázolják. Az integráció lényege az integrált információrendszer és az információkat hordozó adatrendszer kialakításában rejlik. Az információk leképezik a személyszállítási alaprendszert. Ezért annak struktúrájából kiindulva lehetett az információs rendszert felépíteni. Az információs rendszer statikus struktúrája az információs feladatok hordozója, vagyis az a keret, amelyen belül végbemennek az információs folyamatok. A modellezéskor abból kell kiindulni, hogy számbavesszük mindazon összetev ket, amelyekb l a rendszer felépül. Vagyis még nem térünk ki azok m ködésére. A teljes személyszállítási irányító rendszer részét képez integrált intelligens utasinformatikai rendszer vázszerkezeti (statikus) modelljének kidolgozásakor a következ feladatokat végeztem el: • Meghatároztam az alrendszeri szerkezetet. • Az alrendszerek dekomponálásával vizsgáltam az alrendszeren belüli szerkezetet. • Elemeztem az alrendszerek közötti input-output kapcsolati szerkezetet. Az integrált rendszer nem elemek (alrendszerek) és kapcsolataik egyszer összessége, hanem az összetev knél magasabb funkciókra képes és min ségileg is új, más tulajdonságokkal rendelkezik. Az integrált rendszer által megvalósított funkciók azon eredményeknek az el állítását jelentik, amelyek a rendszer céljának elérését biztosítják. Ezekb l kiindulva lehet meghatározni a szükséges információkat. Az informatikai rendszerek fejlesztését a funkciómodellezés segíti. A funkciómodellezés során meghatározzuk és hierarchikus rendbe szervezzük az összes szükséges funkciót, megkeressük a közös vonásokat, majd valamennyi funkció folyamatát pontosan leírjuk. A teljes személyszállítási irányító rendszer részét képez integrált intelligens utasinformatikai rendszer m ködési (dinamikus) modelljének kidolgozásakor a következ feladatokat végeztem el: • Az információs (irányítási) folyamatokra szabályozási struktúrákat építettem fel. • A folyamatokat id rendi (m ködési) sorrendbe helyezve szabályozási láncmodellt készítettem. Az utasok helyváltoztatása az irányításuk függvénye. A teljes helyváltoztatás irányítása kiterjed a gyalogosan és a járm vel végrehajtott mozgásokra. Tehát a személyszállítás teljes irányításában a járm vek irányításán túl szükséges a gyalogos utasáramlatok megfelel szint kezelése, befolyásolása, irányítása is. A helyváltoztatási teljes folyamat során az utasok irányításának a következ módjai követik egymást: • egyéni explicit irányítás (a kiindulási helyt l az utasforgalmi létesítmény bejáratáig történ vezetés), • csoportos explicit irányítás (az utasforgalmi létesítmény bejáratától a járm höz vezetés), • csoportos implicit irányítás (a járm vön) - (a járm vön belül explicit egyéni irányítás), • csoportos explicit irányítás (a járm t l az utasforgalmi létesítmény kijáratáig vezetés), • egyéni explicit irányítás (az utasforgalmi létesítmény kijáratától a rendeltetési helyig történ vezetés). A személyszállítási szervezet m ködéséhez szükséges információk összességét nem elegend az egyes f funkciók elvégzéséhez szükséges információszükséglet egyszer halmazösszegeként tekinteni, hanem éppen a szisztematikus információkezelés megkívánja, hogy a teljes dinamikus struktúra információellátását egy min ségileg magasabb szinten, integrált szemléletben valósítsuk meg. A közlekedésben az információ egyik igen fontos

100



funkciója a közlekedési alaprendszer összetev inek (statikus struktúra) illetve azok m ködésének (dinamikus struktúra) leképezése. A személyszállítási rendszert leképez információk - az el z eknek megfelel en - hat csoportba sorolhatók, melyek a következ k: 1. személyszállítási feladatokat (a szállított személyek összetételét) leképez információk, 2. immobil rendszerösszetev kre vonatkozó információk, 3. mobil rendszerösszetev kre vonatkozó információk, 4. közlekedési alapfolyamatra vonatkozó információk, 5. egyéb összetev kre vonatkozó információk, 6. a személyszállítási rendszert jellemz korábbi id szakra vonatkozó információk. Az adatbázisok létrehozásakor a személyszállítási rendszer teljes leírása helyett a valós rendszer modellezését használjuk fel. Az adatmodell elkészítésekor a rendszer szempontjából fontos elemek, folyamatok kiválasztásával létrehozzuk a valós rendszer elméleti modelljét, melynek során meghatározzuk az egyedtípusokat. Az egyedtípusok megfelel tulajdonságokkal (attribútumokkal) rendelkeznek és közöttük különféle kapcsolatok állnak fenn. Az adatmodellezéskor az információs rendszerek adatainak magas szint logikai szerkezetét határozzuk meg, melynek legfontosabb fázisai a fogalmi, a logikai, majd a fizikai adatmodell kidolgozása. Az összekapcsolandó rendszereknél az adatmodellezés eltér lehet. Az adatok csoportosítása a következ szempontok szerint, azok egymásra épülésével végezhet el: 1. Az adatokat els dlegesen a személyszállítási alaprendszer struktúrái szerint a korábbiakban meghatározott hat csoportba lehet sorolni. 2. A második csoportosítási szempontot az egyes struktúrák elemei jelentik. Például az alaprendszeri statikus struktúra elemei (mobil rendszerösszetev i) a járm vek, a munkaer és a felhasznált energia. Az adatokat az ezen elemekhez való tartozás szerint lehet külön választani. 3. A csoportosítás harmadik lépcs ben a struktúraelemek részei szerint végezhet el. Például a járm vek, mint elemek adatain belül megkülönböztethet a m szaki jellemz k adatai és a személyszállítási funkcióhoz kapcsoló adatok. 4. Az id beli változás szempontjából a csoportosítás negyedik fázisában külön választható a statikus, féldinamikus és dinamikus adatok csoportja. A statikus adatok legnagyobb része törzsadatként kezelhet . 5. Az ötödik lépcs ben a létrehozott adatcsoportok felbonthatók az egyes adatelemekre. Ily módon az integrált adatbázis szerkezete az adatelemek szintjéig rögzíthet . A rendszer m ködéséhez megfelel technikai háttér szükséges. Az alkalmazható telematikai gépi komponensek csoportosítását és az összetev k kapcsolati szerkezetének modelljének kidolgozását követte a gépi összetev khöz (hardver) rendelt programtechnikai eszközök (szoftver) összefoglalása. Mivel a személyszállítás integrált alaprendszerét hazánkban els ként várhatóan a f városi agglomerációban hozzák létre - a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) keretében -, ezért az integrált utasinformatikai rendszer kiépítési, alkalmazási lehet ségét a szövetség által lefedett területen célszer vizsgálni. A rendszer bemutatását a gyakorlati megvalósítással kapcsolatos kitekintés zárja, mely a modellnek a Budapesti Közlekedési Szövetség területén való alkalmazhatóságát mutatja be és összefoglalja a m ködésb l származó várható el nyöket is.

101



Összefoglaló Az el adásomban célom összefoglalni azon ismereteket, amelyek a címben megnevezett új, ma még teljes kiépítettségében nem létez személyközlekedési informatikai rendszer modellszint felépítésének és m ködésének megértéséhez szükségesek. Annak ellenére, hogy a tárgyalt integrált rendszer még nem épült ki, azért kell nagy jelent séget tulajdonítani ennek a témának, mert igen sok új információtechnikai elem használatossá vált a személyszállítás irányításában (pl. távközlési m holdak, GPS, Internet) és ez alapján id szer vé vált a szigetjelleggel már m köd rendszerek egységes rendszerré építése. Az integrált utasinformatikai rendszer kihatással van a teljes személyközlekedési igények kezelésére. A korszer utasinformatikai megoldások céljainak és funkcióinak meghatározását a különböz személyközlekedési módok egységes szemléletben történ vizsgálatával végeztem el. A rendszer modellje a számítógéppel integrált teljes szállításirányítási rendszer (CIT=Computer Integrated Transportation) metamodelljére épül. A modellezés nem nélkülözheti az integrálandó alrendszerek ismeretét. A megfelel logikai és m ködési rendbe állítva, rendszerszemléletben foglalom össze ezen alrendszereket, bemutatásukkal együtt. Mivel az információk leképezik a személyszállítási rendszert, ezért az integrált információrendszer modelljét a személyszállítási rendszer szerkezetéb l kiindulva építettem fel. Az információs rendszeren belül megkülönböztettem az összetev k vázszerkezeti (statikus) struktúráját és az összetev k m ködéséhez tartozó funkcionális (dinamikus) struktúrát. Az integrált adatrendszer modelljét a személyszállítási rendszer kidolgozott struktúramodelljére alapozva dolgoztam ki. A rendszer m ködéséhez megfelel technikai háttér szükséges. Rendszerbe foglaltam a technikai hátterül alkalmazandó hardver és szoftver eszközöket. Funkcionális rendszerbe építettem a szükséges telematikai gépi komponenseket, kidolgoztam azok kapcsolati szerkezetének modelljét. Majd az ezen összetev khöz rendelt programtechnikai eszközöket ismertettem, a teljes információkezelési folyamat modelljét készítettem el. Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer bemutatását a megvalósítással kapcsolatos kitekintés zárja, mely a gyakorlati alkalmazásra mutat példát, összefoglalja a m ködésb l származó várható el nyöket és a szervezeti feltételeket is. A felépített modell által el revetített, a személyszállítási informatika területén szükséges fejlesztési irányok alapvet en fontosak, meghatározzák az elkövetkezend id szak teend it.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5]

Csiszár Cs.: Az integrált, intelligens utasinformatikai rendszer modellje. Ph.D. értekezés. Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 2001. Deutsche Bahn AG.: Leitplan CIR, Computer Integrated Railroading. A számítógéppel integrált vasúti szállítás tervének összefoglalója. 1994. Dreser M.-Gross W.: Mit GPS bessere Fahrgastinformation. Deine Bahn. 28. évf. 2000/5. p. 300-303. Ehmann G.B.-Keppeler B.-Zipfel K.G.: Connect-Landesweite Fahrplanauskunft. Der Nahverkehr. 18. évf. 2000/3. p. 61-64. Keller H.-Frank D.-Tschochner G.-Ziegler B.: Integrated telematics applications for sustainable mobility in the greater Munich area. 4th World Congress on Intelligent Transport Systems. 1997.

102


[6] [7]


Schär H.P.: CIPT-Computer Integrated Public Transportation. Third Annual World Congress on Intelligent Transport Systems. 1996. Westsik Gy.: Közlekedési Informatika, Telematika. M egyetemi Kiadó. 1997.

103


Imreh Csanád: Az online k-szerver probléma

Imreh Csanád Szeged, 1975

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Számítástudományi Tanszék [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1996-97. University of Utrecht, Hollandia, Tempus vendéghallgató (9 hónap) 1998. Technical University of Graz, vendégkutató (3 hónap) 1999. Technical University of Graz, vendégkutató (3 hónap) 2001-2002, Max-Planck Institute für Informatik, Saarbrücken, Németország, postdoktori ösztöndíj (12 hónap) Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 20

Tanulmányai: 1989-93 Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged 1993-98 JATE, Matematikus szak 1998-01 Szegedi Egyetem, Informatika PhD program

Konferencia el adásainak száma: 19 Legjelent sebb 5 publikációja: Cs. Imreh, Online strip packing with modifiable boxes, Operation Research Letters, 66, (2001) 7986 Cs. Imreh, A new well solvable class of PNS problems, Computing, 66, (2001), 289-296. M. Chrobak, J. Csirik, Cs. Imreh, J. Noga, J. Sgall, G. Woeginger, The Buffer Minimization Problem for Multiprocessor Scheduling with Conflicts, Proceedings of ICALP 2001, LNCS 2076, (2001) 862-874. L. Epstein, Cs. Imreh, R. van Stee, More on Weighted Servers or FIFO is better than LRU, Theoretical Computer Science, 306(1-3), (2003), 305-317. Cs. Imreh, Scheduling problems on two sets of identical machines, Computing, 70, (2003), 277294.

Jelenlegi munkahely: Szegedi Egyetem (egyetemi adjunktus) Tudományos fokozata: Matematika PhD (2001, SzTE) “Kombinatorikus algoritmusok a PNS és az online ütemezés témaköréb l” Tudományos tevékenység: • online algoritmusok • kombinatorikus optimalizálás • automataelmélet • ütemezés Oktatási tevékenység: • algoritmusok • operációkutatás • kombinatorikus optimalizálás

Kedvenc szabadid s tevékenységei: labdarúgás, sakk

Díjak, kitüntetések: 1999. Patai lászló Alapítványi Díj 1999. Pro Scientia Aranyérem 2000. Kalmár László Díj 2002. Farkas Gyula Díj 2002-2005 Békésy Ösztöndíj

104



Az online k-szerver probléma Bevezetés A gyakorlatban gyakran fordulnak el olyan optimalizálási feladatok, ahol az inputot csak részenként ismerjük meg, és a döntéseinket a már megkapott információk alapján a további adatok ismerete nélkül kell meghoznunk. Ilyen feladatok esetén online problémáról beszélünk. Az online algoritmusok elméletének igen sok alkalmazása van a számítástudomány, a közgazdaságtan, és az operációkutatás különböz területein. Az online algoritmusok hatékonyságának vizsgálatára használt legelterjedtebb módszer a kompetitív analízis. Az online algoritmus által kapott megoldás költségét hasonlítjuk össze az optimális offline (az offline esetben az algoritmus már kezdetben ismeri az egész inputot) célfüggvényértékkel. Az alábbiakban pontosabban definiáljuk ezen módszer alapvet fogalmait. Egy online algoritmust C-kompetitívnek nevezünk, ha minden inputra az algoritmus által kapott megoldás költsége nem nagyobb, mint C-szer az optimális offline költség. Egy algoritmus kompetitív hányadosa a legkisebb olyan C szám, amelyre az algoritmus Ckompetitív. Egy probléma kompetitív hányadosa a legkisebb kompetitív hányados, amelyet online algoritmus el tud érni. Az egyik legismertebb online probléma a k-szerver probléma. A feladatban adott egy metrikus tér, és van k szerverünk, amelyek a térben mozoghatnak. A probléma során a tér pontjaiból álló kérések egy listáját kell kielégíteni azáltal, hogy a megfelel kérések helyére odaküldünk egy-egy szervert. A probléma online, ami azt jelenti, hogy az igényeket egyenként kapjuk meg, és az egyes igényeket a további kérések ismerete nélkül kell kielégítenünk. A célunk a szerverek által megtett össztávolság minimalizálása. Ezen modellnek és speciális eseteinek számos alkalmazása van. Ebben a dolgozatban röviden összefoglaljuk a k-szerver problémára vonatkozó legismertebb, ma már klasszikusnak számító eredményeket, (egy részletesebb áttekintés megtalálható az [5] surveyben), majd röviden kitérünk néhány mostanában felvetett általánosításra és szorosan kapcsolódó egyéb problémára.

Alapvet eredmények a k-szerver problémára Az els fontos eredményeket a k szerver problémára a [13] cikkben igazolták. Megmutatták, hogy nincs olyan legalább k+1 pontból álló metrikus tér, ahol megadható olyan online algoritmus, amelynek kisebb a kompetitív hányadosa, mint k. A probléma nagy érdekl dést keltett, az elkövetkez néhány évben számos eredmény született. Az általános esetre els ként konstans (k-ban exponenciális) kompetitív algoritmust a [8] cikkben publikáltak. Ezt követ en hosszan nem sikerült lényegesen csökkenteni a fels és az alsó korlát közötti rést. Az áttörést a [11] dolgozatban közölt eredmény hozta. Itt sikerült a [4] cikkben javasolt munkafüggvényen alapuló algoritmust elemezni és igazolták, hogy az

105



algoritmus 2k-1-kompetitív. Nem sikerült meghatározni az algoritmus kompetitív hányadosát, bár általánosan sejtett, hogy az algoritmus valójában k-kompetitív. Ezen kompetitív hányados pontos meghatározása, illetve egy k-kompetitív algoritmus kifejlesztése azóta is az online algoritmusok elméletének legismertebb és sokak által legfontosabbnak tartott nyílt problémája. A probléma speciális eseteit számos dolgozatban vizsgálták. A k=2 esetre már az eredeti [13] dolgozatban bemutattak egy 2-kompetitív algoritmust, és kés bb több egyszer bb illetve gyorsabb 2-kompetitív algoritmust is kifejlesztettek. Szintén igazolást nyert, hogy az a kiegyensúlyozó algoritmus, amely igyekszik a szerverek által megtett távolságot egyenletesen elosztani, k-kompetitív abban az esetben, ha a metrikus tér pontjainak száma k+1. Szintén sok cikk foglalkozik speciális metrikus terekkel. Amennyiben bármely két pont távolsága 1, akkor a lapozási problémához jutunk, amely a számítógépek memóriakezelését modellezi, ezt a problémát számos dolgozat tanulmányozza, egy áttekintés található a [10] surveyben. Amennyiben a metrikus tér egy egyenes vagy egy fa, akkor megadható kkompetitív algoritmus (ld. [3]). A kezdeti alapvet eredmények után több dolgozat foglalkozott egyéb speciális esetekkel, és számos eredmény született a véletlenített online algoritmusokhoz kapcsolódóan. Továbbá olyan algoritmusokat vizsgáltak, amelyeknek korlátozott a memóriájuk. Itt ezekkel az eredményekkel nem foglalkozunk, inkább az eredeti k-szerver problémához kapcsolódó modelleket mutatjuk be röviden.

Egyéb kapcsolódó modellek Súlyozott szerverek: Az egyik legfontosabb általánosítása a k-szerver problémának a súlyozott k-szerver probléma. Ebben a problémában minden szervernek van egy súlya (az iedik szerver súlya w(i)), és amennyiben az i-edik szerver szolgál ki egy a szerver pozíciójától d távolságra es kérést, akkor ennek a költsége dw(i). Ez a probléma igen nehéznek bizonyult, csak kevés hozzá kapcsolódó eredmény ismert. Az uniform terek esetét (bármely két pont távolsága 1) vizsgálja általános k-ra a [9] dolgozat, ahol k-ban duplán exponenciális kompetitív hányadossal rendelkez algoritmust fejlesztettek ki. A k=2 esetet vizsgálják a [6] és [7] cikkek, [6] tetsz leges sebességek esetén vizsgálja a problémát, a [7] dolgozat f leg azzal az esettel foglalkozik, amelyben a szerverek sebességének hányadosa kicsi.

Online utazó ügynök probléma: Az online utazó ügynök problémában (ld. [1]) egyetlen szerverünk van, amellyel kéréseket kell kielégítenünk. A különbség az, hogy a kéréseket nem az adott sorrendben kell kielégíteni, hanem a kéréseknek van egy érkezési ideje, és a kéréseket bármikor kielégíthetjük az érkezési idejük után. A szerver egység sebességgel mozog, a probléma online, ami azt jelenti, hogy egy adott id pontban csak az addig beérkezett kéréseket ismerjük és semmit nem tudunk a többi kérésr l. A cél az, hogy minél hamarabb fejezzük be a kérések kielégítését. Az [1] dolgozatban két modellt vizsgálnak, az egyikben a szervernek vissza kell térnie a kéréssorozat végén a kezd pontba a másikban nem. Az els modellben optimális 2-kompetitív algoritmust adtak az általános esetre, és egy 1.75kompetitív algoritmust, továbbá egy 1.64 alsó korlátot a lehetséges kompetitív hányadosokra az egyenes esetén. A második modellben 2.5-kompetitív algoritmust mutattak be általános tér

106



esetén és 7/3-kompetitív algoritmust az egyenesre. Ez a probléma jelenleg igen nagy érdekl désre tart számot. Több eredmény született más célfüggvényekre a legtöbb a kérések kielégítésének átlagos idejére (ld [12] és az ott szerepl hivatkozások). Az összes dolgozat egyetlen szerver esetét vizsgálja, arra az esetre, amelyben több szerver használható nem ismertek eredmények.

Fuvarra várva modellek: Végül mindenképpen érdemes megemlítenünk ezt a változatot is. A fenti modellekben a kérések egy pontra vonatkoztak, ahova a szervert küldeni kellett. Másrészt igen sok gyakorlati alkalmazás esetén a kérést nem lehet kielégíteni pusztán azáltal, hogy odaküldünk egy szervert, hanem a kérés arra vonatkozik, hogy adott pontból szállítsunk el valamit egy másik pontba. Több online modellt tanulmányoztak attól függ en, hogy a célállomást is megkapja az algoritmus a kérés érkezésekor vagy csak akkor amikor odaérkezett a kérés helyszínére. Irodalomjegyzék

[1] G. Ausiello, E. Feuerstein, S. Leonardi, L. Stougie, M. Talamo, Algorithms for the OnLine Travelling Salesman, Algorithmica, 29, 560-581, 2001. [2] N. Auscheuer, S. O. Krumke, J. Rambau, Online dial a ride problems: Minimizing the completion time, Proc. of the 17-th International Symposiumon Theoretical Aspects of Computer Science, LNCS 1770, Springer Verlag, 639-650, 2000. [3] M. Chrobak, L. Larmore, An optimal algorithm for k-servers on trees, SIAM Journal on Computing, 20, 144-148, 1991. [4] M. Chrobak, L. Larmore, The server problem and online games, DIMACS series in Discrete mathematics and Theoretical Computer Science, 7, 11-64, 1992. [5] M. Chrobak, L. Larmore, Metrical task systems, the server problem and the work function algorithm, Online algorithms: The State of the Art (A. Fiat, and G. J. Woeginger (eds.)) LNCS 1442, Springer-Verlag, 74-96, 1998. [6] M. Chrobak, J. Sgall, The weighted 2-server Problem, Proc. of the 17-th International Symposiumon Theoretical Aspects of Computer Science LNCS 1770, SpringerVerlag, 593-604, 2000. [7] L. Epstein, Cs. Imreh, R. van Stee, More on weighted servers or FIFO is better than LRU, Theoretical Computer Science, 306(1-3), 305-317, 2003. [8] A. Fiat, Y. Rabani, Y. Ravid, Competitive k-server algorithms, Journal of Computer and System Sciences, 48, 410-428, 1994. (also in FOCS 90) [9] A. Fiat, M. Ricklin, Competitive algorithms for the weighted server problem, Theoretical Computer Science, 130 85--99, 1994.

107



[10] S. Irani, Competitive analysis of paging, Online algorithms: The State of the Art (A. Fiat, and G. J. Woeginger (eds.)) LNCS 1442, Springer-Verlag, 52-73, 1998 [11] E. Koutsoupias, C. Papadimitriou, On the k-server conjecture, Journal of the ACM, 42, 971-983, 1995. [12] S. O. Krumke, W. E. de Paepe, D. Poengsen, L. Stougie, News from the Online Traveling Repairman, Proceedings of 26th MFCS, LNCS 2136 Springer-Verlag, 487-499, 2001. [13] M. Manasse, L. McGeoch, D. Sleator, Competitive algorithms for server problems, Journal of Algorithms, 11, 208-230, 1990

108

109


Szalai Róbert: Bifurkációk és káosz a nagysebesség marási folyamatban

Szalai Róbert

Székesfehérvár, 1978 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem M szaki Mechanikai Tanszék Budapest [email protected]

Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2002. SOCRATES/ERASMUS ösztöndíj, University of Bristol, Dept. of Engineering Mathematics, UK (5 hónap) 2004 Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, University of Bristol, Dept. of Engineering Mathematics, UK (5 hónap) 2004-05 Fulbright ösztöndíj, Massachusetts Institute of Technology, Department of Mechanical Engineering, Camebridge, MA (9 hónap) Legjelent sebb publikációi: Szalai, R. Stépán, G., Hogan, S.J. Global dynamics of low immersion high-speed milling, Chaos: an Interdisciplinary Journal of Nonlinear Science, elfogadva (2004) Szalai, R., Stépán, G. Stability boundaris of highspeed milling corresponding to period doubling are essentially closed curves, in Proceedings of 2003 ASME International Mechanical Engineering Congress and R&D Expo (Washington D.C., 2003) IMECE2003-42122 (2003), pp. 1-6. Stépán, G., Szalai, R., Mann, B. P., Bayly, P. V., Insperger, T., Gradisek, J., Govekar, E., Nonlinear dynamics of high-speed milling - analysis, numerics and experiments, ASME Journal of Vibrations and Acoustics, megjelenés alatt (2004) Stépán, G., Szalai, R., Insperger, T., Nonlinear dynamics of high-speed milling subjected to regenerative effect, in Nonlinear Dynamics of Production Systems (Eds.: G. Radons, R. Neugebauer), Wiley-VCH, Berlin, 2004 (ISBN 3527-40430-9) pp. (111-128)

Tanulmányai: 1993-97 Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár 1997-02 Budapesti M szaki es Gazdaságtudomanyi Egyetem, Gépészmérnöki szak 2002- Budapesti M szaki es Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészeti Tudományok doktori iskola Tudományos tevékenység: • Szerszámgéprezgések vizsgálata • Késleltetett differenciálegyenletek • Nem sima dinamikai rendszerek • Káosz fizikai rendszerekben Oktatási tevékenység: • Mechanika (Dinamika) Díjak, kitüntetések: 2002. Köztársasági ösztöndíj 2003. Pro Scientia Aranyérem

Kedvenc szabadid s tevékenységei: pub quiz, zene, mozi

110


Szalai Róbert: Bifurkációk és káosz a nagysebesség marási folyamatban

Bifurkációk és káosz a nagysebesség marási folyamatban Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem M szaki Mechanikai Tanszék Budapest [email protected]

A nagysebesség marás manapság az egyik legkedveltebb és leghatékonyabb forgácsleválasztási eljárás az iparban. Alkalmazzák a repül gépgyártásban és újabban a személygépkocsi gyártás területén is. A folyamat dinamikájának megértése, a keletkez rezgések el rejelzése ezért iparilag is fontos feladat. El adásomban egy diszkrét matematikai modellen keresztül mutatom be a technológiai folyamat során fellép nemlineáris rezgéseket. El ször a folyamat lineáris stabilitását vizsgálom [1], melynek eredményeképpen egy stabilitási térképet állítok el . Nemlineáris rendszereknél azonban a lineáris stabilitás nem ad megfelel információt a globális viselkedésr l, különösen stabilitási határhoz közeli paraméterértékek esetében. A lokális bifurkációelmélet segítségével viszont meghatározhatók a stabilitásváltáskor keletkez nemlineáris rezgések és azok stabilitása. Az elméletet alkalmazva kiderül, hogy a nagysebesség marási folyamatban fellép bifurkációk szubkritikusak, azaz instabil rezgések léteznek a lineárisan még stabil paramétertartományokban. Ezen rezgések jelenléte egy ún. bistabil viselkedést eredményez, azaz a rendszerben kis zavarás hatására nemkívánatos rezgések kelekezhetnek és ezek a rezgések újabb zavarás hatására eltünhetnek. Az el adás második részében a folyamat globális dinamikájával foglalkozom. Globális dupla periódusú rezgések létezését bizonyítom, majd ezek stabilitását és bifurkációit vizsgálom. Kiderül, hogy a szimulációk során megfigyelt kaotikus mozgások ezen dupla periódusú pályával vannak összefüggésben [3]. Bebizonyítom, hogy ebben az esetben a dinamika ekvivalens a 2 szimbólumból alló Bernoulli sorozatokon értelmezett balra tolás egy változatával [2].

Hivatkozások: Davies, M.A., Pratt, J.R., Dutterer, B. Burns, T.J. Stability prediction for low radial immersion milling, J. Manuf. Sci. & Eng., 124 pp. 217-225, (2002) Moser, J. Stable and random motions in dynamical systems, Princeton University Press, (2001) Stépán, G. Szalai, R., Hogan, S.J. The chaotic oscillations of high-speed milling, In Proceedings of the IUTAM Symposium on Chaotic Dynamics and Control of Systems and Processes, Roma, Italy (2003)

111


Vukoszávlyev Zorán: Templomépítészet Magyarországon az ezredfordulón

Vukoszávlyev Zorán Szeged, 1972

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és M emléki Tanszék Budapest [email protected] Oktatási tevékenység: • építészettörténet • tervezési konzulens Díjak, kitüntetések: 1995. Pro Scientia Aranyérem 1996. BME Építészmérnöki Kar diplomadíj 2003. Pro Scientia Érmes felkészít tanár Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1996. Róma, Olaszország, Santo Stefano Rotondo felmérési munkálatai (3 hónap) 2003. Delfti M szaki Egyetem, Építészmérnöki Kar, Hollandia, kutatói ösztöndíj (5 hónap) 1994-2003. 20 tanulmányút történeti és kortárs építészeti témákban

Tanulmányai: 1987-91 JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged 1991-96 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar 1996-99 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Építészettudományi PhD program 1998-2000 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, M emlékvédelmi Szakmérnök

Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 51 Konferencia el adásainak száma: 20 Legjelent sebb 5 publikációja: Magyarországi szerb ortodox templomok in: Architectura Hungariae – Építészettörténet 1999/2. Http://arch.eptort.bme.hu/epitesz2.html Baranya megye szerb ortodox templomai – egy magyarországi nemzetiség szakrális építészetének jelene. in: Tusnád 2000. Utilitas. Kolozsvár. 2000. pp.115-117. Új építéstörténeti adatok Baranya megye szerb ortodox templomainak periodizációjához. In: Építés- Építészettudomány. XXIX. kötet 3-4. szám pp.265-287. Tiszta képletek. Kortárs szakrális építészet az ezredfordulón Magyarországon. in: Utóirat – Post Scriptum. A Régi-új Magyar Épít m vészet melléklete. 2003/6. pp.3-5. Egy a mindenség. Kortárs kápolnák az ezredfordulón. in: Octogon. 2004/2. pp.48-51.

Jelenlegi munkahely: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Építészettörténeti és M emléki Tanszék Tudományos fokozata: az építészettudomány doktora (2003, BME) “Szerb ortodox templomok Magyarországon – a XVIIIXIX. századi fejl dés tipológiai vázlata” Tudományos tevékenység: • az ortodoxia építészete Magyarországon • szakrális építészet • kortárs építészet

Kedvenc szabadid s tevékenységei: építészeti fotó

112



Templomépítészet Magyarországon az ezredfordulón A kereszténység második évezredének végén a Magyar Állam a keresztény világhoz tartozásának 1000. évét ünnepelte. Az ezer év folyamán a korstílusoknak megfelel en igen sok templom gazdagította a magyar építészettörténetet és a magyar kultúrát. A jeles emlékek képet adnak létrejöttük id szakának társadalmi és gazdasági vonatkozásairól; évszázadokon át fennmaradva értékek hordozóivá váltak. Az ezredforduló Magyarországán immár 15 éve újra sok templom épül. Kis közösségek állítanak „házat” hitük bizonyítékául. Szép számmal épülnek katolikus, evangélikus és református szakrális épületek. A történeti egyházak mellett er södik a görög katolikusok templomépít tevékenysége is. Értékel elemzésünkben az utóbbi évtized templomait mutatjuk be, kitérve a felfedezhet stílusokra. Az építészek munkáin keresztül bemutatjuk az ezredvég keresztény hitvilágának építészeti látásmódját, érzékeltetjük a szakralitás kérdésének egyéni és közösségi megközelítését. A ma temploma ezredvégi társadalmunk rajzolata – értékközvetít a következ évszázadokra akként, mint a régiek. A kortárs szakrális építészet alapjait az 1930-as évek modernizmusában jelölhetnénk meg. A modern építészeti stílus sajátos látásmódját igyekezett a szakrális építészetben is megfeleltetni. A tiszta, nyugodt, geometrikus formák a modern építészet formajegyeiként hatnak csak els megközelítésben, azonban a korszakra jellemz konzekvens funkcionális gondolkodásmódból is levezethetjük e szikárságot. A ’30-as években több jeles építész is csatlakozott azon formamegújítást is hozó tervezési módszerhez, melyben els dleges szemponttá vált a különböz használatú terek tiszta megjelenítése és azok egymáshoz való kapcsolatainak egyértelm olvashatósága.

Budapest, városmajori római katolikus templom, Árkay Aladár és Árkay Bertalan

A liturgikus funkcióknak önálló téregységeket jelöltek meg, melyek a korszakra jellemz en kompozíció szerint egyszer kubusos formákba szervez dtek. A térhierarchiának megfelel en hangsúlyozták a lényegesebb tereket, általában az oltár magasságilag er teljesebb kiemelést kapott. Árkayék városmajori, Rimanóczy Gyula pasaréti temploma vagy Weichinger Károly pécsi pálos kolostortemploma a modern szakrális építészet azon törekvését is jelölik e megállapításokon felül, hogy ezen id szakban er teljes szándék jelentkezik az ókeresztény alaprajzi térkapcsolatok újradefiniálására. (Természetesen ez sok liturgikus megújítási szándékkal egyeztethet : a keresztel kápolna f bejáratnál történ elhelyezésének bibliamagyarázati okaitól kezdve az oltártér többlépcs s pódiumszer kiemelésén át a szentségtartó hangsúlyos elhelyezéséig az oltártérben.)

113



A második világháború után er s cezúra következett a templomépítészet számára. A politikai légkör nem felelt meg az egyházi építkezéseknek. A nagyon ritkává váló templomépítések inkább megt rt folyamatok voltak, támogatásra nem igazán lehetett számítani. A rendszerváltás környékén azonban már jelent s er ket mozgattak meg a közösségek. A ’80-as évek második felében leginkább a katolikus egyház lehet ségei nyíltak meg arra, hogy olyan vallásilag elhanyagolt, nagy ipari városokban is templomot építhessen, ahol egy ilyen eseménynek er s közösségépít szerepe van. Makovecz Imre paksi temploma az si magyar forma és hitvilág szimbolikusságát ötvözte a keresztény hagyományokkal, s a rá jellemz antropomorf megközelítésben szív alaprajzú templomot szerkesztett organikus formakinccsel.

Paks, római katolikus templom, Makovecz Imre

Paks templománál a bels ágasfás rendszer az alaprajzi formát szimbolikájában kiemel szív formájú felülvilágítót tart. A bels tér misztikus megvilágítása mindig is fontos eleme volt a szakrális építészeti térnek. A romanika apró nyílásain besz r d fényt l kezdve a rózsaablak megjelenéséig, majd a hatalmas gótikus katedrálisok mérm ves színesüveg ablakain át hosszú folyamatként elemezhetnénk a bels tér természetes fénnyel való megvilágításának módjait. A mai korszakra jellemz en a fény újra jelent s szerepet kap. A tiszta geometriája segíti az építészeti elemek hangsúlyozását, a térszervezési szándékok er sítését. Török Ferenc és Balázs Mihály Budapest-lágymányosi Magyar Szentek temploma központos térbe rendez dik. A kupola felületét sorokba rendez dve száz és száz apró fényszem töri át: a földi és égi szféra közt csoportba rendez d fénypontok a közösség összetartozásának szimbolikus jelét adják.

Budapest-Lágymányos, római katolikus templom, Török Ferenc és Balázs Mihály

114



Török-Balázs templománál a kör alaprajz a korai románkori magyar rotundákra utal. Eképpen valójában a történetiséget átvéve teremt szimbolikus kapcsolatot a régmúlttal. A hagyománytisztelet közetlenebb formai megnyilvánulását látjuk Basa Péter Budakeszin épült református templománál. A Határon Túli Magyarok temploma a Fels -Tisza-vidéki és erdélyi református templomok harangtornyát idézi meg, míg a szakrális tér modern felfogásban félellipszisszer formát alkot.

Budakeszi, református templom, Basa Péter

A közösség szerepének kiemelése igen fontos az ezredvég építészetében. Felekezeti hovatartozástól függetlenül a küls és bels terek a templomot használók csoportját tudatosan segítik a közösségi aktivitások megélhetésére. A templom el tti gyülekez terek nem csak a belépés el tti felkészülés terei, hanem a szertartás utáni beszélgetések és együttlétek védett helyei is egyben. Miskolc avasi lakótelepén a panelrengeteg közepén mediterrán városi teret formáló épületegyüttesként jött létre a templom és hozzá kapcsolódó közösségi létesítmények (iskola, lelkészlakás, vendégház, öregek otthona, konferenciatermek). Budapest Békásmegyer lakótelepének szélén pedig kis fallal övezett terület közepére húzódott vissza a szikár templomtömeg – az evangélikusokra jellemz felfogásban itt nem torony jelöli az összetartozás helyét, hanem a közösség ottléte alkotja a szent együttlét építményét.

115



Miskolc, római katolikus templomegyüttes, Ferencz István

Budapest-Békásmegyer, evangélikus gyülekezeti központ, Pazár Béla

A történeti egyházak mellett igen er teljes épít tevékenységbe fogott a görögkatolikus egyház is. A tradicionálisan keleti szertartásmintákat használó, azonban Róma egyházi fennhatósága alatt m köd keresztény vallás leginkább az észak-magyarországi területeken rendelkezik nagy hív közösségekkel. A legnyugatibb bástyát jelent csepeli közösség számára Fejérdy Péter az egyházuk kett s identitását szimbolikusan hangsúlyozó templomot tervezett. Keleti hagyományaikat a tér és tömegszervezés központossága jelenti, míg a nyugati kereszténységet e térforma hosszanti tengelye er síti. Így alakul ki az elliptikus alaprajz, mely a keleti (bizánci) és nyugati (római katolikus) köt déseket ötvözi.

Budapest-Csepel, görög katolikus templom, Fejérdy Péter

116



A kortárs magyar templomépítészet új utakat jár. A hagyomány tisztelete és az er s érzelmi köt dések mellett a szimbolikusság jelent s szerepet kap a tervezésben. Az alkotó folyamat a közösség egységét igyekszik er síteni, s a személyesen megélt szakrális térben a magánáhitat misztikussága mellett az egyház nyitottságának tisztaságát is megjeleníti a fény által.

117


Bujdosó Ildikó: Fotografikus látásmód az építészetben

Bujdosó Ildikó

Budapest, 1978 Boltív Építészeti Kft. Budapest [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2000-2001 Erasmus ösztöndíj, Milánó, Olaszország (10 hónap) 2002-2003 Köztársasági ösztöndíj 2003 Fáy András kutatói díj 2003-2004 Pro Renovanda Cultura Hungariae ösztöndíj 1997-2004. tanulmányutak történeti és kortárs építészeti helyeken: Olaszország, Franciaország, Svájc, Egyiptom, Németország, Svédország, Hollandia Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 4

Tanulmányai: 1992-1996 Veres Péter Gimnázium, Budapest 1996-2003 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar 2000-2001 Politecnico di Milano, Milánó, Olaszország

Konferencia el adásainak száma: 3 Legjelent sebb 2 publikációja: 2003 Alfától ómegáig; Tatabánya, evangélikus gyülekezeti központ tervpályázata. in: Utóirat – Post Scriptum. A Régi-új Magyar Épít m vészet melléklete. 2003/6. p.14. 2004 Monolit üveg; Laminált üveg lakóépület, Leerdam, Hollandia. in: Alaprajz. 2004/1. pp.28-31.

Jelenlegi munkahely: LINT Kft. – Építész mester: Nagy Tamás DLA Tudományos fokozata: okleveles építészmérnök (2003)

Legjelent sebb 2 kiállítása: 2003 M vészeti Egyetemek Összm vészeti Fesztiválja, Millenáris, Budapest 2004 Építészetünk jelene és jöv je, Nemzeti Galéria, Budapest

Tudományos tevékenység: • m vészetelmélet • kortárs építészet Díjak, kit ntetések: 2001 Incontri Internazionali di Firenze workshop I.díj 2002 BME Építész Kar komplex pályázat I. díj 2002 Tatabánya, evangélikus templom tervpályázat megosztott I. díj 2002 BME Építész Kar TDK elismerés 2003 Országos M vészettudományi Diákköri Konferencia I. díj 2003 MTA-OTDT Pro Arte díja 2003 Hauszmann Alajos diplomadíj I. díj

Legjelent sebb 2 munkája: 2002 Balatonfüred, Rugovics nyaraló (Fejérdy Péterrel) 2003 Budapest, római katolikus Krisztus Király kápolna b vítése (Fejérdy Péterrel) Kedvenc szabadid s tevékenységei: építészeti fotó

118



Fotografikus látásmód az építészetben

Hiroshi Sugimoto képe Tadao Ando japán építész Fény templomáról

Az építészet egyrészr l humán és természettudomány, másrészr l ipar- és képz m vészeti ág, mely az embert körülölel fizikai tér egy részét alakítja. E sajátosságából adódik összetett feladata is: az építészeti terek emberekre és környezetre gyakorolt pszichofizikai és m szaki, funkcionális és esztétikai hatásainak vagy ellenhatásainak elérése.

Vizuális és taktilis érzékelési minták. A fotogramm-kísérletek módszerei fénnyel és anyaggal, az építészet alapeszközeivel manipulálnak

Mivel az építész olyan m vész, aki alapvet en járható – gyakran lakható – tárgyakat alkot; a tervezés során a tér érzékelésének hangsúlyozására törekszik. A fenti transzdiszciplinaritásból is ered, hogy az építészeti m érzékelési módjai lehetnek immateriálisak és materiálisak. Építészeti szempontból a látás, hallás, szaglás immateriális; a tapintás materiális érzékelési mód. Az si, gyermeki, illetve népi felfogásban ezek az érzékelési módok egyenrangúak voltak és nem különültek el egymástól. A történelem folyamán m szaki fejlesztések mindig forradalmasították az építészetet, melyek általában anyagi-szerkezeti jelleg ek voltak (k boltozatok a középkorban, acél rácsszerkezet az újkorban, vasbeton héj a legújabb korban). A

119



legújabb kor technikai újításai közül a fotográfia feltalálása azonban közvetetten az egész világképet korábban nem tapasztalható módon módosította.

Peter Zumthor szerkezeti makettje a tervezett kölni Diocesan-múzeum áttört falát modellezi. Hasonló hatást kíván elérni egy svájci építészcsoport terve, ahol a bels fényviszonyok megértése érdekében igen nagy lépték modelleket készítenek. E vizuális leképezés iránti igény kifejezetten kortárs sajátosság

Az álló-, majd nem sokkal kés bb a mozgókép-rögzítés elterjedésével a vizuális érzékelési mód a többi hátrányára egyre nagyobb szerepet kapott. Az embert ér immateriális hatások szimulálhatókká váltak. Ezzel párhuzamosan a történeti építészetet mindig determináló materiális feltételek a kialakuló interregionalitás miatt egyre kevésbé lettek meghatározóak. A fejlett országokban a népi spontaneitást is a tervezett építészet váltotta fel. Ezt a jelenséget csak fokozta a XX. század végi digitális és virtuális technika feltalálása és elterjedése.

Losonczi Áron építész szabadalma, a fényátereszt beton üvegszál-optikát használ a beton adalékanyagaként; ezáltal a tömör képzet falon átsz r dik a fény

A manufakturális korok természetes taktilis érzékét mind jobban kiszorította egyfajta elvont képszer ség, melyet a fotográfia totális elterjedése idézett el . Ráadásul a képszer ség forrásává a közvetett fotográfiai élmények váltak a közvetlen módon átélt térélmények mellett vagy helyett. A XX. századi ember élményei néha természetellenesen fotografikus eredet ek. Az anyagok felületi textúrájának és faktúrájának tapinthatóságára gyakran csak következtetünk egy kép különböz tónusaiból összeálló vizuális érzékelésb l. Talán ezzel magyarázható, hogy a fekete-fehér fényképezés h skorában épp a fény-árnyék kontrasztra épít modern építészet fénykorát élte, mely építészet Corbusier szerint: formák okos játéka a fényben.

120



A nagyítás technikája világított rá, hogy egy kép valójában képpontokból áll – ez homlokzati struktúrákon is leképezhet

Moholy-Nagy László revolúciós munkássága máig érezteti hatását. Szerinte a fekete-fehér fotográfia fejl dése révén fedeztük fel el ször igazán a fényt és árnyékot, mely így a látás új eszközévé, objektív formájává vált. A fotográfia egy fokozott, illetve érzékenyebb látással ajándékozott meg bennünket a szemünk számára adott id ben és térben.

A svájci Herzog & de Meuron építésziroda Tenerife szigetére tervezett hajókiköt je a digitális fényképtechnika pixeleivel operál

A színes fotográfia története a posztmodern építészet történetének is megfeleltethet . A színek és az anyagok materiális jelent ségének megnövekedése azonban a látványorientáltság veszélyét is el térbe hozta.

121



Herzog & de Meuron bázeli múzeumépületénél a homlokzat hasítékai az optikai hatáson túl a plasztikus anyagszer séget is fokozzák

Ez a fotografikus látásmód a sokféle különböz mai irányzathoz tartozó kortárs építészekre is szinte kivétel nélkül igaz. Ez a kulturális háttér képes korstílust formálni, melybe a historizmus utáni összes irányzat – a modernt l a posztmodernig – beleillik.

A Prada üzletház idén átadott tokiói épületének munkamodelljei a tervezési folyamat lépéseit szemléltetik az egyszer monolit makettekt l a homlokzat raszterszer felbontásáig

Az ezredfordulón a modern és a posztmodern szintéziseként egyfajta egyensúly kezd beállni az immateriális és a materiális értékek között. A formai-fénytani „okos játékokat” egyre inkább kiegészítik az anyagi-szerkezeti kísérletek. Ennek az experimentális építészetnek egyegy radikális példája képes fotografikus élményképként hatni. A történeti és kísérleti élményképekb l megteremtett építészetben pedig az immateriális és a materiális elem, azaz gyakran a fény és az anyag, újra letisztulva, egy egységben tud megjelenni.

122



Térbeli kísérlet fotográfiai módszerek beemelésére - egy épülethomlokzat nyílásait a bels b l értelmezhetjük képkivágásként, melyek összképe kívülr l nézve kollázsként hat

Ez visszautal az építészet diszciplináris kett sségére, mely jó esetben képes az ellentéteket egybeforrasztani: immateriális és materiális, irracionális és racionális, ösztönös és szerkesztett, absztrakt és reális, m vészi és mérnöki együtt harmóniát tud létrehozni.

Fény- és anyagkísérletek eredményeként Leerdamban megvalósult egy újszer üvegház, ahol a faltesteket lapjával egymáshoz ragasztott üvegtáblák ezrei alkotják. A küls környezet a fal üvegsz r jén keresztül impresszionista képpé transzformálódik

123

124

Élettelen természettudományok és m szaki tudományok II.

El adások:

Bakó Tamás Filmhang restaurálás: a nemlineáris kompenzálás egy gyakorlati alkalmazása Barbarics Tamás Szenzorok együttm ködése neurális hálózattal Sztáray Bálint Fémorganikus vegyületek vizsgálata fotoelektron-spektroszkópiával fotoelektron-fotoion koincidenciaspektroszkópiával

125

és


Bakó Tamás: Filmhang restaurálás

Bakó Tamás

Budapest, 1976 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2001. Schnell László ösztöndíj Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 17 Konferencia el adásainak száma: 13 Legjelent sebb 5 publikációja: Tamás B. Bakó, Balázs Bank, Tamás Dabóczi, "Restoration of Nonlinearly Distorted Audio with the Application to Old Motion Pictures", AES 20th Int. Conf. on Archiving, Restoration and New Methods of Recording, Budapest, Hungary, Oct 57, 2001, pp. 191-198.

Tanulmányai: 1990-94 Berzsenyi Dániel Gimnázium, Bp. 1994-99 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, villamosmérnöki szak, Mérés és Rendszertervezés f szakirány 1998-01 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Orvosbiológus mérnök képzés 1999-02 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai kar, PhD képzés

Dabóczi T. and T. B. Bakó, "Inverse Filtering of Optical Images", IEEE Trans. on Instr. and Meas., vol. 50, no. 4 (2001), pp. 991-994. Tamás B. Bakó and Tamás Dabóczi, "Reconstruction of Nonlinearly Distorted Signals With Regularized Inverse Characteristics", IEEE Trans. on Instr. and Meas., Vol. 51, No. 5, pp. 1019-1022, 2002.

Jelenlegi munkahely: Algorithmix, Advanced DSP Technologies, (project manager)

Tamás B. Bakó, Tamás Dabóczi, "Unbiased Reconstruction of Nonlinearly Distorted Signals", IMTC 2002, Anchorage, USA, May 21-23, 2002. Proc. IEEE Instr. and Meas. Techn. Conf., 2002 pp. 1099-1102.

Tudományos tevékenység: • inverz sz rési problémák • zajcsökkentés • nemlineáris kompenzálás

Tamás B. Bakó, Tamás Dabóczi and B. A. Bell, "Automatic Compensation of Nonlinear Distortions", IMTC 2002, Anchorage, USA, May 21-23, 2002. Proc. IEEE Instr. and Meas. Techn. Conf., 2002 pp. 1321-1325.

Korábbi oktatási tevékenység: • beágyazott rendszerek • orvosbiológiai mérések • multimédia Díjak, kitüntetések: 1999. Pro Scientia Aranyérem

Kedvenc szabadid s tevékenységei: zene, programozás

126



Filmhang restaurálás: a nemlineáris kompenzálás egy gyakorlati alkalmazása Bakó Tamás, dr. Dabóczy Tamás Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék [email protected] [email protected]

1. Bevezet A régi filmfelvételek hangja gyakran gyenge min ség . Ennek egyik oka a hang nemlineáris torzulása. A professzionális filmtechnikában a hangot optikai úton rögzítik a filmszalagra; erre szolgál a filmszalag szélén, a perforáció mellett található hangsáv. Jelenleg a transzverzális felvételi technikát használják, ahol a hanginformációt a fekete és fehér részek egymáshoz viszonyított aránya adja (1. ábra, bal oldal). Ez a módszer azért el nyös, mert a film el hívási körülményei vagy a felvételhez használt fényforrás er ssége nem nagyon befolyásolja a film hangmin ségét. Azonban egészen az 1950-es évekig az intenzitás alapú hangkódolást használták (1. ábra, jobb oldal) [1]. Ebben az esetben a hanginformációt a hangcsík sötétsége, azaz a feketedés intenzitása hordozza. Ez a technika nagyon érzékeny az el hívásra, a megvilágításra és a hang kivezérlésére, mert a film feketedési görbéje egy nemlineáris függvény (2. ábra). Nagy hanger sségeknél vagy rosszul megválasztott megvilágítás munkapontnál a hang kiléphet a feketedési görbe lineáris tartományából, és er teljesen eltorzulhat. Ennek hatására csökken a szöveg érthet sége és élvezhet sége.

1. ábra: Filmfelvételek hangsávja transzverzális (bal oldal) és intenzitás alapú kódolással (jobb oldal).

2. ábra: Filmek tipikus feketedési karakterisztikája.

127



Ha a torzítás szintje nem fogadható el, a hang min ségén digitális jelfeldolgozással javíthatunk és a hangot egy "inverz" karakterisztikával korrigálhatjuk. Ez a korrigálás azonban összetett feladat, mivel a torzító függvény pontos alakját nem ismerjük. A másik nehezít tényez , hogy a torz hang zajjal terhelt és a visszaalakítás során a zaj túlságosan feler södhet, akár el is nyomhatja az eredeti jelet. Számos tanulmány foglalkozik nemlinearitások identifikációjával és korrekciójával. Ezen tanulmányok legtöbbje azonban nem foglalkozik a fellép zaj hatásaival [2-6]. Más algoritmusok, amelyek zajos jelek helyreállításával foglalkoznak, rendkívül számításigényesek, mert iteratív algoritmusokat használnak [7, 8]. Ebben a cikkben egy új módszert írunk le, ami képes a filmfelvételek statikus nemlineáris karakterisztikája által okozott torzulást kompenzálni, nem igényel iterációt és képes a zaj hatásait kezelni. A módszer két lépésb l áll: els lépés a statikus nemlinearitás meghatározása. A nemlineáris függvény alakját ugyan ismerjük, mert a film feketedési karakterisztikája ismert, azonban – egy adott filmtekercsnél – a munkapont és a berendezések er sítési tényez je a nemlinearitás el tt és után nem ismert. Ezeket a paramétereket nekünk kell automatikusan becsülnünk a rögzített hangfelvétel alapján. Erre mutatunk be módszert a második fejezetben. A következ lépés a torz jel kompenzálása. Ehhez egy megfelel kompenzáló karakterisztikát kell el állítani. Az identifikált karakterisztika egzakt inverze esetünkben nem megfelel , mert a jel kompenzálásával egyben a zaj is feler södik. Egy olyan karakterisztikát kell ezért el állítani, ami kompromisszumot nyújt a zajmentes torz és a zajos, torzítatlan jel között. Erre a problémára mutatunk be egy megoldást a harmadik fejezetben.

2. A nemlinearitás identifikálása A filmszalagoknál a hang torzulását a film nemlineáris feketedési karakterisztikája okozza. Ezt a nemlineáris karakterisztikát a következ analitikus függvény jól közelíti: y( t ) = G 1 ⋅ Φ (G 2 ⋅ x ( t ) + O 2 ) + O 1 ,

(1)

ahol x ( t ) az eredeti, torzítatlan jel, y( t ) a torzított jel, és Φ ( ) az ismertnek feltételezett feketedési karakterisztika. G 2 és O 2 az er sítés és offszet paraméterek a nemlinearitás el tt, G 1 és O 1 pedig az er sítés és offszet paraméterek a nemlinearitás után, amit a felvev és lejátszó berendezések okoznak. Ezeket a paramétereket konstansnak tételezhetjük fel a lejátszás során. A megfigyelt jel szélessávú zajjal terhelt, amit additívnak és nulla középérték nek tételezhetünk fel: o( t ) = y ( t ) + n ( t ) ,

(2)

ahol o( t ) a megfigyelt jel n ( t ) pedig a zaj. Ahhoz, hogy helyre tudjuk állítani az eredeti jelet, pontosan ismernünk kell a G 1 , O 1 és O 2 paramétereket. ( G 2 nem annyira fontos, mert ez a paraméter csak a kimen jel hangerejét állítja.) A paraméterek megtalálásának nehézségét az okozza, hogy ehhez csupán az o( t ) , megfigyelt jelet ismerjük. Azonban kihasználhatjuk a jelnek azt a tulajdonságát, hogy f leg beszédjelb l áll, ami periodikus részleteket is tartalmaz. Ha a felvett jelrészlet periodikus, akkor felírhatjuk az alapfrekvenciájú és egész számú többszörös frekvenciájú szinuszjelek összegeként:

128



s( t ) =

a i ⋅ sin(i ⋅ 2πf 0 ⋅ t + φ i ) ,

(3)

i

ahol s( t ) az eredeti periodikus jel, f 0 az alapfrekvencia, a i és φ i pedig az i. szinuszjel amplitúdó és fázis paraméterei. (Itt feltételezzük, hogy az alap jel nem tartalmaz DC komponenst.) Ha ezt a jelet keresztülvezetjük egy statikus nemlinearitáson egy újabb periodikus jel jön létre:

u ( t ) = G 1 ⋅ Φ (G 2 ⋅ s( t ) + O 2 ) + O 1 =

b j ⋅ sin( j ⋅ 2πf 0 ⋅ t + ϕ j ) + b 0 . (4) j

(3) és (4) alapján felírható egy transzformáció, ami az ismeretlen paraméterek egy adott értékéhez hozzárendel egy u ( t ) jelet: u ( t ) = T (v ( f 0 , t ) ) ,

(5)

ahol v(f 0 , t ) az ismeretlen változók halmaza: v(f 0 , t ) = {G 1 , O 1 , O 2 , a 1 ...a N , φ1 ...φ N }.

(6)

Ha a T( ) transzformáció egyértelm leképezést nyújt, akkor az ismeretlen paraméterek értéke meghatározható. Egy elégséges feltétel, ha az a és φ paraméterek száma korlátozott, Φ ( ) szigorúan monoton és s( t ) nem rendelkezik egyenáramú komponenssel. A filmfelvételek esetén ezek a feltételek általában teljesíthet ek: a beszédrészletekben található magánhangzók tartalmaznak periodikus részeket, a felvételre kerül jelnek nincs egyenáramú komponense, a felvétel sávkorlátozott és a feketedési görbe általunk használt szakasza szigorúan monoton. A filmfelvétel zajjal terhelt, ezért a paraméterek pontos értékének megtalálása nem egyértelm . A paraméterek értékének becslésére ezért a megfigyelt periodikus jelrészlet és az általunk el állított periodikus jelbecsl különbségének négyzetes értelemben vett minimumát érdemes venni: min (Cost ) = min

v(f 0 , t )

v(f 0 ,t )

t2

(u ( t ) − T(vˆ(f 0 , t ) ))2 dt

.

(7)

t1

3. Az optimális inverz karakterisztika el állítása 3.1 A rekonstrukciós modell A torzult jel helyreállításának modellje a 3. ábrán látható:

n(t ) x(t )

Φ(x )

+ y (t ) o(t )

Κ (o )

xˆ (t )

,

3. ábra: Az eredeti jel torzulásának és helyreállításának blokkvázlata.

129



Itt Φ ( x ) az eredeti nemlineáris rendszer statikus nemlinearitás-függvénye, x ( t ) az eredeti, y( t ) a torzított jel ( y( t ) = Φ ( x ( t )) ). A megfigyelt o( t ) jel szélessávú n ( t ) zajjal terhelt. Κ (o) az inverz nemlineáris függvény és xˆ ( t ) az eredeti jelr l alkotott becsl . Ennek a modellnek a matematikai elemzése nehéz, mert a nemlineáris egyenleteket nem tudjuk analitikus úton megoldani. Azonban egy adott munkapontban, x ( t ) és o( t ) kis változásaira a nemlineáris egyenletet közelíthetjük Taylor-sorának els tagjaival, így egy lineáris közelítést kapunk:

o = o 0 + ∆o ≈ Φ( x 0 ) +

dΦ ( x ) dx

⋅ ∆x .

(8)

x=x0

Az o( t ) jel megváltozására pedig felírhatjuk: ∆o ( t ) ≈

dΦ ( x ( t )) ⋅ ∆x ( t ) . dx ( t )

(9)

Ezt a lineáris egyenletet alkalmazhatjuk az eredeti karakterisztika minden pontjában. Ily módon egy szakaszonként lineáris modellt állítunk el , amivel – megfelel számú szakaszt használva – kell pontossággal ábrázolhatjuk az eredeti karakterisztikát.

3.2. Regularizált kompenzálás Ha az eredeti nemlinearitás egzakt inverzét alkalmazzuk a jel helyreállításához, akkor a zaj rendkívül feler södhet. A zaj feler södését jól láthatjuk, ha a nemlinearitást Taylorpolinomal írjuk fel:

xˆ 0 = Φ −1 (y 0 + n ) ≈ x 0 +

1 dΦ ( x ) dx

⋅n

(10)

x =x0

A zaj nagymértékben feler södik, ha a nemlineáris függvény deriváltja jóval kisebb mint 1. Éppen ezért az egzakt inverz karakterisztika számunkra nem alkalmas. Ahhoz, hogy az optimális karakterisztikát meg tudjuk találni, el bb definiálnunk kell egy arra alkalmas mértéket a torzítás mértékének kiszámításához. Ehhez a legjobb lenne az eredeti jel és a becsl különbségének a normáját használni:

Cost = ( ∆x − ∆xˆ ) ,

(11)

azonban ez az egyenlet közvetlenül nem oldható meg, mivel az eredeti jel nem ismert. Ilyen problémákra Tyihonov [9] adott megoldást, aki rosszul kondicionált integrálegyenletekre dolgozta ki a regularizációs operátorokon alapuló módszert. Az itt felírt hibafüggvény általunk használható formája a következ képpen néz ki:

Cost = ( ∆o − ∆oˆ + λ ∆xˆ ) .

(12)

A gyakorlatban az euklideszi (négyzetes) normát érdemes használni, mert ekkor a hiba energiáját minimalizáljuk. Ekkor a függvény formája a következ : Cost = i

(∆ o i − ∆ oˆ i )2 + λ

130

i

∆ xˆ i2

(13)



ahol oˆ a mért jel becsl je, amit ∆xˆ -b l számítunk ki úgy, hogy keresztülvezetjük a jelet újra a torzítás modelljén. λ a regularizációs paraméter, ami a zajos és és a torzított jel között ad egy megoldást. A (13)-as egyenlet megoldása ∆xˆ ∆o -ra (azaz a kompenzációs függvény deriváltjára) a következ : ∆xˆ dΚ (o) = ∆o do

= o =o 0

dΦ( xˆ ) dxˆ dΦ ( xˆ ) dxˆ

xˆ = xˆ 0

.

2

(14)

+λ xˆ = xˆ 0

A (14)-es képlet alapján a Κ (o) kompenzációs függvény numerikus integrálással számítható. (Az integrációs konstans értéke nem annyira fontos, mert az egyenáramú komponens nem befolyásolja a hang min ségét). Az így kapott karakterisztika közvetlenül használható a jel helyreállítására, mindenféle további iteráció nélkül, tehát a rekonstrukció maga egy egylépéses m velet. A megfelel karakterisztika megtalálásához meg kell határozni a λ paraméter optimális értékét, ami függ a bemen jelt l, a zaj mértékét l és a torzító függvény formájától. Ha a bemen jel értéke konstans és a zaj Pn (ν ) valószín ség-s r ségfüggvénye ismert, a (11)-es egyenlet a következ képpen írható fel:

E{e( x , λ)} = E{ xˆ (λ) − x } = E{ Κ (o, λ) − x } =

∞

Pn (ν) ⋅ Κ ((Φ ( x ) + ν), λ) − x dν ,

(15)

−∞

ahol E{ } a várható értéket jelenti. E{e( x , λ )} értéke kiszámítható minden szóba jöhet x ( t ) értékre. Ha ismerjük a bemen jel Px (χ) valószín ség-s r ségfüggvényét, a hiba várható értéke a helyreállítás után felírható: E{ε(λ)} =

∞

Px (χ) ⋅ E{e( x , λ )}dχ .

(16)

−∞

Ennek a függvénynek a minimalizálásával megkaphatjuk a regularizációs paraméter optimális értékét. A gyakorlatban Pn (ν ) a csak zajt tartalmazó jelrészletekb l becsülhet , Px (χ) pedig iteratívan állítható el . Els lépésként Px (χ) -et a torzult jel valószín ség-s r ségfüggvényével becsülhetjük. Ekkor egy durva becsl számítható λ és az eredeti jel értékére. A durva becsl alapján egy pontosabb közelítése állítható el Px (χ) -nek. Kísérleteink során 3 iteráció minden esetben elegend volt λ értékének megfelel közelítésére [10,11].

4. Összefoglalás A cikkben egy új módszert mutattunk be régi filmfelvételek nemlineárisan torzult hangjának kompenzálására. A feketedési görbe jellegét ismertnek feltételeztük, de az er sítés és offszet paramétereket nem. Ezekre a paraméterekre a torz jel periodikus jelrészletei alapján adtunk becsl t. Ahhoz, hogy elkerüljük a helyreállítás során a zaj túlzott mérték feler södését, egy új módszert mutattunk be, ami a Tyihonov-féle regularizációs technikán alapul. A módszer el nye, hogy nem iteratív algoritmus, ezért rendkívül gyors. A Tyihonovféle regularizációs operátor értékét egy iterációs technikával határoztuk meg. Az eljárás

131



nagyon gyorsan konvergál; 3 iteráció elegend kiszámításához.

a megfelel

pontosságú becsl

Irodalomjegyzék [1] Kádár Péter - Amat r filmhangosítás, "Elektronika", M szaki Könyvkiadó, 1980 [2] Gil M. Raz and Barry D. Van Veen, "Blind Equalization and Identification of Nonlinear and IIR Systems - A Least Squares Approach," IEEE Trans. Signal Processing, vol. 48., pp. 192-200, Jan 2000. [3] Robert D. Nowak and Barry D. Van Veen, "Volterra Filter Equalization: A Fixed Point Approach," IEEE Trans. Signal Processing, vol. 45., pp. 377-387, Febr 1997. [4] Wolfgang Klippel, "Compensation for Nonlinear Distortion of Horn Loudspeakers by Digital Signal Processing," J. Audio Eng. Soc., vol. 44, No 6, pp. 470-480, June 1996. [5] S. Kerry Wilson and Patrick Delay, "A Method to Improve Cathode Ray Oscilloscope Accuracy," IEEE Trans. on Instrumentation and Measurement, vol. 43, No 3, pp.483-486, June 1994. [6] Stanley A. White, "Restoration of Nonlinearly Distorted Audio by Histogram Equalization," J. Audio Eng. Soc., vol. 30, No 11, pp. 828-832, November 1982. [7] D. Preis and H. Polchlopek, "Restoration of Nonlinearly Distorted Magnetic Recordings," J. Audio Eng. Soc., vol. 32, No 1/2, pp. 26-30, January/February 1984. [8] Paul T. Troughton and Simon J. Godsill," Restoration of Nonlinearly Distorted Audio using Markov Chain Monte Carlo Methods," Presented at the 104th Convention of the Audio Engineering Society, preprint 4679, Amsterdam, May 1998 [9] Tikhonov, A. N. and Arsenin, V. Y. "Solutions of ill-posed problems," New York, John Wiley & Sons, Inc. 1977. [10] Tamás B. Bakó, Balázs Bank, Tamás Dabóczi, "Restoration of Nonlinearly Distorted Audio with the Application to Old Motion Pictures," AES 20th International Conference on Archiving, Restoration and New Methods of Recording, Budapest, Hungary, Oct 5-7, No. 88-65002, 2001, pp. 191-198. [11] Tamás B. Bakó, Tamás Dabóczi and B. A. Bell, "Automatic Compensation of Nonlinear Distortions," IMTC 2002, Anchorage, USA, May 21-23, 2002. Proceedings of the IEEE Instrumentation and Measurement Technology Conference, No. 00CH37276, 2002, pp. 1321-1325.

132

133


Barbarics Tamás: Szenzorok együttm ködése neurális hálózattal

Barbarics Tamás

Budapest, 1970 Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Elméleti Villamosgazdaságtani Tanszék Budapest [email protected] 2001. Bolyai ösztöndíj Tagság: 1994 - Magyar Eletrotechnikai Egyesület 1996 - PSAT (2000- ügyviv testületi tag) 1997 - International Compumag Society Legjelent sebb 5 publikációja: [1] Barbarics T., Gilányi A., Gyimóthy Sz., Iványi A.: Problems of Preisach Model Applying in Finite Element Method, Periodica Polytechnica, Vol. 38. No.1. 1994. Budapest, Hungary, pp. 5-16. [2] Barbarics T.: Vasúti sín impedancia karakterisztikája térszámítással, Diploma terv, Budapesti M szaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai kar, 1994. p.1-55. [3] T.Barbarics, H.Igarashi, A.Ivanyi, T.Honma: Electrostatic Field Calculation Using R-functions and the Method of Characteristics in Electrostatic Precipitator, Journal of Electrostatics, 38, (1996) pp.269-282 [4] T. Barbarics, A. Ivanyi: Determination of charged particles’ movement in electrostatic precipitators, Journal of Electrical Engineering, 48 (1997) No. 8/S, pp.:39-42 [5] T. Barbarics, A. Ivanyi: Modelling the Charfe Transport in ESP, COMPEL, Vol.17. Num.:1/2/3, 1998., pp.:201-205 [6] Barbarics, T.; Kost, A.; Lederer, D.; Kis, P.: Electromagnetic Field Calculation for Magnetic Shielding with Ferromagnetic Material, IEEE Trans. on Magn. vol.36. Num.:4 2000. pp.986-989.

Tanulmányai: Szent István Gimnázium, Budapest 1994 Budapesti M szaki Egyetem, er sáramú villamosmérnök 1999 BME, Orvos-biológiai mérnök 2003 BME PhD Jelenlegi munkahely: Budapesti M szaki Egyetem Elméleti Villamosságtan Tanszék (adjunktus) Tudományos fokozata: PhD (BME, 2003) Díjak, kitüntetések: 1991 BME TDK I. díj 1991 Gépipari Tudományos Egyesület különdíj 1992 BME TDK I. díj, OVIT RT különdíj 1993 BME TDK I. díj, OVIT RT különdíj 1993 OTDK I., III. díj, MTA KFKI Innovációs RT különdíj 1993 Pro Scientia Aranyérem 1997 Corafas ösztöndíj

134


Barbarics Tamás: Szenzorok együttm ködése neurális hálózattal

Szenzorok együttm ködése neurális hálózattal Napjainkban egyre több olyan mérést, vizsgálatot kell elvégezni, amely során nem elég egy adat vizsgálata, hanem több adat együttes vizsgálata és értékelése szükséges ahhoz, hogy valamennyire is elfogadható eredményt tudjunk értékelni. Ezeknek a beérkez adatoknak a felhasználásánál gyakran fordul el az a kívánalom, hogy amennyiben szükséges a beavatkozás ez minél gyorsabban történjen meg, amennyiben az lehetséges az emberi beavatkozás kerülésével. A neurális hálózatok vonzó alternatívát nyújtanak els sorban azon ipari és tudományos kutatási−fejlesztési területeken, ahol a felmerül problémák megoldása elvben könnyen megfogalmazható, de a gyakorlatban −megfelel , az adott esetben jól alkalmazható matematikai apparátus esetleges hiánya miatt− nehezen kivitelezhet . Ebbe a csoportba tarozik például a rendszer−identifikáció, illetve a modellezés. A neuronális hálózatok tanítására használt mintahalmaz megválasztása jelent sen befolyásolja a modell m ködését, általánosító képességét. Ezen oknál fogva több mintahalmazt is célszer generálni, hogy kiválaszthassuk a legalkalmasabbat. Munkám során két egymástól eltér rendszer vizsgálatát végzem el. Megvizsgálom, hogy a kutatásban egyre nagyobb teret kapó fúziós reaktorral kapcsolatosan milyen méréseket kell, illetve lehetséges elvégezni, illetve a géppel elvégzett aknakeresés során felmerül problémákat is vizsgálom. Célom az egyes mérési adatok alapján a hibahelyek (a reaktornál pl a fal repedése, aknakeresésnél az akna) felismerése, megkülönböztetése és osztályozása. A neurális hálózat függvényapproximációs és általánosító képességére támaszkodva a hibák szignifikáns, mérhet villamos és geometriai jellemz it (például az anyag mágneses hiszterézis karakterisztikája, az akna alakja) kívánom tárolni, és segítségével a felismerést korszer síteni.

135

136


Sztáray Bálint: Fémorganikus vegyületek vizsgálata …

Sztáray Bálint:

Fémorganikus vegyületek vizsgálata fotoelektron-spektroszkópiával és fotoelektronfotoion koincidenciaspektroszkópiával Eötvös Loránd Tudományegyetem, Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék Budapest [email protected]

Napjainkban az ipari eljárásokban használatos homogén katalizátorok jelent s része valamilyen átmenetifém fémorganikus komplexe. Ezen vegyületek katalítikus aktivitását és stabilitását a komplex elektronszerkezete, valamint a fém körüli ligandumok térigénye határozza meg. Az elektronszerkezeti hatásokról viszonylag keveset tudunk, mert nem sok olyan kísérleti módszer létezik, mellyel közvetlen információ nyerhet az elektronszerkezetr l. Fotoelektron-spektroszkópiás (UPS) mérésekkel azonban a komplexek molekulapályáinak energiája meghatározható, így az elektronszerkezeti hatások közvetlenül vizsgálhatóak. A reaktivitás szempontjából meghatározó jelent ség az egyes ligandumok és a fémcentrum közötti kötés er ssége. Míg ezek a termokémiai adatok szerves vegyületekre hagyományos technikákkal egyszer en meghatározhatók, fémorganikus vegyületekre csak kevés, és viszonylag pontatlan adat hozzáférhet . Fotoelektron-fotoion koincidenciaspektroszkó-piával (PEPICO) gázfázisú ionok disszociációs reakcióiról nyerhet nagyon pontos energetikai és kinetikai információ. A módszer azon alapszik, hogy a fotoionizáció során keletkezett elektront és iont együtt, koincidenciában vizsgáljuk, így az elektron energiájának ismeretében az ion bels energiája pontosan megválasztható. Az energia-szelektált ion bomlásának repülésiid (TOF) tömegspektroszkópiás mérésével pedig a disszociáció energetikája és kinetikája mérhet . Vizsgálataink során átmenetifém karbonil-komplexekre végeztünk UPS és PEPICO vizsgálatokat, hogy megismerjük e nagyon fontos, a katalítikus és CVD folyamatokban általában els ként szakadó kötés energetikáját. Vizsgáltuk a ciklopentadienil-kobaltdikarbonil, a ciklopentadienil-mangán-dikarbonil, a benzol-króm-trikarbonil komplexeket, valamint a Co(CO)3NO molekulát. Ez utóbbinak el állítottuk többféle foszfinnal szubsztituált származékát is, melyeknek mérésével a foszfin ligandumok induktív és sztérikus effektusainak hatását vizsgáltuk e vegyületekben.

137

138

Élettudományok (Él természettudományok)

El adások:

Gereben Balázs A pajzsmirigyhormon aktiváció molekuláris szabályozása Vámos Eszter Panna Végstádiumban lév hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attit djének vizsgálata Kälbli Katalin Mozgások, sportmozgások a terápia és teljesítménynövelés szolgálatában Bai Péter Poli (ADP-ribóz) glikohidroláz szerepe A549 sejtek oxidatív stresszérzékenységében Sólymos Péter Ritkaság, fajgazdaság és forró pontok a hazai csiga-faunában Szabari Miklós Összefüggések bikasperma in vitro funkcionális min sítési teszt eredményei és in vitro fertilitása között Garab Edit Anna Pacman-nel definiált illuzórikus kontúrok kiváltotta egy-sejt válaszok rhesus majom inferiotemporalis agykérgében Falusi Eszter A makrophyta vegetáció hosszútávú Friedberger Ach vízfolyásaiban

139

felmérése

Kohler-módszerrel

a


Gereben Balázs: A pajzsmirigyhormon aktiváció molekuláris szabályozása

Gereben Balázs

Budapest, 1969 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet Endokrin Neurobiológia Csoport Budapest [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: 1992-1993: Veterinärmedizinische Universität Wien Élettani Intézet (4 hónap) 1998-2000: Harvard Medical School, Boston MA (29 hónap) 2001-2003: Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj 2004- Bolyai János kutatási ösztöndíj Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 20 Σ IF: 122 Legjelent sebb 5 publikációja: Gereben B, Goncalves C, Harney JW, Larsen PR, Bianco AC (2000) Selective proteolysis of human type 2 deiodinase: a novel ubiquitin-proteasomal mediated mechanism for regulation of hormone activation Mol Endocrinology 14: 1697-1708 IF: 6,623 Gereben B, Salvatore D, Harney JW, Tu HM, Larsen PR (2001) The human, but not rat, dio2 gene is stimulated by Thyroid transcription factor-1 (TTF-1) Mol Endocrinology 15(1): 112-124 IF: 6,623 Bianco AC, Salvatore D, Gereben B, Berry MJ, Larsen PR (2002) Biochemistry, Cellular and Molecular Biology and Physiological Roles of the Iodothyronine Selenodeiodinases Endocrine Reviews 23(1):38-89 IF: 21,64 Gereben B, Kollár A, Harney JW, Larsen PR (2002) The mRNA structure has potent regulatory effects on Type 2 iodothyronine deiodinase expression Mol Endocrinology 16(7):1667-79 IF: 6,623 Gereben B, Pachucki J, Kollár A, Liposits Z, Fekete C (2004) Ontogenic redistribution of type 2 deiodinase mRNA in the brain of chicken Endocrinology (megjelenés alatt) IF: 5,095

Tanulmányai: 1983-87 Pet fi Sándor Gimnázium, Budapest 1988-94 Állatorvostudományi Egyetem, Budapest 1995-98 Állatorvostudományi Egyetem PhD program Jelenlegi munkahely: MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet, tudományos f munkatárs Tudományos fokozata: PhD (1998, ÁOTE, Endokrinológia Program) Tudományos tevékenység: • pajzsmirigyhormon metabolizmus molekuláris biológiája • a dejodáz enzimcsalád molekuláris szabályozása • agyi pajzsmirigyhormon háztartás • génexpresszió szabályozása Díjak, kitüntetések: 1993: Upjohn Award 1995: Pro Scientia Aranyérem 2001: Pro Scientia díjas témavezet (Kollár Anna) 2004: Akadémiai Ifjúsági Díj 2004: Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság Ifjúsági Díja

Kedvenc szabadid s tevékenységei: zene, olvasás, lovaglás

140



A pajzsmirigyhormon aktiváció molekuláris szabályozása A pajzsmirigyhormonok (pmh) számos biológiai folyamat, így a fejl dés, a növekedés és az anyagcsere alapvet fontosságú tényez i, a pajzsmirigynek az agy fejl désében játszott szerepére már a XIX. század végén felfigyeltek. A pajzsmirigy f szekretoros terméke a tiroxin (T4), amib l mint el hormonból 3,3' ,5-trijódtironin (T3) keletkezhet azáltal, hogy a T4 küls fenolos gy r jér l egy jód hasítódik le. Az ötvenes években vált világossá, hogy a biológiai hatások dönt többségéért a T3 a felel s, továbbá hogy a T3 azonosítható az emberi plazmában (Gross és Pitt-Rivers 1952). Ez a felismerés a dejodáció folyamatának tanulmányozását az érdekl dés homlokterébe állította. Az említett, T3 képz dését eredményez aktivációs út mellett létezik egy úgynevezett inaktivációs út is, amelynek során ,5' -trijódtironin (reverz-T3) keletkezik, ami a jód a T4 bels gy r jér l hasítódik le és így 3,3' a pmh magreceptoron kiváltott biológiai válaszban nem játszik szerepet. Mára ismertté vált, hogy e dejodációs reakciókat három különböz fehérje, az 1-es, 2es ill. 3-as típusú dejodáz (D1, D2 ill. D3) végzi (ld. összefoglalóan Bianco és mtsai. 2002). T3 el állítására mind a D1 mind a D2 képes, ám e két fehérje jellegzetesen eltér szerepet játszik a szervezet pmh háztartásának szabályozásában. A hetvenes években megfigyelték, hogy bizonyos szövetekben a propiltiouracil (PTU) gátolni képes a T3 képz dését. Kés bb PTU felhasználásával sikerült megmutatni, hogy a T4 dejodációval való T3-á alakulásának két útja lehetséges. A dejodáció PTU érzéketlen útjáról e módon nyert adatok szolgáltatták az els bizonyítékokat a D2 létezésére a nyolcvanas években (Visser és mtsai. 1982). A kis T4 affinitású (mikromólos Km) de nagy kapacitású D1 els sorban a májban és vesében expresszálódik, aktivitása a szervezet pmh ellátottságának függvénye. A D1 feladata a T3 tömeges el állítása és feltehet leg a reverz-T3 lebontása. Ezzel szemben a D2 nagy T4 affinitású (KmT4 1-2 nM), a T3 szint kismérték változásaira is érzékeny, homeosztatikus enzim. Aktivitása hypothyroid állapotban n míg hyperthyroidban csökken és f feladata az intracelluláris T3 szint fenntartása ill. küls stimulusok hatására történ befolyásolása. A D2 alapvet jelent ség az agy, a hipofízis és a barna zsírszövet pmh receptor T3 telítettségének beállításában (Silva és Larsen 1983). Ezen szövetekben a T3 60-80%-a helyben, a D2 által termel dik, ellentétben a D2-t nem expresszáló szövetekkel, amelyekben a D1 eredet és a plazma által odaszállított T3 dominál. Azt is megfigyelték, hogy a D2 aktivitással rendelkez szövetek magreceptor T3 telítettsége jelent sen magasabb (70-90%) a D1-et expresszálókénál (40-50%). A dejodázok izolálására irányuló, klasszikus biokémiai módszerekkel történ kísérletek sorra kudarcot vallottak. A D1 szekvenciáját végül expressziós klónozás felhasználásával sikerült megállapítani (Berry és mtsai. 1991a). Ez, amellett hogy a dejodáció molekuláris szabályozásához vezet út kiemelked jelent ség eseménye volt, egy sajátos biológiai alapjelenségre is ráirányította a figyelmet. A D1-ben ugyanis egy UGA kódon a ma már 21. aminosavként számontartott szelénciszteint (SeCys) kódolja, ami az enzim aktív centrumában helyezkedik el. Az UGA átlagos esetben STOP kódonként viselkedik, de a D1 mRNS 3’ nem transzlálódó régiójában (3’UTR) sikerült azonosítani egy olyan szekvenciát (szelénciszteint beilleszt szekvencia, SECIS), aminek hatására az UGA nem STOP kódonként viselkedik, hanem a transzláció során SeCys-t épít be (Berry és mtsai. 1991b). A D1 klónozása maga után vonta D2 és D3 cDNS-ek izolálását. A D2 klónozását különösen megnehezítette, hogy az instabil D2 mRNS fels bbrend gerincesekben legalább 6 kb hosszúságú, ellentétben a ~2 kb-os D1 mRNS-el. A csirke D2 cDNS, más fajokból nyert részleges D2 szekvenciákkal ellentétben teljes hosszúságban tartalmazta a nem-transzlálódó

141



régiókat is, így ez volt az els teljes hosszúságban klónozott D2 mRNS fels bbrend gerincesb l (Gereben és mtsai. 1999). Ebben a mintegy 6,1 kb-os mRNS-ben a ~830 bp-os kódoló régió egy ~31 kD-os fehérjét kódol. A fehérjét in vitro expresszáltuk és meghatároztuk kinetikai tulajdonságait amelyek klasszikus D2 tulajdonságokat mutattak (KmT4 1nM, nagyfokú PTU érzéketlenség). Másfel l azt találtuk, hogy a fehérje aktív centrumában ill. karboxi-terminálisához közel egy-egy SeCys beépülésére alkalmas UGA kódon helyezkedik el. A csirke D2 3’UTR szakaszok SeCys beépít képességét tranziens expressziós rendszerben teszteltük és azonosítottuk a SECIS RNS hurkának helyét a 3’UTR-ben. A D2 cDNS elérhet ségét kihasználva az elmúlt években figyelmünket a D2 molekuláris biológiai vizsgálatára fordítottuk. Vizsgálataink a D2 transzkripciós, transzlációs és poszt-transzlációs szabályozási szintjeivel és a fehérje sejten belüli elhelyezkedésével kapcsolatos kérdésekre terjedtek ki.

Transzkripciós szabályozás Megállapítottuk, hogy a D2-t kódoló emberi dio2 gént a - központi idegrendszerben az ontogenezis bizonyos szakaszaiban és a pajzsmirigyben expresszálódó - homeodomént tartalmazó 1-es típusú thyroid-transcription-factor (TTF-1/Nkx-2.1) transzkripciós szinten szabályozza, míg a patkány dio2-t nem. Azonosítottuk az ezért felel s TTF-1 köt hely mutációkat a patkány dio2 génjében. E mutációk hiánya (ember) ill. megléte (patkány) felel sek azért a jelent s eltérésért, ami e két faj pajzsmirigyének eltér D2 expressziója között megfigyelhet . Emellett a dio2 gén transzkripciója nem érzékeny Pax8 transzkripciós faktorra. Az emberi dio2 szabályozó régiójában azonosított AP-1 hely a gén expresszióját csökkenti, míg a patkány dio2-ben lév CRE hely cAMP mediált jelátvitel során az expressziót növeli (Gereben és mtsai. 2001).

Transzlációs szabályozás A D2 mRNS 5’ nem-transzlálódó régiójában (5’UTR) rövid nyitott olvasási kereteket (sORF) azonosítottunk és funkcionálisan jellemeztünk. Megállapítottuk, hogy a transzlációs iniciáció megnehezítésével az 5’UTR jelent s mértékben képes csökkenteni a D2 expressziót. Ebb l a szempontból a D2 mRNS transzlációja policisztronosnak tekinthet . Ezen sORF alapú transzlációs folyamatok a D2 szabályozás új, eddig nem ismert szintjére vetettek fényt. Emellett a D2 3’UTR hozzájárul a D2 mRNS instabilitásának kialakításához. Klónoztunk és jellemeztünk olyan alternatívan hasítódó D2 mRNS-eket is, amelyek a kódoló régió módosításával inaktiválják a fehérjét. (Gereben és mtsai. 2002).

Intracelluláris lokalizáció és poszt-transzlációs szabályozás A D2 az endoplazmatikus retikulum membránjának integráns része, amino-terminálisa a lumen, míg karboxi-terminálisa a citoplazma felé néz. A D2 magközeli lokalizációja hozzájárulhat a D2-t expresszáló szövetek magreceptorainak fent említett magas T3 telítettségéhez. A D2-vel ellentétben a D1 a plazmamembrán régióban helyezkedik el. (Baqui és mtsai. 2000) Megállapítottuk, hogy a D2 ubikvitinálódik és proteaszómális szelektív proteolízis segítségével bomlik le. A D2 ubikvitinációja szubsztrát jelenlétében felgyorsul. Tudomásunk szerint ez az els példa arra, hogy egy hormon szintjének szabályozása egy endoplazmatikus retikulumban rezidens fehérje szubsztrát-indukálta ubikvitinációján keresztül valósul meg. A

142



D2-vel ellentétben a D1 nem ubikvitinálódik (Gereben és mtsai. 2000). A D2 ubikvitinációjának leírása a szakterület mintegy két évtizede megfigyelt (Leonard és mtsai. 1981), de feltáratlan m ködési elv jelenségét segített tisztázni, rámutatva arra, hogy mi az oka a D2 rövid felezési idejének és szubsztrát jelenlétében történ aktivitás csökkenésének. Az is kiderült, hogy az emberi agyban a D2 képes kapcsolatba lépni a VDU1 és VDU2 deubikvitináz enzimekkel, s ezáltal elkerülheti a lebomlást. A D2 az els ismert szubsztrátja a VDU1 és VDU2 fehérjéknek (Curcio-Morelli és mtsai. 2003). Összefoglalásul megállapítható, hogy a D2, e rendkívül nagy katalitikus aktivitású és homeosztatikus viselkedés T3 el állító fehérje expressziójára a sejtben sokrét , transzkripciós és számos poszt-transzkripciós szintet is magába foglaló, rendkívül szigorúan szabályozott rendszer felügyel. Alapkutatási adataink a pajzsmirigyhormon homeosztázis jobb molekuláris megértéséhez és zavarainak potenciális befolyásolásához, továbbá T3 függ fejl dési és m ködési jelenségekr l alkotott képünk pontosításához járulnak hozzá. Baqui MMA, Gereben B, Harney JW, Larsen PR, Bianco AC (2000) Distinct subcellular localization of transiently expressed types 1 and 2 iodothyronine deiodinases as determined by immunofluorescence confocal microscopy Endocrinology 141: 4309-4312 Berry MJ, Banu L, Larsen PR (1991a) Type I iodothyronine deiodinase is a selenocysteine containing enzyme Nature 349: 438-440 Berry MJ, Banu L, Chen Y, Mandel SJ, Kieffer JD, Harney JW, Larsen, PR (1991b) Recognition of UGA as a selenocysteine codon in type I deiodinase requires sequences in the 3'untranslated region Nature 353: 273-276 Bianco AC, Salvatore D, Gereben B, Berry MJ, Larsen PR (2002) Biochemistry, Cellular and Molecular Biology and Physiological Roles of the Iodothyronine Selenodeiodinases Endocrine Reviews 23(1):38-89 Curcio-Morelli C, Zavacki AM, Christofollete M, Gereben B, de Freitas BC, Harney JW, Li Z, Wu G, Bianco AC 2003 Deubiquitination of type 2 iodothyronine deiodinase by von Hippel-Lindau protein-interacting deubiquitinating enzymes regulates thyroid hormone activation. J Clin Invest 112:189-196 Curcio-Morelli C, Zavacki AM, Christofollete M, Gereben B, de Freitas BC, Harney JW, Li Z, Wu G, Bianco AC (2003) Deubiquitination of type 2 iodothyronine deiodinase by von Hippel-Lindau proteininteracting deubiquitinating enzymes regulates thyroid hormone activation. J Clin Invest 112:189-196

143



Gereben B, Bartha T, Tu HM, Harney JW, Rudas P, Larsen PR (1999) Cloning and expression of the chicken type 2 iodothyronine 5' -deiodinase J. Biol. Chem. 274: 13768-13776 Gereben B, Goncalves C, Harney JW , Larsen PR, Bianco AC (2000) Selective proteolysis of human type 2 deiodinase a novel ubiquitin-proteasomal mediated mechanism for regulation of hormone activation Mol Endocrinology 14: 1697-1708 Gereben B, Salvatore D, Harney JW, Tu HM and Larsen PR (2001) The human, but not rat, dio2 gene is stimulated by Thyroid transcription factor-1 (TTF-1) Mol Endocrinology 15(1): 112-124 Gereben B, Kollár A, Harney JW, Larsen PR (2002) The mRNA structure has potent regulatory effects on Type 2 iodothyronine deiodinase expression Mol Endocrinology 16(7):1667-79 Gross J, Pitt-Rivers R (1952) The identification of 3,5, 3’-L-triiodothyronine in human plasma Lancet 1:439 Leonard JL, Kaplan MM, Visser TJ, Silva JE, Larsen PR (1981) Cerebral cortex responds rapidly to thyroid hormones Science 214: 571-573 Silva JE, Larsen PR (1983) Adrenergic activation of triiodothyronine production in brown adipose tissue Nature 20-26;305(5936):712-3. Visser TJ, Leonard JL, Kaplan MM, Larsen PR (1982) Kinetic evidence suggesting two mechanisms for iodothyronine 5' -deiodination in rat cerebral cortex Proc Natl Acad Sci U S A. 79(16):5080-4.

144

145


Vámos Eszter Panna: Végstárdiumban lév hemodializált vesebetegek…

Vámos Eszter Panna

Budapest, 1978 F városi Szent István Kórház, II. Belgyógyászat [email protected]

2002. Orvos- és Gyógyszerésztudományi Diákköri Konferencia I.díj (SE ÁOK, Preventív medicina) 2002. Semmelweis Egyetem Rektori Pályamunka I.díj 2003. Orvos- és Gyógyszerésztudományi Diákköri Konferencia I.díj (SE ÁOK, Preventív medicina) 2003. XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia I.díj (Debrecen, Preventív medicina) 2003. Pro Scientia Aranyérem 2003. Semmelweis Egyetem Kiváló Diákköröse Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 18. Konferencia el adásainak száma: 21.

Tanulmányai: 1992– 1996. Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest 1997– 2003. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar 2003– belgyógyász rezidens orvos

Legjelent sebb 3 publikációja: M. Novak, Kenneth Mah, M. Molnar, Cs. Ambrus, G. Csepanyi, A. Kovacs, E. Vamos, M. Zambo, R. Zoller, I. Mucsi G.M. Devins: Factor structure and reliability of the Hungarian version of the Illness Intrusiveness Rating Scale: invariance across North American and Hungarian dialysis patients. J Psychosom Research, accepted for publication

Jelenlegi munkahely: F városi Szent István Kórház II. Belgyógyászati Osztály. Tudományos tevékenység: 2000– 2003. Tudományos Diákkör, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 2001– 2003. Díjas demonstrátor, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 2001– Pszichonefrológiai Munkacsoport tagja 2001– Semmelweis Egyetem Diákköri Tanácsának tagja 2002–2003 Ment tiszt

Molnár M Zs, Novák M, Réthelyi J, Vámos E, Csépányi G, Tompa Gy, Ambrus Cs, Marton A, Mucsi I: Alvászavarok és következményeik krónikusan dializált betegek körében. Hypertonia és Nephrologia 2004; 8(1): 34-42 I Mucsi, M. Molnar, J Rethelyi, E Vamos, G Csepanyi, Gy Tompa, Sz Barotfi, A Marton and M Novak: Sleep disorders and illness intrusiveness in patients on chronic dialysis. Nephrol Dial Transplant 2004. May 25

Díjak, kitüntetések: 2001. Orvos- és Gyógyszerésztudományi Diákköri Konferencia II.díj (SE ÁOK, Általános Belgyógyászat)

146



Végstádiumban lév hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attit djének vizsgálata Vámos Eszter Panna F városi Szent István Kórház, II. Belgyógyászat [email protected] Novák Márta Semmelweis Egyetem Magyatartástudományi Intézet Mucsi István I. Belgyógyászati Klinika, Budapest

Bevezetés: Az elmúlt években világszerte tapasztalt jelenség a végstádiumú vesebetegségben szenved k számának folyamatos növekedése, a krónikus dialízis programba vett betegek száma évr l évre n . Ma már általánosan elfogadott és megbízható források által alátámasztott tény, hogy a hemodializált vesebetegek számára a sikeres transzplantáció az életmin ség javulását és a várható élettartam megnövekedését jelenti a dialízis kezeléshez képest. Bár a transzplantációs várólistán szerepl betegek száma a legtöbb országban n , a világon mindenütt kevesebb transzplantációt végeznek, mint amennyire szükség lenne. Az elvégezhet veseátültetések számát els sorban a transzplantálható vesék száma korlátozza. A cadaver szervek száma pedig nem tart lépést a betegek növekv számával, akik igényelnék a m tétet. Magyarországon az tapasztalható, hogy hasonlóan a nemzetközi tendenciához, a krónikus programba vett dializáltak száma folyamatosan emelkedik, ugyanakkor a transzplantációs listán lév betegek száma lényegében stagnál. E jelenséget számos okkal magyarázhatjuk, feltehet leg közrejátszhat az a tény, hogy egyrészt a vesepótló kezeléssel életben tartott betegek száma évr l évre n , valamint a krónikus dialízis programba kerül betegek a nemzetközi tendenciához hasonlóan id sebbek, több és súlyosabb társbetegségben szenvednek, mint a korábbi években – így eleve kevésbé alkalmasak a transzplantációra. Egyes vélemények szerint maguk a betegek utasítják el a transzplantáció lehet ségét, nem akarnak listára kerülni. Feltételezésünk szerint mindez azonban csak részben ad magyarázatot arra, hogy miért nem növekszik a várakozólistán lév betegek száma Magyarországon, és ezáltal miért esnek el betegek különösebb indok nélkül egy számukra el nyösebb kezelési mód lehet ségét l. Célkit zések: Vizsgálatunkban kérd ív segítségével hemodializált betegek transzplantációval kapcsolatos attit djét kívántuk felmérni. A vizsgálat célja azon tényez k, szempontok felderítése volt, amelyek befolyásolhatják a betegek transzplantációról alkotott véleményét. Azt feltételeztük, hogy a várakozólistára kerülés esélyét befolyásolja: 1. a koron és a komorbid tényez kön kívül a betegek szociodemográfiai státusza 2. a sikertelen transzplantáció után dialízisre visszakerül betegek, valamint a betegtársak között el forduló rossz kimenetel esetek hatása 3. információk hiánya, illetve téves transzplantációval kapcsolatos információk. Mindezen tényez k jelent sen befolyásolják az attit döt, és ez tovább csökkenti a várólistára kerülés esélyét. Módszerek: Vizsgálatunkat egy fókuszcsoport megszervezésével kezdtük. Ez egy csoportos beszélgetést jelentett dializált betegek és az ket kezel n vérek segítségével. A beszélgetés során körvonalazódtak azon kérdések, problémák, amelyeket a betegek fontosnak

147



tartottak e kérdéskörrel kapcsolatban. Ezt követ en történt a kérd ív kidolgozása, majd els kipróbálása.

A vizsgálat f bb kérdéskörei: 1. Konkrét transzplantációs attit dre vonatkozó kérdések. 2. Milyen egészségi állapotot vár a beteg az esetleges transzplantációtól? 3. Pozitív vagy negatív élményekkel és értesülésekkel rendelkezik a transzplantációval kapcsolatban? 4. Megítélése szerint elegend információval rendelkezik-e a veseátültetés vonatkozásában? Vizsgáltuk a betegek: - szociodemográfiai státuszát - komorbiditási-indexét - transzplantációs anamnézisét - szerepelt az egészségi állapot önbecslése Eredmények: A vizsgálat jelenlegi stádiumában 7 budapesti dialízis osztály 481 betegével történt meg a kérd ív lekérdezése és részleges kiértékelése. A betegek átlagéletkora 58,6 év, 56%-a férfi. 23%-a diabeteses, 11%-ának volt korábbi veseátültetése. Az általunk vizsgált osztályokon 27% a ténylegesen transzplantációs várólistán szerepl betegek aránya. Az iskolai végzettség tekintetében a betegek 37%-a alapfokú v. az alatti, 43% közép-, 20% fels fokú végzettséggel rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy a súlyos veseelégtelenség kezelésére a legjobb megoldás-e a transzplantáció a betegek 87%-a igennek válaszolt. Valamivel kevesebben, a betegek 66%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretne transzplantációt, és 67%-uk vállalkozott volna esetleges azonnali transzplantációra. Ehhez képest a várólistán a betegek csak 27%-a szerepel, holott orvosi szempontból 40%-uk alkalmas lenne a beavatkozásra. Feltételeztük, hogy a transzplantáció elutasításának hátterében a betegek rossz tapasztalatai, esetleg sikertelen transzplantációs élményei, ill. negatív értesülési állnak. Valóban azt tapasztaltuk, hogy a pozitív és negatív tapasztalattal rendelkez k között szignifikáns különbség mutatható ki a transzplantáció vállalásának vagy elutasításának tekintetében. Ugyanez a különbség fennáll az esetleges transzplantáció után várt egészségi állapottal kapcsolatban is, és érthet módon a jó tapasztalatokkal, kedvez információkkal rendelkez betegek jóval nagyobb arányban szerepelnek a várólistán, mint a kevésbé jó, vagy rossz tapasztalatokkal rendelkez betegtársaik. A megkérdezett betegcsoport 62%-a érzi úgy, hogy nem kapott elegend információt a veseátültetéssel kapcsolatban. Különbség mutatkozott a várakozó listán szerepl és nem szerepl betegek között abban a tekintetben, hogy elegend információt kaptak-e a transzplantációval kapcsolatban. A transzplantációval kapcsolatban kevés információval rendelkez betegek kisebb hányada szerepel a várólistán, mint az informáltabb betegek. A transzplantációs várólistán szerepl k és nem szerepl k között szignifikáns különbség mutatkozott iskolázottság tekintetében. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkez betegek (8 általános vagy kevesebb) sokkal kisebb valószín séggel szerepelnek a várólistán, mint a közép v. fels fokú végzettséggel rendelkez betegtársaik. Adataink alapján úgy t nik, hogy a kevésbé iskolázott betegek jobban szenvednek az információ hiányától, mint a magasabban képzett betegtársaik. Összegzés: Mindezen adatok tükrében elmondhatjuk, hogy a dializált betegek nagy része pozitívan viszonyul a veseátültetéshez, szeretne várólistára kerülni. Ugyanakkor bizonyosra vehet az is, hogy a listán szerepl betegek között is vannak olyanok, akiknek az állapota megengedné a transzplantációt, mégis elutasítják azt. Ennek hátterében nagyrészt a

148



hiányos tájékozottság, téves ill. hiányos transzplantációval kapcsolatos ismeretek, rossz, szomorú tapasztalatok valószín síthet k. Az adatok ugyanakkor rávilágítanak a magyar gondozási rendszer sajátosságaira. A transzplantált betegek többsége a többi vesebetegt l elkülönül gondozásra jár. Így a betegeknek nem nyílik alkalma a sikeres transzplantáción átesett betegek megismerésére. Az információ nagy részét a kezel személyzett l, ill. – hasonló súllyal – a sikertelen transzplantáción átesett, transzplantáció után dialízisre visszakerült betegekt l nyerik, amely negatív hatást gyakorol rájuk a veseátültetéssel kapcsolatban.

Következtetés Véleményünk szerint a transzplantáció megítélése, attit dje javítható lenne a hemodializált betegek szélesebb kör tájékoztatásával és a sikeres transzplantáción átesett ill. m köd grafttal él betegek bemutatásával. Így a transzplantációt vállalók és leend recipiensek száma is növelhet lenne, amely befolyásolná a transzplantációs m tétek sikerességét. Különös figyelmet kellene fordítani a betegek egyénre szabott tájékoztatására, ezzel csökkenthet k volnának a transzplantáció hozzáférhet ségében jelenleg kimutatható egyenl tlenségek.

149


Kälbli Katalin: Mozgások, sportmozgások a terápia és a teljesítménynövelés szolgálatában

Kälbli Katalin

Budapest, 1980 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Sportjáték Tanszék Budapest [email protected]

Oktatási tevékenység: • óraadó tanár a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Rekreáció tanszékén a 2002-2003-as tanév második félévében Díjak, kitüntetések: 1998- F városi Önkormányzat „Élen a tanulásban, élen a sportban” kitüntet címének elnyerése 2000- F városi Önkormányzat „Élen a tanulásban, élen a sportban” kitüntet címének elnyerése 2002-TDK I. helyezés 2002-Nemzetközi TDK oklevél 2002-TDK III. helyezés 2003-OTDK I. helyezés 2003 November – Pro Scientia Aranyérem

Tanulmányai: Dózsa György Gimnázium, Budapest (1998) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Humánkineziológia szak (1998-2003) Humánkineziológus (2003) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Röplabda szakedz i szak (2000-2004) Röplabda szakedz (2004) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Gyógytestnevel tanári szak (2003-tól) Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola (2003-tól)

Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2000-2001-es tanév- Deutsche Sporthochschule Köln, Németország (10 hónap) Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 2 Konferencia el adásainak száma: 8 Legjelent sebb 2 publikációja: Kälbli K. & Rigler E. (2003). Azonosságok és különbségek a sportági profilokban (Röplabdázás és ül röplabdázás). Sporttudományi szemle. 2003/3. 22. o Kälbli Katalin: A sport mint lehet ség a mozgáskorlátozottak terápiájában. Iskolai testnevelés és sport. 2004. január, 19. szám, 15-17.o

Jelenlegi munkahely: ösztöndíjas PhD hallgató a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában (2003 szét l) Tudományos tevékenység: • Fogyatékkal él k sportja

Kedvenc szabadid s tevékenységei: sport

150



Mozgások, sportmozgások a terápia és teljesítménynövelés szolgálatában Bevezetés Napjainkban a „rehabilitáció” szót eltér tartalommal megtöltve, többféle értelmezésben is használjuk. Laczkó Magyar György megfogalmazása szerint „rehabilitáción azt a szervezett segítséget értjük, amelyet a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében huzamosan, esetleg véglegesen károsodott embernek, hogy megmaradt képességeivel ismét elfoglalhassa helyét a közösségben”. (Laczkó, 2002, 5.pp) Tágabb értelemben a rehabilitáció megakadályozza, hogy a fogyatékos egyén, aki valamely emberi tevékenységében korlátozott, rokkanttá váljon és ezáltal korának, nemének és szociokultúrális környezetének megfelel szerepét a társadalomban betölteni képtelen legyen. (Czeglédy, 2002) A fenti célok eléréséhez egy összetett tevékenységre van szükség, melynek a rehabilitáció területei közül /orvosi, pedagógiai, foglalkoztatási és szociális rehabilitáció (Czeglédy, 2002)/ a lehet legtöbbre ki kell hatnia. A cél megvalósításának eszköze lehet a sport. Az egyén teljesítményének növelése, a pszichére és a mozgásszervekre gyakorolt jótékony hatása miatt gyakran alkalmazzák az orvosi rehabilitáció eszközeként. A közösségben zajló, csoportos testmozgás (ld.: csapatsportoknál) – hiszen ez megkívánja a társakhoz való alkalmazkodást- segíti a társadalomba való be ill. visszailleszkedést, nevel hatással bír és a megmaradt képességek kiaknázására ösztönzi a károsodott egyént. Mindezek által a pedagógiai rehabilitációban is fontos szerepet tölthet be a sport. Ahhoz, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció célja is megvalósuljon, hogy a fogyatékos személy megmaradt képességeinek felhasználásával az épekkel egyenl érték keres tevékenységet végezzen (Czeglédy, 2002) ezen megmaradt képességek minél magasabb szint fejlesztésére van szükség. Ehhez a teljesítménynövekedés által a sport szintén hatékonyan hozzájárulhat. A sporttevékenység kiválasztásánál több okból is vonzó alternatívát jelentenek a labdás csapatjátékok. A közösségbe tartozás, a helyváltoztatás nélkül is eredményesen végezhet célorientált testmozgás és az izgalmas akciók, melyek az ül röplabda sportágában megjelennek, a mozgáskorlátozott embertársaink számára is vonzó lehet séget kínálnak. Nem csoda tehát, hogy évtizedek alatt a rehabilitáció eszköze céllá alakult, és fejl désnek indult a mozgáskorlátozottak sportmozgalma, melyben a sportjátékok közül az ül röplabda a kezdetekt l helyet kapott. (5)

Az ül röplabdázás fejl dése hazai és nemzetközi szinten A mozgáskorlátozottak sportmozgalmának fejl dését a második VH utáni id szaktól számíthatjuk, amikor angliában Dr. Ludwig Guttmann professzor vezetésével létrehoztak a háborús sérültek számára egy rehabilitációs intézetet. Itt a sportot kezdetben a rehabilitáció eszközeként használták fel, kés bb azonban már versenyeket is szerveztek a professzor irányításával. Az els nemzetközi versenyen, 1952-ben az atlétika és úszás versenyszámai mellett már a német Sitzball elnevezés csapatjáték is helyet kapott. A hollandok azonban nem találták megfelel nek a Sitzballt a mozgáskorlátozottak számára, így a játékötletet alapul véve, és ennek szabályait a röplabdához hasonlóvá téve létrehozták az ül röplabda játékát, melynek szabályai a kezdetekt l napjainkig egyre inkább a röplabda játék szabályaira hasonlítanak. (6)

151



Hazánkban 1929-ben alakult meg a mozgáskorlátozottak els sportegyesülete, az NYSE (Nyomorékok Sportegyesülete). Az egyesületben az asztalitenisz, az atlétika, a labdarúgás és a sakk sportágában edzhettek és versenyezhettek a sportolók. (3) A II. VH után sajnálatos módon megsz nt a szervezett sporttevékenység hazánkban, és csak 1970-ben, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonban lakó mozgáskorlátozott fiatalok részére alakult meg a HOSC (Halassi Olivér Sport Club) A sportegyesületben már a kezdetekt l játszották saját szabályok szerint a Sitzball és röplabda játékok ötletén alapuló és a kézifoci csapatjátékát. 1971-ben, gödöll n volt az els nemzetközi sportakriad, ahol a Svédek bemutatták a holland típusú ül röplabdát, a németek pedig a Sitzballt. 1971-t l így megkezd dött hazánkban is az ül röplabda szabályainak kialakítása. A 80-as évekig a szabályok nagy mértékben eltértek a napjainkban érvénybe lev kt l. A pálya mérete 8x10 m volt, a labda nélküli mozgás nem volt jellemz ebben az id szakban. A játékosok egymás után akár 2x is érinthették a labdát, így a sportoló akár saját magának feladhatta a labdát, azaz 3x2 érintés volt engedélyezett. 1971-80-ig sorban alakultak a Sportegyesületek, és meghívást kaptak a versenyz k külföldi tornákon való részvételre. A külföldr l hozott ismeretek alapján megkérték Csík Jánost és Nádas Pált, hogy készítsék el a hazai ül röplabda játékszabályát úgy, hogy az a lehet legkisebb mértékben térjen el a röplabda szabályaitól. 1981-82-ben 4 csapat részvételével (BP, Pécs, Szombathely, Eger). Az els bajnoki címet a HOSC csapata szerezte. A csapat 12 tagjából 6 f még ma is aktívan játszik a mai 8 csapat egyikében. (5) Napjainkban a röplabda és ül röplabda szabályok kisebb eltérésekt l eltekintve teljes mértékig megegyeznek. A szabálykülönbségeket az 1. táblázat foglalja össze. Míg a röplabdában a nyitás sáncolása tilos, az ül röplabdában ez engedélyezett. A játékosok kisebb pályán és alacsonyabb hálónál játszanak, így a labdának rövidebb utat kell megtennie, míg a játékoshoz érkezik, sebessége így relatív nagyobb. Az ül röplabdázás több szempontból is heterogén sportág. Mivel szerencsére hazánknak jelenleg nincsenek friss háborús sérültjei, és a Heine-Medin járvány elleni Sabin-cseppet is feltalálták, így a „sérült-utánpótlás” is hiányzik. Annak érdekében, hogy az ül röplabda sportága mégse sz njön meg, hazai bajnokságban engedélyezik az ép sportolók versenyzését is. Férfiak és n k, fiatalok és id sebbek szintén egy csapatban játszanak. A kevesebb utazás érdekében a versenyeket nem a hagyományos bajnoki rendszerben, hanem tornarendszerben rendezik meg. (7, 8)

A vizsgálat célja Vizsgálatunk célja az alábbi három kérdés megválaszolása: • Mely technikai elemek és mely érintések milyen arányban fordulnak el az ül röplabda sportágában? • Mekkora az egy játszmára es mozgásgyakoriság? • Vajon a megváltozott játékhelyzet és a korlátozott mozgáslehet ségek ellenére az ép sportolók jobb teljesítményt nyújtanak-e mozgáskárosodott társaiknál?

A vizsgálat módszere Vizsgálatunkat videókamerával rögzített mérk zés megfigyelésével végeztük. A 20022003-as bajnokságban 6. És 7. Helyén álló két csapat egymás elleni mérk zésének els játszmájában a HOSC 6 játékosát és az általuk végrehajtott 6 technikai elemet figyeltük meg (nyitás, blokk, nyitásfogadás, feladás, támadás, védekezés). A vizsgált játékosok mozgásszervi károsodásukat és nemüket figyelembe véve az alábbiak voltak: - 2 ép (1 n és 1 férfi) játékos - 1 három-végtag amputált férfi (2 alsó és az egyik fels végtag volt érintett) 152



- 1 lábszáramputált férfi - 2, a Heine-Medin járvány áldozataként az alsó végtag motoros funkcióinak károsodása következtében bénult férfi

A vizsgálat eredménye •

Az ül röplabda játékában el forduló technikai elemek és érintések arányai

A videóelemzés során kiderült, hogy a leggyakrabban végrehajtott technikai elem az ül röplabdában a blokk. Ennek oka, hogy a szabályok értelmében a nyitást is szabad blokkolni. Az ül testhelyzet miatt nehezített helyváltoztatás és a labda sebességének relatív nagyobb volta miatt a sánc az ül röplabdában a védekezés egyik legfontosabb eszköze. A feladások csekély számából következtetni tudunk arra, hogy a támadások gyakran a második labdából történnek. A különböz mozgásszervi károsodással rendelkez sportolók eltér gyakorisággal vesznek részt az akciókban. Megfigyelhetjük, hogy a helyváltoztatást és az ül egyensúly megtartását igényl technikai elemek végrehajtásában a bénult játékosok kisebb gyakorisággal vesznek részt, hiszen számukra a helyváltoztatás nehezített és törzsük egyes izmainak a károsodásban való érintettsége miatt a blokkolás során a törzs egyensúlyban tartása nehezebb, mint társaiknak. Az ül röplabdázásban az alkarérintés csak az utóbbi évtizedekben kezd elterjedni (6), ezt bizonyítja a kapott eredmény is, hiszen az alkarérintés el fordulásának gyakorisága kevéssel haladja meg a kosárérintés el fordulásának gyakoriságát. •

Az egy játszmára es mozgásgyakoriság

Megfigyeltük egy 16 perces játszma alatti mozgásgyakoriságot. Ennek eredményeként megkaptuk, hogy a játékosok min. 23, max. 48 akcióban vesznek részt egy játszma alatt. A Heine-Medin járvány áldozatai, azaz az alsó végtag bénult sportolók akciókban való részvételének a gyakorisága volt a legalacsonyabb, melyet a helyváltoztatás nehézségére vezethetünk vissza. Míg az egy végtag amputált versenyz nél és az ép versenyz knél az alsó végtag tolóereje segítheti a helyváltoztatást, a bénult játékosnál a meglév végtag plusz terhet jelent a mozgás során. •

Vajon a megváltozott játékhelyzet és a korlátozott mozgáslehet ségek ellenére az ép sportolók jobb teljesítményt nyújtanak-e mozgáskárosodott társaiknál?

Kíváncsiak voltunk, hogy a mozgásszervi károsodások befolyásolják-e a játékosok teljesítményét, ezért a már 6 említett technikai elem (nyitás, blokk, nyitásfogadás, feladás, támadás, védekezés) mindegyikének végrehajtását minden játékosnál kielemeztük. Egy adott technikai elem végrehajtásakor a játékosokat 1-3 pontig értékeltük. 1 pontot kapott a játékos, ha az általa végrehajtott akció pontvesztéssel járt, 2 pontot kapott, ha nem befolyásolta a labdamenet végeredményét, ill. menthet helyzetet teremtett, 3 pontot pedig akkor adtunk, ha a labda továbbítása pontos volt, vagy pontnyerést eredményezett. A kapott pontok alapján az akció eredményességének pontértékét megszoroztuk az adott technikai elem végrehajtásának gyakoriságával és elosztottuk az összes akciók számával. A kapott érték alapján minden technikai elem végrehajtására kaptunk egy eredményességi sorrendet. Mint azt a 2. táblázatban láthatjuk, minden versenyz eredményes volt valamely technikai elem végrehajtásában. A bénult játékosok azokban a technikai elemek végrehajtásában voltak eredményesebbek, melyek kevesebb helyváltoztatást igényelnek. Számszer leg is

153



bebizonyosodott, hogy a sáncolás során a fels végtag hiánya az eredményességet negatív irányba befolyásolja, a támadásban azonban nem jelent hátrányt vagy akadályt. Az eredményességi sorrend alapján az ép férfi áll a legtöbb esetben az els helyen, de mivel több esetben gyengébb teljesítményt nyújtott, így egy összesített eredményességet is vizsgáltunk. A technikai elemek végrehajtásának vizsgálatakor kapott eredményességi sorrend alapján, a helyezések szerint 1-t l 6-ig pontoztuk a versenyz ket. Az adott technikai elemet legeredményesebben végrehajtó versenyz 6, a leggyengébb 1 pontot kapott. A pontszámokat összegeztük és elosztottuk annyival, ahány technikai elemet vizsgáltunk. Ez alapján megkaptuk, hogy a legjobb teljesítményt az egy lábszár amputált férfi nyújtotta, és az ép férfi csak a második lett az összesített eredményességi listán. A harmadik helyen a bénult férfi végzett. A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a mozgásszervi károsodás jellege nem határozza meg és nem korlátozza egyértelm en a teljesítményt, ill. hogy az ül röplabdázásban nem jelent el nyt a mozgásszervek épsége.

Az összehasonlítás jellege

Röplabda

Ül röplabda

A játékos 1. Pályán lév játékosok

6 ép, egészséges játékos

2. Csapat összetétele

Homogén (kor, tekintetében)

Nemzetközi versenyen max. 1 „minimálisan mozgáskorlátozott” játékos nem Heterogén (kor, nem és a mozgáskárosodás tekintetében)

A játék 1. Játékterület 2. Háló magassága

18 x 9 méter N knél: 2, 24m Férfiaknál: 2, 43m

3. Játékosok helyzetének Talajjal érintkez lábuk meghatározása helyzete alapján 4. Labdaérintés jellemz i A talajkontaktus megszakítása bármely technikai elem végrehajtásakor megengedett 5. Technika Sánc 6. Bajnokság lebonyolítása

10 x 6 méter N knél: 1, 05m Férfiaknál: 1, 15m Talajjal érintkez ülepük helyzete alapján Az akciók során a játékosoknak mindvégig érintkezésben kell maradniuk a pálya talajával testüknek a fenekük és válluk közötti valamelyik részével.

Az ellenfél nyitásának Az ellenfél nyitását sáncolni sáncolása megengedett tilos Hagyományos bajnoki Tornarendszerben rendszerben Nyílt bajnokság

2. Táblázat: A röplabda és ül röplabda sportágak szabályeltérései

154


Nyitás

Technikai elemek játékosok 1. játékos 2. játékos 3. játékos 4. játékos 5. játékos 6. játékos


3 4 1 4 2 3

Blokk

1 2 3 3 4 3

Feladás

1 2 1 1 3

Támadás Nyitásfoga Védekezés dás

5 4 3 6 2 1

4 1 5 3 3 2

1 4 3 3 5 2

1= ép férfi 2= ép n 3= Heine-Medin járvány következtében a két alsó végtag károsodott 4= Heine-Medin járvány következtében a két alsó végtag károsodott 5= jobb lábszár, bal comb és bal kar amputáció 6= jobb lábszár amputáció

3. táblázat: A technikai elemek végrehajtásának eredményességi sorrendje a mozgásszervi károsodások figyelembe vételével

Összegzés A vizsgálat tanulságai többrét ek: • A játékos pozitív visszajelzést kap arra vonatkozóan, hogy mozgásszervi problémái ellenére neki is lehetnek er s oldalai, ezáltal pedig önbecsülése és önbizalma megnövekszik. Szakmai tanulságként pedig megállapíthatjuk, hogy a csapatstruktúra meghatározásakor és a taktikai feladatok kijelölésekor mindig figyelembe kell vennünk a játékosok el nyös és el nytelen oldalát!

Felhasznált irodalom 1. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottak sportja. Kézikönyv. MEOSZ, Budapest 2. Czeglédy Károly: A sportolók mozgásszervi rehabilitációja. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest, 2002 3. Kelemenné Szakonyi Júlia: A rokkantsport néhány orvosi, pszichológiai vonatkozása, jelenlegi helyzete Magyarországon. Mozgáskorlátozottak sportja, Kézikönyv, Budapest 4. Laczkó Magyar György: Sportterápia a harántsérültek és traumás amputáltak orvosi rehabilitációjában. TF, Budapest, 1999 5. Nádas Pál: Akik ülve röplabdáznak. In.: A magyar röplabdázás 50 éve. Szerk.: Juni György, Budapest, Aréna, 2000 6. Nádas Pál: A parasport és a Paralimpiai Játékok története. Fejleszt pedagógia, 13. Évfolyam, 2002/4-5 63-76. O 7. Szabálykönyv. Röplabda, FIVB, 2003 8. Szabálykönyv. Ül röplabda, FIVB, 2003

155


Bai Péter: Poli glikohidroláz szerepe A549 sejtek oxidativ stressz-érzékenységében

Bai Péter

Miskolc, 1976 Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Orvosi Vegytani Intézet Debrecen [email protected] Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2002-2003. Inotek Corporation, Beverly (MA, USA) (6 hónap) 2002. Inotek Corporation, Beverly (MA, USA) (1 hónap) 2001. Inotek Corporation, Beverly (MA, USA) (1 hónap) 1998. Dept. of Biochemistry, Lund University Svédország (6 hónap) Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 12 (If.: 43.955)

Tanulmányai: 1991-92 Református Gimnázium, Debrecen 1992-95 Földes Gimnázium, Miskolc 1995-2000 Debreceni Egyetem, molekuláris biológus, biokémia-molekuláris biológia szakirány 1999-2000 angol-magyar szakfordító 2000-2004 Debreceni Egyetem, Általános Orvosi Kar, Elméleti Orvostudomány Ph. D. program

Konferencia el adásainak száma: 6 Legjelent sebb 5 publikációja: Bai, P., Bakondi, E., Szabo, E., Gergely, P., Szabo, C., Virag, L. (2001) Partial protection by poly (ADP-ribose)polymerase inhibitors from nitroxylinduced cytotoxicity in thymocytes. Free. Radical. Bio. Med. 31 (12), 1616-1623. Pacher, P., Liaudet, L., Bai, P., Virag, L., Mabley, J. G., Hasko, G., Szabo, C. (2002) The activation of poly(ADP-ribose) polymerase contributes to the development of doxorubicin-induced heart failure. J. Pharmacol. Exp. Ther. 300, 862-867. Pacher, P., Liaudet, L., Bai, P., Mabley, J., Kaminsky, P. M., Virag, L., Deb, A., Szabo, E., Ungvari, Z., Wolin, M. S., Szabo, C. (2003) A potent peroxynitrite decomposition catalyst, FP15, protects against the development of doxorubicininduced cardiac dysfunction. Circulation 107, 896904. Bai, P., Mabley, J.G., Liaudet, L., Virag, L., Szabo, C., Pacher, P. (2004) Matrix metalloproteinase activation is an early event in doxorubicin-induced cardiotoxicity. Oncol. Rep. 11(2), 501-505. Huber, A., Bai, P., de Murcia, G., Ménissier-de Murcia, J. Roles of PARP-1 and PARP-2 in the DNA damage response and functional synergy with Atm in mouse development? DNA repair (in press)

Jelenlegi munkahely: CNRS UPR 9003, Ecolé Superiure de Biotechnologie, Strasbourg, Franciaország (posztdoktori ösztöndíjas) Tudományos fokozata: Ph. D., 2004. Tudományos tevékenység: • Poli-ADP-ribozilácós folyamatok • DNS hibajavítás • Szabadgyök termeléssel járó kórfolyamatok Oktatási tevékenység: • Orvosi kémia • Molekuláris biológia Díjak, kitüntetések: 2001. Pro Scientia Aranyérem

Kedvenc szabadid s tevékenységei: a repüléssel kapcsolatban bármi

156



Poli (ADP-ribóz) glikohidroláz szerepe A549 sejtek oxidatív stressz-érzékenységében Bai Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Orvosi Vegytani Intézet, Debrecen [email protected] Szabó Csaba Inotek Pharmaceuticals, Beverly, MA, USA Gergely Pál Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Orvosi Vegytani Intézet, Debrecen Virág László Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Orvosi Vegytani Intézet, Debrecen

Rövidítések GT – gallotannin, PAR – poli(ADP-ribóz) polimer, PARG – poli(ADP-ribóz) glikohidroláz, PARP – poli(ADP-ribóz) polimeráz 1, PI – propidium jodid

Bevezetés A poli(ADP-ribóz) polimeráz-1 (PARP) egy nukleáris enzim, mely DNS törések felismerésére képes. A PARP a törött DNS-hez kapcsolódik két aszimmetrikus cink-ujj doménjén keresztül, és így aktív állapotba kerül. Az aktivált PARP a NAD+-ot használja szubsztrátként, hogy különböz akceptor fehérjékre poli(ADP-ribóz) polimereket (PAR) szintetizáljon. Az egyik legfontosabb PAR akceptor fehérje maga a PARP. A PARP-nak szerepe van még többek között az NF-κB-hez kapcsolódó transzkripció szabályzásában, a nekrotikus és az apoptotikus sejthalál folyamatában, illetve a báziskihasítási repair-ben. (1) A PAR felismerési szignálként szolgál a báziskihasítási repair beindulásához, másrészr l azonban a PARP túlzott mérték aktivációja a sejt NAD+ és ATP készletét teljesen felélheti, nekrotikus sejthalálhoz vezetve. A PARP gátlása ilyen körülmények között a nekrotikus jelleg sejthalált az apoptotikus jelleg sejthalál felé irányítja, vagy lehet séget biztosít a sejtek túlélésére. (1) Az aktivált PARP önmagát is poli-ADP-ribozilálja, ami a PARP gátlásához vezet. A PAR-t a poli(ADP-ribóz) glikohidroláz enzim (PARG) távolítja el, így a PARP újra aktívvá válhat. A PARG gyorsan eltávolitja a PAR-t, a polimerek turnoverének ideje kevesebb, mint egy perc. (2) Az eml sök PARG enzime egy kb. 110 kDa molekulatömeg , perinukleáris elhelyezkedés fehérje, amely mRNS-ét több sejtben és szövetben kimutatták. A PARG-nak jelenlegi ismereteink szerint egy génje van, amelyr l számos PARG izoforma képz dik. A PARG tartalmaz egy nukleáris export és egy nukleáris import szignált, amely felveti a lehet ségét a PARG ciklikus mozgásának a lehet ségét a sejtmag és a citoplazma között. (3) Reaktív oxigén és nitrogén intermedierek (ROI-k és RNI-k), mint a hidrogén peroxid, a peroxinitrit a nitroxil gyök, vagy alkilálószerek képesek a DNS nagymérték , egyszálú töréseket okozni. In vivo reaktív gyökök termel désével kell számolnunk reperfúziós károsodás, a shock egyes formái, diabétesz, illetve gyulladásos folyamatok során. Ezekben a patológiás állapotokban a PARP gátlás jótékony hatásúnak bizonyult (1). Újabb adatok azt támasztják alá, hogy a PARG gátlása hasonlóan jó hatásfokkal képes védelmet nyújtani oxidatív stressz esetében. A PARG gátlásának hatását vizsgálták oxidatív és excitotikus

157



neuron és asztroglia károsodásban (4, 5). Ezekben a kísérletekben a PARG gátlására különböz tannin származékokat használtak, mint a gallotannint (GT), vagy a nobotannin B-t. A PARG inhibitoroknak hasonló hatásuk volt, mint a PARP inhibitoroknak, képesek voltak megakadályozni a neuronok és az asztroglia sejtek oxidatív károsodását. A tanninok polifenolok, melyek a növényi sejtek falából tisztíthatóak. Vannak adatok a tanninok gyulladásgatló hatásáról is, az eredmények azt mutatják, hogy a tanninok gyulladásgátló hatása nem köthet kizárólag a tanninok szabadgyök fogó képességéhez (6, 7). Az A549 sejtekben hidrogén peroxid kezeléssel kiváltható PARP aktiváció és ez a folyamat szerepet játszik a légz rendszerben található epitél sejtek elhalásában. Minthogy a hidrogén peroxid és a PARP aktiváció fontos mediátorai a légz rendszerben található epitél sejtek károsodásának, így célul t ztük ki a PARG lehetséges szerepének vizsgálatát a hidrogén peroxid indukálta sejthalálban A549 sejteken (8).

Anyag és módszer Sejtek életképességének mérése A sejtek életképességét MTT redukcióval és propidium-jodid (PI) felvétellel vizsgáltuk. Az MTT eredményét fotometriásan, a PI felvételt pedig fluoreszens mikroszkóppal értékeltük ki.

PARP aktivitás mérése A PARP aktivitás méréséhez a sejteket permeabilizáltuk, majd a hidrogén peroxidos indukció után a sejtekhez 3H-NAD+-ot adtunk. A sejtfehérjékbe beépült tríciumot folyadészcintillációs számálóval mértük.

A PARP aktivitás kimutatása in situ vékony üveglemezen növesztett 549 sejtekben a PARP-ot a hidrogén peroxid indukció után bioniált-NAD+ szubsztrát jelenlétében hagytuk m ködni. A beépült biotint streptavidinperoxidázzal mutattuk ki.

A PAR kimutatása immuncitokémiai módszerrel Az A549 sejtek hidrogén peroxiddal történ indukciója után a sejteket fixáltuk a PAR-ra specifikus anitesttel (10H antitest) mutattuk ki a képz dött PAR-t.

Intracelluláris NAD+ mérése Az indukált A549 sejtekben lév NAD+ mennyiségét egy alkohol-dehidrogenáz enzimhez kapcsolt színváltozást okozó, fotometriásan mérhet reakcióval mértük. A NAD+ mennyiségét a kontroll százalékában fejeztük ki. Kaszpáz-3 aktivitás mérése A sejteket a hidrogén peroxid kezelés után hat órával összegy jtöttük. A kaszpáz-3 aktivitást egy szintetikus szubsztrátból, a DEVD-AMC konjugátumból történ AMC felszabadulással mértük fluorimetriásan.

158



Eredmények A sejtek életképessége Hidrogén peroxid koncentrációfügg módon citotoxikus volt az A549 sejteken. GT 30 perc el kezelés után, 30 M koncentrációban meggátolta a sejtek pusztulását. (1. ábra)

1. ábra Az A549 sejtek életképességének változása PARG gátlás és hidrogén peroxid kezelés hatására. A panel – MTT assay, B panel – PI felvétel vizsgálata.

A PARP inaktivációja auto-poli-ADP-riboziláció hatására A hidrogén peroxid kezelés koncentrációfügg PARP aktivációhoz vezetett A549 sejtekben triciált NAD+ beépülésével mérve a PARP aktivációt. GT el kezelés meggátolta a PARP aktivációját. Hasonló eredményt kaptunk, amikor a PARP aktivációt az in situ PARP assay-vel mutattuk ki. Ez a módszer az újonnan képz d PAR kimutatására alkalmas. A hidrogén peroxid kezelés hatására aktiválódott a PARP, azonban GT el kezelés mellett nem lehetett kimutatni polimer képz dést kimutatni. (2. ábra)

159



2. ábra A gallotannin hatása a PARP aktivációjára A549 sejtekben. A panel – radioaktív NAD+ beépülés, B panel – in situ PARP assay

PAR akkumuláció Bizonyítandó, hogy a GT nem rendelkezik PARP inhibitor tulajdonsággal PAR immuncitokémiai festést végzetünk. A GT el kezelés nem csökkentette a PAR képz dést, s t GT el kezelés mellett olyan hidrogén peroxid koncentrációnál is PAR akkumulációt figyelhettünk meg, ahol GT nélkül nem volt PAR fest dés. (3. ábra)

3. ábra A PAR felszaporodásának kimutatása A549 sejtekben. A nyilak a pozitív sejtmagokra mutatnak.

160



NAD+-assay A hidrogén peroxid koncentráció emelésével párhuzamosan csökken a NAD+ szintje a sejtekben a PARP aktiváció következtében. A PARG gátlás megvédte a sejteket a NAD+ szint csökkenése ellen. (4. ábra)

4. ábra A NAD+ szint csökkenésének megakadályozása PARG gátlásával hidrogén peroxid kezelést A549 sejtekben.

A kaszpáz-3 aktiváció mértéke A kaszpáz-3 az oxidatív stressz által kiváltott apoptózis egyik effektor kaszpáza. Azokban a sejtekben, ahol a PARG gátolt állapotban van, a kontroll A549 sejtekhez képest a kaszpáz-3 aktivitása magasabb koncentrációnál kezd el emelkedni és hosszabb ideig marad magas. (5. ábra)

5. ábra A kaszpáz aktiváció eltolódása hidrogén peroxid kezelt A549 sejtekben PARG gátlás hatására.

Diszkusszió A PARP és a PARP gátlás hatásainak vizsgálata hosszú múltra tekint vissza. A PARG vizsgálata azonban rövid múltra tekint vissza, és inkább mechanisztikusan csak, mint a PAR eltávolítását végz enzimet vizsgálták, szerepet nem tulajdonítottak neki. Újabb kísérletsorozatok világítottak rá, hogy a PARP auto-poli-ADP-riboziláltságának mértéke összefügghet oxidatív stressz elleni védelemmel (4, 5). A hidrogén peroxid in vivo termel dése többek között a gyulladásos folyamatokra

161



jellemz . A hidrogén peroxid feladata a szervezetbe kerül baktériumok elpusztítása, azonban emellett károsítja a szervezet saját szöveteit is. A hidrogén peroxid képes a sejt DNS állományát károsítani, amivel a PARP túlzott aktivációjához vezet, ami a sejt NAD+ készletének kimerüléséhez vezet és a sejt nekrotikus jelleg sejtpusztulásához, vezet a PAR szintézisén keresztül. Ha nem következik be a végzetes NAD+ szint csökkenés, azonban nem javíthatóak a DNS hibái, a sejtek apoptotizálnak, amit a kaszpáz aktiváció jellemez. A nekrózis és az apoptózis közötti váltást tehát a sejt energiaraktárainak a feltöltöttsége szabja meg, amit a PARP aktivációja befolyásol (1). Eredményeink azt mutatják, hogy a PARG gátlása véd az oxidatív stresszel szemben, és hasonló jelenségekkel jár, mint a PARP gátlása (nincs de novo PAR szintézis, kontroll szinten marad a NAD+ szint, illetve a kaszpáz-3 aktiváció kés bb indul és hosszabban marad magas). Különbség volt azonban, hogy GT kezelés mellett is volt PAR a sejtekben. Mi ezt úgy magyarázzuk, hogy a kezdeti PARP aktivációt követ auto-poli-ADP-riboziláció miatt marad a PARP gátolt állapotában. A PARG gátlás a PARP gátlásához hasonlóan hasznosnak bizonyulhat az emelkedett oxidatív stresszel jellemezhet állapotokban, így például a gyulladás folyamatokban. Jelenlegi ismereteink alapján a PARG gátlása kevesebb mellékhatással járhat, mint a PARP gátlása. A PARP gátlása a PAR hiánya miatt lelassítja a báziskihasítási repair beindulását, ami potenciálisan mutagén hatásnak tekinthet (9, 10). Ezzel szemben a PARG gátlása nem jelenti a PAR hiányát. A tanninokra, mint kémiai vegyületcsoportra jellemz az er teljes szabadgyökfogó képesség (7). A szabadgyökfogó és a PARG gátló képesség el nyös megvilágításba helyezi a tanninokat, úgy t nik több ponton védhetik szervezetünket a túlzott oxidatív stresszt l.

Irodalomjegyzék (1) Virag L and Szabo C (2002) The therapeutic potential of poly(ADP-ribose) polymerase inhibitors. Pharmacol Rev 54:375–429. (2) Davidovoch, L., M. Vodenchiarov, E. B. Affar, and G. G. Poirier. 2001. Importance of poly(ADP-ribose) glycohydrolase in the control of poly(ADP-ribose) metabolsim. Exp Cell Res. 268(1):7-13.Shimokawa, T., M. Masutani, S. (3) Nagasawa, T. Nozaki, N. Ikota, Y. Aoki, H. Nakagama, and T. Sugimura. 1999. Isolation and cloning of rat poly(ADP-ribose) glycohydrolase: presence of a potential nuclear export signal conserved in mammalian orthologs. J Biochem (Tokyo).126(4):748-755. (4) Ying, W. and R. A. Swanson. 2000. The poly(ADP-ribose) glycohydrolase inhibitor gallotannin blocks oxidative astrocyte death. Neuroreport. 11(7):1385-1388. (5) Ying, W., M. B. Sevigny, Y. Chen, and R. A. Swanson. 2001. Poly(ADP-ribose) glycohydrolase mediates oxidative and excitotoxic neuronal death. Proc Natl Acad Sci U S A. 98(21):12227-12232. (6) van Molle, W., J. Vanden Berghe, P. Brouckaert, and C. Libert. 2000. Tumor necrosis factor-induced lethal hepatitis: pharmacological intervention with verapamil, tannic acid, picotamide and K76COOH. FEBS Lett. 467(2-3):201-205. (7) Vuk-Pavlovic, Z. and M. S. Rohrbach. 1990. Modulation of inflammatory cell function by cotton bract tannin: changes in the capacity of alveolar macrophages and neutrophils to produce hydrogen peroxide. Am J Respir Cell Mol Biol. 3(3):235-243. (8) Nanavaty, U. B., R. Pawliczak, J. Doniger, M. T. Gladwin, M. J. Cowan, C. Logun, and J. H. Shelhamer. 2002. Oxidant-induced cell death in respiratory epithelial cells is due to DNA damage and loss of ATP. Exp Lung Res. 28(8):591-607.

162



(9) Ziegler, M., and S. L. Oei. 2001. A cellular survival switch: poly (ADP-ribosyl)ation stimulates DNA repair and scilences transcription. Bioessays. 23(6):543-548. (10) Molinete, M., W. Vermeulen, A. Burkle, J. Menissier-de Murcia, J. H. Kupper, J. H. Hoeijmakers, and G. de Murcia. 1993. Overproduction of the poly(ADP-ribose) polymerase DNA-binding domain blocks alkylation-induced DNA repair synthesis in mammalian cells. EMBO J. 12(5):2109-2117. (11) Bors, W., C. Michel, and K. Stettmaier. 2000. Electron paramagnetic resonance studies of radical species of proanthocyanidins and gallate esters. Arch Biochem Biophys. 374(2):347-355.

163


Sólymos Péter: Ritkaság, fajgazdaság és forró pontok a hazai csiga-faunában

Sólymos Péter

Debrecen, 1977 Sólymos Péter DE-MTA Evolúciógenetikai és Konzervációbiológiai Kutatócsoport 4010 Debrecen, Pf. 3 [email protected] Tudományos közleményeinek száma: 18 (ebb l 3 megjelenés alatt) Konferencia összefoglalók száma: 25 Legjelent sebb 5 publikációja: Sólymos, P. & Fehér, Z. 2004. Conservation prioritization based on distribution data of land snails in Hungary. Conservetion Biology, (megjelenés alatt) Sólymos, P. 2004. Magyarország szárazföldi Mollusca-faunájának ritkaságon alapuló értékelése és alkalmazási lehet ségei. Természetvédelmi Közlemények, 11: 511-520. Deli, T., Tukarcs, V. & Sólymos, P. 2002. Land snails of the Esztramos Hill. Acta Biologica Debreceina, 24: 103-112. Sólymos, P. 2000. Quantitative malacological surveys of the Szársomlyó and the Fekete Hill (Villány Hills, S Hungary). Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat, 10: 111-120. Sólymos, P. & Nagy, A. 1997. The recent mollusc fauna of the Szársomlyó (S Hungary): spatial pattern and microclimate. Malakológiai Tájékoztató, 16: 35-42.

Tanulmányok, el z munkahely: 1991-95 Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen 1995-2000 DE-TTK, biológus szak 2000-03 DE-TTK, Biodiverzitás doktori program 2003 MTA-DE Evolúció-genetikai és Konzervációbiológiai Kutatócsoport Jelenlegi munkahely: SZIE-ÁOTK, Ökológiai Tanszék (tudományos segédmunkatárs) Tudományos tevékenység: • Szárazföldi csigák ökológiája, konzervációbiológiája és morfometriája • Recens malakofaunisztika (Villányi-hegység, Mecsek, Aggteleki-karszt, Szerémség) • Környezet-régészet

Kedvenc szabadid s tevékenységei: utazás, tánc, zene

Oktatási tevékenység: • ökológia • természetvédelmi biológia • zootaxonómia Díjak, kitüntetések: 1999 Pro Scientia Aranyérem 1999 MTA Nemzeti Stratégiai Programok pályázata, I. díj

164



Ritkaság, fajgazdaság és forró pontok a hazai csiga-faunában Sólymos Péter DE-MTA Evolúciógenetikai és Konzervációbiológiai Kutatócsoport 4010 Debrecen, Pf. 3 [email protected] Fehér Zoltán Magyar Természettudományi Múzeum 1088 Budapest, Baross u. 13. [email protected]

Bevezetés A természetvédelemre fordítható források korlátozottak, ezért a beavatkozások eredményességének maximalizálásához tanácsos prioritásokat meghatározni. A legtöbb szárazföldi csiga aktív terjed -képessége igen kis mérték , és sok a viszonylag sz k elterjedés faj. Így a fajok él helyeinek elt nése és átalakítása világszerte nagymérték fajpusztuláshoz vezetett az elmúlt 400 év során (Bouchet et al. 1999). Ezek alapján a puhatest ekre alapozott faj-szint és területi prioritások megállapítása különösen fontos és aktuális.

Módszerek A hazai szárazföldi csigák 10 × 10 km felbontású UTM-alapú elterjedési adatait használtuk (Pintér et al. 1979, Pintér & Szigethy 1979, 1980, Fehér & Gubányi 2001). Az értékelésbe nem vontuk be a vízi fajokat, a meztelen csigákat és a behurcolt fajokat. Az öt fajnál kevesebb adatot tartalmazó UTM cellákat szintén nem vontuk az elemzésbe. Így a Magyarország területére es 1052 UTM cellából 512-t elemeztük 122 faj elterjedési adatainak felhasználásával. A hazai szárazföldi csigák faj-szint értékeléséhez a Mollusca ritkasági indexet (MRI) használtuk (Sólymos 2003): MRI = LF + RS + SF, ahol MRI = Mollusca ritkasági index, LF = helyi gyakoriság, RS = elterjedési terület nagysága, SF = speciális tényez . A helyi gyakoriság (LF) értéke 1-5-ös skálán változik: 1 = az adatokat tartalmazó UTM négyzeteknek több mint 25%-ában fordul el , 2 = az adatokat tartalmazó UTM négyzeteknek 15-25%-ában fordul el , 3 = az adatokat tartalmazó UTM négyzeteknek 5-15%-ában fordul el , 4 = az adatokat tartalmazó UTM négyzeteknek 1-5%-ában fordul el , 5 = az adatokat tartalmazó UTM négyzeteknek kevesebb, mint 1%-ában fordul el . Az elterjedési terület nagysága (RS) 1-4-es skálán változik: 1 = az elterjedési terület Európa méretét meghaladja, 2 = nagy elterjedés Európán belül, 3 = egy meghatározott állatföldrajzi régióban elterjedt, 4 = sz kebb elterjedés egy meghatározott állatföldrajzi régión belül. A speciális tényez (SF) értéke 0 és 1 pont lehet. 1 pontot kap egy faj, ha globális védelme szempontjából a hazai állomány els rend fontosságú, illetve ha a ritkaság objektív becslése a faj valódi ritkaságát és természetvédelmi értékét nem kell en tükrözi. Más esetben a tényez értéke 0. A Mollusca ritkasági index értéke 2 és 10 között változik. A 2-es pontszám a leggyakoribb, a 10-es pontszám a legritkább fajokat jelöli. A területek értékeléséhez összetett indexet (SR) használtunk: SR = S × (R + 1), ahol S = fajgazdagság (UTM cellánként el forduló fajok száma), R = ritka fajok száma (UTM cellánként el forduló 7-10 MRI pontos (fels kvartilis) fajok száma a ritkaság kvartilis definíciója szerint; Gaston 1994). A forró pontok megállapításához a fenti index alapján az

165



egyszer rangsor (a területek legmagasabb pontszámot elér 5%-a; Williams et al. 1996) és a komplementer területek módszere (a legnagyobb fajszám meg rzése a legkisebb területen; Church et al. 1996, Williams et al. 1996) alapján történt. Azt is vizsgáltuk, hogy a fajok jelenlegi védettségi státusza (KÖM 2001) mennyire látszik indokoltnak a Mollusca ritkasági index alapján, illetve a jelenlegi védett területek mennyire esnek egybe a kiválasztott forró pontok elhelyezkedésével.

Eredmények és értékelésük A védett fajok MRI értékeinek középértéke szignifikánsan magasabb, mint a nem védett fajoké (Mann-Whitney U-teszt, U = 611, p < 0,0001). Az elemzésbe vont 31 védett faj közül 16 tekinthet ritkának a kvartilis definíció (Gaston 1994) alapján, 15 védett faj pedig kívül esik a 7-10 pontos MRI tartományon (1. táblázat). Ezeknek a fajoknak a veszélyeztetettségét sok esetben a ritkaságon kívül más tényez k okozzák (pl. él helyek átalakítása, megsemmisülése a Vertigo moulinsiana és a Vallonia enniensis fajok esetében). Ezeknek a fajoknak a törvényi védettsége indokolt, más fajoké újra átgondolást igényel. Ugyanez a helyzet a 15 ritka de jelenleg nem védett faj esetében (1. táblázat), amelyek védetté nyilvánítása ritkaságuk alapján indokolt lenne. A fajgazdagság és a ritka fajok eloszlása jelent s különbségeket mutatott a földrajzi tájegységek között. A hegy- és dombvidéki területek fajgazdagsága magasabb, mint az alföldi területeké. A ritka fajok száma az Északi Középhegységben volt a legmagasabb (leginkább a kárpáti faunaelemek magas részesedése miatt), de alföldi területeken is el fordulnak ritka fajok. A fajgazdagság és a ritka fajok eloszlása nem teljesen áll átfedésben egymással, a korreláció közepes (Spearman rang korreláció, r = 0,408, p < 0,05) (1. ábra). A forró pontok egyszer rangsor alkalmazása esetén néhány alföldi kivétellel (Szigetköz, Észak-Nyírség, Szatmár-beregi sík, Körösök vidéke) a Középhegységi területekre estek. A kiválasztott területeken a ritka fajok közül a Pseudofusulus varians és a Faustina illyrica nem található meg (2. táblázat). A komplementer területek módszere alapján a kiválasztott cellák (forró pontok) száma kevesebb, amik területén a fauna minden faja megtalálható. A kiválasztott területek elhelyezkedése sokkal egyenletesebb eloszlást mutat az alföldi és hegyvidéki területek között (2. táblázat). A két módszer alapján a védett területet nem tartalmazó kiválasztott cellák aránya majdnem azonos, ám a kiválasztott cellák számából fakadóan abszolút területi részesedésük eltér (2. táblázat). Bár a jelenlegi védett területeken a hazai szárazföldi csiga fauna összes tagja megtalálható, de a forró pontok és a védett területek elhelyezkedése sok esetben nem fedi egymást. A két módszer segítségével kiválasztott és nem védett cellák területén számos ritka faj fordul el (Discus ruderatus, Trichia striolata, Drobacia banatica, Aegopinella nitens, Kovacsia kovacsi), ami alapján a fajok él helyeinek védetté nyilvánítása indokolt lenne. Az elemzés során alkalmazott 10 × 10 km-es léptékb l adódóan a nem védett forró pontok elhelyezkedése arról is tájékoztat, hogy hová érdemes a kisebb lépték (él helyi szint ) kutatásokat fókuszálni.

Irodalomjegyzék Bouchet, P., Falkner, G. & Seddon, M. B. 1999. Lists of protected land and freshwater molluscs in the Bern Convention and European Habitats Directive: are they relevant to conservation? Biological Conservation 90: 21-31. Church, R. L., Stoms, D. M. & Davis, F. W. 1996. Reserve selection as a maximal covering location problem. Biological Conservation 76: 105-112.

166



Fehér, Z. & Gubányi, A. (2001): The distribution of Hungarian Molluscs. The catalogue of the Mollusca Collection of the Hungarian Natural History Museum. Hungarian Natural History Museum, Budapest. 466 pp. Gaston, K. J. (1994): Rarity. Chapman and Hall, London. 205 pp. KÖM (2001): 13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körér l, valamint az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelent s növény- és állatfajok közzétételér l. Pintér, L., Richnovszky, A. & Szigethy, A. (1979): Distribution of the recent Mollusca of Hungary. Soosiana, Suppl. 1., Budapest, 351 pp. Pintér, L. & Szigethy, A. S. (1979): Die Verbereitung der rezenten Mollusken Ungarns: Neunachweise und Berichtigungen, I. Soosiana, 7: 97--108. Pintér, L. & Szigethy, A. S. (1980): Die Verbereitung der rezenten Mollusken Ungarns: Neunachweise und Berichtigungen, II. Soosiana, 8: 65--80. Sólymos, P. (2003): Magyarország szárazföldi Mollusca-faunájának ritkaságon alapuló értékelése és alkalmazási lehet ségei. Természetvédelmi Közlemények, … (megjelenésre elfogadva) Williams, P., Gibbons, D., Margules, C., Rebelo, A., Humphries, C. & Pressey, R. 1996. A comparison of richness hotspots, rarity hotspots, and complementary areas for conserving diversity of British birds. Conservation Biology 10(1): 155-174.

Rarity, species richness and hotspots in the Hungarian land snail fauna 1

Péter Sólymos and 2Zoltán Fehér

1

Evolutionary Genetics and Conservation Biology Research Group of the Hungarian Academy of Sciences, Debrecen University, 4010 Debrecen, P. O. B. 3, Hungary, e-mail: [email protected] 2 Hungarian Natural History Museum, 1088 Budapest, Baross Str. 13., Hungary, e-mail: [email protected] The preservation of biodiversity requires good quality data and efficient methods for prioritising species and sites for conservation. We attempted to prioritise Hungarian land snail species using a scoring method based on their range size and local distribution. We analysed the relation between protection status and rarity scores of the species. Further, we made regional comparisons and identified hotspots at the national scale, and investigated the overlap between hotspots and existing reserve areas. There were 15 unprotected land snail species out of 31 considered to be rare according to the quartile definition of rarity. However, 15 protected species fell out of the score range of rare species. Some of these species are threatened by other factors, i.e. habitat loss, than restricted range. The distribution of species richness and rarity among the main geographical regions of Hungary revealed differences between lowland and highland areas. Most of the hotspots located in the mountain areas. Furthermore, important hotspots were identified in lowland areas that have significant biogeographical roles. Though the entire Hungarian land snail fauna could be found within current protected areas, the selected hotspots did not overlap with current protected areas in all cases. Therefore, these areas should be considered for protection.

167



1. táblázat. A vizsgált fajok ritkaságának értékelése (a speciális tényez figyelmen kívül hagyásával). Az els számok az egyes kategóriákba es fajok számát a tört vonal mögött álló számok a védett fajok számát mutatják, aláhúzás jelöli a ritka fajokat (7-10 MRI pont). Az elterjedési terület nagyságának és a helyi gyakoriság pontértékeinek magyarázatát ld. a szövegben. Elterjedési terület Helyi gyakoriság (LF) Összesen nagysága (RS) 5 4 3 2 1 4 2/2 1/1 3/3 3 7/2 9/7 2/1 18/10 2 9/3 20/6 22/5 9/0 10/1 70/15 1 1/1 1/0 5/2 8/0 16/0 31/3 Összesen 19/8 31/14 29/8 17/0 26/1 122/31 2. táblázat. A forró pontok kiválasztásának eredményei (zárójelben a fajok/cellák száma, zárójelen kívül ezek százalékos részesedése). Egyszer rangsor Komplementer területek Kiválasztott cellák (n = 1052) 5.1% (54) 2.5% (26) Reprezentált fajok (n = 122) 97.5% (119) 100.0% (122) Ritka (fels kvartilis) fajok száma (n = 31) 93.5% (29) 100.0% (31) Nem védett cellák száma 18.5% (10) 19.2% (5)

1. ábra. A szárazföldi csigák fajgazdagságának és a ritka (fels kvartilis) fajok el fordulásának eloszlása Magyarországon 10 × 10 km UTM cellák adatai alapján. A karikák mérete a fajgazdagsággal arányos, a fekete kitöltés a ritka fajok jelenlétét jelölik.

168

169


Szabari Miklós: Összefüggések bikasperma in vitro funkcionális min sítési teszt…

Szabari Miklós Szolnok, 1978

Kaposvár Egyetem 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40. [email protected]

Díjak, kitüntetések: 2000 Kari Tudományos Diákköri Konferencia, 1. helyezés, Állatélettani és Környezetvédelmi Szekció, Hódmez vásárhely 2000 Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Különdíj 2002 Kari TDK 1. helyzés, Állattudományi Szekció, Kaposvár 2003 Egyetemi TDK, 1. helyezés, Kaposvár 2003 OTDK, 1. hely, Bio- és Csúcstechnológia az Állattenyésztésben tagozat, Kaposvár 2003 Pro Scientia Aranyérem Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2003. Banat' s University of Agricultural Siences and Veterinary Medicine of Timisoara, Temesvár, Románia (1 hónap)

Tanulmányai: 1992-96 Széchenyi István Gimnázium, Szolnok 1997-2000 Szegedi Tudományegyetem Mez gazdasági F iskolai Kar, Hódmez vásárhely Állattenyésztési szakirány 2000-03 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 2002- Budapesti Gazdasági F iskola, Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, közgazdász szakmérnök szakirány 2003- KE-ÁTK, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola

Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 6 Konferencia el adásainak száma: 7 Legjelent sebb 4 publikációja: Szabari, M., Nánássy, L., Szabó, L., Baranyai, B., Petrovics, Á., Kovács, A., Zomborszky, Z., Gócza, E, Bodó, Sz.: Spermaértékelés Peteburok Köt dési Teszt segítségével Állattenyésztés és Takarmányozás 2003.52 102-106. Nánássy, L., Szabari, M., Szabó, L., Baranyai, B., Petrovics, Á., Kovács, A., Bali Papp Á., Gócza, E., Bodó, Sz.: Spermaértékelés Mikro Swim up eljárás segítségével Állattenyésztés és Takarmányozás 2003.52 107-111. Szabari M., Nánássy L., Baranyai B., Bali Papp Á., Zomborszky Z., Jávor A., Gócza E., Bodó Sz.: Összefüggések bikasperma in vitro funkcionális min sítési teszt eredményei és in vitro fertilitása között EU Konform Mez gazdaság és Élelmiszerbiztonság II. Kötet, ISBN 963 9483 30 3. pp. 77-81. Szabari M., Nánássy L., Kovács A., Zomborszky Z., Gócza E, Bodó Sz.: Spermaértékelés peteburok köt dési teszt segítségével, X. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 211 PDF fájl

Jelenlegi munkahely: Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár, Szarvasmarha és Juhtenyésztési Intézet, Szarvasmarhatenyésztési Tanszék Tudományos fokozata: M.Sc. (KE-ÁTK) Tudományos tevékenység: • komplex in vitro spermaértékelési rendszer kidolgozása • in vitro fertilizáció szarvasmarha és szarvas fajokban Oktatási tevékenység: • szarvasmarhatenyésztés, gyakorlat • inszeminátor képzés

Kedvenc szabadid s tevékenységei: sport, olvasás

170



Összefüggések bikasperma in vitro funkcionális min sítési teszt eredményei és in vitro fertilitása között Szabari M., Zomborszky Z., Stefler J. Kaposvár Egyetem 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40.

Kovács A. Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet 2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1. Baranyai B., Gócza E., Bodó Sz. Mez gazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont 2100 Gödöll , Szent-Györgyi Albert utca 4 Nánássy L., Jávor A. Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. BEVEZETÉS

Az egyes bikák in vitro termékenyít képességének egyszer módszerekkel történ megbecslése nagyon fontos lehet az in vitro embrióel állításban. Gazdaságilag fontos a jól termékenyít bikák használata, amelyek a kereskedelmi célú embrióel állításban sikeresen termékenyítik az érett petesejtek többségét. Gyakorlatban a bikák próbatermékenyítésekben vesznek részt. A laboratóriumunkban egyszer in vitro tesztek kifejlesztésén dolgozunk, mely alkalmas lehet a spermiumok termékenyít képességének pontos el rejelzésére. Kísérleteinkben két in vitro becslési eljárás: a swim up, valamint a peteburok köt dési teszt (zona binding assay — ZBA) került összehasonlításra az in vitro fertilizáció (IVF) eredményével három bika esetében. A SWIM UP MÓDSZERE

Három spermamintát az in vitro szarvasmarha embrió-el állítás során használt Swim Up nev spermaszelekciós módszerrel jellemeztük. Mivel a hagyományos eljáráshoz mérésenként egy m szalmára van szükség, úgy véltük, gyakorlati szempontból praktikusabb, ha a Swim Up id beli változását csak egyetlen m szalma felhasználásával lehetne tanulmányozni. Ezért kidolgoztunk egy arányosan kicsinyített vizsgálati módszert, amit MIKRO SWIM UP-nak neveztünk el. Az inkubáció során bekövetkezett ivarsejtkoncentráció változást követtük nyomon. Sperma el készítés: A m szalmákat 39°C-os vízfürd ben olvasztjuk fel. A felolvasztott m szalmák tartalmát homogenizáljuk, majd mintánként 1000 µl Sperm-TALP alá 170 µl termékenyít anyagot rétegzünk automata pipetta segítségével. A Swim Up-ot 1 órán keresztül inkubáljuk, ez id leteltével a fels 750 µl-nyi folyadékot leszívjuk. 300 g-n 10 percig való centrifugálás után a fels 500 µl-es részt leszívjuk, és az ebben a frakcióban található ivarsejtkoncentrációt tanulmányoztuk. Spermaértékelés: Mivel az inkubáció alatt bekövetkezett változásokat is nyomon kívántuk követni, az 5-15-30-45-60 percenként vett mintákat jellemeztünk. A spermiumkoncentráció meghatározásához Makler-kamrát használtunk (Parrish és mtsai, 1995; Bodó és mtsai, 2000; Bodó és mtsai, 2002; Nánássy és mtsai, 2003).

171



A ZONA BINDING ASSAY MÓDSZERE

Petesejtek gy jtése: Vágóhídról származó petefészkeket 3 órán belül meleg NaCl (0.9%) oldatot tartalmazó termoszban szállítottuk a laborba. A 2-6mm-es tüsz kb l, 18G-s Luer t vel, átlagosan 4db petesejtet tudtunk kinyerni. A kumuluszsejteket TALP-HEPES+2% sodium citrate-ben történt 15 perces inkubálás után 10 perc vortexeléssel távolítottuk el. A lecsupaszított petesejteket háromszor átmostuk TALP-HEPES-ben és PBS+3%FCS-ben tároltuk legalább 1órán keresztül +4oC-on. Sperma el készítés: A m szalmákat 12 másodperc alatt olvasztottuk fel 37 oC-os vízfürd ben, majd 450 µl IVF-TALP (5 µg/mL heparin kiegészítéssel) alá rétegeztük és 1órán keresztül inkubáltuk (39oC, 5%CO2). Ezután a fels 340 µl-t egy Eppendorf cs be tettük és meghatároztuk bel le az spermiumkoncentrációt, melyhez Makler-kamrát használtunk. A termékenyít koncentrációt 4000spermium/petesejt sür ségre állítottuk be. Spermium-petesejt inkubálása: A h tésel inaktivált petesejteket átmostuk TALPHEPES-ben, majd IVF-TALP-ban. 5db petesejtet 10 µl-es IVF-TALP cseppekbe tettünk, majd a cseppeket olajjal fedtük be. 40 µl beállított termékenyít koncentrációjú spermát adtunk a petesejtekhez (így a végkoncentráció 50 µl) majd az így elkészített cseppeket 4 órán keresztül inkubáltuk (39oC, 5% CO2). A zona pellucidához szorosan köt d spermiumok festése, számlálása: Az inkubációt követ en a petesejtekr l óvatos pipettázással eltávolítottuk a lazán kapcsolódó hímivarsejteket. A sejteket TALP-HEPES+3%FCS+5µl/ml Propidium Iodide-os 50 µl-es cseppekben legalább 30 percig inkubáltuk (39oC, 5%CO2). A zona pellucidához szorosan köt d spermiumokat fluorescens mikroszkóp alatt megszámoltuk (Zhang és mtsai, 1998; Szabari és mtsai, 2003). AZ IN VITRO FERTILIZÁZIÓ MÓDSZERE

Petesejtek gy jtése: Vágóhídról származó petefészkeket 3 órán belül meleg NaCl (0.9%) oldatot tartalmazó termoszban szállítottuk a laborba. A 2-6mm-es tüsz kb l nyertünk ki petesejteket. In vitro érlelés: A petesejteket 400 µl-es IVM cseppekben inkubáltuk 24 órán keresztül o (38.5 C, 5%CO2). Termékenyít anyag kezelése és a termékenyítés: Motilitás szempontjából nem szelektáltuk a termékenyít anyagot, hanem csak a hígítótól tisztítottuk meg a spermiumokat Sperm-TALP médiumban végzett spermamosási eljárással. Hozzáadtuk a spermát 3 ml Sperm-TALP-hoz, majd 300 g-n centrifugáltuk 10 percen keresztül. Ezt követ en a fels részt eltávolítottuk, majd a maradékhoz 3 ml Sperm-TALP-t adtunk és ismételten centrifugálás következett. Ezután a halott és él hímivarsejtekb l álló termékenyít anyaggal végeztük el a termékenyítést. A spermiumkoncentráció meghatározásához Bürker-kamrát használtunk. 30 db érett petesejtet tartalmazó 100 µl IVF-TALP csepphez adtuk a termékenyít anyagot, 3000spermium/petesejt koncentrációban. A cseppeket olajjal fedtük. Az IVF-TALP médium különböz koncentrációban heparin kiegészítést is tartalmazott (1-5-20 µg/ml). Az in vitro termékenyítés 24 órán keresztül 38.5oC-on, in 98%-os pára és 5% -os CO2 tartalmú közegben történt. In vitro kultiváció (IVC): A termékenyítést követ napon a kumulusz sejteket el kell távolítani 1.5 perces vortexeléssel. A zigótákat SOFaaci+5%FCS médiumban in vitro tenyésztettük. A tenyésztés környezete megegyezik a termékenyítés során használttal, azzal a különbséggel, hogy az O2 koncentráció 5%.

172



A fertilizáció értékelése: Az els id pontja az osztódás elbírálásának, a termékenyítést követ 72 órakor volt. A tenyésztés 7. napján pedig a kapott expandált blasztociszták számát értékeltük (Larsson-Rodríguez, 2000). EREDMÉNYEK

Az A bika esetében az összes ivarsejt 25.5 %-a még B-nek a 15.4 %-a és C 13.9 %-a úszik fel a Swim Up során. (1. táblázat) 1. táblázat: A spermiumkoncetráció változása a felúszó rétegben, az id függvényében, különböz bikák esetében Átlag (2) ±SD

Id (1)

5’

15’

30’

45’

60’

A

64.2±5.5a**+ 128.3±4.5b*** 153.2±11.5c** 144.7±4.2b** 133±2.2b**

B

48.2±2.8a*+

86±2.8bd**

92.7±1bd*

78.3±8.6b*

62.8±1.8c*

68.3±4.3b* 83.8±1.9c* 68±3.1b* 63.2±4.8b* 42±10.1a* A kisbet k a sorokban, a csillagok és keresztek az oszlopokban lév szignifikáns különbségeket

C

(p< <0,05) jelzik.

Hasonló tendencia figyelhet meg a zona binding teszt esetében is. (2. táblázat)

Köt dött spermiumok (db) (1)

2. táblázat: Spermiumköt dés különböz bikák esetében

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

***

A

**

B

C

4000 spermium/petesejt koncentráció esetében a három bika spermájának eredményei között szignifikáns különbséget tapasztaltunk. A bika esetében 175 spermium/petesejt köt dött a zona pellucidához, B-nél 115 spermium/petesejt, C-nél 125 spermium/petesejt. Különböz bikák in vitro fertilizációja során el állított embriók fejl dése között hasonló különbséget találtunk az eredmények értékelésekor, a termékenyítést követ 7. napon (A bika: 37.5%, B bika: 21.3%, C bika: 24.7%), mint a már említett 2 teszt esetében. ÖSSZEFOGLALÁS

Kísérleteink eredményeib l megállapítható, hogy a MICRO SWIM UP, valamint a peteburok köt dési teszt egyformán képes a minták elemzésére. A bikák tesztek alapján

173



felállított rangsora megegyezett az in vitro fertilizációs teszt eredményeivel. Mind a peteburok köt dési teszt, mind pedig a MICRO SWIM UP alkalmasnak t nik a termékenyít képesség el rejelzésére.

Irodalomjegyzék: Bodó Sz., Hiripi L., Baranyai B., Polgár Zs., Kobolák J., Somfai T., Nagy Sz., Kovács A., Dohy J., Gócza E.: Genetic, morphologic, and functional qualification and complex evaluation of bull semen. Scientific Papers of Animal Sciences and Biotechnologies, Timisoara, 2002. 35: 532-536. Bodó Sz., Nagy Sz., Baranyai B., Somfai T., Gócza E., Kovács A.: Spermamin ség jellemzése swim up el tt és után. 2000. Állattenyésztés és takarmányozás. 49/6. 581-583. Larsson B., Rodríguez H. (2000): Can we use in vitro fertilization tests to predict semen fertility? Anim. Reprod. Sci. 60-61 (1-4) 327-336. Nánássy, L., Szabari, M., Szabó, L., Baranyai, B., Petrovics, Á., Kovács, A., Bali Papp Á., Gócza, E., Bodó, Sz.: Spermaértékelés Mikro Swim up eljárás segítségével Állattenyésztés és Takarmányozás, elküldve Parrish J.J., Krogenaes A., Susko J.L.: Effect of bovine sperm separation by eighter Swim Up or Percoll method on succes of in vitro fertilization and early embryonic development. Theriogenology. 1995 44: 859-869. Szabari, M., Nánássy, L., Szabó, L., Baranyai, B., Petrovics, Á., Kovács, A., Zomborszky, Z., Gócza, E, Bodó, Sz.: Spermaértékelés Peteburok Köt dési Teszt segítségével Állattenyésztés és Takarmányozás, elküldve Zhang B.R., Larsson B., Lundeheim N., Rodriguez-Martinez H. (1998): Sperm characteristics and zona pellucida binding in relation to field fertility of frozen-thawed semen from dairy AI bulls. Int. J. Androl. 21 207-216.

174



RELATIONSHIP BETWEEN RESULTS OF IN VITRO FERTILITY AND IN VITRO FUNCTIONAL TESTS OF SPERM SAMPLES. Summary In our laboratory, we work on developing some simple in vitro functional tests for evaluation of sperm cells, which could be used for prediction of in vitro fertility of semen samples without running real fertilization programs. In our experiments, we compared the results of two in vitro evaluation methods, the swim up and the zona binding assay, to the in vitro fertilization results of semen samples of three AI bulls (A, B, C). For the swim up a new simplified method, the micro swim up was used. Changes of the concentration of sperm cells in the supernatant (Sperm-TALP) during incubation were investigated. The bulls were ranked by swim up ability of samples, which were determined at 30 minutes of incubation. For the zona binding assay, the cumulus cells were removed after recovery from the follicular fluid, which was obtained from ovaries of slaughtered cows. The oocytes were inactivated by cooling. They were fertilized in IVF-TALP with sperm samples preselected for motility by swim up in 4000 sperm cells/oocyte concentration for 4 hours. The sperm cells, which were attached tightly to the zona pellucida, were stained by Propidium Iodide and were evaluated by fluorescent microscope. A part of oocytes were matured in vitro and fertilized in IVFTALP with the washed sperm samples in 1x106 concentration for a day. Embryos were cultured after the fertilization in vitro until a week. The data of development were recorded on the 3rd and 7th day of IVC. During the swim up 25.5 % of total sperm cells of bull A, 15.4 % of bull B and 13.9 % of bull C were swum up. A very similar tendency was observed in zona binding assay experiments. Analyzing the results of in vitro development of embryos produced with the different bulls, similar differences were found between the bulls in the morula+blastocyst ratio only on the 7th day of culture (bull A: 37.5%, bull B: 21.3%, bull C: 24.7%). It could be concluded that, based on the results of different experiments, the micro swim up and the zona binding assay can characterize the samples equally. The rank of bulls was the same as the rank determined by the results of IVC at the 7th day of culture. Both the zona binding and the micro swim up seem to be a predictive method, but because of the simplicity of the micro swim up, we can suggest that for prediction of in vitro fertility of a semen sample.

175


Garab Edit Anna: Pacman-nel definiált illuzórikus kontúrok kiváltotta…

Garab Edit Anna

Hódmez vásárhely, 1979 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Szak cím: Szeged, Pet fi S. sgt. 23-24. 6723 Fax: +36-62-544-509 Tel.:+36-30-9164-724 Lakcím: 9023 Gy r, Pacsirta utca 11.

Tanulmányai: 2000-2003 Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak (I-VI. szemeszter) 1997-1999 Magyar Testnevelési Egyetem (I-III. szemeszter) 1993-1997 Révai Miklós Gimnázium, Gy r

'

! (

"

)%

*+ , %& '

! "#

$

%&

Ösztöndíjak, tanulmányutak: Talentis Támogatás a Human Brain Maping 2004 Konferencián való regisztrációhoz 2003/2004 tanév – Szeged Város Ösztöndíja 2003 – Fáy András Kutatói Ösztöndíj 2003/2004 tanév I.félév - BTK HÖK Kiemelt tanulmányi ösztöndíj 2003/2004 tanév - Köztársasági Ösztöndíj 2003 - 10th International Summer School in Cognitive Science, New Bulgarian University, Sofia, Bulgária, 3 hét 2002/2003 tanév II.félév - BTK HÖK Kiemelt tanulmányi ösztöndíj

Tudományos tevékenység: • Az SZTE-ÁOK Pszichiátria Klinikán schizofrén betegek szenzoros és kognitív képességeinek standard vizsgálóeljárásokkal és elektrofiziológiai módszerekkel történ kutatásában veszek részt. • Tudományos diákköri munkát végzek az SZTE AOK-Élettani Intézetének Vizuális Laboratóriumában, ahol a látórendszer elektrofiziológiai vizsgálatával foglalkozom. • A Magyar Williams Szindróma Kutatócsoportban kutatási asszisztensként, a terápiás foglalkozásokban segít ként dolgozom. • Az SZTE-BTK Megismeréstudományi Munkacsoportjában kísérletvezet ként vettem részt Németh Dezs egyetemi tanársegéd kutatásaiban a munkamemória és a lexikális hozzáféférés kapcsolatára.

Legjelen sebb 4 publikációja: Garab Edit Anna: Nyelv és Káosz – Navracsics Judit: A kétnyelv gyermek (Recenzió), Nyomtatás alatt, Magyar Pszichológiai Szemle, 2004 Garab Edit Anna: Történelmi olvasókönyv az agyról – Charles G. Gross: Agy, látás, emlékezet (Recenzió), Nyomtatás alatt, Magyar Pszichológiai Szemle, 2004 Garab Edit Anna, Lenti Laura, Csifcsák Gábor, Frankó Edit: Színinvariáns alakfelismerés alacsony színdiagnosztikájú képek esetében makákó majmoknál, Nyomtatás alatt, Tudomány és lélek különszám, 2004

Díjak, kitüntetések: 2004 TDK I. hely, (SzTE –BTK, Pszichológia) 2004 - TDK III.hely,(SzTE-ÁOK, Élettan) 2003 – Pro Scientia Aranyérem – Magyar Tudományos Akadámia 2003 - OTDK I.hely (Nyíregyháza, Általános és Kognitív Pszichológia) 2003 – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Különdíja / XXVI. OTDK 2003 - OTDK dícséret (nem volt helyezés),(Debrecen, Élettan, Kórélettan Farmakológia) ! "# $ %&

Absztrakt: Zoltan Chadaide, Tamas Tompa, Edit Garab, Gyula Sáry, Gyula Kovács*, György Benedek : IC in IT, European of Visual Percepcion (ECVP), Budapest, 2004 Egyéb ismeretek, készségek: 101-es számú Tranzakcióanalízis képzés Sportszakmai gyakorlat alapszint úszásoktatásban Sportszakmai gyakorlat alap és középszint lovas oktatásban

176


Garab Edit Anna: Pacman-nel definiált illuzórikus kontúrok kiváltotta…

Pacman-nel definiált illuzórikus kontúrok kiváltotta egy-sejt válaszok rhesus majom inferiotemporalis agykérgében Garab E. A., Chadaide Z.1, Tompa T., Sary Gy., Lenti L. SzTE Élettani Intézet, Neurológiai Klinika Szeged Csifcsák G.2, Kovács Gy., Benedek Gy. BME Kognitív Tudományi Központ Kaposvár Egyetem [email protected] A hiányos korongok vagy más néven pacmanek által kialalkított ún. Kanizsa ábrák az illuzórikus kontúrok (IC) klasszikus példái. Az ilyen fizikailag nem létez vonalak észleléséhez az agy, a látórendszer konstruktív tevékenységére van szükség. Feldolgozásukban a látórendszer korai állomásainak részvételét már leírták. Az általunk vizsgált magasabb rend vizuális kérgi terület, az inferotemporális kéreg (IT) a ventrális látópálya utolsó, unimodális területe, lényegi szerepet tölt be az alakfelismerésben. A látórendszer ezen része a látott kép textúrájával, színével, formájával kapcsolatos aspektusokat dolgozza fel és integrálja. Az itt található sejtek válaszkészsége és szelektivitása nem változik meg a stimulus fizikai tulajdonságainak, pl. szín, textúra stb. megváltoztatásakor. Azt azonban, hogy a sejtek akkor is hasonlóan viselkednek-e, ha az inger csupán egy illuzórikus kontúr, még nem vizsgálták. Mindössze egy laesios tanulmány szól arról, hogy az inferotemporális kéreg sérülése majomban az IC feldolgozás zavarához vezet. Célunk tehát az IT kéreg szerepének tisztázása volt. Vizsgálatunkban éber, viselked majom IT kérgéb l vezettünk el egysejt aktivitást standard elektrofiziológiai módszerekkel. Az állat diszkriminációs feladatot végzett, miközben Kanizsa-ábrákat (IC), ill. azok sziluett (SIL) és vonalas-rajz (LD) megfelel it mutattuk be ingerként. Kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy az azonos felületeket meghatározó valódi és illuzórikus kontúrok egyformán hatnak-e a sejtek válaszaira. A vizsgált sejtek szelektíven aktiválhatóak illuzórikus kontúrok által meghatározott ábrák bemutatásával, de a SIL és LD változatokkal összehasonlítva nem minden esetben azonos módon. Adataink azonban meger sítik hipotézisünket, miszerint az IT sejtek szerepet játszanak az illuzórikus kontúrok feldolgozásában.

177


Falusi Eszter: A makrophyta vegetáció hosszútávú felmérése Kohler-módszerrel…

Falusi Eszter

Mór, 1981 Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet Tájökológiai Tanszék Gödöll [email protected]

Díjak, kitüntetések: 2003. Pro Scientia Aranyérem Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2001. Németország, Stuttgart Universität Hohenheim, kutatás (2 hét) 2002. Németország, Bonn Universität Bonn- Szent István Egyetem, szakmai gyakorlat (2 hét) 2003. Németország, Ulm, Systema GmbH, vegetációkutatás a Dunán (2 hét) 2003-04. Környezettudományi tanulmányi ösztöndíj Nyomtatásban megjelent tudományos közleményeinek száma: 3 (2 megjelenés alatt)

Tanulmányai: 1995-99. Tóparti Gimnázium és M vészeti Szakközépiskola, Székesfehérvár 1999-2004. Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Gödöll ; Környezetgazdálkodási agrármérnök szak Tájökológia és természetvédelem szakirány

Konferencia el adásainak száma: 4 Legjelent sebb publikációk: Falusi, Eszter – Sipos, Virág Katalin (2003): Alföldi vízfolyások flórájának és vegetációkutatásának újabb eredményei, Botanikai Közlemények, megjelenés alatt Falusi Eszter – Sipos, Virág Katalin – Penksza, Károly – Kohler, Alexander – Veit, Uwe (2004): A Friedberger Au és a Sós-ér vízi vegetációjának kvantitatív felmérése Kohler-módszerrel. Tájökológiai Lapok, Gödöll megjelenés alatt Pall, Karin - Moser, Veronika - Sipos, Virág Katalin .- Falusi, Eszter (2004): Makrophytenvegetation der Donau und Ihrer Altarme zwischen Rottenacker und Öpfingen. Berichte des Institutes für Landschafts- und Pflanzenökologie, Beiheft 18. 63 p.

Jelenlegi munkahely: Szent István Egyetem, Gödöll Tudományos tevékenység: • vízi vegetáció térképezése • hosszú távú vízmin ség-monitoring lehet ségei • a vízi növényzet és a víz kémiai paramétereinek összefüggése • antropogén hatások és a vízi vegetácó kapcsolata a kiskunsági belvízelvezet csatorna-rendszerben • Tisza-holtágak állapotfelmérése, adatbázis létrehozása

Kedvenc szabadid s tevékenységei: Utazás, lovaglás

178



A makrophyta vegetáció hosszútávú felmérése Kohler-módszerrel a Friedberger Ach vízfolyásaiban Falusi Eszter, Penksza Károly Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet Tájökológiai Tanszék Gödöll [email protected] Uwe Veit, Alexander Kohler Institut für Landschafts- und Pflanzenökologie (320) 70593 Stuttgart

BEVEZETÉS A Fiedberger Ach vízfolyásainak makrophyta vegetációja 1972. óta hetedik alkalommal került felmérésre 2001-ben. Kutatásunk célja, hogy a térképezett vízfolyások makrophyta vegetációját Kohler (1978) által kidolgozott szakasz-térképezési módszerével felmérjük és viszonyait mennyiségi mutatók alapján kiértékeljük. Ezzel alapot szolgáltatva az Európai Unió Vízügyi Keretirányelvében megfogalmazott törekvésnek, amely az ökológiai értékelést, helyreállítást és hosszútávú monitoringot is megfogalmazza. Ehhez a növényeket, mint bioindikátorokat használtuk. A vízinövény jelenléte vagy hiánya, mennyisége és állapota jól tükrözi a körülötte végbemen változásokat. A Kohler-Janauer –féle (1995) kiértékel módszerrel lehet ség nyílik arra, hogy a folyóvízi vegetáció hosszútávú mennyiségi változásait kvantitatív módon elemezzük és mutassuk be. A vizsgálat f leg a szennyvízterhelés által okozott változásokra terjedt ki, de más paraméterek hatását is analizáltuk. A fajok esetében már korábban felállított ökológiai csoportokkal dolgoztunk (KOHLER et al. 1971, 1974). A felmérést Németország D-i részén, a bajor tartományban végeztük. A kutatásban szerepl folyók ÉK-re fekszenek Augsburgtól. A Friedberger Ach és a másik három vizsgált talajvízárok a Friedberger Au-n található, ami a Lech-Wertach alföld alegysége. A talajvizek és a felszíni vizek egyaránt északnak folynak. Árvízvédelmi szempontok miatt a Friedberger Ach-ot az 1890-es években szabályozták. Ez hozta meg el ször a talajvíz komoly süllyedését. Manapság a ligeterd k és mocsarak helyett szántókat és legel ket találunk a területen (KOHLER et al. 1989). 1978-ban végzett vízrendezési munkálatok során a meandereket több helyen levágták, kiegyenesítették a folyó medrét. Az Ach ma már a Lech völgyének talajvízszintje fölött helyezkedik el, így nincs közvetlen, direkt kapcsolatban a talajvízzel. A Forellenbach, a Hörgelaugraben és a Höhgraben esetében mészben gazdag, talajvíz táplálta patakokról van szó, amelyek vízellátása folyamatos. Mindhárom patak esetében zajlottak partbiztosítási munkálatok, de a medrük állapota továbbra is természetközelinek mondható. Az elmúlt években feltölt dési folyamat tapasztalható. A Forellenbach az egyedüli a három patak közül, amelyik a Friedberger Ach-ba torkollik, a másik két árok elszivárog a Lech kavicságyába. Korábban mindkett a Lech-be torkollott, azonban vízellátottságuk csökkent. Elszivárgásukkal a talajvíz süllyedése hozható közvetetten összefüggésbe, amire a különböz építkezések és csatornázások voltak negatív hatással (KOHLER et al. 1974).

179



ANYAG ÉS MÓDSZER A vízi él hely sajátosságaiból kifolyólag egy olyan módszert alkalmaztunk, amely a klasszikus szárazföldi térképezési módszerrel szemben nem homogén területekre nézve vizsgálja a vegetációt, hanem egy teljes folyószakaszt egységesen szemlél. Tehát a terepi felvételezés során a teljes vízfolyásokat térképeztük. Az egyes folyóvizeken felvett szakaszok határait a körülbelül azonos ökológiai viszonyok határozták meg, a szakaszok hosszúsága változó. A mesterséges építmények, vízm vek pl. zsilipek, hidak is markánsan kijelölik a szakaszhatárokat. A vizsgálati szakaszok kijelölése már 1972-ben megtörtént, amikor is el ször mérték fel ezeket a folyókat. Átlagosan 300-600 m-es egységekr l van szó. A felmérés során minden szabad szemmel jól látható magasabb rend növényt, mohát és algát feljegyeztünk, amelyek a vizsgált id szakban a vízszint alatt gyökereztek. Az el forduló növényeket különböz kategóriákba soroltuk be. A csoportbeosztást az határozta meg, hogy a növény a víz alatt, a víz alatt és felett is növel-e zöld tömeget, vagy csupán a vízben gyökerezik. Így beszélhetünk hydrophytákról, amphiphytákról, helophytákról és elkülönítettünk még mohákat valamint algákat. Az egyes szakaszok bejárásakor el forduló fajokat feljegyeztük és mennyiségüket 15-ig terjed skálán rögzítettük, ami a számszer síthet ség alapját adta (1-igen ritka,…5tömeges). Az egyes szakaszokat röviden jellemeztük beárnyékoltság, meder paraméterei, a parti növényzet és területhasználat alapján. Az adatok feldolgozása során többféle mutatót számoltunk ki (Kohler & Janauer 1995): relatív elterjedési hossz, átlagos növénymennyiségi indexek és relatív növénymennyiség. A helyes értelmezés érdekében a mutatók számításakor csupán a hydrophitákat, az amphiphytákat és a Chara fajokat vettük figyelembe.

A kiértékeléshez használt mutatók A relatív elterjedési hossz (Relative Arealänge, Lr) megadja, hogy a térképezett szakaszok hány százalékában van jelen az adott növényfaj (HÄNSEL, 1993. n.p., KOHLER et al. 1994). A relatív növénymennyiség (Relative Pflanzenmenge, RPM) megmutatja, hogy a vizsgált a növénytömegb l hány %-ot képvisel az adott növényfaj (PALL & JANAUER, 1995; KOHLER & JANAUER, 1995). Az átlagos mennyiségi indexek (Mittleren Mengenindices, MMT, MMO) arról adnak felvilágosítást, hogy egy megfigyelt területen milyen a növényzet megoszlása. MMT (total) esetében minden vizsgált szakaszt összevonunk, és a teljes területre vonatkoztatva vizsgáljuk a megoszlást. MMO (occurence) el fordulás esetén csak azokat a szakaszokat vesszük figyelembe, amelyekben a növény el fordul (KOHLER & JANAUER, 1995). MMO minden esetben nagyobb, mint MMT. Extrém esetekben lehet egyenl a két érték. A folyóvizekben el forduló növények öt osztályba sorolhatóak (I. csoport: tiszta viz források fajai -…- V. csoport: er sen szennyezett vizek fajai). Az elkülönítés mögött hosszas kutatómunka, számos vízmin ség vizsgálat és vegetáció térképezés áll (KOHLER et al. 1971, 1974).

180



EREDMÉNYEK 1. Florisztikai eredmények Florisztikai szempontból a legjelent sebb eredménynek számíthat, hogy a területen olyan fajokat is felfedeztünk, amelyek az eddigi fajlistán nem szerepeltek. Emellett ritka és értékes fajok új el fordulásait találtuk meg. Chara hispida-t a Hörgelaugraben vízfolyásban fedeztük fel. A környékr l korábban a Höhgraben vízfolyásban is említették (Krause 1997). A Chara vulgarist a Höhgraben medrében 1982-ben jelezték utoljára. 2001-ben a folyó más szakaszán fedeztük fel. Nitella opaca-t szintén a csillárkamoszatok képvisel jét korábban már jegyezték a felvételkészítések során a Höhgraben több mederszakaszában, de 1978 óta senki nem találta. 2001-ben sikerült újrafelfedezni. A Groenlandia densa-t rendkívül érzékeny növényként tartják nyilván, ezért el fordulása mindig jelent s. A Forellenbach vízfolyásban több alkalommal jegyezték már fel, de 1996ban már csak egy szakaszban volt jelen. 2001-ben nem találtuk meg. A Friedberger Ach vízrendszeréb l többször is jelezték korábban, de az utolsó feljegyzési id pont 1996. 2001ben több ponton is megtaláltuk, jelent s állományokban. Lemna trisulca-t, ezt a békalencse fajt még egyetlen felvételez sem jelezte a vizsgált vízfolyásokban. 2001-ben a Höhgraben vízfolyás három pontján is el került. A harmadik érdekesség a Veronica anagalloides. A Hörgelaugrabenben fedeztük fel jelent sebb populációját. Term helye nagyon speciális, mert állománya úszó t zeg „szigeten” található, ami vízfolyás mellett húzódó ingóláp foltszer maradványán húzódik végig.

2. A makrofita vegetáció Friedberger Ach A Friedberger Ach-ról elmondható, hogy folyása során igen változatos vegetációt tár elénk. A forrásvidéken az oligotróf vizet kedvel fajok jelenléte jellemz pl. Potamogeton coloratus. A torkolat felé haladva az amphiphyták és a hydrophyták aránya megváltozik, és az alsó szakaszokon már az amphiphyták vannak hátrányban. A középs szakaszon a folyó regenerálódását lehet figyelemmel követni. Itt érte a legnagyobb terhelés a folyót. A friedbergi szennyvíz bevezetésével 4-5 km-nyi területen halt ki a makrophyta növényzet. A szennyvíztisztító 1974-es bezárása után a növények újra birtokukba vették a terepet. A vegetáció 1996-ra ért el a bevezetést l távolabbi részeken megnyugtató eredményeket. Az Elodea canadensis korábban nagy dominanciával fordult el , de a 2001-es vizsgálat során már csak igen kevés helyen találtuk meg. Részben a Myriophyllum spicatum és a Myriophyllum verticillatum váltotta fel. A szennyvízterhelés megsz nte után a Potamogeton berchtoldii, a Potamogeton pectinatus, és a Potamogeton crispus is sok szakaszt hódított meg. A Groenlandia densa 2001-es megjelenése a már nem terhelt területen, javuló tendenciára enged következtetni, amit remélhet leg a jöv beni felmérések is igazolnak

181



Forellenbach A Forellenbach növényzeti arculatát dönt en a Potamogeton coloratus, a Mentha aquatica és a Berula erecta határozza meg. Az I. csoport képvisel je, a Potamogeton coloratus a forrásvidéken már 29 éve uralja a területet. A szintén ebbe a csoportba tartozó Chara vulgaris igen komoly visszaesést mutat, ami kapcsolatba hozható a terület kotrásával, mivel a Chara fajok a bolygatatlan szakaszokat kedvelik. A Forellenbach pataknál összefoglalóan elmondható, hogy vize eredetileg oligotróf, amit az el forduló fajai alapján részben sikerült az évek folyamán meg riznie. Ugyanakkor az Elodea canadensis elterjedése és a Chara vulgaris visszaszorulása eutrofizációt jelez. A Berula erecta és a Mentha aquatica arányának csökkenése is a vízmin ség romlását er síti meg. A jelz fajok változása alapján az eutrofizáció fokozódik, ami arra figyelmeztet, hogy a jöv ben nagyobb gondot kellene fordítani erre a kis patakra.

Höhgraben A Höhgraben és a Hörgelaugraben vegetációja nagy hasonlóságot mutat. A Berula erecta és a Mentha aquatica dominált a jelen felmérés idején is. Noha a fels bb szakaszokon feltölt dési folyamat figyelhet meg az elmúlt években, a hydrophyták el fordulása még jelent s. A vizsgált vízfolyásról elmondható, hogy a fajszám gyarapodott. A jelen felmérés a patak vegetációjában nagy változásokat jelez. Négy új faj jelent meg a területen: a Lemna trisulca, a Myosotis scorpioides, a Veronica anagallis-aquatica és a Fontinalis antipyretica.

Hörgelaugraben Az eredményeket tekintve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Hörgelaugraben esetében az utóbbi néhány évben sok terhel változás következett be. Ez 1996-ban tet zött a patak alsóbb részeinek kiszáradásával (VEIT et al. 1997). Emellett a feltölt dési folyamat is igen komolyan befolyásolta a vegetációt. Ezt az amphiphyták és a hydrophyták arányának eltolódása az amphiphyták irányába híven tükrözi (1. diagram). A Berula erecta, a Mentha aquatica és a Veronica anagallis-aquatica állományok nagymérték uralma miatt a Hörgelaugraben-ben a vegetáció elszegényedését tapasztaljuk. Ezen túlmen en a Potamogeton coloratus állománya is csökken tendenciát mutat (1. diagram) Hörgelaugraben RPM 1996

M en

182

3,4

re sid ua l

3,7 1,5 1,3

aq Be u re r Ph e a ar Ve u ra n N as a oe m Po tc o Ju l n su Po b tp e El c o ca n

40,0 31,7 31,1 35,0 30,0 25,0 20,0 11,3 15,0 6,9 4,8 4,3 10,0 5,0 0,0



Hörgelaugraben RPM 2001

l

0,5 re sid ua

Ve r M ana en a Be qu re Ph re a a El ru o N ca as n o J u em n s Po ub tb Po er t Po col tp Ag ec rs to

40,0 35,0 30,0 25,825,321,8 25,0 20,0 15,0 8,4 4,4 4,2 3,4 2,1 10,0 1,8 1,2 1,0 5,0 0,0

1. diagram A Hörgelaugraben RPM mutatójának változása 1996-2001. ÖSSZEFOGLALÁS Az idei évben hetedik alkalommal került sor a Friedberger Ach, a Forellenbach, a Höhgraben és a Hörgelaugraben folyóvizek makrophyta vegetációjának térképezésére. A kutatást 1972ben kezdték meg, Kohler által leírt (1978) módszer alapján, és jelen munkánkat is ez alapján folytattuk. A térképezéshez kapcsolódó kvantitatív kiértékelést Kohler-Janauer (1995) alapján végeztük el. A makrophytáknak azért van el nyük, mert jól észrevehet ek, meghatározhatóak és könnyen felmérhet az állományuk. A hátrányuk azonban az, hogy a reakcióidejük igen hosszú. Ezáltal igen korlátozott a hasznosításuk ezen a területen, viszont hosszú távú felmérések esetében igen jól modellezhet velük a vízmin ség változása. Jó kiegészít ül szolgálnak más vízmin ségi felmérésekhez. Vizsgálataink során a kutatási területre vonatkozóan új fajok is megjelentek, ilyen a Lemna trisulca, a Veronica anagalloides. Több faj esetében új elterjedési területeket fedeztünk fel. A kutatási területen felmért eredmények alapján megállapítható, hogy az elmúlt években mindkét Chara faj, a Chara vulgaris és a Chara hispida esetében továbbra is er teljes visszaesés mutatkozik. A Groenlandia densa esetében azonban sikerült új el fordulásokat felfedeznünk. A nagyon tiszta, szennyvízmentes folyószakaszokat kedvel Potamogeton coloratus is vesztett területéb l, de szerencsére vannak még szakaszok, ahol nagy állományban fordul el . Nemcsak nálunk, hanem egész Európában is jelenleg központi kérdés a vizek állapotának jellemzése, illetve természethez közeli állapotba való visszaállítása, legyen szó akár természetes, akár mesterséges vízfolyásokról. Az EU Vízügyi Keretirányelve határozza meg a vízfolyások esetében mi is a kívánt ökológiai állapot. A vízfolyások lehet ségeit mutatja, hogy több igen értékes faj talált megfelel életkörülményeket a területen. A folyóvizek térképezését Magyarországon viszonylag újnak tekinthet Kohler-féle módszerrel végeztük, külföldön már több alkalommal bizonyította alkalmazhatóságát a vízi vegetáció feltárásában és jellemzésében. A módszert jelenleg is több nemzetközi kutatásban alkalmazzák. Jelen felmérésünk adatszolgáltatás mellett további monitoring vizsgálat alapjait is megteremti, így az azonos módszerrel felvételezett vizeket egymással összehasonlíthatjuk, illetve hosszútávú ismételt megfigyelésekkel a tendenciákat is kimutathatjuk. A több évet, évtizedet felölel kutatások esetében követelmény a kutatási területek pontos meghatározása és a felmérés megismételhet sége, valamint a harmadik igen sarkalatos pont az adatok

183



számszer síthet sége, amely adatokat szolgáltat a különféle mutatók kialakításához és a felmérés kiértékeléséhez.

IRODALOMJEGYZÉK KOHLER, A.— VOLLRATH, H & BEISL, E. (1971): Zur Verbreitung; Vergesellschaftung und Ökologie der Gefässmakrophyten im Fliessgewässersystem Moosach (Münchener Ebene).Arch. Hydrobiol. 69: 333-365. KOHLER, A.— BRINKMEIER, R. —VOLLRATH, H. (1974): Verbreitung und Indikatorwert der submersen Makrophyten in den Fließgewässern der Friedberger Au. – Ber. Bayer. Bot. Ges. 45: 5-36. KOHLER, A. (1978a): Methoden der Kartierung von Flora und Vegetation von Süßwasserbiotopen. – Landschaft+Stadt 10: 73-85. KOHLER, A.— WARNEK., L.— ZELTNER, G.-H. (1989): Veränderungen von Flora und Vegetation in kalkreichen Fließgewässern der Friedberger Au von 1972 bis 1987. – Arch. Hydrobiol. Suppl. 83: 407-451. KOHLER, A.— JANAUER, A. (1995) Zur Methodik der Untersuchungen von aquatischen Makrophyten in Fließgewässern. – In: STEINBERG, CH., -BERNHARDT,H. LAPPER, H. (HRSG.): Handbuch angewandte Limnologie. Ecomed-Verlag. KRAUSE, W. (1997) Süßwasserflora von Mitteleuropa (18)– Charales—G. Fischer Verlag, Jena, Stuttgart PALL, K.— JANAUER, G. A. (1995). Die Makrophytenvegetation von Flußstauen am Beispiel der Donau zwischen Fluß-km 2552,0 und 2511,8 in der Bundesrepublik Deutschalnd.- Arch. Hydrobiol. Suppl. 101(2):91-109. VEIT, U.—ZELTNER, G-H.—KOHLER, A. (1997): Die Makrophyten – Vegetation des Fließgewässersystems der Friedberger Au (bei Augsburg) – Ihre Entwicklung von 1972 bis 1996. Ber. Inst. Landschafts – Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, Stuttgart. 1-193.

184

Poszterszekció Kiállítók:

Bujdosó Ildikó Fotografikus látásmód az építészetben

Falusi Eszter A makrophyta vegetáció hosszútávú Friedberger Ach vízfolyásaiban

felmérése

Kohler-módszerrel

a

Garab Edit Anna Pacman-nel definiált illuzórikus kontúrok kiváltotta egy-sejt válaszok rhesus majom inferiotemporalis agykérgében

Vukoszávlyev Zorán Templomépítészet Magyarországon az ezredfordulón

185

186

Konferencia idején külföldön tartózkodók Cikkek:

Árva Zsuzsanna Az Alkotmánybíróság választási eljárásokkal kapcsolatos joggyakorlata az Alkotmány 57.§ (5) bekezdésének tükrében Hajós Bence Van még jöv ? Kovács István A nógrád-gömöri granulit xenolitok petrogenetikai és geodinamikai jelent sége Mecsi Beatrix „Halhatatlanok”-e a buddhista arhátok? Valkó Benedek Sokrészecskerendszerek hidrodinamikai határátmenetei

187


Árva Zsuzsanna: Az Alkotmánybíróság választási eljárásokkal kapcsolatos joggyakorlata…

Árva Zsuzsanna Debrecen, 1979

2003 Pro Scientia Aranyérem

Tanulmányai: Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen, (1998) Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézet, jogász szak (1998-2003) jogász (2003) Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola (2003-tól)

Ösztöndíjak, tanulmányutak: 2001-02 „Pro Regione” Alapítvány ösztöndíja 2002-03 Köztársasági Ösztöndíj Nyomtatásban megjelent tudományos közlemények száma: 4 (ebb l megjelenés alatt áll: 2)

Jelenlegi munkahely: Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszék egyetemi tanársegéd

Konferencia el adásainak száma: 3 Legjelent sebb3 publikációja: Árva, Zsuzsanna: (2004): A választási eljárási törvény megalkotásának története 2004, Miskolc, Novotni Kiadó Doktoranduszok Fóruma pp 11-17 Árva, Zsuzsanna: A választási formulák Collega (2004), megjelenés alatt Árva, Zsuzsanna: A spanyol autonóm közösségek negyedszázada Regionalizmus és önkormányzatiság c. tanulmánykötet (2004), megjelenés alatt

Tudományos tevékenység: • választási rendszerek • választási bíráskodás • regionalizmus Oktatási tevékenység: • alkotmányjog • közigazgatási jog Díjak, kitüntetések: 2000 Magyar Jogász-Egylet Hajdú-Bihar Megyei Szervezete legjobb joghallgatónak járó díj 2003 Domokos Lajos Díj

Kedvenc szabadid s tevékenységei: f zés, zene

188



Az Alkotmánybíróság választási eljárásokkal kapcsolatos joggyakorlata az Alkotmány 57. (5) bekezdése tükrében Az alapjogok jelent s szerepet töltenek be az egész jogrendszer, illet leg az alkotmányjog tárgykörében. Dolgozatomban egy igen lényeges, a tisztességes eljárás elvéhez f z d garanciális jelent ség alapjogot1, a jogorvoslati jogot igyekszem bemutatni. Habár a téma teljes kör feldolgozására nem vállalkozhattam, az Alkotmánybíróság gyakorlatának áttekintése el tt egyaránt igyekszem vázolni a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) jogorvoslati szabályait, valamint az alkotmányjogi grémium értelmezését arra vonatkozóan, hogy mit érthetünk jogorvoslat alatt.

A választási eljárási törvény jogorvoslati rendszere A Ve. szerint két f jogorvoslati eszköz áll rendelkezésre: az egyik a panasz, amelyet a jelölt, a jelöl szervezet és az érintett választópolgár, valamint jogi személy nyújthat be a választási törvények megsértésére hivatkozva, a másik a kifogás, amelyet a választási bizottság panaszt elbíráló, illet leg egyéb döntése ellen lehet beterjeszteni2. A törvény azt is meghatározza, hogy ezeket mely szervhez kell beadni, így a panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, míg az egyéb kifogásokat a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani, amely szervek azokat az iratokkal együtt legkés bb a beérkezést követ napon felterjesztik az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz vagy bírósághoz. Az eljárási törvény a jogorvoslat általános szabályozásán kívül speciális rendelkezéseket is tartalmaz a névjegyzék összeállításával kapcsolatos, továbbá a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslatra vonatkozóan, valamint a népszavazással összefüggésben. A Ve. szerint a bíróság nemperes eljárásban dönt a kifogásról3, döntése végleges, további jogorvoslatnak nincsen helye, ezért felülvizsgálati kérelem benyújtására sincs lehet ség4.

Mindenekel tt szükséges megjegyezni, hogy a Ve. igen szigorú és csak nehézkesen betartható szabályokat tartalmaz a határid k, valamint a beadvány kellékei tekintetében, amely miatt igen sok beadványt utasítanak el érdemi vizsgálat nélkül. Az egyes eseti döntésekb l kiderül: jogveszt határid esetén nincsen helye igazolási kérelem el terjesztésének5, a határid t pedig a döntés meghozatalától kell számítani6. Több beadványt azért utasítottak el, mert nem jelölték meg a törvénysértést, valamint annak bizonyítékait7, illet leg nem volt elég konkrét a 1

A szakirodalomban egyaránt használatos az alapjogok, valamint az alkotmányos jogok összefoglaló elnevezés is. Az Alkotmánybíróság határozataiban többnyire az alapjogok kifejezést részesíti el nyben, hasonlóan Sári Jánoshoz, valamint Ádám Antalhoz, míg Bragyova András az „alkotmányos jogok” kifejezést használja. Sári János: Alapjogok Budapest, 2001, Osiris Kiadó. 31. o. és 2. lábjegyzet (45. o.) 2 Meg kell azonban jegyezni, hogy a törvény nem tartalmaz minden olyan típusú határozatot, amellyel szemben panaszt vagy kifogást lehet benyújtani, illet leg nincs megfelel en elkülönítve a választási szabályok megsértése következtében benyújtható jogorvoslat a választási szervek döntéseivel szembeni kifogástól. 3 Az eljárásban kötelez a jogi képviselet; a határozatot három hivatásos bíróból álló tanácsban hozzák, és meghallgathatják a kifogás el terjeszt jét, valamint a sérelmesnek megtámadott határozatot hozó választási bizottság képvisel jét. 4 BH 1995. 188., illet leg BH 1995.433. és BH 1994. 223. 5 BH 1999. 46. (Legfels bb Bíróság Kvk. III. 28. 650/1998. sz.), és 292/2002. (X. 28.) OVB határozat 6 BH 1999. 90. 7 BH 1999. 49. és 39/1998. (V. 13.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság joggyakorlata 1998. június 1-1999. június 21. Választási Füzetek 71. BM Országos Választási Iroda Budapest, 1999 189



kérelem8. A jogi képvisel nélkül benyújtott kifogás alkalmatlan érdemi vizsgálatra9, hiszen ezt a Ve. kötelez en írja el . A Legfels bb Bíróság 1995. 366. eseti döntése szerint a kisebbségi önkormányzat vezet inek megválasztásával kapcsolatosan a helyi kisebbségi önkormányzat képvisel i nem indíthatnak pert. A kérelmez a megyei bírósághoz fordult törvényességi kifogással, és új vezet választás kiírását kérte, mivel álláspontja szerint kapta a legtöbb szavazatot. A megyei bíróság azonban úgy határozott, és ezt kés bb a Legfels bb Bíróság is meger sítette, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének megválasztásával kapcsolatos döntéssel szemben az 1990. évi LXIV. törvény alapján nincsen helye jogorvoslatnak, s t szintén e törvény szerint a kérelem nem min síthet közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetként sem10. Mivel a Ve. kizárja a választási ügyben hozott határozat elleni jogorvoslatot, ezért felülvizsgálati kérelem benyújtására sincs lehet ség11.12

Az Alkotmánybíróság által kidolgozott jogorvoslati fogalom

A fentiekhez képest szembet n , hogy az Alkotmánybíróság a 22/1995. (III. 31.) AB határozatának indokolásában a jogorvoslati joggal kapcsolatban kimondja, hogy „az eljárási jogokra épül jogtudományokban jogorvoslatnak nevezett eszközök az elnevezés formai azonosságán túl tartalmilag nem feltétlenül azonosak az alapvet jogi értelemben vett jogorvoslattal”13. Eszerint a jogorvoslati jog a következ fogalmi elemekb l tev dik össze: Jogorvoslattal csak hatósági határozattal szemben lehet élni, ami azt is jelenti, hogy érdemi határozatok esetén fennáll a lehet ség, hogy magasabb fórumhoz forduljanak. Ebb l következik, hogy a nem hatósági, tehát munkáltatói vagy tulajdonosi döntésekkel szemben nem érvényesül az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében megfogalmazott jog, de az Alkotmánybíróság ezen felül az igazolási kérelmeket szintén kizárta, mert „az nem a sérelmes döntés felülvizsgálatára és a döntésre közvetlenül visszaható újabb határozat hozatalára irányul”, hanem „valamely perbeli cselekmény következményeinek elhárítására szolgál”14. A testület szerint a döntés jogot vagy jogos érdeket kell, hogy sértsen. Ez két dolgot is jelenthet: egyfel l kifogásolhatóságot, azt tehát, hogy a jogorvoslati lehet ség igénybevételéhez nem kell igazolni az érdeksérelmet, hanem elég arra hivatkozni, másfel l pedig azt, hogy a szabályozás módjának alkalmasnak kell lennie arra, hogy amennyiben megállapítják a döntés hibás — tehát törvénysért vagy egyes közigazgatási ügyekben a célszer tlen — voltát, akkor az orvoslási kérelmet a fél számára lehet vé, a hatóság számára 8

BH 1998. 459. BH1999. 234. és a Legfels bb Bíróság Kvk. I. 28. 648/1998/2. sz. határozata 10 BH 1995. 366. (Legfels bb Bíróság Kvk. II. 25. 186/1995. sz. határozata). Az eset idejében még hatályban voltak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény eljárási rendelkezései, mely szerint [24. §] a kisebbségi települési önkormányzatokra a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni. Ez utóbbi törvény 102/E. §-a értelmében azonban a helyi kisebbségi önkormányzatok vezet -választásával kapcsolatban nincsen helye közvetlen bírósági felülvizsgálatnak. 11 BH 1995. 188., illet leg BH 1995.433. és BH 1994. 223. 12 Lomnici Zoltán: A választási bíráskodás tapasztalatai (1990-95); In Soltész István (szerk.): A képvisel k jogállása (1. rész), Budapest, 1996, Parlamenti Módszertani Iroda 40-55. o. 13 22/1995. (III. 31.) AB határozat indokolása 14 22/1995. (III. 31.) AB határozat indokolása 9

190



kötelez vé kell tenni, hogy teljesítsék. Ez az elem igen meghatározó jelent ség az Alkotmánybíróság gyakorlatában, ugyanis azt is hozzáteszik, hogy „az az orvoslási eszköz, amelynek nem feltétele az ilyen állítás, alkotmányjogi értelemben nem jogorvoslat”15. Azt is több határozatban megfogalmazták már, szükséges, hogy félnek alanyi joga legyen arra vonatkozóan, hogy a jogorvoslati kérelmét érdemben és az érintettekre kiható hatállyal elbírálja. Ennél fogva lényeges, hogy a jogorvoslati fórum is tényleges döntési helyzetben legyen, ugyanakkor azt is kimondják, a jogorvoslati jog alkotmányos érvényesítéséhez egyfokú jogorvoslat is elegend , és azt hogy az egyes eljárásokban konkrétan hány fokú a rendszer, elégséges az egyes eljárási törvényekben szabályozni16.

Az Alkotmánybíróság választási eljárásokkal kapcsolatos joggyakorlata az egységes választási eljárási törvény megszületése el tt Az egységes választási eljárási törvény megalkotása el tt külön jogszabályban kodifikálták mind a népszavazásra mind az országgy lési, illetve helyi önkormányzati képvisel k és polgármesterek választásának anyagi és eljárásjogi szabályait, amelyek között azonban jelent s átfedések is voltak. Mivel a jogbiztonság érdekében igen szigorú szabályok szerint lehetett felülvizsgálni a választási szervek döntéseit, ezért mind a Ve. megalkotása el tt mind utána több indítvány érkezett a jogorvoslat szabályok alkotmányellenessége megállapítására, amelyek közül azonban igen kevés bizonyult alaposnak. Az Alkotmánybíróság egy korai irányadó határozatában17 megállapította, az a megoldás, hogy a választási eljárás során a bírósági döntésekkel szemben nincsen helye további jogorvoslatnak nem alkotmánysért , mivel az Alkotmány — sem annak 57. § (5) bekezdése, sem más rendelkezése — nem állapítja meg sem a fórumrendszert, sem a jogorvoslat eszközeit, és „az Alkotmány csak azt garantálja, hogy az alapvet jogok megsértése miatt keletkezett igények bíróság el tt érvényesíthet k, de nem teremt alanyi jogot ahhoz, hogy a jogorvoslat eljárásban hozott bírói döntés is megtámadható legyen”18. Egyebekben az ekkor megfogalmazottakra az Alkotmánybíróság a kés bbi indítványok vizsgálatakor is többször hivatkozott, így az 57. § (5) bekezdésének értelmezése tekintetében állandóan követett gyakorlattá váltak. Alkotmányellenességet állapítottak meg azonban a helyi népszavazás 1993 el tti rendelkezési vonatkozásában, amelyek ekkor még igen hiányosan szabályozták a helyi önkormányzáshoz való jog mint alapjog garanciális jelleg rendelkezéseit. Megengedhetetlen ugyanis, hogy önkormányzati rendelet határozza meg, a választási szervhez benyújtandó kifogás vagy a bírósági jogorvoslati kérelem feltételeit, arra is figyelemmel, hogy ezáltal bírósági hatáskört is keletkeztetnének a rendeletek19.

Az 1997. évi C. törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági értelmezések A Ve. hatályba lépése után is többször nyílt alkalma az Alkotmánybíróságnak arra, hogy az Alkotmány 57. § (5) bekezdését értelmezze a választási eljárással kapcsolatosan, tekintettel arra, hogy az egységes eljárási törvény korántsem mondható problémamentesnek, a törvény 15

22/1995. (III. 31.) AB határozat indokolása 22/1995. (III. 31.) AB határozat indokolása 17 1437/B/1990. AB határozat 18 1437/B/1990. AB határozat indokolása 19 18/1993. (III. 19.) AB határozat 16

191



tág tárgyi hatálya pedig csak súlyosbította a helyzetet, hiszen a szabályozás nem feltétlenül volt tekintettel az egyes választások, illetve népszavazások, népi kezdeményezések jellegzetességeire. A testület az 52/1997. (X. 14.) határozatban elvi éllel mondja ki, hogy a népszavazáshoz való jog politikai alapjog, így ezzel kapcsolatban fennáll az államnak az az objektív kötelessége, hogy biztosítsa a joggyakorlás feltételeit, tehát az intézményvédelem eszközei között lehet séget teremtsen a bírói jogvédelemre. Alkotmányos követelmény tehát a bírói vagy alkotmánybírósági jogorvoslat a népszavazás lefolytatása során bármely olyan döntéssel szemben, amely megzavarhatná a lefolytatásának a rendjét. Több, némileg egymásnak ellentmondó határozat is született a Ve. jogorvoslati szabályai tárgykörében, nevezetesen, hogy a törvény ekkor hatályos 130. § (1) és (2) bekezdése szerint az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) hitelesítéssel kapcsolatos döntése, illetve az Országgy lés határozata ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Fontos eljárási kérdésekr l azonban már nem rendelkezett a jogalkotó, így arról, hogy az OVB milyen formában teszi közzé a döntését, az igen szoros három napos határid nek sem állapítható meg egyértelm en a kezd id pontja, mivel pedig a Ve. 4. (3) bekezdése értelmében a határid k jogveszt k, a 78. § (1) bekezdése alapján pedig a három napon belül meg is kell érkeznie az Alkotmánybírósághoz, ezért bizonyos esetekben komoly problémákat okozhat, amely miatt a szabályozás alkotmányossága is megkérd jelez dött. Az pedig külön bonyolította a helyzetet, hogy a 130. § (1) bekezdésében nem is található konkrét határid . Ez utóbbi kérdéskört vizsgálta az Alkotmánybíróság a 28/1998. (VI. 16.) AB végzésben, amelyben az OVB határozata ellen irányuló kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra hivatkozással, hogy azok a 3 napos határid n túl érkeztek be, ugyanis a testület értelmezése szerint a jogalkotó nem törvényszerkesztési hibából kifolyólag nem ismételte meg a kifogás benyújtásának határidejét, hiszen a Ve. 116. § értelmezéséb l egyértelm en megállapítható, hogy a 78. §-t kell alkalmazni az esetre, annak pedig nincsen jelent sége, hogy a 78. § a rendes bíróság felé benyújtandó kifogásról rendelkezik. A végzéshez dr. Kiss László alkotmánybíró f zött különvéleményt, amelyben kifejtette, „a Ve. 130. § (1) bekezdése hiányos tartalmával a jogalkalmazó számára olyan értelmezést tett lehet vé, amely a jogorvoslathoz való jognak, mint alapjognak a megvonását eredményezte.” „A pontatlan és hiányos törvényi szabályozás tehát közvetlenül alkotmányos alapjog sérelmét idézte el .”20 Álláspontja szerint a hivatkozott szakasz nem azért nem tartalmaz konkrét határid t, mert az általános szabályokat kellene mechanikusan alkalmazni, hanem azért, mert a jogalkotó mulasztást követett el. Az el bbi esetnél ugyanis gyakorlatilag teljesen elvonnák a jogorvoslati jogot azáltal, hogy a 78. §-ban meghatározott határid t kiszakítják a szövegkörnyezetéb l. Az alkotmánybíró rámutatott arra is, hogy az értelmezésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a 78. § a rendes bíróságokra vonatkozik, holott a bíróság nem azonos az Alkotmánybírósággal, amennyiben pedig mégis elfogadjuk, hogy a 78. §-t kell alkalmazni, akkor az annak második mondatában meghatározott határid nek az Alkotmánybíróságra is kötelez nek kellene lennie. Összefoglalva tehát az indítvány elutasítása helyett az Alkotmánybíróságnak fel kellett volna hívnia a törvényalkotót, hogy tegyen eleget jogalkotói kötelezettségének.

20

Dr. Kiss László alkotmánybíró a 28/1998. (VI. 16.) AB végzéshez f zött különvéleménye 192



Lényegében egy évvel kés bb a 24/1999. (VI. 30.) határozatban már ez utóbbi álláspontot tette magáévá az Alkotmánybíróság, majd mintegy szabadkozva arra figyelmeztetett, hogy „a Ve. tárgyi hatálya egymástól elég nagymértékben különböz eljárás-fajtákra terjed ki, úgyszólván elkerülhetetlen volt, hogy a jogi szabályozás helyenként nehezen áttekinthet , illet leg nem jutnak benne kell en érvényre az egyes eljárás-fajták sajátosságai”21, így fordulhatott el , hogy egy utaló norma folytán (Ve. 116. §) az általános részben található 3 napos határid re vonatkozó szabályok irányadóak a népszavazásra is, ezért jogorvoslati jogkörében eljárva addig az Alkotmánybíróság is a hatályos pozitív jog el írásait alkalmazta és 3 napon túl beérkez panaszokat általában22 elutasította. Az Alkotmánybíróság miután ismételten hivatkozott arra, hogy alkotmányossági panaszt biztosítani kell, megvizsgálta, hogy a Ve. szabályozása az adott kérdésben nem tartalmaz-e olyan korlátozást, amely alkotmányosan nem megengedhet — hangsúlyozva, hogy a jogorvoslati jog vonatkozásában a jogviták ésszer id n belüli elbírálása érdekében és azzal arányosan tartalmazhat a szabályozás megszorításokat —, illetve az adott rendelkezés ténylegesen vagy csupán formálisan biztosítja-e a joggyakorlás lehet ségét. Ennek eredményeképpen megállapította, hogy a választási és a népszavazási eljárás alapjaiban különbözik egymástól, ugyanis a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása a választási eljárás során garanciális alapelvként érvényesül, amelyet a jogorvoslathoz való jog sem késleltethet, így a 3 nap e tekintetben ésszer határid nek min síthet . Indokolatlan azonban ezt a határid t automatikusan más jogintézményhez rendelni, hiszen a népszavazással kapcsolatban már nem követelmény ugyanez, s t ennyire rövid határid már aránytalan korlátozás. Bár „a jogorvoslati jog gyakorlásának egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a jogorvoslat benyújtására megfelel id álljon rendelkezésre”23, az id tartam mellett olyan más elemeket is figyelembe kell venni, mint a döntésr l történ tudomásszerzés, illetve ennek garantáltsága. Míg ugyanis a választási eljárásban általában kiszámítható, hogy az eljáró szervek mikor hoznak olyan döntést, amellyel szemben helye lehet jogorvoslatnak, addig a népszavazási eljárással összefüggésben ugyanez már nem mondható el. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a 130. § (2) bekezdését alkotmányellenesnek min sítette24. A helyi népszavazással kapcsolatos jogorvoslatokat is megvizsgálta az Alkotmánybíróság, mivel indítványozók álláspontja szerint a Ve. alkotmányellenesen sz kítette a jogorvoslatok

21

ABH 1998, 523, 524 A 24/1999. (VI. 30.) AB határozathoz f zött különvélemény éppen erre alapozza álláspontját, mely szerint mivel nincsen konkrét kizáró szabály a Ve-ben, amely kizárná a kifogás benyújtásának lehet ségét, ezért nem alkalmazhatatlan és nem is hiányos a szabályozás alkotmányossági szempontból. Ezt támasztja alá egyébként az is, hogy bár az Alkotmánybíróság elkésettség miatt utasított már el kifogást, ám más kifogást pedig érdemben elbírált, egyr l pedig éppen a határozat hozatala idején van folyamatban a döntés. Dr. Tersztyánszky Ödön alkotmánybíró különvéleménye, amelyhez Dr. Bagi István, Dr. Harmathy Attila, Dr. Lábady Tamás és Dr. Németh János alkotmánybírók is csatlakoztak. 23 24/1999. (VI. 30.) AB határozat indokolása 24 Határozatában felhívta továbbá az Alkotmánybíróság az Országgy lést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet — amely abból fakadt, hogy a Ve. 130. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályok a kifogások benyújtása határidejének vonatkozásában nem felelnek meg a jogállamiság követelményének — 2000. március 31. napjáig szüntesse meg. Az Országgy lés a 2000. évi XXII. törvénnyel (2000. április 1. napjától hatályos) eleget is tett kötelezettségének, így az OVB döntése ellen a határozat közzétételét l számított 15 napon belül lehet benyújtani kifogást az OVB-hez az Alkotmánybírósághoz címezve, míg az Országgy lés határozata ellen 8 napon belül van erre lehet ség. Ezzel tehát azt is lehet vé tették, hogy az OVB is értesülhessen arról, ha valamely döntés ellen kifogás érkezik az Alkotmánybírósághoz. 22

193



körét25, az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével, valamint a jogállamiság elvével ellentétes, hogy a helyi bíróságok bírálhatják felül a döntéseket. A grémium a 24/1999. (X. 6.) határozatában, ismételten hivatkozva a 38/B/1992 és az 52/1997. (X. 14.) határozatára, kimondta, „annak eldöntése a jogalkotó mérlegelésére tartozik, hogy valamely konkrét ügyben miként juttatja érvényre a jogorvoslathoz való jogot: a sérelmezett határozat elleni fellebbezés, majd ennek eredménytelensége után a bírósági felülvizsgálat révén, avagy a fellebbezési jog kizárásával közvetlenül a bírósági felülvizsgálat lehet vé tételével. (ABH 1992, 729, 730.) Annak meghatározása is a törvényhozó mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a helyi népszavazások esetében biztosítja-e a népszavazással kapcsolatos döntések Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát, avagy bírói védelmet nyújt a sérelmes határozatokkal szemben”26. Az Alkotmány nem határozza meg, milyen fórumrendszerben, hány fokozatú jogorvoslati rendszerben és konkrétan milyen eszközökkel kell érvényesíteni a jogosultságot, továbbá arra sem találhatunk rendelkezést, hogy az eljáró hatóságnak els és másodfokon is bíróságnak kellene lennie. Ennél fogva tehát a szabályozás akkor tartalmazna alkotmányellenes korlátozást, amennyiben a választási szerv döntése ellen egyáltalán nem lehetne más szervhez fordulni. Azáltal pedig, hogy a Ve. 146. §-a a helyi bíróságok, illetve Budapesten a PKKB hatáskörébe utalja a helyi népszavazás aláírásgy jt íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntések elleni kifogások elbírálását, a Ve. az Alkotmánynak megfelel en biztosítja a jogorvoslati jogot, az el bbiek értelmében pedig a jogalkotó döntésén múlik, hogy a bíróság határozatának felülvizsgálatára biztosít-e lehet séget. Több szakíró is figyelmeztetett már a Ve. és média törvény (a továbbiakban: Mtv.) kapcsolatával összefügg anomáliákra. A Ve. egyfel l adós maradt a médiára vonatkozó rendelkezések megalkotásával is, hiszen míg az 1996. évi I. törvény a választási eljárási törvényre bízza a szabályozás megalkotását, addig az 1997. évi C. törvény éppen visszautal a médiatörvényre. Másfel l az Mtv. nincsen figyelemmel a választási eljárás jellegzetességeire a politikai hirdetéseknek a m sorszolgáltatók által a választási kampány id tartama alatt történ közlésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás lefolytatásának határidejére vonatkozó rendelkezéseiben. Az Mtv. szerint ugyanis a politikai hirdetés elutasításától számítva akár 30 napot is meghaladhat az az id tartam, amíg a bíróságtól lehet kérni a döntés felülvizsgálatát, holott a Ve. a kampányt viszonylag rövid tartamban állapítja meg, így el fordulhat, hogy esetleg csupán a kampány befejezése után születik meg a döntés. Az Alkotmánybíróság 60/2003. (XI. 26.) határozatának kialakításakor nemzetközi dokumentumokon27 kívül az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére is figyelemmel mondta ki, hogy a jogorvoslati jog a hatékony jogvédelem meglétének követelményét jelenti. Mivel a vonatkozó törvényhelyek ennek az elvnek nem tesznek eleget, ezért a törvényalkotót felhívta, hogy 2004. március 1. napjáig szüntesse meg a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet28. A hatályos választási eljárási szabályozásról elmondható, hogy megalkotásának idejét l kezdve igen problematikus volt, a különböz választásokra vonatkozó egységes általános 25

Az indítványozók szerint alkotmányellenes, hogy megsz nt a helyi népszavazással összefügg döntések tekintetében az „alkotmányossági panasz” intézménye, továbbá a Ve. nem biztosít jogorvoslatot az eredménnyel kapcsolatosan és a kérdések el zetes alkotmánybírósági vizsgálata sem megoldott. 26 29/1999. (X. 6.) AB határozat indokolása 27 Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1999-ben elfogadott ajánlása a választási kampánynak a médiában való megjelenítésér l, továbbá a Római Egyezmény 10. cikke szerint szükséges, hogy a választási kampányok objektív, kiegyensúlyozott és elfogulatlan módon jelenjenek meg a m sorszolgáltatásban. (60/2003. (XI. 26.) AB határozat) 28 60/2003. (XI. 26.) AB határozat 194



szabályok kimunkálása pedig voltaképp ma is folyamatban van, figyelembe véve azt is, hogy az OVB határozatairól végeredményben szinte mindig az Alkotmánybíróság határoz. Ekkor ugyan lényegét tekintve jogorvoslati jogkörben jár el a grémium, ám a döntésekben szintén az Alkotmány rendelkezéseit értelmezve indokolja a testület az álláspontját, ezért ezek éppúgy hatással vannak mind a jogalkotásra, mind a jogtudományra, mint más határozatok.

195

PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK VI. KONFERENCIÁJA

Recommend Documents