PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter összeállította: FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár Az itt található prezentációk elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a római jogi előadásokat vizuális elemekkel színesítsék, és persze nem utolsó sorban az is cél, hogy az előadónak ne kelljen krétával írnia, rajzolnia akkor, amikor a tanteremben rendelkezésre áll (immár több éve) a projektor. A prezentációk anyaga tehát nem tananyag, és különösen nem lenne szerencsés, ha a tankönyvet a tanulás során háttérbe szorítanák. A prezentációkat a vizsgára való felkészülés során akkor és csak akkor érdemes használni, ha a hallgató úgy látja, hogy a prezentációk segítik a felkészülést. Ha inkább többletterhelésnek bizonyulnak, akkor figyelmen kívül kell őket hagyni. Jó tanulást, eredményes felkészülést kíván
a szerző IURA AUCTORIS VINDICABUNTUR
BEMUTATKOZÁS I.: Az oktatók Tanszékvezető: HAMZA GÁBOR egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Jelenlegi kutatási területe: a római jogi tradíció hatása a világ különböző jogrendszereinek fejlődésére
Földi András 2011
A tanszék további oktatói • • • •
FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár, az MTA doktora SÁNDOR ISTVÁN egyetemi docens, PhD BOÓC ÁDÁM adjunktus, PhD SIKLÓSI IVÁN tanársegéd
Szemináriumvezetők (megbízott előadók): • BALÁZS TAMÁS ügyvéd • FEKETE SÁRA ügyvédjelölt, PhD-hallgató • GASS ISTVÁN ügyvédjelölt, PhD-hallgató • MESTYÁN SZABOLCS ügyvéd • PÁNCZÉL MÁRK mb. előadó Földi András 2011
BEMUTATKOZÁS II.: A tantárgy Római jog: mit jelent? JOG: a legtöbb nyelvben (lat. ius, ném. Recht, fr. droit, ol. diritto, sp. derecho) kettős fogalom: - tárgyi jog: *norma agendi (ang. law) - alanyi jog: *facultas agendi (ang. right) A tárgyi jog = azok az írott vagy íratlan társadalmi normák, magatartási szabályok, amelyek betartását az állam szükség esetén közhatalmi eszközökkel (akár erőszakkal is) kikényszeríti. Földi András 2011
Mi az, hogy állam? A rómaiak szerint res publica, populus Romanus, civitas = a polgárok (cives, Quirites) közössége, amelyet látható formában leginkább a népgyűlés (comitia) testesít meg. A rómaiak szerint az állam nem azonos az államhatalmat gyakorló szervekkel (consulok, egyéb magistratusok, senatus stb.), de: SPQR (Senatus populusque Romanus) Földi András 2011
Római jog = az ókori Rómában, ill. az ókori Római Birodalomban egykor hatályban volt jogszabályok (?)
Kr. e. 753-tól
Nyugaton: Kr. u. 476-ig (?) Keleten: Kr. u. 565-ig (?)
Odovakar (Odoaker)
Földi András 2011
A római jog Keleten és Nyugaton is tovább élt Keleten - 1453-ig a Bizánci Birodalom jogrendszereként; - a török hódoltság idején a görög nyelvű területek helyi jogaként (főként a Hexabiblos); - a Görög Királyság kodifikálatlan magánjogaként alkalmazták; -1946: Görög Polgári Törvénykönyv Th. Vryzakis, 1865
Földi András 2011
A továbbélés Nyugat-Európában -Itáliában folyamatosan tovább élt 476 után is; - a XII. századtól újjáéledés, recepció (kivéve pl.: Anglia, Magyarország); - a XVIII. századtól nemzetállami kodifikációk 1794: porosz Allgemeines Landrecht 1804: francia Code civil 1811 osztrák ABGB 1865: olasz Codice civile 1896: német BGB - Ma is tovább él a római jogi tradíció, sőt néhol közvetlenül maga a római jog is, pl. Dél-Afrikában Földi András 2011
A római jog tehát jelentheti
- az ókori római jogot; - annak a középkorban és az újkorban hatályos jogként tovább élő változatait; - a ma is eleven római jogi tradíciót, amely attól függetlenül releváns, hogy formailag hatályban van-e egy adott országban Egyetemi tantárgyként nem, ill. nemcsak a tiszta, eredeti ókori római jogot tanuljuk, hanem a római jogi tradíciót is: az ókori alapokból indulunk ki, de azokon túl is tekintünk Földi András 2011
A római jog története és institúciói
Tömör összefoglalás az általános fejlődéstörténetről (különös tekintettel az államszervezetre és a jogforrásokra): „külső jogtörténet”
Institúciók = egy tudományág legalapvetőbb ismereteinek rendszeres bemutatása kezdők számára. Alapvetően a római magánjog szabályait (intézményeit, dogmatikáját) mutatjuk be, nagyjából Gaius Institutióinak rendszerében: „belső jogtörténet”
G. W. LEIBNIZ állította szembe először a külső és a belső jogtörténetet 1667-ben
Gaius szobra Rómában és egy IV. századi pergamenlap Institutióinak veronai kódexéből
Földi András 2011
A római jog megtanulása elvileg az eredeti latin nyelvű források, valamint a későbbi korokban keletkezett, elsősorban latin, német és olasz nyelvű szakirodalom tanulmányozását igényelné. Erre sajnos nincs idő…
Földi András 2011
Reális azonban, hogy a tankönyv (és az előadásokon, szemináriumokon elhangzottak) alapján mindenki kidolgozza a vizsgatételeket, és azokat a vizsgaidőszakban meg is tanulja. A szóbeli vizsgán a kb. 90 db. tételből 3-at kell húzni: 1. kártyacsomag: 100-as + 200-as sorozat (történeti rész, eljárásjog) 2. kártyacsomag: 300-as sorozat (személyi és családjog) 3. kártyacsomag: 400-as sorozat (dologi jog) Gondolkodási idő: 30 perc, ezalatt vázlatot lehet írni. Minden tételről kell valamennyi konkrétumot tudni, a *-gal megjelölt „minimumtételek” lényegét pedig a ketteshez is elfogadható szinten tudni kell. A négyeshez, ötöshöz a tételek elmondásán túl plusz kérdésekre is kell válaszolni, pl. a kötelező olvasmányok anyagából. Írásbeli beugró: latin szavak, definíciók, felsorolások (!!!) Földi András 2011
Miben áll a nagy titok? - el kell járni az órákra, figyelni, jegyzetelni kell - minden tételt ki kell dolgozni (Murphy-törvény!...) - az internetes „puskák” nem jók, és egyébként is hasznosabb, ha valaki maga dolgozza ki a tételeket - el kell tudni különíteni a lényegest a lényegtelentől, hiszen csak a lényeget kell tudni, de azt rendesen; ebben próbál segíteni a tankönyv, az előadás és a minimumtételek is - a definíciókat sajnos szó szerint be kell magolni… Földi András 2011
Mire ez a sok hűhó? Mire jó ma, ha római jogot tanulunk? A római jog a mai napig a jogtanulás ábécéje, anatómiája, mert: ● a modern jog — főként a magánjog — a világ nagyon sok országában ma is a római jogi tradíciókon alapul, ezek megértése ● a nem változó közös alapokat a maguk viszonylag egyszerű formájában mutatjuk be a római jog iránytűt ad a modern jog folytonosan változó dzsungelében való eligazodáshoz ● a jogintézményeket megszületésüktől kezdve történeti fejlődésükben láthatjuk ● „lingua franca” Földi András 2011
?
Miért éppen a rómaiak voltak a világtörténelemben a „jog népe”, a „jog nemzete”? ● paraszti gondolkodásmód - gyakorlatiasság - magántulajdon-centrikusság - konzervativizmus, formatakarékosság szabályozás egyszerűsége ● a görög filozófia megismerése a Kr. e. II. századtól fogalmak és rendszer alkotása ● ezeréves folyamatos, szerves, fontolva haladó, a gyakorlatra reflektáló fejlődés, amelynek motorjai a pontifexek, később a praetorok és a jogtudósok voltak ● az ókori Róma világhatalmi szerepéből is fakadó történelmi tekintélye ● a latin forrásszövegek fennmaradása (Iustinianus, bolognai glosszátorok) Földi András 2011
„HUIUS STUDII DUAE SUNT POSITIONES , PUBLICUM ET PRIVATUM. PUBLICUM IUS EST QUOD AD STATUM REI ROMANAE SPECTAT, PRIVATUM QUOD AD SINGULORUM UTILITATEM PERTINET. DICENDUM EST IGITUR DE IURE PRIVATO, QUOD TRIPERTITUM EST;
COLLECTUM EST ENIM EX NATURALIBUS PRAECEPTIS AUT GENTIUM AUT CIVILIBUS.”
(Iustinianus Institutiói, 1, 1, 4)
E tudománynak két fő része van: a közjog és a magánjog. A közjog az [a jog], amely a római államra vonatkozik, a magánjog pedig az, amely az egyének érdekével kapcsolatos. A továbbiakban a magánjogról fogunk beszélni, amely három részre oszlik, ugyanis a természet jogának, a népek [közös] jogának, és a [római] polgárok jogának szabályaiból tevődik össze. Tényleg ez lenne a római magánjog rendszere? Földi András 2011
Gaius Iustinianus
-
modern római jogi tankönyvek
modern polgári törvénykönyvek
pandektarendszer
SZEMÉLYEK (personae)
DOLGOK (res) „dologi + öröklési + kötelmi jog”
KERESETEK (actiones) „polgári eljárásjog”
ELJÁRÁS- SZEMÉLYI DOLOGI KÖTELMI ÖRÖKLÉSI JOG
SZEMÉLYI DOLOGI KÖTELMI ÖRÖKLÉSI
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG külön jogág a közjog keretében
ÁLTALÁNOS DOLOGI KÖTELMI CSALÁDI ÖRÖKLÉSI RÉSZ Földi András 2011
Iustinianus: Digesta seu Pandectae
Középkori egyetemeken: Digesta/Pandekta kurzus Újkor: német pandektajog (1495-1900) Pandektajogi tankönyvek
GEORG ARNOLD HEISE heidelbergi professzor 1807: pandektarendszer Földi András 2011
ÁLLAMFORMÁK
GAZDASÁGI ÉLET
JOGTUDOMÁNY
JOGFEJLESZTÉS/ KODIFIKÁCIÓK
KIRÁLYSÁG 753
KÖZTÁRSASÁG
510
27
paraszti korszak
archaikus Róma alapításaKr.e. III. sz.
pontifexek
451-450 XII t.t.
PRINCIPÁTUS
DOMINÁTUS 284
527-565
kereskedelmi korszak
préklassz.
klasszikus Kr.e. I. sz. Kr.e. III. vége sz. - Kr.e. Kr.u. III. I. sz. vége sz. praetorok
~130 EP jogtudomány
posztklasszikus iustinianusi
Kr.u. III. - Kr.u. VI. sz.
császári jogfejlődés 438 CTh
528-534 CIC Földi András 2011
CONSUL
REX
praetor etc.
Trib. plebis
SENATUS
COMITIA CURIATA
tanácsadó testület
közjogi szerepe tkp. nem ismert
CURIATA CENTURIATA TRIBUTA
valóságos hatalom
formális aktusok
SENATUS
COMITIA
Concilium plebis
törvényhozás + büntetőbíráskodás Földi András 2011
A római magistratusok sajátosságai annuitás ● kollegialitás ● ingyenesség (sőt a kiadások egy részét maguk fedezik) ● imperium, potestas: hatáskörük nem volt pontosan meghatározva ● szakképzettség nem szükséges, de: cursus honorum ● gyakran katonai feladataik is voltak ●
Földi András 2011
TÁRSADALMI NORMÁK
IUS
ius humanum
ius publicum
FAS
ius divinum (sacrum)
MOS
boni mores
ius privatum Földi András 2011
PRAETOR Rogatio (ius cum populo agendi)
Edictum (ius edicendi)
Községtanácsi hirdetőtábla Olaszországban
Iurisdictio
Közvetlen intézkedések: - büntetőbírói ítélkezés - kényszer alkalmazása - hatósági parancsok (interdictum, iussum, decretum) Földi András 2011
jelentése a rómaiaknál forrása
IUS CIVILE a római polgárok joga XII táblás törvény, egyéb törvények, szokásjog
IUS IUS GENTIUM NATURALE a népek közös természetjog joga írott forrásuk nincs, tkp. filozófiai fogalmak, de testet öltenek a praetori edictumokban, és a jogtudósok hivatkoznak rájuk
példa
római polgárok idegenek házassága házassága a rabszolgaságot ismeri nem ismeri középkorban iustinianusi római jog újkorban róm. j., polg. j. nemzetközi jog term.jog, jogfil. megjegyzés Földi András 2011
civil law
Völkerrecht
örök harcban a jogpozitivizmussal
AUGUSTUS (Kr. e. 27—Kr. u. 14.) - a principátus megalapítása - a polgári és büntető perrend reformja - családjogi törvények - ius respondendi CLAUDIUS HADRIANUS (117—138) - a birodalmi államszervezet továbbfejlesztése - a jogforrási rendszer reformja (Edictum perpetuum stb.) ANTONINUS PIUS MARCUS AURELIUS SEPTIMIUS SEVERUS CARACALLA (211—217) - constitutio Antoniniana (212) Földi András 2011
DIOCLETIANUS (284—305) - dominátus, tetrarchia - ármaximáló és egyéb válságkezelő rendeletek - a pogány római tradíciók védelmezője CONSTANTINUS (306—337) - colonatus - a görög jog és a keresztény vallás befolyásának teret enged - Konstantinápoly megalapítása (330) I. THEODOSIUS
Földi András 2011
II. THEODOSIUS (K) III. VALENTINIANUS (Ny) - rendelet az elévülésről (praescriptio XXX vel XL annorum, 424) - lex citationis (426) - Codex Theodosianus (438) IUSTINIANUS (527—565) - kodifikáció - a nyugatrómai területek jelentős részének visszahódítása is elősegítette a római jog továbbélését Nyugaton Földi András 2011
Ius civile — ius gentium — ius naturale Ius civile — ius praetorium — ius honorarium Ius strictum — ius aequum Ius scriptum — ius non scriptum Ius publicum — ius privatum Ius cogens — ius dispositivum (pl. a szerződés teljesítésének helye) Ius universale — ius particulare (pl. helyi népjogok) Ius generale — ius speciale (pl. a tengeri kölcsön kamata) Ius commune — ius singulare (pl. a katonák privilégiumai) Ius primarium — ius subsidiarium (pl. actio de dolo)
Földi András 2011
115
A IUS CIVILE KIFEJEZÉS JELENTÉSEI Ius Quiritium iura peregrinorum, ius Eredetileg gentium
Préklasszikus kor
Császárkor
XII t. t. joga ius praetorium ius strictum ius aequum Jogtudósok műveiből megismerhető jog császári rendeletek (IUS LEX, iura leges)
magánjog közjog, büntetőjog
Középkor
iustinianusi római jog kánonjog, hűbérjog, helyi szokásjogok, újabb törvények, statútumok
polgári jog
Újkor
[magánjog]
[kereskedelmi jog, munkajog stb.] Földi András 2011
INTERPRETATIO (példák) grammatica: a filia szónak külön ragozása van logica: a többen benne van a kevesebb akinek joga van eladni, az (általában) jogosult bérbe is adni a dolgot historica: a törvényhozónak nem lehetett célja, hogy a szerződés betartásába az egyik fél belepusztuljon systematica: a szerződési jogban a felek autonómiája irányadó
declarativa: a filiák [és a neposok] nem értendők a filiusok közé (XII t. t. 4, 2b) restrictiva: a végrendelet érvénytelensége nem érinti a manumissiókat extensiva: a tutaj is hajónak tekinthető
A szerződési és végrendeleti rendelkezéseknél is gyakran szükség van interpretatio alkalmazására
ANALOGIA JOGHÉZAG kitöltése céljából analogia legis: pl. a rabszolga megsebesítésére vonatkozó kártérítési szabályokat alkalmazták szabad ember megsebesítése esetén is analogia iuris: általános jogelvek alapján, pl. az esküvői lakoma után vízbe fulladt férj után is kötelező a gyászév Földi András 2011
IUS - a Forum Romanum egy helye (in iure eljárás, in ius vocatio) - alanyi jog - tárgyi jog -jogtudomány (ius civile)
LEX publica - lata/rogata - data - császárkorban: császári rendelet privata = lex contractus
Földi András 2011
LEX
118. LEX PUBLICA
LEX PRIVATA = lex contractus
LEX LATA/ROGATA praescriptio formula praescriptiója elévülés
elbirtoklás
rogatio vö. - interrogatio - arrogatio
Egyéb leges publicae sanctio lex plus quam perfecta: érvénytelenít és büntet A TÖKÉLETES törvény (lex perfecta): ÉRVÉNYTELENÍT
lex minus quam perfecta: csak büntet lex imperfecta: sem nem érvénytelenít, sem nem büntet Földi András 2011
451/450: Lex XII tabularum 367k: leges Liciniae Sextiae 326: lex Poetelia Papiria 287: lex Hortensia 286: lex Aquilia 250k: lex Silia később: lex Calpurnia 200k: lex Atinia 200k: lex Cincia 200k: lex Laetoria 150k: lex Aebutia 111: lex agraria 90: lex Iulia de civitate 80k: leges Corneliae (Sulla törvényei, elsősorban büntetőjogi) 50 után: leges Iuliae (Iulius Caesar és Augustus törvényei)
L. Cornelius Sulla
Földi András 2011
ARCH. 450-200
PRÉKL. 200-Kr.e. 27
KLASSZ. Kr.e. 27250
POSZTK. 250-527 IUST. 527-565
450-300 pontifikális jogtud. 300-200 világi, döntően íratlan jogt.
App. Cl. Caecus
Kialakulás: 200k irodalmi jogt. eleinte görög hatás nélkül Kb. 150-től erős görög hatás Virágkor: Kr. e. I. sz. Műveikből már a Digestába is bekerültek töredékek
Sextus Aelius a két Cato Manilius, Brutus, P. M. Scaevola Q. M. Scaevola Servius, Cicero
Korai: Kr. u. I-II.sz. iskolák Érett: Kr.u.I.v.-II.sz. Kései: 200- fénykor
Gaius Papinianus, Paulus Ulpianus Modestinus
hanyatlás, vulgarizáció
Hermogenianus Arcadius Charisius
528-534 kodifikáció neoklasszicizmus
Tribonianus Theophilus Dorotheus
Földi András 2011
Földi András 2011
Schola
Sabiniana
Proculiana
Alapítója
Capito
Labeo
Névadója
Sabinus
Proculus
Híres tagjai
Cassius Iavolenus Iulianus Gaius Pomponius
Celsus Neratius
Iskolán kívüliek
Marcellus, Scaevola, Florentinus
NYUGAT
KELET
480k. Lex R. Burgundionum 500k. Edictum Theodorici 506 Lex R. Visigothorum 528-534 iustinianusi kodifikáció i u s c o m m u n e
1080-XIII. sz. bolognai glosszátor iskola XIV. sz. itáliai (paviai, perugiai pisai, padovai) kommentátorok
XV-XVI. sz. olasz, majd francia humanisták XVII-XVIII. sz. holland, majd német természetjogászok német usus modernus XIX. sz. pandektisztika, kod.
VIII. sz. Eklogé IX. sz. Procheiron IX/X. sz. Basilika 1345 Hexabiblos
1946 görög Ptk.
Földi András 2011
Az európai jogtudomány centrumának vándorlása I
F
F XV. század 2. felében
NL
XVI. század 2. felében
NL D XVIII. század 2. felében
126
TÖRTÉNETI JOGI ISKOLA PANDEKTISTÁK
KORAI
HUGO, SAVIGNY, PUCHTA
GERMANISTÁK JAKOB GRIMM, OTTO GIERKE
ÉRDEKTÖRT. DOGM. KUT. KÉSŐI
WINDRUDORFF HUSCHKE BRUNS
SCHEID
BRINZ DERN-
F. C. VON SAVIGNY
JHERING
BURG R. VON JHERING
Földi András 2011
Jogérvényesítés eszközei Önhatalom
Önvédelem
Önsegély
Állami úton
PER
Nem peres Végrehajtási eljárások eljárás (peren kívüli jogsegélyek) Földi András 2011
Az actio fogalma 1) A felek, különösen a felperes (actor) cselekményei a praetor előtt 2) A praetor által adott perindítási engedély („iudicium dabo”) 3) Keresetjog: „Nihil aliud est actio, quam ius, quod sibi debeatur, iudicio persequendi (Celsus) Keresetjog: jogosultság arra, hogy pert indítsunk 4) per, peres eljárás
sella curulis
anyagi jogi jogosultság, pl. tulajdonjog
Földi András 2011
Elévülés 1) Civiljog: nem ismeri 2) Praetori jog: csak jogvesztő határidők 1) Klasszikus kor: tartományi helytartók: praescriptio longi temporis: csak a fundus provincialis birtokosa ellen indított rei vindicatio utilis-szal szemben adott kifogás 2) II. Theodosius: praescriptio XXX vel XL annorum (praescriptio longissimi temporis): minden kereset elévül 30 (esetleg 40) év után Földi András 2011
*quieta non movere
Bizonyítás Bizonyítási eszközök - tanúvallomás - okirat - tárgyi bizonyítékok
*Alleganti incumbit probatio Praesumptio
iuris
iuris et de iure
[Fictio: tkp. nem tartozik ide!] Földi András 2011
A PERRENDEK TÖRTÉNETÉNEK IDŐRENDI VÁZLATA
1806
XII. sz. Bologna
Kr.u. 476
RÓMAIKÁNONI
M O D E R N
Kr.u.342 Kr.e. 17
CSÁSZÁRI
Kr.e. 242
PRAETORI CIVILJOGI Kr.e. 451-450
lex Aebutia
Földi András 2011
Perbeli képviselet: közvetett procurator/ cognitor
ACTOR
külön aktus
REUS
joghatás beállása procurator/ cognitor
ACTOR
joghatás beállása
REUS
külön aktus
Perbeli képviselet: közvetlen procurator/ cognitor
ACTOR
ACTOR joghatás beállása
REUS joghatás beállása
procurator/ cognitor
REUS
A peres eljárás menete (a civiljogi és praetori perrendben)
in ius vocatio
IN IURE a praetor előtt
felek előadásai
APUD IUDICEM az esküdtbíró bizonyítási előtt eljárás
litis contestatio
SENTENTIA
Földi András 2011
Legis actio sacramento
per iudicis seu arbitri postulationem
Földi András 2011
per condictionem
Kialakulása
XII t. előtt
Alkalmazási területe
generalis actio: elsősorban in rem + in personam stipulatio és osztóperek esetén (in personam)
Sajátossága
summa sacramenti
causa megjelölése certa pecunia, később minden certa res,
Iudex kinevezése
eredetileg azonnal, később 30 napos időközzel
a felperes azonnali bírókinevezést kér
XII t. t.
Kr. e. III. szd. formátlan kölcsön, jogalap nélküli gazdagodás (in personam)
30 nap múlva történik a iudex kinevezése
A formula bírókinevezés intentio
SEIUS IUDEX ESTO. SI PARET NUMERIUM NEGIDIUM AULO AGERIO HS X MILIA DARE OPORTERE, IUDEX NUMERIUM NEGIDIUM AULO AGERIO HS X MILIA CONDEMNATO; SI NON PARET ABSOLVITO.
Seius legyen a bíró. Ha bebizonyosodik, hogy N. N. köteles A. A.-nak 10.000 sestertiust adni, a bíró N.N.-t A. A. javára marasztalja 10.000 sestertiusban, ha nem bizonyosodik be, mentse fel.
condemnatio Földi András 2011
A formula alkatrészei
RENDES
minden formulában*
INTENTIO
RENDKÍVÜLI
ha helye EXCEPTIO PRAESCRIPTIO van
CONDEMNATIO
*) A praeiudiciumoknál nincs condemnatio!
DEMONSTRATIO
ADIUDICATIO Földi András 2011
Actiones in rem N.B. A tolvaj ellen a lopás alapján in personam actio is indítható!
Tulajdonos Tolvaj
Orgazda
Jóhiszemű vevő
Földi András 2011
Actiones in personam 1. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Vevő
Eladó 2. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Földi András 2011
Egy későbbi vevő, aki többet fizetett (legalábbis ígért…)
Actiones stricti iuris A szó szerinti értelmezés a csalárd adós javára is szolgálhat (ilyenkor nem „szigorú”),
más esetekben a tisztességes adós még vis maiorra hivatkozva sem mentesül a felelősség alól (ilyenkor tényleg szigorú) Földi András 2011
BONA FIDES
SZUBJEKTÍV: azt hiszem, hogy a magatartásom jogszerű, pl. vettem egy lopott lovat, és azt hittem, hogy az eladó a ló tulajdonosa jóhiszemű birtokos vagyok. Ellentéte a mala fides
OBJEKTÍV: a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, amelyre a bonae fidei actiók intentiójában utal: QUIDQUID DARE FACERE OPORTET EX FIDE BONA. Szinonimája az aequitas, ius aequum, ellentéte a ius strictum
Földi András 2011
COGNITIÓS ELJÁRÁS - „horizontális” helyett vertikális megosztottság - szakképzett hivatalnok bírák - az önhatalom szerepe megszűnik - az írásbeliségé tovább nő Praefectus praetorio - fellebbezés
Praefectus urbi
Római magistratusok
Tartományi helytartók
Városi magistratusok
Földi András 2011
A litis contestatio jelentésváltozásai Szó szerinti jelentése: a per együttes tanúsítása Legis actiós eljárás: tanúfelhívás Formuláris eljárás: perszerződés a formula kiadása fontos joghatások* Cognitiós eljárás: az alperes perbe bocsátkozása (contradictio) *Joghatások:
consumptio actionis condemnatio pecuniaria időpontja irányadó novatio
az in iure eljárás végén
a cognitiós eljárásban a condemn. pecuniaria joghatás „helyett” a perbe vitt jog elévülésének kezdete egy új joghatás Földi András 2011
Peren kívüli eljárások
Iurisdictio voluntaria
formájuk szerint
interdictum iussum
Peren kívüli jogsegélyek
tartalmuk szerint
missio in decretum in integrum possessiorestitutio praetori stipulatiók nem Földi András 2011
Végrehajtási eljárások személyi
magánfogság
állami fogság („adósok börtöne”)
vagyoni
univerzális
szinguláris
A fejlődés tendenciája
Földi András 2011
A praetori végrehajtási eljárás folyamata
ACTIO IUDICATI
magister bonorum
bonorum emptor
s. condemn. in duplum
missio in bona (30/15 nap)
I. ACTIO 1 nap
„TENDER”
30 nap
s. condemn.
cessio bon. benef. comp.
személyi vh. infamia Földi András 2011
* más szempontból: ingenui + libertini
HOMINES
LIBERI*
CIVES**
Latini
status libertatis
servi
peregrini
status civitatis
publici
privati
prisci coloniarii Iuniani alic. certae civ. sui iuris Földi András 2011
alieni iuris
status familiae
dediticii
** más szempontból: teljes jogú + nem teljes jogú polgárok
Capitis deminutio MAXIMA: szabadok közösségéből kiválik rabszolga lesz MEDIA: polgárok közösségéből kiválik peregrinus lesz
MINIMA: agnatióból kiválik jogképessége
csökken önjogúból hatalomalatti lesz: önjogú nő manusos házasságot köt, önjogút örökbe fogadnak
stagnál hat. alatti nő manusos házasságot köt, hatalomalattit örökbe fogadnak
nő emancipatio
Földi András 2011
AGNATIO Ugyanazon patria potestas alatt állnak, vagy állnának, ha…
A
F
PF
S
Örökbeadottak, manusos házasságot kötött leányok, emancipáltak
UM FF ∞ um
Nem agnát!
N
FF
N
Ad
A fenti kategóriák itt is kiváltak az agnatióból Földi András 2011
Eltérő tudományos nézetek az agnatióról
BRÓSZ RÓBERT (1915—1994)
BESSENYŐ ANDRÁS (PTE ÁJK) Földi András 2011
Sectio iuridica tom. XVIII (1976)
A statust nem érintő, de a jogképességet korlátozó tényezők* Női nem
A nem teljes jogú polgárok egyéb kategóriái: - alacsonyrendűek, félszabadok - városi tanácstagok Intesta- egyes vallások bilitas követői *) E kategóriák nem tévesztendők össze sem a statusokkal, sem a cselekvőképességgel!!!
consuli
Minutio existimationis
Infamia
censori
mediata Földi András 2011
Turpitudo
praetori
immediata
Cselekvőképesség ügyletképesség
A magyar jogászok az ügyletképességet nevezik cselekvőképességnek!
vétőképesség
A vétőképesség ma is egyénileg eltérő életkorban kezdődik! Földi András 2011
A cselekvőképességet befolyásoló tényezők nők (???)
életkor furiosi
IMPUBERES infantes: 0-7
infantia maiores: 7-12/14
prodigi
PUBERES
minores XXV annis
maiores XXV annis Földi András 2011
„Jogi személyek” a római jogban *universitates personarum
coloniae, municipia, oppida
*universitates bonorum
universitates, collegia, corpora
piae causae, pia corpora
Piazzale delle corporazioni, Ostia antica
Földi András 2011
FAMILIA PROPRIO IURE PATER FAMILIAS
AGNATIO
SUI HEREDES
UM FF Nem agnát!
∞ um
FF
N
N
Ad
egyéb hatalomalatti családtagok Földi András 2011
*Tot gradus, quot generationes A1
nb
ut
A2
nn
M
P
uxor
∞
∞
F1
m
A3
N
A4
nb
EGO
FR
F2
uö/ uh
Vö. Paul. D.38.10.9.sk.
nn
SR
ut
Földi András 2011
Patria potestas
Vagyoni jogosultságok itt a „leépülést mutatjuk be:
Személyi jogosultságok
Pozitív jogok - ius vitae necisque - ius exponendi - ius vendendi (Rómában v. trans Tiberim) - ius noxae dedendi
- peculium profecticium - pec. castrense - pec. quasi castrense - bona materna - bona materni generis - bona adventicia irregularia
Negatív jog
vindicatio filii [+ interdictum de liberis exhibendis et ducendis] Földi András 2011
Patria potestas keletkezése
Római házasságból való születés (182/300 nap!)
Örökbefogadás
Törvényesítés
ARROGATIO - önjogú
ADOPTIO hatalomalatti
- comitia calata
3 mancipatio + 1 in iure cessio
-császárkorban: császári engedéllyel
késő császárkorban: bírósági nem peres eljárás útján Földi András 2011
Patria potestas megszűnése halál
emancipatio
egyéb capitis deminutio
3 mancipatio - bármelyik félnél c. d. [+ 2 manumissio] maxima, media + 1 remancipatio - filia familias manusos + 1 manumissio a házasságkötése pater familias által - f. f. örökbeadása 502-től: császári Magasabb életkor elérése, engedéllyel 531-től: bíróság sőt magistratus (pl. consuli tisztség) elnyerése előtt tett sem szünteti meg a p. p.-t! nyilatkozattal Földi András 2011
Matrimonium iuris civilis
cum manu
confarreatio
iuris gentium
sine manu
coemptio
Là ci darem’ la mano…
usus
Földi András 2011
A hozomány visszakövetelhetősége CIVILJOG: csak stipulatio esetén (dos recepticia), mert a férj tulajdont szerez a hozomány fölött PRAETORI JOG: - A nő halála esetén csak a dos profecticia és a dos recepticia követelhető vissza gyermekenként kötelességszegés, - Egyéb esetekben: ajándékok, actio rei uxoriae, de részleges retentio ellopott dolgok, beruházások címén
IUSTINIANUS: elvileg mindig vissza kell adni, mert a férj nem szerez tulajdont, kivétel: ha a nő hibájából szűnt meg a házasság - a retentio köre szűkebb - az özvegy férj haszonélvezetet kap (kiv.: dos prof., rec.) Földi András 2011
Tutela Cura
IMPUBERUM +MULIERUM
tutela testamentaria
tutela legitima
tutela dativa
[ FÉRFIAKNÁL] - cura furiosi - cura prodigi - cura minorum - cura absentis - nasciturus - hereditas iacens
keletkezés: praetori kirendelés kivételes mindig a praetor rendeli auctoritas (egyidejűleg, alakszerű) consensus nincs személyes felügyelet esetleg van szem. felügy. csak csel.-kép.-ben korlátozottaknál nagyon tág személyi kör! mindig tartós eseti jellegű is lehet Földi András 2011
A házassági modellek fejlődése Manusos házasság: a feleség teljes alávetettsége Kánonjogi házasság
RÓMAI JOG
Manus nélküli házasság: nagyon laza kötelék
KÖZÉPKOR
Konszenzuális házasság: megtűrt, majd
KORAÚJKOR
ÉRVÉNYTELEN a tridenti zsinat után
A tridenti (trentói) székesegyház
1791-TŐL A francia jog, majd más világi jogrendszerek szerint is Állam által elismert házasság csak állami ÉRVÉNYTELEN közreműködéssel köthető (kivételek!) Földi András 2011
DE REBUS = A dolgokról - dologi jog: tulajdonjog + idegen dologbeli jogok - öröklési jog - kötelmi jog A dologi jog körében tárgyaljuk még - a dolog és a vagyon fogalmát - a dologosztályozásokat - a birtoktant és a birtokvédelmet Földi András 2011
Res corporales — res incorporales res immobiles
tulajdonjog
követelések
örökség
az örökségben foglalt vagyoni jogosultságok
A fentiek a VAGYON (= pénzben kifejezhető jogosultságok és kötelezettségek összessége) pozitív előjelű tételei. Kicsit, ill. részben keverednek a római gondolkodásban a dologosztályozási kategóriák és a vagyoni jogosultságok
Földi András 2011
res mobiles
idegen dologbeli jogok
Res divini iuris sacrae religiosae sanctae
Res humani iuris res publicae
*res publico állami, usui destinatae városi tulajdonban álló dolgok + res communes omnium
res privatae res extra patrimonium (tágabb értelemben: aktuálisan senkiéi)
res in patrimonio (szűkebb értelemben: aktuálisan valakinek a magántulajdonában vannak)
RES NULLIUS (tágabb értelemben, mert szűkebb értelemben res nullius = okkupálható dolgok)
Földi András 2011
TULAJDONI FORMÁK ius publicum szerinti (állami vagy itáliai városi tulajdon)
MAGÁNTULAJDON
DOMINIUM EX IURE QUIRITIUM (civiljogi tulajdon, kiviritár tulajdon) BONITÁR (praetori) TULAJDON
Egyéb magántulajdoni formák
fundus provincialis
peregrinus Földi András 2011
A TULAJDONJOG TARTALMA „pozitív oldal” (kiaknázási jogosultságok)
ius utendi
ius fruendi
ma ezeket sokan összevonják
„negatív oldal” (védelem)
ius abutendi (disponendi)
sokak szerint idetartozik pl. a bérbeadás is
ius possidendi
rei vindicatio, actio negatoria stb.
elsősorban birtokvédelem negatív jogosultság? Netán csak ius possessionis (birtokjog = a birtok tényéhez kapcsolódó joghatás) Földi András 2011
Döntéshozatal a condominiumnál Archaikus jog: bármelyik tulajdonostárs joghatályosan rendelkezhet az egész dologról Klasszikus jog: általában teljes konszenzus kell, mindegyik tulajdonostársnak vétójoga van (ius prohibendi) Iustinianus: bizonyos döntéseket többségi akarattal is meg lehet hozni Földi András 2011
POSSESSIO
Mr Bumble & Oliver Twist
csak corpus
csak animus
Nincs birtoklás Földi András 2011
CIVILIS POSSESSIO NATURALIS POSSESSIO Mindig valamilyen joghatás semmilyen joghatás nem kapcsolódik hozzá (birtokvédelem, kapcsolódik hozzá: tulajdonkeletkeztető hatás, kedvező mindenki, aki nem civilis alperesi helyzet stb.) possessor, pl. bérlő, Civilis possessorok letéteményes stb. - Tulajdonos tulajdonosként - Bonae fidei possessor viselkednek - Malae fidei possessor - Záloghitelező nem - Örökhaszonbérlő (emphyteuta) viselked- Vitás dolog letéteményese (sequester) nek A tolvaj is - Szívességi használó (precarista) tulajdocivilis nosként possessor! Földi András 2011
SAVIGNY Civilis possessorok azok, akik animo domini birtokolnak. A záloghitelező és társai kivételek.
Földi András 2011
JHERING
Az „animus domini”-ről a források mit sem tudnak, ugyanakkor Savigny teóriája nem ad magyarázatot a záloghitelező stb. civilis possessiójára. Megoldás: a causa possessionis lehetett a döntő. A tolvaj azért minősült civilis possessornak, mert tulajdonosnak látszik.
A possessio további kategóriapárjai possessio nec vitiosa
possessio vitiosa
vi possessio iusta
ad usucapionem, pl. a dolgot zálogba adó birtokos
clam
precario
possessio iniusta ad reliquas causas, pl. a záloghitelező
bonae fidei
malae fidei
Földi András 2011
A birtokszerzés módjai TRADITIO
egyoldalú aktussal
valóságos átadás
könnyített esetek
gyenge korporalitás
longa manu traditio Földi András 2011
traditio quasi symbolica traditio
nincs (egyidejű) korporalitás
brevi manu traditio
constitutum possessorium
Birtokvédelmi interdictumok megtartásra
uti possidetis
Aki az INGATLANT az interdictum kiadásakor hibátlanul birtokolja.
utrubi
visszaszerzésre
unde vi
Aki az INGÓ dolgot az elmúlt 1 év alatt hosszabb ideig birtokolta hibátlanul. Földi András 2011
de clandestina possessione
de precario
Aki az INGATLANT az interdictum kiadásakor hibátlanul birtokolja. Ha az őt kivető hibás birtokostól önsegéllyel szerezte vissza, akkor megkapja az exceptio vitiosae possessionis-t (Iust.-nál már nem: ingatlanoknál tilos az önsegély).
Tulajdonszerzési módok ius civile szerinti
ius gentium szerinti
- mancipatio - in iure cessio - usucapio
- traditio - *occupatio - *thesauri inventio - dologegyesülés - *fructuum perceptio - *specificatio
származékos — eredeti
kauzális — absztrakt — „neutrális” Földi András 2011
Modus acquirendi dominii:
TRADITIO / USUCAPIO
+ CAUSA POSSESSIONIS - zálogszerződés - örökhaszonbérlet - precarium - vitás dolog letétje
+ CAUSA DETENTIONIS - bérlet - haszonbérlet - haszonkölcsön - letét stb.
További feltételek teljesülése esetén:
TULAJDONJOG birtok (civ. poss.) bírlalat (nat. poss.)
Földi András 2011
+ IUSTA CAUSA TRADITIONIS / USUCAPIONIS- adásvétel - ajándékozás - csere stb.
AZ ELBIRTOKLÁSI FORMÁK FEJLŐDÉSE
XII táblás törvény: usus Klasszikus kor: usucapio Iustinianus
RENDES ELBIRTOKLÁS
ingók: RENDKÍVÜLI ELBIRTOKLÁS: usucapio (3 év) praescriptio XXX vel XL annorum (*praescriptio longissimi temporis) (30/40 év) Földi András 2011
POSSESSIO TEMPUS: 1 (2) év + RES HABILIS + TITULUS (causa) + BONA FIDES
ingatlanok: praescriptio longi temporis (10/20 év)
INAEDIFICATIO BEÉPÍTÉS
RÁÉPÍTÉS
Iustinianus előtt
actio de tigno jóhiszemű: rosszhiszemű: iuncto duplum gazdagodás csak ius tollendi megtérítése (csak retentio) Iustinianus: ha a beépítő jóhiszemű: nincs rosszhiszemű: jóhiszemű: változás (duplum) actio ad exhibendum nincs + rei vindicatio változás
nincs ius tollendije sem Földi András 2011
SPECIFICATIO szabiniánusok: az anyag tulajdonosáé
prokuliánusok: a feldolgozóé
Paulus: media sententia Iustinianus:
Földi András 2011
szabiniánus nézet > sztoikus tanok alapján: „quidam materiam et substantiam spectandam esse putant” (Gaius) [substantia = οὐσία]
prokuliánus nézet > peripatetikus (arisztotelészi) tanítások [„forma dat esse rei”]
Földi András 2011
A tulajdonjog védelme
A BIRTOK ELVESZTÉSE ESETÉN
civiljogi tulajdonos: REI VINDICATIO
bonitár tulajdonos: ACTIO PUBLICIANA
EGYÉB ZAVARÁS ESETÉN (tipikusan a birtokos által is igénybe vehető) jogsegélyek: - actio negatoria és egyéb actiók - interdictumok - cautio damni infecti - operis novi nuntiatio [Ultima ratio: missio in possessionem] Földi András 2011
REI VINDICATIO Aktív legitimáció: a birtokból kiesett civiljogi tulajdonos indíthatja
Be kell bizonyítania, hogy 1) ő a tulajdonos 2) a dolog az alperesnél van - birtokinterdictumok - actio ad exhibendum
Passzív legitimáció: a dolgot ténylegesen birtokló civilis possessor ellen
Kivételek Iustinianusnál: - detentor - fiktív birtokosok - dolo desiit possidere - liti se obtulit
Földi András 2011
Alperesi magatartások in iure confessus, indefensus cessio rei
exceptio
[dilatoria:]
*nominatio exceptio auctoris pignoris
[peremptoria:] exceptio iusti dominii
tagad köteles cautiót adni
impensae alapján exceptio doli generalis Földi András 2011
IMPENSAE necessariae
teljes költségtérítés (kivéve a tolvajt)
utiles jóhiszemű b.: gazdagodás megtérítése
rosszhiszemű: ius tollendi
voluptariae
ius tollendi
Földi András 2011
Alperesi pervesztés esetén
Bírói iussum de restituendo restitutio rei cum omni causa formálisan sententia absolutoria károk
Ha nincs meg a dolog: sententia condemnatoria az interesse értékre
gyümölcsök
Ha nem hajlandó visszaadni a dolgot: litis aestimatio
beruházások
Szempontok: bona/mala fides; litis contestatio előtt/után; vétkesség Földi András 2011
Actio Publiciana Bizonyítandó: birtokszerzés, titulus Praesumptio: res habilis, bona fides Fictio: tempus
Az erősebb jogosultság - aki civiljogi tulajdonostól szerzett - ha nem ugyanattól szereztek: aki birtokol - ha ugyanattól szereztek: qui prior tempore, potior iure Le lehet-e győzni a civiljogi tulajdonost? Csak akkor, ha a bonitár tulajdonos közvetlenül tőle szerezte a dolgot (replicatio doli vagy alperesi helyzetben exceptio rei venditae/donatae et traditae) Földi András 2011
IURA IN RE DOMINIUM (ius in re sua)
IURA IN RE ALIENA
servitutes praediorum rusticorum
emphyteusis superficies zálogjog
personarum
urbanorum ususfructus usus habitatio
Földi András 2011
Szolgalmak keletkezése
*negotium translativum
a tulajdonos a szomszéd javára szolgalmat engedélyez saját telkén
*negotium deductivum
a tulajdonos eladja a telkének egy részét, de az eladott telekrészt a maradék telke javára átjárási joggal terheli meg
Földi András 2011
Rendszertani helye
EMPHYTEUSIS
USUSFRUCTUS
ius in re aliena
ius in re aliena, azon belül a személyes szolgalmak egyike
Kötelezettségek Gyümölcsök
egy dolog (rendszerint nem elhasználható dolog) a tulajdonjoghoz ius utendi, ius fruendi, közelítően széles, általában legfeljebb a jogosult örök időkre szól haláláig évi haszonbér megfizetése, gyakorlása ingyenes, az állagot nem ronthatja salva rerum substantia separatio perceptio, Iust.: sep.
Birtoklás
civilis possessor
Megszűnés
szankcióként; megváltás stb.
Tárgya Jogosultság terjedelme
mezőgazdasági ingatlan
nat. poss., Iust.: quasi poss.
legkésőbb a jogosult halálával Földi András 2011
Rendszertani helyük Tárgya Jogosultság terjedelme
SUPERFICIES
HABITATIO
ius in re aliena
ius in re aliena, azon belül a személyes szolgalmak egyike
Idegen telken emelt építmény, általában bérház a tulajdonjoghoz közelítően széles, hosszú időre szól
idegen lakóingatlan ius utendi, ius fruendi, legfeljebb a jogosult haláláig
gyakorlása ingyenes, + salva rerum substantia nat. poss., Iust.: quasi poss.
Kötelezettségek Birtoklás
évi bér megfizetése
Megszűnése
határidő (pl. 100 év) letel- legkésőbb a jogosult tével, az építmény meghalálával semmisülésével (vitatott) Földi András 2011
civilis possessor
Posszesszórius védelem Tényvédelem (ill. a joglátszat védelme) civilis possessor kérheti
Petitórius védelem Dologi jogi jogosultság védelme tulajdonos, ius in re aliena jogosultja kérheti
in rem actiók: rei vindicatio, actio Publiciana stb. sokszor csak ideiglenes rendezés, végleges rendezés a petitórius per előkészítése Gyors, hatékony, mert Az actiós forma és a jogkérdések interdictum + nem vizsgálják a bizonyításának nehézségei miatt jogosultságot és a fidest sem kevésbé gyors interdictumok
Példa: a záloghitelezőnél levő lovat ellopják. A tolvaj civilis possessor, a tulajdonossal szemben is eredményesen kérhet birtokvédelmet, mert vele szemben birtoklása nem hibás (nem a tulajdonostól lopta el a lovat). A tulajdonos ez esetben csak petitórius perrel győzhet, amelyben bizonyítania kell tulajdonjogát. Földi András 2011
A tulajdonszerzés rendszerei a modern magánjogokban
TRADITIO CAUSA (érvényes tulajdonátruházó szerződés)
tradicionáliskauzális
kauzális v. konszenzuális
absztrakt
szükséges
nem szükséges
szükséges
szükséges
szükséges
nem szükséges
a tulajdonjog átszállásához Földi András 2011
