Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar
Posttraumás
felső
végtagsérülések
(distalis
radius
törések)
fizioterápiája csak gyógytorna, gyógytorna és lézer kezelés összehasonlítása
Lénárt Miklósné Pongrácz Márta Dr. Oláh Csaba Zsolt
Hajdu Anett 2010
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni a segítségét, türelmét Lénárt Miklósné tanárnőnek, Pongrácz Márta gyógytornásznak, és Dr. Oláh Csaba Zsolt idegsebészneuroradiológus adjunctusnak. Köszönöm, hogy szakmai felkészültségükkel és odaadásukkal hozzájárultak a dolgozatom elkészítéséhez. Szeretnék még köszönetet mondani a Megyei Kórház Traumatológiai Osztályán, a Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztályán és a Mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központban dolgozó gyógytornászoknak, akik szintén segítséget nyújtottak a dolgozat elkészüléséhez.
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................ 6 2. Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................... 8 2.1. A lézerfényről általában ................................................................................... 8 2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai ..................................................... 8 2.2. Lézertípusok ..................................................................................................... 8 2.2.1. Fényt előállító anyag szerint ...................................................................... 8 2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint ................................................... 9 2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint ....................................... 9 2.2.4. Gyógyászati alkalmazás ........................................................................... 10 2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai .................................................................. 11 2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai .................................................................... 11 2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége .............. 11 2.4. A csukló anatómiája ....................................................................................... 11 2.4.1. Radius/orsócsont ...................................................................................... 12 2.4.2. Kéztőcsontok ............................................................................................ 12 2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea .................................................... 13 2.4.4. A csuklóízület mozgásai .......................................................................... 13 2.4.5. A csuklóízületre ható izmok..................................................................... 14 2.5. Radius törés formái és ellátásuk ..................................................................... 14 2.5.1. A törés kezelése........................................................................................ 15 2.5.2. Törés után kialakult szövődmények ......................................................... 15 2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata .......................................................... 16 3. Anyag és módszer ................................................................................................. 17 3
3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása ................................................... 17 3.2. Kezelés és vizsgálat leírása ............................................................................ 17 3.2.1. Gyógytorna ............................................................................................... 18 3.2.2. Segédeszközök ......................................................................................... 19 3.2.3. Kiegészítő lézer terápia ............................................................................ 19 3.2.4. A kezelés további menete......................................................................... 20 4. Eredmények .......................................................................................................... 22 4.1.1. Radial-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között ................................................................. 22 4.1.2. Ulnar-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között ................................................................. 25 4.1.3. Dorsal-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között ............................................................................................ 28 4.1.4. Volar-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között ............................................................................................ 31 4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között ............................................................................................................................ 34 4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek összehasonlítása ................................................................................................. 37 4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek összehasonlítása ................................................................................................. 39 4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek összehasonlítása ................................................................................................. 41 4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek összehasonlítása ................................................................................................. 43 4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért értékeknek összehasonlítása ............................................................................... 45 4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése ................................................ 47
4
4.3.1.A kérdőívben szereplő 1. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 47 4.3.2. A kérdőívben szereplő 2. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 49 4.3.3. A kérdőívben szereplő 3. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 50 4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b;c;d kérdések jellemzése a lézer és kontrollcsoport esetében. ............................................................................................................. 52 4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/ a, b kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 53 4.3.6. A kérdőívben szereplő 6. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 54 4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 54 4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 55 5. Megbeszélés .......................................................................................................... 57 5.1. Diszkusszió ..................................................................................................... 57 5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása.............................................................. 57 6. Összefoglalás ........................................................................................................ 59 7. Irodalomjegyzék ................................................................................................... 60 8. Mellékletek ........................................................................................................... 61
5
1. Bevezetés Dolgozatomban a posttraumás felső végtagsérülések, pontosabban a distalis radius törések fizioterápiájáról lesz szó. A fizioterápia alatt értem a gyógytornát, illetve a lézerkezelést. Napjainkban az orvostudomány számos területén alkalmazzák a lézer sugár
jótékony
hatását,
mint
például
bőrgyógyászati-,
idegrendszeri
megbetegedéseknél, fül-orr gégészeti elváltozásoknál és a vázizomrendszer traumás, illetve degeneratív megbetegedései esetén is. Az érdeklődésem középpontjában tehát az állt, hogy a lézer sugár alkalmazása a gyógytorna mellett mennyiben tud többet nyújtani, mint a magában alkalmazott gyógytorna.
Vizsgálataim
során
összehasonlításra
került
két
csoport.
Az
összehasonlítás alapfeltétele volt, hogy mind két csoport kapjon gyógytornakezelést, és az egyik pluszban lézeres kezelést is.
Természetesen, a gyógytorna
nélkülözhetetlen fizioterápiás eszköze a törést követő rehabilitációnak, mivel mozgás nélkül a fájdalom és duzzanat következtében egyébként is beszűkült fiziológiás mozgástartományok lecsökkennek. Mivel a lézer fénynek számos jótékony hatása ismert ezek: ödéma csökkentés, fájdalomcsillapítás, mikrocirkuláció növelése immunrendszer stimulálása és sejttranszport fokozása, mindezért egyre több beteg kap orvosi beutalót lézeres kezelésre. A vizsgálatok során elkészített mérések eredményeinek segítségével szeretném igazolni a feltett hipotéziseimet.
A mérések hitelesek, ízületi szögmérő segítségével
végeztem őket, ezek alapján biztos következtetéseket tudtam levonni, arra vonatkozóan, hogy a lézerkezelést is kapott csoport miben másabb, mint a másik csoport. A fájdalom változását is lemértem Vizuál Analóg Skála segítségével, mely szintén szemlélteti az eltéréseket. A vizsgálatom fő kérdése a mozgásterjedelem változása és a fájdalom csökkenése a két csoportot összehasonlítva. A vizsgálatban résztvevők kérdőívet is kitöltöttek, melyben kérdések szerepeltek az általános állapotra, a funkcióváltozásra, és a pszichés állapotra vonatkozóan. A jobb 6
szemléltetés érdekében, fotókat is készítettem, meghatározott helyzetekben, mely segítségével szintén lehet következtetéseket levonni. A dolgozatomban a lézeres csoporton belül kétféle típusú lézer készüléket (KLS és MLS lézer) is összehasonlítok, melyek között a különbség a lézer fény felületet ért mértékében mutatkozik meg, mivel, az egyik pont lézer, tehát adott pontokat világít meg, a másik viszont egy nagyobb kiterjedésű összefüggő területet világít meg. A vizsgálatok előtt a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: 1. Feltételezem, hogy a distalis radius törés utáni gyógytornakezelést lézer terápiával kiegészítve gyorsabb javulást várhatunk. 2. Feltételezem, hogy amikor csak gyógytornakezelést alkalmazunk, hamarabb kialakulhat szövődmény. 3. Feltételezem, hogy a nagyobb teljesítményű és nagyobb felületre kiterjedő MLS lézer még jobban meggyorsítja gyógyulást. 4. Feltételezem, hogy a mozgásterjedelem változása azonos idő alatt pozitív funkcióváltozást ér el az MLS lézer hatására, mint a KLS lézer hatására. 5. Feltételezem, hogy gyógytorna nélkül, csak lézerkezeléssel a gyógyulási folyamat lelassul, illetve szövődmények kialakulhatnak. A kutatási eredményeket előre vetítve beigazolódott az, hogy a mozgásterjedelem nagymértékben növekedett a gyógytornát lézerkezeléssel kiegészítve, illetve a fájdalom, ödéma is lecsökkent, és funkciójavulás is észrevehető. Ez a kutatás tanulságos volt számomra, mert az eredmények magukért beszélnek, melyeket a megfelelő részben be is fogok mutatni.
7
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. A lézerfényről általában A lézer sugár a fény egyik fajtája, a fény pedig elektromágneses sugárzás. Az elektromágneses sugárzás széles spektrumú, ide tartozik a rádióhullám, a röntgensugár, de a fény ezen belül abba a tartományba tartozik, melyet az emberi szem érzékel. A fény hullámtermészetű, hullámhosszal rendelkezik, melyet mikronban mérünk. A látható fény tartománya 0,4-0,7 mikron szakaszra esik.
2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai monokromatikus, azaz pontosan azonos a lézernyalábban terjedő fényrészecskék hullámhossza. koherens, azaz, azonos fázisban rezegnek a hullámok, jól polarizált, azaz pontosan meghatározott a hullámban rezgő elektromos tér iránya, optikai eszközökkel könnyen irányítható, behatárolt nyalábban terjed. A lézerfény legfontosabb tulajdonsága, hogy a részecskéi nagyon pontosan azonos fázisban vannak (ez a koherencia). Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy a lézerfényt széles körben lehessen alkalmazni.
2.2. Lézertípusok 2.2.1. Fényt előállító anyag szerint
8
Gázlézerek: ezeknek sugárzó anyaga gáz halmazállapotú. Ezek közül legismertebbek a hélium-neon gázkeveréket tartalmazó gázlézerek, mind iskolai használatban, gyógyászatban és kutatásokban is alkalmaznak. Könnyen előállíthatók. Argon-ion gázlézert alkalmaznak a szemészet területén. Operáló lézerként a gyógyászatban a széndioxid lézert alkalmazzák, de az ipari alkalmazása is jelentős. Folyadék halmazállapotú aktív anyagot tartalmazó lézerek Ezek valamilyen oldószerben oldott festékek festékanyagok felhasználását jelentik. Nagyon drágák és nem túl elterjedtek. Szilárd test lézerek Aktív közegként valamilyen kristályos anyagot tartalmaznak. Ilyen: a rubin lézer, ez volt a legelső, ma viszont a legelterjedtebb a neodímium-yag lézer, lehet alkalmazni bioregulációs kezeléseknél, viszont nagyobb teljesítménynél, megfelelő technikával operálásra is használható. Félvezető/ dióda lézerek Aktív anyaga egy félvezető. Ezekben félvezetőből készült lámpácskák LED-ek vannak, sok háztartási cikkben előfordul, korlátlan élettartamúak és kisméretűek.
2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint Folyamatosan működő lézerek Ezek a bejuttatott energia hatására egy folyamatos elektromágneses nyalábot, látható, vagy nem látható fénysugarat bocsátanak ki. Alkalmazható az iparban, orvosi, kísérleti-kutatási eszközök formájában is. Impulzus lézerek Egy- egy rövid időtartam alatt képesek nagy energia mennyiség kibocsátására. Pillanatnyi teljesítményük nagy, átlagteljesítményük nem olyan nagy.
2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint
9
1. osztályú veszélyességi fokba tartozók: kb. 0,5 mW-nál kisebb teljesítményű lézerek (ezek még az emberi szembe jutva sem okoznak károsodást). 2.
osztályú
veszélyességi
fokba
tartoznak:
ezek
fényteljesítménye:0,5-1mW
teljesítményűek, ekkor még elegendő az emberi reakció (fej elmozdítása, szem becsukása) ahhoz, hogy ne legyen károsodás szembe sugárzás esetén. 3A. osztályú lézerek:1-5mW teljesítményűek: 5mW teljesítménynél, ha jó a reflexe az embernek, még megakadályozható a károsodás, e felett azonban nem. 3B. osztályú lézerek: 5mW feletti teljesítményűek. Ez égési sérüléseket okozhat, operációnál alkalmazzák, de gyógyászati-terápiás célból korlátozottan alkalmazható.
2.2.4. Gyógyászati alkalmazás Kemény és lágy lézerről is beszélhetünk a gyógyászati alkalmazás területén: A kemény/hard
lézereket orvosi műtétek esetén alkalmazzák. Ezek nagy
teljesítménnyel bírnak. A lágy/soft lézereket alkalmazzák a rehabilitáció, gyógyászat során. A lézerdiódás készülékek fajtái, amit az orvoslás területén alkalmazunk: - Pointerek/ ceruzalézerek:1-5mw teljesítményű 670 nm hullámhosszon sugárzó lézer, mely párhuzamos fényű, vagy optika nélküli széttartó nyalábot adnak. Leginkább mutogató pálcának készülnek, de 3-5 mW-os változataik egyszerűbb kezelésekre is alkalmasak. - Kézilézerek: Ezek 5-50mW-os teljesítményűek. Méretük valamivel nagyobb, mint a ceruzalézereké. Csatlakoztathatók hozzájuk száloptikás feltétek, melyek speciális kezelésekhez
szükségesek,
pl.
nőgyógyászati,
fogorvosi,
fül-orr-gégészeti
beavatkozásokhoz és az akupunktúrához is megfelelnek. - Asztali lézerek: Lényegi különbség az előzőektől csak az, hogy elektronikai ellátottsággal rendelkeznek. Akkumulátorosak és hálózati adapterrel rendelkeznek. Be lehet állítani a készüléken az időzített üzemmódot, amikor is a gép kikapcsol, illetve a teljesítmény is szabályozható.
10
- Kombinált készülékek: A legfejlettebb softlézer típusú készülék. Kétféle sugár van egybeépítve, egy HeNe lézer és egy infrasugárzó diódalézer. Ezzel a kétféle lézersugárzással minden softlézeres terápia elvégezhető.
2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai -
sejtszaporodás-, sejtregeneráció-, revascularizáció stimulálása, sejtmembrán-transzport és ATP termelés fokozódik,
-
gyulladás csökkentése,
-
immunrendszer stimulálása,
-
növekvő mikrocirkuláció és fokozódó sejtmembrán transzport.
2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai
-
oedemacsökkentés,
-
fájdalomcsillapítás,
-
izomfeszülés csökkentés,
-
sebgyógyulás gyorsítása.
2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége A lézersugár egy része: Átmegy, elnyelődik, visszaverődik és szétszóródik. Ezek a folyamatok az anyagok fényelnyelési tulajdonságaitól függenek. (a gipszen nem tud áthatolni a lézersugár, ezért nem végzünk a gipszrögzítés alatt lézer terápiát) A szoftlézerek esetében a piros fény (HeNe lézer, dióda lézer) 5-10 mm-es mélységben teljesen elnyelődik a szövetekben, de biológiai hatása15-20 mm-es mélységig is kimutatható. A közel infratartományban működő lézerek fényének biológiai hatása, 40-60mm-es mélységben is kimutatható.
2.4. A csukló anatómiája 11
Mivel a csuklóízület mozgásaiban részt vesz az alkar, ezért az alkar csontjainak anatómiáját is szemléltetem. Az alkart alkotó csontok az ulna és a radius. Hajlított könyöknél, mikor az alkar supinált helyzetben van (tenyér felfelé néz) a két csont párhuzamos. A hüvelyujj felőli oldalon a radius, a kisujj felőli oldalon az ulna található. Legfőképpen a radius vesz rész a csuklóízület alkotásában. A radius distalis vége szélesebb, a proximalis viszont keskenyebb. Az ulna esetében ez fordított. A két csontot egy kötőszövetes lemez, a membrana interossea kapcsolja össze.
2.4.1. Radius/orsócsont Hosszú csöves csont, melynek proximalis fejecsea capitulum radii, mely elkeskenyedő résszel a collum radii-val megy át a diaphysisbe. A capitulum radii felső kimélyített része a fovea capituli radii, mely a capitulum humerivel ízesül. A nyak alatt található elől, ulnarisan a tuberositas radii, melyen a musculus biceps brachii tapad. A radius distalis része fokozatosan kiszélesedik, és dorso-volaris irányban lapított. A hüvelykujji oldalon található a processus styloideus radii. Az ulnaris oldalon az ulna ízesülésére egy kis árok az incisura ulnaris található. A kéztőcsontok felé eső ízületi felszín kimélyített, ez a facies articulari carpea. Ez az ízületi felszín a radius hossztengelyével 30 fokos szöget zár be.
2.4.2. Kéztőcsontok A radius distalis végével ízesülnek a kéztőcsontok (ossa carpi). Ezek apró, szabálytalan alakú csontok, melyek egy proximalis, és egy distalis sorba rendeződnek. 8 csont vesz rést az alkotásában, mind két sorban 4-4 csont helyezkedik el. A proximalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os pisifome, os triquetrum, os lunatum, os scaphoideum. Az os pisiforme és az os triquetrum külön ízületet alkot, míg a másik három csont is, melyeket szalagok kapcsolnak össze, s így a radius felé tojásdad alakú 12
ízületi felszínt alkotnak. A distalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os hamatum, os capitatum, os trapezoideum, os trapezium. Ezt a 4 kis csontot is szalagok fűzik össze.
2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea Az ízületi felszínek közül a fejet a proximalsi kéztőcsontsor alkotja az os pisiforme kivételével. Az ízületi árok pedig a radius distalis vége a facies articularis carpea, melyhez ulnarisan kapcsolódik egy porclemez a discus articularis. A discus articularis a kéztőcsontokat és az ulnat választja el egymástól. Az ízületi tok feszes, volarisan és dorsalisan szalagok (a ligamentum radiocarpeumpalmare és dorsale, valamint a ligamentum ulnocarpeum palmare) erősítik.
2.4.4. A csuklóízület mozgásai A csuklóízület kéttengelyű tojás-ízület. Radioulnaris tengely körül jön létre a dorsalés volar flexio (extensio, flexio), a dorso-volaris tengely körül, mely e tenyér síkjára merőleges, pedig a radialis és ulnaris deviatio. Az aktív ízületi mozgás alkalmával, együttmozgásról beszélünk, mert a radiocarpalis ízületet mozgató izmok áthidalják az intercarpalis ízületet is, ezért hatásuk mind két ízületben érvényesül. Az ízületi mozgásoknak a megfeszülő szalagok vetnek gátat. A radiocarpalis elmozdulásra esik a flexio és ulnaris deviatio míg az intercarpalis ízületre az extensio és radial deviatio. A flexio (volar flexio) 0-80fok közötti; az extensio (dorsal flexio) 0-70fok terjedelmű. Radaialis deviatio:0-20fok; ulnaris deviatio:0-30fok terjedelmű. A csuklóízület szempontjából fontos megemlíteni a canalis carpi-t, mert ezen a kéztő csatornán kóros folyamatok alakulhatnak ki, ami következtében műtéti eljárás is indokolt lehet.(pl:carpalis alagút syndróma esetében). A kéztőcsontok tenyéri oldalán helyezkedik el, egy csontos szalagos csatorna, melyen az ujjak hajlító ina és a nervus medianus halad keresztül. Az eminentia carpi radialis és ulnaris (két kiemelkedés) között feszül a ligamentum carpi transversum, mely a csontos kéztőbarázdát (sulcus carpi) csatornává alakítja (canalis carpi). 13
2.4.5. A csuklóízületre ható izmok -
musculus flexor carpi radialis, mely ered a humerus medialis epicondylusán, és tapad II.metacarpus basisán, ezt a nervus medianus idegezi be. A kéz flexiojában és radialis deviatiojában vesz részt.
-
musculus palmaris longus, mely ered szintén a humerus medialisepicondylusán, és az aponeurosis palmarisba sugárzik. Szintén a nervus medianus idegezi be. A kéz flexiojában és az aponeurosis palmaris megfeszítésében vesz részt.
-
musculus flexor carpi ulnaris, mely ered az epicondylus medialison és az ulnán, tapad az os pisiforme közbeiktatásával az os hamatumon. A nervus ulnaris idegezi be, a kéz flexiojában és ulnaris deviatiojában vesz részt.
-
musculus extensor carpi radialis longus, mely ered a humerus epicondylus lateralisa felett, és tapad a II. kézközépcsont basisán a kézhát felőli oldalon. A nervus radialis idegezi be, a kéz extensiojában és radialis deviatiojában vesz részt.
-
musculus extensor carpi radialis brevis, mely ered szintén a humerus epicondylus lateralisán, és tapad a III. kézközépcsont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis idegezi be, a kéz extensiojában vesz részt.
-
musculs extensor carpi ulnais, mely ered a lateralis epicondyluson és az ulnan, tapad az V. metacarpus csont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis idegezi be, a kéz ulnaris deviatiojában és dorsalflexiojában vesz részt. Ezek a legfontosabb izmok, melyek a csukló mozgásaiban szerepet játszanak.
2.5. Radius törés formái és ellátásuk Az egyik leggyakoribb töréstípusok közé tartozik a radius distalis epiphysisének a törése. Három féle formáját különítjük el. 1. Extraarticularis (ízületen kívüli) törések 14
Ide tartozik a colles törés, ami az epimetaphysis határán jön létre, nyújtott tenyérre eséskor. Ebben az esetben a törés haránt, vagy ferde irányú, elmozdulás jöhet létre dorsalis és radialis irányban dorsalis tengelyeltéréssel, ez a típusos radius törés (fractura radii in loco typico). A dolgozatomban ezzel a töréstípussal foglalkozom. Ide tartozik még a Smith-törés, ami flexios típusú törés, palmaris billenéssel, és kézháti erőbehatásra jön létre. 2. Részleges intraarticularis (ízületen belüli) törések processus styloideus radii törése, ami előfordulhat a kéztőcsontok ficamával és törésével. Barthon-törés, ez extensios, vagy flexios törés, ami ízületbe hatoló és dorsalis, vagy palmaris elmozdulással jár. 3. Teljes intraarticularis (ízületen belüli) törések: ide a T/Y alakú, illetve romtörések tartoznak. Tünetek: Legjelentősebb tünetek közé tartoznak a fájdalom, duzzanat, és deformáltság. Típusos törésnél jellegzetes formájú a deformáltság, úgynevezett bajonettállás, melynél a kéz dorsalis és radialis irányban elmozdult.
2.5.1. A törés kezelése A törést helyre kell tenni, amit érzéstelenítésben végzünk, ezután felvágott gipszet helyezünk fel, melyben az ujjak alapízületeinek mozgását lehetővé kell tenni. Néhány nap elteltével, mikor az oedema lecsökkent, körkörös gipszet helyezünk fel. A rögzítést 4-6 hétig tartjuk fenn. Darabos törések esetében vállig érő gipszet helyezünk fel, amit 6-8 hét után vehetünk le. Ha a törés elmozdul, műtéti kezelés kapcsán stabil belső rögzítést végzünk dróttűzéssel, vagy külső rögzítővel biztosítjuk a reponált helyzetet.
2.5.2. Törés után kialakult szövődmények
15
1. Ha a törés tengelyeltéréssel gyógyul, a csuklómozgások lényegesen beszűkülhetnek, létrejöhet az ulna fejecsében subluxatio, ezáltal a pronatioban, supinatioban fájdalmas mozgásbeszűkülés alakulhat ki. 2. Szintén a tengelyeltérés következtében a nervus medianusban megtöretés jöhet létre, ami carpalis alagút syndromához vezethet. 3. A musculus extensor pollicis longus inának fedett szakadása. Ha a törés az ín alatt helyezkedik el, az éles csontfelszín felsértheti, vagy a fellépő nyomásfokozódás miatt degenerálódik, majd később erős mozdulathatására elszakad. 4. Sudeck dystrophia, mely főként a 40-60 év közötti nőknél fordul elő. A nem megfelelő kezelés következtében, szoros gipszrögzítés, többszöri helyretétel, és erőszakos utókezelések okozzák a kialakulását. Tehát, hogy ez ne következzen be, nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata Mielőtt hozzákezdenénk a kezeléshez, ellenőrizni kell a gipszből kilátszó részeket, mert ebből következtetni lehet arra, hogy a gipsz megfelelően van e felhelyezve, nincs elszíneződve, feldagadva a végtag, érez e zsibbadást. Ha mindezekről meggyőződtünk elkezdhetjük a szabadon lévő ízületek mozgatását. Kialakulhat az ujjak alapízületeiben az extensios contractura 1-2 hét alatt, ezért a megelőzésre gondot kell fordítani. Gipszben végezhet a sérült könnyebb munkát is. Fontos figyelmeztetni a beteget arra, hogy a ne féljen használni az egyébként érintetlen könyök és váll ízületét, illetve ezeket az ízületeket is tornáztatni kell, mert, ha nem, előfordulhat, hogy adductios contractura alakul ki a vállízületében. Gipszlevétel után aktív tornát végeztetünk szárazföldön és langyos vízben is, úgy, hogy a betegnek ne okozzon fájdalmat a torna. Kerülni kell a forró vizet, az erőltetett, fájdalmas kezelést, a masszázst, mert ez elősegíti a Sueck-syndroma kialakulását. Elősegíti még a javulást a későbbiekben alkalmazott jegelés, tens, interferencia, ultrahangkezelés, illetve lézerkezelés, melyek a későbbiekben már a nagyobb funkciójavulást is elősegítik.
16
3. Anyag és módszer 3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása A vizsgálat során két csoportot hasonlítottam össze, melyben összesen huszonhatan vettek részt. 13-13 fő szerepelt mind a két csoportban. Férfiak és nők egyaránt részt vettek a kutatásban. Életkorukat tekintve 18 és 71 év közöttiek voltak, vegyesen mind két csoportban közel azonos arányban. A törés típusa, mindenkinél fractura radii in loco typico volt. Kétféle módon történt a törés kezelése, a csoportok egyik felének konzervatívan volt rögzítve a helyretétel után a csuklója, a másik felének pedig műtéti beavatkozásra került sor. (Mindkét csoportban részt vettek konzervatív és operatív módon kezeltek) A vizsgálatokhoz a beteganyagot biztosította Miskolcon a Megyei Kórház Traumatológiai Osztálya, a Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztálya és a mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ. A felméréseket 2010 júniusában kezdtem és 2010 októberében fejeztem be.
3.2. Kezelés és vizsgálat leírása Minden beteg 15 kezelést kapott, ami a gyógytornát illetően mindenki, viszont az egyik csoport lézerkezelést is kapott még a gyógytorna mellé. A kezelés elején az első gyógytorna után, mindenkinél méréseket végeztem. Ízületi szögmérő segítségével lemértem a csukló mozgásterjedelmét. Mind a radialdeviatiot, ulnar-deviatiot, dorsal-flexiot és volar-flexiot is felmértem, hogy egy kiindulási képet kapjak a csukló mozgásterjedelméről. Ezután egy kérdőívet töltettem ki, melyben rákérdeztem a beteg általános egészségi – lelki állapotára, hogy a törés miatt előfordult-e a munkavégzés és egyéb mindennapi tevékenységének csökkentése, illetve, hogy a fájdalom miben zavarta, akadályozta munkájában. 17
A beteget megkértem, hogy egy vizuál analóg skálán, jelölje be a fájdalmának a mértékét, erősségét. Ezt követően fényképet készítettem a csuklóról bizonyos helyzetekben. Pontosan beállított, mindenkinél egyforma helyzetet vettem fel. Mindkét alkart könyökben 90 fokban behajlítva párhuzamosan helyeztem az asztalra, majd beállítottam a helyzeteket (radial-ulnar deviatioba; dorsal-volar flexioba), és ezekben a helyzetekben készítettem el a fényképet, amiken szemléltetésképpen jól látszik az egymás mellett elhelyezkedő egészséges és törött csukló közötti különbség és így, ellenőrizni lehet a bekövetkezett változást.
3.2.1. Gyógytorna A gyógytornát mindenkinél egyénre szabottan végeztem, a különböző a fájdalomtűrő képességek miatt, amit az időjárás és egyéb állapotok is befolyásolnak, ezért ezt mindig figyelembe vettem a kezelések során, nehogy szövődmény alakuljon ki. Azoknál a betegeknél, akiknek műtéti beavatkozásra volt szükségük, a tornát megelőzően hegmasszázst is alkalmaztam, a heg lazítására. Az első gyógytorna, alkalmával tájékozódtam a beteg állapotáról, a csuklót illetően, és fájdalom határig vezetett aktív tornát illetve aktív tornát végeztettem. A vezetett aktív tornában szerepelt PNF technika, melyet az izom erősödése és a koordináció javulása érdekében alkalmaztam. A PNF technikákból a következőket választottam Hold-relax technika: a mozgáspálya növelésére, az izomzat lazítására, ezt a technikát óvatosan alkalmaztam, mivel Én adok ellenállást és a betegnek, amit meg kell tartania, úgyhogy figyeltem, az ellenállás mértékére, hogy a fájdalom határon belül maradjak. Contract-relax technika: a mozgáspálya növelésére, illetve az izomaktivitás fokozására használtam ezt a technikát. Az elmozdulással járó technikát szintén óvatosan alkalmaztam, mert az ellenállásomnak itt sem volt szabad nagynak lennie, nehogy valamilyen traumát okozzak.
18
Postizometrikus relaxáció: ez a technika, mivel az aktív és passzív sztrecsing keveréke szintén kiválóan alkalmas volt a rögzítés, fájdalom, ödéma következtében kialakult kontraktúrás izmok lazítására. A technika végén egyelőre még kíméletesebb passzív nyújtást alkalmaztam. A tornába beépítettem önállóan végrehajtandó gyakorlatokat, melyeket a beteg saját izomerejével végzett, és ezekben a feladatokban az ép végtag is dolgozott, motivációként, hogy a beteg képet kapjon arról, hogy hol tart az érintett oldal az éphez képest.
3.2.2. Segédeszközök Segédeszközöket is használtam, melyek a funkció javulásában segítettek. Ilyen segédeszköz volt az ujj extensor erősítő, illetve az ujj flexor erősítő, melynek a gyengébbik változatát alkalmaztam a kezelés elején. Használtam még a flexor erősítő szitát, ebből is a gyengébb, zöld-sárga változatot, mellyel erősítettem az ujj flexorokat, dorsal-volar flexorokat, a radial-ulnar deviatiot végző izmokat és a pro-supinatiot végző izmokat is. A szorító erő fokozására alkalmaztam szivacslabdát.
3.2.3. Kiegészítő lézer terápia A gyógytorna után kapták meg a lézerkezelést azok a betegek, akik a lézeres csoportba tartoztak. A 13 főből 10 beteg az asztali lézerek közül az MLS típusú lézerrel volt kezelve, melynek sugárzása egy nagyobb felületre terjed ki, és különböző hullámhosszúságú lézersugárzás szinkronizálásán alapszik. A maradék 3 beteg, KLS típusú lézerrel volt kezelve, melyhez lézer zuhany volt csatlakoztatva, amiben 6 lézerdióda van, amely nem összefüggően világítja meg a felületet, hanem a 6 pontnak megfelelően. Tehát a két gép között a sugárzási felület nagyságában és programozhatóságában van különbség, mivel az MLS lézer esetében a különböző tünetekre, syndromákra külön programok szerkeszthetők, míg a másik esetben ez nem lehetséges. Annak érdekében, hogy a kéttípusú lézert is össze tudjam hasonlítani, hogy 19
van e különbség a két típus között, készítettem még három-három főből álló csoportot, mely csoportok tagjai közül hárman MLS lézerrel, hárman KLS lézerrel voltak kezelve.
3.2.4. A kezelés további menete A következő kezelések alkalmával is ugyan ezt az irányvonalat vittem tovább, változás az ellenállás fokozásában, és az ismétlési szám növelésében volt. Ahogy a beteg állapota engedte, fokozatosan építettem be a nehezebben kivitelezhető gyakorlatokat is, illetve a segédeszközök közül is beépítettem fokozatosan az erősebb változatot. Az ujj flexor erősítő szitának bevezettem a piros-kék változatát, mely erősebb, mint a sárga-zöld. A tízedik kezelés alkalmával, egy újabb felmérést végeztem, melyben szintén lemértem a mozgáspályát ízületi szögmérő segítségével, kitöltettem a kérdőívet, amit az első kezelés alkalmával is, egy vizuál analóg skálát, a fájdalom mértékének az ellenőrzésére, végül újabb képeket készítettem a csuklóról a beállított helyzetekben. A további kezelések alkalmával is változtattam a gyakorlatok nehézségén, ismét növeltem az ismétlési számot, az ellenállás mértékét. Bevezettem a thera-band szalaggal végzett gyakorlatokat, a zöld színű szalag segítségével színesítettem a mozgásprogramot. Mikor erősödött a beteg izomereje, nehezítettem az ellenálláson és a szalag erősségén, úgy, hogy több rétegben hajtottam össze a szalagot, így nagyobb izomerővel kellett dolgoznia a betegnek. Természetesen, az idősebb, vagy nehezebben gyógyuló, kevésbé motivált betegeknél, nem lehetett olyan nagymértékben előre haladni az ellenállás változtatásával és az ismétlési szám fokozásával, illetve a segédeszközt sem nehezítettem annyira, de úgy próbáltam összeállítani a feladatokat, hogy a beteg saját állapotukhoz képest javulást érjenek el. Akik viszont nagymértékű javulást mutattak, azoknál segédeszközként 0.5; 1; 1.5 kg-os súlyt is a kezükbe tudtam adni. Kiegészítésként a napi fél óra torna mellé házi feladatként tanácsoltam a foglalkozáson megtanult feladatok gyakorlását, minél többszöri ismétlését.
20
Az utolsó alkalommal (15. kezelés) ahogy az eddigiek során, szintén a torna után végeztem el a felméréseket. Minden felmérést a mozgásterjedelmet illetően elvégeztem az ízületi szögmérő segítségével, a kérdőívet kitöltettem, a vizuál analóg skálán bejelöltetem a beteg szerint a fájdalmának a mértékét, végül a fényképeket is elkészítettem, minden helyzetben, ahogy az előző mérések alkalmával történt. Ekkor a beteg megtekinthette az általa kitöltött kérdőíveket, vizuál analóg skálákat, és képeket, hogy láthassa, milyen állapotot ért el a kezelés elejétől a végéig. Természetesen, a betegekről semmilyen személyes adatot nem használtam fel a dolgozat készítése kapcsán, és a fotók készítését is úgy végeztem, hogy a beteg arcának kihagyásával, a vizsgálandó területet lehessen látni a képen úgy, hogy senkit se lehessen felismerni rajta. (A kétféle típusú MLS és KLS típusú lézerről készített képek, és néhány fénykép a betegek mozgásterjedelmének változásáról a 8. számú mellékletben megtalálható).
21
4. Eredmények
4.1.1.
Radial-deviatios
mozgásról
készített
mérések
eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
1. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport radial-deviatiojának változása. Az ábra x tengelye jelöli a 13 beteget, az y tengelye, pedig a mozgásterjedelmet, fokértékben mutatja. Konrollcsoport radial-deviatio értékei
Y 35
1. mérés
30 25 20
3. mérés
15 10 5 0
Ar ie Já lla n T. osn G yö é rg y B. né I Cs stvá .S n án P. d At til or a S. Imr e Jó zs e H. fné Lá sz l H. ó An S. An ita dr ás né I.
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
22
2. ábra: A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek radialdeviatiojának változását mutatja a diagram. Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a mozgásterjedelmet, fokokban szemlélteti. Radial-deviatio változások értékei név
I. mérés III. mérés százalékban +
értékben +
B. Katalin
10
30
200,00%
20
S. Józsefné
6
18
200,00%
12
Katalin
18
20
11,11%
2
V. Lászlóné
10
16
60,00%
6
Sárika néni
17,5
30
71,43%
12,5
O. Tamás
30
32
6,67%
2
D. Attila
45
45
0,00%
0
B. Kálmánné
15
19
26,67%
4
P. György
2
18
800,00%
16
T. Istvánné
0
19
0,00%
19
B. Jenőné
20
22
10,00%
2
Dr. J. Orsolya
13
17
30,77%
4
K. Sándorné
0
13
0,00%
13
108,97%
9
Antalné V.
átlagban
3. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával.
Radial-deviatio változások értékei I.
III.
százalékban
értékben
név
mérés
mérés
+
+
Ica
20
25 23
25,00%
5
K. Attila
30
32
6,67%
2
Emese
17
29
70,59%
12
Ariella
25
30
20,00%
5
I. Jánosné
5
15
200,00%
10
T.Györgyné
0
15
0,00%
15
B. István
9
20
122,22%
11
Cs. Sándor
0
20
0,00%
20
Imre
5
15
200,00%
10
S.Józsefné
5
15
200,00%
10
H. László
12
20
66,67%
8
H. Anita
5
20
300,00%
15
8
16
100,00%
8
100,86%
10
P. Attila
S. Andrásné átlagban
4. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával. Mint kiderül a táblázatokból, hogy a lézeres csoport eredményei értékben átlagosan 9 fokot javultak, ami százalékértékben 108,97%-os javulást jelent átlagban, szemben a kontrollcsoporttal, akik nem kaptak lézerkezelést, fokértékben ugyan 10 az átlagos javulás, de ebben az esetben ez átlag 100,86%-os javulást jelent. A lézer kiegészítő terápia ebben az esetben 8,11%-kal növelte a radial-deviatios mozgást a csuklóban.
24
4.1.2.
Ulnar-deviatios
mozgásról
készített
mérések
eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
Y
Uln.dev. értékek változása 1. mérés
45 40
3. mérés
35 30 25 20 15 10 5 X
S.
B.
Ka ta lin An Jó ta zs ln ef é né V. Ka ta V. lin Lá sz l Sá ó né rik a né ni O .T am ás D. At B. tila Ká lm án né P. G yö rg T. y Is tv án né B. Je nő Dr né .J .O rs ol K. Sá ya nd or né
0
5. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport ulnar-deviatiojának változása az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 embert, illetve a hozzájuk tartozó első és utolsó alkalmat, míg az y tengely a mozgásterjedelmet mutatja fokértékben.
25
Kontrollcsoport ulnar-deviatio értékei Y 40 35 1. mérés
30 25 20
3. mérés
15 10 5 0
I.
Ar ie l Já la no sn T. é G yö rg yn é B. Is Cs tvá .S n án P. do At r t il a Im S. Jó re zs ef né H. Lá sz ló H. An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
6. ábra: A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek ulnar-deviatiojának változását mutatja a diagram. Az x tengely mutatja a 13 beteget, és a két mérést, az y tengely pedig az ulnar-deviatio fokértékét ábrázolja. Ulnar-deviatio változások értékei név
I. mérés III. mérés százalékban +
értékben +
B. Katalin
9
20
122,22%
11
S. Józsefné
4
27
575,00%
23
Katalin
30
40
33,33%
10
V. Lászlóné
12
20
66,67%
8
Sárika néni
15
32
113,33%
17
O. Tamás
20
30
50,00%
10
D. Attila
20
45
125,00%
25
B. Kálmánné
18
30
66,67%
12
P. György
10
30
200,00%
20
T. Istvánné
29
35
20,69%
6
Antalné V.
26
B. Jenőné
30
35
16,67%
5
Dr. J. Orsolya
0
25
0,00%
25
K. Sándorné
0
32
0,00%
32
106,89%
16
átlagban
7. ábra: A lézeres csoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával. Ulnar-deviatio változások értékei I.
III.
százalékban
értékben
név
mérés
mérés
+
+
Ica
15
30
100,00%
15
K. Attila
25
35
40,00%
10
Emese
20
30
50,00%
10
Ariella
20
38
90,00%
18
I. Jánosné
0
22
0,00%
22
T.Györgyné
0
30
0,00%
30
B. István
5
20
300,00%
15
Cs. Sándor
20
30
50,00%
10
Imre
3
25
733,33%
22
S.Józsefné
12
25
108,33%
13
H. László
20
30
50,00%
10
H. Anita
2
25
1150,00%
23
10
20
100,00%
10
213,21%
16
P. Attila
S. Andrásné átlagban
8. ábra: A kontrollcsoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával. 27
Látszik, hogy mind a két esetben az értéket tekintve egyaránt 16-16 az átlagos javulás. A százalékot tekintve viszont a lézeres csoportnál ez 106,89%-ot jelent, a kontrollcsoportnál 213,21% az átlagos javulás. Tehát ebben az esetben a különbség az átlagos százalékot tekintve, 106,32%. A kontroll csoportban, ebben az esetben ennyivel jobb eredmény született.
4.1.3.
Dorsal-flexios
mozgásról
készített
mérések
eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
9. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport dorsal-flexiojának változása az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely a dorsal-flexio fokértékeinek változását mutatja a mérések során.
28
Kontrol csoport dorsal-flexio értékei Y 80 70 1. mérés
60 50
3. mérés
40 30 20 10 0
I.
Ar ie l Já la n T. osn G yö é rg yn é B. Is Cs tvá .S n án P. do At r t il a Im S. re Jó zs ef né H. Lá sz l H. ó An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
10. ábra: A kontrollcsoport dorsal-flexiojának változása az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a fokértékeket, az y tengely, pedig a 13 embert. Dorsal-flexio változások értékei név
I. mérés III. mérés százalékban +
értékben +
B. Katalin
44
57
29,55%
13
S. Józsefné
5
43
760,00%
38
Katalin
30
57
90,00%
27
V. Lászlóné
41
49
19,51%
8
Sárika néni
52
75
44,23%
23
O. Tamás
35
45
28,57%
10
D. Attila
50
60
20,00%
10
B. Kálmánné
25
40
60,00%
15
P. György
0
38
0,00%
38
T. Istvánné
38
68
78,95%
30
B. Jenőné
43
52
20,93%
9
Antalné V.
29
Dr. J. Orsolya
0
16
0,00%
16
K. Sándorné
0
40
0,00%
40
88,60%
21
átlagban
11. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport dorsal-flexios értékeinek változását szemlélteti, az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben. Dorsal-flexio változások értékei I.
III.
százalékban
értékben
név
mérés
mérés
+
+
Ica
20
35
75,00%
15
K. Attila
50
75
50,00%
25
Emese
30
49
63,33%
19
Ariella
40
60
50,00%
20
I. Jánosné
0
20
0,00%
20
T.Györgyné
5
30
500,00%
25
B. István
30
46
53,33%
16
Cs. Sándor
30
45
50,00%
15
Imre
0
38
0,00%
38
S.Józsefné
20
38
90,00%
18
H. László
40
45
12,50%
5
H. Anita
30
45
50,00%
15
35
45
28,57%
10
78,67%
19
P. Attila
S. Andrásné átlagban
12. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport dorsal-flexios mozgásterjedelmének változását mutatja az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben.
30
A lézerkezelést is kapottak esetében a fokértékbeli javulás átlagosan 21 fok, ami 88,60%-ot jelent átlagosan. A kontrollcsoport esetében átlagban 19 fok a javulás, ami 78,67%-os átlagos javulást jelent az első mérésekhez képest. Tehát a lézerkezelést is kapottaknál 9,93%-al többet segített a kiegészítő terápia.
4.1.4.
Volar-flexios
mozgásról
készített
mérések
eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
Y
Lézercsoport volar-flexio értékei
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1. mérés 3. mérés
S.
B.
Ka ta An Jó lin ta zs ln e é V. fné K V. a ta Lá lin sz S á ló n rik é a né ni O .T am ás D. B. A Ká ttila lm án né P. G yö rg T. y Is tv á B. nné Dr Je n ő .J . O né rs K. o Sá lya nd or né
X
13. ábra: Ez a diagram mutatja a lézerkezelésben is részesült csoport volar-flexiojának a változását az első és utolsó mérés alkalmával. Az x tengely mutatja, a 13 embert, illetve az első és utolsó mérést, míg az y tengely mutatja a volar-flexio fokértékbeli változását.
31
Kontrollcsoport volar-flexio értékei
Y 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1. mérés 3. mérés
I.
Ar ie Já lla n T. osn G yö é rg y B. né I Cs stvá .S n án P. d At til or a S. Imr e Jó zs e H. fné Lá sz l H. ó An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
14. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit ábrázolja az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 embert, az y tengely pedig a volar-flexio értékeit fokokban. A két vonaldiagram jól szemlélteti a változásokat az egyes embereknél a két mérés alkalmával.
Volar-flexio változások értékei név
I. mérés III. mérés százalékban +
értékben +
B. Katalin
23
34
47,83%
11
S. Józsefné
10
52
420,00%
42
Katalin
21
60
185,71%
39
V. Lászlóné
35
50
42,86%
15
Sárika néni
70
84
20,00%
14
O. Tamás
40
70
75,00%
30
D. Attila
55
90
63,64%
35
B. Kálmánné
12
34
183,33%
22
P. György
30
46
53,33%
16
T. Istvánné
0
40
0,00%
40
Antalné V.
32
B. Jenőné
32
45
40,63%
13
Dr. J. Orsolya
17
57
235,29%
40
K. Sándorné
2
40
1900,00%
38
251,36%
27
átlagban 15.
ábra:
A
táblázat
a
lézerkezelést
is
kapott
csoport
volar-flexios
mozgásterjedelmének a változásait mutatja, százalék és fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával.
Volar-flexio változások értékei I.
III.
százalékban
értékben
név
mérés
mérés
+
+
Ica
30
40
33,33%
10
K. Attila
50
80
60,00%
30
Emese
33
55
66,67%
22
Ariella
50
90
80,00%
40
I. Jánosné
15
36
140,00%
21
T.Györgyné
2
22
1000,00%
20
B. István
15
22
46,67%
7
Cs. Sándor
0
18
0,00%
18
Imre
5
20
300,00%
15
S.Józsefné
10
25
150,00%
15
H. László
28
33
17,86%
5
H. Anita
40
48
20,00%
8
30
40
33,33%
10
149,84%
17
P. Attila
S. Andrásné átlagban 33
16. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit mutatja a táblázat, az első és utolsó mérést összehasonlítva, százalék és fokértékben. Jól látszik, hogy a kiegészítő lézer terápiás csoportnál a volar-flexio átlagosan 27 fokot javult, ami 251,36%-ot jelent átlagosan. A csak gyógytornában részesültek esetében pedig a volar-flexio átlagosan 17 fokot javult, ami 149,84%-os javulást jelent. Ebben az esetben a kiegészítő lézerkezelést kapott csoport 101,52%-kal (átlagosan) jobb eredményt mutat.
4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között
17. ábra: A gyógytorna mellett lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg Skálájának, azaz a fájdalmat jelző skálának az értékeit mutatja három mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi számértékben. 34
Kontrollcsoport vas. értékeinek változása Y 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1. mérés 2. mérés 3. mérés
I.
Ar ie l Já la no T. sn G yö é rg yn é B. Is t Cs vá .S n án P. d At til or a S. Imre Jó zs e H. fné Lá sz l H. ó An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
18. ábra: A csak gyógytornakezelést kapott csoport Vizuális Analóg skálájának, azaz a fájdalmat jelző skálának az értékeit ábrázolja három mérés alkalmával. Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi számértékben. VAS skála változások értékei név
I. mérés III. mérés százalékban -
értékben -
B. Katalin
40
10
-75,00%
-30
S. Józsefné
90
10
-88,89%
-80
Katalin
90
5
-94,44%
-85
V. Lászlóné
75
45
-40,00%
-30
Sárika néni
50
10
-80,00%
-40
O. Tamás
63
53
-15,87%
-10
D. Attila
25
0
-100,00%
-25
B. Kálmánné
90
40
-55,56%
-50
P. György
80
40
-50,00%
-40
T. Istvánné
90
15
-83,33%
-75
B. Jenőné
50
20
-60,00%
-30
Antalné V.
35
Dr. J. Orsolya
90
30
-66,67%
-60
K. Sándorné
100
20
-80,00%
-80
-68,44%
-49
átlagban
19. ábra: A lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első és a harmadik mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg által bejelölt érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a fájdalom csökkenését mutatják százalékban.
VAS. skála változások értékei értékben
I.
III.
név
mérés
mérés
Ica
50
30
-40,00%
-20
K. Attila
0
0
0,00%
0
Emese
40
10
-75,00%
-30
Ariella
50
3
-94,00%
-47
I. Jánosné
90
68
-24,44%
-22
T.Györgyné
95
72
-24,21%
-23
B. István
90
67
-25,56%
-23
Cs. Sándor
75
57
-24,00%
-18
Imre
85
65
-23,53%
-20
S.Józsefné
90
68
-24,44%
-22
H. László
80
68
-15,00%
-12
H. Anita
50
43
-14,00%
-7
50
38
-24,00%
-12
-31,40%
-20
százalékban - -
P. Attila
S. Andrásné átlagban
36
20. ábra: A kontrollcsoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első és a harmadik mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg által bejelölt érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a fájdalom csökkenését mutatják százalékban. Látható, hogy a fájdalom a lézeres csoportban átlagosan 49 értéket csökkent, ami átlagosan 68,44%-os csökkenést jelent, tehát 68,44%-ot csökkent a fájdalom átlagban. A kontrollcsoport esetében átlagosan 20 értéket csökkent a fádalom, ami 31,40%-ot jelent átlagban. Tehát a lézerkezelést is kapottak esetében a fájdalom átlagosan 37,04%-al nagyobb mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest.
4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek összehasonlítása KLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei Y 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Sárika néni O. Tamás D. Attila
X 1
2
3
21. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket.
37
MLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei
Y 35 30 25
B. Katalin
20
P. György
15
T. Istvánné
10 5 0
X 1
2
3
22. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket. Mindkét ábrán jól látszik a mozgásterjedelem növekedése. Radial-deviatios változás
MLS Név
I.
III.
értékben +
százalékban +
B. Katalin
10
30
20
200%
P. György
2
18
16
800%
T. Istvánné
0
19
19
0%
18
333%
átlagban KLS I.
III.
17,5
30
13
71%
O. Tamás
30
32
2
7%
D. Attila
45
45
0
0%
5
26%
Sárika néni
átlagban
23. ábra: Ebből a táblázatból kiderül a százalékos és fok értékbeli változás az MLS és KLS lézerrel kezelteknél a radial-deviatios mozgást tekintve. 38
Jól látszik a különbség, hogy az első méréshez képest mennyit javultak az eredmények. Az is kiderül, hogy az MLS lézerrel kezelt három betegnél átlagosan 18 fokot javult ez a mozgás, ami százalékban átlagosan 333%-os javulást jelent. Ezzel szemben a KLS lézerrel kezelteknél átlagosan 5 fokos javulás figyelhető meg ami, átlag 26%-os javulást jelent. Tehát ebben az esetben az MLS lézer 307%-al többet javított a radial-deviatios mozgáson, mint a KLS típus.
4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek összehasonlítása KLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei Y 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Sárika néni O. Tamás
D. Attila
X 1
2
3
24. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. 39
MLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei Y 40 35 30
B. Katalin
25 P. György
20
T. Istvánné
15 10 5 0
X 1
2
3
25. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását ábrázolja a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. Ulnar-deviatios változás
MLS Név
I.
III.
értékben +
százalékban +
B. Katalin
9
20
11
122%
P. György
10
30
20
200%
T. Istvánné
29
35
6
21%
12
114%
átlagban KLS I.
III.
Sárika néni
15
32
17
113%
O. Tamás
20
30
10
50%
D. Attila
20
45
25
125%
17
96%
átlagban
26. ábra: A táblázat mutatja a százalék és fok értékbeli különbségeket, illetve az MLS és KLS lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását. 40
Mint kiderül, ebben az esetben is javulnak az értékek, méghozzá az MLS típusnál átlagosan 12 fokot , azaz 114%-ot javul az ulnar-deviatio . A KLS típusnál átlagban 17 fok, 96 % a javulás. Fokértékben ugyan jobb eredményt mutat a KLS típussal kezeltek eredményei, de százalékra levetítve 18%-al jobb eredményt értünk el az MLS típust alkalmazva.
4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek összehasonlítása
KLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei Y 80 70 60
Sárika néni
50 O. Tamás
40 30
D. Attila
20 10 0
X 1
2
3
27. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. 41
MLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei Y 80 70 60 50 40 30
B. Katalin P. György T. Istvánné
20 10 0
X 1
2
3
28. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását mutatja, szintén a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. Dorsal-flexios változás
MLS Név
I.
III.
értékben +
B. Katalin
44
57
13
30%
P. György
0
38
38
0%
T. Istvánné
38
68
30
79%
27
36%
átlagban
százalékban +
KLS I.
III.
Sárika néni
52
75
23
44%
O. Tamás
35
45
10
29%
D. Attila
50
60
10
20%
14
31%
átlagban
42
29. ábra: Az MLS, KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását mutatja, százalék és fokértékben. Az MLS típusnál a dorsal-flexio átlagosan 27 fokot javult, ami a három beteg esetében 36%-os javulást jelent, míg a KLS típust tekintve, ugyanez a mozgás átlagban14 fokot javult, ami 31%-ot jelent. Ebben az esetben is 5%-kal többet teljesített az MLS típusú lézer.
4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek összehasonlítása KLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei Y 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Sárika néni O. Tamás D. Attila
X 1
2
3
30. ábra: Ez a diagram mutatja a KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. 43
MLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei Y 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
B. Katalin P. György T. Istvánné
X 1
2
3
31. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit lehet látni az ábrán a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. Volar-flexios változás
MLS Név
I.
III.
értékben +
százalékban +
B. Katalin
23
34
11
48%
P. György
30
46
16
53%
T. Istvánné
0
40
40
átlagban
22
51%
KLS I.
III.
Sárika néni
70
84
14
20%
O. Tamás
40
70
30
75%
D. Attila
55
90
35
64%
26
53%
átlagban
44
32. ábra: A táblázat mutatja, hogy az első méréshez képest milyen fok és százalékértékű javulást értünk el a volar-flexios mozgásban a KLS és MLS típust összehasonlítva. Látszik, hogy az MLS típusnál átlagosan 22 fok a javulás, ez 51%-os javulást jelent, míg a KLS típusnál 26 fok, 53% átlagban a javulás. Ebben az esetben a KLS típust alkalmazva 2%-kal nagyobb javulást értünk el.
4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért értékeknek összehasonlítása
KLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei
X
3 D. Attila O. Tamás
2 Sárika néni
1 Y 0
10
20
30
40
33. ábra
45
50
60
70
MLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei
X
3 T. Istvánné P. György
2
B. Katalin
1 Y 0
20
40
60
80
100
34. ábra 33. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit mutatja, három alkalommal. Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a fájdalom erősségét. Jól látszik a fájdalom csökkenése az egyes esetekben. 34. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit mutatja, három alkalommal. Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a fájdalom erősségét. Vas.skála változás
MLS Név
I.
III.
értékben -
B. Katalin
40
10
-30
-75%
P. György
80
40
-40
-50%
T. Istvánné
90
15
-75
-83%
-48
-69%
átlagban
százalékban -
KLS I.
III.
Sárika néni
50
10
-40
-80%
O. Tamás
63
53
-10
-16%
46
D. Attila
25
0
átlagban
-25
-100%
-25
-65%
35. ábra: Az MLS és KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálán mért fájdalom összehasonlítása olvasható ki a táblázatból, mégpedig az első és utolsó mérés alkalmával. Kiolvasható, hogy az MLS típusnál a fájdalom átlagosan 48 értéket csökkent, ami 69%-os csökkenést jelent, míg a KLS típusnál átlagosan 25 értéket, ami 65%-os csökkenést figyelhetünk meg. Ez azt jelenti, hogy az értéket tekintve az MLS típus 23 értékkel és 4%-al nagyobb mértékben csökkenti a fájdalmat szemben a KLS típussal.
4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése (A kérdőívet, az ábrákhoz segítségül, az 1-es számú mellékletben lehet megtekinteni.)
4.3.1. A kérdőívben szereplő 1. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.
47
36. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. A diagram alapján 7 embernél javulás figyelhető meg a kérdést illetően. 1. kérdés: Hogyan jellemezné egészségét?
Y
6 5
1. mérés
4
2. mérés
3
3. mérés
2 1 0
I.
Ar ie l Já la no sn T. G yö é rg yn é B. Is Cs tvá .S n án P. do At r t il a I S. mre Jó zs ef né H. Lá sz l H. ó An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
37. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés alkalmával. 48
Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 6 ember esetében.
4.3.2. A kérdőívben szereplő 2. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.
38. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. A diagram alapján javulás figyelhető meg a kérdést illetően 9 embernél, tehát Ők jobban érezték magukat.
49
2. kérdés: Egy hét múltán milyennek érzi egészségi állapotát? Y 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
1. mérés 2. mérés 3. mérés
I.
Ar ie l Já la no sn T. G yö é rg yn é B. Is Cs tvá .S n án P. do At r t il a S. Imre Jó zs ef né H. Lá sz l H. ó An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
39. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 9 ember tekintetében, tehát az egészségi állapot javul, ha az aktuális egészségkárosodás is javul.
4.3.3. A kérdőívben szereplő 3. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.
50
40. ábra: Lézeres csoport eredményei Az x tengely jelöli a 13 beteget és a mérések alkalmait, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A diagramból viszont kiderül, hogy a 13 emberből 9 a kezelés végére nem csökkentette a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt testi egészsége miatt. 3/a kérdés: Csökkentenie-e kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt Y 2,5 2
1. mérés
1,5
2. mérés
1
3. mérés
0,5 0
I.
Ar ie l Já la no T. sn G yö é rg yn é B. Is Cs tvá .S n án P. d At til or a I S. mre Jó zs e H. fné Lá sz l H. ó An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
41. ábra: Kontrollcsoport eredményei A jelölések, megegyeznek a 40. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben 11 embernél figyelhető meg a javulás. 51
4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b; c; d kérdések jellemzése a lézer és kontrollcsoport esetében. 3/b kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál: 42. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Lézeres csoport értékeit mutatja Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A diagramból kiderül, hogy a kezelés végére 9 ember esetében javulás figyelhető meg, azaz nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek volna a testi egészség miatt. 3/b kérdés a kontrollcsoportnál: 43. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Kontrollcsoport értékeit mutatja. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A kezelés végére 8 embernél figyelhető meg javulás a kérdés tekintetében. 3/c kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál: 44. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit mutatja. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az esetben 7 embernél figyelhető meg javulás az első méréshez képest. 3/c kérdés a kontrollcsoportnál: 45. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit mutatja. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az esetben 5 embernél figyelhető meg javulás. 3/d kérdés a lézeres csoportnál: 46. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit szemlélteti.
52
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 9 ember esetében ment végbe javulás az utolsó mérésre a kérdés tekintetében. 3/d kérdés a kontrollcsoportnál: 47. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit szemlélteti. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az esetben 7 embernél figyelhető meg pozitív változás a kérdés vonatkozásában.
4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/a; b; kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. A kérdés a lelki gondok miatti munkavégzés csökkentésére utalt. 4/a kérdés a lézeres csoportnál: 48. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit szemlélteti. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 7 ember esetében javult a lelkiállapot, ezért nem csökkent a munkavégzéssel töltött idő a kezelés végére. 4/a kérdés a kontrollcsoportnál: 49. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit ábrázolja. A jelölések megegyeznek a 48. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben is 7 embernél figyelhető meg a pozitív változás. 4/b kérdés a lézeres csoportnál: 50. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézerkezelést is kapott csoport eredményeit mutatja a harmadik mérés alkalmával.
53
A kördiagramból jól kiolvasható, hogy a harmadik mérés alkalmával 77%-a a lézeres csoportnak annyi munkát végzett, mint amennyit szeretett volna. 4/b kérdés a kontrollcsoportnál: 51. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit mutatja a harmadik mérés, azaz a kezelés végén. A kördiagramból itt az látszik, hogy a kontrollcsoport 85%-a annyi munkát végzett, mint amennyit szeretett volna.
4.3.6. A kérdőívben szereplő 6. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 6. kérdés a lézeres csoportnál: 52. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoportnál az első és utolsó mérés eredményeit szemlélteti. Az x tengely mutatja a 13 beteget, illetve az első és harmadik mérést, az y tengely pedig az 1-es számú mellékletben megtalálható kérdőív 6. kérdésének megfelelő értékeit mutatja. 11 esetben kiolvasható a fájdalom csökkenése. 6. kérdés a kontrollcsoportnál: 53. ábra, mely az5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoportnál az első és utolsó mérés eredményeit mutatja. A jelölések megegyeznek az 52.ábránál leírtakkal. E szerint a mérés szerint a kontrollcsoportnál 8 ember esetében csökkent a fájdalom a kezelés végéra az első kitöltéshez képest.
4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 8/f kérdés a lézeres csoportnál:
54
Az 54. és 55. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit szemlélteti. A két ábrát összehasonlítóan kell tekinteni, mert az első és harmadik mérést külön mutatják. A kördiagramokból jól látszik, hogy a kezelés elején, amikor beszűkült mozgáspálya és nagy fádalom jelentkezett a sérült területen a lézeres csoport 54%-a szomorúnak és levertnek érezte magát meglehetősen, míg a kezelés végére, a csoport 54%-a egyáltalán nem érezte magát szomorúnak és levertnek. 8/f kérdés a kontrollcsoportnál: Az 56. és 57. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport értékeit szemlélteti. A két ábrát itt is összehasonlítva kell tekinteni, mert az első és harmadik mérést külön mutatják. A kontrollcsoport 31%-a a kezelés elején meglehetősen szomorúnak és levertnek érezte magát. A kezelés végére viszont a csoport 38%-a egyáltalán nem érezte magát szomorúnak és levertnek (mivel javult az állapotuk).
4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 10/c kérdés a lézeres csoportnál: Az 58. és 59. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit szemlélteti, itt is összehasonlítva kell tekinteni az ábrákat, mert az első és harmadik mérés eredményeit külön mutatják. Jól látszik a javulás mértéke, mert a lézeres csoportnál az első mérés alkalmával 37% többnyire igaznak gondolta, hogy romlik az egészsége, míg a harmadik méréskor 62% inkább nem igaznak vélte az állítást, hogy romlik az egészsége. 10/c kérdés a kontrollcsoportnál: A 60. és 61. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport értékeit ábrázolja. Az ábrákat az 58. és 59. ábrához hasonlóan kell tekinteni.
55
A javulás a kontrollcsoportnál is megfigyelhető, mert az első méréskor 39%-ban többnyire igaznak gondolták, hogy romlik az egészségük, viszont a harmadik alkalommal 54%-ban az inkább nem igazra voksoltak. A részletesebb táblázatot, melyben látható az összes mérés eredménye és a kérdőívben szereplő összes kérdésre adott válasz, az egyes betegekre vonatkoztatva, háromszori alkalommal, megtalálható a mellékletben. A lézeres csoport összes eredménye a 6. számú mellékletben, a kontrollcsoport összes eredménye a 7. számú mellékletben található.
56
5. Megbeszélés 5.1. Diszkusszió A dolgozatom készítése kapcsán a kutatás középpontjában az állt, hogy a fractura radii in loco typico utáni rehabilitációt kiegészítő lézer terápia, milyen mértékben befolyásolja a mozgásterjedelem növekedését és a fájdalom csökkenését. Az előző fejezetben bemutatott diagramok és táblázatok jól szemléltetik a lézer jótékony hatását, és a százalékos javulást is bemutatják. Látható, minden vizsgált mozgásnál (kivéve az ulnar-deviationál) a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva, hogy a lézer hatására jobb eredmények születtek, mint a kontrollcsoportban. A fájdalom mértéke pedig átlagosan 37,04%-al jobban csökkent a lézer terápiában is részesült csoportnál, mint a kontrollcsoportnál. A változások és a különbségek, a lézer pozitív hatásának tudhatók be egyértelműen, mivel a lézer fény fájdalmat csillapít, növeli a mikrocirculációt, oedemát csökkent, és növeli a sejtek regenerációs képességét, illetve növeli a szervezet védekező képességét. A kérdőív egészségi és általános állapotra utaló kérdései esetében illetve a funkcióra vonatkozó kérdések esetében is összefügg a javulás és a jobb közérzet a fájdalom csökkenésével és a fiziológiáshoz közelítő funkció elérésével.
5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása 1. Hipotézisem beigazolódott, mivel a radial-deviatio; dorsal-flexio; volar-flexio (kivéve az ulnar-flexiot) tekintetében az átlagos százalékos javulás nagyobb mértékű, mint a kontrollcsoportban, és mivel a fájdalom is átlagosan 37,04%-kal nagyobb mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest. 2. Hipotézisem ebben a kutatásban nem igazolódott be, mivel a kontrollcsoport tagjai között nem alakult ki senkinek szövődmény.
57
3. Hipotézisem beigazolódott, mivel a lemért mozgások közül mindben, kivéve a volar-flexiot nagyobb mértékű átlagos százalékos javulás figyelhető meg, a fájdalom tekintetében pedig átlagosan 4%-al nagyobb mértékben csökkentette a fájdalmat az MLS lézer, mint a KLS lézer. 4. Hipotézisem beigazolódott, mivel, ha nő a mozgásterjedelem, márpedig az MLS lézer hatására jobb eredmények születtek e tekintetben, akkor nő a funkció is. A kérdőívben a munkavégzésre utaló 3. és 4. kérdésre adott válaszok alapján, többen nem csökkentették a munkát, és nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek volna, ez is igazolja a funkció javulását. 5. Hipotézisem beigazolódott, mivel ugyan erre példa nem volt, hogy csak lézer kezelést kapjon valaki és gyógytornát nem, de a lézerkezelés egy kiegészítő terápia, ami nem helyettesíti a gyógytornát, a javulást viszont nagymértékben elősegíti.
58
6. Összefoglalás Dolgozatomban ismertettem a lézerfény legfontosabb tulajdonságait, a lézertípusokat, a gyógyászati alkalmazását, hatását. Ismertettem a témával kapcsolatos traumatológiai és anatómiai tudnivalókat, melyek szükségesek a helyes és tervszerűen kivitelezett rehabilitációhoz. A dolgozat kapcsán felmerült fő kérdésre sikerült megkapni a választ, miszerint a lézer pozitívan befolyásolja a rehabilitációt. Mind a mozgásterjedelemben, mind a fájdalom csillapításában nagyszerű kiegészítő terápiának bizonyult, mivel a mérések magukért beszélnek a nagyobb mértékű javulás tekintetében. Sikerült megbizonyosodni arról is, hogy a betegek egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a fájdalom, és, ha a fájdalmat sikerül csökkenteni, vagy megszűntetni, javul a közérzetük, általános állapotuk és a munkavégzés tekintetében is többet tudnak teljesíteni. Bebizonyosodott többek között az is, hogy a lézer fényt nagyobb felületre kiterjesztve jobb eredmény érhető el a mozgásterjedelmet és a fájdalom csökkenést illetően. Fontos tudni azonban, hogy a lézerkezelést nem szabad a gyógytorna elé helyezni, mivel torna nélkül kevés eredmény érhető el. Véleményem szerint a beteg pszichés vezetése is nagyon fontos, ami a gyógytornász feladatkörébe szintén beletartozik, mivel a beteg hozzáállása is nagymértékben befolyásolja a javulás ütemét, ezért törekedni kell a beteg motiválására is. Végezetül a legfontosabb tanulság a számomra, hogy a lézer kiegészítő terápia nagyon hasznos, mivel pozitívumok sokaságát lehet felsorolni, ha a terápiát jellemezni kell és a betegek javulását figyelembe véve is rendkívül előnyös, ezért remélem, hogy egyre több rehabilitációs tevékenység kapcsán lesz lehetőség alkalmazni.
59
7. Irodalomjegyzék http://orfi.wertz.hu/hbcs/sf36.doc Dr. Horváth Judit; Dr. Tanos Ervin: Diódalézer Vademecum – Szoftlézer terápia; Laseuropa Kft. Budapest, 1994. „Lézer alapismeretek az egészségügyben dolgozók részére” középfokú (gyógytornász, fizioterápiás asszisztens) továbbképző tanfolyam; Vezető előadó: dr. Horváth Judit; szervező: Lénárt Miklósné; Miskolc, 2010. május 29. Dr. Rupnik János: Traumatológia Gyógytornászhallgatók számára; Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, 2008. Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális Anatómia; Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, 2006.
60
8. Mellékletek 1. számú melléklet Kérdőív az Ön egészségi állapotáról Ez a kérdőív azt vizsgálja, hogy mi az Ön véleménye a saját egészségi állapotáról. Segítségével nyomon követhető, hogyan érzi magát és mennyire képes elvégezni megszokott tevékenységeit. Kérjük, hogy válaszoljon minden kérdésre a zárójelben szereplő útmutatás szerint. Ha bizonytalan a választásban, kérem, jelölje meg az Önnek legmegfelelőbb választ. 1.
Hogyan jellemezné egészségét? (Csak egy számot jelöljön meg!)
Kitűnő........................................................................................................................ 1 Nagyon jó .................................................................................................................. 2 Jó ............................................................................................................................... 3 Tűrhető ...................................................................................................................... 4 Rossz ......................................................................................................................... 5
2.
Az egy héttel ezelőttihez képest, milyennek tartja egészségi állapotát most?
(Csak egy számot jelöljön meg!) Most sokkal jobb, mint egy héttel ezelőtt .................................................................1 Most valamivel jobb, mint egy héttel ezelőtt ............................................................ 2 Nagyjából olyan, mint egy héttel ezelőtt ..................................................................3 Most valamivel rosszabb, mint egy héttel ezelőtt ..................................................... 4 Most sokkal rosszabb, mint egy héttel ezelőtt .......................................................... 5 61
3.
Az elmúlt hét során testi egészsége miatt, előfordultak-e az alábbiak munkája,
vagy más rendszeres tevékenysége során? (Soronként csak egy számot jelöljön meg!) a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna c) Bizonyos típusú munkát vagy tevékenységet nem tudott elvégezni d) Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy más tevékenységet
4.
Igen
Nem
1
2
1
2
1
2
1
2
Az elmúlt hét során lelki gondok (például lehangoltság vagy idegeskedés) miatt
előfordultak-e az alábbiak munkája, vagy más rendszeres tevékenysége során? (Soronként csak egy számot jelöljön meg!) a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna c) Nem olyan gondosan végezte munkáját, vagy más tevékenységeit, ahogyan szokta
5.
Igen
Nem
1
2
1
2
1
2
Az elmúlt hét során mennyire zavarta testi egészsége, vagy lelki gondjai
szokásos kapcsolatát családjával, barátaival, szomszédjaival, vagy másokkal? (Csak egy számot jelöljön meg!) Egyáltalán nem..........................................................................................................1 Alig............................................................................................................................ 2 62
Közepesen ................................................................................................................. 3 Meglehetősen ............................................................................................................4 Nagyon is .................................................................................................................. 5 6.
Milyen erős testi fájdalmai voltak az elmúlt hét során? (Csak egy számot
jelöljön meg!) Nem voltak ................................................................................................................ 1 Nagyon enyhe ...........................................................................................................2 Közepes ..................................................................................................................... 3 Erős ........................................................................................................................... 4 Nagyon erős .............................................................................................................. 5
7.
Az elmúlt hét során a fájdalom mennyire zavarta megszokott munkájában,
beleértve a munkahelyi és házimunkát? (Csak egy számot jelöljön meg!) Semennyire................................................................................................................ 1 Egy kicsit................................................................................................................... 2 Közepesen ................................................................................................................. 3 Meglehetősen ............................................................................................................4 Nagyon ...................................................................................................................... 5
8.
A következő kérdések arról érdeklődnek, hogy az elmúlt hét során hogyan
érezte magát. Minden kérdésnél kérjük, azt az egy választ jelölje be, amely a legközelebb áll Önhöz. Az elmúlt hét során: (Minden sorban csak egy számot jelöljön meg!)
Az idő Mind-
leg-
Meglehetősen
végig
nagyobb
sokat
részében
63
Az idő kis részében
Az idő nagyon Egyáltalán kis részében
nem
a) Tele volt életkedvvel? b) Nagyon ideges volt?
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
c) Annyira maga alatt volt, semmi sem tudta felvidítani? d) Nyugodtnak és békésnek érezte magát? e) Tele volt energiával? f) Szomorúnak és levertnek érezte magát? g) Kimerült volt? h) Boldog embernek érezte magát? i) Fáradt volt?
9.
Az elmúlt hét során befolyásolta-e testi, vagy lelki állapota személyes
kapcsolatait, például barátok, rokonok meglátogatása stb.? (csak egy számot jelöljön meg) Mindvégig ................................................................................................................. 1 Az idő legnagyobb részében ..................................................................................... 2 64
Az idő kis részében ...................................................................................................3 Az idő nagyon kis részében ...................................................................................... 4 Egyáltalán nem..........................................................................................................5
10.
Mennyire igazak a következő állítások az Ön esetében? (Soronként csak egy
számot jelöljön meg!)
Teljesen Többnyire
Nem
Inkább
Egyáltalán
igaz
igaz
tudom
nem igaz nem igaz
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
a) Könnyebben megbetegszem, mint mások? b) Olyan egészséges vagyok, mint bárki más? c) Romlik az egészségem? d) Makkegészséges vagyok?
2. számú melléklet Beteg neve: .................................................. A mozgásterápia dokumentációja 1. Anamnézis: Szubjektív panaszok: Fájdalom helye: ................. jellege: ............................... kisugárzása: ....................... ideje: .................................. 65
Erőssége: gyenge, közepes, erős 2. Inspekció: 3. Objektív vizsgálat: Mozgásterjedelem (+ izomerő) kezelés kezdetén
kezelési idő felénél
radial-deviatio ulnar-deviacio volar-flexio dorsal-flexio
Mozgásfolyamat kivitelezése: koordinált/zavart/parakoordinált Beteg kooperációja: jó/közepes/elfogadható/rossz 4. Kezelés menete: dátum: Végzett tevékenység leírása:
66
kezelés végén
3. számú melléklet Vizuális Analóg Skála
67
4. számú melléklet Meghatalmazás! Alulírott………………………………………, hozzájárulok, hogy Hajdu Anett, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának III. éves hallgatója a szakdolgozatához rólam fényképet készítsen, melyen nem látható az arcom, és a személyiségi jogaimat megőrizve használja fel a munkájában.
68
5. számú melléklet
42.ábra 3/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? Y
2,5 2
1. mérés
1,5
2. mérés
1
3. mérés
0,5 0
Ar ie l I. Já la n T. osn G yö é rg yn é B. Is Cs tvá .S n án P. do At r t il a Im S. re Jó zs ef né H. Lá sz ló H. An S. An ita dr ás né
es e
a
Em
At t il
K.
Ic a
X
43.ábra
69
44.ábra 3/c kérdés: Bizonyos munkát, vagy tevékenységet nem tudott elvégezni? Y 2,5 2
1. mérés
1,5
2. mérés 3. mérés
1 0,5
Ar ie lla I. Já no sn T. é G yö rg yn é B. Is tv Cs á .S n án P. do At r t il a Im re S. Jó zs ef né H. Lá sz ló H. An S. An ita dr ás né
es e Em
K.
At t il
a
X
Ic a
0
45.ábra
70
46.ábra
Y
3/d kérdés: Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy más tevékenységet?
2,5 2
1. mérés 2. mérés
1,5
3. mérés
1 0,5 0
Ar ie lla I. Já no sn T. é G yö rg yn é B. Is tv án Cs .S án P. do At r t il a Im re S. Jó zs ef né H. Lá sz ló H. An S. ita An dr ás né
a
es e Em
At t il
K.
Ic a
X
47.ábra
71
48.ábra
Y
4/a kérdés: Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt?
2,5 2
1. mérés
1,5
2. mérés
1
3. mérés
0,5 0
I.
Ar ie l Já la n T. osn é G yö rg yn é B. Is Cs tvá .S n án P. do At r t il a Im S. re Jó zs ef né H. Lá sz ló H. An S. An ita dr ás né
a
es e Em
At t il
K.
Ic a
X
49.ábra
72
4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? (III.mérés)
23% Igen Nem
77%
50.ábra 4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? (III. mérés) 15% igen nem
85%
51.ábra
73
Ar ie lla Já no sn T. é G yö rg yn é B. Is Cs tván .S án P. do At r t il a Im S. re Jó zs ef né H. Lá sz ló H. An S. An ita dr ás né I.
es e
a
Ic a At t il
Em
K.
52.ábra
Y 6. kérdés: Milyen erős testi fájdalmai voltak, az elmúlt hét során?
6
5
4
1. mérés
3
3. mérés
2
1
0
X
53.ábra
74
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (III. mérés)
8% 15%
Az idő legnagyobb részében Az idő kis részében Az idő nagyon kis részében
54% 23%
Egyáltalán nem
54.ábra 8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érzezte magát (III. mérés)
8% Meglehetősen
38% 31%
Az idő kis részében Az idő nagyon kis részében Egyáltalán nem
23%
55.ábra
75
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (I. mérés)
8% Meglehetősen
23%
Az idő kis részében
54%
Az idő nagyon kis részében Egyáltalán nem
15%
56.ábra 8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát (I.mérés)
8% 23%
Az idő legnagyobb részében Meglehetősen
31%
Az idő kis részében Az idő nagyon kis részében
15%
Egyáltalán nem
23%
57.ábra
76
10/c kérdés: Romlik az egészségem? (I. mérés) 9%
37% Többnyire igaz Nem tudom
36%
Inkább nem igaz Egyáltalán nem igaz
18%
58.ábra 10/c kérdés: Romlik az egészségem? (III. mérés)
15% 23%
Nem tudom Inkább nem igaz Egyáltalán nem igaz
62%
59.ábra
77
10/c kérdés: Romlik az egészségem (I. mérés)
15% Többnyire igaz
39%
Nem tudom Inkább nem igaz
23%
Egyáltalán nem igaz
23%
60.ábra 10/c kérdés: Romlik az egészségem (III. mérés)
15% 23% Többnyire igaz
8%
Nem tudom Inkább nem igaz Egyáltalán nem igaz
54%
61.ábra
78
6. számú melléklet Lézeres csoport táblázata
79
80
7. számú melléklet Kontrollcsoport táblázata
81
82
8. számú melléklet
KLS lézer
MLS lézer
83
Lézerkezelésben részesült személy 1. felmérés alkalmával készített képei:
Lézerkezelésben részesült személy 3. felmérés alkalmával készített képei:
84
Kontrollcsoportban szereplő személy 1. felmérés alkalmával készített képei:
Kontrollcsoportban szereplő személy 3. felmérés alkalmával készített képei:
85
