UNIVERSITATEA „BABEŞ-BOLYAI”, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI DEPARTAMENTUL DE PEDAGOGIE ŞI DIDACTICĂ APLICATĂ SPECIALIZAREA: PEDAGOGIA ÎNVŢĂMÂNTULUI PRIMAR ŞI PREŞCOLAR (ÎN LIMBA MAGHIARĂ, LA SATU MARE) EXTENSIA UNIVERSITARĂ: SATU MARE ANUL UNIVERSITAR: 2014/2015 SEMESTRUL: III.
PRACTICĂ PEDAGOGICĂ I. ÎNDRUMĂTOR DE STUDIU
Titularul disciplinei: Asist. univ. drd. Stark Gabriella Elaboratorul îndrumătorului de studiu: asist. univ. drd. Stark Gabriella
„BABEŞ-BOLYAI”TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR PEDAGÓGIA ÉS ALKALMAZOTT DIDAKTIKA INTÉZET ÓVODAI ÉS ELEMI OKTATÁS PEDAGÓGIÁJA SZAK SZATMÁRI KIHELYEZETT TAGOZAT 2014-2015-ÖS EGYETEMI TANÉV III. FÉLÉV
Tantárgyfelelős: drd. Stark Gabriella egyetemi tanársegéd Az útmutató kidolgozója: drd. Stark Gabriella egyetemi tanársegéd
2
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Tárgy megnevezése: Pedagógiai gyakorlat I. Kód: PLM3313 Kreditszám: 3 Félévi követelmények: Óvodai egy hetes folyamatos gyakorlat Tevékenység: II. éves hallgatók az I. féléves pedagógiai gyakorlat keretén belül egy hetes folyamatos gyakorlatot végeznek az óvodában, kiscsoportban. A hetes gyakorlat kötelező, osztályozása a pedagógia gyakorlat tantárgy keretén belül történik. Cél: a kiscsoportos gyermekek fogadásának, beszoktatásának megismerése, az óvodai élet behatóbb megismerése, a kiscsoportos szülőknek tartott szülői értekezlet menetének megismerése. Feladatok: mindenki a saját településén, vagy Szatmárnémetiben keres gyakorlatozó helyet. az óvodából nyilatkozatot kér az óvodapedagógustól, hogy fogadják a jelzett héten a hallgatót. szeptember 15-20 között részt venni a kiscsoportos óvodások életében. részt kell venni minden tevékenységen, kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel. egy kiscsoportos gyermek megfigyelése, a megfigyelés egy oldalas leírása. megnézni az óvónő dokumentumait, tájékozódni a dokumentumok kitöltéséről. megfigyelést vezetni a napi történésekről, a megfigyeléseket az óvónő írja alá. részt venni a szülői értekezleten, ennek menetéről egy összefoglalót írni. 3
egy esszé megírása a kiscsoportban végzett pedagógiai gyakorlatról, milyen hasznát látta a hallgató az egy hetes tevékenységnek. Igazolás kitöltetése az óvónővel, intézményvezetővel
Portfólió tartalma: A fentiekben jelzett nyilatkozat és igazolások. egy gyermek megfigyelése és egy oldalas leírása. az óvónő által láttamozott megfigyelési napló a hétről. az óvónő által láttamozott megfigyelés a szülői értekezletről. esszé a pedagógiai gyakorlatról. A portfólió leadásának határideje: nappali tagozatosoknak az első tanítási hét (szept. 29 – okt. 3) távoktatásos hallgatóknak az első találkozáskor. Tanítási gyakorlat óvodában, iskolában A II. éves, 1. féléves gyakorlat során a hallgatók anyanyelv, román nyelv és zene órákat, illetve foglalkozásokat tartanak óvodában és iskolában. A távoktatásos hallgatók lakóhelyükön teljesíthetik a pedagógiai gyakorlatot, illetve kérhetik beosztásukat a nappali tagozatos hallgatók által látogatott gyakorló intézményekbe. Kérem, hogy az első találkozóig, mindenki tisztázza, hol fogja végezni a gyakorlatot, illetve hozzon egy írásos nyilatkozatot a gyakorlatirányító óvónőtől és tanítótól, hogy fogadja a hallgatót a csoportjába/osztályába. Követelmények: Iskolában – 0-4. osztályig bármelyik osztályt lehet választani: - megfigyelni 2-2 anyanyelv, román és zene órát. - megtartani 1-1 anyanyelv, román és zene órát. Óvodában: - megfigyelni 2-2 szabad tevékenységet (reggeli játékot), román, anyanyelv és zene foglalkozást. - megtartani 1-1 szabad tevékenységet (reggeli játékot), román, anyanyelv és zene foglalkozást. A megfigyelt órákról, tevékenységekről megfigyelési jegyzetet kell készíteni, melyet a tanító, óvónő aláírásával láttamoz. A témákat két héttel az óra/foglalkozás megtartása előtt ki kell kérni. A megtartott órákra lecketervet kell készíteni, melyet be kell mutatni az óra, 4
foglalkozás megtartása előtt legalább 1 héttel az osztály tanítójának / csoport óvónőjének, illetve a gyakorlatvezető tanárnak (e-mailen vagy személyesen). A javításokat figyelembe véve, a hallgató a letisztázott lecketervvel megy tanítani, melyre az óvónő/tanító ráírja az érdemjegyet. Amennyiben az óra / foglalkozás nem sikeres (7-esnél kisebb jegy adható rá), meg kell ismételni. A tanítóképző líceumot végzett hallgatók, akik jelenleg tanítanak, csak azt a gyakorlatot végzik el, melyet nem gyakorolnak: a tanítók az óvodai, az óvónők az iskolai gyakorlatot teljesítik, illetve a portfólióba beleteszik saját csoportjuk / osztályuk 1-1 anyanyelv, román és zene órájának lecketervét. A félév végén leadandó portfólió tartalma:
igazolás az intézménytől, ahol a hallgató végezte a pedagógiai gyakorlatot, melyben fel van tüntetve hány órát, illetve foglalkozást tartott az illető hallgató. megfigyelési jegyzetek az óvodapedagógus / tanító aláírásával. a megtartott foglalkozások/órák lecketervei az érdemjegyekkel és az óvodapedagógus/tanító aláírásával. az adott osztályra vonatkozó anyanyelv, román nyelv és zene tantárgyak iskolai programjai. a felsorolt tantárgyak iskolai éves terve és tematikus tervezése az adott osztályra (el lehet kérni a tanítótól). egy heti terv az óvodából (elkérhető az óvodapedagógustól). a csoport/osztály órarendje.
A portfóliókat a januári találkozón kell leadni a gyakorlatvezető tanárnak. A pedagógiai gyakorlat osztályozása során figyelembe veszem az 1 hetes folyamatos gyakorlat illetve a tanítási gyakorlat teljesítését is.
5
A TANITÁSI GYAKORLAT 2 ALAPPILLÉRE:
TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE
TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK LEVEZETÉSE
6
A FÉLÉVI TANITÁSOK SORÁN FELHASZNÁLANDÓ TANTÁRGYI PROGRAMOK INTERNETES ELÉRHETŐSÉGE: ISKOLA: ANYANYELV, O, I., II.: http://programe.ise.ro/Portals/1/2013_CP_I_II/13_CLM_maghiara_CP _II_OMEN.pdf ANYANYELV, III.: http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pri/LC/Limba%20 si%20literatura%20maghiara%20materna_clasa%20a%20III-a.pdf ANYANYELV, IV.: http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pri/LC/Limba%20 si%20literatura%20maghiara%20materna_clasa%20a%20IV-a.pdf ROMÁN NYELV, O, I., II.: http://programe.ise.ro/Portals/1/2013_CP_I_II/03_CLR_maghiara_CP_ II_OMEN.pdf ROMÁN NYELV, III: http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pri/LC/Limba%20 si%20literatura%20romana_minoritati_clasa%20a%20III-a.pdf ROMÁN NYELV, IV: http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pri/LC/Limba%20 si%20literatura%20romana_minoritati_clasa%20a%20IV-a.pdf ZENE ÉS MOZGÁS, O, I., II.: http://programe.ise.ro/Portals/1/2013_CP_I_II/45_Muzica_si_miscare_ maghiara_CP_II_OMEN.pdf ÉNEK-ZENE, III: http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pri/AR/Educatie% 20muzicala_clasa%20a%20III-a.pdf ÉNEK-ZENE, IV: 7
http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pri/AR/Educatie% 20muzicala_clasa%20a%20IV-a.pdf ÓVODA: Román nyelvű curriculum: http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pre/TT/Curriculu m%20pentru%20invatamantul%20prescolar%203%20%E2%80%93 %206-7%20ani.pdf Régi magyar nyelvű tanterv: http://programe.ise.ro/Portals/1/Curriculum/Progr_Pre/TT/Programa %20activitatilor%20instructiveducative%20in%20gradinita%20de%20copii.pdf
ÚJ magyar nyelvű tanterv nem hivatalos fordítása: https://sites.google.com/site/pedgyakszatmar/9-segedanyagok
8
I. SEGÉDLET AZ ÓVODAI TERVEZÉSHEZ1 Kulcsfogalmak: didaktikai tervezés, óvónő füzete, portfolió, éves munkaterv, tematikus terv, heti terv, tevékenységi terv, projekt, módszertani levél.
1. A didaktikai tervezés lépései Az óvodai tevékenységek tervezésekor a következő kérdésekre keressük a választ (Glava – Pocol – Tataru 2009. 20): 18. táblázat. A didaktikai tervezés szakaszai Kérdések A tervezés szakaszai Miért teszem? Célok megfogalmazása Mivel teszem? Erőforrások elemzése Hogyan teszem? Didaktikai stratégiák kidolgozása Honnan tudom, hogy elértem a Értékelési rendszer meghatározása céljaimat? 2. Az óvodai tervezés szintjei Az óvodai tervezés a következő szinteken valósul meg (Munteanu – Munteanu 209. 33–40, Módszertani levél 2007a): – makroszint: ez a tervezés általános szintje, az egész évi tevékenység megtervezésére vonatkozik (éves és féléves tervek elkészítése, tanulási egységek tervezése, módszertani tevékenységek tervezése, extracurriculáris tevékenységek tervezése, szülőkkel folytatott tevékenységek tervezése. – középszint: a kisebb egységek megtervezését jelenti (tematikus terv, a hét témájának megtervezése). – mikroszint: a napi tevékenység tervének kidolgozása. Tekintsük át röviden ezeket a szinteket. 2.1. Éves tervezés
A fejezet az alábbi munkák alapján készült: Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 90-96, Stark Gabriella (2013): Tantervelméleti alapismeretek. Az óvodai és elemi oktatás tantervéről pedagógusjelölteknek. Státus Kiadó, Csíkszereda. 139-145. 1
9
Az óvodai éves tervezés a 6 nagy integrált témakör köré összpontosul, ezekből az integrált témakörökből kiindulva, korcsoportonként az óvodapedagógus meghatározza azokat a projekteket, amelyekbe az illető tanévben bevonja a gyermekeket 2.2. Tematikus tervezés A tematikus tervezés tulajdonképpen a projektek tervezését jelenti. A tematikus tervezésre vonatkozóan ki kell emelnünk, hogy egy tanévben maximum hét projektbe lehet bevonni a gyermekeket maximum öt hetes időtartammal. De a pedagógus kidolgozhat kisebb horderejű, 1–3 hetes időtartamú projekteket is a téma mélysége és az óvodások érdeklődési köre függvényében. Lehet akár egy napos, vagy féléveken áthajló, transszemesztriális projekteket beiktatni (például ünnepi hagyományok: mikulás, karácsony, újév, farsang, húsvét, pünkösd). Ám lehetnek olyan hetek is, mikor a gyermekek nincsenek bevonva projektbe. A projekten kívüli heteknek is meg kell választanunk a hét témakörét. 2.3. Heti tervezés Az aktuális tanterv előírja a heti tervezést. A heti tervezés feltételezi a témák lebontását. A heti tervek kidolgozásakor az óvodapedagógus a következő szempontokat veszi figyelembe (Glava – Pocol – Tataru 2009. 37): – a napirend betartása (a megfelelő időkeretek betartásával); – egy mozgásos tevékenység vagy mozgásos mozzanat beiktatása kötelező módon a napirendbe; – az új ismereteket feldolgoztató tevékenységek kiegyensúlyozott váltakoztatása a begyakorló és értékelő tevékenységekkel; – a munkaformák (frontális, csoportos, páros, egyéni) váltakoztatása; – a didaktikai (tanulási) tevékenységek váltakoztatása a szórakoztató tevékenységekkel; – a délelőtti és délutáni tevékenységek közötti összhang megteremtése (a napközi otthonos óvodában); – szabadság a napirend összeállításában. A heti tervezéskor szem előtt kell tartanunk, hogy az óvodapedagógus munkaideje 40 óra, melyből 25 óra hetente közvetlen tevékenység (gyermekekkel való közvetlen foglalkozás), a többi 15 óra pedig a tervezést, a segédanyagok elkészítését, önálló felkészülést, iskolán kívüli tevékenységek szervezését, kapcsolattartást a szülőkkel, részvételt továbbképzéseken, módszertani körökön, tapaszta-
10
latcseréken stb. öleli fel. A heti tervben elsősorban a közvetlen tevékenységeket tervezi meg az óvodapedagógus, illetve utal a heti módszertani tevékenységére is. Kezdő pedagógusként ajánlatos használni a tervezéshez az aktuális módszertani segédkönyveket. A segédkönyvekben lévő modelleket adaptálni kell a csoport színvonalához és sajátosságaihoz, az óvónő személyiségéhez (lásd: Grama 2009, Toma 2009, Preda 2009, Glava – Pocol – Tataru 2009). Noha az aktuális tanterv szerint már nincs órarend, csak napirend, a kezdő pedagógus fejében jó, ha van egy virtuális órarend, hogy ne maradjon ki egyetlen tapasztalati terület, illetve egyetlen tevékenység sem a heti terv elkészítésekor. A hét minden tevékenysége a heti témakörnek van alárendelve, a heti témakör köré épül. Az óvónők füzetében a heti terv elkészítéséhez kódokat, rövidítéseket használunk. A kódok a tevékenységek/területek megnevezéseinek kezdőbetűiből képződtek. Mivel még nem jelent meg a tanterv hivatalos magyar fordítása, s bizonyos megyékben az óvodapedagógusok román nyelven készítik a munkatervüket, ezért a magyar kódok mellett zárójelben megtalálhatóak a román kódok is (amelyek szintén a megnevezések kezdőbetűiből alkotott rövidítések): A tanulási tevékenységek rövidítései: SZTJ (ALA): szabad tevékenységek, játékok TTT (ADE): tapasztalati területek szerinti tevékenységek SZFT (ADP): személyes fejlődést célzó tevékenységek R: rutinok Á (T): áthajlások RT (IDD): Reggeli találkozás A tapasztalati területek rövidítései: EKT (DEC): esztétikai és kreatív terület ETT (DOS): ember és társadalom terület NYKT (DLL): nyelv és kommunikáció terület TT (DS): tudományok terület PMT (DPM): pszichomotoros terület Néhány javaslat a módszertani tevékenységek rovat kitöltéséhez a heti tervben (Stark 2010. 77): – az új alaptanterv tanulmányozása; – munkaterv elkészítése; – részvétel pedagógiai körön; – tapasztalatcsere X. óvodában;
11
– – – –
módszertani nap az óvodában; szemléltető eszközök készítése; feladatlapok kidolgozása; tanácsadás a szülőknek/fogadóóra. A módszertani tevékenységhez feltétlenül be kell beírni a szülőknek hetente tartott tanácsadási tevékenységet is. 2.4. Tevékenységi tervek Az óvodapedagógus a didaktikai tevékenységeihez terveket készít. A véglegesítő fokozat megszerzéséig minden napra tevékenységi terveket kell kidolgozni, a véglegesítő fokozat megszerzése után elég csak vázlatot készíteni. Az óvodai tevékenységi tervek készítésének modelljét a módszertani levél tartalmazza (Módszertani levél 2007a).
Sor szám
Didaktikai események
20. táblázat. Tevékenységi terv táblázata Tartalom Didaktikai stratégiák
Értékelés
Az egyes tevékenységtípusok didaktikai mozzanatairól a III.1. alfejezetben beszéltünk. Meg kell jegyeznünk, hogy a módszertani levél által javasolt tervezési modellt nagyobb tapasztalattal rendelkező pedagógusok használhatják hatékonyan, akik már nem túl részletes tervet dolgoznak ki, a tudományos tartalom oszlopba csak jelzésszerűen írják be a tartalmi egységeket. Ez a tervezési modell kissé nehézkes a pedagógiai gyakorlatot végző pedagógusjelöltek számára, mert nincs lehetőségük részletesen beírni minden kérdést, utasítást, a gyermekektől elvárt magatartási formát. A pedagógusjelölteknek ajánljuk, hogy a tartalom oszlopot osszák fel az óvodapedagógus és a gyermekek tevékenységére; s magát a pedagógus tevékenységét is fel lehet osztani magatartás, illetve párbeszéd oszlopra (a magatartáshoz kerülnek a pedagógus cselekvései, a párbeszédhez pedig a kérdések, utasítások, minden verbalizáció). Értelemszerűen a beiktatott új oszlopok miatt fektetve érdemes tartani a lapot a táblázat szerkesztésekor. Véleményünk szerint a sarkokban folytatott szabad tevékenységek esetén nem funkcionális a fentebb bemutatott táblázat. A szabad tevékenységek megtervezéséhez olyan táblázatot látunk funkcionálisnak, amely párhuzamosan mutatja be
12
mozzanatonként a különböző sarkokban folyó tevékenységeket, hogy a pedagógus(jelölt) jobban át tudja tekinteni, melyik sarokban mi következik: 21. táblázat. Tevékenységi sarkokban megvalósított szabad tevékenységek tervezése Didaktikai I. sarok II. sarok III. sarok mozzanatok
3. AZ ÓVODAI TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZERTANI
KÉRDÉSEI2 Kulcsfogalmak: tanulási tevékenység, tapasztalati területek szerinti tevékenység, személyes fejlődést célzó tevékenység, szabad tevékenységek és játékok, rutin, áthajlás, opcionális tevékenység, reggeli találkozás, köszönés, megosztás, csoporttevékenység, hírmondó, napirend, délutáni tevékenység, egyéni készségfejlesztő tevékenység, felzárkóztató tevékenység, szórakoztató tevékenység, napirend. Az óvodás gyermek fejlődéséhez hozzájárulnak a napi rutinok által teremtett lehetőségek, a másokkal való interakció, a környezet megszervezése, valamint a speciálisan megteremtett tanulási helyzetek, tanulási tevékenységek (Óvodai tanterv 2008.18). Az óvodai tanulási tevékenység tervezett, szervezett, módszeres, intenzív jellegű tevékenységek összessége, amelyeket az óvodapedagógus szervez és irányít a követelmények elérése érdekében. E tevékenységek megvalósításához szükséges a tanítási-tanulási-értékelési folyamat három partnerének – óvodapedagógus, szülő, gyermek – közös erőfeszítése. A tanulási tevékenységek a gyermek kezdeményezését igyekeznek előtérbe helyezni, az egyéni döntéshozatalt, a tapasztalati tanulást és az egyéni gyakorlást. A tanulási tevékenységek vagy az egész csoporttal zajlanak, vagy kisebb csoportokkal, vagy akár egyénileg. Lehetnek hagyományos, tantárgyankénti tevékenységek a tapasztalati területek szerint, vagy integrált/komplex tevékenységek; szabad tevékenységek, valamint a személyes fejlődést célzó tevékenységek.
A fejezet eredeti megjelenése: Stark Gabriella (2o11): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 9o-96. 2
13
Az aktuális óvodai tantervben a nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre. Maga a tanterv csak három tanulási tevékenységtípust tartalmaz: tapasztalati területek szerinti tevékenységek, szabad tevékenységek, játékok és személyes fejlődést célzó tevékenységek. Demény a tantervben szereplő három tevékenységtípust egy egységes feladatrendszer három elemének tekinti, a feladatrendszer elemei csak egymást átszőve érvényesülnek, s valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek megnyilvánulásaiban nem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg (Demény 2009. 54). Például a csoportszoba elrendezése, rendbe rakása a gyermek számára lehet játék és munka is, ugyanakkor beépülhet az ember és társadalom tapasztalati területbe, közösségi nevelési tevékenységbe. Az oktatói tevékenységünk tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondulnunk. Ezért is szorgalmazza a tanterv az integrált/komplex óvodai tevékenységek szervezését. A továbbiakban részletesen bemutatjuk a tantervben szereplő három tevékenységtípust. A komplex/integrált óvodai tevékenységek problémájára külön fejezetben térünk ki. 3.1. A tapasztalati területek szerinti tanulási tevékenységek A tapasztalati területek szerinti tevékenységek integrált vagy tantárgyanként lebontott didaktikai tevékenységek a 6 nagy témához kapcsolódó projektek keretén belül, amelyeket a gyermekek életkora, szükségletei és érdeklődési köre szerint választunk meg. Az óvodai tanterv alkalmazásának módszertani útmutatója szerint maximum öt integrált tevékenység tartható egy héten, függetlenül a gyermekek életkorától. Az óvodapedagógus tervezhet: – önálló (hagyományos) tevékenységeket tárgyanként (beszédnevelés, román nyelv, matematika, környezetismeret, közösségi nevelés, testnevelés, gyakorlati és háztartási tevékenységek, zenei nevelés, képzőművészeti nevelés); – integrált tevékenységeket: o az interdiszciplináris ismeretek harmonikusan össze vannak kapcsolva egy tanítási nap folyamán a játékokkal, szabad tevékenységekkel is; o az interdiszciplináris ismeretek bizonyos tapasztalati területekre fókuszálnak, a játékok és szabad tevékenységek ezeken kívül zajlanak.
14
3.1.1. A tevékenységek időtartama, óraszáma E tevékenységek időtartama 15–45 perc között mozog, az óvodapedagógus határozza meg a csoport szintjének, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, illetve a tevékenység tartalmának és céljának függvényében. A első szinten (3–5 év) a 15–25 perc javasolt, kiscsoportban 15–20 perc, középső csoportban pedig 20–25 perc. A második szinten (5–7 év) 25–45 perc a javasolt időtartam. Nagycsoportban 25–30 perces tevékenységeket ajánlatos beiktatni, illetve 30–45 perces tevékenységeket is be lehet iktatni, ha a téma megengedi (Munteanu – Munteanu 2009. 87, Stark 2010. 61). A tapasztalati területek szerinti tevékenységek száma változó (lásd kerettanterv): I. szinten 8 (7+1 román nyelv) tevékenység javasolt hetente, II. szinten pedig 12 (10+2 román nyelv) tapasztalati terület szerinti tevékenység javasolt hetente a magyar tagozaton. A kerettantervben lévő tevékenységszámok tantárgyak/ tantárgycsoportok szerinti tevékenységszámokat jelentenek (beszédnevelés, román nyelv, matematika, környezetismeret, közösségi nevelés, gyakorlati és háztartási tevékenységek, képzőművészeti nevelés, zenei nevelés, testnevelés), ezek a tevékenységek beépülnek a tapasztalati területekbe. Ezért kötelező hetente megvalósítani őket, a pedagógusnak törekednie kell, hogy összhang legyen a tapasztalati területek között, egyik se maradjon ki. Noha az új tanterv szerint már nincs órarend, csak napirend, a kezdő pedagógus fejében jó, ha van egy virtuális órarend, hogy ne maradjon ki egyetlen tapasztalati terület, illetve egyetlen tevékenység sem. I. szinten ajánlatos hetente 1 anyanyelv, 1 román nyelv, 1 matematika, 1 környezetismeret, 1 közösségi nevelés, 1 testnevelés tevékenységet beiktatni (integrált tevékenységek vagy esetleg önálló tevékenységek formájában). A zenei nevelés, képzőművészeti nevelés, illetve gyakorlati és háztartási tevékenységek esetén pedig a háromból kettőt ajánlatos beiktatni hetente váltakoztatva, vagy pedig minden héten beiktatni egy gyakorlati és háztartási tevékenységet, s az azonos tapasztalati területhez tartozó zenei és képzőművészeti nevelést pedig lehet hetente váltakoztatni (Óvodai tanterv 2008. 21, Stark 2010. 61–62). Az illető héten kimaradt (zenei, képzőművészeti vagy gyakorlati) tevékenységeket lehet kompenzálni a délutáni napszakban. II. szinten ajánlatos hetente 2 anyanyelv, 2 román nyelv, 2 matematika, 1 környezetismeret, 1 közösségi nevelés, 1 gyakorlati és háztartási tevékenység, 1
15
testnevelés, 1 zenei nevelés, 1 képzőművészeti nevelés tevékenységet beiktatni (integrált tevékenységek vagy esetleg önálló tevékenységek formájában). A tapasztalati területek szerinti tevékenységek révén szisztematikus módon, aprólékosan megtervezve valósítjuk meg a nevelési célkitűzéseket. A módszereket és eljárásokat az óvónő választja meg a csoport szintjének megfelelően, a téma és a célkitűzések függvényében. A tapasztalati területek szerinti tevékenységeknek fontos szerepük van az ismeretek feldolgozásában és megszilárdításában, a képességek és készségek kialakításában, a magatartásformálásban. Noha egyszerű, elemi ismereteket dolgozunk fel az óvodás gyermekekkel, ezeknek tudományosan megalapozottaknak kell lenniük. E tevékenységek hozzájárulnak az iskolai élethez szükséges erkölcsi és akarati jellemvonások kialakításához: fegyelmezett magatartás, a tevékenység véghezvitele, saját erőbe vetett hit, csoportszellem, a tanulási tevékenység iránti érdeklődés, önmegvalósítási vágy, önuralom, másokkal szembeni tisztelet, a munkával szembeni pozitív attitűd. Ezek a tapasztalati területek szerinti tevékenységek serkentik a személyes tevékenységet, a kreativitást és a megismerés vágyát, a kíváncsiságot. A tapasztalati területek szerinti tevékenységek befolyásolják a többi tevékenységtípust is, hozzájárulnak az óvodás gyermek fejlődéséhez és éréséhez, s előkészítik őket az iskolai életre. 3.1.2. A tapasztalati területek szerinti tevékenységek osztályozása Mint azt már korábban említettük, a tapasztalati területek szerinti tevékenységeket meg lehet valósítani integrált módon, de hagyományos módon is, tantárgyanként. Ezek a tevékenységek a közös tevékenységek helyét vették át a régi tan3 tervből , így a tapasztalati területek szerinti tevékenységeket is (a közös tevékenységek analógiájára) három kritérium szerint osztályozzuk: tartalom, megvalósítási mód és didaktikai feladat függvényében (Popa 2006. 12–14, Ezechiel – Păişi Lăzărescu 2006. 129–133, Lespezanu 2007. 21–25, Nagy – Péter 1981, Rauscher – Kecskés 2003, Óvodai tanterv 2008. 18, Stark 2010. 62–63):
A közös tevékenységek a 2006-os tantervben azokat a tevékenységeket jelölték, melyeket az egész csoporttal valósított meg az óvónő: anyanyelv, román nyelv, matematika, környezetismeret, képzőművészeti nevelés, ének-zenei nevelés, gyakorlati-háztartási nevelés, közösségi nevelés, testnevelés. 3
16
a) Hagyományos megközelítésben a tartalom függvényében a tapasztalati területek szerinti tevékenységek lehetnek: anyanyelv, román nyelv, matematika, környezetismeret, képzőművészeti nevelés, ének-zenei nevelés, gyakorlati-háztartási nevelés, közösségi nevelés és testnevelés. b) A megvalósítási mód függvényében ezek a tevékenységek lehetnek: megfigyelés, képolvasás, mesélés (az óvónő meséje, újramesélés, gyermekek által alkotott mese), beszélgetés, memorizálás, didaktikai játék, egyéni anyaggal végzett tevékenység, mozgásos gyakorlatok, mozgásos játékok, énekes és zenei játékok. c) A didaktikai feladat függvényében a tanulási tevékenységek lehetnek: ismerefeldolgozó, begyakorló-alkalmazó, ismétlő-rendszerező, felmérő-értékelő, vegyes tevékenységek. Napi munkájában az óvónő kombinálja a tevékenységtípusokat és –formákat az oktató-nevelő követelmények megvalósítása érdekében. A továbbiakban figyeljük meg egy összesítő táblázatban a különböző tapasztalati területek követelményeinek megvalósítását elősegítő tanulási tevékenységtípusokkal. 12. táblázat. Tanulási tevékenységek megvalósítási módozatai (Forrás: Stark 2010. 158–159) Tapasztalati Tanulási Tevékenység megvalósítási módja terület tevékenység Képolvasás Az óvónő meséje Beszédnevelés Didaktikai játék Irodalmi felolvasás Nyelv és Szabad mesélés kommunikáció Megbeszélés tapasztalati Verstanítás terület Dramatizálás Román nyelv Lectură după imagini Povestire Memorizare Joc didactic Convorbire Környezetismeret Megfigyelés Képolvasás Tudományok Megbeszélés tapasztalati Didaktikai játék terület Mesélés
17
Matematika Közösségi nevelés Ember és társadalom tapasztalati terület Gyakorlati, háztartási tevékenységek Ének-zenei nevelés Esztétikai és kreatív tapasztalati terület Képzőművészeti nevelés Pszichomotoros Testnevelés terület
Egyéni anyaggal végzett tevékenység Didaktikai játék Matematikai-logikai játék Az óvónő meséje Képolvasás Didaktikai játék Verstanítás Megbeszélés Drámajáték Gyöngyfűzés Ragasztás Kollázs Hajtogatás Énektanítás Énekes játék Zenehallgatás Zenei játékok Euritmiai gyakorlatok Rajz Festés Modellezés Pszichomotrikus gyakorlatok Mozgásos játékok Tánc
3.1.3. A tevékenységek didaktikai mozzanatai R. Gagné és R. Briggs a következő didaktikai mozzanatokat határozták meg, kiemelve, hogy nem mindig ebben a sorrendben jelennek meg; illetve nincsenek jelen mindig minden didaktikai tevékenységben (idézi Glava – Pocol – Tataru 2009. 37): – a figyelem felkeltése; – a tevékenység témájának, a követendő céloknak a közlése/bejelentése; – az előzetesen elsajátított ismeretek és képességek felelevenítése; – az új tartalom feldolgozása és a tanulás irányítása; – a teljesítmény elérése; – a visszacsatolás biztosítása; – az elmélyítés és transzfer biztosítása; – értékelés.
18
Egy egyszerűsített változatot találunk Rauscher–Kecskés (2003) óvodai módszertankönyvében. Az ő megközelítésükben az új ismereket feldolgozó óvodai tevékenységek a következő mozzanatokból épülnek fel: előkészítés; bemutatás; gyakorlás; befejezés. Az ismétlő-rendszerező vagy begyakorló tevékenységek esetében a bemutatás mozzanata kimarad. Lássuk, hogy a tevékenységek megvalósítási módozatainak függvényében melyik tevékenységnek milyen jellemző mozzanatai vannak (Ezechiel – Păişi Lăzărescu 2006. 134–141, Pavelea – Pavelea – Gheorghe 2005. 51–57, Popa 2006. 91–96, Rauscher – Kecskés 2003. 45–86).
Mód D I D A K T I K A I J Á T É K
13. táblázat. A tanulási tevékenységek didaktikai mozzanatai Variáns Didaktikai mozzanatok/események Szóbeli didaktikai játékok
Figyelemfelkeltés: – a játékba való belépés játékeszközök, meseszereplő, ének, kép segítségével, beszélgetéssel; – a szemléltető anyag bemutatása meglepetésként. A téma és a célok bejelentése: – a játék céljának és címének közlése; Bemutató – a játék szervezését és menetét illető pontosítások vagy egyéni (tartalom, megvalósulási mód). anyaggal Az előző ismeretek felelevenítése: végzett – játékos gyakorlás az ismeretek felelevenítésére a didaktikai szemléltető anyaggal. játékok A tartalom bemutatása és a tanulás irányítása: – a játék szabályainak ismertetése, a játék tartalmának ismertetése; – az óvónő által végzett bemutatójáték; – próbajáték: megjegyzésekkel, kiegészítő pontosításokkal; – a sikerességi kritériumok meghatározása. A teljesítmény elérése: – a tulajdonképpeni játék. A visszacsatolás biztosítása: – a játék bonyolítása (1-2 variáns); – új szabályok és új célok beiktatása csapatonként vagy egyénileg.
19
M E S É L É S
Az óvónő meséje
M E S É L É S
Újramesélés
Értékelés: – értékelő megjegyzések a feladat megvalósítását illetően a kitűzött célok függvényében. Figyelem felkeltése: – találós kérdések, versikék, báb, zene, képeskönyvek vagy meséskönyvek nézegetése Az előző ismeretek felelevenítése: – hangulati-érzelmi felkészítés (esetleg beépített szómagyarázattal); – a mese beillesztése egy mesesorozatba; a meseszereplők felelevenítése. A téma és a célok bejelentése: – a gyermek számára hozzáférhető módon (elég a mese címének bejelentése) A tanulás irányítása: – a mese óvónő általi bemutatása. A teljesítmény elérése: – a gyermekek elmesélik a mesét az óvodapedagógus segítségével, a főbb gondolatok mentén. A visszacsatolás biztosítása: – összefoglalás: a mese címe, fő gondolata. Értékelés: – értékelő megjegyzések arra vonatkozóan, hogyan követték a gyermekek a mesét, illetve válaszoltak a kérdésekre. Figyelemfelkeltése: – találós kérdések, versikék, más eszközök. Az előző ismeretek felelevenítése: – az újramesélendő mese címének, illetve más ismert mesék címének felelevenítése. A téma és a célok bejelentése: – a mese címének közlése. A tanulás irányítása: – a mese újramesélése képek, gondolati terv alapján vagy szabadon. A teljesítmény elérése: – a gyermekek elmesélik a mesét előbb az óvodapedagógus segítségével, majd önállóan. A visszacsatolás biztosítása:
20
M E S É L É S
A gyermekek által alkotott mese
M E G F I G Y E L É
– állat – növény – a környező világ tárgyai – élelmiszerek
– a mese címének rögzítése. Értékelés: – értékelő megjegyzések a gyermek válaszaira vonatkozóan. A figyelem felkeltése: – találós kérdések, versikék, más eszközök. A téma és a célok bejelentése: – a gyermekek számára hozzáférhető módon. A tanulás irányítása: – kiindulópont a gyermekek számára: o vizuális segítség: képek, plakátok, vetítés, festmények, rajzok; o auditív segítség: zenehallgatás; o az óvodapedagógus meséjének mintája; o az óvodapedagógus által megkezdett meserészlet, amelyet a gyermekek folytatnak; o szóbeli vázlat; o megadott cím. A teljesítmény elérése: – a gyermekek elképzelik egy mese, egy történet eseményeit. – az óvodapedagógusnak tapintatosan segítenie kell az egyenes- és függő beszéd alkalmazását. A visszacsatolás biztosítása: – felelevenítik a mese, a történet lényeges mozzanatait. Értékelés: – értékelő megjegyzések a gyermekek mesélési képességére vonatkozóan. A figyelem felkeltése: – találós kérdések, versikék, más eszközök. A téma és a célok bejelentése: – a gyermekek számára hozzáférhető módon, egy meglepetés-elem révén, amely keltse fel a gyermekek érdeklődését. A tartalom bemutatása és a tanulás irányítása: – a megfigyelendő anyag bemutatása, megtapasztaltatása minél több érzékszerv bevonásával történik; – a megfigyeléshez megfelelő lelkiállapot kiváltása
21
S
M E G B E SZ É L É S
M E M O
– nyersanyagok
(abból induljunk ki, amit kedvelnek a gyermekek); – az elemzés kezdetben szabadon történik, majd szisztematikusan, egy kérdésrendszer alapján a részletek– cselekvések től eljutunk az egészig, az egész megfigyeléséig, majd az alkotóelemekig, a külső struktúrák elemzésétől a jellemző tulajdonságokig és fordítva. A teljesítmény elérése: – szintézisek, általánosítások, egyszerű következtetések megfogalmazása. A visszacsatolás biztosítása: – az ismeretek rögzítése a megfigyelt tárgy hasznának megállapítása révén. Értékelés: – értékelő lapok kitöltése; – megjegyzések a gyermekek válaszadási módjára vonatkozóan. – új ismereA figyelem felkeltése: tek elsajátítá- – érdekes kép, találós kérdés, versike stb., amelyekkel sa megfelelő beszédhelyzetet teremtünk. A téma és a célok bejelentése: – ismeretek – minél érdekesebben, vonzóbban. rendszerezése A tanulás irányítása: – egy kérdésterv révén valósítjuk meg a négy beszélge– ismeretek tés-variáns egyikét; rögzítése – beszédgyakorlatok. A teljesítmény elérése: – ismeretek – részösszefoglalások, részkövetkeztetések megfogalértékelése mazása vagy az óvodapedagógus vagy a gyermekek által; – játékelemek beiktatása, osztályozás, összehasonlítás. A visszacsatolás biztosítása: – általános összefoglalás, következtetések megfogalmazása és rögzítése. Értékelés: – megjegyzések a gyermekek aktivitására, tevékenységére vonatkozóan. – új vers A figyelem felkeltése: tanulása – kép, találós kérdés stb. – a gyermek felkészítése az új vers befogadására hangulati, érzelmi síkon.
22
R I Z Á L Á S (V E R S T A N U L Á S)
M E M O R I Z Á L
– a tanult versek rögzítése, ismétlése
A téma és a célok bejelentése: – a vers címének közlése. Előző ismeretek felelevenítése: – a gyermek felkészítése az új vers befogadására hangulati, érzelmi, értelmi síkon (képeket használunk, szómagyarázatot alkalmazunk); – a vers szövegéhez kapcsolódó fogalmak pontosítása. A tartalom bemutatása és a tanulás irányítása: – a vers óvodapedagógus általi bemutatása; – a vers másodszori elmondása; – rövid megbeszélés. A teljesítmény elérése: – a vers gyakoroltatása: lehetőleg az egész verset gyakoroltassuk az elejétől a végéig. Ha a hosszúsága miatt kénytelenek vagyunk részekre osztani, gondolategységenként gyakoroltassuk. A gyakorlás folyamán mindig a megtanult részhez kapcsoljuk az újonnan elsajátítottat. – Az újramondásnál előbb a tiszta kiejtésű, hangosan beszélő gyermekeket szólítsuk. Új verset ne gyakoroltassunk közös mondogatással, kórusban. A visszacsatolás biztosítása: – egy versmondó elmondja az új verset, vagy közösen mondja a csoport; – a vers címének rögzítése. Értékelés: – hangulati lezárás: a vers elemeinek imitálása mozgásokkal, hangutánzó szavakkal, rajzban való megjelenítés, verskötet lapozgatása, zenehallgatás stb. – egyéni és csoportos értékelés a gyermekek tevékenységben való részvételére vonatkozóan. A figyelem felkeltése: – a témához kapcsolódó hangulat, érzelmek, érdeklődés felébresztése a társművészetek (festészet, szobrászat, zene, rajz) segítségével; – olyan didaktikai eszközök igénybevétele, melyek emlékeztetik a gyermeket a versre, felfedeztetik a témát, kezdeményeztetik a versismétlést. A téma és a célok bejelentése: – a begyakorlandó vers címének közlése.
23
Á S
M E M O R I Z Á L Á S
– a tanult versek ellenőrzése
Előző ismeretek felelevenítése: – a vers bemutatása az óvodapedagógus által; – esetleg csak rövid utalások a versre. A teljesítmény elérése: – egyéni és közös versmondás váltakoztatása; – az óvodapedagógus elkezdi a verset, a gyermekek folytatják; – az óvodapedagógus megmondja a címet, a gyermekek folytatják; – egy sor, egy szókép, egy jellegzetes szószerkezet is lehet a felidézés eszköze. A visszacsatolás biztosítása: – a vers címének, gondolatmenetének rögzítése. Értékelés: – esetleg az óvodapedagógus bemutathat egy hasonló témájú verset, melyet nem kell megtanulni, csak meghallgatják a gyermekek. – megjegyzések a gyermekek tevékenységben való részvételére vonatkozóan. A figyelem felkeltése: – a témához illő hangulat, érzelmek, érdeklődés ébresztése a társművészetek (festészet, szobrászat, zene, rajz) segítségével; – olyan didaktikai eszközök igénybevétele, amelyek emlékeztetik a gyermeket a versekre, felfedeztetik a témát. A téma és a célok bejelentése: – egy témakörhöz kapcsolódó max. 3-5 vers elsajátításának ellenőrzése. Előző ismeretek felelevenítése: – az ismétlésre kerülő versek címének felelevenítése; – kérdések a tanult versekkel kapcsolatban. – esetleg csak rövid utalások a versre. A teljesítmény elérése: – a gyermekek ismétlik előbb segítséggel, aztán önállóan az óvodapedagógus által sugallt verseket. Értékelés: – megjegyzések a gyermekek memorizálási képességeire vonatkozóan. A visszacsatolás biztosítása:
24
K É P O L V A S Á S
E GY É N I A NY A G G A L
– a vers címének és az érintett témakörnek a rögzítése. A figyelem felkeltése: – meglepetés-elem használata; – az intuitív anyag előkészítése. Az előző ismeretek felelevenítése: – a képek tartalmával való megismerkedés, spontán megfigyelés. A téma és a célok bejelentése: – a gyermekek számára hozzáférhető módon. A tartalom bemutatása és a tanulás irányítása: – a képek elemzése értelmezése megbeszélés keretében (az óvodapedagógus és gyermekek között); – részkövetkeztetések, rész- és általános összefoglalások megfogalmazása leíró vagy narratív kifejtés révén. A teljesítmény elérése: – a képek láttán kiváltott hangulatok, érzelmek, gondolatok kifejtése, elmesélése a gyerekek által; – szintézisek alkotása, következtetések megfogalmazása, megfelelő címválasztás. A visszacsatolás biztosítása: – a képek rekonstruálása az alkotóelemekből; – hasonló hangulatú, tartalmú ének, vers felidézése. Kiértékelés: – megjegyzések arra vonatkozóan, hogy a gyermekek hogyan tudnak saját szavaikkal beszámolni a képek kiváltotta élményről. A figyelem felkeltése: – a didaktikai anyag bemutatása játékos elemek révén; – a szemléltető anyag megtekintése, jellemzőinek meghatározása a megfelelő szakkifejezések használatával; – az intuitív anyag előkészítése. A téma és a célok bejelentése: – bejelentjük a tevékenység célját, utalunk a megvalósítás módozatára és a használt didaktikai anyagokra. Az előző ismeretek felelevenítése: – előbb az óvodapedagógus, majd a gyermekek bemutatnak 1-2 példagyakorlatot – az ismétlő-rendszerező gyakorlatok esetében a gyakorlatokat a gyerekek félig irányítottan végzik. A tartalom bemutatása és a tanulás irányítása:
25
V É G Z E T T T E V É K E NY S É G
–
a tevékenység megvalósításának bemutatása és magyarázata. A teljesítmény elérése: – a gyermekek elvégzik a gyakorlatokat. A visszacsatolás biztosítása: – versenyjellegű gyakorlatok szervezése. Értékelés: – feladatlap kitöltése.
26
II. SEGÉDLET AZ ISKOLAI TERVEZÉSHEZ4
1. A tanító egyéni tervei Az iskolai tervezés központi eleme a tantárgyi program. A tantárgyi program egy normatív dokumentum abban az értelemben, hogy meghatározza a követelményeket, azokat a célpontokat, amelyeket el kell érni a didaktikai tevékenység révén. A tantárgyi program nem a tankönyv ismeretanyaga. A tervezésben kötelező a követelmények megvalósítása, de nem kell elfelejteni, hogy ugyanaz a követelmény több tanítási tartalom és megvalósítási mód révén is elérhető, ugyanakkor több követelmény is megvalósítható ugyanaz a tanítási tartalom révén és ugyanazokkal a megvalósítási módokkal és eszközökkel. Ezek összekapcsolása a pedagóguson múlik. A didaktikai tervezés feltételezi (Manolescu 2004. 218, Bocoş és Jucan 2008. 11): a) A tantárgyi program áttanulmányozását. b) A kalendarisztikus/évi terv elkészítését. c) A tematikus terv kidolgozását, vagyis a tanulási egységek megtervezését. d) A lecketervek/óratervek kidolgozását. A tantárgyi programot tervezéskor általában vízszintesen/ lineárisan olvassuk, a részletes követelményektanulási tevékenységektartalmak mentén. Fejlesztési követelmények
Részletes követelmények
Tanulási tevékenységek
Tanulási tartalmak
Mindegyik fejlesztési követelményhez két vagy több részletes követelmény van kapcsolva. Ezek megvalósításához a tanító különböző tanulási tevékenységeket tervezhet. Ezek közül néhányat javasol a tantárgyi program, de a tanító maga is javasolhat saját maga által kitalált tanítási-tanulási tevékenységeket. A tantárgyi program tevékenységjavaslatai csak irányadó jellegűek, nem kötelezőek. A részletes követelmények elérése a tanulási tartalmak révén valósul meg, amely a tantárgyi program utolsó részében található. A tartalmi egységek sorrendjén a
A fejezet az alábbi munka alapján készült: Stark Gabriella (2013): Tantervelméleti alapismeretek. Az óvodai és elemi oktatás tantervéről pedagógusjelölteknek. Státus Kiadó, Csíkszereda. 128-139. 4
27
pedagógus módosíthat, olyan sorrendben dolgozhatja fel őket, ahogy szerinte hozzájárulnak a kitűzött célok megvalósításához. A tantárgyi programot tervezéskor a vízszintes olvasat mellett más összefüggések mentén is olvashatjuk: függőlegesen a követelményszintek szerint; valamint az egyazon és/vagy különböző műveltségterületekhez tartozó tantárgyak keresztkapcsolatai mentén (Fóris-Ferenczi 2008. 123-124.). A tanító egyéni terveinek megismerése előtt tisztázzunk kulcsfogalmat, amely szerepel majd e tervezési dokumentumokban:
két
A. Tanulási egység Egy tanulási egység lefedhet egy vagy több tanítási órát. Az egy tanulási egységre szánt időt az évi munkatervben határozzuk meg. Egy tanulási egység jellemzői (Manolescu 2004. 237): Koherens/összefüggő a kompetenciák/követelmények szempontjából. Egységes a tartalom szempontjából. Folyamatosan valósul meg egy bizonyos időintervallumon belül. Értékeléssel fejeződik be. A tanulási egység tervezése egy lépéssorozatot feltételez, ezek a lépéssorok logikusan kapcsolódnak egymáshoz, hozzájárulva a tartalom részletes kidolgozásához, a konkrét célok megvalósítása érdekében. A tanulási egység tervezésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: -A központi szerepet a követelmény tölti be, nem pedig a tartalom. - Figyelembe kell venni a következő tényezőket : Miért?( részletes követelmény) Hogyan?(tanulási tevékenységek) Mennyit? (teljesítményleírók) Mivel? (megvalósítási módozatok/erőforrások) B. Erőforrások Az erőforrások lehetnek (Bocoş és Jucan 2008. 117): anyagi, humán, procedurális/eljárási. Továbbá erőforrásnak tekintjük még a teret (oktató-nevelő tevékenység helyét) és az időt. a) Anyagi erőforrások: Az anyagi erőforrásokhoz tartoznak a tankönyvek, segédszövegek (szöveggyűjtemény, enciklopédia, táblázatok, térképek), audio-vizuális eszközök.
28
Az aktuális tantárgyi programok nem írják elő a tananyag lineáris feldolgozása. A tantárgyi programot meg kell valósítani, viszont a tankönyvet mindenki egyénileg használhatja és adaptálhatja:
A tankönyv tartalmi egységei
Adaptálás
Helyettesítés
Kihagyás
Kiegészítés
Más segédanyagok
Például ha olyan szöveget tartalmaz a román tankönyv, mely tele van tűzdelve archaikus, a hétköznapi kommunikációban nem használt kifejezésekkel, adaptálhatja a szöveget mai nyelvezetre, sfénymásolatban a tanulók beillesztik a szöveget a tankönyvbe, vagy erre a célra használt mappába. Ha a gyermekek életkorának vagy érdeklődési körének nem megfelelőnek tart a pedagógus egy tavaszi verset, helyettesítheti egy hasonló témájú verssel (ügyelve természetesen az irodalmi igényességre). Ha túl sok azonos témájú ismeretterjesztő szöveg van a tankönyvben, akkor egy szöveget akár ki is hagyhat a pedagógus. Gyakran találkozunk a tankönyvben egy-egy irodalmi műből kiragadott részlettel, amely nehezen érthető az előzmények nélkül, ebben az esetben a pedagógus élhet a kiegészítéssel, bevive a szöveg hosszabb változatát. Humán erőforrások (Bocoş és Jucan 2008. 122): - a gyermek a saját személyiségével, potenciáljával, motivációjával, képességeivel, stb. - a pedagógus a saját személyiségével és pedagógiai tapasztalatával - a közösség befolyása Procedurális/eljárási erőforrások: - szervezési formák és munkaformák - didaktikai módszerek - értékelési módozatok Erőforrásként tekintendő még: idő, tér,
29
A tanító kiválasztja mindenik célhoz, célcsoporthoz azokat az erőforrásokat, melyeket szükségesnek tart a stratégia kidolgozásához és a didaktikai tevékenység megvalósításához.
1.1. Kalendarisztikus/évi tervezés A kalendarisztikus és a tematikus terv a pedagógus éves munkaterve, amelyet a tantárgyi program/tanterv alapján készít el. A kalendarisztikus terv [planificare calendaristică] a tartalmakat tanulási egységekbe rendező és részletes időbeosztást tartalmazó terv (Fóris-Ferenczi 2008. 121). Feltételezi a tantárgyi program alapos tanulmányozását a követelmények elemzése érdekében, illetve a tanulási tevékenységek és megvalósítási módozatok és eszközök meghatározása érdekében. A kalendarisztikus terv elkészítésének lépései (Manolescu 2004. 219): A tantárgyi program alapos áttanulmányozása A tartalmak sorrendjének meghatározása A tartalmak összekapcsolása a részletes követelményekkel A javasolt tanítási menet és a rendelkezésre álló eszközök közti összefüggés ellenőrzése Mindenik tartalmi egység idejének meghatározása, összefüggésben a kitűzött célokkal
Oktatási intézmény Tantárgy Pedagógus Osztály/heti óraszám/tanév Választott tankönyv adatai Tanulási egységek Unităţi de învăţare A tanító tetszés szerint nevezi el a tanulási egységeket. A választott cím utal tömören a
Részletes követelm. Obiective de referinţă Általában a tantárgyi programban szereplő számokkal jelöljük (1.1.,
Conţinuturi
Óraszám Nr.ore
A tantárgyi programban szereplő tartalmi egységeket választjuk ki, nem pedig a tankönyv
A tanulási egység egészére vonatkozó óraszám. Intervallum:
Tartalmak
Hét Săptămâna - hetek száma szerint (pl. 1-6. hét) -naptár szerint:
Megjegyzés Observaţii A menet közben történt esetleges változások jelölése
30
tartalmi egységekre.
2.3., 3.3, stb)
leckecímeit!
3-12, ideális: 1012.
szept. 15november 8)
22. táblázat: A kalendarisztikus terv elemei
A kalendarisztikus terv irányadó jellegű, a menet közbeni esetleges módosításokat a megjegyzések rovatba vezethetjük be.
1.2. Tematikus terv A tematikus terv [proiectarea unităţilor de învăţare] az adott tanegységet részletezi, pontosítja a részkövetelményeket, tanulási tevékenységeket, szervezeti formákat, módszereket és taneszközöket (Fóris-Ferenczi 2008. 121). A tematikus terv a kalendarisztikus terv melléklete. Az abban megjelölt tanulási egységek mindenikére a tartalmak részletezésével, a megjelölt óraszámra tematikus tervet készítünk. Ennek vízszintes rovatai egy-egy tanítási órának felelnek meg. Tantárgyanként a kalendarisztikus tervben meghatározott minden tanulási egységet lebontjuk az alábbi modell szerint: A tematikus terv egységei: TANTÁRGY: .... Választatott tankönyv adatai TANULÁSI EGYSÉG NEVE: ……………….. Tanulási egység óraszáma: Részletezett Részletes Tanulási tartalmak5 követelmények tevékenységek 1. 2. 3. n.7 Értékelés
Erőforrások6
Értékelés
A kalendarisztikus tervben megjelölt tartalmi egységek A tematikus terv erőforrások alegysége módszerek, eljárások, eszközök elnevezéssel szerepel (Fóris-Ferenczi 2008. 121) 7 A kalendarisztikus tervben megjelölt tartalmi egységeknek és óraszámnak megfelelően. 5 6
31
23. táblázat: A tematikus terv elemei
1.3. Lecketervek/óratervek A lecketerv/óraterv8 a tematikus tervben megjelölt részletezett tartalmak, követelmények tanórai szintű tervezése. Az óravázlat megtervezésekor a tanóra mozzanatait és rétegeit vesszük figyelembe (Fóris-Ferenczi 2008. 122) A lecketervekben általában két szerkezeti egységet különítünk el: fejléc a tevékenység menete (táblázatos formában). A fejléc elemei általában a következők: - időpont - osztály - műveltségi terület tantárgy - tanulási egység - az óra témája - az óra típusa - az óra általános célja9 - műveletesített feladatok - didaktikai módszerek és eljárások - didaktikai eszközök - munkaformák - stratégiák - értékelési módozatok: - könyvészet - a pedagógus neve A tevékenység menetének bemutatásához a pedagógus többféle tervezési modell közül választhat. Érdemes azt választani, amely leginkább segíti a pedagógust tevékenysége megtervezésében. A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – felvázolunk néhány lehetséges táblázatot a tevékenység megtervezéséhez.
A lecketervek/óratervek kidolgozásával részletesen a Didaktika kurzus foglalkozik. Itt csak néhány modellt mutatunk be a teljesség igénye nélkül. 9 Az óra általános célja helyett a minisztérium által kiadott tervezési modellek a tantárgyi programból kiemelt részletes követelményt foglalják magukba, melynek fejlesztését célul túzi ki a pedagógus az illető órán, ezt bontja majd le műveletesített feladatokra. 8
32
A. variáns
Idő
Mozzanatok
Tarta -lom
Műveletesített feladatok
Módszerek
Eszkö- Munkazök formák
Tanító tevékenysége
Tanulók tevékenysége
B. variáns
Didaktikai Tanító Tanulók Műveletesített Módszerek, Eszközök Értémozzanatok tevékenysége tevékenység feladatok eljárások kelés C. variáns
Didaktikai Műveletesített Tanulási Tanulási Módszerek, Eszközök ÉrtéMozzanatok feladatok tartalmak tevékenységek eljárások kelés D. variáns
Sorszám
Didaktikai mozzanatok
Tanulási tartalmak
Didaktikai stratégiák
Értékelés
E. variáns
Didaktikai mozzanatok
Tanító tevékenysége
Tanulók tevékenysége
33
Érté
Az alábbiakban egy vázlatot közlünk arra vonatkozóan, hogyan tervezzük meg az iskolai tanórákat. Lecketerv 1. 2. 3. 4.
Tanító neve: Iskola: Osztály: Időpont:
5. Tantárgy: 6. Téma: 7. Az óra általános célja (célrendszere) (amit az óra végére elérhetünk a tanulóknál):
8. Műveletesített feladatok: a tanulók:
9. Az óra típusa (új ismereteket feldolgozó / ismereteket alkalmazó, begyakorló / rögzítő, rendszerező / ellenőrző óra / vegyes óra): 10. Módszerek és eljárások (pl. beszélgetés, magyarázat, tankönyvhasználat, stb.): 11. Eszközök (az órán alkalmazott szemléltető eszközök és egyéb eszközök): 12. Szervezési formák: (egyéni, páros, csoportos, frontális)
13. Az értékelés formái:
Szakirodalom (a lecketerv megírásánál felhasznált szakirodalom)
34
Az első oldalon tehát a fentiekben felsorolt adatokat tüntetjük fel. Tekintsük át mindegyiket! Az 1-4 pontokban a betájoló adatokat adjuk meg, feltüntetjük, ki tartja az órát, melyik iskolában, milyen osztályban, és milyen időpontban (dátum). Az 5-7 pontok a behatároló adatok, megadják az óra kereteit meghatározó tantárgyat, a feldolgozandó témát, illetve az óra céljától függő óra típusát. Mindezeket a kalendarisztikus tervezés és az órarend alapján állapítjuk meg (az órarendben tüntetjük fel, hogy melyik napon milyen óra van, a kalendarisztikus tervezés pedig megmutatja, hogy abban az időpontban mely témát dolgoztassuk fel, milyen formában – ismeretelsajátítás, ismeretek rendszerezése, vagy ismeretek értékelése van soron.) A 8 pontban az óra általános célját fogalmazzuk meg. Figyelnünk kell arra, hogy a megfogalmazás konkrét legyen, tartalmazza azt a fejlettségi szintet, melyet a tanulóknak el kell érniük az illető óra végére. Ennek érdekében nem fogalmazhatunk meg a realitástól elrugaszkodott célokat, figyelembe vesszük a gyerekek aktuális fejlettségi szintjét, a lehetőségeket, és ezek tudatában állapítjuk meg az óra általános célját. Nem lehet az óra célja például a gyerekek problémamegoldó képességének kialakítása, hiszen ez hosszas folyamat eredményeként alakulhat csak ki. Viszont megismertethetünk a gyerekekkel egy órán belül konkrét feladatmegoldó módszereket (pl. matematika órán a feladatmegoldást az ábrázolás segítségével). Ugyanígy nem a gyerekek íráskészségét alakítjuk ki egy óra alatt, hanem megtanítjuk nekik egy-egy betű írásmódját, illetve a betű kapcsolását más betűkhöz, majd begyakoroltatjuk egy következő órán. Az óra általános célját a tantervbe foglalt általános követelményekből vezetjük le, de sosem vesszük át automatikusan őket, hiszen a tanterv magasabb általánosítottsági szinttel rendelkezik. Az óravázlat elkészítése során konkretizáljuk az elérendő szinteket. A 9. pontban az óra céljának elérése érdekében kitűzött műveletesített feladatokat fogalmazzuk meg, pontosabban azoknak a tevékenységeknek a rendszerét, melyek végrehajtása során a gyerekek elérik azt a fejlettségi szintet, melyet az óra végére elvárunk tőlük. A megfogalmazás kritériumait a Célok fejezetben már tisztáztuk, ezért csak utalunk a lényeges jellemzőkre. A műveletesített feladatoknak mindig van egy tartalmi és egy műveleti részük. A tartalom a konkrétan feldolgozandó ismeretekre vonatkozik, a műveleti rész a gyerekek által végzett tevékenységekre. Ezért a megfogalmazás mindig a tanulók szempontjából történik. Pl. a tanuló hasonlítsa össze a „Hófehérke és a hét törpe” című mese főszereplőit tulajdonságaik alapján. A műveletesített feladat műveleti része a „hasonlítsa össze”, a tartalmi része: a „Hófehérke és a hét törpe című mese szereplőinek a tulajdonságai”. Megfigyelhető, hogy a tanuló szemszögéből fogalmaztuk meg a tevékenységet „a tanuló hasonlítsa össze”, nem maradtunk meg általános megfogalmazásoknál: „a szereplők összehasonlítása”. Ez utóbbi megfogalmazás helytelen!!! A műveletesített feladatok egymásra épüléséből már világossá válik az óra menete, hiszen a tanulói tevékenységeket tartalmazzák kronologikus sorrendben. A tanulói tevékenységek által pedig végbemegy a tanulás folyamata. A 10-12. pontban az órán alkalmazott módszereket, eljárásokat, eszközöket és szervezési formákat soroljuk fel. Figyeljünk arra, hogy mindig a kitűzött cél elérése lebegjen a szemünk előtt, mikor megválasztjuk a tartalom feldolgozásához szükséges módszereket, eljárásokat eszközöket és szervezési formákat. Sose azért alkalmazzunk egy módszert, mert az divatos, mert mindenki azt használja. Mindig csak azért, mert ez segít elérni a kitűzött célt. Ugyanígy ne zsúfoljuk tele az órát szemléltető eszközökkel, mert az látványos. Csak azoknak az eszközöknek van értékük, melyek elősegítik a megértést, aktivizálják a gyerekeket. A szervezési formák alkalmazásakor se feledkezzünk meg a célunkról: ha elsősorban 35
ismereteket sajátítunk el, lehet a frontális munka lesz a legkézenfekvőbb, de ha alakítani akarjuk a tanulók ismeretfeldolgozó stratégiáit is, akkor csoportmunkát, vagy egyéniesített munkát adhatunk ki, melynek során ők maguk fedezik fel, majd mutatják be a többieknek a feltárt új ismereteket. A 13 pontban az órán alkalmazott értékelési formákat említjük meg. Ezek azért fontosak, mivel alkalmazásukkal lehetővé válik a menet közbeni felmérés, visszacsatolás, a tanító visszajelzést kap arról, mennyiben teljesítették a műveletesített feladatokat a tanulók. Ha közben úgy látjuk, hogy bizonyos feladatokat nem végeztek el megfelelően, visszatérünk rá, pontosítunk, mert ellenkező esetben hiányosak maradnak az ismeretek és nem érjük el a kitűzött célokat. A szakirodalom címszó alatt felsorolhatjuk azokat a tankönyveket, kiegészítő irodalmak jegyzékét, melyeket forrásként vagy eszközként felhasználunk a tanulási folyamatban.
36
A tervezés lépései: 1. Először fogalmazza meg az óra célját, milyen cél elérésére törekszik az óra megtartása során.
2. Az óra célja meghatározza az óra típusát: 3. Készítse el a kiválasztott lecke tartalmi gráfját / fogalomtérképét / vázlatát. Vázolja fel a kulcsfogalmakat, a kulcsfogalmak közötti kapcsolatokat, hogy logikusan tudja felépíteni az ismeretek feldolgozását. Készítse el az előző órán tanult ismeretek és az órán tanulandó ismeretek vázlatát is. A tananyagot így logikai egységekre tudja bontani.
4. A tartalom lépései alapján dolgozzuk ki a feladatokat, melyek segítségével a tanulók felfedezhetik az új ismereteket (l. műveletesített feladatok.)
5. A megtervezett tevékenységek függvényében választjuk ki a munkaformákat, módszereket, eszközöket. 6. Kidolgozzuk az ellenőrzés formáját. 7. Kiválasztjuk a házi feladatot. A fejléc, vagy bevezető rész elkészítése után állítjuk össze az óra vagy foglalkozás leírását tartalmazó táblázatot. Különböző elképzelések vannak arra vonatkozóan, hány oszlopos táblázatot kell készíteni, hogyan mutassuk be az óra menetét. Egyszerűbb változatban egy-két oszlopba sűríthető az óra leírása, más szempont szerint a két illetve három táblázatos forma a megkövetelt (az óra mozzanatai, a tanító és a gyerekek tevékenységének feltüntetése). Egy harmadik változatban a kilenc oszlopos, rendszerszemléletű táblázat elkészítése javallott. Bár a forma eltér, a tartalom nagyjából azonos minden esetben. Az eltérés inkább abban mérhető le, hogy mennyire különítjük el az óra alkotóelemeit képező tényezőket külön oszlopba.
37
A továbbiakban a kilenc oszlopos változatot mutatjuk be, azzal a megjegyzéssel, hogy ennél egyszerűbb követelmények is támaszthatóak az óra megtervezésével kapcsolatosan. A több oszlopos megoldás viszont segít átgondolni, tudatosítani a különböző tényezők szerepét az óra mozzanataiban. Más változatokban összevonják az eljárások, eszközök, szervezési formák oszlopát, a megszervezés címszó alatt, vagy feltüntetik az értékelési formák oszlopát, melyben menet közben feltüntethetjük, hogyan képzeljük el a visszacsatolást az óra során. A kilenc oszlopos megoldás megköveteli, hogy a tervet fektetett A4-es papírlapon készítsük el, mert így jut elég hely, minden oszlop részletes kifejtésére.
38
Idő
Mozzanatok
1.
2. Tanításitanulási események
A tanítás tartalma 3. Műveleti kronológia, a tartalom logikai és pszicho-pedagógiai feldolgozása.
Műveletesített feladatok 4. Az általános cél és a tartalom függvényében. (felsorolásszerűen már szerepelnek a fejlécben is)
Eljárások 5. A módszer összetevői
Eszközök
Szervezési formák 6. 7. A szemEgyéni, léltetés csoportos, anyaga és frontális vagy a páros. járulékos elemek.
Tanító tevékenysége 8. Forgatókönyvszűen tartalmazzák a tanító, illetve a gyerekek tevékenységeit.
Tanulók tevékenysége 9.
Figyelem! A mozzanatokat egymástól elválasztott sorokban tüntetjük fel. A megfelelő műveletesített feladatok, tartalom, eljárások, eszközök, szervezési formák kerüljenek egy vonalba a megfelelő tanítói, tanulói tevékenységekkel. 39
Mozzanatok 1.
Tanító tevékenysége 2.
Tanulók tevékenysége 3.
A mozzanatokat feltüntethetjük külön oszlopban, (l. a fenti ábra) vagy, ha kétoszlopos megoldást használunk, a tanítói tevékenység keretében tüntetjük fel aláhúzva (l alább). A továbbiakban a kilenc oszlopos felosztás segítségével elemzzük és értelmezzük az óravázlat megszerkesztésének lépéseit. 1. A idő – adott, az órák általában 45-50 percesek, ezzel kell gazdálkodnunk. Az óra típusától (új ismeretek feldolgozó, alkalmazó-begyakorló, ismétlő-rendszerező, értékelő, vegyes óratípus) függően az óra fő mozzanatának biztosítunk 30-35 percet, a többi mozzanatra pedig a maradék időt. Fontos a jó időbeosztás, annak érdekében, hogy ne csússzunk ki az időből, hogy a tanulók számára kiszámítható legyen a szünetek ideje. 2. Az óra mozzanatai – dinamikus eseménysorozatot jelölnek, lényegében tükrözik azt a tanítási stratégiát, melyet az óra során alkalmazni fogunk. Az ismeretelméletre építő stratégiák többnyire a következő mozzanatokból, lépésekből állnak össze. a. Szervezés – a tanítási tevékenység előkészítése az osztályban. Általában rövid időtartamú, de hatásfoka meghatározza az egész óra menetét, légkörét. A kiszámíthatóság érdekében ajánlatos következetesen pontosan kezdeni az órát, így a tanulók is hozzászoknak ahhoz, hogy ha becsengettek és a szünetnek vége, hangolódjanak rá az órára, készítsék elő a szükséges eszközeiket. b. Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal – az előzetes ismeretek felelevenítése, melyek szükségesek ahhoz, hogy az újonnan megtanulandó ismereteket a meglévők rendszeréhez kapcsoljuk (l. a konstruktivizmus felfogásából származó tanulással szemben támasztott követelmények). Ebben a mozzanatban több alkalmat is teremthetünk az előzetes ismeretek felelevenítésének: i. Otthoni egyéni munka ellenőrzése – következetesen ellenőrizzük az otthoni egyéni munkát, a házi feladatot. Ha ezt nem tesszük meg, a tanulók előbb-utóbb hanyagolni fogják ezek elkészítését. Az ellenőrzés során mennyiségileg (ki készítette el és ki nem) és minőségileg (a feladat megoldásának helyességét ellenőrizhetik a tanulók is, amikor frontálisan javítjuk az esetleges hibákat, de időszakosan javasolt a füzetek begyűjtése, és tanító általi ellenőrzése) is ellenőrizzük az elvégzett feladatokat. Az otthoni feladatok nevelő szándéka abban rejlik, hogy a tanulókat az önálló, felelősségteljes munkavégzésre szoktatja. ii. Bevezető beszélgetés – attól függően, hogy az új ismeretek, milyen témakörhöz kapcsolódnak, a tanító irányított beszélgetés segítségével feltárja azon ismeretek rendszerét, melyekbe beépíthetik az új információkat. Ez a beszélgetés a gyerekek már meglévő ismeretstruktúráit hozza a felszínre. iii. Figyelem felkeltése – ahhoz, hogy a gyermekek összpontosítani tudjanak az új óra anyagára, szükséges felkeltenünk az érdeklődésüket, s ezáltal pozitív motivációt biztosítunk az új ismeretek elsajátításának. A figyelem felkeltése akkor lesz sikeres, ha a tanító valami újszerűt, meglepetésszerűt, változatosat hoz be a tanítás-tanulás folyamatába, ami felkelti a gyerekek kíváncsiságát. Ahhoz, hogy ezt megfelelően tudjuk kivitelezni, fel kell tárnunk a gyerekek érdeklődési körét, a tanítónak ismernie kell a tanított korosztály, és azon belül az osztályába járó egyének sajátosságait. iv. Az érdeklődés megragadása – célra irányuló kíváncsiság, előrejelzése annak, hogy az adott órán milyen tevékenységek elvégzésére nyílik lehetőség. Ekkor már a tevékenység elvégzése önmagában szerez örömet, nem pedig a megtanult
ismeretanyaghoz kapcsolható jó minősítés, vagy jegy. Ezért a belső motiváció kialakításában is fontos szerepet játszik. c. A téma bejelentése – A célok ismertetése: rövid mozzanat, segít ráirányítani a gyerekek figyelmét az óra konkrét anyagára, témájára. A célok ismertetése nem egyezik meg az óravázlatban megfogalmazottal, hiszen az a tanító számára hordoz információt. A gyermekek számára azt fogalmazzuk meg, mit várunk el tőlük, mire lesznek képesek az óra végére konkrét tevékenységben megfogalmazva. Figyeljünk arra, hogy a célok álljanak kapcsolatban a gyerekek mindennapi életével, hogy a gyermek tudja, mire lesz jó neki az elsajátított ismeret, mire használhatja az életben. d. Az új ismeretek feldolgozása – ha az előző mozzanatokat megfelelően hajtottuk végre, erre a mozzanatra a tanulók megfelelő belső állapotban képesek lesznek feldolgozni az új ismereteket. Ehhez megfelelő külső feltételek kell megteremtenünk (szelőztessünk óra előtt – az oxigéndús levegőben könnyebb tanulni, biztosítsunk megfelelő szemléltető anyagot, a tanulók számára elkészített feladatokon keresztül fedeztessük fel az új ismereteket), biztosítsuk a gyerekek aktív részvételét az órán, vegyük figyelembe a feladatok nehézségi fokának megállapításakor az életkori és az egyéni sajátosságokat is (ha kell differenciáltan foglalkozzunk a diákokkal). Figyeljünk a fokozatosság elvére, lépésről-lépésre haladjunk az ismeretek elsajátításában. A feldolgozás során alkalmazzunk változatos módszereket, eszközöket és szervezési formákat, hogy az előzőekben felkeltet figyelem ne lohadjon le, tartson ki az óra végéig. e. Rögzítés, rendszerezés – az újonnan megtanult ismeretek rendszerbefoglalása, összegzése, az előzetes ismeretstruktúrákba való belehelyezése. Ebben a mozzanatban teremtünk alkalmat az új ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, tisztázzuk az alkalmazás lehetőségeit a mindennapi életben. Fontos mozzanat, hiszen, ekkor szűri le a gyermek tömören és velősen az aznapi óra hasznát önmagára nézve. f. Az otthoni egyéni tevékenység kijelölése – az órán megtanult új ismeretekhez kapcsolódóan jelöljük ki az otthoni feladatokat. Figyeljünk arra, hogy mindig maradjon elég idő a házi feladat megbeszélésére, hogy a gyermek tisztában legyen azzal, hogy mi a feladata. Javasolt, hogy ne csak begyakorló feladatokat jelöljünk ki, hanem olyakor önálló munkára, kutatásra építő feladatok is szerepeljenek a házi feladatok sorában, viszont ezek elvégzéséhez mindig adjunk megfelelő támpontokat és esetlegesen segítséget. 3. A tartalom – oszlopában a megtanítandó tartalmat tüntetjük fel részekre bontva. Minden rész feldolgozása után részszintézist végzünk, összefoglaljuk a megtanultakat. A tartalom feldolgozásakor ajánlatos tartalmi gráfot10 készíteni, esetleg tanulástérképet, mely segít a megtanítandó ismeretek közötti összefüggések megállapításánál. Kiemeljük a lényeges információkat, a kulcsszavakat és ezekre építjük a tanulás folyamatát. A tartalmat műveletesített formában dolgozzuk fel, ezekben segít a tanuló és tanító tevékenységének a megtervezése, illetve a tanulás folyamatát biztosító eljárások, módszerek, eszközök és szervezési formák kigondolása, egységbe szervezése. 4. A műveletesített feladatok – a fejlécben felsorolásszerűen szerepelnek. A óravázlat elkészítésekor azonban tüntessük fel mindig a megfelelő helyen, hogy az óra adott szakaszában milyen műveletesített feladat elvégzését várjuk el a tanulóktól. Ez segít a tartalom műveletesített feldolgozásában és a folyamatos értékelésben is, hiszen a tanító menet közben kap információkat arról, hogy a tanulók megértették-e az új ismereteket vagy sem. 5. Eljárások – a módszerek alkotóelemeiként jelennek meg az óra folyamatában. Használjunk minél több aktivizáló módszert, építsünk a gyermekek cselekvésére az ismeretelsajátítás,
10
Tartalmi gráf elkészítésére a mellékletben talál példát.
41
6.
7.
8.
9.
begyakorlás, rögzítés, rendszerezés folyamatában. Módszereink mindig legyenek összhangban a kitűzött feladatokkal és a tartalommal. Eszközök – a tanulási folyamat optimalizálásában játszanak fontos szerepet. Felhasználhatunk különböző eszközöket a tanulók aktivizálása érdekében, illetve másokat az információk megfelelő közvetítése érdekében. Alkalmazhatjuk a modern technikai eszközöket is, de mindig célirányosan, az óra céljának alárendelve. Szervezési formák – alkalmazhatunk különböző szervezési formákat (egyéni, páros, csoportos, frontális) a kitűzött célok függvényében. Ha az ismeretelsajátításon kívül szociális készségeket is szeretnénk fejleszteni, alkalmazzunk csoportos szervezési formákat és az ezekhez kapcsolódó kooperatív technikákat, stb. (l. a szervezési formák c. fejezetet). A tanító tevékenysége – rövid leírását adjuk annak, hogy a tanító éppen milyen tevékenységet végez. A tanító által feltett konkrét kérdéseket, magyarázatokat, érveléseket a tartalom oszlopába tüntessük fel, hiszen ezek tartalmazzák a tartalom műveletesített feldolgozását. A tanulók tevékenysége – szintén csak röviden jelzik a tevékenységeket, melyek elvégzésére a tanulót sarkalljuk, mivel előre nem jósolhatjuk meg, hogy a tanulók milyen választ fognak adni, hogyan reagálnak bizonyos helyzetekre. Ez az adott órán dől el, s a tanító kreativitásától és rugalmas hozzáállásától függ, hogy hogyan tudja majd hasznosítani ezeket a feleleteket, viszonyulásokat az adott helyzetben, a kitűzött cél lérése érdekében.
Az óravázlathoz mindig mellékeljük a felhasznált feladatlapokat, a szemléltető eszközök kicsinyített másolatát, illetve tervezzük meg előre a tábla képét. Figyeljünk az óravázlat kivitelezésére, és arra, hogy minél átláthatóbb, a tanítás-tanulás folyamatának lebonyolítását elősegítő vázlatokat készítsünk. A megfelelő tervezés segít abban, hogy az osztályba lépve tudatosan, magabiztosan kezdjük meg és bonyolítsuk le az adott órát. Természetesen a gyakorlat hozhat meglepetéseket, melyek megváltoztatják eredeti elképzeléseinket és helyben kell döntenünk az óra következő lépéseiről. Viszont, ha elég sokoldalúan jártuk körül a tervezés során az adott témát, a különböző részek újracsoportosíthatók, újrakombinálhatók, és lehetővé teszik az óra céljának megvalósítását. Az alábbi táblázatban a vegyes óratípus mozzanatait tüntetjük fel a kétoszlopos tervezést használva. Tanító tevékenysége 1. Az óra megszervezése
2. -
Tanulók tevékenysége
Előzetes ismeretek felelevenítése házi feladat ellenőrzése szóbeli feladat ellenőrzése kapcsolat a már elsajátított tananyaggal bevezető beszélgetés
3. Figyelem felkeltése
42
4. Témabejelentés 5. Új ismeretek feldolgozása
Tanító tevékenysége
Tanulók tevékenysége
43
6. Rögzítés, rendszerezés
7. Házi feladat kijelölése 8. Értékelés
44
Táblavázlat
Feladatlap, munkalap (ha használunk az órán)
45
A tanítási óra mozzanatai óratípusonként Új ismereteket feldolgozó óra 1. Az óra megszervezése 2. Figyelemfelkeltés, rávezetés az új anyagra 3. Témabejelentés 4. Az új ismeretek feldolgozása 5. Rögzítés 6. Értékelés 7. Házi feladat kijelölése Az ismereteket alkalmazó, begyakorló (készségképző) óra 1. Az óra megszervezése 2. Előzetes ismeretek felelevenítése, házi feladat ellenőrzése 3. Témabejelentés 4. A tanulási folyamat irányítása a. Fontosabb szabályok felidézése, ismétlése b. Próbagyakorlatok, közös gyakorlás c. Egyéni gyakorlás 5. Rögzítés 6. Értékelés 7. Házi feladat ellenőrzése Ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező) óra mozzanatai 1. Az óra megszervezés 2. Hangulatkeltés 3. Témabejelentés 4. Ismétlési, rendszerezési folyamat irányítása (új szempontok alapján rendszerezzük az ismereteket, a lényegkiemelés a cél, ne vesszünk el a részletekben) 5. Rögzítés, összefoglalás 6. Értékelés 7. Házi feladat kijelölése Ellenőrző, értékelő óra (pl. dolgozatíró óra) 1. Az óra megszervezés 2. Témabejelentés 3. Az ellenőrzés megvalósítása (pl. dolgozat megírása) a. A követelmények pontosítása a félreértések elkerülése érdekében (feladatok, tennivalók, rendelkezésre álló idő) b. A tanulók önálló munkája (dolgozatok megírása) c. A dolgozatok begyűjtése 4. Az ellenőrzés eredményeinek bemutatása 5. Házi feladat kijelölése A fenti négy óratípus esetében egy didaktikai feladat megvalósítását tűzzük ki célul. Abban az esetben, amikor két vagy több didaktikai feladatot valósítunk meg a vegyes óratípus mozzanatait alkalmazzuk.
46
Ajánlott könyvészet:
***2006: Óvodai Nevelési-Oktatási Tevékenységek Tanterve magyar tannyelvű óvodák számára. Programa activităţilor instructiv-educative în grădiniţa de copii, pentru grădiniţele cu predare în limba maghiară. Ministerul Educaţiei, Cercetării şi Tineretului, Bucureşti. ***2008: Óvodai tanterv. Curriculum pentru învăţământul preşcolar (3/7 ani). Ministerul Educaţiei, Cercetării şi Tineretului, Bucureşti. Cerghit, I. (szerk.) 1993. Didaktika. Tankönyv a X. osztály számára, EDP., Bukarest Falus Iván–Szivák Judit 1996. Didaktika. Comenius Bt., Pécs. Ferenczi Gyula–Fodor László 1997. Oktatástechnológia és oktatásszervezés. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Glava, Adina – Pocol, Maria – Tătaru, Lolica Lenuţa (2009): Educaţia timpurie. Ghid metodic pentru aplicarea curriculumului preşcolar. Editura Paralela 45, Piteşti.
http://curriculum2009.edu.ro/Educatie_timpurie/ http://www.edu.ro/index.php/articles/6730 Kotschy Beáta, 1998: Az iskolai oktatómunka tervezése. In. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 465-487 o. Kovács Lajos, 1999: A tanítási óra tervezése és szervezés. In. Kovács Lajos – Bekő István – Fazekas Zsolt: Valláspedagógiai és módszertani útmutató, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 74-97 o. Pavelea, Daniel et all (2005): Psihopedagogie aplicată în activităţile de practică pedagogică. Editura Gheorghe Alexandru, Craiova. Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 90-96, Stark Gabriella (2013): Tantervelméleti alapismeretek. Az óvodai és elemi oktatás tantervéről pedagógusjelölteknek. Státus Kiadó, Csíkszereda. 128-139. Szabó-Thalmeiner Noémi: Didaktika. Tanulmányi útmutató az Óvodai és elemi iskolai oktatás pedagógiája szak I. éves hallgatói számára. bbteppedsm.ro
47
