PRIMER ÉS SZEKUNDER PREVENCIÓ – VÉDŐOLTÁSOK, SZŰRŐVIZSGÁLATOK – AZ ORVOSI GYAKORLATBAN Dr. Paulik Edit SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet
REZIDENSI TÖRZSTANFOLYAM SZEGED, 2017. NOVEMBER 10.
AZ EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG SPEKTRUM A MEGELŐZÉS FŐBB STRATÉGIÁI Tünetmentes kimutathatóság szakasza
Ép szakasz
Klinikai szakasz
Biológiai kezdet
Szűréssel kimutathatóvá válik
Tünetek jelentkeznek, diagnózis
SZŰRÉS IDEJE
Elsődleges megelőzés Egészségfejlesztés Egészségmegőrzés életmód, védőoltás
Másodlagos megelőzés
Harmadlagos megelőzés
Korai diagnózis és kezelés
Kezelés és rehabilitáció
szűrővizsgálat, életmód
Döbrőssy L. Daganatos betegségek szűrése Magyarországon. Springmed, 2005
BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK
• Életmódváltoztatás • Védőoltások • Szűrővizsgálatok
DOHÁNYZÁS CSÖKKENTÉSE onitor – a dohányzás és a megelőzésére irányuló törekvések monitorozása rotect – az emberek védelme a dohányfüsttől ffer – segítségnyújtás a leszokáshoz arn – figyelmeztetés a dohányzás veszélyeire nforce – a dohányreklámok betiltásának szorgalmazása aise – a dohánytermékek adójának növelése Forrás: WHO REPORT on the global tobacco epidemic, 2008. The MPOWER package.
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS • • • • •
Energiabevitel (telített zsírsavak!) Telítetlen zsírsavak , transz-zsírsavak eliminálása Gyümölcs, zöldség, hüvelyes növények, teljes kiőrlésű gabona, dió Cukor Só (jódozott só!)
Hogyan? • A gyümölcs és zöldség vásárlás pénzügyi ösztönzése • Világos „címkézés” az élelmiszereken • Egészséges ételek biztosítása az iskolákban, munkahelyeken stb. • Személyre szóló táplálkozási tanácsadás az egészségügyi ellátás során Forrás: Cancer control. Knowledge into action. WHO guide for effective programmes. WHO, 2007
RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS • Vastagbél és emlő daganatok megelőzése • Legalább 30 perces közepes intenzitású fizikai aktivitás szükséges a kockázat csökkentéshez (emlőrák – 30-60 perc!) Testgyakorlás vagy séta, tánc, szabadidős, biciklizés, szabadidős elfoglaltság korcsolya, kenuzás, jóga Sportok
röplabda, golf, baseball, tollaslabda, páros tenisz, sí lesiklás
Otthoni tevékenység
fűnyírás, egyéb kertészkedés
Foglalkozási tevékenység
séta és emelés, mint a munkatevékenység része
ALKOHOLFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE • WHO: A férfiak esetében a „kis” kockázattal járó alkoholmennyiség „3 egység/nap, maximum 21 egység/hét, elosztva az egész hétre (beleértve heti 2 alkoholmentes napot)”, míg a nőknél a limit alacsonyabb, 2 egység/nap és 14 egység/hét. (Egy egységnyi szeszesital 8 grammnyi etanollal ekvivalens.) Szabályozás lehetőségei
• Ár és adótartalom (!) • Az alkohol vásárlás minimum életkora • Az eladási idő korlátozása (órák, napok) • Alkoholfogyasztás és vezetés szabályozása
BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK • Életmódváltoztatás
• Védőoltások • Szűrővizsgálatok
VÉDŐOLTÁS – A PRIMER PREVENCIÓ LEGHATÉKONYABB FORMÁJA „Az immunizáció biztonságos és hatékony eszköz a védőoltással megelőzhető fertőzések, a rokkantság és a halálozás megelőzésében. Veszélyes „oltatlannak, nem beoltottnak lenni!” WHO, 2009
1974: Kiterjesztett Védőoltási Program (Expanded Program of Immunisation, EPI) Célkitűzés: a fejlődő országokban a gyermeklakosságot tizedelő, védőoltással megelőzhető fertőző betegségek (veleszületett tetanusz, szamárköhögés, torokgyík, gyermekbénulás, kanyaró, tuberkulózis) és halálesetek számát minél gyorsabban és erőteljesebben csökkenteni • feketehimlő – első sikeres eradikációs program (1979) • poliomyelitis – második eradikációs program (folyamatban) (1994: amerikai kontinens országai polio-mentes; 2000: Nyugat-Csendes-óceáni térség; 2002: Európa) • diphtheria, rubeola, meningitis, hepatitis B fertőzés – drámai csökkentése • anyai és az újszülöttkori tetanusz – gyakorlatilag eltűnt • kanyaró - visszaszorítása (eliminálás 2015, bizonyos régiókban)
A VÉDŐOLTÁSSAL MEGELŐZHETŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK (HALÁLOZÁSOK) SZÁMA MAGYARORSZÁGON 1952-2014 Betegség (oltás bevezetés időpontja)
1952-61
1962-71
1972-81
1982-91
1992-96
1997-01
2002-06
2007-10
2014
Diphtheria (1938)
938 (25)
41 (5)
6
1
-
-
-
-
-
Pertussis (1954)
5176
1216
57
14
3
>1
20
35
20
Tetanus (1954)
313
102
59
28
16
12
4
4
2
Poliomyelitis (1957, 1960)
808
4
2
1
-
-
-
-
-
40 014 (143)
36 169 (56)
12 273
2087 (1)
15
14
1*
1*
-
Rubeola (1989)
40 945
20 990
543
97
36
-
-
Mumps (1991)
42 683
34 929
9921
212
80
12
2
Morbilli (1969)
* Importált eset
Forrás: OKI-OEK
OLTÁSELLENES TÉVHITEK Nem, vagy csak elvétve előforduló betegségek ellen miért van szükség védőoltásra? A védőoltások következtében sok fertőző betegség szinte ismeretlenné vált, így a szülőkben és az egészségügyi dolgozókban az a vélemény alakulhat ki, hogy a továbbiakban nincs szükség védőoltásokra. Egészségesebbek azok a gyermekek, akiket nem oltanak be. Tudományosan nem megalapozott és ezáltal félrevezető állítás. Összefüggés van a védőoltások beadása és az allergiás megbetegedések között. KiGGS (Kinder- und Jugendgesundheits-survey) tanulmány, Robert Koch Intézet, 2011. 2003-2006 között Németországban vizsgálták az oltott és a védőoltásban nem részesült 117 éves korosztály egészségi állapotát; több mint 13 ezer nem bevándorló német gyermeket vontak be a vizsgálatba, 0,7 százalékuk volt oltatlan. több mint 20 millió adat (kérdőív, vér- és vizeletvizsgálatok eredményei) 900 oldalas kiadvány Következtetés: nincs szignifikáns különbség az oltottak és oltatlanok allergiára való hajlama, illetve oltással nem megelőzhető betegségekkel szembeni ellenálló képessége között.
OLTÁSELLENES TÉVHITEK MMR oltás és az autizmus A.J. Wakefield 1998-ban közölte (The Lancet ), hogy 12 gyermek vizsgálata alapján összefüggést lát az autizmus kialakulása és az oltás között. Angliában a beoltott gyermekek aránya halálozás ADATMANIPULÁCIÓ!!! Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) jelentése szerint az MMR vakcina vélt mellékhatásaitól való pánik miatt kisebb-nagyobb kanyarójárványok zajlottak Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban, valamint Nagy-Britanniában, de még Németországban is, ahonnan a legtöbb esetet jelentették 2014-ben; a kanyaró szövődményei miatt egész életükre megnyomorodott gyermekek, halálesetek. Luke E. Taylor, Amy L. Swerdfeger, Guy D. Eslick: Vaccines are not associated with autism: An evidence-based meta-analysis of case-control and cohort studies. Vaccine, Volume 32, Issue 29, 17 June 2014, Pages 3623–3629
OLTÁST KÖVETŐ NEMKÍVÁNATOS ESEMÉNYEK OLTÁSOK SZERINT, MAGYARORSZÁG, 2014.
Epinfo, 2015, 29. szám
A VAKCINÁCIÓ MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK • A védőoltások kifejlesztése az orvostudomány legnagyobb hatású vívmánya. • A védőoltások képesek leghatékonyabban kedvező irányba megváltoztatni a fertőzések epidemiológiáját • A védőoltási naptár biztonságos, korszerű oltási rendet biztosít – módosításokra évente lehetőség van • A választható védőoltásokról a pontos információt az emberek általában az orvosoktól (házi gyermekorvostól, háziorvos) és gyógyszerészektől várják • A legmeggyőzőbb érv a vakcináció hatékonysága mellett a személyes jó példa • Konzultációs lehetőségek – védőoltási szaktanácsadót!
A tudomány mai állása szerint nem megkérdőjelezhető tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen és messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók kockázatát.
Életkorhoz kötött kötelező védőoltások, 2016
Forrás: www.oek.hu Az Országos Epidemiológiai Központ Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról
FELNŐTTKORI OLTÁSOK ÜTEMEZÉSÉNEK AJÁNLÁSA
http://www.vacsatc.hu
INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS • Az influenza elleni vakcináknak, az előállítási technikának megfelelően, három változata van: • (1) elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény (3Fluart), • (2) hasított ("split", Fluarix,Vaxigrip, IDFlu,Vaxigrip Tetra) és • (3) felületi ("surface", Agrippal ) vakcinák
• A mellékhatások általában jelentéktelenek. Az immunitás várható aránya - a vírus- és a vakcina-antigének azonossága esetén - 65 éves kor alatt 70-90%, idősebbekben, illetve immunológiailag károsodottakban ennél alacsonyabb lehet. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK OLTÁSA!!!
SÚLYOS PNEUMOCOCCUS FERTŐZÉS ELLENI VÉDŐOLTÁS • A poliszacharid védőoltás (Pneumovax 23) az invazív pneumococcus fertőzések (sepsis, meningitis) kivédését célozza. Indokolt a 60 év felettiek, továbbá mindazon kockázati csoportok oltása (anatómiai vagy funkcionális asplenia, diabetes, immunkárosodott állapot, idült keringési- vagy légzőszervi betegségben, asztma, dohányzás, nephrosis stb.), ahol a pneumococcus fertőzés súlyosabban zajlodhat. Immunológiailag súlyosan károsodottakban és nagyon idős korban az oltás hatékonysága gyengébb! A vakcina 2 éven aluliakban nem immunogén! • A védettség időtartama hosszú. Rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csak különleges körülmények esetén (léphiányos állapot, liquorrhoea stb.). Ezeknél a felnőtteknél 5-10 év időközzel két oltás javasolt, amit 65 éves kor felett meg kell ismételni. Krónikus betegeknek egyetlen oltás elég, amit szintén 65 éves kor felett ismételni kell, ha eltelt 5 év az első oltástól számítva.
• PCV13 - immunológiailag előnyösebb, konjugált oltóanyag, kortól függetlenül adható. Ez csak 13 pneumococcus típus ellen véd. Ezzel az oltóanyaggal javasolt a kockázati csoportúak első oltása, amit legalább 2 hónap időköz után ki lehet egészíteni a szélesebb hatású poliszacharid oltóanyaggal.
HEPATITISEK ELLENI VÉDŐOLTÁSOK • Hepatitis A vírus (HAV) elleni aktív védőoltások (Havrix 1440, Avaxim). • Pre-expozíciós védelemre (megelőzésre) hatásosabb az aktív immunizálás, mely elölt vírust tartalmazó vakcinával történik • foglalkozásuknál fogva fokozottan veszélyeztetettek, a kockázati csoportok tagjai (májbetegek, homoszexuálisok, intravénás kábítószer-élvezők stb.), a fejlődő országokba utazók
• Hepatitis B (HBV) (Engerix B) • munkájuk miatt veszélyeztetettek (leginkább az egészségügyi dolgozók), az intravénás kábítószerrel élők, homoszexuálisok, májbetegek, vérrel-, vérkészítményekkel gyakran kezeltek, valamint a fertőzöttekkel szoros kontaktusban levők, a magas fertőzöttségű területre utazók és ott hosszabb ideig tartózkodók
TAVASZ - NYÁRI ENCEPHALITIS (KULLANCS-ENCEPHALITIS) ELLENI VÉDŐOLTÁS • Inaktivált vírustartalmú vakcinák • Az állandóan, rendszeresen, vagy átmenetileg endémiás területeken tartózkodók védelmére szolgálnak. • Az oltásokat (az első két adagot mindenképpen) a kullancsok tavaszi aktivitása (a várható expozíció) előtt, azaz télen, fertőzésveszély-mentes időszakban kell elvégezni vagy megkezdeni.
• Hazai oltóanyagok • Encepur • FSME-Immun inject
Alapimmunizálás 3 oltás + emlékeztető oltások 3 v. 5 évente
DIPHTHERIA – TETANUS – (PERTUSSIS) ELLENI VÉDŐOLTÁS • A csoportimmunitás kellő szinten tartása érdekében a fejlett országokban, így hazánkban is, tervezik a lakosság 10 évenkénti, rendszeres, emlékeztető oltását • A felnőttkorra kialvófélben lévő, vakcinációs eredetű pertussis immunitás is megerősítésre szorul majd. E célra a kevésbé reaktogén, "acellularis" pertusszisz vakcinák alkalmazása látszik célszerűnek (Boostrix, Boostrix polio).
MENINGOCOCCOUS MENINGITIS ELLENI VÉDŐOLTÁSOK • A legtöbb európai országban ajánlott az oltás csecsemőknek és fiatal felnőtteknek.
• A meningococcus C ellen védelmet nyújtó konjugált oltóanyagok gyógyszertári forgalomban vannak (Menjugate, NeisVac, Meningitec). 5 éves kor felett egyetlen oltás elég a védelemhez, ami 3-5 évig tart. • Gyógyszertári forgalomból szintén elérhető a B szerocsoportú meningococcus ellen védelmet adó Bexsero vakcina, amely ajánlható a 2 év alattiak mellett olyan gyermekeknek és felnőtteknek, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt az invazív meningococcus betegség fokozott kockázatának vannak kitéve. • A nemzetközi táborozás vagy Afrika meningitis övezetébe utazóknak mind a négy szerocsoport elleni védelem javasolt.
HUMÁN PAPILLOMAVÍRUSOK (HPV) ELLENI VÉDŐOLTÁSOK • Cervarix - HPV 16, 18 ellen
• Silgard - HPV 6, 11, 16, 18 ellen • Gardasil 9 – HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58 ellen
A második „daganat-ellenes" vakcina
„GYERMEKBETEGSÉGEK” ELLENI OLTÁSOK FELNŐTTKORBAN • Fiatal felnőttek esetében szükséges lehet az MMR (mumpsz-morbilli-rubeola elleni) oltásra • Rubeola ellen a gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű fiatal nőket a teherbeesés előtt, illetve közvetlenül a szülés utáni időszakban MMR-rel (Priorix) kell oltani. • Varicella (Varilrix) ellen azokat a fiatal felnőtteket célszerű immunizálni, akik gyermekkorukban a betegségen nem estek át.
BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK • Életmódváltoztatás • Védőoltások
• Szűrővizsgálatok
SZŰRŐVIZSGÁLAT • Magukat egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes személyek vizsgálata • Kezdeményező a szűrést szervező vizsgáló • Feladata: egyes állapotok fennállásának nagy biztonsággal történő kizárása vagy valószínűsítése • Elkülöníti a valószínűleg beteg (pozitív) és a valószínűleg nem beteg (negatív) személyeket • Nem egyenlő a diagnózis felállításával • Pozitív eredményt további diagnosztikai eljárásoknak kell követnie
SZŰRŐVIZSGÁLAT ≠ DIAGNOSZTIKUS VIZSGÁLAT
Szűrővizsgálati módszer követelményei Általános
Epidemiológiai
olcsó
reproduktivitás
gyors
validitás
könnyen kivitelezhető
szenzitivitás
elfogadható
specificitás
biztonságos
prediktív érték
Népegészségügyi hatásosság: AZ ADOTT BETEGSÉGBŐL EREDŐ HALÁLOZÁS CSÖKKENTÉSE
SZŰRŐVIZSGÁLATI KRITÉRIUMOK
(SZŰRÉSI TESZT VS. DIAGNOSZTIKUS TESZT) Szűrési teszt
Beteg
Nem beteg
Összesen
Pozitív
a
b
a+b
Negatív
c
d
c+d
a+c
b+d
N=a+b+c+d
Összesen
a: szűrési teszten kiszűrt betegek (valódi pozitív) b: szűrési teszten kiszűrt nem beteg személyek (ál-pozitív) c: szűrési teszt által nem azonosított betegek (ál-negatív) d: szűrési teszten negatívnak mutatkozó nem beteg személyek (valódi negatív)
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ, CÉLZOTT SZŰRŐVIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁG • 25 és 65 év között • egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés (citológiai vizsgálat)
• 45 és 65 év között • kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia)
• (50-70 év közötti férfiak és nők • kétévenkénti vastagbélszűrése a székletbeli rejtett vér immunológiai kimutatása útján) • jelenleg hatályon kívül - modellkísérletek
51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
TÁMOP 6.1.3/13/1/A ÁNTSZ OTH Pilot jellegű védőnői méhnyakszűrési szűrőprogramok kiterjesztésének támogatására • 2013. július 1. projekt indítás - védőnői méhnyakszűrés országos kiterjesztése • A védőnők egy képzést követően önállóan végezhetnek méhnyakszűrést a védőnői tanácsadókban • Elsősorban olyan védőnők, akik 5 ezer fősnél kisebb településen dolgoznak azok számára is helyben elérhetővé válik a méhnyakszűrés, akiknek korábban ezért távolabb kellett utazniuk
28/2013. (IV. 5.) EMMI RENDELET A TERÜLETI VÉDŐNŐI ELLÁTÁSRÓL SZÓLÓ 49/2004. (V. 21.) ESZCSM RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL • 1. § A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: • R.) 3. § a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
• (A védőnő feladata: • a nővédelem, ezen belül) • „ad) a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzése;” • Az 1–3. §, valamint az 1. és a 2. melléklet 2015. május 1-jén lép hatályba. A védőnői méhnyakszűrés tantárgyként bekerült a védőnő hallgatók képzésébe.
KÉTÉVES MODELLPROGRAM CSONGRÁD MEGYE • Akkreditált tananyag a háziorvosi praxisok részére • Egynapos képzés – a szűrendő lakosság megszólítása, meggyőzése, informatikai alapú adminisztráció • Csongrád megye - 115 praxissal kötöttek szerződést • 50–70 év közötti lakosok • Szűrés egy éven át; 13 ezer szűrést terveznek elvégezni Kétlépcsős módszer • A rejtett bélvérzés kimutatása székletmintában a szervezett, népegészségügyi méretű vastagbélszűrés bizonyítottan hatásos módja • epidemiológiai vizsgálatok bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a székletbeli rejtett vér kimutatását alkalmazva, az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata mintegy egy-ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást a céllakosságban.
•
Nem-negatív szűrővizsgálati eredmény esetén kolonoszkópos vizsgálat
ÉLETKORHOZ KÖTÖTT – OEP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT – SZŰRŐVIZSGÁLATOK I. Szűrővizsgálatok 18-25 év között
Ki végzi a vizsgálatot?
Vérnyomásmérés
Háziorvos
Veseműködés, húgyúti fertőzések és cukorbetegség szűrése általános vizeletvizsgálattal
Háziorvosi beutaló alapján laboratórium
Életmódbeli rizikótényezők feltárása
Háziorvos
Látásvizsgálat
Szemész szakorvos
Szűrővizsgálatok 25-45 év között Szív és érrendszeri megbetegedések tájékozódó szűrése vérnyomásméréssel és fizikális vizsgálattal Nőgyógyászati onkológiai szűrés, különös figyelemmel a méhnyak elváltozások szűrésére Veseműködés, húgyúti fertőzések és cukorbetegség szűrése általános vizeletvizsgálattal 40 éves kor felett kétévenként prosztataszűrés
Ki végzi a vizsgálatot?
Gyakoriság
Háziorvos
évente
Nőgyógyász szakorvos
évente
Háziorvosi beutaló alapján laboratórium
25-40 év között kétévente, 40 év felett évente
Urológus szakorvos
kétévente (40 év felett)
51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
Gyakoriság évente kétévente évente egy alkalommal
ÉLETKORHOZ KÖTÖTT – OEP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT – SZŰRŐVIZSGÁLATOK II. Szűrővizsgálatok 45-65 év között Nőgyógyászati onkológiai szűrés, különös figyelemmel a méhnyak elváltozások szűrésére Emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia) Veseműködés, húgyúti fertőzések és cukorbetegség szűrése általános vizeletvizsgálattal Gyomor – bélrendszeri eredetű vérzés szűrése székletvizsgálattal
Ki végzi a vizsgálatot?
Prosztataszűrés
Urológus szakorvos
kétévente
Szív és érrendszeri megbetegedések tájékozódó szűrése vérnyomásméréssel és fizikális vizsgálattal
Háziorvos
évente
Nőgyógyász szakorvos Információ a vizsgálatról Háziorvosi beutaló alapján laboratórium Háziorvosi beutaló alapján laboratórium
Gyakoriság 45-55 évig évente, 55 év felet kétévente kétévente kétévente
kétévente
Szűrővizsgálatok 65 év felett Szív és érrendszeri megbetegedések tájékozódó szűrése vérnyomásméréssel és fizikális vizsgálattal Veseműködés, húgyúti fertőzések és cukorbetegség szűrése általános vizeletvizsgálattal Gyomor – bélrendszeri eredetű vérzés szűrése székletvizsgálattal
Ki végzi a vizsgálatot?
Gyakoriság
Háziorvos
évente
Prosztataszűrés
Urológus szakorvos
kétévente
Érzékszervek vizsgálata
Háziorvos
évente
Háziorvosi beutaló alapján laboratórium Háziorvosi beutaló alapján laboratórium
évente évente
RENDSZERES VÉRNYOMÁSELLENŐRZÉS, SZŰRŐVIZSGÁLAT • 51/1997. /XII. 18./ NM rendelet • Korcsoportonként meghatározza, hogy milyen szűrővizsgálatokat, milyen gyakorisággal kell elvégezni a családorvos segítségével. • Magyar Hypertonia Társaság ajánlása
• minden orvos-beteg találkozás alkalmával történjen vérnyomásmérés A magasvérnyomás-betegség szűrése, minél korábbi felismerése érdekében a legtöbbet akkor tesszük, ha mindenki, kihasználva az adódó lehetőségeket, ellenőrizné, ellenőriztetné a saját vérnyomását.
FRAMINGHAM PONTRENDSZER
Kockázat felmérés - Systematic Coronary Risk Evaluation
A COPD SZŰRÉSE • kérdőíves felmérés: a betegség gyanújának felvetésére • spirometriás vizsgálat: a diagnózis felállítására és a betegség stádiumának pontosítására A szűrés javasolt modellje: • előszűrés háziorvosi rendelőben, tüdőszűrő állomáson előszűrő kérdőívvel; • az előszűrés során kiemelt, rizikócsoportba tartozó betegek kivizsgálása, légzésfunkciós vizsgálata tüdőgyógyász által; • a bizonyítottan COPD-s betegek nyilvántartásba vétele a tüdőgondozókban.
A COPD KÉRDŐÍVES SZŰRÉSE • A COPD szűrésére ajánlott kérdőív (GOLD szakértői bizottság, 2002), amely tartalmazza a beteg nevét, életkorát, ismert betegségeit, és az alábbi, COPD-re vonatkozó kérdéseket. Ha 3 vagy több kérdésre igennel válaszol a beteg, felmerül a COPD gyanúja. Ez esetben szükséges a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, mert a COPD korai diagnosztizálása és kezelése segít a további tüdőkárosodás megelőzésében.
1. Köhög-e gyakran, szinte minden nap? 2.Van-e köpete, vagy váladékürítése gyakran, szinte minden nap? 3. Könnyebben kifullad-e, mint mások az Önnel egy korosztályba tartozókhoz hasonlítva? 4. Idősebb-e Ön 40 évesnél? 5. Dohányzik-e jelenleg, vagy dohányzott korábban?
FAGERSTRÖM NIKOTINFÜGGÉS TESZT Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Ébredés után mennyi idővel gyújt rá az első cigarettára? 60 perccel később 0 pont 31-60 perc között 1 pont 6-30 perc között 2 pont 5 percen belül 3 pont 2. Problémát okoz-e Önnek, ha olyan helyen van, ahol nem lehet rágyújtani? Igen 1 pont Nem 0 pont 3. A nap folyamán melyik cigarettát élvezi a legjobban? A reggeli első rágyújtást 1 pont Bármilyen más alkalommal 0 pont 4. Naponta hány cigarettát szokott elszívni? 10 szál vagy kevesebb 0 pont 11-20 szál között 1 pont 21-30 szál között 2 pont 31 szál vagy annál több 3 pont 5. Többet szív reggel, mint a nap hátralévő részében? Igen 1 pont Nem 0 pont 6. Rá szokott-e gyújtani olyankor is, amikor olyan beteg, hogy fel sem tud kelni az ágyból? Igen 1 pont Nem 0 pont Adja össze a pontszámait: Az Ön függésének szintjét a kérdőíven kapott pontszámával jellemezhetjük: 0-2: Nagyon alacsony 3-4: Alacsony 5: Közepes 6-7: Magas 8-10: Nagyon magas
Ez a mérőeszköz elsősorban a fizikai függés mértékét számszerűsíti.
